N em elég parányi tettekben gyakorolni a jót; az ember tökéletesülhet teremtmény; s mint olyannak meg is kell magát bizonyítani. (Kölcsey F.: Parainesis)
Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium
Pedagógiai Programja
2013.
Tartalomjegyzék EL SZÓ.................................................................................................................................................. 4 Az iskola és a kollégium rövid története.............................................................................................. 4 Bevezetés .................................................................................................................................................. 6 Néhány adat iskolánkról......................................................................................................................... 6 A/Az iskola nevelési programja............................................................................................................ 8 1. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai .......... 8 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ......................................................................... 12 3. Tanulók egészségfejlesztésével kapcsolatos feladatok................................................................. 13 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, iskola szerepl inek együttm ködésével kapcsolatos feladatok............................................................................................................................ 15 4.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt pedagógiai feladatok:.............. 16 4.2. A család....................................................................................................................................... 18 4.3. Az iskolai közösség ................................................................................................................... 18 4.4. Az osztályközösség ................................................................................................................... 18 4.5. A tanítási órán kívüli tevékenységek....................................................................................... 18 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, osztályf nöki munka tartalma, osztályf nök feladatai................................................................................................................................................... 20 5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában ..................... 20 5.2. Az osztályf nöki munka nevelési tartalmai ........................................................................... 21 6. A kiemelt figyelmet igényl tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje..... 22 6.1. A tehetség, képesség kibontakozását segít tevékenységek ................................................ 22 6.2. A rendellenes személyiségfejl dés , beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszköd , illetve veszélyeztetett tanulók kezelése .......................................................................................... 23 6.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segít program ................................ 25 7. A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenységek................................................................ 26 8. A tanulóknak az intézmény döntési folyamataiban való részvételi jogai, gyakorlásának........ 27 9. A szül , tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái................ 27 9.1. A szül k-pedagógusok együttm ködése................................................................................ 27 9.2. A tanulók és a pedagógusok együttm ködése....................................................................... 29 10. A tanulmányok alatti vizsga és az alkalmassági vizsga szabályai .............................................. 29 10.1. Javítóvizsga, osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, pótló vizsga ..................................... 30 10.2. Különbözeti vizsgát ................................................................................................................ 30 10.3. Pótló vizsgát............................................................................................................................. 30 10.4. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái: ...................................................................................... 31 10.5. Helyi vizsgák rendje ................................................................................................................ 31 11. Felvétel és átvétel helyi szabályai .................................................................................................. 32 12. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv.......................... 33 B/Az iskola helyi tanterve.................................................................................................................... 35 1. Óratervek ........................................................................................................................................... 36 1. Szakközépiskola (2013/ 2014. tanévt l)..................................................................................... 36 1. Szakközépiskola (2013/ 2014. tanévt l)..................................................................................... 37 1.a) Vendéglátás-turisztika (14/2013 (IV.05) NGM rendelet) ...................................................... 37 1. Szakközépiskola (2013/ 2014. tanévt l)..................................................................................... 38 1.b) Környezetvédelem-vízgazdálkodás (14/2013 (IV.05) NGM rendelet) ............................... 38 2. Szakközépiskola (2012/ 2013. tanévt l)..................................................................................... 39 2.a) Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport ........................................................................ 39 2.b) Informatika szakmacsoport..................................................................................................... 40 2.c) Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport ............................................................. 41 3. Nyelvi el készít évfolyamok (2011/ 2012. tanévt l kifutó rendszer ) ............................... 42 3.a) Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport ........................................................................ 42 3.b) Informatika szakmacsoport..................................................................................................... 43 2
3.c) Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport ............................................................. 44 4. Duális szakképzés (2012/2013-tól)............................................................................................ 45 5. Szakképz évfolyamok (2013/ 2014. tanévt l kifutó rendszer )........................................... 46 6. Szakiskola (2013/ 2014. tanévt l)............................................................................................... 47 7. Turisztikai szervez , értékesít szakképesítés (OKJ: 54 812 03) .......................................... 50 8. Környezetvédelmi technikus szakképesítés (OKJ: 54 850 01) .............................................. 51 9. Vendégl s (2 éves képzés) (OKJ: 52 811 02 0000 00 00)....................................................... 52 10. Feln ttek érettségire felkészít ifjúsági tagozata.................................................................... 53 11. Középiskola esti és levelez tagozat óraterve ........................................................................ 54 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ...................... 55 3. A középiskola 9 13. évfolyamának helyi feladatai ....................................................................... 56 4. Mindennapos testnevelés................................................................................................................ 56 5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai............................. 56 6. A középszint érettségi vizsga témakörei...................................................................................... 57 7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .............. 57 7.1. A tanulók értékelésének módja ............................................................................................... 57 7.2. Osztályozási szempontok......................................................................................................... 58 7.3. A dolgozatírás formái, javításuk.............................................................................................. 59 8. Az otthoni felkészüléshez el írt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása.......................... 59 9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................................ 60 10. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ................... 60 11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei............................................................. 61 11.1. Az iskola egészségnevelési elvei ............................................................................................ 61 11.2. Az iskola környezeti nevelési elvei........................................................................................ 61 12. A tanulók esélyegyenl ségét szolgáló intézkedések................................................................... 62 13. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei......................... 63 13.1. A magatartás értékelése .......................................................................................................... 63 13.2. A szorgalom értékelésének szempontjai: ............................................................................. 65 C/Szakmai program.............................................................................................................................. 66 Az iskola szakmai programja ............................................................................................................... 66 1. A képzés szakaszai, teljes szerkezete, pedagógiai szakaszolása a szakképz iskolában .......... 66 2. Az iskolában folyó képzési szakirányok......................................................................................... 67 3. Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje ........................................................................ 68 4. Képzési célok és követelmények .................................................................................................... 69 Záró rendelkezés ................................................................................................................................... 71
3
EL SZÓ Az iskola és a kollégium rövid története Az iskola és a kollégium egy id ben létesült 1991-ben. Tevékenységét, mint a Hotel Római Idegenforgalmi Alapítványi Iskola Kihelyezett Tagozata kezdte meg a Gyermeküdül Centrumban. Már ekkor szerepelt a Gyermeküdül -Centrum programjában az önálló iskola megalapítása, amelyet az MKM támogatott. 1991-ben az idegenforgalmi technikus képzést szerveztük meg érettségizett fiatalok részére. A kihelyezett tagozat élén tagozatvezet állt, a kollégiumi munkát kollégiumvezet végezte, mindketten közvetlen a Hotel Római Idegenforgalmi Alapítványi Iskola igazgatójának irányításával végezték munkájukat. Az idegenforgalmi két tanítási nyelv szakközépiskolai képzést az 1992-93. tanévben indítottuk. 1996-97. tanévben az anyaiskolától átvette az iskolát a zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság. 1996-97. tanévben követ iskolaként elindítottuk az úgynevezett világbanki képzési program vendéglátó és idegenforgalmi szakmacsoportra elfogadott központi program alapján a szakközépiskolai képzést. Ugyancsak követ iskolaként ugyanebben a tanévben a Taverna Alapítványi Iskola szakács-pincér kétszakmás képzést szerveztük meg. (3 tanév). Az átalakulási folyamat lényegében az iskola névadó ünnepségével zárult. Egry József fest m vész nevét 1996. szeptember 20-án vette fel az iskola ünnepélyes keretek között, és egyben tagja lett az Egry József Baráti Körnek. Fentiek alapján megállapítható, hogy az iskolának rövid múltja van. Ezen id szak alatt az alábbi képzési formák honosodtak meg: idegenforgalmi szakközépiskola (idegenforgalmi vendéglátó szakmacsoport) szakmunkásképzés (szakács és pincér képzés) A feln ttoktatás keretében: szakmunkások szakközépiskolája gimnáziumi levelez tagozati képzés. gimnáziumi esti tagozat Az iskolarendszeren kívüli, tanfolyami jelleg képzés: idegenvezet és hostess idegenforgalmi ügyintéz sportmenedzser képzés.
4
A kollégium A kollégium története elválaszthatatlan az iskola történetét l. A tanulók számára kényelmes szállást, a tanuláshoz nyugodt feltételeket, a szabadid eltöltéséhez változatos lehet ségeket biztosít. Kollégiumként kezdetben a Téli 8-as épület m ködött, kés bbiekben a tanulólétszám növekedésével a Téli 2-es és Téli 4-es épületben szállásoltuk el kollégista diákjainkat. 2006-ban a fenntartó fejlesztési törekvéseivel összhangban a két kollégiumi épület teljes megújításra került. A diákok 2+ 2 ágyas korszer , önálló vizesblokkal ellátott, internetkapcsolattal rendelkez szobákba költözhettek. A kollégiumban a tanórákra való felkészülést és a szakmai képzést egyaránt segít tevékenységek alakultak ki: szabadid s sportágak gyakorlása rekreációs lehet ségek kihasználása turizmus, szakmai gyakorlat megszervezése. A fenntartó Zánkai Új Nemzedék Központ adottságaival lehet séget teremtett a turizmusvendéglátás szakmai gyakorlat és a szakács-pincér szakmai gyakorlat megvalósításához.
5
Bevezetés Néhány adat iskolánkról Iskolánk neve: Székhelye:
Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium 8251 Zánka, Külterület hrsz. 030/13.
Alapítója:
Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság Alapítás éve: 1996 Neve az alapításkor: Egry József Szakközépiskola és Gimnázium Iskolánk jogel dje 1991-ben alapított Hotel Római Alapítványi Iskola Kihelyezett Tagozata Az alapító jogutóda és az intézmény fenntartója: Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. Iskolánk felügyeleti szerve: Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. Az intézmény típusa: többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény (szakközépiskola, szakiskola, gimnázium és kollégium) Mit jelent a többcélú intézmény? A tudományos és technikai változások, valamint a gazdasági és termelési szerkezet gyors átalakulása a korábbinál m veltebb és szélesebb szakmai ismeretekkel rendelkez munkaer t igényel. Számíthatunk iskolánkban tanulóink azon igényére, hogy fels fokon szeretnének továbbtanulni, másrészt szélesebb profilú szakképzésben szeretnének részt venni. E kett s igényt egyrészt a kétszint érettségi vizsga, másrészt a gondosan választott szakmai alapozó tantárgyak tanításával kívánjuk kielégíteni. Intézményünkben lehet séget biztosítunk a szakma elsajátítása után a feln ttoktatásba való bekapcsolódásra. Tanulóink a sikeres szakmai vizsgákat követ en tanulmányaik beszámításával vehetnek részt az érettségire felkészít ifjúsági tagozat munkájában. Az érettségivel rendelkez diákok számára szakmai tudás megszerzését biztosítjuk a vendégl s képzésbe való bekapcsolódással. Az érettségihez kötött szakképzés magasabb szakmai színvonalú tudást ad a munkaer -piacra igyekv knek. Kollégiumunk szerves része az intézményben folyó komplex pedagógiai munkának. Segíti az intézmény célkit zéseinek megvalósítását, sajátos eszközeivel hozzájárul diákjaink harmonikus és egészséges fejl désének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítéséhez, személyiségük fejlesztéséhez és kibontakoztatásához. A kollégium a közoktatási rendszer sajátos, szakmailag önálló intézménye. Alapfunkciója megteremteni a megfelel feltételeket az olyan tanulók számára, akiknek a lakóhelyükön nincs lehet ség az itt biztosított szakmai felkészüléshez, a szabad iskolaválasztáshoz való jogaik érvényesítésére, illetve akiknek a szül nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és az iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A megfelel pedagógiai környezet biztosításával el segíti a diákok önszervez dése során kialakuló mikrotársadalomban az 6
önkormányzó képesség, a döntés és felel sség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak elsajátítását, gyakorlását. Ezzel sajátos segítséget ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium fontos társadalmi funkciója, hogy a diákok számára területi és szociális helyzetükt l függetlenül biztosítja a tudáshoz jutás esélyét, így részt vesz a társadalmi mobilitás er sítésében. Az egyén szuverenitása úgy valósulhat meg, ha fejl dik az önismerete, ha elsajátíthatja azokat az értékeket, normákat, szabályokat és ismereteket, amelyek szükségesek a társadalomba való beilleszkedéshez, ezek fontos gyakorló terepei lehetnek iskolai és kollégiumi közösségek. Tanítványainkat cselekv hazaszeretetre, ugyanakkor a másság és a miénkt l különböz kultúrák elfogadására neveljük. Megismertetjük a tanulókat a polgári demokrácia intézményeivel, alapvet jogaikkal és kötelességeikkel, amelyek biztosítják számukra a gyakorlati életben való tevékeny közrem ködés lehet ségét. Fejlesztjük a kommunikációs készségüket, hogy álláspontjukat világosan megfogalmazzák, másokkal is megértessék, ugyanakkor arra is megtanítjuk ket, hogy mások nézeteit türelemmel és figyelemmel kísérjék, és keressék az eltér véleményeket összeköt közös alapokat. Fejlesztjük a világgazdaság és a magyar gazdaság modernizációs folyamatainak megértéséhez szükséges kommunikációs készséget, a gyors problémafelismer és döntési képességet, a konfliktusok kezeléséhez és elviseléséhez szükséges készségeket, valamint a kritikai gondolkodást és az együttm ködési készséget. El kell érnünk, hogy tanítványaink a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot, a min ségért érzett felel sséget értékként kezeljék. Megértetjük diákjainkkal, hogy ismereteiket egész életük során folyamatosan b víteniük kell, és fel kell készülniük arra, hogy aktív pályafutásuk alatt akár többször is pályát tudjanak változtatni.
7
A Az iskola nevelési programja 1. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai a/Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei Iskolánk nemcsak oktatási, hanem nevelési-oktatási intézmény is. A nevel testület véleménye szerint az iskolának az ismeretközvetítés mellett szocializációs célok egész sorát kell megvalósítani. Tanulóinkat az iskolai élet minden területén, a tanítási órákon, az óraközi szünetekben, a tanórán kívüli foglalkozásokon, a szabadid s és sportprogramok keretében kívánjuk jó kommunikációs képességgel rendelkez , megfelel vitakultúrájú emberekké nevelni. A nevelés és oktatás szorosan összefügg egységet alkot, nem állítható szembe egymással. A kollégium pedagógiai programja az intézmény pedagógiai programjának része. Alapelvek: Tiszteletben kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe kell venni egyéni képességeiket. Segíteni kell a gyermekeket egyéni képességeik kibontakoztatásában. Tervszer és következetes nevel -oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel, magatartási zavarral küzd gyerekek hátrányának leküzdésére. Az iskolában olyan ismereteket kell közölni, amelyek megalapozzák a tanulók széleskör m veltségét. Az értelem fejlesztésével fontos az érzelmi és akarati élet formálása. Er síteni kell a diákok iskolához való köt dését. Ennek érdekében olyan légkört kell teremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek. Fontos a szül kkel való kapcsolattartás, valamint az aktív részvétel a fenntartó m ködésében. Szakmai és munkakultúra. Az emberi magatartás általános értékei Az iskola: értékrendjében emberközpontú, humanista; tanulóinak els sorban az EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, a másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés; értékként preferálja az aktivitást, kezdeményez készséget, döntési képességet, az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd kés bbi életüket.
