Eszterházy Károly F iskola
A SZÁMÍTÁSTECHNIKA ALKALMAZÁSA MÁS TANTÁRGYAK OKTATÁSA KERETÉBEN
Konzulens tanár:
Készítette:
dr. Koncz József
Luty Johanna Számítástechnika tanári Szak Eger, 2004
fõiskolai docens
2
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS............................................................................................. 3 I.1 A szakdolgozat témája, célja ................................................................ 3 I.2. A számítástechnika alkalmazási területei és korlátai .......................... 6 I.2.1. A számítógép alkalmazhatósága................................................ 6 I.2.2. A számítástechnika korlátai filozófiai szemszögb l ............... 10 I.3. A számítástechnika tanításának célja ................................................ 15 II. PROGRAMOK ÉS ALKALMAZÁSAIK TANTÁRGYI KERETEK KÖZÖTT...................................................... 19 II.1. A számítógép felhasználásának lehet ségei különböz tananyagok elsajátításában..................................................... 19 II.2. Az általam készített, tanulást segít , megkönnyít programok bemutatása ....................................................... 33 II.2.a. Idegen szavak szótára............................................................. 34 II.2.b. Történelem 6. Osztály............................................................ 41 II.3. Programjaim alkalmazási lehet ségei .............................................. 47 II.3.a. Iskolai használat ..................................................................... 47 II.3.a-1. Oktató programjaim a számítástechnika órán .................................................................... 48 II.3.a-2. Oktató programjaim a programhoz kapcsolódó tantárgy tanítási órájának keretében ........................................................................................ 54 II.3.b. Oktató programjaim otthoni használatának lehet ségei................................................................. 55 III. AZ OKTATÓPROGRAMOK EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA............................................... 57 Irodalomjegyzék ........................................................................................... 60
3
I. BEVEZETÉS I.1. A szakdolgozat témája, célja Hospitálásaim során megdöbbenve tapasztaltam, hogy az általános iskolai számítástechnika órák alatt a gyerekek nem tanulják meg, mire is használható tulajdonképpen a számítógép. Tanulmányaik során az informatika csak egy tantárgy a többi között, amelyre ugyanúgy jellemz az elkülönülés minden más tantárgytól, mint - sajnos - az összes többi tantárgyra. Nem látják az összefüggéseket a különböz ismeretek között; nem tudják, hogyan kapcsolják össze az egyik órán tanultakat a másik órán tanultakkal; nem alakul ki bennük egy globális kép a tudnivalókról. Az alábbi kérd ívet 30 ötödikes, illetve hatodik osztályos tanulóval töltettem ki tapasztalataim igazolására: Osztályozd 5-fokú skálán az alábbi hat kijelentést. Amelyik kijelentéssel teljesen egyetértesz, a mellé 5-t írj, ha kevésbé értesz vele egyet 4-t, és így tovább, végül ha egyáltalán nem értesz vele egyet, 1-t írj mellé! 1. Az informatika órákon sokat foglalkozunk azzal, hogyan alkalmazhatjuk a számítógépet más tantárgyak tanulásában. 2. Az informatika órákon sok, a hétköznapi életben is hasznos dolgot tanulunk. 3. Az informatika órákon megtanuljuk, hogyan segíthetjük a számítástechnika eszközeivel ismeretszerzésünket. 4. Az informatika órának semmi köze a többi tantárgyhoz. 5. Az informatika egyáltalán nem kapcsolódik más ismeretekhez. 6. Az informatikát nem lehet alkalmazni más területeken. Válaszolj az alábbi kérdésre! +1. Mit vársz az informatika óráktól, mit szeretnél ott megtanulni?
4
Az els három kijelentés pozitív módon viszonyul a vizsgált témához, míg a 4-6. kijelentések negatívan. Így látható az els mondat alacsony osztályzatából - mely a számítógép más tantárgyakban való alkalmazására vonatkozik - az informatika órák egyik hiányossága. Azonban a kérd ív elemzéséb l az is kit nik, hogy a tanulók nagy része tudja: az informatika hasznos lehet számukra, ha megtanulják, hogyan alkalmazzák a lehet ségeket. Az alábbi diagrammról leolvasható a negyedik mondattal való egyetértés er ssége. Ez az eredmény is az eddigi megállapításokat igazolja.
Az informatika lehet ségeinek ismerete a 10-11 éves tanulók körében 5
4,53
Az osztályzatok átlaga
4,5
3,76
4
3,23
3,5 3 2,5
2,5
2,45
2,36
2 1,5 1 0,5 0
1
2
3
4
5
6
A kérdés sorszáma
A nyílt kérdésre adott válaszok kiértékelése során többféle kategória született. Az alábbi diagrammról leolvasható, hogy a gyerekek nagy része azt szeretné tudni, hogyan kell kezelni a számítógépet. E kategória azonban nagyrészt magába foglalja a többi besorolást, a különböz
programok használatának ismeretét. A kialakult
5
kategóriákból látható, - ha nem is került megfogalmazásra - hogy a tanulókban mégis felmerült az ismeretszerzés számítógéppel történ támogatásának igénye.
Elvárások az informatika órákkal szemben
a számítógép m ködése 13%
programok ismerete 16%
programok telepítése 10%
számítógép-kezelés 29%
internet-használat 16% egyéb 16%
E munkám keretében olyan, a tanulást segít programokat is készítettem, amely a nyelvek, és a történelem egy bizonyos szakaszának elsajátításához alkalmazható. Ezek használatához természetesen az az alapvet
informatikai felhasználói jártasság
szükséges, amelyre az általános iskolai informatika órákon kell szert tennie minden tanulónak. Célom, hogy e szakdolgozatban rávilágítsak: az általános iskolai számítástechnika tanulmányoknak a többi ismeret középpontjában kell állniuk; a tanulókat rá kell vezetni arra, hogyan kell az informatikai lehet ségeket megfelel en az ismeret megszerzésének, illetve feldolgozásának szolgálatába állítani.
6
I.2. A számítástechnika alkalmazási területei és korlátai I.2.1. A számítógép alkalmazhatósága A számítógépet eredetileg a számolás gyorsabbá tételére, megkönnyítése érdekében alkalmazták. Azonban hamarosan rájöttek, hogy a számítógéppel minden olyan feladatot el lehet végeztetni, amely algoritmizálható, tehát meghatározott sorrend lépésekre bontható. Mihelyt megvalósították a szövegek, képek, hangok, stb. számjelekké alakítását, a számítógép felhasználási köre jelent sen kib vült. Az els számítógépek megépítésekor használatuk csak szakemberek feladata volt. Szinte elképzelhetetlen volt, hogy néhány évtized múlva bárki számára elérhet , kezelhet lesz a számítógép, és a mindennapok részévé válik. Az els gépeket például a népszámlálási adatok feldolgozására használták, majd az elektromosság elterjedésével motorok kerültek a számológépekbe. A hadiipar számára is hasznos találmánynak bizonyult a számítógép: A Colossust kódfejtésre, az ENIAC-ot lövedékek röppálya-számítására építették meg [6]. A negyedik generációs gépek már a családokban is megjelentek a VisiCalc nev népszer
táblázatkezel program elterjedésének köszönhet en.
A mai táblázatkezel szoftverekkel matematikai, pénzügyi, statisztikai számításokat végezhetünk, s ezek szemléltetésére diagramokat készíthetünk. Az adatbázis-kezel mennyiség
szoftverek nagyon fontosak azokon a helyeken, ahol nagy
adattal dolgoznak, mint például a könyvtárakban. Ezen programok
er ssége a keresés: különböz
szempontok szerint történhet a kigy jtés, amit a
képerny n vagy nyomtatásban is megtekinthetünk.
7
Ma már a számítógép helyettesíti az írógépet is, s t a különféle szövegszerkeszt szoftverek segítségével sokkal igényesebb, szebb dokumentumokat készíthetünk, illetve a javítás sem látszik meg az így készült iratokon. Vannak olyan szövegszerkeszt
programok, amelyek még arra is képesek, hogy például
megszámolják, hány szóból áll a szöveg. Az újságírást is több szoftver segíti, amelyekkel egyszer bb a tördelés, a szövegdobozok, képek megfelel elhelyezése. De nemcsak a szövegnyomtatás el készít munkái tehet k meg a számítógépen, hanem a kottákat is a számítógépbe viszik be, majd ott formázzák meg kottaíró programok segítségével. A számítógéppel készített kották a MIDI funkció felhasználásával végs
lektorálás céljából meg is hallgathatók. A különböz
m vészeti ágazatokban is egyre elterjedtebb a számítógép használata. Iparm vészek, grafikusok, zeneszerz k többféle szoftver közül választhatnak munkájukhoz. A m vek megalkotását azonban nem a számítógép végzi, hanem a m vész. Természetesen lehet zenét, rajzot gyártatni a számítógéppel hangok, vagy elemek véletlenszer
vagy el írt rendben történ
egymás után rakásával, de ezt nem
nevezhetjük m vészi alkotásnak, hiszen kiiktattuk az embert - a m vészt - a folyamatból. A számítógép ugyanúgy, mint a szöveget, tárolhatja a zeneszerz által megírt dallamot hang, illetve kotta formájában. Megfelel
szoftver segítségével
dallamot módosítani lehet, egyes részeket másolni, törölni, transzponálni tudunk. Az elkészült m vet pedig - akár a végs kottaszerkesztési fázis el tt - ellen rzésképpen vissza is hallgathatjuk.
8
A számítógép révén kerülhetnek az írások - nemcsak az újságok szövegei, képei -, a kották, hanganyagok és egyéb adatok az Internetre is. Az Internet manapság kezd a számítógép alapelemévé válni, egyre több helyen elérhet . Az információk ezen keresztül rendkívül gyorsan terjedhetnek, gyakorlott használói pedig ugyancsak nagy sebességgel hozzá is juthatnak a számukra szükséges adatokhoz. Az e-mailben feladott levél rendeltetési helyére jutásáig sem kell napokat, esetleg heteket várnunk. A mikroszámítógépek megjelenése óta az adminisztratív munka egyre nagyobb részét gépesítik. Az irodákban már az 1970-es évek elejét l hálózatba is kapcsolhatók a számítógépek, így a dokumentumok, képek, rajzok a kiépített vonalon keresztül egyszer en továbbíthatók egyik gépr l a másikra. Megfelel hardver eszközök megléte esetén a multimédiás szoftverek könnyíthetik meg munkánkat, tanulásunkat vagy kikapcsolódásunkat. A multimédia hangokat, képeket, szövegeket kezel egyidej leg, így jól használható a tanulásban, mivel több érzékszervünket érinti az információ felvétele. Audio CD-k, DVD-k lejátszására is alkalmassá tehet
a személyi számítógép, így a zenehallgatás, a filmnézés is
megvalósulhat egyetlen eszköz - a számítógép - segítségével. A multimédiák létrehozására
is
vannak
különböz
programok,
például
bemutató-készít k,
videóvágók, hanganyag-szerkeszt k. Meg kell említeni a számítógépes játékokat is, hiszen a kezdetek óta sok vita folyik arról, hogy használatukat engedjük vagy ne engedjük a gyerekeknek. A széls ségekt l ebben az esetben is tartózkodni kell, ezen kívül pedig oda kell figyelni a játék típusára is. A kreativitást, logikát, reflexeket fejleszt
játékok mértéktartó használata
9
véleményem szerint nincs káros hatással a gyermek biogén és pszichogén szférájára sem. A gy löletet, er szakot sugárzó játékok azonban negatív irányba torzítják a tizenévesek alakuló személyiségét, jellemét [8]. Az iparban fontos alkalmazás a számítógéppel segített tervezés. A CAD (Computer Aided Design) programmal nemcsak terveket készítenek, de különféle szimulációk is lehetségessé válnak. Végigjárhatunk egy még meg sem valósított épületet, vagy akár azt is megnézhetjük, mi történik egy tervezett járm vel, ha falnak ütközik. A fent említett felhasználói programok mind a személyi számítógép részévé tehet k. Azonban vannak olyan m szerek, szerszámok, berendezések, amelyek szintén számítógéppel vezéreltek, de csak egy meghatározott feladatot tudnak ellátni. Ezeket célszámítógépeknek nevezzük. A hétköznapi életben ezen elektronikus szerkezet használatakor sokszor nem is gondolunk rá, hogy ismét a számítástechnika vívmányaival, eszközeivel van dolgunk. Ilyenek az autóriasztók, banki automaták, mikrosüt , az automata mosógép, de például a nyomdagépeket is számítógép vezérli.
