A Csomádi
Esztergály Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja
(kiegészített, átdolgozott változat)
2008.
A képviselőtestület jóváhagyta: 2008. jan. 21-én határozat száma: 9/2008 (01.21.)
1
II. Az intézmény nevelési programja 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánknak nyolc évfolyama van, melynek elvégzése során az általános műveltséget megalapozó nevelés, oktatás folyik. Feladatunknak tekintjük, hogy a végzős tanulók a 8. osztály év végére előírt követelményeket a tanulók egyéni képességétől függően, de legalább a minimális szinten teljesítsék. Célunknak tartjuk az egyetemes emberi kultúra olyan értékeinek közvetítését mint; humanizmus, tolerancia, szeretet, megértés, egymás iránti bizalom, tisztelet és megbecsülés, optimista életszemlélet. Értékként ismerjük el és követendőnek tartjuk az olyan pozitív személyiségjegyeket, mint az önállóság, önnevelés, felelősség másokért és önmagunkért, kulturált viselkedés, kommunikációs kultúra, az emberi élet, a természet és a környezet szeretete, ápolása, védelme. Az iskola a feladatait 3 fő tevékenységi rendszeren keresztül valósítja meg. Ezek a következők: Tanítási-tanulási tevékenység Az egészséges életmódra irányuló tevékenység A tanórán és az iskolán kívüli nevelési-oktatási tevékenység Mindhárom tevékenységrendszernek a személyiség sokoldalú fejlesztésén kell alapulnia figyelembe véve a gyermekek fejlődéslélektani jellemzőit és az életkori sajátosságait. 1. 1. A tanítási-tanulási tevékenység Az
iskola
pedagógiai
munkájában
legfontosabb
a
tanítás-tanulás
tevékenysége, melynek középpontjában különféle motiváló tényezők állnak.
2
A motiváció kialakításában fontos szerepe van a pozitív megerősítésnek, a sikerélménynek.
A
megfelelő
motiváltság
teljesítményképes
tudást
eredményez. Az iskola feladata, hogy szilárd alapokat teremtsen, hogy tegye nyitottá, fogékonnyá a tanulókat az értékek befogadására és kreatívvá a szerzett képességek, ismeretek alkalmazásában. Fontos, hogy a tanításitanulási tevékenységet hassa át a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás és a differenciáltság. Az ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában folyik, ezért az eddigieknél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyvön kívül más könyvek, kézikönyvek, lexikonok használatának és az egyéb ismerethordozók (sajtó, Internet, számítógép, multimédia, stb.) által megszerezhető tudásnak. Az oktatási módszerekben teljes a pedagógus szabadsága, önállósága, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy azok a módszerek, eljárások a leghatékonyabbak, amelyek a tanulók aktivitására épülnek.
1. 2. Az egészséges életmódra irányuló tevékenységek Kiemelten fontosnak tartjuk a testnevelést, mely a testnevelésórákon és a szabadon választható sportköri órákon valósul meg. Feladata a szellemi megterhelés és a mozgáshiány ellensúlyozása. Az egészséges életmód, a fizikum fejlesztése olyan tevékenységrendszer, amelynek célja az optimális testi-lelki fejlődés elősegítése. Ehhez már kisgyermekkortól szervesen kapcsolódik a korszerű táplálkozás, a helyes élet- és napirend kialakítása, a családi életre nevelés, a testápolás, a higiéniai kultúra és az esztétikus öltözködés. Fontos feladatunk az iskola külső és belső rendjének, tisztaságának, otthonosságának megőrzése.
3
1. 3. A tanórán és iskolán kívüli nevelési-oktatási tevékenységek Ezek a tevékenységek szolgálják a tehetséges tanulók fejlesztését, a lemaradók, a tanulási nehézségekkel küzdők felzárkóztatását, illetve a szabad idő hasznos, tartalmas eltöltését. A tevékenységek színterei a szakkörök, az iskolai sportkör, a tanulószoba, az egyéni fejlesztő foglalkozások, a középiskolára előkészítő foglalkozások, az intézményi hagyományok ápolása és az iskola kapcsolatrendszere. Szakkörök: A
különféle szakkörök
működése a tanulók egyéni képességeinek
fejlesztését szolgálja. Jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak és szaktárgyiak, de szerveződhetnek közös érdeklődési kör és hobbi alapján is. Indításukról
a
felmerülő
igények
alapján
az
iskola
lehetőségeinek
figyelembevételével évente a nevelőtestület dönt. Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola valamennyi tanulója. A tanórai testnevelésórákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését az iskolán kívüli sportversenyekre.
Tanulószoba: Célunk a tanulók tanulmányi munkájának segítése. Mind az alsó, mind a felső tagozaton az igények alapján szervezzük. Egyéni fejlesztő foglalkozások: Ezeknek a foglalkozásoknak a célja a tanulási nehézséggel küzdő tanulók egyéni felzárkóztatása. Középiskolára előkészítő foglalkozások:
4
A 8. osztályosok számára szervezzük matematikából és magyarból. Hagyományőrző tevékenységek: Intézményünk gazdag hagyományokban. Méltóképpen és az alkalomnak megfelelően ünnepeljük meg a nemzeti ünnepeket. A szülők bevonásával évente
Mikulás-ünnepséget,
farsangi
jelmezbált
és
gyermeknapot
szervezünk. Osztálykeretben rendezzük meg hagyományosan a karácsonyi ünnepséget és az anyák napját. A tanévnyitás és –zárás is ünnepélyes keretek között zajlik. A tanévnyitón köszöntjük az új első osztályosokat, tanév végén pedig az évzáróval egybekötve rendezzük meg a nyolcadikosok ballagását. Iskolánk névadója Esztergály Mihály (1788-1860), a község egykori esperese, akinek nevét utca is őrzi falunkban. Családja rokonságban állt Petőfi Sándor édesanyjával, Hrúz Máriával. Gyermeke a kis Petőfi aszódi iskolatársa volt. A későbbi költő 1838 tavaszán jó egy hetet töltött Csomádon az Esztergály családnál. Petőfi Sándor Csomádon tett látogatása adta az apropóját annak, hogy évente március 15-én megkoszorúzzuk a névadó községbeli sírját és a nevével fémjelzett Esztergály Mihály Tanulmányi Versenyt rendezzünk, melyben a legkülönbözőbb tantárgyakban mérhetik össze a tudásukat a tanulók. Hagyományosan a névadó sírját is a tanulók gondozzák. Rendszeresen megszervezzük a diákönkormányzati napot is, amelynek programját a tanulók és a diákönkormányzatot segítő pedagógus állítja össze. Ugyancsak a diákönkormányzat szervezésében évente rendezünk papírgyűjtést is. A községben fellelhető helytörténeti, néprajzi, valamint neveléstörténeti emlékekből kis gyűjtemény található iskolánkban, melynek bővítése folyamatos.
5
Versenyek, vetélkedők: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle iskolai és iskolán kívüli (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, amelyeken a szaktanárok felkészítésével és szervezésében vesznek részt a tanulók. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánjuk a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva
különféle
kirándulások,
szabadidős
táborozások,
programokat
színház-,
mozi-,
szervezünk és
(pl.
túrák,
múzeumlátogatások,
klubdélutánok, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezni. Hit-és vallásoktatás: Az iskola épületében a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek, amelyen a részvétel a tanulók számára önkéntes. Egészségügyi szolgáltatások: A
tanulók
egészségügyi
szűrése,
vizsgálatának
megszervezése,
lebonyolítása az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet szerint történik. Gyógytestnevelést előzetes szűrés alapján orvosi előírásra szervezünk (órakerete 15 fős csoportban heti 3 óra). Diákönkormányzat: Pedagógus irányítja, feladata a tanulók önállóságának, öntevékenységének, felelősségérzetének fejlesztése, a demokrácia gyakorlása. Színterei az iskolai diákgyűlések, diákfórumok, ötletláda, tanulói ügyelet.
6
2. Egészségnevelési program Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges
készségekkel
és
jártasságokkal
rendelkezzenek
egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód
gyakorlását
szolgáló
tevékenységi
formákat,
az
egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében
– foglalkoznak az egészség
megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel;
a táplálkozás,
az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, a dohányzás,
a családi és kortárskapcsolatok,
a környezet védelme,
az aktív életmód, a sport,
a személyes higiénia,
a szexuális fejlődés területén.
Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a biológia, egészségtan, etika, technika és életvitel tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök;
7
minden félévben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre;
minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan az „Egészségügyi Világnap” alkalmából;
osztályonként félévente legalább egy alkalommal a tankonyha használata;
az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele;
félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;
a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezése.
A mindennapos testedzés programja Intézményünkben tevékenységek
a
mindennapi
biztosítják:
testedzés
testnevelésórák;
lehetőségét játékos,
az
alábbi
egészségfejlesztő
testmozgás az 1-4. évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; és az úszásoktatás, amelyet a fenntartó oly módon támogat, hogy minden tanévben a 3. és 6. osztályosok számára egy-egy 15 órás tanfolyam költségét finanszírozza. A felső tagozaton a mindennapos testnevelés biztosítása érdekében választható tárgyként minden évfolyamon biztosítunk heti 1 óra testnevelést. Így a heti 2 óra kötelező és 2 óra sportköri foglalkozás valamint az 1 óra választható testnevelésóra biztosítja a mindennapos testedzés lehetőségét.
8
3. Környezeti nevelési program Helyzetelemzés, hagyományok: Iskolánk a Gödöllői-dombság természeti környezetében fekszik, mely terület bővelkedik természeti látnivalókban, védett állat- és növényritkaságokban. Intézményünk régi épületét a közelmúltban felújították, a megszépült épületet tágas udvar és virágoskert veszi körül. Az épület belső tere is barátságos, a falakat a szaktárgyi szemléltető eszközökön, a faliújságon elhelyezett dekorációkon kívül védett növények és állatok képei díszítik. Az épületben a higiéniás viszonyok is megfelelőek. A tanórai kereteken kívül zajló környezeti nevelési munkánkon kívül minden tanévben legalább egy alkalommal papírhulladék-gyűjtést szervezünk, évek óta az egész tanév folyamán gyűjtjük a használt elemeket is. Több éve sikeresen szerepelnek osztályaink a környezet védelmével kapcsolatos országos pályázatokon. Régi hagyomány iskolánkban az iskola szűkebb-tágabb környezetének, akár a település egy részének tanulókkal együtt történő „takarítása” is, az iskola kertjének gondozása. Intézményünk, működésének kezdetétől fogva elkötelezettje a természeti- és kultúrkörnyezet ápolásának, védelmének. Iskolánk helyzete, viszonyai, a már eddig is működő hagyományos környezeti nevelési eszközei kedvező lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy intézményünk hatékony környezeti nevelés színterévé váljék. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: A tanulókban a környezettudatos, a személyes felelősségen alapuló, környezetkímélő magatartás, a környezetért felelős, takarékos életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása.
9
Tanulóinknak
bemutatjuk
és
gyakoroltatjuk
velük
azokat
a
környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:
a környezet fogalmával,
a földi rendszer egységével,
a környezetszennyezés formáival és hatásaival,
a környezetvédelem lehetőségeivel,
lakóhelyünk
természeti
értékeivel,
lakóhelyünk
környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak állandó feladata. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: Az iskolai környezeti nevelés elsősorban a következő tanórai foglalkozásokon
valósítható
meg:
természetismeret,
biológia,
földrajz technika és életvitel tantárgyak, valamint az ötödiknyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek és egyéb tevékenységformák szolgálják. A környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások:
alkalmanként természetfilmek, vagy diafilmek vetítése;
minden félévben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra felfedezésére;
a
környékre
a
környezeti
értékek
10
minden évben a „Víz világnapja”, a „Föld napja”, a „Madarak és Fák Napja”,
és
a
megemlékezés
„Takarékossági a
Világnap”
környezetvédelemmel
alkalmából
történő
kapcsolatos
játékos
feladatokkal, vetélkedővel, akadályversennyel;
minden tanévben legalább egy alkalommal a papírhulladék gyűjtés megszervezése,
a szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában az egész tanévben folyamatosan;
látogatás a Fővárosi Állat- és Növénykertben a negyedik és a hetedik évfolyamon, valamint a „Múzeumi Világnap” alkalmából a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban;
iskolánk és szűkebb környezetünk rendbetétele a „Takarítási Világnap” alkalmából,
egy-egy helyi környezeti probléma megoldására kezdeményezett programokba történő bekapcsolódás.
4. A személyiségfejlesztés feladatai A Nemzeti Alaptantervre épülő kerettantervek középpontba helyezik, ösztönzik és segítik is az egyéni képességek kibontásán alapuló sokoldalú, de ugyanakkor differenciált, egyénre szabott személyiségfejlesztő nevelőoktató munkát. Legfőbb feladataink: A tanulók számára támasztott követelmények közül a tanulók első számú kötelessége a tanulás, el kell érni, hogy ebben a tevékenységben törekedjenek az igényességre, az önállóságra. Valamennyi tanulóval szemben támasztott követelmény, hogy képességeinek megfelelően, aktívan vegyen részt a tanításitanulási folyamatban. Az
iskola
személyiségfejlesztő
tevékenysége
csak
akkor
eredményes, ha a nevelési, tanítási-tanulási folyamata a komoly
11
munka és a tanulás mellett teret ad a játéknak is, hiszen mindezek együttesen járulnak hozzá az önismeret, az együttműködési készség fejlesztéséhez, az akarat edzéséhez. El kell érnünk, hogy a test és a lélek egymás harmóniájában fejlődjön oly módon, hogy a tanulók számára az egészség legyen érték, az életkori sajátosságok figyelembe vétele mellett meg kell ismertetni őket a káros szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta, túlzott mértékű tévénézés, stb.) egészségre gyakorolt romboló hatásával,
a
szexuális
szabadosság
következményeivel,
az
egészséges életmód ismérveivel, a helyes táplálkozási szokások kialakításával. Feladatunk, hogy a tanulók védjék, óvják a környezetet, legyenek tisztában a környezetszennyezés következményeivel. El kell érni, hogy önismeretük, önértékelésük, önbizalmuk reális legyen és az akaraterejüket folyamatosan fejlesszék, eddzék, ami által jellemük formálódik, alakul. Kommunikációjukban törekedjenek az igényességre, tudjanak másokkal a közösségben együttműködni, legyenek toleránsak, segítőkészek, ismerjék az értékeket és tudjanak azonosulni azokkal. A tanulók tanuljanak meg tanulni, szerezzenek jártasságot az önálló ismeretszerzésben. Feladatunk,
olyan
fiatalok
nevelése,
akik
felelősségteljesen
készülnek a felnőtt életre, a családalapításra. A fenti feladatok megvalósítása elképzelhetetlen a szülői ház segítő támogatása nélkül.
12
5. A közösségfejlesztés feladatai A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, a közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze. Minden egyén különféle kisebbnagyobb közösségnek, vagyis a társadalomnak a tagja is egyben, ezért az egyén élete elválaszthatatlan a közösségtől. Az igazi közösség fejlesztőleg hat az egyénre, ami által a közösség is fejlődik. A közösségfejlesztés az a folyamat, amelyben az egyén és a társadalom között kiépül, kialakul a kapcsolat. A tanulókat be kell vonni az őket érintő döntések előkészítésébe véleményük kikérésével. Így tudatosulnak bennük a közösség demokratikus működésének szabályai. Fontos tisztázni az egyén és közösség, a kisebbség és a többség fogalmát, így készítve fel őket a jogok és kötelességek gyakorlására. A diákönkormányzat a tanulók önkéntes társulása, melynek önálló szervezeti és működési szabályzata van. Célja a tanuló ifjúság számára biztosítani az önrendelkezés formáit, a demokratikus viselkedési formák begyakorlását. A tanulók választott képviselőik útján gyakorolják a demokrácia alapszabályait. Az iskolai élet három fő tevékenységi rendszere: a tanítási-tanulási folyamat, az egészséges életmódra irányuló tevékenység és a tanórán kívüli tevékenységek mind jó lehetőségeket biztosítanak a közösségfejlesztés számára. Külön kiemelendő
a
kerettantervek
által
a
tanítási-tanulási
folyamatban
megtervezhető közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. A hon-és népismeret alkalmas arra, hogy megértsék a tanulók a természet és a társadalom kölcsönhatását. Ezzel kapcsolatban feladatunknak tartjuk a más kultúrák, vallások megismertetését, a másság iránti tisztelet, megbecsülés kialakítását.
