II. évfolyam 7-8. szám
2016. június-augusztus összevont lapszám
Tisztelt Olvasó! Ön a Fórum Média Kiadó új szakmai folyóiratát tartja kezében. Havonta megjelenő elektronikus szaklapunkban megtalálja a közpénzt felhasználó gazdálkodási szerveket érintő speciális változásokat az adózás, a számvitel, a munkaügy és az ellenőrzés területén, amelyeket a jogszabályok közérthető magyarázatával és változásokra vonatkozó aktualitások feldolgozásával valósítunk meg, számos gyakorlati példával és esettanulmánnyal tarkítva. Extra tartalomként minden lapszámhoz szerkeszthető iratmintákat és egyéb segédleteket adunk – a kötelezető szabályzatok tekintetében olyanokat, mint pénzkezelésivagy belsőellenőrzési szabályzatok stb. Előfizetőként Ön jogosult az ingyenes szakmai tanácsadó szolgáltatásunk igénybevételére is.
Üdvözlettel: Varga Szabolcs Szerkesztő
SZÁMVITEL - Költségvetési törvény 2017. évre - A helyi önkormányzatok főbb bevételei
ADÓZÁS - Az Szja. változásai – a cafeteria
ELLENŐRZÉS - Belső kontrollrendszer
MUNKAÜGY - Az állami tisztviselők munkajogi szabályai
Az aktuális lapszám szerzői: Szentirmainé Holi Gabriella – a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Horváth Józsefné – a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Dr. Gáspárné Dr. Szokol Márta – több mint 25 éves szakmai gyakorlati tapasztalattal rendelkező ügyvéd, szakterülete: munkajog; az MKIK választott bírája Honlapunkról – www.kozpenz-gazdalkodas.hu – a KÖTELEZŐ SZABÁLYZATOKON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat lezárásának dátuma: 2016. június 25.
1
SZÁMVITEL Költségvetési törvény a 2017-es évre Írta: Szentirmainé Holi Gabriella Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója
bevételi főösszegét 1 545 milliárd 165,9 millió forintban, kiadási főösszegét 2 239 milliárd 161,5 millió forintban, hiányát 693 milliárd 995,6 millió forintban á llapította meg.
A költségvetés 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányA 2016. évi XC. törvény Magyarország központi költ- nyal számol. Az államadósság GDP-hez viszonyított ségvetéséről megjelent a Magyar Közlöny 91. számá- aránya tovább mérséklődik, és a szakterületek számában. ra többletforrás jut az idei évhez képest. A jogszabály új szerkezete az állam működési költségvetése, az uniós és a hazai fejlesztési források. A költségvetési törvény szerint az államadósság-mutató a 2016. év végére várható 73,5 százalékról 2017. 2017. évre az Országgyűlés az államháztartás közpon- év végére 71,9 százalékra csökken. A Magyarország ti alrendszerének gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján az álbevételi főösszegét 17 431 milliárd 347,9 millió fo- lamháztartás 2017. december 31-re várható tervezett rintban, adóssága 312,0 forint/euró, 284,7 forint/svájci frank kiadási főösszegét 18 597 milliárd 705 millió forint- és 282,8 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 26 ban, 936,3 milliárd forint lesz. hiányát 1 166 milliárd 357,1 millió forintban állapította meg. A költségvetési törvényben az előre nem várt kockázatok kivédésére két típusú központi tartalékképzés A bevételi és kiadási főösszegeken belül a hazai műkö- történt. Az Országvédelmi Alap célelőirányzata és a dési költségvetés 2017. évi rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka együtbevételi főösszegét 14 721 milliárd 931,6 millió fo- tesen 170 milliárd forint, melyből az Országvédelmi rintban, Alap 2017. évi előirányzata 60 milliárd forint, a rendkiadási főösszegét 14 721 milliárd 931,6 millió forint- kívüli kormányzati intézkedések előirányzata 110 ban határozta meg, milliárd forint lesz. az egyenlegét 0 forintban állapította meg, ami azt je- (táblázat a 3. oldalon) lenti, hogy a központi alrendszernek hiány nélkül fog működni. forrás: http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/ a z - o n k o r m a n y z a t o k- l e s z n e k- a -2 017 - e s A bevételi és kiadási főösszegeken számszerűsítették a koltsegvetes-nagy-vesztesei-47099 felhalmozási költségvetést, melynek 2017. évi bevételi főösszege 1 164 milliárd 250,4 millió forint, A legnagyobb változást a költségvetésben az iskolák államosítása jelenti, melynek hatására az önkormányzati tákiadási főösszege 1 636 milliárd 611,9 millió forint, mogatásokat 27 milliárd forinttal csökkentették. Az a hiány 472 milliárd 361,5 millió forint. Az elfogadott bevételi és kiadási főösszegeken belül az önkormányzati testületekre 21 milliárdos extraadót állaOrszággyűlés az európai uniós fejlesztési költségvetés pítottak meg. Ez befizetési kötelezettséget jelent majd az egyes önkormányzatok bevételtermelő képessége alapján. 2017. évi
2
A helyi önkormányzatok 2017. évi támogatásának dapedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel alakulása rendelkező nevelőmunkát közvetlenül segítők részére – biztosítottak voltak. A központi költségvetési támogatási rendszere a 2017es évben is az önkormányzati feladatellátáshoz igazo- A 2017. évben a bölcsődei ellátás területén várható dó, már 2013-tól kialakított és működő feladatalapú nagyobb változás. Az új ellátási formák rugalmasabtámogatási rendszer alapján történik. Az önkormány- ban alkalmazkodnak a szülők igényeihez, amelyet a zatok finanszírozásában a korábbi évekhez hasonlóan finanszírozási rendszer is támogat. Azonos mértékű megjelennek a költségvetési törvényjavaslatban ér- támogatási összeget biztosít az állam a bölcsődék és vényesülő általános alapelvek. Ezek többek között a – az egyszerűbb szakmai feltételekkel működtethető családok támogatását, valamint a foglalkoztatottság – mini bölcsődék részére is. És új intézménytípusként további növelését, valamint az életszínvonal emelke- megjelennek a családi bölcsődék, melyek támogatása dését szolgáló intézkedések, ezen belül figyelmet for- magasabb, mint a 2016. évben a családi napközi elládítva a szülők munkába állásának segítésére, illetve a tás és -gyermekfelügyelet támogatása volt. különböző ágazatokban dolgozók jövedelmének eme- További források állnak rendelkezésre a gyermekétlésére. keztetés biztosítására, A célokhoz kapcsolódva biztosíA pedagógus életpálya bevezetése fontos állomásnak tottak azok a fejlesztési források is, amelyek az óvodák bizonyult a köznevelésben dolgozók bérrendezése kapacitásbővítését, az önkormányzati konyhák fejlesztekintetében, amihez a szükséges források – az óvo- tését szolgálják.
