II. évfolyam 9. szám
2016. szeptember
Tisztelt Olvasó! Ön a Fórum Média Kiadó új szakmai folyóiratát tartja kezében. Havonta megjelenő elektronikus szaklapunkban megtalálja a közpénzt felhasználó gazdálkodási szerveket érintő speciális változásokat az adózás, a számvitel, a munkaügy és az ellenőrzés területén, amelyeket a jogszabályok közérthető magyarázatával és változásokra vonatkozó aktualitások feldolgozásával valósítunk meg, számos gyakorlati példával és esettanulmánnyal tarkítva. Extra tartalomként minden lapszámhoz szerkeszthető iratmintákat és egyéb segédleteket adunk – a kötelezető szabályzatok tekintetében olyanokat, mint pénzkezelési- vagy belsőellenőrzési szabályzatok stb. Előfizetőként Ön jogosult az ingyenes szakmai tanácsadó szolgáltatásunk igénybevételére is.
Üdvözlettel: Varga Szabolcs Szerkesztő
SZÁMVITEL - Terv szerinti értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés - Pénzeszközök az államháztartásban
ELLENŐRZÉS - A FEUVE rendszer
OLVASÓI KÉRDÉSEK - Beruházás vállalkozási szerződése
Az aktuális lapszám szerzői: Szentirmainé Holi Gabriella – a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Horváth Józsefné – a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Kovácsné Horváth Mónika Éva – okleveles adószakértő Honlapunkról – www.kozpenz-gazdalkodas.hu – a KÖTELEZŐ SZABÁLYZATOKON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat lezárásának dátuma: 2016. augusztus 25.
1
SZÁMVITEL Terv szerinti értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés Írta: Horváth Józsefné A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója 1. Terv szerinti értékcsökkenés Az Szt. előírásai szerint: – az immateriális javak, tárgyi eszközök után terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni; - az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét (beszerzési, illetve előállítási értékét) azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják; - az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) – maradványérték megállapítása esetén a maradványértékkel csökkentett bekerülési értékhez (bruttó értékhez) – vagy a nettó értékhez (a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett bruttó értékhez) viszonyított arányát, vagy a bekerülési értéknek a teljesítménnyel arányos összegét az egyedi eszköz várható használata, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni; - az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell.
2
A költségvetési szerveknek nem kell maradványértéket meghatározniuk a 25 millió Ft bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenésének megállapításánál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy maradványértéket kell megállapítani minden 2014. január 1. után állományba vett - ingatlannál (értékhatártól függetlenül), - 25 millió Ft bekerülési érték alatti gépeknél. Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják. A terv szerint elszámolandó értékcsökkenési leírás meghatározásához szükséges ismernünk az eszköz hasznos élettartamát és a maradványértéket. A hasznos élettartam az eszköz várható használati ideje. A maradványérték az eszköz hasznos élettartama után az eszköz várhatóan realizálható értéke. Az Áhsz. 17. § (4) bekezdése alapján a 25 millió forint bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során nem lehet maradványértéket meghatározni. A terv szerinti értékcsökkenést a rendeltetésszerű használatba vételtől illetve az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell.
A kisértékű immateriális javak bekerülési értéke - szellemi termékeknél 33%, a beszerzést, az üzembe helyezést, használatbavé- - az állam tulajdonában álló közutak esetén altelt követően terv szerinti értékcsökkenésként egy kalmazandó terv szerinti értékcsökkenés leírási összegben elszámolandó legkésőbb a negyedéves kulcsa 3%, zárlat során. A kisértékű immateriális javak, tár- - az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű gyi eszközök: a kettőszázezer forint egyedi értéket jogok terv szerinti értékcsökkenésének leírási nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű kulcsa azonos annak az ingatlannak a leírási jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök. kulcsával, amelyhez az adott vagyoni értékű jog kapcsolódik. A bekerülési értéknek nem része az általános forgalmi adó. A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. Az Áhsz. bizonyos eszközfajtákhoz kapcsolódóan évi LXXXI. törvény 2. számú mellékletében megkötelezően alkalmazandó leírási kulcsokat ír elő: határozottak szerint kell elszámolni. - a vagyoni értékű jogoknál 16% vagy a tervezett használati idő alapján megállapított lineáris kulcs, Épületeknél: Az épület jellege
Leírási kulcs (%)
1 . Hosszú élettartamú szerkezetből
2,0
2. Közepes élettartamú szerkezetből
3,0
3 . Rövid élettartamú szerkezetből
6,0
A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása:
A csoport megneve- Felmenő zése szerkezet
(függőleges)
teherhordó Kitöltő (nem teherhordó) falazat
Hosszú élettartamú Beton- és vasbeton, égetett tégla-, kő-, Tégla, blokk, panel, szerkezet kohósalak- és acélszerkezet öntött falazat, fémlemez, üvegbeton és profil üveg
Vízszintes teherhordó szerkezet (közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó, térelhatároló tetőszerkezet) Előregyártott és monolit vasbeton acéltartók közötti kitöltő elem, valamint boltozott födém
