Mit vegyünk a boltban?

Mit vegyünk a boltban? Kinek, mi köze hozzá? – kérdezik sokan, amikor a tudatos vásárlás szükségességét emlegetjük. Hiszen tudja ő mit akar: amit tegnap látott a TV reklámban, ami a szomszéd kertjében is díszeleg, s amit a gyerek megkíván. Bármit, bármennyi mennyiségben, ha van hozzá jövedelme…. Éppen azért, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését, olyan, az alapvető igényeket kielégítő, az életminőséget javító termékeket és szolgáltatásokat kell igénybe vennünk a jövőben, amelyek teljes életútjuk során minimalizálják a természeti erőforrásokat, a mérgező anyagok használatát és a hulladékok és szennyezőanyagok kibocsátását. Tudatában kell legyünk annak, hogy jelenlegi vásárlási szokásainknak melyek a környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai. A fogyasztóknak nagy szerepük van az olyan környezetvédelmi kihívások megválaszolásában, mint például az éghajlatváltozás, a levegő- és vízszennyezés, a földhasználat és a hulladékkezelés. A környezet védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem jobb tájékoztatást tesz szükségessé az olyan területeken, mint például az energia és a közlekedés, ahol a tájékozott fogyasztók hathatósan tehetnek a helyzet megváltozásáért. Az emberek Magyarországon is egyre erősebben igénylik nemcsak a termékek jó minőségét és biztonságosságát, hanem azok megfelelő társadalmi és környezeti hatékonyságát. Egyre többen kíváncsiak arra, hogy hol, hogyan, milyen körülmények között készülnek a termékek, és mi történik velük használatuk után, élettartamuk végén. A fogyasztók egyik alapjoga az egészséges környezethez való jog, így meg kell adni nekik a lehetőséget és az információkat ahhoz, hogy olyan termékeket választhassanak, amelyek hozzájárulnak a környezet egészségesebbé válásához. Az erős helyzetben levő és tájékozott fogyasztók könnyebben változtatják meg az életstílusukat és a fogyasztási szokásaikat, hozzájárulva ezzel egészségük javításához, a fenntarthatóbb életvitelhez és a takarékos gazdasághoz. A tudatos, kritikus fogyasztói magatartás olyan viselkedés, melyet a hatásvadász marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. A tudatos vásárló 12 pontja lényegre törően ad útmutatást: 1. A pénzeddel szavazol A vásárlás a te döntésed. Eldöntheted, mit támogatsz, és mit nem. Nem kell támogatnod a környezetszennyezést, a vegyszerezést, a gyermekmunkát, a buta, káros és felesleges dolgok tömeges gyártását. 2. A szemét a legdrágább A szemét értelmetlen pénzkidobás neked és terhelés a környezetnek: mindig gondold végig, mennyit dobsz majd ki abból, amit megveszel! 3. Cetli Vásárlás előtt írd össze, mire van szükséged. A nagy üzletek profi módszerekkel csábítanak felesleges pénzköltésre. Ne hagyatkozz „polctrükkökre”! 4. Helyben A nagy bevásárlóközpontok helyett vásárolj piacon, vagy helyi boltban. Kutasd fel a jó helyeket! 5. Mennyi műanyagot viszel haza? Vigyél magaddal táskát, szatyrot, ne fogadj el zacskót mindenhol! Válaszd az egyszerűen 1

csomagolt árukat! Keresd a visszaváltható, illetve újrahasznosított csomagolást! 6. Keresd az eredetit! Ne dőlj be a szép külsőnek és a vicces dumának: kerüld a nem természetes alapanyagból, vegyszerek segítségével, gyárilag előállított ételeket! 7. Olvasd el a címkéket! Az élelmiszerek és kozmetikumok rengeteg káros (és felesleges) anyagot tartalmazhatnak. Ne kezeld magad vegyszerrel, se kívülről, se belülről, ha vegyszer nélkülit is kaphatsz! 8. Erőszakmentes szépség Válassz olyan kozmetikumokat, amelyeket állatkínzás nélkül tesztelnek, illetve nem tartalmaznak állati eredetű anyagokat! 9. Tartós használat Kerüld az eldobható dolgokat, ezek tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár! 10. Frisset! Friss, hazai idényzöldséget és gyümölcsöt vegyél az üvegházi, több tízezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk helyett! 11. Helyi termékeket vásárolj! Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat! Így a helyi környezetedet támogatod, valamint kevésbé járulsz hozzá a szállítással járó környezetterheléshez. 12. Nem mindegy! Ha nincs is tökéletes termék, keresheted mindig a jobbat. Legyél tudatos: járj utána, hogy ki állítja elő, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül! Tényleg olyan „hiper” a hipermarket? A bevásárlóközpontokban végzett bevásárlásainkat legértékesebb tulajdonunk, a szabadidőnk bánja. A hipermarketek 60 kilométeres körzetből vonzzák a vevőiket, de átlagosan 10 kilométert autóznak a kuncsaftok az üzlet eléréséhez – ez alkalmanként legalább 30 percet igényel. Újabb 5 perc a bejutás a parkolóból az üzletbe és a bevásárlókocsi megszerzése. Az áruk úgy vannak elhelyezve, hogy a gyakran vásárolt termékek, például a mindennapi élelmiszerek az üzlet egymástól a lehető legtávolabbra eső részeibe kerülnek, így több száz métert, de akár néhány kilométert is kutyagolunk, mire mindent fellelünk. A hipermarketekben időről időre átrendezik a bevásárlóteret is – az üzletben hosszabb ideig bolyongó fogyasztót több vásárlásösztönző hatás éri. Egy átlagos bevásárlást pedig ritkán úszunk meg fél órán belül, de inkább másfél óránk bánja. Ez utazással együtt átlagosan másfél-két óra. A lakóhelyünktől 5-10-20 km-re lévő hipermarketekben történő autós bevásárlás és a 2 km-es körzeten belüli, gyalogosan vagy tömegközlekedéssel elérhető szupermarketbe járás költségeit hasonlítják össze. Heti egyszeri, átlagosan valamivel 5 ezer forint fölötti bevásárlást feltételezve, a 20 km-re lévő hipermarketnél az éves ráfizetésünk több mint 27 ezer forint – hiába a szupermarketekhez képest átlagosan 12%os árelőny! Emellett évente 6 napnyi időnk vész el. Az elmúlt években összesen több százmillió forintra bírságolták az áruházláncokat a fogyasztókat megtévesztő akcióik miatt. Az alkalmazottak pedig az elbocsátásoktól félve nem tesznek ez ellen. Egy családi vállalkozásban működő kis üzlet esetén ilyesmi sokkal kevésbé képzelhető el, ráadásul itt a vevő akár az eladó vagy a tulajdonos személyes ismerőse is lehet, legalábbis naponta találkozhatnak, így a vásárló kevésbé van kitéve ilyen veszélyeknek, nem kockáztathatják a bizalmát. 2

A nemzetek feletti cégek – a bevásárló központok üzemeltetői – jellemzően sokkal kevesebb adót fizetnek, mint más vállalkozások, és esetenként jelentős nyílt és rejtett állami és önkormányzati támogatásban is részesülnek. Ezek árát persze végső soron a vevő fizeti meg adóforintjain keresztül, ráadásul ezáltal a kis és közepes vállalkozások (üzletek) versenyképessége is romlik. Környezet A bevásárló központok legtöbbször sportpályák, zöldfelületek helyén épülnek, így csökkentve életterünket. Sokszor természetvédelmi területeket is veszélyeztet a hipermarketek építése. A bevásárlóközpontok autós megközelítése sok milliárd forintjába kerül a társadalomnak lég- és zajszennyezés, balesetek és forgalomnövekedés formájában. A termékeket jellemzően igen nagy távolságról szállítják az áruházakba – nem a helyi termelőktől veszik –, így a kereskedelem e formája nagy mértékben hozzájárul a globális éghajlatváltozáshoz. Az agyoncsomagolt áruk arra kényszerítik a vevőt, hogy rengeteg szemetet is hazavigyen, amiért hulladékdíj formájában ismét fizetünk. Hipermarketekben általában csak hosszas keresgélés után találunk eladót, aki a termékekkel kapcsolatos kérdéseinkre választ adhatna, de sokszor szakképzetlen „kereskedő”-vel kell beérnünk, akinek a modora sem feltétlen megnyerő. Kiemelkedő nyereségre csak kevés alkalmazottal és alacsony bérekkel lehet szert tenni... Ha esetleg valamely termékkel kapcsolatban garanciális problémánk merül fel, rádöbbenhetünk, hogy ennek intézése a bevásárlóközpontokban néha rendkívül bürokratikus, a vevő inkább hagyja veszni a pénzét, semhogy vállalja a bonyolult, időigényes és fárasztó ügyintézést. Gyakran előfordul, hogy egy üzletlánc néhány – általában keresett – termékét irreálisan alacsony áron (veszteségesen) kínálja, de ezt úton-útfélen, akár óriásplakátokon is reklámozza. Így a vásárlónak az a benyomása támad, hogy az üzletláncban minden ilyen olcsó. A meglepetés a pénztárnál éri a kuncsaftot. Jó tudni, hogy a bevásárlóközpontok légkondicionálójába tudatalattink befolyásolása érdekében néha illóolajat is adagolnak. Például levendulát, ami jó közérzetet és kellemes hangulatot idéz elő. Ám ne higgyük, hogy ez minket szolgál, a cél itt is a vásárlási kedv ösztönzése. Hasonló okból szólnak a hangszórókból jókedvre derítő, lendületes dallamok, hiszen minél komfortosabban érzi magát a vásárló, annál tovább marad, és annál többet költ. Ilyen veszélyek nem igazán leselkednek ránk a helyi boltokban. A reklámoknál nehezebben ellenállni talán csak a gyerekek könyörgésének lehet, így mára „természetessé” vált az ifjúság megszólítása, mivel ez jelentős nyereséget eredményez. Látszólag csak néhány filléres dolgot teszünk ráadásként kosarunkba a gyermekek unszolására – pl. az unalmas sorban állás alatt a közvetlenül a pénztárak közelében (nem véletlenül ott) elhelyezett apróságokból –, végül mégis vásárlásunk nem jelentéktelen részét e kacatok teszik ki. (Ha mégis kénytelen bevásárlóközpontba menni, azt gyermeke nélkül tegye – nem csak pénztárcáját, de gyermeke lelki és testi egészségét is kíméli ezzel.) Átverés a pontgyűjtés is. A hűséges vásárlóknak járó, illetve kiváltható, legtöbbször tetszetős műanyaglapocska szintén nem a vásárlóért van, pusztán a forgalom növelését, a gyakoribb vásárlást célozza. Aki már rendelkezik ilyennel, szívesebben megy oda, ahol használhatja is. A felismerés és a csalódás általában a pontok beváltásakor éri az embert. Egy átlagos vásárló „hűségéért” évente legfeljebb egy szappant, kulcstartót vagy golyóstollat kaphat, míg a katalógusban a biciklitől a házimoziig mindenféle értékes tárgy szerepel. Az akciókról: a bevásárlóközpontokban nem ritka jelenség, hogy leáraznak egy márkás árut, ám a vásárlónak fogalma sincs arról, hogy a hasonló, de olcsóbb termékeket ezzel egy időben eltüntetik a polcokról, s ezzel a korrektnek nem mondható trükkel a választás lehetősége megszűnik. 3

