ÉLVEZETI SZEREK - BMEVESZA001 BMEVESZA001 STIMULÁNSOK ÍTÓK STIMULÁNSOK ÉS ÉS KÁB KÁBÍTÓK Bevezet és Bevezetés 200 9. február 0. 2009. február 110.
Ujv áry István Ujváry István
Mik aazok zok az ÉLVEZETI SZEREK?
Ételeinkkel együtt fogyasztott kellemes ízű, zamatú, frissítő, ill. hangulatot befolyásoló hatású anyagok. Néhány kivétellel (pl. konyhasó és cukor) táplálkozásélettani hatásuk általában nincs, testünk felépítésére nem szolgálnak, sőt fogyasztásuk esetleg kifejezetten káros is lehet. E szerek közül némelyek (pl. fűszerek) az ételeinket teszik változatos és kellemes ízűvé, mások az emésztést segítik (pl. bors, paprika és kömény), mások (pl. a kávé és egyes üdítő italok) élénkítő hatásúak.
Az alkoholtartalmú italokat is az élvezeti szerekhez soroljuk, sőt számos idegrendszerre ható anyag is élvezeti szernek tekinthető.
Ab iológiailag aktív vegyületek és a káb ítószerek biológiailag kábítószerek
Bioaktív anyagok
Drogok Kábítószerek
Gyógyszerek
Gyógyszer rog vagy káb ítószer? Gyógyszer,, d drog kábítószer?
GYÓGYSZER: betegséget vagy nemk ívánt egészségi állapotot megelőző ill. nemkívánt megszüntető szer ((életminőség életminőség jav ítása !? javítása !?)) DR OG: DROG: a z ember viselked ését, hangulat át é s tudat állapotát befoly ásoló az viselkedését, hangulatát és tudatállapotát befolyásoló pszichoakt ív k émiai anyag pszichoaktív kémiai K ÁBÍTÓSZER: KÁBÍTÓSZER: nemzetk özi egyezm ények alapj án meghat ározott, tiltott DROG nemzetközi egyezmények alapján meghatározott, ((ENSZ ENSZ Egyezmények 1961, 1971 & 1988) „A különbség nem az anyagok között, hanem használatuk célja és módja között van.” Bayer I.: Drogok és emberek. MGyT, Budapest. 2005., 18. old.
A droghasználat és a droghatás: molekulától a társadalomig
Norman Zinberg (1984): „„set set -- setting setting””
környezet
drog
droghasználó
setting társas,fizikai környezet
set személyiség,testi / lelki állapot
Zinberg NE: Függőség és kontroll. Drog, egyén, társadalom. Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2005
A drogprobl éma... drogprobléma... globális regionális termesztés, gyártás, forgalmazás nemzetközi kereskedelem
multidiszciplináris - interdiszciplináris természettudományok kémia (pl. szerves és analitikai kémia) biológia (orvostudományok, növénytan)
társadalomtudományok pl. kultúra, pszichológia, jogtudományok
komplex több tényező, kölcsönhatások (emberi viselkedés)
változó regionálisan ill. kultúránként időben
életkor-független az anyaméhtől ... a koporsóig
Néhány fontosabb drog termes ztése / termelése termesztése KANNABISZ
42.000 tonna (2006)
ÓPIUM
6.610 tonna (ca. 610 t heroin) (2006)
KOKAIN
984 tonna (2006)
METAMFETAMIN
278 tonna (2005)
MDMA
113 tonna (2005)
MORFIN (gyógyszer)
316 tonna (2006)
DOHÁNY
7.000.000 tonna (2002)
KÁVÉ
6.600.000 tonna (2005)
(Becsült adatok!)
