EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám:EBH/72/7/2008. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) a Roma Antidiszkriminációs Hálózat ügyvédje által képviselt A.A., B.B., C.C., D.D, E.E, és F.F. Kérelmezőknek a „Szomjas Bakter Büfé” elnevezésű vendéglátó-ipari egységet üzemeltető Havanna MM Kft. céggel –képviseletében eljárt Mráv Tibor ügyvezető-, mint eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt előterjesztett kérelme alapján lefolytatott eljárásban az alábbi
HATÁROZATOT hozta. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapítja, hogy a „Szomjas Bakter Büfé” elnevezésű vendéglátó-ipari egységet üzemeltető Havanna MM Kft. Kérelmezőkkel szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A Havanna MM Kft. megvalósította az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tv. (Ebktv.) 5. §-a és 8. §-a szerinti közvetlen hátrányos megkülönböztetés törvényi tényállását Kérelmezőknek az Ebktv. 8. § c), e) és t) pontjaiban foglalt, úgynevezett védett tulajdonságukkal –bőrszínűkkel, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásukkal, valamint egyéb helyzetükkel (roma barátaival való jó kapcsolata)- összefüggésben azzal, hogy az általa üzemeltetett „Szomjas Bakter Büfé” vendéglátó-ipari egység területén önkényesen határozta meg a törzskártya kiállításának kritériumait és V.I.P.-kártyát a panaszosoknak roma származásuk miatt, illetve az egyik Kérelmező esetében roma származású barátjánál történő ideiglenes tartózkodása okán nem biztosított. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző magatartás jövőbeni tanúsítását a határozat kézhezvételétől megtiltja. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az eljárás alá vont Havanna MM Kft.-t 1.000.000 Ft. azaz egymillió forint összegű bírság megfizetésére kötelezi, amelyet az Egyenlő Bánásmód Hatóság 10032000-00288413 számú számlájára kell megfizetni a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül. A Hatóság elrendeli továbbá a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 90 napra történő nyilvánosságra hozatalát a www.egyenlobanasmod.hu című honlapján. A határozat ellen a közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál három példányban, írásban benyújtandó keresettel lehet kérni. A keresetlevélben kérhető, hogy három bíróból álló tanács bírálja el az abban foglaltakat, valamint a végrehajtás felfüggesztése. A vizsgálat során 6. 011,-Ft azaz hatezer-tizenegy forint eljárási költség merült fel, melyet az eljárás alá vont köteles megfizetni a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság 10032000-00288413 számú számlájára.
INDOKOLÁS A.A., B.B., C.C., D.D., E.E. és F.F. (a továbbiakban: Kérelmezők) jogi képviselőjük által írásban kérelemmel fordultak az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a „Szomjas Bakter Büfé” elnevezésű vendéglátó-ipari egységet üzemeltető Havanna MM Kft.-vel szemben. Kérelmezők a hatósághoz eljutatott ügyvédi tényvázlatokban foglaltak alapján 2007. július és augusztus hónapjaiban több alkalommal jártak az eljárás alá vont által üzemeltett „Szomjas Bakter Büfé” elnevezésű szórakozóhelyen. A panaszosok közül B.B. –jogi képviselője által rögzítettek tanúsága szerint- 2007. július 25-én a reggeli órákban személyéhez hasonlóan roma származású ismerőseivel betért a fent nevezett vendéglátó-ipari egységbe. A fogyasztást követően a bolt jelenlévő alkalmazottjától a számlát kérte és az azon szereplő összeget kifizette. Ezalatt észlelte, hogy a szórakozóhely egy másik vendégének ugyanazokért a cikkekért az általa kifizetett összegnek csupán felét számolta fel az alkalmazott, aki panaszos reklamációjára „a főnök utasítására számoltak fel ekkora összeget” választ adta. Kérelmező még aznap, 2007. július 25-én a történtek okán felkereste az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Roma Antidiszkriminációs Hálózatában dolgozó ügyvédet. A.A., C.C., D.D., E.E. Kérelmezők 2007. augusztus 31-én fordultak a jogi képviselőhöz. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat siófoki irodájában rögzítettek szerint C.C. és D.D. 2007. augusztus közepén, A.A. 2007. augusztus 27-én, E.E. az ügyvédi meghatalmazás alapjául szolgáló tényvázlat felvétele előtt pár nappal tapasztalt az adott egységben személyével szemben hátrányos megkülönböztetést a szórakozóhely által nyújtott szolgáltatás ellentételezésével összefüggésben. A Kérelmezők egybehangzóan azt állították, hogy a vendéglátó-ipari egység nyilvánosság számára kifüggesztett árlistáján feltüntetett áraknál magasabb összeget kellett fizetniük. Mindennek okaként roma származásukat jelölték meg; E.E. nem roma származású Kérelmező pedig azt valószínűsítette, hogy amióta köztudottá vált roma barátjánál –A.A.-náltörténő megszállása a vendéglátó-ipari egység alkalmazottjai neki is magasabb összegen számolják fel az általa elfogyasztott termékeket. A hatósághoz megküldött kérelemhez csatolásra kerültek az ügyvédi tényvázlatok, a jogi képviselő által a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-dunántúli Regionális Felügyelőségéhez 2007. július 25-én, illetve 2007. szeptember 4-én írt megkeresései, valamint a fent nevezett szerv regionális igazgatójának 2007. augusztus 17-i, 8-426/3/2007. számú és 2007. szeptember 24-i, 8-426/8/2007. számú tájékoztató levelei is. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-dunántúli Regionális Felügyelősége 8-694/2/2007. számú, adott ügyben tett vizsgálatát összegző tájékoztató levele mellett a hatóság rendelkezésére bocsátotta 9592/2/2007. számú határozatát, a 8-426/2007. számú jegyzőkönyvet, valamint a felügyelet munkatársa által végzett próbavásárlás során a vendéglátó-egység részéről kiállított készpénzfizetési számláról és a „V.I.P.-kártyáról” készült másolatot. A hatóság a „Szomjas Bakter Büfé” megnevezésű szórakozóhelyet üzemeltető Havanna MM Kft.-vel (a továbbiakban: eljárás alá vont) szemben az eljárást megindította, egyben az eljárás alá vont képviseletében eljáró Mráv Tibor ügyvezetőt a tényállás tisztázása érdekében írásbeli nyilatkozattételre, valamint a vendéglátó-egységben az érintett időpontokban jelenlevő munkavállalók neveinek és idézhető lakcímeiknek megküldésére hívta fel. Mivel az eljárás alá vont a hatóság eljárás megindításáról szóló értesítésében foglaltakra nem reagált, ezért a hatóság a tényállás teljeskörű, minden részletre kiterjedő tisztázása érdekében nyílt szóbeli tárgyalás tartására határnapot tűzött ki 2008. február 5. napjára.
A tárgyaláson az eljárás alá vont képviseletében Mráv Tibor ügyvezető jelent meg, aki előadta, hogy a „Szomjas Bakter Büfé” elnevezésű egységet 1999 óta üzemelteti. A szórakozóhelyen 2007. nyarán kedvezményre jogosító törzskártya rendszer került bevezetésre, ám annak pontos időpontját az Ügyvezető nem tudta a tárgyaláson megjelölni. A törzskártya kiadását belső szabályzat nem tartalmazza; eljárás alá vont elmondása szerint annak vendégek részére történő biztosítása eseti jellegű, kiállítására különböző szempontok (pl. szórakozóhely látogatásának gyakorisága, fogyasztás mennyisége, „rendesen” fizetnek és jelenlétük „építő jellegű a helyre nézve”) figyelembe vétele mellett kerül sor. A törzskártyát az alkalmazottak töltik ki, név és sorszám szerepel rajta, érvényessé azonban csak akkor válik, ha azt az Ügyvezető lepecsételi. Megítélése szerint a Kérelmezők hatóság részére megküldött tapasztalatai és annak értelmezései félreértésen alapulnak, annál is inkább mivel a törzsvásárlói kártyával rendelkezők között vannak roma származású személyek is. Az eljárás alá vont nem tartotta valósnak panaszosok elmondását, mely szerint alkalmazottai Kérelmezők felé „főnöki utasításra a cigányoknak duplán kell számolni” kijelentést tették volna. Az Ügyvezető elmondta, hogy a törzskártyával rendelkező vendégek a termékek árlistán szereplő áraiból körülbelül 30 százalékos kedvezményben részesülnek. Véleménye szerint a V.I.P.