Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette:
BESZÁMOLÓ a Központi Ügyeleti Szolgálat tevékenységéről
Kazincbarcika, 2015. szeptember 25.
Dr. Perjési Zsolt ügyeletvezető
2
Tisztelt Képviselő-testület! Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1995. május 24-én kötött szerződést a Statimed Kft. jogelődjével, a Statimed Bt-vel, melynek értelmében a vállalkozás a háziorvosi feladatok sürgősségi ellátását „Ügyeleti Szolgálat” formájában működteti. A Statimed Bt. 1999-ben Kft-vé alakult át. 2004. április. 15. napjától az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Kazincbarcika Városi Intézete által kiállított 130/2004. számú határozat értelmében a Statimed Kft. a megváltozott jogi háttér következtében „Központi Ügyeleti Szolgálat” státuszban működtette tovább az ellátást. Végleges működési engedélyt a központi ügyeletre vonatkozó minimum feltételek teljesülése után 1329-3/2006. számon kapott az ügyeleti szolgáltató. Tevékenysége során a város lakosságán kívül hétköznapokon napi 16 órában (17 órától másnap 8 óráig a Kazincbarcika, Május 1. u. 13. szám alatti ügyeleten és 12 órától 13 óráig a Kazincbarcika, Rózsa u. 5. szám alatti rendelőhelyiségben), hétvégén és ünnepnapokon napi 24 órában (a Kazincbarcika, Május 1. u. 13. szám alatti ügyeleten) ellátja és ellátta Bánhorváti, Nagybarca, Sajógalgóc, Sajóivánka, Tardona, Vadna települések, valamint 2001. január hó 1. napjától Mályinka és 2004. január hó 1. napjától Berente települések lakosságát.
Jogi háttér Az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004 (V.11.) EszCsM. rendelet 4.§ (1) bekezdése a sürgősségi betegellátást az alábbi módon határozza meg: „Sürgősségi betegellátó rendszer az egészségügyi ellátórendszer azon szervezeti egységeiből áll, amelyeket a beteg heveny tünete, hirtelen fellépő fájdalma, illetve egészségromlása miatt távközlési eszköz útján vagy személyesen felkereshet és elsődleges ellátásban részesül ideértve, ha az alapellátási ügyelet az otthonában, illetve a tartózkodási helyén látja el a beteget.(…)” Ezen a rendszeren belül a sürgősségi ellátást igénylő beteg fogadására az egészségügyi szolgáltató a külön jogszabályban meghatározott szakmai minimumfeltételeknek megfelelően: 1. Fekvőbeteg-ellátáson kívül szervezett (alapellátási) ügyeletet; 2. Fekvőbeteg-ellátás keretében sürgősségi fogadóhelyet, sürgősségi betegellátó osztályt, ügyeleti szolgálatot; 3. A munkavégzés helyszínén kívül szervezett készenléti szolgálatot alakít ki. Jól látható, hogy a jogszabály egyértelműen elkülöníti az „alapellátási” ügyeleti tevékenységet a szakellátás által ügyeleti időben végzett tevékenységtől.
3
A rendelet újrafogalmazta az ügyeletek definícióját: A háziorvosi, házi gyermekorvosi (a továbbiakban együtt: háziorvosi) feladatok rendelési időn kívüli ellátására ügyeleti szolgálatot kell szervezni, illetve azt központi ügyelet útján kell ellátni. Ügyeleti szolgálat a háziorvosoknak a sürgős - a következő rendelési időig nem halasztható - orvosi tevékenységek elvégzése céljából szervezett szolgálata. Központi ügyelet az érintett háziorvosi körzetek lakosságának folyamatos vagy meghatározott időben történő alapellátási szintű sürgősségi ellátása az adott területet ellátó mentőszolgálattal együttműködve. A központi ügyeletet (a továbbiakban: ügyelet) a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvos az önkormányzattal, illetve intézményével kötött szerződésének megfelelően látja el. A területi ellátási kötelezettség nélkül háziorvosi tevékenységet végző orvos az ügyelet működtetőjével kötött szerződésben rögzített feltételek szerint működik közre az ügyelet ellátásában. A rendelet kitér az ügyeletes orvos feladataira: Az ügyeletre beosztott orvos akadályoztatása esetén - jelentési kötelezettség mellett - maga gondoskodik helyettesítéséről, ha ez nem lehetséges, akkor az ügyelet működtetője köteles gondoskodni a helyettesítésről. Az ügyeletet teljesítő orvos a) orvosi ellátásban részesíti aa) a rendelőben megjelent járó beteget, sérültet, ab) hívásra otthonában, tartózkodási helyén a fekvőbeteget, sérültet, ac) heti pihenőnapon és munkaszüneti napokon a folyamatos gyógykezelésre szoruló beteget; b) gondoskodik ba) a kórházi, szakorvosi ellátásra szoruló beteg kórházi beutalásáról, szakorvosi vizsgálatra, gyógykezelésre utalásáról, bb) szükség esetén a betegnek az illetékes intézetbe történő szállításáról; c) igazolja a beteg keresőképtelenségét; d) hatósági megkeresésre vagy a sérült kérelmére orvosi látleletet készít, és azt kiadja a hatóság részére, illetőleg a külön jogszabályban foglalt térítési díj megfizetését követően a sérültnek; e) hatósági megkeresésre a betegnél (sérültnél) általános orvosi vizsgálatot végez, véralkohol-vizsgálathoz vért vesz, drogtesztet, illetve egyéb szükséges vizsgálatokat végez; f) rendkívüli esetben (tömeges sérülés, mérgezés, elemi csapás stb.) a mentést megszervezi, és mindaddig irányítja, amíg a mentőszolgálat orvosa a helyszínen a mentés irányítását át nem veszi; g) ellátja a halottakkal kapcsolatos rendelkezésekben előírt feladatokat. Az ügyeletet teljesítő orvos gondoskodik arról, hogy a beteg kezelőorvosa megfelelő tájékoztatást kapjon az általa nyújtott ellátásról.
