„Nem elég parányi tettekben gyakorolni a jót; az ember tökéletesülhető teremtmény; s mint olyannak meg is kell magát bizonyítani.” (Kölcsey F.: Parainesis)
Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium Zánka
Szervezeti és Működési Szabályzata
2007.
Tartalomjegyzék
I. Bevezetés............................................................................................................................................................. 3 1. A SZMSZ célja, tartalma ................................................................................................................................. 3 2. Jogszabályi háttér ............................................................................................................................................. 3 3. A SZMSZ hatálya.............................................................................................................................................. 5 I. rész ...................................................................................................................................................................... 6 Az alapító okiratban foglaltak részletezése, a középiskola ................................................................................ 6 működéséből fakadó szabályozások .................................................................................................................... 6 1. A szakközépiskola, mint költségvetési szerv neve .......................................................................................... 6 2. A szakközépiskola székhelye és telephelye:..................................................................................................... 6 3. Ellátandó alaptevékenységek ........................................................................................................................... 6 4. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok ...................................................................................................... 6 5. Felügyeleti szerv ................................................................................................................................................ 6 6. Alapító szerv neve és címe ................................................................................................................................ 7 7. A fenntartó szerv neve és címe ......................................................................................................................... 7 8. A szakközépiskola vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje ...................................................................... 7 9. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások ............................................................................ 7 10. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság ....................... 8 11. Az intézmény megszüntetése .......................................................................................................................... 8 12. A középiskola költségvetési szervként való működéséből fakadó további szabályozás ............................ 8 II. rész ...................................................................................................................................................................10 A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok .....................................................................................10 1. Működés rendje, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje ..............................................................................................10 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje ................................................................................................11 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel .........................................................................................................................................................14 4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje ......15 5. A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája ....................................................16 6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések ...........................................................................................................18 7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást ...............................21 8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ...................25 9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ..................................................................................26 10. Az intézményi védő, óvó előírások ................................................................................................................26 11. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők ............................................................30 12. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel ..............................................................................................................................32 13. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje .........................................................33 14. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések...........38 III. rész ..................................................................................................................................................................39 Az iskolára vonatkozó további szabályok ..........................................................................................................39 1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái .........................................................................................39 2. A felnőttoktatás formái ....................................................................................................................................40 3. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) ...............................................................................................41 A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (2) d) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles: ................................................................................................41 4. A mindennapi testedzés formái .......................................................................................................................42 5. Reklámtevékenység szabályai .........................................................................................................................43 A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása ....................................................................44
Mellékletek 2
I. Bevezetés Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Szabályzatot a hivatkozott jogszabály 40. § (2) bekezdése alapján az intézmény vezetője készítette el. A szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: •
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.)
•
a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.)
•
az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.)
3
•
a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.)
•
a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.)
•
a
tankönyvvé
nyilvánítás,
a
tankönyvtámogatás,
valamint
az
iskolai
tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet •
az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet
•
a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12.) OM rendelet
•
2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről
További, intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: •
a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények
•
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
•
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
•
a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény
•
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel
•
a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény
•
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet
•
a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet
•
a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet
•
az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet
•
a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet
•
a diákigazolványról szóló 17/2005.(II.8.) Korm. rendelet
•
az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 4
•
a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet
3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.
5
I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése, a középiskola működéséből fakadó szabályozások 1. A szakközépiskola, mint költségvetési szerv neve Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium 2. A szakközépiskola székhelye és telephelye: Az intézmény székhelye: 8251 Zánka, Gyermek és Ifjúsági Centrum T/8. épület Az intézmény telephelye: nincs. 3. Ellátandó alaptevékenységek 3.1. Az ellátandó tevékenységek leírása az alapító okirat szerint: •
Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó középiskolai általános oktatás.
•
Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai középfokú oktatás.