Közepes élettartamú Könnyűacél és egyéb fémszerkezet, Azbeszt, műanyag és Fagerendás (borított sűrűgerendás), szerkezet gázszilikát szerkezet, bauxit-beton egyéb függönyfal mátrai födém, könnyű acélfödém, szerkezet, tufa- és salakblokk szerkezet, illetve egyesített acél tetőszerkezet fűrészelt faszerkezet, vályogfal szigetelt könnyű kitöltő elemekkel alapokon Rövid élettartamú Szerfás és deszkaszerkezet, vályogvert Deszkafal, lemezkeret- Szerfás tapasztott és egyéb egyszerű szerkezet falszerkezet, ideiglenes téglafalazat be sajtolt lapfal falfödém
3
Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni. Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől függetlenül, a gépeknél megadott leírási kulcsokkal is el lehet számolni. Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani. Ültetvénycsoportok leírásikulcs-százaléka 1. csoport: alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró 6,0 2. csoport: őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep 10,0 3. csoport: spárga, málna, szeder, torma 15,0 4. csoport: dió, gesztenye 4,0 5. csoport: egyéb ültetvény 5,0 Az ültetvények támrendszere nem önálló tárgyi eszköz, hanem tartozék, s ezért az ültetvénnyel azonos leírási kulccsal kell elszámolni, a földterület és a kerítés viszont önálló tárgyi eszköznek minősül. Gépek, berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok
8702-8705, 8710, 8711 vtsz.-ok. c) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: Minden egyéb – az a)-b) pontba nem sorolt – tárgyi eszköz. Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásnál. Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolását a negyedéves könyvviteli zárlat keretében kell elvégezni. Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a már teljesen leírt és a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál. A terv szerinti értékcsökkenést csak a pénzügyi számvitelben kell elszámolni elsődlegesen az 5-ös számlaosztályban, másodlagosan a 6-os és 7-es számlaosztályban az 591-es számlával szemben. A tevékenység eredményét csökkenti az elszámolt értékcsökkenési leírás.
a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: meghatározott vtsz. számú informatikai eszközök, berendezések, orvosi, laboratóriumi berendezések,
Azoknál az immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél, amelyekhez kapcsolódik passzív időbeli elhatárolás könyvelése is, az értékcsökkenés elszámolásával párhuzamosan az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeget vissza kell vezetni az időbeli elhatárolásból.
b) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: a HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR
Ha olyan eszköz kerül államháztartáson belüli szervezetek között vagyonátadásra, melyhez kap-
4
csolódik időbeli elhatárolás az eszközhöz kapcsolódó időbeli elhatárolást is ki kell vezetni az átadónál, az átvevőnél pedig az időbeli elhatárolást is át kell venni a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenések kivezetésén és átvételén túlmenően.
Ha az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem, vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, a tárgyi eszközt piaci ér2. Terven felüli értékcsökkenés tékére – legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális – vissza kell értékelni. jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha: - az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide- Nem számolható el terven felüli értékcsökkenés a értve a beruházást is) értéke tartósan lecsök- már teljesen leírt, továbbá terv szerinti értékcsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi kenés a tervezett maradványértéket elért immateeszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási riális jószágnál, tárgyi eszköznél. A terven felüli tevékenység változása miatt feleslegessé vált, értékcsökkenés elszámolását a negyedéves zárlat vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve keretében kell elvégezni. hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; A terven felüli értékcsökkenést csak a pénzügyi - a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása számvitelben kell elszámolni egyéb ráfordításként. miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. 3. Értékvesztés elszámolásának szabályai A terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig kell elszámolni, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben.
A költségvetési szerveknek az Szt.-ben meghatározott eszközök után értékvesztést kell elszámolniuk.
Ezek az eszközök a következők: - követelések, Ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a be- nem a Kincstárban vezetett pénzeszköz ruházás rendeltetésének megfelelően nem haszszámláknál. nálható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi Amennyiben a mérlegkészítéskori piaci értéke eszközök, a beruházások közül – a terven felüli jelentősen és tartósan magasabb, mint a befekértékcsökkenés elszámolása után – ki kell vezetni. tetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással A piaci érték alapján meghatározott terven felü- csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a li értékcsökkenést a mérleg fordulónapjával, az befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja eszközök állományból történő kivezetése esetén meg beszerzési értéket. meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni. A követelések minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rende-
5
zett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott öszszegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni. A kis összegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjánál egyszerűsített eljárás alkalmazására van lehetőség.
juk meg, önálló mérleg csoportként a pénzeszközöket. Mivel a fő szempont az eszköz oldal mérlegbesorolásánál a nemzeti vagyonba tartozás megjelenítése, ezért külön találjuk meg a pénzeszközöket.