-kártya bevezetésére a piaci szempontok mellett a vendégkör megszűrése okán is szükség volt, mivel állítása alapján vannak –megfogalmazása szerintúgynevezett „balhés vendégek”. Így azok a vendégek akik részesei valamely, a szórakozóhelyen történő rendbontásnak –legyenek azok roma vagy nem roma származásúaknem kapnak törzskártyát és magasabb áron kerülnek kiszolgálásra. Kérelmezőkkel kapcsolatban elmondta, hogy A.A. kivételével a V.I.P.-kártya kiadása azért nem történt meg (és arra a jövőben sem fog sor kerülni), mert nem megfelelő magaviseletet tanúsítottak, botrányok fűződnek neveikhez, illetve a panaszosok közül E.E. jelentős (20.000 Ft-ot meghaladó) összegű tartozást halmozott fel. A tárgyaláson Kérelmezők cáfolták az eljárás alá vont állításait, egyben vitatták azt, hogy a törzskártya kiadásánál szempont lenne az egység látogatásának gyakorisága; valamint, hogy a kulturált viselkedés elfogadott szabályaival ellentétes magatartást tanúsítottak volna bármely alkalommal is az egység területén belül. F.F. Kérelmező elmondta, hogy addig az időpontig, amíg nem kifogásolták a szórakozóhely alkalmazottainál azt, hogy fogyasztásaik után többet számolnak fel, egy alacsonyabb díjakat tartalmazó lista volt elhelyezve a szórakozóhely területén. Ezt követően az árlista kicserélésre került és egy, az addigiaknál magasabb árakat tartalmazó lista került a helyére. E.E. Kérelmező állítása szerint nem felel meg a valóságnak Mráv Tibor Ügyvezető azon állítása, hogy jelentős összeggel tartozna az eljárás alá vontnak, amit a panaszosok közül F.F. is elképzelhetetlennek nevezett. A hatóság az ügyben megkereste a Rendőrkapitányságot, melynek vezetője 14060-75/2008.számú tájékoztatójában közölte, hogy a kérdéses időszakban 2007. július elseje és 2008. február 5.-e között vendég magatartása miatt nem került sor rendőri intézkedésre az érintett szórakozóhely területén. A hatóság rendelkezésére álló Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 8-426/3/2007. számú, 8-426/8/2007. számú tájékoztató leveleiben, valamint 9592/2/2007. számú határozatban és a 8-426/2007. számú jegyzőkönyvben foglaltak alapján megállapítható, hogy a „Szomjas Bakter Büfé” megnevezésű vendéglátó egységben az NFH felügyelői 2007. augusztusában próbavásárlást, illetve 2007. szeptember 20-án ellenőrzést tartottak. A 8-426/3/2007. számú tájékoztató levélben rögzítettek szerint az ellenőrzéskor az üzletben tartózkodó Ügyvezető úgy nyilatkozott, hogy a kihelyezett ártájékoztatón fel van tüntetve a „törzskártyával rendelkező vendégeinknek kedvezményt biztosítunk” kitétel, valamint hogy a Kérelmezők által a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) Regionális szervezetéhez megküldött bejelentéshez csatolt roma származású vendégekre vonatkozó árak az üzletben elhelyezett
ártájékoztató árainak, a nem roma vásárlók által fizetett vételárat igazoló számlán szereplő árak a törzsvásárlókra vonatkozó áraknak felelnek meg. A 2007. szeptember 20-án tartott ellenőrzésre egy roma származású személy bevonásával került ugyan sor, mivel azonban az adott személy még az ellenőr próbavásárlása, illetve kilétének felfedése előtt távozott és kérte adatainak zártan történő kezelését, így az nem nyerhetett megállapítást, hogy a nem roma származású felügyelőhöz hasonlóan a roma vendég számára is felajánlásra került volna a V.I.P.-kártya kiállításának lehetősége. A hatóság az eljárás alá vontat a tárgyaláson, majd ezt követően írásban is felhívta -a törzsvásárlói kártya megrendelésének időpontjának igazolása céljából- a V.I.P.