8
tanulói a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy der s, harmonikus iskolai közösségnek. A helyi értékek meghatározása Fontos, hogy intézményünk folyamatosan fejlessze oktató nevel munkáját, melynek középpontjában a tanulók állnak. Célunk olyan széleskör általános m veltség biztosítása, amely jó alapot ad a munkaer piacon történ helytálláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejl désük töretlen legyen, megalapozva a feln tt életben való boldogulásukat. Olyan intézményért dolgozunk nap, mint nap, amit alapvet en a gyerekek érdeke határoz meg, törekszünk a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer megvalósítására az európai klasszikus értékrend alapján. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a partnereink, kiváltképpen a tanulók, pedagógusok a gyerekek szülei. Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munkavégzés helyszíne megfelel a XXI. században jogosan elvárhatónak. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté, tevékenységünkkel hozzájáruljunk a fenntartó Új Nemzedék Központ elismertségéhez. A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban: nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális értékrendünk az emberiség közös értékei a demokrácia értékei európai, humán, értékek A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan értékes, tehát közösségfejleszt és ún. önfejleszt magatartásának alakítását, az ennek megfelel tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. Társadalmi elvárás, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasrend és közjót szolgáló aktivitásra. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó szokások, példaképek, eszményképek és meggy z dések. Ehhez partnernek kérjük a szül i házat, a családot. b/Az iskolában folyó nevel -oktató munka céljai, feladatai Célok, feladatok Fontos feladatunk, hogy megismertessük tanulóinkat a magyarság múltjával, hagyományaival, nemzeti kultúránk értékeivel. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park csodálatos környezetében fekv intézményünk predesztinálja, hogy kiemelt feladatunk legyen a természeti és társadalmi környezettel harmonikus kapcsolatban él személyiségek nevelése. A hazaszeretet elmélyítése mellett meg kell riztetni diákjaink nyitottságát más népek eredményeinek megismerésére. Az európai egység gondolatának er sítése az ország boldogulásának is egyik el feltétele lehet. Intézményünkben az aktuális nemzeti ünnepekre történ megemlékezést szeretnénk a mindennapi nevel -oktató munka részévé tenni. 9
Er síteni kell diákjainkat, hogy merjenek fellépni a rasszizmus, az idegengy lölet és az antiszemitizmus megnyilvánulási formái ellen. Ki kell alakítanunk a tanulók igényét a demokrácia, a szolidaritás és a tolerancia iránt. Fontos, hogy egyénileg boldoguló személyiségeket, az egyénért és köz érdekeiért egyaránt tenni akaró diákokat neveljünk. Tanulóink értékrendjében központi helyet foglaljon el a család intézménye. Iskolánk törekszik a környezettudatos, fenntarthatóságra törekv , egészséges életmódra nevelésre mind a tanórákon, mind a tanórákon kívüli nevelés során. c/ A nevel -oktató munka feladatai Érzelmi, esztétikai nevelés színterei Iskolai ünnepélyek Az ünnepségek értékét növeli, hogy készülni lehet rá, átélni a megünneplését és sokáig visszaemlékezni rá. Az ünnepségekre való készül dés és annak lebonyolítása jelent s mértékben megnöveli az osztály, illetve az iskolaközösségen belüli kohéziót. Ünnepeink a következ k: Tanévnyitó ünnepély: szeptember 1-jén a színházteremben Október 6. Aradi vértanúk megemlékezés Október 23. megünneplése: a színházteremben. Emberközelbe szeretnénk hozni az eseményeket még él szemtanúk visszaemlékezésének segítségével. Szalagavató ünnepély: novemberben a színházteremben nagyszabású m sor és bál keretében t zzük fel a szalagot végz s tanulóinkra. Karácsony: az intézmény fenntartójával tartott közös ünnep. Megemlékezés a kommunista diktatúrák és a holocaust áldozatairól osztálykeretben, osztályf nöki órák során. Egry József emlékének ápolása: A Balaton fest jének születésnapja március 15-én van. Ezen a napon koszorú elhelyezésével emlékezik a diákönkormányzat névadónkról. Március 15. megünneplése iskolai projektnap keretében tartjuk a megemlékezést a pesti forradalomra. Egry-nap. A diákönkormányzat szervezésében vidám, sokszín program zajlik a Balatonparton. Nemzeti Emlékezet Napja. Megemlékezés a trianoni békekötésr l június 4-én. Ballagás a végz s diákok búcsúztatása a diákélett l. Tanévzáró ünnepély: a tanév utolsó jelent s ünnepsége, az eredményesen teljesít diákok jutalmazásával. Családi életre nevelés az iskolában Iskolánkban a családi életre nevelés els sorban az osztályf nöki órák keretében történik. Legfontosabb témák: a család (típusai, a család szerepe, konfliktusok a családban és azok megoldása) az anya szerepe a családban gyerekek a családban szexualitás (a kulturált szexuális magatartás, családtervezés) csonka család problémái (válás, válás következményei) A családtervezéssel és a szexualitással, születésszabályozással a biológia tantárgy is foglalkozik.
10
Testi nevelés az iskolában Az Egry József Középiskola diákjairól is elmondható, hogy állóképességük egyre romlik. A jelent s tanórai lekötöttség, a televíziózás, a számítógép, internet használat mozgásszegény életmódot eredményez. A diákok testi nevelésével a passzivitásukból próbáljuk ket kiemelni, ezzel népszer sítve az egészséges-egészségtudatos életmódot. A testi nevelés területei Testnevelés óra A testnevelésóráknak a fenntartó, zánkai Új Nemzedék Központ sportpályái ideális terepet nyújtanak. Szabadtéren rendelkezésre áll: a stadion, m füves labdarúgópálya, m gyantás kézilabda- és teniszpályák, strandröplabda és strandfoci pályák. A kialakított pályák mellett a testi nevelést segítheti kedvez id járás esetén a Balaton, ahol úszni és evezni egyaránt tudnak diákjaink. A sárkányhajók lehet séget teremtenek a csapat er sítésre, csapategység kialakításra. A testnevelés órák új lehet sége a Kalandpark, ahol extrém körülmények között mérhetik fel a diákok erejüket, ügyességüket, kitartásukat. A testnevelés órák keretében a zánkai Lovasudvarral kötött megállapodás értelmében megismerkedhetnek tanulóink a lovassport alapjaival. A téli id szakban és a rosszabb id esetén egy 800 f befogadására alkalmas sportcsarnok áll diákjaink rendelkezésére, ahol a testnevelés órák keretében különböz teremsportokat zhetnek és a szertorna alapjait sajátíthatják el. A teremben kialakított mászófal el segíti a diákok ügyességét, kitartásának fokozását, állóképességének javítását. A sportcsarnok épületében található a kondicionáló terem és aerobic szoba, ez a két helyiség lehet séget nyújt arra, hogy a testépítés nemekre lebontottan is megvalósulhasson az iskolai diákjai körében. Iskolai sportkör A meglév infrastrukturális adottságok felhasználásával diákjaink els sorban labdajátékokban vehetnek részt a sportkör tevékenységében. Az iskolai sportkör els dleges célja a különböz iskolák közötti sporteseményekre való felkészülés, az egészséges életmód további népszer sítése. A kollégiumi szabadid s foglalkozások Ezen szabadid s foglalkozásokon a nem kollégista diákok is részt vehetnek. Sárkányhajó szakkör, íjászat, labdajátékok szerepelnek a kollégiumi foglalkozások napirendjén. (Kispályás labdarúgásban bajnokság szervezésére is sor kerülhet). A csoportfoglalkozásokon diákjaink térítésmentesen használhatják a Kalandpark nyújtotta lehet ségeket csoportvezet ik felügyeletével. Az élménypedagógia ezen eszközével a csapategység kialakítása, a testi er maximális kihasználása, az ügyesség és állóképesség fokozása a f célunk. Idegen nyelv oktatásának szerepe a nevelésben A nyelvi el készít s osztályokban célul t zzük ki más népek kultúrájának, m vészetének, szokásainak bemutatását, angol, német nyelvb l egyaránt. Az idegen nyelvi órákon kiemelt szerepet kap a kommunikáció, hogy diákjaink az egységes Európában megfelel nyelvi ismeretekkel rendelkezzenek. Az angol nyelv oktatását segíti, hogy lehet séget biztosítunk a Focus on Britain elnevezés angol nyelvi verseny megrendezésére. A regionális vetélked célja az angol nép kultúrájának jobb megismerése, befogadása. Lassabban haladó diákjaink számára fejleszt foglalkozást biztosítunk 9. évfolyamban. Tanulóink számára nyelvvizsga felkészítést biztosítunk, a sikeres középfokú és fels fokú komplex nyelvvizsgát iskolánk anyagilag támogatja.
11
d/ Az iskolában folyó nevel -oktató munka eszközei, eljárásai Nevelési módszerek az iskolánkban Az Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium tanulóinak többsége kollégista, a tanítási hét teljes egészét az intézmény falai között tölti. A nevelésben rendkívül fontos a személyes példamutatás, mivel diákjaink számára sok esetben a családot jelenti az iskola és a pedagógusok. A pedagógus számára kötelez a személyiségével helyes útra terelni a tanulókat. Pedagógiailag és pszichológiailag felkészülten kell a helytelen magatartást megel zni, illetve korszer módszerekkel korrigálni azt. A nevel -oktató munkával kapcsolatos, helyi döntést kívánó eljárások rendje Nyelvválasztás Az Egry József KSZK tanulói angol és német nyelvet választhatják kötelez idegen nyelv tantárgy keretében. Választható nyelv második nyelvként a német. N em kötelez tantárgyak választása Diákjaink a 9. évfolyamban orientációs jelleggel megismert tárgyak közül szabadon választhatnak szakmacsoportos tárgyat (vendéglátás-idegenforgalom, informatika, környezetvédelemvízgazdálkodás). Szakközépiskolában 11-12. évfolyamon szakmacsoportos alapozó tárgyat tanulnak a diákok, amely tárgyból kötelez érettségi vizsgát tenni. Közép, illetve emelt szint érettségi vizsgára való felkészítéssel kapcsolatos tantárgyválasztás Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata és a 100/ 1997. (VI.13.) Korm. rendelet és módosításai el írják a középiskolák felkészítési kötelezettségét és a tanuló tantárgyválasztási jogát a közép, illetve az emelt szint vizsgára. Az Egry József KSZK-ban a 11. és 12. évfolyamos tanulókat január 31-ig tájékoztatjuk a felkészülés tárgyairól és szintjeir l. A diákok osztályf nöküknek írásban adhatják le választásukat március 15-ig. A 18. életévüket be nem töltött tanulók esetén a jelentkezési lapot a szül knek is alá kell írni. A csoportok beosztását az iskolavezetés készíti el és err l értesíti a tanulókat. Mentesítések A tantárgyak tanulása alóli felmentést, csak arra hivatott szakemberek (szakorvos, rehabilitációs bizottság szakért je) írásbeli véleménye alapján adhatunk. Az igazgatónak err l határozatot kell hoznia.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolában képviselt értékek, az egységes, alapvet követelmények és az ezekre épül differenciálás egyaránt azt a célt szolgálja, hogy a tanulók iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal,
12
egyéb tevékenységeikkel minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Feladatunk, hogy diákjainkat felkészítsük az élethosszig tartó tanulás folyamatára. a/ Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek és munkának kell folynia: Változatos pedagógiai módszereknek kell kialakulnia. Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, ítél képességét, döntéshozó képesség, együttm ködési készségét. Figyelmet kell fordítani: - A kitartás, szorgalom és a céltudatosság kialakítására. - Az egészséges, edzett személyiség kialakítására. - Az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megel zésére. Hozzá kell járulni a diákok életmódjának, motívumainak, szokásainak kialakításához: - Környezettudatos szemléletmód formálására. - Nemzeti hagyományok, nemzeti kultúra emlékeinek tiszteletére, ápolása. - Az alapvet állampolgári jogok, kötelezettségek megismertetésére. A pedagógusnak, mint modellközvetít nek a személyiségformálás legfontosabb eszközének kell lennie. A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, személyiségfejl désének, fejlesztésének kell állnia. A tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktató-nevel munkája a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. Az iskolai nevelés középpontjába a tanulók személyiségét helyezzük. Az osztályf nökök, szaktanárok és kollégiumi nevel k legfontosabb feladata a személyiségfejlesztés. A pedagógusok munkáját iskolapszichológus és fejleszt pedagógus segíti, akik rendszeresen tanácsokkal látják el a pedagógusokat és folyamatosan kapcsolatban vannak a diákokkal. Diákjaink a hét két napján felkereshetik az iskolapszichológust és négyszemközt is megbeszélhetik gondjaikat, problémáikat.
3. Tanulók egészségfejlesztésével kapcsolatos feladatok A teljes kör egészségfejlesztési program az iskola közössége életmin ségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegz cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életmin ség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. A teljes kör iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a nevel testület és a szül k bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szerepl kliensek ésszer bevonásával: mindennapi testnevelés/testedzés, sport minden gyermeknek számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló Ökoiskolai Program megvalósítása a tanulók érett személyiséggé válásának el segítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel egészséges táplálkozás megvalósítása 13
Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában: Az egészség fogalma. A krónikus beteg egészsége. Az egyén és az t körülvev közösség egészsége: felel sségünk. A környezet egészsége. Az egészséget befolyásoló tényez k. Szájhigiénia. A jó egészségi állapot meg rzése. A betegség fogalma. Megel zhet betegségek. A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása. Lelki eredet táplálkozási zavarok. A beteg ember táplálásának sajátosságai. A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséghez szükséges testmozgás. A szervezet fejl dése testmozgással és annak hiányában. A feln tt szervezet m ködése testmozgással és annak hiányában. Gerincvédelem, gerinckímélet. Balesetek, baleset-megel zés. A lelki egészség. Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében. A két agyfélteke harmonikus fejl dése. Az érett, autonóm személyiség jellemz i. A társas kapcsolatok. A n szerepei. A férfi szerepei. A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs. A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek. A gyermekáldás. A várandósság alatti hatások a gyermek fejl désére. A gyermek fejl dését el segít viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában. A szenvedélybetegségek és megel zésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés). M vészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejl dést és tanulási eredményességet el segít hatásai. A média egészséget meghatározó szerepe. Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvéd módja. Fogyasztóvédelem. Az id és az egészség, bioritmus, id beosztás. Tartós egészségkárosodással él társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése. Iskola-egészségügy igénybevétele. Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele. Otthoni betegápolás.
