EGRY JÓZSEF KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

EGRY JÓZSEF KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

1

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 1 A kollégium pedagógiai programja ............................................................................................ 3 1. Bevezetés ................................................................................................................................ 3 2.Helyzetelemzés........................................................................................................................ 3 2.1.Az iskola és a kollégium rövid története .............................................................................. 3 2.2.Néhány adat iskolánkról ....................................................................................................... 4 3.A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései .......................................................................... 5 3.1. Általánosan .......................................................................................................................... 5 3.2. Küldetésnyilatkozatunk ....................................................................................................... 6 3.3. Alapelveink ......................................................................................................................... 6 3.4. Értékrendszerünk ................................................................................................................. 7 3.5. Céljaink ............................................................................................................................... 7 4. A kollégium célkitűzései, társadalmi szerepe ........................................................................ 8 5. A kollégiumi tevékenységrendszer fontosabb elvei. .............................................................. 9 5.1. A tanulók életrendjének pedagógiai elvei ........................................................................... 9 5.2. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei .............................................................................. 9 5.3. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei ...................................................... 9 5.4. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei ............................................................... 9 5.5. A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei ................................................ 9 5.6. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei .................................................... 10 5.7. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei ................................................... 10 5. 8. A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei ............................................. 10 5.9. A felzárkóztatás elősegítő tevékenység elvei: ................................................................... 10 5.10. A tehetséggondozást elősegítő tevékenység elvei:.......................................................... 10 5.11. Esélyegyenlőség biztosításának lehetőségei: ................................................................. 10 6. A kollégiumi nevelés feladatai ............................................................................................. 11 6.1. A tanulás tanítása .............................................................................................................. 11 6.2. Erkölcsi nevelés ................................................................................................................. 13 6.3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés .................................................................................... 14 6.4. Állampolgárságra, demokráciára való nevelés .................................................................. 14 6.5. Önismeret, társas kultúra fejlesztése ................................................................................. 14 6.6. Családi életre nevelés ........................................................................................................ 14 6.7.Testi és lelki egészségnevelés ............................................................................................ 16 6.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség......................................................................... 18 6.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság ............................................................................... 18 6.10. Pályaorientáció ................................................................................................................ 18 6.11. Gazdasági és pénzügyi nevelés ....................................................................................... 18 6.12. Médiatudatosságra nevelés – művészeti nevelés............................................................. 18 7.Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok ápolása és továbbfejlesztése a kollégiumban .................................................................................................................................................. 20 8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................... 21 9. A kollégium egészségnevelő programja. ............................................................................. 23 10. Mentorálás .......................................................................................................................... 27 11. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei ............................................................................................. 27 12. Kapcsolattartás és az együttműködés formái: az iskolával és a szülővel ........................... 28 13. A kollégium környezeti nevelési elvei ............................................................................... 29 14. Tevékenységrendszerünk ................................................................................................... 30 15. Továbbfejlesztési lehetőségek: ........................................................................................... 32

2

16. Tematikus csoportfoglalkozások keretterve, éves óraszáma.............................................. 33 Záró rendelkezés ...................................................................................................................... 42 Melléklet………………………………………………………………………………………44

3

A kollégium pedagógiai programja 1. Bevezetés Magyarországnak a köznevelésről szóló – többször módosított – 2011.évi CXC. törvénye meghatározza azokat a jogi kereteket, amelyek lehetővé és szükségessé teszik minden iskola számára a pedagógiai program elkészítését. A pedagógiai program készítésénél figyelembe vettük az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának és a gyermeki jogok chartájának általános irányelveit. Pedagógiai programunk jogi környezetét az alábbi törvények és rendelkezések különösen szabályozzák: - 2011. évi CXC. törvény - a nemzeti köznevelésről - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet - 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról - 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet

2.Helyzetelemzés 2.1.Az iskola és a kollégium rövid története Az iskola Az iskola és a kollégium egy időben létesült 1991-ben. Tevékenységét, mint a Hotel Római Idegenforgalmi Alapítványi Iskola Kihelyezett Tagozata kezdte meg a GyermeküdülőCentrumban. Már ekkor szerepelt a Gyermeküdülő- Centrum programjában az önálló iskola megalapítása, amelyet az MKM támogatott. 1991-ben az idegenforgalmi technikus képzést szerveztük meg érettségizett fiatalok részére. A kihelyezett tagozat élén tagozatvezető állt, a kollégiumi munkát kollégiumvezető végezte, mindketten közvetlen a Hotel Római Idegenforgalmi Alapítványi Iskola igazgatójának irányításával végezték munkájukat. Az idegenforgalmi két tanítási nyelvű szakközépiskolai képzést az 1992-93. tanévben indítottuk. 1996-97. tanévben az anyaiskolától átvette az iskolát a zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság. 1996-97. tanévben követő iskolaként elindítottuk az úgynevezett világbanki képzési program vendéglátó és idegenforgalmi szakmacsoportra elfogadott központi program alapján a szakközépiskolai képzést. Ugyancsak követő iskolaként ugyanebben a tanévben a Taverna Alapítványi Iskola szakács-pincér kétszakmás képzést szerveztük meg. (3 tanév). Az átalakulási folyamat lényegében az iskola névadó ünnepségével zárult. Egry József festőművész nevét 1996. szeptember 20-án vette fel az iskola ünnepélyes keretek között, és egyben tagja lett az Egry József Baráti Körnek. 2012 júniusától az iskola a Zánka-Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. fenntartásába került.

4

A kollégium A kollégium története elválaszthatatlan az iskola történetétől. A tanulók számára kényelmes szállást, a tanuláshoz nyugodt feltételeket, a szabadidő eltöltéséhez változatos lehetőségeket biztosít. Kollégiumként kezdetben a Téli 8-as épület működött, későbbiekben a tanulólétszám növekedésével a Téli 2-es és Téli 4-es és a központi épületben szállásoltuk el kollégista diákjainkat.

2.2.Néhány adat iskolánkról Iskolánk neve: Székhelye:

Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium 8251 Zánka, külterület Hrsz. 030/13.

Alapítója:

Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság Alapítás éve: 1996 Neve az alapításkor: Egry József Szakközépiskola és Gimnázium Iskolánk jogelődje 1991-ben alapított Hotel Római Alapítványi Iskola Kihelyezett Tagozata Az alapító jogutóda és az intézmény fenntartója: Zánka – Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. Iskolánk felügyeleti szerve: Zánka – Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. Az intézmény típusa:

többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény (középiskola, szakiskola, és kollégium)

Mit jelent a többcélú intézmény? A tudományos és technikai változások, valamint a gazdasági és termelési szerkezet gyors átalakulása a korábbinál műveltebb és szélesebb szakmai ismeretekkel rendelkező munkaerőt igényel. Számíthatunk iskolánkban tanulóink azon igényére, hogy felsőfokon szeretnének továbbtanulni, másrészt szélesebb profilú szakképzésben szeretnének részt venni. E kettős igényt egyrészt a kétszintű érettségi vizsga, másrészt a gondosan választott szakmai alapozó tantárgyak tanításával kívánjuk kielégíteni. Kollégiumunk szerves része az intézményben folyó komplex pedagógiai munkának. Segíti az intézmény célkitűzéseinek megvalósítását, sajátos eszközeivel hozzájárul diákjaink harmonikus és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítéséhez, személyiségük fejlesztéséhez és kibontakoztatásához. A kollégium a közoktatási rendszer sajátos, szakmailag önálló intézménye. Alapfunkciója megteremteni a megfelelő feltételeket az olyan tanulók számára, akiknek a lakóhelyükön nincs lehetőség az itt biztosított szakmai felkészüléshez, a szabad iskolaválasztáshoz való jogaik érvényesítésére, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket.

5

A kollégium pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és az iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti – a diákok önszerveződése során kialakuló „mikrotársadalomban” – az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak elsajátítását, gyakorlását. Ezzel sajátos segítséget ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium fontos társadalmi funkciója, hogy a diákok számára – területi és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítja a tudáshoz jutás esélyét, így részt vesz a társadalmi mobilitás erősítésében. Az egyén szuverenitása úgy valósulhat meg, ha fejlődik az önismerete, ha elsajátíthatja azokat az értékeket, normákat, szabályokat és ismereteket, amelyek szükségesek a társadalomba való beilleszkedéshez, ezek fontos gyakorló terepei lehetnek iskolai és kollégiumi közösségek. Tanítványainkat cselekvő hazaszeretetre, ugyanakkor a másság és a miénktől különböző kultúrák elfogadására neveljük. Megismertetjük a tanulókat a polgári demokrácia intézményeivel, alapvető jogaikkal és kötelességeikkel, amelyek biztosítják számukra a gyakorlati életben való tevékeny közreműködés lehetőségét. Fejlesztjük a kommunikációs készségüket, hogy álláspontjukat világosan megfogalmazzák, másokkal is megértessék, ugyanakkor arra is megtanítjuk őket, hogy mások nézeteit türelemmel és figyelemmel kísérjék, és keressék az eltérő véleményeket összekötő közös alapokat. Fejlesztjük a világgazdaság és a magyar gazdaság modernizációs folyamatainak megértéséhez szükséges kommunikációs készséget, a gyors problémafelismerő és döntési képességet, a konfliktusok kezeléséhez és elviseléséhez szükséges készségeket, valamint a kritikai gondolkodást és az együttműködési készséget. El kell érnünk, hogy tanítványaink a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot, a minőségért érzett felelősséget értékként kezeljék. Megértetjük diákjainkkal, hogy ismereteiket egész életük során folyamatosan bővíteniük kell, és fel kell készülniük arra, hogy aktív pályafutásuk alatt akár többször is pályát tudjanak változtatni.

3.A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései 3.1. Általánosan Kollégiumunk feladatai a következő általános irányelvekben foglalhatók össze: -

Meg kell teremtenie a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére lakóhelyükön nincs lehetőség.

-

Biztosítani kell az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket azoknak, akiknek a tanuláshoz a megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.

6

-

A kollégium pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt, segítséget ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez, biztosítja a tudáshoz jutás esélyét.

