I F J Ú S Á G T A N U L M Á N Y
MIT OLVAS A DIÁKSÁG? D I Á K É V E I M legkedvesebb emlékei közé t a r t o z n a k azok a felejthetetlen ó r á k , amikor C o o p e r indiánjainak, Verne világjáróin a k kalandjait – asztalom fiókjába rejtett könyvekből (nehogy a felvigyázó idősebb iskolatárs: a „duktor“ észrevegye!) – lélegzetvisszafojtva olvastam. Hiába k a p t a k rajta, hiába büntettek, V e r n e munkáit az utolsó betüig elolvastam. S ha k é s ő b b érdeklődésem más k ö n y v e k felé is irányult s lekicsinylő mosolygással tekintettem egy-egy holdrakétával és léggömbökkel telerajzolt, foszlott fedelű könyvre, ez n e m , jelentett hűtlenséget, a könyv mindig mágneses erővel vonzott. És kit nem vonzott, melyik diák o t nem érdekelte száz tankönyvnél és kötelező olvasmánynál is j o b b a n valamely felfedező út leírása, a k e z é b e kerülő Jókair e g é n y vagy az Egri csillagok? „A mai kisebbségi magyar diák ne töltse az idejét regényolvasással, h a n e m tanuljon; úgy sincs elég ideje még a tanulásra sem.“ – halljuk lépten n y o m o n a nagyhangú ítéletet. Azt mondh a t n ó k : közszelleme van a n n a k a hamis nézetnek is, hogy a diákság – kevés kivételtől eltekintve – nem is olvas. Mily nagy t é v e d é s ! É p p az utóbbi időben jelent meg az a könyv, mely megállapítja, hogy a magyarországi diák havonta átlag hét és fél könyvet olvas el. Ha fáradtságot nem kímélve, mi is körülnézünk diákjaink olvasmányai között, megállapíthatjuk, hogy a kisebbségi m a g y a r diák – b á r m e n n y i r e k e v é s ideje is van – szintén olvas, éspedig szorgalmasan. Az elterjedt téves n é z e t n e k semmi tárgyi alapja nincs, legfönnebb csak b ű n e van, mert az irányítás elhanyagolása miatt az olvasmányok igen sok esetben haszontalan, sőt k á r o s jellegűek. Az ifjúság olvasmányainak k é r d é s e ma igen jelentős nevelésügyi problémává k e z d növekedni. „A könyv pedagógiai jelentősége – olvassuk egy fejtegetésben – nagyobb, mint képzeltük, építő és romboló m u n k á j á n a k , h a s z n á n a k és k á r á n a k tüzetes kivizsgálása, régi szerepébe, a pedagógiai szolgálatába való visszak é n y s z e r í t é s e halaszthatatlan.“ Egyrészt ez a tény s az a kíváncsiság: vajjon egy kisebbségi magyar középiskola diákjai mit olvasnak, másrészt a szolgálat vágya, hogy r á m u t a t h a s s u n k egy légből k a p o t t álláspont tarthatatlanságára, únszolt a kezdő lépést megtenni e területen s kísérletképpen k ö r k é r d é s t adtam fel d i á k j a i m n a k .
Erdélyi Magyar Adatbank
Lazányi Endre: Mit olvas a diákság?