4
A háziorvosi ügyelet keretében az ügyeletes orvos az ellátásra jelentkező betegeket az e célra kijelölt ügyeleti helyen látja el, illetve amennyiben a beteg állapota azt indokolja, a beteget otthonában, illetve tartózkodási helyén látja el, vagy a mentőszolgálat útján gondoskodik a beteg otthonában történő ellátásáról, illetve az állapotának megfelelő ellátási szinten működő egészségügyi szolgáltatóhoz történő utalásáról. Az ápoló feladatai: A háziorvosi ügyeleti ellátás része az ápolói feladatok folyamatos biztosítása. Az ápolói feladatok az ügyelet során a) fogadni és dokumentálni kell az ügyelethez érkező hívásokat, b) amennyiben az ügyeletet ellátó orvos az ügyeleti feladatait az e célra rendszeresített rendelőn kívül látja el, a mentőszolgálat útján biztosítani kell a sürgős beavatkozást igénylő esetek ellátását, c) sürgős szükség esetén szakszerűen meg kell kezdeni az elsősegélynyújtást és gondoskodni kell a végleges ellátás biztosításáról, d) elő kell készíteni az ügyelet során ellátandó vizsgálatokhoz és beavatkozásokhoz szükséges anyagokat és eszközöket, e) el kell látni az ügyeletes orvos által meghatározott egyéb adminisztrációs és szakmai feladatokat. Szintén jogszabály határozza meg azt is, hogy milyen esetekben kell és lehet az orvosi ügyeleteket igénybe venni: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény 3.§. i) pontja szerint sürgős szükség esete: „Az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.” Sajnos a hazai gyakorlat továbbra is az, hogy banális panaszokkal fordulnak a betegek az ügyelethez. Egyszerű, néhány órája tartó láz egyéb komoly panaszok nélkül; kullancseltávolítás; többnapos panaszok, melyekkel már fel kellett volna keresni a háziorvost illetve amelyekkel meg lehetne várni a következő háziorvosi rendelést, és még hosszasan lehetne sorolni. Ezáltal nem csak a személyzet leterhelése növekszik, hanem a ténylegesen sürgős ellátásra szoruló betegek hosszabb várakozásra vannak kényszerítve. 2012. májusától a felesleges kivonulások száma is gyarapodni kezdett, egy olyan belső utasítás következtében, amelyet az Országos Mentőszolgálat Főigazgatója adott ki: A 18/2012. számú (2012. május 16.) Főigazgatói utasítás 7. pontja szerint „mentőápoló saját döntése alapján nem hagyhat a helyszínen beteget”. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki mentőt hív bármilyen okból és hozzá egyszerű szállító autót tud küldeni az OMSZ (ezen a sofőr mellett csak mentőápoló teljesít szolgálatot), és a beteg mégsem szorul orvosi ellátásra, akkor is szükség van háziorvos vagy ügyeleti időben ügyeletes orvos helyszíni jelenlétére. Csak orvos igazolhatja, hogy a beteg nem beteg!
5
(Egy konkrét példa fentiek szemléltetésére és arra, hogyan lehet még jobban pazarolni az egészségügyi kapacitásokat: Hétvégi házhoz mentőt hívtak, miszerint egy személyt megcsípett egy rovar. A kiérkező mentőst egy szemlátomást panaszmentes személy fogadta. Alkarján apró piros tűszúrásnyi nyomot mutatott, mely tüneteket nem okozott. Kiderült, hogy napokkal korábban keletkezett. A „beteg” megkérdezte a mentőst, hogy „lehet-e ettől neki baja?” A csípést elkövető rovart is megmutatták nylonzacskóban, amit egyfajta légy volt. Az új szabályozás szerint pedig a mentőnek mindaddig a helyszínen kell tartózkodnia, ameddig orvos vagy mentőtiszt aláírásával nem igazolja a mentés szükségtelenségét). Gyermekügyelet kérdésköre A házi gyermekorvosi ellátás sajátos eleme volt városunkban az úgynevezett „összevont gyermekorvosi rendelés”, amely tulajdonképpen ügyeleti szerepet töltött be. Munkaszüneti napokon 8-11 óra között fogadta a rászoruló gyermekeket, a Központi Ügyeleti Szolgálat telephelyén e célra kialakított helyiségben. Az ellátást végző gyermekorvos, asszisztens és takarító díjazásának forrása az Önkormányzat költségvetése volt, a rendelő fenntartására és a működésre fordított összegekkel együtt. Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 214/2011. (IX.23.) sz. Ökt. határozatában döntött arról, hogy a gyermekorvosi ügyeleti ellátás ezen formáját 2011. december 31-vel bezárólag megszünteti, mely határidőt később (2011. 12. 22.) 2012. március 31-re tolta ki. Ezt követően a városi kórház államosításával párhuzamosan nemcsak a Gyermekosztály, hanem mindennemű sürgősségi gyermekellátás megszűnt az intézményben 2012. nyarán. Ennek következtében a Központi Ügyeleten jelentősen megnövekedett az ellátott gyermekek száma. Az intézeti kezelésre szoruló gyermekeket pedig csak a B.-A.-Z. megyei kórház Gyermek Egészségügyi Központjába tudtuk irányítani. Mindez súrlódásokat okozott, mivel sok szülő illetve hozzátartozó ragaszkodott ahhoz, hogy beteg gyermekét gyermekgyógyász szakorvos vizsgálja meg. Ezért az is gyakran előfordult, hogy ilyenkor egyenesen Miskolcra vitték a gyermeket. Ezért a városvezetés és a Statimed Kft. folyamatosan kereste a megoldást arra, hogy munkaszüneti napokon ismét biztosított legyen a Központi Ügyeleten a gyermekek szakorvosi ellátása, a korábbiakhoz hasonlóan. Végül a sorozatos tárgyalások, egyeztetések alapján az alábbi megoldás született: A Képviselő-testület 2014. február 14-én elfogadott határozata szerint, a Statimed Kft. és az Önkormányzat között megkötött új, egységes szerkezetbe foglalt szerződés 5.) pontja alapján a Kft. heti pihenő- és munkaszüneti napokon 8-11 óráig telephelyén külön gyermekorvos jelenlétét is biztosítja. Az ügyeletes gyermekorvosok díjazásának megfelelő összeget az Önkormányzat a teljesítést igazoló számlák alapján utólagosan megtéríti a Kft-nek. Az új szerződés 2014. március 1-én lépett hatályba.
