Tárgy: Szentes Város Drogellenes Stratégiája Mell.: 1 db

Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Iroda 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. U-11920/2015. Témafelelős: Barát László Tárgy: Szentes Város Drogellenes Stratégiája Mell.: 1 db Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Székhelyén Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület 2014. júniusában tárgyalta első olvasatban Szentes Város Drogellenes Stratégiáját. A jelenlegi előterjesztésben aktualizálásra került a stratégia, valamint a mellékletét képezi a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 2014. évi beszámolója, valamint a Drogellenes Stratégia megvalósulása érdekében készült 2015. évi cselekvési terv. A cselekvési terv tételesen felsorolja a fontosabb feladatokat, határidő és felelős megjelölésével. Fentiek alapján kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy tárgyalja meg Szentes Város Drogellenes Stratégiáját, 2015. évi cselekvési tervét és fogadja el az alábbi határozati javaslatot: …../2015.(…) Tárgy: Szentes Város Drogellenes Stratégiája HATÁROZAT I

JAVASL AT

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta Szentes Város Drogellenes Stratégiáját és a következő határozatot hozta: 1. A Képviselő-testület elfogadja – a jelen határozat mellékletét képező – Szentes Város Drogellenes Stratégiáját, valamint 2015. évi cselekvési tervét. 2. A Képviselő-testület támogatja, hogy az „Egészség a célkeresztben” című program keretében jelenleg is zajló elsősegélynyújtó oktatás óraszáma két órával kerüljön megemelésre, amit drogmegelőzéssel kapcsolatos előadásokra használnának fel. A szakemberek térítésmentesen vállalják az órák megtartását a 8. évfolyamon.

A határozatról értesítést kapnak: 1. Szentes Város Polgármestere 2. Szentes Város Alpolgármestere 3. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 4. Szentesi Családsegítő Központ Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 5. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli és Tervezési Iroda 6. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Iroda Szentes, 2015. április 7.

Dr. Sztantics Csaba jegyző felhatalmazásával Lencséné Szalontai Mária irodavezető Szociális Iroda

Szentes Város Drogellenes Stratégiája 2014-2020 Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

Szentes Város Drogellenes Stratégiája

2014‐2020

Tartalomjegyzék I. II. III. IV.

Bevezetés Nemzeti Drogellenes Stratégia A helyi stratégia feladatai Helyzetkép és következtetések IV.1. Kábítószer-használat a fiatalok és felnőttek körében 2001-2013 IV.1.1. Drogérintettség változásai a 12-18 éves korosztályon belül IV.1.2. Felnőtt népesség drogérintettségének változási IV.2. A problémás kábítószer-fogyasztás változásai. Drogambulancia, Gyermekjóléti Szolgálat, családjukból kiemelt gyermekek, szegregátumok problémás droghasználata. V. Megelőzési, kezelési programok V.1. Általános prevenció V.2. Célzott prevenció kockázati csoportba tartozó fiatalok részére. V.3. Kezelő és ellátórendszer V.4. Kábítószer-bűnözés és kábítószerpiac szentesi tendenciák V.5. Társadalmi környezet V.6-Következtetlések VI. Alapértékek VII. Jövőkép VIII. Célkitűzések VIII.1. Általános célok VIII.2. Konkrét célok IX. . Egészségfejlesztés, Kábítószer-megelőzés feladatai X. Kezelés, ellátás, felépülés feladatai XI. Feladatok a Kínálatcsökkentés területén XII. Megvalósulás feltételei Nyomon követés indikátorai SWOT elemzés 2015. évi cselekvési terv

3. oldal 4. oldal 5. oldal 5 oldal 5. oldal 7. oldal 9. oldal 16. oldal

18. oldal 18. oldal 20. oldal 21. oldal 22. oldal 23. oldal 24. oldal 26. oldal 27. oldal 30. oldal 30. oldal 30. oldal 32. oldal 36. oldal 38. oldal 39. oldal 40. oldal 45. oldal 48. oldal

2


2014‐2020

Szentes Város Drogellenes Stratégiája 2014-2020 „Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen”

I. Bevezetés A társadalmat érintő egyik legnagyobb kihívás, az egészségkárosító magatartásformák egyre szélesebb terjedése. A rendszerváltást követően ugrásszerűen megnőtt elsősorban a fiatalkorcsoportokon belül az egészségkárosító szerekkel élők, és visszaélők aránya. A határok megnyílásával a kábítószerek is könnyebben jutottak be az országba, megjelent a tiltott szerek hazai termesztése, előállítása. A korábban ismert tudatmódosító szerek mellett újak jelentek meg kábítószer-piacon, az illegális drogok mellett, új legális szerekkel, dizájnér drogokkal való visszaélés lett az utóbbi 4 év legnagyobb kihívása. A problémát felismervén széles társadalmi vita keretében készült el 2000-ben hazánk első stratégiai dokumentuma a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében, melyben általános célként fogalmazódott meg egy szabad, magabiztos és produktív társadalom megvalósítása, amely méltóságot, lelki és szociális jólétet, illetve az alkotóképességet kiemelten fontos értéknek tartja. A célok megvalósulása érdekében a társadalomnak képesnek kell lennie a drogok használatával és terjesztésével összefüggő szociális, egészségügyi és bűnügyi ártalmakat kezelni. A kábítószer-probléma összetett társadalmi jelenség mindenkit érint, és közös cselekvésre késztet. 2001-től ennek szellemében jöttek létre a települési, kistérségi majd megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok. Feladatuk a nemzeti stratégia szellemében helyi szinten, az adott településen érintett szervezetek, intézmények tevékenységének koordinálása. A KEF-ekkel szemben alapelvként fogalmazódott meg, hogy egy adott közösség saját problémára, szükségleteire, helyben keressen hatékony megoldásokat. Hozza létre a saját stratégiáját, a megelőzés, a gyógyítás és rehabilitáció, a kínálatcsökkentés, a közösség és együttműködés területén. A 2000ben elfogadott nemzeti stratégia 2010-ig tűzött ki célokat és fogalmazott meg feladatokat. Lejártát követően 3 évig nem volt olyan nemzeti dokumentum, mely stratégiai szinten adott volna iránymutatást a drogprobléma kezelését illetően. 2013 októberében az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Drogellenes Stratégiát.

3


2014‐2020

II. Nemzeti Drogellenes Stratégia Az Országgyűlés abból a felismerésből kiindulva, hogy a kábítószerek keresletének és kínálatának csökkentése kizárólag szerkezetében és szemléletében egységes stratégiai elemeket megvalósító együttműködéssel érhető el, felismerve továbbá, hogy a kedvezőtlenül alakuló tendenciák megállításában a szerhasználat nélküli életmodell és az egészséget alapértékként közvetítő szemléletmód középpontba állítása, a kábítószerfüggők ellátása és kezelése terén a felépülés-központú látásmód érhet el eredményeket,– összhangban az Európai Unió célkitűzéseivel – 2013. októberében elfogadta a Nemzeti Drogellenes Stratégiát. Magyarországon a kábítószer-probléma visszaszorítására, illetve kezelésére 2000ben, valamint 2009-ben készültek középtávú célkitűzéseket tartalmazó stratégiai dokumentumok. Az Országgyűlés által elfogadott dokumentum a korábbi stratégiai hangsúlyokhoz hasonlóan elsősorban a kereslet-és a kínálatcsökkentés szemléleti kereteit elfogadva, valamint a hazai és nemzetközi gyakorlat tapasztalatait alapul véve jelöli ki a legfontosabb beavatkozási színtereket. A Nemzeti Drogellenes Stratégia szellemében a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenysége helyi szinten összehangolja a közösség és az együttműködés, a megelőzés és gyógyítás, a rehabilitáció és a kínálatcsökkentés szervezeteinek és intézményeinek munkáját. A helyi szükségletek feltárásával és az ezekre épülő stratégiák kimunkálásával, egységes szakmai és módszertani szemlélet megvalósításával a települési szinten megvalósuló kábítószer- megelőző és - kezelő tevékenységet koordinálja. A KEF alapvetően nem programok megvalósítását végző szervezetként, hanem a szakmai együttműködést segítő fórumokként értelmezhetők. Az állami feladatellátás területén bekövetkező szerkezeti és szervezeti változások új helyzetet és új lehetőségeket teremtenek a helyi együttműködések területén. Az önkormányzat feladatkörének változása, új értelmezési keretbe helyezi a helyi kábítószerügyi koordinációt is. A helyi együttműködés biztosítja azt, hogy településünkön működő, illetve onnan hozzáférhető szolgáltatók egymással összhangban végezzék munkájukat, és képesek legyenek a lelki egészséghez és azon belül kábítószer-fogyasztáshoz kapcsolódó problémák hatékony kezelésére, a szervezeti határokon átnyúló megelőzési és betegellátási, esetvezetési feladatok elvégzésére. Ennek megfelelően cél, hogy –a közigazgatás átalakult rendszerére tekintettel létrejöjjenek, illetve újjászerveződjenek azok a helyi együttműködési fórumok, amelyekben a kábítószerprobléma kezelésében felelősséggel rendelkező és jártas egészségfejlesztő, megelőző és kezelő tevékenységet folytató köznevelési, népegészségügyi és szociális ellátó, valamint bűnmegelőzési és bűnüldözési szervek vesznek részt. A 4


2014‐2020

Fórumok működésében az önkormányzati, a helyi társadalmi szervezetek és a kormányhivatalok által felügyelt szervezetek egyaránt fontos szereplők. A közigazgatási szervezetek és a kábítószer-használat elleni fellépésben közreműködő civil, egyházi szolgáltatók közötti partnerségnek, mint alapelvnek az érvényesülését a megnövekedett állami felelősségvállalással működő struktúrában is biztosítani kell.