A pénzeszközök 2014. évi besorolása az eszköz oldalon a következő: C) Pénzeszközök I. Hosszú lejáratú betétek Az egyszerűsített értékelési eljárás során keletkezett II. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek értékvesztés elszámolása negyedévente történik, ha III. Forintszámlák az értékvesztés előző negyedévi záró állományához IV. Devizaszámlák mért különbözet: V. Idegen pénzeszközök - pozitív –> értékvesztés-növekedés elszámolása, - negatív –> értékvesztés-visszaírás elszámolása. A mérlegben a pénzeszközök között kell kimutatni a hosszú lejáratú – a mérleg fordulónapját A folyamatosan működő adósokkal szembeni kö- követő költségvetési éven túl lejáró – betéteket, a veteléseket lejáratuk szerint tovább kell bontani pénztárakat, csekkeket, betétkönyveket, a folegalább: rintban és devizában vezetett számlákat, továbbá 90 napon belüli, a 49. § szerinti idegen pénzeszközöket. A mérleg- 91–180 napos, ben a pénztárak, csekkek, betétkönyvek között - 181–360 napos és kell kimutatni a készpénzforgalmat, valamint a - 360 napon túli minősítési kategóriákra. pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközök állományát és azok változásait, valamint az A követelések működési célú támogatások bevétele- elektronikus pénzt. ire államháztartáson belülről, a követelések felhal- A mérlegben a forintszámlák és a devizaszámmozási célú támogatások bevételeire államháztar- lák között kell kimutatnia a számlatulajdonostáson belülről értékvesztés nem számolható el. nak a Kincstárban és a Kincstáron kívül forintban és devizában vezetett, olyan fizetési számlák Nem lehet értékvesztést elszámolni a Magyar – ide értve az Ávr. 145. § (3) bekezdése szerinti Államkincstár által vezetett fizetési számlák ese- alszámlákat és a Kincstár által a társadalombiztében. tosítási támogatásokhoz, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból finanszírozott támogatási programokhoz vagy más lebonyolítási, fejezeti Pénzeszközök az államháztartásban elszámolási, technikai feladatokhoz, illetve a fiÍrta: Szentirmainé Holi Gabriella nanszírozási bevételek és kiadások teljesítéséhez Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített okta- vezetett számlákat is – egyenlegét, amelyek váltója tozását a költségvetési számvitelben költségvetési vagy finanszírozási bevételként vagy kiadásként A 2014. évi új államháztartási számvitel ha- kell nyilvántartani. Itt kell kimutatni továbbá a tálybalépése óta a mérleg eszköz oldalán talál- Kincstári Egységes Számla egyenlegét is.
6
Idegen pénzeszközként kell elszámolni azon pénzeszközöket, amelyek változása a költségvetési számvitelben költségvetési vagy finanszírozási bevételként vagy kiadásként nem tartható nyilván. Az idegen pénzeszközök között elkülönítetten kell elszámolni a belföldi és a nemzetközi támogatási programok idegen pénzeszközeit. A belföldi idegen pénzeszközök között kell elszámolni a fedezetkezelői számlák, a letétek, biztosítékok, az idegen betétkönyvek és a készpénzben kezelt idegen pénzeszközök pénzforgalmát. A nemzetközi támogatási programokhoz kapcsolódó idegen pénzeszközök között kell elszámolni a) az Áht. 20. § (1) bekezdése szerinti, még fel nem használt pénzeszközöket, és b) az Európai Uniótól vagy más nemzetközi szervezetektől érkező olyan támogatásokat, amelyek végső kedvezményezettje valamely államháztartáson kívüli szervezet, személy, és a költségvetésben bevételként és kiadásként nincsenek megtervezve. A Kincstár által vezetett lebonyolítási, fejezeti elszámolási, technikai számlák végleges felhasználását, azok visszatérítéseit, továbbá a költségvetési számvitel szerint bevételként elszámolandó növekedéseit az elszámolási, lebonyolítási, technikai feladathoz kapcsolódó központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési vagy finanszírozási bevételeként vagy kiadásaként, más pénzforgalmát a 48. § (3) bekezdése szerint kell elszámolni. A számlák felett rendelkezni jogosult költségvetési szerv a számlák pénzforgalmát saját elemi költségvetésében bevételként vagy kiadásként nem számolhatja el. 2015. évi változás a besorolás tekintetében: C) Pénzeszközök I. Lekötött bankbetétek 1. Éven túli lejáratú forint lekötött bankbetétek 2. Éven túli lejáratú deviza lekötött bankbetétek
II. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek 1. Forintpénztár 2. Valutapénztár 3. Betétkönyvek, csekkek, elektronikus pénzeszközök III. Forintszámlák 1. Kincstáron kívüli forintszámlák 2. Kincstárban vezetett forintszámlák IV. Devizaszámlák 1. Kincstáron kívüli devizaszámlák 2. Kincstárban vezetett devizaszámlák
