A TURIZMUS HATÁSA EGYIPTOM GAZDASÁGÁRA

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány

A TURIZMUS HATÁSA EGYIPTOM GAZDASÁGÁRA

Készítette: Feró Zita Budapest, 2004.

3


1. 2. 2.1. 2.2. 2.2.1. 2.3. 2.3.1. 2.3.2. 2.3.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4. 3.3.5. 3.3.6. 3.3.7. 3.3.8. 3.3.9. 3.4. 3.4.1. 4. 4.1. 4.2. 4.2.1. 4.2.2. 4.2.3.

4.3. 4.3.1. 4.3.2. 4.3.3. 4.3.4. 4.3.5. 4.3.6. 4.3.7. 4.4. 4.4.1. 4.5. 4.6.

Bevezetés ............................................................................................................ 7 Az idegenforgalom jelentősége és hatása a gazdaságra és a társadalomra ....... 11 A tömegturizmus kialakulása............................................................................ 11 A turizmus nemzetközi jelentősége .................................................................. 12 A jövőbeli trendek alakulása............................................................................. 13 A turizmus hatásai............................................................................................. 14 A turizmus gazdasági hatásai............................................................................ 14 Nem gazdasági hatások..................................................................................... 17 A turizmus hatásának vizsgálata....................................................................... 19 Turisztikai mutatószámok és idegenforgalmi statisztika .................................. 22 Egyiptom........................................................................................................... 23 Egyiptom története............................................................................................ 25 Egyiptom földrajza és éghajlata........................................................................ 26 Egyiptom gazdasága ......................................................................................... 27 Főbb gazdasági mutatók (2001)........................................................................ 27 Természeti erőforrások ..................................................................................... 29 Mezőgazdaság................................................................................................... 29 Ipar .................................................................................................................... 31 Kereskedelem.................................................................................................... 31 Külföldi befektetők Egyiptomban..................................................................... 32 Közlekedés és média......................................................................................... 33 Egyiptom legfőbb bevételi forrásai................................................................... 34 Egyiptom gazdaságpolitikája ............................................................................ 35 Egyiptom társadalmi problémái........................................................................ 39 Terrorizmus, fundamentalizmus ....................................................................... 40 Egyiptom idegenforgalma................................................................................. 43 Az egyiptomi turisztikai piac jellemzői és a turizmus infrastruktúrája ............ 43 A turisztikai attrakciók és célterületek.............................................................. 46 Természeti örökség ........................................................................................... 47 Ember által épített kulturális örökség ............................................................... 52 Egyiptom szórakozási lehetőségei, az egzotikus arab világ, mint turisztikai attrakció 56 Turisztikai kínálat- a turizmus fajtái Egyiptomban .......................................... 57 Vakációturizmus- üdülés- és tengerparti turizmus ........................................... 59 Konferencia- és rendezvényturizmus................................................................ 59 Gyógyturizmus.................................................................................................. 61 Sportturizmus.................................................................................................... 61 Környezeti turizmus, ökoturizmus.................................................................... 62 Kulturális turizmus............................................................................................ 63 Élmény- és kalandturizmus............................................................................... 64 A turizmus fejlődése Egyiptomban- a turisztikai kereslet és kínálat a turisztikai mutatószámok tükrében .................................................................................... 64 Kihívások .......................................................................................................... 68 Turizmusprojektek, marketingtevékenység ...................................................... 70 A turizmus felépítése, szervezete, stratégiája ................................................... 72 4


4.6.1. 4.6.2. 4.7. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6. 5.6.1. 5.6.2. 5.6.3. 5.6.4. 5.6.5. 6. 7. 8.

A Turisztikai Minisztérium promóciós kampánya ........................................... 72 A TDA (Idegenforgalom Fejlesztési Bizottság) ............................................... 73 Összegzés.......................................................................................................... 74 A turizmus szerepe Egyiptom gazdaságában.................................................... 78 A devizabevételek fő forrásai ........................................................................... 79 Nemzetközi turizmusból származó bevétel az exportbevételek százalékában . 80 A turisztikai mérleg........................................................................................... 81 A külföldi turisták költésének összetétele......................................................... 83 A turizmus főbb makrogazdasági mutatókhoz viszonyított aránya.................. 86 Multiplikátorok a turizmusban.......................................................................... 87 A turisztikai jövedelmi multiplikátor................................................................ 89 A foglalkoztatási multiplikátor ......................................................................... 90 A turizmus hatása a fogyasztásra/ értékesítésre , 1996 (1000 USD) ................ 92 Negatív multiplikátorok .................................................................................... 92 A turizmus szerepe Egyiptom gazdaságában.................................................... 93 Összefoglalás, következtetések......................................................................... 95 Táblázatok, ábrák és képek jegyzéke................................................................ 99 Bibliográfia ..................................................................................................... 101

5


Mottó "Turista az, ki útra kel azért, mert foglalkozásának egyformasága, gondjainak sokasága közepett álmaiban feltünik előtte egy olyan szebb világ, melyben zöldebb a fű, kékebb az ég, magasabbak a hegyek, szebbek vagy különösebbek a házak, barátságosabbak az emberek, s aki ez álomkép eredetijét fáradtságtól vissza nem riadva keresi - keresi, s mert hiszen e földön élünk, talán soha meg nem találja, de azért jó kedvét el nem veszíti, hiszen örömét éppen ez a keresés teszi." /Eötvös Loránd/

6


1.

BEVEZETÉS Szakdolgozatomban

Egyiptomot

mutatom

be,

annak

idegenforgalmát

a

középpontba helyezve, s azt vizsgálom, hogy a turizmus milyen hatással van az ország gazdaságára. Az ókori egyiptomiak a Föld első civilizált népei közé tartoztak. Az ókori Egyiptom hatalmas templomai, a Nílus-völgy piramisai elbűvölték és lelkesítették az utazókat. Ma is csodálatot keltenek a gízai piramisok, a Szfinx, Memphis romjai, a Szakkarában található Dzsószer fáraó piramisa, a luxori és karnaki templom... Hosszasan sorolhatnánk azokat az ókori műemlékeket, amelyeket évente milliók látogatnak és életre szóló élményt nyújtanak. A történelem és a régészet kedvelői biztosan felejthetetlen élménnyel gazdagodnak. Dolgozatomban a látnivalók sokaságából csupán néhányat emeltem ki a teljesség igénye nélkül. Azért tartottam fontosnak az ókori műemlékek egyikének-másikának bemutatását, mert a turisták jelentős része ezek megtekintése miatt látogat el Egyiptomba. Az ókori műemlékeken kívül azonban sok-sok más különlegességet, egzotikumot tartogat számunkra. Egyiptom lakói igen barátságos, vendégszerető emberek. A mi kultúránktól eltérő szokásaik kíváncsivá tesznek bennünket. Vallásaik, mentalitásuk, művészetük mind-mind megismerésre és megértésre méltó. A Citadellában található Mohamed Ali Mecset, a Kopt negyedben lévő Szent Sergius templom, a Khan el Khalili kereskedő utcái, Kairó felhőkarcolói, az Egyiptomi Múzeum felbecsülhetetlen értékű kincsei, a sok régi mecset, az új és az ősi keveredésének példázatai, annak is, hogy milyen jól megférnek egymás mellett a különböző népek különböző korból származó értékei. Akik tehát az arabok, a koptok, a núbiaik és beduinok vallásával, kultúrájával, szokásaival szeretne megismerkedni, Egyiptomba kell mennie. Várja azonban Egyiptom azokat is, akik pihenni, vagy sportolni vágynak. A Fajjum oázis a sportolók paradicsoma, a Vörös-tenger csodálatos élővilága, ragyogó 7


égszínkék vize, a korallzátonyok mind-mind felfedezésre várnak. A Vörös-tenger Egyiptom legszebb tengerpartja, mely kitűnő természeti adottságokkal rendelkezik. Magas színvonalú idegenforgalmi infrastruktúra várja a vendégeket, minden luxusigényt kielégítve. A szenvedélyes turisták, a kalandra vágyók a Sínai-hegyet választhatják. Ezen kívül felejthetetlen élmény egy sivatagi szafarin, vagy lakomán résztvenni. Az egyiptomiak vendégszeretete messzeföldön híres. Az egyiptomiak szeretik a finom ételeket, és nagyon sok specialitásuk van. A kebabot és a baclavát feltétlenül meg kell kóstolni. Egyiptomban a vásárlás is igazi játék, szórakozás. Alkudni kötelező. Egy beduin szőnyeg igazi érték, de a kisebb pénzű turista beéri egy finom lótuszillatú parfümmel is, amelyet csodálatos kis üvegcsében árusítanak a parfümériákban. A hölgyek bátran térjenek be ide, és élvezzék a finomabbnál finomabb illatú parfümöket. Aki Egyiptomba szeretne menni, választhat egy romantikus nílusi hajóutat. A Nílus-menti dús vegetáció, a békésen csordogáló hatalmas folyam láttán az az érzésünk, hogy ilyen lehetett e táj több ezer évvel ezelőtt is. Andalító, megnyugtató, de egyúttal izgalmas is, ha Esna, Edfu, Kom Ombo, Asszuán partjainál ismét a történelembe, a mitológia világába utazunk. A Níluson az Asszuáni-szigetek körül felukkázni nagyszerű élmény. Egyiptom sokszínűségét gazdagítja a körülbelül egy millió főt számláló núbiai lakosság. Az ő életükbe is betekinthetünk. A Nílus mentén, a folyóparttal szemben elhelyezkedő kis falvak messziről láthatók, élénk színű házaik kedves, vendégszerető embereknek adnak szállást. Hibiszkuszteájuk fenséges, a núbiai nők henna-festéssel is foglalkoznak. Azért választottam Egyiptomot, mert annak varázsát személyesen tapasztaltam, láttam a Szfinxet, a gízai piramisokat, Abu Szimbel templomát... Kétszeri egyiptomi nyaralásomon szerzett élményeim indítottak arra, hogy e csodálatos ország gazdaságával és idegenforgalmával is megismerkedjek. Egyiptomot különös, egzotikus országnak

8


tartom, s úgy gondolom, hogy sokan érdeklődést mutatnak az ország iránt, ezért a turizmus jelentős ágazata lehet az ország gazdaságának. Nyaralásaim során azt tapasztaltam, hogy Egyiptom szemmel láthatóan sok turistát vonz. De vajon évente hány ember látogat el ebbe az országba? Melyik országból érkezik a legtöbb turista? Az idelátogató turistáknak mi jelenti a legnagyobb vonzerőt? Felmerül azonban az a kérdés is, hogy vajon Egyiptom mennyire tudja kihasználni a turizmusban rejlő lehetőségeket? Ki tudja-e használni az ország a történelmi és természeti adottságait? A gazdasági életben milyen szerepet játszik a turizmus? Milyen módon fejleszthető Egyiptom turizmusa? Számos kérdés merült fel tehát bennem, s szakdolgozatomban többek között ezekre a kérdésekre is választ keresek többek között. Szakdolgozatomban először bemutatom a turizmus jelentőségét, gazdasági hatásait. Ezt követően röviden összefoglalom Egyiptom földrajzi adottságait, történelmét, s röviden elemzem Egyiptom gazdaságát. Részletesen megvizsgálom Egyiptom idegenforgalmát, s arra törekszem, hogy azt minél több oldalról bemutassam, mert így kaphatunk viszonylag pontos képet Egyiptom idegenforgalmának alakulásáról, lehetőségeiről, fejlődéséről, de ugyanakkor gyenge pontjairól is. Így tehát dolgozatomban kiemelem az ország idegenforgalmi adottságait, turisztikai attrakcióit, jellemzem az idegenforgalmi piacot, röviden kifejtem az egyiptomi kormány tevékenységének jelentőségét a turizmus szempontjából, illetve a marketing szerepét Egyiptom idegenforgalmának fejlesztésében. Végül megvizsgálom a turizmus hatását Egyiptom gazdaságára, elemzem a főbb turisztikai mutatókat, mint például a beérkező turisták számát, a turistaéjszakák számát, a turizmusból származó bevételeket, a turisztikai mérleget, a turistakiadások megoszlását, a turizmus az ország foglalkoztatottságára és GDP-jére való elsődleges és másodlagos hatásait. Munkámban a következő kérdésekre fektetem a fő hangsúlyt: Hogyan fejődött Egyiptom idegenforgalma az utóbbi években? Melyek Egyiptom turizmusának legfőbb célterületei? Hogyan fejleszthető a turizmus Egyiptomban? Milyen lehetőségek rejlenek Egyiptom idegenforgalmi adottságaiban, s milyen veszélyekkel kell szembenéznie az országnak? Milyen hatást gyakorolnak a turisták kiadásai a gazdasági

9


mutatókra? Dolgozatomban az előbb felsorolt kérdések megválaszolásával szeretném elemezni azt, hogy az idegenforgalomnak milyen szerepe van Egyiptom gazdaságában. Eötvös Lórándtól származó idézetet választottam dolgozatom mottójául. Nagyon szépen megfogalmazza ugyanis azt, hogy miért szép, izgalmas, feledhetetlen az utazás adta élmény. Az idegenforgalom pedig ezeknek a kíváncsi, kalandokra vágyó embereknek tervezi és szervezi izgalmakkal és élményekkel teli utazásait.

10


2.

AZ IDEGENFORGALOM JELENTŐSÉGE ÉS HATÁSA A GAZDASÁGRA ÉS A TÁRSADALOMRA "A turisztika és az utazások váltak a világ leghatalmasabb iparává. S ami ennél

fontosabb: olyan erővé váltak, amely képes az egyes országok, régiók és települések gazdaságának a fejlesztését előmozdítani, sőt: új munkahelyeket létesíteni."1 A World Travel and Tourism Council (továbbiakban WTTC) jelentéséből származó fenti idézet jól tükrözi: mekkora helye és szerepe van a turisztikai iparnak a mai világban. A turisztika a jelenkori világ egyik jellegzetes és nagyon érdekes jelensége. Az utazások, valamint a vele kapcsolatos kiadások a mai ember életének egyre lényegesebb elemei. A turisztikai aktivitás a lakosság életminőségének a függvénye és az ország civilizációs fejlettségének a mérőszáma. Ez olvasható ki olyan országok lakosságának a tömeges turisztikai fejlődéséből, ahol a lakosság többsége viszonylag magas színvonalon él. Ma már a turizmus fejlesztése lehetséges úgy is, hogy a természetes környezet nem károsul.

2.1. A tömegturizmus kialakulása A különböző szakirodalmak szerint a turizmus terminus keletkezése a XIX. század elejére tehető, de ez nem jelenti azt, hogy a turizmus nem létezett korábban. Már az ókorban is léteztek az idegenforgalomnak bizonyos formái, gondoljunk például az olimpiai játékokra, amelyre a görögök messzi földről fogadtak látogatókat. A középkorban zarándokok tömege ment a Szent Földre vezekelni. Természetesen a mai értelemben vett idegenforgalom kialakulása ennél lényegesen későbbi korokra tehető. A XIX. és XX. század fordulójára a turizmus összes fontos feltétele létrejött. Növekedett az 1

http://www.ambplweh.org.hu/hun/doc/INFO0102/informacio2102.htm#III.%20%20Lengyel%20idegenforgalom%20jellemz ői

11


igény a vakáció iránt. A kíváncsiság, a természet iránti érdeklődés, az egészség megőrzésének igénye egyre szélesebb rétegek körében vált jellemzővé. A második világháborút követően a repülőgép polgári célú alkalmazása forradalmi változást eredményezett a turizmus fejlődésében. Az 1960-as években létrejött a szervezett turizmus, később beindultak a charter-járatok, jelentős fejlődésen mentek át az utazási irodák, illetve a szálláshely szektor. Speciális szállodaláncok jöttek létre, kiépültek a tengerparti üdülőhelyek.

2.2. A turizmus nemzetközi jelentősége A turizmus egyszerre tekinthető a világ egyik legjelentősebb gazdasági tevékenységének, önálló iparágnak és különleges adottságokkal rendelkező kutatási területnek. (Noha ez utóbbi az, amit ma még kevesen fogadnak el.) Ma már a turisztikai foglalkozások egy része a “divatszakmák” közé tartozik szerte a világban. Az elmúlt évtizedekben a turizmus a világgazdaság egyik vezető szektorává vált, növekedési üteme meghaladta a világgazdaság növekedési ütemét. Az idegenforgalom hatalmas üzletet jelent, forgalma a világ GDP-jének 10 százalékára, vagyis évi 3,5 billió dollárra rúg és mintegy 200 millió embernek ad munkát. 1980 és 2000 között töretlenül növekedett az iparág bevétele, átlagosan 4 százalékkal.2 2001-ben ez a növekedési ütem megtorpant, az idegenforgalmat gyors egymásutánban érték a megrázkódtatások: a 2001. szeptember 11-i terroristamerényletek, az iraki háború, majd az Ázsiából indult gyilkos járvány, és eközben az európai és amerikai gazdaságok növekedésének lassulása- csupa olyan körülmény, amely elveszi az emberek kedvét az utazástól. A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization, WTO) adatai szerint a világ turizmusa 2002-ben ismét növekedést mutatott, ebben az évben ugyanis a nemzetközi érkezések száma több mint a 700 milliót tett ki, meghaladva a gyakran példaként emlegetett 2000. millenniumi évet is, amikor is a nemzetközi érkezések 696 millió főt tettek ki.3 2 3

Népszabadság, 2003. augusztus 9. p.2 www.hungarytourism.hu/bulletin/turizmus_forgalma.pdf

12


2.2.1. A jövőbeli trendek alakulása A turisztikai keresletre és utazási szokásokra számtalan külső tényező hat. A jövő utazójának a fejlődő országok állampolgárait tartják a szakemberek. A fejlődő országok gazdagodásával egyre több ember engedheti meg magának, hogy utazzon. Az Egyesült Államok és Európa lakói továbbra is jelentős összeget fognak költeni utazásra, de a piac nem fog olyan gyors ütemben nőni, mint a fejlődő országok esetében. A “seniorok” csoportja, mind számukat, mind utazási kiadásaikat tekintve növekedésnek indulnak. A gyógyturizmusra és a wellness szolgáltatásokra egyre nagyobb az igény. A nemzetközi trendek az élményszerzés, a felfedezés és az örökségértékek közös fejlesztéseként kialakított vonzerők jelentőségét mutatják. Az egzotikus célpontok továbbra is népszerűek lesznek. A téli ,,sunshine'' üdülések és tengeri körutak népszerűsége dinamikusabban fog növekedni a nyári vagy tengerparti üdüléseknél és a hagyományos téli sportoknál. A kalandtúrák és a távoli desztinációkba történő utazások becslések szerint jelenleg 18%-át4 teszik ki az összes szabadidős célú utazásnak (például dzsungelekbe, kényelmes és biztonságos körülmények között). Ez a terméktípus egyre növekvő vendégkör számára lesz vonzó. Ma a beérkező turisták számát illetően Franciaország az első a világon 76,5 millió turistával, a második Spanyolország és a harmadik az Egyesült Államok. 20 éven belül a WTO (World Tourism Organisation) szerint azonban komoly változások következnek be: Kína előretörése várható. A WTO előrejelzése szerint ugyanis 2020-ra Kína lesz az első 186 millió beutazó turistával.5

4

5

http://www.hungarytourism.hu/bulletin/regi/01_09/TE56.htm#1 Népszabadság, 2003. augusztus 9., Hétvége Melléklet, p.2

13


2.3. A turizmus hatásai A turizmus a huszadik század második felében tömegjelenséggé vált. Növekedése az idegenforgalmat számos országban a gazdaság jelentős szektorává tette. A mérhető gazdasági hasznok mellett azonban legalább ugyanilyen jelentős a turizmus hatása az abban részt vevő emberek életére, kultúrájának, látóterének tágulására is.

2.3.1. A turizmus gazdasági hatásai A turizmus gazdasági hatásain a fogadó területek gazdaságának jellemzőinek, a gazdaság struktúrájának a turizmus fejlődésének következtében végbemenő változásait értjük. A turizmus gazdasági hatásai Kedvező hatások:

1. táblázat Kedvezőtlen hatások:

Munkanélküliség csökkenése,

•

Infláció

munkahelyteremtés

•

Kiadások növekednek (import, reklám)

•

Beruházási kedv nő

•

Regionális ellentmondások növekedése

•

Általános infrastruktúra fejlődik

•

Erőltetett fejlődés

•

Multiplikátor hatás

•

Függőség kialakulása

•

Jövedelmek növekednek

•

Környezetszennyezés, káros hatások

•

Regionális fejlődés

•

Gazdasági szerkezet változása

•

Feketeforgalom

•

Külföldi befektetők, fejlett

•

Szezonális foglalkoztatás

technológia beáramlása

•

Importnövekedés

Szolgáltatásbővülés

•

Szezonalitás

•

•

felszámolásának költségei

14


A turizmus ágazat többféle módon képes hatást gyakorolni a gazdaságra, pozitív és negatív értelemben egyaránt. 2.3.1.1.