3.2. Az intézmény tevékenysége a TEÁOR szerinti megjelöléssel: TEÁOR szám
Megnevezés
08.21
Általános középfokú oktatás
08.22
Szakmai középfokú oktatás
55.23
Kollégiumi ellátás
4. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok A középiskola a gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel: önállóan gazdálkodó intézmény. 5. Felügyeleti szerv A középiskola felügyeleti szerve: Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Üdültetési és Közhasznú Társaság 8251 Zánka
6
6. Alapító szerv neve és címe Az alapító szerv: Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Üdültetési és Közhasznú Társaság 8251 Zánka 7. A fenntartó szerv neve és címe A fenntartó szerv: Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Üdültetési és Közhasznú Társaság 8251 Zánka 8. A szakközépiskola vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: a) A pályáztatás Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a fenntartó köteles elvégezni. A pályázati felhívást legalább: •
az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában egy alkalommal kell közzétenni.
b) Az intézményvezetői megbízás Az intézményvezetői megbízást az alapító adja. A megbízás 5 évre, illetve tanévre szól. 9. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások 9.1. Az intézmény oktatási funkciót tölt be. 9.2. A szakközépiskolai évfolyamok száma: 5 9.3. Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám: 660 fő. 9.4. Az intézményben folyó szakmai képzések megnevezése és száma: 33 7826 02
szakács
33 7822 01
pincér
52 7872 02
idegenforgalmi technikus
52 7822 02
vendéglátó technikus
7
9.5. Az iskola területén, épületeiben – a táblával kijelölt dohányzóhegy kivételével – a dohányzás szigorúan tilos. 10. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság Alapításkor az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon az alapító tulajdona. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság az alapító okiratban meghatározott, valamint az intézmény működése során keletkező vagyontárgyak esetében elsősorban az alapítót illetik meg. 11. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. 12. A középiskola költségvetési szervként való működéséből fakadó további szabályozás A szabályozásra az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 10. § (5) bekezdése alapján kerül sor. 12.1. Az alapító okirat: -
kelte: 2006. szeptember 28.
-
száma: 163/2006.
12.2. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája a következő: Szervezeti szintek (1) 1. Legfelsőbb vezetői szint 2. Magasabb vezetői szint 3. Középvezetői szint
A szervezeti szintnek megfelelő vezető beosztások (2) Intézményvezető Intézményvezető helyettes(ek) Gazdasági vezető Szakmai csoportok vezetői
8
A konkrét vezetői beosztások megnevezése (3) Igazgató Igazgatóhelyettes Kollégiumigazgató Gazdasági vezető Kollégiumi munkaközösségvezető Szakmai munkacsoport vezető
12.3. A szerv működési rendszere A szervet az intézményvezető irányítja, ő legfelsőbb vezető. A szerven belül megtalálható: •
az alá- és fölérendeltség,
•
illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség.
A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: •
vezetők,
•
illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak.
Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. 12.4. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok: • a számlavezető pénzintézet neve: Erste Bank Hungary Rt. • a számlavezető pénzintézet címe: 8230 Balatonfüred, Zsigmond u. 1. •
a bankszámla száma: 11600006-00000000-047721794
12.5. A szerv általános forgalmi adó alanyisága: tárgyi adómentes. 13. A FEUVE rendszerrel kapcsolatos előírásokat az SZMSZ melléklete tartalmazza.
9
II. rész A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok
1. Működés rendje, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. 1.1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: • az iskolai szülői szervezet (szülői választmány), • a nevelőtestület, • a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak (április 16.) vagy az iskola
hagyományai
ápolása
érdekében
meghonosított
egyéb
emléknapok,
megemlékezések időpontját, - a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az évi rendes diákközgyűlés idejét, - az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját, - a tanulók fizikai állapotát felmérő, évi két alkalommal sorra kerülő vizsgálat időpontját.
10
Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. 1.2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon: - reggel 7 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 17 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. 1.3. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelésioktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg:
Igazgató
Az intézményben való tartózkodásának rendje Tanítási napokon 7.15-16.00
Igazgatóhelyettes
Tanítási napokon 7.15-16.00
Kollégiumvezető
Tanítási napokon 8.00-17.00 a kollégiumban
Vezetői beosztás megnevezése
2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. 2.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 11
2.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői közösség, és a tanuló közösség (iskolaszék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 2.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettese, helyettesei, c) az intézményi minőségirányítási rendszer működtetésével megbízott személy, d) külső szakértő az a)-c) pontban meghatározottak felkérésére. A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.