A bevásárlóközpontok nagy része a városok szélére települt, gyalog, kerékpárral és tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők, így a vevők nagyobb része autóval látogatja ezeket. Ugyan az árak látszólag alacsonyabbak, de ha autóval megyünk, az átlagosan 500 forintnyi üzemanyag elfogyasztásával jár, és máris elveszett, amit a sarki kisbolt áraihoz képest az akcióval nyertünk. Védekezés Menjünk piacra, kis boltokba, vásároljunk közvetlenül a termelőtől, hiszen így a kereskedelem hasznát nem fizetjük, azonos árért sokkal jobb minőségű terméket (pl. bioélelmiszert) kapunk. Készítsünk bevásárlólistát, így elkerülhetjük a számunkra felesleges, de csalogató termékek megvásárlását. Ha valamely terméket nem találunk a közeli kisboltban, kérjük meg a boltvezetőt, hogy szerezze be számunkra. A legtöbb esetben kérésünket szívesen teljesítik. Élelmiszert árusító bevásárlóközpontba mindig teli hassal induljunk, mert éhesen vagy szomjasan lényegesen több árut rakodunk kosarunkba, néha olyat is, amit soha nem fogyasztunk el később. Elkerülhetjük az autó használatát, ha gyalog, kerekes bevásárlótáskával indulunk útnak, vagy kerékpárunkat bevásárlókosárral, utánfutóval szereljük fel. Figyeljük az árakat, és használjuk az árellenőrző gépet, ha nem egyértelmű a termék árazása. Az olcsóbb termékek általában a legalsó és legfelső polcon bújnak meg. A pénztárnál fizetés után szánjunk egy kis időt a blokk ellenőrzésére. Ha ugyanis többet számláztak például az akciós újságban szereplő árnál, vagy egy terméken és a polcon különböző ár van feltüntetve, a fogyasztóvédelmi törvény alapján jogunk van az alacsonyabb összeget fizetni! Nem számít, mivel magyarázkodik az üzlet, a vezetőtől vagy az ügyfélszolgálattól vissza kell kapnunk az árkülönbséget! Figyeljünk a termékleírásokra, szavatossági időkre, mert különben meglepetések érhetnek bennünket. Kerüljük az allergiát okozó vagy egészségkárosító élelmiszeradalékokat, szerezzük be az ezeket felsoroló kis kártyát. Minél kevesebb a csomagolás, annál jobb. A nagyobb kiszerelések csomagolóanyagot takarítanak meg és csökkentik a keletkező hulladék mennyiségét. A legjobbak a visszaváltható és újrahasználható vagy újratölthető csomagolások (ennek éppen az ellentéte az egyszer használatos csomagolás). Továbbá a koncentrátumok (pl. mosó- és takarítószerek) előnyben részesítése kevesebb csomagolóanyagból származó hulladékot eredményez. A környezetre és emberi egészségre legkevesebb veszélyes anyagot tartalmazó termékek. Alaposan fontoljuk meg a toxinokat, szerves oldószereket és más olyan anyagokat tartalmazó termékek megvásárlását, mivel azok kikerülnek a környezetbe, felhalmozódnak az emberi szövetekben és nehezen bomlanak le. Különösen abban az esetben, ha kevésbé veszélyes lehetőség is rendelkezésre áll (mosódió, mosószóda, környezetbarát bútorápolók, monitortörlők stb.). Biológiailag lebomló, újrahasznosított és újrahasznosítható anyagok. Válasszuk a biológiailag lebomló, vagy legalábbis újrahasznosítható termékeket (a csomagolásuk is ilyen legyen), és ezeket a közelünkben levő szelektív gyűjtőpont segítségével ártalmatlanítsuk. Részesítsük előnyben az újrahasznosított anyagokból készített termékeket és csomagolásokat, például az újrahasznosított másolópapírt, borítékot, füzetet. Kerüljük a nem természetes alapanyagból készült árukat. Műanyag helyett használjunk fa vagy üveg tárgyakat. Hordjunk gyapjú és pamut alapanyagú ruhákat Használjunk fonott kosarat vagy vászonszatyrot műanyag zacskó helyett. A hulladékcsökkentés egyik legegyszerűbb és legszociálisabb módja a már megunt tárgyak továbbadása valamilyen formában. Ez lehet cserebere, ajándékozás vagy adományozás, a lényeg, hogy sok használható dolog még körforgásban marad anélkül, hogy idő előtt a szemétben végezné. Nem kell kidobni, nem is kell megvenni, mindenkinek tiszta haszon. 4

Termékek és élelmiszerek a közelből A helyi termékek vásárlásával a helyi vállalkozásokat támogatjuk, s ezzel hozzájárulunk az adott térség fejlődéséhez. Ez a megközelítés közvetve segíti a környezet védelmét is, mert kevesebb hosszú távú (általában közúti) szállításra van szükség – ezzel óvja a levegőt, a vizeket, az utakat, üzemanyagot takarít meg, s ennek következtében védi az emberi egészséget és életeket. Erőforrásokat és energiát megtakarító termékek Részesítsük előnyben azokat a termékeket, melyek előállítása és működtetése során a lehető leghatékonyabban használják a nyersanyagokat és az energiát. Vásároljunk „A” (vagy akár „A++”) energiaosztályba sorolt, vagy más energiatakarékossági besorolású berendezéseket. Ide tartozik a megújuló energiaforrások (nap, víz, szél, biomassza) használata is. A társadalmi vonatkozások átgondolása Válasszuk a fogyatékkal élőket foglalkoztató műhelyekben, vagy hasonló szociális programokkal foglalkozó (pl. hátrányos helyzetűeket foglalkoztató) szervezeteknél készült termékeket vagy szolgáltatásokat. Követeljük meg, hogy az általunk megbízott cégek megfelelő munkafeltételeket biztosítsanak alkalmazottaiknak (pl. építőmunkásoknak), vagy méltányos bérezést nyújtsanak. Gondoljunk a mozgáskorlátozottak bejutásának és mozgásának megkönnyítésére. Utasítsuk el a gyermekmunkával készített termékeket. Ökologikus gazdálkodásból és kíméletes erdőgazdálkodásból származó termékek Vásároljunk műtrágyát és mesterséges növényvédő szereket nem alkalmazó ökologikus mezőgazdálkodásból származó termékeket (lásd a címkézési példákat bemutató táblázatot). Figyeljünk arra, hogy a fatermékek kíméletesen kezelt erdőkből származzanak, és ne trópusi erdőkből, vagy más helyekről, ahol a fakitermelés veszélyezteti az eredeti ökoszisztémát, az értékes állat- és növényvilágot – így például gyakran fel nem fedezett fajokat, melyeket előnyösen lehetne használni az orvostudományban vagy más módon. Helyi termék Az emberi szükségletek túlnyomó része helyileg gazdaságosan kielégíthető. Vagyis minden árut a felhasználási helyhez minél közelebb kellene megtermelni (és hasonlóan, a hulladékok ártalmatlanításáról is helyben kellene gondoskodni). Így a rendkívül környezetszennyező, távolsági kereskedelem olyan árukra korlátozódna, amelyekre ugyan feltétlenül szükség van, de helyben nem termelhetők meg, illetve előállításuk túl nagy környezeti vagy egyéb károkat okozna. A helyi közösségek rendszerint közvetlen tapasztalatokkal rendelkeznek a helyi forrásokról, és megőrzésükben is jobban érdekeltek, mint a távolabb élők, így minden bizonnyal jobban is sáfárkodnának velük. A helyi vállalkozásokat támogatjuk a helyi termékek vásárlásával, s ezzel hozzájárulunk az adott térség fejlődéséhez. Ez a megközelítés közvetve segíti a környezet védelmét is, mert kevesebb hosszú távú (általában közúti) szállításra van szükség – ezzel óvja a levegőt, a vizeket, az utakat, üzemanyagot takarít meg, s ennek következtében védi az emberi egészséget és életeket. Vásároljunk tehát a helyi termelőknél, vagy a helyi boltokban. Ezzel támogatjuk fennmaradásukat és csökkenthetjük a szállítás okozta környezetszennyezést. Pénzt spórolunk meg meg, ha nagy tételben valamint szezonális terméket vásárolunk, ráadásul a szabadföldi zöldségek, gyümölcsök kevesebb energiát és növényvédelmet igényelnek. Élelmiszer vásárlás Egy piacgazdaságban a termelési lánc végén álló fogyasztó vásárlási döntései – elméletileg – meghatározó jelentőséggel bírnak az áruválaszték milyenségére, a termelési folyamatok mikéntjére, de még a csomagolási fajtákra nézve is. Indulás előtt készítsünk listát, nem hagyjuk elcsábulni magunkat és akkor időt takarítunk meg. Vásároljunk visszaváltható üveges palackozású italokat. Ha csak műanyag palackban forgalmaznak valamilyen italt, válasszuk a visszaváltható verziót. Ha elkerülhetetlen az eldobós 5

műanyag flakon, akkor tömörítsünk. "Tapossa laposra" Ellenkező esetben levegővel telnek meg lerakóink. Kerüljük az alumínium dobozos italokat. Ha mégis ilyennel akad dolgunk,"Tapossa laposra". A fémcsomagolást (konzervdobozt, alumínium csomagolást) érdemes külön gyűjteni, nagyobb mennyiségben, mint lemezhulladékot átveszik. Kerüljük a kombinált csomagolást. Vigyázat, a dobozos csomagolás nem csak papírból készült! Többféle réteg (papír, műanyag, fém) összepréselésével gyártják, amelyet azután már nem lehet gazdaságosan szétválasztani, így újrahasznosítani sem. Nyers tejből válasszuk a "zacskós" csomagolásút, de még jobb, ha kimérve vesszük. Részesítsük előnyben az újrafelhasználható és természetes alapanyagú csomagolóanyagokat. A veszélyes hulladékot, zsírt, étolajat feltétlenül külön kell gyűjteni. Lefolyóba semmi esetre sem szabad önteni. A Biofilter Kft. átveszi és újrahasznosítja. Gyűjtsük külön a papírt, műanyagot, üveg- és fémhulladékot Vigyük szelektív hulladékgyűjtő konténerbe vagy váltsuk vissza. A szerves hulladékokat, lehetőség szerint, komposztáljuk. A száraz kenyeret külön gyűjtetjük. Takarmányozásra, morzsának alkalmas még. Faluhelyen a konyhai szerves hulladékot megetetik a tyúkokkal, disznókkal. A konyhamalac használata mindenképp káros. Megdarálja a szerves hulladékot, és a csatornába juttatja. Ezáltal tele lesz szerves hulladékkal a szennyvíz. Ezzel szemben környezetbarát alternatíva a komposztálás. Használjuk a csapvizet palackos víz helyett. A nagy bevásárlóközpontok helyett vásároljunk piacon, vagy helyi boltban. Szerezzük be legalább az élelmiszerek egy részét helyi forrásokból. Használjunk bio-élelmiszereket és méltányos kereskedelemből származó (Fair Trade) termékeket bizonyos áruk esetén (kávé, tea). Friss, hazai idényzöldséget és -gyümölcsöt vegyünk az üvegházi, több tízezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk helyett. Hulladékcsökkentés:  A csomagolóanyag érték, bánjunk vele takarékosan.  A díszes csomagolású ajándékot fölösleges újabba bugyolálni.  Régi falinaptára, újságok képei is felhasználhatók erre, vagy a kartondobozt is kitapétázhatjuk velük.  Az egyszerű csomagoló, vagy zsírpapírt szobanövény spriccelőben feloldott tempera festékkel tehetünk színesebbé, s díszíthetjük fenyőággal.  A műanyagból készült szatyrok, díszes csicsák, masnik és alufóliák helyett válasszunk színes papírból készült táskákat, díszeket.  Mellőzzük az egészségre káros adalékokat tartalmazó anyagokat: technokol, alkoholos filc, ólomtartalmú lamellák.  Legyünk kreatívak: csomagoljuk az apróbb ajándékokat a nagyobbakba! Például egy konyhai eszközt belecsavarhatunk egy csinos konyharuhába vagy egy mutatós bevásárlótáskába.  Az apró ajándékokat vagy bizonylatokat (pl. újság-előfizetés, jegy) rejthetjük új sapkába, sálba, kendőbe.  Gyerekek örülhetnek a vicces papírokba, például régi képregények lapjaiba csomagolt dolgoknak. A régi magazinok, naptárak, térképek szintén jó szolgálatot tehetnek.  A kölyköknek csomagolás helyett akár el is rejthetjük az ajándékot valahol a lakásban vagy a kertben. Néhány utalás a lehetséges rejtekhelyre a kincsvadászat izgalmával fűszerezi az élményt.  Ha módunk van rá, vegyünk kész csomagolást. A díszdobozba vagy -szatyorba csak beletesszük az ajándékot, megkötjük a masnit és készen is vagyunk. A megajándékozott kedve szerint újrahasznosíthatja a pakkot, beleteheti saját ajándékait.  Színes textíliából gyönyörű csomagolást lehet varázsolni. Az ajándék köré csavarjuk az anyagot, majd szalagot és masnit kötünk rá. Újrahasznosítható és egyedi.  A gyerekrajzokkal tarkított csomagolópapír kiváló meglepetés a büszke nagyszülők számára. A természetes színű barna újrapapírra zsírkrétával magunk is rajzolhatunk egy pár ünnepi cicomát. 6

