EGRY JÓZSEF KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
KOLLÉGIUM
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Elfogadva: Jóváhagyva:
1
Tartalomjegyzék A/ A kollégium nevelési programja…………………………………… 4 1. Bevezetés…………………………………………………………. 4 2.Helyzetelemzés……………………………………………………. 4 2.1.Az iskola és a kollégium rövid története………………………..4 2.2.Néhány adat iskolánkról……………………………………….... 6 3.A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései……………………… 8 3.1. Általánosan………………………………………………………. 8 3.2. Küldetésnyilatkozatunk………………………………………… 8 3.3. Alapelveink………………………………………………………. 8 3.4. Értékrendszerünk……………………………………………….9 3. 5. Céljaink………………………………………………………… 10 4. A nevelőmunka konkrét területei a kollégiumban……………... 11 4.1. A tanulmányi munka segítése…………………………………. 11 4.1.2. A tanulási kultúra fejlesztése………………………………... 11 4.1.3. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, pályaorientáció segítése………………………………….11 5. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő tevékenységek… 12 5.1.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program……………………………………………………………….13 5.1.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek………14 6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység………..15 6.1. A gyermekvédelmi munkát meghatározó elveink………………15 6.2. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok………16
2
7. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei…………19 7.1. Módszertani feladatok…………………………………………..19 7.1.1. Vezetői szinten…………………………………………………19 7.1.2 Nevelőtestületi szinten………………………………………….20 7.1.3. Diákközösségi szinten………………………………………….20 7.4. Testi és lelki egészség…………………………………………….20 7. 5. Egészség, életvitel, személyiségfejlesztés……………………….21 7.5.1. Egészséges és kulturált életmódra nevelés……………………21 7.6. A személyiség fejlesztése…………………………………………23 7.7. Művészeti és információs kultúra fejlesztése, korszerű világkép kialakítása……………………………………………………23 8. Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok ápolása és továbbfejlesztése a kollégiumban……………………………………..24 9. A kollégiumi tevékenység szerkezete………………………………25 9. 1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások……..25 9.1.1. Tanulást segítő foglalkozások………………………………….25 9.1.2. A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások…………..26 9.1.3. A tanórán kívüli, szabadidő eltöltését biztosító foglalkozások..26 9.2. Mentorálás………………………………………………………….28 9.3. Időbeosztás………………………………………………………….28 10. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei……………30
3
10.1. Módszertani feladatok……………………………………………..30 10.1.1. Vezetői szinten……………………………………………………30 10.1.2. Nevelőtestületi szinten……………………………………………30 10.1.3. Diákközösségi szinten…………………………………………….30 10.2. Testi és lelki egészség……………………………………………….31 11. Kapcsolattartás és az együttműködés formái: az iskolával és a szülővel………………………………………………………………..32 12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke……….33 12.1. A tankönyvek, taneszközök (az iskolában használt)……………….33 12.2. A kollégiumi nevelő-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és eszközök a kollégiumi termekben, társalgókban………………………………………33 12.3. A kollégiumi nevelő-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást kollégiumi - iskolai szinten támogató eszközök………….33 B/ Kollégiumi foglalkozások keret-terve és a kollégiumi foglalkozások keret programterve A 46/2001. ( XII. 22. ) OM rendelet 2,3. számú melléklete alapján………………………………………………………………………..35
4
A/ A kollégium nevelési programja 1. Bevezetés A Magyar Köztársaságnak a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvénye meghatározza azokat a jogi kereteket, amelyek lehetővé és szükségessé teszik minden iskola számára a pedagógiai program elkészítését. A pedagógiai program készítésénél figyelembe vettük az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának és a gyermeki jogok chartájának általános irányelveit. Pedagógiai programunk jogi környezetét az alábbi törvények és rendelkezések különösen szabályozzák: a Közoktatási Törvény 49. és 53. paragrafusa és a 9/2004. (III. 8.) OM rendelettel megváltoztatott 46/2001. (XII. 22.) számú OM rendelet (a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja). 2.Helyzetelemzés 2.1.Az iskola és a kollégium rövid története Az iskola Az iskola és a kollégium egy időben létesült 1991-ben. Tevékenységét, mint a Hotel Római Idegenforgalmi Alapítványi Iskola Kihelyezett Tagozata kezdte meg a Gyermeküdülő- Centrumban. Már ekkor szerepelt a GyermeküdülőCentrum programjában az önálló iskola megalapítása, amelyet az MKM támogatott. 1991-ben az idegenforgalmi technikus képzést szerveztük meg érettségizett fiatalok részére. A kihelyezett tagozat élén tagozatvezető állt, a kollégiumi munkát kollégiumvezető végezte, mindketten közvetlen a Hotel Római Idegenforgalmi Alapítványi Iskola igazgatójának irányításával végezték munkájukat. Az idegenforgalmi két tanítási nyelvű szakközépiskolai képzést az 1992-93. tanévben indítottuk. 1996-97. tanévben az anyaiskolától átvette az iskolát a zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság.
5
1996-97. tanévben követő iskolaként elindítottuk az úgynevezett világbanki képzési program vendéglátó és idegenforgalmi szakmacsoportra elfogadott központi program alapján a szakközépiskolai képzést. Ugyancsak követő iskolaként ugyanebben a tanévben a Taverna Alapítványi Iskola szakács-pincér kétszakmás képzést szerveztük meg. (3 tanév). Az átalakulási folyamat lényegében az iskola névadó ünnepségével zárult. Egry József festőművész nevét 1996. szeptember 20-án vette fel az iskola ünnepélyes keretek között, és egyben tagja lett az Egry József Baráti Körnek. Fentiek alapján megállapítható, hogy az iskolának rövid múltja van. Ezen időszak alatt az alábbi képzési formák honosodtak meg: - idegenforgalmi szakközépiskola (idegenforgalmi vendéglátó szakmacsoport) - szakmunkásképzés (szakács és pincérképzés)
A felnőttoktatás keretében: - szakmunkások szakközépiskolája - gimnáziumi levelező tagozati képzés. - Gimnáziumi esti tagozat Az iskolarendszeren kívüli, tanfolyami jellegű képzés: - idegenvezető és hostess - idegenforgalmi ügyintéző - sportmenedzser képzés. A kollégium A kollégium története elválaszthatatlan az iskola történetétől. A tanulók számára kényelmes szállást, a tanuláshoz nyugodt feltételeket, a szabadidő eltöltéséhez változatos lehetőségeket biztosít. Kollégiumként kezdetben a Téli 8-as épület működött, későbbiekben a tanulólétszám növekedésével a Téli 2-es és Téli 4-es épületben szállásoltuk el kollégista diákjainkat. A kollégiumban a tanórákra való felkészülést és a szakmai képzést egyaránt segítő tevékenységek alakultak ki: - szabadidős sportágak gyakorlása - rekreációs lehetőségek kihasználása - turizmus, szakmai gyakorlat megszervezése,
6
A fenntartó Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. adottságaival lehetőséget teremtett a turizmus-vendéglátás szakmai gyakorlat és a szakács-pincér szakmai gyakorlat megvalósításához. 2.2.Néhány adat iskolánkról Iskolánk neve: Székhelye:
Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium 8250 Zánka, Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság
Alapítója:
Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság Alapítás éve: 1996 Neve az alapításkor: Egry József Szakközépiskola és Gimnázium Iskolánk jogelődje 1991-ben alapított Hotel Római Alapítványi Iskola Kihelyezett Tagozata Az alapító jogutóda és az intézmény fenntartója: Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság Iskolánk felügyeleti szerve: Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság Az intézmény típusa: többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény (szakközépiskola, szakiskola, gimnázium és kollégium) Mit jelent a többcélú intézmény? A tudományos és technikai változások, valamint a gazdasági és termelési szerkezet gyors átalakulása a korábbinál műveltebb és szélesebb szakmai ismeretekkel rendelkező munkaerőt igényel. Számíthatunk iskolánkban tanulóink azon igényére, hogy felsőfokon szeretnének továbbtanulni, másrészt szélesebb profilú szakképzésben szeretnének részt venni. E kettős igényt egyrészt a kétszintű érettségi vizsga, másrészt a gondosan választott szakmai alapozó tantárgyak tanításával kívánjuk kielégíteni. Kollégiumunk szerves része az intézményben folyó komplex pedagógiai munkának. Segíti az intézmény célkitűzéseinek megvalósítását, sajátos eszközeivel hozzájárul diákjaink harmonikus és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítéséhez, személyiségük fejlesztéséhez és kibontakoztatásához.
7
A kollégium a közoktatási rendszer sajátos, szakmailag önálló intézménye. Alapfunkciója megteremteni a megfelelő feltételeket az olyan tanulók számára, akiknek a lakóhelyükön nincs lehetőség az itt biztosított szakmai felkészüléshez, a szabad iskolaválasztáshoz való jogaik érvényesítésére, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és az iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti – a diákok önszerveződése során kialakuló „mikrotársadalomban” – az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak elsajátítását, gyakorlását. Ezzel sajátos segítséget ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium fontos társadalmi funkciója, hogy a diákok számára – területi és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítja a tudáshoz jutás esélyét, így részt vesz a társadalmi mobilitás erősítésében. Az egyén szuverenitása úgy valósulhat meg, ha fejlődik az önismerete, ha elsajátíthatja azokat az értékeket, normákat, szabályokat és ismereteket, amelyek szükségesek a társadalomba való beilleszkedéshez, ezek fontos gyakorló terepei lehetnek iskolai és kollégiumi közösségek. Tanítványainkat cselekvő hazaszeretetre, ugyanakkor a másság és a miénktől különböző kultúrák elfogadására neveljük. Megismertetjük a tanulókat a polgári demokrácia intézményeivel, alapvető jogaikkal és kötelességeikkel, amelyek biztosítják számukra a gyakorlati életben való tevékeny közreműködés lehetőségét. Fejlesztjük a kommunikációs készségüket, hogy álláspontjukat világosan megfogalmazzák, másokkal is megértessék, ugyanakkor arra is megtanítjuk őket, hogy mások nézeteit türelemmel és figyelemmel kísérjék, és keressék az eltérő véleményeket összekötő közös alapokat. Fejlesztjük a világgazdaság és a magyar gazdaság modernizációs folyamatainak megértéséhez szükséges kommunikációs készséget, a gyors problémafelismerő és döntési képességet, a konfliktusok kezeléséhez és elviseléséhez szükséges készségeket, valamint a kritikai gondolkodást és az együttműködési készséget. El kell érnünk, hogy tanítványaink a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot, a minőségért érzett felelősséget értékként kezeljék.
8
Megértetjük diákjainkkal, hogy ismereteiket egész életük során folyamatosan bővíteniük kell, és fel kell készülniük arra, hogy aktív pályafutásuk alatt akár többször is pályát tudjanak változtatni.
3.A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései 3.1. Általánosan Kollégiumunk feladatai a következő általános irányelvekben foglalhatók össze: - Meg kell teremtenie a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére lakóhelyükön nincs lehetőség. - Biztosítani kell az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket azoknak, akiknek a tanuláshoz a megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. - A kollégium pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt, segítséget ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez, biztosítja a tudáshoz jutás esélyét. - A munka és a pihenés ésszerű arányainak kialakításával, a sportolás lehetőségének biztosításával gondoskodik a tanulók sokoldalú művelődéséről, szabadidejének tartalmas eltöltéséről. - Felkészíti a tanulókat arra, hogy legyen igényük önképzésre, művelődésre, vegyenek részt kollégiumi életük szervezésében. 3.2. Küldetésnyilatkozatunk A jó szülő felelősségével, szeretetével és gondosságával kívánunk foglalkozni a ránk bízott tanulókkal. Erkölcsi értékeket tisztelő, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgárokat szeretnénk nevelni.