Bevásárláskor találkozhatunk a
vonalkód rendszerrel, a kórházakban a számítógéppel irányított m szerekkel: ezek is a célszámítógépek kategóriájába sorolhatók [8]. A kórház intenzív osztályán fekv
beteg testére helyezett érzékel k jeleit
számítógép olvassa le, összehasonlítja az optimális értékekkel, és amennyiben nagy az eltérés, riasztja az orvost. Az ultrahangos vizsgálatok során a vizsgált ember bels részeinek térbeli képe jelenik meg a monitoron, amely a diagnózis felállítását nagy mértékben megkönnyíti. A szívritmus-szabályozó életment jelent ségér l emberek tízezrei számolhatnának be.
10
A sportban is felhasználható a számítógép mind a sportoló felkészülésében, mind a közvetítésekben. Léteznek programok a helyes mozdulatok szemléltetésére, illetve az ideális és a tényleges mozgások összehasonlítására. A sakkozás gyakorlására is kit n szoftverek állnak rendelkezésünkre. A sportközvetítéseknél számítógép végzi a pontok összesítését, sorrendbe tételét, de a számítógép segítségével láthatjuk a visszajátszásokat is. A közlekedés a 20. század folyamán nagy mértékben felgyorsult, a földi és légi közlekedés irányításában nélkülözhetetlen a számítógép. Az utasszállító repül gépek fedélzetén számítógépes m szerek ellen rzik a gép m ködését, állapotát, tartja a beprogramozott irányt. A repül tereken számítógépekben tartják nyilván a menetrendet, a repül gépek helyzetét, irányát, az utasok adatait. Hasonló a helyzet a szárazföldi vagy a vízi tömegközlekedés területén is. Mint láthatjuk, a számítógépes technika átszövi mindennapjainkat, alig találunk olyan területet, ahol a számítógép ne segíthetné munkánkat. Mindezeket a tanulókkal is közölni kell, hogy lássák: az informatika tantárgy nem önmagáért van, meg kell mutatnia az informatika jelent ségét a mai korban.
I.2.2. A számítástechnika korlátai filozófiai szemszögb l Végül szót kell ejteni a számítástechnika korlátairól is, arról, amit a számítógépek nem tudnak elvégezni helyettünk: a gondolkodást. 1981-ben a japán kormány nagy fába vágta a fejszéjét. 10 éves állami kutatási tervet jelentettek be, melynek keretében összegy jtötték a legjobb szakembereket, minden anyagi szükségletet biztosítottak abból a célból, hogy megalkossák a számítógép
11
ötödik generációját, a gondolkodó számítógépet. A fejlesztést 1993-ban zárták le, ám célját tekintve így is kudarccal zárult; a gondolkodó számítógépet nem sikerült megvalósítani. A projekt szervez i természetesen sikeresnek ítélték a programot, hiszen
rengeteg
újdonságszámba
vehet
részeredménnyel
gazdagította
az
informatikát, de akárhogy is nézzük, az eredetileg kit zött alapvet célt, a gondolkodó gép megalkotását nem sikerült elérni. A kudarc okát két irányból közelíthetjük meg. Egyrészt azt kell megvizsgálnunk, hogy valójában hogyan m ködik a mai digitális számítógép, másrészt azt kell górcs alá vennünk, mit is tudunk jelenleg az emberi agy m ködésér l, ezen belül az emberi gondolkodás mechanizmusáról. A digitális számítógép alapelveit Babbage dolgozta ki a XIX. század els felében. A differencia- és az analitikus gép - anyagi források hiányában, valamint a kor technikai lehet ségei miatt - a tervez életében nem készült el, azonban 1991-ben korszer anyagokból elkészítették a differenciagép egyszer sített változatát, amely a londoni Science Museumban található és tökéletesen m ködik. Az analitikus gép - a kor technikai vívmányainak megfelel en - fogaskerekes mechanikus kapcsolási rendszerekkel és öt g zgépenergiáját felhasználva épülhetett volna meg. Méreteit tekintve egy futballpályányi alapterületet igényelt volna. A számítástechnika máig nyúló története lényegében nem más, mint a Babbage által realizált fogaskerekes mechanikus kapcsolások egyre gyorsabbá, az elektronika segítségével egyre kisebb helyet igényl , egyre megbízhatóbb m ködés vé tétele. A fogaskereket el ször az 1930-as években cserélték fel elektronikus relével, ami a második világháború idején érte el teljesít
képessége csúcspontját - másodpercenként 250-szer képes ki- és
12
bekapcsolni. Ezt követ en kezdték az elektroncsövet, tranzisztort, legújabban a mikroprocesszort kapcsolóként alkalmazni. A számítógép a magyar származású Neumann János alapelvei kapcsán vált teljesen elektronikus szerkezetté. Mai asztali számítógépünket
nézve
hihetetlennek
t nik,
ám
igaz,
hogy
egy
modern
mikroprocesszor - vezérelve a gép összes vizuális és audio funkcióját - ugyanazokat a matematikai kapcsolási funkciókat végzi, mint Babbage sgépe fogaskerekekkel és g zgép meghajtással, csak milliárdos nagyságrendekkel gyorsabban, bonyolult algoritmikus sorrendben. Hihetetlennek t nik, hogy az emberi gondolat csak annyi, amit fogaskerekekkel is modellezni lehet. Márpedig - ha ad abszurdumig visszük el a kérdést - a japán kormányprogram esetében ez történt. Magáról az emberi gondolkodásról - agykutatók egybehangzó megállapításai szerint - vajmi keveset tudunk. Azt nagyjából sikerült behatárolni, hogy az agy melyik része foglalkozik a látással, a hallással, a vegetatív funkciókkal, azonban azt, hogy a szemünkbe érkez fényhullámokból hogyan lesz fogalmi síkon behatárolható kép, a hanghullámokból értett beszéd, vagy zenei élmény, ezt senki sem tudja megmondani. Az agy sejttani m ködését tekintve sincs egyetértés a tudósok között, dr. Négyessy László például most kezdett el az újratermel d neuronsejtek lehetséges funkcionális kérdéseivel foglalkozni, miután nemrégiben kiderült, hogy újratermel d neuronok egyáltalán léteznek. Dr. Kellermayer Miklós szerint a sejtplazma elmélet alapjaiban téves, egy három dimenziós mátrix rendszer sokkal hitelesebben magyarázza a sejtek közötti információ-áramlást.
13
Felmerült az emberi agy méretének kérdése is. A csimpánz agya felépítését tekintve tökéletes modellje az emberi agynak, csak sokkal kisebb annál. Ha csak ez lenne a különbség, akkor az elefántnak sokkal okosabbnak kellene lennie az embernél, hiszen agyának mérete az emberi agyhoz képest óriási. Ezt a biológusok úgy magyarázzák, hogy nemcsak a méret, hanem a barázdáltság, illetve a testsúlyhoz viszonyított súlyarány is számít. Ebben az esetben azonban nem lenne lehetetlen például egy szuper intelligens méhfaj megjelenése sem, amelynek a központi idegdúca elég nagy és elég barázdált a méh egyébként minimális testsúlyához képest. Ilyet azonban a természetben nem találunk. Az emberi gondolkodás azonban nemcsak fizikai, és ennek alapján matematikai tényez kön múlik. Régóta tudjuk, hogy agyunk két féltekéje nem egyformán vesz részt a racionális és az emocionális feladatok koordinálásában. Azonban arról, hogy valójában mi is az emberi érzelem, csak sejtéseink vannak, eddig egyértelm en sem definiálni, sem modellezni nem sikerült. (Történtek rá próbálkozások.) Márpedig az emberi gondolkodás két alapvet tényez b l áll, a meghatározható, modellezhet , leírható matematikai részb l valamint a határozatlanság és a meghatározhatatlanság sávjában lev érzelmi részb l. Ehhez a határozatlansági sávhoz járul még magának a megismerésnek és a megismerhet ségnek a problémája. Dr. Popper Péter igen szemléletes példán tárja elénk a probléma abszurd jellegét. Az ember domesztikálta a kutyát, ennek következtében ember és kutya képes kommunikálni egymással [4]. Ám a kutya - semmilyen kutya - bármennyi id t is tölt az ember társaságában, mégsem képes megérteni a differenciál egyenlet lényegét. A differenciál egyenlet persze attól még létezik, hogy a kutya számára nem létezik, mert teljességgel kívül esik a
14
fogalomkörén. A kutya számára - hogy önmagát megérthesse - valószín leg szükséges lenne egy differenciál egyenlet szint gondolkodási képesség. Ebb l következ en, valószín leg az ember számára is - hogy az ember magát megérthesse - ezen belül az emberi agy számára is - hogy az emberi agyat és a gondolkodás lényegét megérthesse - egy embernél magasabb szint , a differenciál egyenletnél sokkal bonyolultabb gondolkodási képességre lenne szükség, amir l természetesen nem tudhatunk, mert kívül esik a fogalomkörünkön. Természetesen az ember a kutyát sem érti teljesen, csak a kutyánál magasabb szinten. Ha az ember egyetlen sejt m ködését is értené 100%-osan, akkor képes lenne a szervetlenb l szerveset, az élettelenb l él t létrehozni. Valószín leg emiatt van, hogy a gondolkodás lényegi részér l csak hipotézisek és ellenhipotézisek állnak rendelkezésre, amik valószín leg sok részigazságot tartalmaznak, ám bizonyosan egyr l sem tudhatjuk, hogy helytálló-e. A számítógépet fejleszt támaszkodhatnak,
amikor
tudóscsoportok mindössze ezekre a hipotézisekre a
gondolkodó
gép
megszerkesztésén
fáradoznak.
Fáradozásukat eddig nem koronázta siker, mert az érzelmi régióban létez határozatlansági sávot [9] még az analóg elven m köd , vadonatúj fejlesztés gépekben sem sikerült modellezni. Nézetem szerint - a tudomány mai állását alapul véve - az emberi gondolkodás számítógépes modellezése csak "vaktyúk is talál szemet" alapján sikerülhet, a gondolkodásról felállított hipotézisek sokaságát, ezek ellentmondó voltát, valamint tárgyi tudásunk hatalmas fehér foltjait figyelembe véve. Más jelleg , de egyáltalán nem elhanyagolható kérdés, hogy szüksége van-e az emberiségnek
gondolkodó
számítógépekre?
