II. évfolyam 5. szám
2016. május
Tisztelt Olvasó! Ön a Fórum Média Kiadó új szakmai folyóiratát tartja kezében. Havonta megjelenő elektronikus szaklapunkban megtalálja a közpénzt felhasználó gazdálkodási szerveket érintő speciális változásokat az adózás, a számvitel, a munkaügy és az ellenőrzés területén, amelyeket a jogszabályok közérthető magyarázatával és változásokra vonatkozó aktualitások feldolgozásával valósítunk meg, számos gyakorlati példával és esettanulmánnyal tarkítva. Extra tartalomként minden lapszámhoz szerkeszthető iratmintákat és egyéb segédleteket adunk – a kötelezető szabályzatok tekintetében olyanokat, mint pénzkezelésivagy belsőellenőrzési szabályzatok stb.
SZÁMVITEL - Maradványkimutatás sajátosságai
MUNKAÜGY - Sok hallgató számára jelent könnyítést a szövetkezeti törvény április 12-ei módosítása.
POLGÁRI JOG - Szerződésekkel szembeni követelmények a Polgári Törvénykönyvben, és a behajtási költségátalány
Előfizetőként Ön jogosult az ingyenes szakmai tanácsadó szolgáltatásunk igénybevételére is.
Üdvözlettel: Varga Szabolcs Szerkesztő
Az aktuális lapszám szerzői: Szentirmainé Holi Gabriella – a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Horváth Józsefné – a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Honlapunkról – www.kozpenz-gazdalkodas.hu – a KÖTELEZŐ SZABÁLYZATOKON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat lezárásának dátuma: 2016. április 25.
1
SZÁMVITEL Maradványkimutatás sajátosságai Írta: Horváth Józsefné A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Az Áhsz. 5. §-ának (2) bekezdése szerint az éves költségvetési beszámoló részeként szerepel – többek között – továbbra is a maradványkimutatás. Az Áhsz. melléklete szerint a maradványkimutatás a következő: Maradványkimutatás 01. Alaptevékenység költségvetési bevételei 02. Alaptevékenység költségvetési kiadásai I. Alaptevékenység költségvetési egyenlege (01-02) 03. Alaptevékenység finanszírozási bevételei 04. Alaptevékenység finanszírozási kiadásai II. Alaptevékenység finanszírozási egyenlege (03-04) A) Alaptevékenység maradványa ( ±I±II) 05. Vállalkozási tevékenység költségvetési bevételei 06. Vállalkozási tevékenység költségvetési kiadásai III. Vállalkozási tevékenység költségvetési egyenlege (05-06) 07. Vállalkozási tevékenység finanszírozási bevételei 08. Vállalkozási tevékenység finanszírozási kiadásai IV. Vállalkozási tevékenység finanszírozási egyenlege (07-08) B) Vállalkozási tevékenység maradványa III±IV) C) Összes maradvány (A+B) D) Alaptevékenység kötelezettségvállalással terhelt maradványa E) Alaptevékenység szabad maradványa (A-D) F) Vállalkozási tevékenységet terhelő befizetési kötelezettség (B*0,1) G) Vállalkozási tevékenység felhasználható maradványa (B-F)
2
Az új szabályozás az Áht.-ban meghatározott fogalomnak megfelelően egyszerűsítette a költségvetési maradvány megállapításának módját és tartalmát, megszűntek a záró pénzkészletet érintő korrekciós tételek (az aktív és passzív pénzügyi elszámolások) és a pénzmaradvány összegét módosító finanszírozási korrekciók. Megszűnt a pénzmaradvány és az előirányzat-maradvány közötti különbség, a maradvány megállapítása az államháztartás mindkét alrendszerében ugyanolyan módszerrel történik. K5. Egyéb működési célú kiadások, azon belül pedig a K502. Elvonások és befizetések rovaton kell elszámolni a költségvetési maradványt és a vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget. B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, azon belül pedig a B12. Elvonások és befizetések bevételei rovaton kell elszámolni a költségvetési maradványt és a vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettség teljesítéséből származó bevételt. A pénzforgalmi szemlélet helyett az új számviteli szabályok szerint már az eredményszemlélet érvényesül. A maradványkimutatás a 3. melléklet szerinti formában az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység bevételeit és kiadásait tartalmazza, továbbá bemutatja a kötelezettségvállalással terhelt maradványt, a szabad maradványt és a vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget. Az előző évi fel nem használt maradványról analitikát kell vezetni, mivel az a beszámolóból nem kiolvasható. A beszámoló készítésekor a 07. számú űrlapon történik a maradványkimutatás. Az űrlapból is látható az összefüggés, miszerint az alaptevékenység maradványa, és a vállalkozási tevékenység maradványa is lehet pozitív, illetve negatív előjelű. A kitöltést a költségvetési számvitelben vezetett nyilvántartási számlák és a részletező nyilvántartások adatai alapján kell elvégezni:
Az űrlap D) sorát, a kötelezettségvállalással terhelt maradványt az Ávr. 150. §-a alapján kell meghatározni. Az Ávr. 150. §-ának b) pontja szerint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni a kötelezettségvállalások azon állományát, amelyre a kötelezettségvállalás a 46. § (1) bekezdése alapján a költségvetési év előirányzatai terhére történt, de a pénzügyi teljesítés áthúzódik a költségvetési évet követő év június 30-áig. Az Ávr. 150. §-ának a) és c)-k) pontjaiban meghatározott esetek miatt a kötelezettségvállalással terhelt maradvány ennél a résznél több is lehet, így minden esetben a részletező nyilvántartások adatai alapján kell azt megállapítani.