14
A teljes kör iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkez hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényez k): a tanulási eredményesség javítása; az iskolai lemorzsolódás csökkenése; a társadalmi befogadás és esélyegyenl ség el segítése; a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek els dleges megel zése; b nmegel zés; a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szül kkel, pedagógusokkal; az önismeret és önbizalom javulása; az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása; érett, autonóm személyiség kialakulása; a krónikus, nem fert z megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) els dleges megel zése.
4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, iskola szerepl inek együttm ködésével kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevel -oktató munka egyrészt a nevel k és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szül i közösség aktív részvétele. Mindez az iskola szerepl inek a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szül knek hatékony együttm ködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhet el. A tanulók, annak érdekében, hogy: megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit; érvényesíthessék jogaikat és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak; gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltér nézetekhez; a tanuló egyéni problémáival keresse meg tanárát az intézmény feladata: az osztályközösségek, a diákképvisel i fórumok és az iskolagy lés m ködésének pedagógiai tartalmú tevékenységét el segíteni és koordinálni; az osztályf nöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása; az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai, és tanórán kívüli programjainak meghatározása. a pedagógusok, annak érdekében, hogy: képesek legyenek kollégáikkal, a szül kkel, de f leg a tanulókkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat; rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemz készséggel az intézmény feladata: kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit és azok hatékony m ködtetésének feltételeir l gondoskodni;
15
a szakmai m helymunkák intézményén keresztül a nevelési-szakmai együttm ködés lehet ségeit megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével; a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit megteremteni; a pedagógusok és a tanulók valamint a szül k között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehet ségeit megteremteni; a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás és -fejlesztés céljait szolgáló pedagógusképzési formákat az anyagi lehet ségeknek megfelel en kezeli a továbbképzési és beiskolázási tervek kialakításánál. a szül k (gondvisel k) annak érdekében, hogy: mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a pedagógusokhoz; kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához; együttm ködhessenek a pedagógusokkal gyermeke nevelésében az intézmény feladata: a partnerközpontú hálózat kiépítése a szül kkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb kör bevonásával; megteremteni annak a lehet ségét, hogy az iskola pedagógusai a tanulókkal kapcsolatos igazgatói tájékoztatás a szül i összejövetelek alkalmával: a szül kkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait er síteni, szinte légkört kialakítani, hogy a szül elmondhassa a véleményét; a szül k bevonása az intézmény különféle programjaiba.
4.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt pedagógiai feladatok: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevel i irányítása. Ennek keretében: Létrehozni, m ködtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékel fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszer nevel i fejlesztése. A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Az önkormányzás képességének kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevel i segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kit zni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Ennek keretében: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történ közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által 16
szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gy jthetnek. Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségre jellemz , az összetartozást er sít erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Abban az esetben, ha jó osztályközösségek alakulnak ki, akkor jó iskolai közösség jöhet létre. Az osztályközösség A tanuló fejl désének meghatározó tényez i a családban elsajátított morális tényez kön, szokásokon túl a baráti körben kialakított kapcsolatok, értékrendek. Az osztályközösség szokásokkal rendelkez tanulók közössége, amelyet formálni és alakítani kell. Ebben nagy szerepe van a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére. Az osztályközösség feladata: Valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása. Egyéni értékek felismerése. Egymás tiszteletben tartása. Egymás segítése a tanulásban, az egyéni és beilleszkedési problémákban. A másság elfogadása, tolerancia. Társaik segítése, támogatása, gondjaik, problémáik megoldásában. Mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó az osztályf nök szerepe. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok kezelésében. Fontos a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni a tanuló támogatásába. Fontos, hogy azonos alapelvekkel irányítson az iskola és a család. Az osztályf nök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket. Az osztályf nök találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik ebben a segítségére lehetnek. Az iskolai nevelés legf bb célja a tanuló minél szélesebb körben történ fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejl dése azonban nem választható el a közösségt l, közösségi nevelést l. A közösségi nevelés: Lehet séget ad az én-érvényesítésre. Biztosítja a valakihez tartozás érzését. Emocionális biztonságot nyújt. Amennyiben a diákok köt dnek az egyes iskolai közösségekhez, lehet vé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának er södését. A közösségalakítás és építés els lépcs foka, hogy diákjaink számára a 9. évfolyam megkezdése el tt gólyatábort szervezünk, ahol megismerhetik leend osztályf nöküket, kollégiumi csoportvezet jüket és a Diákönkormányzat vezet ségét. A közös programok, vetélked k 17
hozzájárulnak egymás megismeréséhez, a beilleszkedéssel járó nehézségek kezeléséhez. A gólyatábor els napjára meghívjuk a szül ket is, hogy k is megismerjék gyermekeik leend kollégiumát és nevel it. Fontos feladatunk kialakítani a szül k köt dését az intézményhez.
4.2. A család A legalapvet bb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejl dését. Alapvet szociális formákat, köt déseket alakít ki, amelyeket az iskolában lehet fejleszteni, alakítani.
4.3. Az iskolai közösség A tanulók együttm ködésének és együttélésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Az iskolai közösségben megkülönböztetett jelent ség feladatok hárulnak az iskola vezet ire, osztályf nökökre, diákönkormányzatot segít pedagógusra.
4.4. Az osztályközösség A tanuló fejl désének meghatározó tényez i a családban elsajátított morális tényez kön, szokásokon túl a baráti körben kialakított kapcsolatok, értékrendek. Az osztályközösség szokásokkal rendelkez tanulók közössége, amelyet formálni és alakítani kell. Ebben nagy szerepe van a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére. Az osztályközösség feladata: Valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása. Egyéni értékek felismerése. Egymás tiszteletben tartása. Egymás segítése a tanulásban, az egyéni és beilleszkedési problémákban. A másság elfogadása, tolerancia. Társaik segítése, támogatása, gondjaik, problémáik megoldásában. Mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó az osztályf nök szerepe. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok kezelésében. Fontos a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni a tanuló támogatásába. Fontos, hogy azonos alapelvekkel irányítson az iskola és a család. Az osztályf nök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket. Az osztályf nök találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik ebben a segítségére lehetnek.
4.5. A tanítási órán kívüli tevékenységek Ide tartozik minden olyan tanítási órán kívüli tevékenység, amely nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében valósít meg pedagógiai feladatokat. 18
Tanítási órán kívüli tevékenységek lehetnek: szakkörök kirándulások (osztály és tanulmányi kirándulások) táborozás. 4.5.1. A rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehet ségeinek összehangolásával szervez dnek. Ide tartozik: A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét, a foglalkozást tartó pedagógus a megfelel naplóban rögzíti. A szakköri foglalkozások id tartama 45 perc lehet, ami az adott esetben tömbösíthet . A szakkörökre való jelentkezés elfogadása után a szakkörökön való részvétel kötelez . Az iskola tanárai vagy bármely szervezet által az iskola diákjai számára az iskolában igazgatói engedéllyel és az érintett tanulók szüleinek írásos beleegyezésével lehet önköltséges tanfolyamot szervezni. A tanórán kívüli foglalkozások rendjét az órarend rögzíti, melyet az igazgató hagy jóvá. A kirándulások, táborok iskolai keretek között csak tanári felügyelettel szervezhet k. A tanulók bármely, az iskola által alkalmanként szervezett többnapos programon csak el zetes írásbeli hozzájárulással vehetnek részt. 4.5.2. Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái a/ Hagyomány rz tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést kell tartani a következ alkalmakhoz: 1848. március 15. évfordulóján 1956. október 23. évfordulóján karácsonykor szalagavatókor megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól megemlékezés a holocaust áldozatairól nemzeti emlékezet napja a trianoni békeszerz dés aláírásának napján végz s diákok ballagásakor Fontos feladat az iskola névadója Egry József emlékének ápolása. b/ Tehetséggondozás és felzárkóztató foglalkozások Fontos, hogy az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére, felzárkóztató óra szervezésre kerüljön. az egyéni képességek jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, a kétszint érettségire felkészülést az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tehetséggondozó foglalkozások segítsék. c/ Diákönkormányzat A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók szabadid s tevékenységének szervezésére az intézményben diákönkormányzat m ködik. Az iskolai diákönkormányzatot a 9-14. osztályokban megválasztott küldöttekb l álló diákönkormányzati vezet ség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt, és az iskola igazgatója által megbízott feln tt segíti. 19
d/ Versenyek, vetélked k A tehetséges tanulók további fejl dését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, m vészeti, stb.) versenyek, vetélked k, amelyeken a tanulók szaktanáraik ajánlásával és felkészítésével vehetnek részt. Iskolánk hagyományosan megrendez je Focus on Britain angol nyelvi versenynek. Intézményünket az a csapat képviselheti, amely a házi versenyen els helyen végez. e/ Tanulmányi kirándulások Az iskola nevel i a tantárgyi követelmények teljesülése és a nevel munka el segítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A kirándulások f célja a csapategység er sítése, az osztályközösség formálása, tanulmányi és kulturális értékek megismerése. f/ Szabadid s foglalkozások A szabadid hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevel testület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerül igényekhez és a szül k anyagi lehet ségeihez igazodva különféle szabadid s programokat szervez (túrák, kirándulások, mozi és színházlátogatások, múzeumlátogatások). A szabadid s rendezvényeken való részvétel lehet önkéntes, vagy kötelez . g/ Iskolai könyvtár Iskolai könyvtár a tanulók és az iskola dolgozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. A könyvtári foglalkozás szervezhet tanórán és tanórán kívül is. Könyvtárunk minden esztend ben a Kultúra Napjához kapcsolódó megemlékezést szervez. h/ Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, el zetes megbeszélés után lehet ség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg, vagy csoportosan használhatják.
5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, osztályf nöki munka tartalma, osztályf nök feladatai 5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában Az intézményben dolgozó pedagógusok felel sséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A pedagógus: napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevel kkel, és szükség esetén egyeztet velük; tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelel fejleszt foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló id optimális kihasználására; tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelel en differenciáltan szervezi; a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;
20
gondot fordít a tehetséges tanulók megfelel foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet; a gyermekek tanulmányi fejl dését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltet és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének meg rzésér l; rendszeresen ellen rzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelel , motiváló hatású legyen; az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen; a kötelez írásbeli feladatokat ellen rzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli; az írásbeli számonkérések anyagait a következ tanórára, de legkés bb 10 munkanapon belül köteles kijavítani; a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszer en végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböz vizsgálatok segítségével érhet el; fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét; biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejl djenek; feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi er feszítésekben rejl örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdekl désének fenntartása, fejlesztése; tanórán kívüli szabadid s foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelel en; különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadid s foglalkozások megtartása során; a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttm ködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására; a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait; megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakért i véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor; az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehet séget biztosítva a javításra; foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltet eszközöket; állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik
5.2. Az osztályf nöki munka nevelési tartalmai Az osztályf nök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevel -oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényez ket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség 21
arculatának formálása kiváló lehet ségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgy lések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályf nöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, er síti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályf nöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályf nök nevel munkájának szerves része a közvetlen nevel munka. Az osztályf nöki órákon sajátos rendszerez , szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályf nöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályf nöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak k és az osztályf nök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szül is. Lényeges, hogy az osztályf nök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése - élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkent környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejleszt szándék mellett is elfogadva ket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükb l, életterükb l hozzák. Az osztályf nök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemz i Az osztályf nöki óra egyszerre szolgálja az általános m veltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetr l, az emberr l, és megismerteti ket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal. Az életkornak megfelel ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse el a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelel társadalmi problémák iránt.
6. A kiemelt figyelmet igényl tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 6.1. A tehetség, képesség kibontakozását segít tevékenységek A tehetség, képesség kibontakozását segít tevékenységek: a tehetségkutatás a tanórán kívüli lehet ségek együttm ködés küls szervezetekkel a nyomon követés 22
A tehetség valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelel en lehessen gondoskodni a fejlesztésükr l. A fejlesztési tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejl dés segítése érdekében: a korai felismerés a tehetségek számbavétele a tantárgyi programok követelményeit magasan teljesít diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása az esélyegyenl ség megteremtése, a hátrányban szenved diákok képességeinek fejlesztése. A tehetségfejlesztés lehet ségei a tanórán belül: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a tanórákon érvényesül differenciált képességfejlesztés csoportbontás az iskolai könyvtár, valamint az iskola más eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás segítése felkészít foglalkozásokkal biztatás, jutalmazás megfelel formáinak alkalmazása viselkedéskultúra fejlesztése. A tehetségfejlesztés lehet ségei a tanórán kívül: tanulmányi versenyek, vetélked k, bemutatók iskolai bajnokságban kézilabda, kosárlabda, labdarúgás szabadid s foglalkozások (színház, múzeumlátogatás, énekkar, stb).
6.2. A rendellenes személyiségfejl dés , beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszköd , illetve veszélyeztetett tanulók kezelése Feladatok: Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzet , beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzd tanulók számára. Fejleszt foglalkozást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára. A nevel knek el nyben kell részesíteni a szaktárgyak tanítási óráin az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat. Els sorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanuló önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk. Lehet ségekhez mérten biztosítani kell a bontott csoportban történ oktatást.
