Egyetem. Kultúra. Miegymás. Deutsche Seiten. English Pages. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának hallgatói lapja

2 CONF AB ULA CONFAB ABULA A Pécsi Általános Karának

Tudományegyetem Orvostudományi hallgatói lapja

Egyetem

Fõszerkesztõ Váncsodi József [email protected]

Interjú - Gál Károly Közérdekû MFHE oldal HuMSIRC oldal PrEFeN

Felelõs szerkesztõ Szarka Dániel

04. 07. 08. 09. 16.

Olvasó szerkesztõ Petõ Nikolett

Kultúra

Tördelõ szerkesztõ Jakab László Szukits Sándor

Könyvajánló - A legfeketébb fekete humor Kiállítás - Testbõl testbe Áprilisi bolondságok Tíz szentencia Fülhöz Szóló Ajánlatok: - Massive Attack - Plaid - Zoot Woman Múvi Kritix: - Fehér Tenyér Pro & Kontra - Fiú-lány barátság Ezo... - A csakrák Havinovella - Fedél Szubjektív - Október 3. - Majd írok valamit

Fotó Piski Zalán Képregény: http://feketemacska.freeblog.hu Munkatársaink Alföldi Viktória Bartha Zoltán Cseh Judit Fekete Lóránd Hornyák Árpád Horváth-Sarródi Andrea Lénárt Petra Lõcsei Zoltán Morvay Zita Nagy Árpád Nagy Csaba Németh Erzsébet Szántó Viktória Tóth Viktória Wu Yen-Ying Georgios Zarifis Zomborszky Márton Zubán Dániel Rafael

Szerkesztõség címe: 7624 Pécs Szigeti út 12. Diákiroda, Confabula Telefon: (72) 536-000/1541 Fax: (72) 536-112 e-mail: [email protected]

10. 11. 12. 13. 14.

19. 20. 22. 24. 26.

27.

Miegymás Most jól megmozgatunk Vendégoldal Testkuktúra - Fuss! Wanted Chuck Norris oldal Bulifotók - B-kolibuli

29. 30. 32. 33. 38. 39.

Deutsche Seiten Ob Über dem Niveau von Frauenzeitschriften und Herrenmagazinen

34.

Nyomda: PTE-ÁOK Kari Nyomda Megjelenés idõpontja: 2006. március Megjelenik 1300 példányban

English Pages Alzheimer’s disease Part I.

36.

3 A Sándor, József, Benedek korlátolt felelõsségû társaság szerencsésen véghezvitte rügyfakasztó programját, különlegesebb elõzetes ígérgetés és felhajtás nélkül: mindnyájan tapasztalhatjuk, elkezdett tollászkodni a tavasz. A tél lassan kikopik emlékezetünkbõl, és a testünkben robbanó hormonoknak köszönhetõen biztosan könnyebb és mosolygósabb lesz életünk. A zsibongás, a természet mélyérõl feltörõ életigenlés oly örvényt kelt, hogy amellett képtelenség úgy elosonni a mindennapok útvesztõjében, hogy ne rántson a mélyére. Hamarosan teljesül sokak vágya, és madárfüttyös virágerdõvé változnak mindennapjaink… Még van idõnk sokféle dologra. Elviselhetõ távolságban körvonalazódnak a leendõ vizsgák, így járhatunk nyitott szemmel, hogy minél több emléket, élményt csomagoljunk

lelkünk legmélyére, tartalék gyanánt a fogcsikorgatós idõkre. Egészen közel újságunk megjelenésének idõpontjához, elkezdõdnek az EFeN rendezvényei, hogy egy héten keresztül a legkülönfélébb programok szórakoztassák karunk hallgatóit. Csak buzdítani tudok mindenkit, hogy a lehetõ legtöbb helyre látogasson el, hiszen ennek az „egyetemes” rendezvénysorozatnak egyéb célja sincs, mint, hogy a hallgatók temérdek élményt szerezzenek! Kedves Olvasó! E sorok írójaként, ebben a pillanatban annyit remélek csupán, hogy tavaszod zsibongó mindennapjaiban a Confabula is egy tarka színfoltot képvisel majd, mert lázas munkánknak e remény volt a motorja… -dijó-

Szinte megjelenésünkkel egy idõben ismét elkezd dübörögni az EFeN gépezete. Egészen egyszerûen ez annyit jelent, hogy lesz egy hét, ami a tudományok elsajátítása mellett, azon túl, vagy inkább afelett, nem szól egyébrõl, mint, hogy rengeteg lehetõséget biztosít arra, hogy a hallgatók jól érezzék magukat, önfeledten, a lehetõ legkevesebb kötöttséggel. Újságunk hasábjain néhány esemény bemutatásával igyekeztünk még több kedvet teremteni, ötletet adni, hogy hova érdemes mindenképpen elmenni, mit „kell” feltétlenül megnézni. Garden party, tájékozódási verseny, könnyûzene, irodalom, bortúra, csak néhány apróság a teljesség igénye nélkül. Ezen felül itt még megjegyzem, hogy különösen érdekesnek ígérkezik Csermely Péter, nemzetközi hírû biokémikus elõadása a hálózatokról, melyet –ha nem is teljesen ebben a formában– már láthattunk a Mindentudás egyeteme keretein belül… Szükségtelen egyebet mondani, talán csak annyit, hogy mindenki érezze magát a lehetõ legjobban! A programokról bõvebben olvashattok a 16. oldalon.

Számos Olvasónknak, illetve Hallgatónknak okoz majd örömet (nagyon-nagyon reméljük!) az a megállapodás, mely mostantól közös együttmûködést jelent a www.bama.hu internetes oldallal; bama, azaz Baranya ma. Hogy egyértelmû legyen a dolog: bizonyára sokaknak feltûnt, hogy újságunk éles szemû fotósa elvegyült karunk népszerû bulijaiban, és a vegyülésen túl lelkesen kattogtatta fényképezõgépét is. Aztán persze ennek köszönhetõen a szerkesztõség lassan átalakult fotólaborrá, mert mindenki szerette volna megkaparintani a róla készült felvételeket… Mostantól ez roppant egyszerûvé válik, mert a fent említett internetes címen, röviddel a rendezvény után mindenki kedvére nézegetheti a fényképeket. Külön örömünk, hogy hamarosan a Confabula számai is letölthetõk ugyanerrõl az oldalról, PDF formátumban… Jó klikkelést!

Interjú - Gál Károly egyetemi lelkésszel Rendhagyóan az interjú túlmutat egyetemünk vélt vagy valós határain. Nem oktatót, kutatót mutat be, hanem Gál Károlyt, az egyetemi lelkészt. Mikor elindult az interjú szervezése, Károly atya azt mondta, hogy körülbelül ötödik ízben keresi meg valaki a Confabulától, így kíváncsi, hogy lesz-e belõle valami... Ha ellenpontokat keresünk a világ emésztõ, rossz pillanataival szemben, talán ez a gondolatsor utat mutathat, hogy merre lehet elindulnunk, illetve mire érdemes figyelmeznünk. A beszélgetés a 3. oldalon olvasható.

4 segíteni. Amikor leérettségiztem, hazajöttem Pécsre, és a teológiára jelentkeztem.

Gál Károly Bizonyára nem ismert mindnyájatok számára, hogy egyetemünknek kari lelkésze van. Az ifjú, rendkívül dinamikus Károly atya Pécsen született, majd általános iskoláját Szentlõrincen végezte, ahol elmondása szerint „emberközeli, komplex, komoly tudományos” oktatásban részesült. Mûvészeti szakkörösként, tanári javaslatra, Szentesre jelentkezett középiskolába irodalom-dráma szakra. A homogén társaság, színházi elõadások nagyon kellemes miliõt teremtettek és ez volt az az idõszak, amikor az alapvetõen természettudományos gondolkodású fiatalember elkezdett foglalkozni az Istenkérdéssel. Mert „lehet Isten nélkül is boldog életet élni”- mondja Karcsi- „de az Istennel egyesült élet az még ennél is boldogabb tud lenni.” Isten létének elfogadása egyik napról a másikra vált egyértelmûvé számára. Hogyan kaptad az elhívást, hogy a lelkészi hivatás felé fordulj? Szentesen a gimnáziumi évek alatt vált egyre nyilvánvalóbbá számomra, hogy lelkipásztorkodással szeretnék foglalkozni. Végül is, a színházban is az ember az igazságról akart beszélni, de valamilyen módon szûknek éreztem pusztán ezt a keretet, illetve rádöbbentem arra, hogy nagyon sok barátommal, ismerõsömmel tudok úgy foglalkozni, hogy valahogy az életükben tudok nekik

Az elsõ pillanattól nyilvánvaló volt, hogy te katolikus pap leszel és például nem református lelkész? Hisz tudjuk, hogy egy alapvetõ különbség a két lelkészi hivatás között a cölibátus kérdése. Én ezt választottam, és semmilyen más lehetõség nem merült föl bennem. A hitoktatás sem, pedig nagyon szerettem tanítani. Én úgy gondolom, hogyha nem lelkipásztor lettem volna, akkor sem lett volna családos életem. Igaz, rengeteg hölgynek udvaroltam -múltkor elõ is került egy füzetem tele versekkel, nagyon izgalmas volt-, de fontos volt a barátság is. Úgy gondolom, hogy akit az Isten ilyen életállapotra hívott meg, azt eleve alkalmassá teszi rá. Mind a mai napig nagyon sok gyerekkel foglalkozom, sokan tartoznak hozzám, hiszen a teológia is azt mondja, aki az atyaságot nem éli meg, az nem jó lelkipásztor. Mindig is olyan sokféle módon akartam az embereken segíteni, hogy úgy éreztem, abba már idõben sem férne bele a család. Egy ismerõsöm erre azt mondta, hogy ez a „le nem kötött lekötöttség”. Ez azt jelenti, hogy le vagyok kötve, de a közösség által, és csak akkor lesz mindannyiunk számára kielégítõ, ha én teljes mértékben a közösségért élek. A cölibátusban és a házas életben is ugyanaz az alapmotívum: a hûség. Nem bíráltak Téged még a szabadelvûséged miatt? Lehetséges, hogy Te egy új generációnak vagy az elõfutára? Nem vagyok szabadelvû. Krisztus törvénye szerint igyekszem élni. Krisztus törvénye pedig a szeretet szabadsága. S ez arra indítja az embert, hogy elsõsorban Isten akaratát keresse és tegye meg, és ne azzal foglalkozzon, hogy mit gondolnak mások. Ez lehet, hogy egyeseknek extrém lesz, de mivel az életben vannak extrém helyzetek, Isten oda is küld embereket az Õ nevében. Az igehirdetés sokféle formában megvalósulhat, a misszió is lehet sokféle, a lényeg az, hogy Isten törvénye szerint történjen. Krisztus hívása alapján mindig pap vagyok, akárhol is legyek. A fontos, hogy az Õ tanítását adjam tovább. Erre Õ maga figyelmeztet: „Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket” (Jn 8,31-32). Az pedig, hogy ezt miképpen kell tenni, másoktól tanultam. Voltak hasonló gondolkodású lelkipásztor tanáraim, elõttem is egy csomó minta van már. Az elsõ igehirdetéseim még a fõiskolán voltak, ahol egymás elõtt beszéltünk, ezek még nagyon teoretikusak voltak és szerkesztettek. Vannak alapvetõ retorikai fogások, melyeket az ember használ és átvesz, de állandó visszajelzésre van szükség, fejlõdni-alakulni kell. Én úgy gondolom, hogy az ember úgy tud jól az igehirdetésbe beállni, hogyha mondandója a személyiségébõl fakad. Ugyanakkor nagyon érdekes és fontos kettõsség, hogy egy lelkipásztor soha nem mondhat el csak annyit, amennyit õ megtapasztalt, hanem mindig az egészet kell elmondania, de az nem baj, hogyha jelzi, hogy ehhez az egészhez nekünk fel kell nõni. Nem arról beszélek, amit én elértem, hanem mindig Krisztus igazságának a teljességérõl, ami a kinyilatkoztatásban van, de mindezt mindig többes szám elsõ személyben. Van néhány lelkipásztor, aki nem a szavak embere. Az igehirdetés nem csak a szavakból áll, hisz van, aki nagyon jó szociális gondozó lelkipásztor és rendíthetetlenül foglalkozik

idõsekkel vagy fogyatékosokkal. Úgy gondolom, hogy az igehirdetéshez mindkét oldalról kell egy nyitottság, hisz a lelkipásztor csak közvetítõje Isten tanításának, így a lelkipásztornak és a hallgatóközönségnek is nyitottnak kell lennie. Ha valaki nyitott az Isten igazságára, akkor bármelyik igehirdetésbõl le tud vonni valamit, tud a prédikációból valamit hazavinni. Általában vegyes közösség van, de könnyebb olyan helyen igét hirdetni, ahol az ember személy szerint is ismer mindenkit, mert azoknak az embereknek könnyebb személyes dolgokat prédikálni. Nagyon érdekelne az, hogy hogyan készülsz fel egy igehirdetésre, hogyan áll össze az, ami ott elhangzik? Nem konkrétan egy igehirdetésre készülök, hanem az ember folyamatosan figyeli, analizálja a világot, illetve minden nap tartok egy kis elmélkedést a Szentírásról. Egy külföldi kármelita szerzetes mondja, hogy nem néha kell meditálni, hanem meditatív lelkületet kell kialakítani, hogy az ember eleve így nézze a világot. Sokáig nem értettem, hogy miért kellett nekem a színházban tanulnom, de azok alatt az évek alatt az ember memóriája hihetetlenül kiélezõdik szituációkra, ráadásul nálam ez gyerekkorom óta megvolt, hogy megjegyeztem egy helyzetben a hangsúlyt, vagy például egy tíz perces útszakaszt másfél óra alatt tettem meg, mert annyira megfigyeltem mindent magam körül. Nekem ez egy nagy ajándék az Istentõl, hogy figyelem a világot és a részleteket megjegyzem. Az információk folyamatosan kerülnek be és dolgozódnak föl és akkor, amikor elolvasok egy-egy Szentírási szakaszt, akkor keresem önmagam kapcsolatát az Istennel, hogy én hol vagyok ebben a tanításban, hogyan valósítom meg. Ilyenkor egy csomó minden eszembe jut, nyilván elsõsorban a saját magam életébõl. Az, hogy nap, mint nap tanítok az iskolában, nagyon aktuálissá tesz mindent. Ott rengeteget kell utánanézni, felkészülni. A konkrét felkészülés, pedig az, hogy hétfõn elolvasom az adott szakaszokat, pár napig érlelõdik anélkül, hogy foglalkoznék vele, és amikor jön a hétvége, akkor elkezdek gondolkodni rajta, és ilyenkor nagyon sokszor kész mondatok jutnak eszembe. Szoktál izgulni misék elõtt? Néha. Általában azért nem izgulok, mert ez egy közösségi ünnep és bár az emberek többsége a prédikációt teljesítményként fogja fel, az Isten jelenléte a lényeg. Akkor szokott bennem örömteli izgalom lenni, amikor olyan csoportnak kell beszélnem, ahol sok a nem hívõ, például egy esküvõn. Ilyenkor szeretnék olyat mondani, ami számukra is jelent valamit. Akkor is van bennem kis feszengés, amikor gyerekeknek kell beszélnem, vagy valami nehéz dolgot kell elmagyaráznom. Ott a felelõsség, hogy az ember nem mondhat hülyeséget, igaz egy jól mûködõ közösségbe belefér a korrigálás lehetõsége. Az egyetemi lelkészi cím viselése mit jelent pontosan? Ezt sokan nem tudják. A lelkipásztori munka beosztását a püspök és tanácsadó testülete végzi. Azért neveztek ki erre a feladatra, mert korábban is részt vettem a nagyobb ifjúsági, közösségi munkákban. Egy egyetemi lelkész elvileg az egyetem hallgatóival és dolgozóival foglalkozik. Mivel vannak hívõ és nem hívõ egyetemisták, nagyon sokszor elõfordul, hogy odajön egy nem hívõ egyetemista, és valamilyen életbeni vezetésben kér segítséget. Sok felnõtt

5

is jár hozzánk, aki tanácsot kér, vagy egyszerûen csak programok ügyében keres fel. Persze ennyi emberrel nem lehet egyszerre foglalkozni, mögöttünk állnak a már meglévõ plébániai foglalkozások, programok. A Collégium Seraficum egy fõ pontja a munkámnak, ott nem csak katolikusok laknak, nyilván mindenkinek fölkínálom a lehetõségeinket. Az országban elsõként alakult itt ökumenikus lelkészi munkaközösség, és Pécsen nagyon jól mûködnek a közös programok. A többi lelkésszel testvéri kapcsolatok vannak, az ember örül annak, hogy Õ is lelkész, Õ is a jó hírt viszi másoknak. Emlékszel valamilyen megrendítõ, emlékezetes találkozásodra Istennel? Elég sok ilyen élmény volt, igaz az ember keresi is ezt. A bérmálkozásom ilyen volt. Szentesen történt, Marosi Izidor váci püspök bérmált. Már eleve felfokozott lelkiállapotomban voltam, hisz a bérmálkozás egy nagy válasz Isten szeretetére. A püspök egy, az életszentség nagyon magas fokán álló ember volt, olyan típusú idõs ember, akin nem tapasztalod a lelki öregséget. Olyasvalaki, aki mellett az ember kivirul, és úgy érzi, nem is számít semmi külsõség. Én olvastam fel az olvasmányt és nagy élmény volt, hogy ezen az ünnepen olvashatok. Éreztem, hogy ez nem szereplés, hanem szolgálat. A püspök úr akkor látott elõször, és a prédikációját azzal kezdte: „Legszívesebben itt helyben pappá szentelném azt a fiút, aki az olvasmányt felolvasta”. Rá egy fél évre, egy nagyon kedves ismerõsöm azt mondta: „Meglássátok, ebbõl a Karcsi gyerekbõl még pap lesz.” Ezek elég mélyen érintettek, hisz ilyenkor az ember felteszi Istennek a kérdést, hogy: mi ez? A szentelésem elõtt írtam egy levelet a püspöknek, és a válasza volt a legmegdöbbentõbb, hogy „õ tudja, és nem véletlenül mondta”. Õ azt is tudta, hogy én papnövendék lettem, mert nyomon követte, hogy mi

6

történik velem. Emberekkel való találkozásokban nagyon meg lehet találni az Istent, amikor egy nagyon mély barátság születik, ezekben az ember mind megéli Istent. Igaz a mondás, hogy aki azt mondja, hogy szereti az Istent, de embertársát nem szereti, az hazudik. Embereken keresztül is közli Isten a szeretetét. Sokan úgy gondolják, hogy a katolikus egyházra ráférne egy újabb reformáció. Te hogy gondolkodsz errõl? Az egyház életében a Második Vatikáni Zsinat a legutóbbi nagy lelki megújulás, ami lendületet adott, de a megújulás mindig folyamatos. Egy csomó olyan embert el kell, hogy hordozzon az egyház, akik másban nõttek fel. Lelkipásztori munkám elején tudatosan irtottam az öregasszonyos vallásosságot. Ebbõl nem sült ki semmi jó, mert rájöttem, hogy az õ világlátásuk más. Nem rossz, csak más. Rájöttem, hogy mindenkit a saját környezetében kell serkenteni, hogy növekedjen, aktualizálódjon, így hozza meg igazán az erõfeszítés a gyümölcsét. A külsõ változtatásoktól tartok, mert nem hoznak valós, igazi, maradandó eredményt, a belsõkhöz pedig bizony idõ kell. Egy perzsa közmondás szerint a türelem egy olyan fa, melynek a gyökere keserû, de a gyümölcse édes. Igazából