Az
emberiség erkölcsi
morálja
15
bizonytalan lábakon áll. Olyan alapvet
kérdéseket sem sikerült egyértelm en
tisztázni, hogy mi a jó és rossz, mi a szép és csúnya fogalma, mit jelent a szabadság, egyenl ség, testvériség általánosan elfogadott, humanista alapú értelmezése. Ha ehhez a nyitott problémakörhöz még hozzájönne egy kreatív gondolkodásra képes gép (soksok gép) erkölcsiségének problémaköre, az emberiség további léte - véleményem szerint - a nukleáris veszélynél is nagyobb veszélybe kerülhet. A tanulóknak fel kell tudni mérniük, milyen feladatok oldhatók meg a számítógéppel, mire képesek a különböz szoftverek, de látniuk kell a lehet ségek határait is.
I.3. A számítástechnika tanításának célja A számítástechnikai kerettanterv alapján elmondható, hogy a célkit zések magukban foglalják e szakdolgozat céljában megfogalmazott feladatokat is. A kerettanterv ugyanis a számítástechnikai nevelés és oktatás feladatai közé sorolja a korszer alkalmazói készség kialakítását, továbbá az informatikai ismeretek széles kör alkalmazását [1]. Ennek ellenére a gyakorlat azt mutatja, hogy az informatika órák s rítve és kivonatolva az informatikai ismeretek egészét átfogják, vagy más esetben az informatikának csak egy-egy részét tartalmazzák (például találkoztam olyan iskolával is, ahol csak szövegszerkesztést tanulnak a tanulók 3-4 éven át). Emellett alig vagy egyáltalán nem kerül sor arra, hogy az osztály megismerkedjen oktató, és egyéb ismeretszerzésre alkalmas programokkal, illetve a tanulók nem tanulják meg, hogyan
16
használhatnák fel a számítógépet például egy kisel adás megtartására, és ahhoz milyen programokat alkalmazhatnának. Mi lehet ennek az oka? Feltételezésem szerint a nagyon kevés éves óraszám, illetve a technikai felszereltség korszer tlensége, és rosszabb esetben hiánya. A jelenlegi állapotok szerint megvalósíthatatlan az, hogy a gyerekek az iskolai órákon számítógépeket használjanak, az informatika órák kivételével. Sajnos, sok iskola számítógép-parkja anyagi fedezet hiányában elavult. Van olyan oktatási intézmény is, ahol csak idén került a gépekre Windows operációs rendszer, addig pedig kizárólag DOS parancsokat tanultak a diákok. Az adott körülményeket figyelembe véve, alaposan át kell gondolni, mit és hogyan tanítsunk! Mindenekel tt tudatosítani kell a tanulókban azt, hogy milyen érték eszközt tanulnak meg használni, azzal hogyan kell balesetvédelmi és ergonómiai szempontokból megfelel en bánni, továbbá milyen etikai és jogi szabályokat kell betartani munkájuk során. Ezt követ en a lehet ségekhez mérten be kell mutatni a tanulóknak, hogyan lehet az informatikai - hardver és szoftver - eszközöket az információszerzés és -felhasználás szolgálatára rendelni. Mivel más órán erre nincs lehet ség, így egy vagy több informatika órán kell bemutatni azokat a programokat, amelyeket a diákok fel tudnak használni az idegen nyelv, a matematika, a történelem, és egyéb tanulmányaik során. Az oktató feladata, hogy megbeszélje a gyerekekkel: az adott program miben segíti a tanulást, hogyan lehet vele esetlegesen gyakorolni, hogyan lehet célszer en alkalmazni, továbbá fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ezek a szoftverek nem helyettesítik a tankönyveket, és a füzetet. A számítógép korlátaiból adódóan nem lehet a tanulási folyamat összes fázisát a programokkal interpretálni,
17
ezért fontos tudni, hogy a szoftvereket mikor, milyen esetekben, mire használhatjuk. Miután elméletben megtanulták a tanulók, hogyan és mi célból kell használni a számítástechnikai eszközöket, bekapcsolhatják a gépeket. A gyerekek körülbelül 90%-a számára nem jelent gondot, hogy kiismerje magát a Windows operációs rendszer ma használatos verzióiban, szívesen böngésznek a Start menüben, és kipróbálgatják az asztalra helyezett ikonokat. Véleményem szerint a gép kezelésének tanulása közben a gyakorlati feladatokra kell tenni a hangsúlyt. Sokkal fontosabb, hogy a tanuló a szövegszerkeszt programmal meg tudjon írni egy levelet, vagy egy meghívót, minthogy tudja fejb l sorrendben az összes almenü nevét. A fontosabb office-programok biztos használata után sor kerülhet az oktató programokkal való ismerkedésre is. A gyakorlott felhasználó számára nem okoz gondot egy-egy újabb program kiismerése, ezért arra kell törekedni, hogy a tanulók megtanulják azt, mik a közös vonások e szoftverekben, mit hol lehet megtalálni, egy-egy menüpont mit takarhat. Az oktató-, illetve a tanulást segít
programok tanári bemutatása után
minden tanulónak biztosítani kell a gyakorlást, amelyhez a szaktanár, illetve az osztálytársak nyújthatnak segítséget szükség esetén. Mindezek mellett lényeges, hogy általános iskolai évei alatt a gyermek megtapasztalja az Internet nyújtotta lehet ségeket, és azt alkalmazni is képes legyen mindennapjai során. Az általános iskolában ritkán találunk olyan tanulót, akinek határozott elképzelései vannak további tanulmányairól, lehetséges pályájáról. Éppen ezért mivel a majdani foglalkozások, szakterületek különféle módon alkalmazzák a számítógépet, az alapvet informatikai oktatásnak a lehet legszélesebb alapokon kell nyugodnia. Ez biztosíthatja majd a különböz irányú felhasználói ismeretek elmélyítését. Emellett
18
természetesen nem szabad megfeledkeznünk arról a csupán néhány százalékot kitev gyermekanyagról sem, akiknek majdani életükben az informatika önmagában céllá válhat. Nekik is meg kell adni - akár a Comenius Logo szakszer tanításával - a programozás alapszint ismeretét. Összefoglalva: olyan informatikai alap nyújtása a cél, amely biztos talajt jelent az információs társadalomban, illetve amelyen - megfelel tanulmányok során - tovább lehet lépni.
19
II. PROGRAMOK ÉS ALKALMAZÁSAIK TANTÁRGYI KERETEK KÖZÖTT II.1. A számítógép felhasználásának lehet ségei különböz tananyagok elsajátításában Oktatási eszközöket már az ókorban is használtak az emberek, például a különféle képeken, agyagfigurákon ábrázolt mesterségek modellérték ek voltak. A modellek alkalmazása a mai napig közkedvelt lehet sége a pedagógusoknak, gondoljunk csak a biológia szertárra. A modelleken kívül számos egyéb taneszköz segíti az tanítástanulás folyamatát: könyvek, térképek, videoanyagok és még sorolhatnánk. Ma a legkorszer bb taneszköznek a számítógép mondható, de nem szoríthatja ki az egyes tantárgyak - biológia, fizika - valóságos fizikai modelljeit, továbbá a könyvek és más médiumok információközvetít
funkcióját sem, illetve a közvetlen tapasztalatot.
Kísérletekkel igazolt, hogy a tanulás során egy folyamatában bemutatott jelenség a megértést jobban el segíti, mint a verbális információ-átadás [2]. A jelenségek animációs bemutatására pedig a számítógép a legalkalmasabb eszköz napjainkban. A számítógépek oktatásban történ felhasználását már az 1980-as években megkezdték. Els sorban nem a számítástechnika rejtelmeibe kívánták a tanulókat bevezetni, hanem a számítógépet alkalmazták demonstrációs célokra a különféle tantárgyakban. A gyerekeket f ként a számítógép kezelésére tanították meg a gyakorlatok során. A
számítógép
többféle
információforrásként,
módon
könnyítheti
szimulációra,
gyakorlásra.
a A
tanulást.
Használhatjuk
számítógépek
alkalmazásában az irányítás a tanár kezében marad, és a végs
iskolai
ellen rzést is
20
gyakorolja. A számítógépnek is ugyanaz a szerepe, mint az összes többi taneszköznek: speciális tulajdonságait kihasználva a minél eredményesebb tanulás elérése a cél. A tanítási-tanulási folyamat egyes részeit láthatja el a számítógép: ismeret közlése, ellen rzés, értékelés, gyakoroltatás. Az új ismeret közlése során a tanuló el tt a képerny n megjelenik az információ. Az információ megjelenésének többféle módja lehet: szöveg, szöveg és hang, kép, animáció. Az új ismeretet feladatok követhetik, amelyekben a tanuló különféle formákban próbára teheti tudását. A tanulói válaszokat a számítógép ellen rizheti, értékelheti. A tanulók saját munkatempójukban haladhatnak, el ismereteik alapján ez f ként az otthoni tanulásban valósulhat meg. A számítógépek nemcsak az oktató programok és a tanulást megkönnyít szoftverek használatát teszik lehet vé, hanem bármilyen tananyaghoz kapcsolódó prezentációra, filmlejátszásra, szemléltetésre is alkalmas. Ma már a számítógépek hordozható formái is népszer ek, így megoldható lenne az általános iskolákban is, hogy a különböz tanórákon egy-egy témakörhöz segítségül hívnák a számítógépet, mint szemléltet eszközt. Ha még legalább egy projektorral felszerelt terem is rendelkezésre áll, akkor ott egy-egy osztály színvonalas körülmények között élvezhetné a technika nyújtotta el nyöket. Tehát egyetlen számítógép is alkalmas sokrét csoportos felhasználásra: mint média, alkalmazható az új ismeretek közlésére, lehet kísérleti és demonstrációs eszköz, továbbá a tanulók figyelmét ráirányíthatja a jelenségek közötti kapcsolatok megfigyelésére is.
21
A szimuláció A szimuláció során a jelenségek térben és id ben transzformálhatók. A paraméterek változtatásával a jelenségek kísérleti jelleggel tanulmányozhatók. A jelenségek, folyamatok akárhányszor megismételhet k. A szimuláció az oktatásban háromféle didaktikai célt szolgálhatnak: • az ismert jelenségek bemutatását; • új ismeretek szerzését, megfigyelését; • gyakorlást. A szimuláció kétféleképpen szolgálhatja a megismerést módszertani szempontból. Egy elméletileg ismert folyamat demonstrációja a jelenség analízisét teszi lehet vé. Ez a deduktív megismerési módnak [2] felel meg. Az induktív, szintetizáló módszer a megfigyelésre alapoz. A tanulók a szimuláció alapján megfigyelt jelenségeket a meglev
ismeretekre építve állapítanak meg törvényszer ségeket. A szimulációs
módszerek alkalmazása a kognitív tartalmi ismeretek elsajátítása mellett olyan nem kognitív célkit zéseket is szolgál, mint a döntéshozatal készségének fejlesztése, és az interperszonális kommunikáció er sítése. Szimuláció a természettudományi tárgyakban Els sorban a fizika az, amelyben a szimuláció, mint a valóságos folyamatok megjelenítésének módszere nagy szerephez jut. Pontmozgások, áramlások, mozgást leíró egyenletek esetében a szimulációs bemutatás kézenfekv . A kémiában a molekulák mozgása, az oldási reakciók sztochasztikus szimulációval modellezhet k.
