I. évfolyam 7. szám
2015. szeptember
Tisztelt Olvasó! Ön a Fórum Média Kiadó új szakmai folyóiratát tartja kezében. Havonta megjelenő elektronikus szaklapunkban megtalálja a közpénzt felhasználó gazdálkodási szerveket érintő speciális változásokat az adózás, a számvitel, a munkaügy és az ellenőrzés területén, amelyeket a jogszabályok közérthető magyarázatával és változásokra vonatkozó aktualitások feldolgozásával valósítunk meg, számos gyakorlati példával és esettanulmánnyal tarkítva. Extra tartalomként minden lapszámhoz szerkeszthető iratmintákat és egyéb segédleteket adunk – a kötelezető szabályzatok tekintetében olyanokat, mint pénzkezelésivagy belsőellenőrzési szabályzatok stb.
SZÁMVITEL - Önköltségszámítás a költségvetési szerveknél
ADÓZÁS - Az Egységes Képviseleti Adatlap (EGYKE) - Helyi adók gyakorlata 2015-ben
Előfizetőként Ön jogosult az ingyenes szakmai tanácsadó szolgáltatásunk igénybevételére is.
Üdvözlettel: Varga Szabolcs Szerkesztő
Az aktuális lapszám szerzői: Szentirmainé Holi Gabriella – a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Horváth Józsefné – a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Honlapunkról – www.kozpenz-gazdalkodas.hu – a KÖTELEZŐ SZABÁLYZATOKON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le.
1
SZÁMVITEL Önköltségszámítás a költségvetési szerveknél
A költség A költség a termék előállítása, vagy szolgáltatás, tevékenység teljesítése érdekében felhasznált élőés holtmunka pénzértékben kifejezett összege.
Költségnem Írta: Horváth Józsefné Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója A költségnem a felmerült költségeknek a megjelenési fajtájuk szerinti csoportosítását jelenti. A Az önköltségszámítás célja, hogy az alap- és vál- költségeket megjelenési fajtájuk szerint az Áhsz. lalkozási tevékenység, valamint a szabad kapacitás 16. mellékletében rögzített egységes számlatükör 5. számlaosztály 51.-56. számlacsoportjai szerint kihasználását célzó tevékenység keretében kijelölt és meghatározott csoportokban kell elszá─ előállított eszközök, molni. ─ elvégzett tevékenységek vagy ─ nyújtott szolgáltatások tényleges közvetlen önköltségének, továbbá a köz- Költséghely érdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtéA költséghely a költségek felmerülésének helye, rítés pontos összegének a meghatározása. területileg elhatárolt szervezeti egység vagy részleg. Szabályozottsága: ─ a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Szt.), valamint ─ az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.).
Az itt felmerült – és a pénzügyi számvitel keretében a 6. számlaosztály általános költségek főkönyvi számláira lekönyvelt – költségek a felmerülésük alkalmával nem számolhatók el közvetlenül a termékre, vagy szolgáltatásra, tevékenységre. Felmerülésükkor közvetlen költségnek nem minősítheAz önköltségszámítás feladata: 5., 6., 7. számlaosztályban rögzített költségekről tők. adatokat szolgáltasson saját előállítású eszközönként, tevékenységenként valamint szolgáltatáson- Ezeknek a költségeknek azon része, amely az előállítással illetve a szolgáltatással szoros kapcsolatba ként. Az önköltségszámítás feladata, hogy adatokat hozható, a különféle teljesítményadatok segítségével a kalkulációs egységekre átvezetendők. szolgáltasson ─ a saját előállítású eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek), szolgálta- Költségviselő tások értékeléséhez, az előállítási értékének Költségviselő a termék vagy a szolgáltatás, tevémeghatározásához, ─ a saját előállítású eszközök (immateriális ja- kenység, amelyre a költségek felmerülésük alkalvak, tárgyi eszközök, készletek), szolgáltatá- mával közvetlenül elszámolhatók, amelynek elősok, valamint a közérdekű adatszolgáltatás állítása, teljesítése érdekében a költségek felmerülönköltségének tervezéséhez és megállapítá- nek. A költségviselőre elszámolható költségeket a pénzsához, ügyi számvitel keretében a 7. számlaosztály (szak─ a gazdasági számításokhoz. feladatok költségei) főkönyvi számláira kell könyvelni. Fogalmak az önköltségszámításhoz: 2