Tudom mit tesz el hétfõn teszel este…! Mi az: buli és mégsem leszel másnapos, vagy másképp mi az: buli és mégis kézzel fogható bizonyítékod lesz az estérõl. A válasz: a K.E.M., vagyis a Kreatív Egyetemi Mûhely. Van egy hely minden hétfõn, ahol az egyetemista fiatalok kipihenhetik már elõre a heti fáradalmakat, anélkül hogy ez a szervezetükben káros nyomokat hagyna. Nyomot hagy, de másként. Nálunk hathatsz, alkothatsz, gyarapíthatsz egyszerre… de leginkább alkothatsz, méghozzá határok nélkül. Mi nem mondjuk meg, mit tegyél. Nálunk biztosan nem kell küzdened azért sem, hogy görbüljön, mert tuti görbülni fog, és nem a jegyed, hanem a szád, fõleg a gyönyörûségtõl, amint meglátod a körülbelül két órás lázas ügyködésed eredményét. Nem is hiszed, mire lehetsz képes, de mi igen, így minden eszközt a kezedbe adunk, hogy véghez vidd a mission impossible-t. A helyszín minden hétfõn este 6 órától az Iparosház 306os terme. További információkat a w w w.kreativmuhely.atw.hu oldalon találsz. Ha az estéinken szeretnél részt venni, csak egy e-mailt kell küldened a [email protected] címre. Tehát a küldetés fedõneve: a szórakozás új dimenziója!

az egyházaknak mindig az adott társadalmi közegben kell mûködniük, de amit hirdetek, azt nem én találom ki, és nincs okom vagy jogom megváltoztatni. Ha a világ számára ez értéktelen, akkor elkezdem keresni a csatornákat, ahol közös tudok lenni az emberekkel, és befogadják Istent. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a növekedést Isten adja. Ozeás próféta azt mondja: „Isten igéje olyan, mint a tavaszi esõ, igyekezzünk megismerni Õt.” (vö.: Oz 6,3) Utolsó kérdésként: meg tudnál fogalmazni valamiféle üzenetet a mai fiataloknak? Ne légy középszerû! Legyél mindig nyitott az Istenre és a világra! Ne legyenek rögzült, zárt részeid, mert abban a pillanatban, hogy fiatalként lezárom magam, az már egy rossz értelemben vett öregségnek a része. A másik, hogy mindenki vegye komolyan a napjait, a hivatását, az életét, ne halogassuk a küldetésünket, és itt elsõsorban a szeretetre gondolok, mert nem tudjuk meddig tart az életünk. Végül, pedig próbáljunk odafigyelni a másikra és merjünk élni teljesebb életet. Merjük felvállalni, hogy szeretjük a másikat és fõleg, ha majd orvosok lesztek, merjetek õszinte, önzetlen segítséget adni! -bogyóFotó:dijó

7

F I G Y E L E M ! ! ! Pályázati felhívás!!! A Hallgatói Önkormányzat várja azon hallgatók, diákszervezetek, egyesületek, jelentkezését, akik közéleti tevékenységük lebonyolításához, finanszírozásához a HÖK támogatását kérik. A támogatási kérelmeket a Diákirodán adhatjátok le április 10-én 12.00 óráig. A pályázatoknak a csoportok, illetve szervezetek féléves vagy éves költségvetés-tervezetét, egyszeri rendezvény esetén annak várható költségeit kell tartalmazniuk. További felvilágosítást, az évfolyamotok választmányi tagjaitól és a Diákirodán kaphattok. Sarnyai Ákos PTE-ÁOK-HÖK, elnök

Tisztelt Fõszerkesztõ Úr! A Confabula 2005/2006 II. félév 1. számában közölt „Confabula Statisztikai Hivatal” rovat keretében megjelent írásra szeretnénk reflektálni. Többek közt én is emlékszem anno 4-5 évvel ezelõtt Strassz Andris és Baggio nagysikerû bulijaikra, azonban õk is elmenetek -mint remélhetõleg mind, akik ide járunk-, és megszûntek az igazán saját bulijaink. Az „A klub” 2005. márciusi megnyitása óta hallhattuk csak az egyetemen azt, hogy a hallgatók szívesen járnak el újból rendszeres „áókás” rendezvényre, és ilyen szempontból meglepõ számomra a kapott eredmény. Néhány észrevétel, csak a jövõre nézve: 1. Az, hogy a megkérdezettek 37%-a voksát a Rockzene mellett tette le, még nem is lenne meglepõ, -bár az A klub zeneileg sosem õket célozta- legyen egy átlagos eloszlása zenei ízlésünknek. Azonban: „A klub” kérdésében eléggé furcsa „díjat” ítélni egy rockbandának, hacsak nem ezt célozták meg a kérdésekkel tulajdonképpen… Mert láthatnánk akkor ama 37% rockkedvelõ szavazati eloszlását abban a kérdésben, hogy a Rock bandák közül kit kedvel (bár ezen kérdésben nem vagyok szakértõ, de gondolom, nem csak a „Dream Theather” létezik). 2. Statisztikai Hivatal régi rovata az újságnak, és én is

tudom, hogy régen 200-300-as vizsgálati számokkal mozogtak. Az, hogy a vizsgálati elemszámot nem tûntetitek fel, mondjuk “aranyközépút”-értékelésnél senkit nem bánt meg… Csak némi kukacoskodással: Remélem, hogy vizsgálatotokban szerepeltek külföldi (magyarul értõ) hallgatók is, mert szép számmal jönnek õk is hozzánk! 3. „Az elõzõ szemeszterben hány A bulin fordultál meg?”-kérdés : „Egyen sem” válaszra 19% értékkel… hát lehet, hogy én nem figyeltem marketing órán a kérdõíves felmérés részen, bár nem kell nagy tudás hozzá: Aki nem volt ott, az honnan tudja, hogy milyen az „A buli”?.... No Comment… 4. „Ha ellátogatsz, miért teszed?” kérdésre táncolni 26%... Ha az ide járóknak csak a 26%-a táncolna, megoldódna a „Mit változtatnál meg az a bulin?” 2. pontja. Még egy apró számítást engedjetek meg nekem: Átlagosan 300 ember van egy éjszaka nálunk. Akkor annak 26%-a: 79 ember…, annak nem kell nagyobb tánctér… Merthogy senkinek nincs kedve olyanra táncolni, ami nem a stílusa… 5. Ezen felmérés alapján én és még 220 ember, nem ÁOK vagy EFK hallgató, merthogy rám abszolút nem jellemzõ, hogy akár a Dream Theather, de Bon Jovi és Robbie Williams rajongója lennék (ebbõl a két utóbbit, mondjuk úgy, ismerem)…, én speciel Yvel & Tristant hallgatok szívesen…, de ez persze nem számít… Köszönettel és természetesen csak tanító szándékkal: Penke József a nem reprezentatív áókás

8 Újraéled az MFHE! Minden kedves Fogorvostanhallgató figyelmébe ajánlom a következõ cikket. Az MFHE -a Magyar Fogorvostanhallgatók Egyesülete- az 1985. óta létezõ Magyar Fogorvosi Egyesület Ifjúsági szekciójából nõtte ki magát önálló szervezetté 1991-ben. Mind a négy orvosi egyetemen mûködik helyi bizottsággal. A pécsi szervezet új vezetõséggel, rengeteg ötlettel, energiával és új tagokkal szeretné a fogorvostanhallgatókat összekovácsolni. Bárki lehet MFHE tag, aki hallgató, vagy 35. életévét még nem töltötte be, de már végzett fogorvos vagy rezidensképzésben vesz részt, és befizeti a tagsági díjat. Mit tudunk ezért nyújtani? A világ több országába uni-, vagy bilaterális cseregyakorlati lehetõségeket, melyeket akár már most is megpályázhattok a Fogászati Klinikán kitett pályázati feltételek alapján. Kedvezményes belépési lehetõségeket különbözõ rendezvényeinkre. Miért érdemes jelentkezni még? Idén, több bulit szeretnénk szervezni, hogy az öt évfolyam kicsit jobban megismerje egymást. A fogászavatókkal, búcsúztatókkal, giccs-partyval, bowling-versennyel, bortúrákkal, legjobb oktató választással és a tavasz végi kirándulósfõzõversennyel hagyományt is szeretnénk teremteni. Nem utolsó sorban két nagy feladat is vár még ránk az idén. Az egyik a minden évben megszervezett Magyar Fogorvostanhallgatók Országos Találkozója õsszel ismét Pécsett kerül megrendezésre. A többnapos rendezvénysorozaton mind a négy egyetemrõl érkeznek diákok, oktatók, rezidensek. Nappal színvonalas elõadássorozatokból és termékbemutatókból áll a program, esténként természetesen buli és a helyi nevezetességek bemutatása. Sejthetitek, hogy ennek megszervezése nagyon sok munkával jár, így már most gondolkodhattok, hogy ki miben tudna segíteni.

A másik feladat a prevenciós program kidolgozása és megvalósítása. Mi is lehetõséget kaptunk fogászati prevenciós elõadásokra különbözõ korosztályok számára. Gondolom, nem kell senkinek sem bemutatnom, a mai fogápolási és fogorvoshoz látogatási szokásokat Magyarországon. A mi feladatainkhoz nem csak a gyógyítás, hanem a betegségek megelõzése is tartozik. Tudom, hogy sokan úgy állnak a preventív fogászat címû tantárgyhoz, hogy ha senkinek sem lesz rossz foga, akkor ki fog hozzánk járni? De higgyétek el ilyen helyzetbe sose fogunk kerülni, és nekünk sem mindegy, hogy egy beavatkozást hány perc alatt tudunk elvégezni a beteg tájékozatlansága miatt. Nagyon örülnénk, ha minél többen vennétek részt a programjainkon és segítenétek is azok megszervezésében. Ezért kérünk Benneteket, hogy folyamatosan figyeljétek a faliújságokon elhelyezett plakátokat és pályázati kiírásokat. Amennyiben bármilyen kérdésetek van, bizalommal fordulhattok a képeken látható harmad éves hölgyekhez, akár a folyosókon, akár minden kedden 14:30-tól 15:30-ig elérhetõk vagyunk a HuMSIRC irodában „hivatalos fogadóóra” keretében. Tényleg minél több tagot és segítõ kezet szeretnénk, hiszen rajtunk múlik, hogy hogyan telnek el az egyetemista éveink, és ha már van ilyen lehetõségünk, akkor éljünk is vele! -Mesi-

9 K öltö zés Úgy tûnik, költözünk. Elméleti tömbön belül maradunk ugyan, de 2 emelettel feljebb leszünk megtalálhatóak (pár szinttel feljebb jutunk… Hogy pontosan hol, arról idejében tájékoztatunk mindenkit.

felsõoktatási intézményben töltöttek ki a diákok). Ezen kívül megfogalmazták a magyar Manifesto szövegét, amelyet majd Brüsszelbe továbbítanak, csakúgy mint a többi 24 tagország, hogy megszülethessen az összeurópai Manifesto, amely az Európai Bizottságnak kerül bemutatásra 2006. május 31-én.

Állásbörze Manifesto Az Európai Ifjúsági Fórum kezdeményezésére végre megmozdult az európai ifjúság, és köztük Magyarország is kinyilatkoztatja véleményét a dohányzást illetõen. Március 4-én Budapesten a Manifesto konferencián a résztvevõk megvitatták a kérdõíves felmérések eredményét (melyet számos általános és középiskolában, valamint

Közeledik az április 4-5-e, és a rendezõk lelkesen szerveznek és szerveznek… hogy minden gördülékenyen menjen majd, és hogy Ti, kedves Olvasóink (mint az állásbörze leendõ résztvevõi), minél hasznosabb információkkal legyetek majd gazdagabbak. Szerencsére az egyes gyógyszeripari vállalatok képviselõi nagyon jól érezték magukat tavaly, így reméljük, ez adja majd az idei rendezvény alaphangulatát is.

II. Pécsi Or voskari Állásbörz e a Állásbörze Ma g yar Or vostanhallg atók Eg y esülete Mag ostanhallga Egy (HuMSIR C) sz er ve zésében (HuMSIRC) szer 2006. április 4-5. 2006. április 4. Rezidensi és PhD fórum III. számú elõadóterem: 12:00-12:45 12:50-13:20 13:25-13:55

Prof. Dr. Ertl Tibor Továbbképzõ Központ Prof. Dr. Fischer Emil Doktori Iskola Prof. Dr. Bódis József Magyar Orvosi Kamara

14:15 órától a III. sz. elõadóteremben és a Dékáni Tanácsteremben regionális oktatókórházak bemutatkozása: Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Kaposvár, Szekszárd, Baranya Megyei Kórház, Mohács, Komló, Szigetvár 16:30 A gyógyszeripar bemutatása az Egis képviselõje által

2006. április 5. Gyógyszeripari Vállalatok bemutatkozása

To váb bi részletek a plakátok on! plakátokon!

10

A le gf ek etéb b ffek ek ete gfek eketéb etébb ekete humor Oké, most vagy öregszem, vagy egyszerûen nem voltam elég olvasott eddig. Mostanában csak régi, megfoghatatlan, utópisztikus és fõleg igaz mûvek kerültek a kezembe. Például Huxleytõl az oly sokat idézett Szép új világ, Robert Merle: Védett férfiak, vagy akár a Brazil címû film. De most mégsem ezekhez szeretnék kedvet csinálni, sõt nem is egy konkrét könyvrõl írok, hanem egy írót szeretnék a figyelmetekbe ajánlani. Õ pedig nem más, mint Kurt Vonnegut. Nevének kiejtése egy ideig fejtörést okozott, amíg meg nem tudtam, hogy negyedik generációs német származású amerikai állampolgárként 1922. november 11-én született. Ami a Fegyverszünet napja az elsõ világháborúban, amikor „az a hirtelen csend Isten hangja volt.” Életének többi epizódja sem kevésbé szokványos, édesanyja éppen Anyák napján lett öngyilkos. A második világháborúban ott volt Drezda bombázásakor, amit egy pincében vészelt át, ez késõbb több könyvében felbukkan, sõt Az ötös számú vágóhíd kifejezetten ennek állít emléket. Amikor Alice nõvére meghal rákban, pár nappal férje halálos vonatbalesete után, Kurt a saját három gyereke mellé veszi még három unokaöccsét

is. Egyébként bátyja híres légkörkutató, aki „felfedezte, hogy ezüstjodiddal néha havat vagy esõt lehet csinálni”. Meg egyszer majdnem felgyújtotta magát cigarettával, de ami a legfurcsább, hogy ennyi minden ellenére még mindig él és alkot. Az ember mindig azt gondolja, hogy vele nem történhetnek meg furcsa dolgok, pedig dehogynem, még furcsábbak is, mint a Börleszkben olvasottak. Aminek kb. minden oldalán kétszer szerepel a „Hehe” szókapcsolat. A címbõl is sejteni lehet, hogy nem egy egyszerû történetrõl szól. A fõszereplõ Wilbur Nárcisz 11 Swain és testvére Eliza életútját meséli el. Csakhogy mindketten két méter magas ronda szörnyek, de ha fejüket összedugják õk a legintelligensebb lények a Földön. Wilbur az USA elnöke lesz, mert meghirdeti a „nincs többé magány” programot, melynek lényege, hogy akik ugyanazt a nevet találták ki maguknak (lásd Nárcisz) egy családba tartoznak. Tarantino-s idõsíkváltások közben lehet csak kibogozni, hogy a jelenben Manhattan szigete a Halál Szigetévé vált, mert mindenkit megölt a Zöld Halál vírus, és ha túl alacsony a nehézkedés, akkor minden hímnek erekciója van. A kínaiak pedig, helytakarékossági szempontból mindenkit összezsugorítanak, bár már senki sem tudja pontosan, hogy mi folyik Kínában. Mindeközben olyan mondatok vannak elrejtve, amiken érdemes pár percet elgondolkodni: „engem nem érdekel, ki harcol ki ellen - a túlsó oldalon mindenkinek vannak rokonai” és „a múlt csupán a kezdet”. Tanulságos még a Macskabölcsõ is, amit 1947-ben fogadtak el diplomamunkájaként, habár az elsõ mondata szerint „ebben a könyvben egy szó sem igaz”. A történet egy fiktív szigeten, San Lorenzo-n játszódik, melynek államformája a totális diktatúra, vallása a bokonizmus és a szuperjég feltalálásával az Apokalipszis felé rohan. Rádöbbenhettünk arra, hogy „A múltnak pontos megörökítése nélkül hogyan várhatnánk el férfiaktól és nõktõl, hogy a jövõben ne kövessenek el komoly hibákat?” És „mit remélhet a földön az emberiség számára a gondolkodó ember az elmúlt évmilliók tapasztalata alapján?” A válasz sajnos: „Semmit.” A nagy kedvencem, pedig a Bajnokok reggelije. Ez az egyik legnagyobb sikere, amiben kifigurázza az USA teljes kultúráját és életformáját, kezdve a himnusztól, a zászlótól, a dolláron található jelképeken át az emberi természetig, még a kislányok bugyija és a falloszok átlagos mérete is terítékre kerül. Ja, és egyébként nem meglepõ, hogy kitalált szereplõi vagy valós családtagjai ki-beugrálnak egyik könyvébõl a másikba, létrehozva egy nagy egységes történetet. Bátran ajánlom mindenkinek, akik nevetve szeretnek gondolkodni az életrõl és szeretik a „szürreális valóságot”. Szerintem mindenki megtalálja a kedvencét a regények vagy novellák között. Ráadásul nem is nehéz beszerezni, mert manapság megint sok mûvét újra kiadják. Jó szórakozást kívánok, és ne felejtsétek, „írjatok le mindent!” és „…szeretni a legeslegfontosabb.” -Mesi-

11 Testbõl T estbe Kocsis Zita Saide ikonfestõ és Rádóczy Bálint grafikus kiállítása. A neten már 1-2 hete követtem az elõkészületeket, nézegettem, hogy mire is számíthatok. Elsõre nehezen tudtam elképzelni, hogy a konceptben leírtak hogyan tudnak majd valami egységes egésszé összeállni. De végül egész jól sikerült. „A “Testbõl testbe” kiállítás a test és lélek egységét vagy különállóságát, az egység pillanatnyi vagy tartós megbomlását mutatja be a nemi szerepvállalások kétértelmûségének tükrében. Egyéni nézõpontból, mégis

alkotói egységben, szellemi párbeszédet folytatva járjuk körül a szellemiség és a testiség határait, korlátait, sajátosságait.” A fõhelyen lévõ „Megfeszített” nõi Jézust ábrázoló mû volt az egyik legérdekesebb.Különleges volt a szinte mindenhol látható Krisztus témát egy egészen más módon látni: ugyanúgy a test szenvedését ábrázolja, csak mindezt egy nõi alak jeleníti meg. Ezáltal új formába öntve jobban átérezzük a szimbólum jelentését. A mûvészek közötti kapcsolatot a testekrõl készített gipszlenyomatok hozzák létre. A test mint levetett ruhadarab jelenik meg. Mintha nem is a forma lenne lényeges, hanem maga a tartalom, mely a test elhagyásával felszabadul. A terem hátsó részén látható portrék, illetve ezek animált változata, a modellek átváltozását mutatja be a smink, mint az álcázás, az emberiség által oly régóta használt eszköz segítségével. Úgy láttatja a modelleket, ahogy õk magukat nem szeretnék, és ezáltal szembesíti õket félelmeikkel: hogyan tûnik el az arc és veszik el a személyiség a fehér festék alatt, hogyan veszíti el a férfi férfiasságát, a nõ nõiességét, vagy hogyan ad új jelentést a smink egy ártatlan kislányos nõi arcnak és válik anyagias lánnyá. Újdonság, hogy a kiállításhoz egy jól szerkesztett honlap is tartozik. Nagyon jó ötletnek tartottam a naplót érdekes volt végigkövetni, ahogy egy kiállítás megszületik. A multimédiás anyagok között pedig például meghallgathatjuk a kiállításon lévõ ”gyóntatófülkében” hagyott üzeneteket. Helyszín: Parti Galéria, Mária u. 1. (Széchenyi téren a Dzsámi mögött) Nyitvatartás: keddtõl péntekig 10-18 óráig, szombaton 10-14 óráig Weboldal: www.playdog.hu/test

12 Fiatalság-bolondság... és végre itt az április, ami a szerelem és a bolondozások hónapja. Április elsején bizonyos keretek között sok minden megengedhetõ. Ötletes tréfákon pedig nem illik megsértõdni, hiszen ezek a jól irányzott poénok vidám színfoltjai lehetnek hétköznapjainknak. Az azonban kevésbé ismert, hogy honnan ered az áprilisi tréfálkozás szokása. Tekintettel arra, hogy különösen közel áll szívemhez a téma (errõl talán majd kicsit késõbb részletesebben), szívesen néztem utána és jártam a dolgok végére, kultúrtörténeti és kalendáriumi kalandozások közepette. Rengeteg teória és találgatás létezik. Legrégebbi információnk a középkorból származik; a Szaturnáliákból eredõ „bolondünnep” (Festa follorum), ami a 12. század elejére vezethetõ vissza. Azonban ezt nem áprilisban, hanem december 28-án, aprószentekkor vagy Újév napján tartották meg. Ezek a vigasságok az évek múlásával egyre szabadabb formát öltöttek, eldurvultak, így az egyház egyre szigorúbb tiltó rendszabályokat hozott a közkedvelt népszokás ellen. (Nem sok sikerrel, mert 1544-ben a Sorbonne-nak újabb intézkedéseket kellett végrehajtania, sõt, még a dijoni parlament is foglalkozott a problémával 1552-ben.) Igaz, hogy az újévi és április elsejei bolondnap közti összefüggés kétes; feltûnõ, hogy az utolsó franciaországi tilalmakkal szinte egy idõben, 1538-ban ütötte fel fejét német földön egy furcsa népszokás, amely feltételezhetõen egy átmenet lehetett a két nap között. Ekkortájt ugyanis az augsburgi országgyûlés nagy valutarendezést tûzött ki április elsõ napjára, s a bennfentesek óriási spekulációkat akartak végrehajtani. Mikor a valutareform mégis elmaradt, a spekulánsok

alaposan ráfizettek manipulációikra, s közröhej tárgyává lettek. Ettõl fogva német területeken ezt a napot az elbolondítás napjaként emlegetik. Az áprilisi idõszakot az ókori rómaiak Vénusz istenasszonynak szentelték. (A naptárt megreformáló Julius Caesar saját családjának õsanyját tisztelte benne.) Vénusz járulékos neve „aprilis”, ami a latin „aperire”; azaz megnyitni igébõl ered. Tekintettel arra, hogy magáról a szerelem istennõjérõl van szó, a megnyitás eredetileg a szülés aktusára vonatkozott, de naptári fogalomként ezt késõbb azzal magyarázták, hogy hivatalosan a konzulok április elsején nyitották meg az új esztendõt. Egy másik forrás szerint Franciaországban kell keresnünk a tréfálkozás eredetét. A régi francia naptár szerint az év áprilissal kezdõdött. E napon õsi szokás szerint az ismerõsök megajándékozták egymást. IX. Károly azonban 1564-ben meghozta azt a rendeletét, mely szerint az esztendõnek onnantól fogva január elsején kell kezdõdnie. Így az ajándékozások idõpontja is áttolódott januárra, de a régi évkezdet még sokáig megmaradt az emberek emlékezetében. Eleinte áprilisban is küldözgettek ajándékokat, majd a kettõs költségre való tekintettel tavasszal már az értékes meglepetések helyett inkább tréfákat küldtek, végül kialakult az a szokás, hogy a hamis évkezdetet hamiskodással, bolondozással ünnepelték. Egyik legrégebbi híres áprilisi tréfát XIV. Lajos francia király fia, Toulouse grófja eszelte ki, áldoztául Gramont márkit választotta. Március 31-e éjjelén, mialatt a márki aludt, a gróf kilopatta cinkosaival a ruháit. Minden egyes darabot felfejtettek, majd szûkebbre varrták össze. Reggel természetesen szegény, megtréfált márki nem fért bele ruháiba, mellényét, kabátját nem tudta begombolni. Küszködése közben nyitotta rá az ajtót az egyik cinkostárs: „Az Istenért márki, mi történt Önnel? Egészen meg van dagadva!”– a márki ijedten állt, verítékezve, hogy miféle kór üthetett ki rajta. Orvosért futtattak, a doktor persze be

13

volt avatva. Megvizsgálta a „képzelt beteget”, receptet írt, majd gondterhelt arckifejezéssel távozott. A gyógyszerész azonban visszaküldte a receptet, hiszen nem értette, mert ez volt ráírva: „Accipe cisalia et dissue purpunctum”vagyis „Végy ollót és vágd fel mellényedet!” Az áprilisi tréfa persze nem mindig sült el jól. Magyarországról van egy 1891-es adat, mely szerint egy vidéki városban egy anya és leánya öngyilkosak lettek, mert egy ismerõsük a szóban forgó bolondos napon levelet írt nekik a fõvárosból, hogy a katonai szolgálatot teljesítõ fia/bátyja haditörvényszék elé került, ahol halálra ítélték, mert lekopott a cipõsarka. Tehát már itthon is régebb óta divatos az ugratás. Szokás volt például a gyerekeket elküldeni boltba szúnyogzsírért, esernyõmagért, trombitahúrért vagy hegedûbillentyûért. Világszerte is rengeteg kifejezés született a nap kapcsán. Angliában „All fools day”, Franciaországban „Poisson d’Avril” (áprilisi hal), Olaszországban hasonlóan „il pesce d’aprile”, Németországban „Aprilnarr”, Hollandiában „Narrentga”... Érdekesség még itthoni viszonylatban, hogy a magyar gazdák régi elõírásai szerint a méheket április elsején vagy április elsõ hetében – lehetõleg szerdán vagy csütörtökön – kell kiengedni elsõ röptükre, mert így lesznek a méhecskék abban az esztendõben szorgalmasak, kövérek és elevenek. De Szent György havának elsõ napja legfõképpen ünnep..., bolondok, bolondozók és másokat bolonddá tevõk vidám ünnepe. Lélektani háttere nem túl bonyolult, ha belegondolunk. Egyszerûen az alapvetõ emberi természetünkön, veleszületett tulajdonságunkon alapszik: szeretünk borsot törni barátaink, ismerõseink orra alá anélkül, hogy ennek valamiféle komolyabb következménye lenne. Így sokan örülnek egy olyan napnak, amikor kicsit szabadabban, büntetlenül lehet garázdálkodni. Bosszankodni pedig tényleg nem érdemes. A megtréfált alany is jobban jár, ha együtt mosolyog megtréfálóival, hiszen ez tényleg errõl szól...

Korábban már megemlítettem, mennyire közel áll hozzám a bolondok napja... minden évben különleges a számomra. De talán a legemlékezetesebb az 1986-os április elsõ napja, mikor is jól megtréfáltam mindenkit azáltal, hogy megláttam a napvilágot... (no igen, sokak szerint ez meg is látszik...) Márai Sándor a Négy évszak címû könyvében így ír az áprilisban születettekrõl:„...A közhit kissé bolondosnak tart minket, áprilisi gyermekeket. (...) Biztos hogy van bennünk valami állhatatlan, valami rohanó, valami óvatosan garabonciás. Amolyan szalonképes ámokfutók vagyunk...” Szeretettel köszöntök minden kedves születésnapját ünneplõ „szalonképes ámokfutót”! -Viktória-

1. Senki sem jobb európai és mûveltebb ember azáltal, hogy a szerves vegytant organikus chemiának nevezi. (Kosztolányi Dezsõ)

6. Az igaz ügyért küzdeni, még akkor is kötelesség, midõn már a sikerhez nincsen remény. (Deák Ferenc)

2. Az ismeretlent megközelíthetjük az ismeretek, de a lehetõségek felõl is. (Szilágyi Domokos)

7. A gonosz kivételes. A legtöbb emberben iszonyatos nagy a kísértés a jóra. (Heller Ágnes)

3. A tudomány türelmesebb a kuruzslással szemben, mint a kuruzslás a tudománnyal szemben. (Karinthy Frigyes)

8. A jogot, melyet az erõszak elveszen, vissza lehet szerezni, de veszve van, amirõl a nemzet maga lemondott. (Kossuth Lajos)

4. Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senkise gondolt. (Szent-Györgyi Albert) 5. Minden ország akkora, amennyivel hozzájárul az emberi haladáshoz, teljesen függetlenül attól, hogy a térképen mekkora terület jelöli a helyét a világban. (Szent-Györgyi Albert)

10. A természet nem épít külön elvet egy fának, egy bokornak, egy virágnak, egy embernek. Minden egy nagy közös alapelvre épül. (Szent-Györgyi Albert) 10+1 De vagyunk-e azok, amik lehetnénk? (Karinthy Frigyes)

14 Massive Attack A Massive Attack generációjának az egyik legnagyobb hatást gyakorló zenekara, a trip hop felemelkedésének egyik zászlóvivõje. Hipnotikus hangzású zenéjük – a hiphop ritmusok, mély érzésû dallamok, dub groove-ok és samplerek sötét, érzéki egyvelege – olyan elõadók elõtt kövezte ki az utat, mint a Portishead, Sneaker Pimps, vagy a Tricky, hogy csak néhányat említsek. Történetük egészen 1983-ig nyúlik vissza, amikor a The Wild Bunch, az egyik legkorábbi és legsikeresebb DJ kollektíva megérkezett Nagy-Britanniába. Itt új elemekkel töltötték fel zenéjüket: a punktól kezdve a reggae-n át az R&B-ig számos stílust vegyítettek. A csapat koncertjei hamarosan kötelezõ programmá váltak a bristoli közönség számára– népszerûségük csúcsán már akkora közönséget vonzottak, mellyel gyakorlatilag kinõtték a kis helyi zenei színtér adta korlátokat. Amikor a ’80-as évek közepén a The Wild Bunch hajója váratlanul megfeneklett, két tagja -Andrew „Mushroom” Vowles és Grant „Daddy G” Marshall- összeállt egy helyi graffitis arccal, név szerint 3D-vel (polgári nevén Robert del Naja), és 1987-ben végül megalakították a Massive Attackot. Elsõ, Daydreaming címû maxijuk pedig 1990-ben jelent meg, megspékelve a fülledt énekhanggal bíró Shara Nelson és a rappelõ Tricky közremûködésével. Ezt a lemezt sorban még kettõ követte: a klasszikus Unfinished Sympathy és a lenyûgözõ Safe From Harm. Az elsõ nagylemez végül 1991-ben jelent meg, mely a Blue Lines nevet kapta; bár az anyag távolról sem volt mondható hatalmas kereskedelmi sikernek, ennek ellenére nagyon hamar alapmûvé vált. Három év szünet után a Massive Attack a Protection címû lemezzel tért vissza (ez a lemez szerintem telitalálat volt!). Az albumról három maxi jelent meg: a Karmacoma, a Sly és a címadó. A lemezt egy grandiózus turné követte, az azt követõ években pedig kizárólag remixeket készítettek olyan elõadóknak, mint például a Garbage. Emellett dolgoztak Madonnával is egy Marvin Gaye tribute albumon. Következõ anyaguk, a Risingson kislemez, mely 1997 nyarán jelent meg. A harmadik Massive Attack nagylemez 1998 közepén került a boltokba, címe Mezzanine. A lemez

Gondoltam picit megújítom a rovatban kis részlegemet, és mindig próbálok egy zenei stílust, valamint egy hozzá tartozó elõadót bemutatni

IDM - Intelligent Dance Music Az intelligens tánczene a ‘90-es évek elején kezdett elterjedni a techno egy stílusaként. Míg az energikus, kemény hangzású techno erõsen táncparkett-irányultságú volt, addig az IDM a fejet, az agyat célozta meg kissé lassabb, kevésbé agresszív és sokkal dallamosabb, mûvészi és improvizatívabb hangzásával. Igazából az elnevezés félrevezetõ hiszen erre a stílusra nem igazán lehet táncolni, ezért gyakran használják szinonimaként az Electronica kifejezést. Rendkívül sok zenei stílusból

hatalmas siker volt, mind a kritikusok, mind a közönség részérõl osztatlan elismerést könyvelhetett el. Ezután a Massive Attack amerikai és európai turnéra indult –bár ekkor már Vowles kilépett a csapatból, mert nem értett egyet a Mezzanine mûvészi koncepciójával. Del Naja és Marshall tehát duóként folytatták tovább, s késõbb olyan világhírû elõadókkal dolgoztak együtt, mint David Bowie és a The Dandy Warhols. Késõbb Marshall egy rövid idõre elhagyta a zenekart, hogy több idõt tölthessen a családjával –helyét addig Neil Davidge producer vette át. Öt év szünet után, a Massive Attack 2003 februárjában jelentette meg 100th Window címû negyedik albumát, amelyen olyan elõadók szerepeltek, mint Horace Andy (mint mindig) és Sinéad O’Connor. Figyelem! Június 13-án a Petõfi Csarnok szabadtéri színpadán fognak koncertezni! -Heidy-

táplálkozik: drum and bass, ambient, house, techno, hip hop, Uk Garage, jazz és akár a népzenei elemek is megjelenhetnek. Sok IDM számra jellemzõ a gyors kaotikus ritmus, ami távolról a breakbeatre emlékezteti az embert. Gyakran szokatlan ritmusokat 7/8, illetve gyakori ritmusváltásokat használnak. Ezen stílus legfõbb jellemzõi: a hangok nagy választéka, valamint ezeknek az egységeknek a szerzõ által nagyon precízen egésszé való komponálása. Manapság, leggyakrabban számítógépekkel történik a nagy mennyiségû hang kontrollja a felépítéshez. A legtöbb ilyen zene túl komplex, hogy emberi aggyal vagy akár írott formában lejegyezhetõ legyen. Néhány elõadó: Aphex Twin, Autechre , Boards Of Canada, Four Tet, Mouse On Mars, Squarepusher

Plaid 1984-ben alapította meg Ed Handley és Andy Turner barátaival a Def Squad nevû Break–Dance csapatot. A következõ években nagy sikereket értek el Londonban. 1989-ben ismerték meg az akkor még hip-hop rajongók az ex-tengerész Ken Downie-t. Black Dog Productions néven kezdtek el tevékenykedni, azonban zenei ízlésük különbözõsége miatt már korán külön utakon jártak. Handley és Turner 1991-ben kiadták a legendás Mbuki Mvuki kislemezt. Plaid néven élõ fellépéseket is vállatak immár Downie nélkül. A szakítás 1995-ben vált véglegessé. A következõ maxi Cd megjelenése után rögtön le is szerzõdtette õket a legendás, az elektronikus zenei világot máig jelentõsen meghatározó Warp-Records. Felfigyelt rájuk Björk, és fel is kérte õket elõzenekarnak az akkori ázsiai turnéjához. Késõbb közös munkák is következtek néhány remix formájában. Illetve az 1998-ban megjelent elsõ nagylemezükön „Not for threes” is közremûködött a mûvésznõ és Nicolette is. Ezt követi 1999-ben a Rest Proof Clockwork. Majd 2000-ben megjelent Trainer címû albumuk, ezután nagy gyorsasággal a 2001-es Duble figure ahol végre már hátat fordítottak Hip-hop gyökereiknek. 2003ban jelent meg Parts in the post címû remix-albumuk. Többek között Björk híres mára már klasszikussá vált számának (All is full of love) remixével. Közben a koncertekre beerõsítettek egy VJ-vel is. Szintén a 2003-as évben jelent meg Spokes címû albumuk. Az elsõ szám, Even spring, szerintem az egyik legjobb. Eléggé melankolikus, szomorkás hangulatú. Zseniális ötlet benne a vokál betét,

15

ami több számnál is jól jönne, de így is egy kellemes, élvezhetõ albumot hallgathattok. Ha érdekel Titeket kezdésnek a Spokes vagy a Duble Figure lenne az, amit ajánlanék. -Sanya-

Alternative Dance Az alternatív dance az alternatív/indie-rock dallamvilágát hozza össze a post-disco stílus elektronikus hangzásával. A nyolcvanas években egyre több popzenét játszó alternatív elõadó próbálkozott elektro és dance elemekkel, s így a stílus képviselõi hamar megtalálták az utat a klubok felé. Sikerének oka az volt, hogy egy sokkal emberibb, a klub/dance-szel ellentétben kevésbé mechanikus érzést keltõ tánczenei stílus született. A stílus elsõ képviselõje a nagy-britanniai New Order volt (1982/ 83). Az alternatív dance-re leginkább a következõ stílusok hatottak: synth-pop, acid house és a trip-hop.

Zoot Woman Valószínûleg nem sokan ismerik az együttest és frontemberét Stuart Price-t, pedig többek között neki köszönhetünk Madonna új albumán jó néhány számot. A csapat 1995-ben alakult meg Stuart Price (basszus, gitár, billentyûk), a Blake testvérek: Johnny (ének, gitár) és Adam (billentyû) közremûködésével. Elsõ albumukat azonban csak 2000-ben adták ki -Living In A Magazinecímmel. Már maga a megjelenésük is a retro hangulatot idézi, eléggé fura, de mindenképpen stílusos. Külön érdekesség volt számomra a híres Kraftwerk szám (The Model) feldolgozása. Az album, 1-2 kivételtõl eltekintve, egységesen hozza ezt a stílust. Talán, ami kicsit kilóg a sorból az a -Chicago, Detroit és a Losing Sight- bár nem zavaró, mert ettõl függetlenül is egész kellemes kis számok. Komoly sikereket értek el, azonban Stuart Mirwais ajánlására, Madonna Drowned World turnéjában vettek

részt. Emiatt kisebb szünetet tartottak, és a következõ albumuk csak 2003-ban jelent meg Zoot Woman címmel. A hangzásvilág hasonló, de sokkal összetettebb, mint az elõzõ. Mindenképpen ajánlom hallgatásra. Idén várható harmadik albumuk megjelenése. Ha valakit esetleg érdekel www.zootwoman.com [email protected]

16 A F our F ather s itt ffo og Four Fa thers ének elni az EF eN-en. énekelni EFeN-en. Szóval õk nekem nagyon szimpatikusak. Legelõször is mert, olyan kedvesen adják elõ a dalokat, humorral tarkítva. Másodszor, mert, mint a nevük is mutatja, családcentrikusak. Harmadszor pedig, mert nagy hozzáértéssel játszanak, hiszen mind képzett zenész. Boros Sándor (tenor) nagybõgõmûvész, Batki László (bariton) zongorista, korrepetitor, Mukli Gyula (tenor) hegedûmûvész, Frech Zoltán (basszus) énekes. Ebben az összeállításban viszont nem használnak hangszereket… õk maguk a hangszerek, és még milyen

jók! Minden stílusban otthon vannak, fõ specialitásuk azonban a ’20-as, ’30-as évek amerikai zenéje az úgynevezett „barbershop style”. Az együttes 1995-ben alakult, azóta számos lemezük jelent meg, és felléptek híres jazz muzsikusokkal is. Tehát egy színvonalas produkcióra invitálok mindenkit, aki érzékeny az ilyen stílusú zenére.