22
Az él világban a jelenségek id ben változóan, dinamikusan folynak le, a számítógép alkalmas lehet ilyen dinamikus folyamatok megjelenítésére. Vizsgálható például az emberi szervek m ködése, megtekinthet az állati és növényi népességek változása. A földrajz tanításában légköri jelenségeket figyeltethetünk meg a számítógép segítségével, de szimulációval demonstrálható a gleccserek mozgása is. A humán tárgyak oktatásában els sorban a szimulációs játékok alkalmazása jut nagyobb szerephez. Nyelvi játékok, történelmi események, csaták újrajátszásával kapcsolatos szimulációs játékok már a nyolcvanas években is közismertek voltak az oktatásban. Animáció a fizikában, matematikában A
szöveges
matematikai,
fizikai
feladatok
többnyire
jól szemléltethet k
animációval. Például bemutatható, hogyan változik a víz magassága a kádban, ha a benne lev
ember feláll, vagy leül. Az animációs bemutatási mód az érdekl dés
felkeltését, a figyelemkoncentráció magas szinten tartását eredményezheti. A számítógép alkalmazása a tanítási órán a tanítási célnak van alárendelve. A didaktikai feladat határozza meg az eszköz funkcióját, és a tanár választja meg a módszert. Ha a számítógép, mint demonstrációs eszköz szerepel az oktatásban, akkor a tanítás általában nem a bemutatással kezd dik. A számítógépet általános tanítási segédeszközként használva, az óra folyamán a tanár akárhányszor fordulhat a géphez, de fontos, hogy a tanulók követni tudják a géppel való kommunikáció folyamatát. A számítógép laboratóriumi eszközként való alkalmazására egyéb laboratóriumi eszközökkel való tevékenységhez hasonló módon kerülhet sor.
23
A számítógépes oktatási anyagok elkészítése magában foglalja a tananyag elemzését, a téma körülhatárolását, az anyag tervezését, a programok technikai megvalósítását és az anyag pedagógiai alkalmazhatóságának vizsgálatát. Mindegyik fázisban a tanulási és tanítási célok vannak a középpontban. A hagyományos tanítás során a tanár kénytelen tempóját az átlagos tanulóhoz igazítani, így a jobb tanulók unatkoznak, a gyengébbek pedig lemaradnak. A számítógépes oktatással elérhet az, hogy a tanuló a saját képességei szerint haladjon az elsajátítandó anyagban. A hardver- és szoftvereszközök fejl désének eredményeképp kialakult a multimédia alkalmazások egyre b vül köre, amelynek közös jellemz je, hogy a felhasználó az információhoz többféle úton juthat hozzá [7]. A számítógép lehet séget teremt arra, hogy a szöveges információ kiegészülhessen képekkel - álló és mozgóképekkel egyaránt - , hangeffektusokkal, animációval. Ezek az eszközök korábban már különkülön alkalmazásra kerültek, a számítógép azonban a tanulási folyamatba képes integrálni az összeset. Az oktatásban egyre n a jelent sége a multimédiának. Tapasztalatok mutatják, hogy a multimédiás oktatóprogramok megfelel
használatával javítani lehet az oktatás
hatékonyságát. A pedagógusoknak a programok használatát kell elsajátítani olyan szinten, hogy saját szaktárgyukban hatékonyan tudják használni az új médiumot. A tanár szerepe az oktatóprogramok használatával módosul: a frontális irányításról áttev dik a hangsúly a tanulási környezet tervezésére. Szükség van olyan eszközökre, amelyek olyan anyagrészeket is meg tudnak tanítani, ahol nem feltétlenül szükséges a tanár szóbeli magyarázata. Az új módszer, a számítógépek használata összeköthet a
24
megváltozott tanár-diák viszonnyal, a porosz stílus elavulásával. Ennek következtében javul a tanulók kommunikációs készsége, komplex látásmód és kritikai szemlélet alakul ki, meger södik az innovatív képesség és a jöv érzékenység. Az új média legforradalmibb tulajdonsága az interaktivitás: a számítógép azonnal válaszol a felhasználónak. Az interaktív számítógép fogalma a hatvanas években jelent meg, s ezzel egyidej leg megkezd dött a számítógépek alkalmazása az oktatásban. Mivel a számítógépek alkalmasak adatok, programok tárolására, ellen rzésre, és a program válaszfügg
folytatására, így a költséges oktatógépek
feleslegessé váltak. S t, nemcsak átültették az addig alkalmazott módszereket a számítógépre, hanem a lehet ségek szerint folyamatosan b vítették is. Számítógépes multimédiáról a CD-ROM elterjedése óta beszélhetünk, ezek segítségével ugyanis megoldható a nagy mennyiség
adatok tárolása, amit egy multimédiás program
igényel. A multimédia az a terület, amely a számítástechnika, a pszichológia és a didaktika kölcsönös
egymásra
hatásának
eredményeként
jött
létre.
A
tanulók
az
oktatóprogramok használatakor a tanulási folyamat aktív résztvev i, a tanítás során a pedagógus feladata a megfelel szituációs, konstrukciós, instrukciós vagy rendszerközvetít tanulási környezet kialakítása, és az ösztönzés, továbbá a tanárnak fel kell tudnia mérni a különféle oktatóprogramok felhasználási lehet ségeit, határait. A szerepek megváltozása arra szolgál, hogy a tanuló tudását önállóan, aktívan legyen képes kialakítani. A tanuló maga dönthet a tanulási tempóról, az anyagban való haladás útvonaláról. Ma, az információs társadalom megköveteli az egész életen át tartó tanulást, aminek feltétele, hogy a diákok elsajátítsák a számukra szükséges tudás
25
megszerzésének képességét. Vizsgálatok szerint az informatika révén a gyerekek jobban tanulnak, összetett folyamatokat sajátítanak el, fogékonyabbak a matematikára, feladatmegoldó készségük javul. A tanulási folyamat bizonyítottan eredményesebb, ha a közvetített tudástartalom verbális és képi kódolással egyaránt megjelenik [3]. Így a terhelés több érzékszerven oszlik meg, és az információ feldolgozás során segíthetjük az érzékszervek hatékony együttm ködését. Egyféle kódolású információközvetítés esetén is célszer mindkét alapvet
érzékszerv bekapcsolása, például ha egy olvasott szöveg hangosan is
megszólal. Többféle kódolással és többirányú modalitással jól lehet komplex és hiteles helyzeteket valóságh en megjeleníteni, és a tananyagot eltér perspektívából, különböz kontextusokban és több absztrakciós szinten bemutatni. Ez fokozhatja a tárgy iránti érdekl dést, fejlesztheti a flexibilis gondolkodást, el segítheti adekvát mentális modellek és jól használható tudás kialakulását. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a számítógéppel segített oktatás els sorban a közepesen tehetséges tanulóknál eredményes, de a súlyos tanulási nehézségekkel küzd gyerekeknek is könnyebb a felzárkózás ezáltal. Például a számítógéppel való kontaktus megnyugtatja a tanulót, s a szövegszerkesztés közbeni hibáknak sem marad nyoma. Vannak, akik aggodalommal figyelik a számítógépes lehet ségek elterjedését, félnek a túlzásba vitt használattól, az esetleges káros hatásoktól. A pedagógusok felel ssége, hogy a tanulókkal megértessék: nem elég a gép el tt ülni, és kattintgatni, a tudás nem száll minden er feszítés nélkül a fejükbe.
26
1999 és 2002 között nemzetközi kutatás [5] keretében 23 ország informatikai és kommunikációs technológiáját, illetve ennek hatásait figyelték meg. Oktatási anyagokat állítottak el , amelyek a gyakorlatban mutatták meg, milyen pedagógiai modellek szerint optimális az informatikai eszközök iskolai alkalmazása. Vizsgálták többek között az informatika hatását az iskola szervezetére, a tanulási képességek fejl désére, és a tanulási motivációra. A megfigyelt modellek közül az bizonyult a leghatékonyabbnak, amelyben az informatikai alapismeretek minden tantárgy tantervébe be van építve. Ezt a modellt alkalmazzák például Szingapúrban, Svédországban, Finnországban. Ezekben az országokban a tanulók praktikus felhasználói ismereteket szereznek. A magyarországi modellben a diákok külön tantárgyként tanulják az informatikát, így más tantárgyak oktatásába nem eléggé épülnek be a számítógéppel segített alkalmazások, tanulási módszerek. A vizsgálat kutatói is az el bbi modell kiépítését, a minden tantárgyra kiterjed , kereszttantervi alkalmazást ajánlják, ez pedig egybeesik a legújabb magyar fejlesztésekkel.(2002-ben adták ki az Informatikai kereszttanterv cím CD-ROM-ot.) Az informatikai technológiák használatától az egyes országok mást és mást várnak: hatékonyabb ismeretátadást, pedagógiai reformokat, a munka világában a technikai elemek biztos alkalmazását. Az informatikai kultúra átadásának fontos szerepl i a tanárok. Vannak olyan országok, ahol óraszámkedvezményekkel, anyagi ösztönzésekkel próbálják a pedagógusokat érdekeltté tenni az informatikai ismeretek elsajátíttatásában. Sok tanár saját oktatási stílusát látja veszélyeztetve, ezért eszébe sem jut a számítógépes
27
módszereket alkalmazni. A kutatók egyhangúlag állítják, hogy a tanárok képzettségét l és hozzáállásától függ az új informatikai kultúra sikere, elterjedése. Ha a pedagógus megfelel szakértelemmel és lelkesedéssel él a digitális taneszközök adta lehet ségekkel, akkor a diákok megszerzik az alapvet informatikai és kommunikáció technológiai
ismereteket,
készségeket.
Ez
a
felismerés
irányadó
lehet
a
tanárképzésben és továbbképzésben is. A számítógépek elrendezése világszerte kétféle módon történhet [3]: *
laboratóriumi elrendezés: az iskolának legalább egy számítógépterme van,
legalább 10 géppel; *
szórt elrendezés: minden osztály kap 1-3 számítógépet. A szórt elrendezés kedvez a szaktárgyi munkának, míg a laboratóriumi elrendezés
azokban az országokban jellemz , ahol az informatikát, mint tantárgyat oktatják. A legkedvez bb természetesen a két elrendezés kombinációja lenne, de ennek költségei nagyon magasak. A számítógéppel segített tanulás esetén figyelni kell arra, hogy ne keverjük össze a célt és az eszközt. A cél a tananyag minél magasabb színvonalon történ elsajátítása, és ezt kívánjuk el segíteni a számítógépes eszközök használatával. A számítógép igénybevétele az alábbi témakörökben elképzelhet : *
írásos dokumentum készítés;
*
multimédiás segédanyagok el állítása;
*
szimuláció;
*
tudás ellen rzés;
*
információszerzés;
28
*
gyakorlás. A számítógéppel segített tanulás humán résztvev i a tanár és a tanuló. Az
eredményes munka alapvet feltétele a pedagógusok hozzáértése és kreativitása. Az informatikaórán kívüli felhasználáshoz új pedagógiai módszerekre, és más jelleg tanári felkészülésre van szükség. Ahhoz, hogy egy pedagógus alkalmazhassa a számítógépet az oktatásban, némi jártasságra kell legel ször is szert tennie a számítástechnika területén. A számítógépes rendszert üzembe kell tudni helyeznie, átlagos felhasználói szinten értenie kell az alapvet kezeléséhez, képesnek kell lennie különböz
számítástechnikai eszközök
szoftverek telepítésére, futtatására,
használatára, a segédeszközök, programleírások alkalmazására, a legalapvet bb hibák felismerésére, elhárítására,
valamint
a biztonsági szabályok betartására és
betartatására. Ezen technikai dolgok mellett a tanárnak tisztában kell lennie az információk
forrásainak
azonosításával,
megkülönböztetésével,
az
adatok
összegy jtésének módjaival. A számítógépes tanuláshoz az alábbi minimális hardver feltételek szükségesek [7]: Egy tetsz leges Pentium számítógép, 64 Mbyte RAM memóriával, 1 Gigabyte-nál nagyobb merevlemezzel, 14'-os SVGA monitorral, 1-2 Mbyte-os videokártyával, CDROM olvasóval, hajlékonylemez-meghajtóval, hálózati kártyával, hangkártyával, hangszórópárral, egérrel és magyar billenty zettel minimális konfigurációt jelent a tekintetben, hogy a jelenleg elérhet multimédia programok nagy részét, HTML alapú tananyagokat, internetet, és az alapvet irodai alkalmazásokat használhassuk. A fent leírt konfigurációnál ideálisabb összeállítások a nyomtatási lehet séget, képdigitalizálást, CD-, esetleg DVD-írást is lehet vé tesznek.