 A csomagolóanyag maga is lehet ajándék. Például a virágcserépbe tehetünk süteményeket, vagy a kesztyűbe rejthetünk gyűrűt.  Intézzük úgy a csomagolást, hogy az ajándék kibontásakor ne kelljen széttépni a papírt. Az ünnep után összegyűjthetjük és későbbi felhasználás céljából elcsomagolhatjuk az íveket, szalagokat, masnikat és kártyákat.  Ha nincs módunk a csomagolás megspórolására, vagy nem szeretnénk lemondani a hagyományainkról, akkor legalább vegyünk újrahasznosított csomagolópapírt amelyeket nem fehérítettek és mértékletesen festettek.  A családi ajándékok csomagolásakor minél kevesebb ragasztószalagot használjunk. Ügyesen hajtogatva ragasztó nélkül is boldogulunk. Így az ajándékbontás könnyebben megy és kevesebb papír tépődik szét.  Vannak ajándékok, amelyeket nem szükséges becsomagolni: ilyenek például a jegyek, belépők, kerti és szobanövények. A nagydarab ajándékokra, mint például egy videó vagy egy bicikli, elegendő egy ügyesen megkötött ünnepi szalag.  Magyarázzuk meg a gyerekeknek, hogy a zöld csomagolási mód egyben a Földnek szánt apró ajándék! Minden nap, amikor csökkentjük a hulladék mennyiségét és újrahasznosítjuk eszközeinket, egyben teszünk valamit a környezetünkért, hogy gyermekeinknek és az ő gyermekeiknek jobb legyen. Minden apróság számít! Ajándékozás: Ötletes ajándékkal valószínű a siker, kreatív csomagolással azonban biztos. A hagyományos csomagolási módszerekhez rengeteg csomagolóanyag szükséges, amely nemcsak drága, hanem néha felesleges is. Az ünnepek alatt klórozott és festett csomagolópapírral töltjük fel a szeméttelepeket, nem gondolva arra, hogy ünnepi figyelmességünk akár környezetünknek is szólhatna. Összegyűlt néhány apró trükk, amelyek csökkenthetik a csomagolási hulladék mennyiségét, és gyakran feldobják magát az ajándékozást is. 1. Ne dőljünk be a reklámoknak és ne engedjük magunkat zsarolni. Gyermekünknek olyan ajándékot vegyünk, amilyenre valójában szüksége van, és nem haladja meg a család teherbíró képességét. 2. Egy szülőnek az a legértékesebb ajándék, amelyet a gyermeke maga készít. 3. A játék fejlessze a gyermek kézügyességét, segítse értelmi fejlődését. Legyen tartós, javítható, természetes alapanyagú. Ne tartalmazzon mérgező anyagot és ne termeljen veszélyes hulladékot (szárazelem). 4. A csekély pedagógiai értékű drága elemes játékok helyett vegyünk mechanikus szerkezetűt, vagy napelemeset. 5. Kerüljük az értelmetlen divatjátékokat, és az erőszakra nevelő videó játékprogramokat, fegyverutánzatokat. 6. Kisgyermekek kezébe ne adjunk PVC-ből készült, vagy gombelemmel működő játékokat. 7. A felnőtteknek szánt ajándék is legyen értelmes és hasznos, de az sem árt, ha környezetbarát (természetes alapanyagból készült ruhanemű, natúrkozmetikum, energiatakarékos háztartási gépek.) 8. Vásárlásnál előre tisztázzuk a csere lehetőségét. Közlekedés: gyaloglás és kerékpározás A tudatos vásárló időben vásárlásainak közlekedési-környezeti vonatkozásait is számba veszi: olyan úticélok eléréséhez, amelyek csak kis távolságra vannak, legjobb gyalog vagy kerékpárral nekivágni. 500 méteren belül a gyalogos, 3 kilométeren belül a kerékpáros általában gyorsabban célhoz ér, mint más közlekedési módon. Az időt, amíg sétálunk, felhasználhatjuk tervezésre és 7

gondolkodásra. A gyaloglással és a kerékpározással pénzt takarítunk meg és segít védeni a környezetünket, továbbá kitűnő formái az edzésnek, állóképesség növelésnek és a stressz csökkentésének. Azoknál az embereknél, akik rendszeresen sportolnak, feleakkora a szívroham veszélye. Kerékpárral gyorsan lehet haladni, kényelmes és jót tesz az egészségünknek is. A mai modern kerékpárok agyváltóval vagy láncváltóval rendelkeznek, ami könnyebbé teszi a tekerést az emelkedőkön. Ökotermék Napjainkban az öko vagy bio jelző már nem csupán egy hangzatos elnevezés, de vásárláskor komoly környezetvédelmi szempont, szűrő lehet. Nem csoda, hogy kételkedünk, hiszen egyre többet hallani az élelmiszer adalékok káros hatásairól. A polcokról többnyire agyoncsomagolt, színezékkel, tartósítószerrel és állományjavítókkal, aromákkal felturbózott készételek köszönnek vissza, s a mai városban nevelkedett gyermekek nem ismerhetik a hagyományos ízeket, a valóban egészséges élelmiszereket, melyeket természetkímélő módon termeltek a magyar földeken. Ahogy a hagyományos vagy biogazdálkodásban termesztett zöldségek a vegyszeres primőrök alternatívái, úgy akár a játékoknak, ruházatnak vagy írószernek is létezik zöldebb megfelelője. A környezettudatos vásárló a kínai, egyszer használatos, mérgező műanyag játék, vagy az eldobható változat helyett a tartósat, visszaválthatót és környezet barátat keresi. Mitől lehet öko egy termék? ‐ hazai termék, s ha lehet, akkor helyi, közeli gazdaságból, kertészetből, műhelyből, gyárból származik, s nem a világ túlfeléről utaztatták repülőn, közúton, vasúton vagy hajóval, ezáltal nem szennyezték feleslegesen a környezetet, nem tékozoltak el üzemanyagot ‐ termesztése, tenyésztése extenzív, fenntartható körülmények között történt, minimális vegyszerhasználattal, természetes talajerő utánpótlással (műtrágya helyett állati trágya, mulcs, komposzt), a haszonállatokat állatjóléti szempontból kíméletesen tartották, génmódosított táp helyett hagyományos takarmánnyal etették ‐ a termesztés hagyományos tájfajtákra, természetközeli agrotechnikára épül, mezővédő erdősávokkal, a monokultúrás nagytáblák helyett kis parcellákkal, ha lehet ökológiai növényvédelemmel, esővíz megtartásával ‐ termelése révén a tájhasználat nem tér el kirívóan az ott megszokott, akár évszázados hagyományoktól (fokgazdálkodás, nádaratás), az ősi mesterségek (pl.: pásztor, pákász, halász, kosárfonó, szűcs) megtartásával, újraélesztésével a helyi munkaerőt, a vidék népességét igyekszik megtartani ‐ élelmiszer előállítás során a felhasznált alapanyagok tiszták, vegyszermaradványmentesek, génmanipulált összetevőket nem tartalmaznak, adalékanyagokból csak a legszükségesebb természet közelieket használják, hagyományos módon tartósították (sózás, cukrozás, hőkezelés, füstölés, aszalás) ‐ iparcikkeknél sem az előállítás, sem a használat és a hulladékká válás után belőlük nem szabadul fel környezetre, egészségre káros összetevő, a gyártás nem szennyezi az élővizet, talajvizet, a levegőt, s a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknál szigorúbb kritériumrendszer szerint történik ‐ természetes eredetű, lebomló vagy funkciójában újrahasználható alapanyagból készül (fa, fűzvessző, gyékény, agyag, fém, üveg, gyapjú, gyapot, papír) azzal a kitétellel, hogy fenntartható mező- és erdőgazdálkodásból származik, s erről tanúsítása is van (pl. FSC, Forest Stewardship Council - Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa) Bioélelmiszer 8

A “bio” minősítés az átlagosnál lényegesen szigorúbb követelményeket támaszt a gazdálkodók elé azzal a vitathatatlan előnnyel, hogy a már egyszer kiérdemelt tanúsítvány minőségi garanciát és feltételezhetően kedvezőbb beltartalmi értékeket jelent. Hazánkban a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Hungária Öko Garancia Kft. minősít és ellenőriz növénytermesztés, vadon élő növények gyűjtése, gombatermesztés, méhészet, állattartás, haltartás, a feldolgozott ökológiai takarmányok előállítása, kis- és nagykereskedelem, élelmiszer feldolgozás, raktározás és import területén. A Biokontroll nem csupán az uniós, de az IFOAM, azaz az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége alapfeltétel rendszere szerint is szabályozza ugyanezeket a tevékenységeket továbbá a vadaskerti vadtartást, nyúltartást, a bor és a kozmetikumok előállítását. A bio rendszerhez csatlakozó gazdálkodók felvállalják, hogy az előírásoknak megfelelőn termelnek. Még azon áldozat árán is, hogy évekbe telik, míg az átállási termékből amikor minden előírást maradéktalanul be kell tartani, de még nem értékesíthető biológiai jelöléssel – igazi bio lesz. A biogyümölcs előnyös tulajdonságai:  Többletminőség: zamata, illata, élvezeti értéke magasabb  Magasabb szárazanyag tartalom  Jobb eltarthatóság, tovább eláll  Szermaradvány-mentes  Genetikailag módosított növények kizárva  Zömében tájfajták  Egészséges: több vitamint és másodlagos (egészségvédő) növényi anyagot tartalmaz: bizonyos mértékben segít a daganatos betegségek megelőzésében, serkenti az immunrendszer működését, szabályozza a vérnyomást, védelmet nyújt a baktériumok, vírusok ellen és antioxidánsként viselkedik. Honnan lehet tudni, hogy a bio késztermékbe bio alapanyagok kerülnek? A helyszíni ellenőrzések során a minősítő-ellenőrző szervezet meggyőződik arról, hogy minden, az üzembe érkező mezőgazdasági alapanyag rendelkezik-e megbízható igazolásról a bio eredetre vonatkozóan. A számlákon, árukísérő bizonylatokon szerepelnie kell a bio megjelölésnek, és a beszállítónak tanúsítvánnyal kell igazolnia azt, hogy jogosult volt a biotermék forgalmazására. A feldolgozónak anyagmérleget kell készítenie, amelyet szintén ellenőriznek. Az EU bio jogszabálya gyanú esetére kötelezően előírja a termék mintázását és analitikai vizsgálatát. A vizsgálatokat mintavételre és vizsgálatra akkreditált laboratóriumok végzik. A fő probléma egyébként nem annyira az ellenőrzésben lévő gazdaságokkal van, mindinkább azokkal, akik csak azt mondják termékeikről, hogy az bio. Ellenük legtöbbet a vásárók tehetnék azzal, hogy elkérik a tanúsítványokat, illetve csak szabályosan jelölt bioterméket választanak (legyen rajta az ellenőrző szervezet neve és kódszáma, pl. Biokontroll Hungária HU-ÖKO-01 vagy Hungária Öko Garancia Kft. HU-ÖKO-02). Ilyen esetekben a fogyasztóvédelem és az állategészségügy feladata a csalók kiszűrése és megbüntetése. Eddig főként az utóbb említett hatóság volt hajlandó a „bio üggyel" foglalkozni. Vegyianyag használat Az Európai Unióban (és hazánkban is) több mint 100 ezer különböző, ember által előállított vegyi anyag van forgalomban. Szervezetünk nap mint nap több tízezer ilyen vegyülettel érintkezik. Vegyi anyagok vannak az élelmiszereinkben, a kozmetikumainkban, a tisztítószereinkben, a számítógépeinkben, a tévéinkben, vegyszerekkel kezelik az ivóvizet, de 9