23
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefügg pedagógiai tevékenység A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefügg pedagógiai tevékenységek: sz rés, diagnosztizálás együttm ködés a segít szakemberekkel speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientáció, drogalkoholprevenciós foglalkozások. (egészséges életmód)
és
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek szoros kapcsolatot kell tartani a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal, szül vel (gondvisel ), hivatalos szervekkel Sz rés, diagnosztizálás Minden osztályunkba járhat olyan tanuló, aki fokozott odafigyelést igényel a pedagógusoktól. Ezeket a tanulókat az osztályf nök és a szaktanárok jelzései alapján diagnosztizálni kell, majd az iskolapszichológus és a gyermek- és ifjúságvédelmi felel s munkájának összehangolásával szükséges meghatározni a további intézkedések formáit. Együttm ködés segít szakemberekkel Iskolánkban iskolapszichológus, fejleszt pedagógus és ifjúságvédelmi felel s segíti tanáraink munkáját. A digitális napló segítségével szorosabb kapcsolatot tudunk tartani a szül kkel, módunkban áll szoros együttm ködést kialakítani a gyermekek nevelésében. Amennyiben ez az együttm ködés nem vezet eredményre, az osztályf nök az észlelt problémákat az ifjúságvédelmi felel sön keresztül jelzi a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatnak. Az iskolarend r programhoz kapcsolódással iskolánk tanulói képet kaphatnak az ön- és közveszélyes magatartásformákról, megismerhetik esetleges negatív tevékenységük következményeit. Speciális programok meghatározása, kialakítása Az osztályf nöki órák keretében a Balatonfüredi Rend rkapitánysággal együttm ködve b n- és baleset-megel zési programokat szervezünk, amely során kiemelt szerepet kapnak a drog- és alkohol-prevenciós foglalkozások. Egy tanévben legalább két alkalommal egészség-napot szervezünk, amely keretében küls el adók által tartott rendhagyó foglalkozásokat biztosítunk diákjaink számára. A kollégiumban m ködnek a diákmentorok, akik átsegíthetik a fiatalabb társaikat a beilleszkedési nehézségeiken. Fontos: a helyzetfelismerés és helyzetértékelés a magatartási zavar feltárása kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szül kkel, illetve gondvisel kkel az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése, m ködtetése a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása Együtt kell m ködni: a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek az osztályban tanító pedagógusoknak és gyermekvédelmi szakembernek
24
Törekedni kell arra, hogy: a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és tanórán kívül felzárkóztató és fejleszt foglalkozások legyenek minél könnyebb legyen az általános és középiskola közötti átmenet
6.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segít program A Közoktatási Törvény 30. és 41. §-a szerint abban a kérdésben, hogy a gyerek, a tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakért i és rehabilitációs bizottság dönt. Sajátos nevelési igény gyermek, tanuló az a gyermek, tanuló, aki a szakért i és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes el fordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének súlyos rendellenességével küzd. Az esélyegyenl tlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes tör déssel, beszélgetésekkel történhet (mentorálás). A tanulási nehézségekkel küszköd tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: hiperaktivitás szorongásos magatartás mozgáskoordináció zavarai a nyelvi m ködés zavarai részképesség (diszlexia, diszgráfia) antiszociális magatartás önértékelés hibái a logikus gondolkodás problémái. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segít tevékenységek: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése az egyéni foglalkozások a felzárkóztató foglalkozások a továbbtanulás irányítása, segítése a tanuló helyes önismeretre és küzd képességre nevelése. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfügg (egyéni fejlesztési terv készítése). Diagnosztizálás Tanulási zavarokkal küzd knek azokat a tanulókat nevezzük, akik az iskolai alaptantárgyakból azért nem tudnak kielégít en teljesíteni, mert ezeknél a tárgyaknál nehézséget jelent nekik a koncentrálás, az információ felvétele, feldolgozása és hasznosítása. Napjainkban egyre több tanuló küszködik diszlexia, diszgráfia és a diszkalkulia problémájával. A jelenség diagnosztizálása a fejleszt pedagógus bevonásával történik a szaktanárok jelzése alapján. Aki nem rendelkezik a szakért i bizottság szakvéleményével, azt a diákot irányítjuk a területileg illetékes bizottsághoz.
25
Az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje Iskolánkban magyar nyelvb l, matematikából és idegen nyelvb l biztosítunk plusz tanítási órákat az arra rászoruló diákok számára. A sajátos nevelési igény problémákkal küzd diákok számára fejleszt pedagógus biztosít felzárkózási lehet séget. Tanórai differenciálás Az eredményesség fokozása érdekében alkalmazzuk a tanórai differenciálás módszerét ezzel segítve a lassabban haladó diákjainkat. Átjelentkezési lehet ség más iskolatípusba, képzési formára az intézményen belül Intézményünkben a középfokú oktatás különböz formái m ködnek, ezért ha valamelyik tanuló számára a kiválasztott iskolatípus vagy képzési forma nem megfelel , lehet ség van az intézményen belüli váltásra. Ezek a váltások egyes esetekben különbözeti vizsga letételével valósulhatnak meg (pld.: szakközépiskolából szakiskolába, nappali rendszerb l feln ttoktatásba). Az átjelentkezési lehet ség megvalósulásával a lemorzsolódás esélye minimálissá válhat.
7. A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenységek A tanulók el képzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelent s különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. A Közoktatási Törvény 19. §-a szerint a pedagógus feladata a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában való közrem ködés. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: csoportbontás étkeztetési támogatás tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatás az iskolai könyvtár, valamint az intézmény más létesítményeinek ingyenes használata a szül k, a családok, nevelési, életvezetési gondjainak segítése (fogadóóra, családlátogatás, szül i értekezlet) továbbtanulás irányítása, segítése nevel k segít , személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal (mentorálás) szoros kapcsolattartás az illetékes polgármesteri hivatalokkal és gyermekjóléti szolgálatokkal, hogy a szociális hátrányban lév tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek intézményünkben Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, amely egészséges testi fejl dését, zavartalan tanulását hátráltatja. Az iskola életében fontos feladat a hátrányok csökkentése, az esélyek kiegyenlít dése, a társadalmi egyenl tlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók els sorban az alacsony jövedelm , a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesül szül k gyermekei.
26
Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire. a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése a szociokulturális hátrányok csökkentése: o szabadid kulturált eltöltésének biztosítása a kollégiumban o tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szüleiknek o felzárkóztató, illetve érettségire felkészít programok szervezése o pályaorientációs tevékenységek szervezése o felvilágosító és drogmegel zési programok szervezése felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehet ségeir l tankönyvtámogatás kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel pályázatok figyelése, jelentkezés pályázatokra az érintett tanuló érdek- és esélyérvényesülésének el segítése.
8. A tanulóknak az intézmény döntési folyamataiban való részvételi jogai, gyakorlásának rendje A véleménynyilvánítás formái: diákparlament, diákönkormányzat, osztályf nöki óra, a tanárok munkájának írásbeli értékelése kérd ívvel. A tájékoztatás formái: igazgatói körlevél, osztályf nöki óra, szaktanári tájékoztatás, faliújság, iskolarádió, a diákönkormányzat képvisel in keresztüli tájékoztatás.
9. A szül , tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Él munkakapcsolat van a tanári közösség és a szül k között a tanulók fejl dése érdekében. Az együttm ködéshez megfelel kommunikációs formák m ködtetése szükséges.
9.1. A szül k-pedagógusok együttm ködése Cél, hogy a szül k belelássanak az iskola m ködésébe, az iskolai nevel -oktató munkába, a közösségi életbe. Nyitott iskola megvalósításával a szül k elfoglaltságaik függvényében vállaljanak részt az iskolai események rendezésében, bonyolításában.
27
A pedagógusok és szül k közötti együttm ködés formái 1.) Szül i értekezlet Feladata: a szül k és a pedagógusok között folyamatos együttm ködés kialakítása a szül k tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól az országos és helyi közoktatáspolitika változásairól a helyi tanterv követelményeir l az iskola és a szaktanárok értékel munkájáról a diák osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjér l szül k kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegy jtése és továbbítása az iskola vezet sége felé. 2.) Fogadóórák Feladata: a szül k és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Évente három alkalommal meghatározott id pontban tartandó. 3.) Egyéni kapcsolatfelvétel. (családlátogatás) 4.) Szül k közösségének részvétele az osztály életében. 5.) Szül i választmány ülései. A szül k képvisel ib l álló testület, amely tagjai közül minden év els szül i értekezletén választja meg elnökét. Tagjai: az osztály szül i munkaközösségek 2-2 tagja. Az SZV maga határozza meg éves programját. A testület ülésein állandó résztvev az iskola igazgatója és a Diákönkormányzat vezet je. Ez a fórum az, ahol kikérjük a szül k véleményét az iskolával kapcsolatos kérdésekr l. A Szül i Választmány tagjait meghívjuk az iskola különböz ünnepségeire, eseményeire, hogy képviseletükkel javuljon az együttm ködés az iskola és a szül k között. 6.) Nyílt tanítási napok Feladata: a szül betekintést nyerjen az iskolai nevel -oktató munka mindennapjaiba. Ismerjék meg a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életér l. 7.) Iskolai tájékoztató (ellen rz füzet) Feladata: a szül k tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefügg eseményekr l, illetve a különböz iskolai szint programokról. Digitális napló Célja, hogy a szül betekintést nyerjen az iskolai és kollégiumi munka mindennapjaiba. Folyamatos kapcsolattartás az iskola, a kollégium és a szül között. A szül azonnali képet kapjon gyermeke el menetelér l, tanulmányairól, magatartásáról és szorgalmáról. A digitális napló lehet séget teremt azon szül k számára is képet alkotni az iskola munkájáról, akik munkahelyi elfoglaltságaik miatt nem tudnak részt venni szül i értekezleteken vagy 28
fogadóórákon. A digitális napló lehet séget teremt a szül számára, hogy folyamatosan tájékoztatást tudjon adni gyermeke állapotáról betegség esetén, illetve tananyaggal kapcsolatos információkat meg tudja kérdezni a pedagógusoktól. A digitális napló mindennapi használatát az intézmény SZMSZ-ben kell rögzíteni. 8.) Rendezvények A szül k kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képvisel k útján közölhetik az iskola vezet ségével, vagy nevel testületével.
9.2. A tanulók és a pedagógusok együttm ködése Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelel eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevel munkában. A pedagógusok és a diákok közötti együttm ködés formái: tanórai munka osztályf nöki órák közösségi programok egyéni beszélgetések diákönkormányzat, diákparlament kérd ívek, vizsgálatok 9.3.
Kapcsolattartás az iskola partnereivel
Az iskola vezet i folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az írott és nyomtatott sajtóval. A sajtó való kapcsolattartás az igazgató feladat- és felel sségi körébe tartozik. Folyamatos szakmai kapcsolatot tartunk fenn az alábbi szervezetekkel: Szakmai Középiskolásokért Kulturális Egyesület Veszprém Városi Hátrányos Helyzet Fiatalokért Egyesület Pannon Egyetem Gázló Környezetvédelmi Egyesület Testvériskolai kapcsolat Kós Károly Szakközépiskola Csíkszereda
10. A tanulmányok alatti vizsga és az alkalmassági vizsga szabályai A tanulók az adott évfolyam helyi tantervében és szakmai programjában az egyes tantárgyaknál meghatározott követelmények (minimális követelmény) teljesítése és a kötelez szakmai gyakorlat letöltése és min sítése után magasabb évfolyamra léphetnek. Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ez esetben az elégtelen osztályzatok száma nem haladhatja meg a kett t. Kett nél több elégtelen osztályzat esetén a tanuló a nevel testület engedélyével tehet javítóvizsgát. Az a tanuló, akinek éves igazolt hiányzása meghaladja a törvényben el írtakat a nevel testület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevel testület engedélyezte. 29
10.1. Javítóvizsga, osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, pótló vizsga Javítóvizsgát tehet a tanuló a 20/ 2012. (VIII. 3l.) EMMI rendelet 64. § (7) bekezdésekben meghatározott esetekben: ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, ha az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervez je azt engedélyezte Javítóvizsgát augusztus 15-31. közötti id szakban lehet szervezni az igazgató által meghatározott id pontban. Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és tanév végi osztályzatok megállapításához a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (2) bekezdésben foglalt esetekben: a/. ha a tanulót felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (pl. magántanuló) b/. ha engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az el írtnál rövidebb id alatt tegyen eleget (pl. idegen nyelv) c/ . meghatározott id nél többet mulasztott és emiatt a tanuló teljesítménye év közben nem volt érdemjeggyel értékelhet , félévkor/ tanítási év végén nem min síthet , kivéve, ha a nevel testület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen; a mulasztás mértékei: [20/ 2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (6)] c/1. a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a 250 tanítási órát c/2. a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja, c/ 3. a tanuló mulasztása a szakképesítés megszerzésére felkészít szakaszban az elméleti tanítási órák 20 %-át meghaladja c/ 4. a tanuló mulasztása a szakképesítés megszerzésére felkészít szakaszban a gyakorlati tanítási órák 20 %-át meghaladja, c/ 5. pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20 %-át A nevel testület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a 20 tanítási órát és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik (kivétel: igazgatói engedéllyel). Osztályozó vizsgának számít a szakképz iskolában szervezett beszámoltató vizsga is.
10.2. Különbözeti vizsgát kell tennie iskolánkban annak a tanulónak, aki nem a 9. évfolyamra érkezik és korábban nem tanulta azokat a tantárgyakat, amelyek intézményünk tantervében szerepelnek. (20/2012. (VIII. 3l.) EMMI rendelet 64. § (5)
10.3. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik. (20/ 2012. (VIII. 3l.) EMMI rendelet 64. § (6) Osztályozó, különbözeti és pótló vizsgák id szaka: félévi zárást megel z 2 hét év végi zárást megel z 2 hét A tanulmányok alatti vizsgák megszervezésére, lebonyolítására és dokumentálására a 20/2012. (VIII. 3l.) EMMI rendelet 65-75. § el írásai érvényesek.
30
A 9-12. (13.) évfolyamon el rehozott érettségi vizsga letételét az adott tantervi követelmények teljesítése után - a szaktanár javaslatára az iskola igazgatója engedélyezi.
10.4. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái: A/ Középiskola: Írásbeli matematika elégtelen esetén szóbeli Írásbeli + szóbeli magyar történelem idegen nyelvek szakmai orientáció + szakmacsoportos alapozó tárgyak + szakmai tárgyak Szaktanár dönt informatika földrajz biológia kémia fizika rajz ének testnevelés társadalomismeret B/ Szakiskola: szakmai tárgyakból írásbeli + szóbeli többi tantárgynál szaktanár dönt
10.5. Helyi vizsgák rendje A helyi vizsgák rendje a nyelvi el készít évfolyam 9-13. évfolyamára, a középiskola 9-12. évfolyamára vonatkozik. A szakképzési évfolyamok és a feln ttek érettségire felkészít ifjúsági tagozatának helyi vizsgáit külön vizsgaszabályzat el írásai tartalmazzák. 1. A helyi vizsgák megszervezésére, lebonyolítására és dokumentálására az érettségi és szakmai vizsgáztatás el írásai érvényesek. 2. A helyi vizsgák követelményei és értékelése 9. évfolyam: tanév elején és tanév végén szintfelmér íratása minden tantárgyból. A tanév végi felmérésre a tanuló osztályzatot kap, ami 2 jegynek számít. 10. évfolyam*: tanév elején és a 10. évfolyam anyagából tanév végén írásbeli/ szóbeli szintfelmér idegen nyelvb l. A tanév végi felmérésre a tanuló osztályzatot kap, ami 2 jegynek számít. *2012. szeptembert l a középiskola 9. évfolyamát megkezd kre a 11. évf. vizsgakövetelményei érvényesek.