MUNKAÜGY Sok hallgató számára jelent könnyítést a szövetkezeti törvény április 12-ei módosítása. Írta: Horváth Józsefné A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója
Egy módosító javaslat szerint az iskolaszövetkezetek a jövőben a Munka törvénykönyvének hatálya alól, a szövetkezeti törvény hatálya alá kerülnének át. A költségvetési maradvány számviteli elszá- A nemzeti felsőoktatási törvény a hallgatók számára a végbizonyítvány kiállításának előmolása: feltételeként kötelező szakmai gyakorlatot 1. Költségvetési maradvány elszámolása a ír elő. A jelenleg hatályos szabályok szerint a költségvetési számvitel szerint szakmai gyakorlatot csak az Oktatási Hivatal a) Bevételi előirányzatként: által regisztrált gyakorlóhelyek igazolhatják. T001 - K0981311 b) Kiadási előirányzatként: T05(1) - K001 A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az c) Követelésként: iskolaszövetkezet tagja a szakmai gyakor T0981312 - K0041 lat igazolását az iskolaszövetkezettől a szold) Teljesítésként: gáltatás fogadója – azaz a Munka törvény T005 - K0981313 könyvében az iskolaszövetkezettel szerződő 2. Vállalkozási maradvány elszámolása a harmadik személy, amelynél a munkavégzés történik – igazolása alapján kérhesse. Ennek költségvetési számvitel szerint feltételei, hogy a hallgató a munkavégzés soa) Bevételi előirányzatként: rán a felsőoktatási képzésben megszerzett el T001 - K0981321 b) Kiadási előirányzatként: méleti ismereteit használja, továbbá hogy a T05(1) - K001 munkavégzés helye a szakmai gyakorlóhel�c) Követelésként: lyel, tartalma a szakmai gyakorlattal szembeni T0981322 - K0041 jogszabályi követelményeknek feleljen meg. d) Teljesítésként: T005 - K0981323 Az iskolaszövetkezet a szolgáltatás fogadójával A fentebb leírtak szerinti levezetés szerint a kötött megállapodást az Oktatási Hivatalnak tárgyévi maradvány kötelezettségvállalással köteles megküldeni, amely hivatal a szakmai terhelten mínusz előjelű költségvetési marad- gyakorlatra vonatkozó követelmények teljesüványt is eredményezhet, amit az irányító, ala- lését a szolgáltatás fogadójánál is ellenőrizheti. Az iskolaszövetkezet a Nemzeti köznevelésről pító szervnek jelezni kell. 3
szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti középfokú iskolával, kollégiummal, alapfokú művészeti iskolával (a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmény) tanulói jogviszonyban álló tanulók, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben meghatározott felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgatók számára lehetőséget biztosít a munkavégzési feltételek megteremtésére, valamint gyakorlati képzésük elősegítésére. Szabályozás a szövetkezeti törvényben: Az iskolaszövetkezetnek a nevében viselnie kell az „iskolaszövetkezet” megnevezést. Az iskolaszövetkezet tevékenységének összhangban kell állnia a nevelési-oktatási intézmény, a felsőoktatási intézmény pedagógiai és képzési célkitűzéseivel, az nem veszélyeztetheti a nevelési-oktatási, a felsőoktatási intézmény működését, a nevelési-oktatási, a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat. Az iskolaszövetkezet hozzájárulhat a nevelésioktatási intézmény, illetve a felsőoktatási intézmény nevelő és oktató munkájához szükséges feltételek javításához. Az iskolaszövetkezet hozzájárulhat a tagjai tanulmányainak folytatásához szükséges feltételek megteremtéséhez. Amennyiben az iskolaszövetkezet tagja szakiskola vagy szakközépiskola, a gyakorlati képzés feladatait részben vagy egészben az iskolaszövetkezet is elláthatja, feltéve, hogy rendelkezik a gyakorlati képzés megszervezéséhez szükséges feltételekkel. A gyakorlati képzéshez kapcsolódó, a felsőoktatási intézmény által meghatározott szakmai feltételeket az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója együttesen biztosítja. Az iskolaszövetkezet útján megszervezett gyakorlati képzés esetén a szakmai gyakorlatot – a szolgáltatás fogadója nyilatkozata alapján – az iskolaszövetkezet igazolhatja, feltéve, hogy a munkavégzés az iskolaszövetkezet hallgató tagjának felsőoktatási képzésben megszerzett elméleti ismereteinek felhasználását igényli, 4