tás befejezése után a ténylegesen felhasznált élő- és holtmunka mennyisége és értéke alapján meghaAz eszköz előállítása, a szolgáltatás teljesítése, a tározzuk az eszköz, tevékenység, vagy szolgáltatás tevékenység végzése során felmerült költségek el- tényleges közvetlen önköltségét, előállítási költsészámolására - szervezetünk számlarendjében rög- gét. zítetteknek megfelelően - három számlaosztály szolgál: Norma szerinti közvetlen önköltség megállapítása során a saját előállítású készletek közvetlen a.) az 5. (Költségnemek) számlaosztály a költ- önöltségének megállapítása a termék (szolgálségeket költségnemek szerint csoportosítva tatás) előállításához szükséges műszaki normák tartalmazza, a költségek költségnemenkénti alapján történik. gyűjtését szolgálja, A kalkulációs séma, a kalkulációs költségtéb.) a 6. (Általános költségek) számlaosztály a nyezők tartalma közvetett költségeket tartalmazza, a költségek felmerülésének helye szerinti gyűjtésére A kalkulációs séma szolgál, Az egyes kalkulációs egységek közvetlen önköltc.) a 7. (Szakfeladatok költségei) számlaosz- ségét, bekerülési (előállítási) értékét a következő tály az eszközök előállítása, a szolgáltatások kalkulációs séma szerinti részletezésben kell kiszáteljesítése során felmerült és az eszközök mítani: előállításával, szolgáltatásnyújtással összefüggésben közvetlenül (valamint a felosztás a.) Közvetlenül elszámolható anyagköltség után a közvetetten) elszámolható költségek b.) Saját termelésű félkész termék felhasználás könyvviteli nyilvántartására szolgál. c.) Közvetlenül elszámolható személyi juttatások A 7. számlaosztály a költségvetésben meghatározott szakfeladat rend szerinti tagolásban tartald.)Közvetlenül elszámolt személyi juttatások mazza a folyó költségeket. A szakfeladatok költsémunkaadót terhelő járuléka gei közvetlen és közvetett költségekből tevődnek e.) Közvetlenül elszámolható szolgáltatási kiössze. adások Költségek elszámolása:
Az önköltségszámítás-kalkuláció formái
f.) Egyéb közvetlen költségek
Együtt közvetlen önköltség (a+b+c+d+e+f ) A Szt. 62. § (2) bekezdés alapján a közvetlen önköltség A kalkulációs költségtényezők tartalma: ─ utókalkulációval meghatározott, vagy - Közvetlenül elszámolható anyagköltség ─ norma szerinti közvetlen önköltség lehet. Közvetlen anyagköltségként kell kimutatni a kalA befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen kulációs egység terhére utalványozható anyagok önköltsége a félkész termék, késztermék norma értékét. szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosan is meghatározható. A közvetlen anyagköltség meghatározásához az anyagokat az anyagféleségek pontos meghatározáAz utókalkuláció az a műszaki-gazdasági tevésával kell az utókalkulációs lapon felsorolni! kenység amellyel a termék, tevékenység, szolgálta3
Anyagköltségként csak a ténylegesen felhasznált készletérték számolható el. - Saját termelésű félkész termék felhasználás A tovább felhasznált saját termelésű készletek értékét tényleges közvetlen önköltségen kell számításba venni. - Közvetlenül elszámolható személyi juttatás Közvetlenül elszámolható személyi juttatásként kell figyelembe venni – az egy-egy kalkulációs egységként meghatározott – a tevékenység, szolgáltatás teljesítése valamint az eszközök előállítása érdekében közvetlenül felmerült, illetve kifizetett ─ ─ ─
alapilletményeket, illetménypótlékokat és egyéb kötelező pótlékokat.
Költségként egyaránt figyelembe kell venni ─ a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, ─ a részmunkaidőben foglalkoztatottak, valamint ─ a nyugdíjasok és állományba nem tartozók
- Egyéb közvetlen költség Az előzőekben felsorolt költségeken túlmenően egyéb közvetlen költségként (kiadásként) kell kimutatni a kalkulációs egységre utalványozható (elszámolható) közvetlen dologi kiadásokat. (pld. szállítási és rakodási költség, a gépek (termelő berendezések) bérleti díja. A közvetett költségek elszámolásának és felosztásának módja 1./ Konyha (élelmezési üzem) Itt kell elszámolni a konyhán foglalkoztatott alkalmazottak összes személyi juttatásait azok járulékaival együtt, a teljes élelmezési anyagfelhasználást, a más rendeltetésű (tisztító, takarító stb.) anyagok felhasználását, a helyiségek, gépek, berendezések karbantartási kiadásait, az igénybe vett külső szolgáltatásokat, továbbá a saját kisegítő részlegek által nyújtott szolgáltatások (karbantartás, kazánház, gépjármű igénybevétel) felosztás útján kapott kiadásait (költségeit). Az élelmezési kiadások (költségek) megállapításánál az élelmezési nyersanyag kiadásának (költségének) összegéből kell kiindulni és azt kell pótlékolni a konyha rezsiköltségével.