9
A testület minden tagjának mind személyiségében, mind viselkedésével és életvitelével példát kell mutatnia a diákjai számára. 3.3. Alapelveink Munkánkat az alapvető emberi, valamint a gyermeket megillető jogok érvényesítésével, demokratikus és humanista elvek alkalmazásával, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével végezzük, együttműködésben a szülőkkel és az iskolával. A nevelőtestület a diákokat felelős történelmi gondolkodásmódra, az emberiség és a világ összes civilizációjának minden humánus, kulturális teljesítménye, ezen belül kiemelten a magyarság és a Kárpát-medencei népek több mint ezer éves hagyományainak, kulturális értékeinek tiszteletére és megbecsülésére neveli. A testület minden tagja személyileg felelősnek tartja magát a kollégiumban folyó – a fentiekben leírt szellemiségű - munkáért. A testület támogatja a gondolatok szabad áramlását, a nyílt szellemű vitát, az önálló és közösségi munkát, az önálló kezdeményezéseket, éppen ezért épít a diákok öntevékenységére, önszerveződő képességére. Ezáltal kollégistáinknál kialakul: - az önállóság - a kezdeményezőkészség - kreativitás Biztosítjuk minden diákunk számára: - a kultúrált lakhatási és ellátási feltételeket a kollégiumi épületek teljes felújításával ( 2-3 ágyas , zuhanyzós, internet hozzáféréses szobák ) és a személyes élettér kialakításának lehetőségével Fontos alapelvünk: - az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vétele (kollégiumi csoportalakítás szempontjai, kollégiumi elhelyezés, csoportfoglalkozások tartalma) - az esélyegyenlőség biztosítása a ki és nagy településről érkezett tanulók között (mentorálás, diáksegítő hálózat) - a szülők és a pedagógusok együttműködése (szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, projektnapok, szülői választmány bevonása) - a személyes kapcsolatok kialakítása a pedagógus és a diák között (egyéni fejlesztés, mentorálás, tutorálás) 3.4. Értékrendszerünk
10
A tanulókkal való folyamatos együttélés a kollégiumban a pedagógusokra nagy felelősséget ró. A pedagógia minden apró elemének értékközvetítő szerepe van. A nevelőtanárnak mind külső megjelenésében, beszédében, társas viszonyaiban, minden pillanatban példát kell mutatnia, és az emberi és társadalmi értékekre kell nevelnie. Ezek: becsület, tolerancia, szeretet, empátia, felelősség, önfegyelem, helyes önértékelés, önművelés, segítőkészség, hazaszeretet. Becsület: az adott szó, a tett ígéret teljesüljön. Tolerancia: elfogadjunk mindenkit olyannak, amilyen, és tanuljuk meg, hogy a más nem mindig rossz vagy helytelen. Tiszteljük mások véleményét, személyiségét. Szeretetet a család, a társak, a közösség és a haza iránt. Életszeretet. Empátia: képesek legyünk megérteni a környezetünkben élők motivációit, érzelmi megnyilvánulásait, tudjunk elfogadóan segíteni. Tudjunk felelősséget vállalni, felelősséget viselni, felelősen dönteni. Fegyelem magunkkal és másokkal szemben. Fegyelem a tanulásban, a munkában. Helyes önértékelés, hogy legyen készségünk és akaratunk a folyamatos önművelésre, az egy életen át tartó tanulásra. 3.5. Céljaink Elsődleges célunk: az együttműködési képesség és a demokratizmus fejlesztése. Ennek kialakítása után lehetséges a hátrányos helyzetű tanulók segítése, a leszakadók felzárkóztatása, a tehetségek felkutatása és kibontakoztatása, a tanulók neveltségi szintjének, igényszintjének emelése. A kollégiumnak pozitív szociális szokásokat és mintákat kell közvetítenie, fejlesztenie kell a szociális készségeket: empátia, tolerancia, konfliktuskezelő-, vita- és szervezőkészség. Fontos továbbá a tanulók önismeretének, önbecsülésének fejlesztése. A kollégium nevelési feladataihoz tartozik a szabadidő kulturált eltöltésére, a kulturált párkapcsolat kialakítására, a családi életre, az ésszerű háztartásvezetésre való nevelés is. A kollégiumunk funkciórendszere a következő: - szociális
11
- szocializációs - életmód-mintaadó, motivációs - felzárkóztató - tehetséggondozó - pályaorientációs. Mindezek segítségével remélhető, hogy pedagógiai tevékenységünk eredményes lesz.
4. A nevelőmunka konkrét területei a kollégiumban 4. 1. A tanulmányi munka segítése 4.1.2. A tanulási kultúra fejlesztése Meghatározó jellegű a tanulási motívumok fejlesztése, melyek elősegítik, hogy a diákok számára a tanulás életprogramjuk elengedhetetlen részévé váljon, felkeltse bennük a kíváncsiságot, a megismerési, felfedezési vágyat. A csoportnevelőknek, a beosztott pedagógusnak, valamint a tanulóval egyénileg foglalkozó nevelőtanárnak ennek érdekében változatos módszereket kell alkalmaznia. Ezen kívül a tanév elején fel kell mérnünk a tanulási stílusokat és képességeket. A rászoruló diákoknak módszertani segítséget kell nyújtanunk szervezett foglalkozások keretében. A kollégium feladata, hogy biztosítsa a nyugodt és zavartalan tanulás feltételeit, és lehetőséget adjon arra, hogy a tanulók elsajátíthassák a helyes tanulási módszereket. Ennek érdekében a következő tevékenységeket szervezzük kollégiumunkban: - A kollégiumi csoportok - csoportfoglalkozás keretében – megismerkednek a különböző tanulási módszerekkel, amelynek hatására saját, hatékony tanulási módszerüket kialakítják - A szilenciumi időben biztosítjuk a nyugodt tanulási feltételeket - A tutotorálás keretében tanulópárok, mentor tanárok segítik a tanulmányi munkát 4.1.3. Felzárkóztatás, a pályaorientáció segítése
tehetségek
kiválasztása
és
gondozása,
a
A kollégium célja, hogy segítse a tanulásban elmaradt gyerekeket, biztosítsa annak esélyét, hogy a tehetséges tanulók képességeiket továbbfejlesszék, tudásukat bővítsék. Feladatunk a tanulók képességeinek felismerése, a tehetséges tanulók kiválasztása, a tanulók közötti képességbeli különbségek kezelése és ennek megfelelően a pályaorientáció segítése.
12
Feladatunk, hogy a kudarcélménytől való szorongást megszüntessük, felfedeztessük a tanulás örömét, működtessük a mindenkiben meglévő vagy mindenkiből előhozható kíváncsiságot, fejlesszük a tanulási hatékonyságot, a rendszerező-képességet, mert csak a belülről fakadó késztetés eredményez tartós tudást. Fontos tehát, hogy felkeltsük a diákok becsvágyát, kitartását. Ennek érdekében a következő tevékenységeket végezzük: - Tantárgyi korrepetálást szervezünk heti rendszerességgel (földrajz, történelem, fizika, matematika, német, angol, kémia, vendéglátásidegenforgalom, magyar) - Fejlesztő foglalkozásokat szervezünk heti rendszerességgel (vizuális kultúra , anyanyelv, logika és sport) - A tehetségek kibontakoztatására külön foglalkozásokat szervezünk heti rendszerességgel ( rajz, vendéglátás-idegenforgalom ) - Tanulást segítő foglalkozásainkon kooperatív módszereket alkalmazunk ezáltal fokozódik a tanulás hatékonysága - Pályaorientáció keretében széles körben megismertetjük diákjainkat a különböző szakmákkal ( csoportfoglalkozások, előadások ) - Differenciált foglalkozások A tanulók eltérő felkészültségi szinttel, különböző ismeretanyaggal érkeznek. A szilenciumokon és a csoportfoglalkozásokon belül ezért alapvető a differenciált foglalkozás. A lemaradó tanulók felzárkóztatására külön foglalkozásokat szervezünk. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tehetséges tanulók felkarolására is, különösen akkor, ha az adott tanuló hátrányos helyzetű. A tevékenységek színterei: szakköri órák, sportköri órák és minden egyéb, diákjaink részvételével kapcsolatos foglalkozás: versenyekre való felkészítés, kézműves szakkörök, fotó szakkör, társastánc, irodalmi szakkör, közéleti szerepvállalás. A pályaorientáció segítése Kollégiumunkat saját iskolánk diákjai veszik igénybe, így a többségük a vendéglátás és idegenforgalmi szakirányt választja, de midig akadnak, akiknek más elképzelésük van. A tanuló képességeinek, érdeklődésének és tanulmányi eredményének megfelelően reálisan próbáljuk a lehetőségeket felmérni és tájékoztatni a tanulókat. A végzős tanulókkal a csoportfoglalkozások keretében külön is foglalkozunk a továbbtanulás gondjaival, a főiskolán és egyetemen megváltozott
13
tanulási módszerekkel, az önállóvá válás fontosságával, rávilágítva arra, hogy a továbbiakban milyen munkalehetőségei lesznek. 5. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő tevékenységek Hátrányos helyzetűnek tekintjük mindazon tanulókat, akik tanulásban vagy szociálisan hátrányos helyzetűek, valamint azokat, akiknek valamilyen speciális foglalkozásra van szükségük ahhoz, hogy az életben egyenlő esélyekkel induljanak. A kollégiumban külön figyelmet fordítunk arra, hogy felismerjük a szociális képességek tekintetében fejletlen és/vagy beilleszkedési zavarral küszködő és motivációjukat tekintve fejletlen tanulót. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinkat az iskolával egyeztetve - ahol az ifjúságvédelmi adatlapok ezt tartalmazzák - igyekszünk pontosan felmérni és szükség szerint segítséget nyújtani. A segítség lehet egyéni és csoportos: - beilleszkedést segítő foglalkozások, mint a személyiségfejlesztés, a helyes énkép kialakításának lehetősége, - közös programokon való részvétel, - prevenciós mentálhigiénés előadások szervezése részükre. - pályázati lehetőségek ismertetése és pályázatkészítés segítése. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy felismerjük, és egyéni bánásmódban részesítsük a rejtett dysgráfiás, dyslexiás, dyscalculiás tanulókat. A hátrány felismerése mindannyiunk feladata és felelőssége. Feltétlen szükség van tehát a nevelőtestületen belüli folyamatos információáramlásra. 5.1.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A Közoktatási Törvény 30. és 41. §s-a szerint abban a kérdésben, hogy a gyerek, a tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. (mentorálás) A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: hiperaktivitás szorongásos magatartás mozgáskoordináció zavarai a nyelvi működés zavarai részképesség (dyszlexia, dyszgráfia)
14
antiszociális magatartás önértékelés hibái a logikus gondolkodás problémái. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek: az egyéni képességekhez igazodó tanórán kívüli tanulás megszervezése az egyéni foglalkozások a felzárkóztató foglalkozások (fizika, kémia, történelem, matematika, földrajz, angol, német, magyar, informatika-gépírás, vendéglátásidegenforgalom) a továbbtanulás irányítása, segítése a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre nevelése. fejlesztő pedagógus foglalkoztatása. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. (egyéni fejlesztési terv készítése). 5.2.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. A Közoktatási Törvény 19. §s-a szerint a pedagógus feladata a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában való közreműködés. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: csoportbontás az iskolai könyvtár, valamint az intézmény más létesítményeinek ingyenes használata a szülők, a családok, nevelési, életvezetési gondjainak segítése (fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet) továbbtanulás irányítása, segítése nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal (mentorálás) szoros kapcsolattartás az illetékes polgármesteri hivatalokkal és gyermekjóléti szolgálatokkal, hogy a szociális hátrányban lévő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A szociális hátrányok intézményünkben
enyhítésére
szolgáló
pedagógiai
tevékenységek
15
Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, amely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltatja. A kollégium életében fontos feladat a hátrányok csökkentése, az esélyek kiegyenlítődése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire. a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése a szociokulturális hátrányok csökkentése: - szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása a kollégiumban - tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szüleiknek - felzárkóztató, illetve érettségire felkészítő programok szervezése - pályaorientációs tevékenységek szervezése - felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel pályázatok figyelése, jelentkezés pályázatokra az érintett tanuló érdek- és esélyérvényesülésének elősegítése. A hátrány felismerése mindannyiunk feladata és felelőssége. Feltétlen szükség van tehát a nevelőtestületen belüli folyamatos információáramlásra A tehetséggondozás első lépése a tehetséges tanulók felismerése. Mivel a kreatív személyiségeket általában divergens gondolkodásukról lehet felismerni, minden tanév elején kell ilyen irányú felmérést végeznünk. A tehetséges tanulókat motiválni kell, a kiemelkedő eredmények elérése érdekében megkülönböztetett figyelmet, programokat, egyéni fejlesztést, gazdagítást igényelnek. Kollégiumunkban különböző végzettségű szaktanárok segítik egyéni és csoportos foglalkozások keretében a tehetséggondozást. 6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység 6.1. A gyermekvédelmi munkát meghatározó elveink: - minden kollégista diákot előítéletek nélkül segítünk, védünk, hallgatunk meg, kérdezünk, - tiszteletben tartjuk a diákok személyiségét, emberi méltóságát, - mindenkihez tapintattal közelítünk,
16
- betartjuk a titoktartás szabályait, - senkit nem juttatunk igazságtalan előnyökhöz, - figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett tanulók közösségi kapcsolatait, közösségbe épülését, - ügyelünk rá, hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetés ne érhesse őket. Fontos célkitűzésünk Pedagógiai tevékenységünk kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik diák származása, színe, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása miatt, vagy bármely más oknál fogva hátrányos, esetleg kitaszított helyzetbe kerüljön. Különös figyelemmel kísérjük tehát a kollégiumba kerülő állami gondozott, szociálisan hátrányos helyzetű, vagy egyéb okból hátrányos helyzetű tanulók fejlődését. A veszélyeztetettség felismerése elsődleges feladat, ebben az iskolával, az osztályfőnökkel való egyeztetés nagy segítség számunkra. A veszélyeztetettség felismerése, külső megjelenési formáinak észrevétele, kiszűrése elsődleges feladatunk, melyek a következők lehetnek: - szabados életforma, csavargás, sajátos életvitelt tükröző külső öltözködésben, hajviseletben, ékszerezettségben, - italozás, dohányzás, - szélsőséges politikai nézetek hangoztatása, - kisvallásokhoz való csapódás, - drogfogyasztás. A gyermekvédelmi munkát meghatározó elveink: - minden kollégista diákot előítéletek nélkül segítünk, védünk, hallgatunk meg, kérdezünk, - tiszteletben tartjuk a diákok személyiségét, emberi méltóságát, - mindenkihez tapintattal közelítünk, - betartjuk a titoktartás szabályait, - senkit nem juttatunk igazságtalan előnyökhöz, - figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett tanulók közösségi kapcsolatait, közösségbe épülését,
17
- ügyelünk rá, hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetés ne érhesse őket. 6.2. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok: - feltárás - prevenció - együttműködés külső szervezetekkel - az esetleges juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének meghatározása. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a Közoktatási Törvény és a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 6. §s-a rendezi. Az intézmény valamennyi pedagógusa közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában. A tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében minden pedagógus együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. Az iskolában és a kollégiumban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárására a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeménye Együttműködés: • az iskola vezetésével az osztályfőnökökkel az iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral kollégiumi nevelőtanárokkal, csoportvezetőkkel. A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai: a gyermek elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.)
18
segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése a rendszeres iskolájába járás folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése. Az intézmény gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére az okok feltárására az okok megszüntetésére. Az iskolai és kollégiumi gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás. Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: indulási hátrányok csökkentése a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése felzárkóztató foglalkozások iskolai étkezés lehetősége az egészségügyi szűrővizsgálat az egészségnevelő és mentálhigiénés programok szervezése a családi életre való nevelés a személyes és egyéni tanácsadás a szülőkkel való együttműködés a szenvedélybetegségek megelőzése a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások). a diákok korának megfelelő tartalmat és stílust a pedagógiai szempontok érvényesülését szocializációs nap szervezése egészségnap szervezése ability nap szervezése Pedagógusaink, csoportvezetőink ifjúságvédelmi feladatai - A csoportvezetőknek kapcsolatot kell tartani a szülőkkel vagy nevelőszülőkkel, illetve nevelőintézettel, a tanuló lakhelye szerinti önkormányzattal.
19
- Együtt kell működniük az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével, aki a kollégium nevelőtanára, így a kollégium ifjúságvédelmi munkáját is összefogja és koordinálja. - Közre kell működniük a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. - Kötelességük, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják és ezek elsajátításáról meggyőződjenek. - Feladatuk a szülők és gyerekek tájékoztatása a szociális és pályázati lehetőségekről. - A nevelőnek tájékoztatnia kell a tanulót és szüleit arról, hogy milyen intézkedéseket tart szükségesnek a tanuló érdekében. A beilleszkedési, tevékenység
magatartási
nehézségekkel
összefüggő
pedagógiai
A beilleszkedési vagy/és magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal való foglalkozás során különösen fontos, hogy kiderítsük, milyen okok állnak viselkedésük hátterében, és ennek megfelelően segítsük őket nehézségeik leküzdésében. Különös figyelmet kell a visszahúzódó, csendes diákokra fordítanunk az egyéni foglalkozások és a csoportos tevékenységek során egyaránt, mert problémáik sokszor rejtve maradnak, éppen visszahúzódó magatartásuk miatt. Erősíteni kell a csoportokban a toleranciát, a felelősségérzetet, az egymásra figyelést. A példamutató befogadó nevelői magatartás meggátolhatja ezeknek a tanulóknak a perifériára kerülését. Egyéni, illetve csoportos fejlesztéssel, felzárkóztató programokkal integrálódhatnak a közösségi életbe. Ezért különösen fontos olyan változatos tevékenységek biztosítása, hogy minden kollégista érdeklődésének megfelelő elfoglaltságot találjon. Vannak olyan kollégiumi rendezvényeink, melyeken tudatosan minden kollégista részvételére számítunk. (Kollégiumi karácsony, farsang, húsvét, különböző vetélkedők, versenyek). 7. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei
20
A kollégisták személyiség fejlesztésére irányuló nevelőmunkánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulók közösségben illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása kollégiumunk nevelő munkájának alapvető feladata. 7.1. Módszertani feladatok 7.1.1. Vezetői szinten: - a neveléstudományi, pszichológiai, szociológiai eredmények adaptálása a pedagógiai gyakorlatban. - kapcsolat a külső társadalmi környezet szervezeteivel, vezetőivel (szülők, iskola, szponzorok) - nevelési folyamat eredményvizsgáló módszereinek kidolgozása. - diagnosztikus, összegző és minősítő értékelésének alkalmazása - a demokratikus intézményi fórum-rendszerek működtetése - információ és vezetéselméleti ismeretek és eredmények beillesztése a vezetési folyamatba. - az intézmény image-nek megteremtése, a menedzselési koncepció megvalósítása, a bevételt is eredményező gazdálkodás elősegítése 7.1.2 Nevelőtestületi szinten: - részvétel a pedagógiai munkában, a tervezési szakaszban az elképzelések vitájában - a megoldó magatartás felvállalása a végrehajtás fázisában - az interperszonális kapcsolat mélyítése a tanulókkal - az intézményi azonosságtudat mélyítése - a teljesítményorientált nevelési folyamat vezérlése - az értékelési technikák funkcionális alkalmazása - színes választékos tevékenységszerkezet, programkínálat kezdeményezése - a mentálhigiéné a rekreációs és a szocializációs folyamat segítése, vigyázása 7.1.3. Diákközösségi szinten: - a demokratizmus tanulása, részvétel a döntési folyamatban - új típusú önkormányzati tevékenység kialakítása - a közösségi fórumok és jogosítványok működtetése
21
- cselekvő részvétel az önszabályzó, önértékelő képesség kialakításában - a feladatok végrehajtásában aktivitás, állandó motiváció 7.4. Testi és lelki egészség: A személyiség fejlesztése, a fizikai állóképesség növelése. A sport egészségmegőrző szerepének felismertetése. Egészséges életmódra való nevelés. A teljesítmények elismerése- egészséges versenyszellem kialakítása kollégistáinknál. A prevenció (megelőzés) káros szenvedélyek terén.
A testi egészség: A sportmunkát szervező team kialakítása. A tanulók érdeklődésének, tehetségének felmérése. A tömegsport népszerűsítése, rendszerességre nevelés. A sportmunka szakmai és szervezési tapasztalatainak átadása, új módszerek alkalmazása. Értékelési és jutalmazási rendszer kidolgozása. A higiénia követelményeinek betartása. A testi egészség állandó figyelemmel kísérése A lelki egészség: A kollégisták szűkebb és tágabb környezetének feltérképezése. A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás segítése. Lehetőség biztosítása az egyéniség kibontakozására. Bevésés és koncentráció erősítése, az érdeklődés felkeltése. Egyéni harmónia, kiegyensúlyozottság biztosítása, jövőkép kialakítása, stabil életcél. A program megvalósításának módszerei, feltételei: - egyéni és csapatversenyek kollégiumok között - előadások, filmvetítés, élménybeszámolók - az osztályfőnöki és a kollégiumi nevelőtanári munka összhangjának megteremtése - kapcsolat a testnevelők munkaközösségével - a baráti és egyéb emberi kapcsolatok figyelemmel kísérése - együttműködés az iskola ifjúságvédelmi felelősével - a sportpályák, a tornaterem és a kondicionálóterem használati idejének bővítése
22
- az életminőséget javító berendezések beszerzése, korszerűsítése 7. 5. Egészség, életvitel, személyiségfejlesztés 7.5.1. Egészséges és kulturált életmódra nevelés Fontos a megfelelő életritmus, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A tanulók rendelkezzenek olyan ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, melyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Feladatunk biztosítani, hogy a kollégium legyen minden részletében kulturált, esztétikus közeg, ahol a tanulók jól érzik magukat. Ez egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket, műveltségüket. A kollégium kulturális és sportélete is járuljon hozzá, hogy a gyermekek és fiatalok helyes életmódmintát válasszanak maguknak. A fentiek érdekében kollégiumunk a következő lépéseket tette, illetve teszi a jövőben: - Megfelelő napirend kialakításával és betartásával neveljük diákjainkat a napi életritmus kialakítására. A rendszerességre nevelést kiemelten fontosnak tartjuk. - Megköveteljük a hálószobák rendjét és tisztaságát, folyamatosan ellenőrizve, segítve és ösztönözve diákjainkat a megfelelő szint elérésére, a legszűkebb környezetükért való felelősségük kialakítása érdekében. - Diákügyeletes rendszert működtetünk a hálószobák és a közös helyiségek rendjének és tisztaságának biztosítására. - Tisztasági versenyt hirdetünk a szobák között, melynek jutalmazása az egész szobát érinti. - A kollégium környékének tisztántartása kiemelt feladatuk a tanulóknak. - Felhívjuk figyelmüket a napi tisztálkodás, a személyes higiéné és ruházatuk tisztántartásának fontosságára. - A csoportnevelőknek figyelniük kell arra, hogy a diákok megfelelően, rendszeresen táplálkoznak-e, és fel kell hívniuk a tanulók figyelmét ennek fontosságára. Diákjainknak lehetőségük van főzésre, konyha és hűtőszekrény használatára.