A lekötött bankbetéteken között és azon belül kell kimutatni a betét elhelyezésének évén túli lejáratú forint és deviza lekötött bankbetéteket és az éven belüli lejáratú forint és deviza lekötött bankbetéteket. A mérlegben a pénztárak, csekkek, betétkönyvek között kell kimutatni a forint- és valutapénztárakban kezelt készpénzt, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközöket, a csekkeket és az elektronikus pénzt. A mérlegben a forintszámlák és a devizaszámlák között kell a számlatulajdonosnak kimutatnia a Kincstárban és a Kincstáron kívül forintban és devizában vezetett fizetési és más bankszámlái – ideértve az Ávr. 145. § (3) bekezdése szerinti alszámlákat és a Kincstár által a társadalombiztosítási támogatásokhoz, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból finanszírozott támogatási programokhoz vagy más lebonyolítási, fejezeti elszámolási, technikai feladatokhoz, illetve a finanszírozási bevételek és kiadások teljesítéséhez vezetett számlákat is – egyenlegét. 2015. évtől megszűnt az idegen pénzeszközök elkülönített kezelése, kimutatása és ezzel együtt minden kapcsolódó sajátos könyvelési tétel is. A pénzeszközök értékelésénél változatlanul alkalmazandó szabályok: a forint pénzeszközök bekerülési értéke a befizetett, jóváírt forintösz-
7
szeg. A valutapénztárba bekerülő valutakészlet és a devizaszámlára kerülő deviza bekerülési értéke a bekerülés napjára vonatkozó, az Áhsz. 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintérték, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. A mérlegben a pénzeszközöket a mérleg fordulónapján a pénztárban lévő, a fizetési számlához kapcsolódó számlakivonatban szereplő értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. 2016. évi szabályok a besorolás tekintetében: C) Pénzeszközök I. Lekötött bankbetétek 1. Éven túli lejáratú forint lekötött bankbetétek 2. Éven túli lejáratú deviza lekötött bankbetétek II. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek 1. Forintpénztár 2. Valutapénztár 3. Betétkönyvek, csekkek, elektronikus pénzeszközök III. Forintszámlák 1. Kincstáron kívüli forintszámlák 2. Kincstárban vezetett forintszámlák IV. Devizaszámlák 1. Kincstáron kívüli devizaszámlák 2. Kincstárban vezetett devizaszámlák A mérlegben a pénzeszközök között kell kimutatni a lekötött bankbetéteket, a pénztárakat, csekkeket, betétkönyveket, valamint a forintszámlákat és a devizaszámlákat. A mérlegben a lekötött bankbetéteken belül kell kimutatni a betét elhelyezésének évén túli lejáratú forint és deviza lekötött bankbetéteket és az éven belüli lejáratú forint és deviza lekötött bankbetéteket.
8
A mérlegben a pénztárak, csekkek, betétkönyvek között kell kimutatni a forint- és valutapénztárakban kezelt készpénzt, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközöket, a csekkeket és az elektronikus pénzt. A mérlegben a forintszámlák és a devizaszámlák között kell a számlatulajdonosnak kimutatnia a Kincstárban és a Kincstáron kívül forintban és devizában vezetett fizetési és más bankszámlái – ideértve az Ávr. 145. § (3) bekezdése szerinti alszámlákat és a Kincstár által a társadalombiztosítási támogatásokhoz, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból finanszírozott támogatási programokhoz vagy más lebonyolítási, fejezeti elszámolási, technikai feladatokhoz, illetve a finanszírozási bevételek és kiadások teljesítéséhez vezetett számlákat is – egyenlegét. A pénzeszközök átvezetései között a fizetési és a kincstári technikai, lebonyolítási, beszedési számlák egymás közötti, a számlák és a pénztárak, csekkek, betétkönyvek közötti pénzforgalmat, valamint a kincstári számlavezetéssel kapcsolatban felmerült pénzeszköz átvezetéseket kell elszámolni. A mérlegben a pénzeszközöket a mérleg fordulónapján a pénztárban lévő, a fizetési számlához kapcsolódó számlakivonatban szereplő értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. A külföldi pénzértékre szóló, a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza mérlegben szereplő értékét a mérleg fordulónapjára vonatkozó, a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni. Az értékelés során a könyv szerinti érték és az értékeléskori forintérték közötti különbözetet az Szt. 60. § (3) bekezdése szerint öszszevontan kell elszámolni azzal az eltéréssel, hogy a lekötött bankbetétek, az egyéb pénzeszközök esetén külön-külön ki kell számolni az összevont árfolyam különbözetet, és az egyes különbözetek