-

A munka és a pihenés ésszerű arányainak kialakításával, a sportolás lehetőségének biztosításával gondoskodik a tanulók sokoldalú művelődéséről, szabadidejének tartalmas eltöltéséről.

-

Felkészíti a tanulókat arra, hogy legyen igényük önképzésre, művelődésre, vegyenek részt kollégiumi életük szervezésében.

3.2. Küldetésnyilatkozatunk A jó szülő felelősségével, szeretetével és gondosságával kívánunk foglalkozni a ránk bízott tanulókkal. Erkölcsi értékeket tisztelő, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgárokat szeretnénk nevelni. A testület minden tagjának mind személyiségében, mind viselkedésével és életvitelével példát kell mutatnia a diákjai számára. 3.3. Alapelveink Munkánkat az alapvető emberi, valamint a gyermeket megillető jogok érvényesítésével, demokratikus és humanista elvek alkalmazásával, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével végezzük, együttműködésben a szülőkkel és az iskolával. A nevelőtestület a diákokat felelős történelmi gondolkodásmódra, az emberiség és a világ összes civilizációjának minden humánus, kulturális teljesítménye, ezen belül kiemelten a magyarság és a Kárpát-medencei népek több mint ezer éves hagyományainak, kulturális értékeinek tiszteletére és megbecsülésére neveli. A testület minden tagja személyileg felelősnek tartja magát a kollégiumban folyó – a fentiekben leírt szellemiségű - munkáért. A testület támogatja a gondolatok szabad áramlását, a nyílt szellemű vitát, az önálló és közösségi munkát, az önálló kezdeményezéseket, éppen ezért épít a diákok öntevékenységére, önszerveződő képességére. Ezáltal kollégistáinknál kialakul: • az önállóság • a kezdeményezőkészség • kreativitás Biztosítjuk minden diákunk számára: • a kulturált lakhatási és ellátási feltételeket a kollégiumi épületek teljes felújításával (23 ágyas, zuhanyzós, internet hozzáféréses szobák) és a személyes élettér kialakításának lehetőségével

7

Fontos alapelvünk: • az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vétele (kollégiumi csoport• alakítás szempontjai, kollégiumi elhelyezés, csoportfoglalkozások tartalma) • az esélyegyenlőség biztosítása a ki és nagy településről érkezett tanulók között (mentorálás, diáksegítő hálózat) • a szülők és a pedagógusok együttműködése (szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, projektnapok, szülői választmány bevonása) • a személyes kapcsolatok kialakítása a pedagógus és a diák között (egyéni fejlesztés, mentorálás, tutorálás)

3.4. Értékrendszerünk A tanulókkal való folyamatos együttélés a kollégiumban a pedagógusokra nagy felelősséget ró. A pedagógia minden apró elemének értékközvetítő szerepe van. A nevelőtanárnak mind külső megjelenésében, beszédében, társas viszonyaiban, minden pillanatban példát kell mutatnia, és az emberi és társadalmi értékekre kell nevelnie. Ezek: becsület, tolerancia, szeretet, empátia, felelősség, önfegyelem, helyes önértékelés, önművelés, segítőkészség, hazaszeretet. Becsület: az adott szó, a tett ígéret teljesüljön. Tolerancia: elfogadjunk mindenkit olyannak, amilyen, és tanuljuk meg, hogy a más nem mindig rossz vagy helytelen. Tiszteljük mások véleményét, személyiségét. Szeretetet a család, a társak, a közösség és a haza iránt. Életszeretet. Empátia: képesek legyünk megérteni a környezetünkben élők motivációit, érzelmi megnyilvánulásait, tudjunk elfogadóan segíteni. Tudjunk felelősséget vállalni, felelősséget viselni, felelősen dönteni. Fegyelem magunkkal és másokkal szemben. Fegyelem a tanulásban, a munkában. Helyes önértékelés, hogy legyen készségünk és akaratunk a folyamatos önművelésre, az egy életen át tartó tanulásra. 3.5. Céljaink Elsődleges célunk: az együttműködési képesség és a demokratizmus fejlesztése. Ennek kialakítása után lehetséges a hátrányos helyzetű tanulók segítése, a leszakadók felzárkóztatása, a tehetségek felkutatása és kibontakoztatása, a tanulók neveltségi szintjének, igényszintjének emelése. A kollégiumnak pozitív szociális szokásokat és mintákat kell közvetítenie, fejlesztenie kell a szociális készségeket: empátia, tolerancia, konfliktuskezelő-, vita- és szervezőkészség. Fontos továbbá a tanulók önismeretének, önbecsülésének fejlesztése. A kollégium nevelési feladataihoz tartozik a szabadidő kulturált eltöltésére, a kulturált párkapcsolat kialakítására, a családi életre, az ésszerű háztartásvezetésre való nevelés is.

8

A kollégiumunk funkciórendszere a következő: • szociális • szocializációs • életmód-mintaadó, motivációs • felzárkóztató • tehetséggondozó • pályaorientációs. Mindezek segítségével remélhető, hogy pedagógiai tevékenységünk eredményes lesz.

4. A kollégium célkitűzései, társadalmi szerepe Kollégiumunk kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy biztosítsuk a minőségi tudáshoz történő hozzáférést. A kollégium meghatározó jelentőséggel bír az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében. Mint a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye, alapfeladatunk, hogy a hozzánk érkező tanulók számára szociális helyzetétől, társadalmi hovatartozásától, világnézetétől függetlenül. Szorosan együttműködünk az iskolával és figyelembe vesszük annak pedagógiai célkitűzéseit. Tevékenységünk során kiegészítjük a családi és iskolai nevelést. A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. Általános kollégiumként meg kell teremtenünk a szociális biztonság mellett a kultúraközvetítést magas színvonalon, és lehetőséget az önismeret és teljesítőképesség megalapozására. Felsőoktatásra előkészítő iskola kollégiumaként segítenünk kell a sikeres pályaorientációt, felkészülést a felvételire, az egyetemi, életre.

A kollégium – céljai elérése érdekében – gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet az alábbiak figyelembevételével: a) az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b) demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a NAT által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban; c) a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben; d) a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása; e) a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés;

9

f) a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktatómunka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése; g) a nevelési folyamatban részt vevők – szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet – számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség; h) kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széleskörű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása; i) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása; j) a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása.

5. A kollégiumi tevékenységrendszer fontosabb elvei. 5.1. A tanulók életrendjének pedagógiai elvei - egészséges életmód, életritmus kialakítása - az iskolai életrend figyelembe vétele - a szülői elvárások figyelembe vétele - egyéni és a közösségi érdekek összehangolása - a munka, az aktív pihenés és a pihenés egyensúlyának biztosítása 5.2. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei - a tanulás a tanuló kötelessége - a tanulási feltételek megteremtése a pedagógus kötelessége - egyéni adottságok és igények figyelembe vétele - az iskola elvárás-rendszerének figyelembe vétele - a tudástöbblettel rendelkező tud segíteni - a tanulásra motivált tanuló tud hatékonyan tanulni - a kötelező foglalkozások alól - egyéni elbírálás alapján – felmentés kapható 5.3. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei - minden tanulónak kell szabadidőt biztosítani - minden tanulót érdekel valami, csak fel kell kínálni a neki való programot - a szabadidős programok a tanulók igényei és a lehetőségek szerint szerveződnek - a szabadidejével a tanuló - a jogi normák betartása mellett – rendelkezik 5.4. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei - önállóság kialakítása - együttműködési képesség kialakítása - csak az az ember fejlődhet, aki ismeri önmagát - önismeret segítése - egyoldalúság elutasítása - csak a szellemi vagy csak a fizikai fejlődés elvileg nem támogatott - a tanulás egy életen át tart 5.5. A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei - minden tanuló tehetséges valamiben - ennek megtalálása - leghatékonyabb a tudatos önfejlődés segítése

10

- a sokszínű, inger gazdag környezet elősegíti a tehetség kibontakozását - a tehetség magától nem tör a felszínre, fontos a segítő pedagógus szerep vállalása 5.6. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei - a tanulási technikák megtanulhatóak - a felzárkózáshoz motiváció kell - a felzárkózás belső igényből fakadjon - a lemaradó tanuló a felzárkózásra kötelezhető - a felzárkóztatás hatékonysága a kisebb csoportokban nagyobb - fontosnak tartjuk a személyes érintettség elvét - a lemaradás mértékének megállapításául az egyén képességei adnak alapot 5.7. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei - a társadalmi pozíciók mindenki számára nyitottak - a maga szerepében mindenki hasznos lehet - önismeret nélkül nincs sikeres pályaválasztás - a pályaválasztás stratégiai döntés - ismeretek nélkül nincs biztos a siker - az életpályák akár többször is módosíthatók - hiteles információt a megélt valóság ad - a belső motiváltság felébresztése fontosabb, mint a környezet tanácsai 5. 8. A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei - a sokoldalúság érték - cselekedve könnyebb tanulni, mint magyarázatokból - gyakorlatiasság - a családban vannak férfi és női szerepek - ezeket ismerni, tudni kell - a munkahely nem csak a pénzről szól - szaktudás, egyéni felelősség 5.9. A felzárkóztatás elősegítő tevékenység elvei: - a lemaradás mértékének megállapítása (csoportvezető) - a felzárkózáshoz szükséges motiváció kialakítása (csoportvezető) - a személyes érintettség elve - a megfelelő tanulási technikák elsajátítása - szükség esetén, a lemaradt tanuló kötelezhető a felzárkóztató foglalkozásra - a felzárkóztató foglalkozások rendjének kidolgozása 5.10. A tehetséggondozást elősegítő tevékenység elvei: - valamilyen szempontból tehetséges tanulók felkutatása - megfelelő szilenciumon kívüli egyéni foglalkozás a tehetséges tanulóknak - a tudatos önfejlődés elősegítése 5.11. Esélyegyenlőség biztosításának lehetőségei: - a felvételi eljárásban, - nevelésben, ismeretközvetítésben, - tanulás-támogatásban, - a tanulókról való gondoskodásban, - a gyerekek egyéni fejlesztésében, - az értékelés gyakorlatában, - a pályaorientációban, - a tehetséggondozásban, - a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében

11

- a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, az iskolákkal, szakellátás intézményeivel, és társadalmi környezettel.