Báloz(z)unk! Sokadik éve hordják már hátukon az aula márványlapjai a sok báli ruhát, s õrzik a táncolók titkait. Idén ismét a végtelen uszályokat s apró tûsarkú cipõket várja az ünnepi díszbe öltözött terem. Április 8-án rendezik a Medikus bált, ahová az idõsebbek hagyományból jönnek évrõl évre, emlékekkel gazdagon, a fiatalabbak még csillogó szemekkel, tele izgalommal, s kíváncsian érkeznek. A készülõdés bûvölete különös hangulatot varázsol a nappalba, és szinte a lélek öltözik díszruhába az este közeledtével. Valahogy mindenki mássá változik egy kicsit, s mindenki rácsodálkozik az ismerõseire, akiket az órárarohanós hétköznapokon egy köszönéssel kikerül csak, dolgukra igyekezvén. Ilyenkor kitágulnak az idõ szûk határai, és pár lélekemelõ mondatra elmereng a sok emelkedett hangulatú barát a világ dolgain. A tánc közben egybefonódó párok lépteikkel a végtelen felé tartanak; álmaik eggyé válhatnak, s megvalósulnak egyszerre. A barátságok mélyülnek sokszor, vagy újak szövõdnek, amikor egy asztalhoz írja a neveket a sors rejtélyes keze. Sokan keresik még párjukat, s reményekkel telve lépnek be a szédítõ sokaságba, s talán megszeppennek a tömeg láttán. Nekik, s a meghittebb hangulatot keresõknek jött

Véradás és egészségnap A karunkon már megszokott, hogy idõnként véradásra hívnak bennünket. Bennünket, akik majdan talán vért fogunk kérni, hogy betegeinket gyógyítsuk vele. Nagy eredmény, hogy karunkon és a két kollégiumban összesítve jelentõsen nõtt a véradók száma, és a rendszeres véradók mellett sokan adtak elsõként vért. Aki már adott vért, tudja, hogy mivel jár: kikérdeznek, fõképp arról, hogy egészséges-e, vércsoportot határoznak meg, vérnyomást mérnek, aztán kb. 5 perc alatt levesznek 4,5 dl vért. Ezután pihenés és kalóriapótlás

létre a Teaház, ahol mindig lelassul kicsit a forgatag, s elhalkul a zene, hogy az emberi szó tisztábban hallható legyen. A Borok utcája és a Koktélbár az ínyenceket várja különlegességeivel, s az éhezõkrõl gyrossal gondoskodik majd a szervezõ csapat. Tegyük hagyománnyá a Medikus bált, s évrõl évre gyarapodó emlékgyûjteménnyel, s baráti körrel jöjjünk vissza e napra, mert ez a nap rólunk szól. -Alphy-

következik. Aki már volt donor, tudja, hogy milyen egyszerû, mégis a vére életet jelent annak, akinek kell; nem hasonlítható össze más „adománnyal”. Nem titok, hogy jelenleg még nem állnak rendelkezésre szintetikus alternatívák, a vér összetett, egyedi transzplantátum. Ha kétségeid vannak, gyere el az EFeN hétfõjére szervezett véradásra. Itt válaszokat kaphatsz, sõt most egészségi állapotodat is felmérheted:

17

lesz vércukor-, testzsír-, CO-mérés. Ez utóbbi a dohányosokat érintõ mérés; megmutatja, hogy a dohányos tüdejében mennyi a káros CO retenció. Lesz egészséges ételek kóstolója, finom természetes anyagokból készült teák stb. Szóval várunk sok szeretettel, gyere el és ha egészséges vagy, továbbá tudsz a rászorulókra szánni 40 percet, akkor csatlakozz a véradók „táborába”.

Katasztrófa 3 A fenti megjelölés jól tükrözi, hogy immár harmadik éve része az EFeN-nek a Katasztrófa bemutató, sõt minden bizonnyal az egyik legnagyobb méretû rendezvény az idei lesz. Most, hogy így elõreszaladtam gondolataimmal, szeretném fiatalabb hallgatótársaim számára is bemutatni, hogy mirõl szól ez az esemény: A katasztrófa bemutató célja, hogy egy elképzelt baleset ellátási protokollját megtekinthessétek a baleset létrejöttétõl a helyszíni ellátásig. Minden eszköz, kötszer és módszer valódi. Egyszerûbb lenne felvenni és videón bemutatni oktatási céllal, nemde? Erre mondanak nemet az egyetemen a Vöröskeresztes önkéntesek, akik sebeket, sérüléseket készítenek, a baleset utáni helyzetet jelenítik meg. Nemet mondanak a Pécsi Speciális Mentõcsoport szakemberei, a mentõsök és tûzoltók is. Mindannyian tudják, ha baleset vagy katasztrófa van, akkor azonnal, szervezetten kell cselekedni. Mindezt csak sok gyakorlással és szituációs játékokkal sajátíthatják el az elsõsegélynyújtás szintjétõl a katasztrófa elhárítás speciális fortélyaiig. Szóval április 3-án nem videó vetítés lesz, hanem égõ autó, torokszorító füst, vér és jajveszékelés, elméleti tömb

Horgászverseny Bár jómagam nem vagyok nagy pecás, mindenkinek szeretném figyelmébe ajánlani a pénteki horgászversenyt Abaligeten. Az EFeN napok keretében hagyományos rendezvény ugyanis nemcsak a megrögzött horgászoknak nyújt felejthetetlen élményt. Bárki, aki szeretne egy kellemes napot eltölteni egy csendes tó partján, friss levegõn, jó társaságban, garantáltan jól fogja magát érezni. A helybeli büfének köszönhetõen nem kell lemondani a reggeli kávéról, és a folyadékpótlásra is kéznél van mindig egy pár sör… Élelmet mindenki hozhat igény szerint, akár kisebb tábortüzes szalonnázásra is van lehetõség, de a nap csúcspontja mindenképp az aznapi fogásból készült halászlé, “álá” Sétáló professzor úr. Ugyanis a nyugodt tóparton üldögélés közben vérbeli harc folyik a halak kegyeiért, egyrészt az ebéd elõteremtése, másrészt a nyertesnek járó dicsõség megszerzése céljából. Akadnak vicces pillanatok, kõkemény adrenalin-bombák, és a nap végére egy kellemes, jól megérdemelt elfáradás. Kedves horgászok, itt a ragyogó alkalom, hogy elõkapjátok a botot, csalit és egyéb felszerelést a szekrénybõl, és megcsillantsátok tudományotokat! -Metil-

tetejérõl leeresztett sérült, mentõkutya és ideiglenes kórházsátor is. Sõt olyannyira interaktív a bemutató, hogy lehetõséget biztosítunk neked is hallgatótársam. Legyél elsõsegélynyújtó, segítõ vagy akár sátorépítõ, jelentkezz önkéntesnek a Diákirodán. Vagy egyszerûen gyere el és nézd meg milyen egy baleset az „Életben”! -dh-

18

Fe s t é k h á b o r ú

Szellemként araszolsz a fedezék árnyékában, koszos, megviselt ruhád beleolvaszt környezetedbe. Tudod, hogy az ellenség körülvett, hogy csupán egyetlen kiút maradt. Kezedben elszántan szorongatod gyõzelmed egyetlen kulcsát. Lassan araszolsz fedezéked végéhez, nem tudod, mi vár ott rád. Az adrenalin dübörög a füledben, izmaid, idegeid pattanásig feszülnek. Ahogy óvatosan kikukucskálsz a fal mögül, hirtelen egy jókora festékgolyó csattan szét melletted, a repeszek tovább színezik a már amúgy is felejthetetlen pillanatot. Szinte gondolkodás nélkül veszed célba ellenfeled és fekszel rá a ravaszra. A csata elkezdõdött... Hasonló élményben lehet része bárkinek, aki kipróbálja eme felejthetetlen játékot, ami szinte teljesen fájdalommentesen -na jó, azért nem teljesen- adja vissza egy észvesztõ „lõpárbaj” élményét. Ha van hozzá merszed és vágysz egy kis izgalomra, akkor ne hagyd ki ezt a lehetõséget! Éld át Te is a Paintball világát! -latyak-

Bor túráztunk Azon a kellemes, tavaszi késõ délutánon népes kis társaság gyûlt össze, felbuzdulva a gólyatábor és korábbi bortúrák emlékezetes élményein (és nem elrettentve ugyanezen alkalmak kevésbé kellemes eseményeitõl…), elszánva, hogy kiigya a fogadógazda pincéjét, és nótájával felverje a villányi lankák csendjét. Villányban az éledõ természet apraja-nagyja, hangjai és illata, sava és borsa fogadott bennünket. Elsõ utunk a pince mélyére vezetett, ahol kimerítõ beszámolót hallhattunk a házigazda borairól, s mindezeket meg is kóstolhattuk. A föld mélyébõl visszatérve bevetettük magunkat a zsírosdeszkahegyek közé, mely hegyeket a jóétvágyú társaság meglehetõsen rövid idõ alatt zsírosdeszkamentes síkságokká varázsolt. Erre persze különösen jól esett a villányi bor, mely szintén figyelemreméltó gyorsasággal fogyott, de szerencsére az elfogyasztott mennyiség nem volt olyan figyelemreméltó, hogy az a visszaúton kellemetlenségeket okozzon. Kirándulásunkra egy gyönyörû villányi Naplemente tette fel a koronát. Ajánlom újra mindenkinek! -bogyó-

Schäffer Erzsébet Útközben, most kicsit másképp „Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk.” –sokak által ismert és talán idézett idézet is. Mégis meglehet, hogy legtöbbünkhöz Schäffer Erzsébet írásainak mottójaként jutott el e gondolat. Súlyos szavak; az tudja csak igazán, aki már megpróbált hosszan vágyakozni az után, ami az övé, tudva, hogy mindennek könnyû ellenállni, leszámítva a kísértést. Az ember, most függetlenül attól, hogy férfi vagy Nõ, fellapozza a Nõk Lapját, és keresi, hogy üzent-e neki Erzsébet, találkozik-e az útközben összegyûjtött pillanatmorzsákkal? Egymásutánban sorakozik öt kötet. Jó bennük elmerülni, hosszan, elmenekülve a világ elõl. Azt mondják, írásai „segítenek élni”. Sokan, sokszor elmondhattuk már ezt…

Ott van Õ gyakran a világban: most karunkon beszél majd kicsit magáról, aztán meg kedvenc történeteit olvassa fel. A rajongva szeretõ olvasó számára felejthetetlennek ígérkezõ este lesz ez. Április 5-én, szerdán, 17.30h-kor, valamelyik elõadóban… -dijó-

19

F ehér Ten yér

Tartalom: A tíz éves Dongót szülei és véreskezû edzõje élsportoló tornásznak szánják. Akárcsak edzõtársainak, ez élete és nappala, teste pedig tele van a fegyelmezéshez „szükséges” kék-zöld foltokkal. Tizenhat éves korában elsõ kitörési kísérleteként megszökik egy nagy verseny elõtt, hogy megismerje a vándorcirkuszosok különös világát. Tíz évvel késõbb megérkezik egy jól felszerelt kanadai edzõközpontba, ahová trénernek hívják. Fiatal tornászok edzését bízzák rá. Dongónak szembesülnie kell azzal, hogy mennyire nehéz egykori edzõje rémes módszereit felülbírálnia, és testi fenyítés nélkül edzenie tanítványait. Végül egy rossz döntését követõen új tanítványt kap, akivel gyötrelmes vívódás után együtt kezdi meg a felkészülést a világbajnokságra… A film érdekessége, hogy a szereplõk önmagukat játsszák: Hajdu Zoltán Miklós (Dongó) és Kyle Shewfelt (Kyle) az életben is tornászmester és tanítványa, és ez utóbbi a 2004-es olimpián talajon aranyérmet nyert. Csupán hazánkban tekinthetõ újdonságnak, hogy a filmrendezõ egy megtörtént sporteseményt dolgoz fel alkotásában, hiszen a nemzetközi porondon több sportolói pályafutást bemutató fél-fikciós filmalkotással is találkozhatunk, úgymint: Tûzszekerek, Dühöngõ bika vagy a Millió dolláros bébi. A Fehér tenyér esetében tovább növeli a pikantériát, hogy a rendezõ, Hajdu Szabolcs, testvére történetét rajzolja meg a vásznon, kisebb-nagyobb módosításokkal, és több-kevesebb sikerrel.

Mindjárt a kezdõ kanadai képsorok bosszúságot keltenek a nézõben, ugyanis a kézi kamerás felvételeknek köszönhetõen a születõ élmény helyett a hányinger szorongatja annak torkát, feltéve, hogy ilyen-olyan ürüggyel nem vett be a film elõtt Daedalon tablettát… Erõtlenül tolmácsolják a képkockák Kanada mérhetetlen szabadságát, égig szökõ házait és a fegyelmezett, törvénytisztelõ polgárokat. Vajon Kanadában csak égig érõ házak vannak? –merül fel bennünk a kérdés. A következõ, túlkomponált rész a nyolcvanas évek Magyarországába repít. Jól tudjuk, ez az elõzõ rendszer idején már a szoft pornó volt. Mégis, a felhõket súroló panelrengeteg, az utcán viruló kukaerdõ és az égbõl hulló karácsonyfa-esõ a mély depresszió hangulatát kelti, elkezd összeszorulni a gyomor, amit majd csak a fásult unalom old fel cirka egy óra múlva… Meglehet, majd a külföldi nézõsereg (lévén, hogy Kanadában és az USA-ban is forgalmazzák a filmet) retrospektíven elmorzsol a szeme sarkában egy-egy könnycseppet. A magyar nézõ azonban érzi, kicsit talán túl erõsek a kontúrok. Legerõsebb és legmozgalmasabb a tornatermi „gyermekidomítás” képsora, ami Gheorge Dinica (Puma), román színész hiteles alakításának köszönhetõen felkelti az érdeklõdést és indulatot a bámészkodó nézõben; az alakítása annyira jó, hogy a véreskezû edzõt a tehetetlen mozilátogató öt perc után legszívesebben megfojtaná egy kanál vízben… Ezt követõen újabb idõsíkot vált a film, amivel párhuzamosan a történet vészes sebességgel ellaposodik. A rendezõ ügyetlenül ábrázol drámákat, melyekbõl ennek köszönhetõen kellemetlen piszmogás válik. A történetet a végkifejlet környéki „nagy verseny” ábrázolása sem menti meg, ahol a krétaporos, összecsapódó kezek és a lassított mozdulatsorok kliséi déja vu érzetét keltik. Öt-tíz egészestés nagyjátékfilmre való történet sikkad el a dialógusszegény, kidolgozatlan képsorok örvényében. Elvarratlan cirkuszi szál, feloldatlan edzõ-tanítvány konfliktus, összegabalyodott brechti színházra utaló képsorok a mozi végén, mely láttán a nézõ tanácstalanul mocorog, azon gondolkodván, hogy sírás vagy nevetés illene-e jobban a fináléhoz… Mondják: „A drámanélküliség drámájáról szól az egész modern irodalom.” És sajnos úgy tûnik, ez a tendencia lassan bekúszik a filmes világba is. Egészen biztos, hogy nehéz dolog jó filmet készíteni. Ne is nyúljon celluloidhoz az, akinek a fejében nincs teljesen kész a gondolat. Egyre több a savanyú fintor, és egyre kevesebb a katartikus pillanat a mozivásznak elõtt. Ugyanakkor azt mondják, a Fehér tenyér volt idei Filmszemle egyik legjobb alkotása; ennek köszönhetõen (vagy ki tudja minek?) komoly hírverést is kapott. A nézõk rendre meg is töltötték/ töltik a magyar mozikat, aztán valami ürességgel telve hagyják el azokat. Nehéz dolga lesz Hajdu Szabolcsnak a következõ filmjével, ha vissza akarja hódítani a nézõseregek bizalmát… Csak sikerüljön neki!

–dijó–

20

Fiú-lány barátság

Van egy srác. Szeret. Nem úgy, máshogy. Nem én mondom, õ mondta. Én tudom. Mert igenis lehet máshogy szeretni. Amikor örülsz annak, ha megtalálja a szerelem. Pedig az a valaki nem te vagy. Kérdeztem másokat is, mi a véleményük. A többség nem hitt benne, vagy nem találkozott vele. Akkor minek nevezzük azokat a kapcsolatainkat, amik a másik nemhez tartoznak? Futó ismertségnek? Mert persze van olyan is. De mi van azzal, amikor olyan dolgokat tudsz meg a másiktól, és olyan dolgokat mondasz el a másiknak, amiket csak a legjobb barátnõd vagy barátod tud? Miért kellene csak az azonos nemûektõl tanácsot kérnünk? Ennyire egysíkúak lennénk érzelmileg? Ennyire csak AZT tudjuk látni a másikban, hogy jelölt? Ahelyett, hogy mást vagy másokat állítanék a középpontba, hogy meséljenek, magamat teszem. Mert van egy srác. Szeret. De máshogy. Tizennégy voltam, mikor találkoztunk, új suli, új osztály. Négy éven keresztül minden német órán mellette ültem, a tanárnõ nem kis bánatára. Persze, én sem örültem volna, ha az óráimat végigdumálják. Ha épp nem beszélgettünk, írtunk. Gyakran ezek a levelek az egész napot feldobták, a végén már csak összenéztünk, és röhögtünk. Mindent tudtam róla. És ez sokszor kiakasztott. Volt szerencsém ugyanis a legtöbb Bayern München meccs kommentárjait meghallgatni. Sõt, néha arra is gondoltam, hogy direkt kínoz, és én most kapom meg a büntetést a sok beszólás miatt, amit feléje intéztem. Mert az volt bõven. Egyszer megnézetett velem egy (elõre bocsánat a rajongóknak) szörnyû Star Trek filmet. Borzalmas volt. De megnéztem. Ezek mind csak apróságok voltak, a mindennapok túlélésének eszközei, hogy szórakoztassuk magunkat. Azt hiszem ezek tényleg csak olyan „semmiségek”, amik minden emberben megvannak, és bárkivel megtörténhetnek. Egy barátság nem azért alakul ki, mert beszélgetünk. Egy barátság azzal kezdõdik, hogy beszélgetünk. Hogy lesz valami, ami érdekel a másikban, és van benned valami, ami érdekli a másikat. Hogy fontossá válsz. Hogy fontossá válik a véleményed. Hogy aggódsz. Hogy aggódnak érted. A barátság ott folytatódik, hogy szeretsz. Hogy szeretnek. Hogy vele örülsz, ha szerelmes lesz. Hogy veled örül, ha szerelmes leszel. Én örültem neki, mikor megtörtént, persze az elsõ voltam, aki megtudta. Magáról a kapcsolatról is tudtam... szinte mindent. Megbízott bennem, és ez fantasztikus volt. Az összes könnyrõl tudtam, nem szégyellte elõttem. Barátot találtam. Tudtam a kétségeirõl, az örömérõl, a bánatáról, a félelmeirõl, minden személyes dolgáról. Bármikor tanácsot kérhettem tõle, bármirõl. De összehasonlíthatatlan volt ez a barátság a barátnõim barátságával. Egy lány sokkal fogékonyabb az érzelmek iránt, mint egy fiú. Izgalmas volt a másik oldalról is megismerni mindezt. Egy srác barátságát magaménak tudni lehetõség volt, megtudhattam, hogy vélekedik egy fiú a dolgokról, bármilyen kérdést feltehettem neki úgy, ahogy eszembe jutott. És ha valamivel nem értett egyet, megmondta, hogy ez hülyeség. Lehetett vele vitázni, és sokszor igaza volt. Néha azonban túl messzire mentem. Ezek a „messzevivõ” kérdések ismertették meg velem ennek a barátságnak a súlyát. Azt hiszem, vannak olyan kérdések, amikhez jobb, ha nem nyúlunk, mert veszélyes területre visznek. Megbotránkoztatnak, elszomorítanak vagy félelmet keltenek.