részére teljesített kifizetéseket.
2./ Karbantartó műhely
A személyi juttatások munkaadót terhelő járuléka továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi juttatások, vagy a foglalkoztatottak száma alapján kell megállapítani, függetlenül azok elnevezésétől.
Itt kell kimutatni
- Közvetlenül elszámolható szolgáltatási kiadások
─ az idegenek részére végzett szolgáltatás kiadásait. A saját kivitelezésű beruházás, felújítás valamint az idegenek részére végzett szolgáltatás önköltségének megállapításához az anyagfelhasználást és a személyi juttatásokat munkaszámra kell utalványozni illetve elszámolni.
Közvetlenül elszámolható szolgáltatási kiadásként kell elszámolni az adott kalkulációs egységgel kapcsolatban közvetlenül felmerült szolgáltatási kiadásokat.
4
─ az immateriális jószág létrehozás, ─ a saját kivitelezésű beruházás,
─ a tárgyi eszközök felújítását, javítás, valamint
3./ Kazánház és energiaszolgáltatás Itt kell elszámolni a melegvizet, fűtést, gőzt szolgáltató kazánok kiadásait (költségeit), továbbá – a saját üzemen kívüli – más szervek által szolgáltatott melegvíz, gőz, távhő kiadásait. 4./ Saját nyomda Itt kell elszámolni a házinyomda (házi sokszorosítóüzem) összes kiadásait (költségeit). Az idegenek részére végzett (kiszámlázott) szolgáltatás önköltségének megállapításához az anyagfelhasználást, valamint a személyi juttatásokat munkaszámra kell utalványozni illetve elszámolni.
─ a készletmozgások bizonylatain az átvevő aláírása, ─ a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatai vonatkoznak, ─ a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és értékbeni adatai, ─ a bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik.
Az elszámolt nyomdai rezsiköltséget az időszakban elszámolt (felmerült) személyi juttatások arányában kell megosztani a szolgáltatást igénybevevők között. Az önköltségszámítás számvitelen belüli folyamatában az önköltségszámítás alapbizonylatai azoMunkaszámok, azok nyilvántartása: nosak a számvitel analitikus, illetve szintetikus könyvelésének alapbizonylataival. Munkaszám: a kalkulációs egységet jelölő szám. A termeléssel, tevékenységgel, szolgáltatással öszMinden egyes kalkulációs egységet, kalkulációs egy- szefüggő alapvető bizonylatok a következők: ségenként egyedi munkaszámmal kell megjelölni. ─ munkautalvány, A tevékenység (beruházás, felújítás, termék-előállítás), szolgáltatás megkezdését minden esetben munkaszám kiadása előzi meg.
─ készletek állományváltozási bizonylata, ─ igénybe vett szolgáltatások bizonylata,
─ személyi jellegű ráfordítások bizonylata,
Munkaszám kiadása előtt a tevékenység, szolgál─ értékcsökkenési leírás bizonylatai, tatás nem kezdődhet meg. ─ egyéb költségek bizonylatai, Az önköltségszámítás bizonylatainak kiemelt közvetett költségek felosztásának bizonylatai. alaki és tartalmi kellékei a következők: ─ a bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb más azonosítója, ─ a bizonylatot kiállító szervezeti egység megjelölése, ─ a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, ─ az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy,
5
ADÓZÁS 2015. július 17-étől bevezetésre került az Egységes Képviseleti Adatlap (a továbbiakban: EGYKE adatlap). Írta: Horváth Józsefné Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Az új EGYKE adatlap a jelenleg alkalmazott, az elektronikus képviseleti jog bejelentésére szolgáló ’T180, az elektronikus képviseleti jog megszűnésére vonatkozó ’T182, és a papír alapú, személyes ügyintézésre vonatkozó állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló ’VAMO adatlapokat váltja fel, egyetlen adatlap formában. Az adózó, képviselője ezen az Adatlapon teljesítheti az Art. 17. § (5) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét. Az adatlap a következő bejelentésekre szolgál: - a törvényes képviselő adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó jogosultságának bejelentése - személyes és papíron történő ügyintézésre vonatkozó állandó meghatalmazás bejelentése az állami adóhatóság előtt intézhető adóügyekben - állandó meghatalmazás bejelentése az állami adóhatóság előtt elektronikus úton intézhető adóügyekben - a telefonon intézhető adóügyekre vonatkozó állandó meghatalmazás bejelentése - személyes és papír alapú ügyintézésre vonatkozó állandó meghatalmazás bejelentése az állami adóhatóság előtt intézhető szerencsejáték ügyekben, - személyes, papír alapú és elektronikus ügyintézésre vonatkozó állandó meghatalmazás bejelentése az ajándéksorsolási és játékautomata üzemeltetési ügyekben.