12
2.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás, - felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése, - kompetenciamérések eredményei, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít. 2.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje a minőségirányítási rendszerben Az iskola, mint közoktatási intézmény rendelkezik minőségirányítási programmal. A minőségirányítási program az intézmény minőségcéljai elérése érdekében meghatározza és rendszerbe foglalja az intézményi ellenőrzési folyamatokat, azon belül pedig kitér a szakmai (pedagógiai munka) ellenőrzésére, illetve részletezi az értékelési folyamatokat, melyek több esetben közvetlenül kapcsolhatóak a pedagógiai munka színvonalához. Mivel a minőségirányítási program keretében meghatározott minőségcélok gyakran közvetlen összefüggésben vannak a szakmai munkával, nagy hangsúlyt fektet a rendszer a pedagógiai munka értékelésére. Az értékelés során a pedagógiai munka ellenőrzésre kerül: - a dolgozói teljesítményértékelés, valamint - a teljes körű intézményi önértékelés során is. A dolgozói teljesítményértékelés rendszerében a pedagógiai munka belső ellenőrzése megtörténik értelemszerűen a vezetők, valamint a nem vezető beosztású pedagógusok esetében akkor, mikor az egyéni, illetve csoportos teljesítmény követelményeik, minősítési szempontjaik szerinti értékelésük megtörténik.
13
Az intézményi önértékelés rendszerében a pedagógiai eredmények kerülnek értékelésre, melyek szintén felfoghatóak a pedagógiai munka ellenőrzésének. A részletes szakmai szempontokat a vonatkozó program tartalmazza. 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve - külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben - a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a tanulót kísérő személy, - minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.
14
4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket. Az iskola vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az iskola vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a mellékletben megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.
15
A vezető, illetve a vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell Igazgató
A helyettesítő megnevezése
Igazgatóhelyettes
Kollégiumvezető
Kollégiumvezető
Kollégiumi munkacsoport-vezető
Igazgatóhelyettes
5. A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendjét. 5.1. A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata a szülői választmánnyal való együttműködés. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli - az intézményvezetőt, valamint - a szülői választmány vezetőjét.
Az intézményvezető feladata Az intézményvezető feladata szülői választmány jogainak gyakorlásához szükséges: - információs bázis megadása, - a szülői választmány működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása. Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek a szülői választmány jogainak (pl.: véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési) gyakorlásához szükségesek. A tárgyi feltételek biztosításának kötelezettsége azt jelenti, hogy az intézményvezető köteles a szülői választmány működéséhez az iskolán belül megfelelő helyiséget biztosítani a szükséges berendezési tárgyakkal. 16
A szülői választmány vezetőjének feladata A szülői választmány feladata, hogy éljen a jogszabály, és az iskola más belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: - segítse az intézmény hatékony működését, - támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. A szülői választmány részletes feladat és hatáskörét a saját szervezeti és működési szabályzata határozza meg. A szülői választmány – kapcsolattartás szempontjából - kiemelt feladata, hogy a) javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, - az intézmény egészét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben; b) egyetértési jogot gyakoroljon - a pedagógiai program elfogadásakor. E jog gyakorlásához az iskola vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programhoz, - házirend és ezen szabályzat elfogadásakor/módosításakor, - a tanulók részére adható szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, - az iskolai tanulói tankönyvtámogatás megállapításánál, a tankönyvellátás megszervezésénél, a tankönyvrendelés elkészítése helyi rendjének meghatározásánál, - a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek tankönyvmegrendelésbe való felvételekor, - intézményi dokumentumok jóváhagyásakor, c) véleményt nyilvánítson - az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben, - fenntartói döntések meghozatalánál, így különösen az intézmény •
megszüntetése,
•
átszervezése,
•
feladatának megváltoztatása,
•
nevének megállapítása,
•
költségvetésének meghatározása,
•
vezetőjének megbízása és a megbízás visszavonása tárgyában,
- a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásakor, - a tankönyvrendelés elkészítésénél, - a pedagógiai program elfogadása, - a minőségirányítási program elfogadása, valamint 17
- az intézmény és az önkormányzat közötti önkormányzati feladatok ellátásáról szóló megállapodás megkötése vonatkozásában, d) szükség esetén kezdeményezze a nevelőtestület összehívását, valamint a tanítási hetek hat tanítási nappal történő megszervezését a közoktatási törvényben meghatározott feltételekkel, e) szükség esetén korlátozásokat állapítson meg a szülőkre háruló kiadások tekintetében.