31
11. évfolyam: tanév végén: írásbeli vizsga: matematika akinek elégtelen, szóbeli vizsgát köteles tenni. szóbeli beszámoló: magyar, történelem, idegen nyelv. Az írásbeli (matematika) minden tanulónak kötelez , szóbeli beszámolót csak abból a tárgyból tesz, amit kihúzott magának. A tantárgy kihúzására legkés bb a beszámolót megel z 7 nappal korábban kerül sor. A vizsgán a tanuló a 9-10-11. évfolyam anyagából számol be. (2012. szeptembert l a középiskola 9. évfolyamát megkezd k a 9-10. évfolyam anyagából.) A kihúzott tantárgyból a tanuló év közben szerzett osztályzatai nullázódnak , év végi osztályzatát kizárólag a beszámolón nyújtott teljesítménye határozza meg. A vizsga során egy póttétel húzása megengedett (kivéve matematika a szóbeli póttételnek min sül). Matematika tantárgyból a vizsga osztályzata 2 jegynek számít. 2012 szeptembert l a középiskola 9. évfolyamát megkezd kre a 12. évf. vizsgakövetelményei érvényesek. 12. évfolyam: kisérettségi minden tanulónak a 9-10-11-12. évfolyam anyagából. (2012. szeptembert l a középiskola 9. évfolyamát megkezd k a 9-10-11. évfolyam anyagából.) írásbeli: matematika elégtelen esetén szóbeli. szóbeli: magyar, történelem, idegen nyelv, választott tárgy. A vizsga során minden tantárgyból egy póttétel húzása megengedett (kivéve matematika a szóbeli póttételnek min sül). A tanuló év végi osztályzatát a következ k szerint kell kialakítani: az éves munkára adott érdemjegyekb l kialakított osztályzat + a kisérettségin szerzett érdemjegy átlaga. A végleges év végi osztályzat kialakításánál a kisérettségin szerzett osztályzat a meghatározó. Több tantárgyrészb l/ vizsgarészb l álló tantárgy végleges jegye: a kisérettségi osztályzata az érettségi osztályzat kialakítása szerint kerül megállapításra.
11. Felvétel és átvétel helyi szabályai Az intézménybe lépés feltételei az iskola fels bb évfolyamain, az átjárhatóság, és a magasabb évfolyamra lépés feltételei Intézményünkbe a 8. 10. 12. és a 13. évfolyam után léphetnek be a szakképzési évfolyamokra. A szakképz iskola 11. évfolyamán kapcsolódhatnak be azok a tanulók, akik iskolánkban, vagy más iskolában teljesítették tankötelezettségüket, és sikeresen elvégezték a 10. osztályt. Az érettségi vizsgát tett tanulóknak is lehet séget biztosítunk arra, hogy 1/ 11. évfolyamon bekapcsolódjanak a szakképzésbe. Az iskolában m köd szakmai képzési évfolyamokon tanuló diákok oktatása folyik az 1/ 11. és 2/ 12. szakképz évfolyamokon. Ezért a küls tanulók felvételét az iskolai fér hely és a gazdálkodó szervezetek tanulóigénye határozza meg. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és
32
Iparkamara és a gazdálkodók és munkaer -piac által jelzett igények alapján határozzuk meg az iskolában oktatott szakmákat. A 2012/ 2013-as tanévt l belép szakképzésben résztvev tanulóinkat duális képzésben részesítjük. A 3 éves képzés els évében tanulóink közismereti tárgyakat tanulnak, továbbá szakmai alapozásban vesznek részt. Második és harmadik évfolyamon küls gyakorlati helyszínen sajátítják el a szakmájuk megszerzéséhez szükséges kompetenciákat. Az 1/ 13. évfolyamon kezd dik el a középiskolai végzettségre épül szakmák oktatása. Az iskolai fér hely és a gazdálkodó szervezetek által jelzett tanulóigények határozzák meg a felvehet tanulók számát, szakmánként. A más iskolában végzett tanulók az iskola által kiadott jelentkezési lapon jelezhetik felvételi igényüket. A 9-10. osztályos képzés sikeres elvégzése után, lehet ség van a 11. évfolyamon a szakképzésbe való bekapcsolódásra. Ezért az átjárhatóság biztosított ezeken az évfolyamokon. Szakiskola 9. illetve 10. évfolyamán lehet fogadni azokat a tanulókat, akik általános iskolában vagy másik szakiskolában tanultak el tte. Az átvétel kizárólag írásos szül i kérelem alapján történhet. Az átjárhatóság feltétele, hogy azon tantárgyakból, melyeket a tanuló korábban esetleg nem tanult (pl. gasztronómia, szakmai számítások ) különbözeti vizsgát kell tennie a tanulónak az iskolaigazgató által megadott id pontig. Az átjelentkezés más iskolából szül i kérelem beadásával és annak iskolai elbírálásával történik. Az aktív id szak elején (tanévkezdés el tt) lehet séget biztosítunk azon tanulók számára, akik a szakközépiskola 10. osztályát elvégezve, szakmát kívánnak tanulni az 1/11., 2/12. évfolyamon. Azonos évfolyamon belül a szakterület azonos szakmák esetében az átjárhatóság, tanulói kérésre, a tantestület hozzájárulásával és szül i belegyezéssel, az iskola igazgatója engedélyezheti. Ha a szakmai program olyan arányú eltérést mutat a különböz szaktárgyi óraszámok tekintetében, ahol a lemaradás el rehaladás pótolható, akkor a kérelmez , csak különbözeti vizsga letétele után helyezhet át az adott osztályba.
12. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók vészhelyzetben a lehet legjobb döntést hozzák. Tudjanak szabályosan ment t hívni, legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvet ellátásával, ismerjék az újraélesztés technikáját. A fenti ismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem a természetismeret, biológia, testnevelés, szakmai jelleg tantárgyak és osztályf nöki órák keretei között folyamatosan, a tantárgyi tanterveknek megfelel en történik. A tanulmányi kirándulásokra történ felkészülés is kiváló lehet séget kínál az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátítására. Az iskola éves programjában az egészségnapon készítjük fel diákjainkat az el forduló baleseti helyzetek elkerülésére és megoldására. 33
Az els segélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósítása érdekében: Tanulóink bekapcsolódhatnak az els segélynyújtással kapcsolatban szervezett iskolán kívüli vetélked kbe Támogatjuk azon pedagógusaink továbbképzésen való részvételét, akik els segélynyújtás témakörben kívánnak részt venni
34
B Az iskola helyi tanterve
Óraterveinkben feltüntettük a kötelez , kötelez en választható valamint a szabadon választható órakeretet. Ezek együttesen alkotják az óratervben szerepl óraszámokat. Diákjainktól elvárjuk, hogy maximálisan kihasználják az iskola által nyújtott tanulási lehet ségeket. Helyi tantervünkben, s ezen belül az óraterveinkben tükröz dik az idegenforgalmi és vendéglátó szakmacsoporthoz szükséges szakmai orientáció és szakmai el készít program. A tantárgyak alaptanterve biztosítja az óratervekben jelölt szint eredményes felkészülést.
érettségi vizsgára való
Az óratervben választási lehet séget biztosítunk a tanulóknak, ha a következ tantárgyakból szeretne emelt szint érettségi vizsgára felkészülni. Magyar, matematika, történelem, idegen nyelv, biológia, földrajz és a szakmai tantárgyak. A felkészít csoportokat úgy szervezzük, hogy egyedi lehet ségeinkb l adódóan minél több igényt ki tudjunk elégíteni. Az oktatásunkat a hagyományos tantárgyi struktúrában végezzük. Az olyan el írt m veltségi területeknek, melyek nem férnek a hagyományos tantárgyi keretbe, az osztályf nöki órák tematikája mellett a kollégium csoportprogramjaiban szerepeltetjük, ilyen a társadalomismeret, tánc és dráma, az idegenforgalomhoz szükséges fotózás és a nevünkb l adódó képz m vészeti elkötelezettséget szolgáló kézm ves foglalkozások.
35
1. Óratervek 1. Szakközépiskola (2013/ 2014. tanévt l) (23/ 2013. (III. 29.) számú EMMI rendelettel módosított 51/ 2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 7. melléklet [6. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Tantárgyak 9. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 Idegen nyelv2 3+3 Matematika 3+1 Történelem, társadalmi és állampolgári 2 ismeretek Etika Biológia egészségtan Fizika 2 Kémia 2 Földrajz 2 Ének-zene Informatika 1 Testnevelés és sport 5 Osztályf nöki 1 Szakmai tárgyak órakerete, amelyb l 1 óra (szakmai irányú képzésre) szabadon 6 tervezhet Rendelkezésre álló órakeret 35 (tanulói óraszám)
1 2
10. évf. 4+11 3+3 3
11. évf. 4+1 3+1 3+1
12. évf. 4+1 3+1 3+1
2
3+1
3+1
2 2 1 1 1 5 1
1 2 1 5 1
1 5 1
7
8
11
36
35
35
pirossal jelölve a szabadon tervezhet órakeret felhasználása csoportbontás
36
1. Szakközépiskola (2013/ 2014. tanévt l) 1.a) Vendéglátás-turisztika (14/2013 (IV.05) NGM rendelet) Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv2 Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályf nöki Munkahelyi egészség és biztonság Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat3 Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési gyakorlat Rendelkezésre álló órakeret (tanulói óraszám)
9. évf. 1 3 3+3 3+1
10. évf. 1+11 3 3+3 3
11. évf. 1+1 3 3+1 3+1
12. évf. 1+1 3 3+1 3+1
2
2
3+1
3+1
2 2 2 1 5 1 0,5 2 1,5 1 1 -
2 2 1 1 1 5 1 1 1,5 1 1 1,5 1
1 2 1 5 1 1 1 2 2 1 1
1 5 1 1 2 4,5 2 1,5 -
35
36
35
35
Összefügg szakmai gyakorlat
70
105
140
-
1
pirossal jelölve a szabadon tervezhet órakeret felhasználása csoportbontás 3 csoportbontás 2
37
1. Szakközépiskola (2013/ 2014. tanévt l) 1.b) Környezetvédelem-vízgazdálkodás (14/2013 (IV.05) NGM rendelet) Tantárgyak 9. évf. Magyar nyelv 1 Magyar irodalom 3 2 Idegen nyelv 3+3 Matematika 3+1 Történelem, társadalmi és állampolgári 2 ismeretek Etika Biológia egészségtan Fizika 2 Kémia 2 Földrajz 2 Ének-zene Informatika 1 Testnevelés és sport 5 Osztályf nöki 1 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 M szaki ábrázolás 0,5 Laboratóriumi alapgyakorlatok 4 3 Szakmai számítás 1 Környezetvédelmi alapismeretek Környezetvédelmi gyakorlat Környezettechnikai alapok Vízgazdálkodási alapismeretek Vízgazdálkodási alapgyakorlat Analitika gyakorlat Rendelkezésre álló órakeret 35 (tanulói óraszám)
10. évf. 1+11 3 3+3 3
11. évf. 1+1 3 3+1 3+1
12. évf. 1+1 3 3+1 3+1
2
3+1
3+1
2 2 1 1 1 5 1 3 4 -
1 2 1 5 1 2 3 3 -
1 5 1 2 3 2 2 2
36
35
35
Összefügg szakmai gyakorlat
105
140
-
70
1
pirossal jelölve a szabadon tervezhet órakeret felhasználása csoportbontás 3 szakmai tárgyak órakeretén belül szabadon tervezhet óra 2
38
2. Szakközépiskola (2012/ 2013. tanévt l) 2.a) Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv1 Informatika Fizika Kémia Földrajz Biológia Társadalomismeret és etika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályf nöki Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás: Vendéglátó és turizmusismeretek Szállodai ismeretek Marketing Vendéglátó-idegenf. gyakorlat Összesen Emelt szint érettségire felkészítés4 2. idegen nyelv5
9. évf. 1 3 2 3 6 1 2 1 2 2 5 1 1
10. évf. 1+1 3 2 3+1 6 1 1 2 2 5 1 2
11. évf. 1 3 2 3 4 2 2 1 1 5 1 -
12. évf. 1 3 3 3 4 2 2 1 1 5 1 -
302 -
313 -
2 2 2 2 33 2 2
2 2 2 2 34 2 2
1
csoportbontás + inf. és körny.véd. orientáció 1-1 óra = 32 óra/hét 3 + választott 2. orientáció 2 óra = 33 óra/hét 4 választható 5 választható 2
39
2.b) Informatika szakmacsoport Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv1 Informatika Fizika Kémia Földrajz Biológia Társadalomismeret és etika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályf nöki Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás: Számítógép-programozás Adatbázis kezelés Számítógép-programozás gyakorlat Hardverismeret és gyakorlat Összesen Emelt szint érettségire felkészítés4 2. idegen nyelv5
9. évf. 1 3 2 3 6 1 2 1 2 2 5 1 1
10. évf. 1+1 3 2 3+1 6 1 1 2 2 5 1 2
11. évf. 1 3 2 3 4 2 2 1 1 5 1 -
12. évf. 1 3 3 3 4 2 2 1 1 5 1 -
302 -
313 -
3 5 33 2 2
1 1 3 3 34 2 2
1
csoportbontás + vend.-ifo és körny.véd. orientáció 1-1 óra = 32 óra/hét 3 + választott 2. orientáció 2 óra = 33 óra/hét 4 választható 5 választható 2
40
2.c) Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv1 Informatika Fizika Kémia Földrajz Biológia Társadalomismeret és etika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályf nöki Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás: Környezetvédelmi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Környezetvédelmi alapgyakorlatok Vízgazdálkodási alapgyakorlatok Összesen Emelt szint érettségire felkészítés4 2. idegen nyelv5
9. évf. 1 3 2 3 6 1 2 1 2 2 5 1 1
10. évf. 1+1 3 2 3+1 6 1 1 2 2 5 1 2
11. évf. 1 3 2 3 4 2 2 1 1 5 1 -
12. évf. 1 3 3 3 4 2 2 1 1 5 1 -
-
-
302 -
313 -
2 2 2 2 33 2 2
2 2 2 2 34 2 2
1
csoportbontás + vend.-ifo és informatika orientáció 1-1 óra = 32 óra/hét 3 + választott 2. orientáció 2 óra = 33 óra/hét 4 választható 5 választható 2
41
3. N yelvi el készít évfolyamok (2011/ 2012. tanévt l kifutó rendszer ) 3.a) Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv1 Informatika Fizika Kémia Földrajz Biológia Társadalomismeret és etika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályf nöki Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás: Vendéglátó és turizmusismeretek Szállodai ismeretek Marketing Vendéglátó-idegenforg. gyakorlat Összesen Emelt szint érettségire felkészítés5 2. idegen nyelv6
9. évf. 3 3 11 5 2,5 1 1
10. évf. 1 3 2 3 6 1 2 1 2 2 2,5 1 1
11. évf. 1 3 2 3 6 1 1 2 2 2,5 1 2