A barátság azonban magabiztossá tesz, úgy érzed, van a kezedben valami, amit ugyan másvalaki adott, de te is kellettél hozzá. A barátság hatalom. A hatalom pedig sokszor meggondolatlanná tesz, és kimondasz olyan dolgokat is, ami aztán megbotránkoztat, elszomorít vagy megfélemlít. De te kíváncsi vagy. Hogy mekkora is az a bizonyos hatalom, ami a kezedben van… hogy mekkora a súlya annak a négyéves „tehernek”, amit ketten visztek. Hogy mennyit jelentett ez a barátság, az én meggondolatlanságomból derült ki. Egy feltett kérdésembõl, egy „övön aluli” kérdésbõl…, hogy nagyobb-e a barátság a szerelemnél? Hogy engem ’jobban…’? Azt hiszem egy barátságban az a legjobb, hogy magad lehetsz, minden visszafogás nélkül, minden gyarlóságoddal együtt. Néha ebbe a helyzetbe, ebbe a barátságba is beleszólt a saját emberi mivoltunk, és olyankor feltettük azokat a kérdéseket. Én is. Mert van egy srác. Szeret. Jobban, de nem úgy. Máshogy. És ez a máshogy lehet, hogy néha tényleg közel van az úgyhoz, de akkor is van. Létezik fiú-lány barátság. Nekem van. -tori-

21

Fiú-lány barátság Kényes téma, az már biztos; számtalan érv, ellenérv, személyes tapasztalat és vélemény lenne felsorolható akár több száz oldalon keresztül. Szerintem az az igazság, hogy ugyan létezik igaz fiú-lány barátság -tekintve, hogy ez bizonyos érettséget feltételez, írhatnék inkább férfi-nõ barátságot is-, de ritka, mint a fehér holló. Volt már példa ilyesmire, és ezekben a ritka esetekben tényleg hosszú távon mûködik egy igazi barátság. A legtöbb esetben azonban ezt pont a két nem közt lévõ feszültség teszi lehetetlenné. Ha egy fiú és egy lány megismerkedik, nagy valószínûséggel elõbb-utóbb az egyikükben kialakul valami plusz érzés is: nevezhetjük szerelemnek, reménytelen illúziónak vagy mindent elsöprõ szenvedélynek, nem ragozom, megtették már helyettem mások sokkal szebben, mûvészibben. Valamilyen szinten errõl szól az életünk. Jobbik esetben ez az érzés kölcsönös, rosszabb esetben nem. Az, hogy a viszonzatlan érzelmek mennyire lesznek kínzóak és reménytelenek, sok mindentõl függ. A legrövidebb módja kétségtelenül az, ha az egyik fél érzelmei teljes elutasításra találnak, és rövid búcsú után mindenki megy tovább a maga útján, és a kikosarazott udvarló remélhetõleg gyorsan elfelejti az egészet.

Kétségkívül problémásabb a helyzet, ha félreértések miatt az egyik fél egyszerûen barátkozásnak tekinti a másik figyelmét, és elõáll a „legyünk csak barátok” kezdetû szöveggel. Érdekes, inkább lányok szoktak elõállni ilyennel, talán nem véletlen, hogy ebben a témában a pro-t lány, a kontrát fiú írja… Néha ez mûködik valamilyen szinten, és némi felejtés után laza ismeretség alakul ki a két fél közt. Ezt viszont nem nevezném barátságnak. Rosszabbik esetben viszont nehezebb felejteni, ilyenkor a baráti sülvefõve együttlevés csak növeli a fájdalmat, ha viszont nem találkoznak, a másik fél érezheti magát rosszul. Köztes jelenség is elõfordulhat egy amolyan “közel állunk egymáshoz, de igazából nem is tudjuk mi van” állapot képében. Csupa buktató, de persze nem kizárt, hogy mûködjön a dolog. Az is elõfordul, hogy egy meglévõ, mûködõnek tekintett barátságot tesz tönkre az, hogy valamelyik fél szép lassan többet kezd érezni a másik iránt. Sokszor csak futó ábrándokról van szó, azonban teljesen komoly, súlyos érzelmek is lehetnek, mindenesetre tény, hogy eléggé beárnyékolja a két ember kapcsolatát. Felmerül bennem az is, hogy mennyire nevezhetõ valami barátságnak, ha azzal végzõdik, hogy valamelyik fél szerelmes lesz barátjába. Ezt a helyzetet is sokféleképpen lehet kezelni: felejthetünk, szenvedhetünk csendben napról napra, bevallhatjuk (ezután persze semmi sem lesz a régi), minden az adott szituációtól és a személyektõl függ, sokszor beláthatatlan következményekkel. Kesergésre semmi ok, a „happy end” sohasem kizárt, akár egy kibontakozó sikeres párkapcsolat, akár a dolog megbeszélése után eloszlatott illúziók által próbára téve megerõsödött barátság formájában. Nem akarok túl baljóslatúnak tûnni, de a másik kimenetelt valamiért mégis gyakoribbnak érzem… Olyan is van, hogy a nagy barátság kellõs közepén az egyik fél hirtelen szerelmes lesz valakibe, és kicsit hanyagolja a másikat. Ez teljesen természetes, nincs is vele semmilyen probléma. Abban az elõbbi bekezdésben vázolt esetben viszont, ha a másik fél netán érez valami pluszt az újdonsült hõsszerelmes iránt, alaposan bonyolódik a helyzet. Elég rossz érzést azt hallgatni szerelmünk tárgyától, hogy mennyire oda van a másikért, és ha netán nem úgy alakulnak a dolgai, úgymond barátságunk alapján - barástság esetén egyébként teljesen jogosan - lelki szemetesnek lenni. Sokszor a másik fél (akár örömtõl, akár szerelmi bánattól vezérelve) észre sem veszi “barátja” szenvedéseit, akaratán kívül bántva ezzel szegényt. Így, talán kissé idõrendben elemzve a lehetséges buktatókat, meg kell említenem, hogy egy mûködõ kapcsolatot “azért maradjunk utána barátok” jeligével lezárni szerény véleményem szerint lehetetlenség mindkét félre kiterjedõ maradandó károsodás nélkül, és abszolút semmi értelme. Végezetül annyit, hogy a fentiekben vázolt helyzetek eléggé gyakoriak, valószínûleg mindenki került már hasonló helyzetbe (én is). Ha nem, akkor viszont elõbb-utóbb biztos fog. Mindezek fényében nem csak azt kívánom hangsúlyozni, hogy mennyi buktatója van a fiú és lány közti barátságnak, hanem azt is szeretném, hogy azon fiúk és lányok, akik tényleg barátok, jobban értékeljék ezt a kapcsolatot, és ne tekintsék hétköznapi, mindennapos dolognak. -MetilFotó: Piski Zalán

22 A csakrák Talán kedves olvasóink egy része ezen dolgokat már kissé meredeknek, kevésbé hihetõnek, megfoghatatlannak találja (azt hiszem finoman fogalmaztam…) Mégis írok róluk, hogy az „…ez is valami ezoterikus izé…”-nél egy kicsit többet tudjon az, aki érdeklõdik. Miközben gondolataimat és ismereteimet próbáltam rendszerezni, rá kellett jönnöm, hogy mennyire különbözõ szemszögbõl közelítik meg az egyes szerzõk a csakrák mibenlétét. Azt is felismertem azonban, hogy az elméletek teljesen összeegyeztethetõek, és csak kissé teszik próbára asszociációs készségünket. A csakrák energiaközpontok az emberi testben, „…nagyobb találkozási pontok a tudatosság és a test között, és mindegyiket speciális rezgés jellemzi. Az õsi látók az életerõ kerekének vagy örvényének tekintették õket, és egy-egy nagyobb idegi hálózat vagy hormonális rendszer kapcsolódik hozzájuk.” Valójában úgy kell elképzelni, hogy az energia testünkben csakrárólcsakrára vándorol, ezek gyûjtõhelyek, olyanok, mint folyóban az örvények… „Minden központ egy alapvetõ igényt takar. Amikor a központ nyitva áll, a csakrán átáramló energia lehetõvé teszi, hogy minél kevesebb erõfeszítéssel találkozz az igényekkel. Ha blokád alakul ki a test-elme rendszer valamely területén, az energia megreked, és szándékaid megvalósítása megnehezül.” (Deepak Chopra)

D r. D o r e e n Vi r t u e a v o n z á s t ö r v é n y é t i s hangsúlyozza: „Amelyik életterületünkre a legtöbbet gondolunk, az a csakránk stimulálódik, és mint egy radarral, megtaláljuk azokat az embereket, akik hasonlóan gondolkodnak. … csakráink energiahullámokat bocsátanak ki, amelyek úgy mûködnek, mint egy szolárrendszer. Ha találkozunk hozzánk hasonló energiarendszerû emberekkel, az õ energiáik jó érzést okozva sugároznak vissza ránk. Ekkor vonzódni kezdünk hozzájuk, és jólesõ meglepetéssel vesszük észre, hogy érdeklõdési körünk megegyezik.”

Dr. Caroline Myss a 7 csakrát a 7 keresztény szentséggel és a Kabbala Életfájának 10 szefirotjával kapcsolja össze. Szerinte ezek „mind az erõ és az ember közötti kölcsönhatásról beszélnek, s arról adnak tájékoztatást, hogyan ragadhatjuk egyre intenzívebben magunkhoz saját erõnk irányítását.” Csakráink mûködését tehát viselkedésünk, cselekedeteink és gondolataink is meghatározzák. Természetesen nem elhanyagolhatók a külsõ hatások sem, de ezek mind saját gondolatainkat tükrözik csak vissza… Csakratisztítást vizualizációs, meditációs gyakorlatokkal végezhetünk a legegyszerûbben. Hozzátenném: ezt bárki megteheti, csak el kell hinnie,

Nõi fajtabesorolás rendszergazdák szerint Vírus típusú csaj: Észre sem veszed, és beköltözött a lakásodba, mindent kisajátít. Internet típusú csaj: Fizetned kell, hogy hozzáférjél. Szerver típusú csaj: Mindig foglalt, amikor szükséged van rá. Windows típusú csaj: Tudod, hogy teli van hibákkal, de nem tudsz nélküle élni. PowerPoint típusú csaj: Arra jó, hogy bemutasd másoknak, de önmagában nem érték. Excel típusú csaj: Azt mondják mindenfélére jó, de te csak az alapmûveletekre használod. Word típusú csaj: Mindig van egy meglepetése számodra és nincs olyan ember a világon, aki megértené. D.O.S. típusú csaj: Valaha mindenkié volt, de most senkinek sem kell. Backup típusú csaj: Azt hiszed róla, hogy mindent ad amire vészhelyzetben szükséged lehet, de a valóságban messze nem tud annyit nyújtani. Scandisk típusú csaj: Tudjuk, hogy hasznos, és csak segíteni akar, de valójában senki sem tudja, hogy mit csinál. Képernyõvédõ típusú csaj: Semmire sem jó, de szórakoztat. Kábel típusú csaj: Csak akkor jó, ha be van dugva. Egy férfi Texasba költözött és vett egy farmertõl egy szamarat 100 Dollárért. A farmer megígérte, hogy másnap elviszi hozzá az állatot. Másnap megjelenik a szamár nélkül: -Elnézést, uram, de megdöglött a szamár. - Akkor adja vissza a pénzemet! - mondja a vevõ. -Sajnos, már elköltöttem. -Akkor hozza el hozzám a döglött szamarat! -Mit akar csinálni vele? - kérdi csodálkozva a farmer. -Kisorsolom tombolán. -Dehát ez lehetetlen! Egy döglött állatot kisorsolni? -Nyugi, nem fogják tudni, hogy döglött. ...Eltelik egy hónap, a farmer összetalálkozik a férfival: -Mi lett végül a döglött szamárral? - kérdezi. -Eladtam 500 sorsjegyet, darabját 2 Dollárért, és nyertem 898 Dollárt. -Senki nem reklamált?

23

hogy képes rá… Léteznek energiagyógyászati eljárások is, e tekintetben azonban csekély ismerettel rendelkezem. S egyébként sem akarnám szkeptikus olvasóink idegeit tovább borzolgatni… Forrás: Deepak Chopra – David Simon: A jóga hét törvénye Dr. Doreen Virtue: Angyalokkal gyógyítás Dr. Caroline Myss: A lélek anatómiája www.myss.com (ide azért is érdemes ellátogatni, mert valódi weblap-remekkel találkozhatunk) -sandi-

Infravörös típusú csaj: Érintkezés nélkül akarja a kapcsolatot fenntartani. USB port típusú csaj: Büszkén mondogatja magáról, hogy minden gépbe bedugható. Képernyõ típusú csaj: Mindent megmutat neked, de õ semmit sem lát belõled. Billentyûzet típusú csaj: Minden funkcióhoz más-más parancs/parancs kombináció szükséges, de kitanulható, és többnyire jól mûködik. Modem típusú csaj: Jó kapcsolatteremtõ, de a kapcsolat elõbb-utóbb megszakad vele. RAM típusú csaj: Amint megszakad a kapcsolat, azonnal mindent elfelejt. Merevlemez típusú csaj: Mindig mindenre emlékszik. Egér típusú csaj: Csak akkor csinál valamit, ha lökdösöd. Multimédia típusú csaj: Vele minden szép, de amikor kikapcsolod, visszatér a totál unalom. Felhasználó típusú csaj: Semmit sem csinál jól, és állandóan kérdéseket tesz fel, és meg akarja érteni a dolgot, és nem érti, és... E-mail típusú csaj: A hülyeségeivel mindenkinél megfordul, de a fontos dolgokat nem közli. Számítógép típusú csaj: Az elõzõek tökéletlen kombinációja, amely minél többet dolgozol vele, annál nagyobb lelki károkat okoz Neked.

-Csak az az egy ember, aki nyert, de annak visszaadtam a 2 Dollárját. Önnek fantasztikusan széles mellkasa van, barátom. Jövõ héttõl a mi játékosunk lehet! -Meg se nézték, tudok-e focizni! -Nem érdekes! Az a fontos, hogy nagy a reklámfelülete. -Hogy hívják a juhok népszerû sorozatát? -BarriER -Miért nem esznek komornyikot a kannibálok? -Mert inas. -Mit csinál a hadvezér, ha unatkozik? -Elfoglalja magát.

24 F edél Fedél

Amikor felébredt, senkit nem talált maga körül. Üres üvegek hevertek mindenhol. Iszonyú fejfájása volt. Mintha egy végtelen hosszúnak ígérkezõ álom szakadt volna meg egy pillanat alatt. Az utca csendes volt. Gyanúsan csendes. Mintha barbárok vonultak volna át az egész kis városon, és elraboltak volna minden lelket. A telefon után nyúlt, melynek zsinórja valahol az ágy mögött ért véget. Megtalálta, de az süket volt. Ugyan kit is hívhatna? Ahogy próbálta sorba rakni a töményebbnél töményebb italok teljes választékától megüresedett, csikorgó és csörömpölõ üvegeket lassan emlékezni kezdett. Mindig józan volt. Sohasem történt meg vele semmi hasonló. Olyan érzése volt most, mintha az ördög maga vette volna meg, és szörnyûséges cselekedetre kényszeríttette volna… Talán folytatta volna a rendezgetést is, ha kezei és lábai engedték volna mozdulni. A szoba nyitott ablakán keresztül a csontrepesztõ hideg átitatta egész testét. A lépcsõház üres volt. Csak egy hajléktalan kuporgott ott, az elsõ vagy a második emeleten. Már emlékezett: amikor ennyire hideg volt, mindig ült itt valaki. Mint aki igyekezne utolérni az épp eltávozókat, futott lefelé a lépcsõn, hogy valakit megszólítson, de csak õt találta. Eddig sosem szólt hozzá. Most még nehezebb volt. Kifelé menet még magára tudta gyûrni a tegnapi ruhát. - Mondja, elmentek? - Kik? – kérdezte az meglepetten. - Hát a tegnapi vendégeim. Tudja maga azt nagyon jól. Iszonyú rendetlenséget hagytak. - Már honnan tudhatnám, ne is haragudjon? Itt körülöttem mindig rend van. Aztán, hogy milyenek a lakások… Ugyan már, fiatalember! Mondja, tüze legalább van, hogy ennyit kérdezget? Na igen, a hölgy csinos volt, azt meg kell hagyni, de egy fillért sem adott. Egész úton lefelé csak magát szidta. - Nézzünk oda! Hogy megeredt a nyelve! – mondta, de már kissé halkabban. - A felesége volt? - És még kíváncsi is.

- Az? - Valakié biztos. Tudja a búbánat! - Szóval maga ilyen egy senkiházi? - Õ se kutya. Halkabban! - Maga akar titkolózni? - Halkabban! - Egész eddig csak hallgattam. - Halkabban!! Ekkor viszont már a folyosó is visszhangzott. Két galamb fel is röppent az emeleteken. Mindenkit fölébresztünk. - folytatta. - Azt ugyan nem tudom, kik jártak magánál, de olyan hangosak voltak, hogy még én sem tudtam aludni. Pedig, higgyen nekem, a Keletibõl költöztem ide. - Hatalmas! És mennyiért adta el a Keletit? A pénzem is hiányzik. Errõl sem tud semmit? - Nekem is. - Nézze, nekem csak kirámolták a lakásomat, és a segítségét kérem. - Szóval akkor… maga is… ilyen… kéregetõs fajta, mint én, ugyibár? Be jó, hogy van mit kirámolni. He. - Maga elég arrogáns alak. Szerencséje, hogy nem szóltam a házmesternek, hogy tüntesse el innét. Már rég kinn heverne, megfagyva. - He. Méghogy én… Hm. Méghogy én. - Na! Most meg mit vigyorog? - Hehe! - Magára fagy az a maradék vigyor is, ha feljelentem. Esküszöm, megteszem! - Hehehe. Nézett már maga tükörbe? Meg ez a szag sem az igazi. Mondja, borszeszben fürdõzött tegnap este? Hehehe! - Mindjárt megoldódik minkét probléma egyszerre, na várjon csak! Azzal haragosan elindult tovább, lefelé. Még egy ideig ráncok maradtak a szemöldökén. Akárhová ment, a szag követte. - Elment? – kérdezte kicsivel késõbb a kopasz az egyik ajtóból. - El. – mondta a földön ülõ ember. - Akkor felállhat. Köszönöm, hogy segített. Tudja, ki

akart ugrani az ablakon. Képzelje, mi lett volna, ha a lányom épp tegnap, a születésnapján, hazafelé jövet, mondjuk rátalál, vérbe fagyva. - Szegény feje, nagyon megviselhette, hogy kidobták a lakásából. Még most sem hiszi el. Meddig csináljuk ezt? Még egy ideig porolta magát, aztán jól megdörzsölte a szemeit is. - Én egy napig segítettem neki, maga is. Felejteni legalábbis. Na, menjen fel, szedje össze a lakását. Azt a pokrócot meg adja ide. Ne üljön itt tovább, mert még

25

megfázik nekem. Hé, várjon! Van egy ötletem. Egyszer lesz tizennyolc a lányom. Ma is ünnepelünk egyet. Ezúttal nálam. - Na, nem bánom. Iszonyatosan kirúgunk a hámból, szomszéd. De én még egy éjszakát nem fekszem itt senki kedvéért! Amúgy is magyarázkodnom kellett mindenkinek. - Ne aggódjon! Holnap én leszek ügyeletes idekinn. Aludja ki magát, látom, ez az egy nap is eléggé megviselte… még jó, hogy nem fagyott ide! - hoarpi -

Medikus Mozi Maraton Moziba járni jó. Vitathatatlanul másfajta életérzés, nem helyettesítheti a reklámszagú televíziózás, holmi otthoni filmnézegetés, hiszen a képernyõ aligha vetekedhet a vetítõvászon méretével… Korábban már hagyományteremtõ szándékkal elindult az EFeN keretein belül a Medikus Mozi Maraton (MMM), együttmûködésben az Uránia Mozival. Szerencsére ismét sikerült megállapodnunk, így hallgatóink három filmet nézhetnek meg egyvégtében, április 7-én, pénteken, úgymint: Üvegtigris 2. (17.00h), Casanova (19.00h), München (21.00), ráadásul teljesen ingyen. Úgyhogy jó lesz sietni, hogy mindenkinek jusson jegy, mert erre csak az elsõ 100 jelentkezõ számíthat filmenként. Érdeklõdni a Diákirodán lehet. Jó szórakozást!