23
- A helyes táplálkozás fontosságáról esetenként előadásokat tartanak a diákoknak. - A tanítási órák után legalább egy óra szabadidőt biztosítunk diákjaink számára, melynek során egyéni igényeik szerint mozoghatnak, pihenhetnek, felfrissülhetnek a szilencium kezdete előtt, majd ugyanígy a szilencium végeztével. - Diákjaink pihenéshez való jogát a napirend szerinti pihenőidő, takarodó szigorú betartásával biztosítjuk. - Hetente működik foci, kézilabda, aerobic edzés. - A konditermet, szaunát térítés ellenében igénybe vehetik tanulóink hetente két alkalommal. - A fentiek közül szabadon választhatóan kötelező diákjaink számára valamilyen sportkörön, szakkörön való részvétel. Ha egyéb sportolási igény felmerül, a létszámtól függően további sportfoglalkozásokat szervezünk. - Májusban, szeptemberben igénybe vehetik diákjaink a fenntartónk által üzemeltetett strandot, ahol Vizimentő-szolgálat működik. A helyes életmód és életvitel kialakításában, bár a csoportnevelő pedagógusok szerepe a diákok mindennapjaiban nagyon hangsúlyos, a kollégium minden nevelőtanárának aktívan részt kell vállalnia. 7.6. A személyiség fejlesztése A személyiségfejlesztés sarkalatos pontja az önismeret fejlesztése. Nagyobb teret kell adnunk annak, hogy a tanulók értékelni tudják önmagukat, viselkedésüket, teljesítményüket, társaikat. Hangsúlyozzuk: törekedniük kell mind a testi, mind a lelki egészségük fenntartására. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal saját testüket, szervezetüket, pszichikumukat, a testi és lelki betegségeket, megelőzésüket, az egészség megőrzését, az egészséges életmódot. Ehhez a csoportfoglalkozásokon túl szakemberek segítségét is igénybe vesszük. Ugyanakkor a személyiségfejlesztés minden nevelő feladat. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában az Önismeret és pályaválasztás, valamint az Egyén és közösség témakörök megfelelő részterületeit játékos önismereti, személyiségfejlesztő célú közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások keretében oldjuk meg.
24
A foglalkozásoknak nagy jelentőséget tulajdonítunk, mert segítségükkel nem csak önmagukat ismerik meg jobban a diákok, hanem a közösséghez tartozás élményét is elmélyítik. 7.7. Művészeti és információs kultúra fejlesztése, korszerű világkép kialakítása A kollégiumi nevelés fontos feladata a világban való tájékozódás segítése a természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, az információs kultúra fejlesztésével, művészeti élmények befogadására való lehetőségek nyújtásával. Ennek érdekében naponta számítógépet használhatnak internet-hozzáféréssel, rendszeres színházlátogatást szervezünk. A veszprémi Petőfi Színház előadásaira bérletük van tanulóinknak (évi négy alkalom) A fenntartó könyvtárát ingyen használhatják diákjaink. Kollégiumunkba olvasó van kialakítva, napilapok és folyóiratok járnak, melyek a diákok rendelkezésére állnak. Az Alapprogramban előírt foglalkozásokon kívül a diákok érdeklődésének, igényeinek megfelelő előadásokat is szervezünk (kiállítások látogatása -Bodies, Rovartani, Egry Múzeum, Jókai villa, Csodák Palotája) 8. Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok ápolása és továbbfejlesztése a kollégiumban Az iskolában rendezett ünnepségeken, megemlékezéseken a kollégium tanulói is kötelezően részt vesznek. Ezeken a napokon a kollégiumban külön ünnepséget, megemlékezést nem tartunk. A hagyományok ápolása, továbbfejlesztése minden felnőtt – és diákközösség feladata. A Nevelőtestület és a Diákönkormányzat dönti el, hogy milyen kollégiumi eseményt tart alkalmasnak a kollégiumi hagyományrendszerbe való beépítésre, esetleg elhagyásra. A kollégiumi rendszer hagyomány kiépítése nevelő célzatú, mely egyben mélyíti a kollégiumhoz való tartozás érzését a diák és a felnőtt közösségekben egyaránt. A kollégiumban rendezett programok sikerességének elősegítése valamennyi tanuló fontos feladata. Vonatkozik ez azokra a rendezvényekre is, amelyeket a kollégiumon kívül, más intézményeknél szerveznek, s amelyeken a kollégium képviseltetni kívánja magát. A kollégiumi ünnepélyek, rendezvények szervezését a Diákönkormányzat irányításával a diákközösségek végzik, az igazgató és a nevelőtestület egyetértésével és támogatásával. Névadónk – Egry József– tiszteletére külön figyelmet kell fordítani, munkásságáról, életművéről minden évben meg kell emlékezni.
25
Ezen kívül hagyományos rendezvénynek számítanak például a következők: a) az elsősök bemutatkozása vidám műsorral a „Gólyaavatás” keretében, b) a mindenkori negyedikesek búcsúrendezvénye, a „Karácsony” est, c) a negyedikesek ünnepélyes keretek közötti búcsúztatása / ballagása /. A kollégiumi rendezvényeken a nevelőtanárok jelenléte kötelező még akkor is, ha annak időtartama nem esik bele a munkaidejükbe. Továbbfejlesztési lehetőségek: Kollégiumunk tevékenységi rendszerének minden területén szeretnénk újabb hagyományokat teremteni. A sikeresen szereplő sportolók jutalmazása mellett a legjobbakat kiváló-kollégista címmel szeretnénk jutalmazni. Városunk történetéről vetélkedőt rendezünk a kollégiumok között. Rendszeres mezei futóversenyre invitáljuk a kollégistákat. Remélhetőleg sikere lesz a meghívásos nagypályás labdarúgó tornánknak.
9. A kollégiumi tevékenység szerkezete A 46/2001. (XII. 22. ) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról meghatározza a kollégiumunk tevékenységét.
9. 1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások 9.1.1. Tanulást segítő foglalkozások a/. Szilencium A szilenciumon való részvétel minden kollégista diák számára kötelező. A házirendben meghatározottak szerint felmentés adható. A hatékony szilenciumi munkát biztosító módszerek: - a foglalkozások pontos és következetes kezdése, - a szilenciumi fegyelem biztosítása, - a tanulmányi eredmények nyilvántartása. A kollégium biztosítja - a tanári felügyeletet,
26
- pótszilenciumi foglalkozást, - nyugodt körülményeket, - tanári segítségnyújtást, korrepetálást. b/. Egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások Felzárkóztatás: a tanulók eltérő képzettségi szinttel érkeznek hozzánk, a kollégiumi tanulás lehetőségeinek, módszereinek, jellegzetességeinek elsajátítása, megszokása nem könnyű feladat számukra. Ezért szükség van: - előadásra és beszélgetésre a hatékony tanulási módszerekről, a kollégiumban bevált szokásokról, tanulásmódszertan tanítására kollégiumi csoportfoglalkozások keretében heti rendszerességgel - a kikérdezés módszerének alkalmazására, tanulmányi eredménytől függően napi rendszerességgel - az önértékelés fejlesztésére, csoportfoglalkozások keretében, heti rendszerességgel.
9.1.2. A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások a/. Egyéni törődést biztosító foglalkozások Lehetőséget kell biztosítani a tanulóknak, hogy egyéni problémáikat feltárják, problémáik megoldására a pedagógus tanácsot adjon. Egyéni szükségletek szerint -
a tanulmányi munka segítése, számonkérés, napi feladatok megbeszélése, iskolai élmények, kudarcok megbeszélése, családi események, gondok megbeszélése.
b/. Csoportfoglalkozások A csoport a kollégium egyik legfontosabb szervezeti egysége. A kollégiumunkban 7 csoport működik, melyek foglalkozásain a kollégiumi alapprogram témaköreit dolgozzák fel. A foglalkozásokat a csoportvezető tanár tartja, heti rendszerességgel melyen elsősorban a kollégiumi nevelés alapprogram szerinti témakörök feldolgozása, a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik.
27
9.1.3. A tanórán kívüli, szabadidő eltöltését biztosító foglalkozások A kollégium a Pedagógiai Program alapján éves tanulói foglalkozási tervet készít, melynek elkészítéséhez minden tanév első hetében felmérést készítünk arról, hogy tanulóink milyen szabadon választható foglalkozásokon kívánnak a tanév során részt venni. A kollégiumban változatos programok várják a diákokat. Minden tanév végén felmérés előzi meg a programtartalmak meghatározását, amely felmérés a következő évi tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek tervezését segíti. A felmérést a kollégiumi csoportvezetők végzik. Az igények összesítése után történik meg az egyeztetés a már meglévő kínálattal. A működő szakkörök sikerességét szintén egy közvélemény kutatás és látogatottsági felmérés adatai alapján állapítjuk meg. Mivel a szakkörök népszerűsége csökkenhet, és új igények merülhetnek fel így új szakkörök indítását is tervezzük. 2008. májusjúnius hónapban hirdette meg a kollégium a következő évi (2008/2009) szakköri kínálatot. A kollégiumi diákság a tanév végéig írásban, előzetesen jelentkezik a meghirdetett szakkörökre. A 2008 / 2009. tanév elején a kollégiumi csoportvezetők segítségével pontosítják a szakköri jelentkezéseket, majd a diákok is megerősítik ezt. A felmérések eredményeként a 2008 / 2009. tanévben a következő szakkörök (szabadidős tevékenységek) indultak be. Országjárás vezető Kollégiumi újság Sárkányhajó Borászati-gasztronómiai Fotó Süti klub Orosz Furulya Angol Íjászat Színház Kézműves Tűzzománc Rajz Időjós Labdarúgás Kézilabda
28
Horgász Mindentudás egyeteme Gyöngyszövő A kollégium minden tanév félévében a DÖK-kel közösen felülvizsgálja a szakkörök működését. A változtatás lehetősége így félévente adott a diákok számára. A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A szakkörökön kívül a szabadidő hatékonyabb eltöltéséhez kínáljuk a következő programokat még: -
érdeklődési körökre épülő előadások, szervezett kirándulások sporteseményeken való részvétel, mozi, színház látogatása. uszodalátogatás korcsolyázás
9.2. Mentorálás A mentorálásnak az kollégium két típusát alkalmazza: tanári, és diákmentorálást. A diákok mentális állapotának előzetes felmérése alapján kimutatásra kerül, hogy a jelenlegi oktató- nevelő munka mellett mely diákoknak van szüksége egy másfajta segítő tevékenységre. A felnőtt mentorok mellett működik a kortárssegítő (diákmentor)- rendszer: Diáksegítők kiválasztása (önkéntesség és alkalmasság) Diáksegítők felkészítése (tréning) Kollégium tájékoztatása a rendszerről Belépő 9. évfolyam kötelező csatlakozása A mentorok és mentoráltak (9. évfolyam) az első hónapban véletlenszerűen párosítva (4-5 fő 9. évfolyam és egy fő diákmentor felsőbb évfolyam) Egy hónap után a diákok önkéntesen választhatnak diákmentort és felnőtt mentort Mentorsegítő információs rendszer kiépítése a kollégiumok és az iskola között
29
A mentorrendszer elősegíti a továbbtanulási mutatók jelentős javulását, a diákok megfelelő szocializációját. 9.3. Időbeosztás
Tanulást segítő foglalkozások: Naponta hétfőtől csütörtökig napi három óra, összesen heti 12 óra szilenciumot, illetve tanulószobai foglalkozást tartunk. Ezen kívül heti egy órában folytatunk felzárkóztató, tehetséggondozó vagy speciális ismereteket adó egyéni fejlesztést megvalósító egyéni vagy csoportos foglalkozásokat – ez összességében heti 13 óra/ csoport.
