E-Controlling. Tartalom. A beszámoló összeállításával kapcsolatos hibák. Tisztelt Előfizetőnk! október XIII. évfolyam 10

E-Controlling 2013. október

Szakmai folyóirat

XIII. évfolyam 10. szám

Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az [email protected] e-mail címen várjuk. Honlapunkról - http://forum-szaklapok.hu/ – a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. Az Ön felhasználóneve: econtrolling Az Ön jelszava: econt882 A kézirat lezárásának dátuma: 2013. október 1.

A beszámoló összeállításával kapcsolatos hibák

6

Tartalom

1 A beszámoló összeállításával kapcsolatos hibák 10 Controlling kontra nemzetközi számviteli standardok 13 Számviteli sarok: értékcsökkenés

A tárgyév végéhez közeledve a jelen cikkben olyan tételekre hívjuk fel a figyelmet, amelyek nem megfelelő alkalmazása komoly döntési vagy adóhatósági következményekkel járhat együtt. A vállalkozás rossz vagyoni nyilvántartásra építve számos rossz következtetésre juthat. Míg egy adóhatósági ellenőrzés keretében feltárt hibák jelentős összegű szankcionális tételekkel járhatnak együtt.

15 Adósarok: szabad vállalkozási zóna

Az év végéhez közeledünk, ezért célszerű a vállalkozásoknak áttekintetni az eddig eltelt háromnegyed év tapasztalatait. Számos vagyonrész tekintetében az elmúlt időszakban jelentős változások történtek, amelyek alkalmazása mindenki számára fontos. Az elkövetkezendőkben tíz pontba szedtük össze azokat a tételeket, amelyekre célszerű odafigyelni.

19 Excel a mindennapi gyakorlatban

In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az [email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!

16 Makrók használata az Excelben •

•

VBA-eljárás létrehozása munkafüzet open eseményéhez

Szám-, pénz-, és dátumformák

21 Az eredmények prezentálása a gyakorlatban •

PowerPoint objektumok igazítása

Szerző: dr. Szücs Tamás – controlling és számviteli szakértő

1 E-Controlling Szakmai Folyóirat

| 2 0 1 3 . o k t ó b e r, X I I I . é v f o l y a m 1 0 . s z á m

1. Az adott évben aktivált eszközök esetében körültekintően járjunk el a bekerülési érték végleges meghatározásával. A NAV által lefolytatott ellenőrzések során az egyik leggyakoribb hiba a tárgyi eszközök esetében helytelenül meghatározott bekerülési érték. Az év végén a beszámoló elkészítésénél a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása komolyan is érintheti az eredményt. Mi is a bekerülési érték? A törvény szerint minden olyan tételt figyelembe kell venni a tárgyi eszköz vagy immateriális javak nyilvántartásba vételi értékénél, amely közvetlenül is kapcsolódik az adott vagyontárgy megszerzéséhez. Ezek a tételek jellemzően a következők:

Bizonylat szerinti vételár – engedmény + felár + szállítási és rakodási költség + alapozási, szerelési költség + közvetítői díj + bizományosi díj + beszerzéshez kapcsolódó adók (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adó, jövedéki adó) + vámterhek (az unión kívüli beszerzések esetében) + illeték (vagyonszerzés [ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó] illetéke) + az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó + a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj + az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj) + a vásárolt vételi opció díja + az eszköz megvalósításához igénybe vett hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett – a hitel, a kölcsön feltételként előírt – bankgarancia díja + az eszköz megvalósításához felveendő hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék + az eszköz megvalósításához igénybe vett hitel szerződésének közjegyzői hitelesítésének díja + az eszköz megvalósításához igénybe vett hitel felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat

+ a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) – biztosítási díj + a beruházástervezés, a beruházás-előkészítés, a beruházáslebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költsége + a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó devizahitelnek – az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) – nem realizált árfolyam-különbözete; + a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke – a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állományba vételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára, de a bekerülési (beszerzési) érték legfeljebb a próbaüzemeltetés során felmerült, a beruházás bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe vett összes költség, ráfordítás összegében engedi meg elszámolni – a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege + bérmunkadíj + felújítás értéke. Az ingatlanok bekerülési értékének meghatározásához a következő tényezőket kell továbbiakban figyelembe venni: + bontási érték + bérleti jog. Az utóbbi két tétel különösen fontos, hiszen a gyakorlatban nagyon sokszor kimarad a bekerülési érték meghatározásánál – így egy lehetséges ellenőrzés során komoly probléma támadhat. A bontási érték az új ingatlan kialakításánál elkerülhetetlen tevékenység – így közvetlenül kapcsolódik hozzá. Akár saját vállalkozásban, akár idegen által elvégzett tevékenység kalkulált vagy leszámlázott összegét figyelembe kell venni. Nagyon fontos tényező a telek értékének megítélése. 2

E-Controlling Szakmai Folyóirat


A telek a számviteli elszámolásokban egy olyan vagyonrész, amely sajátos jellemzője alapján nem amortizálható eszköz. Emiatt szintén célszerű körültekintően eljárni, mivel a nyilvántartási érték kialakításánál figyelembe kell venni az adott terület piaci megítélését is. A törvény maximálisan az adott telek piaci értékét engedi elszámolni a nyilvántartásokban. Ha a vásárlási összeg és az előbbiekben részletezett bontási tevékenység költsége – ami az adott területet építésre alkalmassá teszi – együttesen meghaladja a piaci értéket, akkor a többletköltség a felépítendő ingatlan értékét növeli – tehát amortizálható tétel.

Hasonlóan fontos kiemelni a gyártógépek, berendezések próbaüzemi tevékenységét. Magának a próbaüzemnek a költségei az eszköz használatbavételét segítik elő – tehát a bekerülési érték szempontjából releváns tétel. Azonban ha a próbaüzem eredményeképpen olyan termékek, eszközök jönnek létre, amelyek alkalmasak a kereskedelmi forgalomra és a vállalkozás döntése értelmében értékesíteni kívánja, akkor ez a befektetett tőke megtérülését eredményezi. Mindezek alapján csökkenteni kell a bekerülési értéket a kereskedelmi készletek előállításának közvetlen költségével, és készletek között nyilvántartani.

Egy vállalkozás összetett beruházást hajt végre: vásárol egy telket (ezen egy bontásra ítélt épület is van), melyen egy üzemépületet kíván felépíttetni, ebbe pedig egy gépsort telepít. A beruházáshoz felvett 10 000 eFt hitelt, ezt teljes egészében a telek megvásárlására használta fel. Saját pénzeszközeiből elkülönített 6 500 eFt-ot. A beruházással kapcsolatos ráfordítások: • telek és rajta levő épület áfa nélküli értéke

10 000 000 Ft

• a bontásra ítélt épület bontásának költsége

600 000 Ft + 27% áfa

• telekátírási illeték

500 000 Ft

• a telek bontás utáni piaci értéke

12 000 000 Ft

• az importált gép számla szerinti értéke (árf.: 300 Ft/Euro) 27 000 Euro • vámterhek és illetékek

658 000 Ft

• NAV által kivetett áfa

1 784 500 Ft

• belföldi szállítási költség

340 000 Ft + 27% áfa

• engedmény (késedelmes szállítás miatt)

25 000 Ft + 27% áfa

• a szállításra kötött biztosítás díja

67 000 Ft

• a gép üzembe helyezésének költsége (saját kivitelezés)

656 000 Ft

• aktiválásig beszerzett tartalék alkatrész

980 000 Ft + 27% áfa

• a felvett hitel kamata (aktiválásig felmerült)

800 000 Ft

• a hitellel kapcsolatos rendelkezésre tartási jutalék

200 000 Ft

• az elkülönített betétszámla után kapott, jóváírt kamat* – ebből az aktiválásig terjedő időszakra járó összeg

211 000 Ft 156 000 Ft

• az épület tervezéséért fizetett díj

1 400 000 Ft + 27% áfa

• az épület kivitelezési díja

6 000 000 Ft + 27% áfa

*Az elkülönített betét után kapott kamatot a gép bekerülési értékében vették figyelembe.