-kártya előállításáért fizetett számlának; a 2007. évben, illetve a 2008. évben használatos üres törzskártya egy-egy példányának, valamint a 2007. nyarán és a 2008. februárjában használatos árlistának a csatolására. Az eljárás alá vont a felhívásnak nem tett eleget. A Hatóság a kérelemben foglaltak, a csatolt okirati bizonyítékok, valamint a tárgyaláson elhangzottak értékelését követően az alábbiakat állapította meg. A kérelem az alábbiak szerint alapos. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/A. § (1) bekezdése szerint „a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül”. A (2) bekezdés szerint: „Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti”. Az Alkotmány 54.§ (1) bekezdése azt is rögzíti, hogy „Minden embernek vele született joga van az emberi méltósághoz.” A hatóság által indított eljárás jelen ügyben annak megállapítására irányult, hogy a Havanna MM Kft. üzemeltetésében álló „Szomjas Bakter Büfé” elnevezésű vendéglátó-ipari egység által tanúsított magatartás megvalósította-e az Ebktv. 8.§ szerinti közvetlen hátrányos megkülönböztetés törvényi tényállását. Az Ebktv. alapján az egyenlő bánásmód követelménye abban az esetben sérül, ha valakit vagy valamely csoportot a törvény 8.§-ában felsorolt, ún. védett tulajdonságok valamelyike (nem, faj, bőrszín, nemzetiség, anyanyelv, fogyatékosság, családi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, életkor, társadalmi származás stb.) miatt más vele összehasonlítható helyzetben lévő személyhez képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, és tárgyilagos mérlegelés szerint ennek nincs ésszerű indoka. Az Ebktv. 5.§ b) pontja alapján az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani az, aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz. Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az a magatartás, intézkedés, rendelkezés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat, melynek az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő ésszerű indoka van. Az osztott bizonyítás Ebktv. 19.§-ban foglalt szabályai szerint az egyenlő bánásmód megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett személynek (Kérelmezőnek) kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte, és hogy rendelkezett az Ebktv. 8.§-ában meghatározott valamely védett tulajdonsággal. Ezzel szemben az eljárás alá vontat terheli annak bizonyítása, hogy a Kérelmező által valószínűsített körülmények nem állnak fenn, vagy
az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetőleg az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles azt megtartani. Az Alkotmány fent említett 54.§-ában szereplő emberi méltósághoz való jog egyik funkciója az egyenlőség biztosítása. A 64/1991 (XII.17.) AB határozatban megfogalmazásra került, hogy „az emberi méltósághoz való jog az úgynevezett általános személyiségi jog egyik megfogalmazásának tekintődik.” „Az általános személyiségi jog pedig „anyajog” azaz szubszidiárius alapjog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére.” A 9/1990. (IV. 25.) AB határozat szerint: „A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni”. Az EBH 2002. 625. számú eseti döntésében a Legfelsőbb Bíróság -még az Ebktv. hatálybalépését megelőzően- arra az álláspontra helyezkedett, hogy „nem helytálló az adott perben szereplő szórakozóhely vezetőjének azon védekezése, amely szerint az érintetteknek az általa üzemeltetett szórakozóhelyre való belépést nem cigány származásuk, hanem klubtagságuk hiánya miatt tagadták meg”. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság kiemelte, hogy a sérelmet szenvedettek keresetükben nem azt kifogásolták, hogy klub rendezvényeire tagsági viszony vagy meghívás hiányában őket nem engedték be, hanem azt, hogy a szórakozóhely látogatását olyan feltételhez kötötték, amelynek teljesítését népcsoporthoz való tartozás szerint biztosították az érdeklődőknek.” A Legfelsőbb Bíróság egy másik döntése a következőképp fogalmaz: „A nyilvános helyen, tehát mások előtt ismételten tanúsított diszkrimináció az emberi méltóságot különösen súlyosan sérti, mert azzal, hogy a minden embert megillető jogegyenlőséget figyelmen kívül hagyja, egyúttal a sérelmet szenvedett fél önbizalmát is jelentősen csorbítja”(BH2003. 150). Kérelmezők az eljárás során valószínűsítették azt, hogy rendelkeznek úgynevezett védett tulajdonsággal, valamint hogy sérelmet szenvedtek el. Állításaikat a csatolt ügyvédi tényvázlatokkal, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-dunántúli Regionális Felügyelőségével folytatott levélváltásokkal támasztották alá. A Kérelmezők egybehangzóan állították, hogy a személyükkel szembeni megkülönböztetésre roma származásuk, illetve az egyik Kérelmező esetében roma ismerőseivel ápolt baráti kapcsolata miatt került sor, valamint, hogy a vendéglátó-ipari egység sérelmezett esetekben jelenlévő alkalmazottjai azt a kijelentést tették, mely szerint „a főnök utasítására cselekszenek így”, „mivel a cigányoknak duplán kell számolni”. Panaszosok köztudomású tényként említették, hogy az eljárás alá vont által üzemeltett „Szomjas Bakter Büfé” elnevezésű szórakozóhelyen a roma vendégekkel többet fizettetnek, mint a nem roma fogyasztókkal. A.A. Kérelmező meghallgatása során előadta, hogy tudomása szerint a törzsvásárlói kártya rendszer bevezetésére 2007. júliusát, a fogyasztóvédelmi hatóság felügyelői ellenőrzését követően került sor. Kérelmező fenti felvetését az eljárás alá vont a hatóság által tartott tárgyalás alkalmával határozottan cáfolta. A 8-426/3/2007. számú a tájékoztató tanúsága szerint ugyanakkor a felügyelők felhívták az üzemeltető figyelmét, hogy a vendégek között diszkriminációt nem alkalmazhat. Az eljárás alá vont e felvetéssel kapcsolatban megfogalmazott válasza megegyezett a hatóság előtt tett azon kijelentéssel, hogy a törzsvásárlói kártyával rendelkező vendégek között vannak roma származású személyek is. Az Ügyvezető állítása szerint a kártyákon nemcsak sorszám és a kedvezményezett neve, hanem a kiállítás dátuma is szerepel. Az NFH felügyelőjének 2007. szeptember 20-ai ellenőrzése alkalmával kiállított és Fogyasztóvédelmi Hatóság által csatolt
törzskártya másolaton azonban kizárólag a kedvezményezett neve került feltüntetésre, a dátum és a sorszám nem. A V.I.P.-kártya kiállítás kritériumainak szempontjai közül az eljárás alá vont elsőként említette a szórakozóhely látogatásának gyakoriságát. Ezzel szemben a 2007. szeptember 20án lefolytatott ellenőrzés alkalmával az NFH felügyelőjének –ahogyan az a 8-426/8/2007. számú tájékoztatóban szerepel- az Ügyvezető minden kérés nélkül kiállította a V.I.P.-kártyát, annak ellenére, hogy a felügyelő nem volt rendszeres látogatója a „Szomjas Bakter Büfé” vendéglátó-egységnek. Az eljárás alá vont képviselője szerint mindez azért volt lehetséges, mert olyan személyek is kapnak törzskártyát, akik bár nem törzsvendégei az egységnek, de vállalkozói megérzéseire hagyatkozva „fantáziát lát” a helyiségbe betérő személyben. Az NFH Regionális Igazgatósága által 2007. szeptember 20-án tartott ellenőrzésen részt vevő roma származású próbavásárló személyével kapcsolatban a 2008. február 5-ei tárgyaláson az eljárás alá vont úgy nyilatkozott, hogy az érintett roma származású fiatalember rokonaival együtt néhány nappal az ellenőrzés előtt rendbontást okozott. Az Ügyvezető azt ugyan nem tudta megmondani, hogy fent említett esetben a rendőrség értesítésre került-e, egyidejűleg azt állította, hogy a 2007. évben körülbelül három-négy alkalommal kellett a helyi rendvédelmi szervet értesíteni, minden esetben roma származású személyek nem megfelelő magatartásai miatt. A eljárás alá vont nyilatkozatának ellent mond a Rendőrkapitányság vezetőjének 14060-75/2008. számú tájékoztatója, mely szerint a 2007. július 1-től 2008. február 5-ig terjedő időintervallumban a rendőrség ügyviteli rendszerében nem találtak arra utaló bejegyzést, hogy a „Szomjas Bakter Büfé” elnevezésű szórakozóhely területén intézkedés foganatosítására került volna sor az ott tartózkodók viselkedése miatt. F.F. Kérelmező meghallgatásán beszámolt arról, hogy 2008. február 4-én A.A.-val látogatást tett az eljárás alá vont egységben. Ez alkalommal azonban az ott tartózkodó alkalmazott kijelentette, hogy a panaszosokat „nem szolgálhatja ki, mert a főnök mondta”. A hatóság álláspontja szerint az eljárás alá vont azon védekezése, hogy a vendégek között nem származásuk, hanem törzskártyával való rendelkezésük alapján tett különbséget nem helytálló. Az eljárás alá vont vállalkozói, illetve piaci érdekei, mint gazdasági érdek nem kerülhet az egyén alkotmányos érdekei elé. Egyben az „előnyben részesítés” korlátjának tekintendő az egyenlő méltóságra vonatkozó megkülönböztetés tilalma. Mráv Tibor Ügyvezető a törzskártya kiállítás szempontrendszerét tágan, nem egyszer megérzéseire alapozva állapította meg. A hatóság kiemeli, hogy az önkényes, ésszerű indok nélküli megkülönböztetés alkotmányellenes. „A személyek közötti hátrányos megkülönböztetés vagy más korlátozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha a sérelem összefüggésben áll valamely alapjoggal, végső soron az emberi méltóság általános személyiségi jogával és a megkülönböztetésnek, illetve korlátozásnak nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka, vagyis önkényes” (35/1994.(VI. 24.) AB határozat). Alkotmányos követelmény tehát, hogy az úgynevezett V.I.P.-kártya kiállításának alapjául szolgáló kedvezményben részesítés szempontrendszere ésszerű legyen, azaz ne legyen önkényes. „Az objektív ismérvek szerint meghatározott kritériumoknak minden érintett személyre megkülönböztetés nélkül, egyformán és egyaránt kell, hogy vonatkozzanak (1/1995. (II.8.) AB határozat)”. A fogyasztók és a vendéglátó-ipari egység vezetője közötti kapcsolat egyensúlyhiányának egyik alapvető oka az információ birtoklásának egyenlőtlenségéből fakad. Az eljárás alá vont ismeri, jelen ügyben meghatározta a törzskártya kiállításának kritérumait, azonban a fogyasztó csak korlátozott információkkal rendelkezik arról. Azonban az adott termék árának ismerete, illetőleg összehasonlíthatósága a fogyasztó számára a legfontosabb információk egyike amikor arról dönt, hogy igénybe veszi-e az adott szolgáltatást, megveszi-e az adott
terméket. Az árfeltüntetéssel kapcsolatos követelmény a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv. 14.§-a szerint, hogy az egyértelmű és könnyen azonosítható legyen. A fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet szerint tisztességtelenek minősülő az a kikötés, amely bármely feltételének értelmezésére a szolgáltatót egyoldalúan jogosítja. Jelen esetben a törzskártyakiállítás feltételei rendkívül szubjektív, annak objektív alapjai nem körvonalazhatóak. A hatóság -az eljárás alá vont azon védekezésével összefüggésben, hogy a szórakozóhely területén megnyilvánuló rendbontások okán volt szükség a törzskártya rendszer bevezetésérefelhívja a figyelmet –az Ebktv. magyarázata alapján-, hogy az a személy, aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz, kilép abból a körből, amelyen belül a magánszféra védelméhez erősebb érdek fűződik, mint az egyenlő bánásmód követelményének a kikényszerítéséhez. Mráv Tibor Ügyvezető által a tárgyaláson elmondottakkal, vagyis azzal, hogy a törzskártyával rendelkező vendégek „legmagasabb kedvezménye 30 százalék lehet, semmiképp sem 50 százalék”, ellentétes az NFH 9592/2/2007. számú határozatának indokolás azon része, mely szerint „az ellenőrzés során jelen lévő felügyelő kért 3 dl. kólát és fizetett 120. Ft.-ot. Az ártábla szerint 240 Ft.