még a friss zöldségeket is. Ám erről a tömérdek mesterséges anyagról vajmi keveset tudunk. Még arról a 2500 vegyi anyagról sincs elegendő egészségügyi és környezeti adat, amelyet tömeges mennyiségben állítanak elő a vegyianyag-gyárak. Kockázatos anyagok a legújabb tudományos információk alapján (Simon Gergely, környezetkémikus, www.levegp.hu) Triklozán A triklozán mint antibakteriális, gombaölő adalék rengeteg kozmetikai termékben megtalálható, például fogkrémekben, szappanokban (különösen folyékony szappanokban), dezodorokban, borotválkozás utáni szerekben, szájvizekben. Döntően az antibakteriálisként hirdetett termékekben van triklozán, amit a hazai előírások szerint fel kell tüntetni a címkén. Egy 2010es egyesült államokbeli felmérés számos közismert termékben talált triklozánt, például Colgate Total fogkrém, Reach antibakteriális fogkefe, Colgate Breeze szájvíz, Right Guard és Old Spice dezodor. A szer a termékekből a bőrön vagy a száj nyálkahártyáján bejut a szervezetbe és ott felhalmozódik. A triklozán számos tanulmány szerint hormonháztartást zavaró hatású anyag, gátolja a férfi és a női nemi hormonok működését, és hatással lehet a magzat növekedésére és fejlődésére is. Gátolja továbbá az emlősök zsírsavszintézisét, az emberi ínyhámsejtekben pedig sejtelhalást okoz. Más vizsgálatok szerint a vizeletben mért magasabb triklozánszint immunzavarokkal hozható összefüggésbe: növeli az allergia és a szénanátha esélyét. A triklozán emellett az antibiotikum-rezisztenciát is elősegíti. Egy Európai Uniós vizsgálat szerint a baktériumok genetikai állományába beavatkozva, szuperrezisztens baktériumok kialakulását okozza. Az egyesült államokbeli élelmiszerbiztonsági hatóság, az FDA álláspontja szerint nincs elég bizonyíték arra, hogy kijelenthessük, a triklozánt tartalmazó termékek biztonságosak. Egészségügyi és zöld szervezetek szerint a fejlett világban nagyobb egészségügyi kockázatot jelent a triklozán, mint amennyi előnnyel jár a fertőtlenítő hatása. A kockázatok miatt 2010. március 19-én az Európai Unió megtiltotta (2010/169/EU) a triklozán felhasználást olyan termékekben, melyek élelmiszerrel érintkeznek, viszont továbbra is engedélyezett kozmetikumokban vagy például a fogkrémekben. Skandináv országok további korlátozásokat tartanak indokoltnak. Parabének A parabének a kozmetikumok elterjedt tartósítószerei. Számos termékben megtalálhatóak, így tusfürdőkben, samponokban és egyéb hajápolási és hajszínező készítményekben, naptejekben, borotválkozási termékekben, krémekben, ajakápolókban és rúzsokban is. A hazai és uniós előírások szerint, ha parabéneket tartalmaz egy termék, azt fel kell tüntetni a kozmetikumok címkéjén. A kozmetikumokon kívül élelmiszerekkel és gyógyszerekkel is kerülhetnek parabének a szervezetünkbe. Élelmiszerekben E214-E219 jelzésekkel jelölik. A parabének fő kockázata, hogy károsíthatják a hormonrendszert, továbbá – mivel a női ösztrogén hormon hatását utánozzák – a nemzőszervek fejlődését hátráltató, valamint allergén hatásai is lehetnek. Több kutatás is feltételezte, hogy a főként dezodorokból származó parabének összefüggésben állhatnak a mellrák kialakulásával. Az Európai Bizottság szakmai álláspontja szerint a hosszabb láncú vegyületek, mint például a propil- és butilparabén hormonális hatásúak lehetnek, míg az etil- és metilparabének – az engedélyezett koncentrációban – biztonságosak. Dánia 2011-ben betiltotta a propil- és butilparabént a 3 év alatti gyermekek számára készülő testápolási és tisztálkodási termékekben. 10

A korlátozás oka ezen parabének endokrin diszruptor, azaz hormonrendszer-károsító hatása volt. A francia parlament 2011-ben megszavazta a parabének tiltását. Formaldehid Formaldehidszennyezés leginkább a fakészítményekből kerül belénk, méghozzá a lakásunk levegőjéből (bútorok, padlók, ajtók, farost- és rétegelt lemezek formaldehid alapú műgyanta ragasztóanyagai, hang- és hőszigetelő habok), de számos kozmetikum is tartalmazhat formaldehidet, bár ez általában nem közvetlenül van a kozmetikumokban, hanem más termékből szabadul fel. Ismert formaldehid források a kozmetikai termékekben például: DMDM hydantoin, Imidazolidinil Urea, Diazolidinyl Urea, Quaternium 15, nátrium-hidroxymetil glicinate, 2bromo-2-nitropropán-1,3-diol, bronopol. Leggyakrabban a folyékony szappanokban és a fogkrémekben található, de a vegyület sok más termékcsoportban is jelen lehet. Egy amerikai felmérés során a gyermekek számára készült, a hazai boltokban is kapható 28 tusfürdőt, sampont vizsgáltak, és 23-ban kimutatták a formaldehidet. A vegyület belélegezve és bőrön át is képes bejutni az emberi szervezetbe. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutatási Hivatala szerint a formaldehid bizonyítottan emberi daganatkeltő anyag. Bár európai besorolása szerint: „A rákkeltő hatása csak korlátozott mértékben bizonyított”, tudósok többször is felhívták a döntéshozók figyelmét, hogy át kellene sorolni a bizonyított emberi rákkeltők csoportjába, ugyanis újabb kutatások alapján ismertté vált, hogy a formaldehid nemcsak a ritka orr-rákhoz, hanem a gyakrabban előforduló leukémia kialakulásához is hozzájárul. A formaldehid erős allergén, így már kis mennyiségben is irritálja a nyálkahártyákat. A tartósítószerek (például a parabének, triklozán, formaldehid) a kozmetikumok által okozott allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói. 1,4 dioxane A lehetséges emberi rákkeltő 1,4-dioxane a kozmetikai termékek gyakori szennyező anyaga. A termékekben rendszeresen előforduló nátrium-lauril-szulfát, nátrium-laureth-szulfát, ammónium-lauril-szulfát (SLS, ALS - nátrium angolul sodium), azaz az ethoxylált felületaktív anyagokat tartalmazó kozmetikai szerek közel fele tartalmaz 1,4 dioxane-t. Ezen anyagok jellemezően samponokban, hajbalzsamokban, hajszínezőkben, fehérítőkben, fogkrémekben, tusfürdőkben, arctonikokban, alapozókban, folyékony szappanokban, habfürdőkben, fürdőolajokban és mosószerekben találhatóak meg. A korábban említett amerikai vizsgálat során a gyermekek számára készült, részben a hazai boltokban is kapható 48 tusfürdő háromnegyedéből kimutattak 1,4 dioxane-t. Az 1,4 dioxane a lehetséges rákkeltő hatás mellett irritálhatja a bőrt, a szemet, és összefüggésbe hozták fejlődési és reproduktív rendellenességekkel, idegi és hormonális károsodásokkal. Policiklikus pézsmák, mósusz-vegyületek A szintetikus pézsmák elterjedt illatanyagok a parfümökben. Egy 2005-ös Greenpeace kutatás 36 parfümből 34-ben talált szintetikus pézsmavegyületeket, volt olyan parfüm, melynek közel 10%a ezen anyagokból állt. A mósusz-vegyületek felhalmozódnak az emberi szervezetben és a környezetben. Irritálják a nyálkahártyákat és allergiát okoznak. Lehetséges rákkeltő anyagok és ismert a májkárosító hatásuk. Mint illatanyagot sajnos nem kell a kozmetikumok címkéin feltüntetni. A kozmetikai termékekben gyakran használt xilolmósusz (musk xylene) felkerült az EU különös aggodalomra okot adó anyagok listájára, mivel felhalmozódik az emberi szövetekben, és nem bomlik le. 2015től korlátozzák a xilolmósusz uniós felhasználását. 11

Ellentmondásos anyagok, melyek káros hatására csak kevés adat van PEG – emulgálóanyagok A polietilénglikol (PEG) emulgeálószerek feladata a kozmetikumokban, hogy a zsíros és vizes részek ne váljanak el egymástól, vagyis homogének legyenek például a krémek és testápolók. A PEG-ek kockázata, hogy jellegüknél fogva áteresztővé, átjárhatóvá teszik a bőrt és így bejutnak egyéb káros szennyező anyagok is. Ilyen hatást figyeltek meg a következő anyagoknál: PEG-10 M, PEG-14 M, PEG-32, PEG-4, PEG-6 Stearate, PEG-7, PEG-8. Ha sérült a bőrfelület, akkor különösen ajánlott a PEG-et tartalmazó termékek (krémek, testápolók) kerülése. Ftalátok

Az Európában előállított ftalátok több mint 90%-át PVC-lágyításra használják, ám a kisebb molekulatömegű ftalátok (döntően a dietil-ftalát – DEP) kozmetikumok, testápoló termékek (pl. bőrhidratáló krémek), parfümök, hajlakk, szappan, sampon, körömlakk és gyógyszerek adalékanyagai is. A dezodorokban illatrögzítőként használnak DEP-et. A nagyobb tömegű ftalátok használatát az EU korlátozta a gyerekjátékokban, mivel károsítják a gyermekek fejlődését, de ismert a férfiak szaporodási képességét károsító hatásuk is. Az Európai Vegyi Anyag Ügynökség szerint különös aggodalomra okot adó anyag. Ezért 2016-tól korlátozzák három ftalát a DEHP, a BBP és a DBP további használatát – ezen ftalátok már rég nem használhatóak kozmetikumokban. Ennek ellenére a WWF vizsgálatai magas ftalátkoncentrációt mutattak a magyar lakosság vérében, ráadásul az anyák már az anyaméhben átadják gyermekeiknek ftalátszennyezettségüket. A kozmetikai termékekben gyakran alkalmazott dietil-ftalátot kimutatták például a köldökzsinórvérben. A ftalátok kockázatai nem kérdésesek, ám a kozmetikumokban használt DEP kockázataira még csak kevés bizonyíték áll rendelkezésre. Számos ftalátról bizonyosodott be, hogy károsítja az emberek szaporodási képességeit és hormonrendszerét, így hozzájárulhat például a mellrák kialakulásához. A Rochester Egyetem vizsgálatai szerint két gyakran használt ftalát, a DEHP és a DBP magasabb koncentrációja a kisfiúk esetén nagymértékben csökkentette az olyan „fiús” játékok használatát, mint például a kisautó vagy a vonat, míg a kislányoknál nem figyeltek meg eltéréseket. Nem zárható ki, hogy a ftaláthasználathoz köthető a fiúcsecsemőkben megfigyelhető alacsonyabb nemihormon-szint. A kozmetikumokban leggyakrabban használt DEP-et még nem korlátozták, ám több kutatás is alátámasztja hormonrendszert károsító hatását. Oxybenzon A naptejekben használt fényvédő oxybenzon (Eusolex 4360, Escalol 567) egyes, megerősítésre váró kutatások szerint fényérzékennyé teheti a bőrt, és ezzel növelheti a bőrrák kockázatát. Más kísérletek szerint a bőrön át felszívódva májkárosító hatású is lehet. Antioxidánsok: BHA és BHT Antioxidánsokat főként tartósító szerként adagolnak kozmetikumokhoz. A butilhidroxianisol (BHA) például gyakori antioxidáns, pedig ismert róla, hogy beavatkozik a hormonrendszer működésébe. A WHO szerint a BHA lehetséges emberi rákkeltő. A butilhidroxitoluol (BHT) pedig – állatkísérletek szerint – az immunrendszer működésére lehet káros hatással. 12