A következőkben megállapítjuk a telek, az épület és a gép bekerülési értékét illetve könyvelje a szükséges tételeket! Bekerülési értékek: Telek 10 000 000 vételár 600 000 bontás 500 000 telekátírási illeték 800 000 hitelkamat 200 000 jutalék (utóbbi kettő azért tartozik a telekhez, mert a hitelt a telekre használták fel) 12 100 000 Ez csak a várható piaci értékig vehető figyelembe: 12 000 000 Ft A fennmaradó 100 000 Ft-os többlet az épület értékébe kerül. Épület

a telek „többletktg-e” tervezési díj kivitelezési díj

Σ

Gép

100 000 1 400 000 6 000 000

8 100 000 658 000 340 000 – 25 000 67 000 656 000 980 000 – 156 000 Σ

7 500 000 Ft vételár vámterhek és illetékek szállítási ktg engedmény biztosítás üzembe helyezés tartalék alkatrész kapott kamat 10 801 000 Ft

A törvény felkínálja azt a lehetőséget, hogy ha a beszerzés ellenértékének a kifizetése valutában történik, akkor az eszköz, illetve a szolgáltatás bekerülési értéke a valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható (azaz nem kell a törvény fő szabályát alkalmazni, mely szerint a szerződés szerinti teljesítés napja szerinti árfolyammal kell az ügyleteket forintosítani). 2. A követelések értékvesztésének meghatározása a pénzügyi válság következtében kiemelt területnek számít. A lejárt követelések jelentős

állománya mindenképp kezelést igényel. Ha mérlegkészítés időszakában rendelkezésre álló információk alapján nem lehet behajthatatlan követeléssé minősíteni őket – nem felelnek meg a számviteli törvény által rögzített feltételeknek – akkor értékvesztéssel kell elszámolni. A törvény szerint a következő esetben lehet egy követelést behajthatatlannak minősíteni: a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető), b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel, f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. Az értékvesztés elszámolása érinti az adóalapot. A tárgyidőszakban elszámolt értékvesztés az adóalapot növeli, míg a korábbi időszakban rögzített összeg tárgyévi felhasználása adóalapcsökkentő tételként jelenik meg. Az adósok minősítése egyedi úton történik, mindegyiket külön-külön célszerű megvizsgálni. A minősítésnél nemcsak az adós számláit, hanem az ehhez tartozó kifizetéseket is célszerű megvizsgálni. 4



Ha egy adós több számlával rendelkezik, akkor ezek eltérő fizetési kategóriákba sorolhatók. Ha az adós minősítése után arra a következtetésre jutunk, hogy nem realizálható a bevétel, akkor a többi számla esetében is fizetési késedelemről kell nyilatkozni. Fontos megjegyezni, hogy az értékvesztés nincs összefüggésben a fizetési késedelemmel. Azon vállalkozás, amely számviteli politikájában az értékvesztés meghatározásának alapjául a fizetési késedelmet határozza meg, nem felel meg a törvény szellemiségének. A követelések állományának fontos tudni az összetételét. A mérlegsor tartalmazza a határidőn belüli és határidőn kívüli tételeket, így ezekkel kapcsolatban csalfa következtetések vonhatók le. A lejárt futamidejű követelések finanszírozási potenciálja rendkívül alacsony, így ezek tükrében is szükség van a likviditási mutatók további finomítására. 3. Az eszközök és a kötelezettségek esetében a devizában kifejezett tételek év végi értékelésére különös tekintettel kell figyelni az év végén. A törvény szerint nem kell vizsgálni a jelentőség hatását az eredményre, így minden különbséget el kell számolni. Az egyedi értékelésből származó árfolyam-különbözet összevont értékét akár bevételként, akár ráfordításként el kell számolni. A beruházásokhoz kapcsolódó devizakészlettel nem fedezett kötelezettségek esetében a törvény lehetősége biztosít az árfolyamveszteség eredményt terhelő részének elhalasztására. Az aktív időbeli elhatárolások között mint halasztott ráfordítás kerül elszámolásra, emiatt a tárgyévi eredmény nem torzul indokolatlanul. Fontos hangsúlyozni, hogy ez választott megoldás, nem kötelező. Ha valaki korábban ezt a módszert választotta és a számviteli politikájában rögzítette, akkor a jövőben is, míg a hitel ki nem fut, ezt az algoritmust kell továbbvinnie. Szintén hasonló elvek alapján, ha valaki a devizahitelét átváltja forintra, akkor a korábbi években megképzett, elhatárolt, nem realizált árfolyamveszteséget tovább kell vinnie az algoritmus logikája szerint – nem lehet azonnal mindent megszüntetni. Az algoritmusnak része, hogy a nem realizált árfolyamveszteségre az eltelt idő függvényében

céltartalékot kell képezni. 2013-tól a forgóeszközök finanszírozására felvett devizahiteleknél is lehet alkalmazni a fenti algoritmust – így a forint gyengülése miatti veszteségek realizálása későbbi időszakokra tolható. A következő években megforduló árfolyam-tendencia miatt a jövőbeli árfolyamnyereség kompenzálhatja a korábbi évek veszteségeit. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy néhány szabály nem alkalmazható a forgóeszköz-finanszírozás esetében. A tárgyi eszközök és a vagyonértékű jogok esetében az állományból történő kivezetéskor meg kell szüntetni a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolását. Ez a forgóeszközöknél nem releváns, hiszen míg a finanszírozott tételek (pl. készletek) egy éven belül felhasználásra kerülnek, addig a hitelek futamideje több lehet, mint egy év. Továbbá fontos eltérés, hogy a beruházásokhoz vagy vagyonértékű jogokhoz felvett hitelek szorosan köthetőek az adott eszközhöz, a forgóeszközhitelt pedig bármire fel lehet használni. Az ilyen típusú hiteleket elsősorban készletfinanszírozásra vagy likviditási problémák megoldására veszik fel. Amíg egy jó banki kapcsolat alapján a hitelek futamideje több év is lehet, addig a készleteket egy éven belül értékesítik vagy felhasználják. Továbbá fontos, hogy az elhatárolt, nem realizált árfolyamveszteségre céltartalékot köteles képezni. A beruházások és vagyonértékű jogok esetében a céltartalékképzés a használatba vételtől kerül számszerűsítésre. A forgóeszközhitelnél a felvétel időpontjától kell számszerűsíteni a céltartalékot. Egy rt. 20X1. év július 1-jén felvett 10 000 000 GBP devizahitelt beruházási és fejlesztési célra, 5 éves lejáratra. A törlesztést 20X2. július 1-jén kezdte meg, és évente egyenlő részletekben fizeti vissza. (Az egyszerűség kedvéért a kamat 0 %.) A 20X2. évben könyvelt gazdasági eseményeket látja az alábbi számlavázon (ezer Ft-ban). Feltételek: 1. Más devizás eszközzel és kötelezettséggel nem rendelkezik a vállalkozás. 2. A devizahitel nem realizált árfolyam-különbözetét el kívánja határolni! 3. Az Elszámolási betétszámla nincs megnyitva! Nem kell! 4. 20X1. július 1-i árfolyam 350 Ft/GBP. 5



1/

2/ 3/

4442. Devizás beruházási hitelek 722 000 NYE. 3 550 000 2/ 12 000 4/ 66 000 8762. Realizált árfolyamveszteség 12 000 10 000

3932. Árfolyamveszteség elhatárolása NYE. 50 000 3/ 10 000 6/ 66 000

8/

413 Eredménytartalék 29 200 NYE

0

7/

8653. Céltartalék képzés 26 800

8763. Nem realizált árfolyamveszteség 5/ 66 000 6/ 66 000

424. Céltartalékok NYE. 7/

5 000 26 800

414 Lekötött tartalék NYE 45 000 8/ 29 200

3685. Árfolyamkülönbözet elszámolása 4/ 66 000 5/ 66 000 1. Törlesztés 02.07.01-jén: 722 000 e Ft = 2 000 000 GBP ? 361 Ft/GBP árfolyamon 2. 355-361= 6 Ft/GDP realizált árfolyamveszteség ? 6*2 000 000GBP = 12 000 e Ft 3. Év végi értékelés: Elhatárolás feloldása a törlesztés arányában: 2M/10M=0,2 arányban 50 000*0,2 = 10 000 ? T8762 - K3932 10 000 4. Nem realizált árfolyamveszteség: 66 000 E Ft (kiszámítása a 7. és 8. események alapján) 5. Árfolyamveszteség elszámolása ráfordításként 6. Nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása 7. Céltartalék képzése a hátralévő törlesztési idő arányában: 1,5év/5év=0,3 arányban 106 000 e *0,3 =31 800 e Ft-nak kell lenni ös�szesen, ezért most képzünk 26 800 e Ft-ot. 8. Lekötött tartalékban kell lennie az elhatárolt veszteség és a rá képzett céltartalék (kumulált) különbségének, ami 74 200 eFt, mivel korábban 45 000 eFt-ot (=50 000 e – 5 000 e) képeztünk, még 29 200 e Ft-ot kell lekötni. Tehát (50 000 e + ez évi elhatárolás -10 000 e)*0,3 = 5 000e + ez évi céltartalékképzés, illetve (50 000 e + ez évi elhatárolás -10 000 e) - (5 000e + ez évi céltartalékképzés) = 74 200 eFt.