3
Az önkormányzatok feladataiknak nagy részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatás, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás) teszik ki. A helyi közügyek ellátását 2017. évben is, hasonlóan az előző évekhez egy – a különböző feladatmutatóktól és az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől is függő – általános jellegű támogatás szolgálja. A települések fő feladata a köznevelés területén a 2017. évben is az óvodai ellátás biztosítása. A feladathoz négyelemű finanszírozást biztosít a központi költségvetés: - átlagbéralapú bértámogatás jár a pedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítők jogszabályi előírások alapján elismert létszáma alapján, - kiegészítő támogatás jár az óvodapedagógusok minősítéséből fakadó többletkiadásokhoz, létszámuk alapján, - óvodaműködtetési támogatás szolgálja a nem szakmai dolgozók bérének és az intézmény szakmai eszközei beszerzésének, dologi kiadásainak támogatását, - a bejáró gyermekek utaztatásához is forrást kapnak az érintett települések. A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben az önkormányzatok szerepe alapvetően az alapellátások biztosítása. Ezen túlmenően általánosságban ki kell emelni a szociális ágazatra vonatkozó – az önkormányzatoknál is megjelenő – béremelésre irányuló intézkedéseket, valamint azokat a kötelező feladatokat érintő főbb átalakításokat, amelyek a 2017. évi támogatási rendszert befolyásolják. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása 2017. évben a szabályozás alapvető változatlansága mellett az előző évben bevezetett struktúrát követi. A kulturális javak védelmére, a muzeális intézményekre, a közművelődési és a nyilvános könyvtári ellátásra a 2016. évinél 190,3 millió forinttal magasabb összeg 19,6 milliárd forint fordítható. A többlet a megyei könyvtárak kistelepülési könyvtári feladatainak ellátását segíti.
4
A 2017. évben az önkormányzatok egyéb kiegészítő támogatásai az alábbi célcsoportoknak megfelelő előirányzatokra tagozódik. - Külön jogcímen található az Önkormányzatok rendkívüli támogatása. A keretösszeg szolgál a települési önkormányzatok – kizárólag már egyedi problémák kezelésére irányuló – kiegészítő jellegű rendkívüli támogatásának forrásául. - Az Önkormányzati elszámolások előirányzata szolgál valamennyi, a települések előző évekről származó működési és fejlesztési támogatásokkal kapcsolatos elszámolásainak rendezésére. Ez szolgálja továbbá az önálló jogcímként megszűnő pénzbeli szociális ellátások kiegészítése, a helyi szervezési intézkedések helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása és a lakossági közműfejlesztés támogatására vonatkozó kifizetések, továbbá többek között a 2016. évi költségvetési törvény 3. melléklet IV. pontjában szereplő fejlesztési költségvetési támogatások le nem hívott részének forrását is. Ide tartozik a vis major támogatások rendszere.
A helyi önkormányzatok főbb bevételei Írta: Horváth Józsefné A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója Magyarországon a hatályos jogi szabályozás, mindenekelőtt az önkormányzati törvény alapulvételével a helyi önkormányzatok bevételei alapvetően három csoportba sorolhatóak: saját bevételek, átengedett központi bevételek, állami hozzájárulások, támogatások. Saját bevételek A helyi önkormányzatok pénzügyi forrásszerkezetében a saját bevételek képezik – a keletkezésüket tekintve – az önkormányzati autonómiával leginkább
adekvát bevételi kört. Szemben az átengedett központi bevételekkel és különösen az állami támogatásokkal, a saját bevételek körében a bevétel nagysága alapvetően a helyi önkormányzat különféle döntéseitől függ. (A saját bevételeket az állam csak normatív úton, a törvényi keretek kijelölésével befolyásolja.) Így például törvény határozza meg, hogy egy települési önkormányzat milyen helyi adót vezethet be, és a bevezetett helyi adónak mennyi a maximális mértéke (adóplafon); kizárólagosan a települési önkormányzat képviselő-testülete jogosult azonban a törvényben szereplő helyi adófajták tényleges bevezetésére, illetőleg a törvényi adóplafonon belül a helyi adó mértékének megállapítására. A helyi önkormányzati saját bevételek a következők: helyi adók, az építményadó, a telekadó, a magánszemélyek, illetve a vállalkozók kommunális adója, az idegenforgalmi adó, valamint a helyi iparűzési adó; a helyi önkormányzat által megállapított és beszedett díjak (pl. parkolási díj, közterület-használati díj); a külön törvények szerint az önkormányzatot megillető bírság (pl. egyes környezetvédelmi bírságok, a szabálysértési bírság és az örökségvédelmi bírság); a saját tevékenységből, vállalkozásból, az önkormányzati vagyon hozadékából származó bérleti díj, osztalék, kamat, koncessziós díj stb.; az önkormányzati vagyon értékesítéséből származó privatizációs bevételek; a gazdálkodó szervezetektől, illetve magánszemélyektől, alapítványoktól átvett pénzeszközök; az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel; egyéb bevételek (amelyek származhatnak például bontási vagy leselejtezett anyag értékesítéséből). Átengedett központi bevételek A helyi önkormányzatok részére átengedett központi bevételeket, ezek fajtáját és mértékét az Országgyűlés törvényben (rendszerint a költségvetési törvényben) állapítja meg. Az ide sorolandó bevételek tehát függetlenek a helyi önkormányzat döntésétől, ugyanakkor ennek a bevé-