Pozitív gazdasági hatások

A számos jótékony hatás közül csupán a legfontosabbak: a foglalkoztatási helyzet javítása, jövedelemtermelő hatás, területfejlesztés, gazdasági szerkezetátalakítás, vállalkozásösztönzés, regionális fejlődés, szolgáltatásbővülés, infrastruktúra fejlesztése (lásd 1. táblázat). A külföldi turisták egy adott ország meglátogatása során pénzt költenek, vagyis devizabevételhez juttatják az adott országot. Számos fogadó ország a turizmus mérlege egyenlegének aktívuma a folyó fizetési mérleg javulását, illetve a romlás mérséklését jelentheti. Ily módon a turizmus fizetési mérlegre gyakorolt hatása bizonyos országok esetén igen jelentős lehet. A turizmusipar élőmunka-igényes iparág, az idegenforgalom új munkahelyeket teremt. A szállásnyújtást, a vendéglátóipart, az ajándéktárgy-értékesítést stb. a személyi szolgáltatások túlsúlya jellemzi. Ezzel összefüggésben a foglalkoztatottság struktúrája is változik. A szakma képzettségi igénye összetett, így például egy szállodában orvosok, menedzserek, pincérek dolgoznak együtt, így a turizmus szektorban dolgozók bére, jövedelme is differenciált. Ezen kívül jellemző a szezonális koncentráció is. A turizmus vonzóvá teszi az adott országot a nemzetközi működőtőke-beáramlás szempontjából, illetve ösztönzi az új vállalkozások létrejöttét. A turizmus fejlődésével a turisztikai fogadóterület számos külföldi befektetőt is vonzhat. A külföldi befektetők azonban csak akkor hajlandók turisztikai létesítményekbe fektetni pénzüket, ha a régió rendelkezik megfelelően versenyképes attrakcióval, a gazdasági és politikai környezet stabil, s így hosszú távú versenyképes működésre van kilátás. A turizmus nagy tőkeintenzitású, beruházás-igényes szektor. A turisztikai beruházások a munkahelyteremtésen kívül, bővítik az adott régió infrastruktúráját, jövedelemtermelők és növelik a nemzeti vagyont. Ugyanakkor kedvezőtlen gazdasági

15


hatásuk is érvényesülhet, amennyiben a beruházások nyeresége elhagyja a befektetés helyszínét, illetve ha a fejlett országok befektetői csak saját fejlett gazdaságú országuk lakói számára teremtik meg az utazási lehetőséget, ilyen esetben a turisztikai befektetés a fogadó terület helyett az anyaország gazdaságára van multiplikatív hatással. A turizmus általános gazdaságélénkítő hatása révén megindul az iparosodás, amely nagy mértékű infrastruktúrafejlesztést és szolgáltatásbővülést von maga után, azaz megkezdődhet a hagyományos gazdasági struktúra korszerűsödése. Az idegenforgalom fejlesztése szinte minden esetben gazdasági- és műszaki- technikai fejlesztéssel jár együtt. Az infrastruktúra fejlődése a turizmus fejlődésének mind előfeltétele, mind következménye lehet. Minimális szintű infrastruktúrával minden területnek rendelkeznie kell ahhoz, hogy megkezdődhessen a turisztikai desztinációvá válás, a turizmusból származó bevételek és a turisták fokozott igényei pedig általában elősegítik az infrastruktúra további fejlesztését is. A turizmus jelenléte, jelentőségének növekedése egy országban, régióban ösztönzőleg hat vissza az alapinfrastrukturális fejlesztésekre, például közutak, csatornahálózat építésére ösztönzőleg hat, de más iparágak fejlődését is serkenti. Ezen kívül modern technológiák bevezetésére ösztönöz. A turizmus multiplikátor hatásánál fogva az idegenforgalmi vállalkozások prosperitása pozitívan hat vissza a település egészének fejlődésére is. Ha jól prosperál a turizmus egy adott fogadóterületen, az mindenki számára bevételt jelent. A lakosság munkabérhez, a vállalkozások profithoz jutnak, míg az állam, a költségvetés és adók, vámok, illetékek formájában részesednek az idegenforgalomból. Tehát a turizmusból származó közvetlen jövedelmek csak a turizmus jövedelemtermelő hatásának egy részét mutatják. A tényleges jövedelemtermelés a turizmus jövedelmi multiplikátorának segítségével mutatható ki. A multiplikátor értéksokszorozó tényezőt jelent és azt mutatja meg, hogy egységnyi idegenforgalmi bevétel összesen (közvetlenül és közvetve) mennyi jövedelmet indukál. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a turizmus fejlődése azért kedvező egy ország számára, mert munkahelyeket teremt, láthatatlan exporttevékenységként

16


devizabevételeket generál, multiplikátor hatása révén élénkíti a gazdaság általános működését, hozzájárul a gazdaság általános korszerűsödéséhez. 2.3.1.2.

Negatív gazdasági hatások

Negatív gazdasági hatásai is vannak a turizmusnak. A turizmus nagyon törékeny ágazat, amelyet belső (árnövekedés, divatváltozás) és külső (politikai

konfliktusok,

árfolyamváltozások,

energiahelyzet)

tényezők

egyaránt

befolyásolnak. Amennyiben egy országban a gazdaság szinte kizárólag a turizmustól függ, ez a függőség esetenként súlyos következményekkel járhat, és egyensúlytalansági problémákat idézhet elő. Az idegenforgalmi fogyasztás és fejlesztés importnövekedést vált ki. Jellemző, hogy a turisták szívesen látogatnak alacsonyabb árszínvonalú kínálati helyekre, növelve ezzel a keresletet, s a megnövekedett keresletnek árfelhajtó hatása van, s annak egy részét a helyi lakosság is kénytelen elszenvedni. A legtöbb idegenforgalmi fogadóhelyre szezonalitás jellemző. A magas állandó költségarány és a szezonális kereslet óriási nyomással nehezedik például a hotelüzemeltetőre, hogy a profitot a rövid szezon alatt megtermelje. A szezonalitás másik negatív következménye a beruházások más ágazatokhoz viszonyított alacsony megtérülési ideje.

2.3.2. Nem gazdasági hatások A turizmusnak természetesen nem csak gazdasági hatásai vannak, beszélhetünk többek között társadalmi, kulturális és fizikai hatásairól, tudományos- technikai hatásokról, illetve a turizmus ökológiai környezetre gyakorolt hatásáról. A turizmus társadalmi- kulturális hatásainak többsége a turizmus intenzitásának fokától függ. A turisták számának növekedése fokozza a zsúfoltságot a fogadóhelyeken. A kulturális- társadalmi hatások nehezen mérhetőek, de a turizmus tömegessége és a helyi lakosok elégedetlenségének fokozódása között igen szoros kapcsolat van. A problémák egy része azonban tudatos tervezéssel és fejlesztéssel elkerülhető. 17


Minél nagyobbak a különbségek a turisták és a fogadóhely lakosai között, annál erősebbek lesznek a turizmussal összefüggő társadalmi- kulturális hatások. A legjelentősebb változások a kevésbé fejlett országokban figyelhetők meg. A turizmus nagyszerű lehetőségeket kínál az emberi kapcsolatok fejlesztésére, az emberek közötti megértés, empátia erősítésére. A turizmus lehetővé teszi a közvetlen kommunikációt a világ térségei és népei között, s hatékony módja a kulturális kapcsolatok és kölcsönhatások fejlesztésének. Bővül a turizmus fejlődésének következtében a lakosság számára szintén rendelkezésre álló szolgáltatások kínálata is. Általában szélesedik a szabadidős létesítmények, kulturális programok köre is, s ez szintén javíthatja a helyi lakosság életminőségét.

A

turizmus

fejlesztése

érdekében

gyakran

épülnek

például

sportcentrumok, új vendéglők, szórakozóhelyek nyílnak, a kulturális létesítmények változatosabb programokat szerveznek. A turizmus által nyújtott munka- és kereseti lehetőségek befolyásolják a társadalmi mobilitást is. Jellemző, hogy a mezőgazdaságból az idegenforgalmi szektorba, a falvakból az idegenforgalmi településekre áramlik a munkaerő. A turizmus, a turisták jelenléte és vásárlási szándéka gyakran hajtóerő lehet a helyi kézművesség, művészetek átalakulásában is. Elfeledett vagy eltűnőben lévő hagyományos kézműves technikák éledhetnek fel a turisták érdeklődése következtében, erősítve ezzel a fogadó közösség önazonosságát is. Különösen a népművészet jelent a legtöbb országban fontos turisztikai attrakciót. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a spontán fejlődő turizmus vagy a rosszul tervezett turisztikai fejlesztés károsan hat a környezetre. A mind nagyobb tömegű turizmussal összefüggő közlekedési forgalom szennyezi a környezetet. A turisták maguk is gyakran károsítják a fogadóhelyi környezetet szemeteléssel vagy az emlékművek összefirkálásával. A turizmus tömegessé válásának következménye lehet a vadállomány életének megzavarása, illetve a korallzátonyok pusztulása.

18


2.3.3. A turizmus hatásának vizsgálata Mivel a turizmus a világgazdaság egyik legjelentősebb szektora, fejlődése során felmerült az igény arra, hogy az egyes országok turisztikai teljesítménye mérhető és összehasonlítható legyen. A turizmus hatásainak vizsgálatakor azonban nehézségekbe ütközhetünk. Mint ahogy azt már láthattuk, a turizmus és a fogadóterületek gazdasága, társadalma, kultúrája és fizikai környezete közötti kapcsolatrendszer rendkívül összetett. A turizmus bonyolult kapcsolatrendszere következtében a szektor fejlődésének teljes hatását mérni majdnem lehetetlen. Az elsődleges hatások általában másod-, illetve harmadlagos hatásokat eredményeznek, amelyeket azonban meglehetősen nehéz visszavezetni a turizmus fejlődésére. Problémát jelent a hatások vizsgálatában, hogy a változás oka és maga a következmény időben és térben távol vannak egymástól, a hatások a fejlesztést követően évekkel később is jelentkezhetnek, tehát nehéz felismerni az összefüggést. 2.3.3.1.

A turizmus direkt, indirekt és indukált hatásai; a multiplikátorok

A turizmus, mint bármely más gazdasági tevékenység, a gazdaság más szektoraival is kapcsolatban áll. Ezek a kapcsolatok keresletet teremtenek más szektorokban is. Ahhoz, hogy teljesen elszámoljunk a turizmus gazdasághoz való teljes hozzájárulásával, szükség van arra, hogy a turizmus a gazdaság többi szektorához való kapcsolatát nyomon kövessük. A turisták pénzköltésének a teljes hatása kiszámolható: a direkt, az indirekt és az indukált hatások összegével egyezik meg. Direkt hatás:

19


A turizmus változásának hatása azokra az eladásokra, jövedelmekre és munkákra, amelyek a turisták által elköltött pénzből közvetlenül részesednek. Például a turisták számának vagy az eltöltött éjszakák számának növekedése egyenesen eredményezi a szállodaszektor növekedését. Indirekt hatás: A gazdasági aktivitásban visszafelé eredményezett változás azokban az üzletágakban, amelyektől a turisták kiadásaiból direkt módon részesedő üzletágak szolgáltatásokat és javakat vásárolnak. Például a lepedőgyártó ipar jövedelmeinek és munkahelyei számának változása azáltal, hogy a szálloda többet vásárol. Ezek további indirekt hatásokat generálnak más gazdasági szektorokban. Indukált hatás: Gazdasági aktivitásban bekövetkező változás, amely abból ered, hogy a háztartások, amelyek direkt vagy indirekt módon jövedelemhez jutnak a turizmusból, pénzt költenek. Például a szálloda vagy a lepedőgyártó cég alkalmazottai a jövedelmüket elköltik, élelmiszert, egyéb javakat, szolgáltatásokat vásárolnak. Ezek a jövedelmek több munkalehetőséget teremtenek, azok újabb jövedelmeket generálnak és ezek tovább növelik az indukált hatást. A multiplikátor (megsokszorozó) hatás közgazdaságtanban használt fogalom. A turisták költése bevételt jelent a turizmusban dolgozók számára, az ő rendeléseik pedig másoknak. A foglalkoztatottak keresletet támasztanak a fogyasztási cikkek piacán. Végül egész láncolaton fut végig a serkentő hatás. Így a turizmus bevételei saját növekedésüknél nagyobb mértékben sokszorozzák meg az összkibocsátást, a létrehozott áruk és nyújtott szolgáltatások összességét. A multiplikátorok fejezik ki a turizmus

20


másodlagos hatását, azáltal, hogy nyomon követik a turisták által elköltött pénzt a gazdasági körforgásban.6 Többfajta turisztikai multiplikátorról beszélhetünk: •

Jövedelmi multiplikátor

•

Termelési (output) multiplikátor

•

Fogyasztási/ értékesítési multiplikátor

•

Foglalkoztatási multiplikátor

•

Költségvetési (government revenue) multiplikátor Szakdolgozatomban másodlagos adatokat dolgozok fel, melyeknek segítségével

elemzem, hogy Egyiptom idegenforgalma hogyan hat az ország gazdaságára, gazdasági fejlődésére. A statisztikai adatok információt nyújtanak a turizmus fejlődéséről és hatásairól. A hozzáférhető statisztikák elsősorban a múltra vonatkozóan jelentenek hasznos információforrást, de amennyiben nem várható lényeges változás az érvényesülő trendekben, bizonyos mértékig a jövő is előre jelezhető. A statisztikai adatok köre általában kiterjed a turistaérkezések számának alakulására, a turisták különböző szempontok szerinti összetételére, átlagos tartózkodási idejére, tevékenységeire, a turisták költésének volumenére, stb. Szakdolgozatomban Egyiptom turizmusának gazdasági hatásait fogom vizsgálni. A gazdasági hatások szinte kivétel nélkül számszerűsíthetőek és ezáltal könnyebben mérhetőek, mint a társadalmi, vagy kulturális hatások.

6

ECES, www.eces.org.eg

21


2.4. Turisztikai mutatószámok és idegenforgalmi statisztika Az adatok legnagyobb része az utasszámlálásból és a szálláshelyi statisztikákból származik, melyek közül a legfontosabbak: a látogatóérkezések száma, a turistaérkezések száma, a turisták átlagos tartózkodási ideje, a turisták származási helye, illetve a szálláskapacitás mérőszámai. Ezen kívül a turisztikának számos elemezhető mutatószáma van, melyekkel mérhető a turizmus teljesítménye: •

A fogadóhelyre érkező látogatók száma meghatározott időtartamon belül (pl. 1 év alatt)

•

Devizabevétel-és kiadás, az idegenforgalmi egyenleg

•

Szállásdíjból származó bevétel (1 vendégéjszakára jutó bevétel)

•

Kereskedelmi szálláshelyek mutatói (vendégéjszakák száma, vendégek száma)

•

Turista kiadások, költési struktúra A mutatók egy része a turizmus alanyára, más részük az utazásra vonatkozik.

Egyes mutatók csak a beutazó turizmusra értelmezhetők, míg mások a népességnek arra a részére is, amely nem vesz részt a turizmusban. A cél az, hogy mérhető legyen a turizmus közvetlen és közvetett hatása a gazdaságra. A turizmus gazdasági szerepének lényeges összetevője a turisták közvetlen költése, de ezenkívül magában foglalja azokat a közvetett hatásokat is, amelyek a turizmus élénkülésének következményeként érvényesülnek turisztikai fogadóterületen.

22


3.

EGYIPTOM

E név hallatán egzotikus helyek, piramisok, fáraók, a Nílus és a kopár sivatag, Tutanhamon kincsei és egy rég letűnt, dicsőséges

civilizáció

titokzatos képei elevenednek meg lelki szemeink előtt. "Nincs még egy ország, mely ennyi csodát tartogatna" - írta Hérodotosz 2400 évvel ezelőtt. Lakosság, terület, népesség •

Lakóinak száma7 (2001): 70712345

•

Terület: 1.001.450 km2

•

Főváros: Kairó

•

Népcsoportok:

1. kép

kelet-hamitai származásúak (egyiptomiak, beduinok és berberek) 99 %, görögök, núbiaiak, örmények, és más európaiak (elsősorban olaszok és franciák) 1 % •

Nyelvek: arab (hivatalos), az angolt és franciát terjesztik és a képzett társadalmi réteg érti

•

Államforma: Egyiptomi Arab Köztársaság

•

Jogrendszer: az angol szokásjogon, az iszlám jogon és a napóleoni kódexen alapszik; bírósági felülvizsgálat a Legfelsőbb bíróság és az államtanács által

7

CIA- The World Factbook- 2002, http://www.cia.gov

23


Egyiptom Észak- Afrika legnépesebb országa. Az összes arab ország lakosságának egy harmada itt él. A lakosság száma a magas természetes szaporodás következtében évente 1,3-1,4 millió fővel gyarapodik. A termőterület növekedése azonban nem tart lépést a népességnövekedéssel. Az egyiptomiak 2/5 része 14 éven aluli, ami igen komoly gazdasági problémákat okoz. Az átlagos népsűrűség ugyan alacsony, de a népesség eloszlása szinte egyedülálló Földünkön: az állam területének alig huszadán él csaknem a teljes lakosság. A Nílus- völgy átlagos népsűrűsége több mint 2000 fő/km2. Vallások: •

muzulmán (főleg Sunni) 94 %

•

kopt keresztények és egyéb 6 % Az iszlám az egyik legjelentősebb, s talán nem túlzás azt állítani, hogy a legnagyobb

mozgósító erővel bíró vallás. Minden világvallásnál gyorsabban növekszik a hívek száma. Az iszlám vallás az arab világ fő összetartó ereje. Az élet szinte minden területét szabályozza.

2. kép

24


3.1. Egyiptom története Hérodotosz ókori görög történetíró és utazó Egyiptomot a Nílus ajándékának nevezte. Már jóval Krisztus születése előtt vonzották az utazókat a piramisok, a Szfinx, Luxor és a Nílus folyó. A fáraók, a görögök, a rómaiak, az arabok, a törökök mind uralták Egyiptomot, a mai modern Egyiptom éppen ezért a fenti, az iszlám és a XX. század hatásainak egyvelegét mutatja. A több mint öt évezredes múltra visszatekintő Egyiptom a civilizáció egyik bölcsője, melynek kultúrája az öntözésen alapult. A fáraódinasztiák uralma idején épült mintegy hetven piramis, a Szuezi- csatorna őse, Karnak, Luxor, Théba templomai, valamint a fennmaradt írásos emlékek a birodalom nagyságáról és gazdagságáról tanúskodnak. A belső viszályok és a külső támadások később fokozatosan felőrölték az ország erejét. Egyiptomot előbb a perzsák, majd az asszírok foglalták el, később római provincia lett. Egyiptom 640-től az arab kalifák uralma alá került, így az arab nyelv és kultúra, valamint a mohamedán vallás vált általánossá. A XVI. század elejétől a török birodalom fennhatósága alá került. 1882-ben az angolok megszállták az országot, majd az I. Világháború idején protektorátussá nyilvánították. 1922-ben Egyiptom látszatfüggetlenséget kapott, de az angol csapatok csak 1936-ban hagyták el a területet (a Szuezi- csatorna övezetét még ekkor sem). 1952-ben a “szabad tisztek államcsínye” megdöntötte a királyságot. Az 1954 óta államelnök Nasszer 1956-ban államosította a Szuezi- csatornát, ami a szuezi háborúba torkollott. Majd 1967-ben, az izraeli villámháborúban vereséget szenvedett el Egyiptom. Nasszer egyfajta sajátos “arab szocializmus” megvalósításával próbálkozott, jó kapcsolatot tartott fenn a Szovjetunióval és a kelet- európai országokkal. Nasszer halála után Anvar Szadat lett az ország elnöke. Szadat elnöksége alatt az egyiptomi politika jellege alapvetően megváltozott. Enyhült a diktatúra nyomása, s a nyugati orientáció, a belső liberalizálás és az arab világon belül kialakult elszigeteltségből való kitörés politikája került előtérbe. 1981 októberében Szadat elnököt az iszlám fundamentalista Dzsihád szervezet tagjai meggyilkolták. Szadat utóda az óvatos

25


reálpolitikát folytató Mohamed Hoszni Mubarak, aki azóta is az ország vezetője. Mubarak elnök alatt Egyiptom már láthatólag nem törekszik arra, hogy a térségben főszerepet játsszon. Mubarak sokakat meglepett a régióban végzett munkájával, megjavítva a kapcsolatokat Izraellel és más arab államokkal is. Az arab világban létező fundamentalizmus megerősödésével Mubarak helyzete időnként kényessé vált és számos merényletet követtek el ellene. 35.000 fős csapatot küldött az Öböl Háborúban Irak ellen, és noha a háborút úgy tekintik, mint a nyugati imperialisták harcát az arabok ellen, Egyiptom elkötelezettsége hasznosnak bizonyult a Nyugattal való kapcsolatok megerősítésében. 1992-ben iszlám fundamentalisták erőszakos és megfélemlítő kampányba kezdtek a turisták és az egyiptomi biztonsági erők ellen. A csoport meg akarta dönteni a kormányt. 1999-ben Hoszni Mubarakot negyedszer is Egyiptom elnökévé választották országa polgárai.

3.2. Egyiptom földrajza és éghajlata Afrika északkeleti csücskében fekszik ez a több, mint 1 millió km2 területű ország. A szárazföld több, mint 90 %-a azonban terméketlen homoksivatag, ezért a lakosság 99 %-a (kb. 70 millió fő) a szárazföldi terület mindössze 3 %-án él a termékeny Nílus-völgyben és a -deltatorkolatnál. Egyiptom nyugaton Líbiával, délen Szudánnal, északon a Földközi-tengerrel, keleten pedig a Vörös-tengerrel és Izraellel határos. A Nílus termékeny, zöldellő völgye dél és északi irányban átszeli a Szaharában fekvő országot. A Nílus-völgy Egyiptom legjelentősebb tájegysége. Egyiptom a Szahara sivatagi tábláján helyezkedik el. Legnagyobb tája a Nílus völgyétől nyugatra elterülő Líbiai-sivatag, az ország területének kétharmadát teszi ki. A keleti országrészt az Arab-sivatag foglalja el. A Nílus és a Vörös-tenger közötti tájegység az Egyiptomi Kordillerák, sivár, barátságtalan terület. A keleti országrész a Szuezicsatorna mentén a Sinai félsziget. A Sínai-félsziget Ázsiába nyúlik át. Ebben a régióban

26


található Egyiptom legmagasabb hegye, a Katherina, amely 2642 m magas és a Sínai hegy is. Egyiptomnak zonális sivatagi éghajlata van: az ország klímája egész évben meleg és száraz. A decembertől februárig tartó télen a napi átlaghőmérséklet 20 C körül van a Földközi-tenger közelében, míg Asszuánban 26 C. Téli estéken a hőmérséklet csupán 8 fokra csökkenhet. Alexandria a leggazdagabb csapadékban (évi 19 cm), míg Asszuán szinte csontszáraz (2 mm évente). Márciusban és áprilisban gyakran fúj a khamasin szél a nyugati-sivatag felől, akár óránkénti 150 km-es sebességgel.