6. A kollégiumi nevelés feladatai A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését. A kollégiumi nevelés feladata különösen az alábbi területek fejlesztése: 6.1. A tanulás tanítása Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat – az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Gondot fordít arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. A kollégiumba érkező tanulók jellemzően sok iskolából, különböző méretű és társadalmi összetételű településről, eltérő családi környezetből jönnek. Attitűdjeik, életviteli és tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága is eltérő. Mivel a tanuláshoz tartozó képességek legtöbb összetevője tanítható, a rendszeres tanulás módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. 6.1.1. A tanulási kultúra fejlesztése Meghatározó jellegű a tanulási motívumok fejlesztése, melyek elősegítik, hogy a diákok számára a tanulás életprogramjuk elengedhetetlen részévé váljon, felkeltse bennük a kíváncsiságot, a megismerési, felfedezési vágyat. A csoportnevelőknek, a beosztott pedagógusnak, valamint a tanulóval egyénileg foglalkozó nevelőtanárnak ennek érdekében változatos módszereket kell alkalmaznia. Ezen kívül a tanév elején fel kell mérnünk a tanulási stílusokat és képességeket. A rászoruló diákoknak módszertani segítséget kell nyújtanunk szervezett foglalkozások keretében. A kollégium feladata, hogy biztosítsa a nyugodt és zavartalan tanulás feltételeit, és lehetőséget adjon arra, hogy a tanulók elsajátíthassák a helyes tanulási módszereket. Ennek érdekében a következő tevékenységeket szervezzük kollégiumunkban:

12

- A kollégiumi csoportok - csoportfoglalkozás keretében – megismerkednek a különböző tanulási módszerekkel, amelynek hatására saját, hatékony tanulási módszerüket kialakítják - A szilenciumi időben biztosítjuk a nyugodt tanulási feltételeket - A tutotorálás keretében tanulópárok, mentor tanárok segítik a tanulmányi munkát 6.1.2. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása A kollégium célja, hogy segítse a tanulásban elmaradt gyerekeket, biztosítsa annak esélyét, hogy a tehetséges tanulók képességeiket továbbfejlesszék, tudásukat bővítsék. Feladatunk a tanulók képességeinek felismerése, a tehetséges tanulók kiválasztása, a tanulók közötti képességbeli különbségek kezelése és ennek megfelelően a pályaorientáció segítése. Feladatunk, hogy a kudarcélménytől való szorongást megszüntessük, felfedeztessük a tanulás örömét, működtessük a mindenkiben meglévő vagy mindenkiből előhozható kíváncsiságot, fejlesszük a tanulási hatékonyságot, a rendszerező-képességet, mert csak a belülről fakadó késztetés eredményez tartós tudást. Fontos tehát, hogy felkeltsük a diákok becsvágyát, kitartását. Ennek érdekében a következő tevékenységeket végezzük: - Tantárgyi korrepetálást szervezünk heti rendszerességgel (földrajz, történelem, fizika, matematika, német, angol, kémia, vendéglátás-idegenforgalom, magyar) - Fejlesztő foglalkozásokat szervezünk heti rendszerességgel (vizuális kultúra, anyanyelv, logika és sport) - A tehetségek kibontakoztatására külön foglalkozásokat szervezünk heti rendszerességgel (rajz, sport, vendéglátás-idegenforgalom ) - Tanulást segítő foglalkozásainkon kooperatív módszereket alkalmazunk, ezáltal fokozódik a tanulás hatékonysága - Differenciált foglalkozások A tanulók eltérő felkészültségi szinttel, különböző ismeretanyaggal érkeznek. A szilenciumokon és a csoportfoglalkozásokon belül ezért alapvető a differenciált foglalkozás. A lemaradó tanulók felzárkóztatására külön foglalkozásokat szervezünk. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tehetséges tanulók felkarolására is, különösen akkor, ha az adott tanuló hátrányos helyzetű. A tevékenységek színterei: szakköri órák, sportköri órák és minden egyéb, diákjaink részvételével kapcsolatos foglalkozás: versenyekre való felkészítés, kézműves szakkörök, fotó szakkör, társastánc, irodalmi szakkör, közéleti szerepvállalás. 6.1.3. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő tevékenységek Hátrányos helyzetűnek tekintjük mindazon tanulókat, akik tanulásban vagy szociálisan hátrányos helyzetűek, valamint azokat, akiknek valamilyen speciális foglalkozásra van szükségük ahhoz, hogy az életben egyenlő esélyekkel induljanak. A kollégiumban külön figyelmet fordítunk arra, hogy felismerjük a szociális képességek tekintetében fejletlen és/vagy beilleszkedési zavarral küszködő és motivációjukat tekintve fejletlen tanulót.

13

A szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinkat az iskolával egyeztetve igyekszünk pontosan felmérni és szükség szerint segítséget nyújtani. A segítség lehet egyéni és csoportos: - beilleszkedést segítő foglalkozások, mint a személyiségfejlesztés, a helyes én- kép kialakításának lehetősége, - közös programokon való részvétel, - prevenciós mentálhigiénés előadások szervezése részükre. - pályázati lehetőségek ismertetése és pályázatkészítés segítése. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy felismerjük, és egyéni bánásmódban részesítsük a rejtett dysgráfiás, dyslexiás, dyscalculiás tanulókat. A hátrány felismerése mindannyiunk feladata és felelőssége. Feltétlen szükség van tehát a nevelőtestületen belüli folyamatos információáramlásra. 6.1.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A Köznevelési Törvény szerint abban a kérdésben, hogy a gyerek, a tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. (mentorálás) A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: hiperaktivitás szorongásos magatartás mozgáskoordináció zavarai a nyelvi működés zavarai részképesség (dyslexia, dysgráfia) antiszociális magatartás önértékelés hibái a logikus gondolkodás problémái.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek: az egyéni képességekhez igazodó tanórán kívüli tanulás megszervezése az egyéni foglalkozások a felzárkóztató foglalkozások (fizika, kémia, történelem, matematika, földrajz, angol, német, magyar, informatika-gépírás, vendéglátás-idegenforgalom) a továbbtanulás irányítása, segítése a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre nevelése. fejlesztő pedagógus foglalkoztatása. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. (egyéni fejlesztési terv készítése). 6.2. Erkölcsi nevelés Feladatunk az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, ezeknek a normáknak a beépítése a személyiségbe, a mindennapi életbe. A nevelőtanárok példamutatásukkal elősegítik az életben nélkülözhetetlen képességek megalapozását és fejlesztését (a munka

14

megbecsülése, kötelességtudat, együttérzés, segítőkészség, tisztelet és tisztesség, türelem, megértés, elfogadás) 6.3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégium foglalkozásaival - az iskolai tanulmányokat kiegészítve – elősegíti a nemzeti kultúránk értékeinek, hagyományainak megismerését. A foglalkozásokon jeles művészek, írók, sportolók munkásságát, a szülőföld értékeit, sokszínű kultúránkat mutatjuk be. A kollégium kiteljesíti a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. 6.4. Állampolgárságra, demokráciára való nevelés Tanulóink a kollégiumi foglalkozásokon megismerik a felelősség, önálló cselekvés, kölcsönös elfogadás fontosságát, a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. 6.5. Önismeret, társas kultúra fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. 6.6. Családi életre nevelés A kollégium feladata a családi közösség értékének közvetítése, megbecsülése. Ezek az erkölcsi értékek segítséget nyújtanak a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezelésében, a felelős párkapcsolatok kialakításában. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz.

15

6.6.1.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. A Köznevelési Törvény szerint a pedagógus feladata a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában való közreműködés. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: • csoportbontás • az iskolai könyvtár, valamint az intézmény más létesítményeinek ingyenes használata • a szülők, a családok, nevelési, életvezetési gondjainak segítése (fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet) • továbbtanulás irányítása, segítése • nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal (mentorálás) • szoros kapcsolattartás az illetékes polgármesteri hivatalokkal és gyermekjóléti szolgálatokkal, hogy a szociális hátrányban lévő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek intézményünkben Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, amely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltatja. A kollégium életében fontos feladat a hátrányok csökkentése, az esélyek kiegyenlítődése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire. • a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése • a szociokulturális hátrányok csökkentése: - szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása a kollégiumban - tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szüleiknek - felzárkóztató, illetve érettségire felkészítő programok szervezése - pályaorientációs tevékenységek szervezése - felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése • felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről • kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel • pályázatok figyelése, jelentkezés pályázatokra • az érintett tanuló érdek- és esélyérvényesülésének elősegítése. A hátrány felismerése mindannyiunk feladata és felelőssége. Feltétlen szükség van tehát a nevelőtestületen belüli folyamatos információáramlásra A tehetséggondozás első lépése a tehetséges tanulók felismerése. Mivel a kreatív személyiségeket általában divergens gondolkodásukról lehet felismerni, minden tanév elején kell ilyen irányú felmérést végeznünk. A tehetséges tanulókat motiválni kell, a kiemelkedő eredmények elérése érdekében megkülönböztetett figyelmet, programokat, egyéni fejlesztést, gazdagítást igényelnek.