29
A számítógépes hardvereszközöket megfelel
anyagi feltételek mellett más
eszközökkel is kombinálhatjuk: videomagnóval, videokamerával, fényképez géppel (digitálissal és hagyományossal), videoprojektorral, stb... A tanítási folyamatban használni kívánt szoftverekkel szemben támasztott igényeket figyelembe kell vennünk: szorosan kapcsolódnia kell a témához, a képi, tartalmi, formai világa feleljen meg a diákok életkorának, a program használatának elsajátítása ne vegyen sok id t igénybe, a tevékenység tanár és diák számára is legyen értékelhet . A számítógépet többféle munkaformában alkalmazhatjuk: • Számítógépes eszközökkel illusztrált el adás: érdekes, de a diákok ebben a munkaformában passzívak maradnak. • Csoportos projektmunka: az interneten keresztül végzett kollaboráció csak megfelel
tanulói hozzáállás és fegyelem mellett végezhet . Az órára való
felkészülés során így a tanulói csoport összetételét is vizsgálni kell. • Problémamegoldás számítógéppel, egyénileg. Ebben a munkaformában is fontos a diákok képességének figyelembe vétele, s ennek megfelel en kell megválasztani a számítógéppel elvégzend feladatot. • Tablók, plakátok, kisel adások készítése számítógéppel: érdekes, motiváló hatású munkaforma Az alábbi alkalmazások a legtöbb általános iskolában rendelkezésre állnak, vagy beszerezhet k. Ezen programok segítségével a diákok maguk is felfedezhetik, hogyan tudják a különféle tananyagokhoz felhasználni a számítógépet. • Internet: segítségével háttéranyagot gy jthetünk, forráselemzés, projektmunkák (iskolák,
osztályok
közötti
kommunikációs
csatornák
építése),
oktatási
30
segédanyagok, dolgozatok, kidolgozott tételek publikálása valósítható meg. Magasabb szinten állva a tanulók weboldalakat is készíthetnek. • Paint: az egérkezelés elsajátítására is kiváló szoftver az általános iskolák alsóbb osztályaiban, emellett pedig az alkotás élményét nyújtja a gyerekeknek. A programmal rajzos illusztrációk készíthet k tetsz leges témakörhöz. • Word: házi dolgozatok készítése, iskolai újság szerkesztése, szórólapok, meghívók, névjegykártyák készítése képzelhet
el e népszer
szövegszerkeszt vel. A
szövegszerkesztés a legelterjedtebb alkalmazás, ezért elengedhetetlen, hogy már az iskolában megfelel szinten elsajátítsák ennek használatát. A szövegszerkesztés alapjainak megtanulása az informatika óra keretében történhet, azonban az ismeretek felhasználása, begyakorlása már más tantárgyakkal is összekapcsolható. Az eredményes szövegszerkesztéshez legfontosabb m veleteket - a szöveg bevitelét, elmentését, betöltését, javítását, törlését, a helyesírás-ellen rz program használatát, a formázási m veleteket, táblázatok készítését, képek beillesztését, a dokumentumok nyomtatását - az informatika órákon kell megtanítani a tanulóknak. Az általános iskola fels
tagozatában célként t zhetjük ki a kevés szöveget
tartalmazó, de igényesen megformázott dokumentumok el állítását. A szövegek illusztrálásához elvárható a képek, ábrák beszúrásának ismerete is. Nemcsak a tanulók, hanem a tanárok számára is nagy segítség lehet a szövegszerkeszt programok használata. A Word-del egyszer en elkészíthet k a tantervek, tanmenetek, óravázlatok, feladatlapok, dolgozatok. Így igényesebb külalak érhet el, mintha kézzel írnánk ezeket a dokumentumokat. Ezen kívül kés bb is fel tudjuk használni, módosíthatjuk elektronikus írásainkat, s t tetsz leges példányszámban
31
ki is nyomtathatjuk. Az oktatás színvonalasabbá tétele ezzel a népszer programmal is elkezdhet . • Excel: fizikai, biológiai, kémiai mérések feljegyzése, elemzése, függvényábrázolás, tanulmány- statisztikák készítése végezhet legfontosabb alapm veletek -
el használatával. Az elsajátítandó
adatok bevitele, javítása, formázása, egyszer
formulák használata, összegzés, átlagolás, hivatkozások, alapfüggvények (SZUM, ÁTLAG, MIN, MAX) használata, grafikonvarázsló használata - a hetedik, nyolcadik osztály tananyaga lehet. Humán tárgyakhoz is használhatjuk a táblázatkezel
programot. Történelemb l id vonalakat készíthetünk, földrajzból
gazdasági, vagy természetföldrajzi adatokat illusztrálhatunk, magyarból például két költ szókincsét is egyszer en összehasonlíthatjuk az Excel segítségével. A Wordhöz hasonlóan az Excel is hasznos lehet a tanárok munkájához: dolgozatok eredményeinek kiértékeléséhez, osztályzatok statisztikájának elkészítéséhez, összegzéséhez. • PowerPoint: alkalmas különböz tananyaghoz, iskolai eseményekhez kapcsolódó bemutatók készítésére. A számítógéppel való ellátottsággal ellentétben írásvetít t szinte minden tanteremben találhatunk. Régóta bevált eszköz ez el adások tartásakor, új tananyag ismertetésekor. Ehhez képest számos el nyt nyújt a számítógépes prezentáció: animációk, videók bemutatása is lehetséges, a prezentáció egyszer en módosítható, interaktivitása segítséget nyújthat az önálló tanuláshoz. A számítógépen bemutatott egyszer prezentáció színezheti, érdekessé teheti az órát. Ennél még célravezet bbek a tanár által készített interaktív bemutatók, amely a diákok önálló munkáját feltételezi. Egy ilyen interaktív
32
prezentáció készítése a pedagógus alapos felkészülését és a bemutató-készít program mély ismeretét igényli, mivel a PowerPoint extra funkcióit (akciógombok, dia elrejtése, vezérl
eszközök,...) is ismerni kell hozzá. Nemcsak a tanárok,
hanem a diákok is készíthetnek bemutatókat egy-egy témához, témakörhöz. Ennek megvalósításához azonban meg kell ismerkedni a PowerPoint alapvet eszközeivel: bemutató létrehozásával, mentésével, szöveg formázásával, képek beillesztésével. A tanulók munkáját tanári ellen rzés alatt kell tartani, továbbá fel kell hívni a figyelmet a forma és a tartalom összhangjára és egyensúlyára. A prezentáció elkészítésének els
lépése a témakör kiválasztása, majd a diák
számának, tartalmának átgondolása, megtervezése. A témakörhöz össze kell gy jteni az odaill képeket, illusztrációkat, és szövegeket. Nagyobb téma esetén célszer tervezni egy "menü-diát", ahova bármikor vissza lehet térni, s a megfelel menüpontot kiválasztva adott helyre ugorhatunk. Ajánlatos egy prezentáció diáinak azonos hátteret választani, mert az állandóan változó megjelenés elterelheti a figyelmet a lényegr l, a tartalomról. A diák összeállítása után végs simításként beállíthatjuk az átt néseket, a vezérléseket és ellen rizhetjük a helyesírást. Tapasztalatból tudom, hogy általános iskolások nagy lelkesedéssel készítenek
életkorukhoz
képest
színvonalas
prezentációkat
különféle
tantárgyakhoz a PowerPoint segítségével. A bemutató elkészítése közben szinte észrevétlenül a feldolgozott tananyagot is megtanulják. • FrontPage: weboldal, oktatási segédanyagok készítésére alkalmas szoftver. Magas ára miatt kevés iskolában találkozhatunk vele.
33
• PhotoEditor: lehet séget nyújt a "képmanipulációhoz", a képek digitalizálásához. A tanulók megismerkedhetnek a szkenner m ködésével is, miközben a programot használják. A különféle effektusok segítségével a képeket formázhatják, átszerkeszthetik, a képek paramétereit utólagosan megváltoztathatják. Az effektek kezelésének elsajátítása hasznosnak bizonyulhat, mivel más képszerkeszt szoftverek használata könnyebben megtanulhatóvá válik. Az élesség, színfelbontás, fényesség, kontraszt és színeltolás szinte minden fotószerkeszt ben állítható. E szoftver is csak a jó anyagi feltételekkel rendelkez iskolákban található meg, mivel célszer , ha egyéb eszközök is kapcsolódnak hozzá (digitális fényképez gép, szkenner). • Comenius Logo: játékos, de komoly színvonalú munkára alkalmas. Segítségével más tananyagokhoz készíthetünk segédprogramokat, de a programozás világába is betekintést nyújt az általános iskolás gyerekek számára.
II.2. Az általam készített, tanulást segít , megkönnyít programok bemutatása Mint azt már a bevezet sorokban is írtam, két programot készítettem a tanulás változatosabbá tételére, illetve megkönnyítésére. E programokat az általam ismert oktatásban felhasználható szoftverek kiegészítéseként írtam. Olyan programokat kívántam készíteni, amelyeknek még - tudomásom szerint - nincsenek alternatívái.