valamint a szolgáltatás fogadója megfelel a szakmai gyakorlóhellyel, a munkavégzés tartalma pedig a szakmai gyakorlattal szemben jogszabály által támasztott követelményeknek. Az iskolaszövetkezet közhasznú jogállású lehet. Az iskolaszövetkezet alapításában és működésében nevelési-oktatási intézménynek tagként részt kell vennie. A nevelési-oktatási intézmény akkor lehet az iskolaszövetkezet tagja, ha ezt alapító okirata lehetővé teszi és a fenntartója hozzájárul. Felsőoktatási intézmény is lehet iskolaszövetkezet tagja, ha a szenátus ezt támogatja, és a fenntartója hozzájárul. Az iskolaszövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül nevelési-oktatási intézmény és annak fenntartója, valamint felsőoktatási intézmény lehet a tagja. Az iskolaszövetkezet tagjainak legalább nyolcvanöt százaléka olyan természetes személy, aki oktatási intézménnyel tanulói vagy felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. Az iskolaszövetkezetnek csak személyes közreműködő tagja lehet. Az iskolaszövetkezet felügyelő bizottságának egy-egy tagja az alapításában résztvevő nevelésioktatási intézmény, valamint a nevelési-oktatási intézmény fenntartója által delegált személy. Az iskolaszövetkezet alapszabályának érvényességéhez a nevelési-oktatási intézmény fenntartójának jóváhagyása szükséges. Az iskolaszövetkezet alapszabályának jóváhagyása abban az esetben tagadható meg, ha az jogszabályba ütközik vagy ellentétes az oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, továbbá, ha az iskolaszövetkezet tevékenysége veszélyezteti a nevelésioktatási intézmény működését. Az iskolaszövetkezet közgyűlésére meg kell hívni a korlátozottan cselekvőképes kiskorú tag törvényes képviselőjét. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú tag jognyilatkozatának érvényességéhez a törvényes képviselője beleegyezése szükséges. Ezt akkor is alkalmazni kell, ha a tagok a közgyűlés ös�-
szehívása nélkül, írásban szavaznak. Az iskolaszövetkezet közgyűlésén és a felügyelő bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet az iskolaszövetkezet felsőoktatási intézmény tagjában működő hallgatói önkormányzat képviselője. Abban az esetben, ha az iskolaszövetkezet tagja a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésére csak a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben foglalt, valamint a fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kerülhet sor. Ha az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésre munkaviszony, illetve polgári jogi jogviszony létrehozása nélkül kerül sor, az iskolaszövetkezet tizenhatodik életévét be nem töltött tagja csak olyan tevékenységet láthat el, amelyet a vele jogviszonyban álló nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja alapján a tanítási órák keretében is ellát. Ha a gyakorlati képzést az iskolaszövetkezet keretében szervezik meg, a tag és az iskolaszövetkezet gazdasági együttműködése keretében meg kell határozni a gyakorlati képzés során előállított termékek értékesítésével és az ebből származó nyereség szétosztásával kapcsolatos kérdéseket. Ha az iskolaszövetkezet keretében szervezik meg a gyakorlati képzést, az iskolaszövetkezet a tagjaival – a szakképzésről szóló törvény rendelkezései szerint – tanulószerződést is köthet. A nevelési-oktatási intézmény, valamint a felsőoktatási intézmény azon vagyonát viheti be az iskolaszövetkezetbe, illetve azt a vagyonát bocsáthatja az iskolaszövetkezet rendelkezésére, amellyel az alapító okiratának megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratában meghatározott alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését.