4. A lekötött tartalék képzésénél fontos elem a fejlesztési tartalék képzése, ami adóalap-korrekciós tétel. Az átmeneti időszak lejárt, így a képzésnél továbbiakban is 4 évet lehet figyelembe venni. Az év végi zárásnál fontos felhívni arra a figyelmet, hogy csak akkor számolható el az adóalap terhére a fejlesztési tartalék, ha az eredménytartalékból a fedezetéhez szükséges összeg lekötött tartalékba átvezetésre került. Az eredménytartalék terhére történő elszámolás akkor is megtörténhet, ha az összeggel az eredménytartalék negatívvá válik vagy önmagában is negatív volt. A fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználásának, a lekötött tartalék feloldásának nem feltétele a beruházás üzembe helyezése, csupán a megvalósítása. Gyakori hiba szokott lenni az, hogy olyan eszközökre is képez fejlesztési tartalékot, amely után nem számolható el értékcsökkenés. A fejlesztési tartalék filozófiája az, hogy előrehozza az értékcsökkenés elszámolásának lehetőségét. Emiatt fontos körültekintően eljárni. A fejlesztési tartalék terhére végzett beruházásokról külön analitikát kell vezetni a lekötött tartalékkal és annak feloldásával összefüggésben. 6



Ha az eszköz beruházásának az értéke nagyobb, mint a lekötött tartalékban lévő fejlesztési tartalék, akkor természetesen a feloldott lekötés összegével csökkentett számított nyilvántartási érték értékcsökkenési leírására az általános szabályok vonatkoznak, viszont kizárólag a fennmaradó értéket lehet elszámolni a társasági adóban. A számvitel szerinti értékcsökkenés elszámolását ez nem befolyásolja. A társaság vizsgálja felül a korábbi években megképzett fejlesztési tartalékait, a képzési időpont alapján. Ha a 2008. évi beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló időtartam – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – hat adóév, azzal, hogy ahol a Tao. 7. §-a (15) bekezdésének rendelkezése négy adóévet említ, ott hat adóévet kell érteni. Költséghez, ráfordításhoz kapcsolódó elhatárolások Bevételhez, árbevételhez kapcsolódó elhatárolások

5. Az időbeli elhatárolások konzekvens képzése szintén nagyon fontos feladat a beszámolókészítésnél. Mind az aktív, mind a passzív időbeli elhatárolásoknál az időbeli elhatárolások elvének alkalmazása jelenik meg. A betétekhez, illetve a hitelekhez kapcsolódó kamatokat vagy egyéb befektetések révén realizálandó kamatokat mindenképp célszerű megvizsgálni. Az év végét követően rendelkezésre álló bizonylatok alapján, a tárgyévet terhelő kiadások, illetve járó bevételek esetében körültekintően kell megvizsgálni a teljesítés időpontját vagy időszakát. Ennek megfelelően kell a tényleges elszámolásokat lebonyolítani. Gyakori hiba szokott lenni, hogy nem kerülnek az egyes időszakok között megosztásra sem a ráfordítások, sem a bevételek.

Aktív elhatárolások

Passzív elhatárolások

Növeli az eredményt

Csökkenti az eredményt

Növeli az eredményt

Csökkenti az eredményt

A térítés nélkül átvett eszközök vagy a támogatásokból megvalósított beruházások révén nyilvántartásba vett eszközök után elszámolt értékcsökkenéssel párhuzamosan a passzív időbeli elhatárolásokat fel kell oldani. A 2013. évi módosítások felhívják arra figyelmet, hogy ha az adott eszközök esetében a bekerülési érték változik vagy a használati idő kitolódik, a nyilvántartásba vételkor meghatározott feloldási arány nem változik.

Mintapélda:

 A vállalkozás termelőgépet szerzett be, a beszerzéshez vissza nem térítendő támogatást kapott az operatív programból.  A vállalkozás az eszközt 2011. július elsején helyezte üzembe,  bekerülési értéke: 22 000 000 Ft  maradványértéke: 4 000 000 Ft  a várható hasznos élettartam: 9 év  kapott támogatás összege 9 000 000 Ft, mely folyósítása 2012 augusztusában történt meg. A pályázati elszámolás elhúzódása miatt 2011. évben fél évre el kell számolni az értékcsökkenést – ami 18 000 000 / 9 * 6/12 = 1 000 000 Ft. A 18 M Ft a maradványérték levonása után amortizálható érték. 2012 augusztusában megjön a támogatás, így a már számszerűsíteni lehet a támogatási arányt: 2 000 000 Ft / 21 000 000 Ft = 9,52%. Ennek függvényében a 2012. évi beszámolóban a helyes feloldás összege 9 000 000 Ft * 9,52 % = 856 800 Ft.



2013 márciusában felújításra kerül sor az adott gépen. A felújítás aktivált értéke 750 000 Ft. Az eszköz használati ideje nem változott meg. A felújítás után az amortizálható összeg: 21 750 000 – 4 000 000 – 2 000 000 = 15 750 000 Ft. Az ez alapján számolt értékcsökkenés 15 750 000 / 7,5 = 2 100 000 Ft. Ennek ellenére továbbra is 856 800 Ft a feloldás nagysága. 6. A vállalkozások széles körben élnek az uniós pályázatok lehetőségeivel. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ha a pénzügyi elszámolásból származó támogatás lehívása nem realizálódik pénzügyileg, akkor nincs mód a támogatás elszámolására. Nagyon gyakori hiba, hogy a támogató levél alapján már elszámolásra kerül a támogatás összege. A támogató levél csupán egy keret, ami rendelkezésre áll a megvalósítás időszakában. A ténylegesen pénzügyileg befolyt összeget lehet rendkívüli bevételként, illetve majd azt elhatárolva halasztott bevételként elszámolni. Ha 2013. évben kaptunk meg egy 2012. évi pályázathoz kapcsolódó támogatást, de ugyanakkor a pályázat tárgyát képző tárgyi eszköz már 2012. évben aktiválásra került, akkor a feloldás évenkénti arányát korrigálni kell a támogatás intenzitáshoz képest (lásd a fenti számpéldát). A számviteli törvényben szereplő összemérés elvének megfelelően a költségeket, ráfordításokat abban az időszakban kell a könyvelésben szerepeltetni, amikor azok felmerültek. A támogatások kifizetése azonban nagyon különböző lehet. A működési célú támogatásoknál a leggyakoribb az utófinanszírozás. Az üzleti évek között áthúzódó vissza nem térítendő, a költségek ellentételezésére kapott támogatás esetében sokszor előfordul, hogy a kifizetés csak a következő üzleti évben (például a 2012. évben felmerült költségekkel szemben a támogatás csak 2013ban) érkezik meg. A számviteli törvény idézett törvényhelye azt mondja, hogy a támogatás – más tételek mellett – egyéb bevételként történő elszámolása csak akkor történhet meg, ha azt legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Többek között ezért mondom mindig, hogy minél korábbra teszik a számviteli poli-

tikájukban a mérlegkészítés időpontját, annál jobban sérülhet az objektív és valós összkép a beszámolóban. Tehát, ha kifizetik a támogatást vagy annak egy részét a mérlegfordulónapig (általában december 31-e), akkor a pénzeszközökkel szemben elszámolható az egyéb bevétel. Ha viszont a következő évben, de a mérlegkészítés időpontjáig megérkezik a támogatás, akkor is lekönyvelhető az egyéb bevétel, de ilyenkor az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben a 32. §-ban foglaltaknak megfelelően. A törvény ezenkívül még arra ad lehetőséget, hogy ha valamely jogszabály előírja, akkor az elfogadott támogatási igény alapján is elszámolható az egyéb bevétel a követelésekkel szemben. Ez a számviteli törvény 77. § (3) bekezdésének b) pontjában is szerepel. Általában a mezőgazdasági támogatásoknál alkalmazzák. A pályázaton nyert támogatásokra ez a szabály nem vonatkozik, így azoknál csak a mérlegkészítésig történő beérkezés könyvelhető a tárgyévre. 7. A beszámoló összeállításának alapvető követelménye a leltár. A leltározás során feltárásra kerülhet az adott eszközre vonatkozó állapot, állag is. Mindezek alapján javaslatot lehet tenni a selejtezésre. A beszámolókészítéssel párhuzamosan célszerű körültekintetően eljárni a selejtezési eljárás során. Fontos a teljes körű dokumentáció. A lefolytatott adóhatósági ellenőrzések gyakori hibaként emelik ki a dokumentáció hiányosságát. A számviteli törvény jelenleg hatályos előírása szerint azok a vállalkozások, akik folyamatosan vezetik mennyiségi nyilvántartásaikat, nem kötelesek mérlegfordulónapon tételes mennyiségi felvétellel leltározni. A leltárba az adatokat az analitikus nyilvántartásokból is be lehet állítani. 2012 óta a törvény előírja, hogy azoknál a vállalkozásoknál is, ahol folyamatos mennyiségi nyilvántartás van, legalább háromévente kötelező lesz a leltározás (tételes men�nyiségi felvétel). Az árukészleteket az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is lehet men�nyiségi felvétellel leltározni, ha a vállalkozás 8