34
II.2.a. Idegen szavak szótára (l. 1. melléklet) Els nek
egy idegennyelv-tanulásban
felhasználható
szótár-készít
szoftvert
készítettem "Idegen szavak szótára" néven. A szoftver-piac tele van nagyon jó, illetve kevésbé alkalmazható elektronikus szótárral, így ezek közül mindenki válogathat kedvére, és igényeinek megfelel en. Azonban az általános iskolában és a nyelvtanulás egész folyamata alatt szükség van arra, hogy a szavakat pontosan le tudjuk írni, és ismerjük a jelentésüket. Az idegen nyelvek elsajátítása közben mindenki készít saját magának szótárt egy füzetben, ezen az alapon miért ne készíthetne mindenki magának elektronikusan is, amely ráadásul még ki is kérdezi t lünk a szavakat. Az Idegen szavak szótára pontosan egy ilyen üres elektronikus szótár, amelyet a nyelvet tanuló tölthet fel szavakkal, kifejezésekkel, majd azokat többféle módon gyakorolhatja. A program különböz nyelvekhez használható. A program telepítése egyszer
módon történik a windows-ban megszokott
lépésekkel. Ma már senkinek nem okoz problémát egy szoftver telepítése. Sokszor magyar nyelven olvashatjuk a telepítés lépéseit, és értelemszer en eldönthet , mi a következ lépés, amit tennünk kell. A következ
ábrán a program vázlatos felépítését tekinthetjük meg, melynek
segítségével átláthatjuk a szótár lehet ségeit, szerkezetét:
35
Nyitó képerny
Használati útmutató
Menü
Új szavak
Problémás szavak
Gyakorlás
Kritikus szavak
Teszt
Kifejezések felvétele
Kifejezések gyakorlása
Megnyitás
Mentés
Nyomtatás
Kilépés
A nyitó képerny b l a megfelel gomb lenyomásával eljutunk a program menüjébe, a másik gomb segítségével pedig megtekinthetjük az Útmutatót szükség esetén, amely a program kezelésér l nyújt tájékoztatást. A program menüsora a használat során mindig elérhet a felhasználó számára. A különböz menüpontok a gomb megnyomásával aktivizálódnak. Menüpontok használata • Új szavak felvétele és gyakorlása Amennyiben szótárunkat új szavakkal kívánjuk b víteni, az "Új szavak felvétele és gyakorlása" gombra kell kattintanunk. Az "Új szó:" utáni beviteli mez be kell beírni az új szót idegen nyelven, majd egérrel vagy a tabulátor billenty segítségével a következ
beviteli mez be lépünk ("Magyar fordítása:"), ahol az új szó magyar
megfelel jét írhatjuk be. Ezt követ en a "Felvétel" gombra kattintva - vagy Entert ütve - a beírt szóval gazdagíthatjuk elektronikus szótárunkat. Az ablak közepén látható a szótár a füzetbe írt formához hasonlóan, amely szükség esetén a jobb oldalon látható gördít sáv használatával lejjebb, illetve följebb gördíthet .
36
Amennyiben egy szó és fordítása már bekerült a szótárba, és módosítani szeretnénk, kattintsunk a szótárban a javítani kívánt szóra. Ekkor megjelenik egy párbeszédablak, melynek kérdésére ("Kívánja-e javítani a kiválasztott szót?") válaszoljunk igennel. Ennek hatására a fenti két beviteli mez be kerül a szó és fordítása, ahol tetsz legesen változtathatunk rajtuk. Miután elvégeztük a javítást, kattintsunk a Javítás gombra, s a szótárba bekerül a szó módosított változata, a régi pedig természetesen törl dik.
A program lehet séget ad arra is, hogy gyorsan megkeressünk egy szót, és ne kelljen végignézni az egész szótárt. A "Keresés felirat" után található mez be írjuk be azt a szót, - akár magyarul, akár idegen nyelven - melynek fordítását azonnal látni szeretnénk. Ha megnyomjuk a "Fordítása" gombot, az emelletti mez ben megjelenik a
37
szó fordítása, amennyiben a szótár tartalmazza ezt a szót. Lehet ség van ez esetben is a módosításra. Kattintsunk a megjelen fordításra, majd ugyanúgy járjunk el, mint a szótárban történ javítás esetében. Amennyiben megfelel
mennyiség idegen szót felvettünk a szótárba és azokat
megtanultuk, megkezdhetjük a gyakorlást. Az idegen szavak tanulását segíti a szótárhoz kapcsolódó kiválasztásos teszt, ahova a "Teszt" gomb megnyomásával juthatunk el. Nagyon fontos, hogy a gyakorlás során minden részletében ugyanúgy kell beírni a gyakorlandó szót, mint ahogy eredetileg felvettük a szótárba, mert a számítógép a beírási eltéréseket is hibának tekinti. A "Gyakorlás" gombra történ kattintás után egy másfajta feladattal ellen rizhetjük tudásunkat. Kiválaszthatjuk, hogy idegen nyelv illetve magyar szót kérdezzen-e t lünk a program. A feladat az, hogy a gép által véletlenszer en adott szó megfelel jét beírjuk. Amennyiben a megoldás helyes, a szó marad az alaplistában, amit egy következ gyakorlás során ismét kérdezhet a program. Ha a megoldás helytelen, a szó átkerül a problémás szavak listájába. Ennek a listának külön gyakorlási lehet sége van, amelyet a f menüb l érhetünk el. A feladat befejeztével megtekinthetjük eredményességünket egy diagrammon, ha a "Teljesítmény" gombra kattintunk. Ilyen teljesítménymutató a problémás és a kritikus szavak tesztes gyakorlásakor is kérhet . • Problémás szavak A problémás szavak gyakorlásához kattintsunk a "Problémás szavak" gombra. Ha a gyakorlás során kétszer helyesen beírtuk ugyanannak a szónak a jelentését, a szó visszakerül az alaplistába. Amennyiben a problémás szó fordítása els ízben nem
38
sikerül, megtekinthetjük a helyes megoldást. Ha a megoldás másodszor is hibás, a szó továbbmegy a kritikus szavak listájába. • Kritikus szavak A kritikus szavak gyakorlásához kattintsunk a "Kritikus szavak" gombra. A kritikus szavak listájában addig marad egy szó, amíg a gyakorlás során meg nem találjuk a helyes megoldást. Ha ez megtörténik, a szó visszakerül az alaplistába. • Kifejezések felvétele Célszer
az idegen nyelvek tanulásakor külön választani a szavakat és a
kifejezéseket. A programban is mód van arra, hogy ezt megtegyük. A kifejezések felvétele hasonlóképpen m ködik, mint a szavak esetében. A felvételhez kattintsunk a "Kifejezések felvétele" gombra. Az "Új kifejezés" feliratot követ mez be beírjuk az idegen nyelv kifejezést, majd az alatta lev mez be pedig a kifejezés magyar fordítása kerül. A "Felvétel" gomb megnyomásával szótárba került az új kifejezés. A kifejezések javítása a már megismert módon történik: kattintsunk a módosítani kívánt kifejezésre, majd a beviteli mez kben javítsunk. A "Javítás" gomb megnyomásával a megváltoztatott kifejezés kerül vissza a szótárba. A "Gyakorlás" gomb aktivizálásával egy új ablak nyílik meg, ahol próbára tehetjük tudásunkat. Ez az ablak a következ f menüb l is elérhet .
39
• Kifejezések gyakorlása A kifejezések gyakorlása kiválasztásos teszt keretében történik. A gyakorlás elkezdéséhez a szótárnak legalább 10 kifejezést kell tartalmaznia. Az általunk választott nyelven a gép véletlenszer en megjelenít egy kifejezést. Az ez alatt látható 3 mez ben ennek fordítását valamint két helytelen megoldást találunk. Válasszuk ki az "A", "B", "C" gombokkal jelölt megoldások közül a helyeset! Egy tesztsorozat 10 kifejezésb l áll. A helyes megoldások számát leolvashatja az ablak alján lev számlálóról.
40
• Nyomtatás A
"Nyomtatás"
menüpont
segítségével
az
egyes
listák
értelemszer en
kinyomtathatók. A nyomtatási képben tett változtatások azonban nem kerülnek be a szavak, kifejezések listáiba. • Mentés A program szókészleteit fájlokba kell menteni. Lehet ség van többféle szótár készítésére, ezeket értelemszer en más-más néven kell elmenteni. A fájlok kiterjesztése "iss", amelyet a program automatikusan megad, ezért a felhasználónak csak a fájl azonosítóját kell beírnia. A mentés során a program készít 7 darab segédfájlt. Például "angolszavak.iss2", "angolszavak.iss3", "angolszavak.iss4", stb. Ezek a segédfájlok 1-1 szószedet megnyitása során nem látszanak, azonban a program m ködéséhez feltétlenül szükségesek, mivel a szótár különböz részeit tartalmazzák. Tehát ha a felhasználó az elmentett szótárát más helyre (például floppy-ra) kívánja másolni, akkor az általa elnevezett fájlt és a hozzá tartozó 7 segédfájlt is (összesen 8 fájlt) másolnia kell. • Megnyitás A már létez szótárunkat a "Megnyitás" menüponttal hozhatjuk be a programba a Windows-os szoftvereknél megszokott módon. • Kilépés Amennyiben a program használatát be kívánjuk fejezni, munkánk elmentése után a "Kilépés" gombbal tehetjük azt meg, illetve a jobb fels
sarokban lev
X
41
megnyomásával a szokásos módon. Ha elfelejtettük volna menteni szótárunkat, a program kilépés el tt figyelmeztet minket erre.
II.2.b. Történelem 6. osztály (l. 2. melléklet) Mint ahogy a cím is elárulja, második programom az általános iskola 6. évfolyama számára készült történelem tantárgyból, de bárki belenézhet, aki nagy vonalakban át akarja tekinteni a 5-18. század - f ként magyar - eseményeit. E tanulási segédanyag Balla Árpád tankönyve alapján készült, tartalmazza az összes fejezet vázlatát, a tankönyv teljes szövegét hanganyagban, valamint egy-egy témakör végén, illetve az egész hatodik osztályos tananyag gyakorlására különböz feladatokat oldhatunk meg. Természetesen ez a program sem helyettesíti a tankönyvet és a tanári magyarázatot, de különösen az otthoni felkészüléshez adhat nagyobb kedvet. A szoftver telepítése hasonlóképpen történik, mint az Idegen Szavak Szótára esetében. Az alábbi ábráról leolvashatóak a menüpontok és látható a program felépítése is: Nyitó képerny
Használati útmutató
Menü Fejezetek
Vázlatok, hanganyag Teszt
Érdekességek
Képek
Gyakorlás
Kakukktojás
Év végi összefoglalás
Áttekintés Id rend
Gyakorlás
Kiegészít Kilépés
Záró képerny
Beállítás
Háttérzene
Saját jegyzetek
Zene ki
Nyomtatás
42
A címlapon elolvashatjuk a használati útmutatót, vagy választhatjuk a "Tovább" gombot is, mellyel a programba léphetünk be. A képerny n a tájékozódást menüpontok segítik, ezeket egérkattintással, vagy az aláhúzott bet billenty zeten történ megnyomásával aktivizálhatjuk.
• Fejezetek A "Fejezetek" menüpontban találjuk az elsajátítandó anyag témaköreit, ezekb l érhetjük el az egyes témakörökhöz tartozó fejezeteket, melyek a tankönyv sorrendjét követve vannak elhelyezve. Minden témakör végén találunk egy gyakorlás részt is. A fejezet címére történ kattintás után a képerny n megjelenik az adott fejezet vázlata. Ehhez tartozik a tankönyv szövege, mely hangzó anyag formájában szólal meg. • Érdekességek, Képek A vázlat megtekintése közben a következ két menüponttal behívhatjuk az adott fejezethez tartozó érdekességeket és képeket. Mialatt ezeket szemléljük, a hangot
43
ajánlatos szüneteltetni. Ha egy fejezethez több érdekesség vagy kép is tartozik, ezeket az ablak fels részén található gombokra kattintva választhatjuk ki.
Ha egy-egy fejezethez (pl. összefoglaláshoz) nincs kép, vagy egyéb kiegészítés, akkor ezeket a menüpontokat nem tudjuk használni.