307
A K Ö R K É R D É S első p r o b l é m á j a : szeret-e olvasni a mai A megválaszolt kérdés: Melyek legkedvesebb olvasmányaid? A kis elsőosztályos gimnázisták 30 százaléka M a y Károly utazásait, 25 százaléka meséskönyveket, 20 százaléka Robinzon történetét és 5 százaléka Verne gazdag képzelettel megírt regényeit olvassa a legszívesebben. A fiuknak mindössze egyötöde vallotta azt, hogy nem szeret olvasni. Á m d e ez a s z á m a d a t is csak viszonylagos: nem szeret még olvasni. Hiszen a második osztályban a t a n u l ó k n a k mindössze csak egyhuszada n e m olvas s a következő osztályokban ez a kis nem-olvasó hányad is elenyészik: itt már mindenki olvas. A másodikos diák m e s é s k ö n y v e t már nem olvas, képzeletvilágát kalandos utazások, indiántörténetek foglalkoztatják. A fiúk 40 százaléka Verne regényeit, 15 százaléka Gulliver utazásait, 1 0 – 1 0 százaléka Az utolsó mohikán-t s Robinzon Crozue-t, 5 – 5 százaléka T a m á s úrfi kalandjait é s M a y Károly indiántörténeteit olvassa. Sőt a k a d n a k , akik a Pál-utcai fiuk-ért r a j o n g a n a k . Ez a 10 százalék a fejlettebb, o l v a s o t t a b b fiuk közül kerül ki, akiknek képzeletvilágát sokkal i n k á b b betölti egy hozzájuk hasonló regényalak, – N e m e c s e k r e gondolunk, – mint az a tudós, aki a holdba a k a r repülni, vagy a sziou-indiánok f ő n ö k é n e k nemes és nagyszerű egyénisége. A harmadik osztályosok érdeklődési k ö r e t o v á b b tágul, A Pál-utcai fiuk-at mind t ö b b e n és többen veszik k e z ü k b e , egyesek már Sienkiewitz Quo vadis?-át, mások D u m a s regényeit, főként a Gróf Monte Cristo-t kedvelik meg. T o v á b b r a is V e r n e vezet (30 százalék), utána következik M a y Károly (25), Pál-utcai fiuk (20), Robinzon (10), Gulliver, Quo v a d i s ? és Gróf Monte Cristo ( 5 – 5 százalék). A negyedik osztályosok legkedvesebb olvasmányai között még mindíg uralkodnak az útleírások, indiántörténetek (May Károly, Cooper, Verne), Tarzan itt lép fel. A történelmi r e g é n y e k e t is kezdik megkedvelni. Robinzon iránt mind k i s e b b és kisebb az érdeklődés. Biztató jelként szerepelnek Tóth Tihamér könyvei, sőt egynéhányan Bangha p á t e r ifjúsági r e g é n y é é r t r a j o n g a n a k . Az arányszámok máskülönben így a l a k u l n a k : M a y K á r o l y 25, Verne 20, „Tarzan“ és J ó k a i történelmi regényei 1 0 – 1 0 , Cooper, „Buda hőse“ (Donászy), „Három testőr“ (Dumas), Dickens, P. B a n g h a : Quadeloupe 5 – 5 , T ó t h T i h a m é r 4, „Quo v a d i s ? “ , Robinzon é s Alja R a c h m a n o v a 2 – 2 százalék. A tizenötödik év (ötödik osztály) á t m e n e t a felnőttek olvasmányai felé. J o b b á r a romantikus történelmi r e g é n y e k e t olvasnak a legszívesebben, n é h á n y u k a t azonban a szórakoztató olvasmányoknál is jobban érdekli a híres feltalálókról vagy a csillagok világáról szóló könyv. Itt üti fel a fejét aztán a detektív-regény, hogy állandó olvasótábort hódítson magának, olvasótábort, melynek száma nem fogyatkozik a négy felső osztály egyikében sem. A vezető helyen J ó k a i történelmi regényei állanak (20 százalék), de jelentős az Egri csillagok olvasóinak száma is (15 százalék), Donászy Buda hősé-nek olvasói elérik M a y Károly és V e r n e diák?
Erdélyi Magyar Adatbank
308
Lazányi Endre: Mit olvas a diákság?