III. A helyi stratégia feladatai A Nemzeti Drogellenes Stratégia alapján, Szentes Város Drogellenes Stratégiájának feladatai az alábbiak: - Hosszú távon határozza meg a helyi drogpolitikát, ugyanakkor legyen időközben is értékelhető. - A helyi döntéshozók számára adjon iránymutatást a Nemzeti Drogellenes Stratégia megvalósítását szolgáló akciótervek elkészítéséhez, továbbá nyújtson támpontokat az akciótervek megvalósulásának értékeléséhez. - Nyújtson irányadó koncepciót, szemléleti és értelmezési keretet, amely alapján egyes ágazatok, intézmények és intézményrendszerek, valamint helyi közösségek és szervezetek akcióterveket, konkrét cselekvési programokat fogalmazhatnak meg. - A társadalom közösségei, tagjai és döntéshozói körében segítse elő a kábítószerjelenség megértését, a szükséges és célszerű cselekvés alapelveivel való azonosulást. - Segítse elő a közösségek–szakemberek–döntéshozók közötti együttműködést, valamint a kábítószer-probléma komplex kezelésében különösen érintett területek vonatkozó stratégiai programjainak összehangolását.

IV.Helyzetkép és következtetések A drog-problémákra kialakítandó válaszok megtervezéséhez át kell tekinteni a legfontosabb, rendelkezésre álló információkat, kábítószer-fogyasztási és ellátórendszeri mutatókat. Az áttekintés alapja a KEF által Szentesen végzett kutatások és felmérések, a városban működő kezelő és ellátó és bűnüldöző szervezetek adati. A KEF korábbi munkája lehetővé teszik az utóbbi, évek tendenciának bemutatását (a felhasznált irodalom teljes terjedelemben szabadon letölthető a www.kozter.cssk-szentes.hu címről) így a területen lejátszódó folyamatokat, bekövetkezett változásokat tudjuk értelmezni, melynek mentén a jövőbeli intervenciók is meghatározhatók. IV.1. Kábítószer-használat a fiatalok és a felnőttek körében (2001-2013) 5


2014‐2020

Legális egészségkárosító és tudatmódosító szerek fogyasztása a fiatalok esetében (dohányzás, alkohol): A dohányzással szemben, - ahol a korosztály esetében korábbi helyzethez képest minimális változások történtek-, a fiatalok alkohol-fogyasztássási szokásainak tekintetében változások figyeltünk meg. Ezek a változások vegyesen értelmezhetők, bizonyos mutatók tekintetében pozitív (attitűdök), míg más esetben negatív (érintettség) irányú elmozdulást tapasztaltunk. Az általános iskolások esetében csökkent az absztinens gyerekek aránya, ezzel párhuzamosan nőtt a kipróbálók, illetve 5%-os növekedést mutat a több alkalommal fogyasztók aránya, amely már meghaladta a korcsoport tizedét. A középiskolások esetében is csökkent az absztinensek aránya, de ez a változás nem volt jelentős. Az utolsó 30 napos alkoholfogyasztás esetében 8%-os növekedés tapasztaltunk, elsősorban az egy-két alkalommal fogyasztók száma emelkedett. A gyakrabban alkoholizálók aránya változatlan maradt a korcsoporton belül. Az általános iskolások esetében növekedést mértünk az égetett szeszfogyasztás esetében. Az általános iskolások leginkább otthon és más lakásán fogyasztanak alkoholt, illetve megjelent körükben a közterületeken való alkoholfogyasztás. A középiskolások esetében, a 2000 évek közepén mért adatokhoz képest jelentősen megnőtt az otthon vagy más lakásán való alkoholfogyasztás. Valamelyest csökkent, de még mindig vezető helyet foglal el a kocsmában italozók aránya. A diszkóban történő fogyasztás azonban csökkent. Többek között a szórakozóhelyek fokozottabb ellenőrzése következtében az alkoholfogyasztás helyszínei átrendeződtek, a fiatalok többsége már a buli előtt otthon vagy közterületen fogyaszt alkoholt és csak ezt követően érkezik a szórakozóhelyre. A szórakozóhelyek mellett a közterületeken történő alkoholfogyasztás fokozottabb ellenőrzése javallott. A magyar fiatalok körében ez elmúlt tíz éve vált általánossá a binke drinking, azaz a rohamivás, melyeket az általunk felvett adatok is alátámasztanak. A 13-18 éves populációban 2010-es évekre 8%-al megnövekedett az alkohollal rendszeresen visszaélők aránya (havonta legalább 1-2 alkalommal lerészegedők). Az attitűdök esetében kismértékű pozitív elmozdulást mértünk. A nagymértékű alkoholfogyasztást, a napi rendszeres alkoholfogyasztást és heti lerészegedést helytelenítők aránya is növekedett. A tartós viselkedésváltozást az attitűdök változásától remélhetünk, így bármilyen mértékű pozitív változásnak örülnünk kell. 6


2014‐2020

A fiatalok csak kis mértékben ítélik nehezebbnek az alkohol beszerzését, ez a változás azonban nem tekinthető jelentősnek, azaz a jogszabályi szigorítások és ellenőrzések ellenére nem történt nagymértékű javulás. 2010-es évekre tovább csökkent az absztinensek, és növekedett az otthon családi környezetben alkoholt fogyasztó fiatalok aránya. Ez egyrészt lehet pozitív eredménye is, hiszen ilyen alkalmakkor a szülői kontroll a fogyasztásra is kiterjed, viszont az adatok elemzése arra is rámutat, hogy a családok közel fele rendelkezik olyan családtaggal, aki rendszeresen iszik nagymennyiségű alkoholt, ami valószínűsíti, hogy a gyermekek túlzott alkoholfogyasztásával is elnézőbbek ezekben a családokban. Középiskolás korra, amikor a szülői kontroll gyengül a kortársak befolyása nő, és szabadidős tevékenységek a családi keretek közül a baráti társaságokban szerveződik, szórakozás alkalmával a középiskolás fiatalok közel harmada rendszeresen fogyaszt szeszesitalt. Az általános iskolás korosztályból a korábbinál magasabb arányban fogyasztanak alkoholt, ebből adódóan több probléma merül fel az alkoholfogyasztás miatt, leginkább veszekedések és az értékek elvesztésének aránya növekedett. A középiskolások esetében csökkentek az alkoholfogyasztásból adódó problémák, ez alól csak a közterület rongálások képeznek kivételt. A nagyivók között magas az iskolai mulasztók és a más egészségkárosító szerek használóinak aránya. IV.1.1. Drogérintettség változásai a 12-18 éves korosztályon belül Míg 1997 és 2004 között a fiatalok drogérintettsége megkétszereződött 2010-es évekre ez a tendencia már nem folytatódott- egy százalékos emelkedést mértünk-, inkább a drogtípusok közötti átrendeződés vált jellemzővé. Kábítószerek kipróbálása és használata enyhe csökkenése mellett a legálisan hozzáférhető tudatmódosítók és dizájnér drogok kipróbálása és használata növekedett. Az iskolák érintettségéről az intézmények megnevezése nélkül elmondható, hogy míg 2004-ben két általános iskola nem volt érintett addig, 2010-ben már nem találtunk ilyen iskolát. A legmagasabb érintettség esetén a gyerekek 15%-a próbált már ki valamilyen drogot, míg a legalacsonyabb érték 2,5%. A középiskolák vonatkozásában a legalacsonyabb érintettség is 18% (2004-ben 15%), a legmagasabb, pedig 42% (2004-ben 40%). Két középiskola az átlag (30,4%) alatti, három, pedig e feletti mértékben érintett. Az drogérintettség vonatkozásában az iskolák sorrendjében nem történt átrendeződés. Az adatok valamivel a magyarországi átlag alattiak, de tendenciájában attól nem térnek el jelentős mértékben, sem negatív, sem pozitív irányban. • A marihuána népszerűsége változatlan továbbra is legismertebb és a leggyakrabban használt kábítószer. Az extasy az elmúlt hat esztendőben 7


2014‐2020

•

•

•

•

•

•

• •

•

szinte eltűnt a piacról, helyét a legális drogok, vagy törvénykerülő dizájnér drogok (töltőgáz, szerves oldószerek, nyugtatók, altatók, zsálya, herbál, kristály stb.) vették át. A hat évvel korábbiakhoz képest a mai, diákok tájékozottabbak a kábítószerek vonatkozásában a minden kábítószertípus esetében magasabb ismertséget mértünk, mint évekkel ezelőtt. A piacon megjelent új szerek ismertsége is megközelíti az 50%-ot a diákság körében, viszont egyúttal a drogpiacra kerülő számtalan új törvénykerülő tudatmódosító szer miatt egyre kockázatosabbá válik a szerhasználat. A drogokat már használt fiatalok fele tekinthető minden szertípus vonatkozásában kipróbálónak, negyed-negyed részük pedig alkalmi, illetve rendszeres használónak. A droghasználat helyszínének vonatkozásban a diszkók, zenés-táncos szórakozóhelyek érintettségének csökkenését (diszkó drogok háttérbeszorulása), és a közterületen való fogyasztás növekvő tendenciáját mértük. A fiatalok továbbra hasonló korú barátaikkal, ismerőseikkel, rokonaikkal próbálják ki a kábítószereket, elsősorban a kíváncsiság okán, korábbi felmérésünk adataihoz képest nőtt a társas nyomás, és problémák miatti kipróbálás aránya. A fiatalok legális drogokat könnyebben tudják, beszerzi (inhalánsok, gyógyszerek, dizájner), a tiltott szerek közül legkönnyebb számukra a marihuána beszerzése. A droggal érintett fiatalok családjaiban és barátaik között is magasabb arányban fordulnak elő különböző típusú egészségkárosító szokások és devianciák, mint társaikéban, azaz a szűkebb szociális környezetükben gyakoribb a negatív mintaszemélyek előfordulása. Az egy szülős és a nem családban nevelkedő diákok között magasabb az egészségkárosító szereket kipróbáló, vagy használó fiatalok aránya. A drogfogyasztás együtt jár az általunk vizsgált többi egészségkárosító szokással (dohányzás, túlzott mértékű alkoholfogyasztás), azaz a már kipróbáló fiatalok magasabb arányban élnek vissza más egészségükre ártalmas szerekkel és gyakoribb körükben a kötelezettségeik elhanyagolása (pl. iskolai mulasztások). A kábítószert kipróbálók és használok mentális egészségi mutatói rosszabbak társaikénál és önbecsülésük, önértékelésük is elmarad a drogokkal még nem találkozott társaikénál.