3.3. Egyiptom gazdasága 3.3.1. Főbb gazdasági mutatók8 (2001) •

GDP növekedés: 2,5 %

•

GDP/fő: 3700 $

•

Inflációs ráta: 2,3 %

•

Munkaerő: 20,6 millió fő

•

Munkanélküliségi ráta: 12 % Egyiptom hagyományosan agrár ország. Gazdasága eredetileg csupán a

mezőgazdaságra (azon belül főleg a gyapotra) korlátozódott, ma már azonban lényegesen változatosabb képet mutat. Egyiptom ma az arab világ egyik legsokoldalúbb agrár- ipari országa, noha az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék ezt nem tükrözi (3700 dollár). Az 1950-es évek iparosítási programját főként szovjet mintára, szovjet támogatással hajtották végre. 8


27


Később viszont az egyiptomi nemzetgazdaság egyre inkább nyugati kölcsönökre, segélyekre támaszkodott és támaszkodik ma is.

A munkaerő megoszlása

Mezőgazdaság 29% Szolgáltatások 49%

Ipar 22%

A GDP megoszlása

Mezőgazdaság 14%

Szolgáltatások 56%

Ipar 30%

1. ábra A mezőgazdaság a GDP 14 százalékát teszi ki, a munkaerő 29 százalékát foglalkoztatja, az ipar a GDP 30 százalékát teszi ki és a munkaerő 22 százalékát foglalkoztatja, valamint a szolgáltatások a GDP több, mint felét, 56 százalékát teszik ki, s

28


a munkaerő 49 százalékát foglalkoztatják.9 A szolgáltatások nagy aránya különösen magas aránynak számít az Egyiptommal azonos fejlettségi szintű országok közt.

3.3.2. Természeti erőforrások A Nílus völgye és a Nílus-delta mezőgazdasági kapacitása mellett Egyiptom legfontosabb természeti erőforrásai a kőolaj, a földgáz, a foszfát és a vasérc. Kőolajat először a Szuezi-öbölben és a Nyugati-sivatagban találtak. Földgáz főleg a Nílus-deltában, a Földközi-tenger mentén és a Nyugati-sivatagban található. 2000/2001-ben a kőolaj és a földgáz adta a GDP közel 7 százalékát. 2000-ben a kőolaj és a kőolajhoz kapcsolódó exportbevétel mintegy 2.6 milliárd dollárt tett ki.10 Az utóbbi években a kőolajtermelés csökkent, ezzel szemben Egyiptom növelte a földgáztermelést. A Nílus-deltáján új gázmezőket fedeztek fel és megindultak a mélyvízi kutatások is. A legnagyobb külföldi olajtársaságok a következők: Apache, British Gas, BP-Amoco, ENIAgip.

3.3.3. Mezőgazdaság Az ország 96 százaléka sivatag, ezért mezőgazdasági termelésre alkalmatlan. A lakosság és természetesen a gazdaság is a Nílus mentén és a Delta-vidéken koncentrálódik. Egyiptom a Nílus ajándéka- szokták idézni Hérodotoszt. Az országot valóban a Nílus vize élteti. Az öt évezredes múltra tekintő Egyiptom az öntözésen alapuló emberi kultúra egyik bölcsője. A Nílus áradásának szabályozása, a túl magas illetve túl alacsony vízszint víztározóval való kiegyenlítése régi vágy volt. Angol mérnökök 1898ban kezdtek hozzá a gát építéséhez, melyet megnagyobbítottak, majd szovjet segítséggel elkészült a Nagy Gát 1972-re. A Nagy Gát haszna szinte felbecsülhtetlen. A duzzasztógát 9

CIA- The World Factbook- 2002, http://www.cia.gov Country Analysis Brief , www.eia.doe.gov

10

29


távol tartja a Nílus völgyétől a pusztító árvizeket, a mögötte 500 km hosszan elnyúló mesterséges tó pedig folyamatosan megoldja a vízellátást. A duzzasztógáthoz tartozó erőmű az ország áramtermelésének egyötödét szolgáltatja. A vízellátás egész évben csaknem egyenletes- ez kedvez a hajózásnak. A termőterület jelentősen növekedett- 400 ezer hektár új termőföldet nyertek és 1 millió hektár folyamatos öntözését biztosítják. A Nagy Gát és a mögötte lévő Nasszer-tó azonban sok vitát váltott ki, ugyanis a gát és a hatalmas tározó felborította a Nílus völgyének ökológiai egyensúlyát. Az agrárszektor bevételei csaknem kizárólag a földművelésből származnak. Az állattenyésztés- a legelő és takarmányhiány miatt- jelentéktelen, és sokkal inkább a növénytermesztés alkotójának számít- igaerő, trágya-, mint önálló termelési célnak. Az árpa, a búza, a burgonya és a kukorica termésátlaga magasabb, mint hazánkban, a rizsé és a gyapoté világviszonylatban is kiemelkedő. A hagyma- világexport egy negyed része Egyiptomból származik. Jelentős a rizs, a kukorica, zöldségek és hüvelyesek termesztése. Mindezek ellenére az élelmiszerek felét külföldről kénytelenek behozni. Egyiptom rá van utalva a külföldi (főleg amerikai) élelmiszersegélyekre is. Egyiptom gyapottermesztése (250- 300 ezer tonna) ugyan fokozatosan háttérbe szorult a világranglistán (12.)11, de minőség terén vitathatatlanul első. A mezőgazdasági termelés értékének egy ötöd része, a kivitelnek tizede a gyapotból származik. Az értékes rostnövényt feldolgozó pamutipar Egyiptom vezető iparága. Az iparosítás serkentője már elsősorban a mezőgazdaság, hiszen termelésének fokozása csak gép- és műtrágyagyárak, gátak, csatornák és egyéb infrastrukturális berendezések építésével lehetséges.

11

Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 2002, p.229

30


3.3.4. Ipar Egyiptomban a mezőgazdasági terület és a termelékenység régóta képtelen lépést tartani a népesség gyarapodásával. A megoldást a szélesebb körű iparosítás, a turizmus és a Szuezi-csatorna forgalmának fellendítése jelentheti. A mezőgazdasági termékek újabb textil-és élelmiszeripari létesítményeket igényel. Az iparosításhoz a tőke főként a külföldi kölcsönökből, a kőolajexport, az idegenforgalom és a Szuezi-csatorna bevételeiből származik. A korábban is fejlett élelmiszer-és textilipar továbbra is megőrizte vezető szerepét, de súlya a vegyipar, a kohászat és a gépgyártás következtében csökkent. Különösen a vegyipar előretörése szembetűnő. Elsősorban a hazai szénhidrogén-és foszfátbányászat, valamint a tengerparti sólepárlók termékeit dolgozza fel. A kőolajtermelés évtizedek óta stagnál, ugyanis a kitermelés költségei magasabbak, mint a környező arab országokban. A földgáztermelés újabb keletű. A kőolaj-finomítás melléktermékeit és a Vörös-tenger partján fejtett foszfátot a műtrágya gyárak dolgozzák fel. Legfontosabb ipari központok: •

Kairó: finomvegyipar, közlekedési eszközök gyártása, dohányfeldolgozás

•

Alexandria: vas-és acélgyártás, dohányfeldolgozás

•

Asszuán: bányagépgyártás

•

Heluán: vas-és acélgyártás, kábelgyártás és híradástechnika

3.3.5. Kereskedelem A nagyarányú élelmiszer- behozatal és az iparosítás importigénye következtében Egyiptom külkereskedelmi mérlege jelentős hiánnyal zárul. Az import négyszerese az

31


exporténak. Ezt a hatalmas hiányt a vendégmunkások hazautalásai, a Szuezi- csatorna tranzitdíjai és az idegenforgalomból származó bevételek enyhítik. Az ország erősen eladósodott. Főbb import- és exportcikkek, kereskedelmi partnerek: Az export nagy részét mezőgazdasági termékek (főleg gyapot) adják, ezenkívül a nyersolaj, a petróleum, a textíliák, a fémtermékek, a bőrdíszműáruk, a bazáráruk, a ruházati cikkek, a kozmetikumok, a déli gyümölcsök és a földi mogyoró a legjelentősebb exportcikkek. A legfontosabb importcikkek a gépi berendezések, az élelmiszerek, az acéláruk, különböző fogyasztási cikkek és a vegyipari termékek. Az amerikai búza legnagyobb felvevőpiaca a világon Egyiptom. Az Egyesült Államok Egyiptom legnagyobb bilaterális partnere. Egyiptom exportjának 43 százaléka az Európai Unió országaiba irányul, melyek közül az első Olaszország 18 százalékkal, a második Németország 4 százalékkal, s a harmadik az Egyesült Királyság 3,2 százalékkal. Az Európai Unió után az Egyesült Államok következik (15 százalék), majd a Közel-Kelet országai (11 százalék), végül az ázsiai országok (9 százalék). Az import 36 százaléka az Európai Unióból származik, 18 százaléka az Egyesült Államokból, 13 százaléka az ázsiai országokból és 6 százaléka a Közel-Kelet országaiból (2000).12 A külföldre irányuló kereskedelmet az alexandriai kikötő bonyolítja.

3.3.6. Külföldi befektetők Egyiptomban Többéves huzavona után 1996-ban Egyiptom megállapodást kötött az IMF-fel, s a megállapodásoknak megfelelően elkezdték liberalizálni a gazdaságot, többek között

12

Lexic Orient, http://I-cias.com/e.o/egypt_2.htm

32


lehetővé tették külföldiek tulajdonszerzését a hazai vállalatokban, átlagosan 25 százalékkal csökkentették a vámokat, és a legmagasabb vámtételt - a luxuscikkeket nem számítva - 70-ről 55 százalékra mérsékelték.13 Nagyszabású privatizációs programot fogadtak el. 1997-ben az európai IBCA befektetés-és hitelminősítő ügynökség Egyiptomot befektetésre érdemes kategóriába sorolta, amit az amerikai Standard & Poor’s már korábban megtett. Az Európai Unióval 2001-ben írták alá az Euro-Mediterrán Társulási Megállapodást, s ez erősítheti a külföldi befektetők bizalmát, figyelmüket Egyiptomra irányíthatja. Egyiptom az egyik legnyitottabb arab ország, amely szívesen fogadja a külföldi befektetőket. Egyiptomban a külföldi befektetők egyik legkedveltebb terepe az autógyártás (a BMW, a Daimler-Benz, a Suzuki, a Hyundai és a General Motors üzemei már évek óta működnek Egyiptomban). Ezen kívül az angol Eli Lilly and Company gyógyszeripari komplexum, a General Electric és a Motorola is jelentős külföldi befektető vállalatok Egyiptomban. A befektetésekre azonban veszélyt jelenthetnek a fanatikus iszlám támadások, illetve a még mindig nem eléggé szabad és áttekinthető jogrendszer, a korrupció, illetve az önkényeskedő adóbehajtók.

Egyiptom, mint a legtöbb arab ország, nemcsak

gazdaságilag, hanem technológiailag is függ a nyugat-európai országoktól.

3.3.7. Közlekedés és média Egyiptom közlekedésének csomópontja a főváros, Kairó. Az ország 4800 kilométeres vasútjának fő vonala Alexandriától Asszuánig halad. Az úthálózat a Nílus völgyét és deltáját teljesen lefedi, ezenkívül jól kiépített a Vörös-tenger partjain, az oázisokon és a Nyugati-sivatagot átszelő úthálózat. A Nílus és a fontosabb csatornák is

13

HVG, 1997/35. szám, augusztus 30., p.25-28

33


jelentős forgalmat bonyolítanak le. A Szuezi-csatorna, amely a Földközi- és a Vöröstengert köti össze, a legfontosabb vízi út Egyiptomban. A legfontosabb kikötők Egyiptomban: Port Said, Alexandria, Szuez, Safaga. A légi közlekedés nagy részét az Egypt Air bonyolítja le. Az 1990-es évektől kezdve a leglényegesebb infrastrukturális területeken megnőtt a beruházások szerepe. Egyiptom régóta az arab világ kulturális és információs központja, mindig is fontos szerepet töltött be az arab világ intellektuális életében. Kairó a régió legnagyobb médiaközpontja. A közel-keleti arab országokkal összehasonlítva kiemelkedő a nyomtatott sajtó, az elektronikus média, a filmipar és a rohamosan fejlődő Internet szerepe a társadalomban. Az egyiptomi kormányzat 2001-ben készítette el az első csúcstechnológiájú üzleti park tervét. Egyiptom kábeltévéjét (ETV) a kormány irányítja. Az ETV műsorait és szappanoperáit az egész világ számára sugározza. Az ETV-nek két fő csatornája, 6 regionális csatornája és 3 műholdas csatornája van. A rádiót szintén a kormány ellenőrzi, bár nagyobb szabadsággal rendelkezik, mint a televízió. 44 rövidhullámú frekvencia, 18 középhullámú adó és 4 FM adó és 7 regionális rádióállomás, amelyek az egész országot lefedik.

3.3.8. Egyiptom legfőbb bevételi forrásai Egyiptom legfőbb bevételi forrásai a következők: kőolajexport, turizmus, vendégmunkások hazautalásai, a Szuezi- csatorna bevételei. Az ország északi területét átszelő Szuezi- csatorna világforgalmi jelentőségű. A földszoros ősrégi átjáró. A Karnaki templom falába vésett képek arról tanúskodnak, hogy már i.e. 13. században létezett egy, a Nílust a Vörös- tengerrel összekötő csatorna. A mai csatorna megépítésének munkálatai 1859-ben kezdődtek, s 1869- re fejeződtek be. A csatorna ma 195 km hosszú és 365 m széles. A Szuezi- csatorna bevételei a 90-es évektől

34


stabilak, évente mintegy 1,7 milliárd dollár értékű forgalommal. Évente több, mint 27 000 hajó halad át rajta, összesen 400 millió tonnányi áruval megrakodva. Az utóbbi 20 évben több, mint 200 olajegyezményt írt alá Egyiptom. A 2001 szeptemberében az olajtartalékokat 2,8 milliárd hordóra becsülték.14 A Texasi Apache Olajtársaság a legnagyobb amerikai befektető Egyiptomban. Az olajtermelés évről- évre csökken. (lásd: 3.3.2. fejezet) Egyiptom a kőolajban gazdag arab országok első számú munkaerő- tartaléka. A mintegy 4 millió egyiptomi (főként szakmunkás, de mérnök, orvos, pedagógus is) hazautalásai annyi jövedelmet hoznak az országnak, mint amennyi az exportból és a Szuezi- csatorna bevételéből együttesen származik, ez mintegy 6- 7 milliárd dollárt tesz ki.15

3.3.9. Egyiptom gazdaságpolitikája A 90-es évek második felében gyors gazdasági növekedés volt tapasztalható, mely jórészt az 1991-es reformoknak köszönhető. Ugyanis 1991-ben a kormány piacorientált gazdaságpolitikát kezdett meg. A változást az kényszerítette ki, hogy az egyik legfőbb bevételi forrás, a kőolaj világpiaci ára a nyolcvanas évek második felében jelentősen csökkent. 3.3.9.1.

Egyiptom 1991-es gazdaságpolitikája

Egyiptom 1991-es gazdaságpolitikájának főbb irányvonalai az alábbiak voltak:

14 15

•

privatizáció

•

a sivatag termővé tétele

•

az export fokozása

Country Analysis Brief, www.eia.doe.gov Probáld Ferenc: Afrika és a Közel- Kelet földrajza, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002, p.232

35


•

új munkahelyek teremtése

•

a nemzeti valuta árfolyamának megőrzése.

A privatizáció A privatizáció 1991-ben indult meg. Ezidáig a privatizációs program lassan haladt, egyrészt az állami vállalatok nagy adósságai miatt, másrészt a cégeknél túl sok felesleges dolgozót foglalkoztatnak. Az elmúlt években a magánszektor részesedése a GDP-ből 1,5 százalékkal növekszik. 1994 és 2002 között 110 állami vállalatot privatizáltak. A jövőben a telekommunikáció területe, valamint az Egyiptomi Elektromos Művek (EEA) lesznek a privatizáció legfőbb stratégiai területei. A munkanélküliség A kormány szerint még ma is a munkanélküliség az egyik legégetőbb probléma. Nem hivatalos becslések szerint Egyiptom munkanélküliségi rátája 2002-ben 15 és 25 százalék közé tehető, s ez durván kétszerese a hivatalos adatnak.16 A munkaképes népesség (a 16 és 60 éves kor közötti népesség) csupán 28 százaléka a teljes népességnek, vagyis ez azt jelenti, hogy körülbelül 28 millió ember tartja el a mintegy 70 milliós népességet. A népességnövekedés igen gyors, s becslések szerint évente mintegy 800 000- 900 000 ember17 lép be újonnan a munkapiacra. Ennek érdekében a kormány célja, hogy csökkentse a születések számát. Az első születésszabályozási kampányt 1980ban folytatta a kormány, azóta több kampányra is sor került, a kormány láthatóan számos erőfeszítést tett a demográfiai probléma megoldására. A túlnépesedési probléma azonban még mindig megoldatlan. A termékenység csökkentése elsősorban a nők helyzetének javításával érhető el. A problémát nehezíti, hogy a születésszabályozási kampányok eredménye csak rengeteg idő múlva tapasztalható meg.

16 17

Egypt Country Analysis Brief, www.eia.doe.gov Egypt Country Analysis Brief, www.eia.doe.gov

36


Ahhoz, hogy a kormány csökkenteni tudja a munkanélküliséget, és ugyanakkor magasan tudja tartani a GDP- t, több külföldi befektetőt kell az országba csábítani. Az export növelése Az egyiptomi gazdaság évek óta egyik legnagyobb problémája, hogy nem képes megfelelő volumenű exportot elérni. A nagyarányú élelmiszer- behozatal és az iparosítás importigénye következtében Egyiptom külkereskedelmi mérlege jelentős hiánnyal zárul. Az import értéke csaknem háromszorosa az exporténak. Ezt az óriási hiányt a vendégmunkások hazautalásai, a Szuezi- csatorna tranzitdíjai és az idegenforgalomból származó bevételek sem egyenlítik ki. 2000-ben mind az import, mind az export nőtt, az export 6,3 milliárd USD, az import 17,8 milliárd volt.18 Az egyiptomi kormány egyik legfontosabb feladata az export növelése. 3.3.9.2.

Az 1997-es gazdasági reformok

A kormány 1997-ben 20 évre szóló 5 éves szakaszokból álló koncepciót dolgozott ki. A koncepció célja, hogy növeljék a mezőgazdaságilag művelhető területek arányát, és hogy a túlnépesedett Nílus- völgy mellett új lakható területek álljanak rendelkezésre. Kairótól északra Alexandria irányába vezető út mentén új területeket vontak művelés alá. Az egyiptomi kormány olyan projekteket dolgozott ki, amelyekkel a sivatag bizonyos részeit művelhetővé akarják tenni, például ilyen terv a Tosca-project. A Nílusmenti síkságok egyikéről elnevezett öntözési program célja, hogy termékennyé változtassa a sivatagot és megállítsa a Nílus deltája felé áramló tömeges elvándorlást. A korszerű öntözési módszerekkel több, mint 200 ezer hektárnyi területet akarnak termővé tenni, hogy ott nagy mennyiségben termesszenek gyümölcsöt és zöldségféléket az arab, de az európai piacra is. A mezőgazdaság azonban csak a kezdetet jelenti. Az egyiptomi kormány ugyanis hosszú lejáratú terveket valósít meg, és a Tosca-project segítségével a 18

www.kum.hu/Kulgazdasag/Mokulg2000/Egyiptom.html

37


túlnépesedés problémáját is meg szeretné oldani. A mintegy 70 millió egyiptomi ugyanis jelenleg az ország területének mindössze öt százalékán szorong, ha azonban FelsőEgyiptom termékennyé válik, akkor az embereknek nem kell többé onnan a Nílusdeltájába költözniük. A tervek szerint akár 18 város is kiépülhet Felső-Egyiptomban, s azokban mintegy kétmillió ember élhet és dolgozhat. 3.3.9.3.

Az 1991-es és az 1997-es reformok hatása

Az 1991-ben bevezetett fejlesztési program óta az ország gazdasága hatalmas fejlődésen ment keresztül. A 90-es években a gazdaság minden ágazatának nőtt a teljesítménye, kivéve az olajipart. A legnagyobb fejlődés a feldolgozóiparban, a bányászatban, valamint az építőiparban tapasztalható. Az egyiptomi gazdaság fejlődése (1995/6- 2001/2) Gazdasági mutató

2. táblázat

1995/96 1996/97 1997/98 1998/99 1999/00 2000/01 2001/02

Reál GDP (milliárd 164

266

277

294

309

320

379

5.0

5.3

4.1

5.4

5.9

3.4

3.2

2.9

3.4

2.9

3.7

3.8

1.4

1.1

9.6

8.4

8.2

8.1

9.0

9.2

9.0

7.3

6.2

3.8

3.8

2.8

2.4

2.4

Egyiptomi Font) Reál GDP növekedés Egy főre eső reál GDP növekedés Munkanélküliségi ráta Infláció

A néhány évi gazdasági növekedés után azonban 2001-ben jelentősen csökkent a növekedés. 2000/2001-ben az egy főre eső reál GDP növekedés 1,4 százalékot, s

38


2001/2002-ben csupán 1,1 százalékot tett ki. Ezek a gazdasági mutatók igen alacsonyak az 1999/2000-ben mért 5,9 százalékhoz képest. A 2001-es gazdasági visszaesés részben a világgazdaság lelassulásának köszönhető. Másrészt a terrorizmustól való félelem aláásta Egyiptom turizmusát. 2001-ben az olajexport 18, 2 százalékkal, a Szuezi- csatorna bevételei 1, 6 százalékkal csökkentek 2000-hez képest.19 Az egyiptomi gazdaság folyamatos fejlődésen ment és megy keresztül. Az export diverzifikálása, a gazdasági szabályozórendszer átalakítása, a kereskedelmi akadályok lebontása és a privatizáció a napjainkban is folyó reformprogram részei. Általánosan elfogadott tény, hogy Egyiptom az egyik legstabilabb újonnan megjelenő piacok egyikévé vált.