előjelétől függően kell azt elszámolni. Az egységes számlakerettől nem lehet eltérni, az abban meghatározott könyvviteli és nyilvántartási számlákon kívüli új könyvviteli és nyilvántartási számlát nem lehet megnyitni. A könyvviteli számlák és az egységes számlakeret 00. és 01–04. számlacsoportjában meghatározott nyilvántartási számlák saját hatáskörben további részletező könyvviteli és nyilvántartási számlákra alábonthatók, az egységes számlakeretben meghatározott esetekben alábontandók. A 2016. évi számlakeret tükör által meghatározott főkönyvi számlák a következők: 3. számlaosztály Pénzeszközök, követelések, aktív időbeli elhatárolások 31–34. Pénzeszközök 31. Lekötött bankbetétek 311. Éven túli lejáratú lekötött bankbetétek 3111. Éven túli lejáratú forint lekötött bankbetétek 3112. Éven túli lejáratú deviza lekötött bankbetétek 312. Éven belüli lejáratú lekötött bankbetétek 3121. Éven belüli lejáratú forint lekötött bankbetétek 3122. Éven belüli lejáratú deviza lekötött bankbetétek 318. Lekötött bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása 3181. Éven túli lejáratú lekötött bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása 31811. Éven túli lejáratú forint lekötött bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása 31812. Éven túli lejáratú deviza lekötött bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása 3182. Éven belüli lejáratú lekötött bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása 31821. Éven belüli lejáratú forint lekötött bankbetétek értékvesztése és an-
nak visszaírása 31822. Éven belüli lejáratú deviza lekötött bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása 32. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek 321. Forintpénztár 322. Valutapénztár 323. Betétkönyvek, csekkek, elektronikus pénzeszközök 33. Forintszámlák és devizaszámlák 331. Forintszámlák 3311. Kincstáron kívüli forintszámlák 3312. Kincstárban vezetett forintszámlák 3318. Kincstáron kívüli forintszámlák értékvesztése és annak visszaírása 332. Devizaszámlák 3321. Kincstáron kívüli devizaszámlák 3322. Kincstárban vezetett devizaszámlák 3328. Kincstáron kívül devizaszámlák értékvesztése és annak visszaírása
ELLENŐRZÉS A FEUVE rendszer Írta: Kovácsné Horváth Mónika Éva Okleveles adószakértő A FEUVE fogalma A FEUVE folyamatba épített, előzetes és utólagos ellenőrzés. A FEUVE a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer. Fontos kiemelni, hogy első szintű ellenőrzést jelenti, amely a vezető döntéseihez kíván közvetlen segítséget nyújtani. A FEUVE és a belső ellenőrzés harmonizációja kívánja ellátni a szervezeten belüli ellenőrzést, ezáltal biztosítva a megfelelő döntéshozatalt. A FEUVE legfontosabb célja a jogszerűség és a szabályozottság biztosítása, melyek eléré-
9
séhez ellenőrzési nyomvonalra van szükségünk, és a szabálytalanságokat is megfelelően kell kezelnünk. Mindezek működéséért a költségvetési szerv vezetője felelős. A költségvetési szerv vezetőjének kötelezettségei
utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése, d) a gazdasági események elszámolása (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollja.
A Bkr 7. § (1) alapján a költségvetési szerv vezetője köteles kockázatkezelési rendszert működtetni. Ezen tevékenység során fel kell mérni, és meg kell állapítani, a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat, valamint meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket, valamint azok teljesítésének folyamatos nyomon követésének módját. A szervezet vezetője felelős olyan szabályok kialakításáért, és olyan folyamatok működtetéséért, amelyek biztosítják a források három „E”-ként emlegetett felhasználását. A három „E” az angol economy - gazdaságosság, efficiency - hatékonyság, és effectiveness – eredményesség szavakból tevődik össze, melyek szem előtt tartásával a szervezet optimális működése érhető el.
Pénzügyi és ellenőrzési rendszer
A Bkr. 8 § alapján a költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. A kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést (FEUVE), különösen az alábbiak vonatkozásában: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a támogatásokkal való elszámolás, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága, c) a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és
Jogszerűség és szabályozottság
10
A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer fontos követelménye, hogy a szervezet valamennyi gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályozottság, a jogszerűség és a megbízható gazdálkodás elveivel. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatosan mindig megfelelő, pontos, naprakész információkkal kell rendelkezni a megfelelő működés érdekében. Fontos, hogy elkerüljük a pazarlást, a rendeltetésellenes felhasználást, illetve a visszaéléseket az eszközökkel és a forrásokkal kapcsolatban. A felhasználás esetében törekedni kell a jogszerűség, megbízható gazdálkodás, és szabályozottság elveinek betartására.