Év végi összefoglalás Az "Év végi összefoglalás" menüpontban található a teljes anyag id rendi vázlata, illetve az anyag fontosabb eseményeinek, személyeinek, fogalmainak a listája. Ezt a két listát a képerny n megjelen gombok értelemszer használatával kezelhetjük. • Saját jegyzetek A "Saját jegyzetek" menüpont kiegészít megjegyzések, a felhasználó által készített vázlatok írását teszi lehet vé. E jegyzeteket el is lehet menteni, csak egy azonosítóval kell ellátni azokat. A program készít egy mappát, ahova elhelyezi az elmentett írásokat. Ha megírtuk a jegyzetünket, kattintsunk a Mentés menüpontra. Ekkor megjelenik egy ablak, amely rákérdez a jegyzet azonosítójára. Gépeljünk be egy nevet, amir l kés bb is tudni fogjuk, hogy mit takar, majd nyomjuk meg az OK gombot. Ezzel meg is történt jegyzetünk mentése. Amennyiben már több jegyzetet is készítettünk, és azokat más-más néven elmentettük, akkor azok a "Jegyzetek" felirat után található lenyíló listából kiválaszthatók, megtekinthet k, esetleg újra szerkeszthet k. Elkészített írásunkat meg is formázhatjuk a "Bet formázás" menüpont segítségével. A Windows-ban megszokott módon bet típust, bet méretet, és stílust választhatunk. Az
44
"Alkalmaz" gomb megnyomásával a kijelölt szövegrész átalakul a beállításoknak megfelel en. Amennyiben jónak találjuk a szöveg kinézetét, nyomjunk "OK"-t. Jegyzetünk kinyomtatására is van lehet ség: válasszuk ki a listából a kinyomtatni kívánt feljegyzést, majd aktivizáljuk a "Nyomtatás" menüpontot.
• Nyomtatás A "Nyomtatás" menüponttal az aktuális fejezet vázlata nyomtatható ki. A képek, érdekességek megtalálhatók a tankönyvben, ezért ezek kinyomtatását nem tartom szükségesnek. • Beállítások A "Beállítások" menüponttal kezelhetjük az aláfest zenét. Ez a program megnyitása után automatikusan megszólal és a szövegmondás alatt is folyamatosan szól. Amennyiben valakit zavar, akkor ki is lehet kapcsolni. • Kilépés A programból a "Kilépés" menüponttal, vagy a képerny fels sarkában látható X-szel léphetünk ki. Kilépés után megjelenik egy záróablak, mely a zene elhangzása után
45
automatikusan bezárul, de természetesen az X megnyomásával magunk is kiléphetünk bármikor. E záróablak tájékoztatja a felhasználót a program elkészítésében segítséget nyújtókról is. A program másik f része a gyakorlás, a különböz típus feladatok. Minden témakör végén és az "Év végi összefoglalás" -ban is találhatunk "Gyakorlás" almenüpontot. Az egyes témakörök végén az adott téma tárgyköréb l találunk négyféle feladatot: • Teszt A kiválasztásos tesztnél a helyes válasz gombjára kell kattintanunk. Ha nem találunk kérdést, akkor igaz és hamis állítások közül kell az igazat kiválasztanunk. • Kakukktojás A kakukktojásos tesztnél három összetartozó és egy oda nem ill elemet találunk. Ezt a "kakukktojást" kell megtalálnunk a feladat során. A feladat nehézsége miatt célszer ezt a feladattípust tanári közrem ködéssel megoldani, vagy önálló munkaként javasolható a középiskolások számára is gyakorlás, ismétlés, áttekintés céljából. Órai munka keretében jól használható összefoglaló feladatként egy-egy témakör végén. A tanulók akár csoportmunkában is dolgozhatnak, közösen kitalálhatják, vajon mi alapján tartozik össze három dolog, s mi lehet a kakukktojás.
46
• Id rend A következ
feladat a baloldali lista helyes id rendi sorrendbe állítása. Ehhez
kattintsunk a lista aktuális elemére, majd a középs gombbal küldjük át a jobb oldalra. Ha téves a sorrend, de idejében észrevettük, akkor azt még az ellen rzés el tt kijavíthatjuk, ha a téves elemig visszaküldjük bal oldalra az adatokat, majd újra elkészítjük a listát. • Kiegészít A kiegészítéses feladatnál a hiányzó szavakat vagy kifejezéseket kell beírnunk az üres helyekre. Itt nagyon kell figyelni, mert a számítógép nem tesz különbséget elvi,
47
helyesírási vagy gépelési hiba között, csak akkor fogadja el helyesnek a megoldást, ha az minden szempontból tökéletes. Az év végi összefoglaláshoz két teszt tartozik, egyikkel évszámtudásunkat, másikkal a fogalmak, események és személyek ismeretében szerzett jártasságunkat tehetjük próbára. A teszteket a gép véletlenszer en állítja össze, ezért ha elérjük azt, hogy folyamatosan telitalálatos sorozatokat oldunk meg, bízvást elmondhatjuk magunkról, hogy a 6. osztályos történelem anyagot alaposan elsajátítottuk. Gyorsbillenty k segítik a program használatát. Az érdekességeket, képeket elérhetjük, valamint a nyomtatást és a kilépést elindíthatjuk a billenty zet segítségével is. Ehhez a menüben aláhúzott bet t kell lenyomni a klaviatúrán. A fejezetek és a beállítások menüponthoz nem tartozik gyorsbillenty , ezeket az egér segítségével nyithatjuk meg. A billenty zet használata a Gyakorlás menüpontokban gyorsabbá teszi a program kezelését. A feladatok során a "Következ feladat" feliratú gomb az Enter billenty lenyomásával is aktiválható. Továbbá a Tab, majd az Enter billenty segítségével a helyes megoldás kiválasztható.
II.3. Programjaim alkalmazási lehet ségei II.3.a. Iskolai használat Az oktatást segít
programok behatárolják használatuk lehet ségeit, mivel
alkalmazásukhoz számítógépre is szükség van. Az iskolák - f ként az alapfokú intézmények - ellátottsága sajnos sz k keretek között mozog. A 15-20 gépb l álló
48
számítógéppark nem biztosít megfelel
körülményeket az oktató programok
elterjedésének. A programok használatához szükséges egyrészt minimális felhasználói készség, másrészt a pozitív hozzáállás. Sajnos tapasztalt tény, hogy a legtöbb nem számítástechnika szakos tanár eleve kételkedve tekint erre a témára. A gyerekek felhasználói szint
tudnivalóit a számítástechnika órán kell
begyakoroltatni. Így néhány órát - az amúgy sem b séges órakeretb l - arra kell szánni, hogy a gyerekek megismerjék a szoftvereket, otthon is tudják használni azokat, továbbá fel kell készíteni
ket arra, hogy egy új programot hogyan
ismerhetnek meg önállóan.
II.3.a-1. Oktató programjaim a számítástechnika órán Idegen Szavak Szótára A számítástechnika óra feladata, hogy a gyerekek megismerkedjenek a szoftverrel, annak lehet ségeivel, és képesek legyenek azt saját tanulási céljaikra eredményesen felhasználni. A program alkalmazását többféle módon sajátíthatják el a tanulók, ám célravezet nek tartom, ha mindenek el tt a szaktanár mutatná be az elektronikus szótárat. A bemutatásra szintén több lehet ség kínálkozik: a pedagógus egy számítógép mellett - jó esetben projektorral kivetítve - megmutatja a szoftver menüit, néhány szavas szótárt hozhat létre, amellyel a szavak gyakorlását is prezentálni tudja; vagy a pedagógus egy oktatási segédanyag-készít programmal - például WinCAM 2000 segítségével - el re elkészíti a bemutatót (l. 3. melléklet), majd azt a hálózaton keresztül minden gépen elérhet vé teszi. Az ilyenfajta bemutatót a tanulók haza is vihetik, így ha valamelyik lépést elfelejtették volna, akkor csak a bemutatót kell újból megtekinteniük. A WinCAM 2000 oktatóanyag-készít
szoftverrel egyszer en
49
készíthetünk
bármely
windows-os
alkalmazásról
felvételt,
amelyet
utólag
szerkeszthetünk, hanganyaggal láthatunk el. Miután a gyerekek látták a programot, lehet séget kell biztosítani számukra, hogy ki is próbálhassák. Hálózaton keresztül minden diák számára elérhet vé tehetjük a szoftvert, majd néhány percet arra szánhatunk, hogy önállóan ismerkedhessenek meg a szótárral. Fels
tagozatban
minden tanuló tanul valamilyen idegen nyelvet. Begyakoroltató feladatként a nyelvórán használt szótárfüzetb l készíttethetünk elektronikus szótárat. Ügyeljünk arra, hogy a számítástechnika óra ne csupán a szavak begépeléséb l álljon, hanem maradjon id a szótár mentésére, esetleg nyomtatásának kipróbálására és a szavak gyakorlására! A gyerekek otthon b víthetik elektronikus szótárukat, és a számítógép el tt ülve - remélhet leg - nagyobb kedvet kapnak a szavak megtanulásához is. Óravázlat Az óra témája: Multimédiás oktatási segédanyag használatának elsajátítása. Az óra célja:
A gyerekek megismerkednek a más tantárgyakhoz kapcsolódó
elektronikus oktatóanyagok lehet ségeivel, használatával. A szoftver segítségével hatékonyabban tudják alkalmazni a számítógépet saját céljaik megvalósítására. Az eszközhasználat célja: Azáltal, hogy a tanulóknak pontosan be kell gépelniük a szavakat elektronikus szótárukba, könnyebben emlékeznek vissza a leírás módjára, és a szó jelentésére. A tesztfeladatok megoldása a szógyakorlás egyszer bb módja, de egyben els lépcs foka lehet a tanulásnak. A szavak gyakorlása megköveteli a leírás pontosságát, ellenkez esetben a szoftver nem fogadja el a fordítást. Ezáltal a tanulók precizitása, koncentrálóképessége fokozódik. A tanár el készületei:
50
*
Hardver: tanulónként egy a Windows alatt futó program futtatására alkalmas
számítógép, valamint - amennyiben mód van rá - az egyik számítógéphez kapcsolt projektor. *
Szoftver: Idegen Szavak Szótára, WinCAM2000-rel készített oktatóanyag a
szoftverr l. *
Felkészülés: ellen rizni, hogy minden gépen fut-e a program. A tanuló el készületei:
*
Szükséges eszközök: adott idegen nyelvb l szótárfüzet.
*
Szükséges el ismeret: a Windows használatához szükséges alapvet
ismeretek, egér-, billenty zetkezelés. Az óra menete: id (perc)
óra menete
5 (0-5)
Jelentés, szervezési feladatok
8 (5-13)
Frontális osztálymunka keretében a pedagógus bemutatja a szoftvert.
2 (13-15)
Gépek bekapcsolása, hálózatról a program futtatása.
8 (15-23)
A tanulók önálló ismerkedése az elektronikus szótárral.
2 (23-25)
A szaktanár ismerteti a feladatot: a tanulók vegyék el a szótárfüzetüket, és a legutóbb feladott szavakat gépeljék be.
10 (25-35)
Szavak, kifejezések begépelése.
2 (35-37)
A szótár mentése floppyra.
7 (37-44)
Gyakorlás a program különböz módozataival.
1 (44-45)
Házi feladat: az elektronikus szótár b vítése.