A fenti rizikótényezők együtt járása valószínűsíti a drogfogyasztás kialakulását. E tényezők ismerete segíti a drogfogyasztás szempontjából nagyobb kockázattal bíró fiatalok kiszűrését és a korai beavatkozások tervezését, a tartós droghasználat megelőzését. 8


2014‐2020

Az iskolarendszerből kimaradt, illetve az iskolalátogatási kötelezettségeit elhanyagoló gyermekek vonatkozásban sokáig nem volt információnk, ezért 2011-12-ben közterületen tartózkodó fiatalok között résztvevő megfigyelésen alapuló interjús felmérést végeztünk. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a fiatalok e csoportjában minden egészségkárosító viselkedési forma jelentősen magasabb arányban van jelen, mint az iskolalátogató társaiknál. További kockázatot jelent, hogy az elmúlt években megnőtt a korai iskolaelhagyó fialtok aránya, akiket éppen a szakképzettség hiányában a munkaerő-piacról is kiszorulnak. IV.1.2. Felnőtt népesség drogérintettségének változásai A felnőtt népesség körében továbbra is az alkoholproblémák jelentik a legnagyobb kihívást. A 2007. évben a szentesi kistérség (járás) területén praktizáló háziorvosok megkérdezésével készült felmérés szerint 2671 felnőtt küzdött alkoholproblémával a teljes populáció 7%-a. Volt olyan háziorvosi körzet ahol ellátottak 33%-nak volt alkoholproblémája. A felnőtt lakosság kábítószer érintettségének vonatkozásában nem állnak rendelkezésünkre helyi kutatások (mind módszertanilag, mind költségei tekintetében meghaladják a helyi KEF lehetőségeit). Az országos epidemológiai mérések szerint a felnőtt népesség 11,8 százaléka került már kapcsolatba a tiltott szerek valamelyikével, a kipróbálók 27,7%-a tekinthető folyamatos fogyasztónak, a leállt fogyasztók aránya fokozatos növekedést mutat 72,3%. Városunk vonatkozásában kijelenthető, hogy az áttekintett időszak vonatkozásban diákként megkérdezettek többsége már felnőtt korú így a kábítószer probléma a felnőtt népességet is érinti. A drogambulancia TDI vizsgálatának adatai szerint a kezeltek kétharmada felnőtt korú. 35 év alatti fiatal felnőtt a kezeltek 59%-a, míg a középkorúak aránya 9%-ék. A felnőtt korú kezelésben állók körében használt szerek esetében az életkor előrehaladásával átrendeződés figyelhető meg. A marihuána, mint elsődlegesen használt szer visszaszorul és a helyére a különböző stimulánsok lépnek. A leszakadó társadalmi rétegekhez tartozók esetében a hagyományos kábítószereket helyét egyre inkább a dizájner drogok (új típusú bódító szerek) veszik át. A fogyasztók többsége politoxikomán (több drog együttes használata).

9


2014‐2020

IV.2.

A problémás kábítószer-fogyasztás változásai

Drogambulancia kezelési adatok változása az elmúlt nyolc évben

Kezelésbe vétel ideje

2013

40


2012

37

2011

47

2010

69

2009

48

2008

34

2007

42

2006

2

0

10

20

30

40

50

60

70

Fő 1.sz.

10


2014‐2020

Életkora Fő nincs adat 14 év alatt 15-18 év 19-24 év 25-29 év 30-34 év 35-39 év 40 év vagy idősebb Összesen

7 15 84 99 52 34 16 11 318

százalék 2,2 4,7 26,4 31,1 16,4 10,7 5,0 3,5 100,0

Göngyölt 2,2 6,9 33,3 64,5 80,8 91,5 96,5 100,0

2.sz.

Kezeltek gazdasági státusza életkori csoportonként 100% 90%

1 11

6 17

21

13

9

80% 70% 50% 19

4

55 Járadékos 32

Alkalmi munka 31

Munkanélküli

0

30% 20%

31

33

60%

40%

15

38

31

40

32

10%

25

0% 19-24 év

25-29 év

Tanul

0

30-34 év

35-39 év

36

Munkaviszony

0 40 év vagy idősebb

3.sz.

11


2014‐2020

%

Első kiprobálás életkora az új kezeltek között 80 70 60 50 40 30 20 10 0

0-14- év 14-18 év 19-24 év 25-29 év 30-34 év 35-39 év 40 év felett 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 év

4.sz.

Első kipróbálás életkorának alakulása évenkénti bontásban 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

14 év alatt

15-18 év

19-24 év

25-29 év

30-34 év

35-39 év

2013

40 év vagy idősebb

5.sz.

12


2014‐2020

Igénybe vétel eredetének alakulása évenkénti bontásban 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

88

81

77

73

71

57

24 12 7 0 2007 Önkéntes

0 2009

Család, barátok

4 2 2010 Más intézmény

28

27

22

17

13

6 0 2008

53

4 0 2011

14 0 2012

10 3 2013

Ügyészség, rendőrség, bíróság

6.sz.

Bar Chart

Elsődleges szer, csoport

100,0%

Opiátok Kokain Stimulánsok

80,0%

Altatók, nyugtatók Hallucinogének

Count

Inhalánsok, szipu 60,0%

Kannabisz (fű stb.) Egyéb anyagok

40,0%

20,0%

0,0% 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013


7.sz.

13


2014‐2020

Szervezetbe juttatás leggyakoribb módja Nem ismert

Szájon át szippantás

Injekció

egyéb

elszívás, belégzés

50

Count

40

30

48

20

37

35

32 25

23

10

24

15

0

1 1

2006

4

2 1

2007

5

4

2008

2

2 3

4

2009

2

5

6

9

6

6

6

9

1

2010

2011

2012

2013


8.sz.

14


2014‐2020

Használat gyakorisága

70

60

Percent

50

40 68,03%

30

20

10

0

15,05% 8,15%

7,52%

Hetente egyszer

Hetente 2-6 napon

1,25%

Nem ismert

Elmúlt 30 napban, nem vagy csak alkalomszerűen használt

Naponta

Használat gyakorisága 9.sz.

1. Legjelentősebb változás, hogy 2011 után megjelennek az első 14 év alatti ügyfelek a drogambulancián arányuk növekvő tendenciát mutat. (fogyasztott szerek: marihuána, inhalánsok és zsálya, herbál, kristály- dizájner drogok jellemzők). 14 év alatti gondozottak 20%-a intézményben, többségük viszont a szüleivel él közös háztartásban. 2. 2010 után a dizájnér drogok megjelenése következtében olyan új típusú drogok váltak elérhetővé, melynek hosszú távú hatási még nem ismeretek, hatásmechanizmusuk még nem feltárt, így a szerhasználók kezelésére sincs egységes protokoll, gyakorlat. 3. Leggyakrabban használt szer a marihuána származékok, melyet a stimulánsok követnek, illetve ez elmúlt 3 évben a dizájner drogok. Az intravénás droghasználók aránya a droghasználók körében 2007-tól állandóságot mutat. Leggyakrabban szervezetbe juttatási mód a szájon át történő belégzés, elszívás.