6
Az azóta eltelt időszak forgalmi adatai azt mutatták, hogy a gyermekkorúak ellátásának döntő többsége munkaszüneti napokon a fenti időszakokban történik. Az átlagos forgalom munkaszüneti napokon délelőttönként 10-20 fő közé volt tehető. A nagyobb betegszám az őszi-téli hónapokban volt. Mivel időközben a városi kórházban 24 órás Gyermek Sürgősségi Ambulancia kezdte meg működését, a felek többszöri egyeztetése után - a felesleges párhuzamosság kiküszöbölése céljából - a Testület döntése nyomán 2015. március 15. napjával bezárólag a kiegészítő gyermekorvos jelenléte megszűntetésre került a Központi Ügyelet telephelyén. Kórház államosítás további hatásai A kórház államosításával járó szerkezeti változások a forgalom növekedését okozták a központi ügyeleten. A sürgősségi fogadóhely megszűnése miatt gyakoribbá vált a súlyosabb állapotú betegek ellátása is. További gond a sebészeti részleg működési anomáliája: az osztály egyáltalán nem nyújt ellátást ügyeleti időben. Így a baleseti sérültek - amennyiben sebészeti szakorvosi ellátásra szorulnak - csak a megyei kórházban kaphatnak ellátást. Ugyanide irányítjuk az általános sebészeti eseteket is. Mindennapos esemény, hogy vérző beteg érkezik az ügyeletre úgy, hogy a kórház portájáról vagy a sebészetről ellátás nélkül elküldik, azaz az osztályon elsősegély nyújtása sem történik! A tapasztalatok birtokában nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos lenne a kórház sürgősségi ellátó részlegeinek fejlesztése megfelelő szakorvos ügyeletes kollégák bevonásával. Fogászat Jelenleg a fogászati sürgősségi ellátás a városban nem biztosított. A fogászati ügyelet finanszírozása annyira alacsony, hogy a város csak jelentős többletköltség biztosítása árán tudná azt fenntartani. Fogászati panaszok miatt számos beteg érkezik az ügyeletre, ők gyógyszeres ellátást kapnak és munkanapokon tudják felkeresni fogorvosukat. Területen kívüli fogászati ügyelet Miskolcon működik heti pihenő- és munkaszüneti napokon 6-14 óráig.
Kapcsolat a Mentőszolgálattal A hatályos jogi szabályozás alapján: Amennyiben a településen a háziorvosi feladatok munkaidőn kívüli ellátása központi ügyelet útján történik, az ügyeleti szolgálatot működtető egészségügyi szolgáltató 20%-kal megemelt ügyeleti díjra jogosult. Amennyiben a központi ügyeleti szolgálatot működtető
7
egészségügyi szolgáltató a sürgősségi betegellátó osztályt működtető szolgáltatóval és a mentést végző egészségügyi szolgáltatóval kötött megállapodás szerint ügyeleti időben közös diszpécserszolgálatot tart fenn, további 10%-kal megemelt ügyeleti díjazásra jogosult. A közös diszpécser szolgálat országosan sem terjedt el annak ellenére, hogy többletforrást biztosít működtetéséhez az OEP. Ahol kialakították, ott általánosan elmondható, hogy a hívások száma drasztikusan megemelkedett. A mentésirányítók általában bármilyen banális panasz esetén válogatás nélkül riasztják az ügyeletes orvost. Ez a gyakorlat kontraszelektív módon hátráltathatja a valódi sürgős esetek ellátását. A központi ügyelet mindennapi munkájának jelentős részét teszi ki, hogy a betegek telefonon kérnek tanácsot különféle egészségi problémáik miatt. A mentőszolgálatnál kialakításra került irányító csoportok, melyek a kivonuló egységektől szervesen elkülönülnek, gyakran egészségügyileg, szakmailag képzetlen munkatársakból állnak. Feladatuk kizárólag a betegek protokollok szerinti kikérdezése után annak eldöntése, hogy a telefonáló beteghez mentőt illetve háziorvosi ügyeletet küldjön. A kivonuló egységek felé utasítási jogkörrel bírnak. A közös diszpécserszolgálat kialakítása esetén: - megszűnne a telefonos szaktanácsadás lehetősége, - többszörösére nőne a hívások száma mind a mentést végző egységek, mind a központi ügyelet orvosának vonatkozásában, - emiatt nőne az ügyeleten a várakozási idő, - ezáltal a súlyos vagy életveszélyben lévő betegek ellátása adott esetben később kezdődhetne meg. Az ügyeletes orvos feladatainak ilyen irányú megnövekedése óhatatlanul orvos elvándorlást eredményezne. Az Országos Alapellátási Intézet véleménye szerint is változtatni kellene a hazai sürgősségi ellátás modelljén: a háziorvosi ügyeletek valódi feladata a háziorvosi feladatok munkaidőn túli, következő rendelésig nem halasztható ellátása lenne. Ennek jól el kellene különülnie egy 24 órás, folyamatos elérhetőségű sürgősségi ellátó rendszertől (jól szervezett és fejlett mentőszolgálat és sürgősségi osztályok illetve ellátó helyek hálózata). A fejlett egészségüggyel rendelkező országokban a mentés és a sürgősségi ellátás gyakorlatilag nem keveredik a háziorvosi ellátással. Ennek hazai megvalósítása a szakemberhiány és az ellátási keresztmetszet szűkülése miatt jelenleg nehezen kivitelezhető. Az OMSZ részéről pedig évek óta folyik törekvés a közös diszpécserszolgálatok kialakítására. Ennek nem titkolt célja, hogy az ügyeletek ily módon megszerezhető plusz finanszírozását megfelelő szerződések megkötése révén a Mentőszolgálat kapja meg. Mindezek mellett (és ellenére) folyamatosan tetten érhető az a kormányzati szándék, hogy az alapellátási ügyeleteket a mentők irányítsák.