Nano anyagok Egyre több olyan terméket használunk a mindennapokban, melyek nanorészecskéket tartalmaznak. Ez utóbbiak rendkívül kis méretűek és tulajdonságaik jelentősen eltérnek a természetben előforduló, „szokásos” méretű, de azonos összetételű anyagoktól. Az arany például a természetben megtalálható formájában sárga, nem reaktív fém, míg nanoméretben vörös és nagyon reaktív. Ezeket a különbségeket azonban nem veszik figyelembe a termékek engedélyezésekor. Német vizsgálatok szerint 2010-ben körülbelül 1000-féle olyan termék volt a piacon, amely nanorészecskéket tartalmaz (közülük 250–300 nanoezüstöt). Ezek méretüknél fogva, például a bőrön át felszívódva, igen könnyen bejuthatnak az emberi szervezetbe. A kis szemcsék a vérárammal a test összes szervébe, így akár az agyba – terhesség esetén pedig a méhlepényen keresztül a magzatba – is bekerülnek. A nanoezüst részecskéket antibakteriális hatásuk miatt ruházati termékek, ágyneműk, légfrissítők és kozmetikai termékek gyártásához használják. A baktériumölő hatású készítmények hozzájárulnak az antibiotikum-rezisztenciához, ám a nanoezüst nem csak a baktériumokra, hanem sok egyéb sejttípusra is mérgező. Vizsgálatok már igazolták, hogy a nanoezüst gátolja a hímivarsejtek növekedését, a magzatokba jutó nanoezüst pedig megzavarja az ivarsejtek kialakulását. A legújabb eredményekből az is kiderül, hogy minél kisebb méretűek a részecskék, annál nagyobb a károsodás mértéke. A nanoezüstről állatkísérletek bizonyították, hogy például a tüdő, a máj, az idegrendszer és a bőr sejtjeire is toxikus, sőt a sejtek örökítő anyagát, a DNS-t is képes károsítani. Igen elterjedt a naptejekben használt nano-titándioxid is, melyet csupán azért használunk ebben a kis méretben, hogy ne legyünk fehérek a naptejtől, amikor bekenjük magunkat. Aggodalomra ad okot, hogy a titándioxid fény hatására aktív, például vizet bont, ezért a nano-titándioxid használata naptejekben további vizsgálatokat igényelne. A kozmetikumok uniós szabályozása előírja, hogy amennyiben nano-anyagokat tartalmaznak, erről értesíteni kell az Európai Bizottságot, ám ez még semmilyen biztonságot nem nyújt a fogyasztók részére, hiszen a címkén nem szerepel. Ellenőrizzük tehát a vásárolt termékek összetételét Kozmetikumokban Ftalátok: Hajlakkban, parfümökben, körömlakk-lemosókban. Hormonhatás, allergiás betegségek, szaporodásgátló Parabének: Tartósítószerek. Hormonhatás, rákkeltő Illatanyagok: Legnagyobb részt petróle-umszármazékok Toluol: Körömlakkban használják, igen erős méreg Triklozán: Antibakteriális összetevő, dezodorokban fogkrémben. Irritáló hatású és az immunrendszert károsítja A háztartásban Bútorokban: Formaldehid, benzol: köhögés, allergia, fejfájás Műanyagokban: Lágyítók (ftalátok), hormonhatásúak Műszaki cikkekben: Égésgátlók (PBDE), hormon- és idegrendszer Rovarirtókban: Chlorpyrifos - betiltott!!!, Dichlorfos - betiltott!!! Mosogató és lemosó szerek Fő alkotórészei a felületaktív anyagok (tenzidek): cseppmentesen száradás, vízlágyító hatású foszfátok, illatosító anyagok, kézvédő adalékok. 13

Megoldások: Bútorok, festékek, burkolatok Vannak olyan faipari termékek, melyeknél a feldolgozott faanyagból készítenek burkoló elemeket. Ezek közül előnyben részesíthetjük a következőket: parafa, linóleum (ez nem PVC, hanem picire őrölt parafarészecskéket hordanak fel egy jutavászon aljzatra, lenolajjal és gyantával keverve). anyag – legjobb a kemény fa (ha lehet, FSC-tanúsított fa – ez a nemzetközi igazolás mutatja, hogy a fa kíméletesen kezelt erdőkből származik)  az olyan anyagok esetében, mint a kartonpapír, az OSB-lap stb. a legkevesebb szennyezőanyagot tartalmazót válasszuk (kedvezőtlen hatást gyakorolnak nemcsak a környezetre, hanem az emberi egészségre is); a legelterjedtebb szennyezőanyag a formaldehid, tehát ha lehet, ne tartalmazzon formaldehidet, vagy csak minimális koncentrációban az adott anyag, legjobb a környezetbarát termék jellel ellátott árukat választani („fa alapú ragasztott anyagok, és a belőlük készült termékek” kategória); kisbabák és gyermekek részére készített bútorok esetén pedig CE jelzésűt  felületkezelés – természetes, vagy csekély környezeti és egészségügyi hatású festékek alkalmazhatók: természetes olajok és méhviasz, vagy vízbázisú festékek, ha szükséges  a lehető legkevesebb alumíniumot és műanyagot használjunk  ha lehet, a legjobb helyi bútorgyártót támogatni 

Festékanyagok – pl. festékek, lakkok, mázak, lazúrok stb. Az oldószerként és hígítóként használt szerves anyagok részesedése a legnagyobb a környezet szennyezésében ezen a téren. Kikerülnek a levegőbe akár több hónap után, és káros hatást gyakorolnak az emberi egészségre. A háztartási környezetben azok a legkevésbé veszélyes termékek, melyek tanúsítása gyermekjátékokban való használatra és élelmiszerekkel való érintkezésre szól, továbbá a környezetbarát termék jellel ellátott termékek („vízbázisú festékek” kategória) és persze ezek természetes megfelelői.  

használjunk vízbázisú termékeket, ne oldószert tartalmazókat a lakkok helyettesíthetők természetes megfelelőkkel (természetes olaj és viasz)

Padlóburkolat a legproblémásabb a PVC-ből készült linóleum, vagyis a legáltalánosabban használt padlóburkoló anyag; ez helyettesíthető természetes anyagokból készült hagyományossal, például hajópadlóval, járólappal. 

Mit jelent a rövidítés? Szám Rövidítés Műanyagfajta 01 PET Polietilénterftalát 02 PE-HD Polietilén 03 PVC Poliviniklorid 04 PE-LD Polietilén 05 PP Polipropilén 06 PS Polisztirol 07 PBT Polibutiléntereftalát 07 PC Polikarbonat 14

Iskolaszerek Alapjában véve mindenki egyetért azzal, hogy egészségre közvetlen veszélyt jelentő iskolaszerek nem kerülhetnek forgalomba. Ezt a követelmény a különféle – EU-normákhoz igazodó – jogszabályaink és szabványaink előírják, az előzetes engedélyezések pedig (ha vannak) nyomon követik. Az előírások betartása (betartatása) azonban csupán arra elméleti garancia, hogy a különféle termékekben – legálisan – megjelenő veszélyes anyagok tényleg csak a megengedett mennyiségben vannak jelen. A gyakorlatot ellenőrző hatósági mérések ugyanis néha ijesztő tapasztalatokkal zárulnak. A valóságban jelentkező másik gond pedig az, hogy az arra érzékeny (allergiás) gyermekek szervezetében a szabvány szerint engedélyezett legkisebb mennyiség is kiválthatja a kellemetlen reakciókat. Ilyen esetben a megelőzés érvényesítése lenne a megoldás, vagyis a problémás adalékokat nem tartalmazó termék használata. Az alábbiakban tárgyalt iskolaszerek egyik baja az esetleges egészségkárosítás, a másik pedig a lehetséges környezetszennyezés. Ez utóbbival kapcsolatban a gyártási környezetszennyezés pontosítása utánjárást igényel: írni kell a gyártónak, hátha válaszol… Könnyebben megértethető viszont a gyerekekkel az eldobó termékek okozta hulladékprobléma: az egyszer használatos és az újratölthető, javítható termékek, rendszerek közötti különbség. Ezt tárgyalva az iskolások (mint fogyasztók) könnyen felismerik személyes felelősségüket az egyre növekvő szemétdombokért és az alapvető ökológiai összefüggések ismeretében készek lesznek fogyasztói magatartásuk megváltoztatására. A hulladéktéma kitárgyalásánál kiemelkedő jelentőséggel bír az egészségvédelemben és hulladékgazdálkodásban egyaránt elsőbbséget élvező megelőzés feltétlen elsődlegességének tudatosítása. Kiemelt jelentősége van ennek például a PVC-ből készült írószereknél, amelyek gyártása közismerten súlyos környezeti veszélyeket hordoz magában, használata és hulladékként történő esetleges elégetése pedig egészségkárosítással fenyeget. Írószerek, melyek egészségügyi bántalmakat okozhatnak, és kiváltásuk: Írószer Problémás anyag Lehetséges Lehetséges megnevezése megnevezése környezeti gond Alternatíva* alkoholos filc szerves oldószer hulladékprobléma színes ceruza, formaldehid zsírkréta, vizes filc ceruza (lakkozott) nehézfémek lakkmentes ceruza elemes eszközök nehézfémek kidobva víz- és elem nélküli vagy talajszennyezés napelemes eszközök faragó (PVC) nehézfém, lágyító, gyártási fémből és fából készült stabilizátor környezetszennyezés, faragó dioxinveszély filctollak (vizes) tartósítószer hulladékprobléma színes ceruza füzetborító (PE) hulladékprobléma papírcsomagolás golyóstoll szerves oldószer, hulladékprobléma fém vagy fa golyóstoll (eldobós) lágyító, sűrítőanyag cserélhető betéttel gyurma nehézfémek, lágyítók víz- és levegőszennyezés gipsz, agyag, só-liszt gyurma iskolatáska (PVC) nehézfém, lágyítók, gyártási Bőr- vagy vászontáska stabilizátor környezetszennyezés, dioxinveszély javítófesték triklóretán ózonréteg pusztító víz vagy víz-alkohol alapú javítófesték papírtermékek kivágott fák, gyártási újrapapírból készült (cellulózból) vízszennyezés (pl. klór) termékek 15

radír (PVC) ragasztó (folyékony) ragasztószalag (széles, PVC) tolltartó (PVC) töltőtoll patronos (PVC)

nehézfém, lágyító, stabilizátor

gyártási környezetszennyezés, dioxinveszély szerves oldószer, levegőszennyezés, formaldehid vízszennyezés a lerakón nehézfém, stabilizátor gyártási környezetszennyezés, dioxinveszély nehézfém, lágyító, gyártási stabilizátor környezetszennyezés, dioxinveszély nehézfém lágyító, gyártási stabilizátor környezetszennyezés, hulladékprobléma

gumiradír diszperziós ragasztó, enyv papírragasztó-szalag, cellux tolltartó bőrből, fából, textilből szivattyús toll fából vagy fémből