13
A természettudományos tárgyak alkalmasak a környezeti kultúra értékeinek megőrzésére, az aktív, tevőleges környezetvédelem gyakoroltatására.
Célunk
az,
hogy
a
tanulók
szerezzenek
személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezetei konfliktusok közös kezelése terén. Az
informatika
tantárgy
alkalmas
arra,
hogy
a
tanulók
megtanuljanak eligazodni az új, információs környezetben és azt használják kritikusan. A pedagógusok feladata a másság, a fogyatékos vagy más módon sérült emberek iránti együttérző, segítő és elfogadó szemlélet, magatartás kialakítása. Fontos, hogy a tanulók ismerjék meg képességeiket és azok korlátait, legyenek képesek az önálló ismeretszerzésre. Tanuljanak meg
kultúráltan
véleményt
nyilvánítani,
érveket
kifejteni és
megvédeni azokat. A
közösségi
élet
normáinak,
szabályainak
megalkotásában
vegyenek részt a tanulók, mert így érezhetik csak igazán elfogadhatónak azokat. Mivel a tanulók közössége számára a pedagógus az első számú minta, ezért a pedagógusok számára támasztott követelmények közül a legfontosabb, hogy; legyenek jártasak a tudományokban, a nevelésben; igyekezzenek minél több értéket közvetíteni és alakítsanak ki egységes követelményrendszert; munkájukban legyenek igényesek, pontosak és fegyelmezettek! Összegezve: ezeknek a feladatoknak a megvalósítása feltételezi, hogy a pedagógusok egyéni és közösségi magatartása tükrözi és mintázza a fentiekben kifejtett és közvetíteni kívánt értékrendet, amelyre tanulóinkat nevelni akarjuk.
14
6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az iskola tanulói között nagy különbségek vannak adottságok, egészségi állapot, testi épség, családi légkör, életkörülmények, életmód tekintetében, és mindezek erőteljesen befolyásolják a tanuló iskolai teljesítményét, szocializációs képességét, érzelmi stabilitását, a közösségben elfoglalt helyét, társaihoz, nevelőihez való viszonyát. A fentiekből következnek az alábbi feladatok: Az
iskola
helyzetéhez
feladata,
hogy
alkalmazkodjon
és
személyre
szóló
a
tanulók
feladatokkal,
eltérő egyéni
beszélgetésekkel segítse a rászoruló gyermekek önértékelésének, önbizalmának erősítését. Az
ilyen
tanulóknál
előtérbe
kell
helyezni
a
megerősítő
módszereket, segíteni kell az önkontroll kialakítását. Olyan szabályokat, normákat kell számukra állítani, amelyeknek meg tudnak felelni. Községünkben a veresegyházi Családsegítő Szolgálat és a Nevelési Tanácsadó nyújt segítséget a rászoruló tanulóknak és családjuknak. Az iskola feladata, hogy szükség esetén a megfelelő szakemberhez irányítsa a tanulót, illetve a segítséget kérő szülőt. Az ilyen tanulók számára biztosítani kell a differenciált neveléstoktatást. A pedagógusnak minden esetben szorosan együtt kell működni a tanuló szüleivel.
15
7. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Az iskolai nevelő-oktató tevékenység során minden pedagógus alapvető kötelessége a tanulók képességeinek alapos megismerése, hiszen csak így tudjuk meg, mire képesek tanítványaink. Feladatunk továbbá a kreatív gondolkodásra, az önálló ismeretszerzésre való nevelés. A tehetség és a képességek kibontakozását az alábbi tevékenységformák segítik. A tanórákat differenciáltan, az egyéni képességekhez igazodva kell megszervezni. Széleskörű tevékenységi rendszert biztosítunk a tehetséges, jó képességű tanulók számára. Ezek a következők; szakkörök, intézményi
hagyományok
ápolása,
versenyek,
bemutatók,
szabadidős tevékenységek, az iskolai könyvtár és az iskola más létesítményeinek egyéni vagy csoportos használata. A sikeres továbbtanulás elősegítésére matematikából és magyarból középiskolára előkészítő tanfolyamot indítunk a 8. osztályosok számára. Azokon a tevékenységeken, amelyeknek anyagi vonzata is van, a részvétel önkéntes és a szülő írásos engedélyéhez van kötve, a felmerülő költségek ugyanis a szülőket terhelik. 8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen az osztályfőnöknek a feladata. Ebben a tevékenységben elsődleges
a
prevenció,
hiszen
a
gyermekek
életkörülményeiben
tapasztalható veszélyeket, a fejlődésükben észlelt rendellenességeket időben fel kell tárni és azonnal jelezni kell az illetékeseknek. Az osztályfőnökök feladata, hogy az 1. és 5. osztály folyamán vagy az osztály átvételekor tájékozódjanak tanulóik otthoni körülményeiről, végezzenek
16
családlátogatást,
szükség
esetén
nyújtsanak
segítséget
a
tanulót
veszélyeztető okok feltárásában, a probléma kezelésében. Az ilyen jellegű információkat
minden
pedagógus
köteles
továbbítani
az
iskola
gyermekvédelmi felelősének, aki feladatait az 1997. évi XXXI. törvényben foglaltak alapján látja el. Ugyancsak köteles minden pedagógus azonnal jelenteni, ha a tanuló testi vagy erkölcsi fejlődését valamilyen tudomására jutó körülmény veszélyezteti. Az iskolai gyermekvédelem alapvető pedagógiai elvei: őszinte érdeklődés, a gyermeki személyiség megismerése, pedagógiai intuíció, megértés, tapintat, diszkréció. Az iskolai gyermekvédelmi felelős feladatai: A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Családlátogatás kezdeményezése a veszélyeztető okok feltárása érdekében. A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot és a Polgármesteri Hivatal gyámügyi előadóját. Segíti a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Folyamatosan tájékoztatja az iskola igazgatóját.
17
9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A beilleszkedési és magatartási nehézségek, a tanulásban nyújtott gyenge teljesítmény másodlagos tüneteként, mintegy levezetésként jelentkeznek, ezért minden pedagógusnak fokozott figyelmet kell fordítani a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatására. Iskolánkban, az alsó tagozatban évfolyamonként 1-1 óra egyéni fejlesztő foglalkozást biztosítunk a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára. A felső tagozaton matematikából és magyarból szervezünk egyéni fejlesztést szolgáló korrepetálást. Mind az alsó, mind a felső tagozaton a tanulószobai foglalkozás keretén belül van mód a tanulásban lemaradók korrepetálására valamennyi tantárgyból. Feladatok: A pedagógusnak törekedni kell az egyéni képességekhez igazodó, differenciált tanórai tanulás megszervezésére. Szükség esetén felzárkóztató órákat kell beiktatni. A pedagógusok feladata, hogy felismerjék az írás, olvasás vagy számolás területén részképesség zavarral küszködő és éppen ezért különleges bánásmódot igénylő tanulókat. Az értékelésnél figyelembe kell venni a tanulók eltérő képességeit, és vizsgálni kell, hogy önmagához képest fejlődött-e a tanuló. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók továbbtanulását kiemelten kell kezelni és segíteni kell őket
a
megfelelő
iskolatípus
kiválasztásában. Az osztályközösséget a képességek különbözőségének tolerálására kell nevelni. Előtérbe kell helyezni a megelőzést, ezért fontos az óvoda, a családsegítő ill. a nevelési tanácsadó, valamint a gyermekjóléti szolgálat szakembereivel való kapcsolattartás. Elsősorban az alsó tagozatos pedagógusok számára fontos az ilyen irányú továbbképzésekbe való bekapcsolódás.
18
10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Községünkben a családok életkörülményei rendezettek, de így is akadnak nehéz anyagi helyzetben lévő családok, akiknek segítése az iskola és a települési önkormányzat közös feladata. Az iskola és az önkormányzat gyámügyi előadója között a kapcsolat kifejezetten jó, egymást minden közös ügyről tájékoztatjuk, így az együttműködés biztosított. Tevékenységi formák: Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Felzárkóztató foglalkozások, tanulószoba biztosítása. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A
nevelők
és a
tanulók
segítő,
személyes kapcsolatainak
kialakítása. A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése. Családlátogatások. A továbbtanulás fokozott segítése. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége. A tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatások. Szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint az egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.