3.4. Egyiptom társadalmi problémái Miközben a mesés gazdagság nyomait is látni, sok helyütt inkább az elképesztő szegénység a jellemző: az egy főre jutó GDP egyáltalán nem egyenletesen oszlik el. 1997-ben a lakosság 80 százaléka évi 600 dollárnál kevesebbet keresett, de a városi nincstelenek és a mezőgazdasági munkából élő falusiak jó részének még ennyi sem jut. Az elégedetlenség igen nagy az általános szegénység miatt. Az egyiptomiak majdnem 40 százaléka továbbra is írástudatlan.20 Egyiptom fő politikai kihívásai, amelyekkel szembe kell néznie, a következők: a népességrobbanás, ezzel összefüggésben a környezetrombolás és az egyre növekedő migráció és munkanélküliség, illetve az iszlám fundamentalizmus befolyásának növekedése. Ezek

közül

részletesen

a

fundamentalizmussal

foglalkozom,

mert

a

fundamentalizmus képes hatást gyakorolni az ország turizmusára. Egy ország idegenforgalmának minősítésekor központi kérdés az ott uralkodó közbiztonság. 19 20

Egypt Country Analysis Brief, www.eia.doe.gov HVG, 1997/35. szám, augusztus 30. p. 25-28

39


Külföldön mindenki kiszolgáltatottabb, ezért nagyon fontos, hogy a turista biztonságban érezze magát.

3.4.1. Terrorizmus, fundamentalizmus Az arab- muzulmán világ súlyos problémája a szélsőséges iszlám mozgalmak megjelenése,

amelyeket

fundamentalistának

vagy

integristának

neveznek.

A

fundamentalista kifejezést az 1920-as években használták először, amikor is protestáns keresztényeket jelöltek vele. Az 1967-es arab- izraeli háború után sokan úgy gondolták, hogy csak abban az esetben győzhető le Izrael, ha az arab államokat iszlám alapon építik fel, nem pedig európai mintára. A nyugati kulturális értékek és szokások megjelenése a továbbra is alapvetően vallásos társadalmakban bizonytalanságot váltott ki és sokakat az iszlám hagyományok felé terelt. A fundamentalizmus kialakulása A 19. században az iszlám első nagy ébredési mozgalmai elindultak az arab országokban. Az iszlám követőinek túlnyomó része gyarmati sorban élt. Az idegen uralom alatt élő muszlim népek számára a hit új dimenziót nyert: az idegen, döntően keresztény hatások elleni védekezés eszközét is jelentette. A 20. században azután a függetlenségüket

visszaszerző

muszlim

országok

zömében

olyan

konzervatív

modernizáció bontakozott ki, amelynek fő motorja a próféta hitének fundamentalista típusú értelmezése. A munkanélküliség és a csökkenő bérek a 90-es évek elején erősítették a fundamentalista szervezetekbe való tömörülést. Az átlagosan 1 %-os gazdasági növekedéssel szemben ebben az időszakban a népességnövekedés 2,5 %-os volt. Mubarak hivatali ideje alatt a munkanélküliség 20 %-kal nőtt. Évente több százezer pályakezdő fiatal tolongott a telített munkaerőpiacon. A fiatalok köztudottan mindig központi szerepet játszanak a tiltakozásban, az instabilitás előidézésében, a forradalmi 40


mozgalmak támogatásában, s így a fiatalok körében teret nyert az iszlám fundamentalizmus. Figyelemre méltó, hogy a luxori merénylet hat fanatikus tettese közül négy egyetemista volt. Ez a szál az egyiptomi gazdaság nyolcvanas években kezdődött válságával van kapcsolatban. A hatvanas-hetvenes évek konjunktúrájára épített oktatási struktúra továbbra is ontotta a fiatal diplomásokat, akik a recesszió miatt már sehol nem tudtak elhelyezkedni. A talajt vesztett értelmiségiek a Korán tanításait sajátosan értelmező szélsőségesek felé fordultak, akik a bajokért a Nyugatot és a neki behódoló kormányzatot vádolják, s iráni típusú forradalomban reménykednek. Ez a veszély minden bizonnyal a 21. században is fenn fog állni. Egyiptomban a munkát kereső huszonéves fiatalok száma egyre inkább növekedni fog, tehát a fundamentalizmus továbbra is népszerű lesz. A fundamentalista mozgalom erős szociális töltete, miszerint a világi híúságoknak élő gazdagokkal szembenállóként határozza meg magát - alighanem a legvonzóbb tulajdonság. Az iszlámisták mindenütt szociális programmal jelennek, a szegényeket támogatják az iszlám testvériség nevében, és az Allahnak nem tetsző, nyugatias életet élő gazdagok ellen lázítanak. Az iszlám fundamentalisták a mindenkori rendszer ellen lépnek fel kritikájukkal és hatalmi törekvésükkel. Az iszlám nem csupán vallásos hit, hanem olyasvalami, ami átfogja az élet minden területét, de főleg a politikát. Az iszlám fundamentalisták egyik fő célkitűzése az, hogy az iszlám világ tisztuljon meg a nyugati elemektől. Ez nagyrészt abban

nyilvánul

meg,

hogy

erőszakot

alkalmaznak

külföldiekkel

szemben.

A szélsőséges mozgalmak- köztük a két legerősebb, a Dzsamáa Iszlámija (Iszlám Csoport) és a Dzsihád (Szent Háború)- 1992-ben azért indítottak fegyveres harcot, hogy megdöntsék Hoszni Mubarak elnök rendszerét, és bevezessék az iszlám törvénykezésen alapuló szigorú államot. Főként a rendőrség és a biztonsági szolgálatok, valamint a kopt keresztények és a külföldiek váltak a fundamentalisták célpontjaivá, hogy aláássák az ország egyik legfőbb bevételi forrását, a turizmust. A fundamentalizmus hatásai

41


A terrorcselekmények igen érzékenyek érintik az egész egyiptomi gazdaságot. A fundamentalizmus megerősödése komoly problémát jelent Egyiptom számára, ugyanis komoly veszélyt jelent az idegenforgalomra, melyből országszerte nagyon sokan élnek. Ezenkívül elriasztja a külföldi befektetőket is.

42


4.

EGYIPTOM IDEGENFORGALMA Egyiptom a kultúrák “keresztútja”, ahogy az egyiptomi turisztikai miniszter,

Mamdouh El-Beltagui mondta.21 Egyiptom valóban páratlan történelmi és kulturális emlékekkel rendelkezik, de számos lehetőséget kínál szórakozásra, sportolásra, kalandokra, s számos konferenciának is otthont ad. Egy ország turizmusának jellemzésekor szükséges számba venni az adott ország turisztikai lehetőségeit, idegenforgalmi attrakcióit. Az adottságok mellett azonban meg kell említeni a kockázati tényezőket is, amelyek veszélyeztethetik az ország turizmusának fejlődését. Egy ország turizmusának fejlődésében fontos az állami szerepvállalás, illetve az országimázs, a marketing is. Az előbb felsorolt tényezőket szeretném ismertetni az egyiptomi idegenforgalom esetében.

4.1. Az egyiptomi turisztikai piac jellemzői és a turizmus infrastruktúrája •

A turisták legnagyobb számban Európából érkeznek, azon belül is NyugatEurópából érkeznek a legtöbben. A külföldi látogatók több, mint két-harmada európai. A legjelentősebb küldő országok Németország és Olaszország. Az utóbbi években egyre több orosz turista érkezik az országba, az orosz piac jelentősége egyre nő. A második legnagyobb piac a Közel-Kelet. Az utóbbi években Egyiptom lett az arab turizmus célpontja, ami részben annak is köszönhető, hogy az egyiptomi

21

Leisure & Tourism www.tradepartners.gov.uk/text/tecreation/egypt

43


kormány megszüntette a vízumot az arab turisták számára. A legfontosabb küldő országok Szaud Arábia, Jordánia, Palesztina, Szíria, Kuwait. •

Számos külső és belső tényező gyakorol hatást Egyiptom turizmusának a növekedésére. A külső faktorok között tartják számon a politikai instabilitást, az euró- dollár kapcsolatának hatását a hotelárakra, és a versenytársak turizmusának alakulását. Belső faktorok között szerepelnek az intézményi akadályok (adók, költségvetési határok, díjak), a kormány politikája (külkereskedelmi mérleg, a turizmus szabályozása, környezeti-, ár- és marketingpolitikája), humánerőforrás, különösen az oktatás és képzés, a turizmussal kapcsolatos szolgáltatások (utazási irodák, az idegenvezetők, közlekedés, infrastruktúra, turistalétesítmények).

•

A legnagyobb vetélytárs Törökország.

•

A szabadidő és szórakozás céljából érkezik a legtöbb turista, megelőzve ezzel a kulturális célokból érkező vendégeket is.

•

A Közel-Kelet turisztikai piacának 25 százalékával részesedik.

•

Kairó a legfőbb turistacélpont, amelyet a Vörös-tenger és a Sínai- félsziget déli része követ.

•

Egyiptom kevésbé szenved a szezonalitás okozta hátrányoktól. Egész évben kedvező az éghajlat. A nyári meleg a tengerparti turizmusnak kedvez, míg az ősztől tavaszig terjedő időszak kellemes éghajlata a kulturális turizmus szezonja. A Vörös-tenger szinte egész évben alkalmas a fürdőzésre, s ez jó lehetőségeket kínál az egyre népszerűbb búvárturizmus fejlesztésére.

44


Az amerikai és európai turisták számára a fő szezon a szeptember és április közötti időszak, ugyanis számukra a nyári hőség szinte elviselhetetlen. A nyári időszakban főként arab turisták érkeznek az országba. •

2000-2001-ben a befektetés a turizmusban 99,3 millió angol font értékű volt, ami a teljes befektetés egy jelentős részét és növekedő (7,3 százalék) részét jelenti.22

•

A turizmusban a minőség és a munkaerő specializáltsága közötti kapcsolat szoros. A jól képzett, magasan kvalifikált munkaerő alapfeltétele a minőségi turizmusnak. Turisztikai oktatást 1969-ben kezdeményezték Egyiptomban, a privát szektor részvétele a turizmusban és a szálloda-oktatás 1990-ben kezdődött.

•

Az Egyiptomba látogató külföldi turisták túlnyomó része a Kairói Nemzetközi Repülőtéren lépi át a határt. Az állami légitársaság, az Egypt Air nemzetközi járatai mellett a belföldi forgalmat kizárólagos joggal bonyolítja. Bár az általános közlekedési szolgáltatások széleskörűek, egyre sürgetőbb a közlekedési szolgáltatások minőségének javítása. A kormány támogatja a magánrepülőterek építését.

•

A modern szállodák megfelelnek a nemzetközi színvonalnak. Nagy számú személyzettel dolgoznak. A négy és ötcsillagos szállodák nagy részét külföldi cégek irányítják.

•

Nagy beruházások folynak a Vörös-tenger mentén, de a kairói hotelkínálat is bővül. A turistaérkezések növekvő számának, az egészséges gazdasági fejlődésnek és az új vegyes vállalatoknak köszönhetően jelentősen emelkedett Kairóban az átlagos szobafoglaltság az ezredfordulón. A piramisok környéki

22

Leisure & Tourism www.tradepartners.gov.uk/text/tecreation/egypt

45


szállodák átlagfoglaltsága emelkedett leginkább. Ami a kilátásokat illeti, a belvárosi szállodák népszerűsége valószínűleg továbbra is csökkenni fog az elkövetkező években, hiszen a túlzsúfolt városközpontból egyre kijjebb húzódnak a lakónegyedek, az irodaépületek és a szálláshelyek is, ezért szállodaépítésekre a külvárosban is sor került.

4.2. A turisztikai attrakciók és célterületek Már jóval Krisztus születése előtt vonzották az utazókat a piramisok, a Szfinx, Luxor és a Nílus folyó. A fáraók, a görögök, a rómaiak, az arabok, és a törökök is uralták Egyiptomot, a mai modern Egyiptom éppen ezért a fenti, az iszlám és a XX. század hatásainak egyvelegét mutatja. Több mint 5000 éves kultúrája, misztikus piramisai, templomai, fantasztikus tengeri élővilága elkápráztatja az ide látogatókat. A Vörös-tenger a csodálatos természeti szépségek tárháza és a tengeri élet különlegessége.

3. kép

46


A turisztikai attrakciókat két nagy csoportba oszthatjuk: az ember által létrehozott és a természeti örökségek.

4.2.1. Természeti örökség Egyiptom csodálatos természeti kincsekkel rendelkezik: a Nílus, a Vörös-tenger, a sivatagok, az oázisok növény- és állatvilága, a nemzeti parkok, a botanikus kertek Egyiptom különlegességei, amelyek szintén vonzzák a turistákat, és az ország számára az idegenforgalom egyik fejlesztési területét a környezet-és ökoturizmus jelentheti. 4.2.1.1.

A Vörös-tenger

Egyiptomról mindenkinek a piramisok jutnak először eszébe, holott a Vöröstenger partvidéke is rejteget meglepetéseket az odautazóknak. A Vörös-tenger az Indiaióceán beltengere. Nevét egy különleges tengeri moszat előfordulásának köszönheti, mely a tenger alját vörösre festi. A Vörös-tenger ismert szép korallzátonyairól, érdekes víz alatti világáról és a sok színes halról. Ráadásul a tenger környezete is rendkívül látványos. Több száz fajta korall halfaj él itt. Amikor a Vörös tenger kerül szóba a búvároknál, szinte mindenkinek nagyot dobban a szíve. A több, mint ezer kilométer hosszan lenyúló egyiptomi szakasz is még mindig annyi új és ismeretlen csodát jelent. Az utóbbi 10-15 évben indult fejlődésnek a turizmus. Jacques Cousteau mondta egyszer: "a Vörös Tenger a csodák folyosója - a legszebb merülési óráimat ott töltöttem".23 A korallzátonyokat nem csak búvárok, de amatőrök is felfedezhetik. Ősi kikötők szegélyezik, melyeknek tengerészeti történelme egészen a fáraók idejéig nyúlik vissza. A legenda szerint a tenger mellett található ásványban gazdag vörös hegy arra ihlette az antikvitás tengerészeit, hogy Mare Rostrumnak, vagyis Vörös23

http://www.vilaglato.hu/Udules/egyiptom_hurghada.html

47


tengernek nevezzék el. Az ősi kikötők ma is jól ismertek, csakúgy, mint halászatra alkalmas partjai. A napozók a homokos strandokon vagy a mangrove-ligetekben pihenhetnek. A meleg szelek, amelyek egykor felgyorsították a hajókat kelet felé, még mindig

vándorló

madarak

ezreit

hozzák

a

Vörös-tenger

partjaihoz,

így

a

madármegfigyelők számára igazi paradicsomot jelent Vörös-tenger környéke. Hurghada Hurghada Egyiptom egyik legszebb üdülőhelye. A város - melyet egyetlen főút szel át - jobbról is, balról is szinte egy 30 km hosszú, egybefüggő szállodasort alkot. A Vörös- tenger partján fekszik mintegy 500 kilométerre re a fővárostól. A kristálytiszta tengerpartot finom homokkal borított, hosszú strandok szegélyezik. Hurghada nem büszkélkedhet kilométeres pálmasorokkal, lévén a sivatag és a tenger találkozása. Ebből adódóan viszont szinte folyamatosan szél fúj a parton, a szörfözők és a túlzott forróságot nem kedvelők legnagyobb örömére. Kristálytiszta tengervize 21 C hőmérséklet alá soha nem süllyed, így egész évben fürdésre és búvárkodásra alkalmas. Vizisport lehetőségei megszámlálhatatlanok. Korallszirtjei olyan közel vannak a víz felszínéhez, hogy távolról szinte szigetnek látszanak. Páratlanul pazar élővilág, kellemes klíma, szikrázó napsütés enyhe széllel-mindez igazi fürdő-, búvár-, és szörfparadicsommá teszi Hurghadát. Hurghada két kikötőjéből reggelente százával indulnak búvárhajók a közel 90 ismert merülőhelyhez. A Vörös-tenger legnagyobb városa és egyben minden Egyiptomba igyekvő kezdő búvár úticélja. Még 15 éve is egy kis halászfalu volt, mára viszont egy 35000 lakosú város, nagyon sok színvonalas szállodával, jó közlekedési, kirándulási lehetőségekkel. A Sínai-félsziget A Sínai-félsziget tájait hatalmas gyorsasággal igyekeznek bevonni az ország vérkeringésébe. Tengerparti üdülőhelyeket hoztak létre, ahol a pihenni vágyók

48


zavartalanul élvezhetik a tenger és a napfény örömeit. A fellendülő idegenforgalom sok egyiptomit ösztönöz, hogy a félszigetre költözzön. A sínai-félszigeti turizmus mind több bevételt hoz az idegenforgalomból is élő Egyiptomnak. Újabb és újabb üdülőhelyek épülnek, és gyarapodik a külföldi látogatók száma. A félsziget és a vörös-tengeri partvidék lakossága rohamosan növekszik, a betelepülő egyiptomiakat az itt fényes jövővel kecsegtető turizmus vonzza. Az idegenforgalmi attrakciók: a világ legszebbjei között számon tartott vöröstengeri korallzátonyok, a félsziget csúcsai között megbúvó Szent Katalin-kolostor a Sínai-heggyel, teve- és dzsiptúrák a sivatagban, tevetúrák a magas hegyvidéken. Rendkívül jó adottságok mellett búvárkodhatnak, vitorlázhatnak és szörfözhetnek az odalátogatók. Napnyugta után szállodák, kávézók, bárok, lokálok és éttermek várják mindazokat, akik a nagyvárosok nyüzsgésétől távol, szívesen elmerülnének az éjszakai élet forgatagában. A Sínai-félszigeten a turisták modern zarándoklatának két célpontja van: a Sínai-hegy és a tövében épült Szent Katalin-kolostor. A hagyomány szerint a bibliai történetek közül jó néhány a gyéren lakott Sínaifélsziget változatos és gyönyörű tájain játszódott. Az ókorban a fáraók arany és drágakövek után kutattak errefelé, Mózes pedig a Sínai-hegyen kapta meg a tízparancsolatot. A Kr.u. VI. században kolostort építettek a hegyoldalba. A kolostort Szent Katalinnak szentelték, a legendás alexandriai mártírnak, akit kerékbe törtek, majd lefejeztek hite miatt. A monostort többször is megtámadták, többek között Napóleon is, aki végül védelme alá vette az egyházi épületegyüttest. Szent Katalin kolostorát magas szirtek veszik körül, melyekről egyesek azt tartják, hogy ezek alkotják a bibliai Sínaihegyet. Ma görög ortodox egyházhoz tartozó szerzetesek egy csoportja lakik a kolostorban. A könyvtár és a múzeum számos kincset rejt. A templomban egy gyönyörű, VI. századi bizánci mozaikot is megcsodálhatunk. A kolostor legismertebb része az Égő Csipkebokor-kápolna. A Szent Katalin-kolostor működő egyházi intézmény, és nem múzeum. A körülmények itt is sok mindent megváltoztattak az utóbbi időkben. Másfél évtizede szerény ételt és szállást kapott az erre tévedő vándor. Manapság a szerzetesek

49


kis szállodát üzemeltetnek a kolostor falain belül (a szállás 35-40 dollár egy éjszakára). A kolostort nemrégiben II. János Pál pápa is meglátogatta. A Sínai- félsziget legnépszerűbb üdülővárosa Sharm El Sheikh. Maga a város a Vörös-tenger második legnagyobb városa, esténként kivilágított pálmafákkal övezett parti sétánya és bevásárló negyede rendkívül romantikus hangulatot áraszt. Itt található a világ második legnagyobb korallzátonya, amely a búvárkodás szerelmeseinek egyik állandó célpontja. A „Sejk öble" egész évben kellemes idővel várja látogatóit,

amely

kedvez

a

„szafariknak",

akár

teveháton, akár dzsippel indulunk neki. 4. kép Dahab A város neve arabul "aranyat" jelent, és elmondható, hogy ez a hely valóban aranyat ér. Búvárparadicsom, ahol az abszolút kezdő is kevés pénzből, leckét vehet bármikor, nem kell előre bejelentkezni. Rengeteg hangulatos, egyszerű tengerparti étterem van, és nagyon olcsó szállások, sok érdekes kis üzlet, teázó, vagy akár Internetkávézó. 4.2.1.2.

Egyiptom élővilága

Egyiptom legnagyobb földrajzi tájegysége a Líbiai-sivatag, az ország területének kétharmadát teszi ki. E táj egyhangúságát az “Új Völgy” oázisai élénkítik. Az oázisokat (így például a Dakhla, Kharga, Baharijja, Farafra oázisokat) újabban “Új Völgy” néven foglalják egybe, holott nem alkotnak összefüggő völgyet. Az oázisok gyéren lakott területek, gazdasági jelentőségüket a tengerpart közelében folytatott kőolajbányászat és

50


az oázisgazdálkodás adja. Az oázisok ősidők óta lakott területek. A lakosság túlnyomóan mezőgazdaságból, főként datolyatermelésből él. A Fajjúm-oázis Kairótól 100 kilométerre, délnyugatra lévő, több, mint egymillió lakosú terület. Egyiptom legnagyobb oázisa. Madárvilága rendkívül gazdag: partfutók, pajzsos cankó, gólyatöcs, gulipán, tüskés bíbic, krokodilmadár, székicsér, mocsári csér, nílusi napmadár, stb. élnek az oázisban. Nem véletlenül vonz oly sok turistát ez a sivatagi élettől eltérő növényzetben és állatvilágban gazdag különleges világ. Az oázis nemcsak a természetkedvelők, hanem a sportolók paradicsoma is.

A sivatag élővilága A sivatag jellegzetes madarai a sarlóscsőrű pacsirta és az arab sivatagi fogoly. A sivatagi állatok általában éjszakai életmódot folytatnak. A skorpiók, kígyók nappal kövek alatt, repedésekben húzódnak meg. A sivatag egyik különleges madara a sivatagi süvöltő. A különleges élővilágon kívül igazi kuriózum ellátogatni egy sivatagi beduin településre. Az utóbbi években nagy jelentőségre tettek szert a szafari-kirándulások, teveés dzsiptúrák. Az utazási irodák szervezik ezeket a túrákat, a látogatók megismerhetik az igen egyszerű sivatagi nép életmódját. Sok látogatót azonban leginkább maga a sivatag látványa kápráztatja el. A Nílus élővilága

51


A Nílus Egyiptom éltető ereje. A Nílus partján fekszenek a legjelentősebb városok. Az Asszuáni gát egyik káros következményeként a Nílusból eltűnt a nílusi krokodilus és jórészt a krokodilmadár is. Pásztorgém, kiskócsag, halkapó, szenegáli gyurgyalag ékesíti a partmenti bokrokat. A parti homokban és iszapban talál élelmet a tüskés bíbic. A nílusi ludak gyakran gázolnak a sekély vízben. Kairó környékén tavasszal és ősszel vándormadarak százezreinek vonulását figyelhetjük meg. Luxor környékén a vándorlási időben gyakran pihen meg a zöld gyurgyalag és a fecskék több faja. Az Asszuáni Botanikus-sziget Asszuánnál kisebb-nagyobb szigetek terülnek el. A botanikus szigeten található a legváltozatosabb élővilág. Lord Kitchener egyiptomi főkonzulsága idején ajándékba kapta ezt a szigetet és egzotikus paradicsommá varázsolta. A fold minden részéről hozatott növényeket. A sziget legjellegzetesebb madarai a pásztorgémek, a csilpcsalp füzike, poszáta, a nílusi napmadár és a kékbegy.

4.2.2. Ember által épített kulturális örökség Az ókori világ hét csodájából kettő is a mai Egyiptom területén volt: az alexandriai világítótorony és a gízai piramisok. Míg azonban előbbit egy földrengés elpusztította, a legrégibb világcsoda, (a hét világcsoda közül az egyetlen, amely ma is áll) Khufu (görögül Kheopsz) fáraó több mint 4500 éves piramisa még mindig áll. Igaz, az idő és az emberi beavatkozás a piramist sem hagyta érintetlenül, a királyi sírkamrát borító gránitlapok a földrengésektől megrepedeztek, hiányzik a gúla csúcsa és a burkolat is - a fehér mészkőborítást Kairó épületeihez használták fel. 4.2.2.1.

Kairó

52


Egyiptom fővárosa és egyúttal Afrika legnagyobb városa, az ezeréves arab kultúra hagyományainak letéteményese. Kairó az ország kimagasló fontosságú politikai, államigazgatási, gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja, nagy forgalmú közlekedési góca, ugyanakkor Észak-Afrikának, sőt az egész arab világnak legnagyobb és legzsúfoltabb városa. Lakosságát mintegy 17 millióra becsülik. Az egyiptomi lakosság több mint egynegyedét tömörítő Kairó az ország ipari fellegvára. A gyáripar a többi arab országhoz képest korán gyökerezett meg az országban, azon belül pedig főként a fővárosban. A Nílus mentén fekszik, ott, ahol a folyó sok mellékágra válik szét, melyek a Földközi- tengerbe torkollanak. Kairó az ország legnagyobb forgalmi csomópontja: itt találkoznak a FelsőEgyiptomból észak felé, ill. a deltavidékről dél felé tartó vízi utak, vasutak és közutak; kikötőforgalma viszont nem számottevő. A közszükségleti cikkek és a díszműáruk előállításában az évszázados hagyományokat ápoló, világhírű kairói kézműipar jeleskedik. Az ötvösök, az ékszerészek, a fa- és csontfaragók, a bőrdíszművesek stb. remekeit elsősorban a Khan el-Khalili bazárnegyedben árusítják, de jut belőlük a világ csaknem minden tájára. Kairó olyan metropolisz, ahol keveredik a modern jelen a több ezer éves történelemmel. Bár Kairó több, mint ezeréves, a történelmi Egyiptomban fiatalnak számít. Ma felhőkarcolók kísérik a Nílust, amelyet nagy forgalmú hidak szelnek át. A főváros jól felkészült az idegenek fogadására; modern szállodái minden tekintetben megfelelnek a nemzetközi színvonalnak. Kairó az Egyiptomi Tudományos Akadémia, az évezredes múltra visszatekintő és a mohamedán világ szellemi központjaként elismert al-Azhar-egyetem - az. ország legrégibb világi felsőoktatási intézménye -, a Kairói Egyetem (1908), a számos főiskola, kutatóintézet, könyvtár és múzeum (Egyiptomi Múzeum, Iszlám Művészeti Múzeum, Kopt Múzeum, Egyiptomi Civilizáció Múzeuma, Modern Művészetek Múzeuma stb.) révén az ország legjelentősebb oktatási és kulturális bázisa. A látnivalók között van az Ibn Tulun mecset, az Imam ash-Shafi'i mauzóleum és a Citadella (három mecsettel és számos múzeummal). Coptic-Kairót eredetileg római

53


erődvárosként építették, itt található a Babilon erőd és a Coptic múzeum. Kairó okkal leglátogatottabb nevezetessége a közeli Gíza. Itt található a világ hét csodájának egyike, a gigászi méretű és rejtélyes piramisok - Kheopsz-, a Khefrén- és a Mükerinosz- piramis. Közülük a legnagyobb a több mint 140 méter magas Kheopsz-piramis. Az építmény különlegessége, hogy alaprajza pontosan a négy égtáj felé mutat. 4.2.2.2.

Luxor, Karnak, a Királyok és a Királynők Völgye

Egyiptom legszebb és leglátogatottabb helyei közé tartoznak. Legjelentősebb műemlékek: a luxori templom, melyet Amon és Chons isteneknek szenteltek. Karnak Amon isten templomvárosa, mely 2 km-re van Luxortól. Egyetlen hely sem kelt Egyiptomban oly meghökkentő és tartós benyomást, mint a falak, obeliszkek, oszlopok, szobrok és díszített kőtömbök itt található egyvelege. Karnak templomait több, mint kétezer éven át építették. A legnagyobb templom oszlopcsarnokának területe mintegy 5 ezer négyzetméter, és az ókori építészet egyik csodájának tartják. A Nílus nyugati partján Luxornál, a közeli hegygerincek árnyékában fekszik a közismert „halottak birodalma". Közel 500 éven át temették ide a fáraókat sziklákba vésett sírokba, melyek falait gyönyörű domborművek, szent hieroglif feliratok és korabeli festmények díszítik. A legjelentősebb műemlék Hatsepsut királynő halotti temploma és a közeli Memnon-kolossszusok. 4.2.2.3.

Alexandria

A makedón Nagy Sándor, miután meghódította Görögországot, Egyiptomba ment, és a Földközi-tenger partján kiválasztotta fővárosát, amely akkoriban csupán kis halászfalu volt. Alexandria ma már többmilliós nagyváros, Kairó után a második legnagyobb város az országban. Kellemes, kevésbé forró nyári éghajlatának köszönhetően egyre inkább az arab világ nyaralóvárosává kezd válni. Igazi mediterrán város, hosszú tengerparti sétánnyal, homokos stranddal, széles utcákkal, modern

54


házakkal. Az ókori Alexandriából szinte semmi nem látható már, mivel a mai város a régi romjaira épült. A hajdani világítótorony helyén ma a XV. században épült Qájtbáj-erőd látható, ahonnan nagyon szép a kilátás a városra és a tengerre is. A város látnivalói közé tartoznak a föld alatti temetkezési helyek, a katakombák, a Görög-Római Múzeum, több szép mecset és a volt királyi nyaraló, a Montazah-palota. 4.2.2.4.

Hajózás a Níluson

Mára népszerű turista programmá váltak a nílusi hajóutak. Ötcsillagos hajók indulnak Luxorból és járják be az egyiptomi kultúra fő látványosságait. A Nílus évenkénti áradása teremtette meg a fáraók országának gazdagságát, és az ősi Egyiptomban ezért különös tisztelettel adóztak a folyónak, és mintegy köszönetül mellé építették legfontosabb templomaikat. A hajók miközben felfelé haladnak a Níluson nemcsak Egyiptom kies táját szelik át, hanem kultúrája bölcsőjét is. A hajó megáll mindazoknál az építészeti emlékeknél Az utazás átöleli Egyiptom összes fontosabb emlékét, az utazás elején mód nyílik Kairó és Gíza piramisainak megtekintésére, útbaejtik a Királyok völgyét, Hatsepszut királynő templomát, a Memmon kolosszust, Edfu és Kom Ombó templomait, Asszuánt ás az Elefánt-szigetet.

4.2.2.5.

Abu Szimbel

Egyiptom legismertebb fáraója‚ II. Ramszesz uralkodása alatt épült az Abu Szimbeli sziklatemplom‚ amely a Nílus partján‚ Asszuántól kb. 280 km-re délre található. Az Asszuáni-gát építésekor az Unesco támogatásával szállították át jelenlegi helyére.

55


4.2.3. Egyiptom szórakozási lehetőségei, az egzotikus arab világ, mint turisztikai attrakció A kulturális látnivalók és a tengerparti üdülés mellett sok látogatót vonz az egzotikus, keleti arab kultúra és életmód. A különlegességre, egzotikumra vágyók számára Egyiptom nagy vonzerővel rendelkezik. A sajátos hangulatú bazárok, az arab gasztronómia, az arab mentalitás és vendégszeretet kuriózumnak számít az európai és amerikai turisták számára. A városnézés mellett Kairóban és Alexandriában a legkedveltebb szórakozás egyegy éjszakai mulatóhely meglátogatása. A legtöbb szórakozóhely keleti zenével és hastáncműsorokkal, esetleg hipnotikus dervistánccal várja látogatóit. Az egyiptomiak szeretik a finom ételeket, és nagyon sok specialitásuk van. Egy régi arab közmondás szerint a vendég annyira tiszteli házigazdáját, amennyi ételt elfogyaszt

az

asztalánál.

A

vendégszeretet még a sivatagban is érvényesül, ahol az utazó "Allah vendége".

Azok,

akik

jobban

szeretik a megszokott ízeket, az elegáns hotelekben és éttermekben is

étkezhetnek.

Helyi

különlegességek: kebab, kofta, fool, baklava, samak shai, assir, doum. Egyiptomnak híresek a borai is. A borászat Egyiptomban az ősidőkig nyúlik vissza. Az arabok vallása azonban tiltja az alkohol fogyasztását. A sétálgató turista betekintve egy-egy üzletbe vagy szórakozóhelyre, vagy éppen a bazárok forgatagában vízipipázó férfiakat láthat. A vízipipa hozzátartozik a misztikus arab világ képéhez. A vízipipa éppen ezért a bazárok elengedhetetlen portékája. A bazárok ezenkívül rengeteg áruval várják a külföldi turistákat. Híres az egyiptomi parfüm

56


és a papirusz. Változatos a kézműipar: kerámiák, ruhák, szőnyegek, réz- és bőráruk a bazárok legfőbb termékei.

4.3. Turisztikai kínálat- a turizmus fajtái Egyiptomban Ahhoz, hogy a turizmus valóban fejlessze az adott ország gazdaságát, szükséges, hogy az adott ország rendelkezzen olyan országos, vagy nemzetközi jelentőségű vonzerővel, amely versenyképes a turisztikai piacon, és amely alapjául szolgálhat a kifejlesztendő terméknek. Természetesen a versenyképes attrakció mellett jelentős szerepe van az infrastrukturális ellátottságnak, a megközelíthetőségnek, illetve a marketingtevékenységnek. Hagyományos módon Egyiptom turizmusa az ókori emlékeken nyugszik. A fő attrakciót az ókori emlékek, az iszlám művészet és a nílusi hajóutak jelentik. Azonban sok évezredes történelmi múltja és kultúrája mellett földrajzi és természeti viszonyai is különlegessé teszik Egyiptomot. Egyiptom erősíteni kívánja az egyéb attrakciók vonzerejét is, ezért nagy erőkkel dolgozik azon, hogy vonzerőinek skáláját kiszélesítse. Ezt úgy próbálja elérni, hogy felhívja a figyelmet a kevéssé ismert görög-római és kopt nevezetességekre és más jellegű turisztikai attrakciókra. Egyiptom diverzifikálta turisztikai termékeit, szolgáltatásait. Így már a vakációs- és kulturális turizmus mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektet a konferencia-, sport-, gyógy-, vízparti- és ökoturizmusra. 2001-ben a turizmus fejlesztése céljából olyan honlapot készítettek, amely Egyiptomot, mint

turistacélpontot

reklámozza,

illetve

számos

technológiai

tevékenységet

kezdeményeztek. A széleskörű promóciós kampány következményeként az egyiptomi turisztikai ipar jelentős fejlődésen ment keresztül. A kampány Egyiptom egyedi jellegzetességeire fókuszált, elsősorban a turistákat vonzó központokra, a békés, szívélyes és vendégszerető emberekre, az éghajlatra, a civilizációs örökségre, a változatos és gazdag környezetre, valamint a modern turisztikai szolgáltatásokra.

57


Egyiptom turizmusának új formái A turizmus formája

3. táblázat A turisztikai termék jellemzői

1. Hivatásturizmus (Üzleti,

Repülőtér, 4-5 csillagos szálloda, kongresszusi központ,

kongresszusi és incentív

színvonalas szolgáltatások és szabadidő programok

turizmus) 2. Gyógyturizmus

Gyógyszálló, gyógyszolgáltatások, gyógyüdőlőhelyi környezet, változatos kiegészítő szolgáltatások

3. ökoturizmus

Főleg természet- és tájvédemi területeken szervezett ökotúrák kijelölt zónákban és útvonalakon

4. Kulturális turizmus

Nemzetközi színvonalú fesztiválok, évente ismétlődő rangos kulturális-művészeti rendezvények, hagyományok felélesztése, folklór rendezvények

5. Kaland és

Sivatagi túrák, safari- programok, búvárkodás

élményturizmus 6. Sportturizmus

Nemzetközi és országos jelentőségű versenyek, bajnokságok, versenypályák, konferenciák, sportrendezvények

A 3. táblázatban az egyiptomi turizmus “új” fajtáinak, tehát a hivatásturizmus, a gyógyturizmus, az ökoturizmus, a kulturális turizmus, a kaland-és élményturizmus és a sportturizmus jellemzőit gyűjtöttem össze, ezen túl nagyon fontos a vakációs- és városnéző turizmus, melyek hagyományosnak tekinthetők Egyiptomban.

58


4.3.1. Vakációturizmus- üdülés- és tengerparti turizmus Egyiptom nagyszerű tengerpartokkal rendelkezik, melyeknek hossza mintegy 3000 kilométer hosszan nyúlik el a Vörös- tenger és a Földközi tenger mentén. A Vöröstengert a tiszta vize, a színes korallzátonyok, a ritka halfajták, illetve a közelben fekvő változatos hegyek teszik jellegzetessé, amelyek a tenger partján terülnek el. Ezen kívül a tengerpartok rengeteg vízisport lehetőséggel rendelkeznek, mint például szörfözés, búvárkodás. Safaga a tengerparti turizmus központja, ami kitűnő elhelyezkedésének köszönhető a Szuezi- öbölben és csodálatos partjainak, amelyek 40 kilométer hosszan terülnek el. Meleg időjárása miatt a turisták az év 9 hónapjában látogatják. Az északi part számos új turistafaluval bővelkedik.

4.3.2. Konferencia- és rendezvényturizmus A konferenciaturizmus a turisztikai szektor egyik legdinamikusabban fejlődő és legjövedelmezőbb ága. Minden ország számára rendkívül fontos. A piacot évtizedek óta az európai kontinens uralja. A rendezvények nagyon fontos turistavonzerők, és jelentős a gazdasági megtérülése a szervező országok számára. Ugyanakkor Egyiptom is egyre több rendezvényt szervez, az arab országok közül Egyiptom az egyik legfontosabb konferenciaközpont. Egyiptom számos fesztivált rendezett, amely sok látogatót vonzott, mint például: •

A Turizmus és Vásárlási Fesztivál, amelyet rendszeresen megrendeznek minden évben, július 20. és augusztus 20. között. 2003-ban a fesztivált előadásokkal nyitották meg, melynek díszítő háttere a Nílus volt.

•

A Hang-és fényjátékok az Abu Szimbel templomnál. Ez egy olyan show, ahol II. Ramszesz elmeséli győzelmeit, s feleségének életét. Ezt a rendezvényt 2000.

59


április 1-én indították el. Ez a negyedik a Hang- és fényjátékok sorozatban, a Gízai piramisoknál, a luxori és a Philae templománál rendezettek után. A

konferenciaturizmus

jelentős

típusa

a

turizmusnak,

amely

magas

turistakiadásokkal jár együtt. Kairó az ország kimagasló fontosságú kulturális központja a Kairói Nemzetközi Konferencia Központ nagyon fontos szerepet tölt be a konferenciák lebonyolításában. A központ jól felszerelt modern technikai kellékekkel. Újabban vendégül látta az első Nemzetközi Turistabourse-t, s az I. Nemzetközi Üzletasszonyok Mediterrán

konferenciáját,

a

Latin-

amerikai

Utazási

Irodák

Szövetségének

konferenciáját és a Turisták és az Utazási Ügynökök Szövetségének konferenciáját.

6. kép Egyiptom legfontosabb nemzetközi rendezvényei 2003-ban: •

Arab Ló Fesztivál

•

Video Clip Oscar- díj kiosztó ünnepség

•

Kairói Dalfesztivál

•

Turizmus- és Marketingfesztivál

•

Népművészeti Fesztivál

60


•

Mediterrán Turizmus Fesztivál (amelyen 36 ország, 350 külföldi kiállító, 83 utazási társaság vett részt)

•

Szállodák és Éttermek Nemzetközi Uniójának konferenciája

•

Mediterrán Tengeri Kikötők Uniójának Tengeri Turizmus konferenciája

4.3.3. Gyógyturizmus Az elmúlt évtizedben a gyógy- és egészségturisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos igények, keresleti jellemzők jelentős változásokon mentek keresztül az egész világban. A gyógyturizmusra, a wellness-szolgáltatásokra egyre nagyobb az igény. Az egészségturizmus kínálati oldalán mindenképpen szükséges a magas színvonalú marketingtevékenység. Egyiptom fizikai adottságok terén széles skálával rendelkezik, többek között az egyiptomi homoknak, illetve az ásványi és kénes forrásoknak köszönhetően, amelyeknek kémiai összetétele egyedülálló. A tudományos kutatások azt bizonyították, hogy a Vöröstenger partján talált agyag olyan gyógytulajdonsággal rendelkezik, amely csont- vese- bőr és gyomorbántalmak kezelésére alkalmas. A reumás betegek számára gyakori gyógyítási eljárás, hogy testüket a homokba temetik. A turistahelyszínek számos gyógyító szolgáltatásokat kínálnak, a legismertebbek: Helwan, Ein Al Seera, Hurghada, Fayyum, az oázisok, Asszuán, Sínai, Safaga, melyek egyre növekvő számú turistát vonzanak. Safaga híres fekete homokjáról, amely különlegesen hatásos a bőrproblémák gyógyítására.

4.3.4. Sportturizmus A sportturizmus legfontosabb formái Egyiptomban a golf, a lovaglás, a vízi sportok, a felszíni és mélytengeri búvárkodás, a horgászás, valamint az evezés. A búvárkodáson (lásd 4.2.1. fejezet) kívül fontos kiemelni a golfturizmust is, mint új 61


lehetőséget: a golfturizmus az idegenforgalom új és speciális fajtája, amely számos turistát vonz, mint játékost és mint golfmeccs nézőt egyaránt. Hét golfpálya építése folyamatban van, amelyek eleget tesznek a nemzetközi követelményeknek, többek között Kairóban, Luxorban, Sharm El Sheikben és Hurghadában. Jelentősége abban rejlik, hogy több olyan turistát is vonz, akik kifejezetten sokat költenek, ezért a golfturizmus fejlesztése új lehetőségeket jelent Egyiptom számára. Az

aktív

sportoláson

kívül

a

turizmus

szempontjából

fontosak

a

sportrendezvények is, ugyanis Egyiptom egyre több sporteseménynek, sportversenynek ad otthont. Egyiptom 2003-ban többek között a következő sportesemények helyszíne volt: •

Nemzetközi Vitorlázó Bajnokság, Safaga

•

Egyiptomi Nemzetközi Maraton, Luxor

•

Nemzetközi Vívóbajnokság

•

VII. Horgászati Világbajnokság, Hurghada

•

Nemzetközi Squash Bajnokság, Hurghada

•

Nemzetközi Kerékpárverseny

4.3.5. Környezeti turizmus, ökoturizmus Az ökoturizmus új forrása a nemzeti jövedelemnek. A környezeti turizmus helyszínei között világhírű természetvédelmi területek is szerepelnek, például Ra’s Mohamed, vagy a Dél-Sínai félsziget természetvédelmi területe több millió dollár bevételhez juttathatja Egyiptomot. Azt tervezik, hogy a Vörös-tenger- menti területeket egy olyan hatalmas természeti parkká alakítják át, amely a világon a második legnagyobb lesz. Alexandria, az északi part és a Nyugati- sivatag Egyiptom “legtitkosabb” részei. A tömegturizmus jelentősen megváltoztatta Egyiptom nyugalmát. Hihetetlenül szép

62


tengerpartok húzódnak Alexandriától Agamy-ig. Fayoum kormányzósága és a minisztériumok együttműködésének eredményeképpen egy olyan terv készült el, melynek célja Al Fayoum’ ökoturisztikai régióvá való átalakítása. Al Fayoum’ kormányzója szerint az ökoturizmus ideális helyszíne lehet, tiszta és szennyeződésmentes környezetével, népi és helyi kézművességével, illetve kulturális örökségével. Ma már egyre ismertebbek Egyiptom egyéb kulturális és természeti kincsei is, mint például a Qaroun-tó és Wadi Al Rayyan, valamint Madi városa.

4.3.6. Kulturális turizmus Egyiptom turizmusának egyik nagy erőssége a gazdag történelmi múlt. Hogy fenntartsák ezt az óriási örökséget, a művészetek és a történelmi emlékek számára rengeteg múzeumot hoztak létre. A múzeumok szerepe a turizmuson kívül a kultúrában és az oktatásban is igen jelentős: a múzeumok kulturális és egyben oktatási intézmények is a népesség és az odalátogatók számára, nem csak azért, mert megőrzik és bemutatják a műemlékeket, hanem mert az emberi művelődést is segítik. Nagyon fontos, hogy az egyiptomi múzeumok, tudományos intézmények és kutatóközpontok szoros kapcsolatot tartsanak fent egymással. Az egyiptomi kormány olyan tervet készített el, amellyel emelni kívánja az egyiptomi múzeumok színvonalát és számát. A kormány célja mintegy 80 új múzeum létrehozása a következő területeken: antikvitás, szépművészet, tudomány és technológia, etnográfia és folklór, mezőgazdaság. A tervezett múzeumok és felújítási tervek közül a legfontosabbak a következők: •

a Nagy Új Egyiptomi Múzeum létrehozása

•

az Alexandriai Múzeum (a világítótorony másolatát tervezik)

•

a Királyok völgye (a sírok restaurálását tervezik) 63


•

új piramist fedeztek fel, ez a 110. piramis Egyiptomban (4500 éves, a Kheopsz piramistól néhány méterre)

•

Dendera renoválását tervezik

•

A Nemzeti Qena Múzeum létrehozása (amelynek építése már elkezdődött, állandó és ideiglenes kiállításoknak fog otthont adni, célja a régészeti emlékek bemutatása).

4.3.7. Élmény- és kalandturizmus Egyiptom óriási sivatagokkal és hegyekkel rendelkezik, amelyek a turisták számára jó lehetőségeket kínálnak szórakozásra és kalandra. Ez a fajta turizmus elérhető a Mózes-hegynél, az Al Dakhla és az Al Khaira oázisoknál, illetve az Al Ein Al Sokhnanál. Itt a turisták megtekinthetik a vadállatok életét és figyelhetik a vándormadarakat. A szafari turizmus azokban a hegyekben is elérhető Sharm el Sheik környékén, ahol az utazási irodák sátrakat és más felszereléseket kínálnak a beduin élethez. Így a turisták kipróbálhatják ezt a fajta életet is.

4.4. A turizmus fejlődése Egyiptomban- a turisztikai kereslet és kínálat a turisztikai mutatószámok tükrében Egyiptom több oknál fogva is vonzza a turistákat: főleg pihenési szándékkal érkeznek több desztinációhoz, különböző országokból, különösen Európából. A nemzetközi turistaérkezések elérték az 5,5 milliót 2000-ben, amely 1999-hez képest 14,8 százalékos növekedési rátának felel meg.24 Ez megmutatkozott a nemzetközi turistaéjszakák számának alakulásában, a hotelkihasználtságban és különösen a vöröstengeri és a dél-sínai területek turizmusának fejlődésében. Ez a szektor növekedést indukál a keresletben és a kínálatban is, jelentős potenciális befektetési lehetőségeket teremt. A hosszú távú elvárások a turizmussal szemben optimisták. 24

Leisure & Tourism www.tradepartners.gov.uk

64


A következő táblázat a hotelek számáról, a szobák számáról, a turistaéjszakák számáról, 2000 és 2001-ben. A turizmus fejlődése Egyiptomban

4. táblázat

Szálláshelyek száma

81/82 243

2001/2002 1030

Szobák száma (ezer)

18.1

117.3

Turisták (millió)

1.4

5.3

Turistaéjszakák száma (millió)

9.6

32.7

Növekedés Több, mint 4 – szeres növekedés 81/82-höz képest Mintegy 7–szeres növekedés 81/82-höz képest Mintegy 4–szeres növekedés 81/82-höz képest Több, mint 3–szoros növekedés 81/82-höz képest

A 4. táblázat alapján láthatjuk, hogy Egyiptom idegenforgalma óriási fejlődésen ment keresztül 1981/82 és 2001/2002 között. 20 év alatt a turisták száma a négyszeresére nőtt, s a turistákat kiszolgáló infrastruktúra is jelentősen bővült. (Sőt a szállodai szobák száma 7-szeresére nőtt!)

65


Turisták száma 6000000 5000000 4000000 3000000 2000000 1000000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Turistaéjszakák 35000000 30000000 25000000 20000000 15000000 10000000 5000000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

2. ábra

Turistaérkezések és turistaéjszakák

5. táblázat

Év

Turisták száma

% Változás

Turistaéjszakák

% Változás

1990

2 600135

3.8

19 942388

-3.1

66


1991

2 214277

-14.8

16 104499

-19.2

1992

3 206941

44.8

21 835705

35.6

1993

2 507762

-21.8

15 089017

30.8

1994

2 581988

3.00

15 432753

2.3

1995

3 133461

21.3

20 451364

32.5

1996

3 895942

24.3

23 764641

16.2

1997

3 961423

1.7

26 578830

11.8

1998

3 453866

-12.8

20 150520

-24.2

1999

4 796520

38.9

31 002088

53.9

Az Egyiptomba érkező turisták száma 1990-ben 2.6 millió főt tett ki, majd némi megakadással ugyan, de egyre több turista látogatott el Egyiptomba, s 1999-ben már majdnem 4.8 millió látogató érkezett Egyiptomba. 1998-ban jelentős visszaesés következett be, az 1997-es adatokhoz képest 12,8 százalékos visszaesést regisztráltak, amely nagyrészt a luxori merényletnek köszönhető. 1999-ben azonban már sikerült újból jelentősen növelni a beutazó turisták számát, főként az egyiptomi kormány által folytatott marketingkampány eredményeként, illetve árcsökkentésekkel. 2000-ben mintegy 5,5 millióan érkeztek Egyiptomba, s az egyiptomi turisztikai miniszter, Mamdouh El-Beltagui 2004 elején azt nyilatkozta, hogy 2003-ban az Egyiptomba látogató turisták száma elérte a 6 milliót25, s ez a szám rekordot jelent az egyiptomi turizmus történetében.

25

The Egyptian State Information Service, www.sis.gov.eg/online/html11/ol140324p.htm

67


4.4.1. Kihívások Egyiptomnak kedvező adottságai mellett olyan tényezőkkel is szembe kell néznie, amelyek akadályozhatják a turizmus és így az egész gazdaság fejlődését. A legjelentősebb veszélyforrás a terrorizmus és fundamentalizmus, de emellett a környezetszennyezés is komoly problémát jelent az országnak. 4.4.1.1.

A terrorizmus: a luxori merénylet és a 2001. szeptember 11-i terrortámadások

1997. november 17-i véres luxori merénylet az idegenforgalomban tartós visszaesést eredményezett. Az egyiptomi muzulmán szélsőségesek terrorakciója hatvannyolc- jórészt brit, svájci, japán- halálos áldozatot követelt Hatsepszut királynő templománál. 1996-ban 3,9 millió külföldi látogatott Egyiptomba, s 1997-ben a merénylet előtt már 4,2 millió turistára, illetve négymilliárd körüli bevételre számítottak.26 A luxori merénylet után addig soha nem tapasztalt biztonsági intézkedéseket vezettek be. Kairóban 50- 100 méterenként egyenruhás rendőrt állítottak. A piramisok mellett különös látványt nyújtanak a teveháton szolgálatot teljesítő géppisztolyos rendfenntartók. A merénylet óta alighanem a rendőrség teremtette a legtöbb munkahelyet Egyiptomban. Az intézkedések célja az volt, hogy az országba érkező turisták biztonságban érezzék magukat. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy az utcákon szolgálatot teljesítő rengeteg fegyveres látványa milyen hatást vált ki a turistákból. Egyesek szerint így érzi magát leginkább biztonságban a külföldi. Mások viszont azt mondják, hogy vannak, akiket kifejezetten zavarnak az utcán szolgálatot teljesítő fegyveresek. Az új évszázad első éve katasztrofálisan végződött a világ turizmusa szempontjából a szeptember 11- i terrortámadások következtében. Az amerikaiak a legtöbbet költő turisták a világon. A WTO adatai szerint 1999-ben az amerikaiak 60,1 milliárd USD-t költöttek nemzetközi utazásokra. Őket a németek követik 48,2 milliárd 26

Népszabadság, 1998. 07.24. p.7

68


dollárral, majd a japánok 32,8 milliárd USD-vel. Az amerikai turisták a terrortámadások után kevésbé céloztak meg európai és afrikai desztinációkat, s a legtöbbet költő turisták elmaradása csökkentette a legtöbb ország turistabevételét. A terrortámadás Egyiptomot igen érzékenyen érintette. A hatását lehetett érezni akadozó gazdaságában. A turizmus, mint a gazdaság legdinamikusabb szektora, képes óriási számú munkát teremteni és Egyiptom foglalkoztatottságának több, mint 12 százalékát a turizmus generálja, ha a másodlagos hatásokat is számításba vesszük. 2001. szeptember után jelentős csökkenés következett be a turista érkezések terén, azonban részben szigorú árcsökkentések, részben a régiófejlesztés következtében Egyiptomnak sikerült visszacsalogatni az elmaradt vendégeket, így sokkal hamarabb talpra állt, mint ahogyan azt várták. A 2002. júniusi számok már magasabbak voltak, mint a 2000-es év mutatói, de ugyanakkor az alacsony árak következtében a turisztikai bevételek jelentősen csökkentek 2000-2001 folyamán. Tehát Egyiptomnak úgy sikerült növelni a külföldi turisták számát, hogy csökkentették az árakat, ami azonban a turisztikai mérleg rovására ment. 4.4.1.2.

Környezetvédelem

A spontán fejlődő turizmus vagy a rosszul tervezett turisztikai fejlesztés károsan hat a környezetre, az egyre növekvő turisztikai forgalom szennyezi a levegőt, a vizeket, károsíthatja a műemlékeket. Ezenkívül problémát jelent az is, hogy a környezeti károkat, amelyek természetesen nem csak a turizmusból erednek, helyre kell állítani, ami olykor jelentős összegeket is igényelhet az állam részéről. A szfinx mészkő testét a légszennyeződés és a megemelkedett talajvízszint rongálja, s nagy darabok törtek le belőle 1988-ban. Az évi több millió turista lehelete, zsíros tenyere, a fényképezőgépek vakuinak villanása nem tesz jót az egyiptomi műemlékek díszítéseinek, melyeket terelőkorlátokkal, üvegborítással, fényképezési tilalommal, a megtekinthető sírok számának korlátozásával, időszakos bezárásokkal védenek.

69


Egyiptom egyedülálló sivatagát meg kell védeni. Az ország legfontosabb teendőinek egyike az, hogy védje a környezetet, még akkor is, ha a természeti értékeknél határokat kell szabni a turisztikai projekteknek. A korallok és a millió színben pompázó, több mint ezerféle trópusi halfaj a magas sótartalmú (42 ezrelék) vízben kristálytisztán látható, így az Európához legközelebbi trópusi tenger merülőhelyei a világ legszebbjei közé tartoznak. A turizmusban itt is nagy lehetőségek rejlenek, a káros hatások kivédése azonban csak akkor lehet sikeres, ha a hatóságok szigorúan fellépnek az illegális építkezések ellen, s megkövetelik a szennyvíztisztítást, a hulladékhasznosítást. (Az új szállodáknak például már saját tengervíz-sótalanítóval kell rendelkezniük.) A tömegessé vált turizmus következménye a vörös-tengeri korallok pusztulása is, ugyanis a gondatlan turisták letörnek a korallból szuvenír gyanánt.

4.5. Turizmusprojektek, marketingtevékenység A turisztikai kereslet és kínálat közötti kapcsolatot a marketing biztosítja. Az országmarketing jelentőségét felismerte az egyiptomi kormány. Egyiptom egyre több összeget fordít az ország külföldön való reklámozására, a pozitív országimázs kialakítására. Egyiptom marketingtevékenysége sikeresnek bizonyul. Erre jó példa az Olaszországban folytatott marketingtevékenysége. Az Olaszországban alkalmazott kommunikációs módszer a turizmus terén elért forgalomnövelő hatása alapján, az olasz turisztikai szakma véleménye szerint igen hatékonynak bizonyult. Ezeknek a promóciós kampányoknak a fő erőssége az, hogy képesek voltak az emberek kollektív képzeletére hatni. A kommunikációs kampány eredményeként Olaszországban az egyik leginkább feljövőben lévő úti cél Egyiptom lett. Egyiptom hatalmas összegeket fordít Olaszországban megjelenő hirdetésekre. Csak ilyen módon lehet tájékoztatni a nagyközönséget, és elérni, hogy keressék ezt az úti célt. A televíziós reklámok fokozott alkalmazása megnyugtató, megerősítő hatású volt: Egyiptom hirdet a TV-ben, mivel ez egy modern ország - gondolták a nézők. Az ország 70


elérte a lehetetlent, képes volt elfogadtatni a nagyközönséggel azt az üzenetet, hogy Egyiptomban nem kizárólag a Vörös-tengerhez érdemes ellátogatni, tehát turisztikai kínálatát sikerült diverzifikálnia. A marketingkampány eredményeképpen az utóbbi években a legtöbb Egyiptomba utazó turista Olaszországból jött, megelőzve a német turistákat is. Egyiptom jelentős új piacot fedezett fel, mégpedig Oroszországot. Az Oroszországban folytatott kampányok hatására egyre több orosz turista látogat Egyiptomba, sőt 2002-ben Oroszország a harmadik legjelentősebb küldőország lett. Az elmúlt években olyan 5 milliárd dolláros fejlesztés kezdődött el, amely főleg a vörös-tengeri üdülőhelyek fejlesztését célozza, ezenkívül az új fejlesztési zónák Szuez és a Földközi-tenger partjai. A cél világszínvonalú fürdőhelyek létrehozása. A beruházások elsősorban szállodaépítések, amelyek hazai és külföldi tőkéből valósulnak meg. A hotel és pihenőhely építések továbbra is jelentősek, bár néhány projekt megvalósítása késlekedik a szeptember 11-i terrortámadások miatt. A turistaközpontokban számos modern szállodát létesítenek, hasonlóan a sikeres El Gouna Turistaközponthoz, amely Hurghadától északra található. Az infrastruktúrát a turistaközpontokban a magánszektor kínálja, vagy egy fejlesztési vállalat, vagy leggyakrabban egyéni befektetők. Eddig a magánszektor-befektetés ilyen infrastruktúrában becsült 7 milliárd egyiptomi fontot tesz ki. Az egyiptomi kormány korán felismerte a turizmus gazdaságra gyakorolt jótékony hatását és a turisták növekedő száma miatt új turisztikai projekteket fejlesztett ki, hogy ezt a nagy növekedést fent tudja tartani. A tervek szerint 2017-re a bejövő turisták számát 16 millióra, a turistaéjszakák számát 130 millióra, s az átlagos turistánkénti tartózkodási időt 6,5-ről 8,5 napra fogják növelni. A beutazó turizmus fejlesztésének elsődleges céljai: •

számszerűleg emelni a beutazó turisták számát,

71


•

meghosszabbítani az itt eltöltött időt,

•

a turizmus diverzifikálása: gyógyturizmus, termálturizmus népszerűsítése, sportturizmus, golfpályák, iszlám emlékek reklámozása

•

a folyamatos promóciós munkában kiemelt "hírverés" nemzetközi érdeklődésre is számító eseményeknek

•

el kell juttatni az információkat, utazási lehetőségeket: "Egyiptom olcsó, mindenki számára elérhető és biztonságos",

•

incentív turizmus lehetőségeit kihasználni - Kairó ideális kongresszusi központ,

•

el kell jutni a potenciális befektetőkhöz, és rá kell beszélni őket, hogy az egyiptomi turizmusba is érdemes pénzt befektetni, nemcsak a szállodaépítésbe

4.6. A turizmus felépítése, szervezete, stratégiája A turizmus fejlesztésében a legfontosabb szerepet a Turisztikai Minisztérium és a TDA (Idegenforgalmi Fejlesztési Bizottság) játssza.

4.6.1. A Turisztikai Minisztérium promóciós kampánya Az idegenforgalom fejlesztése csak tudatos állami szerepvállalással valósítható meg. Az egyiptomi kormány már régen felfedezte a turizmus nemzetgazdaságra és munkaerőpiacra gyakorolt pozitív hatásait. Egyiptomban a turizmus az egyik olyan iparág, amelyre igaz az, hogy a világpiacon jelentős és egyre növekvő kereslet van a termékei iránt, az országnak pedig jók az adottságai ennek a keresletnek a kielégítésére. Ebből következően a turizmus az egyiptomi gazdaság egyik húzóágazata lehet a közeljövőben. Ahhoz azonban, hogy a turizmus fejlődése a remélt pozitív következményekkel járjon és hosszú távon fenntartható legyen, tudatos tervezésre van szükség. Tudatos tervezés pedig

72


elképzelhetetlen a turizmus és környezete kapcsolatrendszerének elemzése nélkül, beleértve az iparágnak a környezetére gyakorolt hatásait is. A Turisztikai Minisztérium különféle kapcsolatokat létesít hivatalos, diplomáciai és médiacsatornákon keresztül, s ennek is köszönhetően Egyiptom egyre több nemzetközi konferenciának ad otthont. A minisztérium erőteljes tömegkommunikációs kampányokat folytat, hogy minél jobban kiaknázza a turizmusban rejlő lehetőségeket, többek között időszakos

és

rendszeres

turisztikai,

kulturális,

művészeti

és

sportesemények

szervezésével. Ezenkívül új, több nyelvű röplapokat állítottak össze a golfpályákról, az iszlám emlékekről és a gyógyturizmusról. Reklámfilmeket készítettek a nílusi hajóutakról, és a Turizmus és Vásárlási Fesztiválról. Ezzel a promóciós tervvel a beérkező turisták számát évi 8 százalékkal szeretnék növelni, s új, sokat ígérő piacokat szeretnének megnyitni, ugyanakkor promocionális erőfeszítéseket tesznek a hagyományos piacokon.

4.6.2. A TDA (Idegenforgalom Fejlesztési Bizottság) A TDA kutatói először is felmérik a keresletet, majd tanulmányokat készítenek és elemzik az adatokat, ezt követően fejlesztési programokat kezdeményeznek, amelyeket a turistaközpontok egyedi jellegzetességeire építenek. A TDA elemzései, a turisztikai potenciálról készített tanulmányai képezik a turizmus fejlesztésének alapját. A TDA elkészítette az egységes, jól megtervezett turisztikai fejlesztés átfogó programját, amely a magánszektor tőkéjét hatékonyan használja fel, s a helyi forrásokat is optimális mértékben kihasználja. Célja az, hogy a turisztikai szolgáltatásokat bővítse, és színvonalukat javítsa, és hogy biztosítsa a turisztikai fejlődés fenntarthatóságát. A TDA kidolgozta a turistaközpontok tervezésének koncepcióját: A turistaközpontok létrehozása igen összetett, s több tevékenységet tartalmaz. Mindegyik központnak biztosítania kell a turisták megfelelő elszállásolását és pihenési

73


lehetőségeit, a munkaerő elszállásolását, a turisták számára szórakozási és kulturális lehetőségeket, többféle szolgáltatást. Új turistaközpont tervezésének koncepciója •

Kritériumok: Környezetbarát anyagok, általános építészeti stílus, épületmagasság, strukturális tömörség

•

Lehetőség biztosítása különféle vízi sportokra (úszás, mélybúvárkodás, felszíni búvárkodás, jachtkikötők építése, stb.)

•

Összeköttetést a sivataggal: sivatagi túrák, dzsip-szafari, lovaglás, tevegelés

•

Rekreációs tevékenységek: a kikapcsolódási lehetőségek a turistaközpontok kulcselemei. Lehetőséget kell biztosítani több tevékenységre, például különféle tengeri programok szervezésével (búvárkodás, horgászás, hajózás).

•

Minden korosztálynak és ízlésnek megfelelő szabad téri szórakozási lehetőségek biztosítása: például golf, sqash, bowling, aquaparkok, szabadtéri kávéházak. Ezeket a tevékenységeket úgy kell csatolni, hogy ösztönözze a turistákat, hogy meghosszabítsák tartózkodását a turistaközpontban.

4.7. Összegzés A SWOT- vagy GYELV- elemzést (gyengeségek- weaknesses, erősségekstrengths,

lehetőségek-

opportunities,

veszélyek-

threats)

elsősorban

belső

marketingelemzések készítésére használják, azonban az előbb felsorolt dimenziók alapján elemezhetjük Egyiptom turizmusát is. ERŐSSÉGEK

74


•

éghajlat, szezonalitás kiküszöbölése

•

Európa, a legfontosabb turista kibocsátó országok közelsége- Egyiptom repülőgéppel gyorsan elérhető Európából

•

kultúra: Műemlékek: ember alkotta műemlékek (piramisok, Alexandria, Luxor, Karnak, Abu Szimbel, Kairo műemlékei, mecsetek, stb…) egzotikus arab kultúra (mecsetek, vallás, hastáncműsorok, bazárok, arab konyha, stb.)

•

változatos természeti szépségek (Nílus, Vörös- tenger, oázisok, sivatag, botanikus kert, különleges növények stb.)

•

szabadidő eltöltése (tenger, sivatag, szafari), sportolási lehetőség (vízi sportok, búvárkodás, golf stb.), különleges adottságok, programlehetőségek (nílusi hajóút, sivatagi túra, látogatás egy beduin ill. núbiai faluba, búvárkodás, hastáncest stb…)

•

egyiptomi kuriózumok (ókori történelem, ókori műemlékek, papirusz, parfüm, vízi pipa, bazári áruk stb.)

•

lakosság (arabok, beduinok, núbiaiak), vendégszeretet

•

konferenciák, rendezvények szervezése

GYENGESÉGEK •

környezetvédelem, zsúfoltság

•

műemlékvédelem

•

a turizmustól való függőség

LEHETŐSÉGEK •

beruházások, külföldi tőke

•

alacsony árak

•

színvonalas szolgáltatás 75


•

infrastruktúra fejlődése

•

országimázs, marketing, reklám

•

a turisztikai szolgáltatások diverzifikálása (gyógyturizmus, rendezvények szervezése, sportturizmus, stb.)

•

a turisztikai infrastruktúra fejlesztése (golfpályák építése, szállodaépítések, múzeumok létrehozása, stb.)

•

gazdasági fejlődés, a gazdaság diverzifikálása

VESZÉLYEK •

közbiztonság, terrorizmus, fundamentalizmus: a turizmus a béke iparága, ezért különösen fontos a közbiztonság javítása

•

a régió politikai instabilitása

•

szociális

problémák

munkanélküliség-

ezek

(szegénység, a

tényezők

egyenlőtlenség, hozzájárulnak

a

elégedetlenség, fundamentalizmus

erősödéséhez, amely alááshatja Egyiptom turizmusát) •

konkurencia- a legfőbb vetélytárs Törökország

•

higiénia, éghajlat (bár a turistaközpontokban a higiéniás viszonyok jók, az európaiak mégis nehezen viselik a szokatlan környezetet, éghajlatot) Gyors növekedés szemtanúi lehettünk az elmúlt évtizedben, a hosszú távú

kilátások jók a turizmus számára Egyiptomban. Hosszú történelmével és kivételes örökségével mindig fog látogatókat vonzani és a legtöbb elemző szerint a turizmusnak a jövőben még nagyobb növekedési potenciálja lesz. Az a tény, hogy a legnagyobb ipari befektetők továbbra is érdeklődnek az egyiptomi turisztikai piacban rejlő lehetőségek iránt és befektetnek Egyiptom turisztikai infrastruktúrájába, optimizmusra ad okot. Egyiptom marketingkampányának középpontjában nem csak az áll, hogy egyre több turistát csábítson az országba, hanem az is, hogy a vörös-tengeri üdülőhelyekre felhívja a figyelmet, búvárkodási lehetőségeivel és környezeti szépségeivel, valamint

76


reklámozza egyéb turisztikai szolgáltatásait (például golfturizmus, gyógyturizmus stb.) Egyrészt a fenntartható fejlődés, másrészt Egyiptom természeti kincseinek megőrzése a Turisztikai Minisztérium terveinek a két fő célkitűzése. A magán szektor részvétele újraélesztette Egyiptom idegenforgalmát. 1993 óta az olyan intézkedések, mint az adómentesség, az olcsó föld és a külföldiek számára is biztosított vásárlási jog még inkább ösztönözte a magánszektor részvételét. Az egyiptomi és külföldi befektetések a fejlesztésnek minden aspektusához hozzájárulnak az infrastruktúrához, nagyobb üdülőtelepek létrejöttéhez és a szolgáltatások körének bővüléséhez.

77


5.

A TURIZMUS SZEREPE EGYIPTOM GAZDASÁGÁBAN A gazdasági hatásvizsgálat (Economic Impact Assessment- EIA) a turizmus

gazdasági hatásai tanulmányozásának lehetséges módszerei közé tartozik. A gazdasági hatásvizsgálat tulajdonképpen a gazdasági struktúrákra és folyamatokra gyakorolt hatások elemzése, részletesen magába foglalja a foglalkoztatottságban, a jövedelemben végbemenő változásokat. Ebben a fejezetben elemzem az egyiptomi devizabevételek legfontosabb forrásait, illetve azt, hogy ezek közül a turizmus milyen szerepet tölt be, valamint a turizmus szerepét a szolgáltatásexportokban, a turisztikai mérleget, a turistaköltések típusait. Ezenkívül a turisztikai multiplikátorok alkalmazásával elemzem a turizmus elsődleges és másodlagos hatásait az egyiptomi gazdaságra, így a foglalkoztatottságra, a GDP-re és az értékesítésre való elsődleges és másodlagos hatásokat is vizsgálom.

78


5.1. A devizabevételek fő forrásai 6. táblázat: A devizabevételek főbb forrásai Egyiptomban (millió dollár) 93/94 % 94/95 % 95/96 % 96/97

%

Turizmus

97/98

%

1,779

17.1 2,298

18.0 3,009

25.6 3,646

28.1 2,941

24.4

3,489

33.6 3,455

27.1 2,991

25.5 3,354

25.8 3,660

30,4

1,990

19.1 2,058

16.1 1,885

16.1 1,848

14.2 1,777

14.8

1,362

17.1 2,175

17.0 2,226

18.9 2,577

19.8 1,728

14.4

Mezőgazdaság

275

2.3

4.8

2.7

2.1

2.0

Kézműipar

1,233

10.8 2,166

Összesen

10,129 100

bevételek A külföldi vendégmunkások hazautalásai Szuezi csatorna bevételei Olajexport Egyéb export: 616

321

17.0 1,314

12,770 100

271

11.2 1,304

11,745 100

244

10.0 1,685

13,002 100

12,034 100

A devizabevételek legfontosabb forrásai Egyiptomban: a turizmus, a külföldi vendégmunkások hazautalásai, a Szuezi csatorna bevételei és az olajexport. (lásd: 6.táblázat) Az 1993/94-es és 1994/95-ös adóévekben a turizmus csupán a harmadik helyen állt a devizabevételek generálásában, azonban az 1995/96-os adóévben a turizmus az első helyre ugrott 3,009 millió dolláros bevételt hozva az országnak. 1996/97-ben szintén az első helyen állt. 1997/98-ban azonban jelentősen visszaestek a turizmusból származó bevételek, főleg a luxori merénylet következtében, így a turizmus a második helyre csúszott vissza. Az ECES adatai szerint 1998/99-ben 3,200 millió dollárt hozott Egyiptomnak a turizmus, amely a szolgáltatásexport 29 százalékát és a teljes exportbevétel 19 százalékát tette ki.

79

14.0


5.2. Nemzetközi turizmusból származó bevétel az exportbevételek százalékában Az egyes országokban a turizmus szerepe és súlya különböző. Egyiptomban a nemzetközi turizmusból származó bevétel az exportbevétel 19 százalékát teszi ki, míg ez a mutató Japánban csupán 0,9 százalék, Jamaikában azonban 35,4 százalék.

80


7. táblázat: A nemzetközi turizmusból származó bevételek az exportbevételek százalékában (1998) Argentína

17.2

Ausztrália

10.2

Kanada

3.8

Csehország

11.0

Egyiptom

19.0

Franciaország

7.7

Németország

2.6

Görögország

25.4

Japán

0.9

Olaszország

9.6

Jamaika

35.4

Jordánia

23.5

Lengyelország

18.3

Spanyolország

18.7

Törökország

14.3

5.3. A turisztikai mérleg A turisztikai mérleg a belföldi lakosság által turisztikai szolgáltatások vásárlására elköltött külföldi fizetőeszköz mennyiségét veti össze a külföldiek által az adott országban elköltött pénzmennyiséggel. Egyiptom jelentős beutazó forgalommal rendelkező ország, az aktív turizmus kiemelt szerepet játszik az ország gazdaságában, így kitűntetett szerepe, van a turisztikai mérlegnek. A kiutazó forgalom szintje alacsony, így a mérleg többletet mutat. Ez a többlet pedig jótékonyan járul hozzá a fizetési mérleg egyenlegéhez. A fizetési mérlegre

81


gyakorolt jótékony hatása miatt az idegenforgalmi szektor jelentőségét hamar felismerte az egyiptomi kormányzat A turisztikai mérleg azonban nem képes tökéletesen érzékeltetni a turizmus pénzügyi hatásait, mert nem képes kimutatni a másodlagos hatásokat. 8. táblázat A turisztikai mérleg néhány országban, 1997 Ország

Turistaérkezés

Bevétel millió

Kiadás millió

Turisztikai

ezer fő

USD

USD

mérleg millió USD

Franciaország

62406

28357

17753

10604

USA

46352

64373

52563

11810

Spanyolország

41295

27414

4921

22493

Olaszország

32853

28673

15488

13185

Egyesült

25293

19296

25445

-6149

Magyarország

20674

2246

958

1288

Németország

15205

16496

49787

-33291

Japán

2114

4078

37040

-32962

Karib-szigetek

14407

13178

2191

10987

Thaiföld

7192

8664

4171

4493

Egyiptom

3528

3200

1350

1850

Ciprus

1950

1670

340

1330

Tunézia

3885

1436

268

1168

Kenya

717

474

142

332

Királyság

A 8. táblázat legutolsó oszlopa tartalmazza a különböző országok turisztikai mérlegének adatait. Az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és

82


a Karib-szigetek igen magas turisztikai mérleggel rendelkeznek, míg Németország, Japán és az Egyesült Királyság turisztikai mérlege negatív. Egyiptom turiszitikai mérlege 1997-ben 1850 millió dollár volt, s ez a jelentős beutazó forgalomnak köszönhető. A turisztikai mérleg többlete hozzájárul a fizetési mérleg hiányának pótlásához.

5.4. A külföldi turisták költésének összetétele A gazdasági hatások között kitűntetett fontosságú kérdés a jövedelmek megoszlása, vagyis a turisták költésének összetétele. A vendégek költési struktúrájának modellezése a turizmus gazdasági hasznainak alszektorok szerinti meghatározásában nyújt segítséget. A különböző célból érkezett turisták esetében eltérő költési szokások figyelhetők meg. Vannak kifejezetten magas általános költésű turisztikai iparágak, ilyen például a golf-turizmus, ugyanakkor vannak kifejezetten alacsony átlagos költésű turizmusfajták is, például az apartmanos üdülés.

83


9. táblázat A turisták megoszlása a látogatás típusa szerint, 1997 A látogatók % Múzeumok

34,0

Szórakozás

44,7

Gyógyszer

2,5

Tanulás

2,5

Konferencia

0,8

Rokonlátogatás

6,2

Üzlet és kereskedelem

8,9

Incentiv utak

0,3

Egyéb

0,1

Összesen

100,0

1996-ban a turistakiadásokat figyelembe véve Egyiptom sikeresen diverzifikálta a turisztikai kínálatát. 1996-ban a megkérdezettek 45 százaléka említette a szórakozást, mint látogatásának elsődleges okát, ezt követte a múzeumok és régiségek (34 százalék), az üzleti és kereskedelmi utazások (9 százalék) és a rokonlátogatás (6 százalék).

Az átlagos napi kiadás (USD) megoszlása a különböző turizmusfajták között

84

Tanulás

Egyéb

Rokonlátogatás

Gyógyszer

Szórakozás

Üzlet és kereskedelem

Múzeumok

Konferencia

Incentiv utak

200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0


1. grafikon A legtöbbet az incentív turizmus céljából utazók költik, ezt követik a konferenciára érkezők és a városnéző, múzeumlátogató turisták, ezenkívül az üzleti utakra érkezők is sokat költenek. Ezért főleg azokat a turisztikai szolgáltatásokat kell fejleszteni és támogatni, amelyek keretein belül a turisták a legtöbbet költik. Így a hivatás- és konferenciaturizmusban sok lehetőség rejlik Egyiptom számára. 10. táblázat: A kiadások megoszlása nemzetiség szerint a teljes kiadások százalékában Nemzetiség Arab

Európai

USA

Afrikai

Ázsiai

Egyéb

Összesen

7,0

1,1

1,1

1,9

2,2

0,3

4,6

16,0

4,7

4,1

5,3

4,8

1,6

11,3

19,7

47,4

48,1

44,8

44,6

51,3

31,0

Helyi közlekedés

7,8

10,1

9,6

9,9

10,8

10,5

8,7

Múzeumok,

2,0

6,0

6,5

6,5

6,5

8,8

3,7

Orvosi kiadás

3,1

0,0

0,0

0,0

0,1

0,0

1,9

Tanulás

2,3

0,2

0,3

1,7

3,2

0,5

1,6

Szórakozás, kultúra

22,0

14,8

13,7

14,3

11,9

13,8

18,8

Vásárlás

20,0

15,8

16,7

15,7

15,8

13,2

18,3

Egyéb

0,1

0,0

0,0

0,0

0,1

0,0

0,1

Összesen

100

100

100

100

100

100

100

Szállodákon kívüli elszállásolás Étel és ital a szállodán kívül Étel, ital és elszállásolás a szállodában

turistaattrakciók

A látogatók kiadásának elemzése azt mutatja, hogy a turizmus fejlesztésének az egész gazdaságra nagy hatása van. Átlagban a legtöbb nemzetiség a teljes kiadásának körülbelül 30 százalékát szállodákban szállásra, ételre és italra költi. Azonban a kiadásoknak majdnem felét költik olyan dolgokra, mint szórakozás és kultúra (18,8

85


százalék), vásárlás (18,3 százalék) és szállodán kívül vásárolt ételek és italok (11,3 százalék), amely egyenesen a helyi gazdaságba áramlik.

5.5. A turizmus főbb makrogazdasági mutatókhoz viszonyított aránya A turizmus hozzáadott értéke (GDP/GNP) A turizmus hozzájárulása a GDP-hez úgy határozható meg, hogy mind a külföldi, mind a belföldi látogatók kiadásait összesítjük, majd ebből kivonjuk a turisztikai szektor vásárlásait. A GDP-ből való részesedés a következő elemekből épül fel: A turizmus GDP-hez való viszonyát több tényező is befolyásolja, például a turisztikai attrakciók, a munkavállalók képzettsége és létszáma, az általános technológiai színvonal, társadalmi és politikai stabilitás, a turisztikai beruházások és a fogadó terület szokásai.

86


11. táblázat: A turizmus főbb makrogazdasági mutatókhoz viszonyított aránya, 1997 A turisztikai bevételek aránya (%)

GNP/fő USD

GNP

Termékexport Szolgáltatásexport

Maldív-szigetek

930

83,7

420,0

118,0

Cook-szigetek

4000

56,3

1125,0

N/A

St. Lucia

3547

50,4

308,0

118,6

Ciprus

11608

20,8

145,2

60,2

Seychelles-

6088

20,5

185,2

44,6

Egyiptom

768

6,2

81,2

32,6

Görögország

8211

4,8

43,7

42,7

Magyarország

4118

4,1

13,9

40,3

Franciaország

24958

1,9

9,6

28,2

USA

26993

0,9

10,5

29,3

Japán

39645

0,1

0,7

4,9

szigetek

5.6. Multiplikátorok a turizmusban A multiplikátorok (lásd: 2.3.3.1. fejezet) általában a régió méretével, valamint a gazdaság fejlettségi szintjével és diverzifikáltságával növekednek. A multiplikátorok alacsonyabbak az olyan országokban, amelyek erősen függenek az importált javaktól és szolgáltatásoktól, és magasabb azokban, amelyek viszonylag önellátóak. Az egyes gazdasági ágazatokban a multiplikátorok különbözőek. Ha hozzáadjuk a közvetett hatásokat, a turizmus a GDP-re gyakorolt hatása sokkal nagyobb lesz, így a GDP több, mint 10 százalékát éri el (1996-ban 11,3 és 1999ben 11,6 százalék). A turizmus közvetett hatásai által, vagyis a hozzá kapcsolódó iparágak

teljesítményét

is

beleértve,

sokkal

teljesítményéhez, mint a közvetlen hatásai által.

87

jobban

hozzájárul

a

gazdaság


12. táblázat: A külföldi látogatók költésének gazdasági hatásai (1996) Értékesítés/ fogyasztás (ezer USD)

Direkt

Multiplikátor

Összesen

2,860,933

2,64

7,563,611

GDP %

4,3

11,3

Teljes munkajövedelem (1000

529,287

2,18

1,154,160

978,156

2,21

2,160,531

USD) Munkahely a teljes foglalkoztatottság % Turizmusból származó lehetséges

5,7 2,851,378

12,6 2,64

7,538,348

adójövedelem (1000 egyiptomi font ) az összes adó százalékában

7,2

19,1

A 12. táblázatban az utolsó oszlop mutatja a turizmus teljes, vagyis elsődleges és másodlagos (indirekt és indukált) hatását a gazdaságra. Ha mindezen hatásokat megragadjuk, akkor a turizmus részesedése a teljes gazdaságból a GDP 11,3 százalékát teszi ki. A turizmus részesedése a teljes foglalkoztatottságban 12,6 százalék, míg a teljes adójövedelmekben 19 százalék. Azonban vigyázni kell az adatok értelmezésekor. A turizmus részesedése nem hasonlítható össze a mezőgazdaság 17 százalékos és az ipar 19,5 százalékos GDP-ből való részesedésével, mert a mezőgazdasági és az ipari termelésnek is van másodlagos hatása.

88


13. táblázat: A külföldi látogatók költésének gazdasági hatásai (1999)

Értékesítés/ fogyasztás (ezer USD)

Direkt

Multiplikátor

Ósszesen

3,624,250

2,64

9,568,000

GDP %

4,4

11,6

Teljes munkajövedelem (1000

670,504

2,18

1,461,698

1,239,134

2,21

2,738,488

USD) Munkahely A teljes foglalkoztatottság % Turizmusból

származó

lehetséges

NA 4,654,893

NA 2,64

7,538,348

adójövedelem (1000 egyiptomi font ) az összes adó százalékában

5,1

13,5

Az 1999-es táblázatban is az 1996-os multiplikátorokat használták a turizmus teljes gazdasági hatásainak felmérésére. Az 1999-es adatok alapján a turizmus GDP-re való direkt hatása 4,4 százalékra becsülhető. Ezek a számok összevethetők az 1996-os adatokkal, azzal az évvel, amikor a turizmus meglehetősen jól teljesített. A munkajövedelem az összes szektorban a külföldi turisták kiadásának direkt hatásaként 529 millió dollárról 671 millió dollárra emelkedett, az adójövedelem pedig 2,3 milliárd egyiptomi fontról 3,7 milliárdra.

5.6.1. A turisztikai jövedelmi multiplikátor A turisztikai jövedelmi multiplikátor azt az arányt jelöli, hogy egy egységnyi turisztikai költés a gazdaságban mekkora összjövedelmet generál. Ezt hívják tovagyűrűző hatásnak is, mert a multiplikátor-számítás az egységnyi turisztikai költésből részesülő minden ágazatot figyelembe vesz és végigköveti a pénzügyi áramlásokat.

89


14. táblázat: Turisztikai jövedelmi multiplikátor Törökország 1.98 Egyesült Királyság 1.73 Jamaica 1.27 Egyiptom 1.23 Ciprus 1.14 Hong Kong 1.02 Mauritius 0.96 Fidzsi 0.72 Izland 0.64 Gibraltár 0.57 A 14. táblázat adatai szerint Egyiptom esetében egy egységnyi pótlólagos turisztikai kiadás a gazdaságban összesen 1,23 egységnyi jövedelmet generál.

5.6.2. A foglalkoztatási multiplikátor A

turizmus

egyik

legjelentősebb

gazdasági

és

társadalmi

hatása

a

munkahelyteremtés. A foglalkoztatási multiplikátor az egységnyi pótlólagos turisztikai fogyasztás foglalkoztatásra gyakorolt hatását mutatja be. A turizmus közvetlenül majdnem 1 millió munkát biztosított Egyiptomban 1996ban, ez a teljes foglalkoztatottság 5,7 százalékát teszi ki. A közvetlen és nem közvetlen hatásokat összeadva azonban azt találjuk, hogy a turizmus a teljes foglalkoztatottság 12, 6 százalékának adott munkát. A másodlagos hatások nagyságát a külföldi turisták kiadásának és a más gazdasági szektorok közti kapcsolat mértéke határozza meg. 1 millió dollár turistakiadás 329 munkahelyet teremt a turizmusban közvetlenül, de közvetett

90


módon más gazdasági szektorban is munkát teremt, így például további 13 munkahelyet az olajiparban, illetve 183 munkahelyet az építőiparban.27 15. táblázat: A turizmus hatása a foglalkoztatottságra, 1996 Direkt Szállodák és

%

209,785

Másodlagos

%

Összesen

%

21,4

524,615

44,4

734,400

34,0

0,6

13,982

1,2

20,244

0,9

éttermek Ingatlanforgalom 6,261 és lakásépítés Közlekedés

454,775

46,5

65,151

5,5

519,926

24,1

Helyi termelés

93,216

9,5

166,649

14,1

259,865

12,0

Szórakozás,

119,852

12,3

312,206

26,4

432,058

20,0

38,519

3,9

55,536

4,7

94,055

4,4

Kiskereskedelem 55,748

5,7

44,237

3,7

99,984

4,6

Összesen

100

1,182,375

100

2,160,531

100

kultúra Szociális- és egészségügy 978,156

Ezek a táblázatok tartalmazzák a turizmus direkt és másodlagos hatásainak részletes kimutatását a fogyasztás/ értékesítésre, és a foglalkoztatottságra. Mindkét táblázat szektorokra bontja a turistakiadásokat, hogy becsülni lehessen a szektor részesedését.