Mindezen túlmenően, ha a nevelési-oktatási intézmény a szakképzési hozzájárulás teljesítése keretében fejlesztési támogatást kap, az ebből származó vagyon az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátható, feltéve, hogy az iskolaszövetkezet alapszabálya szerint részt vesz a gyakorlati képzés feladatainak az ellátásában, és ezt a célt a fejlesztési támogatás nyújtásával kapcsolatos megállapodásban rögzítik. A nevelési-oktatási intézmény, illetve a felsőoktatási intézmény által az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátott vagyon nem minősíthető az iskolaszövetkezet fel nem osztható vagyonává. Ha az iskolaszövetkezet jogutód nélkül megszűnik, az a vagyon, amelyet a nevelési-oktatási intézmény, illetve a felsőoktatási intézmény az előző bekezdések alapján bocsátott az iskolaszövetkezet rendelkezésére, a nevelési-oktatási intézményt, illetve a felsőoktatási intézményt illeti meg. Az iskolaszövetkezet alapszabálya nem jogosíthatja fel a közgyűlést arra, hogy a szövetkezet veszteségének fedezésére pótbefizetést írjon elő. Az iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony is megszűnik a tanulói vagy a hallgatói jogviszony megszűnésével. Az iskolaszövetkezet nem alakulhat át gazdasági társasággá. Az iskolaszövetkezet csak más iskolaszövetkezettel egyesülhet. Az iskolaszövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, nem iskolaszövetkezetként való továbbműködéséről, jogutód nélküli megszűnéséről való döntéshez a nevelési-oktatási intézmény illetve a felsőoktatási intézmény hozzájárulása szükséges. A nevelési-oktatási intézmény illetve a felsőoktatási intézmény az iskolaszövetkezet ezen döntéseihez akkor járulhat hozzá, ha a döntés következtében a nevelési-oktatási intézmény illetve a felsőoktatási intézmény által az iskolaszövetkezetbe bevitt, illetve átengedett vagyon feletti rendelkezési jog továbbra is iskolaszövetkezetet illet meg, vagy az visszakerül az azt szolgáltatóhoz. Az iskolaszövetkezet megszűnik, ha a nevelésioktatási intézmény megszűnik, vagy a nevelési-oktatási intézmény kilép az iskolaszövetke5
zetből és a megszűnéstől vagy kilépéstől számított hat hónapon belül nem lép be tagként másik nevelési-oktatási intézmény. Az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokért minimális szolgáltatási díjat kell fizetni.
Diákok foglalkoztatása Az írásbeli munkaszerződés és a munkaviszony adóhatóságnak történő bejelentése a diákok esetében is kötelező. Az iskolaszövetkezet tagja részére kifizetett összeg munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, melyből a diáknak 15% személyi jövedelemadót kell fizetnie, amit az iskolaszövetkezet levon tőle és befizeti az adóhatóságnak. A bevallást az 1508-as nyomtatványon kell teljesíteni. Az iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott diákoknak a munkáltató ugyanolyan adózási feltételek mellett biztosíthat juttatásokat, mint a munkavállalóinak, így részükre béren kívüli juttatásokat is adhat. Az iskolaszövetkezetek tagjainak foglalkoztatása továbbra is teljes szociális hozzájárulási adó mentességet élvez. A Tbj. 5. §-ában foglaltak értelmében nem minősül biztosítottnak az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja, beleértve a 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is. Ezért a végzett munkájukért kapott díjazás után járulékfizetési kötelezettségük nincs. Abban az esetben, amennyiben az iskolaszövetkezet tagja az érettségi vizsgáját követően közvetlenül munkaviszonyt létesít a nyári szünidő idejére, akkor mivel a tanulónak a diákigazolványra vonatkozó jogosultsága október 31-ig még fennáll, az iskolaszövetkezet keretében történő foglalkoztatására az általános szabályok érvényesek.