Kollégiumi csoportfoglalkozások: A kollégiumi csoportok nevelési feladatait ellátó, egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozást heti egy órában. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő eltöltését szolgáló kötelező, de szabadon – a kollégium által biztosított lehetőségek közül – választható foglalkozást szintén heti egy órában tartjuk. Ez összesen 15 óra/ csoport Szabadidő szervezése (egyéb szakkörök, foglalkozások): Heti 9 óra / csoport. A fenti elfoglaltságok kötelezőek, a felzárkóztató, tehetséggondozó, speciális ismereteket adó, felkészítő egyéni és csoportos foglalkozások alól azonban – a házirendben meghatározott elvek szerint – felmentés kapható.
Hétfő 15:00-16:00
Kedd 15:00-16:00
Szerda 15:00-16:00
Csütörtök 15:00-16:00
Tanulást segítő
Tanulást segítő
Tanulást segítő
Tanulást segítő
Péntek
30
16:00-17:00
16:00-17:00
16:00-17:00
16:00-17:00
csoportfoglalkozás csoportfoglalkozás csoportfoglalkozás csoportfoglalkozás 17:30-20:30 17:30-20:30 17:30-20:30 17:30-20:30 szilencium
szilencium
szilencium
szilencium
20:30-21:30
20:30-21:30
20:30-21:30
20:30-21:30
egyéni fejlesztést egyéni fejlesztést egyéni fejlesztést egyéni fejlesztést megvalósító megvalósító megvalósító megvalósító
10. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A kollégisták személyiség fejlesztésére irányuló nevelőmunkánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulók közösségben illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása kollégiumunk nevelő munkájának alapvető feladata. 10.1. Módszertani feladatok: 10.1.1. Vezetői szinten: a neveléstudományi, pszichológiai, szociológiai eredmények adaptálása a pedagógiai gyakorlatban. kapcsolat a külső társadalmi környezet szervezeteivel, vezetőivel (szülők, iskola, szponzorok) nevelési folyamat eredményvizsgáló módszereinek kidolgozása. Diagnosztikus, összegző és minősítő értékelésének alkalmazása A demokratikus intézményi fórum-rendszerek működtetése Információ és vezetéselméleti ismeretek és eredmények beillesztése a vezetési folyamatba. Az intézmény image-nek megteremtése, a menedzselési koncepció megvalósítása, a bevételt is eredményező gazdálkodás elősegítése 10.1.2. Nevelőtestületi szinten:
31
részvétel a pedagógiai munkában, a tervezési szakaszban az elképzelések vitájában a megoldó magatartás felvállalása a végrehajtás fázisában az interperszonális kapcsolat mélyítése a tanulókkal az intézményi azonosságtudat mélyítése a teljesítményorientált nevelési folyamat vezérlése az értékelési technikák funkcionális alkalmazása színes választékos tevékenységszerkezet, programkínálat kezdeményezése a mentálhigiéné a rekreációs és a szocializációs folyamat segítése, vigyázása 10.1.3. Diákközösségi szinten: a demokratizmus tanulása, részvétel a döntési folyamatban új típusú önkormányzati tevékenység kialakítása a közösségi fórumok és jogosítványok működtetése cselekvő részvétel az önszabályzó, önértékelő képesség kialakításában a feladatok végrehajtásában aktivitás, állandó motiváció
10.2. Testi és lelki egészség: A személyiség fejlesztése, a fizikai állóképesség növelése. A sport egészségmegőrző szerepének felismertetése. Egészséges életmódra való nevelés. A teljesítmények elismerése- egészséges versenyszellem kialakítása kollégistáinknál. A prevenció (megelőzés) káros szenvedélyek terén. A testi egészség: A sportmunkát szervező team kialakítása. A tanulók érdeklődésének, tehetségének felmérése. A tömegsport népszerűsítése, rendszerességre nevelés. A sportmunka szakmai és szervezési tapasztalatainak átadása, új módszerek alkalmazása. Értékelési és jutalmazási rendszer kidolgozása. A higiénia követelményeinek betartása. A testi egészség állandó figyelemmel kísérése A lelki egészség: A kollégisták szűkebb és tágabb környezetének feltérképezése. A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás segítése. Lehetőség biztosítása az egyéniség kibontakozására. Bevésés és koncentráció erősítése, az érdeklődés felkeltése. Egyéni harmónia, kiegyensúlyozottság biztosítása, jövőkép kialakítása, stabil életcél.
32
A program megvalósításának módszerei, feltételei: - egyéni és csapatversenyek kollégiumok között - előadások, filmvetítés, élménybeszámolók - az osztályfőnöki és a kollégiumi nevelőtanári munka összhangjának megteremtése - kapcsolat a testnevelők munkaközösségével - a baráti és egyéb emberi kapcsolatok figyelemmel kísérése - együttműködés az iskola ifjúságvédelmi felelősével - a sportpályák, a tornaterem és a kondicionálóterem használati idejének bővítése - az életminőséget javító berendezések beszerzése, korszerűsítése 11. Kapcsolattartás és az együttműködés formái: az iskolával és a szülővel a) Kapcsolat az iskolával A kollégium a nevelés minden területén - különösen a közösségi nevelésben – az iskola legfőbb segítője. Alapvető jelentőségű tehát a kollégium és vele kapcsolatos iskola folyamatos, szoros együttműködése. A kollégium igazgatója- az iskolai pedagógiai programmal egyeztetve elkészíti a kollégium pedagógiai programját, ami része az iskolai pedagógiai programnak. A nevelőtanár a csoportjába tartozó minden tanuló osztályfőnökével kapcsolatot tart (osztálycsoport megbeszélések az előre kijelölt időpontokban). Szükség esetén az iskolák vezetőit, tanárait meghívja a kollégium igazgatója a kollégiumba. / fegyelmi ügyek, közös rendezvények stb./ A kollégiumi nevelőtanárok részt vesznek az iskolai nevelési értekezleteken havi rendszerességgel. b) Kapcsolat a szülők és a kollégium között A kollégium minden eszközzel törekszik a szülőkkel való eredményes együttműködésre. Feladata a szülők minél részletesebb tájékoztatása gyermekük kollégiumi életéről, munkájáról, tanulmányairól. Kollégiumi életünkbe fontos szerepe van a szülői választmánynak kapcsolatunkat a szülői választmány működési szabályzata határozza meg. A szülők személyes tájékoztatását szolgálja a beiratkozás alkalmával megtartott szülői értekezlet, melyen ismertetésre kerül a Szervezeti és
33
Működési Szabályzat, szülőket érintő része, a Házirend. Az iskolával közösen szülői értekezletet, fogadóórát tartunk- évente legalább két alkalommal - ennek alkalmával várjuk a szülőket, amikor tájékoztatást kaphatnak a nevelőtanároktól, és a kollégium igazgatójától. Természetesen minden délután (este) a kedves szülők rendelkezésére állunk. A nevelőtanár a tanuló kollégiumi munkájáról, magatartásáról, a tanulmányi eredmények alakulásáról a tanév során, indokolt esetben köteles a szülőket írásban értesíteni. Vonatkozik ez a tanuló jutalmazására, fegyelmi ügyeire is. Szükség esetén a nevelőtanár személyes találkozót kérhet. A nevelőtanárnak tájékozódni kell a tanuló kollégiumon kívüli tevékenységéről. Szükség esetén tapasztalatairól értesíteni kell a tanuló osztályfőnökét, szüleit és a Nevelőtestületet. 12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 12.1. A tankönyvek, taneszközök (az iskolában használt): ne legyenek ellentétesek az alkotmány és a törvények szellemével ne tartalmazzanak tudományos tévedéseket. Az általános értelemben vett tankönyv fogalmán belül több kategóriát különböztetünk meg: a) Tankönyv b) Szöveggyűjtemény, olvasókönyv c) Segédkönyv (az önálló ismeretszerzés és a tehetséggondozás eszköze, pld. szótár, enciklopédia) d) Feladatgyűjtemény e) Jegyzet (tankönyvpótlóként szerepelhet, ha a tankönyv még nem készült el) f) Nem nyomtatott ismerethordozók (pl. hanglemez, CD-ROOM, dia) g) Feladatlap, munkafüzet. 12.2. A kollégiumi nevelő-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és eszközök a kollégiumi termekben, társalgókban: televízió
34
kazettás magnetofon CD DVD Videó Számítógép
12.3. A kollégiumi nevelő-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást kollégiumi - iskolai szinten támogató eszközök Eszközök, felszerelések: könyvtár: kötelező és ajánlott olvasmányok oktatási segédletek kézikönyvek (lexikonok, kronológiák, stb.) pedagógiai-módszertani szakkönyvek a közismereti és szakmai tárgyakhoz kapcsolódó szakirodalom a tananyagot kiegészítő ismeretterjesztő művek tanári kézikönyvek tankönyvek periodikák elektronikus ismerethordozók (CD-k, DVD-k) internet hozzáférés fénymásoló (a titkárságon, a tanáriban és a gazdasági irodában, kollégiumi épületekben) interaktív tábla (iskola médiaterem) Számítógépterem digitális zsúrkocsi projektor tornaterem kondicionáló terem, aerobic terem sportudvar, sportpálya.
35
B/ KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK KERET-TERVE ÉS A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK KERETPROGRAMTERVE A 46/2001. ( XII. 22. ) OM rendelet 2,3. számú melléklete alapján
TÉMAKÖRÖK 1. Tanulásmódszertan 2. Önismeret, pályaválasztás 3. Művészet és információs kultúra 4. Környezeti nevelés 5. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek 6. Egyén és közösség 7. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma 1-8. 9. évfolyam Tanulásmódszertan 3 4 Önismeret, 3 3 pályaválasztás Művészet és információs 3 3 kultúra TÉMAKÖR
10.
11.
12.
13.
3
3
3
4
3
2
3
2
4
5
36
Környezeti nevelés Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Egyén és közösség Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság *
2
2
2
2
2
3
4
4
4
4
5
5
3
3
3
3
3
2
4
3
4
4
3
3
22 óra
22 óra
22 óra
22 óra
20 óra
20 óra
• A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (12-13-14. évfolyamon 33mal), minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással számolunk. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) kötelezővé teszi a rendelet azt, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.
Kollégiumi foglalkozások keretprogramterve
Célok és feladatok A közoktatási kollégiumokban élő tanulók hagyományok és jogszabályok által meghatározott, szervezett keretek között, a kollégium erkölcsi, érzelmi és szociális védelme alatt élik iskolás éveiket. A család, családi környezet átad jogokat és kötelességeket a kollégiumnak, mint befogadó intézménynek, illetve a kollégiumi tanárnak, mint a szülőt pótolni hivatott, erre szakosodott pedagógusnak. Így a kollégium egyik természetes partnere a család mint küldő, a másik az iskola, melynek elvégzésében a kollégium segíti a tanulót.