16

Kollégiumunkban különböző végzettségű szaktanárok segítik egyéni és csoportos foglalkozások keretében a tehetséggondozást. 6.7.Testi és lelki egészségnevelés Feladatunk a helyes táplálkozás, stressz kezelési technikák megismertetése, a rendszeres testmozgás beépítése a mindennapokba a kollégium által biztosított foglalkozások alkalmával. A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A személyiség fejlesztése, a fizikai állóképesség növelése. A sport egészségmegőrző szerepének felismertetése. Egészséges életmódra való nevelés. A teljesítmények elismerése- egészséges versenyszellem kialakítása kollégistáinknál. A prevenció (megelőzés) káros szenvedélyek terén. 6.7.1. A testi egészség: A sportmunkát szervező team kialakítása. A tanulók érdeklődésének, tehetségének felmérése. A tömegsport népszerűsítése, rendszerességre nevelés. A sportmunka szakmai és szervezési tapasztalatainak átadása, új módszerek alkalmazása. Értékelési és jutalmazási rendszer kidolgozása. A higiénia követelményeinek betartása. A testi egészség állandó figyelemmel kísérése 6.7.2. A lelki egészség: A kollégisták szűkebb és tágabb környezetének feltérképezése. A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás segítése. Lehetőség biztosítása az egyéniség kibontakozására. Bevésés és koncentráció erősítése, az érdeklődés felkeltése. Egyéni harmónia, kiegyensúlyozottság biztosítása, jövőkép kialakítása, stabil életcél. A program megvalósításának módszerei, feltételei: • • • • • • •

egyéni és csapatversenyek kollégiumok között előadások, filmvetítés, élménybeszámolók az osztályfőnöki és a kollégiumi nevelőtanári munka összhangjának megteremtése a baráti és egyéb emberi kapcsolatok figyelemmel kísérése együttműködés az iskola ifjúságvédelmi felelősével a sportpályák, a tornaterem és a kondicionálóterem használati idejének bővítése az életminőséget javító berendezések beszerzése, korszerűsítése

17

6.7.3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés Fontos a megfelelő életritmus, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A tanulók rendelkezzenek olyan ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, melyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Feladatunk biztosítani, hogy a kollégium legyen minden részletében kulturált, esztétikus közeg, ahol a tanulók jól érzik magukat. Ez egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket, műveltségüket. A kollégium kulturális és sportélete is járuljon hozzá, hogy a gyermekek és fiatalok helyes életmódmintát válasszanak maguknak. A fentiek érdekében kollégiumunk a következő lépéseket tette, illetve teszi a jövőben: - Megfelelő napirend kialakításával és betartásával neveljük diákjainkat a napi életritmus kialakítására. A rendszerességre nevelést kiemelten fontosnak tartjuk. - Megköveteljük a hálószobák rendjét és tisztaságát, folyamatosan ellenőrizve, segítve és ösztönözve diákjainkat a megfelelő szint elérésére, a legszűkebb környezetükért való felelősségük kialakítása érdekében. - Diákügyeletes rendszert működtetünk a hálószobák és a közös helyiségek rendjének és tisztaságának biztosítására. - Tisztasági versenyt hirdetünk a szobák között, melynek jutalmazása az egész szobát érinti. - A kollégium környékének tisztántartása kiemelt feladatuk a tanulóknak. - Felhívjuk figyelmüket a napi tisztálkodás, a személyes higiéné és ruházatuk tisztántartásának fontosságára. - A csoportnevelőknek figyelniük kell arra, hogy a diákok megfelelően, rendszeresen táplálkoznak-e, és fel kell hívniuk a tanulók figyelmét ennek fontosságára. Diákjainknak lehetőségük van főzésre, konyha és hűtőszekrény használatára. - A helyes táplálkozás fontosságáról esetenként előadásokat tartanak a diákoknak. - A tanítási órák után legalább egy óra szabadidőt biztosítunk diákjaink számára, melynek során egyéni igényeik szerint mozoghatnak, pihenhetnek, felfrissülhetnek a szilencium kezdete előtt, majd ugyanígy a szilencium végeztével. - Diákjaink pihenéshez való jogát a napirend szerinti pihenőidő, takarodó szigorú betartásával biztosítjuk. - Hetente működik labdarúgás, röplabda, kézilabda,kosárlabda, aerobic edzés. - A konditermet, szaunát térítés ellenében igénybe vehetik tanulóink hetente két alkalommal. - A fentiek közül szabadon választhatóan kötelező diákjaink számára valamilyen sportkörön, szakkörön való részvétel. Ha egyéb sportolási igény felmerül, a létszámtól függően további sportfoglalkozásokat szervezünk.

18

- Májusban, szeptemberben igénybe vehetik diákjaink a fenntartónk által üzemeltetett strandot, sárkányhajót ahol vizimentő-szolgálat működik. A helyes életmód és életvitel kialakításában, bár a csoportnevelő pedagógusok szerepe a diákok mindennapjaiban nagyon hangsúlyos, a kollégium minden nevelőtanárának aktívan részt kell vállalnia. 6.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégium sajátos eszközeivel a tanulók szociális érzékenységét, problémamegoldó képességét fejleszti, az egymás iránti együttérzést, az önkéntes feladatvállalást segíti. 6.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. 6.10. Pályaorientáció A kollégium szakkörei, érdeklődési körei révén segítséget nyújt a diákoknak, hogy képességüknek, érdeklődési körüknek megfelelő továbbtanulási területet, foglalkozást válasszanak. Kollégiumunkat saját iskolánk diákjai veszik igénybe, így a többségük a vendéglátás és idegenforgalmi szakirányt választja, de midig akadnak, akiknek más elképzelésük van. A tanuló képességeinek, érdeklődésének és tanulmányi eredményének megfelelően reálisan próbáljuk a lehetőségeket felmérni és tájékoztatni a tanulókat. A végzős tanulókkal a csoportfoglalkozások keretében külön is foglalkozunk a továbbtanulás gondjaival, a főiskolán és egyetemen megváltozott tanulási módszerekkel, az önállóvá válás fontosságával, rávilágítva arra, hogy a továbbiakban milyen munkalehetőségei lesznek. 6.11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diák önkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. 6.12. Médiatudatosságra nevelés – művészeti nevelés A tanulók megismerik a média hatásmechanizmusát, működését, főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatot.

19

A kollégiumi nevelés fontos feladata a világban való tájékozódás segítése a természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, az információs kultúra fejlesztésével, művészeti élmények befogadására való lehetőségek nyújtásával. Ennek érdekében naponta számítógépet használhatnak internet-hozzáféréssel, rendszeres színházlátogatást szervezünk. Az iskola könyvtárát ingyen használhatják diákjaink. Kollégiumunkba olvasó van kialakítva, napilapok és folyóiratok járnak, melyek a diákok rendelkezésére állnak. Az Alapprogramban előírt foglalkozásokon kívül a diákok érdeklődésének, igényeinek megfelelő előadásokat is szervezünk (pl. kiállítások látogatása -Bodies, Rovartani, Egry Múzeum, Jókai villa, Csodák Palotája) A kollégiumi nevelés kiemelt feladata a diákok, világban való tájékozódásának, az arról való ismereteiknek állandó bővítése. Ennek elengedhetetlen feltétele az információs kultúra fejlesztése. A bővülő természeti és társadalmi ismereteiken felül képessé kell válniuk a művészeti élmények befogadására Ennek érdekében kollégiumi szobájukban kiépített internet hozzáférési lehetőség van, melyet a kötelező pihenő és tanulási idő kivételével használhatnak. A kollégium épületeiben szabadon hozzáférhető számítógépek is a rendelkezésükre állnak. Művészeti ismereteik, világképük alakítását az iskola 30000 példányos könyvtára is segíti. Hozzáférhetők napi, heti és havi folyóiratok. A könyvtár használatát, állományának összetételét a kötelező csoportfoglalkozások alkalmával ismerik meg első éveseink. A kollégium épületeiben klub és társalgó nyújt lehetőséget az olvasásra, tv nézésre. Minden tanévben kétszer, szervezett színházlátogatáson vesznek részt kollégistáink a veszprémi, vagy keszthelyi és egy budapesti előadáson. . Mivel a korszerű világkép kialakításának elengedhetetlen része lakó és iskolai környezetünk kultúrájának megismerése, így kollégiumunk pedagógiai munkájának is szerves része diákjainkkal megismertetni kistérségünk kulturális hagyományait, művészeti emlékeit, értékeit. Ezért helyezünk különös hangsúlyt ezen tárgyi emlékek, az itt élt alkotó művészek hagyatékát bemutató állandó és időszakos kiállítások meglátogatására. Első éveseinket elvisszük iskolánk névadójának alkotóházába az Egry József Emlékházba Badacsonyba. Itt ismerkedhetnek meg életével, munkásságával, az állandó kiállítás részeként alkotásaival. Másodéveseink tanulmányútja a Balatonfüreden lévő Helytörténeti Múzeumba, és a Jókai Emlékházba vezet. A Vaszary Villa időszakos kiállításai pedig lehetőséget adnak a világba való kitekintésre, magyar és más ország béli kortárs művészek kiállításai Art Market vásár és kiállítás meglátogatásával. A diák kortársak alkotásait az Új Nemzedék Központ Galériájában évente megrendezett kiállításon nézhetik meg tanulóink.

A kollégiumban a tanórák utáni szabadidős tevékenységek pedig tág teret adnak diákjaink művészeti tehetségének kibontakoztatására. A rajz, tűzzománc, kézműves, fotó, újságíró, színjátszó és kézműves szakkör a színtere a tehetségfejlesztésnek. Ezen szakkörök tíz éve folyamatosan adnak teret a művészetek terén tehetséget érző diákjainknak a megmérettetésre.

20

Létjogosultságukat és további működésüket az elért sikerek indokolják. Mivel ilyen sok kimagasló eredményt hoznak gyerekeink, szükséges támogatásukra és a további motiváció fenntartására Művészeti, tehetség ösztöndíjat létrehozni. Ezt indokolja még az is, hogy a művészeti munka anyag és eszközigényes, diákjaink családjának jelentős része nehéz anyagi körülmények között él így nincs módja eszközökkel támogatni gyermeke fejlesztését. Ösztöndíjat kiemelkedő eredményért, kimagasló tehetségért 3-4 diák kaphat, melynek odaítéléséről egy erre a feladatra létrehozott, nevelőkből és a DÖK tagjaiból álló bizottság döntene. A tehetségfejlesztést, segíti az évente megrendezésre kerülő Art Market Kiállítás és Vásár meglátogatása a legtehetségesebb diákokkal Budapesten. Itt nemzetközi és magyar galériák mutatják be kortárs alkotók anyagát. A kiállítást meglátogató diákok művészetpedagógiai foglalkozáson is részt vehetnek. Kollégiumunkban a művészeti tevékenységnek él egy másik hagyománya, a jeles napokhoz kapcsolódó kézműves foglalkozások. Ezek a halloween, advent, karácsony, farsang, Bálint nap, húsvét, anyák napja. Ennek célja minden diákunk számára lehetővé tenni a kreatív tárgyalkotást, felhasználva a népi kismesterségek anyagait, tárgyait, vagy azok továbbélését a mai új- és újrahasznosított anyagok használatával.