6
Bejelentés határideje, módja: Az újonnan alakult adózók az adószám megszerzését követően 8 napon belül kötelesek az adóügyek elektronikus intézése érdekében ügyfélkapu létesítését kezdeményezni, és erről a létesítés kezdeményezését követő 8 napon belül bejelentést kell tenniük az állami adóhatósághoz. Ha az adózó állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője útján elektronikus úton teljesíti az adóügyekre vonatkozó adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az állandó meghatalmazott vagy megbízott a megbízást követő 8 napon belül köteles az adóhatósághoz bejelenteni a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát. Abban az esetben, ha a bejelentő képviselőként az általa képviselt adózó vonatkozásában az adatlapot elsőként adja be, akkor azt papír alapon lehet megtenni. Amennyiben azonban a ’T201INT jelű adatlapon elektronikus ügyintézésre is regisztrál, úgy első ízben elektronikusan is benyújthatja az EGYKE adatlapot. Az állami adóhatóság által működtetett elektronikus felületen bejelentett meghatalmazás, megbízás az állandó meghatalmazott, megbízott jóváhagyásával válik érvényessé. Változások bejelentésének módja: - Abban az esetben, ha a változást megelőzően kizárólag elektronikusan intézhető ügyekre terjedt ki a képviseleti jogosultság, akkor a változásbejelentés kizárólag elektronikus formában készülhet. Amenynyiben a változásbejelentést elektronikus úton adja be, a meghatalmazást szkennelt formában kell csatolnia. - Abban az esetben, ha a változást megelőzően kizárólag személyes, illetve papír alapon intézhető ügyekre terjedt ki a képviseleti jogosultság, abban az esetben a változás bejelentése történhet elektronikus, illetve papíros úton is. Amennyiben a változásbejelentést elektronikus úton nyújtja be, a meghatalmazást szkennelt formában kell csatolnia. Amennyiben a változásbejelentést papír alapon teljesíti, a meghatalmazás eredeti, vagy hitelesített példányát is be kell nyújtania. - Abban az esetben, ha a változásbejelentést meg-
előzően a képviseleti jogosultság elektronikus, valamint személyes és papír alapon intézhető ügyekre is kiterjedt, a változásbejelentés kizárólag elektronikus úton készülhet. Ebben az esetben az elektronikus úton történő változásbejelentéshez csatolni kell a szkennelt meghatalmazást. - Amennyiben ügyvédi iroda, társasház közös képviseletét ellátó jogi személy, jogi személy vezető tisztségviselő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra illetve adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság vagy egyéb szervezet alkalmazottja, tagja a meghatalmazott, és a meghatalmazott szervezettel kapcsolatos változás, történt, akkor ezt a tényt a képviselő köteles bejelenteni az Adatlapon. A bejelentő, képviselő változásbejelentő Adatlapot csak akkor adhat be, ha az adóhatósághoz korábban elektronikus, papíralapú Adatlapon már tett írásos bejelentést, valamint képviselőként csak arra az általa képviselt adózóra vonatkozóan jelenthet be változást, akit vagy amelyet az Adatlapon korábban írásban már bejelentett. Amennyiben az EGYKE Adatlapon bejelentett állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását, vagy a törvényes képviselő képviseleti jogosultságának megszűnését kívánja bejelenteni, ezt is az EGYKE Adatlapon kell megtenni. A képviseleti jogosultság megszűnését elektronikusan és papír alapon is be lehet jelenteni, attól függetlenül, hogy a képviseleti jogosultság a papír alapú, személyes, vagy elektronikus ügyintézésre vonatkozott. Ha az Adatlapot papír alapon nyújtja be, akkor helység, dátum feltüntetésével, és hitelesített aláírásával kell ellátnia az EGYKE adatlapot a benyújtás előtt. A szerencsejáték szervezésével kapcsolatos ügyekben kizárólag személy, illetve papír alapon történő ügyintézés lehetséges, de az ajándéksorsolással, vagy játékautomata üzemeltetéssel kapcsolatos ügyekben lehetőség van a személyes és papír alapú, valamint az elektronikus úton történő eljárásra is.