A jogszerűség azt jelenti, hogy az adott szervezet, vagy szervezeti egység működése és tevékenysége a vonatkozó jogszabályoknak megfelel. A szervezet vezetőjének feladata, hogy megismertesse a hatályos központi jogszabályokat, a belső szabályzatokat, illetve az ezekkel kapcsolatos információkat a jogszerűség betartása érdekében. Ezáltal minden olyan jogszabálynak, előírásnak, szabályzatnak közvetlenül elérhetőnek kell lennie, amelyek használata a mindennapi tevékenységhez szükséges. Biztosítani kell továbbá, hogy a dolgozók továbbképzéseken vehessenek részt, valamint hozzáférjenek azokhoz a szakmai anyagokhoz, segédletekhez, internetes honlapokhoz, amelyek a munkájukhoz szükséges. Amikor egy belső szabályzat kerül kiadása, módosítása, vagy hatályon kívül helyezése történik, ak-
kor gondoskodni kell arról, hogy a folyamatgazdák és az érintett dolgozók erről értesítést szerezzenek, megismerjék azokat, szükség esetén megbeszélés, munkaértekezlet keretében. Amennyiben egy tevékenység magas kockázati csoportba tartozik fontos felhívni a folyamatgazdák és az érintett dolgozók figyelmét a szabályozásra, a szabályzatok egyes elemeinek be nem tartásával járó kockázati elemekre. A jogszerűséget biztosítani kell előzetes vezetői ellenőrzéssel, az egymásra épülő folyamatok rendszerével, utólagos vezetői ellenőrzéssel és belső ellenőrzéssel. Szabályozottságról akkor beszélünk, ha az adott szervezet, vagy szervezeti egység működése és tevékenysége, szakfeladata megfelelően szabályozott, megfelelő és hatályos, a jogszabályi környezettel összhangban készített szabályzatok alapján történik. A szervezet vezetőjének a feladata, hogy mindig a hatályos jogszabályokat kövesse, azokról tájékozott legyen, és ennek megfelelően lássa el a belső szabályozási feladatait. A belső szabályozásnál nemcsak a hatályos jogszabályokat, hanem a fenntartó által meghatározott követelményeket is figyelembe kell vennie, valamint azon helyi sajátosságokat, amelyeket szabályozni szükséges. A szabályozottság érdekében meg kell határozni mindazon területet, amelyek szabályozottságáról gondoskodni szükséges. Objektív kockázatelemzést kell végezni, amely feltárja azokat a területeket, amelyek esetében a szabályozást gyakran felül kell vizsgálni, vagy a szabályozást előtérbe kell helyezni magas kockázata miatt. Amennyiben új szabályozást kívánnak bevezetni, vagy egy adott szabályzaton jelentős változtatást kívánnak végezni, a szabályozás előtt előzetes konzultációt kell folytatni a terület folyamatgazdáival, és a területen dolgozókkal. A megfelelő minőség biztosítása érdekében a szabályzatokat megfelelő időközönként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatkor figyelembe kell venni a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés tapasztalatait, a független belső
ellenőrzés megállapításait, valamint a külső ellenőrzések észrevételeit. Fontos, hogy a megfelelő szabályozottság kialakításának és fenntartásának a folyamatát rögzíteni kell. A belső szabályozáshoz tartozik a szervezeti és működési szabályzat, az ügyrend, a gazdasági szervezet ügyrendje, a gazdálkodással kapcsolatos szabályzatok, a működéssel, szakmai tevékenységgel, a munkavállalók jogállásával kapcsolatos szabályzatok, tervek és rendeletek. A három „E” – gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség A szervezet működése akkor gazdaságos, ha az adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költsége optimalizálásra került a minőség megfelelő biztosítása mellett. A szervezet vezetőjének a feladata, hogy a létszám előirányzattal, a bevételi és kiadási előirányzatokkal, és a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy a gazdaságosság követelményeit figyelembe vegye. Fontos, hogy egy adott feladat, vagy tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségei optimalizálva legyenek úgy, hogy közben a minőségi paraméterek fennmaradnak. Akkor működik egy szervezet gazdaságosan, ha a feladatai és tevékenységei ellátásához szükséges eszközöket és emberi erőforrásokat a rendelkezésére álló erőforrásokból költség-hatékonyan szerzi be, és használja fel. A gazdaságosság elérése érdekében számításokat kell végezni a vagyongazdálkodás során a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása terén, valamint a létszám-előirányzatok tekintetében. Kockázatelemzést kell végezni, melyben meg kell keresni azokat az előirányzatokat, amelyek magas kockázatot jelentenek a szervezet működésében. A FEUVE rendszer gazdaságossággal kapcsolatos kiemelt területéhez tartozik a létszám és személyi juttatás előirányzat és annak felhasználása, valamint a pénzügyi gazdálkodás területén az anyag, a készlet és az igénybe vett szolgáltatások beszer-
11