7.Ünnepélyek, kollégiumban

megemlékezések,

hagyományok

ápolása

és

továbbfejlesztése

a

Hagyományaink is szervesen összefonódnak az iskoláéval, ami természetes, hiszen az iskola kicsi és tanulóinak kétharmada kollégista. Ünnepek, rendezvények és egyéb programok keretében mindig is együtt munkálkodtunk, és a jövőben is ezt kívánjuk folytatni. A már hagyománnyá vált prioritások: • magas szintű tanulmányi munka, • megyei kollégiumi sportnap, ki-mit-tud rendezvény, kollégiumi estek, háziversenyek, • ünnepek, rendezvények, Egészségnap, Környezetvédelmi nap • az elsősök bemutatkozása vidám műsorral a „Gólyaavatás” keretében, • a mindenkori negyedikesek búcsúrendezvénye, a „Karácsony” est, • a negyedikesek ünnepélyes keretek közötti búcsúztatása / ballagása /. • • • • • • • • • • •

Gólyatábor Halloween Mikulás ünnep Adventi kézműves szakkör és teadélutánok Mikulás ünnep Magyar Kultúra napja műveltségi vetélkedővel egybekötve Farsang Jégkarnevál Valentin nap Húsvét Dök tábor

21 •

Tanévzáró buli Alkalmankénti • Mozilátogatás • Színházlátogatás • Teadélutánok • Filmklub • Ünnepi kézműves szakkörök (farsang, Valetin nap, húsvét stb.) • Kirándulások

Az iskolában rendezett ünnepségeken, megemlékezéseken a kollégium tanulói is kötelezően részt vesznek. Ezeken a napokon a kollégiumban külön ünnepséget, megemlékezést nem tartunk. A hagyományok ápolása, továbbfejlesztése minden felnőtt – és diákközösség feladata. A Nevelőtestület és a Diákönkormányzat dönti el, hogy milyen kollégiumi eseményt tart alkalmasnak a kollégiumi hagyományrendszerbe való beépítésre, esetleg elhagyásra. A kollégiumi rendszer hagyomány kiépítése nevelő célzatú, mely egyben mélyíti a kollégiumhoz való tartozás érzését a diák és a felnőtt közösségekben egyaránt. A kollégiumban rendezett programok sikerességének elősegítése valamennyi tanuló fontos feladata. Vonatkozik ez azokra a rendezvényekre is, amelyeket a kollégiumon kívül, más intézményeknél szerveznek, s amelyeken a kollégium képviseltetni kívánja magát. A kollégiumi ünnepélyek, rendezvények szervezését a Diákönkormányzat irányításával a diákközösségek végzik, az igazgató és a nevelőtestület egyetértésével és támogatásával. Névadónk – Egry József– tiszteletére külön figyelmet kell fordítani, munkásságáról, életművéről minden évben meg kell emlékezni.

8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok: - feltárás - prevenció - együttműködés külső szervezetekkel - az esetleges juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének meghatározása. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a Köznevelési Törvény és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet rendezi. Az intézmény valamennyi pedagógusa közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában. A tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében minden pedagógus együttműködik. Feladatok: • a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak • családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárására • a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeménye

22

Együttműködés: • az iskola vezetésével • az osztályfőnökökkel • az iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral • kollégiumi nevelőtanárokkal, csoportvezetőkkel. A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai a kollégiumban: • a gyermek elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése • a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.) • segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően • a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése • a rendszeres iskolájába járás folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése. Az intézmény gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki • a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére • az okok feltárására • az okok megszüntetésére. A kollégiumi gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás. Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: • indulási hátrányok csökkentése • a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése • felzárkóztató foglalkozások • iskolai étkezés lehetősége • az egészségügyi szűrővizsgálat • az egészségnevelő és mentálhigiénés programok szervezése • a családi életre való nevelés • a személyes és egyéni tanácsadás • a szülőkkel való együttműködés • a szenvedélybetegségek megelőzése • a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások). • a diákok korának megfelelő tartalmat és stílust • a pedagógiai szempontok érvényesülését • szocializációs nap szervezése • egészségnap szervezése • ability nap szervezése

23

Pedagógusaink, csoportvezetőink ifjúságvédelmi feladatai - A csoportvezetőknek kapcsolatot kell tartani a szülőkkel vagy nevelőszülőkkel, illetve nevelőintézettel, a tanuló lakhelye szerinti önkormányzattal. - Együtt kell működniük az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével, aki a kollégium nevelőtanára, így a kollégium ifjúságvédelmi munkáját is összefogja és koordinálja. - Közre kell működniük a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. - Kötelességük, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják és ezek elsajátításáról meggyőződjenek. - Feladatuk a szülők és gyerekek tájékoztatása a szociális és pályázati lehetőségekről. - A nevelőnek tájékoztatnia kell a tanulót és szüleit arról, hogy milyen intézkedéseket tart szükségesnek a tanuló érdekében. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési vagy/és magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal való foglalkozás során különösen fontos, hogy kiderítsük, milyen okok állnak viselkedésük hátterében, és ennek megfelelően segítsük őket nehézségeik leküzdésében. Különös figyelmet kell a visszahúzódó, csendes diákokra fordítanunk az egyéni foglalkozások és a csoportos tevékenységek során egyaránt, mert problémáik sokszor rejtve maradnak, éppen visszahúzódó magatartásuk miatt. Erősíteni kell a csoportokban a toleranciát, a felelősségérzetet, az egymásra figyelést. A példamutató befogadó nevelői magatartás meggátolhatja ezeknek a tanulóknak a perifériára kerülését. Egyéni, illetve csoportos fejlesztéssel, felzárkóztató programokkal integrálódhatnak a közösségi életbe. Ezért különösen fontos olyan változatos tevékenységek biztosítása, hogy minden kollégista érdeklődésének megfelelő elfoglaltságot találjon. Vannak olyan kollégiumi rendezvényeink, melyeken tudatosan minden kollégista részvételére számítunk. (Kollégiumi karácsony, farsang, húsvét, különböző vetélkedők, versenyek).

9. A kollégium egészségnevelő programja. Az egészségnevelés, megelőzés feladata minden nevelőtanárnak. Egyrészt figyelemfelhívó programok (egészségnap, kollégiumi estek), másrészt a napi életritmusba beépített kollégiumi foglalkozások keretében. Egészségnevelési részterületek: • Rendszeres sportolási tevékenységek nevelőtanárok, külső oktató vezetésével • Egészséges táplálkozás • Testi higiéné • Mentálhigiéné

24

Prevenció: dohányzás, alkohol, drogfogyasztás veszélyeiről figyelemfelhívás, külső előadóval foglalkozások szervezése (védőnő, drogambulancia, rendőrkapitányság, Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, nevelési tanácsadó szakembereinek bevonásával) • Problémakezelés • Konfliktuskezelés • Önismeret A tanulók életrendjével kapcsolatos pedagógiai tevékenységek • naponta: - egyéni és csoportos beszélgetések, - szobarend, tisztasági rend ellenőrzése, értékelése. • időszakonként (hetente, havonta, félévente): A tanulmányi, magatartási eredmények, szociális képességek változása, A tanulók értékelésről és a további feladatokról a szülők rendszeres tájékoztatása.

A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek elősegítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében (a szenvedélybetegségektől való elhatárolódás, a testedzésre, a sportolásra irányuló szokások kialakítása). A fiatalok közösségében szükséges a testi fejlődés harmóniájának biztosítása. A kollégiumban a házi tehetségkutató bajnokságtól a versenysportig sok minden megvalósítható. A helyi adottságok lehetőséget nyújtanak a sportolási szokások, igények kialakítására (séták, túrák, kirándulások, torna, aerobic, foci, kézilabda, kosárlabda, röplabda). Feladat: a fiatalokat a tanulópadoktól, az ágytól, a TV-től, videótól, számítógépektől elszakítani és a sportpályára vinni. Az életmódba beépülő napi mozgás, sport leköti a „fölös” energiát, egészséges, egyéni és közösségi élményt ad.

Egészséges életmódra nevelés Kollégiumunkban a szabadidős tevékenység keretében fontos helyet foglal el a sport. Célunk az, hogy a sportolás sajátos eszközeivel hozzájáruljon ahhoz, hogy a tanulók az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Olyan fiatalokká, akik ismerik és igénylik a mozgásos játék, a versengés örömét és megbecsülik társaik teljesítményét. Ezen kívül a kollégiumban végzett rendszeres sporttevékenység megelőzi a rossz szokások kialakulását. Alkalomszerűen rendezünk egy sportnapot: • különböző labdajátékok (foci, kézilabda, Egry-kupa, megyei kollégiumi sportnap) • tanár-diák mérkőzések, ügyességi játékok (Egry nap). • Ezen rendezvényeinket alkalmanként más iskolákkal közösen bonyolítjuk le. Az időjárás szeszélyeit figyelembe véve szervezünk gyalogtúrás kirándulásokat is.