Bejelentő, képviselő adatai: a bejelentő (magánszemély adózó, törvényes képviselő, meghatalmazott, megbízott) magánszemély - családi és utónevét, - adószámát (amennyiben azzal rendelkezik), - adóazonosító jelét, - e-mail címét kell feltüntetni. A bejelentő személynek az állami adóhatóság előtti ügyintézési jogosultságára vonatkozó képviselői jogcímet kell megjelölnie, melyet az állami adóhatóság a következők képviseleti jogcímkódokban határozott meg: Törvényes képviselő: 1 = vezető tisztségviselő (pl. ügyvezető, elnök stb.) 2 = cégvezető (gazdasági társaság esetén) 3 = képviseleti joggal felruházott munkavállaló, vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos (pl. gazdasági társaság esetén) 12 = magánszemély törvényes képviselője (szülő, gyám, gondnok) 14 = felszámoló, végelszámoló 24 = társasház közös képviselője 25 = jogi személy vezető tisztségviselő 26 = bérgarancia biztos kényszertörlési eljárás alatt Meghatalmazott, megbízott: 4 = nagykorú alkalmazott (egyéni vállalkozó, jogi személy, egyéb szervezet esetén), nagykorú tag (jogi személy, egyéb szervezet esetén) 5 = ügyvéd 6 = ügyvédi iroda 7 = adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő 8 = megbízás alapján eljáró jogtanácsos (jogi személy, egyéb szervezet esetén) 9 = könyvelő (amennyiben nem gazdasági társaság vagy szervezet tagjaként, hanem egyéni vállalkozóként látja el az adózó képviseletét) 13 = európai közösségi jogász 7
15 = számviteli, könyvviteli szolgáltatásra jogosult gazdasági társaság vagy egyéb szervezet (ez utóbbi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet meghatalmazó esetén) alkalmazottja, tagja 16 = pénzügyi képviselő 17= Magyar Államkincstár, Kormányhivatal alkalmazottja 18= adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság vagy egyéb szervezet (ez utóbbi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet meghatalmazó esetén) alkalmazottja, tagja 19= termékdíj ügyintéző 99 = más tagállamban letelepedett könyvelő 23= könyvvizsgáló 27= letétkezelő 28= részvényesi meghatalmazott 29= más nagykorú személy (kizárólag szerencsejáték ügyekben) Ellenjegyző: 11 = bevallás ellenjegyzésére jogosult adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő Adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő, ügyvéd, jogtanácsos, könyvvizsgáló (jogi személy, egyéb szervezet meghatalmazó esetén) választása esetén kötelező kitölteni az „igazolvány típusa” és az „igazolvány száma” az EGYKE Adatlapon.
Az Art. 7. §-a alapján a magánszemélyt, az egyéni vállalkozó magánszemélyt, a jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti. A környezetvédelmi termékdíj ügyintéző a termékdíj ügyintézői szakképesítés megszerzését tanúsító bizonyítvány, igazolás másolatát köteles csatolni az első alkalommal, papír alapon, vagy elektronikusan benyújtott Adatlaphoz. A termékdíj ügyintézőnek kizárólag környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyekben adható állandó meghatalmazás. Állandó meghatalmazás: Az állandó meghatalmazás is az EGYKE Adatlapon kerül benyújtásra, az adatlaphoz kapcsolt pótlapon. A pótlap használata esetén nem elegendő annak programmal történő kitöltése, hanem a kitöltést követően azt minden esetben ki kell nyomtatni, majd aláírva kell az Adatlaphoz csatolni (elektronikus beküldés esetén szkennelt formában). Amennyiben az adózó nem a pótlapot használja az állandó meghatalmazáshoz, akkor az Adatlaphoz kötetlen formában írt állandó meghatalmazást kell csatolni! Az állandó meghatalmazás csak a meghatalmazó és a meghatalmazott együttes aláírása esetén érvényes!