15


2014‐2020

4. Problémás drogfogyasztás egyik mutatója az elterelésben résztvevők számának és arányának változása. 2007-óta az ellátottak többsége elterelés útján kerül a Drogambulanciára. 2007-2012-ig az ellátottak 70%-a volt elterelt kliens. Az utóbbi két ében nőtt a drogambulanciát önkéntesen, azaz leszokási szándékkal (belsőleg motivált) felkeresők aránya. 5. A Rendőrkapitánysági statisztikák elmúlt tíz esztendőben, éves átlagban mintegy 30 fő fogyasztóval szemben indított eljárást. Az eljárás alá vont fogyasztók döntő többsége 90% élt az elterelés lehetőségével, azaz az ellátórendszerbe került. Gyermekjóléti szolgálat, családjukból kiemelt gyermekek, szegregátumok problémás droghasználata A gyermekjóléti szolgálat által gondozottak körében a drogproblémával küzdő fiatalok már nem egyszeri-kétszeri kábítószer kipróbálók, hanem rendszeresen szerekkel élők. Családjukban és közvetlen szociális környezetükben több az addiktív és kriminalizálódott családtag. A családgondozókkal folytatott beszélgetések során kiderült, hogy e fiatalok családjában halmozottan vannak jelen az anyagi, nevelési, életvezetési, tanulási, lakhatási problémák. A szülők jellemzően alacsonyan iskolázottak munkaerő-piaci helyzetük instabil, erősen kötődnek a jóléti juttatásokhoz és ellátásokhoz. A családok mindennapjai feszültek és konfliktusokkal terheltek, a családtagok kapcsolati problémásak. A szülők helyzetük megváltoztatására motiválatlanok, helyzetüket reménytelennek ítélik. Többségük leromlott állagú udvaros szociális bérlakásban vagy telepi lakókörnyezetben él, mely deviáns alkalmazkodási mintákat közvetít a fiatalok számára. A vizsgált fiatalok döntő többsége az iskolában rosszul teljesít, szinte mindegyikük osztályismétlő, valamint az iskola normarendszeréhez nehezen alkalmazkodó, gyakori esetükben az igazolatlan hiányzás, az iskolakerülés, iskolaváltás, azaz az oktatási intézmények szemszögéből nézve problémás, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek. Jellemző az iskolai karrier megszakadása, az iskolarendszerből való korai kilépés. A fiatalok többsége szabadidejét az iskolán és az otthonán kívül szülői, nevelői kontroll nélkül az utcán csavargással tölti. A vizsgált fiatalok 70%-ra több kábítószer együttes használata a jellemző. Legjellemzőbb a marihuána, illetve az azt helyettesítő zsálya, herbál valamint a töltőgáz és egyéb szerves oldószerek fogyasztása. Ezek a bódítószerek a fiatalok számára könnyen hozzáférhetők és olcsón beszerezhetők. 16


2014‐2020

A jelentősen olcsóbb dizájner drogok megjelenésével egyre több a szerényebb körülmények között élő, társadalmilag leszakadó családban nevelkedő gyermeknél tapasztalunk a tudatmosósító szerekkel való visszaélést. Jellemző a fiatalok bandába szerveződése, a szerek beszerzése és használata is csoportosan történik körükben. A családok többségében a problémák olyan súlyosak, hogy a gyermekjóléti szolgálat a család folyamatos gondozása mellett sem képes a családot oly mértékben megerősíteni, hogy képessé váljon a gyermekek megfelelő gondozására, nevelésére. A telepi környezetben élő, hátrányos szocio-kulturális helyzetű fiatal felnőttek körében az átlagnál magasabb arányú drogérintettség tapasztalható. E csoport esetében a politoxikomán fogyasztási szokások a jellemzőek, egyre inkább terjed közöttük az új típusú, kiszámíthatatlan hatású pszichotróp anyagok fogyasztása és az intravénás használat. A gondozottak szociológiailag jól körülhatárolható csoportjában az életforma része a droghasználat (a család felnőtt tagjai is használnak tudatmódosító szereket). A hazai szakirodalomban az utóbbi évben megjelent „gettó-drog” (olcsó legális kereskedelmi forgalomban elérhető szerek otthoni „feljavítása”, fogyasztása, terjesztése) kifejezés, mely jól leírja az általunk tapasztalt jelenséget. Állami gondoskodásban élő gyermekek A nemzeti drogellenes stratégia a drogfogyasztás szempontjából magas kockázatú csoportba tartózónak tekinti a gyermekvédelmi intézményrendszerében nevelkedő fiatalokat. A helyi adatok és folyamatok is alátámasztják a nemzeti stratégia megállapítását. A gyermekjóléti szolgálatnál gondozott problémás droghasználó fiatalok több mint 60%-a került kiemelésre családjából és került a szakellátásba. A szakellátásban ennek megfelelően jóval magasabb a drogproblémás gyermekek aránya. A szentesi helyzet az elmúlt két esztendőben tovább romlott, melynek hátterében a szegedi speciális gyermekotthon bezárása áll, hiszen a súlyos viselkedési és magatartási zavarral küzdő gyermekek egy részét a szentesi intézmény fogadta be (rendőrségi statisztika). 2012 óta a drogambulancia kezelési adatai is alátámasztják a kedvezőtlen irányú változást. A helyzetet nehezíti, hogy a gyermek és ifjúsági addiktológiai és rehabilitációs intézmények még nem kezdték el működésüket hazánkban, továbbá hogy a nevelők nincsenek felkészülve a

17


2014‐2020

drogproblémával

küzdő

gyermekek

integrált

ellátására.

Életkora=15-18 év Életkora=14 év alatt Jelenleg hol él

20

Állandó lakásban

Jelenleg hol él

5

Állandó lakásban

Inézményben

Inézményben 4

Count

Count

15

10

3

2

5 1

0

0

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013


2008

2009

2012

2013


10.-11. sz.

V.

Megelőzési, kezelési programok V.I. Általános prevenció

Rendőrség 2009-től főállású bűnmegelőzési előadó került kinevezésre a városi rendőrkapitányságon. A munkakör létrehozása jelentős javulást idézet elő az általános megelőzés területen. 2010. óta rendszeressé váltak az oktatási intézményekben a bűnmegelőzési előadások, melynek tematikája a drog-prevenciós elemeket is tartalmaz. A bűnmegelőzési előadások mellett már több mint egy évtizede fut az oktatási intézményekben a D.A.D.A. (dohányzás, alkohol, drog, AIDS) a rendőrség megelőzési programja. Szentesi Vöröskeresztes szervezet Egészségnevelő munkája: - Az egészségnevelés kiemelt feladata a Vöröskereszt helyi szervezetének. -A sürgősségi betegellátás így az elsősegélynyújtás minden korosztály részére elérhető a szervezetnél. Közúti,- munkahelyi ,- iskola,- elsősegélynyújtó tanfolyamokat szervezünk , vizsgáztatjuk tanulóinkat. 2011. évtől Szentes Város Képviselő Testülete megszavazta - az Egészség a célkeresztben program keretében - a 8. osztályosok részére kötelező tantárgyként bevezetésre kerülő elsősegélynyújtás oktatást. Azóta a program folytatódik és a tanulók elsajátítják az elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati alapjait. 2014 tavaszán sebimitációs képzést tartottunk diákok részére. 18


2014‐2020

- Minden év tavaszán az egészségneveléssel vagy a környezetvédelemmel kapcsolatos rajzpályázatot hirdetünk. Az eredményhirdetésre a helyi elsősegélynyújtó,- és csecsemőgondozási verseny napján kerül sor. Többször tartottunk már megyei elsősegélynyújtó versenyt Szentesen. - 2014. évben hatodik alkalommal került megrendezésre a Születés Hete Fesztivál. Közösen szervezzük a védőnőkkel és szülésznőkkel programjainkat. A három napos ingyenes rendezvényen minden korosztály számára biztosítunk elfoglaltságot. - A KEF programjaihoz egészségnevelő programjainkkal csatlakozunk. - Két Vöröskeresztes bázisiskola és kettő bázisóvoda csatlakozott ifjúsági programjainkhoz. Pályázat útján nyerték el ezt a megtisztelő címet. - A városi szűrőprogramhoz is csatlakoztunk. Tagjainkat hívtuk, vártuk a szűrésekre és előadásokra. - Kiemelt feladatunk a véradás szervezése. A középiskolákba járó 18. évet betöltött tanulók és tanáraik részére kiszállásos véradó napokat szervezünk. Évente kb. 70 fő új véradó jelentkezik ezeken a véradásokon Családsegítő Központ, Drogambulancia Információ átadás • Nevelési és oktatási intézmények megkeresésére esetén előadások és prevenciós célú filmfeldolgozás. • Felkérés esetén iskolai egészség napokon való részvétel (2013-2014-ben Bartha J. Sz.I., Arany János Általános Iskola, Fábiánsebestyén, Rigó Alajos Gyermekotthon) • Tájékozató füzet a Szentesen elérhető szenvedélybetegekkel foglakozó egészségügyi és szociális intézményekről, szervezetekről. • Tájékozató kiadványok (dohányzás, alkohol, kábítószerek, szerfogyasztás jelei, és következményei) • Helyzetértékelések, felmérések kiadványban történő megjelentetése. • Honlap készítése a Drogambulanciának, Szentesi Családsegítő Központ honlapján felület biztosítása a KEF-nek. • Képzések, tréningek szervezése segítő szakemberek számára. Egészséget testben, lélekben. Énképkorrekciós játékvezető képzés, Élménypedagógiai képzés, Bűnmegelőzési médiatár felhasználása a gyakorlatban, Kortárssegítők kiválasztása és felkészítése a drog-prevencióban.

19


2014‐2020

• Szülői és kortársképzés: Szülői kompetenciafejlesztő tréning, Kortárssegítő képzések. Tematikus kiállítások: • Köztes Átmenetek a drog • Köztes Átmentek a Dohányzás Közösségi együttműködés keretében megvalósuló programok • 23 órás ünnepi tekergés (minden év október 23-án) • Közbiztonsági nap Május utolsó csütörtöki és pénteki napjain. • Kábítószer Ellenes Világnapi rendezvények. Minden én június utolsó hetében. • Tematikus nyári táborok • Regionális Konferenciák szervezése V. 2.Célzott prevenció kockázati csoportba tartozó fiatalok részére • Közösségi tér: 2011 januárjában nyílt a közösségi tér a Dózsa-házban, mely a KEF által elindított és finanszírozott Pepita Macska Klub tapasztalatira támaszkodva Európai Uniós forrásokból valósult meg. A Közösségi tér lehetőséget biztosít, hogy a fiatalok hasznos szabadidő-eltöltésére, saját ötleteik és programjaik megvalósítására. Helyet ad civil szervezetek programjainak, önszerveződő és önsegítő csoportoknak. • Helyet biztosít a Független Egyesület számára, akik a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű szociális ellátását biztosítja. • A fiatalokat ifjúságsegítő munkatárs segíti. Alacsonyküszöbű szoláltatás, azaz bárki feltétel nélkül igénybe veheti. • Szülői kompetenciafejlesztő képzések 2012-213. • Kortárssegítő képzések • Éjszakai sportesemények szervezése gyermekvédelmi gondoskodásban élő és kockázati csoportokba tartozó fiatalok számára. • Ifjúsági klub (hétvégi klub) • Rigó Alajos Gyermekotthon • Sportprogramok és szabadidős programok szervezése.