8
Betegforgalmi adatok Ügyeleti szolgálatunk évente átlagosan 5.000 - 6.000 beteg sürgősségi ellátásáról gondoskodik. Kivételt képez ez alól a 2007. év, ahol a vizitdíj bevezetése jelentős forgalom csökkenést eredményezett (4.165 fő). Az utóbbi évek forgalma az alábbiak szerint alakult: A Központi Ügyeleti Szolgálat által ellátottak összesen:
5885
5913
6000 5500
5689
5000
3500
5243
4000
5077
5023
4500
3000 09 20
1 20
0
11 20
12 20
20
14 20
13
09 20
10 20
11 20
12 20
20
13
1356
1411
1375
1394
1487
1500 1400 1300 1200 1100 1000 900 800 700 600 500
1266
Ezen belül a lakáson történő ellátások aránya (2007-ben, a vizitdíj évében csak 319 volt!):
14 20
9
A mentőszolgálat munkájának igénybevételére évről évre az esetek mintegy 5 %-ában van szükség. Ennek számarányait az alábbi ábrán tüntettük fel:
341
6000
276
216
263
297
323
5000 5590
5392
4980
2000
4861
3000
4747
5544
4000
1000 0 20
09
1 20
0
20
11
20
Ügyelet által ellátott
12
20
13
14 20
Mentőszolgálatnak átadott
A következő diagram a kórházba történt beutalások számát hasonlítja össze az arra nem szoruló betegek számával:
0 20
9
10 20
20
Ügyelet által ellátottak
11
12 20
13 20
784
5129
738
4951
531
4712
434
4643
603
4420
700
5185
6000 5000 4000 3000 2000 1000 0
14 20
Kórházba utaltak
Megjegyzés: 2011-ben a kórház Sürgősségi fogadóhelye a korábbi nem megfelelő működés után már elkezdett úgy funkcionálni, ahogy az elvárható volt. Ennek megfelelően a beutalások aránya az összes forgalom 10%-át sem érte el. A teljes betegforgalom lényegében nem változott. 2012. második féléve óta a kórházi struktúra változása a betegforgalom várható növekedésével járt együtt. Mivel a Sürgősségi fogadóhely is megszűnt, a súlyosabb állapotú betegek sem tudtak már egyenesen a kórházba jutni. Ez értelemszerűen a kórházi beutalások számának emelkedését hozta magával.
10
Az alábbi ábrán az ellátott gyermekek (0-14 éves korúak) számai láthatóak. Jól megfigyelhető, hogy a kórház gyermek sürgősségi ambulanciájának kialakításával egyidejűleg 2010-től drasztikus csökkenés, majd az államosítás után, a gyermekosztály és a gyermek sürgősségi ambulancia párhuzamos megszüntetésével még kifejezettebb emelkedés történt. A jelenlegi helyzet, melyben gyermekosztály nem működik, de ambulancia 2014. 04. 01-től igen, az adatok alapján egy köztes forgalmat eredményez.
1400 1200 1000 800 600 400 200 0
1235 623
09 20
20
528
318
10
20
154
11
12 20
834
13 20
14 20
Gyermekek (0 - 14 év)
Megjegyzés: A fentebb részletezett betegforgalmi adatok kategóriáinak kiválasztása nem individuálisan, hanem a KSH részére évente kötelezően megküldendő jelentés tartalmi elemeinek megfelelően történt. Hatósági megkeresésre végzett vizsgálatok Az ügyelet feladatai közé tartoznak a hatósági megkeresésre végzett vizsgálatok, melyek szinte mindennapos elfoglaltságot jelentenek. Ilyenek a hatósági megkeresésre vagy a sérültek kérelmére orvosi látlelet készítése, a fogvatartottaknál általános orvosi vizsgálat végzése, véralkohol-vizsgálathoz vér- és vizeletvétel elvégzése, drogteszt (vizeletből) illetve egyéb szükséges vizsgálatok végzése, mely feladatok meglehetősen hosszú adminisztrációt is igényelnek. Sokszor a rendőrség olyan személyt hoz vizsgálatra, akit területileg nem is a kazincbarcikai ügyeleten kellene ellátni. Ennek szervezési okai vannak, mellyel a rendőrség saját munkáját próbálja egyszerűsíteni. Ezzel időnként várakozásra kényszerítik a többi beteget. 2013-ban 398, 2014-ben között 516 ilyen irányú vizsgálatot végeztünk. Sajnos gyakran kell halottkémi feladatokat is ellátni, akár természetes, akár erőszakos halál bekövetkeztének esetében is. Ez utóbbi esetben a rendőrséggel együtt történik a halottszemle. Ide tartoznak a különféle balesetekben elhunytak halottszemlei vizsgálatai, az öngyilkossági esetek és a szerencsére ritka kriminális cselekmények áldozatainak vizsgálatai
11
is. A kormányzat halottkémi rendszer kiépítésére tett ígéreteiből eddig ellátási területünkön semmi sem valósult meg. Az ügyelet elhelyezése Az ügyeleti szolgálat a Városi Kórház területén működött 2002-ig. Azonban a kórház vezetésének kezdeményezésére - az alapellátás és a szakellátás szétválasztásának igénye, a közösen használt berendezések tulajdonlásának kérdése, a közösen használt helyiségek szülte számtalan probléma miatt - a Képviselő-testület döntését követően közel 7 millió forintos beruházással 2002. október elsején új telephelyre (Május 1. u 13.) költöztette az önkormányzat a szolgálatot. Az Önkormányzati tulajdonú épület az átköltözés előtt részleges átépítésen és felújításon esett át. A Statimed Kft. a rendelő és a szakdolgozói pihenőhelyiségek klimatizációját pedig később saját költségén végeztette el. Az átköltözés a fentieken túl számos további előnnyel bírt. A sürgősségi