mennyiségi nyilvántartást vezet (ez a lehetőség eddig csak az árukészleteket értékben nyilvántartó vállalkozásoknak volt). Továbbá fontos felhívni ezen túlmenően, hogy a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie. Meg kell azonban jegyezni, hogy a vállalkozásoknak a gyakorlatban eddig is el kellett végezni ezt a munkát, ezért ez nem tekinthető új előírásnak. 8. A költségek, ráfordítások elszámolása során vizsgáljuk meg azon számlák, kiadási tételek tartalmát, amelyek esetében megkérdőjelezhető a vállalkozás tevékenységét szolgáló jellege. A legutóbbi módosítások miatt a kísérleti fejlesztésekkel kapcsolatos költségek megítélésére hívnám fel a figyelmet. A K+F költségei, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a vállalkozáshoz, nem elszámolható költségeknek minősülnek. Az előző éveknek a társaságiadó-törvényt érintő módosításai különös figyelmet szentelnek neki. 9. Az értékesítéshez kapcsolódó utólagos forgalmi engedmények elszámolása során fontos kihangsúlyozni, hogy már nem feltétel a pénzügyi rendezés. Ha a szerződésben rögzített feltételek az adott év mérlegfordulójáig teljesültek, akkor függetlenül annak pénzügyi rendezésétől, egyéb bevételként vagy ráfordításként kell elszámolni. Továbbá fontos azt is rögzíteni, hogy ezen tételek nem időbeli elhatárolásként kerül rögzítésre, hanem egyéb követelések vagy egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a mérlegben. A 2013. évben hatályos számviteli törvény szabályoz egy másik engedménykategóriát. Ha például szerződés alapján kibocsátott számlának a kiállításától számított 20. nap a számla fizetési határideje, akkor az ezt megelőzően történő kiegyenlítés esetén jár a 3% kedvezmény. Ez olyan engedmény, ami az értékesítés ellenértékének esedékességével függ össze. Ha a vevő a megállapodás szerinti időpontokon belül fizet, engedményt kap a vételárból. Az ilyen engedmény kvázi fordított kamat, mely nem a

termék vagy szolgáltatás értékéhez, hanem az ellenérték pénzügyi realizálásához kapcsolódik. Késedelmi kamaton – általában – a szerződésben kikötött késedelmi kamatot (a fizetési késedelem idejére felszámítandó kamatot), ennek hiányában a Polgári Törvénykönyv 301. §-ában előírt mértékű kamatot kell érteni. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 84. § (7) bekezdés o) pontja szerinti feltételeknek megfelelő – legfeljebb csak a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott engedmény minősül skontónak. Ezt a mértéket meg nem haladó engedményt a pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni. Abban az esetben, ha az engedmény meghaladja a késedelmi kamattal arányos mértéket, a meghaladó részt csak elengedett kötelezettségként lehet minősíteni. Az elengedett kötelezettséget a számviteli törvény 86. § (3) bekezdésének h) pontja szerint, rendkívüli bevételként kell elszámolni. Ha például egy 100 000 forintos számlára 5%os skontóban állapodnak meg polgári jogilag, akkor ebből a számvitel 3%-ot – a példában 3000 forintot – könyveltet le ilyenként a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a másik félnél a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között. Az e fölötti részt átminősíti elengedett kötelezettségnek, illetve követelésnek, így esetünkben a fennmaradó 2 000 forint a rendkívüli tételek között jelenik meg. 10. A pénzügyi válság következtében több cégnél is előfordul az, hogy a dolgozói kötelezettségeket nem tudja időben teljesíteni, csak egy későbbi időpontban. Ha bérek, illetve egyéb járandóságok pénzügyi rendezésre csak a tárgyévet követő évben kerül sor, akkor sem kell új megoldásokat alkalmazni. A bérek elszámolása során a költségként való érvényesítés és a pénzügyi rendezés elválik egymástól. Tehát nem kell időbeli elhatárolással élni akkor, ha például a novemberi bért csak jövő év februárjában fizetik ki.



II. rész

IFRS, International Financial Reporting Standard) szerint kell az éves szokásos jelentésüket elkészíteni. A szabályt 2005 óta alkalmazni kell.

Controlling kontra nemzetközi számviteli standardok Az uniós csatlakozás nemcsak politikailag vagy társadalmilag okoz fejtörést a magyar szakembereknek, hanem a gazdasági élet számos más területén is reagálni kell az új szabályokra. Ez alól a számvitel sem tekinthető kivételnek. Az Európai Tanács 2002. július 23-án1 fogadta el azt a javaslatot, amely szerint a tőzsdén jegyzett vállalkozásoknak a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolókészítési Standardok (idegen nevén:

Az IFRS (korábban IAS – International Accounting Standard) egy nemzetközi professzionális szakmai szervezet számvitelistandard-sorozata. Az IFRS-ket a londoni székhelyű IASB szakmai önszerveződés gondozza. A Szabványrendszer a beszámolókészítés fontosabb témáiról összegyűjtött gyakorlati megoldások gyűjteménye, amelyek jó iránymutatással szolgálnak a vagyoni, eredményességi és pénzügyi helyzet elemzéséhez. A tőzsdék elfogadják az IFRS-beszámolókat, és a világ tőkepiacainak nagy része már most is alkalmazza.

Világ tőzsdéjének piaci kapitalizációja milliárd USD

IFRS vs. Egyéb standardak milliárd USD

52,5

14000

4442,1

12000

Más standard IFRS

10000

116,5

8000 6000

11731,9

Észak-Amerika Dél-Amerika

2000

Európa

6240,9

Afrika

0

Ázsia Közép-Kelet

204,6

Beszámolórendszerek elfogadottsága Európa, Ausztrália, Afrika és Ázsia egyértelműen IFRS-párti, míg ezzel szemben Észak- és LatinAmerika az US-GAAP előírásait részesíti előnyben. Az EU-csatlakozás után a magyar tőzsdén jegyzett vállalkozások számára kötelező az IFRS-szabályok alkalmazása. A többi gazdálkodót nem érinti, így a magyar számviteli szabályok szerint teljesíthetik a beszámolási kötelezettségüket. Az IFRS elfogadása az EU Integrált tőkepiaci akciótervének megvalósításához nélkülözhetetlen. A vállalati vezetők nagy része akarja az IFRS-eket

4000

ÉszakAmerika

Dél-Amerika

Európa

Afrika

Ázsia

Közép-Kelet

még a nemzeti szabályozással ellentétben is. Néhány európai uniós ország belső szabályozása megengedi az IFRS használatát a nemzeti standardok helyett. Az IFRS szerinti beszámoló célja az, hogy a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről megbízható és valós, hű képet szolgáltasson az érdekeltek körének. Felfogásbeli különbség van nemzeti szabály és az IFRS között. Az IFRS nem ír elő kötelezően alkalmazott mérleg- és eredménykimutatást, továbbá a számlatükörnél is csak a szükséges és minimális információk körét adja meg, amit közzé kell tenni. A célt határozza meg, és nem sablonokat tesz kötelezővé.

1 1606/2002. számú rendelet



Az IFRS-beszámoló mindenki számára kötelező tartalommal készül el. Mindez megkönnyíti a beszámolók összehasonlítását az azonos tevékenységű vállalatok múltbéli teljesítménye szerint, és egyszerűbb lehet becsülni a jövőbeli fejlődési lehetőségeket. Ha könnyebben összehasonlítható és a standard egy nyelvet biztosít, akkor a bizonytalanság és kockázatvállalás szintje is mérsékeltebb, ami olcsóbb tőkefinanszírozási költségeket jelenthet. Ez természetesen önmagában semmiféle előnyt nem jelent. A következő SWOT-analízist tudjuk összeállítani: SWOT-analízis

Erősségei:

Gyengeségei:

a bizalom növekszik, tőkeszerzés költsége alacsonyabb lehet.

Lehetőségek:

harmonizáció és folyamatos fejlesztések miatt változékony: szövegezés állandó mozgásban, magyarul nem jelent meg a hivatalos fordítás, kevés az eddigi szakmai tapasztalat.

