Egyiptom művészete Ókor-1
• I.e. III. évezredtől - I.e. XI. század óbirodalom középbirodalom
új birodalom A művészetnek a halotti kultuszt kellett szolgálnia. Fáraók (isten) attribútumaik – az állszakáll és a kettős korona -kartus: névgyűrű -szfinx:
Egyiptom művészete • Építészet templomok, sírépítmények, A templom elrendezése: - központi szentély - nagyméretű zárt és nyitott terek - oszlopokkal körülvett udvarok -hüposztil templomok nagy oszlopcsarnoka - pülon az egyiptomi templomok kapuépítménye
• Oszlop - függőleges vájatsorral mélyített - törzse: növényutánzat - fejrész: papirusz, lótusz, virág • Szerkezetek, alapelemek: - támaszgerendás szerkezet - térlefedés: kőgerendás áthidalás, kis fesztávolság miatt sűrű oszloperdő. - két oldalsó csarnokot a középső magasabb
Egyiptom művészete • Sírépítmények: - kisméretű sírkamrák a bebalzsamozott halottak "útravalók" tárolására - föld színe alatt Sírtípusok: • masztaba - csonka gúla
• piramis -lépcsős vagy gúlaforma barlangsír Emléképítmények: obeliszk - emlékoszlop kolosszus - álló vagy ülő óriásméretű szobor.
• Szobrászat A domborművek- laposak - mélyítettek A szobrok jellemzői: - idealizálás- az arcok eszményítése - szigorú geometria - szimmetria - merev mozdulatlanság, egy előrelépő láb-álmozgás - gyakoriak a szobrokon a hieroglifák - a figura teljesen talpon áll, merev (alapállás).
Egyiptom művészete • Festészet Az élet eseményeit ábrázolják, - alakok mérete: a társadalmi rang szerint változik - sírokban - koporsókon jellemzői: - legnagyobb felület törvénye - síkszerű ábrázolás - egymás fölötti elrendezés (térérzékelés) - tiszta, élénk színek - takarásos térábrázolás
1. Földrajzi áttekintés
• Földrajzilag a Nílus termékeny völgyét jelenti, amely átszeli a sivatagot Afrikában
• Csak néhány km széles, de több ezer km hosszú
2. Egyiptom a Nílus ajándéka • Sok ezer évig fennálló kultúra
• Öntözéses földművelésen alapuló hierarchikus társadalmi rend jellemezte
3. Az ókori Egyiptom történelmének legfontosabb szakaszai • Predinasztikus és archaikus kor • Óbirodalom 3. évezred • Középbirodalom 2. évezred eleje • Újbirodalom 2. évezred vége
4. Az óegyiptomiak vallása a/ politeizmus • Sok isten (politeizmus: több istenhit) • Emberi és állati jellemzők keverednek
Szent állatok: Szkarabeusz és Basztet
b/ Az óegyiptomi túlvilághit • A túlvilági élet, a lélek halhatatlanságának elképzelése (mumifikálás, piramisok)
c/ Egyiptomi isten-világ • Az több ezer km hosszú országban, területenként másmás isteneket tiszteltek
Ré • A főisten Rá vagy Ré, a Napisten • Később Ámon, Théba Napistene foglalja el helyét)
Ámon
Ozirisz az alvilág ura • Eredetileg kos vagy bika isten később a Nappal azonosul • Ozirisz a testvérével, Szethel vívott harcban meghal, de nővérének, Ízisznek köszönhetően feltámad
Ozirisz és Ízisz
Anubisz, a halottak sakálfejű istene • a lelkek kalauza
• Ozirisszel együtt ítélkezik a halottak felett
Hórusz, a sólyom • égisten, akinek szeme a Nap és a Hold
d/ A monoteizmus (egyistenhit) kísérlete: az Amarna kor • IV. Amenhotep (Ehnaton) fáraó új fővárost alapít Amarnában • Atont teszi meg egyetlen istenként a korábbi istenek helyett
Aton a Nap korongja • A fáraó halála után a reform elbukik, visszatérnek a régi istenségek tiszteletéhez
II. Az ókori Egyiptom építészete • monumentális kőépületek, tiszta geometriai formák
1. Sírépítmények • Temetkező helyek előkelők túlvilági életét biztosító alkotások: – masztabák, – piramisok – sziklasírok
a/ Masztaba (arab: „pad”) • Téglalap alaprajzú, sírépítmény
• A mumifikált halottat ember formájú, szarkofágba helyezték • A sírkamrába a túlvilági élethez szükséges tárgyakat helyeztek
II. Ramszesz múmiája
b/ Uralkodói piramisok • Több kisebb-nagyobb piramis épült a fáraók temetkező helyeként Egyiptomban, a leghatalmasabbakat az Óbirodalom istenkirályai emeltették
A piramis építés fejlődése
Dzsószer fáraó „lépcsős” piramisa Szakkárában
Sznofru fáraó „törtvonalú” piramisa Dahsurban
Sznofru 2. piramisa, a Vörös piramis, az első szabályos „gúla” formájú piramis
Dzsószer fáraó „lépcsős piramisa”
• Az első hatalmas méretű sírépítmény, Szakkára, i. e. 2600 körül • 6 szintes – mintha egyre kisebb masztabák alkotnák
Sznofru 2. piramisa, a Vörös piramis (Dahsur), az első szabályos „gúla” formájú piramis