zésével foglalkozó tevékenységek kockázatelemzé- az eredményesség azt is megmutatja, hogy az else és ellenőrzése. ért cél milyen hatást váltott ki. A szervezet, vagy szervezeti egység tevékenysége, feladatellátása akA hatékonyság az adott tevékenység során létrejött kor eredményes, ha azt az érdekeltek ténylegesen eredmények, és azok létrehozásához felhasznált igénybe is vették és azzal elégedettek. Az eredméforrások közötti kapcsolatot jelenti. A hatékonyság nyesség érdekében számításokat kell végezni a bekövetelményeit figyelembe kell vennie a szervezet vételi és kiadási előirányzatok, azok felhasználása, vezetőjének. A követelményeknek érvényesülniük a létszám-előirányzatok és a vagyongazdálkodás kell a létszám-előirányzattal, a bevételi és kiadási tekintetében. A kockázatelemzés során meg kell előirányzatokkal, és a rendelkezésre álló vagyon- keresni azokat a területeket, amelyek magas kocnal történő gazdálkodás során. Fontos, hogy egy kázatot képviselnek és ezeket javítani szükséges. A adott tevékenység, vagy feladat során az ellátott javítás érdekében lehet végezni számításokat, közfeladat, végzett tevékenység, nyújtott szolgáltatás vélemény-kutatást és más felméréseket. Fontos, és az ezek elvégzéséhez, illetve nyújtásához szük- hogy az ellenőrzéseket rendszeresen végezzék. Feséges felhasznált források közötti kapcsolat meg- lelősöket kell kijelölni eredményességi számítások felelő legyen. A tevékenység akkor hatékony, ha végzésére és kedvezőbb gazdálkodási javaslatok azt a legkevesebb eszköz és munkaerő felhasználá- kidolgozására. sával a lehető legnagyobb mennyiségben, és a legjobb minőségben tudja ellátni a szervezet. A haté- Vezetői elszámolhatóság konyság vizsgálatakor is kell számításokat végezni a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasz- A FEUVE-ben a legfontosabb alapelv a vezetői nálása kapcsán, a létszám előirányzatok felhaszná- elszámolhatóság, amely szerint a szervezet vezelására vonatkozóan, valamint a vagyongazdálko- tője felelős a jogszerűség, a szabályozottság, a gazdással kapcsolatosan, mely utóbbit rendszeresen daságosság, a hatékonyság és az eredményesség kell vizsgálni annak hatékonysága szempontjából, megvalósításáért, fenntartásáért. Ki kell dolgozmivel magas kockázatot képvisel. A hatékonyság nia a FEUVE kézikönyvet, melyben meghatáa teljes működést érinti, annak minden szintjét. rozza a hatásköröket, a felelősséget, a beszámolás Rendszeresen vizsgálni kell a szervezeti és műkö- módját és menetét, valamint a kockázatkezelést. dési szabályzatot, valamint minden olyan előírást, A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői amely a szakmai működésre vonatkozik. ellenőrzés létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért szintén a szervezet vezetője a felelős az Az eredményesség az adott tevékenység céljai államháztartásért felelős miniszter által közzétett megvalósulásának mértéke, azaz a kapcsolat a te- módszertani útmutatók figyelembe vételével. A vékenység szándékolt és tényleges hatása között. FEUVE célja, hogy a belső kontrollrendszer réAz eredményesség elveinek érvényesülnie kell szeként a megfelelő elvek megfogalmazásával és a létszám előirányzat és a kiadási előirányzatok elfogadtatásával, célirányos, átgondolt, a szervezet felhasználása, és a vagyongazdálkodás során. Az egészét átfogó szabályozással és utasításokkal, a eredményesség a feladatellátás tervezett, és tényle- célok elérését segítő rendszer- és folyamatleíráges teljesítése közötti kapcsolatot jelenti. Az ered- sokkal, racionálisan megválasztott eszközökkel, ményesség mutatja meg, hogy a szervezet, vagy a folyamatokba épített automatikus ellenőrzési szervezeti egység meg tudta-e valósítani a céljait. pontok kijelölésével és működtetésével, valamint Amennyiben a célok elérése megtörtént, akkor a folyamatosan, és rendszeresen végzett vezetői
12
ellenőrzésekkel megakadályozza és kivédje a szer- résztevékenységekért felelős közreműködőkön is vezet tevékenységére ható negatív kockázatokat. múlik. Ellenőrzési nyomvonal
Szabálytalanságok kezelése
Bkr. 6 § szerint a FEUVE részeként a költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges, táblázatokkal vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel. A költségvetési szerv működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja. Teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok (típusok) összességét. Kialakításával a költségvetési szervre jellemző valamennyi tevékenység, funkció együttes koordinálására kerül sor, valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok, és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak. Az ellenőrzési nyomvonal megmutatja a szervezet folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így felgyorsítja a pénzügyi irányítás folyamatainak megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának, a nyújtott szolgáltatások értéknövekedését segíti elő. Az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, az ellenőrzési pontok. Az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős. Az ellenőrzési nyomvonal megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes
A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a dolgozók, vagy a vezető részéről, észlelheti belső, vagy külső ellenőrzés, vagy egyéb külső személy is. A szabálytalanság észlelése esetén ha van, akkor a szabálytalansági felelőst kell értesíteni először, aki tájékoztatja a szervezeti egység vezetőjét, átadja a kapcsolódó dokumentumokat és javaslatot tesz kivizsgálásra, vagy a vizsgálat mellőzésére. Ha nincs szabálytalansági felelős, akkor a szervezeti egység vezetőjét kell értesíteni. A szabálytalanság jelentésekor meg kell határozni a szabálytalanság pontos tartalmát, az eltérés mértékét, az érintett területet, van-e kártérítési igény, illetve pénzbeli juttatást érintő szabálytalanság. Amennyiben nem a FEUVE során észlelnek szabálytalanságot, azt is vizsgálni kell, hogy a FEUVE miért nem tárta fel a hiányosságot. Amennyiben a szervezet, vagy a szervezeti egység vezetője észleli a szabálytalanságot, akkor a eladat, hatáskör, illetve a felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság megszüntetésére. Amennyiben a belső ellenőr tárja fel a szabálytalanságot, meg kell vizsgálni, hogy a FEUVE rendszer miért nem tárta fel a azt, illetve a szabálytalanságot lehetővé tevő tényezőt. Előfordul, hogy a FEUVE rendszer is feltárta a szabálytalanságot, ilyenkor azt kell megvizsgálni, hogy az érintett szervezeti egység vezetője miért nem tette meg a megelőzéshez szükséges tényezőket a belső ellenőri vizsgálatot megelőzően. Amennyiben külső ellenőrzési szerv talál szabálytalanságot, akkor ellenőrzési jelentés készül. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a szervezetnek intézkedési tervet kell kidolgozni. Az intézkedések végrehajtásáért a költségvetési szerv vezetője a felelős. Bizonyos esetekben az in-
13
tézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítésével jár, mely a megfelelő eljárásokat meg tudja indítani (pl. büntető ügyek).
OLVASÓI KÉRDÉSEK
- szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint; - szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint. A Közbeszerzési törvény alapján az egybeszámítási szabályokra is tekintettel kell lenni.
Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az Az aktuális beruházás kapcsán a Ptk. általi szeradózással kapcsolatos kérdését olvasoikerdesek@ ződési forma (vállalkozási, kivitelezési, tervezési forum-media.hu e-mail címen várjuk. szerződés) keretében kell meghatározni a szerződő felek szándékát és kötelező az államháztartási szerveknek írásba foglalni. Beruházás vállalkozási szerződése Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló Kérdés kormányrendelet alapján a következő funkciókat kell gyakorolni a belső szabályzatban foglaltak Tájékoztatást szeretnénk kérni, hogy beruházáshoz., alapján a költségvetési szervnek: illetve ezen kötelezettségvállaláshoz kötelezően kell e vállalkozási szerződést kötni. Értékhatártól függő e kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, a szerződés, vagy a megrendelés és teljesítés igazolás szakmai teljesítési igazolás, érvényesítés, utalváelegendő e a jogszabályi feltételeknek. Szívesen fonyozás. gadnánk egy vállalkozási szerződés mintát. Tehát a szerződésben foglaltak alapján a pénzügyi Válasz ellenjegyzést, a kötelezettségvállalást gyakorolni kell, melyet a számviteli nyilvántartásokban is A beruházás, tárgyi eszköz beszerzés kapcsán al- rögzíteni kell. A szerződés teljesítése alapján kell kalmazni kell a Polgári Törvénykönyv szabályait, elkészíteni a szakmai teljesítési igazolást és a bevagyis a 2014. március 15-én hatályba lépett 2013. fogadott, igazolt számla alapján elkészül az érvéévi V. törvény- az egyes szerződésekre vonatkozó- nyesítés és utalványozás, majd sor kerül a számla szabályait. Ezenkívül nem hagyhatók figyelmen kifizetése. kívül az államháztartás szervezeteire vonatkozó közbeszerzési törvény előírásai. A hatályos Kbt. 2016. január 1-től 2016. december 31-ig nemzeti eljárásrendben irányadó közbeszerzési értékhatáKözpénz-gazdálkodási tanácsadó II. évfolyam, kilencedik szám, 2016. szeptember rai a következők klasszikus ajánlatkérők esetében: Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. - árubeszerzés esetében: 8 millió forint; - építési beruházás esetében: 15 millió forint; - építési koncesszió esetében: 100 millió forint;
14
1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