6
POLGÁRI JOG Szerződésekkel szembeni követelmények a Polgári Törvénykönyvben, és a behajtási költségátalány Írta: Szentirmainé Holi Gabriella Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója 2014. március 15-én lépett hatályba az új Ptk., a 2013. évi V. törvény, melynek a Kötelmi jog részében (6. könyv), az egyes szerződésekre, szerződés típusokra vonatkozó szabályok találhatók meg. A kodifikáció folyamatának alapvető célkitűzése volt, hogy a piacgazdaság követelményeinek megfelelő, modern szabályozási rendszer jöjjön létre a korábbi Ptk.-hoz képest. Az egyes szerződéstípusok kialakításakor a gazdasági tartalom jelentette a legfontosabb rendező elvet, és új szerződéstípus bevezetésére csak abban az esetben került sor, ha az önálló, más szerződésektől elkülöníthető tartalom kimutatható volt, és már a gyakorlatban is megjelentek ezek a szerződések (ilyen volt a lízingszerződés). Az új Ptk. az adásvételt és a cserét, valamint az ajándékozási szerződést a tulajdonátruházó szerződések cím alatt szabályozza. Ezen belül önálló fejezet tartalmazza az adásvételi szerződés általános szabályait, az adásvételi különös nemeit, az adásvételi szerződés altípusait, a csereszerződés és az ajándékozási szerződés különös előírásait (Ptk. 6:215-6:237. §). Az adásvétel az árutulajdon bármely tárgyának átruházására irányuló szerződéstípus. Tárgya ingó, ingatlan és – az új szabályozás szerint – jog egyaránt lehet. Az általános szabályok körében az új Ptk. az adásvételt olyan szerződésként definiálja, mely alapján az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő pedig a vételár megfizetésére és a dolog átvéte-
lére köteles [Ptk. 6:215. § (1) bekezdés]. A dolog adásvételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni arra a szerződésre is, amelyből jog vagy követelés visszterhes átruházására vonatkozó kötelezettség fakad [Ptk. 6:215. § (3) bekezdés]: a visszterhesség kikötéséből következik, hogy ez a szabály a csereszerződésre vonatkozik, az ajándékozási szerződésre pedig nem vonatkozik. Az új szabályozás szerint az ingatlan adásvételi szerződés esetében az eladó a tulajdonjog mellett a birtokot is köteles átruházni [Ptk. 6:215. § (2) bekezdés]. Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig azonban – nyilvántartásba vételi kötelezettség mellett – fenntarthatja: ingatlan esetében ez az ingatlan-nyilvántartásba, ingó esetében a hitelbiztosítéki nyilvántartásba vagy megfelelő lajstromba való bejegyeztetését jelenti (Ptk. 6:216. §). A részletvétel, a megtekintésre vétel, a próbára vétel és a minta szerinti vétel szabályai a korábbi szabályozáshoz képest változatlanok (Ptk. 6:227-6:230. §). A vállalkozási típusú szerződések körében (XV. Cím) – a szerződéstípus általános szabályain túl – önálló altípusként nevesíti a törvény a tervezési szerződést, a kivitelezési szerződést, a kutatási szerződést, az utazási szerződést, a mezőgazdasági vállalkozási szerződést és a közszolgáltatási szerződést. A megbízás és vállalkozás elhatárolása szempontjából nincs változás, vagyis a vállalkozási típusú szerződések közé az eredmény létrehozására, a megbízási szerződések körébe az ügy, feladat ellátására irányuló szerződések tartoznak. Kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díjfizetésére köteles. A kivitelezési szerződés a szerelési munkák elvégzését is magában foglalja, vagyis a szerelési szerződés önálló altípusként való szabályozása nem
szerepel a törvényben. A vállalkozó feladata a tervdokumentáció elkészítése és átadása. A törvény a dokumentáció elkészítésével, a hatósági engedélyek beszerzésével kapcsolatos feladatokat alapvetően a megrendelőhöz telepíti, a kivitelező azonban köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni (Ptk. 6:252. §). A közüzemi szerződést az új Ptk. az Európai Unió jogi terminológiájának megfelelően közszolgáltatási szerződésként szabályozta. A szerződés alapján a szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására, a felhasználó viszont a díj fizetésére köteles. A szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli, a szolgáltatás jellegéből adódó sajátosságokra figyelemmel lévő részletszabályokat külön jogszabályok tartalmazzák [Ptk. 6:256. §]. A használati típusú szerződések között az új Ptk. a bérleti szerződést, a haszonbérleti szerződést, a haszonkölcsön szerződést szabályozza. A használati szerződések alaptípusa a bérlet, mel�lyel kapcsolatban több változással és pontosító célú rendelkezéssel találkozhatunk a törvényben. A haszonbérletre és haszonkölcsön szerződésekre kevés új szabály vonatkozik. A bérleti szerződésekkel kapcsolatban a Ptk. a szerződés általános szabályait rögzíti, majd a lakásbérletre vonatkozó speciális szabályokat részletezi. Az új szabályozás szerint jogok bérbe adása is megvalósítható és ilyenen esetben a jogok időleges gyakorlásának más személy részére ellenértékfejében történő átengedésére a dologbérlet szabályait kell alkalmazni [Ptk. 6:331. § (2) bekezdés]. Ez a gyakorlatban a használati jogok időleges, ellenérték fejében történő átengedését jelenti. A szavatossági jogok körében szerepel az egészséget veszélyeztető lakásbérlet felmondásának lehetősége, melyről a bérlő érvényesen nem 7