20


2014‐2020

V.3.

Kezelő- és ellátórendszer

Szentes városában a kezelés és ellátás rendszerét a 12. sz. ábra mutatja be, amely a lehetséges beteg utakat is feltünteti. A kezelés ellátás rendszere az 2001 évtől folyamatosan a helyi szükségleteknek megfelelően az épült ki. A szenvedélybetegek járó betegek ellátatás keretében 2006 óta vehetik igénybe a Dr. Bugyi István Kórházban az Addiktológiai Gondozót és a Drogambulanciát. 2007 óta az elterelés intézménye is elérhető a drogambulancián. A Drogambulanciáról szolgáltatás közvetítése révén bentlakásos rehabilitáció is biztosított. Dr. Bugyi István Kórház Pszichiátriai osztályán fekvőbeteg ellátás keretében is biztosított a szenvedélybetegek ellátása, valamint 10 ágyas addiktológiai rehabilitációs részleg megnyitása a közeljövőben várható. A társadalomba való visszailleszkedést és a szenvedélybetegek gondozást civil és önkormányzati intézmények biztosítják. A Gondozási Központ keretében 2004-től működik nappali pszichiátriai ellátás, 2005-ben pedig közösségi pszichiátriai ellátás is megszerveződött. A Független Egyesület Dózsa-ház központtal, 2012. január hónapjától kezdődően biztosítja a szenvedélybetegek szociális ellátását, gondozását. A Kékkereszt Egyesület a gyógyult szenvedélybetegeket fogja össze társadalomba való visszailleszkedésüket a józanság megtartásán önsegítő csoportként dolgoznak. A Kékkereszt elődje volt az AA Klub Jelenleg a Dózsa házban működik a csoport. A megyeszékhelyen a Dr. Farkasinszky Teréz Drogcentrumban 2014. évtől az alacsonyküszöbű ártalomcsökkentő szolgáltatásként vehető igénybe az intravénás drog- használok tűcsere programja. 2014 szeptemberétől Ifjúsági addiktológiai ellátás és rehabilitációs intézmény nyitja meg kapuit Szegeden, amely elérhető közelségben biztosít lehetőséget az ifjúsági korosztály komplex ellátáshoz.

21


2014‐2020

12.sz.

V.4.

Kábítószer-bűnözés és kábítószerpiac szentesi tendenciák 70 60

59

50

49

40

20

36

33 33

30

Kábítószerfogyasztás miatt eljáráslá vont személyek száma

30

19

28 28

Terjesztői hálózat felszámolása

16

10 0

0

0

0

0

0

1

0

0

1

0

13.sz.

A Szentesi Rendőrkapitányság adatai szerint 2004-től átlagosan évi 30 kábítószerfogyasztóval szemben indítanak eljárást. A fogyasztók elsősorban marihuánát, a korábbi években, extasy, speedet és ópium származékokat használtak. A 22


2014‐2020

terjesztésre, kábítószer kereskedelemre szakosodott bűnözői csoportok felszámolására is sor került a kapitányság illetékességi területén. Az elmúlt években a termesztői tevékenység is megjelent Szentes városában. Az utóbbi két évben elterjedt a biofű nagyon veszélyes, mert gyakorlatilag orvosi zsályát vagy pemetefüvet áztatnak szintetikus kábítószerbe. A szerek kimutatása nagy nehézséget okoz (sokszor még C listán sem szerepelnek az összetevők), ezért általában a fogyasztók sem vonhatók eljárás alá. Ezen termékek nagy része Kínából Szlovákián keresztül kerül az országba nagyon alacsony áron vásárolhatók. V.5.

Társadalmi környezet Család

A kábítószer-használattal kapcsolatosan számos védő és kockázati tényező ismeretes. A védő tényezők közül fiatalkorban kiemelkedő jelentőségű a társas kohézió, a társas támogatások, illetve kapcsolatok minősége, a család, a helyi közösség, az iskola és a kortárscsoportok színterein egyaránt. Ha a család és a közösség nem tud támaszt nyújtani, az iskola pedig inkább kudarcok színtere, akkor nő a normasértő magatartásokkal kísérletező kortársak befolyása, és a kábítószerhasználat kockázata is nagyobb. Azok a gyermekek, akiknek a családjában szenvedélybeteg él, vagy akik felbomlott családban nőnek fel, a kábítószer-használat szempontjából is fokozottan veszélyeztetettek. Számukra nehezített a hagyományos értékek, magatartásminták, életformák, megküzdési stratégiák elsajátítása, amelyek pedig segíthetnék őket a kihívásoknak való megfelelésben. Köznevelési intézmények A társadalmi feszültségek, a családi frusztrációk hatása az iskolában, az iskolai teljesítményben és az iskolához fűződő viszonyban is tükröződik. A növekvő mennyiségű, gyakran megoldatlan egyéni, családi vagy társadalmi problémákkal szembesülő köznevelési intézmények jelenlegi eszközrendszerükkel önmagukban nem lehetnek képesek ezeket a problémákat kezelni. Eszközrendszerük fejlesztésével lehetővé kell tenni, hogy azokat a magatartásmintákat és értékelveket, amelyek az egészséges személyiségfejlődéshez, a tudás, illetve a munka világában való helytálláshoz nélkülözhetetlenek, vonzóvá tudják tenni. Az elmúlt években megvalósuló kutatások eredményeinek tükrében megállapítható, hogy a pedagógusok véleménye alapján is szükséges a diákok pszichoszociális, mentálhigiénés segítése, amihez –együttműködésben a pedagógussal és az iskolákban dolgozó más segítő szakemberekkel –külső szolgáltatók igénybevételét is lehetővé kell tenni. Az iskolai kudarcok, a motivációhiány, valamint a deviáns minták 23


2014‐2020

növekvő befolyása a kortárscsoportokban, számos esetben újabb jelentős kockázati tényezőként jelenik meg. A védőtényezők erősítésében fontos szerepe van az iskolán belüli kapcsolatrendszernek, a tanár-diák kapcsolat minőségének, illetve az intézményrendszer keretein belül elérhető iskolai egészségügyi szolgáltatásnak, valamint egyéb tanácsadó, támogató hálózatoknak. A beilleszkedési problémákkal, a tanulmányaikban kudarcokkal küzdő diákok körében magasabb a pszichoaktív szereket használók száma, illetve a kipróbálás is fiatalabb korban következik be. Az esetleges későbbi szerhasználatot előre jelző körülmények sorában –a család működési zavarain kívül –fontos a diákok iskolájukkal szembeni elégedetlensége, amely a 7. és a 9. évfolyam között erősödik fel. Szintén erre az időszakra jellemző a dohányzás, a nagyivás és a lerészegedés előfordulási gyakoriságának kiugrása egyes csoportokban. A kábítószer-fogyasztás növekedése a 9–11. évfolyamokban figyelhető meg. Kortárscsoportok A kortárscsoportok gyakran ösztönzik a pszichoaktív szerek kipróbálását, főként azokban az esetekben, amikor a szülőkkel vagy a társadalommal kialakított viszony nem megfelelő. Ugyanakkor szerepük a szerhasználat elutasításának kialakításában, az iskolai, sportbeli vagy művészi előrehaladás támogatásában is rendkívül fontos. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, mint segítők, támogatók is hatékonyan tudnak közreműködni kortársaik problémának kezelésében. Média Az infokommunikációs technológia kulcsszerepet tölt be a közbeszéd témái, a beállítódások, vélemények, ítéletek, az értékvilág és az életmód kialakításában. A média üzenetei gyakran írják felül a család, a köznevelési intézmények és a különböző természetes közösségek által közvetíteni kívánt értékeket, mintákat. Az internet egyoldalú, akár függőségig súlyosbodó használata nehezítheti a fiatalok élő, közvetlen kommunikációját, ronthatja konfliktustűrő képességüket. Miközben az internet az egészségfejlesztésnek, a megelőzésnek, illetve az alacsonyküszöbű ellátásoknak is hatékony eszköze lehet, ma még legalább oly mértékben terepe a pszichoaktív szerek népszerűsítésének és kereskedelmének V.6. Következtetések A rendelkezésre álló adatok szerint valószínűsíthető, hogy a szerfogyasztás egyre fiatalabb életkorban jelenik meg, számos kábítószert kipróbáló már 14 éves életkora előtt kapcsolatba kerül valamely tiltott szerrel. Több szer vonatkozásában nagy 24