26

Október 3. Kellemes októberi délután volt. Még az sem tudta elrontani a kedvét, hogy hétfõre esett mindez. Nem tudta, mert a hétvége után bizony felpezsdült a vére. Hej, de micsoda hétvége volt. Barátok közt, kellemes helyen, jó borok társaságában, remek hangulattal, amit még az estére megérkezett hideg sem tudott elrontani…és persze, ott volt Õ is. Az est fénypontja, a mellbevágó felismerés, a hirtelen jött nyíltság, melyet talán az alkohol, talán az elpocsékolt idõ csalt elõ belõlük. Ki tudja, talán mindkettõ egyszerre. Mindegy, ezen már túljutott. Bár a vasárnap este megrémítette, mert félt, hogy amit addig közösen felépítettek, ami kialakult köztük, azt egyetlen kétértelmû mondattal végérvényesen eltörölte volna. Remegve ült a barátja lakásán, egyedül a szobában. Szemben vele egy remek magyar komédia futott a képernyõn a dvdlejátszónak köszönhetõen, valami Üvegtigris, vagy mi volt a címe. Nem tudott rá igazán koncentrálni. Merõen nézte a kezében tartott mobilt, szinte szugerálta, hogy jelezzen már végre! Aztán jelzett, megjött az sms, amire várt, és lecsapott rá. Nem habozott, elnézést kért, és bizony, össze kellett szednie minden bátorságát, de végül randira hívta Õt. Újabb feszült várakozás, és aztán az önfeledt megkönnyebbülés: a válasz igen volt, sõt, rögtön másnap! Szép lett az estéje, húzott egy nagyot az írtózatosan pocsék lõrébõl, amit a házigazda jóvoltából elfogyaszthatott, és a bormámoros hétvége végérvényesen beírta magát az életének könyvébe. Méghozzá hatalmas, piros betûkkel, jelezve ünnepi mivoltát. Másnap alig bírt a bõrébe bújni, legszívesebben az egész világnak elkiabálta volna, mire is készülnek õk ketten. Igen, õ, és Õ, akire csak néha mert titkon gondolni, akivel még viccelni sem mert. Nem viselte volna a megvetõ pillantást, legalábbis Tõle, ettõl a csendes, halk szavú csupa szív lánytól nem. Így nem is próbálkozott, felesleges illúziókat egy ideje nem kergetett már, annyira érezte magát felnõttnek, hogy a diákos álmodozást másokra hagyja.

Pedig egy csoportba jártak már az egyetemen, több mint két éve. Részesei lettek egymás életének nap, mint nap, ha figyeltek, bizony elcsíphették a másik ügyes-bajos gondjait, amik a boncterem egyik apró szegletében hangzottak el barátok, barátnõk fülébe. De nem, tétováztak, halogatták, de el nem kerülhették, ami rájuk várt. Erre csak késõbb jött rá a fiú, és talán a lány is. Gyakorlatokon a pillantását kereste, hátha elcsípi a gyönyörû, óceánként változó szemek csábító tekintetét. Sikerrel járt, de válaszul csak egy bárgyú mosolyt sikerült arcára csalnia. Régen félénken, szinte azonnal félrenézett volna, de most, nem tudott szabadulni Tõle. Többet akart, érinteni, csókolni… aztán megfékezte fantáziáját, de a mellkasában lüktetõ húspamacs már döntött helyette. Újra rá hallgatott, és ezúttal nagyon jól tette… Elõbb végzett, sietett hát angolórára, ahol elkalandozott véglegesen a gondolatok, tervek, álmok tekervényes labirintusában. Szerencséje volt, kétszer szólították csupán, rutinjának köszönhetõen pedig könnyedén kivágta magát a helyzetekbõl. Sietõsen mondott búcsút ismerõseinek, és indult haza. Végighengeredett ágyán, sorra vette, mit is kell elõkészítenie, mit is akar felvenni este. És hogy, egyáltalán, mit is vár a randitól. Egyet bizonyosan képtelen lesz megállni… Forróra állította a zuhanyt, borotvát és habot készített be magának, majd elzárta a világot magától, ahogy behúzta a zuhanyfüggönyt. Egyedül maradt a gondolataival, fantáziáival, kezei szinte gépies rutinnal kezdtek a tisztálkodáshoz. Elõször körbeverette testét, majd egyegy simítással ellenõrizte testének kényes helyen lévõ szõrzeteit. Elégedetlen arccal ragadta meg a borotvát, és munkának látott. Nem akart õ semmit sem elsietni, de azt sem szerette volna, ha véletlenül emiatt kellene bármilyen helyzetben is szégyenkezni, mert az akkora csapás lenne amúgy sem hatalmas önbizalmának, hogy talán… Alig negyed óra, és haját is tisztára suvickolta. Meg sem lepõdött, hogy csak a tusolás, a víz lágy érintése mennyire felizgatta, fantáziája messzire szaladt, eltépve

gyeplõjét…ki tudja, mikor lesz majd képes megfékezni. Talán soha. Hajat szárított, pengét cserélt, majd arcát is megborotválta, ügyelve rá, hogy nehogy megvágja magát. Az bizony, nagyon kínos lenne. Zselét kerített, az erõsebb fajtából, majd amint ezzel is végzett, a ruhásszekrény elé keveredett, és pózolt jó darabig a ruhái közt válogatva. Szíve vadul kalapált, elégedetlen volt magával, a gönceivel, izzadni kezdett, a zselé, mi egyszer már megszáradt hajában, most szemébe folyt. De fékezte indulatait, és a várható remek estére koncentrált csupán. Nemsokára borfátyolba csavart emlékei is elõtörtek a hétvégérõl. Önkéntelenül is elmosolyodott, lelki szemei elõtt felderengett a reggeli képe, amikor megpillantotta azokat a formás, hosszú combokat, tökéletes alakot, szabadjára engedett kebleket, melyeket csak egy vékonyka póló fedett…és újra összecsaptak felette a hullámok, nem bírta fékezni vágyait. Tudta jól, megpecsételheti ez az este hangulatát, de nem akart már gátat szabni semminek. Jó negyed órával korábban készen volt, már nem tudott tovább várni. Elindult, holott alig pár száz métert kellett csak megtennie, remélve, hogy azért a hideg, s a szél, mely kissé csípõsre váltott, talán lehûthetik végre a belsejében lángoló szenvedélyt. Be nem teljesült ábránd maradt ez a kívánsága is, álmodozva, vágyakozva várt nem messze az áhított lény lakhelyétõl. Aztán megérkezett Õ is. Két óvatos puszi, semmi több…egyelõre talán. Gyors egyeztetés, kinek mihez is lenne kedve, majd, miután megállapodnak, kart karba fonva elindulnak. Óvatosan közelednek, érezni rajtuk a feszültséget. Mégis, a lány érintése földöntúli gyönyörrel tölti el a fiút, megremegni tûnik tõle egy pillanatra, de szerencsére nem bukik le…egyelõre. Egy-egy pohár bor, s egy kellemes hely, ahová betértek. Kedvelt, felkapott, de az elhelyezkedése miatt mégis egyedi, és egy kicsit talán meghitt is. Bár ki tudja, ez lehet, hogy csak kettejükön múlott. Kellemeset beszélgettek, egymásról, a családról, aztán szépen lassan kettejükrõl is. Közeledtek egymáshoz, és bizony, egy óvatlan pillanatban megszorítottak egymás kezét, átnyúlva az asztalon. Bizsergetõ, mámorító volt, ahogy a pihe-puha tenyér a sajátjába simult, és az a tekintet újra rabul ejtette…elveszett a pillantásában, és tudta, innen már nincs menekvés, nincs visszaút. De nem is akart visszafelé

„Majd írok valamit!” Ezt mondtam ezelõtt két nappal kedves fõnökömnek, a fõszerkesztõnek. Érdektelenül legyintettem, szinte oda sem figyeltem, amikor kimondtam ezeket a végzetes szavakat. De a múlton változtatni nem lehet, abban a pillanatban eldõlt az én sorsom. És most íme: itt ülök az egyre kényelmetlenebbnek tûnõ székemen, farkasszemet nézek a vibráló képernyõn villogó apró fekete kurzorral, és hallgatom a számítógép jólesõen álmosító duruzsolását. Késõ este van. Szívem fáradtságcseppeket pumpál szét testemben, meg kell hagyni, elég nagy hatásfokkal. Túl vagyok már vagy öt óra anatómián, a többire nem emlékszem. Pedig kéne. Nézem a már leírt pár sort, és lassan, úgy, hogy észre sem veszem, figyelmem megszûnik létezni. Helyét átveszi egy, a hirtelen rázuhanó világ súlyától megzavarodott elsõéves hallgató álma – egy hihetetlen világról. Reggel felnyílik a szemem, és gond nélkül kipattanok az ágyból. Ránézek az órára és örömmel konstatálom,

27

indulni, mert a szíve már elõre hajtotta, zakatolt, duruzsolt, és követelt. Aztán, ennek a varázsnak is múlnia kellet, egy rövidke idõre. Hazaindultak, s a kapuk alatt, a sötétben, kéz a kézben mondtak köszönetet a másiknak a remek, csodálatosan jól sikerült, és kellemes estéért. De a fiú nem engedhette el a lányt csak úgy, érzékei csókért áhítoztak. Nem zavarta már az sem, hogy talán túl tolakodónak tûnik, érezni akarta a lány ajkait, az ízét a szájában. Félénken, szinte elbújva kapta csak meg az áhított élményt, de ez, akkor többet jelentett mindennél. Magába foglalta az estét, a hétvégét, a jövõt, a mámorító gyönyörben együtt töltött perceket, az együtt átsírt órákat, mindent, mi kettejük közt valaha is kialakulhatott. Mindent, a Szerelmüket is…mond, Kedvesem, ugye emlékszel még? -szõkefiú-

hogy még bõven van idõm reggelizni. Az elsõ elõadásra idõben beérkezem, és simán lejegyzetelek minden, a kivetítõ által falra hányt információt. Írás közben megértem és nagyjából meg is tanulom azt. Ezt meg tudom tenni, hiszen a szellõztetõnek köszönhetõen friss levegõvel táplálhatom

28

agyam, és a teremben a hallgatók részérõl figyelem szülte néma csend honol. Senki sem beszéli meg mögöttem a tegnapi buli említésre méltó eseményeit, és senki sem rezegteti két sorral hátrébb a telefonomat poénból. A szünetben a büfé felé veszem az irányt, szerencsére egy ember sem áll elõttem, így gyorsan végzek. Kémia gyakorlaton nem azzal a megfontolt lépéssel kezdem a gyakorlatot, hogy magamra öntöm a legelsõ „Nagyon mérgezõ” feliratú löttyöt, és nem égetem oda a köpenyem sarkát a lángnál a zamat kedvéért. Anatómián boldogan konstatálom, hogy van nálam gumikesztyû, csipesz, sõt, új él a szikémbe is! Ügyeskedésem folyamán nem vágok át minden ideget és vénát úgy, hogy arról közben tudomást sem szerzek, és nem áztatom át köpenyem már esetleg megpörkölõdött sarkát formalinnal. Az oktatóm magyarázatát egybõl megértem és nem áll elõ, a megszokott „verem a fejem az acélasztalba a sok latin szó miatt” – szindróma. Az ebédre bõven marad idõm, hiszen a kasszánál csak egy-két ember lézeng, és nincs akkora sor, hogy a bejárati ajtóig ér. Az asztaloknál is van bõven szabad hely, nyugodtan válogathatok. A z e b é d v é g e z t é v e l természetesen beülök a délutáni kurzusra, és azt is végigjegyzetelem, a csendnek köszönhetõen meg is tanulom egyúttal. Hazaindulásnál a kabátom sarka nem csípõdik be a szekrényem ajtaja mögé, és nem esik be a kulcsom más szekrényébe a tetõn lévõ lyukak miatt. Mikor hazaérek, nem vagyok éhes már az ebéd utáni második órában, a fáradtság szikrányi jelét sem észlelem friss festékként fogó agyam berkeiben. Jókedvûen huppanok le íróasztalomhoz, hogy egy óra leforgása alatt átvegyek két régiót és bevágjak kétoldalnyi szerkezeti képletet. Kis szünetként megnézem három kedvenc sorozatom a tévében, közben meg sem fordul a fejemben a legközelebbi ZH, netalántán az, hogy miként fogok én letenni annyi szigorlatot év végén. Egyszóval jól érzem magam.

Egy idõs úrnak éveken át komoly hallási nehézségei voltak. Végül orvoshoz fordult, és az ellátta õt egy hallókészülékkel, amelynek segítségével ismét 100%-osan hallott. Egy hónap múlva az úr visszament az orvoshoz, aki megvizsgálta és így szólt: - Tökéletes a hallása. A családja boldog lehet, hogy maga ismét hall. - Oh, még nem mondtam meg nekik. Csak üldögélek és figyelem, mit beszélnek. Már háromszor változtattam meg a végrendeletemet. Fiatal titkárnõ jelentkezik az igazgatónál. Az igazgató ránéz, benyúl a fiókjába, és elõvesz egy bikinit, majd odanyújtja a lánynak: -Elõször ezt töltse ki, aztán majd meglátjuk. -Mi van a rendõr orrában? -Ujjlenyomat! -Miért görbe a bagoly csõre? -Ha részegen repül haza, ne álljon bele a fába. Újságíró készít riportot az elmegyógyintézetben. Azt kérdi a fõorvostól: -Hogyan állapítják meg egy páciensrõl, hogy már

A vacsorát követõen persze már szó sincs tanulásról, hiszen a délután folyamán már mindent átvettem. Ennek köszönhetõen egy kis könnyed irodalmat követõen este tízkor hajtom párnára a fejem, hogy jól kipihenjem magam. Elalvás elõtt megfordul a fejemben, hogy milyen rossz lenne, ha egyetemi hallgatónak netalántán néha éjfél utánig is fent kéne maradnia. Ettõl kicsit nehezebben alszom el, de végül sikerül. Felébredek, de nem a puha ágyamban. Nem. Az a rusnya képernyõ szórja szemembe a fotonokat kíméletlenül, a kurzor pedig csak villog, mintha semmi nem lenne jó neki. Eszembe jut az álom, és fejemhez kapok. Az órára pillantok: éjfél múlt tizenkét perccel. És még van két régió és vagy kétoldalnyi szerkezeti képlet. Megdörzsölöm vörösen könnyezõ, karikákkal szegélyezett szemem, és elhatározom, hogy befejezem a gépelést. Íme: írtam valamit. Egy kicsit elkalandoztam. Talán még értelme is van… -latyak-

elhagyhatja a kórházat? -Vannak olyan feladataink, amiket helyesen végrehajtva bizonyíthatják elmeállapotukat. -Tudna egy ilyen példát mondani? -Persze. Vegyük például ezt: van egy kád, teli vízzel. Van a fürdõszobában három tárgy, egy kiskanál, egy pohár és egy vödör. Melyikkel tüntetné el a vizet a kádból? -Ó, hát ez egyszerû! Minden normális ember a vödröt választaná. -Nem, minden normális ember kihúzná a dugót a kádból. Két öregúr üldögél a nyugdíjasház kerti padján. Egyik odafordul a másikhoz, és így szól: -Te Béla, én 83 éves vagyok, és tele vagyok kínokkal és fájdalmakkal. Tudom, hogy te is korombeli vagy. Te hogy érzed magad? -Én úgy érzem magam, mint egy újszülött. -Valóban? Mint egy újszülött? -Igen. Nincs hajam, nincs fogam és azt hiszem, bevizeltem. A taxiutas rá akar gyújtani, de nincs gyufája. Ráüt a sofõr vállára, aki rémülten felordít, majd elszürkülve fordul hátra. -Sajnálom, hogy megijesztettem - mondja az utas. A sofõr magyarázkodik: -Tudja, most csak kisegítek. Rendszerint halottaskocsit vezetek.