Az igazolvány típusát a következő kódok alkal- Mikor szükséges az állandó meghatalmazáshoz mazásával kéri feltüntetni az állami adóhivatal: tanú? 1 = könyvelői 2 = adótanácsadói 3 = adószakértői 4 = jogtanácsosi 5 = ügyvédi 6= könyvvizsgálói
Az állandó meghatalmazáson szükséges két tanú alkalmazása (név, lakcím, aláírás). Eltérő szabályt tartalmaz a Ket. 40/A. § (2) bekezdése az ügyvédnek adott meghatalmazásra nézve: ehhez nem szükséges tanúk alkalmazása, ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá.
A társasház közös képviselőjének bejelentése ese- A tanúk alkalmazása abban az esetben szükséges, tén csatolni kell a közgyűlés határozatát, vagy azt amikor a jegyzőkönyvet, melyben a közös képviselő meg- a meghatalmazó: nem egyéni vállalkozó választásáról határoztak. Közös képviselő magánmagánszemély, vagy olyan egyéb szervezet, személy és gazdasági társaság is lehet. amely nem minősül gazdálkodó szervezetnek 8
(egyéni cég, szakcsoport, polgári jogi társaság, társasház, társasüdülő, társasgarázs, építőközösség és minden más, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés), - és a meghatalmazott a következők valamelyike: adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, könyvvizsgáló, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja.
vagyoni típusú adó, kommunális jellegű adó, helyi iparűzési adó bevezetésére jogosult. Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki: • az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra, • nem állandó lakosként való tartózkodásra, • a helyi adó törvényben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására.
Az EGYKE nyomtatvány kitöltési útmutatóval Ezeket a törvény adótárgynak nevezi. együtt a NAV nyomtatványkitöltő programjából Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terletölthető. jed ki, hogy: Az újonnan bevezetett EGYKE Adatlappal az ál- • az adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezlandó meghatalmazottak, megbízottak, törvényes ze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi képviselők bejelentési kötelezettségeivel járó admódosítás naptári éven belül nem súlyosbítminisztrációs terhek drasztikusan lecsökkentek, hatja az adóalanyok adóterheit, és a bejelentés során követendő szabályok jelen- • az adó bevezetésének időpontját és időtartatősen egyszerűsödtek. mát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza, • az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan – a törvényben meghatározott felső határokra figyelemmel – megállapítsa, • a törvényben meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel, különösen a lakások Helyi adók gyakorlata 2015esetében a lakásban lakóhellyel rendelkező ben eltartottak számától, a lakáson fennálló, hitelintézet által lakásvásárlásra, lakásépítésre Írta: Szentirmainé Holi Gabriella nyújtott hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog fennállásától, a lakásban lakóhellyel renMagyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója delkezők jövedelmétől függő mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse, A helyi adó törvény felhatalmazása és rendelke• a törvény és az adózás rendjéről szóló törzései alapján a települési (községi, városi, fővávény keretei között az adózás részletes szabárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestülete lyait meghatározza. rendelettel az illetékességi területén helyi adókat, valamint települési adókat vezethet be. Ez a gya- I. A vagyoni típusú adók korlatban azt jelenti, hogy a 1990. évi C. törvény (helyi adó törvény) rendelkezési szerint minden A jogszabály alapján vagyoni típusú adó az építteleülés önkormányzata adó rendeletet alkothat. ményadó és a telekadó. Az egyes jellemzőket a köA törvényi rendelkezéseket be kell tartani, attól vetkező táblázatban foglaljuk össze. eltérni nem lehet, de az adóztatásban rugalmasan alkalmazhatók a helyi sajátosságoknak megfelelő adónemek, adómértékek. Az önkormányzat rendeletével három féle adó:
ADÓZÁS
9
Megnevezés
Építményadó
Telekadó
adókötelezettség
• az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. • az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül
• önkormányzat illetékességi területén lévő telek
adó alanya
• a naptári év első napján az építmény • az év első napján a telek tulajdonosa tulajdonosa. • több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.
adómentesség
• a szükséglakás, • a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség, • az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.