25

Az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégiumban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia. Az egészséges életmódra és a kultúra iránti igényességre nevelés a személyes kompetencia motívum- és képességrendszerének fejlesztését szolgálja. Cél: az önpusztító, hátrányos komponensek kialakulásának megelőzése, az előnyös komponensek gyarapítása, a szabadidős tevékenység kultúrájának fejlesztése. Évfolyamonként( kiemelt feladat): 9. évfolyam: • Fontosnak tartjuk a testi szükségletek alapvető érvényesítését, melyben segítünk kialakítani a tisztálkodás, étkezés és öltözködés kultúráját. • Célunk az egészséges életritmus kialakítása (napirend és életrend). • A káros táplálkozási szokások megelőzése, a rendszeresség és a tudatosság kialakítása az étkezésben (mindig azonos időpontban történjen és kulturált körülmények között). • Tudatosítjuk a gyerekekben a testi higiénia fontosságát, a testápolás elmulasztásának kockázatát és biztosítjuk a testápolás lehetőségét. • A testi, lelki, a mentális egészségvédelem. • A testedzés, a sportolás. 10. évfolyam • Drog, szteroidok, mesterséges fehérjék szervezetre gyakorolt káros hatásairól előadások. Iskola pszichológus bevonása a helyes énkép kialakítására. Beszélgetések, csoportfoglalkozások önmagunk és mások elfogadásának természetes, reális lehetőségeiről. • Törekszünk a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére és felhívjuk a figyelmet az új veszélyekre (AIDS, kábítószer, alkohol, dohányzás). A már meglévő szenvedélyeket orvosoljuk olyan ismeretek átadásával, amelyek elősegíthetik a

26

• • •

tanulók egészségének megőrzését. Legfőbb célunk a dohányzásmentes kollégium kialakítása. A szenvedélybetegségektől való elhatárolódás, A testi, lelki, a mentális egészségvédelem. A testedzés, a sportolás.

11. évfolyam • Beszélgetések a baráti kapcsolatok, párkapcsolatok etikájáról, a test és a lélek összetartozásáról. • Előadások a szexuális élet higiéniájáról, a nemi betegségekről, a terhesség megelőzéséről, a nem kívánt terhesség megszakításának következményeiről. • Foglalkozunk a párkapcsolatokkal, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a meggondolatlan nemi élet lehetséges következményeivel. • A testi, lelki, a mentális egészségvédelem. • A testedzés, a sportolás. 12-13. évfolyam • Beszélgetések a továbbtanulásról, a karrierépítésről, a párkapcsolatok lényegéről, a családalapításról. Erre azért van szükség, hogy a fiatal felnőtt úgy élje meg a mindennapjait, hogy közben sikerélményei vannak, jól érzi magát a bőrében és ne egy teljesíthetetlen, stresszt okozó feladatnak érezze. • A testi, lelki, a mentális egészségvédelem. • A testedzés, a sportolás. Megvalósítás formái: Interaktív előadások a kollégiumi orvossal (drog, alkohol, táplálkozás) Sportfoglalkozások Kis és nagy csoportos megbeszélések, tájékoztatások Egészségnevelési programok (kirándulások, túra, láncúszás, reformkonyha) Szakkörök Kortárssegítő képzés (védőnők, természetgyógyász segítségével)

fejlesztő

pedagógusok,

egészségtanár,

jógaoktató,

A gyermek és ifjúságvédelemért felelős csoportvezetők koordinációs tevékenysége. Kapcsolattartás szakemberekkel: iskolaorvos, védőnő, pszichológus, ÁNTSZ, vöröskereszt, Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, gyógypedagógus, iskolapszichológus, rendvédelmi szervek, kortárssegítők Drogprevenció A kollégium kiemelkedő feladata megelőzni növendékeink testi vagy lelki károsodását. Ezek területei: szexuális, kapcsolatteremtési, egészségügyi, drog, alkohol, dohányzás, beilleszkedési problémák, lelki zavarok, családi háttér, szociális problémák.

27

10. Mentorálás A mentorálásnak az kollégium két típusát alkalmazza: tanári, és diákmentorálást. A diákok mentális állapotának előzetes felmérése alapján kimutatásra kerül, hogy a jelenlegi oktató- nevelő munka mellett mely diákoknak van szüksége egy másfajta segítő tevékenységre. A felnőtt mentorok mellett működik a kortárssegítő (diákmentor)- rendszer: • Diáksegítők kiválasztása (önkéntesség és alkalmasság) • Diáksegítők felkészítése (tréning) • Kollégium tájékoztatása a rendszerről • Belépő 9. évfolyam kötelező csatlakozása • A mentorok és mentoráltak (9. évfolyam) az első hónapban véletlenszerűen párosítva (4-5 fő 9. évfolyam és egy fő diákmentor felsőbb évfolyam) • Egy hónap után a diákok önkéntesen választhatnak diákmentort és felnőtt mentort • Mentorsegítő információs rendszer kiépítése a kollégiumok és az iskola között A mentorrendszer elősegíti a továbbtanulási mutatók jelentős javulását, a diákok megfelelő szocializációját. A tanármentorok feladata: a diákkal közösen kialakítani a tanulási tervét, figyelemmel kísérni diákjának tanulmányi előmenetelét. Figyelemmel kísérni mentoráltjának hiányzásait. Igyekezzen rálátással bírni mentoráltjának iskolán kívüli életére, kapcsolataira. A diákkal való történéseket – tervet és megvalósulást - az egyéni fejlesztési tervben rögzítse, dokumentálja.

11. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei A kollégium - mint közösségi helyszín - a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség, stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra, stb.) nevelés. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet, és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. Módszerek, eszközök: • személyes példamutatás • a kollégiumi közösség pozitív értékeinek megőrzése, hírnevének, öregbítése • közösségi programok szervezése, azokon való részvétel • egyéni, kiscsoportos beszélgetés • csoportfoglalkozások témáihoz kapcsolódva A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei

28

Támogatjuk diákjaink önálló törekvéseit a szabadidő hasznos eltöltésére. Lehetőséget biztosítunk a kollégiumon kívüli, rendszeres elfoglaltságot jelentő művészeti, sportolási és egyéb foglalkozásokon való részvételre is. Kötelesség-teljesítés hiányában azonban ezek a lehetőségek a Kollégiumi Házirendben meghatározott módon korlátozhatók.

12. Kapcsolattartás és az együttműködés formái: az iskolával és a szülővel a) Kapcsolat az iskolával A kollégium a nevelés minden területén - különösen a közösségi nevelésben – az iskola legfőbb segítője. Alapvető jelentőségű tehát a kollégium és vele kapcsolatos iskola folyamatos, szoros együttműködése. A kollégium igazgatója- az iskolai pedagógiai programmal egyeztetve - elkészíti a kollégium pedagógiai programját, ami része az iskolai pedagógiai programnak. A nevelőtanár a csoportjába tartozó minden tanuló osztályfőnökével kapcsolatot tart (osztályfőnöki megbeszélések az előre kijelölt időpontokban). Szükség esetén az iskolák vezetőit, tanárait meghívja a kollégium igazgatója a kollégiumba. / fegyelmi ügyek, közös rendezvények stb./ A kollégiumi nevelőtanárok részt vesznek az iskolai nevelési értekezleteken havi rendszerességgel

b) Kapcsolat a szülők és a kollégium között •

A kollégium minden eszközzel törekszik a szülőkkel való eredményes együttműködésre. Feladata a szülők minél részletesebb tájékoztatása gyermekük kollégiumi életéről, munkájáról, tanulmányairól. Kollégiumi életünkbe fontos szerepe van a szülői választmánynak kapcsolatunkat a szülői választmány működési szabályzata határozza meg.

•

A szülők személyes tájékoztatását szolgálja a beiratkozás alkalmával megtartott szülői értekezlet, melyen ismertetésre kerül a Szervezeti és Működési Szabályzat, szülőket érintő része, a Házirend. Az iskolával közösen szülői értekezletet, fogadóórát tartunkévente legalább két alkalommal - ennek alkalmával várjuk a szülőket, amikor tájékoztatást kaphatnak a nevelőtanároktól, és a kollégium igazgatójától. Természetesen minden délután (este) a szülők rendelkezésére állunk.

•

A nevelőtanár a tanuló kollégiumi munkájáról, magatartásáról, a tanulmányi eredmények alakulásáról a tanév során, köteles a szülőket írásban értesíteni. Vonatkozik ez a tanuló jutalmazására, fegyelmi ügyeire is. Szükség esetén a nevelőtanár személyes találkozót kérhet.

•

A nevelőtanárnak tájékozódni kell a tanuló kollégiumon kívüli tevékenységéről. Szükség esetén tapasztalatairól értesíteni kell a tanuló osztályfőnökét, szüleit és a nevelőtestületet.

29

13. A kollégium környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés csak az iskolai oktatással és a kollégiumi csoportfoglalkozásokkal egységben, attól el nem különítve értelmezhető, mivel a tanulók teljes személyiségére hat. A motiváció kialakítása, megőrzése és fejlesztése minden életkori szakaszt átívelő célunk, mely egyben biztosítja is a folyamatosságot a környezeti nevelés során. A célok meghatározásánál figyelembe vettük a pedagógusok véleményét is, kiemelt hangsúlyt adva a gyakorlatnak, mivel fontosnak tartjuk, hogy elérhető, teljesíthető célokat tűzzünk ki magunk elé. • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

fejleszteni a tanuló környezete iránti megismerési vágyát, nyitottságát elemi ismereteket közvetíteni a tanuló számára kielégíteni a tanuló kíváncsiságát érzelmi kötöttséget kialakítani a gyermekben a természettel kialakítani a tanuló igényét a szabadban történő játékokra, a pihenésre az esztétikus, rendezett környezet iránti igény kialakítása mintákat adni a természet megismeréséhez kialakítani a csoportos és az egyéni megismerés képességét az esztétikai nevelés részeként kialakítani a közvetlen környezet rendezettségének igényét kialakítani egy természet- és embertisztelő szokásrendszert stabilizálni a kialakult helyes viselkedési szokásokat lehetőséget biztosítani gyakorlati tapasztalatok szerzésére a végzett tevékenységek során megalapozni a környezettudatos érdeklődés kulcskompetenciáit tovább erősíteni a környezeti tapasztalatszerzés készségét és képességét kialakítani az empátia képességét a természeti jelenségekkel kapcsolatosan elvont megismerési formákat is felhasználva továbbfejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötődést a természetes és épített környezet iránti felelős magatartás kialakításával előkészíteni a társadalomba való beilleszkedést fejleszteni a tanuló önismeretét és együttműködési képességét a környezeti problémák iránt érzett felelőssége kapcsán kialakítani a gyermekben az emberiség közös problémái megértésének képességét a környezetkímélő életmód fontosságának megértetése a tanulókkal a természetközeliség igényének, a pozitív jövőképnek a kialakítása

Alkalmazott munkaformák, tevékenységek: projektnap, szakmai rendezvény, előadás, szakmai jellegű tanulmányi versenyek. Célunk az, hogy a diákokat korszerű környezeti világképpel rendelkező személyiségekké neveljük. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá! Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A kollégiumban tartandó környezetvédelmi foglalkozások főbb témái a következők: • szűkebb környezetünk növény- és állatvilágának megismerése, • természetfilmek megtekintésével egybekötött vitaestek, • természetvédelmi területek elhelyezkedése Magyarországon.