12. évf. 1 3 2 3 4 2 2 1 1 2,5 1 -
13. évf. 1 3 3 3 4 2 2 1 1 2,5 1 -
26,52 -
27,53 -
26,54 -
2 2 2 2 30,5 2 2
2 2 2 2 31,5 2 2
1
csoportbontás + inf. és körny.véd. orientáció 1-1 óra = 28,5 óra/hét 3 + inf. és körny.véd. orientáció 1-1 óra = 29,5 óra/hét 4 + választott 2. orientáció 2 óra = 28,5 óra/hét 5 választható 6 választható 2
42
3.b) Informatika szakmacsoport
Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv1 Informatika Fizika Kémia Földrajz Biológia Társadalomismeret és etika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályf nöki Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás: Számítógép-programozás Adatbázis kezelés Számítógép-programozás gyakorlat Hardverismeret és gyakorlat Összesen Emelt szint érettségire felkészítés5 2. idegen nyelv6
9. évf. 3 3 11 5 2,5 1 1
10. évf. 1 3 2 3 6 1 2 1 2 2 2,5 1 1
11. évf. 1 3 2 3 6 1 1 2 2 2,5 1 2
12. évf. 1 3 2 3 4 2 2 -
13. évf. 1 3 3 3 4 2 2 -
1 1 2,5 1 -
1 1 2,5 1 -
26,52 -
27,53 -
26,54 -
3 5 30,5 2 2
1 1 3 3 31,5 2 2
1
csoportbontás + vend.-ifo. és körny.véd. orientáció 1-1 óra = 28,5 óra/hét 3 + vend.-ifo és körny.véd. orientáció 1-1 óra = 29,5 óra/hét 4 + választott 2. orientáció 2 óra = 28,5 óra/hét 5 választható 6 választható 2
43
3.c) Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport
Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv1 Informatika Fizika Kémia Földrajz Biológia Társadalomismeret és etika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályf nöki Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás: Környezetvédelmi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Környezetvédelmi alapgyakorlatok Vízgazdálkodási alapgyakorlatok Összesen Emelt szint érettségire felkészítés5 2. idegen nyelv6
9. évf. 3 3 11 5 2,5 1 1
10. évf. 1 3 2 3 6 1 2 1 2 2 2,5 1 1
11. évf. 1 3 2 3 6 1 1 2 2 2,5 1 2
12. évf. 1 3 2 3 4 2 2 1 1 2,5 1 -
13. évf. 1 3 3 3 4 2 2 1 1 2,5 1 -
26,52 -
-
-
27,53 -
26,54 -
2 2 2 2 30,5 2 2
2 2 2 2 31,5 2 2
1
csoportbontás + vend.-ifo. és informatika orientáció 1-1 óra = 28,5 óra/hét 3 + vend.-ifo és informatika orientáció 1-1 óra = 29,5 óra/hét 4 + választott 2. orientáció 2 óra = 28,5 óra/hét 5 választható 6 választható 2
44
4. Duális szakképzés (2012/2013-tól) Pincér (33 811 02 1000 00 00) Szakács (33 811 03 1000 00 00)
Tantárgyak Testnevelés Informatika Digitális ismeretek Kommunikációs ismeretek Biológiai környezet, család Közösségfejlesztés Osztályf nöki Társadalmi környezet Történelem, szociális és állampolgári ism. Matematika Idegen nyelv1 Szakmai idegen nyelv2 Szakmai idegen nyelvi 3 kommunikáció Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Vendéglátó tevékenység alapjai Ételkészítés elmélet Ételkészítés gyakorlat (csoportos) Felszolgálás elmélet Felszolgálás gyakorlat (csoportos) Összesen Üzemi gyakorlat (küls ) Nyári gyakorlat
1/9. évf. 5 1 2 2 1 1 2 -
2/10. évf. 1 1 0,5 0,5
2 2 1 -
1 1
2
2
2
1,5
1 pincér 2 6 30 -
2 szakács pincér 2 6 2 3 30 14 21 160
3/11. évf. -
1,5 szakács pincér szakács 2 3 3 3 3 3 14 21 17,5 17,5 160 -
1
csoportbontás csoportbontás 3 csoportbontás 2
45
5. Szakképz évfolyamok (2013/2014. tanévt l kifutó rendszer ) Pincér (33 811 02 1000 00 00) Szakács (33 811 03 1000 00 00)
Tantárgyak Osztályf nöki Testnevelés Kommunikáció Számítástechnika Szakmai idegen nyelv2 Vezetés és/ Gazdálkodás/ i ismeretek3 Élelmiszeranyag ismeret Vendéglátó értékesítési gyakorlat Pincérismeretek Pincérgyakorlat Üzemeltetési ism.gyak Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat Összesen Üzemi gyakorlat (küls ) Összefügg szakmai gyakorlat
1/11. évf. 1 2 1 1 4
2/12. évf. 11 1 0,5 1 2
3
3
2 pincér 3,5 17,5 35 160
szakács 3,5 17,5 35 160
2 pincér 2 3 2,5 18 17,5 -
szakács 2 3 2,5 18 17,5 -
1
0,5 órával kiegészítve csoportbontás 3 Tantárgy neve: Pincér: Vezetés és gazdálkodás ismeret, szakács: Gazdálkodási ismeretek 2
46
6. Szakiskola (2013/ 2014. tanévt l) [23/ 2013. (III. 29.) számú EMMI rendelettel módosított 51/ 2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. melléklet [8. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Területek Kötött órák Szabadon Közismeret órakeret
felhasználható
Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és gyakorlat
Szabadon órakeret Összesen
felhasználható
Heti összes óraszám
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
17 óra
11 óra
8 óra
1 óra
-
1,5 óra
18 óra
11 óra
9,5 óra
14,5 óra
23 óra
23 óra
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
17 óra
25 óra
25,5 óra
35 óra
36 óra
35 óra
6.a) Közismereti óraterv Tantárgyak Kommunikáció magyar nyelv és irod. Idegen nyelv2 Matematika
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
2 óra + 11
1 óra
-
2 óra 2 óra
2 óra 1 óra
2 óra 1
Társadalomismeret
2 óra
1 óra
-
Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítés Informatika Összesen:
3 óra 5 óra
5 óra
5 óra
1 óra
1 óra
1 óra
18 óra
11 óra
0,5 óra 9,5 óra
1 2
pirossal jelölve a szabadon tervezhet órakeret felhasználása csoportbontás
47
6.b) Szakmai óraterv Pincér (34 811 03)
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
1/9. évf.
2/10. évf.
3/11. évf.
e
e
e
gy
gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.
Munkahelyi egészség és 1 biztonság
10045-12 Gazdálkodás
Vendéglátó gazdálkodás 2
0,5
0,5
Szakmai számítások 2 Általános élelmiszerismeretek, 1 fogyasztóvédelem
1
1
Élelmiszerek csoportjai
1
1
1
Szakmai idegen nyelv1
1
1
Felszolgálás alapjai
4
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv 10047-12 Felszolgálás alapjai
10074-12 Felszolgálás
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
Felszolgálás gyakorlat Felszolgálás
5 2
1
Felszolgálás gyakorlat
2
2
Felszolgálás gyakorlat
17,5
17,5
19,5 6 25,5 -
19,5
Összesen Szakmai elmélet és gyakorlat összesen Összefügg szakmai gyakorlat
1
alapjai
gy
üzemi 12 17 140
5
5,5 25 140
csoportbontás
48
6.c) Szakmai óratervek Szakács (34 811 04)
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
1/9. évf.
2/10. évf.
3/11. évf.
e
e
e
gy
gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.
Munkahelyi egészség és 1 biztonság
10045-12 Gazdálkodás
Vendéglátó gazdálkodás 2
0,5
0,5
Szakmai számítások 2 Általános élelmiszerismeretek, 1 fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai 1
1
1
1
1
Szakmai idegen nyelv1
1
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv
10049-12 Konyhai kisegítés
10048-12 Ételkészítés alapjai
10075-12 Ételkészítés
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
El készítési és ételkészítési 1,5 alapismeretek El készítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok 2,5 Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek
csoportbontás
2 2 3 17,5 1
Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat
Összesen Szakmai elmélet és gyakorlat összesen Összefügg szakmai gyakorlat
1
1
gy
2
2 17,5
12 17 140
5
5,5 25 140
19,5 6 25,5 -
19,5
7. Turisztikai szervez , értékesít szakképesítés (OKJ: 54 812 03)
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
5/13. évfolyam elmélet gyakorlat
11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 11503-12 Turisztikai latin
Foglalkoztatás II.
0,5
-
Foglalkoztatás I.
2
-
1
-
1
-
7
-
-
9,5
4,5
-
-
9,5
16 35
19
Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Utazásszervezés termékkínálat Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat Vállalkozási alapismeretek vállalkozások Turisztikai üzletágak m ködtetése gyakorlat
10064-12 Turisztikai értékesítése 10065-12 Turisztikai m ködtetése Összesen: Szakmai elmélet és gyakorlat összesen:
50
8. Környezetvédelmi technikus szakképesítés (OKJ: 54 850 01)
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
5/13. évfolyam elmélet gyakorlat
11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.
10869-12 Környezetvédelmi feladatok
Foglalkoztatás II.
0,5
-
Foglalkoztatás I.
2
-
Környezettechnika Környezettechnika gyakorlat M szeres analitika gyakorlat Környezetvédelmi számítások Humánökológia technikus Környezeti biológia Környezetgazdaságtan M szaki ismeretek Jogi és szakigazgatási ismeretek Környezeti analitika gyakorlat ügyintéz Ügyintéz feladatok
5 4 3 3 3 3
2 3 -
2
-
-
1,5
3
-
28,5 35
6,5
10870-12 Környezetvédelmi feladatok Összesen: Szakmai elmélet és gyakorlat összesen:
51
9. Vendégl s (2 éves képzés) (OKJ: 52 811 02 0000 00 00) központi program szerint.
52
10. Feln ttek érettségire felkészít ifjúsági tagozata Tantárgyak Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem Biológia* Földrajz* Fizika Kémia Idegen nyelv1 Osztályf nöki Testnevelés Társadalomismeret Informatika* Összesen
9. évf. 1 4 4 2 0 1 2 2 4 1 2 1 2 26
10. évf. 1 4 4 2 0 1 2 2 4 1 2 1 2 26
11. évf. 2 5 5 3 2 2 1 1 6 1 0 1 2 31
12. évf. 2 5 5 3 2 2 1 1 6 1 0 1 2 31
1
csoportbontás * választható érettségi tárgy
53
11. Középiskola esti és levelez tagozat óraterve
Évfolyam/ Tantárgyak
9.
10.
11.
12.
esti
levelez
esti
levelez
esti
levelez
esti
levelez
Anyanyelv, kommunikáció
1
0,5
1
0,5
1
0,5
1
1
Magyar irodalom
2
2
2
2
2
2
4
2
Matematika
3
2
3
2
3
2
3
2
Fizika
1
0,5
1
0,5
1
0,5
1
0,5
Kémia
1
0,5
1
0,5
1
0,5
-
-
Földrajz
1
0,5
1
0,5
1
0,5
-
-
Biológia
1
0,5
1
0,5
1
0,5
-
-
és 1
1
1
1
1
1
2
2
M vészeti ismeretek
1
-
1
-
1
-
-
-
Idegen nyelv (Angol/Német)
2
2
2
2
2
2
3
2
Osztályf nöki óra 1
0,5
1
0,5
1
0,5
1
0,5
Összesen
10
15
10
15
10
15
10
Történelem állampolgári ismeretek
15
54
2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Pedagógiai munkánk során csak olyan taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladatgy jtemény) használunk a tananyag felhasználásához, amelyet hivatalos tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelez tanulói taneszközöket a nevel k szakmai munkaközössége, szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelez en el írt taneszközökr l a szül ket minden tanév során szül i értekezleten tájékoztatja az iskola. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következ szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell el nyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók; a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás min ségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be; a taneszközök áránál a szül k anyagi helyzetéhez, a lehet ségekhez igyekszünk közelíteni. Az iskola pénzügyi lehet ségeihez mérten saját költségvetési keretéb l, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzet tanulók a gyermek- és ifjúságvédelmi felel s nevel és az osztályf nök javaslata alapján ingyenesen használhatják. Választásunkban dönt , hogy jól használható, min ségileg kifogástalan, tehát megbízható és esztétikus tankönyvet adjunk a gyerekek kezébe. Az iskolai tankönyvhasználat sarkalatos pontjai: az adott kerettantervnek való megfelelés a tanár és a tankönyv közötti összhang, azonosulás vagy alkalmazkodás a tankönyv szerepe a pedagógus felkészülésében, tanmenet és óraterv készítésében a tankönyv tanórai kiaknázásának lehet ségei a tankönyv mint közös nevez a számonkérésben, értékelésben a tantestület egysége, illetve a módszerek tudatosítása A választott tankönyvek használatára jól felkészült pedagógusok is sokat segíthetnek abban, hogy a gyermekek is hatékonyabban használják tankönyveiket. Taneszközök használata Minimális programnak tekinthet , hogy valamennyi neveléssel-oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvet oktatási eszközök kezelését. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelésoktatás min ségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszer kihasználással párosul.
55
3. A középiskola 9 13. évfolyamának helyi feladatai A középiskola 9 13. évfolyamán folytatott nevelés-oktatás feladata az iskolai alapm veltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A kompetenciák kialakítását az egyes m veltségi területek tananyagával valósítjuk meg. az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával; az önismeret alakításával, a fejleszt értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttm ködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejleszt értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvet képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önm velés alapozásával; fokozatosan b vítjük, kiteljesítjük az együttm ködésre épít kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
4. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Nemzeti Köznevelési Törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következ módon: A z iskola a nappali rendszer iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyb l legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, m veltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszer en sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkez vagy amat r sportolói sportszerz dés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.