19
Ennek
alapján
intézményünk
2000
szeptemberében
felmérte
és
összeállította a hiányzó vagy pótlásra szoruló taneszközök, felszerelések és helyiségek jegyzékét és ezt a fejlesztés tervezhetősége érdekében a fenntartónak átadtuk. A hiányzó eszközök pótlását 3 éves távlatban részben saját erőből, részben pályázati pénzekből kívánta megvalósítani az önkormányzat.
Azóta
rendeletmódosítás
történt,
mely
szerint
a
fenntartóknak újabb ütemezés mellett 2008-ig kell a hiányzó eszközöket, felszereléseket és épületeket pótolnia. Az egyes tantárgyak tananyagainak feldolgozását segítő eszközök és felszerelések
jegyzékét
a
Funkcionális
taneszközjegyzék
tartalmazza.(Megjelent a Művelődési Közlöny 1998. jan. 23-i számában) 12. A szülők, tanulók, az iskolai pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A tájékoztatás, a kölcsönös információáramlás az együttműködés egyik záloga, ezért rendkívül fontos az iskolai partnerek folyamatos párbeszéde. Ez különböző módokon és fórumokon valósul meg, melyek a következők: A tanulók tájékoztatása: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákfórumon és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon,
20
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról
a
szaktanárok
folyamatosan
(szóban,
illetve
a
tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezetekkel. A szülők tájékoztatása A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása és a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az
országos
és
a
helyi
közoktatáspolitika
alakulásáról,
változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját
gyermekének
magatartásáról,
tanulmányi
előmeneteléről,
iskolai
21
a
gyermek
osztályának
tanulmányi
munkájáról,
neveltségi
szintjéről, az
iskolai
és
az
osztályközösség
céljairól,
feladatairól,
eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé. Fogadó óra Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Iskolai nyíltnap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Minden olyan esetben, amelyet fontosnak tartunk, írásban értesítjük a szülőt (tanítási szünetek, rendezvények időpontjai, meghívók, stb.).
22
III. Az iskola helyi tanterve 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai
foglalkozások,
ezek
óraszámai,
az
előírt
tananyag
és
követelmények
Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:
HK2001
= a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi
tanterv; HK2003 = a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv; H2004
= a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján,
valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.
23
2. Az egyes tantervek életbelépése, érvényessége
TANÉV
ÉVFOLYAM 1.
2.
Bevezető szakasz 2004-
3.
4.
Kezdő szakasz
5.
6.
Alapozó szakasz
7.
8.
Fejlesztő szakasz
H2004
HK2003 HK2001 HK2001 HK2003 HK2003 HK2001 HK2001
H2004
H2004
HK2003 HK2001 HK2003 HK2003 HK2003 HK2001
H2004
H2004
H2004
HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003 HK2003 HK2003 HK2003
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003 HK2003 HK2003
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003 HK2003
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
2005 20052006 20062007 20072008 20082009 20092010 20102011 20112012
24
3. A helyi tanterv óraterve H2004 Tantárgy/osztály/ éves óraszám Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Kötelező óraszám a törvényben
1. o. 296 148+18,5 37 37 55,5 37 111 740
2. o. 296 148+18,5 37 37 55,5 37 111 740
3.o. 296 148 37 55,5 55,5 37 111 740
4.o. 259 111 37 111 74 37 55,5 37 111 832,5
1-4. évfolyam óraterve H2004 1.o.
2.o.
3.o.
4.o.
Kötelező tanítási órák száma /1. félév, 2. félév, összesen/ Magyar nyelv
4
4
148
4
4
148
4
4
148
3
3
111
Magyar irodalom
4
4
148
4
4
148
4
4
148
4
4
148
Idegen nyelv
-
-
-
-
-
-
-
-
3
3
111
Matematika
4
166,
5
4
166,
4
4
148
3
3
111
5
5
5
Informatika
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1
1
37
Környezetismeret
1
1
37
1
1
37
1
1
37
2
2
74
Ének-zene
1
1
37
1
1
37
1
2
55,5
1
1
37
Rajz
2
1
55,5
1
2
55,5
2
1
55,5
1
2
55,5
Technika és életvitel
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
1
37
Testnevelés
3
3
111
3
3
111
3
3
111
3
3
111
Kötelező tanítási órák
20
20
740
20
20
740
20
20
740
22
23
832,
összesen
Szabadon választható: sakk
5
1
1
37
1
1
37
megjegyzés Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával (az 1. a 2. évfolyamon tanévenként 18,5 óra) az 1. és 2. évfolyamon egyaránt a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson, ezt az óratervben Idegen nyelvként iskolánkban német nyelv tanulható Iskolánk a nem kötelező (választható) tanítási órákon a 3-4. évfolyamon (majd az 5-6. évfolyamon) sakk tantárgy tanulását biztosítja az erre jelentkező tanulók számára.
25
4. Kerettantervi óraterv HK2001 Tantárgy
1. o.
2. o.
3. o
4. o.
5. o.
6. o.
7. o.
8. o.
Magyar nyelv
3
3
3
3
2
2
2
2
Magyar irodalom
5
5
5
4
3
2,5
2
2
2,5
2,5
2
2
3
3
3
3
3
4
4
4
3,5
3,5
1
1
1
1
2
2
Fizika
2
1,5
Biológia
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Történelem
és
állampolgári ismeretek Német nyelv Matematika
5
5
5
Informatika Környezetismeret
1
1
2
2
Természetismeret
Ének-zene
1
1
2
1,5
1
1
1
1
Rajz
1,5
1,5
2
1,5
1,5
1,5
1
2
és 1
1
1
1
1
1
1
1
és 2,5
2,5
2,5
2,5
3
3
2,5
2,5
Technika életvitel Testnevelés sport Ember
és
társ.
1
Etika Egészségtan
0,5
Osztályfőnöki Összes óra
20
20
22,5
22,5
0,5
1
1
1
1
25
25
27,5
27,5
26
A szabadon tervezhető órák száma évfolyamonként HK2001 1.o.
2.o.
3.o.
4.o.
5.o.
6.o.
7.o.
8.o.
1 óra
1 óra
1 óra
1 óra
2 óra
2 óra
1 óra
1 óra
A szabadon tervezhető órák elosztása H2001 1. osztály 1 óra: 2. osztály 1 óra: 3. osztály 1 óra: 4. osztály 1 óra: 5. osztály 2 óra: 6. osztály 2 óra: 7. osztály 1óra 8. osztály 1 óra
1 óra matematika 1 óra matematika 1 óra matematika 1 óra matematika 0,5 óra testnevelés 0,5 óra magyar nyelv és irodalom 1 óra önálló informatika tárgy 0,5 óra testnevelés 0,5 óra informatika 1 óra matematika 0,5 óra testnevelés 0,5 óra matematika 0,5 óra testnevelés 0,5 óra matematika
Az 5. osztályban a kerettantervre épülő helyi tanterv szerint (HK2001) a tánc és dráma modul 0,5 órával 5. és 6. osztályban a magyar irodalom órákhoz csatlakozik, értékelés, osztályozás a magyar irodalom tantárgyon belül. A hon- és népismeret modul ugyancsak 5. és 6. osztályban 0,5 órával a történelem tantárgyhoz csatlakozik, osztályozás, értékelés a történelem tantárgyon belül. Az informatika modul önálló tantárgy 5. osztálytól. Az ember és társadalomismeret, etika modul 7. osztályban önálló tantárgy. A mozgókép és médiaismeret modul 8. osztályban a rajz tantárgyhoz kapcsolódik, osztályozás, értékelés a rajz tantárgyon belül. Az egészségtan modul 6. és 8. osztályban önálló tantárgy .