30

Mivel iskolánkban a környezeti nevelést kiemelt feladatként kezeli különösen fontos, hogy tanulóink az alábbi környezetvédelmi problémákkal elméleti szinten is találkozzanak: • természetes vizeink védelme, • a légkör tisztasága, • hőmérsékleti tényezők szerepe a természetvédelemben, • az ember hatása a környezetére. A Környezetvédelmi Napokat kollégiumi keretek között is megszervezzük. Mint például: • A Víz Világnapját (március 22-én) • A Föld Napját (április 22-én), • A Madarak és Fák Napját (április 27-én), • A Környezetvédelmi Világnapot (június 5-én). • Hétvége a Természetben (június első hétvégéje) A szobadekorációs verseny - amit minden tanév elején meghirdetünk - fontos szerepet tölt be a szép, tiszta, gondozott környezet kialakításában. Intézményünk környékének tisztántartását napi feladatunknak tekintjük. A kollégiumok között elhelyezkedő virágoskert kiválóan alkalmas arra, hogy tisztaságáról, ápoltságáról a tanulóink gondoskodjanak.

14. Tevékenységrendszerünk Pedagógiai tevékenységrendszerét tekintve az éves, kollégium által biztosított foglalkozások: a. Felkészítő, tanulást segítő foglalkozások: (tanuló számára kötelező óraszám heti 13 óra) rendszeres tanulást segítő egyéni, vagy csoportos foglalkozás differenciált képességfejlesztő foglalkozás tehetség- kibontakoztató foglalkozás felzárkóztató foglalkozás (tanulásban lemaradt, ill. hátrányos helyzetűek részére) b. Közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások: (tanuló számára kötelező óraszám heti 1 óra) közösségi (csoportvezetői) foglalkozás a kollégiumi csoportok számára tematikus csoportfoglalkozások (12 kötelező témakör alapján) c. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások (tanuló számára kötelező óraszám heti 1 óra)

A kollégium a Pedagógiai Program alapján éves tanulói foglalkozási tervet készít, melynek elkészítéséhez minden tanév első hetében felmérést készítünk arról, hogy tanulóink milyen szabadon választható foglalkozásokon kívánnak a tanév során részt venni. A kollégiumban változatos programok várják a diákokat. Minden tanév végén felmérés előzi meg a programtartalmak meghatározását, amely felmérés a következő évi tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek tervezését segíti. A felmérést a kollégiumi csoportvezetők végzik. Az igények összesítése után történik meg az egyeztetés a már meglévő

31

kínálattal. A működő szakkörök sikerességét szintén egy közvélemény kutatás és látogatottsági felmérés adatai alapján állapítjuk meg. Mivel a szakkörök népszerűsége csökkenhet, és új igények merülhetnek fel így új szakkörök indítását is tervezzük. Májusjúnius hónapban hirdeti meg a kollégium a következő évi szakköri kínálatot. A kollégiumi diákság a tanév végéig írásban, előzetesen jelentkezik a meghirdetett szakkörökre. A tanév elején a kollégiumi csoportvezetők segítségével pontosítják a szakköri jelentkezéseket, majd a diákok is megerősítik ezt. A felmérések eredményeként a következő szakkörök (szabadidős tevékenységek) indulhatnak be: dalárda, kollégiumi újság, sárkányhajó, dráma, színjátszó, fotó, gasztronómiai klub, íjászat, színház, kézműves, tűzzománc, rajz, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, önismereti, gyöngyfűző, DÖK. A kollégium minden tanév félévében a DÖK-kel közösen felülvizsgálja a szakkörök működését. A változtatás lehetősége így félévente adott a diákok számára. A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A szakkörökön kívül a szabadidő hatékonyabb eltöltéséhez kínáljuk a következő programokat még -

érdeklődési körökre épülő előadások, szervezett kirándulások sporteseményeken való részvétel, mozi, színház látogatása. uszodalátogatás

d. Egyéni törődést biztosító foglalkozások e. Kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások (DÖK segítése, kollégiumi megbeszélések) Az éves kötelező tanulói foglalkozásokat és a kötelezően meghirdetett szabadon választható foglalkozások körét a kollégiumi munkaterv (foglalkozási terv) tartalmazza. Tanév elején a csoportvezető tanárok felmérik a tanulói igényeket, ez alapján készül el az éves csoportonkénti foglalkozási terv, amelyet a csoportvezető tanárok dokumentálnak. f. Pedagógiai felügyelet, kollégium működtetése, kollégiumi élet szervezése A kollégium zavartalan működése érdekében a nevelőtanár: • folyamatos pedagógiai felügyeletet biztosít, • tanulói nyilvántartások vezetése (kimenő, távollét, betegség) • folyamatos jelenlétével biztosítja a házirend betartatását, a személyiségvédelem, együttélési normák betartása érdekében, • balesetvédelmi, biztonsági visszatérő ellenőrzést folytat, • időszakos ellenőrzést folytat az egyéni és közösségi rend és tisztasági és egészségvédelmi szabályok teljesítési céljából.

32

A kollégiumi élet szervezése során a kollégiumvezető feladata: • napirend szerinti tevékenység megszervezése, ellenőrzése, felügyelete, • tanulói nyilvántartások ellenőrzése, vezetése, • felmerülő problémák kezelése az ügyeletes nevelőtanár és csoportvezető tanárokkal közösen

15. Továbbfejlesztési lehetőségek: •

Pedagógusok továbbképzése - Kollégiumi fórumokon, tanfolyamokon, konferenciákon, értekezleteken való részvétel. - Speciális felkészítést adó továbbképzésekre való beiskolázás.

munkaközösségi

• -

Létesítményfejlesztés Intézményi szinten anyagi lehetőségek függvényében a Működtető Pályázatainak segítségével kisebb javítások, felújítások a szülők támogatásával minden tanév elején a beköltözés előtt.

•

Kollégiumunk tevékenységi rendszerének minden területén szeretnénk újabb hagyományokat teremteni. A sikeresen szereplő sportolók jutalmazása mellett a legjobbakat kiváló-kollégista címmel szeretnénk jutalmazni. Településünk történetéről vetélkedőt rendezünk a kollégiumok között. Rendszeres mezei futóversenyre invitáljuk a kollégistákat. Remélhetőleg sikere lesz a meghívásos nagypályás/kispályás labdarúgó tornánknak.

33

16. Tematikus csoportfoglalkozások keretterve, éves óraszáma (59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelet 2. § 9. pontja alapján) TÉMAKÖR

9.kny évfolyam 3

Tanulás tanítása Erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, nevelés

11. 12. 13. 9. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 3 2 2 1

2

2

2

1

1

2

2

2

1

1

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

2

2

2

1

2

Önismeret, társas fejlesztése Családi életre nevelés

1

1

1

1

1

1

1

2

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

2

2

2

2

2

hazafias

kultúra

Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

Médiatudatosságra nevelés

1

1

1

1

1

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. A tematikus foglalkozások témáit minden csoportvezető a saját csoportjával dolgozza fel csoportvezetői és - vagy tematikus foglalkozások keretében.

34

16.1. Tanulás tanítása A kollégiumi tanulás módszertani foglalkozások közvetlenül az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését, a gimnázium eredményes befejezését, a sikeres pályaválasztást szolgálják. Segítik a kollégistákat abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, hatékony, célszerű, feladataikhoz, életrendjükhöz igazodó fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulnivalók között. Elősegítik, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás bármely irányára, valamint a felnőtt életre. Kialakítják az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészítenek az önművelésre és önnevelésre. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak a fejlesztése a kollégiumban magába foglalja az egyénhez igazodó korszerű tanulási stratégiák, módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, ideértve a képi olvasás és a digitális olvasás képességeit, az emlékezet erősítését, a célszerű tudás kialakításához szükséges módszerek kialakítását, az önnevelés igényének kialakítását, az életen át tartó tanuláskihívásának, gondolatának elfogadását. Téma

Évfolyam

Óra

9.kny. évf. 3 óra Napi időbeosztás, napirend, szokásrendszer kialakítása . Lényegkiemelés fontossága, rövid vázlatkészítés technikája, gyors szótárazás technikája. Különböző tanulási módszerek a kollégiumban (tanulószobai és egyéni tanulást segítő tanulás, tanulás a közösségben) Információfeldolgozás folyamata (anyaggyűjtés, rendszerezés, a tanulás bevésés és átadás technikája) Motiváció szerepe a tanulásban.

9.évf.

2 óra

Fontossági sorrend kialakítása a tanulásban. Könyvtárhasználat, dokumentáció.

11.évf.

2 óra

Emlékezet, koncentráció, olvasás és szövegértés fejlesztése. A gondolkodás folyamata 12. évf. A tantárgyi ismeretek gyakorlati alkalmazása.

2 óra

Tudatos, tanulást segítő internethasználat

1 óra

13. évf.

35

16.2. Erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés nagy hatással van az egyén és a közösségi életére is. Célunk, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, ezek a normák beépüljenek a személyiségükbe, a mindennapi életükbe. Téma Évfolyam Az ember, mint értékelő és erkölcsi lény 9. kny. évfolyam A lelkiismeret és erkölcsi felelősség fontossága szerepgyakorlatok segítségével.

Óra 2 óra

Felelősség és kötelességtudat.