ellátás elszeparálódhatott azon egészségügyi alap- és szakellátásoktól, melyekkel korábban - a Városi Kórház területén - hely hiányában kényszerűen közös rendelőben volt elhelyezve. A jelenlegi elhelyezés azért optimális, mert bár nagyon közel van a kórház épületéhez, attól mégis elkülönül és így a két ellátási szint nem keveredik. Az ügyelet elhelyezésére szolgáló épület - jellegéből adódóan is - szükség esetén tovább fejleszthető. Ehhez adott esetben pályázati források is igénybe vehetőek, mint azt Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácshoz helyi önkormányzati fejlesztési feladatok támogatására „Orvosi rendelő komplexum felújítás” tárgyban elnyert támogatás is bizonyítja. Az ügyeleti szolgálat - átköltöztetése révén - új telephelyén képessé vált a jogszabály által előírt szakmai minimumfeltételek teljesítésére. A személyzet a korábbinál kényelmesebb és korszerűbb elhelyezés kapott. Pihenők, zuhanyzók is kialakításra kerülhettek, az akkori előírásoknak megfelelően. A későbbiekben a 2003-ban tovább módosított minimum-feltételek teljesítésére is lehetőség nyílott a Május 1. út 13. szám alatti telephelyen. Jelenleg az alábbi helyiségek állnak rendelkezésünkre: − − − − − − − −
Orvosi rendelő belgyógyászati vizsgáló ággyal; Előkészítő-kezelő helyiség vizsgáló pamlaggal; Betegváró, férfi, női és mozgáskorlátozott WC-vel; Fektető 2 ággyal; Orvosi pihenő zuhanyzóval és WC-vel; Nővér pihenő; Sofőr pihenő zuhanyzóval és WC-vel; Teakonyha.
12
Az orvosi rendelő
Az orvosi pihenő saját fürdőszobával és abból nyíló mellékhelyiséggel rendelkezik.
Nővér pihenő teakonyhával
Gépkocsivezetők pihenője
13
Az önkormányzat az ügyeleti gépjármű és a személyzet gépjárműinek elhelyezése céljából két garázst létesített, melynek szigetelési munkálatait 2005. év végén végezték el. Sajnos jelenleg mindkettő beázik.
Még ugyanebben az évben - szintén önkormányzati forrásból - felújításra került az épület előtti parkoló és megoldásra került a csapadékvíz elvezetése.
Mindezt azért fontos megemlíteni, mivel korábban többször felmerült, hogy az ügyeletet vissza kellene költöztetni a kórházba. Ott azonban a központi ügyelet megfelelő elhelyezésére nincs megfelelő lehetőség. Azt is fontos szem előtt tartani, hogy a Kazincbarcikai Központi Ügyelet épületének felújítására 2007-ben elnyert HÖF-TEKI támogatás feltételei közt az is szerepelt, hogy az önkormányzat az infrastrukturális szolgáltatás működtetéséről 10 éven keresztül gondoskodik. Az ügyelet esetleges kórházba költöztetésével együtt a fogászati épület éjszakai őrzéséről újra gondoskodni kell, hiszen az Önkormányzat az éjjeliőri státuszokat 2012-ben az épületben megszűntette és fenti esetben a komplexum éjszaka üresen állna. További infrastrukturális fejlesztések 2006-ban a Városi Önkormányzat saját erőből megkezdte az épület tetőszerkezetének cseréjét mintegy 1,2 millió forintos költségen. A Május 1. út 13. szám alatti rendelőintézet épületével és környezetével kapcsolatosan számos döntés és beruházás történt az elmúlt időszakban: − Az épület tetőszerkezete és nyílászárói a frontoldalon kicserélésre, az épület homlokzata felújításra kerültek;
14
− Az épület fogorvosi szárnyában üresen álló két rendelőhelyiségbe - a közegészségügyi, járványügyi, takarítási, őrzési, biztonsági, stb. problémák figyelembe vételével - áthelyezésre került az addig az orvosi szárnyban elhelyezett két fogorvosi praxis. Az így felszabadult helyiségekben a Központi Ügyeleti Szolgálat részére hiányosságként előírt fektető, illetve a fogászati röntgen került kialakításra; − A mellékhelyiség felújítása mellett az intézményben kialakításra kerülhetett a mozgássérült WC is; A komplexum további korszerűsítéséhez pályázatot nyújtott be az Önkormányzat a Regionális Területfejlesztési Tanácshoz (HÖF-TEKI 2007.). A pályázati forrás segítségével az épület tetőszerkezetének felújítására, további nyílászárók cseréjére, belső burkolási és homlokzat felújítási munkálatok elvégzésére kerülhetett sor. A beruházás összköltsége 18.516.000 Ft volt, melyhez 20 % önrészt, azaz 3.703.000 forintot kellett az Önkormányzatnak biztosítania. Korszerű műanyag nyílászárók kerültek beépítésre az épület teljes területén:
Megújult a tetőszerkezet és a homlokzat burkolata
15
A kialakított kétágyas fektető
Az új burkolatot kapott belső közlekedő folyosó
A mozgássérült WC
A pályázat nyomán igényes, szép rendelőben folyhat az ügyelet munkája. Az épület felújításával folytatódott az a tendencia, melynek eredményeképpen a város orvosi rendelői felújításra és korszerűsítésre kerülnek.
16
Gép-műszerpark
2005. decemberétől tértünk át a számítógépes adatkezelésre, jelentősen megelőzve az elvárt szintű adminisztrációs tevékenységet, mivel az még jelenleg sem része a működési feltételeknek.