2014‐2020

bizonyossággal állítható, hogy a problémás kábítószer-fogyasztók száma növekedést, a heroin használat csökkenést mutat. A droghasználatban a klasszikus szerek mellett teret nyertek a szintetikus szerek, azon belül az új pszichoaktív anyagok (ún. dizájner drogok). Egymástól eltérő fogyasztói mintázatot mutatnak a különböző iskolatípusban tanuló diákok, és a fogyasztási szokások társadalmi csoportonként, településrészként is változnak, bár az egyes településtípusok közötti különbségek mérséklődtek. A 2011-es ESPAD felmérés alapján a tiltott szereket valaha használók aránya először haladta meg az európai átlagot. A gyógyszerek alkohollal történő együttes fogyasztása például Magyarországon kiemelkedően magas, a kétszerese az európai átlagnak. Az új pszichoaktív szereket használók megjelenése az ellátórendszer számára új kihívást jelent. Ugyanakkor a kezelésbe kerülők jelentős része továbbra is kannabisz és stimuláns használó. Összességében megállapítható, hogy hazánkban az elmúlt négy évben a kábítószer-probléma új kihívások elé állította a társadalmat. E tendenciaváltozás arra is utalhat, hogy az állapotromlás hátterében meghúzódó társadalmi-közösségi folyamatok kedvezőtlen hatásait a kábítószer-probléma mérséklésére hivatott jogi, szervezeti és működési rendszer programjai és intézményei csak korlátozottan voltak képesek ellensúlyozni. Az általános (univerzális) megelőzés területén nem alakult ki a drogmegelőzés iskolai egészségfejlesztésbe ágyazott, hosszútávon működőképes, egyúttal bizonyítottan hatékony rendszere. A célzott megelőzési programok országos lefedettsége, változatossága elmarad a szükségestől. A javallott megelőzés hatékonyságát a szellemi és anyagi erőforrások, illetve kapacitások elégtelensége vagy teljes hiánya akadályozza. Magyarország a kábítószer-csempészet tekintetében tranzit-és célország is egyben. A szintetikus szerek piaca az elmúlt két évben hazánkban teljesen átrendeződött. Míg a korábban népszerű szerek (pl. ecstasy) visszaszorultak a feketepiacról, ezzel párhuzamosan új szerek, új hatóanyagok jelentek meg. A társadalom drogproblémára adott válaszkészségének növeléséhez szükség van a családi és közösségi összetartozás, a társadalmi kohézió fejlesztésére. A média szerepét tekintve hangsúlyosan figyelembe kell venni a fiatalok által használt infokommunikációs technikák sajátosságait és őket azokhoz alkalmazkodva kell megszólítani. A jelzett nehézségek jó része nem csak hazánkban észlelhető. Úgy tűnik, hogy a modern fogyasztói társadalom aktuális feltételrendszerében az eddig alkalmazott szokványos drogstratégiák és programok csak részben képesek megfelelni az irántuk támasztott elvárásoknak, ezért a korábbi értékek megtartása mellett új megközelítésekre van szükség.

25


2014‐2020

VI. Alapértékek 1. Élethez, emberi méltósághoz, egészséghez való jog Szentes Város Drogellenes Stratégia elismeri és tiszteletben tartja az élethez, emberi méltósághoz és egészséghez, azon belül a kábítószermentes élethez fűződő jogokat, az emberi jogokról szóló európai egyezményt és az Unió Alapjogi Chartáját, amelyeket mindenkinek mindenki mással és a körülvevő közösséggel kapcsolatban is el kell ismernie, tiszteletben kell tartania. A stratégia elkötelezett a kábítószer használat megelőzése, a kábítószerhasználó személyek stigmatizáció mentes kezelése, ellátása mellett, valamint elismeri az egészségügyi és szociális ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításának szükségességét. Az emberi méltóság sérülésének a valósveszélye áll fenn akkor, ha az egyén a kábulat hatása alatt saját vagy mások egészségét, testi épségét veszélyezteti. Így a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog korlátai a drogokkal kapcsolatban is érvényesülnek. 2. Személyes és közösségi felelősségvállalás Mindenki felelős önmagáért és azokért a közösségekért, amelyekhez kapcsolódik, másfelől a közösség is felelős a hozzá tartozó személyekért. A társas, intézményes környezet valamennyi szereplője felelősséget visel azért, hogy a kábítószer-használat el se kezdődjön, vagy ha már megtörtént, akkor abból ne alakuljon ki problémás használat, függőség. A körülvevő közösség és az egyes intézmények egyetemleges felelőssége, hogy a rászorulók, családjuk és közösségeik segítségben részesüljenek. A segítségnyújtás illeszkedjen az adott ehetőségekhez, illetve motivációkhoz, amelyek szakmai eszközökkel, továbbá ön-és kölcsönös segítés révén fejleszthetők Fontos, hogy a közösség előítéletek nélkül, segítően forduljon azok felé, akik nem képesek szermentesen élni, ugyanakkor egyértelműen utasítsa el a kábítószer-fogyasztást, mivel ez a hozzáállás önmagában érték, védő tényező lehet, ezzel is előmozdítva, hogy az érintettek igényeljék a segítséget, és éljenek annak lehetőségével. 3. Közösségi aktivitás Az egészséges élet feltételeinek kialakítása, az egészségi állapot fenntartása és lehető legteljesebb helyreállítása csak a közösségek aktív szerepvállalásával lehetséges. A helyi közösségek kábítószer használatot elutasító értékvilága, konstruktív célokra való irányultsága és szabályrendszere alapvetően kihat a szerhasználat kialakulásának esélyeire. Minél több olyan közösségi kezdeményezésre van szükség, amely ezekre az értékekre és normákra épül, illetve ezeket állítja előtérbe. Indokolt, hogy a már 26


2014‐2020

bejáratott és bevált programok mellett –civil, egyházi, önsegítő keretben, valamint a felépülő függők tapasztalatainak hasznosításával –újabb és egyre több közösségi jellegű, extramurális (nem intézményes) kezdeményezés, módszer jelenjen meg az ellátások sorában. Kerüljenek előtérbe a családokra és más helyi közösségekre irányuló, illetve azok részvételével zajló programok, az úgynevezett „lakosságközeli” szolgálatok és ellátások. Célszerű a „jó gyakorlatot” megvalósító közösségi, civil és önsegítő kezdeményezések, csoportok támogatása. 4. Együttműködés A különböző jogok érvényesülésének, a felelősség érvényesítésének és általában a hatékony megbirkózásnak fontos feltétele a problémakezelés különböző szintjein élő és tevékenykedő szereplők közötti együttműködés. A stratégia a nemzeti Stratégiával összhangban olyan programok megalkotását szorgalmazza, amelyek erősítik és fejlesztik az együttműködést a családon (szülők–gyermekek–különböző generációk), a kortárscsoporton és az iskolán (pedagógusok–diákok iskolai egészségügyi szolgálat) belül, továbbá a területen működő intézmények, valamint a különböző közösségek és intézmények között. A felépülés-központú programok elterjesztése érdekében szükséges továbbá az egészségügyi és szociális ellátások közötti összehangolt működés feltételeinek, érdekeltségeinek megteremtése és fejlesztése. 5. Tudományos megalapozottság A Nemzeti Drogellenes Stratégia multidiszciplináris szemléleten és tudományos bizonyítékokon (mérésen, kutatáson), valamint helyi, hazai és nemzetközi tapasztalatokon alapul, megfelel a vonatkozó tudományos ismereteknek és szakmai tapasztalatoknak. Javasolt, hogy a különböző szakmai testületek és közösségek is mindezek figyelembevételével alakítsák ki saját programjaikat, szakmapolitikájukat VII. Jövőkép A kábítószer-probléma alakulásának jövőjét még egy évtizedre nézve is meghatározni, mivel a két meghatározó folyamat, a szerek kínálása és az irántuk megnyilvánuló kereslet erősen változó. A dizájner drogok új megjelenési formáinak terjedése például néhány év alatt bontakozott ki, nagymértekben átalakítva az illegális szerek megjelenését a társadalomban. Korábban hasonlóan gyors volt az ecstasy térhódítása, és számos országban fordultak elő járványszerű terjedési mintázatok. A fejlett ipari államok többségében a kínálat és kereslet tényezői nagyjából egyensúlyban vannak, de az alaptendencia romló. 27


2014‐2020

Ilyen módon nálunk is, még ha nem is nő a kínálat szintje, a droghelyzet romlásával súlyosbodásával lehet számolni, ha nem történnek határozott, célzott és megtervezett szintű társadalmi beavatkozások. A keresletet számos társadalmi folyamat fokozhatja. Ilyen a „szerkultúra” erősödése, melyet nemcsak az illegális, kábítószernek minősülő anyagok használata, hanem a legális pszichoaktív szerek fogyasztása is befolyásol, különösen az alkoholfogyasztás, a dohányzás, továbbá a gyógyszerek tudatés hangulatváltoztatási célból történő rendellenes használata, sőt még a függőséget keltő viselkedésformák is (pl. a szerencsejátékok). Szociológiai szinten a társadalmi stresszek, lélektani feszültségek terjedése, a gyermekkori és ifjúsági személyiségfejlődési rendellenségek gyakoribbé válása, továbbá a társadalmi (szociális és pszichológiai) támaszrendszerek különösen a személyiséget körülvevő közösségek gyengülése is ebbe az irányba hat. Régóta megállapított tény, hogy a megengedett és tiltott szerek fogyasztása feszültség levezetését is szolgáló pótcselekvés. A drogellenes stratégia éppen azt a célt szolgálja, hogy a spontán módón romló vagy, stagnáló droghelyzetet a klasszikus drogpolitikai eszközökön túlmutató új módszerekkel is megpróbálja javítani. E módszerek alkalmasak lehetnek az említett keresetlefokozó hatások kivédésére, illetve ellensúlyozására, különösen akkor, ha a stratégiához kapcsolódó cselekvési terv majd megfelelő pénzügyi kereteket és politikai akaratot tükröz. A fentiekben említett új módszertani alapelvek, illetve eszközök: •

a társadalompolitikai és tömegkommunikációs erőtereket is bekapcsolva a józanság kultúrájának és proszociális megküzdési módoknak terjesztése,

•

a közösségek minden formájának mozgósítása és erősítése az emberi problémák, köztük a drogfogyasztás leküzdésére és bajbajutottak segítségére,

•

általában is a mentálhigiéné erősítése, különös tekintettel az iskolai egészségfejlesztés és drog-prevenció hatókörének kiszélesítésére,

•

a függőségi állapotokban a felépülés-központú kezelés és rehabilitáció teljes intézményi endszerének, terápiás láncolatának kiépítése,

•

a korszerű bűnmegelőzési és bűnüldözési beavatkozások hatékonyabb alkalmazása, amelyek segítségével megvalósítható a fiatalok kábítószerhasználat iránti kitettségének erőteljes lecsökkenése és a fiatalabb kábítószerhasználattól történő távoltartása.