teli körnek mégiscsak sajátos helyi jelleget kölcsönöz az a tény, hogy helyben (az adott önkormányzat működési területén) keletkező bevételek teljes átengedéséről (pl. a gépjárműadó esetében), illetőleg meghatározott hányad visszaosztásáról (pl. a személyi jövedelemadó vagy az illetékek esetében) van szó. További fontos tényező, hogy e bevételek nem járnak felhasználási kötöttségekkel. Az átengedett központi bevételek körébe jelenleg az alábbi bevételek tartoznak: a személyi jövedelemadó mindenkori költségvetésben meghatározott hányada (jelenleg 40%; ezt az összeget időről időre változó módon, változó elosztási technikák alkalmazásával juttatják el az egyes helyi önkormányzatokhoz), a települési önkormányzat által beszedett gépjárműadó jelenleg 100%-a, a helyi önkormányzat illetékbevétele a Nemzeti Adóés Vámhatóság által beszedett illetékeknek az 50%-a – az éves költségvetési törvényben meghatározott levonások, továbbá az ugyanott meghatározott számítási módszer alapján különböző mértékben – a fővárosi, a megyei, illetőleg a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg, a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – az önkormányzati adóhatóság által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a. Állami hozzájárulások és támogatások A helyi önkormányzatok bevételi forrásszerkezetében jelentős szerepet töltenek be az állami hozzájárulások és támogatások, amelyek ugyanakkor a forrásszerkezet legkevésbé autonóm elemét jelentik, és még olyan helyi kötődést sem fedezhetünk fel bennük, mint az előbbi pontban tárgyalt átengedett központi bevételeknél. E bevételi kört szakértők – az eltérő elosztási mechanizmus miatt – gyakran további csoportokra osztják a normatív hozzájárulások és a nem normatív alapon odaítélt támogatások csoportjára. A hatályos pénzügyi törvényi szabályozás keretei között a központi költségvetésből származó támogatások többsége esetén a támogatások, hozzájárulások jogcímeit, a felhasználásra való jogosultságot, a jogosultság
5
mértékét, illetve a felhasználás módját minden évben a költségvetési törvényben rögzítik. E szabályozás során a törvényhozók elsősorban a következő elveket próbálják megvalósítani: a normativitás elve, az egyes önkormányzatok alapjaiban azonos, csupán a területi, népességi, feladat- és hatásköri stb. tényezők alapján eltérő mércével való kezelése; a feladatarányosság elve, az állami pénzeszközök nagysága alapvetően az ellátott közfeladatok mennyiségéhez és költségeihez igazodik; a szolidaritás elve a gyenge jövedelmi háttérrel rendelkező önkormányzatok működőképességének fenntartása érdekében; a területi kiegyenlítés elve, elsődlegesen az infrastrukturális ellátottság különbségeinek mérséklése céljából; továbbá a társulásos feladatmegoldás ösztönzésének elve, e dimenzió a többcélú kistérségi társulások megjelenése óta különös hangsúlyt kapott. Tekintettel arra, hogy az állami hozzájárulások és támogatások bevételi köre különösképpen független a helyi önkormányzatok akaratától, az önkormányzati gazdasági–pénzügyi autonómia védelme érdekében alapvető elvet rögzít az Alkotmánybíróság egyik határozata : „A költségvetési gazdálkodásnak az a jogbiztonsági minimumkövetelménye, hogy az állam a költségvetési év tartalma alatt ellentételezés nélkül, az önkormányzatokra nézve hátrányos módon ne változtassa meg az önkormányzati költségvetések forrásszerkezetét, így egyebek között a szabadon felhasználható bevételeket ne minősítse át célhoz kötött bevételekké, illetőleg a korábban is célhoz kötött bevételek felhasználási céljait ne szűkítse.” A költségvetési törvényben az állami hozzájárulások és támogatások előirányzatai külön fejezetet (IX. fejezet) alkotnak. E körből a legjellemzőbb bevételi csoportok az alábbiak: normatív költségvetési hozzájárulások (ezek jogcímei, fajlagos összegei stb. önmagukban is rendkívül heterogének; ide tartozik például az általános iskolai oktatáshoz való költségvetési hozzájárulás éppúgy,
6
mint az okmányirodai feladatok ellátásának vagy a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának költségvetési támogatása); normatív, de kötött felhasználású támogatások (ilyen például a pedagógiai szakszolgálatok működésének támogatása, vagy a helyi közfoglalkoztatások támogatása, továbbá e körben jelennek meg a többcélú kistérségi társulásokat, illetőleg az önkormányzati hivatásos tűzoltóságokat megillető költségvetési támogatások); címzett és céltámogatások, amely korábban a központi költségvetésből az önkormányzati nagyberuházásokhoz kötött felhasználással nyújtott támogatások legfontosabb elemei voltak, de ma már „kifutóban” vannak; a felhasználási kötöttséggel együtt járó központosított előirányzatok (pl. helyi közösségi közlekedés támogatása, lakossági közműfejlesztési támogatás), az önkormányzati működőképesség megőrzését célzó kiegészítő támogatások (pl. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzatok támogatása), helyi önkormányzatok fejlesztési és „vis major” támogatása (elsősorban „vis-major” esetek, pl. árvízkárok, viharkárok esetén felhasználható támogatások), a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása, melynek felhasználására csak a leghátrányosabb kistérségek önkormányzatai jogosultak, a helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása, amelyekhez értelemszerűen csak az előadó-művészeti szervezeteket fenntartó, illetve támogató helyi önkormányzatok jutnak hozzá. A fentieken kívül jelentős bevételi forrást jelentenek az önkormányzati alrendszerben az egészségbiztosítási támogatások, amelyek az Egészségbiztosítási Alapból származnak, és az egészségügyi intézményt (közszolgáltatást) fenntartó helyi önkormányzatokat illetik meg.