9. évfolyam

2 óra

Erkölcsi érzék fejlődése. Mértéktartás.

11. évfolyam

2 óra

Különböző erkölcsi választások értékelése irodalmi személyiségeken keresztül.

12. évfolyam

1 óra

A munka megbecsülése.

13. évfolyam

1 óra

Erkölcsi értékek az emberi kapcsolatokban.

16. 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés. A foglalkozások segítik a diákokat abban, a tanulók ismerjék nemzeti kultúránk hagyományait, értékeit, a szülőföld megbecsülését. Kialakuljon bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás érzése. Más népek kultúrájának megismerése.

Téma

Évfolyam

Óra

Közösséghez való tartozás. Nemzeti, népi kultúránk hagyományai

9.kny. évf.

2 óra

Hazánkban élő nemzetiségek szokásai, emlékei. 9.évf. A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségeinek, európai kulturális hagyományoknak a megismerése.

2 óra

Európához, az Európai Unióhoz tartozás jelentősége. Magyarország kapcsolódása Európához.

11.évf.

2 óra

A közösségi összetartozást megalapozó értékek.

12.évf.

1 óra

A nemzeti és európai identitás kapcsolata.

13.évf.

1 óra

36

16.4. Állampolgárságra, demokráciára való nevelés. A foglalkozások segítik a kollégista beilleszkedését környezetébe, felkészítik a felnőtt lét szerepeire. Megismeri és gyakorolja a kollégium, az iskolai és a helyi társadalom közössége nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. Téma

Évfolyam

Óra

A demokratikus jogállam működése. Alapvető állampolgári jogok.

9. kny. évf.

2 óra

Alapvető illemszabályok az együttélésben Kapcsolatteremtés, jogok és kötelességek a közösségben.

9. évf.

2 óra

Egyén jogai, a szabadságjogok ismerete. Törvénytisztelet.

11. évf.

2 óra

KÖK szerepe, egyén és közösség érdeke

12. évf.

A demokrácia elvi és gyakorlati megvalósulása 13. évf.

1 óra 1 óra

16.5. Önismeret, társas kultúra fejlesztése. Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. A pszichés történések tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására. Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontos az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerése, alakítása, a kollégista társadalmi orientálódásban való segítése, az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetése, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlása is. Téma

Évfolyam

Óra

Ki vagyok én? Önismereti készségek, képességek „Így látom magam, így látnak mások” – motivációs játék

9.kny. évf.

1 óra

Társismeret, társas kommunikáció. Az érzelmek szerepe, katarzis élmény

9 . évf.

1 óra

Magatartás, jellem, személyiségjellemzők, viselkedés 11. évf.

1óra

37

Az emberi kapcsolatokban viselkedésünk (szerelem, család, iskola, barátság) Empátia, mások elfogadása

12.évf.

1 óra

Pozitív énkép, életpálya.

13.évf.

1 óra

16.6. A családi életre nevelés Feladatunk a harmonikus családi minták, családi közösségek értékének közvetítése. A családi és párkapcsolatokban egymás tisztelete, az egymás iránti felelősségérzet fontosságának hangsúlyozása. Téma A családi szerkezete, családi szerepek, szabályok.

Évfolyam 9. kny. évf.

Óra 1 óra

Kinek mit jelent a család és az otthon? Felmérés

9. évf.

1 óra

Család szerepe a testi, lelki fejlődésben. Kamaszkori párkapcsolatok.

11. évf.

2 óra

Helyes, felelősségteljes párkapcsolat. A szexuális kultúra jellemzői és jelentősége. Erkölcsi értékek a párkapcsolatokban.

12. évf.

3 óra

Családi konfliktusok bemutatása szerepjátékokkal. Együttműködés és felelősségvállalás a családban. Családtervezés

13. évf.

3 óra

16.7. Testi és lelki egészség A foglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. Megfelelő ismereteket kell közvetíteni ahhoz, hogy elutasíthassák a szenvedélybetegséghez, a káros függőséghez vezető szokásokat. Téma

Évfolyam

Óra

Testi-lelki egészségünk, egészséges napirend összeállítása. Környezetünk rendje.

9.kny. évf.

1 óra

Egészségkárosító szokások, betegségek megelőzése. Káros szenvedélyek, szokások.

9.évf.

1 óra

Egészséges napirend, helyes táplálkozás kialakítása, mozgás és sport fontossága, hatása

11.évf.

2 óra

38

Teljesítménynövelő szerek veszélyei. Testi, lelki egészségünk. A sport stressz, feszültségoldó szerepe.

12.évf.

2 óra

Egészségtudatosság, egészséges, aktív élet Prevenció, életvezetési ismeretek

13.évf.

2óra

16.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Szociális érzékenység kialakítása a hátránnyal élők iránt, értük végzett önkéntes feladatvállalás szorgalmazása. Téma A társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás. Önkéntes feladatvállalás másokért

Évfolyam 9. kny. évf.

Óra 2 óra

Fogyatékkal élők a társadalomban. Segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt.

9. évf.

2 óra

A hátrányos helyzet fogalma. Együttműködés, egymás segítése.

11. évf.

2 óra

Idős emberek segítése, önkéntes munkával

12. évf.

1 óra

A kollégiumban végzett önkéntes munka

13. évf.

1 óra

16.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A kollégiumokban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel kapcsolatos harmonikus életvezetésre. Mutassa be a kollégium a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjen arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tenni a kollégistákat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ösztönözni kell a kollégistákat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Téma Évfolyam A Föld, mint globális rendszer 9.kny évf. Ahol élünk. Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan! Közvetlen környezetünk, külső környezeti hatások (levegő-, talaj-, víz- és zajszennyezés).

Óra 2óra

Lakáson belüli környezeti veszélyek.

2 óra

9 .évf.

39

Megelőzési, védekezési lehetőségek. A természetes környezet és ember kapcsolata. Hazai természeti értékek és felhasználásuk.

11.évf.

2 óra

A környezetbarát technika jelentősége. A természetes újrahasznosítható anyagok előtérbe helyezése.

12.évf.

2 óra

A Balaton védelme, vizeink állapota A természet tisztelete

13.évf.

2 óra

16.10. Pályaorientáció A szakkörök, önképzőkörök segítségével a tanulók képességeinek kibontakozását, elmélyülését, pályaválasztását segítjük elő. Téma A diákok személyisége, képességei, adottságai Egyes pályák szakmai elvárásai, jellemzői

Évfolyam 9.kny. évf.

Óra 2 óra

Önismeret szerepe a pályaválasztásban Saját képességek megismerése

9.évf.

2 óra

Továbbtanulási lehetőségek Életpályák bemutatása (meghívott vendégekkel)

11.évf.

2 óra

Pályaválasztási dokumentumok megismerése Álláskeresés, pályázat, bemutatkozás, interjú

12.évf.

2 óra

Folyamatos tanulás, továbbképzés fontossága Pályamódosítás lehetősége

13. évfolyam 2 óra

16.11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerése. Téma Helyes családi gazdálkodás különféle családi szerkezetekben. Otthoni pénzügyi lehetőségek, korlátok.

Évfolyam 9.kny. évf.

Óra 2 óra

A helytelen családi gazdálkodás következményei Banki műveletek megismertetése.

9 évf.

2 óra

Munkával szerzett jövedelem beosztása. A finanszírozandó szolgáltatások megtervezése.

11. évf.

2 óra

Vállalkozás lényege, alapvető formái.

12. évf.

3 óra

40

A vállalkozások működésének módjai. A vállalkozások kockázatelemzése jelentősége. Társadalmi, gazdasági problémák kialakulása, okai. Társadalmi problémák a helytelen gazdálkodás miatt. A fogyasztás szerkezete.

13. évf.

3 óra

16. 12. Médiatudatosságra nevelés Cél: A diákok érték az új és a hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát.

Téma Az internet és játékfüggőség.

Évfolyam 9. kny. évf.

Óra 1 óra

Jogszabályok, etikai előírások az internethasználat esetén. 9. évf.

1 óra

A média társadalmi szerepe.

11. évf.

1 óra

Elektronikus médiák. A médiatartalmak és a valóság.

12. évf.

1 óra

A reklám hatása a fogyasztásra.

13. évf.

1 óra

41

Záradék: A program felülvizsgálatának módja: A feltételek megváltozása esetén a nevelőtestület dönt a fenntartó jóváhagyásával.

Mellékletek: 1. melléklet: Helyiség és eszközjegyzék

42

Záró rendelkezés Az Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programjának egy-egy példányát a nevelőtestületi szobákban, könyvtárban betekintésre elhelyezzük.

A Pedagógiai Programot jóváhagyta:

Zánka, 2013. augusztus 30. Dancs Csaba kollégiumigazgató

Nyilatkozat Az Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium nevelőtestülete képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A nevelőtestület a pedagógiai program módosítását megtárgyalta és elfogadta.

Zánka, 2013. augusztus 30. …………………………. nevelőtestület képviselője

43

Nyilatkozat Az Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat a pedagógiai program módosítását megtárgyalta, a pedagógiai program módosítási javaslatát elfogadta.

Zánka, 2013. augusztus 30. ……………………………… Diákönkormányzat vezetője

Nyilatkozat Az Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium szülőinek képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Zánka, 2013. augusztus 30. …………………………… Szülői képviselet

44

1. számú melléklet: A pedagógia program megvalósítását biztosító helyiség- és eszközjegyzék Helyiségek: hálószoba tanulószoba kollégiumvezetői iroda nevelőtestületi szoba ügyeletes nevelői szoba éjszakai ügyeletes szoba porta társalgó – aula ping - pong szoba tv szoba teakonyha Iskolával közösen használt helyiségek számítástechnikai terem testedző (kondi) szoba könyvtár sportudvar (bitumenes focipálya, teniszpálya) ebédlő konyha Nevelő – oktató munkát segítő eszközök tanulói asztal tanulói szék ágy telefon számítógép fénymásoló nyomtató televízió CD lejátszó videó projektor Egészség és munkavédelmi eszközök mentőláda ügyeletes nevelői szobában tűzoltó készülék az érvényes tűzvédelmi szabályok szerin