A kapcsolattartás formái A szülői választmány és a vezetők kapcsolattartási formái: - szóbeli személyes megbeszélés, - munkatervek egymás részére történő megküldése, - értekezletek, ülések, - a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői választmány ülésére, - írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői választmány jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz. 6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény a közoktatásról szóló törvény 57. § (4) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. 6.1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, - a szülői választmányra vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület átruházhatja - a döntési jogkörét az alábbi területeken: - az iskola éves munkatervének elkészítése, - az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, 18
- a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a továbbképzési program elfogadása; - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - az érdekelt pedagógus felhívása, hogy adjon tájékoztatást, illetve változtassa meg döntését akkor, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, - az osztályzat évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára történő módosítása – a közoktatási törvényben meghatározottak szerint, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, - a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, - a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentettek részére a számonkérés feltételeinek meghatározása, - az igazolt és igazolatlan mulasztások jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó száma esetén az osztályozóvizsga tételének engedélyezése, illetve megtagadása; - a véleménynyilvánítási jogkörét az alábbi területeken: - az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, - az intézményvezető-helyettesek megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, - az iskola működése vonatkozásában, - tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - a pedagógusok külön megbízásai, - a gyakornoki szabályzat kiadása, - a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, - a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása, - a feladatellátási terv vonatkozásában, - az iskolai felvételi követelmények meghatározása, - a tanulóközösség döntési jogkörének gyakorlása – saját közösségi életük tervezése, szervezése valamint tisztségviselőik megválasztása vonatkozásában, - a diákönkormányzat egyes döntései tekintetében, így a diákönkormányzat saját működése, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása, hatóságkörei gyakorlása, egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása, tájékoztatási rendszerének létrehozása és működtetése, - a diákönkormányzat által az egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása esetében, - a tankönyvtámogatás rendjének meghatározása tekintetében, 19
- az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, - az iskolaigazgatói, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében; - javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésével kapcsolatban; - értékelési jogkörét a minőségirányítási program végrehajtására vonatkozóan, - egyetértési jogkörét a következők szerint: - a pedagógus részére tudományos fokozat megszerzésére, kutatómunkában való részvételre, tanulmányút vagy tankönyvírásra történő szabadság adásával kapcsolatban (ha a fenntartó a szükséges fedezetet erre biztosítja), - az iskola belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben;
- egyéb jogait, mint például, hogy - döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról, - kialakítsa működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik, - szövegesen értékelje a tanév végén, a központilag kiadott nyomtatványon a tanuló fejlődését, - kidolgozza a tanulmányok alatti vizsga írásbeli, szóbeli, gyakorlati követelményét és értékelésrendjét, - bizottsági tagot delegáljon a nevelőtestületi tagokból az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatosan az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti rendezése érdekében létrehozott bizottságba, - meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját, - az iskolaorvost és a védőnőt egészségügyi kérdésekben felkérje szakértőként való közreműködésre, - a szorgalmi idő alatt a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat tanítás nélküli munkanapként, - az igazgatótól minden év november 30-ig tájékoztatást kapjon a tankönyv ellátással kapcsolatos felmérések eredményéről.