28


2014‐2020

A helyi drogpolitikában különösen hatékony lehet a különböző, intézmények, helyi közösségek és csoportok, illetve szolgálatok és azon tevékenységének összehangolása. Éppen ezért az új drogellenes stratégia magában rejti a lehetőséget, hogy a társadalom lelki erősítésének egyik fontos tényezője is legyen. A fentieknek megfelelően a Szentes Városi Drogellenes Stratégia céljainak megvalósulásával 2020-ra célhoz rendelt mutatószámai az alábbiak: Indikátor Elérhető legutolsó adat Vállalat Tiltott szerek fogyasztása Életprevalencia 18-64 Az életprevalencia értéke a felnőtt populációban. éves korcsoportban az csökken illegális szerekre: 9,3% Tiltott szerek fogyasztása Kannabisz:13% a fiatalkorúak körében Alkohol gyógyszerrel:13% Szipuzás: 3%

Az alkohol gyógyszerrel történő fogyasztása 10% alá csökken, és a többi szer fogyasztása is csökken.

Nyugtató/ altató: 7% Amfetaminok:2% Ectasy:3%

Drogérintettség csökkenése:

Kokain0:% Egyéb (dizájner):8 % Drogérintettség: 12-18 24%

éves

15-18 31%

éves

korosztály

12-18 éves korosztály 20%-ra csökken 15-18 éves korosztály: 25%-ra csökken

korosztály:

Kábítószer-fogyasztással Közvetlen bűnestek: 2013- A kábítószerösszefüggő bűnestek ben 30 (Szentesi fogyasztással összefüggő száma Rendőrkapitányság) bűnesetek száma 20%-kal csökken. A kábító-szerhasználattal Kannabisz kapcsolatos attitűdök használatát további pozitív irányú aránya: 7% változása. a fiatalok Kannabisz

rendszeres Kannabisz rendszeres elfogadók használatát elfogadók arányának csökkenés: 5% kipróbálást Kannabisz

kipróbálást 29


2014‐2020

korúak körében.

Általános lefedettség iskolákban

VIII.

elfogadók aránya: 16%

megelőzési Minden szentesi iskola mértéke végzett megelőzési tevékenységet. Minőségbiztosítási szempontból megfelelő színvonalú prevenciós tevékenység azonban még nem vált általánossá.

elfogadók arányának csökkenése: 10%

Minőségbiztosítási szempontból megfelelő színvonalú prevenciós (egészségfejlesztési) tevékenységek folynak az iskolákban.100%

Célkitűzések

A Nemzeti Drogellenes Stratégiához igazodva Szentes Város Drogellenes Stratégiája is három beavatkozási területen határoz meg célokat és fejlesztési irányokat: 1) Egészségfejlesztés, Kábítószer-megelőzés 2) Kezelés, ellátás, felépülés 3) Kínálatcsökkentés VIII.1. Általános célok • Szentes Város közösségi értékszemléletében továbbra is jusson érvényre saját és mások egészsége iránti elköteleződés, mint alapérték. • Bővüljenek a közösségi és szakmai, kezdeményezések melyek a felnövekvő generációk egészségesebb életvitelét szolgálják. • Alakuljanak a kábítószer-problémák új típusú, korábban nem tapasztalt megnyilvánulási formáival való megküzdéséhez szükséges közösségi és szakmai válaszok. VIII.2. .Konkrét célok: • Növekedjék az olyan programok és a kezdeményezések száma, amelyek bátorítják és megerősítik a kábítószereket nem fogyasztó fiatalokat, illetve népszerűsítik a szermentes életformát. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés által elért tanulók aránya 2020-ra érje el az 100%-ot. 30


2014‐2020

• A megelőzési programok tervezése során fordítódjon kiemelt figyelem a család szerepének megerősítésére és a szülő szerepre való felkészülésre. A családnál megközelítést alkalmazó megelőzési programok évente legalább egyszer érjék el a gyermeket nevelő családok 20%-át. • Csökkenjen a kábítószereket kipróbáló, illetve alkalomszerűen használó serdülők adott korosztályon belüli aránya. A jelenlegi életprevalencia-értékek csökkenjenek 10%-kal. • 2020-ig alakuljon ki a gyermek- és fiatalkorúak addiktológiai ellátását szolgáló intézményrendszer a régióban amely a valós szükségleteknek megfelelően Szentesről is általános hozzáféréssel működik. (Szeged) • Javuljon a szenvedélybetegek egészségügyi és szociális ellátását biztosító intézményrendszer hozzáférhetősége. Törekedni kell arra, hogy 2020-ra közös működési indikátorokat használó, összehangolt, komplex ellátó rendszer megerősödjön. Fejleszteni kell az aktív megkereső és kezelésbe vonó technikákat alkalmazását.(utcai szociális munka, szórakozóhelyeken való segítő jelenlét) • A problémás szerhasználók és függők körén belül növekedjék a kezelésbe kerülők aránya, és törekedni kell a megfelelő ideig történő kezelésben tartásukra. A problémás szerhasználók és függők legalább 20%-ra kerüljön be valamilyen kezelési programba, az alkoholproblémával küzdőket is beleértve. • Az ellátás minőségének és hatékonyságának értékelése érdekében törekedni kell a minőségbiztosítási követelményrendszer kialakításra és alkalmazására. Csak megfelelő szakmai ajánlással rendelkező és monitorozott egészségfejlesztési programok valósulhassanak meg Szentesen, a köznevelési intézmények tevékenységét is beleértve. Az egészségügyi és szociális szolgáltatók a vonatkozó szakmai irányelvek alapján végezzék tevékenységüket, és a szolgáltatók mindegyiknél történjen rendszeres klinikai vagy szociális intézményi minőségbiztosítási audit. • A rendelkezésre álló források és szervezeti keretek között növelni kell a rendőrségi fellépés hatékonyságát. Ezzel összefüggésben Városi Rendőrkapitányságtól az ez idáig meg szokott évente beszámolót kell kérni a kábítószer-terjesztéssel összefüggő bűnügyi helyzetről, a felderített bűncselekmények számáról az elfogott elkövetőkről, továbbá az évben elért eredményekről. • Erősödjék a Kábítószer Egyeztető Fórumok (KEF) helyi szerepvállalása és koordinációs tevékenysége. A Szentesi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum hatókörét a Nemzeti Drogellenes Stratégia ajánlásának megfelelően 2020-ig 31


2014‐2020

járási hatókörűvé kell tenni, a kormányhivatalok, helyi önkormányzatok, egyházi és civil szereplők, valamint a köznevelési intézmények, és érintett egészségügyi és szociális ellátók részvételével. • Javuljon az ágazatok közötti, illetve a helyi szintű együttműködések hatékonysága. Az iskolán kívüli drogmegelőzési programokon belül legalább 25%-ot érjen el a többszektorú megközelítést alkalmazó egészségfejlesztési programok aránya. A helyi államigazgatási döntések során rendszerszerűen vegyék figyelembe a lelki egészség érdekeit ennek érdekében valamennyi szinten végezzenek hatásvizsgálatot. IX.

Egészségfejlesztés Kábítószer-megelőzés feladati

A Szentes Városi Drogellenes Stratégia középpontjában az egészség a testi, lelki szociális jólét áll ahhoz, hogy ezek az értékek a gyakorlatban megvalósulhassanak szükséges a személyes és közösségi erőforrások fejlesztése és a megfelelő infrastruktúra biztosítása, elsősorban a családokban a köznevelési intézményekben, az interneten és más médiumban, a szabadidő-eltöltés és a sport szinterein, a gyermekvédelmi intézményrendszerben, illetve speciális szükségletű csoportokban. Feladatok az egészségfejlesztésben: • Szakmák közötti együttműködés nyomán egészségfejlesztésre épülő folyamatok további ösztönözése, a köznevelési intézményekben folyó egészségfejlesztés rendszerszintű megvalósítása. • A kapcsolati kultúra fejlődését, a kölcsönös bizalom erősödését, az önazonosság elmélyülését és a közösség iránti felelősségvállalást szolgáló programok kidolgozása és támogatása. • A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF) alkalmasnak kell lennie helyi programok és akciók kezdeményezésére, tervezésére, értékelésére, a helyi közösség valós szükségleteire épülő egészségfejlesztési tevékenység összehangolására. • Célkitűzés a KEF-ek munkájának hatékonyabbá tétele, hatókörük kiterjesztése, az önkormányzat szerepének és felelősségvállalásának erősítése, továbbá a kormányhivatalokkal való együttműködés erősítése, kereteinek kialakítása. • A köznevelési intézményekben, és kollégiumaikban életkor-specifikus képzési programok támogatása, amelyek segítik a szülői szerepre való felkészülést, a családi élet iránti elköteleződést és felelősségvállalást. • Kívánatos, hogy ilyen kezdeményezések iskolán kívül, a szabadidő-eltöltés, a szórakozás különböző színterein is megvalósuljanak, főleg a fiatalok által látogatott helyszíneken, illetve az általuk szervezett alkalmakon.