• az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész, • a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja, azzal, hogy nem minősül mezőgazdasági művelésnek, ha a földterületen kizárólag a gyomnövények megtelepedésének és terjedésének megakadályozására alkalmas munkát (pl. gyommentesítés, kaszálás) végeznek, • az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a, • az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik.
adó alapja
• az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy • az építmény korrigált forgalmi értéke.
• a telek m2-ben számított területe, vagy • a telek korrigált forgalmi értéke.
adómérték
felső határa: • a tv. 15. § a) pontja szerinti adóalapmegállapításnál 1100 Ft/m2, • a tv. 15. § b) pontja szerinti adóalapmegállapításnál a korrigált forgalmi érték 3,6%-a.
felső határa: • a tv. 21. § a) pontja szerinti adóalap-számítás esetén: 200 Ft/m2, • a tv. 21. § b) pontja szerinti adóalap-számítás esetén: a korrigált forgalmi érték 3%-a.
10
zó szociális ellátások finanszírozására használható fel. A helyi iparűzési adóból származó bevétel az A településeken magányszemélyek kommunális önkormányzati hivatal állományában foglalkoztaadóját és idegenforgalmi adót vezethet be a képvi- tottak személyi juttatásai és az ahhoz kapcsolódó selőtestület rendelettel. munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozIdegenforgalmi adókötelezettség terheli azt a zájárulási adó finanszírozására nem fordítható azt magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az meghaladó mértékben, mint amilyen mértékben önkormányzat illetékességi területén legalább a települési önkormányzatot az adóerő-képessége egy vendégéjszakát eltölt. szerint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott hivatali működési támogatásAz adó alapja: hoz kapcsolódó beszámítás terheli. • a tv. 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség esetén Megnevezés Helyi iparűzési adó 1. a megkezdett vendégéjszakák száma, vagy adókötelezettség • az illetékességi területen 2. a megkezdett vendégéjszakára eső szállásállandó díj, • vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevé• a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülőkenység használati jog) fizetendő ellenérték ( üzemeltetési költség). II. A kommunális adók
A fizetendő adó beszedése sajátos: • a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó, • a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján szedi be. III. Helyi iparűzési adó
adó alanya
• •
adó alapja
a nettó árbevétel, csökkentve • az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke összegével (sajátos szabályok szerint), • az alvállalkozói teljesítések értékével, • az anyagköltséggel, • az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
adómérték
felső határa • az adóalap 2%-a
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó ilyen minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az adó felhasználási lehetősége és korlátozása a jogszabály szerint:
a vállalkozó, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.
A helyi iparűzési adóból származó bevétel, mint az önkormányzat fontos bevétele a települési önkormányzat képviselőtestületének hatáskörébe tarto11
Az adóalap számításánál, az alkalmazható csökkentő tételek során tapasztalt bizonytalanságokban segített a Kúria értelmezése a közvetített szolgáltatások esetében. Különösen a bevásárlóközpontok esetébe merült fel, hogy az adóalap meghatározáskor melyek lehetnek a csökkentő tételek közvetített szolgáltatás címen. A Bírósághoz került beadványban szerepelt, hogy egy bevásárlóközpont üzlethelyiségeit albérletbe adta különböző vállalkozásoknak és ezen bérleti díjak összegével csökkentették az iparűzési adó alapját. A csökkentés során alkalmazták a közvetített szolgáltatások fogalmát. A számviteli törvény szerinti fogalom a következő: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.
Az ítéletből az a jogalkalmazói hozzáállás körvonalazódik, hogy a közvetített szolgáltatások levonhatóságához olyan számlák és egyéb számviteli nyilvántartások szükségesek, amelyek alapján közvetlenül egymáshoz rendelhetők az igénybe vehető és a továbbszámlázott szolgáltatások. A Kúria ítélete szerint az albérletbe adott ingatlanrészek bérbe vételéhez kapcsolódó bérleti díj, vagyis a közvetített szolgáltatás értéke csak akkor lenne kívülállók számára megállapítható és így levonható az adóalapból, ha a bérbe vett és az albérletbe adott területek közötti kapcsolat magából az üzemeltető számviteli nyilvántartásaiból, illetve a számlákból közvetlenül kitűnne. A gyakorlatban tehát az ellenőrzésnek ezeket a csökkentő tételeket kiemelten szükséges ellenőrizni a helyes adóalap megállapítása érdekében.
Közpénz-gazdálkodási tanácsadó I. évfolyam, hatodik szám, 2015. szeptember Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
12