37
A kollégiumpedagógia a családi, az iskolai és a bentlakásos nevelés sajátos jellemzőit tartalmazó, összesítő pedagógia. A kollégiumi nevelésben egyaránt hangsúlyos szerepet kap az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a gyermekek és fiatalok testi, lelki, szociális fejlődésének segítése az életkori sajátosságaik és egyéni adottságaik figyelembevételével. Törekszik a családból hozott értékek megőrzésére és fejlesztésére. Biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, szakmatanulását, jövőjük alapozását. A kollégiumi foglalkozások és tevékenységek átszövik és irányítják a tanulók életét. A kollégium a maga sajátos arculatával, hagyományrendszerével, foglalkozásaival, tevékenységeivel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárul az ott eltöltött idő hasznos és örömteli megéléséhez. A különböző tanulási formák biztosításával, a felzárkóztatás és tehetséggondozás változatos módjaival, követhető életviteli mintákkal, példákkal lehetővé teszi azt, hogy a kollégisták érdeklődésüknek, képességeiknek, pályairányultságuknak, szakmaválasztásuknak és tehetségüknek megfelelően tanulhassanak és készülhessenek önálló életükre. A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégista személyiségének, etikai és esztétikai ismereteinek, jellemének, identitástudatának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása és fejlesztése. A kollégium segíti a tanulókat a tantervekben meghatározott ismeretek elsajátításában, biztosítja a képességek fejlődéséhez szükséges tevékenységek, művészeti és egyéb alkotások létrehozásának feltételeit. A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, a fenntartható életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, foglalkozásokban és tevékenységekben megtapasztalja a kollégista a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélheti a szülőföld szeretetét, a kisebbséghez, népcsoporthoz, az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottá és elfogadóvá tesz a hazai nemzetiségek, kisebbségek és más népek kultúrája iránt. Felkészít a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A kollégiumi foglalkozási keretprogramterve lehetőség a kollégistáknak és a kollégiumi tanároknak arra, hogy a közoktatásban és a szakoktatásban kevésbé hangsúlyos ismeretekből, élményekből, művészeti hatásokból adjon olyan válogatást, amely kihat a kollégiumra, a kollégista életére, tanulására, életvitelére, szabadidejének eltöltésére, az iskolai tevékenységekhez,
38
osztályfőnöki órákhoz való kapcsolódására, alkalmazkodóképességének, toleranciájának, konfliktuskezelésének fejlődésére éppúgy, mint az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítására. 1. Tanulásmódszertan Célok és feladatok A kollégiumba érkező tanulók sok iskolából, településről, családi környezetből jönnek. Tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága eltérő. A tanulás legtöbb összetevője tanítható. A kollégiumi foglalkozásokon alapfeladat, hogy a kollégiumi élet egész időszakában figyelemmel kísérje azt, hogyan tanulnak a kollégisták. A rendszeres tanulás-módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. A kollégiumi tanulásmódszertan az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését szolgálja. Segíti a kollégistákat elsődlegesen is az újonnan érkezetteket - abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulni valók között. Elősegíti, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, a bevésés alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás mindegyik fokozatára, valamint a felnőtt életre. Kialakítja az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészít az önművelésre és önnevelésre. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása a kollégiumban magába foglalja az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, az emlékezet erősítését, a célszerű rögzítési és bevésési módszerek kialakítását, az önművelés, önnevelés igényének kialakítását, az élethosszig való tanulás gondolatának befogadását. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje meg - és előbb tanári segítséggel, majd önállóan - alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulni valók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja - segítséggel - szervezni az idejét, a tevékenységeit.
39
Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és fogadja el a könyvtárban való viselkedés normáit. Tudja igénybe venni az iskolai könyvtár alapvető szolgáltatásait. Tudja megkülönböztetni az alapvető dokumentumfajtákat. Legyen képes ismereteket meríteni nyomtatott és audiovizuális dokumentumokból, valamint tömegkommunikációs műsorokból. Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és erről szóban vagy írásban beszámolni. Legyen képes munkáját értékelni. Időkeret: 3 óra Témakörök Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása
Könyvtárhasználat, dokumentumismeret
Tartalmak, tevékenységek Tanulási módszerek a kollégiumban. Egyéni tanulás. Tanulás közösségben. Segítő tanulás. Ellenőrzött tanulás. Különböző tanulási technikák, módszerek (pl. jegyzetkészítés, szövegolvasás, szövegírás, lényegkiemelés) megismerése és elsajátítása. A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzetspecifikusan. A tanulás egyéb feltételei (időterv, taneszközök, motiváltság, tanulási sorrend stb.). A feltételek fontossága, kipróbálása a gyakorlatban, egyéni sajátosságok megbeszélése. Könyvtárhasználati ismeretek. Dokumentumismeret (nyomtatott dokumentumok). Tájékozódás a könyvtárban (segédkönyvek, katalógus, kézikönyvtár). Az ismeretek elsajátítása és a készségek kialakítása feladatok segítségével a gyakorlatban. A szellemi munka technikája. Különböző témák feldolgozása különböző könyvtári segédeszközök és
40
dokumentumok segítségével (könyvek, folyóiratok, videó, CD-ROM, Internet stb.). Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam Ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulni valók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja - segítséggel - szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. Tudjon „felelés-helyzetben” teljesíteni. Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket. Tudjon szelektálni az információk tömegében. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Használja rendszeresen a könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati felhasználására. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról. Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei és önművelési szokásai. Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon alapuló információhordozók használatában. Időkeret: 9. 4 óra Témakörök
10. 3 óra
11. 3 óra
12. 2 óra
13-14. -
Tartalmak, tevékenységek A kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző tanulási módszerek a Tanulási módszerek elsajátítása éskollégiumban. Tanulószobai tanulás. alkalmazása Egyéni tanulás. Segítő tanulás. Az eredményes tanulás. Tanulás a közösségben. A módszerek alkalmazása
41
tantárgy- és helyzetspecifikusan. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentráció. Bevésés. Ismétlés. Gyakorlás. Olvasásfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédművelés. Ismeretek ellenőrzése. Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára. A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítésére. A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önművelés igényének kialakítása. A vizsgák rendje, követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettségire való felkészülés módszerei. A felvételi rendje, követelményei, a felkészülés módszerei. A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.) gyakorlása valóság közeli szituációkban. Az eddig megszerzett könyvtári Könyvtárhasználat, dokumentumismeretismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva. Gyakorlatok a könyvtárhasználatban, önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat, érettségi és felvételi feladatok) kidolgozása. A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, mágneses adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein. Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban. A szellemi munka technikája. Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék,
42
jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével. 2. Önismeret, pályaválasztás Célok és feladatok Az általános és középiskolás korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és értelmi hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistának a család helyett (esetleg mellett) a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozások elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért, hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. A pszichés, „belső történések” tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására. Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontosnak tartjuk az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerését, alakítását, a kollégista társadalmi orientálódásban való segítését, az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetését, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlását is. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakulásához járulunk hozzá. A kollégiumi együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a csoportban, a közösségben. A „kollégiumi közösségi tudat” kiépítése a kollégiumi közösség minőségének jelzője lehet. Ugyancsak a jó kollégiumi légkör alapvető feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és a tanárok között. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje meg a személyiség jellemzőit, az ember tulajdonságait. Tanulja meg, hogy a családi, az iskolai, a kollégiumi közösség milyen jellemzőket vár el tőle. Törekedjen önmaga tulajdonságainak, képességeinek megismerésére, fejlesztésére. Tudja, mit tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, kollégiumáért. Felelősen teljesítse kollégiumi és iskola megbízatásait. Értse, miért van szükség az alapvető magatartási szabályok megtartására.
43
Törekedjen a konfliktusok feloldására. Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására. Tudatosuljon a tanulóban a pálya és a személyiség megfelelésének jelentősége. Tudja összehasonlítani az egyes pályák jellemzőit. Időkeret: 3 óra Témakörök Ki vagyok én?
Az egyén és a társadalom
Pályaorientáció
Tartalmak, tevékenységek Önismereti készségek és képességek kialakítása, fejlesztése. Az ember külső és belső tulajdonságai (test, lélek, szellem). A személyiségprofil összetevői, tartalmai. Értelmi képességeink (adottságok, tanulás, gondolkodás, intelligencia). Érzelmeink és indulataink (félelem, harag, agresszió, részvét, öröm, szeretet). Belső mozgatóerőink (élettani, biztonsági, értelmi szükségletek, a szeretet és a megbecsülés szükséglete, a szépség, a rend és az önmegvalósítás iránti igény). - Történetek értelmezése, beszélgetések másokról (irodalmi és művészeti példák) és önmagunkról. - A lelki folyamatok megfigyelése és megjelenítése szóban, írásban. Az egyén helye a társadalomban. Egyén, család, közösség. A konfliktuskezelés és lehetőségei. Az érzelmek, az érzelmek szerepe. A motiváció és az értékrend. A képességek (pl. nyelvi kifejezőkészség, számolási képesség, kézügyesség, fizikai teherbírás, ötletgazdagság, kapcsolatteremtési képesség) meghatározása, felismerése. A különböző képességek meghatározása és megismerése különféle eljárások (vizsgálati módszerek) és szituációk segítségével.
44
Érdeklődési területek ismerete. Az érdeklődés szerepe pályaválasztásban.
a
Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. Legyen képes bemutatni néhány fontosabb erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenük vagy mellettük. Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő személyiségvonásokat és erényeket. Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. Legyen képes a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására. Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes tisztázni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.
Időkeret: 9. 3 óra Témakörök Ki vagyok én?
10. 3 óra
11. 4 óra
12. 3 óra
13-14. 2 óra
Tartalmak, tevékenységek Reális énkép. Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jellem. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és
45
Pályaorientáció
módjai (pl. rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodásönállóság, előítélet-nyitottság, gyávaságbátorság). Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. A férfi-nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban feldolgozás irodalmi alkotások, filmek segítségével. A férfi-nő kapcsolat ma - beszélgetés, vita. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. Erkölcsi normák változásainak megismerése gyűjtőmunka a könyvtárban. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.). Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. Az álláskeresés folyamata és technikái. A munkavállaló jogai, kötelességei. Azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk eljátszása segítségével. Hivatás. Hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra. Az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerése.
46
3. Művészet és információs kultúra Célok és feladatok A művészettel és a művészetre neveléssel a kollégium azt kívánja elérni, hogy a kollégisták személyes élményeik során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a műalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk. Javuljon véleményalkotó képességük. Alkotó helyzetek biztosításával sarkalljuk személyes elképzeléseik kifejezésére a művészi kommunikáció segítségével. Tegyük lehetővé a tehetséges kollégiumi tanulók számára alkotások (irodalmi, képzőművészeti, nép- és iparművészeti, fotó, film) készítését, produkciók (zenei, tánc és dráma, egyéb színpadi előadó-művészet) létrehozását és bemutatását. Neveljünk a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére. Ösztönözzük a bátor, találékony gondolkodást, új kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. Támogassuk a mindennapi tevékenységek során az esztétikus, harmonikus tárgyak, eszközök, anyagok választását. Segítsük az egyéni ízlés alakulását. Mutassunk példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra. A művészi kommunikáció különböző formái mellett a gondolatok kifejezésének, közlésének egyéb eszközeit is tanulják meg alkalmazni, s az legyen hozzáférhető számukra. Különös figyelmet fordítsunk a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára való felkészítésre, az önművelés támogatására. Váljon a műveltség életvitelüket meghatározó erkölcsi értékké számukra. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Kapcsolódjon be a kollégiumi kulturális és művészeti tevékenységekbe. Ismerje a művészet fogalmát. Ismerje fel az alapvető (irodalom, képzőművészet, zene, film) művészeti ágakat. Ismerkedjen a különböző művészeti ágak alkotásaival, ismerje azok legfontosabb kifejező eszközeit. Ismerkedjen a művészeti korstílusokkal, azok jellegzetességeivel. Alakítsa ki véleményét művészeti alkotásokról. Válasszon ízlésének megfelelően tudatosan a rendelkezésére álló tárgyak, anyagok, eszközök
47
között, törekedjék környezetében a tárgyak, terek, színek, formák harmóniájának megteremtésére. Tudja saját és baráti köre kulturális programját megtervezni műsorfüzet segítségével. Tehetségéhez és alkotókészségéhez mérten vegyen részt valamilyen alkotókör munkájában, egyéni vagy közös produkcióban. Vegyen részt a kollégium diákhagyományainak éltetésében. Alakuljon ki igénye az érdeklődésének megfelelő ismeretek önálló bővítésére. Tegyen kísérletet a világban történt események megértésére. Ismerje a könyvtár működésének a céljait. Ismerje a könyvtárban követendő viselkedési normákat. Tudja kezelni az egyszerű katalógusrendszert, ismerje és használja a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Szerezzen - alkalmazói szinten - informatikai ismereteket. Időkeret: 3 óra Témakörök Mindennapok művészete
Az alkotás öröme
Tartalmak, tevékenységek Mi a szép? Miért tetszik? Mi a divatos? Mi az ízléses? Mi a művészi? Ismerkedés környezetünk használati tárgyaival, műalkotásaival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Szabadidő tervezés műsorfüzet segítségével. Zenehallgatás. Tárlat-, kiállítás-, múzeumlátogatás. Színház-, bábszínház-, cirkusz-, koncertlátogatás. A kollégium külső és belső terei. Tervezés, modellezés. Ritmizálás, éneklés, zenélés. Tehetségének megfelelően vegyen részt közös produkciókban. Irodalmi alkotás. Saját médiatermékek (pl. újság, faliújság, plakát, rádió- és fotóriport, videofilm, internetes honlap) előállítása. Egyszerű dramatikus eszközök készítése, használata, drámamódok alkalmazása, közös dramatikus produkciók. Képzőművészeti alkotás. Kiállítás, előadás, tárlat létrehozása. A kollégiumi hagyományok.