5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-er forrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéb l adódóan a pedagógusok szül i-tanulói oldalról történ kiválasztására ezért általában nincs lehet ség. Az iskola személyi feltételei nem teszik lehet vé, hogy a tanuló szabadon pedagógust válasszon.
56
Pedagógiai programunk szerint választható tantárgy iskolánkban az érvényben lév szabályozás szerint a tanuló kétféle szinten tehet érettségi vizsgát: Az érettségi vizsgára jelentkez függetlenül attól, hogy milyen szint érettségi vizsgára készül fel a középiskolában - szabadon választhatja meg a vizsgaszintet. Ez lehet középszint vagy emelt szint. Kötelez vizsgatárgyak emellett: a tanuló ötödik vizsgatárgyként a szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelel szakmai vizsgatárgyból vizsgázhat. A kötelez és kötelez en választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehet érettségi vizsga (szabadon választott).
6. A középszint érettségi vizsga témakörei A középszint érettségi vizsga témakörei a pedagógiai program mellékletét képezik.
7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 7.1. A tanulók értékelésének módja Tantestületünk az értékelés módjának megválasztásakor els sorban annak pozitív pedagógiai hatását igyekszik megragadni. Az értékelés alapja a folyamatos megfigyelés, a követelmények rendszere a helyi tanterv ide vonatkozó fejezeteiben megtalálható. Az érdemjegyek mellett minden tantárgyból szóban is értékeljük a diákok teljesítményét. A hagyományos 1-5-ig érdemjegyet a naplóban, ellen rz ben és bizonyítványban rögzítjük. Az írásbeli érdemjegyet a szül k és diákok is elvárják, törekvésünk azonban ennek árnyalása a szóbeli értékeléssel. Az értékelésbe a tanulókat is bevonjuk. Önmaguk és mások értékelése nyomán közös értékrend alakul ki bennük és fejl dik helyes önértékelésük. A tanulók tantárgyi teljesítményét félévenként osztályzattal min sítjük. A tanév végén figyelembe véve a fejl dési tendenciákat az egész évi teljesítmény mérlegelése után osztályozunk. Az osztályzatok megállapításának tantestületünk által elfogadott általános szabályai: figyelembe vesszük a fejl dési tendenciákat, az 1 óra/ hét tárgyakból egy félév során legalább három érdemjegy, az ennél magasabb óraszámban tanult tárgyakból minden hónapban legalább egy érdemjegy szükséges a végs osztályzat kialakításához, a témazáró (naplóba pirossal beírt) érdemjegy mennyiségben egy, értékben két jegynek számít, a tanuló független vizsgabizottság el tt is számot adhat tudásáról, érdemjeggyel értékeljük a készségtárgyakat és 9. évfolyamon a pályaorientációs foglalkozásokat is (testnevelés tantárgyból nem feltétlenül a teljesítményt értékeljük, hanem a mozgáshoz, foglalkozáshoz való viszonyt és a részvételt is beleszámítjuk az értékelésbe), érdemjegyet csak valóságos tanulói teljesítményre adunk, a szóbeli szereplések értékelését is egységes szempontok alapján végezzük, 57
a házi feladatok megoldásának hiányáért, a hibás megoldásokért a tanulók nem kaphatnak érdemjegyet kivéve a tervezett és el készített házi dolgozatokat , érdemjeggyel jutalmazható az elvárható tanulói teljesítményekhez viszonyított többletmunka tanórai el adások megtartása, tantárgyi anyag feldolgozásához kapcsolódó gy jt munka stb.
7.2. Osztályozási szempontok A/ Szóbeli számonkérések esetén : Jeles érdemjegyet érdemel az a tanuló, aki önállóan számol be a tananyagból, gondolatait szabatosan fejti ki, a szakmai kifejezéseket, szakkifejezéseket helyesen alkalmazza, logikusan építi fel feleletét. Jó érdemjegyet érdemel az a tanuló, aki tanári segítséggel, de helyesen számol be a tananyagból, kevesebb szakmai kifejezést, szakkifejezést alkalmaz, logikusan építi fel feleletét. Közepes érdemjegyet érdemel az a tanuló, aki kérdésekre válaszolva számol be a tananyagból, nem alkalmaz szakkifejezéseket, segítséggel építi fel a feleletét. Elégséges érdemjegyet érdemel az a tanuló, aki a feltett kérdésekre pontatlan választ ad, szakkifejezéseket nem alkalmaz, jelent s tanári segítséggel építi fel a feleletét. Elégtelen érdemjegyet érdemel az a tanuló, aki a feltett kérdésekre nem ad választ, hiányos ismeretekkel rendelkezik, feleletét segítséggel sem tudja felépíteni. B/ Az írásbeli teljesítmények értékelése során: alkalmazzuk a standardizált feladatbankok feladatsorait, az írásbeli tanulói munkákat kijavítjuk, a tanulók teljesítményét pontozzuk, a pontszámoknak érdemjegyekké történ átváltását a hazai és nemzetközi gyakorlatokhoz igazodva tantárgy-specifikus módon alkalmazzuk: az érettségi vizsgákon alkalmazott százalékok szerint osztályozzuk az összefoglaló, témazáró dolgozatokat (0 24%=1, 25 39%=2, 40 59%=3, 60 79%=4, 80 100%=5), míg a kisebb tananyagegységre épül dolgozatoknál magasabbra tesszük a mércét: az elégséges érdemjegyhez min. 40% teljesítmény szükséges, a jeles érdemjegyhez min. 80 %, 58
a szaktanár egyéni döntése alapján a fenti határokat emelheti, az általánosítható tapasztalatokat a tanulókkal megbeszéljük (szóban is értékelünk), a tanulságokat levonjuk.
7.3. A dolgozatírás formái, javításuk küls mérés témazáró dolgozat kisebb tananyagegységre épül dolgozat tesztek esettanulmány házi dolgozat A kijavított, szaktanár által értékelt dolgozatokat 10 munkanapon (magyar irodalom 15) ki kell osztani. Amennyiben a szaktanár 10/ 15 munkanapon belül nem osztja ki a dolgozatot, a tanuló dönthet a felajánlott érdemjegy elfogadásáról. Ha a tanuló nem fogadja el érdemjegyét, a szaktanárral egyeztetett módon javítási lehet sége van. A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon egy-egy osztállyal maximum két témazáró dolgozatot lehet íratni. A kisebb tananyagegységre épül dolgozatok számában nincs korlátozás. Az értékelés közlésére tanév közben az elektronikus naplót és az ellen rz könyvet használjuk, melyet a tanuló vezet, s az osztályf nök havonta ellen riz. A tanulók folyamatos értékelés alapján kapják a félévi tájékoztatót az ellen rz könyvbe,/ digitális naplóból kinyomtatott értesít n, majd az éves teljesítményt tükröz év végi bizonyítványt. A szakiskola 12. osztályának elvégzése után a tanuló szakmai vizsga letételére jelentkezhet, sikeres vizsga esetén szakmunkás bizonyítványt szerezhet. A középiskola 12., illetve 13. osztályának elvégzése után a tanuló rendes érettségi vizsgára jelentkezhet, sikeres vizsga esetén érettségi bizonyítványt szerezhet. A félévi és az év végi értékelés és osztályozás alapja a folyamatos értékelés során szerzett érdemjegy, melyet nem automatikusan az érdemjegyek számtani közepéb l számolunk ki, hanem figyelembe vesszük a tanuló fejl dését is. Az elégséges osztályzat 2-sel kezd dik. Az év végi elégséges osztályzat feltétele, hogy a 2. félévi érdemjegyek átlaga is elérje az elégséges (2,0) szintet. A tanulók továbbhaladását, az egyes tanulóknál vagy osztályoknál felmerül problémákat a tanulóközösséget tanító tanárok az osztálycsoport megbeszéléseken megvitatják, közös megoldásokat keresnek vagy megosztják a felmerül tennivalókat. Félévkor és tanév végén a tanulóközösséget tanító tanárokból álló osztályozó-konferencia dönti el a tanulók továbbhaladását, a félévi és a tanév végi eredmények alapján.
8. Az otthoni felkészüléshez el írt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készül k, a tantárgy iránt aktívan érdekl d k) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási id (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. 59
A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1 1,5 óránál.
9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, hogy több id jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A választásukat a tanulók és a szül k aláírásukkal meger sítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelez tanórai foglalkozás lenne.
10. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik: az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel, a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történ mérésének kötelezettségét. A mérést évenkénti gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Hungarofit rendszer alkalmazásával, amely Dr. Mérei Ildikó nevéhez f z dik. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének értékeléséhez és min sítéséhez használt Hungarofit (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak: Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással. Izomer mérése és dinamikus ugróer mérése helyb l távolugrással páros lábbal. Dinamikus dobóer mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával. Kar-, törzs- és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labdalökés helyb l az ügyesebb kézzel, tömött labdával. Dinamikus er -állóképesség mérése: vállövi és karizmok er -állóképességének mérése: mells fekv támaszban karhajlítás és -nyújtás folyamatosan kifáradásig. A csíp hajlító és a hasizom er -állóképességének mérése: hanyatt fekvésb l felülés térdérintéssel, folyamatosan. A hátizmok er -állóképességének mérése: hason fekvésb l törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig. A korosztálynak megfelel követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követ id szakban értékelhet azonban osztályzattal a tanulók a mért eredményekhez képest felmutatott fejl désének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevel tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban 60
tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évr l évre hozzáférhet ek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellen rzése a testnevelési munkaközösség vezet jének feladatkörébe tartozik. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését minden tanév március és április hónapjában bonyolítjuk le. A mérés alapján a nevel k a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét min sítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a szül k tudomására hozzák.
11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 11.1. Az iskola egészségnevelési elvei Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni els sorban osztályf nöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzet diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával az alábbi képességeket és készségeket: érzelmek alkotó kezelése, stresszkezelés, önismeret, önbecsülés meger sítése, célok megfogalmazása és kivitelezése, konfliktuskezelés, problémamegoldás, döntéshozás, kortárscsoport nyomásának kezelése, segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése, elutasítási készségek fejlesztése. Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek el segítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetev i, amelyekre nevel munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk: egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, higiénés magatartás, tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától.
11.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés csak az iskolai oktatással egységben, attól el nem különítve értelmezhet , mivel a tanulók teljes személyiségére hat. A motiváció kialakítása, meg rzése és fejlesztése minden életkori szakaszt átível célunk, mely egyben biztosítja is a folyamatosságot a környezeti nevelés során. A célok meghatározásánál figyelembe vettük a pedagógusok véleményét is, kiemelt hangsúlyt adva a gyakorlatnak, mivel fontosnak tartjuk, hogy elérhet , teljesíthet célokat t zzünk ki magunk elé.
61
fejleszteni a tanuló környezete iránti megismerési vágyát, nyitottságát elemi ismereteket közvetíteni a tanuló számára kielégíteni a tanuló kíváncsiságát érzelmi kötöttséget kialakítani a gyermekben a természettel kialakítani a tanuló igényét a szabadban történ játékokra, a pihenésre az esztétikus, rendezett környezet iránti igény kialakítása mintákat adni a természet megismeréséhez kialakítani a csoportos és az egyéni megismerés képességét az esztétikai nevelés részeként kialakítani a közvetlen környezet rendezettségének igényét kialakítani egy természet- és embertisztel szokásrendszert stabilizálni a kialakult helyes viselkedési szokásokat lehet séget biztosítani gyakorlati tapasztalatok szerzésére a végzett tevékenységek során megalapozni a környezettudatos érdekl dés kulcskompetenciáit tovább er síteni a környezeti tapasztalatszerzés készségét és képességét kialakítani az empátia képességét a természeti jelenségekkel kapcsolatosan elvont megismerési formákat is felhasználva továbbfejleszteni a természettel kialakult érzelmi köt dést a természetes és épített környezet iránti felel s magatartás kialakításával el készíteni a társadalomba való beilleszkedést fejleszteni a tanuló önismeretét és együttm ködési képességét a környezeti problémák iránt érzett felel ssége kapcsán kialakítani a gyermekben az emberiség közös problémái megértésének képességét a környezetkímél életmód fontosságának megértetése a tanulókkal a természetközeliség igényének, a pozitív jöv képnek a kialakítása Alkalmazott munkaformák, tevékenységek: projektnap, szakmai rendezvény, el adás, szakmai jelleg tanulmányi versenyek
12. A tanulók esélyegyenl ségét szolgáló intézkedések A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között él tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megel zését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg: Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeir l a személyiségi jogok messzemen figyelembevételével. A rossz anyagi helyzetben lev , a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet diákok segítésének formái: o ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon, o tankönyvvásárlási támogatás biztosítása, o tanulmányi kirándulások anyagi támogatása, o kedvezményes ebéd biztosítása, o javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására. Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele. A tanulók jogainak fokozott védelme. 62
Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályf nök, a szaktanárok és a véd n segítségével (drog, alkohol, dohányzás). Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához. Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel. A veszélyeztetett, illet leg hátrányos helyzet tanulók helyzetének figyelemmel kísérése. A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felel s végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.
13. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás és a szorgalom értékelése, a min sítés tartalmi jegyei
13.1. A magatartás értékelése Magatartás: a tanulóknak az iskolai közösségben való viselkedése és az iskolai munkához való viszonya, amelyet érdemjeggyel min sítenek. A magatartás érdemjegy magában foglalja: a házirend el írásainak megtartását, megfelelést a közösségi viszonyoknak, alapvet viselkedési normák betartását. A magatartás értékelésének szempontjai kötelességtudás, felel sségérzet, segít készség, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés a közösségben, társas kapcsolatainak min sége, a házirend betartása. Példás magatartású az a tanuló, aki részt vesz az iskolai közösségek életében, azokban feladatokat vállal (kivétel 9. évf. I. félév), kezdeményez , tanulmányait képességei szerint, kifogástalanul végzi, segíti társait tanulmányi munkájukban, problémáik megoldásában, betartja az iskolai házirendet, igyekszik társaival is betartatni azokat, kulturáltan viselkedik, megfelel hangnemet használ társaival, tanáraival, az iskola technikai dolgozóival, az idegenekkel szemben, nem hiányzik igazolatlanul 3 óránál többet az iskolából, nem követ el fegyelmi vétséget, tiszteletben tartja az erkölcsi normákat.