World Drug Report 2007. UNODC, Vienna International Narcotics Control Board, Vienna, 2007 Mackay J & Eriksen M: The Tobacco Atlas. WHO, Geneva, 2002 Annual Review 2005/2006. International Coffee Organization, London
A kkábítószer-fogyasztás ábítószer-fogyasztás a 15 -64 évesekre 15-64 évesekre** vonatkozó globális prevalenciák tükrében (2006 /2007) (2006/2007) Tiltott Tiltott drogot drogot NEM NEMfogyasztók fogyasztók:: ~~4.064 4.064 milli óan NEM előző évben ” 95,1 % millióan NEM használtak használtak az az „„előző évben” 95,1% Valamilyen Valamilyen tiltott tiltott drogot drogot fogyasztók fogyasztók:: ~~208 208 ~~112 112 köztük köztük
**ebből: ebből:
milli óan* káb ítószert az előző évben” millióan* kábítószert az „„előző évben” milli óan káb ítószert az előző hónapban” millióan kábítószert az „„előző hónapban”
~~26 26 milli ó aa „problémás millió „problémás droghasználó” droghasználó” ~1 66 ~166 ~~34 34 ~1 6 ~16
milli óan marihuánát előző évben” millióan marihuánát az az „„előző évben” 9 milli óan Ecstasy -t) milli óan „„amfetaminokat” amfetaminokat” ((9 millióan millióan Ecstasy-t) nagyrészt heroint milli óan opiátokat millióan opiátokat ((nagyrészt heroint))
~1 6 milli óan kokaint ~16 millióan kokaint
4,9 % 4,9% 2, 6% 2,6% 0,6 % 0,6% 33,9% ,9 % 00,8% ,8 % 0, 4% 0,4% 0,4 % 0,4%
*A 6.475 millió össznépességből 4.272 millió esik ebbe a korosztályba World Drug Report 2008. UN Office on Drugs & Crime. Vienna, 2008.
,# A droghasználat élet prevalenciája Magyarorsz ágon**,# életprevalenciája Magyarországon
91.1
alkohol 73.3
dohány marihuána
5.7 4.2 2.0 3.5 1.6 4.3 1.6 1.1 0.8 3.2 0.7 4.7 0.6 3.4 0.5
Ecstasy amfetaminok LSD kokain ópiátok oldószerek egyéb drog
0
10
14.1
9-10. évf. diákok* felnőttek (18-65)#
a válaszolók %-a
20
30
40
50
60
70
80
90
100
* Elekes Zs. & Paksi B.: Drogok és fiatalok (2002); # Paksi B.: Drogok és felnőttek (2003)
A droghasználat elmúlt évi prevalenciája az USA -ban** USA-ban dohányzás
53.2
35
alkohol
66
marihuána
31.6
10.3
Ecstasy
0.9
72.2
18-20 évesek 12-65 évesek
4.8
4.4 1.4
stimulánsok
1.7 0.3
LSD
7.7
kokain
2.5 0.6
0.6 heroin 0.2 2.9 0.9
oldószerek fájdalomcsillapitók
5.1
0
10
13.9
20
a válaszolók %-a 30
40
50
60
70
80
90
100
* Substance Abuse & Mental Health Services Administration (SAMHSA) (2007)
Ecstasy -, kokain Ecstasy-, kokain-- és marihuánahasználat trendje trendje,, USA 18 -25 évesek „„előző előző havi -2005 18-25 havi”” használata,1974 használata,1974-2005
1975. - Monitoring the
40
%
Future Survey on Drug Use
1986. - ”and when it comes to drugs and alcohol Just Say No” No” kampány
35 30 25
marihuána
kokain
Ecstasy
20 15 10 5 0 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004
Substance Abuse. The Nation’s Number One Health Problem. Brandeis University, 2001 Office of Applied Studies. http://oas.samsha.gov (1998-2005)
Éves cigarettafogyasztás fejenként
Egy drog használata történelmi kategória (USA)
év
Miért is használunk drogokat?
Charlie: Jég dupla whiskyvel ... Régóta megvan a gyógyszer, ha valami ég Egy a társaság miatt, igen Egy, hogy jó napom legyen Egy a rossz időkre kell Egy, hogy jól aludjak el ...