A problémás termékek kiváltására a természetesen nem csupán az általunk feltüntetett „alternatíva” kínálkozik. A főszabály alkalmazása (adalékmentes, természetes alapanyagú, tartós, hulladékszegény termékek használata) ugyanis értelemszerűen többféle „kiváltási lehetőséget” tesz lehetővé a fel nem sorolt termékek esetében is. A táblázatban elsősorban olyan – „környezetbarát” – írószereket tüntettünk fel, amelyek nagy része a magyar piacon is jelen van. Ez sajnos nem azt jelenti, hogy minden papírboltban kapható ilyen, hiszen a hagyományos „kis boltok” nem tartanak választékon olyan terméket, amire – szerintük – minimális az igény. Ezért akinek lehetősége van rá, inkább a nagyobb szakboltokban keresse ezeket – ott valamivel jobb az esély arra is, hogy az adott termék összetételéről adnak valami használható tájékoztatást. Kétség esetén erről csak a gyártó tud nyilatkozni, őt kell kérdéseinkkel megkeresni (egy környezettudatos iskolavezetés ezt bármikor megteheti – de „gyerekakciónak” is kiváló). Egyébként itt is mérvadó tapasztalat az, hogy az olcsó, távolkeleti termékek nagyobb eséllyel tartalmaznak egészségre-környezetre veszélyes anyagokat. Vonatkozik ez a táblázatunkban feltüntetett „környezetbarát” alternatívákra is, hiszen van, ahol az alkalmazott technológiának „köszönhetően” a bőr termék krómot, vagy PCB-t tartalmazhat (a terméken megjelenő CE jelzés nagy valószínűséggel garancia arra, hogy az adott áru az EU előírásainak megfelel). A „környezetbarát” jelzőt következetesen idézőjelbe tesszük, hiszen hivatalosan csak az a termék viselheti ezt a jelzőt, amelyik az arra hivatott bizottságtól szigorú minősítési eljárás után megkapta a „Környezetbarát termék” embléma viselési jogát. A fenti felsorolásban nem említettek közül tehát az alábbiakat ajánljuk:  műanyag vonalzó helyett favonalzót (fémbetétest),  figurás műanyag faragó helyett cserélhető pengéjű fémfaragót,  olcsó műanyagkörző helyett jó minőségű fémkörzőt,  műanyag dobozos vízfesték készlet helyett fémdobozost, pótolható festékkel,  műanyag irattartók helyett keménykartonból készültet,  műanyag zsineg helyett spárgát,  műanyag bevonatos rajzszeg, gémkapocs helyett „sima” fémből készültet,  fényes, színes fedelű (fóliázott) drága füzetek helyett egyszerű kivitelű füzeteket (lehetőleg újrapapírból),  műanyagborító helyett vászonvédelmet az osztálynaplónak. Energia takarékos berendezések 16

Tervezés Csak azt vegyük meg, amire szükségünk van, a használati tárgyakat használjuk élettartamuk végéig a szükségtelen hulladéktermelés elkerülése érdekében. Vásároljunk több célra használható, hosszú életű termékeket. A felesleges és működésképtelen dolgoktól úgy szabaduljunk meg, hogy valaki más még használhassa őket például csere vagy kölcsönzés útján; ha ez nem lehetséges, akkor legalább az anyaguk legyen újrahasználható. Az energiatakarékosságot nagyban segíti, ha megújuló energiaforrásokat használunk (napkollektor, napelem, légkollektor, szélturbina), és A, vagy A+ energia osztályú háztartási berendezéseket választunk. A mosógép Ha környezettudatosan szeretnél mosógépet választani, akkor elsődleges szempont, hogy mennyi energia, illetve víz fogy a mosás során. A mosógépek energiafogyasztása 0,4 és 1,9 kWh között, vízfogyasztása pedig 40 és 85 liter (egy régi típusú gép 140 liter vizet is elhasznál) között változik. A különbség óriási! Egy környezettudatos ember célja minél kisebb fogyasztású mosógép kiválasztása. Mosógéptípusok A mosógépek választéka óriási. A következő táblázatban néhány, jelenleg forgalomban lévő, mosógép adatait vizsgálhatjuk meg és hasonlíthatjuk össze. A táblázatot a különböző kritériumok alapján állíthatod sorba: Energiafogyasztás (a legkisebb fogyasztásútól kezdve a legkevésbé hatékonyig, kWh-ban, normál 60 oC-os pamut program esetén) Energiahatékonysági osztály (skála A-tól G-ig, ahol A-hatékonyabb, G-kevésbé hatékony) Vízfogyasztás (a kisebb vízfogyasztású gépektől kezdve a nagyobb fogyasztású gépekig) Mosóhatás (skála A-tól G-ig, ahol A-hatékonyabb, G-kevésbé hatékony) Centrifugálási hatékonysági osztály (skála A-tól G-ig, ahol A-hatékonyabb, G-kevésbé hatékony) Centrifugálási fordulatszám (normál 60 oC-os pamut programra) Zajteljesítmény mosási ciklusok alatt (normál 60 oC-os pamut programra (dB/A)) Zajteljesítmény centrifugálási ciklusok alatt (normál 60 oC-os pamut programra (dB/A)) Ár (legolcsóbbtól legdrágábbig) Élettartam és alapanyag Olyan gépet válasszunk, ami elem helyett hálózati csatlakozóról működik, alkatrész utánpótlása, javítása biztosított. Azokba a lámpákba, amiket napi három óránál tovább égetsz energiatakarékos izzót vásárolj Ne dőlj be a csodás csomagolásnak, rengeteg hulladék keletkezik belőle. Válassz újra feldolgozott terméket. Válasszuk az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatás szempontjából tanúsított termékeket (ökocímkék). 1

Címkék, környezeti jelzések, logók

Az árú címkéknek mindenképpen tartalmazni kell az áru:  Megnevezését  Összetevők felsorolását  Előrecsomagolt élelmiszernél annak nettó mennyiségét  Lejárat és, fogyaszthatóság dátumát 1

Dr. Kalas György: Környezeti jelzések, logók

17

    

Minőség megőrzéséhez szükséges különleges feltételeket Élelmiszer előállítójának nevét és címét Eredet vagy a származás helyét Felhasználási útmutatót Alkohol tartalmat térfogat százalékban

Környezetbarát minősítés, tanúsítás A környezetbarát minősítés és tanúsítás célja a fogyasztók tájékoztatása a minősített termékekről és szolgáltatásokról, ezáltal a fogyasztók környezet iránti felelősségtudatának erősítése, valamint a gyártók, forgalmazók és szolgáltatók ösztönzése a környezeti szempontból kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező termékek és szolgáltatások bevezetésére. Az ökocímkék széles rendszerét azért alakították ki, hogy szabványosított módon közöljenek információt egy termék vagy szolgáltatás környezetvédelmi jellemzőiről így segítséget nyújtva a vevőknek, fogyasztóknak vagy vállalkozásoknak zöldebb szemléletű termékek vagy szolgáltatások kiválasztásában. Az ökocímke kritériumai nem egyetlen jellemzőn alapulnak, hanem olyan tanulmányokon, amelyek helytálló, tudományosan megalapozott információk alapján elemzik egy termék vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatását annak életciklusa során „bölcsőtől a sírig". Ez hasznos információval szolgál a termék költségeiről a nyersanyag kitermelésétől kezdve a gyártáselőkészítési szakaszon, a termelésen és forgalmazáson át a végső leselejtezésig. Vásárláskor a termékek hátoldalán, csomagolásán tehát különböző „öko-címkékkel" találkozhatunk: A tapasztalat szerint a fogyasztók bizalmát elsősorban a semleges, objektív kritériumokkal bíró és szabályozott, nyílt eljárásban adományozott jelzések nyerik el. Ezért egyre több országban jelenik meg az állami közreműködéssel bevezetett „hivatalos" logó, ahol a terméknek szigorú, következetes, de teljesíthető feltételeknek kell megfelelnie. A felmérések szerint a magyar fogyasztók többségében megvan a készség arra, hogy környezetbarát terméket vásároljon és hajlandó is azért egy kicsit többet fizetni. Ki öntudatból, ki divatból kifolyólag, vagy lelkiismerete megnyugtatására – végül is mindegy. Tény az is, hogy a hagyományosnál valóban „környezetkimélő(bb)” termékek elterjedése és reklámozása gyorsíthatná a környezettudatos fogyasztói réteg kialakítását, miközben a gyártó cégek piaci előnyre tehetnek szert konkurenseikkel szemben. A zöld termékekre és reklámra tehát igény is van, szükség is van. A környezeti védjegyek jelentősége Mára egyértelmű, hogy a környezeti jelzés a gazdaság egyik leghatékonyabb piackomform eszköze lehet(ne). Piackomform, hiszen alkalmazásuk önkéntes, megpályázásukról a gyártó maga dönt, - a másik oldalon pedig az egyes fogyasztók szabad választása, tudatos vásárlói döntése a meghatározó. A logó alkalmazása a felvilágosítás-tudatformálás fontos eszköze is. Általános elterjedésük fokozza a fogyasztók környezeti érzékenységét. Főleg igaz ez akkor, ha a jelzés kiegészítésként megjelenik az adományozó pontos indoka is: hogy a pozitív értékelés mely környezeti elemre vagy tulajdonságra vonatkozik. Ezzel a fogyasztóban tudatosulhat a termékek okozta „rejtett” környezetterhelés (pl. újrapapír használata nemcsak fa, de energia- és vízkímélet is).

18

A környezeti jelzések bevezetésének elsődleges célja a környezetterhelés csökkentése volt. A független (hivatalos) környezeti jelek elterjedése, használata mindenkinek hasznos, hiszen 1. Segíti a fogyasztó tájékozódását. Azt, hogy a vásárlás során a fogyasztó mérlegelhesse az ökológiai szempontokat is és megtalálhassa a környezetbarát termékeket. Számukra a logó a reklámnál sokkal megbízhatóbb információkat közöl a termék környezethez való viszonyáról. 2. A gyártók-kereskedők felé jelzésértékű. A megváltozott fogyasztói keresletre reagálva fokozzák a környezetbarát termékek és szolgáltatások kínálatát. Ezzel piaci előnyhöz juthatnak. – ami viszont a többi gyártót ösztönözheti arra, hogy termékeikkel ők is megszerezzék a logót 3. Segíti az állami környezetpolitikai célkitűzések megvalósítását is, hiszen a környezetet kevésbé terhelő termékek, technológiák általános elterjedése összességében kedvezően befolyásolja a környezet állapotát. A környezeti jelzések elősegíthetik, a modern környezetgazdálkodási alapelvek érvényesülését (megelőzés elve, együttműködés elve, okozói elv).

Hivatalos magyar jelzések A magyar környezeti jelzés (a „Zöld Tölgy”): a környezet védelméről szóló törvény szerint „a hagyományosnál bizonyítottan kedvezőbb környezeti tulajdonságokkal rendelkező termékek és technológiák megkülönböztető jelet viselhetnek". „Környezetbarát Termék” végjegyet 1994-ben alapította a magyar állam olyan jó minőségű termékek és szolgáltatások pozitív megkülönböztetésére, amelynek életciklusuk egy vagy több szakaszában jelentős környezeti előnnyel rendelkezik a termékcsoport piaci átlagához képest. Leggyakrabban háztartási hűtőgépek energiacímkéjén, pórusbeton egységrakomány csomagolásán és biológiai úton lebomló reklámtáskákon találkozhatunk a „Tölgy” ábrával. A magyar bio minősítések, csak azok a termékek kaphatják meg a jelölést, amelyek előállítása és forgalmazása a jogszabályoknak megfelel.

Magyar termék jelölés garantálja, hogy legalább 51%-ban magyar hozzáadott értéket tartalmaz, és a magyar munkaerőt támogatja.

A kiváló magyar élelmiszer logó megkülönböztető minősítő jel, tájékoztatást ad a vevőnek a vásárlási döntésnél arról, hogy a termék ellenőrzötten kiváló minőségű, megbízható, és hogy ezért nemcsak a gyártó, hanem a tanúsító szerv is felelősséget vállal. Hivatalos külföldi környezeti jelzések:

19

Az „eurovirág” 1992-ben alapították az EU környezeti címkéző rendszerét, a jó minőségű és a piaci átlaghoz képest jelentős környezeti előnyökkel rendelkező termékek és szolgáltatások jelölésére. A minősítést önkéntesen, Uniós jogszabályban előírt módon, a Közösség minden tagországában a tagállamok által kijelölt felelős testületnél lehet elnyerni, szakértők és érdekelt felek által kidolgozott, a tagállamok által megszavazott, előre meghatározott követelmények alapján. Jelenleg 25 termékcsoportra lehet pályázni, eddig több mint 400 vállalat használhatja termékei/szolgáltatásai népszerűsítésére a jelzést. A „kék angyal” a legrégebbi és legismertebb külföldi jel. 1977-ben vezették be, azóta a betétes italcsomagolástól a fogkeféig 90 termékcsoport több mint 10 000 terméke kapta meg. Az osztrák Umweltzeichen logót 1990-ben vezették be. 44 szigorú követelménynek kell megfelelnie a jelzést viselő 440 terméknek. Külön irányelveket dolgoztak ki szálláshelyekre, iskolákra.