63
Jó magatartású az a tanuló, aki: részese a közösségi életnek, de nem kezdeményez, betartja az iskolai rendszabályokat, tanulmányi és egyéb kötelezettségeit teljesíti, betartja a kulturált viselkedés normáit, fegyelmezett, segíti a tanórai munkát, együttm ködik társaival, igazolatlanul nem mulaszt többet hat tanítási óránál. Változó min sítést kap az a tanuló, aki: az iskolai közösségi életben nem vesz részt, az iskolai házirend ellen többször vét, fegyelmezetlen a munkavégzésben, nem megfelel hangnemet alkalmaz társaival, tanáraival, az iskola dolgozóival szemben, nem viselkedik udvariasan, szándékosan okoz anyagi kárt az iskolának, társainak, a fent felsoroltak valamelyike miatt fegyelmez intézkedés vált szükségessé igazolatlanul mulasztott óráinak száma nem haladja meg a kilencet. Rossz min sítést kap az a tanuló, aki: szándékosan árt a közösségnek, a közösség kezdeményezései, döntései ellen cselekszik, szándékosan súlyos anyagi és/vagy erkölcsi kárt okoz az iskolának, társainak, a közösség segítését elmulasztja, a megrovás, szigorú megrovás fegyelmi büntetésben részesült a nevel testület határozatával, tiszteletlen, megengedhetetlen hangnemet használ, igazolatlan mulasztásai meghaladják a tíz órát. A dicséreteket a magatartási érdemjegy megállapításánál egyedi elbírálás alapján kell figyelembe venni. Az osztályf nöki és egyéb elmarasztaló intézkedések hatását a dicséretek kompenzálhatják a vétségek súlyától, az elkövetett fegyelmezetlenségek közösségre való kihatásától függ en.
64
13.2. A szorgalom értékelésének szempontjai: tanulmányi munkához való viszony; pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, a tanórákon való aktivitás, a tanulmányi szint változásai, társainak nyújtott segítség, annak igénybe vétele a jobb eredmény elérése érdekében, szaktárgyakban többletfeladatok vállalása. Példás szorgalmú az a tanuló, aki: céltudatosan, ésszer en, pontosan végzi munkáját, megbízható, érdekl désének megfelel többletfeladatokat vállal, képességeinek, adottságainak megfelel eredményt ér el, tanítási órákon figyel, aktív, társainak tanulmányaikban segítséget nyújt, társaitól szükség esetén segítséget kér, érdemjegyei tantárgyon belül nem mutatnak nagy ingadozást. Jó szorgalmú az a tanuló, aki: rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, órákon figyel, feladatát elvégzi, a képességei szerint elvárható eredmény elérése érdekében mindent megtesz társainak kérésére segítséget nyújt, ritkán vállal többletfeladatokat. Változó szorgalmú az a tanuló, aki: munkavégzésében ingadozó, órákon többször figyelmetlen, önállóság hiányában csak küls segítséggel végzi munkáját, a társai által nyújtott segítséget csak id legesen fogadja el, a nevel testület döntése alapján egy tantárgyból elégtelen osztályzatot kap. Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki: tanulmányi munkáját nem végzi el rendszeresen, órákon fegyelmezetlen, feladatait nem készíti el, társaitól segítséget nem kér, a felajánlott segítséget elutasítja, érdektelen, munkához való viszonyát a közöny jellemzi, egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap. Megjegyzések: A félévi elégtelen osztályzato(ka)t a félévi magatartási és szorgalmi osztályzatoknál, az év végi elégtelen tantárgyi osztályzatot az év végi magatartási és szorgalmi osztályzatoknál kell figyelembe venni. A magatartás és a szorgalom min sítésrendszere iránymutató jelleg . Az egyes kategóriák esetében legalább a feltételek többségének megléte szükséges az értékeléshez. Az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó szabályok figyelembe vétele kötelez . A végs érdemjegy megállapításakor az egyéb, a tanulóra jellemz összetev ket is figyelembe kell venni a tanulói személyiség és a körülmények egységében. A magatartás és a szorgalom nem határolható el mereven egymástól, mint ahogy a fenti értékmér k is átfedéseket mutatnak.
Jelen irányelvek nem mentesítenek a mindenkori egyedi elbírálás szükségessége alól. 65
C Szakmai program Az iskola szakmai programja 1. A képzés szakaszai, teljes szerkezete, pedagógiai szakaszolása a szakképz iskolában A 9-10. évfolyam A köznevelési törvény az iskolai oktatás általános m veltséget megalapozó pedagógiai szakaszába sorolja. A felmen rendszer 9-10. évfolyam a törvény szerint elvégezhet szakiskolában, gimnáziumban és szakközépiskolában is. A tanulók szakiskolai képzés keretében vehetnek részt ezen oktatásban. A 10. osztály elvégzése után a szakiskolába járó tanuló szakképzési évfolyamon folytathatja tanulmányait. 9. osztály Cél: a tanulás módszereinek megismerése, gyakorlása a tanulók képességeinek megismerése, érdekl désük felkeltése (szakmai orientáció) az érdekl dés fejlesztése az érdekl dési körnek megfelel differenciálás az iskola értékrendjének elfogadtatása 10. osztály Cél: az intenzívebb tanulási metódusok kialakítása a tantárgyi irányultság kialakítása a helyes önismeret kialakítása a képességnek és érdekl désnek egyaránt megfelel pályaorientáció el készítése a továbbtanulási döntés el készítése A 11-12. évfolyam A szakképzési évfolyamon az iskola az Országos Képzési Jegyzékben szerepl szakképesítések körében szakmai vizsgára készíti fel a tanulókat. Ezen szakképz évfolyamokat azok a tanulók is elvégezhetik, akik más iskolában szerezték meg az alapfokú iskolai végzettséget. A 13-14. évfolyam Az érettségi vizsga megszerzése után a tanuló a szakképzési évfolyamon folytathatja tanulmányait iskolánkban. Az Országos Képzési Jegyzék határozza meg azon szakmák körét, amelyek középiskolai végzettséghez kötöttek. A képzés az iskola pedagógiai programjának részét alkotó szakmai program alapján folyik. A szakmai tantárgyak oktatása a központi programok (tantervek) szerint történik. Ebbe a képzési szakaszba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik más iskolában szerezték meg a középiskolai végzettséget. Jelenleg felmen rendszerben ezek a képzési szakaszok nem különülnek el egymástól. A szakmai képzés a 9-10. évfolyamon az általános m veltséget megalapozó pedagógiai feladatot és a szakmai orientációs feladatokat is ellátja. A szakképzési évfolyamok képzési céljai: 66
a megkezdett szakmai képzés specializációjának kiterjesztése a szakmai gyakorlatok magas szint m velése szakmai vizsgára való felkészítés továbbtanulásra való felkészítés
2. Az iskolában folyó képzési szakirányok 9 10 osztályos képzés Szakmacsoport megnevezése Vendéglátás idegenforgalom szakmacsoport
Szakképesítést adó szakmai képzés 9-11. osztályos képzés Szakma megnevezése (el rehozott új rendszer duális szakképzés) Pincér Szakács 2013/ 2014. tanévt l Pincér Szakács
A 10. osztály sikeres elvégzése után a tanulók a következ választhatnak: Szakma megnevezése Pincér Szakács
Képzési id 2 év
Kódszám 18
Képzési id
OKJ szám
3 év 3 év
33 811 02 1000 00 00 33 811 03 1000 00 00
3 év 3 év
34 811 03 34 811 04
szakmák (OKJ szerinti képzés) közül Képzési id 2 év 2 év
Érettségi vizsgára épül szakképzés Az érettségi vizsga letétele után a tanulók a következ szakmát választhatják: Szakma megnevezése Képzési id Vendégl s 2 év Rész-szakképesítés: - étkezdés - vendéglátó eladó Ráépülés: - vendéglátás szervez
OKJ szám 33 811 02 1000 00 00 33 811 03 1000 00 00
(OKJ szerinti képzés) Képzés helye 52 811 02 0000 00 00 52 811 02 0100 3101 52 811 02 0100 3102 52 811 02 0001 5201
67
3. Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje Az iskola induló évfolyamaira való belépés feltételei A tanulók a 8., 10., 12. és. 13. évfolyam sikeres elvégzése után jelentkezhetnek iskolánkba. A 8. évfolyam elvégzése után az alapozó 9-10. évfolyamra és az azt követ , szakmacsoportos szakiskolai képzésre várjuk az iskolánkba jelentkez ket. Ezen képzési formákra a tanulók jelentkezése az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont szabályai szerint történik. A tanulók beiratkozása az Emberi Er források Minisztériuma által - a tanév rendjében és felvételi vizsgák rendjében - meghatározott id szakban történik, amelyr l az iskola el zetesen a képzési tájékoztatón keresztül tájékoztatja a felvételre jelentkez tanulókat. Az iskolába kerülés rangsora az általános iskolából hozott jegyek és a felvételi elbeszélgetés alapján kerül kialakításra. A pontszámítás és rangsor felállításánál a magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, szakközépiskolánál történelem tantárgy jegye is - 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi eredményei alapján döntünk. Az iskola által felállított rangsor alapján az Oktatási Hivatal felé továbbítjuk az általunk elképzelt és iskolánkba rangsorolt tanulók névsorát. Az Oktatási Hivatal visszajelzése alapján a tanulót, szüleit és iskoláját írásban értesítjük az iskola döntésér l. Levélben tájékoztatót adunk ki a beiratkozáshoz és az évfolyam megkezdéséhez szükséges feltételekr l (pl. kötelez ünnepi öltözet, testnevelés felszerelés, tankönyvosztás id pontjáról). A szakképz évfolyamokra való bekerülés feltétele az általános és szakmai pályaalkalmassági egészségügyi vizsgálat. A szakképzési évfolyamra történ jelentkezést követ en - külön eljárás nélkül - felvételt nyernek a tanulók, amennyiben rendelkeznek az el írt iskolai végzettséggel megfelelnek az életkori feltételeknek megfelelnek az el írt egészségügyi, pályaalkalmassági és szakmai alkalmassági követelményeknek. elfogadják az iskola által támasztott követelményeket, amelyet a pedagógia és szakmai programból megismerhetnek A szakképz évfolyamokra történ felvétel (10. és 12. évfolyam) után: A szakképz évfolyamokon az oktatás elméleti és gyakorlati képzésb l áll. Az elméleti és csoportos gyakorlati képzést az iskola szervezi meg. A tanulók az iskola által kiadott jelentkezési lapon jelezhetik felvételi szándékukat a pályaválasztási tájékoztatóban meghatározott szakmákra. A tanulók beiratkozása csak érvényes tanulószerz dés bemutatása esetén történhet meg. A tanulószerz dést, vagy együttm ködési megállapodást a kijelölt képz hely és a tanuló köti a kamara, illetve az iskola el tt. Az érettségi vizsgával rendelkez tanulók iskolánkban 13. évfolyamon folytathatják tanulmányaikat a vendégl s végzettség megszerzéséhez, a képzési tájékoztatóban meghirdetettek szerint. A tanulók az iskola által kiadott jelentkezési lapon jelezhetik felvételi szándékukat. A vendégl s évfolyamokra való bekerülés feltétele az általános és szakmai pályaalkalmassági egészségügyi vizsgálat. 68
4. Képzési célok és követelmények Szakközépiskola (vendéglátás/idegenforgalmi szakmacsoport) A vendéglátás és az idegenforgalom számára korszer általános m veltséggel, magas szint szakmai, vállalkozási ismeretekkel, nyelvtudással rendelkez , konvertálható és továbbfejleszthet tudású szakemberek képzése. Általános és szakmai orientációs ismeretanyag birtokában a tanuló legyen képes a képzési szakasz végére az érettségi vizsga letételére, a tanulmányok folytatására a szakmai képzési szakaszban illetve a fels oktatásban. Általános m veltséget megalapozó 4 középiskolai évfolyam, szakmai orientáció, elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás. Igény szerint 9. évfolyamon nyelvi el készít képzés folyik, ez esetben a kimeneti évfolyam 13. osztály. Szakiskola Két évfolyamon általános m veltséget megalapozó, szakmai orientáció és szakmai alapozó oktatás folyik. Felkészít a szakmai képzésre, a szintnek megfelel középiskolai továbblépésre. Két évfolyamon az Országos Képzési Jegyzék szerint (szakács és pincér) felkészít a szakmai vizsgára és a munkába állásra, a szintnek megfelel továbbtanulásra. Legyen képes a végzett tanuló az anyanyelv igényes használatára, az érzelmi kultúra, erkölcsi tudatosság, emberi környezet, természet megóvására irányuló felel sségérzetre. Tudjon a munkatársakkal együttm ködni és egyenrangú szolidáris viszonyt kialakítani. Vendégl s képzés Szakképzési évfolyam az Országos Képzési Jegyzék szerint felkészít a szakmai vizsgára. A vendéglátó egységben a beszerzési, termelési, értékesítési és raktározási tevékenységet végzi, irányítja. Kialakítja üzletpolitikáját és marketing stratégiáját, ápolja az üzleti és vendégkapcsolatokat, folyamatosan gondoskodik a megfelel árukészletr l. Megszervezi az egység adminisztrációs rendjét, biztosítja a t z-, munka és tulajdonvédelmi el írások betartását, gondoskodik a higiéniás szabályok betartásáról, teljes kör leltár- és anyagi felel sséggel tartozik az egységben a készletekért. Iskolarendszer feln tt oktatás (nappali, esti) A tanuló életkori sajátosságait figyelembe véve sajátítsa el és rendszerezze korunk m veltségét, fejlessze ki az önm velés és önmegvalósítás igényét és képességét, készítsen fel az érettségi vizsgára. Az el zetes ismeretekre építve legyen tárgyalóképes, szóban és írásban, tudjon kommunikálni a tanult idegen nyelven. Humán értékek elsajátítása és ennek megfelel felel sségtudat és életvitel kialakítása. Képzési id : el képzettségt l függ en 4-3, esetleg 2 év. 69
Nappali rendszer képzésben a szakiskolában, középiskolában megszerzett 9-10. évfolyam ismereteit beszámítva igazgatói engedéllyel kapcsolódhatnak be a 11. évfolyam programjába.
Idegen nyelvi képzés német és angol, csoportbontásban. A csoportok megállapításánál az el z ekben tanultak felmérését vesszük figyelembe, 10. osztálytól a választható tanórák keretében idegen nyelvi kommunikációs órát adunk.
70
Záró rendelkezés Az Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programjának egy-egy példányát a nevel testületi szobákban, könyvtárban betekintésre elhelyezzük. A Pedagógiai Programot az Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium nevel testülete 2013. május 29-én elfogadta. Az elfogadás tényét a testület képvisel i aláírásukkal hitelesítik. ..
.
A Pedagógiai Programot jóváhagyta: Zánka, 2013. május 29. Vellai László igazgató
A Pedagógiai Programmal egyetértek: Zánka, 2013.
. fenntartó képvisel je
71