A droghasználat ffőbb őbb ind ítékai indítékai 1. Hogy jól érezzük magunkat kíváncsiság, újdonságkeresés új érzések, új tapasztalatok gyönyörkeresés „önmegismerés”
2. Javítsunk rossz közérzetünkön szorongás, félelmek ill. gátlások oldása gondoktól való megszabadulás menekülés a „valóságtól”, rossz emlékektől „öngyógyítás”
3. Ne lógjunk ki a sorból a társak hatása, beilleszkedés „önértékelés”
4. Rituális, vallási okokból
+
-
=
Miért használnak marihuánát a fiatalok? (USA,18 évesek; n = 634)
100%
1.3 1.8 2.2 4.2 5.1 7.0
75%
8.7
egyéb okból tudatmódositás céljából hozzáférhetőség miatt unaloműzés céljából
16.4
50%
stresszkezelésért kikapcsolódásért
24.0
kapcsolatkönnyitésért konformitásból
25% 29.4
élvezetből kisérletezésből
0% Lee CM et al: Addictive Behaviors 32: 1384-1394 (2006)
A gyógyszer gyógyszer-- és droghasználat típusai
ORVOSI JAVALLATRA recept nélkül receptre
ORVOSI ELŐÍRÁS NÉLKÜL absztinencia
alkalmi/korlátozott
visszaélésszerű/abúzus
függőség/addikció/dependencia kényszere miatt
A káros használat (abúzus) DSM -IV ((Diagnostic Diagnostic & Statistical Manual )* szerint DSM-IV Manual)* Az abúzus egy szer használatának maladaptív módja, amely klinikailag jelentős károsodáshoz vagy zavarhoz vezet, Jellemzői: egy vagy több az alábbiakból 12 hónapos időszakban: 1. Visszatérő szerhasználat, amely a nagyobb munkahelyi, iskolai vagy otthoni szerepelvárásokban hibát eredményez 2. Visszatérő szerhasználat olyan helyzetekben, amikor az fizikailag veszélyes 3. A szer használatával kapcsolatos ismételt jogi problémák 4. Folyamatos szerhasználat tartós vagy visszatérő szociális vagy személyek közti problémák ellenére, amelyeket a szer hatása okozott vagy súlyosbított
*American Psychiatric Association, 2001
A gyógy ítás ókori szabályozása gyógyítás
Hammurabi babiloni király (Kr.e. 1792-1750) törvénykönyvéből: “Ha az orvos nagyobb operációt végez egy nemesemberen ... és ezzel a nemesember halálát okozza, vagy a szemüreg műtétje során a látás, vagy a szem elvesztése a következmény, vágassék le az orvos egyik karja.”
Példák az első Magyar Gyógyszer könyvből (1871) Gyógyszerkönyvből
Jelenleg a Magyar Gyógyszerkönyv VIII. kiadása van érvényben (OGY I, 2006)
A nem zetközi kábítószer -ellenőrzési rendszer kialakulása nemzetközi kábítószer-ellenőrzési 1909 Sanghaj 1912 Hága
Első nemzetközi kábítószer-konferencia
1925
Genf
(Második) Nemzetközi Ópiumegyezmény
1931
Genf
A kábítószerek gyártásának korlátozására, elosztásuk szabályozására vonatkozó egyezmény
1936
Genf
Illegális kábítószer-kereskedelem elleni Egyezmény
1948
Párizs
Az 1931-es Egyezmény kiterjesztése szintetikus ópioidokra
1953
New York
A máktermesztés, az ópium termelésének, kereskedelmének, használatának korlátozására és szabályozására vonatkozó Jegyzőkönyv
Nemzetközi Ópiumegyezmény
1961 New York Egységes Kábítószer Egyezmény 1971 Bécs
Pszichotróp Anyagokra vonatkozó Egyezmény
1972
Az 1961-es Egységes Kábítószer Egyezményt módosító Jegyzőkönyv
Genf
1988 Bécs
Kábítószerek és Pszichotróp Anyagok Illegális Kereskedelme elleni Egyezmény
A kábítószer -ellenőrzési rendszer fejlődése időrendben kábítószer-ellenőrzési I. Növények ellenőrzése Ópiummák Kokacserje Kender
1953 1953 1953
II. Drogok ellenőrzése A. Növényi anyagok Finomított (szívásra alkalmas) ópium Nyers és gyógyászati ópium Kokalevél Kannabisz, kannabiszgyanta
1912 1925 1925 1925
B. Természetes és félszintetikus vegyületek Morfin és más ópiátok, kokain Kábítószer-analogonok
1912 1931
C. Szintetikus vegyületek Szintetikus ópioidok Néhány szintetikus stimuláns, nyugtató és hallucinogén
1948 1971
III. Drogok előállítása során használt anyagok ellenőrzése A. Prekurzorok B. Néhány vegyszer és oldószer
1925 1988
Az ENSZ 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény Preambulumából „Az Egyezményben részes Felek
¾
gondoskodni kívánva az emberiség egészségéről és jólétéről,
¾
felismerve, hogy a kábítószerek gyógyászati használata a fájdalom és szenvedés enyhítéséhez továbbra is nélkülözhetetlen...,
¾
felismerve, hogy a kábítószer-élvezet súlyos csapás az egyén számára, az emberiség számára pedig társadalmi és gazdasági veszélyt jelent,
...
¾
azzal az óhajjal, hogy olyan általánosan elfogadható nemzetközi egyezmény jöjjön létre, amelyik ... a kábítószerek használatát a gyógyászati és tudományos célokra korlátozza...,
¾
megállapodnak a következőkben: …”
Ad rogok és káb ítószerek forrásai drogok kábítószerek
Félszintetikus
Természetes
Növényi
Állati
koffein bufotenin THC stb. morfin kokain efedrin katinon ibogain meszkalin LSA, stb.
Szerves
Mikrobiális etanol pszilocibin stb.
Szintetikus
heroin LSD metkatinon stb.
EMBERI MBERI ?
fentanil metadon fenciklidin amfetamin MDMA, 2C-I, GHB, stb.
Szervetlen N2O
etanol, -hidroxivajsav, DMT, etanol, γγ-hidroxivajsav, DMT, morfin, morfin, stb. stb.
A drogok ccsoportosítása soportosítása kémiai szerkezetük szerint
alkaloidok
nem-alkaloidok O
OH
H N
(HO)22P
CH33
N(CH33)22 OH
O
O O
CH33 N H
efedr efedrin in
O
pszilocibin
NMe NMe
NH22 N N H H
amfetamin H N
O
CH33
M DMA MDMA
Δ99--THC THC
H H
CH33
O
NEt NEt22
Lipofil! Lipofil! O O
LSD O O AcO AcO
H H
H H
O O O O
CH33
nikotin
heroin
CO CO22Me Me
szalvinorin A
A drogok ccsoportosítása soportosítása idegrendszeri hat ásuk szerint hatásuk K I R: Központi Ideg Rendszer (CNS) CNS
¾ KIR STIMUL ÁNS (serkentő) STIMULÁNS
amfetaminok, kokain, efedrin, fentermin, koffein, nikotin, stb. ¾ KIR DEPRESSZÁNS (nyugtató)
ópioidok, marihuána, tidepresszánsok, marihuána,** barbiturátok, an antidepresszánsok, benzodiazepinek, antipszichotikumok, GHB ((GHV), GHV), alkohol, alkohol,** stb. ¾ EGYÉB KÖZPONTI IDEGRENDSZERI HATÁS
hallucinogének, fenciklidin, ketamin, inhal ánsok, stb. inhalánsok, ózisfüggő! *D Dózisfüggő!
Ahol a drogok hatnak
A központi idegrendszer
homloklebeny
agy
neuronok
fali lebeny
agy nyakszirtlebeny
halántéklebeny kisagy
idegsejtek gerincvelő
Az idegrendszer h írvivői: hírvivői: a főbb neurotranszmitterek OH HO
HO
NH22
R
HO
NH2
NH22
HO
noradrenalin
dopamin
aril -- etilamin HO
O
NH22
5
+
N +Me33 O
acetilkolin
N H
szerotonin 5-HT
Valamint: 44-aminovajsav -aminovajsav (GABA), glutaminsav, peptidek peptidek,, pl. endorfinok, enkefalinok, stb.
A négy neurotranszmitter térbeli és elektronikus hasonlósága
oldalnézet oldalnézet
felülnézet felülnézet
A neurotranszmitter -rendszerek és a viselkedés neurotranszmitter-rendszerek
noradrenalin energia érdeklődés
éberség szorongás ingerlékenység
motiváció
hangulat emóciók észlelés
szerotonin impulzivitás
szex étvágy aggresszió
örömérzés ösztönzés
dopamin
A neurotranszmitterek hatásának szintere: A kémiai SZINAPSZIS
neurotranszmitterek
R
R
preszinaptikus neuron
végkészülék
szi naptikus szinaptikus posztszinaptikus R rés neuron
R 15-100 nm
R
100 nm
A neurotranszmitterek hatásának szintere A kémiai SZINAPSZIS elektronmikroszkópos képe
Ingerületátvitel a szinapszisban 1. jeliniciálás
kémiai R
jel
R
elektromos
R
jel
R
R
Ingerületátvitel Ingerületátvitel aa szinapszisban szinapszisban 2. 2. aktiválás aktiválás
kémiai jel
R
R
elektromos
R
jel
R
R
Ingerületátvitel a szinapszisban 3. Inaktiválás álódás Inaktiválás,, regener regenerálódás E R
A
R
R
R
SzF
E SzF
R
A drogok főbb ffarmakológiai armakológiai támadáspontjai
Száll ítófehérjék Szállítófehérjék
- védőfunkció, szelektív transzport (gátlás !)
Receptorok - agonista / antagonista Receptorok Pl. adrenoreceptorok dopaminreceptorok kannabinoidreceptorok ópioidreceptorok szerotoninreceptorok Lebontó Lebontó enzimek enzimek Egyéb Egyéb kötődések kötődések
- enzimgátló hatás!