29 Interjú-alanyom a 23 éves Marosi Attila, a BME nappali tagozatos hallgatója, a 2006-os Téli Olimpia magyar versenyzõje alpesi sí sportágban. Szia Attila! Mióta síelsz? Három és fél évesen tanultam meg síelni szüleimtõl, és 9 éves korom óta versenyzem ( idestova tehát 15 éve). Versenyeredményeidrõl pár szóban… Szezononként több hazai és külföldi versenyen is részt vettem. Ezek közül a legrangosabb verseny, mely évente Ausztriában kerül megrendezésre, a Magyar Köztársaság Országos Bajnoksága, melyen serdülõ bajnok voltam, és tavaly megnyertem a felnõtt bajnokságot is. Mesélj kicsit kérlek az Olimpiáról! Nagyon örülök hogy sikerült kijutnom minden sportolónak ez az álma (meg az hogy nyerjen), de a részvétel a fontos. Február 6-án utaztunk ki Sestrierbe a síversenyek helyszínére. Itt a megnyitóig nagyon sok helyiés más országok versenyzõit ismertem meg, így a hangulat nagyon jó volt. A megnyitóra 10-én este került sor, melyet az itthoniak is nyomon követhettek, valami fantasztikus volt, az olaszok kitettek magukért! Az elsõ versenyem 20án volt, a köztes idõ edzéssel telt, így sajnos más sporteseményt nem tudtam megnézni. Sestrierben a sífutókkal és a bobosokkal laktam együtt, és nagyon jól éreztük magunkat. Esténként pedig mindig csináltak valami mûsort az olaszok, volt humor, tánc, színház, jó érzés visszaemlékezni az ott eltöltött idõre. Na és a verseny? Az Olimpián két számban indultam, az egyik, az óriásmûlesiklás, 20-án került megrendezésre, melyen 38.

lettem. A rajt délelõtt 10 órakor volt, szuper volt az idõ, nem úgy, mint a nõknél, náluk mindkét nap ködös-havas idõ volt. A pálya nagyon nehéz volt, a mezõny több mint fele nem is tudta teljesíteni a két futamot. A mûlesiklás számot 25-én rendezték délután-este villanyfényben. Az óriással ellentétben a pálya tökéletes volt, a 20 cm friss havat, mely aznap esett, kilapátolták belõle és a talaj kõkemény jég volt. Aznap 42. lettem. A versenyeken egyébként majdnem mindig teltház volt és mondhatom, nekem volt a leglelkesebb szurkolótáborom – ez nagyon jó érzés volt… Ezek után, eredményhirdetés és búcsú, az olimpiai küldöttség egésze végül február 27-én jött haza. Végezetül mik a további terveid? Nos, az Olimpia csodás és felejthetetlen élmény volt és a szezon lassan véget is ér. Hátra van még egy-két nemzetközi verseny, melyeken szeretném szintén a legjobb formámat hozni. Ami a jövõt illeti, célom a világbajnokságra való kijutás, mely jövõre Svédországban, Aareban lesz. További sok sikert kívánok Neked! Volt még egy magyar versenyzõje is az alpesi sí szakágnak, a 28 éves Tuss Réka, aki tavaly végzett a BME-n, mint építészmérnök. Óriásmûlesiklásban a 41., mûlesiklásban pedig a 49. helyet szerezte meg. -Heidy-

Anya és 15 éves lánya veszekednek: -Nem! Megmondtam, hogy nem mész el abba a buliba! -De anyaaaa! -Nem! Mindig csak a bulik, meg a fiúk! Az bezzeg nem jut eszedbe, hogy ma van a 30. születésnapom! Egy kubai börtönben három rab beszélget: -Én azért vagyok itt, mert mindig elkéstem a munkából. Azt

mondták, szándékosan lerontom a termelés hatékonyságát. -Én meg azért ülök, mert mindig hamarabb értem be a munkahelyemre. Azzal vádoltak meg, hogy kapitalista kém vagyok. -Én pedig azért kerültem börtönbe, mert mindig pontosan érkeztem a munkába. Azzal gyanúsítottak meg, hogy amerikai órát hordok.

30

Az antioxidáns ellátottságot jellemzõ karotinoid szint biofotonikus szkennerrel történõ meghatározása Sir Chandrasekhara V. Raman indiai fizikust európai látogatása alkalmával megragadta a Földközi-tenger csodálatos kéksége, amely elgondolkoztatta azon, hogy a tenger kék színe a napfény vízmolekulákon való szóródásából adódhat. A fény mind hullám, mind korpuszkuláris természetû, és nagyobb részben rugalmasan szóródik az anyag molekuláin (Rayleigh szórás). A visszavert fény kisebb része azonban frekvenciaeltolódást mutat a beesõ fény hullámhosszától függõen, és rugalmatlanul szóródik. A szóródás során keletkezõ spektrum megfeleltethetõ az adott vegyület ujjlenyomatának, a spektrumot alkotó csúcsok erõssége pedig közvetlenül arányos annak koncentrációjával. Ennek felismeréséért Raman 1930-ban Nobel díjat kapott. A Raman-spektroszkópia a rezonanciaspektroszkópia egy speciális formája, amelyet rutinszerûen használnak a kémiai anyagok meghatározásában. A karotinoidok különösen alkalmasak Raman-féle mérésekre, ugyanis fénnyel gerjeszthetõek és elnyelõdési sávjaik átfedõek. A karotinoidok konjugált szénláncú molekulák, szerkezetüket és optikai tulajdonságukat tekintve a poliénekhez hasonlóak. Besugározva a karotinoidok nagyon erõs Raman csúcsokat eredményeznek, a rájuk jellemzõ rezgési/forgási energia szinten. A karotinoidok nagyon fontos szerepet játszanak a szervezet antioxidáns védelmi rendszerében. Az antioxidánsok ugyanis elektrondonor és “scavanger” tulajdonságuknál fogva képesek kiküszöbölni a szabadgyökök (párosítatlan, elektront tartalmazó reakcióképes molekulák, melyek befogható elektron után kutatnak) sejteket károsító hatását. Nem meglepõ, ha a karotinoidok növényi táplálékkal történõ nagymértékû felvétele fordított arányosságot mutat, a különféle daganatos, szív-érrendszeri és degeneratív betegségek elõfordulásával. A lézer technikát és Raman-féle rezonanciaszórást alkalmazva Werner Gellermann és munkatársai kifejlesztettek egy optikai, non-invazív mérési eljárást, amely segítségével elsõként a retinából, késõbb a bõrbõl, a szájüreg nyálkahártyájából és a test egyéb területeibõl mérhetõvé vált a karotinoid szint. Az 5 leggyakrabban elõforduló karotinoid a likopin, béta-karotin, béta-karotin, fitoén és a fitofluén adja a bõrben található össz karotinoid koncentráció 60-70%-át. Ezek közül a likopin és a bétakarotin mennyiségét méri a hordozható méretûvé alakított készülék, a biofotonikus szkenner. A szkennerben egy 488 nm-es hullámhosszon gerjesztõ argonlézer található, mely a likopint és a béta-karotint ugyanolyan hatékonysággal gerjeszti. Az ibolya színû fénnyel gerjesztett karotinoidok a zöld fény hullámhossz tarományában adják a Raman jelet, amelyet a spektrográfhoz csatolt CCD kamerával detektálnak. Az emberi szövetekben nem található más biológiai molekula olyan jelentõs koncentrációban, amely ezen a hullámhosszon hasonlóképpen gerjeszthetõ lenne. A lézer

erõssége 5mW, expoziciós ideje 20 s, a besugárzott terület 2 mm átmérõjû bõrfelület. Az ebbõl számítható expoziciós határérték kb. 1000-szer kisebb az ANSI ZI36.1-2000 szabvány határértékeinél. A karotinoid antioxidáns szint meghatározása a lézerfény útjába helyezett tenyér bõrfelületén történik. A kék lézerfény behatolási mélysége csupán néhány száz mikrométer. A tenyér karotinoid koncentrációja más testtájakéval öszehasonlítva az egyik legmagasabb, ugyanis magas a lipid/protein aránya, ugyanakkor a karotinoidok lipofilek. A tenyér bõr stratum corneum-a vastagabb, mint más testrészt fedõ bõr esetében, pigmentáltsága hasonló mértékû a rasszokat összehasonlítva. Ezen felül a tenyér könnyen hozzáférhetõ. A biofotonikus szkenner pontos, biztonságos, gyors és olcsó módja a karotinoid szint mérésének. A szkennerrel történõ mérés kisebb variabilitást mutat, mint a konvencionális módon a vérbõl HPLC-vel (magas nyomású folyadékkromatográfiával) történõ meghatározás. Egy tanulmányban arról számoltak be, ahol 104 egészséges férfi és nõ vett részt a vizsgálatban, hogy a szkennerrel és a szérumból HPLC-s méréssel történõ karotinoid meghatározás között magas korrelációt (p<0.001) és korrelációs koefficienst (r=0.78) kaptak. Egy másik kisérletben néhány hétig 1370 egészséges alany karotinoid szintjét vizsgálták, emellett életvitelükrõl faggatták õket. Az alanyok karotinoid szintje nagy variabilitást és harang alakú eloszlást mutatott. Szoros kapcsolatot figyeltek meg a zöldség- és gyümölcsfogyasztás és a magasabb Raman érték között. Azok akik egy nap 6 alkalomnál többször fogyasztottak zöldséget és gyümölcsöt, azok Raman spektroszkópiával meghatározott átlag értéke 25000 egység körül mutatkozott. Akik 2-3 alkalommal fogyasztottak ezekbõl, azoknál 20000, akik 1 vagy kevesebb alkalommal, azoknál 16000 alatti értéket mértek. Hasonlóképpen alacsonynak mutatkozott az érték a több napsugárzásnak kitett személyekben, a dohányzóknál és a jelentõs túlsúllyal rendelkezõk között. Azt is megfigyelték, hogy az oxidatív lipid károsodás idikátoraként a vizeletben megjelenõ nagyobb mennyiségû malonaldehid, az alacsonyabb karotinoid szinttel rendelkezõ alanyokra volt jellemzõ. Azok az emberek, akik rendszeresen sok

zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak, ezen felül antioxidánst vettek magukhoz 61%-kal magasabb értéket mértek. Tehát a Raman-spektoszkópián alapuló karotinoid meghatározás a szervezet általános antioxidáns ellátottságát, ezáltal a szabadgyökök támadása elleni felkészültségét jelzi. -dr. Fekete ÉvaA biofotonikus szkennerrel történõ karotinoidszint meghatározás helyszínérõl, idõpontjáról bõvebb

A finn virtus 15°C. Spanyolországban az emberek téli kabátot és kesztyût húznak. A finnek kifekszenek napozni.

31

felvilágosítás a www.bioscanner.wellnessegeszseg.hu honlapon található. Felhasznált irodalom: Ermakov et al. Optic Letters 26, 1179-1181, 2001. Ermakov et al. J Biomedical Optics 10(6), 064028, 2005. Gellermann et al. J Opt Soc Am A Opt Image Sci Vis. 19(6):1172-86, 2002. Hata et al. J Invest Dermatology 115:441-448, 2000.

-30°C. A görögök halálra fagynak, és eltûnnek a Földrõl. A finnek elkezdenek házon belül mosni. -40°C. Budapest összeroppan a hideg súlya alatt. A finnek sorban állnak a hot-dogos standok elõtt.

10°C. A franciák hiábavalóan próbálják bekapcsolni a központi fûtést. A finnek virágokat ültetnek a kertben.

-50°C. A jegesmedvéket kimenekítik az Északi Sarkról. A Finn hadsereg elhalasztja a téli túlélõ gyakorlatát a gyenge idõjárásra hivatkozva.

5°C. Az olasz kocsik nem indulnak. A finnek még kabriókat használnak.

-60°C. Korvatunturi (A Télapó otthona) befagy. A finnek kivesznek egy filmet, és otthon maradnak.

0°C. Megfagy a desztillált víz. A Vantaa folyó vize kicsit sûrûbbé válik, nehezebb benne úszni.

-70°C. A pót-Télapó délre költözik. A finnek kicsit idegesek lesznek, mert a Koskenkorva vodkájukat már nem tárolhatják a szabadban. A Finn hadsereg megkezdi a túlélõ gyakorlatot.

-5°C. A kaliforniaiak a fagyhalál küszöbén állnak. A finnek még egy utolsó roston sütést rendeznek a szabadban a tél beállta elõtt.

-183°C. Az ételben található mikróbák elpusztulnak. A finn tehenek a gazdájuk hideg kezeire panaszkodnak.

-10°C. A britek fûteni kezdenek. A finnek hosszú ujjú pólót vesznek.

-273°C Minden atom alapú molekula mozgása leáll. A finnek csak ennyit mondanak: “Hideg van ma odakint!”

-20°C. Az ausztrálok elmenekülnek Mallorcáról. A finnek Szentiván éjjét ünneplik. Beköszönt az õsz.

-300°C Befagy a Pokol. A finnek megnyerik az Euroviziós táncdal fesztivált...

32

Fuss! Ma este ismét túl zajos a város, vagy csak lelkem cikázó kiáltásai zavarják a csendet, melyet látszólag mindenki megtalál körülöttem, de nekem akkor sem megy, pedig újra és újra nekirugaszkodom az elõttem tornyosuló könyvhalmoknak, de teljesen máshol járok. Akik kintrõl jönnek, mind dideregve küzdenek a lépcsõkkel, s igyekeznek minél elõbb felolvadni, de már döntöttem, nem maradhatok. Mindig csodabogárnak tartottam azokat, akiknek elég a kevesebb, akik tudják, hogy meddig érnek határaik, de én még nem találom lelkem korlátait, és nem is vágyom szûk rácsok közé, mint Rilke párduca. Indulás elõtt mindig arra jön néhány ismerõs, aki próbál lebeszélni, vagy tanácsokkal lát el, de már oly felesleges. Kihámozom aggódásukból a szeretetet, zsebre teszem, és csak ezt viszem el. Ennyi elég. Ismerem már az utat, így bátran nekiindulok, és ahogy futok, érzem, amint egyre inkább kitépem magam a város véget nem érõ forgatagából. Befelé figyelek, s kezd halkulni a sok kusza képzelet, oldódnak az életet átszövõ fonalak rafinált csomói, melyeket sorra el kell engednem, mire hazatérek. Olyan ez, mint egy lélekre szabott terápia: összetörök mindent, ami azzá tesz, aki vagyok, szabadon engedem kincseim, és valaki felépít egésszé észrevétlenül, mire megérkezem.

Egyre emelkedik az út, egyre erõsebben kell koncentrálnom a ritmusra, mely átsegít a küzdelmen, melyet magammal vívok. A meredek részeken le kell gyõznöm mindent, ami elõl menekülök, szembe kell futnom a széllel, csukott szemekkel, s nem szabad megállni, pedig már messze elhagytam a fáradtság határát. Itt ésszel nem lehet megtenni a távot, csak a szív segít, mely erõsebb mindennél. Rengeteg alázatra van szükség, és hitre, mely lassan átformál, és egyre könnyebbé teszi a küzdelmet, melyet naponta életre keltek, s mely nélkül üresnek érzem a létet. A Pálos templom lépcsõi elõtt teljesen kiszakadok a körforgásból, ott véget ér a megmérettetés. Innen egy hosszú, fizikai értelemben többnyire egyenes szakasz következik ahhoz a helyhez, mely minden nap kellõ akaraterõvel lát el az újrakezdéshez, amelyre sóvárgó szemekkel nézek a kollégium ablakából, ha fáj a világ, amelyet keresek a város minden pontjáról, közel az Éghez, s amelyre néha imára kulcsolt kezekkel, könnyes szemekkel tekintek lentrõl: a Havi hegyi kápolnára. Télen hófehérbe bújt sötétség, s hópihék tánca firkálja tele az eget, nyáron a kikeverhetetlen színû naplemente öltözteti a várost, melyre panoráma nyílik az oda vezetõ útról. Néha köd alszik a tájon, s tudom, mit kellene látnom a sûrû, súlytalan vízcseppek helyén, de erõvel is csak a belsõ képek jelennek meg a város látképe helyett, s olyan érzésem van, mintha minden darabokra szakadt volna, s az emberek külön kis szigeteiken léteznének találkozások nélkül öregedve, más magasságokban. Néha esik az esõ, a házak arcát szelíden mossák a fellegek könnyei, de nemcsak a cserepek gõzölögnek a hûvös záporoktól. Éjjel gyöngysorokként rajzolódnak ki a világosságot adó lámpaoszlopsorok, s fényük narancssárgára festi a mélységes kéket. Mire a kápolnához érek, már megnyugodtam. Ha megállok egy-egy pillanatra a mozdulatlan utcák felett a sziklapárkányon, gyakran elképzelem a neszeket, melyeket a házak között ismét hallok majd, de még csend rejti az élet hangjait. Idõnként elbizonytalanodom, hogy hová is tartok, tartozom. Ilyenkor arra gondolok, hogy mennyi fájdalom lapul a falak között karnyújtásnyira tõlem, és talán segíthetek majd néhány fájó, álmatlan éjszakáján forgolódó betegen, ha folytatom. Különös varázsa van ennek a helynek, s ezt eddig mindenki érezte, akivel felsétáltam ide. Itt sosem félek. Mintha lakna valaki abban a parányi épületben, melyet akkor épített a város, amikor végleg legyõzte a pestisjárványt, s azóta is él: tavasszal virágoznak elõtte a mandulafák, keresztelõket, s esküvõket tartanak vasárnaponként. Lefelé könnyebb futni. Maradék erõmet hálából a végtelenbe szórom, miközben egyre közelebb érek a kezdetekhez. A dohányillat mosolyt csal arcomra, hisz már mást jelent, mint évekkel ezelõtt: hazaértem. -Alphy-

33 Sziasztok! Bár tudom, hogy most könnyek fognak potyogni, de búcsúzik a WANTED. Ha már sikerült feldolgoznotok ezt a drámai bejelentést, szedjétek össze magatokat, hisz még nem árultam el az elõzõ havi megfejtést. Márciusi üldözöttünk Marosi Bálint II. éves fogorvostan hallgató volt, aki a WANTED történetének legnehezebb megfejtése volt. A kérdésekre a válaszok a következõk voltak: 1. Marosi Bálint 2. Lúggal 3. Nájt Még mielõtt bárki is értelmet keresne a második és a harmadik kérdésben és az arra adott válaszban, javaslom ne tegye, mert úgysem talál. (Azon egyszerû oknál fogva, hogy nincs.) Ezúton is szeretnék jó étvágyat és kellemes bálozást kívánni a nyerteseknek. Külön szeretném megköszönni Sanyi barátomnak az OC-bõl a segítséget, hisz, bár túl szerény hogy aláírja a nevét õ volt a WANTED PLAKÁTOK állandó szerkesztõje!!! Remélem élveztétek a játékot, kellemes tavaszi szorgalmi idõszakot kívánok mindenkinek!

Ízi Rájder k er estetik! ker erestetik! Sziasztok! Itt a lehetõség, hogy újra más számlájára ehessétek / ihassátok tele magatokat. Keressük az ország, sõt az EU legmeghökkentõbb, leghumorosabb, legvagányabb trabantját és kisfityóját (Polski Fiat). Ha esetleg pont egy ilyen kis szörnyeteggel zavarod fel a hajnali fotonokat az egyetem felé, vagy a bátyád barátnõjének volt osztálytársa már látott ilyet, kerítsd elõ és azonnal csinálj róla egy fényképet. Ha sikerült kellõ zoom-mal lencsevégre kapnod a fenevadat, küldd el nekünk, hisz most POTE-Klubban leehetõ/iható kuponra vagy pólóra válthatod. Kupont az elsõ 3 helyezett nyerhet, de az a valaki, aki a számunkra leginkább tetszõ megfejtést küldi, még egy plusz eredeti trabant logoval ellátott pólóval is gazdagodhat. Ne felejtsd, minél többször játszol, annál nagyobb az esély, hogy legalább 1 kuponnal szegényebbé teszel minket. A fotókat a [email protected] küldhetitek. Csak, hogy félre ne értsétek, nem fogok sem forgalmi engedélyt, sem jogosítványt kérni a megfejtõktõl, így mint a magazinokat mint az internetet is használhatjátok forrásként. A nyerteseket telefonon fogjuk értesíteni 1-2 héttel a Confabula megjelenése után, ezért lécci lécci lécci

Két gyerekkori cimbora összefut az utcán. Megörülnek egymásnak, elbeszélgetnek. -Tûzoltó lettem. - mondja az egyik. -Igen? - csodálkozik a másik. - A fiam is az akar lenni. -Akkor adok egy tanácsot. Minél elõbb állíts fel a házadban egy rudat, amin gyakorolhatja a lecsúszást. A z a legnehezebb ebben a mesterségben, hogy fel kell pattanni az éjszaka közepén, megragadni a rudat és lecsúszni rajta.

ne felejtsétek el az általatok küldött e-mailben a telefonszámotokat is feltüntetni, különben kénytelen leszek én felhasználni a kuponokat:). Csak, hogy ne legyetek elveszve itt van egy példa arra, hogy milyen képekre is gondoltunk. -Nagy Árpád-

Tíz év elteltével a két fickó megint találkozik egymással. -Na, mi újság? Tûzoltó lett a fiad? -Nem. Viszont a lányom sztriptíz-táncosnõ. Ma a világon több pénzt fordítanak mell-implantátumokra és Viagrára, mint az Alzheimer-kutatásra. Ez azt jelenti, hogy 2040-ben jelentõs populáció lesz olyan feszes mellû és álló szerszámú öregember, akik abszolút nem fognak emlékezni arra, hogy ezeket mire is használják...