Az ügyeleti szolgálat sikerrel vett részt több, az Egészségügyi Minisztérium és más szervek által kiírt olyan pályázatokon is, melyek által eszközparkunkat folyamatosan fejleszteni tudtuk. A Statimed Kft. az Önkormányzattal közösen 2002. november hó 15. napján az Egészségügyi Minisztériumhoz - „az alapellátás központi ügyeletének fejlesztésére” - benyújtott pályázatán 1.290.000. Ft vissza nem térítendő támogatást nyert el, mely a megpályázott berendezések beszerzési értékének 60%-át tette ki. A fennmaradó 40%-ot az Önkormányzat és a Statimed Kft. közösen biztosította, így egy modern defibrillátorral és hordozható oxylator készülékkel gazdagodott a gép-műszerpark. A pályázat azért is mondható szerencsésnek, mivel azóta a megváltozott jogszabály minimumfeltételként írta elő a defibrillátort a központi ügyeletek részére, így 2004-ben kötelező lett volna annak beszerzése. 2005. áprilisában a Kazincbarcikai Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás területén működő Központi Ügyeleti Szolgálatok együttműködési megállapodást írtak alá, mely értelmében a kazincbarcikai, múcsonyi és rudabányai Központi Ügyeleti Szolgálatok részvételével létrejött az ún. „Kistérségi Központi Ügyeleti Szolgálat” a mikrotérségi ügyeletek területi ellátási kötelezettségének érintetlenül hagyása mellett. Kijelentették, hogy a szolgálat fejlesztése érdekében kiírt pályázatokat közösen pályázzák meg. Ennek értelmében, 2005. májusában a Belügyminisztérium pályázati felhívásán - mely a többcélú kistérségi társulások megalakulásának 2005. évi ösztönzésére került kiírásra - együttesen vettek részt. Az elnyert 30 millió forint támogatás 50 %-a a kazincbarcikai Központi Ügyeleti Szolgálat fejlesztésére került felhasználásra. Ezen pályázat eredményeképpen beszerzésre került orvosi műszerek (lásd alább felsorolva) és a terepjáró gépjármű az előzetes megállapodás szerint 5 évig a Kazincbarcikai Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás tulajdonát képezték, majd azt követően a Statimed Kft. tulajdonába kerültek volna át. A beszerzést követően azonban a gépkocsi vonatkozásában
17
végül is Kazincbarcika Város Önkormányzata határozatlan időre üzembentartói szerződést kötött a kistérségi társulással, a Statimed Kft-vel pedig használatba vételi szerződést. Ezt követően a kistérségek megszűnése miatt szükségessé vált, hogy a pályázat alapján beszerzett műszer- és eszközpark tulajdonjoga átszálljon az Önkormányzatokra: 1db 1db 2db 1db 1db 1db 1db 2db 1db 1db 1db 1db 1db 1db 1db 2db 1db 1db
1db 1db
EKG hordozható, 3 csatornás, 12 elvezetéses, direktíró modullal, 320x240-es felbontású LCD képernyővel, beépített tölthető akkumulátorral, digitális szűrőkkel, manuális vagy kézi üzemmóddal; Motoros szívó, könnyű ütésálló ház, 1 literes autoklávozható és túlfolyásgátló tartállyal, szabályozható szíváserősséggel; Infúziós állvány fém, festett kivitelben; Vizsgáló pamlag, falábakkal, fehér műbőrborítással, emelt fejrésszel, fekvőmagasság 45 cm; Trendelenburg ágy + matrac, fém görgős, szakaszosan elemeiben állítható; Mobil vizsgáló lámpa, gördíthető, halogén megvilágítással, állítható magassággal; Orvosi szék, háttámlás, görgős, gázrúgós, műbőr bevonattal; Beteg szék, „Montreal”, támlás, fémvázas szék, fehér műbőr bevonattal; Nővér szék, háttámlás, görgős, gázrúgós, szövetbevonattal; Oxygen palack, 10 kg, reduktorral és párásító kanüllel, állítható liter/perc áramlással; Gyógyszerporlasztó, hálózati üzemeltetésű, kis súlyú 0,3-3 mikron szemcsemérettel; Gyomormosó és beöntő készlet, műanyag, fertőtleníthető kialakítással; Vércukorszintmérő, kisméretű, kis vércseppigényű, gyors, pontos eredmény kimutatással; Ágytál, műanyag, fertőtleníthető; Kacsa, férfi, műanyag, fehér, fertőtleníthető; Védőszemüveg, műanyag átlátszó, alap; Paraván, 3 elemes, krómozott acélcső kerettel, görgőkkel, lemosható műanyag függönyökkel; Defibrillátor Lifepak 12; külső szinkron/aszinkron defibrillátor, 3 elvezetéses EKG, jól látható állítható kontrasztú LCD, 100mm-es printer, non-invazív oszcillometriás, deflációs vérnyomásmérővel, szaturáció és pulzuserősség kijelzésű, riasztással rendelkező pulsoxymeterrel; Sürgősségi táska, oxylatorral, oxigén maszkkal és összekötőcsővel, lélegeztető szilikon ballonnal, Guedel tubusokkal. Suzuki Grand Vitara típusú személygépkocsi
18
A pályázati forrásból beszerzésre került Suzuki Grand Vitara típusú terepjáró gépjármű.
A LIFEPAK 12 típusú hordozható defibrillátor pulzoximéterrel, non-invazív vérnyomásmérővel. Az EKG görbét, a vérnyomást és a vér oxigén-telitettségét folyamatosan képes megjeleníteni monitor üzemmódban a kijelzőn.
A hordozható EKG, 3 csatornás, 12 elvezetéses, 320x240-es felbontású LCD képernyővel.
19
Az oxigén palack, 10 kg, reduktorral és párásító kanüllel, állítható liter/perc áramlással.