Az önkormányzatok bővíthetik bevételeiket egyéb – pályázati úton elnyert – fejlesztési támogatásokkal. Ezek egy része teljes egészében a központi költségvetésből származik, és egyes fejezeti kezelésű előirányzatok, más része az Európai Unióból származó támogatás (pl. strukturális alapok, vagy a kohéziós alap támogatásai). Az államháztartási reformfolyamat részeként a kilencvenes évek második felében erőteljes törekvés nyilvánult meg egyes támogatási forrásoknál a döntési hatáskörök decentralizációjára. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (új Ötv.) 2013. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései a jelenlegi normatív alapú támogatási rendszer helyett egy új, feladat alapú finanszírozási rendszert vezetnek be, melyet a 2016. július 1-jén hatályba lépő jogszabály is alkalmaz. A feladatfinanszírozás rendszerében a helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó, törvényben meghatározott feladatai kerülnek előtérbe. E feladatok működési kiadásainak fedezetét az Országgyűlés feladatalapú támogatással biztosítja. A támogatás mértéke a helyi önkormányzat kötelezően ellátandó feladataihoz külön jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási szinthez fog igazodni. Ez azt jelenti, hogy a törvényben előírt kötelező feladatok minden önkormányzat által egységesen teljesítendő, minimális szintjét a feladatokra vonatkozó ágazati szakmai jogszabályok határozzák meg.
ADÓZÁS A személyi jövedelemadó törvény módosítása a 2017-es évtől. A cafetéria változásai Írta: Szentirmainé Holi Gabriella Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója A 2017-es évtől módosul több ponton is az 1995. évi
CXVII. törvény. A Magyar Közlöny 88. számában megjelent a 2016. évi LXVI. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása. Ez a jogszabály tartalmazza többek között a cafetéria új szabályait. A cafetériát érintő változások a versenyszférában és a közszférában Béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak az adóévben juttatott pénzösszegének éves keretösszeget meg nem haladó része és a Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlájára utalt, legfeljebb 225 ezer forint támogatás, a vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer forint támogatás, és a szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, legfeljebb 75 ezer forint támogatás. Ha a munkáltató költségvetési szerv, az éves rekreációs keretösszeg évi 200 ezer forint, amennyiben a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Más munkáltató esetében ez évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. A törvény korábbi 71. §-a a következők szerint változik 71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a) juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része; b) a Széchenyi Pihenő Kártya ba) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 225 ezer forint támogatás; bb) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás ven-
7
déglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) Az egyes meghatározott juttatások köre 2017-től kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgál- (táblázat) tatásra felhasználható – több juttatótól származóan A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés együttvéve – legfeljebb 150 ezer forint támogatás; bc) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormány- juttatott adóköteles jövedelem; rendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfel- a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mojebb 75 ezer forint támogatás. biltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-proto(2) Béren kívüli juttatásnak minősül a) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjá- kollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel–szolgáltatás nak, az említett magánszemélyek közeli hozzátarto- (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) zójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzá- magáncélú használata címén meghatározott adókötartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás teles jövedelem; révén juttatott jövedelemből az adóévben személyena kifizető által magánszemély javára kötött szeként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; b) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet mélybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizemagánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabá- tett adóköteles biztosítási díj. lyában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem a munkáltató által a) valamennyi munkavállaló (ideértve a Munka pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), vagy összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. b) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló köA többi, jól megszokott juttatás 2017. évtől nem sze- zeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, köterepel a felsorolásban, vagyis nem lehet béren kívüli lező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képjuttatásként adni. A béren kívüli juttatások esetében zésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő a közterhek személyi jövedelemadóból és egészségügyi hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély – ha hozzájárulásból állnak, és 34,51%-ot jelentenek a jut- nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló –, vagy tatónak. c) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;
8
a munkáltató által valamennyi munkavállaló (a rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatóhoz a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint kirendelt munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján a) több munkavállaló, vagy b) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély – ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló –, vagy c) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg; az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az a törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat;
a legfeljebb évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt a) a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, b) a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának, c) a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, d) a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatónak juttatja, továbbá az a)–d) pontban nem említett esetben akkor, ha a juttatás olyan magánszemélynek történik, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme; az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel öszszefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát);
9
a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem; olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá, azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka; az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett azon összeg, amely nem minősül béren kívüli juttatásnak; az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg; a 71. § (1) bekezdés b) szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része (Széchenyi Pihenő Kártyára utalt, egyedi értékhatárt meghaladó juttatás); a 71. § (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzösszeg adóévi értékének az éves keretösszeget [71. § (6) bekezdés e) pont] meg nem haladó része és a 71. § (1) bekezdés b) pontja szerint – az ott meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan – az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része.
A 2016. december 31-én hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat a munkáltató 2016. december 31-ét követően egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja a magasabb közterhek megfizetése mellett. A juttatásokhoz kapcsolódó fogalmak Munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is, és munkavállaló a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló, valamint a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is. Adómentes juttatások kiegészítése 2017. évtől Az Szja tv. 81. §-a a új (6) bekezdéssel egészül ki, amely egy új adómentes juttatást jelent 2017. évtől: (6) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat az egészségügyi ellátásokat, amelyeket a munkáltató – nem pénzben kapott juttatásként – adómentesen biztosíthat a munkavállaló számára.
A korábbi évekről megszokott adómentes juttatások – mint például a kulturális események belépői, a sportrendezvények belépői, a lakásépítés, -vásárlás támogatása, bölcsőde – megmaradnak az 1. sz. Mellékletben adómentes juttatásnak. További mentességek is rendelA béren kívüli juttatások után az adó a kifizetőt terheli. kezésre állnak 2017. évtől: a mobilitási célú lakhatási A juttatások esetében jövedelemnek minősül a juttatás támogatás, az előbb már említett különböző egészségértéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott ter- ügyi szolgáltatások és az óvodai ellátások térítése. mék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1,19-szerese, amely után személyi jövedelem- A lakhatási támogatás havi értékeként adót (15%) és egészségügyi hozzájárulást (27%) kell a) a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igamegállapítani, bevallani és befizetni. A közterhek így zolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész, b) a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt összesen 49,98%-ot tesznek ki a juttatónak.
10
havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész, c) a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész vehető figyelembe. A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja a) akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetben az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja, b) aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.
60. Sportrendezvény: sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés.
ELLENŐRZÉS Belső kontrollrendszer Írta: Horváth Józsefné A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója
A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelése és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, mely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa az alábbi célokat: a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket, műveleteket szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) összhangban hajtsa végre, teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől, és a nem rendeltetésszerű használattól. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes az ugyanazon A költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási tá- működésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervemogatás havi értékéből a) a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér zet belső kontrollrendszerét. 40 százalékát, b) a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimál- A belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek bér 25 százalékát, c) a foglakoztatás b) pont szerinti időszakát követő 12 alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai hónapban a minimálbér 15 százalékát meg nem hala- ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és dó összeg. eredményes gazdálkodás követelményeit. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes: az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott bölcsődei, A belső kontrollok kialakítása során a költségvetési szerv vezetője figyelembe veszi az államháztartásért óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás. felelős miniszter által közzétett, az államháztartási Az Szja tv. 3. §-a a 60. ponttal egészül ki:
11
belső kontroll standardokra vonatkozó irányelvet.
se (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a támogatásokkal való elszámolás, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága, c) a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése, d) a gazdasági események elszámolása (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollja.
A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése során a költségvetési szerv vezetőjének figyelembe kell vennie az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat. A belső kontrollrendszer fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső ellenőrzést és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat is. A belső kontroll műveletek sora, amelyek jelen vannak a költségvetési szerv minden tevékenységében, folyamatosan végbemennek azokban, szerves részét képezik annak a módnak, ahogyan a vezetés a szervezetet működteti. A belső kontroll egy összetett folyamat, amelyet a 1. Kontrollkörnyezet költségvetési szerv vezetése és dolgozói valósítanak meg, valamint folyamatosan alkalmazkodik a szerve- a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és zetet érintő változásokhoz. belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján a költségvetési szerv vezetője köteles A belső kontroll közvetlenül a költségvetési szerv olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben céljaihoz kapcsolódó, vezetés által használt eszköz, - világos a szervezeti struktúra, ugyanakkor a többi dolgozó is fontos szerepet játszik - egyértelműek a hatásköri viszonyok és feladatok, abban, ami a szervezetben történik. - meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén, A belső kontroll kialakítása a vezetők részéről kezde- - átlátható a humán erőforrás kezelés. ményező magatartást és kommunikációs tevékenységet követel meg a dolgozókkal szemben. A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv elA belső kontroll öt, egymással összefüggő eleme: lenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv - a kontrollkörnyezet, működési folyamatainak szöveges vagy táblázatba - a kockázatkezelési rendszer, foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, - a kontrolltevékenységek, amely tartalmazza különösen a felelősségi és informá- az információ és kommunikáció, ciós szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési - a nyomon követési rendszer (monitoring). folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. A költségvetési szerv belső kontrollrendszerének keretében, a kontrolltevékenység részeként minden te- A kontrollkörnyezet a teljes kontrollrendszer alapja. vékenységre vonatkozóan biztosítani kell a folyamat- Biztosítja a fegyelmet és a szervezeti felépítést, valaba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést mint azt a légkört, amely befolyásolja a belső kontroll (FEUVE) az alábbiak vonatkozásában: általános minőségét. a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészíté-
12
A kontrollkörnyezet alapozza meg a belső kontroll összes többi elemét a fegyelem és a szervezeti struktúra biztosítása által. A kontrollkörnyezet összetevői: - a vezetés és a dolgozók személyes és szakmai becsületessége, etikai értékrendje, beleértve a támogató hozzáállást a költségvetési szerv folyamatos belsőkontrolljához, - elkötelezettség a szakmai hozzáértés (kompetencia) iránt, - a vezetés hozzáállása, vagyis a vezetési filozófia és stílus, - a szervezeti felépítés, - az emberi erőforrásokkal kapcsolatos politika és gyakorlat (humánpolitika).
- egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabálytalanság bekövetkezhet: nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból. A szabálytalanság bekövetkezhet: - az államháztartás működési rendjében, - a költségvetési gazdálkodás valamely területén, - a költségvetési szerv valamely feladatellátásában. Kockázatkezelés
A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. 2. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje rendelet 7. §. (1) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles kockázatkezelési rendszert A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és működtetni. belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. §. (4) bekezdésének megfelelően a költség- Kockázat a költségvetési szerv tevékenysége és gazdálvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalansá- kodása tekintetében mindazon elemek és események gok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigál- A kockázatkezelés alapvető célja, hogy ez az öszható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyel- szefüggésrendszer és az ezzel kapcsolatos felelősség mi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás világossá váljék minden érintett számára. A célok megindítására okot adó cselekmények egyaránt bele- szintjeivel párhuzamosan, annak megfelelően a koctartoznak. kázatokért való felelősségeket is delegálni kell a megfelelő szintekre. Ezáltal a kockázatkezelés beépül a Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak mi- mindennapi tevékenységek közé, és nem elkülönült nősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük – csak időszakos – feladattá válik. alapján - a büntető-, A kockázatok felmérése - szabálysértési, - kártérítési, illetve A kockázatfelmérés célja a kockázatok megállapítása - fegyelmi eljárás megindítására adnak okot. és jelentőségük szerinti sorba állítása annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési vaA szabálytalanság valamely létező: lószínűsége, és azok milyen hatással lehetnek a költ- központi jogszabályi rendelkezéstől, ségvetési szervre, ha valóban felmerülnek. - helyi rendelettől,
13
A költségvetési szerv vezetője évről évre köteles meghatározni és aktualizálni a szervezet előtt álló rövid és középtávú prioritásokat, célkitűzéseket és feladatterveket, melyet az éves munkatervben kell rögzíteni. Az éves munkaterv elkészítését átfogó kockázatfelméréssel kell összekötni, a feladatokat egy időben kell végrehajtani.
A kockázatok értékelése A kockázatértékelés a szervezet céljai elérésével kapcsolatos kockázatok azonosításának és elemzésének, valamint a megfelelő válaszok meghatározásának folyamata. A folyamat magában foglalja
a kockázatok azonosítását: A kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas - amelyek a szervezet céljaival kapcsolatosak; módszerek meghatározása - amelyek átfogóak; - amelyek magukban foglalják a külső és belső tényeA kockázat azonosítás célja annak megállapítása, hogy zőkből eredő kockázatokat mind a szervezet, mind melyek a költségvetési szerv célkitűzéseit veszélyeztető pedig egyes tevékenységek szintjén; fő kockázatok. a kockázatok kiértékelését: - a kockázat jelentőségének megbecslését; A kulcsfontosságú kockázatok azonosítása nemcsak - a kockázatos esemény megtörténése valószínűségéabból a szempontból fontos, hogy ennek alapján lehet nek értékelését; meghatározni azokat a területeket, ahol a kockázatértékelési forrásokat biztosítani kell, hanem azért is a szervezet kockázatokra való hajlamosságának (kockászükséges, hogy ennek alapján legyen meghatározva zatérzékenységének, kockázattűrésének) értékelését; az egyes vezetők felelőssége az adott kockázatokért. a válaszok kialakítását a kockázatokra. A kockázat azonosítás meghatározó eleme a tevékenység jellege. A kockázatok azonosítását a költségvetési A kockázatokra való válaszadás négy alapvető típusát szerv vezetője végzi. kell mérlegelni: - a kockázat átadása (biztosítás révén); A kockázatok beazonosításának folyamatához elen- - a kockázat elviselése (a válaszintézkedés aránytalagedhetetlen a költségvetési szerv célkitűzéseinek alanul nagy költségei miatt); pos ismerete, kezdve a legmagasabb szintű célokkal, - a kockázat kezelése (célja a kockázatok elfogadható lefelé egészen a napi működés céljainak szintjéig (pl. szintre való csökkentése); bérelszámolás, tárgyi eszköz beszerzés stb.). - a kockázatos tevékenység befejezése. A kockázatokat ezen ismeret alapján lehet felismerni, Az elfogadható kockázati szint meghatározása azonosítani. A kockázatfelmérési, -kezelési rendszer kiépítésének első célszerű lépése az adott szervezet A feltárt kockázattal kapcsolatos reakciókat a költségstratégiai célkitűzéseit megismerni, és azokat vizsgál- vetési szerv által elviselhetőnek ítélt kockázati szint ni. A könnyebb kezelhetőség érdekében érdemes ezek meghatározásával együtt kell eldönteni, melynek a számát minimálisra szorítani (legfeljebb 10). Ez az meghatározásáért a szervezet vezetője felelős. egyszerűsítés megkönnyíti a célkitűzésekhez tartozó A kockázati szint azt a szintet jelenti, amely felett a költalapvető kockázatok elemzését, azonosítását. ségvetési szerv mindenképpen válaszintézkedést tesz a felmerülő kockázatokra. A kockázatkezelés időtartama
14
A kockázatkezelés tevékenységét a döntés előkészítés- A törvény preambulumában megfogalmazott célja, nél kell megkezdeni. hogy „az állami tisztviselők számára a közszolgálat a modern, szolgáltató állam kereteibe illeszkedő, a szakA költségvetési év során folyamatosan nyomon kell mai képzettséget és tapasztalatot, valamint a teljesítkövetnie a folyamatokat, frissítenie a megállapításait, ményt megbecsülő különleges életutat jelentsen, amelyben illetve ellenőrizni a megtett intézkedések hatásait a a munka díjazása arányos a feladattal és a felelősséggel”. kockázatok folyamatos változásával. Az Áttv. 2.§ (1) bekezdése értelmében: „Az állami szolKockázat-nyilvántartás gálati jogviszony az állam, valamint az állam nevében foglalkoztatott állami tisztviselő között a köz szolgálatáA költségvetési szerv kialakítja sajátosságainak megfe- ra létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony, amely lelően az intézményi kockázat-nyilvántartást. alapján a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét A feltárt kockázatok, hibák nyilvántartása központi felet többletkötelezettségek terhelik és többletjogosultságok feladat. illetik meg.” A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden kockázatra kiterjedően A törvény több lépcsőben lép hatályba, a normaszöveg - a bekövetkezés valószínűségét, nagyobb része 2016. július 1-jével, a módosító rendel- az esetleg felmerülő kár mértékét, kezések 2017. január 1-jével. - a kockázat kezelésére javasolt intézkedést, Az átmeneti rendelkezések értelmében: - a felelős munkatárs nevét, a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi - azt, hogy vannak-e olyan folyamatba épített ellen- kerületi) hivatalnál foglalkoztatott kormánytisztviseőrzések, eljárások, amelyek biztosítják, hogy a szer- lőit és vezetőit 2016. július 1. napjától kell az Áttv. vezet célkitűzései teljesüljenek, szerint besorolni, - illetve, ha a folyamatba épített ellenőrzések, eljárások nem elégségesek, mit tesz a költségvetési szerv a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal kormányaz adott konkrét területen. zati szolgálati jogviszonyban állókra az Áttv. rendelkezéseit 2017. január 1-jétől kell alkalmazni, az állami szolgálati jogviszony – minisztériumokban, valamint a kormány, illetve a minisztériumok irányítás alatt álló törvényben meghatározott államigazgatási szerveknél – Az állami tisztviselők irányadó szabályainak 2018. január 1-jétől történő beÍrta: Dr. Gáspárné Dr. Szokol Márta – több mint vezetéséről törvény fog rendelkezni. 25 éves szakmai gyakorlati tapasztalattal rendelkező ügyvéd, szakterülete: munkajog; az MKIK választott Az állami szolgálati jogviszonyra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a bírája továbbiakban: Kttv.) szabályait az Áttv.-ben foglalt eltérésekkel alkalmazni. Az Áttv. pontosan Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény meghatározza a Kttv. azon rendelkezésit is, amelyeket (továbbiakban: Áttv.) hatálya a fővárosi és megyei kor- az állami tisztviselőkre nem lehet alkalmazni. A Kttv. mányhivatalok állami tisztviselőinek és állami ügyke- felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási rendeletek szabályait is az Áttv. és a felhatalmazása alapján kizelőinek szolgálati jogviszonyára terjed ki.
MUNKAÜGY
15
adott végrehajtási rendeletekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az állami tisztviselő a Kttv. szerinti Kormánytisztviselői Kar tagjává válik. Besorolás és előmeneteli rendszer Az állami tisztviselőt állami szolgálati jogviszonya és iskolai végzettsége alapján az Áttv. 1. számú mellékletében meghatározott ügyintézői osztályba és előmeneteli fokozatba kell sorolni. A Kttv. szabályaitól lényeges eltérést tartalmaz az állami tisztviselők illetményrendszere. Az állami tisztviselő illetményének nincsenek különböző illetményelemei, nincs illetménypótlék, illetménykiegészítés, illetményeltérítés. Az egyes előmeneteli fokozathoz tartozó illetményeknek csak az alsó és felső határát határozza meg a törvény. Az állami tisztviselő alanyi jogon jogosult a besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tartozó alsó határ szerinti illetményre. A munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévre vonatkozóan az állami tisztviselő illetményét az előző évi teljesítményértékelése vagy minősítése alapján a besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tatozó illetmény felső határáig megemelheti. A teljesítményértékelésen túlmenően figyelembe veszi: az állami szolgálati jogviszonyban1 eltöltött időt, a közigazgatási szervnél szerzett tapasztalatot, egyéb munkáltatónál szerzett, a munkaköre alapján ellátott feladatok szempontjából jelentős tapasztalatot, az állami tisztviselő által szerzett végzettséget, egyéb képesítést, nyelvtudást, a munkakör ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelést és a munkakör ellátásához kapcsolódó felelősséget.
Legalább két teljesítményértékelés eredménye együttesen adja az állami tisztviselő minősítését. Az állami tisztviselőt minősíteni az első teljesítményértékeléstől számított egy évet követően kell. A teljesítményértékelés és minősítés részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza. Jogorvoslattal az állami tisztviselő csak a teljesítményértékelésre és minősítésre vonatkozó eljárási szabályok megsértése miatt, valamint a teljesítményértékelés és minősítés tartalmának hibás vagy valótlan tényállításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítése iránt élhet. A teljesítményértékelés és a minősítés alapján az állami tisztviselő illetménye az alsó és felső határ között módosítható – ideértve a csökkentést is, amikor például a kiemelt ügyintézői osztályból általános ügyintézői osztályba sorolható. Ha az állami tisztviselő megfeleltnél alacsonyabb fokozatú minősítést kap, akkor várakozási ideje legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, előmeneteli fokozatából eggyel alacsonyabb előmeneteli fokozatba sorolható (ám ha később megfelelt fokozatú minősítést kap, akkor vissza kell sorolni az állami szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján irányadó előmeneteli fokozatba) vagy kiemelt ügyintézői osztályból az általános ügyintézői osztály megfelelő előmeneteli fokozatába sorolható. Fegyelmi büntetés
Fegyelmi büntetésként kiszabható: egy előmeneteli fokozattal történő visszavetés, kiemelt ügyintézői osztályból általános ügyintézői osztályba történő visszavetés. Mikor csökkenthető az állami tisztviselő illetménye? Az állami tisztviselő 2 évig áll a fegyelemi büntetés hatálya alatt. Felülvizsgálat során A törvény kettő általános ügyintézői osztályt állaA munkáltatói jogkör gyakorlójának az állami tisztviselő pít meg: külön a felsőfokú végzettséggel rendelkezők illetményét minden év január 31-ig felül kell vizsgálnia. részére, külön a középfokú végzettséggel rendelkezők Ha az állami tisztviselő munkavégzése indokolja, rend- részére. Az egyes fizetési osztályokon belül a pályakívüli teljesítményértékelést rendelhet el, melynek ered- kezdők az állami szolgálati jogviszony első három ménye alapján az állami tisztviselő illetménye legfeljebb évében: állami fogalmazó I., ill. állami fogalmazó II. előmeneteli fokozatba tartoznak. Az állami szolgálaaz előmeneteli fokozat alsó határáig csökkenthető. Teljesítményértékelés és minősítés során tett intézkedéssel ti jogviszonyban töltött idő alapján: 3 év után állami tanácsos I., ill. állami tanácsos II., 11 év után állami 1 Áttv. 4. § E törvény alkalmazásában: a) állami szolgálati jogviszonyban töltött idő: a Kttv. szerinti kormányzati főtanácsos I. és állami főtanácsos II., 25 év után állami szolgálati jogviszonyban eltöltött idő, valamint a Kttv. 8. § (5)-(7) bekezdése szerinti időtartam;
16
vezető-főtanácsos I., állami vezető-főtanácsos II. előmeneteli fokozat került megállapításra. A magasabb előmeneteli fokozatba kerülésnek az állami szolgálati jogviszonyban töltött idő elérésén túlmenően további feltétele az, hogy az állami tisztviselő a teljesítményértékelése során legalább megfelelt fokozatú minősítést érjen el, és a következő előmeneteli fokozathoz a jogszabályban előírt és a munkáltató által írásban meghatározott feltételeket – melyek az állami tisztviselő feladatának ellátáshoz szükséges képzés, továbbképzés, átképzés formájában megszerzett ismeretekre irányulhatnak – teljesítse. A magasabb előrelépési fokozatnál nem vehető figyelembe az előírt határidőtől a feltétel teljesítéséig eltelt időtartam. Kiemelt ügyintézői osztály A kiemelt ügyintézői osztályba mind a felsőfokú, mind a középfokú végzettséggel rendelkező állami tisztviselő is besorolható. Erről a munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezéskor, ezt követően minden év január 31-ig dönthet. A tárgyévben egy alkalommal a kiemelt ügyintézői osztályba sorolástól számított hat hónapot követően az állami tisztviselő a teljesítményértékelés alapján általános ügyintézői osztályba viszszasorolható. A kiemelt ügyintézői osztályba sorolásnál a munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítményértékelésen és minősítésen túl figyelembe veszi: - az állami szolgálati jogviszonyban eltöltött időt, - a közigazgatási szervnél szerzett tapasztalatot, - egyéb munkáltatónál szerzett, a munkaköre alapján ellátott feladatok szempontjából jelentős tapasztalatot, - az állami tisztviselő által szerzett végzettséget, egyéb képesítést, nyelvtudást, - a betöltött munkakört, - a munkakör ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelést, és - a munkakör ellátásához kapcsolódó felelősséget. A kiemelt ügyintézői osztályba három előmeneteli fokozat került meghatározásra: állami szakértő, állami szakértő tanácsos, állami szakértő főtanácsos. A kiemelt ügyintézői osztályba sorolás részletes szabályait a miniszter rendelet határozza meg. A vezetői munkakörhöz tartozó illetmények alsó és felső határait, a vezetői szinteket az 1. számú melléklet 4. pontja határozza meg. A törvény három vezetői
szintet határoz meg: főosztályvezető, főosztályvezetőhelyettes, osztályvezető. Az állami ügykezelők 4 előmeneteli fokozatát és a hozzájuk tartozó illetmények alsó és felső határait az 1. számú melléklet 5. pontja szabályozza. Jogviszonyváltás Kormánytisztviselőből állami tisztviselő – Kttv. 72. § és Áttv. 30. § A fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalainál foglalkoztatott kormánytisztviselők kormányzati szolgálati jogviszonya a törvény 2016. évi július 1-jei hatályba lépésének napján állami szolgálati jogviszonnyá alakul át. A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése miatt végkielégítés nem jár. A fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalainál foglalkoztatott kormánytisztviselőket és vezetőket 2016. július 1. napjával a Kttv. jogviszonyváltásra vonatkozó szabályainak az Áttv. átmeneti rendelkezésekeiben foglalt eltérésekkel az Áttv. 1. számú melléklete szerinti ügyintézői osztályokba és előmeneteli fokozatokba és vezetői munkaköre kell besorolni, továbbá a kormányzati ügykezelőket állami ügykezelőként állami szolgálati jogviszonyba kell sorolni. A jogviszony átalakulásáról az érintetteket az átalakulást követő 8 napon belül kell a munkáltatónak tájékoztatni, és 30 napon belül kell az Áttv. szabályai szerint besorolni, valamint illetményüket megállapítani. Az illetmény havi összege a jogviszonyváltást megelőzően – 2016. július 1-je előtt – nem lehet kevesebb a Kttv. 133–142. §-a szerinti illetménynél. Ettől eltérően 2017. január 1-jétől kezdődően kell az Áttv. szabályai szerint megállapítani annak az állami tisztviselőnek az illetményét, aki az Áttv. hatálybalépését megelőzően a Kttv. szerint címadományozásban részesült, vagy 2016. június 30-án főtanácsadói, tanácsadói munkakört töltött be, de 2016. július 1-jétől kezdődően e cím használatára nem jogosult.
17
Akinek 2016. július 1-jével a kormányzati szol- Állami tisztviselőből gálati jogviszonya állami szolgálati jogviszonnyá lő, kormánytisztviselőből alakult át: kinevezésmódosítással - a 2016. évi cafetéria-juttatásra változatlanul jogosult, aki a törvény hatályba lépését követően létesít állami tisztviselői jogviszonyt, neki a cafetériajuttatás éves összegének arányos része jár, - 2016. július 1. napjával a Kttv. alapján 2016. évre megállapított illetmény-eltérítés megszűnik, - a törvény hatálybalépését megelőző napon fennálló helyettesítési díj mértékét felül kell vizsgálni, a helyettesítés hátralévő időtartamára a helyettesítési díj összegét a Kttv. 52. §-a szerint kell megállapítani, - 2016. július 1-jétől folyamatosnak tekintendő az állami szolgálati jogviszony, - ha az Áttv. előírásai szerint kevesebb szabadság illetné meg, akkor 2016. december 31-éig a Kttv. szerinti szabadságra jogosult, - a kormányzati szolgálati jogviszony 2016. június 30. napjával történt megszűnéséig ki nem adott szabadságot pénzben megváltani nem lehet, azt össze kell számítani az Áttv. szerint időarányosan járó szabadsággal, - ha a próbaidő tartama 2016. június 30-áig nem telt le, annak időtartama a kikötésekor kikötött időpontig áll fenn, - az átalakulást megelőző félévre vonatkozó teljesítményértékelést a Kttv. szabályai szerint kell végrehajtani, - akit a törvény hatályba lépésének napján vezetői munkakörben foglalkoztatnak, az Áttv. szerinti képzési kötelezettségét 5 éven belül kell teljesítenie, - aki a közigazgatásialapvizsga-kötelezettségét a törvény hatálybalépéséig nem teljesítette, kötelezettségét a Kttv. szabályai szerint kell teljesítenie, - mentesül az Áttv. 14. §-a szerinti továbbképzési kötelezettség alól, ha 2016. július 1-jéig közigazgatási szakvizsgára bejelentkezett, és azt a törvény hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül teljesíti.
18
kormánytisztviseállami tisztviselő
A jogviszonyváltásra akkor kerül sor: - ha az állami tisztviselőt a járási (fővárosi kerületi) hivataltól a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei (fővárosi) szintű szervezeti egységéhez helyezik át, és az állami tisztviselői jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át, vagy - ha a kormánytisztviselőt a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei (fővárosi) szintű szervezeti egységétől járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz helyezik át, és a kormánytisztviselői jogviszonya állami szolgálati jogviszonnyá alakul át. Az áthelyezés kinevezésmódosítással történik. Az érintett kormánytisztviselőt, illetve állami tisztviselőt a kinevezésmódosítás közlésétől számított 4 munkanapon belül benyújtott írásbeli kérelme alapján, a nyilatkozattételtől kezdődően fel kell menteni, ha - az új munkaköre szerinti illetmény összege nem éri el a korábbi illetménye 80%-át, illetve - vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe történő helyezésre kerül sor.
Közpénz-gazdálkodási tanácsadó II. évfolyam, hatodik szám, 2016. június Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Hinnerk de Boer, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