mondhat le [Ptk. 6:332. § (3) bekezdés], a használat körében annak előírása, hogy ingatlan és lakás bérlete esetén az általános érvényű szabályoknak megfelelően van szükség bérbeadó hozzájárulására [Ptk. 6:334. § (1) bekezdés]. A bérleti díjra vonatkozó rendelkezéseknél található, hogy a bérbeadó a szerződést nemcsak a bérleti díj, de a bérlőt terhelő költségek és terhek megfizetésének elmulasztása esetén is jogosult a szerződést felmondani [Ptk. 6:336. § (1) bekezdés]. A törvényes zálogjog a bárbeadót a jövőben már nem a hátralékos bér és járulékai, hanem a bérleti díj és költségek erejéig illeti meg [Ptk. 6:337. § (1) bekezdés]. A határozott idejű bérleti jogviszony rendes felmondással általában – törvény, szerződés eltérő rendelkezése hiányában – nem szüntethető meg. Ha a bérlet megszűnésénél a bérlő a dolgot jogosulatlanul visszatartja, a visszatartás idejére a szerződés alapján kikötött bérleti díjat köteles megfizetni, ezt meghaladóan pedig minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem következett volna be [Ptk. 6:341. § (3) bekezdés]. A lakásbérleti szerződésre vonatkozó rendelkezések a szerződésekre vonatkozó általános szabályok és a bérleti szerződés általános szabályaihoz igazodva a jogviszony alapvető kérdéseit rendezik. A részletszabályokat külön jogszabály (A lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény) tartalmazza. Az Ptk. új szabályokat tartalmaz a bérleti díj biztosítékával, a bérbeadó karbantartási kötelezettségével, a bérlő saját költségén felszerelt dolgok elviteli jogával, a bérlő tűrési kötelezettségével és a rendes és szerződésszegésre alapozott felmondás kérdéseiben is. A kaució összege nem haladhatja meg a havi bérleti díj háromszorosát, a túlzott mértékű biztosítékot pedig a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti (Ptk. 6:343. §). A bérlő nem gyakorolhatja az elviteli jogát, ha a bérbeadó az elviteli jog megváltása fejében megfelelő kártalanítást ajánl fel, és az a bérlő lényeges jogi érdekét nem sérti: a bérlőnek ezt a jogát a felek a szerződésben az ezzel járó hát8
rány megfelelő kiegyenlítése mellett zárhatják ki vagy korlátozhatják. (Ptk. 6:345. §). A szerződés felmondására és szerződésszegésre vonatkozó szabályok külön részben megtalálhatók. (Ptk. 6:347-6:348. §). A hitel- és számlaszerződések körében a Ptk. a hitelszerződést, a kölcsönszerződést, a betétszerződést, a folyószámla-szerződést, a fizetésiszámla-szerződést, a fizetési megbízási szerződést és a faktoring szerződést, valamint a pénzügyi lízingszerződést szabályozza. Új szerződéstípusként tartalmazza a fizetési megbízási szerződést, faktoring és a pénzügyi lízing ügyleteket. Folyószámla-szerződés alapján a felek meghatározott jogviszonyból származó, beszámítható követeléseiknek egységes számlán való nyilvántartására és elszámolására kötelesek [Ptk. 6:390. § (1) bekezdés]. Új szabályozás a folyószámla egyenleg évenkénti megállapítása, melyet írásban, a számszaki levezetéssel együtt kell közölni. A kifogásolásra a közléstől számított harminc napos jogvesztő határidő áll rendelkezésre. Az egyenleg megállapítását követően a felek a folyószámlán lévő egyes követeléseikkel nem, csak a folyószámla egyenlegével rendelkezhetnek. A folyószámla szerződés hatálya alá tartozó követelések elévülése az egyenleg megállapításáig nyugszik, az egyenleg pedig az általános szabályok szerint évül el [Ptk. 6:393. § (2) bekezdés]. Az új Ptk. a lízingek közül a pénzügyi lízingszerződést szabályozza. A gyakorlatban megtalálható – bérlettől nem elhatárolható – operatív lízing nem szerepel a törvényben. Pénzügyi lízingszerződés alapján – a bérleti szerződéshez hasonlatosan – a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő pedig a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles. A szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve – ha a használat időtartama
ennél rövidebb – a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötés-kori piaci értéknél alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötés-kori piaci értékét (Ptk. 6:409. §). A lízing használatba adás, a lízingbeadó nem tulajdonjogot ruház át (melyet zálogjoggal biztosít), hanem hitelezői pozícióban marad. Ha a lízingtárgy ingatlan, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba, ha pedig ingó dolog vagy jog, a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyeztetni illetve bejegyezni [Ptk. 6:410. § (1)-(2) bekezdés]. A Ptk. a szavatossági jogok esetében is a bérlettől eltérő, sajátos feltételeket rögzít. A kellékszavatosság a lízingbe adót csak akkor terheli, ha közreműködött a lízingtárgy kiválasztásában vagy a harmadik személy eladóval szembeni jogáról a lízingbevevő hozzájárulása nélkül lemondott. A kellékszavatossági jogok érvényesítésére – az elállást és árleszállítást kivéve – lízingbevevő köteles (Ptk. 6:411. §). A lízingbevevő a szerződés megkötésétől, dolog esetén a birtokátruházástól szedi a lízingtárgy hasznait, viseli a lízingtárggyal járó terheket, költségeket és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. A lízingtárgy használatára és átruházására a bérleti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni (Ptk. 6:412. §), a lízingdíj pedig a szerződésben meghatározott időszakonként előre fizetendő (Ptk. 6:414. §). Lízingbevevő a lízingtárgy használatának átengedésére a lízingbeadó hozzájárulásával jogosult, ilyenkor a használó magatartásáért úgy felel, mintha a lízingtárgyat maga használta volna. Ha a lízingbevevő a lízingtárgyat a lízingbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelős azért a kárért is, amely e nélkül nem következett volna be. Amennyiben a lízingbevevő jogosult a lízingbe vett dolog tulajdonjogának vagy jognak a megszerzésére, e jogát a lízingbeadó hozzájárulása nélkül jogosult harmadik személyre átruházni (Ptk. 6:413. §).