20
6.2. Át nem ruházható hatáskörök A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, - házirend elfogadása, - az intézményi minőségirányítási program elfogadása. 6.3. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A tájékoztatásra meghatározott ideje és módokat melléklet tartalmazza. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: - szóbeli tájékoztatás, - a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, - határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni - időközöket (heti, havi stb.), - pontos időpontokat, - naptári határnapokat. 7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel;
21
b) a gyermekjóléti szolgálattal; c) az egészségügyi szolgáltatóval; d) egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival, e) szakmai szervezetekkel. 7.1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 7.1.1. A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére: - gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, - az intézmény SZMSZ-e, valamint annak módosításának jóváhagyására, - az intézményi pedagógiai program jóváhagyása tekintetében, - az intézményi minőségirányítási program jóváhagyása. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli beszámoló adása, - dokumentum átadás jóváhagyás céljából, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 22
7.1.2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki. A kapcsolatok lehetnek:
- szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek.
A kapcsolatok formái: - egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról, - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. 7.1.3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - anyagi helyzetéről, - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 7.1.4. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálattal, illetve - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: 23
- személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. 7.1.5. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a tanulók mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. 7.1.6. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg.
24
8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve - növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sport versenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottjait (tanulókat), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket, 25
- a korábban az intézményben ellátott személyeket, esetleg - a szélesebb nyilvánosságot. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), - tanulók ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy a tanulók a tankötelezettség végéig évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az iskola-egészségügyi ellátás:
- az iskolaorvos és - a védőnő
együttes szolgáltatásából áll. 10. Az intézményi védő, óvó előírások A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményi védő, óvó előírásokat.
26
10.1. Általános előírások A tanulókkal: - az iskolai tanítási év, valamint - szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - a tanulók egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a szakmai képzés során felmerülő veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 10.2. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: - hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen; - hogy a tanulók elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; - hogy a tanulók az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be, - hogy csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép.
27
A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, - a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a tanulók ne férhessenek hozzá; - javaslatot tegyenek az iskola épületének és az osztálytermeinek és közösségi helyiségeinek még biztonságosabbá tételére. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a tanulók biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos
véleményezése
alapján
a
biztonsági
előírások
kibővítése
szintén
az
intézményvezető feladata. A pedagógus az intézménybe ezen szabályzat, és az intézmény házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével hozhat be a tanórákra az ő általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A szakképzéssel kapcsolatos védő, óvó előírások A szakképzésben résztvevő pedagógusoknak fokozottan ügyelniük kell a szakképzés során jelentkező veszélyhelyzetekre. Feladatuk, hogy a szakképzés helyén ellenőrizzék a figyelemfelkeltő, veszélyforrásokra felhívó jelzések meglétét. A tanulókkal minden új eszköz használata esetén ismertetni kell külön is a lehetséges veszélyeket.
28
10.3. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: - kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik), - ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet; - súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. - lehetővé teszi az iskolai szülői szervezet részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában; - intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógusok feladata: - az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, - súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában, - közreműködés az iskolai szülői szervezet tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában,
29
- intézkedési javaslat kidolgozása minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása. Nem pedagógus alkalmazott: - az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban. 11. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a tanulók, védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - a földrengés, - bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve az oktató munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: - egész napos gázszünet, - az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, - az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó). - járvány.
30
Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell: - amennyiben a tanulók intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítése, a tanulók hazajutásának, illetve más intézményben történő elhelyezésének megszervezése, - a következő napot, esetleg napokat érintő tanítási szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról, - olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a tanulók maximális védelmét. Az intézményvezető az egyes rendkívüli eseményekkel kapcsolatos teendőkre vonatkozóan előre intézkedési terveket készíthet, melyet a jelen szabályzat mellékleteként kell kezelni. A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések Rendkívüli esemény megnevezése Tűz
Intézkedések A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján: 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint 1.2. A tűzoltóság értesítése 1.3. A tűzoltás megkezdése 1.4. Az egyes értékek mentése 1.5. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.6. A fenntartó értesítése
Földrengés 1.1. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés 31
Bombariadó
1.1. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint 1.2. Az illetékes hatóságok értesítése 1.3. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.4. A fenntartó értesítése
Egyéb veszélyes helyzet 1.1. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Indokolt esetben tanítási szünet elrendelése
12. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles azokat az ügyeket, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) e szabályzat véleményezési, illetve egyetértési joggal ruházza fel. A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: a) véleményezési jog: - munkaterv véleményezése – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, - minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján a szülői szervezet véleményét ki kell kérni – a 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet 30/A. § alapján, - a tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, az iskolaszék az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával – közoktatásról szóló törvény 118. § (5) bekezdése, - a tankönyvmegrendelésről – A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 7 §-a alapján,
32
- a fenntartó intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos – a végleges döntés meghozása előtti – döntések véleményezése – A közoktatásról szóló törvény 102 § (3) bekezdése alapján, b) egyetértési jog: - egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás adásra vonatkozó szabályozása terén – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § (5) bekezdése alapján, - az első tanítási óra 8 óránál legfeljebb negyvenöt perccel korábban megkezdése tárgyában – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. § (1) bekezdése alapján. - egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek megrendelésével kapcsolatban – A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8 § (3) bekezdése alapján, - tankönyvkölcsönzés esetén az elveszett tankönyv, illetve a megrongált tankönyv utáni kártérítési fizetések e szabályzatban történő meghatározásával kapcsolatban - a tankönyv-támogatási szerződés megkötésével kapcsolatban. 13. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles - a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás - rendjét, - formáját, - a vezetők közötti feladatmegosztás rendjét, - a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét.
33
13.1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás
Vezetői szint Legfelsőbb
Szervezeti
Rendje és formája
egység
vezetői tantestület
- Értekezletek ideje, rendszeressége:
szint
-
(intézmény-vezető)
rendszeressége:
Csoportos
megbeszélések
ideje,
- Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: kollégiumi
- Értekezletek ideje, rendszeressége:
nevelőtestület
-
Csoportos
megbeszélések
ideje,
rendszeressége: - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége:
34
13.2. A vezetők közötti feladatmegosztás Ellátandó feladatok a vezetők munkaköri leírása alapján Feladatot ellátó vezető Igazgató
•
A nevelő- és oktatómunka irányítása és ellenőrzése
•
Nevelőtestület vezetése
•
Szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása
•
Szülők, diákok képviselőivel és az egész tanulói közösséggel való együttműködés
•
Kapcsolattartás hatóságokkal, kamarákkal, oktatást és szakképzést irányító minisztériumokkal
•
Tanév rendjének meghatározása
•
Nemzeti ünnepek és iskolai rendezvények méltó megszervezése
•
Nevelőtestület vezetése
•
Tantárgyfelosztás és órarendek elkészítése
•
Segíti és ellenőrzi a szakmai munkacsoport munkáját
•
Megszervezi és lebonyolítja a megrendezésre kerülő munkaértekezleteket
•
Szervezi és irányítja az iskolai rendezvények lebonyolítását
•
Ellenőrzi az iskolai ügyiratkezelés és adatszolgáltatás teljesítését
•
Megszervezi az ügyeletes nevelők beosztását
•
Nevelők adminisztrációs munkájának irányítása, ellenőrzése
•
A kollégiumi nevelő- és oktatómunka irányítása és Kollégiumvezető ellenőrzése
•
A kollégiumi nevelőtestület vezetése
•
Szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása
•
Szülők, diákok képviselőivel és az egész tanulói közösséggel való együttműködés
Igazgatóhelyettes
35
havonta
•
A kollégiumi tanév rendjének meghatározása
•
Megszervezi és lebonyolítja a megrendezésre kerülő munkaértekezleteket
•
a nevelőtanárok heti munkaidő – beosztásának Kollégiumi munkaközösség vezető elkészítése,
•
a hétvégi ügyeleti beosztás elkészítése,
•
az ügyeleti ellenőrzése,
•
hiányzások esetén helyettesítés megszervezése,
•
a nevelőtanári túlmunka vezetése és továbbítása a gazdasági hivatal felé. a gazdasági hivatal munkájának irányítása, Gazdasági vezető ellenőrzése,
•
–
és
csoportnaplók
havonta
vezetésének
•
a gazdasági -, pénzügyi, számviteli munkához utasítások kiadása, azok végrehajtásának ellenőrzése,
•
a kollégiummal kapcsolatos gazdasági – és pénzügyi intézkedések meghozatala. Szakmai Elkészíti a szakmai munkaközösség munkatervét vezető Irányítja a tankonyha és tanétterem működését
• • •
Javaslatot tesz felhasználására
a
szakképzési
hozzájárulás
•
Megszervezi a szintvizsgát és szakmai vizsgákat
36
munkaközösség-
13.3. Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Szervezeti egység
Partner (másik) szervezeti egység
Tantestület
Kollégiumi nevelőtestület
Rendje és formája Együttes értekezletek rendszeressége:
ideje,
- Csoportos megbeszélések rendszeressége:
ideje,
Vezetői megbeszélgetések, tájékoztatók ideje, rendszeressége: - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége:
A nevelőtestület a tanév folyamán tervezett és rendkívüli értekezletet tart. Tervezett értekezletek: -
tanévnyitó,
-
tanévzáró,
-
nevelési
A nevelőtestületi értekezleteket – meghatározott napirenddel és időponttal – az iskola igazgatója készíti elő és hívja össze. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület egyharmada, az intézmény igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. Az intézmény igazgatója a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról, a napirend legkésőbb három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. Az értekezletet – szorgalmi időn kívül – a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata a döntő. Minősített szótöbbség szükséges a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend elfogadásakor. A szótöbbséget igénylő döntésnél a nevelőtestület 2/3-nak kell jelen lennie. A döntés akkor érvényes, ha az ilyen arányban jelen lévők 51%-a elfogadta az előterjesztést. A tanév kezdetén nevelőtestületi értekezlet keretében megtervezésre kerül a tanév rendje. Az igazgató ismerteti a célokat, feladatokat, elvárásokat, megnevezi az egyes munkaterületek
37
felelőseit. Minden hónapban egy meghatározott napon munkaértekezletre kerül sor, ahol az intézmény nevelőtestülete van jelen, időnként a gazdasági részleg képviselői is jelen vannak. Osztálycsoport értekezletekre kerül sor: kilencedik évfolyamosok esetében kéthetente, a felsőbb évfolyamoknak havi 1 alkalommal. Ezeken az értekezleteken az azonos osztályban tanító pedagógusok, valamint a kollégiumi csoportvezetők vesznek részt. 14. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdéseket. 1. Az iskolai könyvtár igénybevételének, működésének szabályait a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6/C. § (2) bekezdése alapján az SZMSZ-ben kell meghatározni. A könyvtárra vonatkozó szabályok külön mellékletként csatolásra kerülnek. 2. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételeit Intézményünkben a kereset kiegészítést bármely munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére meg lehet állapítani. A kereset kiegészítés megállapítására egy tanévben két alkalommal (első félév zárásakor illetve tanévzárás) kerül sor. Az iskolánk intézményi minőségirányítási programja alapján végzett értékelési rendszer szerint. Az értékelési rendszernek két része v a pedagógus munkavállalók esetében: a szaktanári értékelés és osztályfőnöki munka értékelése.