A fáraó égbe emelkedésének helye • Tiszta geometriai forma (négyzetes alapú gúla) • Inkább emlékmű mint épület – óriási tömegéhez képest elenyésző a belső tere
Gizai piramisegyüttes, Óbirodalom, i. e. 3. évezred közepe, IV. dinasztia
A legnagyobb piramisok Mükerinosz Kephrén
(Rekonstrukció)
Kheopsz
Oldalaik a 4 égtáj felé néznek, rendkívül pontos a tájolásuk – mérnöki bravúr, hihetetlennek tűnő kivitelezés
Halotti templom részletei
Halotti templom rekonstrukciója
A legnagyobb: Kheopsz piramisa, 137 m magas (eredetileg 146 m volt)
Északon nyílik a bejárata, 3 sírkamra van benne különböző magasságokban
Eredetileg simára csiszolt kőlapok borították
Kephrén piramisához tartozott a szfinx hatalmas szobra (74 m hosszú és 20 m magas)
• A nagy piramisok nem tudták megvédeni tulajdonosuk sírját • A későbbi korok fáraói már nem piramisokba temetkeztek
c/ Az Újbirodalom fáraói a „Királyok Völgyében” alakítatták ki sziklasírjaikat
A leghíresebb királysír: Tutanhamon sírja • jelentéktelen, fiatalon elhunyt fáraó sírja vált a leghíresebbé a Királyok Völgyében – az egyetlen viszonylag épségben felfedezett (1922 Carter) királysír, amely bepillantást enged a fáraók temetkezési szokásaiba, gazdagságába
A sír előtere
A „kincstár” (Carter)
Anubisz szobra Tutenhamon sírjából, Újbirodalom, i. e. 14. sz. • Ez a szobor őrizte azt ládát, amelyben a belsőszerveket tartalmazó edények voltak
Tutenhamon fáraó trónusa, i. e. 14. sz.
A kőszarkofág
A kőkoporsó, benne az ember formájú szarkofág
Tutenhamon arany halotti maszkja, Újbirodalom, 1. e. 14. sz.
Arany, féldrágakő és üvegpaszta berakással
Tutenhamon múmiája
2. Templomok
Szerkesztés módja • Az Újbirodalom idejére a templomok különválnak a sírépítményektől • az egymást követő fáraók sokszor évszázadokig építették
Pilon vagy főkapu
Pilonnak hívják a mai építészetben a hidak kapuszerű hatalmas tartópilléreit is
Hüposztil csarnok • Oszlopsorokkal megosztott tér az egyiptomi templomokban
Az oszlopok növényi formákat utánozhatnak: lótuszvirág, pálmafa
Luxor
A karnaki és luxori templomot szfinxek szegélyezte felvonulási út köti össze
*Obeliszk (görög: „nyárs” szóból) • Egy darabból (monolit) faragott, hosszú, magas kő, csiszolt és aranyozott
A karnaki Ámon-templom hüposztil csarnokának rekonstrukciója
II. Ramszesz sziklatemploma, Abu Szimbelben, Újbir., i. e. 1300 k.
A bejáratot Ramszesz sziklafalba faragott 4 óriás szobra őrzi
Az első termet az Oziriszként megjelenő hatalmas Ramszesz szobrok díszítik
• Az asszuáni gát építésekor (XX. sz.) a templom víz alákerült volna, ezért kivágták a sziklafalból és magasabban, a víztől védett helyen újra felépítették
Az ókori Egyiptom szobrászata
1. A szobrászat jellemzői • Főleg a halotti kultuszt szolgálja, • A fáraók megistenülését hirdetik
Ünnepélyes időtlenség • Anyaguk főleg kő, de lehet fa, agyag, fém, csont • Mindig egy kitüntetett főnézetre (elölnézet) komponáltak
• A felületük festett • A szemek üvegpaszta vagy féldrágakő berakást kapnak, az élő tekintet a végtelenbe réved • Feliratok hirdetik a személyazonosságát
Írnok szobra, Óbirodalom,i. e. 3. évezred • Festett mészkő • Realisztikus részletek: kövérkés test • Rendkívül kifejező az arc megformálása: feszült figyelem
Nofretéte, Újbirodalom, Amarna kor, i.e. 14. sz. • A korszak talán legszebb szobra, Ehnaton feleségének, Nofretéte királynőnek portréja • Festett mészkő • Hiányzik az egyik szemének festése (valószínűleg befejezetlen)
Az női szépség egyik leghíresebb ábrázolása a művészettörténetben
Az egyiptomi síkművészet • A síkművészet összefoglaló elnevezés: a festészet és a domborművek közös neve (a két művészeti ág hasonlóságán alapul)
1. Az egyiptomi dombormű • Festett és lapos, bár szobrászati eszközökkel készül, inkább a festészethez áll közelebb
2. Az egyiptomi festészet • Sírkamrák falán, épületeken, bútorok felületén, papirusz tekercseken találkozhatunk vele
A térbeliség: nincs mélység, a figurák egy alapsíkon mozognak
A méret különbségek nem távolságot, hanem rangbéli helyzetet tükröznek (hierarchia)
A színek egységesen töltik ki a körvonalak közti felületeket, nincs árnyékolás (nincs fény), ez is a síkbeliséget erősíti
A képek szerves részei a feliratok, hieroglifák
Champollion fejti meg a 1822-ben a rosette-i kő segítségével
Köszönöm a figyelmet!
• Horák György