27
Részletes óraterv (3-4. osztály) HK2001. Tantárgy
3. osztály 1.félév
4.osztály
2.félév
összes
1.félév
2.félév
összes
Magyar nyelv
3
3
3
3
3
3
Magyar
5
5
5
4
4
4
3
3
3
Matematika
5
5
5
4
4
5
Környezet-
2
2
2
2
2
2
Ének-zene
2
2
2
2
1
1,5
Rajz
2
2
2
1
2
1,5
Technika és
1
1
1
1
1
1
Irodalom Német nyelv
ismeret
Életvitel Testnevelés
2
3
2,5
3
2
2,5
Összes
22
23
22,5
23
22
22,5
Részletes óraterv (7-8. osztály) HK2001. tantárgy
8.osztály
7.osztály 1.félév
2.félév
összes
1.félév
2.félév
összes
Magyar nyelv
2
2
2
2
2
2
Magyar
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Német nyelv
3
3
3
3
3
3
Matematika
3,
4
3,5
4
3
3,5
Informatika
1
1
1
1
1
1
Irodalom Történelem és állampolgári ismeretek
Fizika
2
2
2
1
2
1,5
Biológia
1
2
1,5
2
1
1,5
Kémia
2
1
1,5
2
1
1,5
földrajz
2
1
1,5
1
2
1,5
Ének-zene
1
1
1
1
1
1
Rajz
1
1
1
2
2
2
Technika és életvitel
1
1
1
1
1
1
Testnevelés és
2
3
2,5
3
2
2,5
1
1
1
1
0,5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
Összes óraszám
27
28
27,5
28
27
27,5
sport Ember és társ. Etika Egészségtan
28
Iskolánk az OKI által minősített Nyíregyházi tantervcsaládot használja a HK2001 és a HK2003 kerettanterv alapján tanuló osztályokban. 5. Módosított kerettantervi óraterv HK2003.
1. o.
2. o.
3. o.
4. o.
Kötelező tanítási órák száma 1. félév 2. félév összesen Magyar nyelv
4
4
148
4
4
148
3
4
129,
3
4
5 Magyar irodalom
4
4
148
4
4
148
4
4
148
129, 5
4
3
129, 5
Matematika
4
4
148
4
4
148
3
4
129.
3
3
111
3
3
111
5 Idegen nyelv Környezetismeret
1
1
37
1
1
37
1
2
55,5
2
2
74
Ének-zene
1
1
37
1
1
37
2
1
55,5
2
1
55,5
Rajz
2
1
55,5
2
1
55,5
2
1
55,5
1
2
55,5
Technika és életvitel
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
1
37
Testnevelés és sport
2
3
92,5
2
3
92,5
3
2
92,5
3
2
92,5
Szabadon tervezhető
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
1
37
Kötelező óraszám
20
20
740
20
20
740
20
20
740
23
22
832, 5
A szabadon tervezhető órák felosztása: 1.osztály :
0,5 óra magyar irodalom és 0,5 óra testnevelés
2. osztály
0,5 óra matematika és 0,5 óra testnevelés
3. osztály:
0,5 óra matematika és 0,5 óra testnevelés
4. osztály:
0,5 óra matematika és 0,5 óra testnevelés
29
Módosított helyi kerettanterv HK2003 5.o. Tantárgy
6.o.
7. o.
8. o.
1.félév
2. félév
összes
1.élév
2.élév
összes
1.félév
2. félév
összes
1.félév
2. félév
összes
Magyar nyelv
2
2
74
2
2
74
2
2
74
2
2
74
Magyar
2
2
74
2
2
74
2
1
55,5
2
2
74
és 2
2
74
2
2
74
2
2
74
2
2
74
Idegen nyelv
3
3
111
3
3
111
3
3
111
3
3
111
Matematika
4
4
148
3
3
111
3
3
111
3
3
111
1
1
37
1
1
37
2
1
55,5
2
1
55,5
1
2
55,5
1
2
55,5
1
2
55,5
1
2
55,5
irodalom Történelem állampolgári ismeretek
Informatika Természetismer
2
2
74
2
2
74
et Fizika Biológia
és
egészségtan Kémia Földrajz
2
1
55,5
2
1
55,5
Ének-zene
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
1
37
Rajz
2
1
55,5
2
1
55,5
1
1
37
1
1
37
és 1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
Testnevelés és 2
3
92,5
2
3
92,5
2
2
74
2
1
18,5
1
1
18,5
1
18,5
1
18,5
18,5
1
18,5
1
37
Technika
18,5
életvitel 2
74
1
18,5
1
18,5
sport Osztályfőnöki
18,5
Tantervi modulok: Tánc és dráma Hon- és
1
népismeret Informatika
1
18,5
Ember és társadalomismer et, etika
1
Mozgókép és médiaismeret Egészségtan
1
1
18,5
Szabadon tervezhető Kötelező óra
23
22
832,5
22
23
832,5
25
25
925
25
25
925
30
31
6. A választható tanórai foglalkozások időkerete (HK2003) 1.o.
2.o.
3.o.
4.o.
5.o.
6.o.
7.o.
8.o.
20 óra
20 óra
20 óra
22,5
22,5
22,5 óra
25óra
25óra
10%
10%
10%
10%
25%
25%
30%
30%
2 óra
2 óra
2 óra
2,25 óra
5,6 óra
5,6 óra
7,5 óra
7,5 óra
Iskolánkban választható tárgyként sakkoktatást szervezünk a 3.-4.-5.-6. osztályokban heti 1, évi összesen 37 órában. Ezt felmenő rendszerben 2004. szeptember 1-jén indítjuk a 3. osztályban. 2004. szeptember 1-jétől a felső tagozaton a mindennapos testnevelés biztosítása
érdekében
választható
tárgyként
minden
évfolyamon
biztosítunk heti 1 óra testnevelést. Átmeneti szabályozás: 2003. szeptemberében választható tárgyként az 5. osztályosoknál heti 1 órában elkezdtük a sakkoktatást. Náluk 2004. szeptemberében folytatjuk a 6. osztályban szintén heti 1 órában, és tovább 7. 8. osztályban is, mert csak így teljesíthető a 4 éves program.
32
7. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használunk, amelyet hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl. testnevelés, technika, rajz. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kiválasztás szempontjai: A kiválasztás feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes eszközök kiválasztásánál előnyben kell részesíteni azokat, amelyek több éven át használhatók. A taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, új eszközt csak nagyon indokolt esetben vezetünk be. Egy-egy osztály a tantárgyat a tanulmányi ideje alatt azonos tankönyvi típusból tanulja még pedagógusváltás esetén is. A kiválasztás annyi időre szól, ameddig a tanuló a tantárgyat tanulja. Ettől eltérni csak nagyon indokolt esetben lehet. Fontos, hogy az összes eszköz és felszerelés beszerzése ne jelentsen túl nagy anyagi áldozatot a szülőktől. A nevelő-oktató munkához szükséges taneszközökről, felszerelésről tanév végén írásban tájékoztatjuk a szülőket, így azok beszerzése a ő feladatuk. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
33
8.
Az
iskolai
beszámoltatás,
az
ismeretek
számonkérésének
követelményei és formái, a tanulók teljesítményének, magatartásának, szorgalmának értékelése A pedagógiai munka szerves része, nélkülözhetetlen eleme az ellenőrzés és az értékelés, melynek célja kettős; egyrészt a tanuló minősítése, másrészt visszajelzés a szülőknek és az iskolának a tanuló tudásáról, a végzett munka eredményességéről, az esetleges hiányosságokról. Kiindulópontnak tekintjük a követelmények egyértelmű, pontos megfogalmazását, ugyanis ez jelenti a viszonyítási alapot és fejleszti a tanulók ítélőképességét. A beszámoltatás és a számonkérés formáit, az értékelés és a minősítés módozatait tekintve nagy a pedagógus szabadsága, de bizonyos alapelveket minden pedagógusnak be kell tartania. Ezek a következők: A tantárgyi követelményrendszereket egységesen kell értelmezni, biztosítani kell a folyamatos ellenőrzést és önellenőrzést. Az értékelés legyen objektív, segítő szándékú és nevelő hatású. A beszámoltatás formái a következők:
folyamatos szóbeli ellenőrzés,
feleltetés,
a tanórai aktivitás értékelése,
évközi dolgozatok (röpdolgozat, témazáró),
tematikus mérések,
tesztek,
szöveges értékelés,
csoport vagy osztályértékelés,
önértékelés.
A fentieket szem előtt tartva valamennyi pedagógusnak a helyi tantervében megtervezni a tanulók ellenőrzését és értékelését.
34
Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
A
magyar
nyelv,
magyar
irodalom,
matematika,
környezetismeret
tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:
a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;
az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény
hogyan
viszonyul
az
iskola
helyi
tantervében
előírt
követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény
hogyan
változott,
fejlődött-e
vagy
hanyatlott
az
előző
értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.
35
A
második-nyolcadik
évfolyamon
a
tanulók
teljesítményét,
előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét
szöveges
minősítéssel
értékeljük.
A
szöveges
minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL A negyedik évfolyamon tanév végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és tanév végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét valamennyi tantárgyból osztályzattal minősítjük. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:
jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
36
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy témakörön belül tanulónként legalább egy szóbeli felelet szükséges. Az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból legalább félévente egyszer kerül sor szóbeli feleletre valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése
érdekében
a
tanulók
írásbeli
dolgozatainak,
feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: teljesítmény
érdemjegy
0-33 % 34-50 % 51-75 % 76-90 % 91-100%
elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
37
A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödiknyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, sakk. Átmeneti szabályok: A helyi kerettantervek szerint tanulóknál (HK2001 és a HK2003) az alábbi szabályokat alkalmazzuk: 2-3-4. osztályban testnevelés és sport, technika és életvitel, ének-zene és rajz tantárgyakból félévkor és évvégén szövegesen értékelünk. A tanév folyamán havonta, illetve félévkor és évvégén az alábbiak szerint történik az értékelés: kiválóan teljesített (jeles) jól teljesített (jó) megfelelően teljesített (közepes) gyengén teljesített (gyenge) nem felelt meg (elégtelen) Iskolaváltás esetén a fenti jegyekre való átváltást alkalmazzuk. A felső tagozaton az alábbi tantárgyakat osztályozzuk: 5. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, sakk 6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, egészségtan, földrajz, énekzene, rajz, technika, testnevelés, sakk.
38
7. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika. 8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret, etika. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök
osztályzattal
minősíti
és
ezt
az
értesítőbe,
illetve
a
bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
39
9.
Iskolánkban
a
magatartás
és
szorgalom
értékelésének
és
minősítésének követelményei: Magatartás Példás (5) az a tanuló, aki:
a házirendet betartja;
a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;
kötelességtudó, feladatait teljesíti;
önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;
tisztelettudó;
társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;
az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;
óvja az iskola felszerelését, a környezetet;
nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.
Jó (4) az a tanuló, aki:
a házirendet betartja;
tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat
önként nem,
vagy ritkán
vállal, de
a
rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása.
40
Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul,
hogy
társaival,
a
felnőttekkel
szemben
szabályaihoz
nehezen
udvariatlan, durva; a
közösség,
az
iskola
alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti;
feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;
magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival,
a
felnőttekkel
szemben
rendszeresen
udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több
szaktanári
figyelmeztetést
kapott,
illetve
van
osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
41
Szorgalom A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök
osztályzattal minősíti,
és azt
az értesítőbe,
illetve
a
bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki:
képességeinek
megfelelő,
egyenletes
tanulmányi
teljesítményt nyújt;
tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;
a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és
azokat elvégzi;
munkavégzése pontos, megbízható;
a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;
taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.
42
Jó (4) az a tanuló, aki:
képességeinek
megfelelő,
viszonylag
egyenletes
tanulmányi teljesítményt nyújt;
rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;
a tanórákon többnyire aktív;
többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal,
de
az
ilyen
jellegű
megbízatást
teljesíti;
taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek:
tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;
tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;
felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;
érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;
önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.
Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;
tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;
feladatait többnyire nem végzi el;
felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;
43
a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;
félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók jutalmazása, büntetése Azt a tanulót, aki képességihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi,
sport,
kulturális
stb.
versenyeken,
vetélkedőkön
vagy
előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók a tanév végén
44
szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató
magatartásért
és
kiemelkedő
szorgalomért
dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az
iskolai
szintű
versenyeken,
vetélkedőkön,
illetve
előadásokon,
bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az
iskolán
bemutatókon
kívüli
versenyeken,
eredményesen
vetélkedőkön,
szereplő
tanulók
illetve igazgatói
előadásokon, dicséretben
részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás;
45
igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; igazgatói megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
10. Az iskola magasabb évfolyamára való lépés feltételei A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola
magasabb
évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben
"A
továbbhaladás
feltételei"
c.
fejezetekben
meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el a pedagógusok. A negyediknyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.
46
Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból
a
tanulmányi
követelményeket
az
előírtnál
rövidebb idő alatt teljesítse;
Az
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
magántanuló volt.
első-harmadik
évfolyamon
a
közoktatási
törvény
előírásának
megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. 11. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg –
minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:
47
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a gyermek személyi lapját; a szülő személyi igazolványát; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); a gyermekorvos felvételi javaslatát; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében
meghatározott
követelmények
alapján
összeállított
–
szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás
48
és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett osztály osztályfőnökének véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettes és az osztályfőnök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)
12. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai, az írásbeli beszámoltatások korlátai Iskolánkban
a
házi
feladatok
(szóbeli,
írásbeli)
meghatározásával
kapcsolatosan az alábbi elvek és korlátozások érvényesülnek: A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó
gyakorlás
(készség-
és
képességfejlesztés),
valamint
a
tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.
49
Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók hétvégére és a a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. A nyári szünet időtartamára sem írásbeli, sem szóbeli feladat nem adható. Témazáró dolgozat az, amely egy vagy több téma anyagát fogja át és egy egész tanítási órán át írják a tanulók. A témazáró dolgozatok éves számát az adott tantárgy követelményrendszerében kell rögzíteni. Ilyen dolgozatból egy tanítási napon kettőnél több nem íratható. A dolgozatot egy héten belül (7 naptári nap) ki kell javítani és az eredményt ismertetni kell. Tanév vége előtt 5 tanítási nappal már ilyen dolgozat nem íratható. A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal az alsó tagozaton legfeljebb egy, a felső tagozaton kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. 13. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. A felmérést a tanulók lehetőleg egy héten belül végezzék el. (A felmérés a Hungarofit-„Mini” Hungarofit módszer alapján került összeállításra. Lásd: Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez, OM 2000.) A mért adatokat október 31-ig ill. május 31-ig kell eljuttatni a testnevelő szaktanárhoz, aki a szükséges adatfeldolgozást elvégzi, majd továbbítja
50
azokat a védőnőnek és a BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar feldolgozó központjának. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok: a helyből távolugrás lökés egy kézzel dobóterpeszből az ügyesebb kézzel, tömött labdával fekvőtámaszban
karhajlítás
és
–nyújtás
folyamatosan,
kifáradásig tömött labda vetés két kézzel, a fej fölött hátra hason-fekvésből törzsemelés és –leengedés folyamatosan, kifáradásig hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan kifáradásig Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök: tornaszőnyeg bordásfal 2, ill. 3 kg-os tömött labda mérőszalagok (20 vagy 50 méteres) Általános vizsgálati szempontok: A vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített útmutató alapján kell elvégezni. (Lásd: Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez, OM 2000.) Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik. (Lásd fent.)
51
Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg. A fizikai fittség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tudatos edzésvégzéshez, edzéstervezéshez, a pillanatnyi fittségi állapot ellenőrzéséhez. 14. A pedagógiai program érvényessége, ellenőrzése, értékelése, felülvizsgálata,
módosítása,
nyilvánosságra
hozatala,
elfogadása,
jóváhagyása A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv (HK2004) 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül
bevezetésre.
Más
évfolyamokon
az
átmeneti
szabályozások
érvényesek. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2004. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig – szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A
pedagógiai
programban
megfogalmazott
célok
és
feladatok
megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A 2008/2009. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.
52
A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: az iskola igazgatója; a nevelőtestület bármely tagja; a szülői munkaközösség; az iskola fenntartója. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselői útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. A Pedagógiai programot 2005. június 30-ig ki kell egészíteni a felső tagozatos helyi tantervvel. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; a községi könyvtárban
53
A pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása A pedagógiai programot az iskolai Diákönkormányzat a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: .................................................... az iskolai diákönkormányzat vezetője
A pedagógiai programot a Szülői munkaközösség iskolai vezetősége a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: .
................................................... az iskolai szülői munkaközösség elnöke
A pedagógia programot a nevelőtestület a … év … hó … napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: .................................................... igazgató
Az Esztergály Mihály Általános Iskola pedagógiai programját Csomád község Képviselőtestülete … év … hó … napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: .
.................................................... polgármester
54
Mellékletek
1. alapító okirat 2. iskolaorvosi vélemény 3. szakértői vélemény
55
A pedagógiai Program kiegészítése: 4 témában: „A 202/2007.(VII. 31.) Korm. Rendelet melléklete alapján az iskoláknak 2007. december 31-éig át kell tekinteniük pedagógiai programjukat és a szükséges változtatásokat át kell vezetniük. Az átvezetés tekintetében a pedagógiai program jóváhagyására vonatkozó eljárást csak akkor kell alkalmazni, ha azt a fenntartó az e rendelet hatályba lépését követő hatvan napon belül az iskola igazgatójától kéri, továbbá akkor is, ha az iskola a mellékletből levezethető változásokon kívül módosítja a pedagógiai programját. „/részlet a
A/ Kiemelt fejlesztési területek ( kulcskompetenciák) B/ Az iskolai pedagógiai program és a Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai C/ Kerettantervi óratervek 2007. D/ A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése az 5-6. évfolyamon
A nevelőtestület a fenti kiegészítéseket 2008. jan. 18-án vitatta meg és fogadta el.
56
A/Az iskolai nevelés-oktatása alapvető céljai a kulcskompetenciák fejlesztése A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Kiemelt fejlesztés területek: (kulcskompetenciák) Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetenciák Természettudományos kompetenciák Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák Esztétikai és művészeti kompetenciák Ezen kompetenciák tantárgyankénti fejlesztésének lebontását a helyi tanterv tartalmazza. Anyanyelvi kommunikáció „Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységben.” Idegen nyelvi kommunikáció „Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (halott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek- az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. „ Matematikai kompetencia „A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a
57
folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.” Természettudományos kompetencia „A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.” Digitális kompetencia „A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.” Szociális és állampolgári kompetencia „A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.” Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia „A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.” Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
58
„Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.” B/ Az iskola pedagógiai programja és a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, és összekötik a műveltségi területek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll, a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önkifejezés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának és nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele, a civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életében. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket.
59
Környezettudatosságra nevelés A nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és figyelem, emlékezet működtetése, hanem valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését magában foglalja. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módját, stratégiáit, stílusát, szokásait. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is tud alkalmazni. A tanulókat fel kell készíteni az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerésére, módszereinek elsajátítására. Testi és lelki egészség Az iskola nagy feladata és felelőssége, hogy a felnövekvő nemzedéket egészséges életmódra nevelje, valamint minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét, magatartását fejlesztik. Felkészülés a felnőttlét szerepeire Fontos eleme a pályaorientáció, amelynek célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése.
60
C/ Kerettantervi óraterv 2007. HELYI TANTERV I AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK 1. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:
HK2003 =
a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező
óraszámának
csökkentése miatt módosított – 2001-ben
bevezetett – helyi tanterv. (Magyar Közlöny 2003. április 28. – 43szám II. kötet)
H2004 =
a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján,
valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített, 2004.
szeptemberétől érvényes
helyi tanterv.
K 2007 =
a 2007-ben módosított Nemzeti Alaptanterv alapján,
valamint az Oktatási és
Kulturális Minisztérium által 2007-ben
kiadott kerettanterv alapján
elkészített helyi tanterv.
61
TANÉV
ÉVFOLYAM 1.
2008-
2.
3.
4.
5.
K 2007
H2004
H 2004
H 2004
K 2007
K 2007
H2007
H 2004
H 2004
K2007
K 2007
K 2007
K 2007
K 2007
K 2007
6.
7.
8.
HK 2003
HK 2003
HK 2003
K 2007
K 2007
HK 2003
HK 2003
H 2004
K 2007
K 2007
K 2007
HK 2003
K 2007
K 2007
K 2007
K 2007
2009 20092010 20102011 20112012
K 2007
62
A KÖTELEZŐ TANÍTÁSI ÓRÁK KERETE MELLETT RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ÓRAKERETEK Egyéni foglalkozás órakeret összesen: 2008 – 2009. tanévben: 18 óra / hét 2009 – 2010. tanévben: 20 óra / hét 2010 – 2011. tanévtől: 21 óra / hét Megjegyzés: A tanulói létszám, a vonatkozó jogszabály változása, illetve a fenntartó döntése esetén az egyéni foglalkozás órakerete módosulhat. Rendelkezésre álló egyéb órakeretek: napköziotthon: 23 óra / hét / tanulószoba: 15 óra/ hét/ iskolai könyvtár: 5 óra / hét / Választható órák száma:
Kötelező
1.o.
2.o.
3.o.
4.o.
5.o.
6.o.
7.o.
8.o.
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
10%
10%
10%
10%
25%
25%
30%
30%
2 óra
2 óra
2 óra
2,25 óra
5,6 óra
5,6 óra
7,5 óra
7,5 óra
óraszám Választható órák
száma
százalékban Választható óra időkerete
Választható órák száma összesen: 34 óra/hét Megjegyzés: A tanulói létszám, a vonatkozó jogszabály változása, illetve a fenntartó döntése esetén a választható órák órakerete módosulhat.
63
A 2007-ben kiadott kerettanterv alapján készült helyi tanterv /K2007/ Kötelező tanítási órák tantárgyai, Éves óraszámai Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret) Idegen nyelv (angol/német) Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kult. Rajz (felsőben) Mozgókép és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport (felsőben tánc is) Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki Egészségtan Kötelező éves óraszám törvény alapján: Kötelező heti óraszám Választható órák heti száma Testnevelés Informatika Magyar nyelv és irodalom Szabadon tervezhető
Évfolyamok 1.o. 296
2.o. 296
3.o. 296
148
148
148
37
37
55,5
37 55,5
37 111
37 55,5
37 111
55,5 55,5
37 111
4.o. 296
111 148 37 55,5
37 55,5
37 111
5.o.
6.o.
7.o.
o.o
148
148
129,5
129,5
74
74
74
74
111 148 18,5
111 111 37
111 111 37
111 111 37
74
55,5 55,5 55,5 55,5 55,5 37
37
37 37
55,5 55,5 55,5 55,5 37
55,5
55,5
37
37 92,5
37 92,5
37 92,5
18,5 37 18,5 92,5
18,5
18,5
18,5
18,5
925
925
37 740
740
740
832,5
832,5
18,5 18,5 832,5
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
0,5 0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
1 26
1 26
18,5
18,5
0
0
20
20
20
22,5
Választható órák összesen: Kötelező + választható órák összesen:
1 23,5
0,5 23
64
D/ A nem szakrendszerű nevelés-oktatás kiterjesztése az 5-6. évfolyamra A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztésének törvényi háttere (1993. évi LXXIX számú Közoktatási törvény, és annak módosításai) A törvény 8.§ (3) bekezdése alapján az alapfokú nevelés-oktatás 4 szakaszra oszlik. A nevelő-oktató munka törvényi keretei ebben a négy szakaszban a következőképpen alakulnak: évfolyam
szakasz
oktatás szervezés Szükséges pedagógiai módja
képesítés
1-2. osztály
bevezető
nem szakrendszerű
tanítói oklevél
3-4. osztály
kezdő
nem szakrendszerű
tanítói oklevél
5-6. osztály
alapozó
2008-2009 nem szakrendszerben 2009-2010 taníthat: 2010-2011 - tanító szakkollégiummal kötelező és a nem vagy műveltségi kötelező órák min. területtel 20%-a nem - tanító szakkollégium szakrendszerű nélkül, ha 120 órás (min. 7 óra/hét) képzést elvégezte 2011-2012-es tanévtől - tanár, szaktárgyában, ha a Kötelező és nem 120 órás képzést kötelező órák 25 elvégezte 50 %-a nem szakrendszerű (minimum 7, maximum 14 óra/hét)
7-8. osztály
fejlesztő
szakrendszerű
tanár, szakképesítéssel
243/2003-as Nemzeti Alaptanterv és ennek 202/2007-es törvényi változásai Az alaptanterv kiemelt fejlesztési kulcskompetenciákra épülnek. A
feladatokat határoz meg, amelyek a kulcskompetenciák megalapozása és
65
megszilárdítása az 1-6. évfolyamon történik, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztéssel. Az előbb felsorolt szakaszok feladata: évfolyam
szakasz
nevelő-oktató munka legfőbb feladata
1-2. osztály
bevezető
-
3-4. osztály
kezdő
-
5-6. osztály
alapozó
-
fejlesztő
-
7-8. osztály
óvoda és iskola közötti sikeres átmenet megoldása játékos tanulás, figyelembe véve a gyerekek egyéni fejlődési ütemét, érdeklődését tanítási és tanulási folyamatok erősítése a tanulók képességeihez igazodó terhelés megtartásával kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése az önálló tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megerősítése a szakrendszerű oktatás előkészítése szakrendszerű oktatás
A nem szakrendszerű oktatás célja
Azoknak a kompetenciáknak a fejlesztése, amelyek birtoklása biztosítja a változó világban a gyors és hatékony alkalmazkodást. Nem az ismeretátadásra helyezzük a hangsúlyt, hanem a képességek fejlesztésére, amelyekkel az önálló ismeretszerzés megvalósulhat. Az alapképességek fejlesztése tantárgytól független, bármely tantárgy keretében megvalósulhat, (pl. olvasási készség, szövegértési készség, kommunikációs készség, logikus gondolkodási készség, szociális készségek stb.)
Legfontosabb fejlesztési céljaink, feladataink Fejlesztési cél
Megvalósítás lehetőségei
személyiségfejlesztés,
differenciált óraszervezés, csoportmunka szervezés,
egyénhez igazodó fejlesztés
egyéni fejlesztési terv készítése,
tehetségkibontakoztatás
differenciált
óraszervezés,
egyénre
szabott
66
szorgalmi feladatok, versenyekre való felkészítés, önálló
kutató
és
gyűjtőmunkára
ösztönzés,
szakkörök szervezése, felzárkóztatás segítése
differenciált óraszervezés, fejlesztő foglalkozások, korrepetálás, egyénre szabott házi feladatok, egyéni gyakorló feladatok, tanulópárok szervezése
szociális enyhítése
hátrányok szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés a fejlesztő pedagógussal, szociális juttatások iskolai programokhoz
A nem szakrendszerű oktatás megszervezése: Iskolánkban, az 5-6. osztályban, a kötelező tanórák időkeretéből megtartandó nem szakrendszerű oktatást osztálykeretben, differenciálással, a megfelelő képességek fejlesztésére szolgáló kooperatív tanulásszervezéssel tudjuk optimálisan megoldani. A nem kötelező tanórák időkeretéből megtartandó nem szakrendszerű oktatást az egyéni fejlesztő foglalkozások időkeretében valósítjuk meg. A nem szakrendszerű oktatásban részt vevő tanulók teljesítményét félévente szövegesen is értékeljük. Személyi feltételek biztosítása:
Végzettségek áttekintése: tanítók szakkollégiumai és műveltségi területei tanárok szakképesítései és 120 órás képzése Határidő: 2007. december felelős: igazgató
Rövid és középtávú továbbképzési terv
Tanári végzettségű kollégáinknak – a költségvetés függvényében biztosítjuk a 120 órás tanfolyamok elvégzését 1. lépésben a 2007/2008-as tanév a matematika és magyar szakos számára (2007/2008-as tanév 2 fő) Határidő: 2008. aug. 31. felelős: igazgató 2. lépésben a többi szaktárgyat tanítók részére Határidő: 2011. aug.31.
felelős: igazgató
67
Távlati terv: a tantestület minden tagja képzett legyen arra, hogy szükség szerint részt vehessen a nem szakrendszerű oktatásban.
Időkeret felhasználása: Tanévek
Óraszám
Tantárgyi eloszlás
2009-2010
heti 7 óra
matematika
2010-2011
(ebből heti 5 óra a kötelező magyar nyelv és irodalom
2008-2009
tanórai foglalkozás időkeretéből, heti
1
óra
matematika
heti 2 óra pedig a tanórán kívüli egyéni foglalkozás foglalkozás időkeretéből)
heti 1 óra magyar egyéni foglalkozás
matematika magyar nyelv és irodalom 2011-2012 – től
heti 7-14 óra (a kötelező és a idegen nyelv nem
kötelező
tanórai informatika
foglalkozás
időkerete természetismeret
együttesen)
földrajz történelem technika rajz ének-zene
68
A tantárgyi órák eloszlása az osztály összetételétől függően tanévenként változhat. A nem szakrendszerű oktatásban kiemelten részesülők (egyéni fejlesztő foglalkozásban részt vevők) kiválasztásának szempontjai: A tanuló: 4. osztály félévi szöveges értékelésben valamelyik tantárgyból „fejlesztésre szorul” értékelést kapott, a 4. osztályos központi OKÉV mérésen gyenge teljesítményt nyújtott, a 4. osztályos év végi felmérésekben valamelyik kiemelt tantárgyból /magyar, matematika/ 33 % alatt teljesített, az év végi olvasás-felmérésen gyengén olvas, az olvasottakat nem érti.
A fejlesztendő területek közül a következők fejlettségét vizsgáljuk év végén: kommunikációs készség olvasási készség, szövegértési készség íráskészség és tempó elemi számolási készség problémamegoldó készség rendszerező készség elemi kombinatív készség szociális készség Az ötödik osztályba lépés előkészítése:
A 4. osztályos osztályfőnök fejlesztési tervjavaslatot készít azokról a tanulókról, akik valamely területen fejlesztésre szorulnak. Határidő: május 31. A leendő 5.-es osztályfőnök, valamint a leendő szaktanárok órákat látogatnak a 4. osztályban, megfigyelve a fejlesztésre szoruló tanulókat. Határidő: április-május A 4. osztályos osztályfőnök konzultáció keretében átadja a tanulók fejlesztési tervét az 5.-es osztályfőnöknek. Határidő: június 10. Az 5. osztályban nem szakrendszerű oktatást végző kollégákkal az 5. osztályos osztályfőnök megbeszéli a fejlesztési tervet
69
Az egyéni foglalkozásra felhasználható időkeretet 2004. szept. 1-jétől az eddigi osztályonkénti 5 %-ról fokozatosan 1-1 %-kal kell megemelni mindaddig, míg el nem éri az osztályonkénti időkeret 12 %-át (129 § 10. bek.) tanév
%
1.osztály összes óra
Egyéni fogl. óraszám a
2. osztály összes óra
Egyéni fogl. óraszám a
3. osztály összes óra
Egyéni fogl. óraszám a
4. osztály összes óra
Egyéni fogl óraszám a
5. osztály összes óra
Egyéni fogl óraszám a
6. osztály összes óra
Egyéni fogl óraszám a
7 osztály összes óra.
Egyéni fog óraszám al
8. osztály összes óra
Egyéni fogl óraszám a
összes egyéni fejlesztő óra 1-8.oszt.
200405
6%
20
1,2
20
1,2
22,5
1,35
22,5
1,35
22,5
1,35
22,5
1,35
27,5
1,65
27,5
1,65
11,1
200506
7%
20
1,4
20
1,4
20
1.4
22,5
1,57
22,5
1,57
22,5
1,57
25
1,75
27,5
1,75
12,58
200607
8%
20
1,6
20
1,6
20
1,6
22,5
1,8
22,5
1,8
22,5
1,8
25
2
25
2
14,2
200708
9%
20
1,8
20
1,8
20
1,8
22,5
2,03
22,5
2,03
22,5
2,03
25
2,25
25
2,25
15,99
200809
10%
20
2
20
2
20
2
22,5
2,25
22,5
2,25
22,5
2,25
25
2,5
25
2,5
17,75
200910
11%
20
2,2
20
2,2
20
2,2
22,5
2,47
22,5
2,47
22,5
2,47
25
2,75
25
2,75
19,51
201011
12%
20
2,4
20
2,4
20
2,4
22,5
2,7
22,5
2,7
22,5
2,7
25
3
25
3
21,3