38
III. rész Az iskolára vonatkozó további szabályok 1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (2) b) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit. Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások formái: - a szakkör - a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; - az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. Az egyes tanórán kívüli foglalkozások jellemzői: a.) Szakkörök jellemzői: - A szakköröknek kiemelt jelentősége van, megkülönböztetésben részesülnek: - a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek, - a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg, - a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, - a foglalkozásokról naplót kell vezetni;
39
b.) A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap jellemzői: - e foglalkozásokon való részvétel jobbára önkéntes alapon történik, - a részvétellel a tanulók az iskolán belül, illetve iskolák között bizonyíthatják, mérhetik össze tudásukat, teljesítményeiket, - az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő közreműködésével valósulnak meg. c.) Az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény jellemzői: - az ilyen foglalkozásokat az intézményvezetőnek előzetesen be kell jelenteni, és engedélyeztetni annak megtartását, - az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell pedagógus részvételét, aki gondoskodik a felügyeletről. - a tanulmányi kirándulásokat megelőzően balesetvédelmi oktatást kell tartani, amelyen való részvételt a diákoknak aláírásukkal kell igazolni. 2. A felnőttoktatás formái A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (2) c) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a felnőttoktatás formáit. Az intézményben: felnőttoktatás folyik. A felnőttoktatási forma megnevezése: iskolarendszerű felnőttoktatás. A felnőttoktatás megszervezése - nappali oktatás munkarendje szerint (ifjúsági tagozat) - esti oktatás munkarendje szerint - levelező oktatás munkarendje szerint történik.
40
3. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (2) d) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles: - a diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, - a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket.
A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje
A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, - tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, - írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása.
Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során: - átadják a diákönkormányzatnak, illetve képviselőjének a diákönkormányzat döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattételi, illetve kezdeményezési joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; - a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; - megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre; - a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során.
A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: -
gondoskodnak
a
döntési,
véleményezési,
egyetértési,
javaslattételi,
illetve
kezdeményezési jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról; 41
- aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; - gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól. Az iskolai vezetők és diákönkormányzat közötti kapcsolattartásban közreműködik a diákönkormányzatot segítő pedagógus.
A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Az intézmény a működés feltételeként biztosít: - a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, - a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, - illetve a működés anyagi támogatását. 4. A mindennapi testedzés formái A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (2) e) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a mindennapi testedzés formáit. A mindennapi testedzés formái Iskolánkban a mindennapi testedzés formái: - a kötelező tanórai foglalkozások, valamint a nem kötelező tanórai foglalkozások A mindennapi testedzést úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább negyvenöt perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége. Az iskolai sportfoglalkozások megszervezéséhez hetente legalább kétszer negyvenöt percet biztosítunk a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére. A mindennapi testedzés megszervezésénél a közoktatási törvény 3. számú mellékletében az osztályok létszámhatárára vonatkozó rendelkezéseket figyelembe vesszük.
42
A kollégiumban rendezett sportfoglalkozásokon az intézmény nem kollégista tanulói részt vehetnek, bekapcsolódhatnak. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelési órára kell beosztani. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson. 5. Reklámtevékenység szabályai Az iskolában folytatható reklámtevékenység elbírálását, ezen szabályzat az igazgató vagy helyettesének hatáskörébe utalja. Az ő egyedi elbírálásuknak és engedélyüknek a függvénye az, hogy milyen módon, milyen reklámtevékenység folytatható. Nem tiltható meg azonban az a reklám, amely a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal a környezetvédelemmel, a társadalmi és közéleti tevékenységgel illetve kulturális tevékenységgel függ össze.
43
A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése a nevelőtestület, az iskola alkalmazotti közössége 2007. szeptember 25-én elfogadta. Az elfogadás tényét a testület képviselői aláírásukkal hitelesítik.
……………………………………..
……………………………………….
…………………………………….. P.H. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat képviselői aláírásukkal tanúsítják.
………………………………………
………………………………………. P.H.
A Szervezeti és Működési Szabályzatot ……………………………….. jóváhagyta.
az
…………………………………………… ügyvezető
P.H.
44
intézmény
fenntartója
Az SZMSZ mellékletét képezi: •
Irat- és adatkezelési szabályzat
•
Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata
•
Iskolai könyvtár SZMSZ-e
•
Iskolai könyvtár nyilvántartási és használati szabályzata
•
Tankönyvellátás, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei és rendje
•
Tűz- és munkavédelmi szabályzat
•
Vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata
45