Veszélyei:

bonyolult elszámolási rendszer, különbséget jeszámvitel és controlling BPR2 lehetősége, korszerű lent az adóalap meghatározásában és az elszámoés jó minőségű vállalati gazdasági irányítás alapja. lásban, rövid távú eredményre gyakorolt hatása. A tőzsdén nem jegyzett egyéb vállalkozásoknak az EU 4-es és 7-es irányelvei szerint kell az éves beszámolóikat elkészíteniük. A 2000. évi C. számú számviteli törvény adaptálta az irányelvek keretszabályait, és ez teljesen egybevág az EU vonatkozó rendelkezéseivel. Így nagy vonalakban a magyar szabályozás teljesen EUkonform. Ezzel szemben IFRS-ek a kis- és középvállalkozások számára nem tartalmaznak egyszerűsítéseket, ugyanazt a megfelelőséget és információs igényt kell kielégíteni, mint nagyobb, tőzsdei vállalkozásoknak. A controllingszemléletet sugallja a nemzetközi számviteli szabályozásban az IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés és az IAS 34 Közbenső pénzügyi beszámoló. Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel Célok és azok irányultságának eltérései Elsődlegesen a külső elszámoltatás igényeinek Az irányítás igényeit tartja fontosabbnak, informá(adóbevallás, mérlegbeszámoló) kíván megfelelni, cióival elsődlegesen annak döntési munkáját támoés csak másodlagosan, főleg a tényadatok tekinte- gatja. tében a vezetőknek. A tervhez képest a tényeltérések érdeklik. Az elszámolás eszköze (elszámolás orientált) A vezetés eszköze (döntésorientált) Az adatok tovább feldolgozásának eltérései Adatfeldolgozásoknál is a cél és a jövőorientáltságot helyezi előtérbe. Múltra orientált, visszatekintő Tervszámokat ír elő: először megtervezi az elkövetkező időszak várható Az adatok gyűjtésénél, számbavételénél a tényadatköltségeit, árbevételeit (tervkalkuláció) és ahhoz centrikusság (pontosság) jellemzi. méri folyamatosan azok tényleges megvalósulását (ténykalkuláció). Business Process Reengineering

2



A gazdálkodás, az elszámolás technikáját tekintve: Csak a közvetlen értékteremtő folyamatot fogja át. Magába foglalja a döntésorientált telj. és költségA vállalkozás egészét fogja át. elszámolást. Költségtervezésnél tervköltség-számítási módszereket alkalmaz. Tevékenységi egysége Elszámolási egységeket használ. Felelősségi egységekre épít. Információs rendszere Egysíkú, statikus információs rendszer. Többdimenziós, rugalmas információs rendszer. Könyvvizsgálói szerepvállalás és felelősség Csak akkor van konkrét beavatkozási teendő, ha a Kötelezően, és elsődlegesen erre irányul. rendszer funkciózavarait észleli, jeleznie kell (hibahibahatás jelentős stb.). Időbeliségben való eltérés Olyan információs rendszert kellett kiépítenie, Saját információs rendszerével az adott időszakról amely a vezetés folyamatos tájékoztatása érdekémindig utólag (havonként, évente) gyűjti az ada- ben nem tudja megvárni a havi zárásokat, hanem tokat és végez kimutatásokat. legtöbbször az analitikák naprakész adataihoz kell nyúlnia. Szabályozottsági eltérések Munkáját a törvények, a számviteli politika szigo- A szervezet belső szabályozásának megfelelően virúan szabályozzák, pl. 5-ös számlaosztályban a bér- szonylag nagy szabadságfokkal rendelkezik: költségeket több alszámlára kénytelen bontani, pl. főkönyvből kiindulva csak az összes bérköltséget társadalombiztosítási járulék. vizsgálja. főkönyvből kiindulva csak az összes bérköltséget vizsgálja. Reakciója Megismer, tudomásul vesz. Változtatni kíván, intézkedéseket indukál. Adatai Csak értékadatokat használ. Naturáliákkal is dolgozik. Legfontosabb a feladat végrehajtás során Elsődleges a pontosság. Inkább az időbeliség a fontos. A tevékenységére alapvetően jellemző Reproduktív Kreatív Időtáv Egy gazdasági évet lát több sávban. Hosszabb távot lát folyamatosan. Az említett standardok (IAS 14, IAS 34) alapján készített pénzügyi kimutatások bizonyos tekintetben a pénzügyi, más tekintetben a vezetői számvitel szerinti beszámolókra hasonlítanak. A pénzügyi számvitelhez hasonlóan a vállalkozás egészére vonatkozóan is elkészül, múltbeli eseményeket rögzít, a vállalkozáson kívüli felhasználók (elsősorban befektetők) információs igényét is kielégíti. Mindemellett a vezetői számvitel törekvései is megjelennek: a szegmensek szerinti jelentés földrajzi területenként vagy főbb tevékenységenként mutatja be az elért eredményt, a közbenső pénzügyi beszámolót legalább félévente (tőzsdén jegyzett gazdálkodóknak negyedévente) el kell készíteni, és ezek tekintetében a gyorsaságon, időbeliségen van a hangsúly. A controllingnak aktív szerepet kell játszania a vezetői számviteli rendszer kialakításában. Alapvető cél a vezetői igények maximális kielégítése, mind jövő-, mint pedig döntésorientáltság tekintetében. 12 E-Controlling Szakmai Folyóirat


A controlling a vezetés egyik alrendszere, amely koordinálja a termelést – elszámolást – ellenőrzést – információellátást. A controllingtevékenység fontos része a tényadatokat szolgáltató vezetői számvitel. A valóságot tükröző, tényadatok alapján vizsgálható csak a tervteljesítés, és ez az alapja a hatékony ellenőrzésnek. A jól szervezett vezetői számvitel elengedhetetlen alapfeltétele a sikeres controllingtevékenységnek. A vezetői számvitellel foglalkozó szakirodalom a vállalati controllingtevékenység szempontjából általában a vezetői számvitel fontosságát hangsúlyozza, azonban a pénzügyi számvitel – különösen az adatrögzítés tartalma és módja – nem az információs igényeknek megfelelő kialakítása, megszervezése is gátja lehet a modern controllingtevékenységnek. Fontos megállapítani, hogy minden vállalatvezetésnek úgy kell kialakítania a számlarendjében a 6-os (közvetett költségek), a 7-es (közvetlen költségek), illetve a 8-as (ráfordítások) és a 9-es (bevételek) számlaosztályokat, hogy a számviteli információs bázisrendszerből származó információk mind a jogszabályi, mind a vezetői követelményeknek megfelelőek legyenek. Mert ahogyan a jogszabályi előírások behatárolják a vállalati számvitel lehetőségeit, ugyanúgy határolja be és korlátozza a pénzügyi számvitel keretében rögzített adathalmaz szerkezete a vezetői számvitel és a controlling lehetőségeit. Nem mindegy, hogy a vezetői számvitelt milyen pénzügyi számviteli rendszerből fejlesztik ki, és természetesen az sem mindegy, hogy a controllingrendszer milyen számviteli: pénzügyi vagy vezetői számviteli rendszerre épül.

eredeti bekerülési értékénél, és az alacsonyabb értéken való értékelés (a terven felüli értékcsökkenés) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a terven felüli értékcsökkenési leírásokat meg kell szüntetni a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegének csökkentésével az eszközt piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére, a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére, az egyéb bevételekkel szemben vis�sza kell értékelni (visszaírás). Ennek alapján már képesek vagyunk meghatározni a nettó értéket: NETTÓ ÉRTÉK = BRUTTÓ ÉRTÉK – ÉRTÉKCSÖKKENÉS + VISSZAÍRÁS Az Sztv. bevezette a maradványérték fogalmát, amellyel elsősorban a leamortizált eszköz piaci értékét, használhatóságát kívánja megállapítani. A rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembehelyezés időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében – az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értékét kell maradványértéknek tekinteni. Természetesen a maradványértéket meg lehet állapítani nulla értékben is, hiszen az adott eszköz értéke valószínűsíthetően a hasznos élettartam végén nem lesz jelentős. Az értékcsökkenés meghatározásánál a vállalkozás tevékenységének jellemzőinek figyelembevétele is szükséges. A tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják.