34 Über dem Niveau von Frauenzeitschriften und Herrenmagazinen… …was Frauen wollen und Männer nicht haben ein Mauerblümchen berät Vielleicht lag es daran, dass sich unsere Jungs im Physiologie Praktikum mit den männlichen Fröschen identifizieren konnten, denen gerade Urin einer Schwangeren in den Lymphsack gespritzt wurde und sie sich danach von Errektionssprüngen nicht mehr retten konnten. Oder wahrscheinlich bleibt momentan seit Abschluss von Anatomie mehr Zeit für unifreie Gedanken. Vielleicht mögen dies alles Gründe sein, wieso sogar eines Tages die Jungs bei mir Rat suchten und wissen wollten, was wir Frauen denn unter „Romantik“ verstünden. Wie sollte ich jedoch auf solch eine banal anspruchsvolle Frage eine Antwort parat haben, wenn ich doch sonst nur prognostizieren muss, ob sich Wiener Würstchen in Asien gut verkaufen ließen oder ob Chinesen lieber Hunde auf dem Speiseplan stehen hätten?? Hier nun die Weisheit eines Mauerblümchens; aber auch nur für diejenigen, die keinen knackigen Artikel a la Carrie Bradshaw aus „Sex and the City“ erwarten. Als ich bei einem Biochemie Praktikum meinen Mitschüler Peppi um Werte eines Photometrie Experiments bat, meinte er zu mir wahrheitsgemäß, dass er nur zwei Werte kenne: die äußeren und die inneren, wobei „die äußeren natürlich wichtiger sind“. Jeder Mensch müsste lügen, wenn er bei der Partnersuche nicht Peppis Erkenntnis zum Teil Recht geben muss. Gegen Weihnachten stellte ich mich als Versuchsperson für eine Forschungsarbeit von Norbert Mesko zur Verfügung, der

sich als Psychologe an der Universität Pécs unter anderem mit der Attraktivität von Menschen verschiedener ethnischer Herkunft befasst. Dabei erfuhr ich nebenbei, dass, analog zu Darwins Theorie der sexuellen Selektion, Männer bei Frauen besonders auf Signale der Fruchtbarkeit achten: Unser Taillenumfang sollte also rund 70 Prozent des Hüftumfangs betragen während in unserem Gesicht die Auswirkungen des weiblichen Sexualhormons Östrogens zu sehen sein sollten – volle Lippen und schmale Kiefer. Wenn ihr Männer uns kriegen möchtet, müsst ihr schon richtig in Physiologie aufgepasst haben und über unseren Menstruationszyklus Bescheid wissen: Studien zufolge sind wir besonders scharf auf Männer mit kantigen Gesichtszügen während der Ovulation und bevorzugen die Familientypen mit weichen Mienenspiel zu unfruchtbaren Zeiten. Da Äußerlichkeiten demnach so wichtig seien, warnte ich sofort meinen Mitstudenten Hermanns, sich von nun an nicht mehr unter dem Solarium braten zu lassen, wenn er sich demnächst in Japan als Verkäufer hinter einer Würstchenbude präsentieren möchte. Denn ohne die in Asien als schön geltende „milchweiße Haut“ könne er kaum die Zahl der ihn verehrenden Konsumentinnen steigern. Einer Freundin riet ich, im Frühling nur noch Miniröcke anzuziehen, um die Augen ihres Schwarms auf sich zu ziehen. Dieser hatte jedoch den richtigen Riecher noch bevor sich die Frühlingssonne in Pécs erblicken ließ. Selbst unsere Anatomiedozentin Dóra erwähnte mehrmals in unseren Histologiestunden die Wirkung von Pheromonen – chemische Botenstoffe, die über das vomeronasale Organ in der Nasenscheidewand über die Nervenbahn zum Hypothalamus aufsteigen und uns wissen lassen, ob wir jemanden gut oder gar nicht riechen können. Nicht umsonst haben unsere Jungs sofort darüber spekuliert, welches Parfüm Frau Dr. Horvath bei den Anatomieprüfungen bevorzuge.

Doch nicht nur von der teuren Parfümwolke der deutschen Jungs solltet ihr, liebe ungarischen Mädels, benebelt werden! Dass unsere Jungs in Polo Hemden stolz erzählen, sie stammen aus Ärztefamilien und hätten zu Hause drei BMWs stehen, weist nur auf ihre Anwendung des „Handicap Prinzips“ hin. Hiernach finden Frauen Männer besonders attraktiv, welche mit extravaganten körperlichen Merkmalen oder Verhaltensweisen sich selbst schaden oder in Gefahr bringen: Bei unseren Jungs signalisieren kostspielige Sportflitzer überschüssige Ressourcen und wenn sie mit ihrem Bungee Jumping Erlebnis angeben, wollen sie euch ihre Belastbarkeit und ihr Selbstvertrauen weiß machen. In Wirklichkeit sind sie aber richtige Angsthasen ohne euer Beisein! Experimente mit Guppy Männchen haben gezeigt, dass sie sich nur bei Anwesenheit ihrer Weibchen an den gefährlichen Raubfisch draufgängerisch heranwagen; normalerweise alleine jedoch die Flucht ergreifen. Noch besser kann man Männer mit Tieren vergleichen, wenn es um die Aktivität des Gehirns bei sexueller Erregung geht. Dann sind unter einem Magnetresonanztomographen besonders gut durchblutet entwicklungsgeschichtlich archaische triebsteuernde Hirnregionen, wie z.B. nucleus amygdala, das limbischen System oder der insulare Kortex – Strukturen, die schon im Gehirn von Amphibien angelegt waren. Wie schon zu erwarten sind wir Frauen in dieser Hinsicht auf weniger primitive Teile, statt dessen die rational bewussten Hirnregionen wie das Schläfenhirn, angewiesen. Um euch Männern noch mehr Hürden zu stellen, hat die Natur die Klitoris nicht in den Vaginalkanal verlegt, dort wo sie von der Penetration des Penis hätte stimuliert werden können. Das hat übrigens zur Folge, dass ihr statistisch gesehen nur aus einer Hälfte von uns den Cocktail der Begierde erwecken könnt. Welch eine Schande, wenn man bedenkt, dass wir möglicherweise als das einzige unter allen weiblichen Lebewesen auf Erden, einen Orgasmus überhaupt erleben können. Bittet uns um Gnade, dann sehen wir es auch mal positiv: Eure Unzuverlässigkeit steigert unseren Sexualtrieb wie bei einem Glücksspieler, der nicht weiß, ob er gewinnen kann.

35

Doch auch ohne wissenschaftliche Beweise ist altbekannt, dass wir uns am meisten nach Romantik sehnen, welche wir leider meist nur in den Männerseelen der Liebesfilme finden, die wiederum aus der Feder von Drehbuchautorinnen stammen. Richtig, wir wollen alles was schnulzig aussieht, sich anhört und, ganz besonders wichtig, sich anfühlt. Das geht über Rosenbukets, Pralinen in Herzform und Candle light dinner hinaus. Selbst wenn ihr Männer euren Intellekt einsetzt und die durchschnittlichen zwei Millionen Wörter mit uns bis zum Zusammenkommen gewechselt habt, reicht es nicht aus, um unseren sorgfältigen Partnertest zu bestehen. Ihr müsst es schaffen, in eurem Handteller eine Sonne zu verstecken, die genau weiß, wann wir ihre Wärme brauchen; eure Arme müssen zu den weichsten Kissen werden und ihr müsst in jeder Sekunde unserer Abwesenheit in den Herzen ein „Warte nur auf dich“ Schild halten. Dann müsst ihr uns noch überzeugen, dass ihr jeden Atemzug in der nächsten Ewigkeit nur wegen unserer Existenz machen könnt. Es bedarf also keine große Kunst, zum Romantiker zu mutieren um ein Mädchenherz zu erobern. Doch den männlichen Wesen geht es eben nicht um Herzensangelegenheiten, sondern aller höchstens um ein Objekt der Begierde, welches ähnlich wie ein Filet mignon für den Hungertrieb eines Löwens unverzichtbar ist. Noch schlimmer ist die Tatsache, dass schon Darwin zugeben musste, dass Männer zu einem Casanova Verhalten verdammt sind, da ihre Chancen auf Fortpflanzung durch Promiskuität sich vergrößern. Danke, dann bleibe ich lieber ein unsichtbares Mauerblümchen bevor ich eines Tages auch von einem Psyeudo Prinzen auf weißem Pferd verspeist werde. -Wu Yen-Ying-

36 ALZHEIMER’S DISEASE PAR T 1: ART SYMPT OMS SYMPTOMS OMS,, TYPES AND DIAGNOSIS Alzheimer’s is a condition in which nerve cells in the brain die, making it difficult for the brain’s signals to be transmitted properly.The person has problems with memory, judgement and thinking, making it hard for him/ her to take part in daily activities. Death of neurons occurs gradually over a period of years and it’s the leading cause of dementia (general loss of intellectual abilities and change in personality). A.Symptoms Most symptoms progress slowly over a number of years. Symptoms may be sometimes only noticed when family members look back that they realise when the changes started to occur. These include: * impaired memoy and thinking: person has difficulty remembering things or learning new information (including personal data or his/her birthplace, occupation, name of family members etc..) * Disorientation and confusion: patient doesn’t know where he is or how he got to a certain place. He may not recognize familiar places/situations/faces or know what time of the year it is. * Misplacing things: person forgets where he put his things or he may even place things in strange places (e.g glasses in a refrigerator).

* Abstract thinking: finding difficuties in performing simple intellectual skills (e.g balancing a checkbook) * Trouble in performing tasks: such as dressing and eating. * Change in personality and behaviour: may be unusually angry, irritable, restless or quiet, confused, paranoid or fearful. * Poor judgement: e.g,going outside on a rainy day with pyjamas. * Language and communication problems:person can’t recall words,name objects or understand the meaning of common words. * Impaired visual and spatial skills: inability to judge shapes, sizes and relaionship of objects in space. * Loss of motivation or initiative. * Loss of normal sleep patterns: individual may be awake at night and sleep during day. B.Types of Alzeimer’s Doctors have categorized the illness into 3 types: * early onset Alzheimer ’s: A rare form disease appearance before 65 years of age and 10% of patients belong to this category. Due to premature aging, Down Syndrome patients belong to this group with symptoms appearing between age of 40-50. Younger patients who develop it appear to have brain abnormalities and there seems to be a genetic link to chromosome 14 (to which late onset type isn’t linked). A condition called myoclonus (muscle twitches and spasms) is very common in these patients (in contrast to the late onset type in which it’s rare). * late onset Alheimer’s is in 90% of patients usually occuring after 65 years of age. May or may not be hereditary. Late onset dementia is also called sporadic Alzeimer’s disease. Familial Alzheimer’s disease(FAD): an entirely inherited form running in families (at least 2 generations hold the disease). It’s extremely rare accounting for less than 1% and has a much earlier onset, often at the age of 40. C.Diagnosis Alzheimer’s is often unrecognized or misdiagnosed in its early stages as its early symptoms are mistakenly seen as the inevitable consequences of aging. Certain disorders that can result in dementia such as depression, poor nutrition and drug interactions are curable but Alzheimer’s isn’t, so its important to diagnose the cause of dementia early and correctly. Some of its symptoms (incontinence and depression) can be effectively treated. Depression, head injuy, certain chemical imbalances produce similar symptoms as Alzeimer’s and these must be ruled out during diagnosis. There is no current effective diagnostic test for it, only after death microscopical examination by pathologist can determine for sure person was suffering from the disease. However through thorough testing and a „process of elimination” physicians can diagnose it with 90% accuracy. Early diagnosis is important in order to ease patient and family’s concern, to initiate treatment fast (note that

certain medicines are only effective at the early stages of the disease) and gives time for patient and family to plan for future needs and care. The diagnostic methods: * Family anamnesis * Mini-mental state examination: brief test used by doctor to test person’s problem solving skills, attention span, counting skills, thinking and memory. It will give insight to physician to see whether there has been damage to different areas of brain. * Physical exam: to assess overall physical condition of patient. * Chest x-ray: to help out rule disorders causing symptoms similar to Alzeimer’s. * Lab tests: blood tests (may check for specific genes’ presence) or urinalysis (measuring protein and sugar level important in ruling out other disorders). * Computed Tomography(CT or CAT) scan: helps in the late stages to see if there’s brain atrophy and other characteristic changes. * Electroencephalography(EEG): to measure brain function; processes such as perception, memory, language and emotion. * Electrocardiogram(ECG or EKG): to rule out other conditions producing similar symptoms. * Neuropsychological testing: studies the relationship between brain and behaviour (rules out disorders such as depression,anxiety,drug abuse,strokes and brain tumours). * MRI (magnetic resonance imaging): assists in ruling out strokes and tumours and helps to show structural and functional changes associated with the disease. Some other diagnostic tests mainly used for research are Positron Emission Tomography (PET), Single Photon Emission Computed Tomography (SPECT) and Magnetic Resonance Spectroscopy Imaging (MRSI). Prognosis varies from person to person. Duration of illness may be short (2-3 years) or may last up to 20 years. Usually parts of brain controlling memory and

37

thinking are affected first. Eventually the patient will need complete care and loss of brain function itself will cause death. Since the exact cause of it is unknown, there can be nothing done to guarantee its prevention. Try to stay mentally and physically active, maintain a normal blood pressure and avoid head injury. Smoking seems to have a protective factor against the development of the disease (note:other forms of dementia may be prevented by eating properly, quitting smoking and limiting alcohol) -Zarifis Georgios-

38

“Nem a Confabula biztosította Chuck Norris számára ezt az oldalt, hanem Chuck Norris engedte meg a Confabulának, hogy a többi oldalon megjelenjen.” -Dr. Czeiter Endre-

Top 10 Chuck Norris tény 1. Chuck Norris könnyei gyógyítják a rákot. Nagyon sajnálatos, hogy soha sem sírt még. Soha. 2. Chuck Norris nem alszik. Vár. 3. Chuck Norris pereli az NBC-t, mivel a Törvény és Rend (sorozat) a bal és jobb lábának a levédett neve. 4. Chuck Norris legfõbb exportja a fájdalom. 5. Ha látod Chuck Norris-t, akkor õ is lát téged. Ha nem látod, csak pár másodperc van hátra életedböl. 6. Chuck Norris elszámolt a végtelenig. Kétszer is! 7. Chuck Norris nem megy vadászni, mivel a vadászat szó magában hordozza a kudarc lehetöségét. Chuck Norris ölni megy. 8. Chuck Norris vércsoportja AK+. “Ass-Kicking Positive” (magyarul ku****a pozitív). Kompatibilis nehéz építõgépekkel, tankokkal, harci repülõkkel. 9. Chuck Norris 1/8 részben Cherokee. Ez nem azt jelelnti, hogy a felmenõi között találunk olyat, hanem hogy megevett egy indiánt. 10. A Guinness rekordok könyvében az utolsó lapon megjegyzésként az szerepel, hogy valójában minden rekordot Chuck Norris tart, a többiek csak akik meg tudták közelíteni. 10+1. Chuck Norris szakálla mögött nincs áll, hanem csak még egy ököl.

További tények, amiket mindenkinek tudnia kell Chuck Norrisról: Egy átlagos nappaliban 1242 tárgy van, amivel Chuck Norris meg tud ölni, beleértve magát a szobát is. Chuck Norris tud nullával osztani! Chuck Norris egy élõ csörgõkígyót használ kotonnak. Hány Chuck Norris kell egy égõ kicseréléséhez? Egysem! Chuck sötétben szeret ölni! Egyik alkalommal Chuck Norris úgy pofánrúgott valakit fordulatból, hogy a lába átlépte a fénysebességet, visszament az idõben és megölte Amelia Earhartot, miközben repült a Csendes Óceán felett. A Kínai Nagy Falat eredetileg Chuck Norris távoltartására építették, de csúnyán kudarcot vallottak vele. A legtöbb embernek 23 pár kromoszómája van. Chuck Norrisnak 72... és mindegyik mérgezõ. Mikor megkérdezed Chuck Norristól, hogy hány óra van, õ

csak annyit mond: “Már csak két másodperc...”. És ha megkérdezed, “Két másodperc micsodáig?”, akkor fordulatból pofánrúg. Mikor Chuck Norris elkészíti az adóbevallását, akkor csak egy üres lapot küld be a fényképével, amin éppen támadni készül. Chuck Norrisnak még sohasem kellett adót fizetnie. Chuck Norris az ötödölõt négy lépésböl megnyeri. Nem létezik evolúciós elmélet, hanem csak egy lista az élõlényekrõl, amelyeknek Chuck Norris megengedi, hogy éljenek. Batman és Darth Vader viadalából Chuck Norris kerül ki gyõztesen. Ha valaki Chuck Norrisra támad, a rendõrség a következõ kóddal jelöli: 45-11 ... öngyilkosság. Chuck Norris nem köpül vajat. Fordulatból pofánrúgja a tehenet, és abból egybõl kijön a vaj. Nagasakira soha nem dobtak bombát. Chuck Norris ugrott ki a gépböl és ütötte meg a földet. Chuck Norris eredetileg szerepelt volna a “Street Fighter II” nevû játékban, de a béta-teszterek kivetették, mivel az összes gomb megnyomása azt eredményezte, hogy fordulatból pofánrúgta az ellenfelét. Chuck Norris egyszer lelõtt egy német vadászgépet, rámutatott és annyit kiáltott “bumm!” Chuck Norris fogadott a NASA-val, hogy képes túlélni egy visszatérést bármilyen ûrruha nélkül. 1999 július 19-én egy meztelen Chuck Norris érkezett a föld atmoszférájába, áthúzott 14 állam felett és elérte a 3000 fokos hõmérsékletet. A NASA-nál zavarodottságukban hivatalosan meteornak nyilvánították, és még azóta is lógnak neki egy sörrel. Chuck Norrisnak két sebességfokozata van: séta, gyilkolás. Valaki megpróbálta elmagyarázni Chuck Norrisnak, hogy a fordulatból pofánrúgás nem a legjobb mód arra, hogy valakit megrúgjunk. Ez az eset világ legnagyobb tévedéseként vonult be a történelembe. 5-bõl 4 doktor nem ajánlotta Chuck Norrist, mint megoldást a legtöbb problémára. A doktorok 80%-a máig megmagyarázatlan körülmények között halt szügségtelenül brutális halált. Chuck Norris képes a gyémántot szénné visszaalakítani. Egyszerûen meghúzza a két végénél fogva. Chuck Norris nem borotválkozik, õ arcon rúgja magát. Az egyetlen dolog ugyanis, ami megsebezheti Chuck Norrist, az Chuck Norris. Amikor Bruce Banner bekattan, Hulkká változik. Amikor Hulk bekattan, Chuck Norrisszá változik. Ha Chuck Norris megrúg valakit, nem csupán megöli, egész létezését kitörli a téridõ-kontinuumból.

39

.bama.hu www.bama.hu To váb bi képek: www

40