Vizitdíj Bár már több mint 7 éve megszüntetésre került, néhány szóban még mindig érdemes szót ejteni annak hatásairól: 2007. február 15. napjától az alapellátási ügyeleteken is bevezetésre került a vizitdíj. A díjfizetés alól mentesültek a sürgős ellátást igénylő betegek és a 0-18 éves korú személyek. A sürgős szükség körébe tartozó, életet veszélyeztető állapotokat és betegségeket a sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról szóló 52/2006. (XII.28.) EüM. rendelet melléklete definiálta. Minden egyéb esetben a vizitdíj az ügyeleten emelt összegű: 1.000.- Ft volt. A vizitdíj bevezetése az ügyeleti szolgálat szempontjából pozitív hatásúnak bizonyult, mivel csökkent az indokolatlan ügyeleti igénybevételek száma és nőtt az ott dolgozók jövedelme. A beszedett vizitdíj összegének 40%-a ugyanis a Kft. döntése alapján visszaosztásra került az ügyeleti szolgálatban dolgozó orvosok és asszisztensek számára. Ez egyfajta teljesítményarányos díjazásnak felelt meg, mivel az összeg elosztásának alapja az adott ügyeleti napok betegforgalma volt. Több európai országban ma is létezik a vizitdíj valamilyen formája. Olyan rendszer is van, amelyben csak a munkaidőn kívüli egészségügyi ellátások esetén kell díjat fizetni. A vizitdíj visszavonása után a központi ügyeletek - ellentétben a háziorvosi körzetekkel csak minimális kompenzációt kaptak (TAJ ellenőrzés díja, 50 Ft/beteg) a kieső bevétel pótlására.
20
Gazdasági helyzet 1. Finanszírozás A Központi Ügyeleti Szolgálatot működtető Statimed Kft. az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött közvetlen finanszírozási szerződés alapján végzi a feladatot. Az Ügyeleti Szolgálat finanszírozása az OEP által oly módon történik, hogy az ellátási területen található háziorvosi körzetekhez bejelentkezettek számát veszi alapul. Ez jelenleg 42 forint/fő havonta. Az alapdíjat - városi és falusi lakosság esetén eltérő - területi szorzókkal korrigálva kapjuk meg a teljes összeget. Ezen túl a betegek TAJ számának ellenőrzéséért betegenként 50 Ft-ot utal a biztosító (vö. háziorvosi praxisban ugyanez 300 Ft). Ez a juttatás a vizitdíj megszűnése után került bevezetésre és a háziorvosi praxisok esetében gyakorlatilag kompenzálta is a vizitdíj visszavonásával jelentkező veszteséget, az ügyelet vonatkozásában viszont csak a töredékét. Az elmúlt három évben (az előző beszámoló óta) is csak egyetlen alkalommal történt OEP finanszírozás emelés (5%-kal, 2013. november 1-től). Ezt leszámítva díjazásunk alapja 2008. óta változatlan. Az ügyeleti szolgálatok finanszírozásának állami forrásból való növelése az egészségügyi dolgozók béremelése érdekében tett valamennyi további kormányzati lépés alkalmával kimaradt, ideértve a háziorvosi praxisoknak nyújtott díjemeléseket is. Ismert továbbá, hogy mind Kazincbarcika, mind az ellátási terület településeinek lakossága folyamatosan fogy. A lakosság száma évente átlagosan mintegy 4-500 fővel csökken. Ennek oka a népesség természetes fogyása mellett az elvándorlásban is keresendő. Így az ügyelet OEP finanszírozásból származó bevétele is minden évben 50-60 ezer forinttal csökken, havi viszonylatban. 2015-ben ez az összeg 80 ezer forintot tesz ki havonta! (Az OEP minden év július 1-i dátummal végzi a finanszírozás korrekcióját.) A bevételeket az ellátási terület önkormányzatai által fizetett hozzájárulások egészítik ki: A működési költségekhez Kazincbarcika Város Önkormányzata költségvetésében évi 1.620.000 forint támogatást nyújt (havonta 135.000 forint), ezen kívül a többi ellátott település is hozzájárul a finanszírozáshoz. Az ellátási terület további településeinél a hozzájárulás jelenleg 45 Ft/fő/hó. Ezt az összeget emelni jó néhány éve nem lehet és a legutóbbi beszámolók elkészítése óta kísérletet sem tettünk erre, mivel egyes települések számára gyakran a jelenlegi támogatás kifizetése is gondot okoz. Látható, hogy Kazincbarcika ennél arányosan jóval kisebb mértékben járul hozzá a költségekhez. A város által nyújtott támogatás összege egyébként 1995. óta változatlan nagyságú volt 2012. március 31-ig, majd ezután az épület rezsiköltségéhez való hozzájárulás okán még csökkent is:
21
Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. március 30-i ülésén döntött úgy, hogy az Önkormányzat a támogatást 2012. április 1-től havi 150.000 forintról havi 135.000 forintra csökkenti. 2. Kiadások A működési költségek folyamatosan emelkednek. Erre fedezetet a nehéz helyzetben levő önkormányzatok nem tudnak nyújtani. Az alábbiakban néhány, a költségek emelkedését magyarázó okot soroltunk fel: -
-
Szükséges az orvosi ügyeleti díjak folyamatos emelése, mivel csak így biztosítható a folyamatos szakember - ellátás és utánpótlás. Az asszisztensek és a gépjárművezetők béreit illetve díjait is folyamatosan emelni kell a jogszabályban meghatározott mértékben. A gyógyszerek, kötszerek, gyógyászati segédeszközök ára folyamatosan emelkedik. A kórházi sebészeti ügyelet megszűnésével csak a kötszerekre fordított költségek havi több tízezer forinttal nőttek! Magasak a gépkocsi fenntartási költségek, az üzemanyagárak. Az ügyeletes autó valamint a műszereink - elhasználódás miatt - egyre gyakrabban szorulnak javításra. Ennek egy része az Önkormányzat által kerül kifizetésre. (A gépkocsi esetében szerződés szerint 50.000 Ft feletti javítás költség esetén.) A számítógépes adatkezelés miatt jelentős a szoftver átalánydíj és alkalmi javítások összege. 2010-ben a polgári védelem megszűntette a korábbi CB rádió használatát, ezért az ügyeleti gépjárművel való kapcsolat folyamatos fenntarthatósága érdekében 2 db mobiltelefon került beszerzésre, melyek használati díja is jelentős költségelem.