III. rész

Számviteli sarok: értékcsökkenés Az értékcsökkenés az adott eszköz rendeltetésszerű használata mellett bekövetkezett avulás, kopás pénzben kifejezett értéke. Az értékcsökkenési leírás az értékcsökkenés költségként való elszámolása. Az értékcsökkenési leírás – amelyet a köznyelvben amortizációnak hívunk – fejezi ki azt, hogy az adott időszakban az adott eszköz mennyivel járult hozzá a termék értékéhez. Ha az értékcsökkenési leírások miatt az eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök

A tárgyi eszközök használata során az üzemeltetési költségeken túlmenően az eredményt az értékcsökkenési leírás és a karbantartási költség terheli. A karbantartási költség a használat során évről évre növekszik. Egyenletes költségterhelés érdekében célszerű, ha – ehhez igazodóan – az értékcsökkenési leírás évenként elszámolandó összege degresszív módon kerül meghatározásra. Ha a hitel igénybevételével történik az eszköz beszerzése, akkor az üzembe helyezést, a rendeltetésszerű használatbavételt követően további eredményt terhelő tételek (kamat, árfolyam13



veszteség) is megjelennek (amelyeket már nem lehet a beszerzési értékben figyelembe venni). Ezek a tételek a hitel visszafizetésével arányosan csökkennek, évről évre kisebb összeggel terhelik az eredményt. Tehát az évenként elszámolandó értékcsökkenés ös�szegének évek közötti felosztásánál figyelembe lehet venni az adott eszköz használatával elért bevételt terhelő egyéb, az eszköz beszerzésével összefüggő, de bekerülési értéknek nem minősülő ráfordításokat (az üzembe helyezés utáni kamatot, a devizahitelek árfolyamveszteségét), az eszköz folyamatos használatával kapcsolatos karbantartási költségeket a várható hasznos élettartamán belül, amennyiben az összemérés elvének érvényesülése azt indokolja.

Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés • a földterület, • a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), • üzleti vagy cégérték; • az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után, és • az üzembe nem helyezett beruházásnál, • a képzőművészeti alkotásnál, • a régészeti leletnél, • a már teljesen leírt, illetve a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél (sem terv szerinti, sem terven felüli), • valamint az olyan kép- és hangarchívumnál, illetve egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során nem veszít, illetve amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő. Terven felüli értékcsökkenést kell a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a) az immateriális javak, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke;

b) az immateriális javak, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan. c) Az üzleti vagy cégérték esetében, ha részvényvásárlás keretében került sor a megállapításra. Ha a megvásárolt részvények árfolyama nő (tartós és jelentős), akkor az üzleti vagy cégérték esetében csökkenés áll be – így terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. d) Az alapításátszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke ? a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében ? tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a vár ható megtérülésként meghatározott összeget). A terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig kell végrehajtani, hogy a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, semmivé vált vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül – a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után – ki kell vezetni. A könyvviteli elszámolásoknál nagyon fontos változás, hogy a terven felüli értékcsökkenés nem értékcsökkenési leírásként kezelt összeg, hanem az egyéb ráfordításoknál kell figyelembe venni. Ha a vállalkozó szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszköznél az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.



A számos folyamatban lévő, elhúzódó beruházás reális értékelése érdekében a módosítás a beruházásoknál is előírja a beruházás piaci értékének tartós és jelentős csökkenésekor a terven felüli értékcsökkenés elszámolását. Az elszámolás a beruházás könyv szerinti és piaci értékének különbözetében történik.

Visszaírás Amennyiben az értékcsökkenési leírások miatt az eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél, és az alacsonyabb értéken való értékelés (a terven felüli értékcsökkenés) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a terven felüli értékcsökkenési leírásokat meg kell szüntetni a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegének csökkentésével az eszközt piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére, a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére, az egyéb bevételekkel szemben vis�sza kell értékelni (visszaírás). Az értékcsökkenés adózási szabályaiból világosan kikövetkeztethető, hogy párhuzamos számviteli és adózási értékcsökkenési nyilvántartást célszerű vezetni. A párhuzamos nyilvántartásokban eltér az elszámolható értékcsökkenés, főleg a számviteli szabályok szerint elszámolható eszközök és a maradványértékkel rendelkező tárgyi eszközök esetében (az adózásban ugyanis nincs maradványérték). Az adózók rendre a számviteli értékcsökkenés terén (pl. számítástechnika) éltek a lehető leggyorsabb elszámolási módszerekkel (abszolút értékben vagy az első érvben arányosítás nélkül leírt 50 százalék stb.). 2003. január 1-jétől ezt az elszámolást igyekeztek az új előírással korlátozni, azzal, hogy az értékcsökkenést az aktiválást követő időre próbálják kiszámoltatni.

IV. rész

Adósarok: szabad vállalkozási zóna A Térségi Gazdaságfejlesztő Szervezet (TGFSZ) jelöli ki az ország leghátrányosabb helyzetben lévő térségeiben az említett zónákat. Az így kijelölt területeken munkahelyeket teremtő, beruházó vállalkozások több kedvezményt is igénybe vehetnének. Az adókedvezmények a társasági adóra és a foglalkoztatással kapcsolatos adókra vonatkoznak. Fejlesztési adókedvezményt vehetnek igénybe azok a vállalkozások, amelyek a kijelölt szabad vállalkozási zónák valamelyikében legalább 100 millió forint értékű új vagy – tanúsítvány által igazolt – energiahatékonyságot szolgáló beruházást hajtanak végre. A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető (ide nem értve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezményre való jogosultság feltétele, hogy a kifizető létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, illetve a kedvezménnyel érintett munkavállalók tényleges munkavégzési helye a szabad vállalkozási zóna területén belül található.

Az adókedvezmény összege egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján megállapított bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 27%ával a foglalkoztatás első két évében, 14,5%-ával a foglalkoztatás harmadik évében. Ez az adókedvezmény legkorábban a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének hónapjá15 E-Controlling Szakmai Folyóirat


tól vehető igénybe, és legkésőbb addig a hónapig, amelyben az üzembe helyezést követő 5. év letelik.

A szabad vállalkozási zónákban letelepedett vállalkozások szakképzési hozzájárulásának alapját is csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek a bruttó munkabére, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 000 Ft, amely munkavállalók után a fent említett szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíti. A társasági adókedvezmény igénybevételének korlátai: Adótörvényi korlátozás Támogatásintenzitási korlátozás

Az átmeneti szabályok szerint az a vállalkozás, amely a korábbi feltételek alapján kezdte meg a kedvezmény érvényesítését, választhatja, hogy az adókedvezményt továbbra is változatlan feltételek mellett veszi igénybe. Az adókedvezmény mértéke változatlan, azaz az új munkavállaló foglalkoztatása kapcsán a munkáltatót terhelő bruttó munkabér (de legfeljebb 100 000 Ft) 27%-a a foglalkoztatás első két évében, illetve 14,5%-a a harmadik évben.

V. rész

Makrók használata az Excelben VBA-eljárás létrehozása munkafüzet open eseményéhez

Az Auto_Open makróval kapcsolatos fenti korlátozások megkerülhetők az Open eseményhez rendelt VBA-eljárással.

Példa – Auto_open makró készítése 2013. július 1-jétől hatályos az a változás, amely szerint a szabad vállalkozási zónában működő munkáltatók szociális hozzájárulási adókedvezménye kedvezőbbé válik a vállalkozásokra nézve. Az adókedvezménynek az új szabályok értelmében már nem feltétele, hogy a vállalkozás a társasági adóról szóló törvény szerinti fejlesztési adókedvezményre legyen jogosult, vagyis hogy nagy értékű beruházást hajtson végre a szabad vállalkozási zónában. A jogosulti kör kiszélesítése mellett ugyanakkor az adókedvezménynek feltétele a létszám megtartása, illetve az, hogy a kedvezményezett új munkavállaló nem kerülhet kapcsolt vállalkozástól átvételre, és legalább hat hónapja bejelentett lakóhellyel kell rendelkeznie a szabad vállalkozási zónában. A támogatások halmozódásának elkerülése érdekében nem érvényesíthető adókedvezmény az olyan munkavállaló után, akire tekintettel a kifizető a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból állami támogatást kapott.

1. Ideiglenesen engedélyezzük az összes makrót! Ehhez a kattintsunk a Fejlesztőeszközök lap Kód csoportjában Makróvédelem gombra! 2. Az Adatvédelmi központ párbeszédpanel Makróbeállítások kategóriájában, a Makró beállítások csoportban válasszuk az Összes makró engedélyezése (nem javasolt, mert veszélyes kód futtatását is lehetővé teszi) kapcsolót! Utána kattintsunk az OK gombra! (A védelem érdekében a feladat végrehajtása után állítsuk vissza az Összes makró letiltása értesítéssel állapotot). 3. Mentsük és zárjuk be az összes megnyitott munkafüzetet! 4. Nyissuk meg azt a munkafüzetet, amelyhez a makrót szeretnénk hozzáadni, vagy készítsünk egy új munkafüzetet! 5. Adjuk ki a Fejlesztőeszközök lap Kód csoportjának a Visual Basic parancsát, vagy nyomjuk meg az Alt+F11 billentyűkombinációt! 6. A projektböngésző ablakában kattintson a jobb gombbal a ThisWorkbook objektumra, és ad16



juk ki a helyi menü View Code (Kód megtekintése) parancsát! (Ha a projektböngésző ablak nem látható, adjuk ki a View menü Project Explorer parancsát).

Ezt a feladatot a munkafüzetben külön gombbal tesszük indíthatóvá, hogy más Auto_Open eljárással ne ütközzön (ezért az ehhez a feladathoz szükséges Auto_Open eljárást Indítás eljárásnak nevezzük). A következő leírás természetesen az önálló, külön munkafüzet használatát tételezi fel.

Kiinduló adatok A kódszerkesztő megjelenítése a VBA ablakban

A kódszerkesztő megjelenítése a VBA ablakban 7. A Code ablak feletti Object listában válasszuk a Workbook elemet! Ekkor automatikusan létrejön egy üres eljárás az Open eseményhez (lásd az ábrán).

8. Bővítsük ki az eljárást a következő sorokkal: Private Sub Workbook_Open() MsgBox Date ' egy üzenetpanelen megjeleníti az aktuális dátumot Worksheets("Sheet1").Range("A1").Value = 20 Date ' az A1 cellában is rögzíti End Sub 9. Zárjuk be a VBA, majd az Excel ablakot! 10. Nyissuk meg újra a munkafüzetet! Ekkor az Excel futtatja a Workbook_Open eljárást. 11. Az üzenetpanelt az OK gombbal zárjuk be.

Feladat: Párbeszédpanel megjelenítése a munkafüzet megnyitásakor Készítsünk olyan párbeszédpanelt, amely a munkafüzet betöltésekor megjelenik és a felhasználó választásától függően más-más cellatartományt tesz védetté! Tipikusan ilyen felhasználói körbe tartoznak az egy munkalapot a feldolgozás különféle szintjein használó alkalmazók (például alapadat-rögzítés, manipulálás, ellenőrzés). Készítsünk olyan nyomógombokat, amelyek megoldják a dátum beillesztését és a kilépést. A megoldáshoz a Visual Basic programot alkalmazzuk.

Megoldás 1. Hozzunk létre egy munkafüzetet egyetlen, 1.Feladat nevű munkalappal! Töltsük fel az A1:O6 tartományt a kiindulási adatokkal. Formázzuk az ábra szerint a munkalapot. 2. Hozzuk létre az ábra szerinti párbeszédpanelt 1.Feladat (Panel) néven! A választókapcsolókat az A4 cellához csatoljuk.

A védelmet vezérlő párbeszédpanel 3. Hozzunk létre három modult a Visual Basic ablakában. Nyomjuk meg a Ctrl+R billentyűkombinációt vagy a View (Nézet) menü Project Explorer (Projekttallózó) parancsával jelenítsük meg a képernyő bal oldalán a projektek listáját. Kattintsunk a jobb egérgombbal aktuális munkafüzetünk VBA projektjére, és adjuk ki a helyi menü Insert Module (BeszúrásModul) parancsát! 4. Írjuk be a következő kódot a Visual Basic szerkesztőablakba: „Gombok” modulhoz: Sub Dátum() ' Dátum bevitele a megadott cellába vagy hibaüzenet azoknál a celláknál, amelyek nem dátum típusúak. Természetesen lehet nagyobb táblát is kezelni, ekkor a C7:C16384 tartomány-hivatkozást állítsuk nagyobbra! On Error Resume Next 17



If Not (Application.Intersect(ActiveCell, Range("C3,C4,G3,G4,C7:C16384")) Is Nothing) Then ActiveCell.FormulaR1C1 = Date Else MsgBox ("Ebbe a mezőbe nem lehet dátumot beírni!") End If End Sub Sub Mentes_Kilepes() Response = MsgBox("Valóban ki akar lépni?", vbYesNo) If Response = vbYes Then VédelemFeloldás For Each w In Application.Workbooks w.Save Next w Application.Quit End If End Sub „Start” modulhoz: Sub Auto_Open() ' Ezt a 2010feladatok1.xlsm munkafüzetben Indítás néven hozzuk létre Worksheets("1.Feladat").Activate VédelemFeloldás ActiveWorkbook.Worksheets("1.Feladat"). Cells(1, 2).Value = "" DialogSheets("1.Feladat(Panel)").Show ‘most a C2 cellában fogadjuk a cellacsatolás eredményét, azaz melyik munkahely választókapcsolóját nyomták meg i = ActiveWorkbook.Worksheets("1.Feladat"). Cells(1, 4).Value Select Case i Case 1 ActiveWorkbook.Worksheets("1.Feladat").Cells(1, 2).Value = "RÖGZÍTÉS" Rögzítésvédelem Case 2 ActiveWorkbook.Worksheets("1.Feladat").Cells(1, 2).Value = "FELDOLGOZÁS" Feldolgozásvédelem Case 3 ActiveWorkbook.Worksheets("1.Fel-

adat").Cells(1, 2).Value = "ELLENŐRZÉS" Ellenőrzésvédelem End Select End Sub „Védelmek” modulhoz: Sub VédelemFeloldás() Cells.Select ActiveSheet.Unprotect Selection.Locked = True Range("A1").Select Range("A1").Activate End Sub Sub Rögzítésvédelem() Range("C3:C4,A7:E16384").Select Selection.Locked = False Selection.FormulaHidden = False ActiveSheet.Protect DrawingObjects:=True, Contents:=True, Scenarios:=True Range("C3").Select Range("C3").Activate End Sub Sub Feldolgozásvédelem() Range("G4,F7:G16384").Select Selection.Locked = False Selection.FormulaHidden = False ActiveSheet.Protect DrawingObjects:=True, Contents:=True, Scenarios:=True Range("G4").Select Range("G4").Activate End Sub Sub Ellenőrzésvédelem() Range("G3,H7:I16384").Select Selection.Locked = False Selection.FormulaHidden = False ActiveSheet.Protect DrawingObjects:=True, Contents:=True, Scenarios:=True Range("G3").Select Range("G3").Activate End Sub 18



5. Hozzuk létre a munkalapon a „Dátum” nevű nyomógombot, amelyhez a Dátum makrót rendeljük. 6. Hozzuk létre a munkalapon a „Kilépés” nevű nyomógombot, amelyhez a Kilépés makrót rendeljük. 7. Az A4 cella rögzíti az első párbeszédpanelen végzett választást. Hogy ez a szám ne jelenjen meg, formázzuk fehér szövegszínre! 8. Mentsük el a munkalapot, majd töltsük be és figyeljük meg a védelem működését. A védett lapon csak a nem védett cellákba vihetünk be adatokat. A cellák védelmét pedig a munkahelynek megfelelően oldottuk fel. A kiválasztott munkahely neve nagy betűkkel megjelenik a B1 cellában. Ha nem az Auto_open eljárást használjuk, akkor hozzunk létre egy nyomógombot, amit kapcsoljuk az Indítás makróhoz.

Excel a mindennapi gyakorlatban Szám-, pénz-, és dátumformák Számformák Az alábbi formázások akkor alkalmazhatók, ha a szerkesztőléc nem aktív. Új munkalapon minden cella alapértelmezetten Normál formátumú. Az ilyen cellákba írt számot a program a tartalomtól függően formázza (például számot jobbra, szöveget balra igazítva, negatív számot pirossal írva stb.). A Kezdőlap szalag Betűtípus, Igazítás, vagy Szám csoportneve utáni ikonnal vagy a Ctrl+1 billentyűkombinációval, illetve a Kezdőlap/Cellák/Formátum/Cellák formázása paranccsal megjelenített párbeszédpanel Szám lapján a kijelölt cellák ban alkalmazandó megjelenítési formátumot szabjuk meg. Ez teljesen megegyezik az Excel korábbi változatában megismert lehetőséggel (lásd az ábrát).

Egyéni számformátum beállítása Ezek a beépített formátumok mindig elérhetők maradnak, nem törölhetők. Készíthetünk saját formákat is. Ehhez az Egyéni elemet választjuk ki a Kategória listán (lásd az ábrát). A Formátumkód mezőben megjelenik a fenti mezőkben kijelölt formátum. Ennek szerkesztésével felhasználói formátumot hozhatunk létre. A Törlés gombbal a Formátumkód listán kiválasztott felhasználói formátumot törölhetjük. Más formátumnál a Törlés gomb inaktív, illetve meg sem jelenik. Az ezres csoportosítást alkalmazhatjuk a KezdőEzres csoport ikonjával is. A lap/Szám csoport könyvelői, pénznem és euro formátumok alapértelmezés szerint ezres csoportosítással jelennek meg, ezeknél az ezres csoportosítás ismételt alkalmazása megszünteti a pénz (és pénznem formátumnál a negatív számok) jelölését is. A tizedes jegyek száma , csökkenthető a ikonnal is. növelhető a

Pénznem formátumok A különféle, a Pénznem listán meghatározott pénznemeknek megfelelő jelöléssel formázhatunk számokat, ha a Kategória listából a Pénznem általános formátumot választjuk. Az általános formátumnál kérhetjük a negatív számok eltérő jelölését is. A könyvelői formátum viszont az egy oszlopban található számok tizedes jeleit egymás fölé rendezi. Forint, euró, dollár formátumot beállíthatunk a Pénznem gombjáKezdőlap/Szám csoport nak menüjéből is. 19



Példa Pénznem beállítása a gombmenüből

Pénznem beállítása a gombmenüből

Dátum formátumok A Dátum kategória alatt sokféle típusból választhatunk, köztük az oly sok gondot okozó két számjegyes évszámjelölést is. Ez azonban csak a dátum megjelenését befolyásolja, a cella értékét nem, így ezek a cellák is helyesen vesznek részt a dátumműveletekben (lásd az ábrát). Mindenesetre célszerű elkerülni a kétjegyű dátumforma alkalmazását.

Ugyanazon dátum különféle dátumformátumokkal formázva

Igazítások A Kezdőlap szalag Betűtípus, Igazítás, vagy Szám csoportneve utáni ikonnal (illetve a Ctrl+1 billentyűkombinációval, valamint a Kezdőlap/ Cellák/Formátum/Cellák formázása paranc�csal) megjelenített panel Igazítás lapján a kijelölt tartomány celláinak igazítását, az írás irányát és a cellatartalom behúzását állítjuk be (lásd az ábrát).

A vízszintes igazítás lehetőségei A vízszintes és függőleges igazítás, elforgatás ikonjai megtalálhatók a Kezdőlap/ Igazítás csoportban.  Sortöréssel több sorba: A hosszú szöveget több sorra tördeli a cellán belül. A sorokra tördelt szöveg a fentiek szerint igazítható.  Lekicsinyítve, hogy beférjen: A karakterek látható méretét úgy csökkenti, hogy a kijelölt cellában lévő valamennyi adat elférjen az oszlopban. A karakterméret az oszlopszélesség változtatásával automatikusan módosul.  Cellák egyesítésével: Két vagy több cellát egyetlen cellává egyesít. Az egyesített cella hivatkozása az eredetileg kijelölt tartomány bal felső cellája, a többi egyesített cella tartalma elvész. A kijelölt tartomány celláit elforgathatjuk az Elforgatás mező beállítási lehetőségeivel, vagyis az olvasási irányt változtathatjuk meg. A megfelelő gomb menüjét – bár kevesebb beállítási lehetőséggel –, de szintén felhasználhatjuk a függőleges szövegigazításhoz. Érdemes ezt alkalmazni oszlopnevek esetén.

Az igazítás beállítása A Vízszintesen listában a cella vízszintes igazítását szabályozzuk (lásd az ábrán). Elforgatási lehetőségek a nyomógomb menüjéből 20 E-Controlling Szakmai Folyóirat


Az eredmények prezentálása a gyakorlatban Objektumok igazítása Az objektumok formázásával módosítunk a beillesztett objektum elhelyezésén, igazítjuk, árnyékoljuk, forgatjuk, tükrözzük, szegélyezzük az objektumot. Az objektumok igazításához az igazítani kívánt objektumok kijelölése után a következő módon járjunk el: • Objektumok igazítása vagy elosztása a diához viszonyítva

Igazítási, elosztási lehetőségek a Formátum szalagon • Objektumok igazítása szélek mentén • Az objektumok kijelölése után a Formátum szalagon kattintsunk az Elrendezés/ Igazítás gombra, majd az igazítás irányának megfelelően adjuk ki a Felülre, Alulra, Balra, Jobbra igazítás parancsok egyikét.

• A Képeszközök – Formátum szalagon kattintsunk az Elrendezés gombra, majd válas�szuk az Igazítás  Diához igazítás kapcsolót. Ha a Diához igazítás kapcsoló be van jelölve, kattintsunk a kívánt igazítási beállításra. Ha az objektumokat egy másik (adott irányban szélső) objektumhoz igazítanánk, akkor a Kijelölt objektumok igazítása kapcsolót válasszuk.

• Objektumok igazítása vízszintesen és függőlegesen

• Objektumok helyének pontos beállítása

Árnyékok az objektumok körül

• A pontos helymeghatározáshoz az objektumkoordináták beállíthatók a dia sarkához vagy közepéhez viszonyítva. A Formátum szalag Méret csoportneve melletti ikonra kattintva jelenítsük meg a Méret panelt, majd kattintsunk az Elhelyezkedés fülre. Válasszuk a Bal felső sarok vagy a Középpont elemet a vízszintes és függőleges horgonyokhoz a Honnan mezőkben, majd írjuk be a horgonyoktól mért távolságot a Vízszintesen és Függőlegesen mezőkbe.

A Formátum szalag Effektusok (képek esetében Képeffektusok) gombjából számtalan hatást érvényesíthetünk, többek között akár a kijelölt szöveget, akár tetszőleges kijelölt objektumot árnyékkal láthatjuk el.

• Az Igazítás középre vízszintesen parancs a kijelölt objektumokat vízszintesen igazítja el az objektumok közepe által. Az Igazítás középre függőlegesen parancs függőlegesen igazít az objektumok középpontja által.

Előre beépített árnyékok a hatások között Ehhez a gombból kinyíló menü Árnyék almenüjében megjelenő elemeket használjuk. A beállítható árnyék típusát meghatározza, hogy szö21 E-Controlling Szakmai Folyóirat


veg vagy grafikus objektumot választottunk ki. A hatások most is kipróbálhatók a szokásos módon, vagyis a kurzort a minta fölé kell mozgatnunk. A részletes és pontos beállításhoz az almenü alján megtalálható Árnyékbeállítások parancsot vagy helyi menü Objektum formázása parancsát adjuk ki. A megjelenő panel Árnyék kategóriájában meghatározhatjuk az árnyék színét, irányát, távolságát, azaz eltolását az eredeti objektumtól, átlátszóságát, valamint szétterülését. Az átlátszóságnak itt jelentősége van, mert az árnyékos objektum mögé is kerülhet másik objektum, ilyenkor az az árnyékon átlátszik. A kijelölt objektumok (keretekben lévő szövegek) árnyékának megjelenítése az Árnyék almenü Nincs árnyék elemére kattintással kikapcsolható.

Összefoglaló áttekintés a 2014-től hatályos adótörvényi változások alkalmazásával kapcsolatban! Tisztelt Gazdasági vezető / Pénzügyi vezető! Ne felejtse el, beírni a naptárába hagyományos év végi konferenciánkat, amelyen részletesen tájékozódhat a 2014-es adótörvényi változásokról. Kiváló előadóink: √ Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs: ügyvéd, adószakértő, egyetemi docens - SZJA. √ Sike Olga NAV Forgalmi Adó Osztály főosztályvezető-helyettes – ÁFA. √ Dr. Ácsné Molnár Judit: NAV – TAO. √ Dr. Kovács Ferenc: adószakértő - ART Egész napos előadásunkon a téma legelismertebb szakértőitől értesülhet a változó adó rendszerrel kapcsolatos gyakorlati teendőiről!

A következő lapszám témái:

Adótörvények módosításai 2014

• Tervezés és Frontloading • Lean cost planning • Makrók használata az Excelben – Eseményvezérelt eljárások • Excel a mindennapi gyakorlatban – Karakterformázás • Az eredmények prezentálása a gyakorlatban – Effektusok, egyéb hatások

Egész napos szakmai rendezvény az Szja-törvény, az Áfatörvény és az Art. és egyéb adótörvények módosításairól, gazdasági vezetők, főkönyvelők, könyvelők részére A konferencia programja a Parlament által elfogadásra kerülő végleges jogszabályi anyag függvényében kerül kialakításra. Éljen a lehetőséggel, és jelentkezzen honlapunkon! Időpont: 2013. december 16. (hétfő) 9.00 és 17:00 óra között Helyszín: Gólyavár rendezvényház, 1088 Budapest, Múzeum körút 6.

A további részletekkel kapcsolatban látogasson el honlapunkra http://forumakademia.hu E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.


E-Controlling XIII. évfolyam, tizedik szám, 2013. október Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila Hu issn 1587-8961 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.


E-Controlling. Tartalom. A beszámoló összeállításával kapcsolatos hibák. Tisztelt Előfizetőnk! október XIII. évfolyam 10

Recommend Documents