Egyéb nemzetközileg használt jelölések Méltányos kereskedelmi termékek Fair Trade logó a „harmadik világ” országainak termékein jelenik meg. Cél: a termelők munka és életkörülményeinek javítása, ösztönzés a piacképes termékek (bab, kávé, tea, csokoládé stb.) előállítására, a termelők tisztességes megfizetésére, a helyben felhasználandó fejlesztési alapok képzésére. Vásároljunk méltányos kereskedelemből származó (Fair Trade) termékeket, melyek garantálják a kíméletes területgazdálkodást és a fejlődő országokbeli emberek méltányos bérezését. Ezek közé főleg olyan termékek tartoznak, melyek nem közeli területekről származnak, de „szükségünk” van rájuk. A „naturtextil” 16 textilgyártó és importőr termékein használt jelölés. Csak 100%ban természetes alapanyagból készült termék kaphatja meg. A logó engedélyezésénél az alapanyag előállításától a feldolgozás, szállítás ökológiai, szociális jellemzőit is figyelembe veszik. Északi hattyú: Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Izland közös környezetbarát termék jelölése. Magyarországon elsősorban a csekély káros anyag tartalmú papírtermékeken találkozhatunk vele. BDIH – ellenőrzött natúrkozmetikum jelölés garantálja, hogy valódi, természetes, megbízható kozmetikumról van szó.

Elektronikai eszközök környezetvédelmi értékelő rendszere. A minősítést megszerző eszközöknek többek között legalább 65%-ban újrahasznosított anyagból kell készülnie, 20

nem tartalmazhat mérgező anyagokat és törekedni kell a minél hosszabb élettartamra és az alkatrészek egyszerű cserélhetőségére. FSC logó a fenntartható és felelős erdőgazdálkodásért. Azokon a termékeken találjuk, amelyek faanyaga felelősségteljesen kezelt erdőkből származik. Számos terméken található meg a az építőanyagtól az irodaszerekig, a bútoroktól a kozmetikumokig. Az FSC (Forest Stewardship Council) bizonyítvány rendszere 1993-ban alakult ki nemzetközi környezetvédő szervezetek képviselői, a világ minden tájáról származó fakereskedők, erdészek, a fafeldolgozó ipar, bennszülött lakosok szervezetei, szakszervezetek és tanúsító intézetek kezdeményezésére. Az FSC alapgondolata az erdők környezetileg felelős, társadalmilag előnyös és gazdaságilag megvalósítható kezelésének támogatása világszerte, s ezáltal az eltűnő, veszélyeztetett és letarolt erdők megvédésének elősegítése. Az FSC rendszer által tanúsított erdők területe gyorsan növekszik. 2007 decemberében az összes tanúsított terület több mint 93 millió hektárnyi erdő volt 84 országban, ezek mintegy fele Európában van. A piacon található FSC által tanúsított játék, bútor, ablak, ajtó, lépcső, vasúti talpfa, kerti bútor, irodai és lakásbútor, barkácstermék és konyhai eszköz. Házakat és hidakat is építenek FSC-fából. Nagy fellendülés tapasztalható jelenleg a tanúsított papír előállításának, és FSC-papírra nyomtatott könyvek, folyóiratok és más kiadványok megjelentetésének köszönhetően. Génkezelt élelmiszer. Magyarország GMO mentes övezet, viszont az import termékekben előfordulhat. Amennyiben a GMO aránya meghaladja a 0,9%-ot akkor az alábbi feliratok valamelyikét fel kell tüntetni: "géntechnológiával módosított", vagy "géntechnológiával módosított (összetevő neve)-ből előállított", vagy "géntechnológiával módosított (szervezet neve)-t tartalmaz", vagy "géntechnológiával módosított tartalmaz". Újrafelhasználásra utaló jelzések Nem hivatalos nemzetközi jelzések a termék (csomagolás) elméleti újrahasznosíthatóságáról adnak a fogyasztónak tájékoztatást Azt jelzik, hogy a termékek/csomagolások értékes nyersanyagok – ami nem azt jelenti hogy valóban újrahasznosításra is kerülnek. Ennek ugyanis előfeltétele lenne egy országos szelektív hulladékgyűjtő hálózat kiépítése, ami Magyarországon sajnos még gyerekcipőben jár. A terméket gyártó cégeket azonban a valós helyzet sokkal kevésbé érdekli, mint a jelzések „pozitív értékkel bíró” alkalmazásától várható előny. Möbius nyilak. Esetenként a közepén lévő számok a műanyagfajta beazonosítását segítik. Magyarországon a szám jelölés nem kötelező, de a gyűjtésnél, válogatásnál jelentősége lehet. Ez a szimbólum nem a termék esetleges előnyös környezeti tulajdonságait jelöli, hanem csak azt, ha megfelelően kezelik hulladékként, akkor újrahasznosítható. Der Grüne Punkt/„Zöld pont”: Magyarországon az Öko-Pannon KHT a védjegy használatának kizárólagos jogosultja. A jelölés nem utal a termék környezetbarát voltára. Azt jelenti, hogy a védjegyet használó cég egy koordináló szervezeten keresztül teljesíti a jogszabályban előírt hasznosítási kötelezettségét és megfizeti a szelektív hulladékgyűjtés többletköltségét. Amivel lehet élni és lehet visszaélni Visszaélni akkor, ha a termék "bezöldítése" – a fogyasztók növekvő ökológiai érzékenységét kihasználva- önkényesen, alaptalanul, csupán a forgalom növelése érdekében történik Ez 21

senkinek sem jó. A környezetnek nincs ügyvédje - a fogyasztó pedig legtöbbször nincs abban a helyzetben, hogy ellenőrizze a reklám helyességét. Mivel a reklámot a termék vásárlásakor a fogyasztó fizeti meg – alapvető joga van a valós információkhoz, az őszinte reklámhoz.. Az alábbiakban tárgyalt „zöld termékjelzések” elsődleges (eredeti) indíttatása éppen az lenne, hogy az elfogult reklámok helyett, egyértelmű és „semleges” tájékoztatást adjon a fogyasztóknak az adott termék környezethez való viszonyáról. A környezeti jelzések rendeltetése, jelentése Nem vitás, hogy a fogyasztási javak gyártása, használata, ártalmatlanítása – akármilyen termékről is van szó - mindig a környezet terhelésével jár. Egyik kevésbé problémás, másik jobban szennyez – de abszolút környezetsemleges termék nincs. Nos, ilyen helyzetben kellene valamilyen irányadó mértéket szabni. Cél a környezet állapotának javítása, az ipar, a kereskedelem és a fogyasztók ezirányú törekvéseinek összehangolása állami segítséggel. A környezetterhelés csökkentésének egyik „állami” lehetősége, ha a különösen problémás termékeket (pl. a foszfáttartalmú mosóporokat, a PVC játékokat, higanytartalmú elemeket, aludobozos – vagy TetraPak-féle csomagolást) egyszerűen kitiltják a piacról. Ezzel a fogyasztó arra kényszerül, hogy a piacon forgalmazott helyettesítő (ám a környezetet kevésbé szennyező) terméket válassza. Ez a megoldás össztársadalmi érdek – csakhogy a gazdaságnak nem „piackomform”. A másik lehetőség a környezetet kevésbé terhelő termékek piacának megteremtése és (ezzel együtt) a környezettudatos fogyasztói rétegnek kialakítása. Ez sem megy állami beavatkozás nélkül. Itt a beavatkozás iránya – a gazdasági szabályzók alkalmazása melleta környezeti reklám jogi leszabályozása és a hiteles, „hivatalos” környezetvédelmi megkülönböztető jelzés (logó) bevezetése. A környezeti logók az áru relatív környezetbarátságára utaló termékjelzések, hiszen nyilván botorság lenne egy sehol sem gyártható, sehol nem kapható „teljesen környezetsemleges” terméket kitalálni. A cél az, hogy egy adott termékcsoporton belül a piacon lévő (konkurens) termékek között megkeressék és megjelöljék a környezetet legkevésbé terhelő terméket. A kétlépcsős folyamatban előbb az adott termékcsoportra irányadó ökológiai irányelveket határozzák meg, majd ehhez viszonyítottan kerülnek vizsgálatra, értékelésre az egyes termékek. Mindez egy független szakértői bizottság feladata, amely vizsgálatait objektív ismérvek alkalmazásával, lehetőség szerint összességében végzi. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor valamelyik jellemzően környezetkárosító elemre vizsgálódnak (ezt azonban fel a jelzésen fel kellene tüntetni). A független minősítési eljárás elvileg magában foglalja a: a termék egész életútjának (nyersanyagkitermelés, gyártási-használati-ártalmatlanítási szakasz), minden érintett környezeti elemnek (levegő-víz- talajszennyezés, zajterhelés, nyersanyag- és energiaigény, károsanyag tartalom, hulladék) a vizsgálatát. Értékelni kell továbbá a termék ökológiai célszerűségét, a képviselt minőséget, az elvárt használhatóságot és az előírt termékbiztonságot. A tapasztalat szerint a fogyasztók bizalmát elsősorban a semleges, objektív kritériumokkal bíró és szabályozott, nyílt eljárásban adományozott jelzések nyerik el. Ezért van az, hogy egyre több országban jelenik meg az állami közreműködéssel bevezetett „hivatalos” logó, ahol a terméknek szigorú, következetes, de teljesíthető feltételeket kell megfelelnie. A zöldrefestés 10 jele A zöldrefestés vállalatok, termékek olyan környezetvédelmi kijelentései, melyek megalapozatlanok (füllentés) vagy lényegtelenek, irrelevánsok (ködösítés). Találkozhatunk vele reklámokban, különféle marketing tevékenységben, termékek csomagolásán és még itt-ott. A fenntartható marketinggel foglalkozó Futerra zöldrefestés útmutatójának célja, hogy bemutassa, hogy mi is a zöldrefestés (más néven zöldremosás) és azt hogy hogyan kerülhetik el a cégek és hogyan ismerhetik fel a fogyasztók. http://www.futerra.co.uk/ A zöldrefestés 10 jele a Futerra által összeállítva: 22

1. Zöldicskécskecske Olyan szavak, kifejezések vagy akár jelzések használata, amelyek jelentése nem egyértelmű, mint például „újrafelhasználható” (hiszen végül szinte minden újrahasználható, kérdés, hogy az újrahasznosítás megéri-e gazdasági, ökológiai szempontból?- lásd Tetra Pak). 2. Barátságos termék, ellenséges vállalat Például egy energiatakarékos izzó gyártása, ami ugyan környezetbarát hatást kelthet, miközben az előállítása, illetve a vállalat egyéb tevékenysége környezetszennyező lehet. 3. Megragadó képek Olyan képek használata, amelyek zöld képzeteket keltenek, noha a vállalat vagy a termék maga nem jelent jelentős lépést a környezetvédelem felé. 4. Irreleváns állítások Egy aprócska zöld tulajdonság kiemelése, miközben a többi jellemző inkább környezetszennyező. Vagy azon állítások, melyek olyan információt hordoznak, aminek nincs köze a termék tulajdonságaihoz, mint például a delfin-barát csirkésszendvics. 5. Kategóriájában legjobb Annak kijelentése, hogy te zöldebb vagy, mint a többiek a kategóriádban nem hiteles, ha a kategória kifejezetten környezetszennyező, mint például a SUV-oké. 6. Nem igazán hihető Környezetbarát cigarettát/taposóaknát valaki? Attól, hogy zöldnek tüntetünk fel egy veszélyes terméket, még nem lesz biztonságosabb. 7. Tudományos hablaty Olyan szakkifejezés, tudományos - vagy annak tűnő - zsargon használata, amelynek valóságtartalmát csak tudósok tudják ellenőrizni. 8. Képzeletbeli barátok Címkék, melyeket egy független, fogyasztókat védő szervezet állít ki… csak sajnos ez a szervezet nem létezik vagy maga a cég hozta létre. 9. Bizonyíthatatlan állítások Lehet hogy igaz, de hol a bizonyíték? 10. Kreált hazugság Kitalált tények és adatokaaaaaaaaaaaaaaaaaa Ne Vásárolj Semmit Nap! - November 25. A Ne Vásárolj Semmit Napnak Magyarországon már sok éves hagyománya van. Azokban az országokban, ahol a fogyasztói "kultúra" már korábban elhatalmasodott, tíz éve tartják meg a fogyasztói böjt eme ünnepét. Több mint hatvan országban több százezer ember vesz részt az egynapos vásárlási szünetben. A részvételre buzdító szervezetek az alábbi felhívást teszik közzé e nap alkalmából: Akkor történt, amikor először hallottad, hogy a jégtáblák megolvadnak a jegesmedvék alatt? Vagy amikor olvastad, hogy már az anyatej is mérgező? Vagy amikor először kóstoltál igazi, 23