48
A műveltség értéke
A gondolatok közlése
Informatikai alkalmazása
ismeretek
A követésre méltó diákhagyományokhoz kapcsolódó rítusok, szertartások, ünnepek lebonyolítása. Műveltségi játékok, vetélkedők. Tematikus vetélkedők, pályázatok. Alkotóköri, önképzőköri munka. A magyar és az egyetemes kultúrtörténet értékeinek megismerése. Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozás a kultúra hazai jeles képviselőivel. Napi szintű tájékozódás és beszélgetés a világban történtekről. Hírközlő média figyelése. Megbeszélés, véleménycsere. A könyvtárkultúra ismerete. A szoros abc megismerése. Egyszerű katalógusok használata. Ismerkedés a közkönyvtár által nyújtott lehetőségekkel. gyakorlatiInformatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása.
Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam Ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a különböző kifejezésmódok iránt. Szerezzen művészi élményeket, és tapasztalja meg az esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Készüljön fel a katartikus élmény érzelmi és szellemi fogadására. Értse a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét az egyes alkotásokról. Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművészettel. Lehetőségei szerint keressen kapcsolatot kortárs alkotókkal, alkotó kortársakkal. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása és felhasználói alkalmazása a kollégiumban. Ismerje a felhasználás szabályait, a szerzői jog fogalmát. Időkeret:
49
9. 3 óra
10. 3 óra
Témakörök Mindennapok művészete
Az alkotás öröme
Nemzeti kultúránk
Egyetemes műveltség
11. 2 óra
12. 4 óra
13-14. 5 óra
Tartalmak, tevékenységek A művészet és a valóság. A művészi ábrázolásmód formája. Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés. Az esztétikum. Előítélet, tetszés. Divatok, hóbortok. Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Műelemzés, kritika megbeszélése. A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és minta. Kulturális események, rendezvények, produkciók során élmények megszerzése, megosztása társaikkal. Közízlés, egyéni ízlés. Harmónia és diszharmónia megkeresése és létrehozása a művészeti alkotásokban és a valós világban. Tudatos térformálás, lakberendezés. Művészi alkotások létrehozása. Alkotó hangulat biztosítása, alkotásra ösztönző helyek kialakítása. Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása. A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése. A népművészet megismerése. Ismerkedés a néphagyomány értékeivel. Nép- és iparművészeti alkotó technikák kipróbálása. Alkotókörök létrehozása. A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei. Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozás a kultúra jeles képviselőivel. Korszerű kommunikációs eszközök
50
használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel, azokkal interaktív kapcsolatok kialakítása. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a Informatikai és számítástechnikai kollégiumban. Internethasználat. ismeretek Multimédia. ECDL vizsgára való felkészüléshez segítés, gyakorlás. Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok. Önálló kutatás Könyvtári informatika megfelelő információhordozók kiválasztásával. 4. Környezeti nevelés Célok és feladatok A kollégiumokban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható, környezettel harmonikus életvezetésre. Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjünk arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tennünk tanítványainkat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Tegyük világossá, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedjünk a kollégista pozitív jövőképének kialakítására. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Váljon érzékennyé környezete állapota iránt. Legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére, vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését. Jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére. Fejlődjenek ki benne a környezetharmonikus,
51
környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások. Legyen mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Időkeret: 2 óra Témakörök Környezetünk állapota
Közös felelősségünk
Tartalmak, tevékenységek A kollégium külső és belső környezete. Az élő környezet alakítása, védelme [növény-, kertgondozás, faültetés, kedvtelésből tartott állatok gondozása, részvétel a vadon élő állatok (pl. madarak, denevérek) védelmében]. A kollégium működése és környezetvédelem. Környezetet feleslegesen terhelő tevékenységek (pl. termékek, anyagok pazarló felhasználása, energiafogyasztás). A hulladék kezelése. Vásárlási, fogyasztási szokásaink. Igények és szükségletek. Környezetbarát termékek. Részvétel környezetvédő tevékenységekben (pl. parkosítás, környezettakarítás, természeti és kulturális örökség védelme, gondozása szakember vezetésével). Közvetlen környezetünk állapota. Hol vannak a településen problémás, veszélyes, szennyezett helyek, hol vannak értékes, védelemre, megőrzésre érdemes helyek, épületek. Kapcsolatok építése helyi környezetvédő, településvédő civil szervezetekkel.
Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam Váljon érzékennyé környezete állapota iránt, legyen képes annak változását elemi szinten értékelni. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket. Kerülje ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső
52
környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újra hasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére. Váljon maga is kezdeményezővé. Tekintse kötelességének a környezet védelmét. Időkeret: 9. 2 óra
10. 2 óra
Témakörök Környezetünk állapota
Közös felelősségünk
11. 2 óra
12. 2 óra
13-14. 3 óra
Tartalmak, tevékenységek Környezetünk változása. Hogyan változott a település? Milyen előnyök és hátrányok származtak a változásokból környezetvédelmi szempontból? Hogyan változik környezetünk élővilága? Hogyan változott életünk minősége? Javulás és romlás mérlege. A Föld mint egységes rendszer. Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák. Ki a felelős? Mit tehet az egyén? Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel. Azé a felelősség, aki dönt? Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalnia döntése következményeit. A tanuló felelősségvállalása a kollégium környezetének állapotáért. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. A termékek „életútjának” követése. Lehetőség és cselekvés.
53
Mit tehetnék, és mit teszek? Mi befolyásolja döntésemet? Hogyan tervezem saját jövőmet? Kapcsolat építése a kollégium döntéshozóival, környezetvédő szervezetekkel, mozgalmakkal. 5. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Célok és feladatok A kollégiumi életvitel, háztartási ismeretek csoportfoglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A kollégium különböző tereinek rendezésével, csinosításával, díszítésével készüljön fel a lakókörnyezete esztétikus és kellemes kialakítására. Segítsük a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében. Válsághelyzetben nyújtsunk támaszt. Adjunk módot arra, hogy elsajátíthassa a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és eredményes módjait. Segítsük megtanulni, hogyan kerülheti el a környezete egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Legyenek megfelelő ismeretei ahhoz, hogy elutasíthassa a káros függőséghez vezető szokásokat. Támogassuk felkészülését az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint - nemektől függetlenül - a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak.
Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje és sajátítsa el az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, a kollégiumban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismerje és tartsa be az illemszabályokat. Ismerje fel és legyen képes csökkenteni, elkerülni a környezetében a veszélyeztető tényezőket.
54
Rendelkezzen megfelelő empátiával embertársai iránt. Ismerje a döntés és felelősség fogalmát, ezek jelentőségét, és ennek tükrében alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Tartsa tiszteletben és fogadja el a nemzeti vagy etnikai, kisebbségi azonosságtudat létét és a másságot. Életkorának megfelelő szinten ismerje a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját. Rendelkezzen az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Alakítsa ki a személyiségének megfelelő humánus magatartást az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében. Találja meg az egyéniségének megfelelő helyet a csoportban. Legyen képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Ismerje a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Ismerkedjék meg az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Ismerje fel a súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához tudjon megfelelő segítséget kérni. Ismerje a különböző tisztségek, megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget. Legyen tisztában azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Legyen jártassága az egyszerű háztartási eszközök célszerű használatában. Tudjon gazdálkodni élethelyzeteinek megfelelően. Időkeret: 4 óra Témakörök Társas kapcsolataink
Élet a kollégiumban
Tartalmak, tevékenységek Beszélgetés, kapcsolatépítés, közösségépítés. Az érthető közlés megtanulása. Figyelem másokra. A problémák megoldásának módszerei, a döntéshozatal. Konfliktuskezelés. Mások elfogadása, a másság elfogadása. Tematikus beszélgetések, közösségépítő drámajáték. Segítség kérése, segítség nyújtása. Helyem a kollégiumban. Ismerkedés a kollégium szociokulturális környezetével. Közösségi szerepek vállalása. Önálló feladatok elvégzése. Önértékelés, értékelés. Kiben bízhat, kihez fordulhat problémáival, kitől kérhet tanácsot,
55
A háztartás
Testi, lelki egészségünk
segítséget. Veszélyes helyzetek felismerése, megoldása. Jogok, kötelességek, kötelezettségek, felelősségek. A diákönkormányzat munkája. Többségi és a kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben. A kisebbségek életének megismerése. Bemutató a kisebbségek által képviselt sajátos értékekből. Kapcsolatok a sérült, fogyatékos embertársakkal. Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete. Balesetek, veszélyhelyzetek elkerülése. A biztonságot veszélyeztető helyek és helyzetek megbeszélése. Személyi higiénia. A helyes testápolás elsajátítása. Egészséges napirend összeállítása. Testi és lelki változások a serdülőkorban. A növekedésből adódó változások, a tartáshibák korrigálása, mozgásszervi deformitások megelőzése. A serdülő lányok és fiúk testi, lelki, érzelmi különbségei és hasonlóságai. Beszélgetés a kamaszkorban átalakuló kapcsolatokról. Szeretetről és szerelemről. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás,
56
kábítószerezés, egészségtelen táplálkozási szokások, játékfüggés stb.) kialakulása, veszélyei, felkészítés az elutasításukra. A „virtuális valóság” hatása a viselkedésre, életmódunkra.
Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam Legyen alapvető ismerete szervezete működéséről, a testi és lelki változásai természetéről. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a betegségeket. Tudjon a balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Legyen tisztában a tanuló azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélőképessége, szociális képessége. Rendelkezzen a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Jellemezze ez a tőle különböző (pl. sérült) embertársaikkal való kapcsolatát is. Készüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Legyen jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni, eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Ismerje meg a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Legyen képes munka- és szabadidejét tudatosan szervezni, ezeket a leghatékonyabban kihasználni. Legyen képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására. Váljon igényévé környezetének tisztán tartására, szépítésére - a személyes higiéné. Legyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Időkeret: 4 óra Témakörök Társas kapcsolataink
Tartalmak, tevékenységek Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása.