-ot kellett volna fizetni, de ennek a felét kérték tőle”. A felügyelő a kedvezményben annak ellenére részesült, hogy törzskártyájának kiállítására csupán próbavásárlását követően került sor. A hatóság mindezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy eljárása során nem azt vizsgálta, többet kell-e fizetni a törzskártyával nem rendelkezőknek, mint az azzal rendelkezőknek; hanem az önkényes kedvezményben biztosítást, illetve ezzel szemben panaszosok, mint védett tulajdonsággal rendelkezők hátrányos megkülönböztetését értékelte a hatóság az Ebktv. alapján. A hatóság álláspontja szerint az eljárás alá vont a szórakozóhely vendégei között önkényesen válogatott, amikor meghatározta, mely személyeknek biztosít és mely személyeknek nem biztosít törzskártyát. Az eljárás alá vont Kérelmezőket egyértelműen roma származásuk, illetve az egyik panaszos esetében roma barátjánál történő ideiglenes tartózkodása miatt zárta ki a törzskártya adásának lehetőségéből. Fentiek alapján a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont Havanna MM Kft., mint a siófoki „Szomjas Bakter Büfé” elnevezésű vendéglátó-ipari egység üzemeltetője megvalósította az Ebktv. 8.§-ában foglalt közvetlen hátrányos megkülönböztetés törvényi tényállását. Az eljárás alá vont az eljárás során nem tett érdemi nyilatkozatot, a tárgyaláson elhangzottak ellentétesek a hatóság rendelkezésére álló dokumentumokban, így az NFH határozatában, jegyzőkönyvében, valamint a Rendőrkapitányság vezetőjének tájékoztatójában foglaltakkal. A hatóság álláspontja szerint a Kérelmezőkkel szemben tanúsított megkülönböztetés alkalmas volt az emberi méltóság megsértésére. A panaszosok egybehangzó nyilatkozata alapján a hatóság álláspontja az, hogy az eljárás alá vont magatartásai, vagyis az, hogy panaszosoknak nem adott törzskártyát kizárólag a Kérelmezők által megjelölt úgynevezett védett tulajdonságokkal, így panaszosok bőrszínével, nemzeti és etnikai hovatartozásával; valamint E.E. Kérelmező egyéb helyzetével, vagyis roma származású barátaival fenntartott baráti kapcsolatával voltak magyarázhatóak. A szankciók alkalmazásával kapcsolatban a hatóság azt állapította meg, hogy jelen esetben azok megelőző, visszatartó hatásának eléréséhez a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltásán túl, szükséges a határozat nyilvánosságra hozatala, valamint pénzbírság kiszabása
is. A hatóság ezért az eljárás alá vonttal szemben az Ebktv. 16. § b) c) és d) pontjaiban meghatározott szankciókat alkalmazta. A pénzbírság összegét a hatóság a gazdasági társaság jövedelmi, vagyoni viszonyaira, teljesítőképességére, a sérelmet szenvedettek számára tekintettel, -miután az eljárás alá vont a vagyonmérleg becsatolására szóló szóbeli, illetve írásbeli felhívásnak nem tett eleget- a cég (az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat ’online’ ingyenes céginformációs szolgáltatásában feltüntetett) jegyzett tőkéjének figyelembe vételével állapította meg. A hatóság eljárására és hatáskörére az Ebktv., a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.), valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) vonatkozik. Határozatomat az Ebktv. 15. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. Az eljárás során felmerült eljárási költséget a R. 14. § (2) bekezdése alapján az eljárás alá vont viseli. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17. § (1) bekezdése zárja ki. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Ebktv. 17. § (3) bekezdése, valamint a Ket. 98. § (3) bekezdése és 109. § (2) bekezdése biztosítja. Budapest, 2008. április 25. Dr. Demeter Judit Elnök A határozat 2008. június 26. napjától jogerős és végrehajtható.
___________________________________________________________________________ 1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel.: (1)336-7843; Fax.: (1) 336-7445