rajongóinak számát (egyenként 1 0 – 1 0 százalék). Á m d e a detektívr e g é n y e k falánk kedvelői is v a n n a k ennyien (10 százalék). Kisebb számban olvassák az „Alpesi fény“ című könyvet (6), Görög F e r e n c magyar történetét (5), Herczeg F e r e n c Pogányok c. regényét, Az utolsó mohikán-t, Dumas-tól a Gróf Monte Cristo-t és a H á r o m testőr-t (egyenként 2–2 százalék). Akad olvasója a Toldinak is. A hatodik osztályban J ó k a i uralkodik. Regényalakjainak meseszerű jellemessége, jósága vagy gonoszsága szerfölött lenyügözi a tizenhat éves fiú képzeletvilágát. Jókai mellett az olvasm á n y o k m á r majdnem mind a felnőtt e m b e r olvasmányai, az ifjúság számára írt könyvek elveszítik vonzó erejüket. J ó k a i t mintegy 30 százalék olvassa. Különösképpen az Egy magyar nábob, K á r p á t h y Zoltán és A kőszívű e m b e r fiai népszerűek. J ó k a i után a ponyva a legnagyobb h ó d í t ó : a félpengős, világvárosi és detektívregénysorozatok olvasói a fiuk 12 százalékát teszik ki. Sienkiewicz Quo v a d i s ? - á t , D u m a s Gróf Monte Cristo-ját, Rákosi Viktor Elnémult h a r a n g o k c. regényét, Harsányi Ecce h o m o c. regényes életrajzát, Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés-ét, Tóth Tihamér Tiszta férfiúság c. könyvét s A technika vívmányai című könyvét átlag 6 – 8 százalék olvassa. A hetedik osztályban a mérleg mindinkább a felnőttek olvasmányai felé hajlik. V a n n a k ugyan még olyanok, akik legkedvelt e b b olvasmányaikként Verne, May Károly és Donászy regényeit jelölik meg, a többség azonban már kinőtt az ifjúsági regények világából. A r á n y s z á m o k b a n beszélni itt már nem is lehet. A h á n y fiú, annyi külön ízlés, más és más a kedvenc író és a k e d v e n c könyv. L e g f e n n e b b a leginkább kedvelt írók névsorát a d h a t j u k . Ezek a k ö v e t k e z ő k : Donászy, Filó Károly, Herczeg Ferenc, Jókai, Kästner Erich, Lagerlöff Zelma, Courts Mahler, May Károly, Rachmanova, Rákosi Viktor, Szabó Dezső, Tóth Tihamér, Verne, Zilahy Lajos. Egyik fiú, a legeszesebb és a legolvasottabb közöttük, azt írja v á l a s z k é n t : „minden olyan regény vagy novella tetszik, amelyben a főhős erős egyéniség (jó vagy rossz), k ü z d és eléri a célját“. A nyolcadikosok legkedveltebb olvasmányai között új, az előző osztályokban még nem észlelt jelenség, hogy ketten a költ e m é n y e k e t , különösképpen Petőfi munkáit, minden más írásműnél jobban szeretik, van egy, aki a politikai tárgyú könyveket kedveli, és egy mezőgazdasági könyveket olvas a legszívesebben. A fiuk nagy többsége, olvasmányaik után ítélve, teljes mértékben a felnőttek érdeklődési körében mozog. Öten Jókai, négyen Dumas, h á r m a n R a c h m a n o v a , k e t t ő - k e t t ő Gárdonyi és Petőfi, egy-egy pedig Madách, Turgenyev, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Sienkiewicz, Tamási Áron, P a k o c s Károly, Tóth Tihamér, Bangha Béla és Zilahy Lajos írásait szerette meg a legjobban.
Erdélyi Magyar Adatbank
Erdélyi Magyar Adatbank
310
Lazányi
Endre
A D I Á K O K legkedveltebb olvasmányairól n y e r t képet kiegészítik és értelemmel töltik meg azok a feleletek, amelyeket a k ö v e t k e z ő k é r d é s r e k a p t u n k : Miért szeretsz olvasni? Az alsóbb osztályokban a felelet egyszerű és magyarázatnélküli: m e r t szórakoztat, élvezetet nyujt, ismereteimet gyarapítja. Az ötödikesek javarésze szintén a szórakozást, az élvezetet keresi olvasmányaiban. Kisebb rész a tudását óhajtja fejleszteni, művelődni akar. „A k ö n y v e k m e g t a n í t a n a k élni“ – írja az egyik ötödikes, de későbbi válaszaiból c s a k h a m a r kitűnik, hogy olvasm á n y a i n a k