édes, lédús házi paradicsomot? Esetleg amikor rájöttél, hogy ha a föld lakosságának csak a fele úgy él, mint mi, 20 év múlva mind hullák leszünk? Ezek azok a pillanatok, amikor hirtelen valamit új szemszögből látsz, és rájössz: másképp is lehetne élni. És hogy úgy kellene élni. A Ne Vásárolj Semmit Nap egy lépés ebben az irányban. Összefogunk és kiállunk a krónikus túlfogyasztás ellen, ami szinte minden környezeti, pszichológiai és politikai gondunk forrása. November 25-én megtagadjuk a részvételt. Magunk mögé dobjuk szokásainkat, új szemléletmódot fedezünk fel, tevékenyek leszünk a közösségeinkben. A civilizációnk által diktált túlfogyasztás számtalan káros környezeti és társadalmi következménnyel jár. A reklámok, a fősodrú média által közvetített ideálok, melyek már kiskorunk óta befolyásolják világképünket, arra ösztönöznek, hogy minél több, minél gyorsabban és minél drágábban kielégítendő szükségletünk legyen. Mindeközben elterelődik a figyelem arról, hogy a fogyasztói boldogságérzetet fenntartó termékek előállítása többnyire hosszú távon fenntarthatatlan mértékben veszi igénybe környezetünket. A "cucc-ipar" nyersanyag- és energiaigénye, a csomagolt termékek fogyasztásával keletkező szemét mennyisége és a szállításukkal kibocsátott különböző szennyezések mára az ökológiai katasztrófa súlyosbodásának első számú okaivá nőtték ki magukat. A túlfogyasztás jelenségének komolyságát jól mutatja az Ökológiai Lábnyom fogalma. Az Ökológiai Lábnyom megmutatja, hogy az egyes emberek életmódjukkal a Föld mekkora részét veszik igénybe, hány hektár terület tartja el őket jelenlegi fogyasztási szintjükön. Az ökológiai lábnyomok összehasonlításából kiderül, hogy ha mindenki olyan mértékben fogyasztana (energiát, nyersanyagot, stb.) mint például az USA állampolgárai, akkor a Föld lakosságát ellátandó 6 darab Földre volna szükség. Ha mindenki olyan nagy lábon élne, mint egy átlagos magyar, akkor négy bolygóra volna szükségünk. Vagy: ezen a Földön csak harmad ennyien férnénk el. A környezetvédő szervezetek a fogyasztói böjt napjával nem szegénységet, nem nélkülözést prédikálnak. Arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a boldogságot, a megelégedettséget nem a boltokban találjuk, nem azok közt a dolgok között, amiket a hirdetésekben kínálnak. Arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a "kevesebb" gyakran több, és hogy kritikával kell kezelnünk fogyasztói igényeinket. Arra bíztatják az embereket, hogy ne legyenek mindig "Kedves vásárlók" és "Tisztelt fogyasztók"! Ne a reklámok alapján döntsenek, gondolkozzanak, vélekedjenek! Arra hívnak mindenkit, hogy szánjon egy napot a fogyasztói böjtre, hogy a "Ne vásárolj semmit" napon szálljon ki a fogyasztók mókuskerekéből, és találja meg a pénztől független örömöket az életében! Néhány tennivaló a Ne Vásárolj Semmit Napra Ünnepeld meg a Ne Vásárolj Semmit Napot! Lépj fel a tömegkultúra ellen! Az ablakot vagy az előkertet díszítsd fel a karácsonyfa helyett! Kapcsold ki a mobilodat, és lazíts! Menj gyalog a munkahelyedre – fogd a térképet és találj minden napra egy új útvonalat! Gyűjts lehullott gyümölcsöket, gombát, színes leveleket! 24

Pletykálj! Vegyél egy gyertyafényes forró fürdőt! Készíts új cuccokat nem használt, régi ruháidból! Értékeld a tíz legutóbb vásárolt holmidat (ár, élvezeti érték, környezeti hatás… stb.), és értékeld a hasznosságukat is! Menj el piknikezni! Tudd meg a közelben lévő park összes növényének a nevét! Üldögélj a napon, vagy sétálj az esőben! Látogasd meg egy barátodat! Rendezz csereberét a fölösleges holmijaidból! Mosd és vasald ki az összes felesleges ruhádat és vidd el adománygyűjtőknek! Iratkozz be a könyvtárba, ha még nem vagy tag! Kölcsönözz egy könyvet a könyvtárból – vigyél vissza egy lejártat! Etesd a madarakat – kötözz egy zacskó mogyorót egy fára! Vidd el az üres üvegeket egy szelektív hulladékgyűjtőbe! Ne dohányozz! Vitasd meg a legutóbbi tíz vásárlásodat egy családtaggal vagy baráttal – tényleg boldoggá tettek?

25

Ökológiai fogyasztóvédelem A jó környezet helyes fogyasztói döntéseket feltételez – ezekhez viszont a fogyasztóknak megfelelő piaci rálátásra, széleskörű termék-információkra és az alapvető ökológiai összefüggések ismeretére van szükségük. Az igény reklámokkal való manipulálása, az állandó és fokozódó fogyasztásra késztetés, az eldobó termékek általánossá tétele természeti erőforrásaink gyors felélését, a környezeti elemek fokozatos elszennyezését, a hulladékhegyek rohamos növekedését vonta maga után. Egy piacgazdaságban a termelési lánc végén álló fogyasztó vásárlási döntései – elméletileg – meghatározó jelentőséggel bírnak az áruválaszték milyenségére, a termelési folyamatok mikéntjére, de még a csomagolási fajtákra nézve is. Elméletileg… A helyi piacok visszaszorulásával a valóságban mindezt egyre inkább a multinacionális vállalatok és nagykereskedelmi üzletláncok határozzák meg – a fogyasztó mára a piac legkiszolgáltatottabb szereplője lett. A nyugati tapasztalatok alapján a fenti feladatokban nagy szerepet vállalhatnak a független fogyasztóvédelmi ill. a környezeti tanácsadó szolgálatok. Ezek közvetlen kapcsolatba kerülnek a fogyasztókkal, és így alkalmuk nyílik alaposabban megismerni a vásárlói döntéseik motivációit, felhívni a figyelmet azok ökológiai következményeire és elbeszélgetni a lehetséges alternatívákról. A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata az Ország 21 pontján várja az érdeklődő lakosokat személyesen, telefonon, Interneten, stb.: www.kothalo.hu. A Tudatos Vásárlók Egyesületének Tudatos Vásárló című szaklapja és honlapja (www.tve.hu) szintén segíthet ökológiai fogyasztóvédelmi dilemmáink megoldásában. A KétesÁruk.hu honlapon világméretű és hatóságilag ellenőrzött biztonsági jelentő rendszerek működnek, mégpedig napi frissítésben. A Kétesáruk.hu szerkesztői kemény napi helytállással on-line közlik a világkereskedelem élelmiszerbiztonsági és árubiztonsági jelentéseinek magyar fordításait, sőt, mindezt lekérdezhető, térképen azonosítható folyamatként tárják az olvasók elé! A honlapon található elemző cikkek sajátos kritikai hangvétellel leplezik le az árubiztonság aktuális problémáit. Így ha megismerjük, hogy Európába -- és így feltehetőleg hazánkba is hogyan érkeznek be a mérgező kínai gyerekruhák, játékok, az életveszélyes műszaki cikkek, a higannyal, kadmiummal fertőzött tengeri halak, vegyszeres zöldségek, gyümölcsök, a gyanús gyerektápszerek, az életveszélyes konyhaeszközök, - egyszóval a világkereskedelem mindenkit érintő árufolyamai, - akkor talán óvatosabbak leszünk. A Kétesáruk.hu szerkesztői hisznek abban, hogy mindenkinek alkotmányos joga, sőt: EU-s joga a kétes áruk biztonsági jelentéseinek ismerete. Ha pedig gyereknevelő anyuka, akkor kötelessége is számolni a veszélyekkel. Ezért alapítványi keretek közt vállalkoztak arra, hogy a mérgező, romlott, vagy gyanús termékek biztonsági jelentéseinek áradatát jól azonosítható, kereshető módon nyilvánosságra hozzák. Mérgező ételek itt: http://www.ketesaruk.hu/elelmiszer. Veszélyes cuccok itt: http://www.ketesaruk.hu/termek A fogyasztóvédelmi intézményrendszer Az EU-hoz való csatlakozásunk kiemelt feladata volt a piac-felügyeleti feladatokat ellátó állami, valamint a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek intézményrendszerének fejlesztése, az egységes piac-felügyeleti rendszer létrehozása. A Fogyasztóvédelmi Intézményrendszer irányítója: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Székhely: 1054 Budapest, Alkotmány u. 3. 06-1-475-5700; 06-1-475-5800 http://www.szmm.gov.hu

26

Kiépült a piac-felügyeleti rendszer, melynek keretében az élelmiszerek piac-felügyeleti hatósági tevékenységét a földművelési és vidékfejlesztési tárca felügyelete alá tartozó Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal, a nem élelmiszerek tekintetében ezt a tevékenységet a fogyasztóvédelemért felelős Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak felügyelete alá tartozó Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség együttműködési megállapodások alapján koordinálja. A Főfelügyelőség és a fogyasztóvédelmi felügyelőségek jogköre az élelmiszerek minőségi ellenőrzésére korlátozódik. A fogyasztóvédelmi törvény alapján a Főfelügyelőségnél került kiépítésre a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer, amely a veszélyes - nem megfelelő - termékekre vonatkozó információkat tartalmazza. A rendszer a tagállamokban működő hasonló rendszerrel, a RAPEX rendszerrel került összekapcsolásra. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek - többek között - ellátják a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat, felügyelik a fogyasztóvédelmet érintő jogszabályok megtartását, és eljárnak a jogsértőkkel szemben. Elérhetőségek: Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Cím: 1088 Budapest, József krt. 6. Telefon: (+36 1) 459 4800 Fax: (+36 1) 210 4677 E-mail: [email protected], http://www.fvf.hu/ Társhatóságok Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal: http://www.mebih.gov.hu Szerencsejáték Felügyelet: http://www.szerencsejatek.hu/ Országos Mérésügyi Hivatal: http://www.omh.hu Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága: http://www.vam.hu Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat: http://www.antsz.hu Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal: http://www.apeh.hu Pénzügyi Szervezetek és Állami Felügyelete: http://www.pszaf.hu Betiltott termékek: http://www.fvf.hu/index.php?akt_menu=122#top Békéltető Testületek: http://www.fvf.hu/index.php?akt_menu=396 Szakvéleményezés a szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói jogérvényesítésben: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1258 Szakmai és civil szervezetek: Európai Fogyasztói Központ - Magyarország: [email protected] Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége [email protected] Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület [email protected] www.kosarmagazin.hu Tudatos Vásárlók Egyesülete: www.tudatosvasarlo.hu Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata: www.kothalo.hu

27

Ajánlott linkek: www.okogarancia.hu www.biokontroll.hu www.ifoam.org www.demeter.de www.naturland.de www.bio-suisse.ch www.permakultura.hu www.biopiac.net www.ketesaruk.hu

28