Például

a

szállodák

és

éttermek

direkt

részesedése

a

fogyasztás/értékesítésben 51 százalék, amelyet a szórakozás, kultúra követ 22 százalékkal.

27

ECES, www.eces.org.eg

91


5.6.3. A turizmus hatása a fogyasztásra/ értékesítésre , 1996 (1000 USD) 16. táblázat: A turizmus hatása a fogyasztásra/ értékesítésre , 1996 (1000 USD) Direkt Szállodák és

%

1,459,282 51,0

Másodlagos

%

Összesen

%

2,427,408

51,6

3,886,690 51,4

2,5

77,038

1,6

149,696

2,0

éttermek Ingatlanforgalom 72,658 és lakásépítés Közlekedés

290,589

10,2

264,798

5,6

555,387

7,3

Helyi termelés

151,651

5,3

245,410

5,2

397,061

5,2

Szórakozás,

635,564

22,2

1,292546

27,5

1,928,109 25,5

48,989

1,7

229,398

4,9

278,387

3,7

7,1

166,080

3,5

368,281

4,9

4,702,577

100

7,563,611 100

kultúra Szociális- és egészségügy Kiskereskedelem 202,201 Összesen

2,860,933 100

5.6.4. Negatív multiplikátorok A multiplikátor-elv visszafelé is működik, vagyis a turisták költésében bekövetkezett csökkenés negatív hatást gyakorol más szektorokra is. 1997. november 17én terroristák támadták meg a Hatsepszut templomát látogató turistákat, és ez nagymértékben visszavetette Egyiptom gazdaságát. A luxori tragédia negatív hatása visszatükröződik az adatokban. 1998-ban az Egyiptomba érkező látogatók száma 12,8 százalékkal csökkent 1997-hez képest. Egyiptom turizmusból származó jövedelme 45,4

92


százalékkal csökkent az előző évihez képest.28 Egyiptom egyike azoknak az országoknak, amelyekben a turizmus a gazdasági teljesítmény nagy részét teszi ki. A turizmus Egyiptomban a második legnagyobb devizatermelő ágazat. Egyiptomhoz hasonlóan más országok is vannak, amelyek igen érzékenyek a terroristatámadásokra, mert a teljes jövedelemnek jelentős része a turizmusból származik (például Jamaika). Más országok kevésbé sérülékenyek, mert a gazdaságuk diverzifikált. Jó példa erre Japán.

5.6.5. A turizmus szerepe Egyiptom gazdaságában Összefoglalásképpen azt mondhatjuk, hogy Egyiptomnak jelentős előnyei származnak az idegenforgalom fejlődéséből. Az idegenforgalom hatása Egyiptom gazdaságára a következő területeken a legszembetűnőbb: •

Munkahelyteremtés

•

Jövedelemtermelő hatás

•

Multiplikátor hatás

•

Devizabevétel

•

Folyó fizetési mérleg javítása

•

Gazdasági szerkezet változása

•

Szolgáltatásbővülés

•

Külföldi befektetők, beruházások

•

Infrastruktúra fejlődése A

turizmus

egyik

legfontosabb

hatása

a

munkahelyteremtés,

ugyanis

Egyiptomban a munkanélküliség jelentős probléma. A WTTC adatai szerint a világ 28

http://www.worldgameofeconomics.com/TerrorismVsTourism.html

93


országai közül Egyiptom a 7. helyet29 foglalja el, aszerint, hogy a turizmus hány embert foglalkoztat. A turizmus közvetlenül közel 1 millió embert foglalkoztatott 1996-ban, ez a teljes

foglalkoztatottság

5,7

százalékát

teszi

ki,

ehhez

képest

a

teljes

foglalkoztatottságnak csak 0,9 százalékát tette ki a hotelek és az éttermek foglalkoztatottsága. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a külföldi turisták kiadásaiknak csak 30-40 százalékát költik el a hotelekben, tehát 60-70 százalékot a hotelen kívül költenek el, s ez a pénz tehát más ágazatokba áramlik. Egyiptomban a turizmus a legtöbb devizát termelő ágazat. (Bár a luxori merénylet és a terrortámadások után a második helyre csúszott vissza.) Egyiptom gyakorlatilag exportálja turisztikai szolgáltatásait. A láthatatlan export következtében a fogyasztó utazik a termékhez. Ez különösen fontos a fejlődő országok esetében. A fejlődő országok általában nagyon fontosnak tartják az exportorientált szektorokat. Egyiptomban a turizmus a szolgáltatásexport 29 százalékát teszi ki. A turisztikai szektor jelentősen hozzájárul az egyiptomi gazdaság fejlődéséhez, nagyjából a GDP 4,4 százalékát jelenti, ha csak a közvetlen hatását nézzük. Azonban amikor a másodlagos vagy nem közvetlen hatásokat is számításba vesszük, ez az arány 11,6 százalékra nő. A turizmus a második legnagyobb devizatermelő ágazat az országban, melynek jövedelme 4,3 milliárd USD volt 2001-ben.

29

www.wttc.org

94


6.

ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK Szakdolgozatom vizsgálatának tárgya Egyiptom turizmusa, s annak szerepe az

ország gazdaságában. Dolgozatomban először röviden összefoglaltam Egyiptom gazdasági jellemzőit, az ország adottságait, majd az idegenforgalom alakulását, fejlesztését és gazdasági hatását részletesen megvizsgáltam. A bevezetésben feltett néhány kérdésre szeretnék választ adni, néhány gondolatot szeretnék megemlíteni arról, hogy Egyiptom hogyan tudná kihasználni kitűnő adottságait a turizmus területén, s az ország gazdasága, illetve az egyiptomi lakosság számára milyen pozitív lehetőségeket rejt az idegenforgalom. Dolgozatomban többek között a következőket állapítottam meg: A turizmus Egyiptom leggyorsabban fejlődő iparágának tekinthető, jelentős szerepet játszva a gazdaság egészében. Mubarak elnök szerint a turizmus Egyiptom jövőbeni iparága. Az idegenforgalmi szektorban rejlő húzóerőtől várják a gazdaság aktivizálódását a következő évtizedekben. Kétségtelenül a turizmus a legdinamikusabban fejlődő iparág Egyiptomban, amely a legtöbb devizát termeli. Egyiptomba 2003-ban mintegy 6 millió turista látogatott el, amely ez idáig a legnagyobb mutatószám. A WTTC előrejelzései szerint a jövőben még inkább növekedik a kereslet az egzotikus országok iránt, ezért a beérkező turisták számának növekedésre lehet számítani Egyiptomban is a jövőben. A turistaérkezéseken kívül fontos más mutatókat is elemezni, mint például a turistakiadások összetételét, a turisztikai mérleget, vagy a multiplikátor hatásokat. A turizmus összetett jelenség, amelynek hatásai egyaránt lehetnek kedvezőek és kedvezőtlenek, kiszámíthatóak és kiszámíthatatlanok, szélsőségesek és tervezhetőek. A turizmus hatásának vizsgálata igen nehéz, mert nagyon jelentősek a másodlagos és harmadlagos hatások is, s a teljes hatás vizsgálatakor szükséges számba venni ezeket is. 95


A másodlagos hatásokat multiplikátor szorzók segítségével kapjuk meg. Dolgozatomban elemeztem elsődleges és másodlagos hatásait is, s megállapítottam, hogy a turizmus ágazat rendkívül fontos az ország számára, több okból is. Rengeteg embert foglalkoztat, s ez Egyiptom szempontjából különösen fontos, ugyanis Egyiptomban igen magas a munkanélküliség. A munkahelyteremtésen kívül jótékonyan hat a folyó fizetési mérleg alakulására, nagy mértékű a jövedelemtermelő hatása is. Az idegenforgalom ugyanakkor jelentős hatást gyakorol a gazdasági szerkezetre is. A turizmus fejlődésével a szolgáltatások aránya nő a gazdasági szerkezetben. A turizmus fejlődése az infrastruktúra fejlődését vonja maga után, s az infrastruktúra gyorsan fejlődik Egyiptomban. Az infrastruktúra fejlesztése a turisztikailag frekventált régiókban prioritást élvez, s ennek előnyéből a helyi lakosság is részesedik.

A vörös-tengeri turisztikai fejlesztések magas

látogatottságot eredményeznek, s ez nagy mértékű infrastruktúrafejlesztést és szolgáltatásbővülést von maga után. A turizmus fejlesztéséhez, az infrastruktúra vagy a turisztikai létesítmények kiépítéséhez tőkebefektetésre van szükség. A külföldiek adókedvezményt kapnak, ezért egyre több külföldi befektető jelenik meg az egyiptomi turisztikai piacon, s ezzel együtt fejlett nyugati technológia áramlik be az országba. Egyiptom turisztikai diverzifikációs politikája révén az ország egyre több területét vonják be a turizmusba. Ennek következményeként olyan regionális fejlődés kezdődött meg, amely vonzza a befektetőket, és a munkaerőt is. A zsúfolt Kairóból, a Nílusvölgyből és a Delta- vidékről sokan vándorolnak át az új turisztikai területekre, hogy munkát találjanak. Ez enyhíti valamelyest a népesedési problémát is. A turizmus fejlődése és a gazdaságban betöltött szerepe szempontjából nagyon fontos, hogy a turizmus milyen prioritást élvez az egyiptomi politikusok fontossági listáján. A turizmus hozzájárul a kormánypolitika fontos teendőihez, például a növekvő foglalkoztatottság és az, hogy hozzájárul más gazdasági szektorok növekedéséhez, csak javítani tudja a turizmus pozícióját az egyiptomi gazdaságpolitikában. Az egyiptomi politikusok közös erőfeszítése lehetőséget teremt az országnak, hogy tőkét kovácsoljon

96


jelentős turisztikai adottságaiból és lehetőségeiből, és a turisztikai ipar egész világon növekvő jelentőségéből. Nagyon fontos az országimázs, az országmarketing. Munkám során azt állapítottam meg, hogy ezen a téren jó úton jár az ország, ugyanis több sikeres kampányt folytatott. Azonban lehetőség van még több új piac felfedezésére, az ország reklámozása, melynek üzenete, hogy Egyiptom egzotikus, de biztonságos ország, elérhető áron számtalan lehetőséggel. Ugyanakkor a pozitívumok mellett a negatív tényezőket is számba vettem: dolgozatomban kitértem Egyiptom társadalmi problémáira is, ugyanis a munkanélküliség s a szegénység általános elégedetlenséget okoz, amely az iszlám fundamentalizmus erősödésének kedvez. Az idegenforgalom a béke iparága, ezért a biztonság nagyon fontos tényező. Munkámban röviden elemeztem a luxori merénylet s a szeptember 11-i terrortámadások hatásait Egyiptom turizmusára. Ezenkívül megállapítottam, hogy az egyiptomi gazdaság jelentős mértékben függ a turizmustól, s ezt a függőséget az országnak csökkentenie kell. A gazdaságon kívül természetesen sok más egyéb hatása is van a turizmusnak. Bár a turizmus egyéb, nem gazdasági hatásait dolgozatomban nem vizsgáltam, munkám végén azonban szükségesnek tartok kiemelni egy fontos, nem gazdasági hatást is: egy egyiptomi fiatal lány turisztikai foglalkoztatása önálló jövedelmet biztosít számára, így elősegítheti önrendelkezésének növekedését, megváltoztathatja a családjában, illetve a társadalomban elfoglalt helyét. Lehetővé teheti számára ezenkívül azt is, hogy kapcsolatot teremtsen a más kultúrákból érkező vendégekkel, megismerjen más értékrendszereket. Mindezek az egyén számára pozitívnak tekinthető változások azonban komoly konfliktusokat okozhatnak egy tradicionális értékek szerint élő családban. A turizmusban sok lehetőség rejlik Egyiptom számára. A tengerparti és városnéző turizmuson kívül az utóbbi időben az egyiptomi kormány felfedezte a konferencia-, gyógy- és golfturizmusban rejlő lehetőségeket. Ezek az ágazatok nagyon fontosak lehetnek, mert ezekben az ágazatokban a turisták átlagos költése rendszerint igen magas.

97


Ezért célszerű lenne véleményem szerint az országnak még inkább ezek az ágazatok felé fordulni, még nagyobb hangsúlyt fektetni ezek fejlesztésére. Végül Egyiptom gazdasága és turizmusa közötti összefüggések vizsgálatakor arra a következtetésre jutottam, hogy nem elég csupán a turizmust fejleszteni, hanem magát a gazdaságot is fejleszteni kell ahhoz, hogy a turizmus pozitív hatásai még inkább hozzájáruljanak a gazdaság fejlődéséhez. Egyiptomban ugyanis a gazdaság bizonyos mértékben függ a turizmustól, s ezt a legjobban a gazdaság diverzifikálásával lehet kiküszöbölni. A fejlett, diverzifikált gazdaságú országok kevésbé függnek a turizmustól. Ezenfelül az idegenforgalom rendkívül érzékeny ágazat, s az esetleges fundamentalista merényletek elriaszthatják a turistákat. A fundamentalizmus összefüggésben van a társadalmi problémákkal, a szegénységgel illetve a munkanélküliséggel, az emberek elégedetlenségét

a

gazdaság

fejlesztésével

csökkenteni

lehet,

még

több

munkalehetőséggel, magasabb fizetéssel, s így a gazdaság fejlődése az iszlám fundamentalizmus szerepének csökkenését okozhatja, ezért még több beérkező vendégre számíthat az ország. Tehát véleményem szerint Egyiptom turizmusa akkor lehet még eredményesebb, ha a nem csak a turizmustól várják a gazdasági növekedését, hanem kihasználják a gazdaság egyéb lehetőségeit, külföldi befektetőket csalogatnak az országba s a gazdaság egészét fejlesztik.

98


7.

TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK ÉS KÉPEK JEGYZÉKE

1. táblázat: A turizmus gazdasági hatásai (Puczkó László – Rátz Tamara: A turizmus hatásai, Aula, Budapest, 1998 és Munduruczó Györgyné-Graham Stone: Turizmus, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996 alapján) 2. táblázat: Az egyiptomi gazdaság fejlődése (1995/6- 2001/2), http://www.insureegypt.com/1.htm 3. táblázat: Egyiptom turizmusának új formái (Puczkó László – Rátz Tamara: A turizmus hatásai, Aula, Budapest, 1998 és Munduruczó Györgyné-Graham Stone: Turizmus, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996 alapján) 4. táblázat: A turizmus fejlődése Egyiptomban, Leisure& Tourism- Egypt- Profile www.tradepartners.gov.uk 5. táblázat: Turistaérkezések és turistaéjszakák, http://www.egyptianbritishchamber.com/tourism.shtml 6. táblázat: A devizabevételek főbb forrásai Egyiptomban (millió dollár), www.eces.org.eg 7. táblázat: A nemzetközi turizmusból származó bevételek az exportbevételek százalékában (1998), www.worldgameofeconomics.com/TerrorismVsTourism.html 8. táblázat: A turisztikai mérleg néhány országban, 1997, Puczkó László – Rátz Tamara: A turizmus hatásai, Aula, Budapest, 1998, p.78 9. táblázat: A turisták megoszlása a látogatás típusa szerint, 1997, www.eces.org.eg 10. táblázat: A kiadások megoszlása nemzetiség szerint a teljes kiadások százalékában, www.eces.org.eg 11. táblázat: A turizmus főbb makrogazdasági mutatókhoz viszonyított aránya, 1997, Puczkó László – Rátz Tamara: A turizmus hatásai, Aula, Budapest, 1998, p.90 12. táblázat: A külföldi látogatók költésének gazdasági hatásai (1996), www.eces.org.eg 13. táblázat: A külföldi látogatók költésének gazdasági hatásai (1999), www.eces.org.eg

99


14. táblázat: Turisztikai jövedelmi multiplikátor, http://www.admin.gov.gu/commerce/multiplier.htm 15. táblázat: A turizmus hatása a foglalkoztatottságra, 1996, www.eces.org.eg 16. táblázat: A turizmus hatása a fogyasztásra/ értékesítésre , 1996 (1000 USD), www.eces.org.eg

1. kép: Egyiptom térképe, http://www.infoplease.com/atlas/country/egypt.html 2. kép: A Nílus, saját felvétel, 2002. július 3. kép: A Szfinx, saját felvétel, 2002. július 4. kép: A Vörös-tenger, http://www.touregypt.net/egyptscubadiving.htm 5. kép: Alabástrom műhely, saját felvétel, 2002. július 6. kép: A Kairói Nemzetközi Konferencia Központ, http://www.egypttourism.org/New%20Site/frm_conventions.htm

1. ábra: A munkaerő és a GDP megoszlása (CIA- The World Factbook- 2002, http://www.cia.gov alapján) 2. ábra: A turisták és a turistaéjszakák száma (http://www.egyptianbritishchamber.com/tourism.shtml alapján) 1. grafikon: Az átlagos napi kiadás (USD) megoszlása a különböző turizmusfajták között (www.eces.org.eg alapján)

100


8.

BIBLIOGRÁFIA [1 ]

Hutiray Judit: Turisztikai alapismeretek, KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda, Budapest, 2000

[2 ]

Józsa László: Marketingstratégia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000

[3 ]

Dr. Kollarik Annamária: A turizmus nemzetközi földrajza, Budapest, 1992, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Központ

[4 ]

Munduruczó Györgyné-Graham Stone: Turizmus, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996

[5 ]

Nina Nelson: Egyiptom, Cartographia, Budapest, 1996/7

[6 ]

Probáld Ferenc: Afrika és a Közel- Kelet földrajza, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002

[7 ]

Puczkó László-Rátz Tamara: A turizmus hatásai, Aula, Budapest, 1998

[8 ]

Randé Jenő: Egyiptom, Panoráma, 1997

Napilapok, folyóiratok:

[9 ]

HVG, 1997/35. szám, augusztus 30., p.25-28

[10 ]

HVG, 1997/39. szám, szeptember 27., p.29-30

[11 ]


[12 ]


[13 ]


[14 ]

Népszabadság, 2003. augusztus 9. p.2

101


Internet:

[15 ]


[16 ]

Country Analysis Brief, (Országtanulmány) www.eia.doe.gov

[17 ]

ECES-The Egyiptian Center for Economic Studies: The Economic Impact of Tourism in Egypt (A turizmus hatása Egyiptom gazdaságára), Sahar Tohamy and Adrian Swinscoe, Working Paper No. 40, 2000 június, www.eces.org.eg

[18 ]

Egypt Tourist Autorithy, (az Egyiptomi Turisztikai Hatóság honlapja) http://www.egypttourism.org/New%20Site/frm_conventions.htm

[19 ]

The Egyptian-British Chamber of Commerce, http://www.egyptianbritishchamber.com/tourism.shtml

[20 ]

The Egyptian State Information Service (az Egyiptomi Információs Szolgáltatások honlapja), www.sis.gov.eg/online/html11/ol140324p.htm

[21 ]

www.uk.sis.gov.eg/online/html9/o240723j.htm

[22 ]

Euromonitor International, www.euromonitor.com/Travel_and_Tourism_in_Egypt#toc

[23 ]

Insure Egypt, http://www.insureegypt.com/1.htm

[24 ]

Környezeti szépségek és veszélyek Egyiptomban: www.origo.hu/sport/xmag/20021030kornyezeti.html?pIdx=1

[25 ]

Külügyminisztérium honlapja, www.kum.hu/Kulgazdasag/Mokulg2000/Egyiptom.html

[26 ]

Leisure& Tourism- Egypt- Profile, www.tradepartners.gov.uk

[27 ]

Lexic Orient, http://I-cias.com/e.o/egypt_2.htm

102


[28 ]

NCBuy: Country Reference-Egypt Economy (Országtanulmány), www.ncbuy.com

[29 ]

On the Multiplier Effect, http://www.admin.gov.gu/commerce/multiplier.htm

[30 ]

Teve-ösvényen a Sínai-hegyre, www.geocities.com/hatizsakhu/sajto007.html

[31 ]

Terrorism Vs Tourism: www.worldgameofeconomics.com/terrorismVsTourism.html

[32 ]

Tour Egypt Site Map, http://www.touregypt.net/egyptscubadiving.htm

[33 ]

The Tourism Development Authority, www.visitegypt.gov.eg

[34 ]

Turizmus Bulletin: Magyarország ismertsége és imázsa Olaszországban, az olaszok utazási szokásai 2., www.hungarytourism.hu/bulletin/regi/02_04/Piac35.htm

[35 ]

Turizmus Bulletin: Dr. Behringer Zsuzsanna-Mester Tünde: Turisztikai trendek a világban és Európában, http://www.hungarytourism.hu/bulletin/regi/01_09/TE56.htm#1

[36 ]

Turizmus Bulletin: A turizmus forgalma 2002-ben, www.hungarytourism.hu/bulletin/turizmus_forgalma.pdf

[37 ]

UK Trade & Investment, www.tradepartners.gov.uk/text/tecreation/egypt

[38 ]

Világlátó Online Utazási Szolgáltatások, http://www.vilaglato.hu/Udules/egyiptom_hurghada.html

[39 ]

WTTC adatai, www.wttc.org

[40 ]

www.ebu.org.eg/EBA_Bulletin_April_2003/19.pdf

[41 ]

http://www.infoplease.com/atlas/country/egypt.html

[42 ]

www.nu.hu

103


[43 ]

http://www.ambplweh.org.hu/hun/doc/INFO0102/informacio2102.htm#III.%20%20Lengyel%2 0idegenforgalom%20jellemzői

104

A TURIZMUS HATÁSA EGYIPTOM GAZDASÁGÁRA

Recommend Documents