57
Élet a kollégiumban
A háztartás
Testi, lelki egészségünk
Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése. Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése. Érdekütköztetés módjai. Emberi játszmák elemzése. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Beszélgetés a témáról a művészetek tükrében. Szerepjátékok, szituációs játékok. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás). Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi „jól létéért”. Szabadidő tervezés, szervezés. Lakásszerzés. A népművészeti hagyományok felhasználása a tárgykészítésben, alakításban és díszítésben. Hasznos tárgyak készítése, használati tárgyak javítása. Gazdálkodás. A bevételeim, kiadásaim mérlege, a takarékosság, takarékoskodás, az igények kielégítésének ésszerű késleltetése. Az alapvető szolgáltatások megismerése. Családi költségvetés készítése. A betegségek megelőzése, betegápolás. Környezetünk, a háztartás egészséget fenyegető veszélyforrásai. Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. A szűrővizsgálatok. Az önvizsgálat. Rekreáció, séták, kirándulás. Kondicionáló tornák, tánc. Relaxációs technikák megtanulása.
58
Függőséghez megelőzése.
vezető
szokások
6. Egyén és közösség Célok és feladatok A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A kollégista saját értékeiről - a család mellett - a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez tapasztalatokat, alakul személyisége. A témakör célja annak elősegítése, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben, segítse a kollégista beilleszkedését környezetébe. A foglalkozások során a kollégista megismeri és gyakorolja a kollégium és az iskolai közösség nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A felnőttkori polgári lét, a társadalmi tevékenységek gyakorlásának és megismerésének egyik helyszíne szintén a kollégium, célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megismerése, megértése is. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje és tartsa be az alapvető illemszabályokat és a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Legyen képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismerje meg a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Legyen tisztában a vállalt feladatok felelősségével. Törekedjen a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés technikáit. Tartsa tiszteletben, hogy környezetében eltérő nemzeti és etnikai kisebbségi azonosságtudattal is élhetnek mások. Ismerkedjen az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel, és az őket megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Időkeret: 3 óra
59
Témakörök Én és a család
A kollégium és az iskola
A társadalom
Tartalmak, tevékenységek A család története - családi történetek. Családfa készítése, családi történetek gyűjtése. A család típusa, szerkezete, működése. Szerepek és szabályok a családban. Saját tapasztalatok feldolgozása; beszélgetések, szituációs játékok vita segítségével. Jogok és kötelességek. A kollégium és az iskola írott és íratlan törvényei, szabályai. A szabályzatok, szabályok megismerése és megvitatása problémahelyzetek segítségével. Alapvető illemszabályok. Szociális készségek (empátia, kooperáció, kommunikáció). Gyakorlás szituációs játékok és csoportépítő tréning segítségével. A másik ember megismerése. Többségi és kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben. Alá- és fölérendeltségi kapcsolatok. Irodalmi példák és saját élmények feldolgozása különböző kifejezési formák segítségével.
Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam Életkorának megfelelő szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról. Sajátítsa el az elfogadott viselkedésformákat a családban, az iskolában, a kollégiumban. Legyen kulturált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésében. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében. Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen jó együttműködésre az együttélésben. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit.
60
Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni. Időkeret: 9. 3 óra
10. 3 óra
Témakörök Én és a család
A kollégium és az iskola
A társadalom
11. 3 óra
12. 3 óra
13-14. 2 óra
Tartalmak, tevékenységek Személyiségjegyek és azonosságtudat. Problémafeldolgozás, megbeszélés. A család szerepe a múltban, a jelenben. A barátság szerepe az emberi életben. Irodalmi példák és saját tapasztalatok feldolgozása írásban. A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana. A társadalmi érintkezések különböző formáinak (műfajainak) ismerete és alkalmazása. Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben. Az iskola és kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése. Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok). A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. Jogok és lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségében. Magánérdek és közérdek. (A társadalmi normák; beilleszkedés és autonómia). Az egyén jogai. (A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei). A modern nemzetállamok. (Az alkotmány, a hatalommegosztás, a politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok.) Információk gyűjtése - könyvtárban, illetve sajtóból és médiából feldolgozása és elemzése. A demokratikus állam működésének főbb elemei (a választási rendszer, a
61
törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek). A történelmi és társadalomismereti tanulmányai során tanultak rendszerezése. Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok (sajtó és médiaanyagok) segítségével. A munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban. 7. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság Célok és feladatok A kollégiumi nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi nemzethez tartozó tanuló a határainkon belül élő nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él, élhet együtt. A foglalkozások és tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte” a kollégiumba, s az új környezet értékei ugyanúgy épüljenek be a személyiségébe. Az ebből adódó célok és feladatok: - a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet (patriotizmus) alapjainak kialakítása, ismerete (település, kisebb tájegység); - országunk, nemzetünk, ismerete, szeretete; - az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata; - a határainkon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete, a velük való közösségvállalás; - hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása; - nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat, ünnepeink); - a hazánkban élő nemzetiségek, kisebbségek jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik tiszteletben tartása; - az európaiság, az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, megóvása, gyarapítása; - az egyetemes emberi jogok megismerése, elfogadása, tiszteletben tartása; - más népek nemzeti érzésének, kultúrájának tiszteletben tartása.
62
Hazai nemzetiségeink és etnikai kisebbségeink kollégiumai, illetve azon kollégiumok, amelyekben nemzetiségi és etnikai-kisebbségi tanulókkal foglalkoznak, a fenti célok mellett speciális célkitűzések is megfogalmazódnak: - nemzetiségi identitástudat, az etnikai tudat megőrzése, fejlesztése, nemzetiségek hagyományainak, kulturális örökségének tisztelete, ápolása, - az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata, - az anyanemzet, illetve az egész etnikum főbb eredményeinek és gondjainak megismerése, - az adott nemzetiség szimbólumainak, hagyományainak ismerete. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje lakóhelye és Magyarország népi hagyományait. Legyen nyitott más népek kultúrája iránt, ismerje meg, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek is élnek. Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság szimbólumait. A nemzetiségi kollégiumokban élők életkoruknak megfelelő szinten ismerjék nemzetiségük nyelvét, nemzetük és nemzetiségük hagyományait. Időkeret: 4 óra Témakörök Helyismeret, helytörténet
Múltismeret, hagyományok
Tartalmak, tevékenységek A kollégium közvetlen környezete. Tájékozódási gyakorlatok, egyszerű térképvázlatok készítése. A település vagy a környező tájegység nevezetességei. Helytörténeti gyűjtőmunka. A legfontosabb nevezetességek bemutatása élőszóban, rajzban, fotón stb. Nemzeti történelmünk legfontosabb helyszínei. Nemzetiségi kollégiumokban a nemzetiség, illetve az anyanemzet történetének legfontosabb helyszínei. Néhány helyszín (az esztergomi királyi palota, a budai, az egri vár, a mohácsi csatatér, a kassai dóm, a debreceni kollégium stb.) megismerése és bemutatása szóbeli, képes, írásos anyag segítségével vagy kirándulás keretében a
63
helyszínen. A múzeumlátogatás kultúrája, a múzeumi anyag feldolgozásának különböző módjai. Adatok, történetek, érdekességek gyűjtése, bemutatása nemzeti múltunkból (a tanulók érdeklődésének megfelelően) különböző módokon (élőszóban, írásban, rajzban, táblán). A magyarság és/vagy a magyarországi nemzetiségek egyes hagyományainak megismerése múzeumi anyagok (pl. skanzen, tájház, néprajzi, helytörténeti gyűjtemény stb.) és feldolgozások segítségével. Választott népi hagyomány megelevenítése (népdalok, gyerekjátékok, szokások, kéziművestechnikák stb.). Nemzeti ünnepeink, nemzetiségeink Szimbólumok ünnepei. Aktív részvétel ünnepeinken. Címerünk, zászlónk eredete. A Himnusz, a Szózat ismerete. Jelenismeret Magyarország nemzetiségei. Magyar nemzetiségek a határon túl. Anyaggyűjtés a magyarországi és a magyar nemzetiségekről. Tájékozódás a térképen. A diákönkormányzat munkájának megismerése. Kapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok a Nemzetiségi kollégiumok kapcsolata hagyományismeretben, anyanyelvi területekkel hagyományőrzésben. Tanulmányi kirándulás.
Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam
64
A témakör fontos szerepet tölt be a kollégista közösségi identitásainak fejlődésében. A témák feldolgozása segítse elő az iskolában tanultak (magyar irodalom, történelem, hon- és népismeret, nyelv, tánc és dráma, földünk és környezetünk) szintetizálását, az ott tanult ismeretek más szempontú felhasználását. Nemzetiségi kollégiumokban elősegíti a nemzetiségi népismeret integrálását. A feldolgozás során a tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. A témák feldolgozása során fejlődjön információgyűjtő és feldolgozó képessége. Legyen képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni. Gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tudjon különböző társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani. Tudjon a felsorolt témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben). Legyen képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A középiskola végére alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a különböző társadalmi jelenségek, folyamatok értelmezésében. Időkeret: 9. 3 óra
10. 4 óra
Témakörök Helyismeret, helytörténet
Múltismeret, hagyományok
11. 4 óra
12. 3 óra
13-14. 3 óra
Tartalmak, tevékenységek A település vagy a környező tájegység története, megismerése könyvtári dokumentumok segítségével. A település történetének főbb korszakai, ezek időbeli elhelyezkedése. A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális intézményeinek megismerése. Kulturális programok tervezése. Magyarország és Európa a múltban - a téma egy aspektusának feldolgozása az irodalom, a történelem vagy a művészetek segítségével egyéni vagy csoportmunkában (pl. magyarok egyetemjárása külföldön; a Nyugat első nemzedéke, európai és magyar
65
impresszionisták stb.) A magyar kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei. A nemzetiségi kollégiumokban a nemzetiségi, a nemzeti kisebbségi kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei. A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása tudománytörténeti nézőpontból, könyvtári dokumentumok (nyomtatott, elektronikus) segítségével tetszőleges formában. A határainkon kívül élő magyarság jellemzői, helyzete a XX. században. A nemzetiségek és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. Az anyaország, illetve az anyaországon kívül élő nemzetiségek jellemzői. A témák megvitatása szociográfiai művek vagy filmek segítségével; kiállítás szervezése, rendezése az elkészült anyagokból. A kollégium szervezeti felépítésének ismerete, részvétel a kollégiumi Jelenismeret programokban és a diákönkormányzat munkájában. A diákjogok; az alapvető emberi jogok. Háttéranyag gyűjtése. Jellegzetes példák feldolgozása. Vitahelyzetek, konfliktushelyzetek. A határon kívüli magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma. Nemzetiségeink, etnikai kisebbségeink jellemzői, helyzete. Médiaanyagok elemzése, esetleg személyes tapasztalatok gyűjtése. Az Európai Unió jellemzői. Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban. Kapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok, Nemzetiségi kollégiumok kapcsolata testvériskolai kapcsolatok a az anyanyelvi területtel hagyományőrzésben, nyelvtanulásban. Tanulmányi kirándulás az
66
anyaországban.
ZÁRADÉK:
1) Ezen Kollégiumi Pedagógiai Programot a Nevelőtestület elfogadta, miután a Szülői választmány élt a véleményezési jogával, a Diákönkormányzat egyetértett vele. 2) Érdekeltek ezt aláírásukkal elismerik. 3) A Kollégiumi Pedagógiai Program azonban a fenntartó jóváhagyó nyilatkozatának megérkezése után válik érvényessé, attól a naptól kezdve hatályos.
Zánka, 2008. június 26. …………………………. Szülői választmány képviselője
……………………….. Kollégium igazgató
……………………………………….. Nevelőtestület képviselője
……………………….. Diákönkormányzat elnöke
P.H.