Összességében elmondható, hogy a központi ügyelet gazdasági helyzete az elmúlt években fokozatosan, évről évre tovább romlik.
Személyi feltételek A kezdetektől fogva törekedtünk a lehető legmagasabb szakmai színvonalon ellátni feladatunkat, melyet rendszeres továbbképzéssel, valamint jó felkészültségű szakemberek foglalkoztatásával értünk el. Rezidensek, környékbeli kórházakban dolgozó szakorvosok és háziorvosok látnak el ügyeleti feladatot. Az ügyeletet vállaló orvosok száma nem állandó, amennyiben havi bontásban vizsgáljuk. Gyakorta előfordul, hogy egy-két hónapra valaki kiszáll, majd újra jelentkezik ügyeletért. Ez jelentősen megnehezíti az orvosi beosztás elkészítését. A kazincbarcikai központi ügyeleten - a környéken működő egyéb vállalkozásba adott ügyeletekkel ellentétben - a területi ellátási kötelezettséggel bíró háziorvosok nem tolonganak az ügyeletben való részvételért. Az ellátási területen dolgozó felnőtt háziorvosok közül jelenleg csak egy fő vállal rendszeresen ügyeletet. Pedig a háziorvosoknak - kórházi kollégáiktól eltérően - egyéb ügyeleti kötelezettségük nincsen.
22
Rendszeresen előfordul, hogy szakvizsga előtt álló orvosok az alacsony kezdő jövedelmük kiegészítésére ügyeleteket vállalnak, majd szakvizsgájuk letétele után már nem kívánnak részt venni a központi ügyelet nem könnyű munkájában. Jelenleg stabilan szolgálatot ellátó orvosaink: -
1 fő vidéki háziorvos, csak hétvégén; 1 fő helyi vállalkozó háziorvos 1 fő vidéki háziorvos 2 fő vidéki háziorvos, mindkettő gyermekgyógyász szakorvos is, de nem havi rendszerességgel 1 fő kórházi szakorvos 1 fő nyugdíjas gyermekgyógyász - és infektológus szakorvos 1 fő ügyeletvezető, helyi vállalkozó háziorvos
Remény van arra, hogy néhány hónapon belül több rezidens, kórházi szakorvos-jelölt kollégával és egy vidéki háziorvossal egészül ki a team. Az ügyeletes orvosok munkáját 8 fő jól képzett - a terület sajátosságait jól ismerő szakasszisztens, valamint 5 fő gépkocsivezető segíti. Egyebek Az ügyeleti rendelő jól kihasználható egyes, az alapellátás berkein belül történő ellátások biztosítására is: - a 2009. évben a Rózsa utcai orvosi rendelő felújítása idején a körzet betegeinek zavartalan ellátását biztosította, - a 2010. évben a Május 1. úti rendelő átépítése során az egyik gyermekorvosi körzetnek nyújtott otthont, - 2014-től pedig a sportorvosi rendelő átmeneti elhelyezését biztosítja. Megoldandó feladatok Az ügyeleti komplexum helyiségei festésre szorulnak. Az aktuális alapellátási szerződések szerint ennek költsége az Önkormányzatot terheli. (2015. nyarán a váró, a beteg WC és a kezelő festése megtörtént. A kezelőben a járólapot is ki kellett cserélni, mivel nagy területen felvált.) A közlekedő folyosó teteje beázik, balesetveszélyes. Szintén beázik az orvosi rendelő egyik ablaka felett a fal. Ennek oka a külső csatorna hibája és emiatt az épület ugyanitt kívülről is ázik, pereg le a vakolat. Az épület előtti parkoló (mely a fogászat és a gyermekorvosi rendelő parkolója is egyben) felújításra és bővítésre szorul. A korábban itt végzett földmunkák befejezése után a gyephézagos térkő burkolat - annak helyreállítását követően - több helyen hullámos, megsüllyedt és ezáltal balesetveszélyes. Az állandó zsúfoltság miatt a parkoló bővítése lenne
23
célszerű, hasonló burkolattal ellátva. Elmondható, hogy a behajtási engedélyek kiadása mellett bevezetett új várakozási rend („Parkolás csak egészségügyi dolgozók részére” tábla) nem hozta meg a kívánt eredményt.
Tisztelt Képviselő-testület! Szolgálatunk a jövőben is folyamatosan törekedni kíván arra, hogy a Sürgősségi Betegellátási Rendszer reformjának folyamatában a fekvőbeteg-ellátáson kívül szervezett (alapellátási) ügyeleti rendszeren belül a legmagasabb progresszivitási szinten maradjon és működjön. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a beszámoló megtárgyalására, elfogadására, és a határozat meghozatalára.
24
Határozati javaslat Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének …./2015. (IX.25.) határozata a Központi Ügyeleti Szolgálat tevékenységéről szóló beszámolóról
Kazincbarcika Város Képviselő-testülete az előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1. A Képviselő-testület Központi Ügyeleti Szolgálat tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja és köszönetét fejezi ki az orvosoknak, szakalkalmazottaknak a város egészségügyi ellátásában kifejtett gyógyító munkájáért. Szitka Péter polgármester Határidő: 2015. szeptember 25. Felelős:
2. A pénzügyi lehetőségek figyelembevételével megoldást kell keresni a Május 1. út 13. szám alatti egészségügyi intézmény parkolójának kibővítésére. Szitka Péter polgármester Határidő: értelemszerűen Felelős:
