Települési Együttműködés Csatlakozó Országokkal (GST)

Települési Együttműködés Csatlakozó Országokkal (GST)

I. 1.

KIVITELEZÉS Probléma analízis

Néhány magyarországi régió vezetőinek a Phare-program keretében szervezett Kelet-Groningenben tett munkalátogatása következményeként Fejér megye közgyűlésének elnöke azzal a javaslattal élt Kelet-Groningen Területi Tanácsának elnöke irányában, hogy munkálkodjanak együtt az integrált és tartós vidékfejlesztés területén. Fejér megye vidéki részeinek fejlődése erősen lemarad a központi város, Székesfehérvár fejlődése mögött. Kelet-Groningen a 70-es évektől fogva sok energiát fektetett abba, és sok tapasztalatra tett szert abban, hogy a vidék szerkezetére irányuló fejlesztést helyi és regionális szinten hatékonyan ragadja meg.1. Érintett közhivatali hatóságok, a Watercshap Hunze en Aa's, és az északi vállalkozói élet a látogatás fejleményeként közelebbről is megvizsgálták egy gyümölcsöző együttműködés lehetőségeit. A következtetés az, hogy a nemzetközi együttműködés mindkét régió számára kölcsönös előnyökhöz vezethet, különös tekintettel az (egymás között relativált) részterületeken: az integrált és tartós vidékfejlesztésben a vízmenedzsment, a területközpontú irányítás és a regionális-gazdasági fejlesztés területén. Ez a következetés többek között arra az észrevételre alapul, hogy Kelet-Groningen és a magyarországi Fejér megye régióinak fejlődésében határozott párhuzamokat lehet vonni: • a két régió kiterjedése és szerkezete, eredeti szituációjában, fejlődési folyamataiban és (aktuális) irányítási prioritásaiban feltűnő hasonlóságot mutat; • a város és vidék viszonya, ezen belül is, a falusi területek helyzetére való figyelem ebben nagy szerepet játszik; • a vezetési-szervezési kérdések eredményességre irányuló megoldásainak mindkét régióban prioritása van, különös tekintettel az optimális, integrált európai, nemzeti és területi eszközök alkalmazására; • a vidék integrált és tartós, szociális-gazdasági struktúrájának megerősítése az irányítás egyik fő témája (infrastruktúra, lakókörnyezet, régi üzemi területek átszervezése); • az életerős vidék, az integrált és tartós vidékfejlesztés mindkét térségben egyaránt az irányítás fő témája. Központi kérdés, mellyel mindkét terület szembesül, a (részben) stagnáló vidéki élet; • a jövő lehetőségeit mindkét térség, fekvéséből adódóan a központi gazdasági területek viszonyában vizsgálja, valamint az adott természeti és kultúrtörténeti értékeket figyelembe véve relativálja, nemzeti és nemzetközi távlatban egyaránt; • az infrastrukturális és disztribúciós funkciókba való befektetések mindkét területen fontos fejlesztési tényezők (Közép-Európa kapuja, illetve Randstad (holland iparvárosok összeérő köre)/Német háttér ország/Balti államok); • a hosszú távú, tartós vízgazdálkodás a szükségállapotok megelőzése szempontjából mindkét régióban kiemelt témakör a következő évtizedben;

A konklúzió összefoglalva az, hogy a nemzetközi együttműködés különösen is eredményes lehet a következő területeken: tapasztalatcsere és egymás kölcsönös támogatása a regionális feladatok közigazgatási megszervezésében, a rendelkezésre álló (európai) finanszírozási eszközök felhasználásának optimális alkalmazása, a belső piac esélyeire való aktív ráhatás, különös tekintettel az optimális érdekeltségre, azaz a magán és telepített partnerek bevonása a közös tevékenységbe azért, hogy a (két) viszonylag periférikusan fekvő vidéki régió sikeresen átalakulhasson, melyben speciális figyelmet kap a regionális fejlesztés, a vízgazdálkodás és az információs technológia alkalmazása.

1.

Célkitűzés

Általános cél:

1

Itt többek között Kelet-Groningen és a Gronings-Drentse Veenkoloniën újra rendezésére lehet gondolni, az Oldambt Vinex területére, mint a területközpontú irányítás egyik első példájára, vagy az integrált európai strukturális alapok felhasználásának tapasztalatára az aktuális Veenkoloniën (Hoekstra Bizottság) és a Leader+ Oldambt/Westerwolde programok megvalósításában.

Gemeentelijke Samenwerking met Toetredingslanden - Aanvraagformulier

1

Az együttműködést keresünk az ’integrált és fenntartható vidékfejlesztés’, a tartós vízgazdálkodás és ’a regionális-gazdasági fejlesztés’ területein. A partnerkapcsolat igazgatási és magánszervezeteket, vállalkozásokat és magánszemélyeket kíván szolgálni, hogy tapasztalataikat kicserélhessék, kölcsönösen piacot nyissanak egymásnak és együttműködés keretében pénzügyi forrásokat tárjanak fel. Projekt-célkitűzések: 1. Mindkét térség perspektíváját az élhető és fenntartható módon funkcionáló vidék határozza meg. 2. A regionális-gazdasági fejlődés Fejér megyében és Oost-Groningenben extra ösztönzést kap a hatóságok és a gazdasági élet együttműködése során mindkét térségben. A célok megvalósításának legfőbb szempontjai: Oost-Groningen Területi Tanácsa és Fejér megye ⇒ szándéka az, hogy a partnerkapcsolat, az együttműködés és csere által – melyet az együttműködési kezdeményezések európai és egyéb eszközeinek felhasználása tesz lehetővé -, a két régió rokon problémáinak megoldásában és lehetőségeinek kihasználásában pozitív eredményeket könyveljen el A partnerség alapján átfogó kiindulópontok és célkitűzések fogalmazódnak meg. Az ily módon kialakuló „ernyő” hordozó szerkezetet képez, melyre a különböző együttműködési kezdeményezéseket lehet illeszteni. A különböző és párhuzamosan kidolgozandó (rész) programok Kelet-Groningen és Fejér megye számára az együttműködési és cserekezdeményezések kereteit fogják képezni. ⇒ döntése az, hogy (kölcsönösen) támogatják egymást, és ismereteiket kicserélik az integrált, interaktív és tartós közigazgatás fejlesztésében ⇒ olyan tervek és elképzelések optimális felhasználása, kidolgozása valamint integrációja mellett dönt, melyek mindkét régióban részben már megvannak, mint pl. - groningeni oldalon: POP Groningen, területvízió Oost-Groningen, Kompas. - magyar oldalon: Sárvíz és vidéke Ökológiai Program, Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Terv E tevékenységekben a partnerek az európai irányítási keretekhez kapcsolódnak és igénybe veszik a strukturális és csatlakozási támogatási alapokat. ⇒ a partnerkapcsolat programjának kidolgozásában a tevékeny és tudatos megközelítés, valamint elkötelezettség mellett dönt, a hatóságok, a gazdasági élet és a társadalmi szervezetek irányában. Ezt abból a meglátásból és kiindulópont alapján teszi, hogy a két régió közötti sikeres partnerkapcsolatot a (rész)programokban a partnerek kölcsönös részvétele legitimálja.

3.

Célcsoport

A nemzetközi együttműködés a különböző részprogramok érdekelt feleire irányul. Ezek az 'integrált és tartós vidékfejlesztés' pilot-programjában mindkét térségben a következők: a települések vezetői és közhivatalnokai, a vízügy, a megyék, a minisztériumok, úgymint az LNV, VROM és V&W (magyar megfelelői a földművelési és vidékfejlesztési, építési, környezetvédelmi, területrendezési, közlekedési és vízügyi minisztériumok), mezőgazdasági szervezetek, a Koninklijke Heidemij, Arcadis, Grontmij, valamint vállalkozók és települési csoportok. A 'regionális gazdasági szerkezet megerősítése' pilot-programja mindkét régióban elsősorban a Dagin, valamint az egyes települések és a megye vezetői , (gazdasági) hivatalnokai, kereskedelmi és iparkamarái vagy más közvetítő szervezetek, úgymint (holland oldalon) a Regionaal Ondernemingsinstituut ( =Regionális Vállalkozói Intézet.) Célcsoportok (specifikusan) A Sárvízi régió közvetlenül profitál a partnerkapcsolatból: támogatott a térség integrált területközpontú fejlesztése és annak megvalósítása, vagyis mindaz, ami ehhez tartozik (szervezés, tartalmi kidolgozás, kommunikáció és finanszírozás).


2

A Local Action Group LEADER+ Oldambt/Westerwolde térség fontos célkitűzése az ismeretek és tapasztalatok cseréje (összehasonlítható) európai térségekkel. A Fejér megyével való együttműködés ebben az értelemben hozzájárul ehhez a határozott törekvéshez. Mindkét régió résztvevői, vagyis a megyék, a vízgazdálkodás és a települési önkormányzatok, készek arra, hogy az együttműködés által új (európai) finanszírozási lehetőségeket élesszenek fel. Ennek a 'felélesztésnek' profitja kétoldalú: egymás megerősítése egyrészt az európai lehetőségekbe való betekintés által, másrészt a pénzügyi kérdések megoldásában. Az Arcadis és a Grontmij tervezőirodák abban érdekeltek, hogy megoldásokat találjanak a vidékfejlesztés kérdéseiben, mint pl. bizonyos rejtett erőforrások vagy a helofytfilterek telepítése terén. A magyar partnerekkel való együttműködés ebben új távlatokat nyithat az érdekeltek számára. A regionális-gazdasági együttműködés hozzájárul észak-hollandiai exporttörekvések megvalósításához (vállalkozók), magyar oldalról pedig a szükséges tapasztalat 'behozatalához': a regionális-gazdasági vezetés fejlesztése, a magánkezdeményezési együttműködési formák (PPS) vagy képviseleti társulások (NOM), illetve az (agráripari) tapasztalatok felhasználásában például a disztribúcióban, az árverések és a raktározás területén.


3

4.

Tevékenységek és ütemterv

Lépések:

Tervezés:

Ki által?:

0.lépés Keretmegállapodás összeállítása

< 2001 június

O-G.T.Tanács/Fejér megye

1.lépés Keretmegállapodás kidolgozása

2001 júl.-október

O-G T.Tanács/Fejér megye

1.1. Partnerek mobilizálása 1.2. Célok és eredmények pontosítása 1.3. Pénzügyek, munkaerő, támogatások Az első lépés egy munkalátogatást tartalmaz Fejér megyébe (min) 4 szakértővel a holland hatóságok részéről.T.Tanács(települések),Waterschap Hunze en AA, Groningen tartomány)

FVM pályázat 08.15. Kht..

Szeptemberi látogatás Fejér megyében

2.lépés Részprogramok kidolgozása 2.1. Felmérés és elemzés 2.2. Megvalósítási terv fogalmazása 2.3. Részprogramok és szervezési Struktúrák meghatározása 2.4. Fejlesztési tervek megfogalmazása és meghatározása 2.5.Közös fejlesztési irányvonalak kidolgozása

2001. jún.-november. 2001. nov.-dec. 2001 nov. 2002. Január 2001-nov.-2002. Január 2001.dec.-2002. Július

O-G.T.Tanács/Fejér megye O-G-T.Tanács/Fejér megye

3.1. Tájékoztatás és kommunikáció

2002

3.2. Akvizíció támogatók,befektetők

2001.okt.2002.november 2001.okt2002.november 2002 / 2003 2002 / 2003 2002 / 2003 2002 / 2003

O-G.T.Tanács/Fejér megye Dagin/helyi reg. résztvevők O-G.T.Tanács/Fejér megye Dagin/helyi/reg. résztvevők O-G.T.Tanács/Fejér megye Dagin/helyi reg. résztvevők helyi és reg. Résztvevők O-G.T.Tanács/Fejér megye O-G-T.Tanács/Fejér megye Fejér megye/O-G-T/ Fejér megyei EIP Iroda és partnerek

O-G T.Tanács/ Fejér megye helyi/regionális résztvevők O-G.T.Tanács/Fejér megye helyi/regionális résztvevők

A második lépés a hatóságok két munkalátogatását tartalmazza, (min) 4 holland szakértővel Fejér megyébe, ill (min) 4 magyar szakértővel KGroningenbe.

3.lépés Közös fejlesztési irányok kivitelezése

3.3. Támogatási kérelmek előkészítése 3.4. Kivitelezés (PPS) 3.5. Kiértékelés és monitorozás 3.6. Publikáció, eredmény 3.7. Továbbképzés és tanfolyamok A harmadik lépés egy-egy látogatást tartalmaz, (min) 4 holland szakértő részvételével Fejér megyébe ill.(min) 4 magyar szakértőét K-Groningenbe.


4

5.

Eredmények

Törekvésünk egy olyan partnerség, amely a kölcsönös együttműködés és csere által a rokon gondokkal küzdő térségeket olyan helyzetbe hozza, hogy pozitív eredményeket könyvelhessenek el. A nemzetközi együttműködés folyamatában, tere van a képzelőerőnek és a kreativitásnak. Egy olyan folyamat, amelybe hatóságok, gazdasági élet, szervezetek, intézmények és a lakosság teljes mértékben be van vonva, és amely a térségek számára távlatot nyújt a jövőre nézve, és az itt élőket megerősíti büszkeségükben, értékeikben és önbizalmukban. Az együttműködés eredménye: 5.1. (Nemzetközi) integrált és maradandó vidékfejlesztés. 1.1.Az Oldambt/Westerwolde (7 település), valamint a Sárvíz (8 település) vidéke számára párhuzamosan kidolgozott regionális, integrált és hosszútávú megvalósítási terv készült oly módon, hogy az nyitott legyen az európai programok irányában (területhatású). 1.2 A települések vezetői, az illetékes vízügyi szervezetek és Megyei önkormányzatok döntéshozó és végrehajtó munkatársai ismereteiket és tapasztalataikat kibővítették a szakirányú munkában, a regionális fejlesztésben, vízgazdálkodás és európai finanszírozás terén. 1.3. Minkét térség hatósági munkarátsai (új) módszereket használnak fel az irányítás fejlesztésében és megvalósításában: együtt másokkal, mivel a települések önmagukban és más hatóságok önmagukban nem rendelkezhetnek minden bölcsességgel. De „együtt másokkal” többet jelent, mint egyetértésben összedolgozó hatóságokat. Az együttműködésben lehetőséget kell keresni arra, hogy a társadalmi szervezetek és a lakosság valóban érdekeltté váljon. Területre méretezett munka (területirányultság) szükséges, mert a problémák és az esélyek területenként változnak. Projektek és eszközök integrálása szükséges, mert minden jóindulat ellenére, úgy a hatóság épületein belül, mint azon kívül, gyakran keresztezik egymást a tevékenységek. Tervek mindig vannak, de néha vagy túl kevés, vagy éppen túl sok az átfedés köztük. A (saját) anyagi lehetőségek korlátozottsága miatt mindkét térségben igénybe kell venni egyrészt a saját pénzforrásokat, másrészt az együttműködő hatóságok, az állami és az európai támogatási pénzalapokat. Magyarázat: A legutóbbi évtized tapasztalatai, melyekre Kelet-Groningen a regionális tervezés és fejlesztés, és az ezzel összefüggő városi és vidéki fejlődés kérdéseiben szert tett, egy jó együttműködés által hasznosítható lehet a Sárvíz vidékén is. Ugyanakkor a Sárvíz és környéke helyzete érdekes lehetőségeket kínál az oldamdti és westerwolde-i partnereknek. A tervek kidolgozásának mindkét oldalon megvannak a tartóelemei: • egy olyan központi terület, mely nagyrészt patakos-nádas vízterület, sok lehetőséggel, de alacsony ütemű dinamikus fejlődéssel; • egy térség ökológai központtá való kialakítása, a területen kívül eső településekkel való kapcsolatrendszer által; • olyan vízgazdálkodás kialakítása, amely mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben alkalmazkodik a tájegység már meglévő jellegéhez és szerepéhez. (többek között víztisztító és szennyvízelvezető rendszerek); • a mezőgazdaság nemzeti és európai piacokon való változó helyzetére való odafigyelés; • a terület természeti és kultúrtörténeti értékeinek turisztikai szempontból való felhasználása, fejlesztése és erősítése (többek között történeti jelentőségű faluközpontok); • egy fejlődő terület céltudatos és szelektív fejlesztése a települési lakásépítések szempontjából, figyelembe véve az adott vidék lakásfunkcióit és a minőségi lakókörnyezet kialakítását; • az ICT (digitális vidék) lehetőségeinek optimális figyelembe vétele és felhasználása; • felkészülés egy (lehetségesen) megvalósuló új infrastruktúra fejlesztésére, amely a terület nyitottságát lényegesen befolyásolni fogja (új autópálya); Az eredményesség meghatározása kapcsán a következő ügyek kapnak speciális figyelmet: a. az európai irányelvek és szabályozás konkrét lefordítása a helyi és regionális helyzetre (vízügyi keretirányelvek, EROP, struktúrapolitika, területközpontú környezetpolitika) b. a tér- és területrendezés valamint a vízgazdálkodás összehangolása (a résztvevő települések igazgatása/közhivatalnokai; vízgazdálkodási és állami vízügyi szolgálatok; a résztvevő intézmények szakértői; érdekképviseletek képviselői, úgymint mezőgazdasági szervezetek, természet és halállomány-őrző intézmények, lakásépítő szövetkezetek és mások) c. az intézményi kapacitás megerősítése (különböző igazgatási szintek együttműködése, településközi együttműködés, a nyilvános- és magánszféra együttműködése, vezetési elvek megvitatása ('bottum up' vs. 'top


5

down'); d. az európai pénzügyi eszközök támogatásával definiálni és megragadni a közös végrehajtási irányvonalakat (rendszeres értekezés, tervek struktúráinak egyeztetése, módszeres megközelítési mód (pl. víznyerési lehetőségek térképe) 5.2. Távlatokban gazdag (nemzetközi) regionális-gazdasági fejlesztés 2.1. Holland és magyar hatóságok, valamint a gazdasági élet résztvevői kezdeményezték és kidolgozták az együttműködés tervét különböző területeken: építés és tervezés, élelmiszer, víz, környezet, támogató struktúrák. Mindezeket a „vállalkozói kedv” professzionalizálása érdekében. 2.2. Az érdekelt hatóságok/vállalkozások munkatársai és vezetői ismeretet és tapasztalatot cseréltek az illető területeken (PPS, rendelkezések, finanszírozás) Magyarázat: Az együttműködésnek ez a része a piaci szektor megerősítésére irányul és a gazdasági növekedést támogatja azáltal, hogy elősegíti: • a piac felkutatását, az orientációt, ennek keretében üzleti utak, piaci tanulmányok stb. által; • külföldi vállalkozásokat telepít be; • az új piacra való bejutást; • az ügynöki és képviselői hálózat felállítását; • a felvásárlók keresését; • nagyobb projektek kidolgozását, melyekben több vállalat is érdekelve lehet, például egy árverési és raktározási struktúra megteremtésére vonatkozóan; • a nemzetközi fejlődés és ismeret-gazdaság (ICT) optimális megragadását és felhasználását Az eredményesség meghatározása kapcsán a következő ügyek kapnak speciális figyelmet: a. az európai irányelvek és szabályozás konkrét lefordítása a helyi és regionális helyzetre (versenyhelyzet, strukturális támogatási alapok); b. az intézményi kapacitás megerősítése (különböző igazgatási szintek együttműködése, településközi együttműködés, a nyilvános- és magánszféra együttműködése); c. az európai pénzügyi eszközök támogatásával definiálni és megragadni a közös végrehajtási irányvonalakat, úgymint a munkaerőpiac fejlesztésének irányát az EQUAL-ra hangolódva, és az üzemtelepítési feltételek javítását a meglévő és új vállalkozások szempontjából (települési önkormányzatok, megyék, munkaellátás).

5.3.

Közös programok kidolgozása

3.1. Az 1. és 2. pontokban megnevezett tevékenységeket a holland és magyar partnerek együttes munkával egy programban dolgozták ki (statégiai) projektekkel, melyek megvalósításához európai pénzügyi eszközöket vesznek igénybe. Ebben a következő részterületek kapnak elsőbbséget: vidéken: Mezőgazdasági témakörök: a biológiai állattenyésztés és földművelés, a mezőgazdasági felvásárlási piac szerkezete, meglévő termesztések áthelyezése, újak fejlesztése. Holland partnerek: NAI, NLTO, Ebelsheerd, Dagin Agriculture, Eelde-i árverés stb. Turisztikai témakörök: a turizmus fejlesztése, professzionalizmus elősegítése, a történelmi örökség turisztikai lehetőségeinek felhasználása. Holland partnerek: ‘Toeristisch Huis’ (Turisztika Háza), idegenvezetők stb. A vidék népességmegtartó képessége témában: az életminőség optimalizálása, a regionális identitás megerősítése; Holland partnerek: önkormányzatok, Groningen provincia stb; Digitális vidék: az ICT optimális hasznosítása és felhasználása Holland partnerek: Groningen provincia, Állami Egyetem, Főiskolál, Vízügy, Essent/Castel; Természet és táj: főbb ökológiai szerkezetek és ökofolyosók megerősítése; Holland partnerek: tanácsadó irodák, természetvédelem, a Hunze és AA vízügy stb. Vízmenedzsment témakörök: a természetes vízrendszerek kiépítése, a vízminőség és mennyiség optimalizálása, a mezőgazdaság és vízszükséglet kölcsönhatása. Holland partnerek: Waterschap Hunze és AA, Groningen provincia Közlekedés témakörei: összeköttetések (tömegközlekedés) megerősítése a központi területekkel.


6

Holland partnerek: Területi Tanács, Groningen provincia, Rijkswaterstaat. A két térség, Fejér és Groningen városainak együttműködése esetén javasolt témák: Elöregedett lakóterületek átszervezése. Korábbi üzemi lokációk újrafejlesztése. Gazdasági együttműködés, az állami és magánvállalkozások határterületeit is beleértve. Történelmi értékű város- és faluközpontok felértékelése. Holland partnerek: építészek, városépítési szakértők, mérnöki irodák, önkormányzatok, vállalkozók, MKB, Kereskedelmi és Ipari Kamarák, Dagin Build & Construct, stb. 5.4. Kommunikáció Határozott célkitűzés az, hogy a régió-régió kapcsolatban teret kapjanak a (regionális) vállalkozói-gazdasági élet képviselői, valamint a legkülönfélébb (társadalmi) csoportok, és intézmények is csatlakozzanak a cserekapcsolathoz. Ezért a két közvetlenül érintkező fél kommunikációs (interaktív terbvezés és PR) tervet állít össze, melyről a többi érdekeltet is tájékoztatják. Ebben a tervezetben a belső piac illetve az „egy Európa”, valamint a polgárok Európája gondolata központi szerepet fog tölt be. 5.5. . Ismeretátadás A kölcsönös ismeretátadás része olyan intézmények bevonása, amelyek célirányos kurzuscsomagokkal rendelkeznek mindkét régió résztvevő tagjai számára. (területközpontú munka/igazgatási szervezés, regionális fejlesztés és vízgazdálkodási harmonizáció). A partnerkapcsolat (első szakasza) publikáció kiadásával zárul, amely az integrált és tartós vidék- valamint regionális-gazdasági fejlesztést e két európai térséget történeti távlatban , más vidéki régiók fejlődését pedig nemzetközi felmérések alapján mutatja be.

6.

Javaslatok

a. (Nemzetközi) integrált és tartós vidékfejlesztés (hordozók) A vezetői partnerek (önkormányzatok, megyék és vízgazdálkodás) megállapodása a területi kidolgozás tekintetében. (integráltan) A területi kidolgozásba felvett témák: mezőgazdaság, táj, gazdaság, víz, turizmus, kommunikáció. (ismeret) (12) tanusítvány kiosztása a holland és magyar programban érintett felelősök számára. b. Távlatokban gazdag (nemzetközi) regionális gazdasági fejlesztés A DAGIN szervezetből legalább 4 holland vállalat vesz részt az együttműködésben, és a Magyarországgal való nemzetközi tevékenységek kifejlesztésén munkálkodik. Fejér megyében egy, a holland hatóságok és vállalatok segítségével felállított támogatói struktúra működik, hogy a vállalkozói professzionalitás színvonalát emelje. A holland vállalatok legalább 2 szakértői találkozót tartanak magyar partnereikkel (tapasztalatcsere, regionális vállalkozói szerkezetek fejlesztése, közös projektfejlesztés).

7.

Tartósság

A partnerkapcsolat az időszerű általános közigazgatási és magánirányítási prioritásokba ágyazódik mindkét partner esetében. Az ismeretátadás a tényleges (rész)programok, valamint a nyilvános-magán és magán-magán együttműködési formákban testesül meg. A partnerség ’művészete’ főleg abban rejlik, hogy mindkét régió helyi/regionális résztvevői megtalálják ’saját számításukat’: a sikeres tervkészítésben és kivitelezésben, úgy pénzügyileg, mint a piacfeltárásban.


7

Települési Együttműködés Csatlakozó Országokkal (GST)

Recommend Documents