51
A szoftver és a használatát segít bemutatóprogram kiosztása a tanulóknak. Történelem 6. osztály A program els sorban az általános iskola hatodik osztálya számára készült, így célszer
a programot a hatodik évfolyamosoknak év elején bemutatni, hogy a
történelem tanulásához egész évben használhassák. A szoftver akkor használható leginkább, ha az osztály Balla Árpád tankönyvéb l tanul, hiszen a teljes kör felhasználáshoz fontos információkat találhatunk a tankönyv írott szövegében is, ám ha az osztály más könyvb l tanul, a történelmi anyag jellegéb l adódóan akkor sem haszontalan segédeszköz, hiszen a történelmi események adottak, emellett a program révén esetleg más megközelítésb l olvashatnak, hallhatnak ugyanarról a témáról. Ekkor természetesen el térbe kerül a saját jegyzetek használata. A program leckénként írott vázlatot tartalmaz, amely ki is nyomtatható, a vázlathoz pedig a teljes szöveg meghallgatható. Így az inkább auditív vagy az inkább vizuális típusú gyerekek is egyaránt könnyebben tanulhatják a történelmet. A témák végén található négyféle feladat pedig az ismétlést és az áttekintést szolgálja. A program kezelése hasonló az egyéb Windows alatt m köd programéhoz, a menürendszer értelemszer en kínálja a lehet ségeket. A tanár feladata ez esetben is els sorban a bemutatás, és a tanulók önálló ismerkedésének felügyelete, szükség esetén segítség
nyújtása. A szoftver
leginkább az otthoni felkészüléshez használható, de megfelel technikai berendezések mellett elképzelhet lenne a történelem órán is.
52
Óravázlat Az óra témája: Multimédiás oktatási segédanyag használatának elsajátítása. Az óra célja:
A gyerekek megismerkednek egy történelem tantárgyhoz köt d
számítógépes oktatóprogrammal. A szoftver segíti a hatodik osztályos történelem tananyag hatékonyabb elsajátítását. Az eszközhasználat célja: Az írott vázlatot látva, és a tananyag szövegét hallva az információ több csatornán érkezik a tanulóhoz, így nagyobb az esélye annak, hogy az információ megfelel
módon rögzül. A gyakorló feladatok pedig a ismeretek
elsajátítását mélyítik el. A tanár el készületei: • Hardver: tanulónként egy a Windows alatt futó program futtatására alkalmas számítógép, valamint - amennyiben mód van rá - az egyik számítógéphez kapcsolt projektor. • Szoftver: Történelem 6., WinCAM2000-rel készített bemutató a szoftverr l. • Felkészülés: ellen rizni, hogy minden gépen fut-e a program. A tanuló el készületei: • Szükséges eszközök: történelemfüzet, könyv. • Szükséges el ismeret: a Windows használatához szükséges alapvet ismeretek, egér-, billenty zetkezelés.
53
Az óra menete: id (perc)
óra menete
5 (0-5)
Jelentés, szervezési feladatok
8 (5-13)
Frontális osztálymunka keretében a pedagógus bemutatja a szoftvert.
2 (13-15)
Gépek bekapcsolása, hálózatról a program futtatása.
15 (15-30)
A tanulók önálló ismerkedése a szoftverrel.
2 (30-32)
A szaktanár ismerteti a feladatot: az els lecke vázlatának elolvasása, a történelem órán tanultak alapján saját jegyzet készítése
10 (32-42)
A tanulók önálló munkája.
3 (42-45)
Saját jegyzet elmentése, a szoftver és a bemutató kiosztása a tanulóknak.
Ez az év eleji óra nem alkalmas arra - megfelel tárgyi ismeret hiányában -, hogy a gyakorló feladatokat kipróbálhassák a diákok. Így javasolható, hogy az els történelem témazáró el tt a számítástechnika óra egy részét a feladatok kipróbálásával töltse az osztály. Ez mindössze negyed órát vesz el az órából, de az esetlegesen felmerül
problémák
tisztázására sor kerülhet.
megbeszélésére,
a
nehezen
érthet
megfogalmazások
54
II.3.a-2. Oktató programjaim a programhoz kapcsolódó tantárgy tanítási órájának keretében A magyarországi általános iskolák felszereltségér l, annak jellemz ir l a negyedik fejezetben már olvashattunk. Sajnos, nem valószín , hogy a közeljöv ben sor kerül a tantermek számítógéppel történ ellátására, így a következ lehet ségeink vannak: Amennyiben van olyan óra, amikor a nem számítástechnika óra idejében szabad a számítógép-terem, az osztálynak ott lehet tartani a szakórát, így mindenki a gépen gyakorolhatja a multimédiás program feladatait, vagy tekintheti át a program tananyaghoz kapcsolódó témaköreit. Ehhez elengedhetetlen a szaktanár kell mérték felkészültsége, az operációs rendszer biztos ismerete és az esetleges hibák elhárításában való jártasság. A tanulók részér l a fegyelmezett hozzáállás, és az alapvet felhasználói tudás szükséges. Az Idegen Szavak Szótárát a tanítási óra menetébe több helyre is be lehet illeszteni: • az óra elején számonkérés vagy ismétlés jelleggel a tesztet, illetve a szókikérdez feladatot oldhatják meg a tanulók; • az óra második felében az újonnan tanult szavakat, kifejezéseket vihetik be a programba. A Történelem 6. szoftver különböz típusú tanítási órán alkalmazható: • új anyag tanulásakor a vázlat áttekinthet az óra végén összefoglalásként; • egy-egy téma lezárásakor a témakörhöz tartozó feladatok közül válogathat a szaktanár;
55
• év végi ismétléskor az év végi összefoglaló nyújt az áttekintésre és a gyakorlásra lehet séget. Ha a számítógép-terem nem áll rendelkezésre, de egy számítógép projektorral behozható a szakórára, akkor annyiban módosul az óra menete, hogy a szoftver csak bemutatásra kerülhet. Dolgozni érdemben csak a történelmi szoftverrel lehet így, például a vázlat megtekintésével, esetleg csoportversenyt lehet tartani a feladatok kivetítésével, vagy ismétlés gyanánt közös megbeszélésre kerülhetnek a különböz gyakorlatok. Harmadikként említem a legvalószín bb esetet, amikor a szakórán nincs mód számítógép alkalmazására. Ekkor a szoftver közös ismeretére alapozhatunk csak. A pedagógus a tanítási órán hivatkozhat a programra, valamint a házi feladatot is a szoftverre építve adhatja fel: például új szavak beírása, adott történelmi témához saját jegyzet készítése, feladatok megoldása, stb...
II.3.b. Oktató programjaim otthoni használatának lehet ségei
A különböz tanulást segít CD-ROM-okat általában otthon használják a diákok. Felmérések alapján a legtöbb 10-14 éves korú tanuló szívesen próbál ki különféle szoftvereket, s nagyobb százalékban a fiúk azok, akik jobbak a gyakorlati alkalmazásban, a lányok pedig inkább az elméleti részben jeleskednek. Ebb l kiindulva az otthoni használatra adott szoftverek lehet ségeire valószín leg a gyerekek nagy része rájön az önálló "böngészés" során, és kezelését hamar elsajátítja. A programban rejl lehet ségek a pedagógus által történ felvillantása megadhatja a
56
kell
motivációt
az
otthoni
használathoz.
A
program folyamatos
önálló
alkalmazásához azonban szükséges a rendszeres iskolai ellen rzés, és utalás a szoftverre, valamint a szaktanár és az informatika tanár együttm ködése.
57
III. AZ OKTATÓPROGRAMOK EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA
Korábbi vizsgálatok megállapítása szerint a számítógépes oktatóprogramok leginkább a közepes tehetség tanulóknak jelentenek nagy segítséget, könnyebben felzárkóznak az osztály színvonalához, eredményük látványosabban javul. Iskolai gyakorlataim során lehet ségem nyílt arra, hogy programjaimat informatika órai munka alatt, illetve szakkörön kipróbáltassam a tanulókkal. S t, néhányan otthoni gyakorlás céljára is elkérték a szoftvereket. Tapasztalatom szerint a tanulók óriási érdekl déssel látnak hozzá az új programok felfedezéséhez, s negyed órán belül kiismerik a lehet ségeket, biztosan kezelik a programot. Idegen Szavak Szótára A program bemutatása után a gyerekek képesek voltak viszonylag rövid id n belül begépelni az aznap feladott idegen szavakat. A gépelés kellemetlenségét azonban feledtette velük a tesztes „játszva tanulás”. Igazi versenylégkör alakult ki: ki tud több helyes megoldást választani. Miután kijátszották magukat meg kellett birkózniuk az igazi feladattal: megadni a szavak pontos fordítását. Meglep módon a szavak felét már tudták is. Maguk sem vették észre, s a szavak megtanulása részben megtörtént. Az
alábbi
táblázatból
használhatóságáról:
leolvasható
a
16
tanuló
véleménye
a
program
58
Állítás A szavak tanulása sokkal könnyebb a programmal. A programmal nem lehet megtanulni a szavak írását. A program használatával rövidebb id alatt lehet megtanulni a szavakat.
„Igaz” válaszok száma 12
„Hamis” válaszok száma 4
0
16
7
9
A válaszokból kiderül, hogy a gyerekek szótanulásra a programot alkalmasnak találták, s t a többség számára könnyebb, kevesebb energiaráfordítást igényel a tanulás, ha a szótár-programot használja. Az utolsó állítás véleményezése nem egyértelm . A tanulók nagyobb része úgy ítélte meg, hogy a program alkalmazásával sem tanulhatók meg rövidebb id
alatt a szavak. Ez érthet
is, hiszen a tesztek
gyakorlása, a szavak fordításának beírása is id t vesz igénybe. De a program rendszeres használatával sokkal biztosabbá válik az idegen nyelven történ
írás,
hiszen azáltal, hogy sokszor leírjuk a szót, jobban rögzül bennünk. Történelem 6. A történelmi oktatóprogram vázlat része leginkább az otthoni tanulást könnyítheti meg. Az auditív tanulási típusú gyerekeknek sokat segített a vázlatokhoz tartozó hanganyag, amelyben meghallgathatták a tankönyv szövegét. A feladatok közül a teszt a legnépszer bb. A kakukktojás, az id rendi sorrendbe helyezés és a kiegészít s feladat már némi tudást is igényel. Ennek ellenére a feladatmegoldás közben összefüggésekre jöttek rá, és hajlandóak voltak utánanézni az évszámoknak, ami elengedhetetlen az id rendi sorrend kialakításához. A kakukktojás megtalálásához szükséges volt a tanári irányítás, de néhány feladat megoldása után már önálló sikerek is születtek.
59
Pozitív tapasztalataimból kiindulva mindenképpen hasznosnak tartanám az összes tanuló számára - tekintet nélkül az értelmi képességekben megmutatkozó különbségekre - a számítógépes oktatóprogramok használatát, mert ezek segítségével a gyermek érdekl dése, koncentrációs képessége fokozódik, ami hozzájárul az eredményesebb tanuláshoz és a szélesebb látókör kialakulásához.
60
IRODALOMJEGYZÉK [1] A Nemzeti Alaptanterv, Budapest 1995. [2] Dr. Hámori Miklós: Tanulás és tanítás számítógéppel, Tankönyvkiadó 1983. [3] Dr. Kecskés István: Mikroszámítógépek használata az idegennyelv-oktatásban, Tankönyvkiadó 1987. [4] Dr. Popper Péter: Az Istennel való sakkozás kockázata, Türelem Háza Bt. 1995. [5] Kárpáti Andrea: Informatikai eszközök a biológia oktatásában, Nemzeti Tankönyvkiadó 2003. [6] Rozgonyi-Borus Ferenc: Számítástechnika 5-6, Mozaik 1998. [7] Sovány István: A multimédia alkalmazása az oktatásban, OKKER 2002. [8] Sz cs Ervin: A számítógép tegnaptól holnapig, M szaki Könyvkiadó1987. [9] Werner Heisenberg: A rész és az egész, Gondolat 1978.