A szerződés azonnali hatályú felmondására a bérlet és kölcsön szabályaival összhangban kerülhet sor (a Ptk. pontosan felsorolja a lízingbevevő vagyoni helyzetének változására illetőleg valamely felróható magatartására visszavezethető felmondási okokat), a felek pedig a zálogjog szabályai szerint kötelesek eljárni: a lízingbeadó köteles a zálogtárgyat értékesíteni, a befolyt vételárral pedig elszámolni (Ptk. 6:415. §).
A szerződésszegés esetei a Ptk.-ban Szerződésszegés általános szabályai A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása (Ptk. 6:137. §). Szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére. Szerződésszegés esetén a jogosult a saját esedékes szolgáltatása arányos részének teljesítését a kötelezett teljesítéséig vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja. A teljesítés visszatartására jogosult fél elállhat a szerződéstől, vagy ha az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, jogosult azt felmondani, ha megfelelő határidőt szabott, és ez alatt a másik fél a szerződésszegést nem szüntette meg, vagy a teljesítésre megfelelő biztosítékot nem nyújtott. Annak a félnek a jogaira és kötelezettségeire, aki a teljesítés visszatartására jogosult, egyebekben a megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadók. Elállás, felmondás szabályai Ha a szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, felmondhatja azt, ha e törvény eltérően nem rendelkezik. A jogosult jognyilatkozata érvényességéhez köteles megjelölni az elállás vagy a felmondás okát, ha ez a jog több okból megilleti. A jogosult a megjelölt elállási vagy felmondási okról másikra térhet át. 9
A kötelezett nem követelheti az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését, ha a jogosult bizonyítja, hogy a számára teljesített szolgáltatást vis�szatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a kötelezett felelős. Ha a jogosult a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak vis�szatérítését akkor is, ha ő a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni nem tudja, és bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a kötelezett felelős (Ptk. 6:140. §). Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa (Ptk. 6:142. §). Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni. Felelősség a teljesítés során okozott károkért A jogosult a vagyonában a szerződés teljesítése során a kötelezett által okozott kár megtérítését a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti (Ptk. 6:146. §). Kártérítési felelősség ingyenes szerződéseknél Aki szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárért akkor felel, ha a jogosult bizonyítja, hogy a kötelezett a kárt szándékos szerződésszegés10
sel okozta, vagy elmulasztotta a tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a jogosult nem ismert. Aki szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, köteles a jogosult vagyonában a szolgáltatással okozott kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
Késedelem szabályai és következményei 1. A kötelezett késedelme (Ptk. 6:153. §) A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti. Ha a kötelezett késedelembe esik, a jogosult követelheti a teljesítést, vagy ha a késedelem következtében a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől. A jogosult elállásához nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a) a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva a meghatározott teljesítési időben – és nem máskor – kellett volna teljesíteni; vagy b) a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő eredménytelenül telt el. A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késelemből eredő, pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó kárát, kivéve, ha a késedelmét kimenti. Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett hatóság szerződése esetén (Ptk. 6:155. §): (1) Vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek
hiányában a pénzpiaci kamat – nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. (2) Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. (3) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértékét az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére az e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési feltételt – mint tisztességtelen kikötést – a jogosult megtámadhatja. Szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően megállapító szerződési feltétel semmis. (4) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt az (1) bekezdésben meghatározott mértékhez képest alacsonyabb értékben meghatározó szer-
ződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles. 2. A jogosult átvételi késedelme (Ptk. 6:156. §) A jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el. A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. Átvételi késedelem esetén a kötelezett a dolog őrzésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles, a kárveszély pedig a jogosultra száll át. Ha a felek a szolgáltatást fajta és mennyiség szerint határozták meg, az előbbi rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a felek a teljesítésre szánt dolgokat megjelölték vagy a többi hasonló dologtól a jogosult részére elkülönítették. Változások a behajtási költségátalány szabályainál A korábbi szabályozás alapja az volt, hogy a vállalkozások közötti szerződés esetén, ha a kötelezett fizetési késedelembe esett, köteles volt a jogosultnak a követelés behajtásával kapcsolatos kiadások fedezésére legalább 40 eurónak megfelelő (a késedelembe esés napján érvényes MNB deviza-középárfolyam alapján meghatározott) forintösszeget fizetni behajtási költségátalány jogcímen. A behajtási költségátalány intézményének bevezetése a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján került a Ptk. szabályai közé. Alapvető célja, vagyis a fizetési fegyelem erősítése a szerződéses kapcsolatok terén, kötelező jelleggel került a magyar szabályozás hatálya alá. Egyidejűleg bekerült a Számviteli törvény előírásai közé az elszámolásra vonatkozó szabályozás, amely az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások között szerepelteti a behajtási költségátalány összegét. Új törvény jelent meg 2016. március 23-án (2016. évi IX. törvény) és március 24-én kihirdetésre került a behajtási költségátalányról. Ez a jogszabály hatályon kívül helyezte a Ptk. 6: 155 § (2) bekezdését. 11
••A behajtási költségátalány alkalmazásának
hatálya a korábbi szabályozáshoz képest leszűkült a kereskedelmi ügyletekre. Ennek megfelelően meghatározásra kerül a kereskedelmi ügylet, a szerződő hatóság és a vállalkozás fogalma. –– kereskedelmi ügylet: vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között lebonyolított olyan ügylet, amelynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása; –– szerződő hatóság: a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles; –– vállalkozás: szerződő hatóságnak nem minősülő, önálló gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató szervezet, még ha az adott tevékenységet egyetlen személy is végzi. ••Megfordult a szabályozásban a kötelezettség keletkezésének szabályozása. A jogosult tarthat igényt a behajtási költségátalányra. A kötelezett nem minden esetben köteles a behajtási költségátalányt megfizetni. ••Kötelezett önkéntes teljesítése hiányában jogosultnak fizetési felszólítással kell érvényesíteni a behajtási költségátalányt, amire a késedelem bekövetkezésének napjától számított egy éves, jogvesztő határidőn belül van lehetősége. Átmeneti szabályként a törvény hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletekből eredő fizetési késedelemre is alkalmazni kell az egy éves jogvesztő határidőt. Az egy év számítása a törvény hatálybalépésétől (2016. március 24.) indul. ••A korábbi előírások alapján a késedelembe eső félnek a behajtási költségátalányt partnerével szembeni kötelezettségként azonnal el kellett számolnia az egyéb ráfordításokkal szemben. Az új előírások alapján a törvény hatálybalépésekor még fennálló kötelezettségek összegét – ha azt ezen időpontig a jogosult még nem követelte – 2016. március 24-i dátummal az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni. 12
••Ha a jogosult egy éven belül nem érvénye-
síti a behajtási költségátalányt, a kötelezett mentesül a kötelezettség alól. ••Szerződésben az érintett felek a behajtási költségátalányt 40 eurónál magasabb ös�szegben is meghatározhatják, de 40 eurótól alacsonyabb összegben nem. A behajtási költségátalányt előre elengedni, vagy kizárni érvényesen nem lehet. ••A törvény tartalmazza az igény érvényesítése esetén a késedelem kimentésének lehetőségét, ami alapján a kötelezett behajtási költségátalány megfizetése alól mentesül. ••Késedelmenként kell megállapítani és megfizetni a behajtási költségátalányt, és ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor minden késedelmes részlet esetén érvényesíthető. ••A késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető, a kártérítésbe a behajtási költségátalány összege beleszámít. Az államháztartási szervek körében – a számviteli elszámolásoknál – a következőket kell figyelembe venni: A 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet I. sz. Melléklet XII. Egyéb gazdasági események elszámolása fejezet R Behajtási költségátalány elszámolása szerint történik. Ha a szerződő hatóság nem kíván önként teljesíteni, vitatja a jogosult által előterjesztett igényt, vagy él a kimentés lehetőségével, akkor a számviteli elszámolások során a függő kötelezettségek között kell nyilvántartani (043 El nem ismert tartozások nyilvántartási számla). Közpénz-gazdálkodási tanácsadó II. évfolyam, ötödik szám, 2016. május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