túlnyomó többsége a félpengős és detektív-regények sorából kerül ki. É r d e k e s , de egyben elszomorító, hogy ilyenek, akik az élet titkait és értelmét a k a l a n d o r r e g é n y e k b e n vélik felismerni, igen nagy számban találhatók. A hatodikosok szintén azért szeretnek olvasni, mert szórakoztatja, élvezetet nyujt nekik a könyv tartalma. Igen soknál a z o n b a n jellemző a műveltség utáni vágy, kettőt pedig a tudom á n y o s érdeklődés s e r k e n t az olvasásra. A hetedikes és nyolcadikos fiuk m á r változatos feleletekben a d n a k magyarázatot. „Ismeretekre teszek szert, művelődöm. Szép gondolatokat, stílust sajátítok el. Szórakoztat, gyönyörűséget okoz.“ – írja a legtöbb. „Szeretek olvasni, de n e m mindíg. Legtöbbször m e n e k ü l ö k a könyvekhez. T u d o m á n y o s k ö n y v e k nagyon érdekelnek. O k : elviselhetetlennek tartom azt az érzést, hogy valamiből a n a l f a b é t a legyek. V a n n a k azonban egyes dolgok, amik nem é r d e k e l n e k . “ „Ha fáj valami, ha gyötör egy kérdés, vígasztalást egy szép vers elolvasásában találok.“ „Nem tudnám megmondani, hogy miért. Csak azt tudom, hogy ösztönösen vágyódom az olvasás után. Beleélem magam a főhős életébe, ilyenkor valósággal külön élek társaimtól.“ Mások viszont kerülik a szépirodalmat. I n k á b b gazdasági (2), t u d o m á n y o s (1) és szociális (1) k é r d é s e k k e l szeretnek foglalkozni. AZ O L V A S M Á N Y O K elhatározóan befolyásolják a diák g o n d o l k o d á s m ó d j á t . K e r e s t ü k e n n e k is nyomait s feladtuk a k é r dést: Van-e olyan regényalak, akit eszményképül választottál vagy választanál? A 1 0 – 1 1 éves fiuk válaszaiból kiderül, hogy 4 5 – 5 0 százalékuk n e m áll annyira olvasmányainak hatása alatt, mint képzeln ő k , e s z m é n y k é p e t ezek nem is választottak. A többiekből 25 százalék Robinzon, 20 százalék cserkész, 15 százalék Tarzan, 1 0 – 1 0 százalék indiánharcos, felfedező-kutató, illetőleg Verne 15 éves kapitánya, 5–5 százalék Nemecsek, illetve pap, aki K í n á b a megy és ott k u t a t – szeretne lenni. M e g o k o l á s : mert bátor, ügyes, kitartó, erős, stb. A 1 4 – 1 6 é v e s e k m á r nemcsak a testi kiválóságok alapján választják eszményképüket, h a n e m számbaveszik a regényhős lelki tulajdonait is. A fiuk nagy többségének – e romantikus é l e t k o r b a n – van r e g é n y e k b ő l választott e s z m é n y k é p e . Robinzon, T a r z a n és Old S h a t e r h a n d még mindíg imponálnak, azonban mellettük a legtöbbnek hazafias, b á t o r ifjú az eszményképe. Tarzan-
Erdélyi Magyar Adatbank
Mit olvas a diákság?
311
ról az egyik ötödikes így ír: „Valamikor nagyon tetszett n e k e m , de kiábrándultam belőle, m e r t sok a valószínűtlen benne.“ H e lyét s o k a k n á l Mister Nemere, a „nemeslelkű“ K á r p á t h y Zoltán és Timár Mihály vagy Bornemissza Gergely foglalják el. Néhányan, akiket a gyakorlati élet vonz, Edison és P a s t e u r egyéniségében találnak e s z m é n y k é p e t . A 1 7 – 1 8 évesek egy-két kivételtől eltekintve m á r nem találnak olvasmányaikban olyan alakot, akit e s z m é n y k é p ü l választh a t n á n a k . Ellenben felsorolnak olyan regényeket, amelynek olvasása „igen nagy hatással“ volt r á j u k , néha g o n d o l k o d á s m ó d j u k a t is „gyökeresen megváltoztatta“, a k ö n y v elolvasása óta „más szemszögből n é z e m a világot“. Ilyenek elsősorban: Dosztojewszkij Bűn és bűnhődés-e, R a c h m a n o v a Szerelem, cseka, halál című regénye, Georg Fink É h e s v a g y o k ! c. szociális rajza, R e m a r q u e Nyugaton a helyzet változatlan c. h á b o r u s leírása, T ó t h T i h a m é r művei, Zilahy Lajos és Erdős R e n é e regényei s végül S z a b ó Dezső Elsodort falu-ja. É r d e k e s , hogy azok, a k i k r e egyetlen olvasott könyv sem volt hatással, a z o k mind a ponyvát, kalandor- és detektív regényeket olvasók sorából k e r ü l n e k ki. O L V A S M Á N Y A I M E G V Á L A S Z T Á S Á B A N a diákot egyrészt külső k ö r ü l m é n y e k , másrészt belső adottságok befolyásolják. A külső befolyásoló k ö r ü l m é n y e k közül a legnagyobb fontosságú kétségkívül az olvasmány beszerzési forrása. Honnan szerzik be a fiuk olvasmányaikat? A k ö r k é r d é s r e adott válaszokból megállapítható, hogy az alsóbb évfolyamok diákja a) az ifjúsági k ö n y t á r b ó l veszi k i ; b) barátaitól kapja; c) a j á n d é k k é n t jut h o z z á ; vagy d) p é n zen veszi; a felsőbb osztályokban, m á r az ötödik osztályban is, de különösképpen a hatodik, hetedik és nyolcadik osztályban a b a r á t o k és az ismerősök a k ö n y v legfőbb f o r r á s a i ; igen nagy számban vásárolnak is k ö n y v e t ; a j á n d é k b a szintén s o k a n k a p n a k olvasnivalót; ám az ifjúsági k ö n y v t á r t igénybevevők száma egészen elenyésző. Jellemző, hogy e r r e a k é r d é s r e : Meg vagy-e elégedve az ifjúsági könyvtárral? – az alsóbb osztályosok m a j d n e m kivétel nélkül igennel, a hatodikosok, hetedikesek, nyolcadikosok határozott nemmel feleltek, az ötödikeseknél pedig megoszlott a vélemény. Az ok nyilvánvaló. Az ifjúsági könyvtár, mint ifjúsági k ö n y v táraink javarésze régi, h á b o r ú előtti k ö n y v e k b e n elég gazdag és így a kisebb diákok szellemi szükségleteinek tökéletesen megfelel, azonban a k k o r , amikor a diák figyelme hatodikos, h e t e d i k e s és nyolcadikos k o r á b a n a m o d e r n e b b írók felé irányul, igényeit már t ö b b é nem képes kielégíteni. A diák a z o n b a n n e m hagy fel az olvasással, sőt fokozott mohósággal veti magát az innen-onnan, barátaitól-ismerőseitől összehordott könyvekre, természetesen minden válogatás, a legcsekélyebb irányítás és kritika nélkül. Az eredmény nem kétséges. A diák m e g a k a d a ponyvánál, a m e l y érdekfeszítő volta miatt nem hagyja figyelmét m á s felé irányulni,
Erdélyi Magyar Adatbank
Lazányi
312
Endre
lassanként ízlésüket átalakitja, gondolkodásmódjukat gyökeresen megváltoztatja, elveszitik m u n k a k e d v ü k e t is, tanulmányaikkal nem törődnek, hamis értékelésük alapján minden komoly, céltudatos m u n k á t lebecsülnek, s befolyásolják a z o k a t a társaikat, akik talán fejlettebb kritikai é r z é k ü k és értelmességük folytán fiatalos lendülettel s z e r e t n é n e k dolgozni. V a n azonban a diákságnak egy k i s e b b része, (és ez az értékesebb), amelyet ilyen külső k ö r ü l m é n y e k nem befolyásolnak, belső adottságuknál fogva a ponyvát nem veszik k e z ű k b e . A régi könyvet a z o n b a n ezek is csak immel-ámmal fogadják. Az új könyvek felé fordul minden figyelmük. Ez sem minden veszély nélküli. A fenti ifjúságtanulmány-kísérlettel kapcsolatosan utalhatunk a Tanítás Problémái c. füzetsorozat 14. sz. kiadványára, melyben L. Ujváry Lajos A mai gyermek és a könyv címmel 2521 válaszlap alapján fejtegeti az ifjúság olvasmányainak kérdéseit. E tanulmány végeredményei szerint a megkérdezett magyarországi középiskolások legkedveltebb írói: Gárdonyi, Jókai, May és Verne; érettük rajong a diákoknak több, mint f e l e : Gárdonyiért 16,2, Jókaiért 14,0, Mayért 10,4, Verne-ért 9,7, négyükért összesen 50,3 százalék Népszerűségüket más íróké meg sem közelíti. A sorrendben nyomban utánuk következőket már jóval kisebb százalék kedveli: Coopert 3,6 Herczeget 2,7, Molnár Ferencet 2,6 Defoe-t 2,5, Mikszáthot, Dumast, Madáchot, Donászyt, Aranyt, Sienkiewiczet, Gulácsyt 1,9–1,4. Dickens-et, Petőfit Rákosi Viktort 1,0–1,0, Sebőköt és Twain-t 0,7–0,7, tizenhatukat együttvéve 26,7 százalék. E húsz író között oszlik meg e szerint a fiúk 77,9 százalékának rokonszenve. A fennmaradó 23,0 százalék érdeklődése már akkora szóródást mutat, hogy jellemzőnek csak egyesekre, de nem csoportokra mondható. A legtöbb művel Verne szerepel. Sorrendben utána May következik, itt azonban a szavazatok túlnyomó többsége már egy műve, a Winneton-ra esik, Cooper művei közül Az utolsó mohikán, Herczegtől a Pogányok, Sienkiewicztől a Quo vadis? hódít a legjobban. Változik a legkedvesebbnek jelzett mű a korral is. Jókaitól a legalsó osztályokban csupa elbeszélést találunk, regényeinek uralma a negyedik-ötödik osztályban kezdődik Egészen különleges a helyzete ebből a szempontból Gárdonyinak. Elsőségét a diákok közti népszerűségben főként az Egri csillagok-nak kőszönheti. Az egyes művek népszerűsége alapján a Verne-féle tudományos regényt, a Winneton-t, Az utolsó mohikán-t, s a Pál-utcai fiuk-at tekinthetjük e szerint a kis diák, Az új földesúr-at, a Pogányok-at, a Fekete vőlegények-et s a Az ember tragédiájá-t pedig a felső osztályosok tipikus olvasmányainak Valamennyi fölött és előtt áll az Egri csillagok, a magyar fiúnak középiskolás pályája elejétől csaknem végig legeslegkedvesebb könyve. Részletes fejtegetés és összehasonlítások után a szerző felteszi a kérdést: mi vigasztaló s mi elszomorító a vázolt helyzetben? „Örvendetes mindenekelőtt, hogy fiaink túlnyomó többségének ízlése a sokfelől fenyegető kísértések ellenére sem romlott meg. Geothét igazolja válogatása: „A gyermeknek“ valóban „a legjobb épp elég jó!“ Megszívlelendő tanulság azok számára, akik még mindig azt vallják, hogy jó ifjúsági író közepes tehetség is lehet“. – „Határozottan aggasztó mozzanat a téveszmékből telitett ifjúsági könyveknek, nem különben a férc- és szennyműveknek egyelőre még kiderítetlen mérvű, de a jelek szerint kétségtelenül növekvő hódítása.“ „A legelszomorítóbb jelenség... az irányításnak... többrendbéli hibája és fogyatékossága... A végletek uralkodnak: egyfelől maradiság, másfelől túlzott haladás vágy.“ A szerző külön fejezetben és részletesen foglalkozik az olvasmányok mennyiségével is. A megkérdezett diákok havonta 18.816 könyvet olvasnak el. Havonta az első osztályban 7,3, a másodikban 7,3, a harmadikban 8,2, a negyedikben 7,8, az ötödikben 7,9, a hatodikban 8,2, a hetedikben 7,4, a nyolcadikban 6,5, átlagban tehát 7,6 könyv esik egy tanulóra. * Mindazoknak, akik e kérdéssel foglalkozni kivánnak hangsúlyosan ajánljuk ezt a kis munkát: szempontokkal és módszerekkel ismertet meg, sőt az ifjúság olvasmányainak irányítását illetően is igen fontos tanácsokkal szolgál. Máskülönben a mi kitönően szerkesztett nevelésügyi folyóiratunk, az Erdélyi Iskola is állandóan felszínen tartja ezt a kérdést. (Szerk.)
Erdélyi Magyar Adatbank
313
Mit olvas a diákság?
Ha hiányzik a kellő irányítás, súlyos k ö v e t k e z m é n y e k k e l járhat ez is. Mi a t e e n d ő ? Egy k ö z é p i s k o l a a d a t a i b ó l igazán n a g y m e részség volna általánosítani. A kolozsvári i n t é z e t e k s legalább k é t vidéki k ö z é p i s k o l a egységes feldolgozása volna szükséges. Á m d e így is van egy n e h á n y tanulság a m a i a d a t g y ű j t ő k í s é r l e t ü n k b e n is. Az ifjúsági k ö n y v t á r a k r e f o r m j a , s az olvasás m e n n y i s é g é n e k és minőségének i r á n y í t á s a á l t a l á b a n m i n d e n ü t t m e g o l d a t l a n k é r d é s . Itt nyilnak az első t e n n i v a l ó k . LAZÁNYI
Erdélyi Magyar Adatbank
ENDRE.