32


2014‐2020

• Szükséges olyan szabadidős programok támogatása, amelyek közös kulturális, művészeti, sport és közhasznú tevékenységek által a felnőtt társadalom pozitív részvételét erősítik a fiatalok életében, elősegítve a generációk közötti pozitív mintaadás lehetőségét, az értékszemlélet formálásának lehetőségeit. • Mivel a társadalmilag, kulturálisan hátrányos helyzetű szülők jelentős része a szokványos színtereken alig vagy egyáltalán nem érhető el, bevonásuk érdekében speciális programokat kell biztosítani. • A helyi médiában is indokolt a családi élet témakörének hangsúlyosabb megjelenése, különös tekintettel a hétköznapi konfliktusok, kapcsolati problémák hátterének és kezelési módjainak bemutatására. • képzések, továbbképzések révén a mentálhigiénés szemlélet egyre inkább váljon az egészség-, a szakmai, illetve általában véve a kapcsolati kultúra szerves összetevőjévé. • A kábítószer-problémával kapcsolatos megelőzési tevékenységnek valamennyi színtéren és célcsoportban az egészségfejlesztés tágabb összefüggésében kell megfogalmazódnia. Egyaránt figyelni kell a társasközösségi feltételekre és hatásokra, illetve a személyre és annak környezetére. Különösen a nevelési-oktatási intézményi színtéren vannak már jelei, hogy a kábítószer-megelőzés szűkebb értelmezése helyett a programok középpontjába az egészségfejlesztés, az átfogó testi, lelki, szellemi, társadalmi jólét kerül. Helyi közösségek színtere • Ágazatok közötti együttműködésben a felelősségi körök és a megvalósítás kulcsszereplőinek rögzítésével épüljön ki a megelőző szolgáltatások rendszere. Törekedni kell a köznevelési intézményekben és egyéb színtereken a minőségbiztosítási rendszer keretében hitelesített megelőzési szolgáltatások kialakítására. • A KEF –civil szervezetek, egyházi és más helyi közösségek, illetve intézmények bevonásával –szervezze meg és hangolja össze a stratégiai célokat szolgáló megelőzési tevékenységet. • Továbbképzésekkel, szakmai konzultációkkal, az átjárhatóság és a delegálás folyamatosságának biztosításával (különösen a célzott és javallott megelőzés területein) erősíteni kell a szociális, a gyermekvédelmi és egyes esetekben az egészségügyi ellátó intézményrendszernek a helyi stratégiához való kapcsolódását. A felépülő, illetve felépült szenvedélybetegek önsegítő csoportjai továbbra is kapcsolódjanak be a különböző megelőzési programokba, mivel ők személyes példájukkal, tapasztalataikkal jelentős hatást fejthetnek ki a helyi közösségre. (Azonban vigyázni kell, hogy példájuk ne legyen kontra produktív) 33


2014‐2020

• A helyi közösség a veszélyeztetett, sérülékeny személyek és csoportok számára biztosítsa a célzott megelőző beavatkozás igénybevételének lehetőségét. • A helyi közösség a függőnek nem minősülő, de problémás kábítószerhasználat jeleit mutató személyek számára biztosítsa a javallott megelőzés, a szakszerű beavatkozás, illetve kezelés igénybevételének lehetőségét, továbbá támogassa a családtagokat és a hozzátartozókat. Családi színtér • Váljanak széleskörűen elérhetővé a családok problémáinak észlelését, kezelését elősegítő komplex családgondozási szolgálatok és szolgáltatások (pl. védőnői családgondozás, családkonzultáció, családterápia, mediáció, nevelési tanácsadás). • A helyi egészségfejlesztési és megelőző programok tervezésekor és megvalósításakor figyelembe kell venni a családok kulturális hátterét, szociális helyzetét, egészségismereti szintjét, illetve egyéb sajátosságait. • A családi színtéren zajló egészségfejlesztési tevékenységek keretein belül elengedhetetlen azon szabadidő-szervezési közös célok megjelölése is, és azon tevékenységi formák lehetőség szerinti és az ismert tudományos bizonyítékoknak megfelelő beépítése, élénkítése, amelyek közös tevékenységek formájában erősítik az idősebb generációk pozitív részvételét a fiatalok hétköznapjaiban. • A közösségi ellátási formákat a szenvedélybetegeken kívül hozzátartozóik számára is elérhetővé kell tenni. • Az érintett családok támogatása érdekében bővíteni kell a különböző segítő szolgálatok közötti konzultációs lehetőségeket. Köznevelési intézményi színtér Az intézmények az egészségfejlesztés és a célzott megelőzés kiemelt színterei, ahol szükség van e tevékenységek megvalósítására és folyamatos fejlesztésére, a minőségbiztosítási követelmények megfogalmazására és következetes érvényesítésére. Támogatni kell az intézmények szocializációs feladatainak hatékonyabb ellátását szolgáló folyamatokat, amelyekkel párhuzamosan a kábítószer-használat megelőzését közvetlenül szolgáló intézkedések hatékonysága is növekszik. Ennek legfőbb feltételei: • a szociális és szocializációs konfliktusok kezelésében illetékes segítő szakmák jelenlétének növelése a köznevelési intézményekben, • az iskola-egészségügyi ellátás feladatköréhez kapcsolódó módszerek, tevékenységek folyamatos fejlesztése, az alapellátás és az iskolai egészségügyi szolgálat együttműködésének javítása, • szoros együttműködés a társadalmi bűnmegelőzés és a köznevelési terület között, 34


2014‐2020

• a tanórán kívüli tevékenységek tartalmasabb, változatosabb megszervezése, tekintettel arra, hogy ezek a tevékenységek a közvetlen befolyásolás eszközeinél nagyobb hatással vannak a tanulók életvitelének és értékválasztásainak alakulására. • A már működő egészségnevelési programok fejlesztése, akkreditálása. (Vöröskereszt). • A már működő bűnmegelőzési programok fejlesztése. Kortárscsoportok, ifjúsági közösségek színtere • A megelőzés, az ártalomcsökkentés és a kínálatcsökkentés egyaránt fontos elemeként a zenés, táncos szórakozóhelyek bevonása és érdekeltté tétele a fiatalok biztonságosabb szórakoztatásában, a biztonságos szórakozás feltételeinek megteremtése a szórakozóhelyek személyzetének képzésével, a szórakozóhelyeken támogató szolgáltatások biztosításával, valamint az ezzel kapcsolatos követelmények következetes ellenőrzése. • Világosan rögzíteni kell a felelősségi szinteket a különböző kereskedelmi létesítményekben és szórakozóhelyeken tartózkodók egészségének megóvásával, illetve a kábítószer-fogyasztás megakadályozásával kapcsolatosan. Biztosítani kell a követelmények betartatását. • Támogatni kell alternatív szabadidős programok szervezését és olyan helyszínek kialakítását, ahol ezek a programok helyet kaphatnak (pl. Közösségi térek stb.). • A zenés-táncos szórakozóhelyeken zajló megelőzési és ártalomcsökkentő programok, illetve a lakótelepeken, szegregált városrészekben és azok környékén működtetett célzott megelőzési programok módszertanának fejlesztése és nyomon követése. • Törekedni kell a kortárssegítő hálózat megerősítését. Képzések. Média színtér • A világhálón és a kereskedelmi kommunikáció egyéb színterein a kábítószerfogyasztást ösztönző tartalmak visszaszorítása, a meglévő internetfigyelő szolgálatok erősítése, tevékenységük bővítése. • A kábítószer-termesztés és használat legkülönbözőbb segédeszközeit árusító üzletek ellenőrzése, e termékek árusításának, reklámjának visszaszorítása. • Az infokommunikációs technológiai eszközök, elsősorban az Internet nyújtotta lehetőségek megelőzési, tanácsadási és terápiás célú felhasználásának támogatása. A szolgáltatásokhoz szükséges szakismeretek és képességek átadása, illetve fejlesztése képzéseken és tovább képzéseken. Növelni kell a felelősséget tükröző, előítéleteket oldó, szolidaritásra és cselekvésre ösztönző 35


2014‐2020

médiaprogramok számát, illetve a kábítószer-problémák háttértényezőit, megelőzési és kezelési lehetőségeit bemutató médiatartalmak támogatását. • A megelőzés és kezelés lehetőségeiről történő tájékozódás megkönnyítése érdekében a droghasználókkal közvetlenül és közvetett módon foglalkozó szervezetek működésére s elérhetőségére vonatkozó adatok gyűjtése, értékelése és terjesztése büntetés helyett kezelés” intézménye. XI.

„büntetés helyett kezelés” (a hétköznapi nyelvhasználatban: az elterelés) • a megelőzési és kezelési tevékenység fontos intézménye, amely az esetek döntő többségében még nem függő szerhasználókra irányul, mégpedig olyan sajátos életkorban, amikor az önismeretet és a problémamegoldást fejlesztő tanácsadásban nagy lehetőségek rejlenek. Az elterelés lehetőségének igénybevétele akkor érheti el valódi célját, ha az elterelés nem ad lehetőséget újabb visszaélésekre, eredményei pedig nyomon követhetők. • A kábítószereket kipróbáló, illetve alkalomszerűen használó serdülők adott korosztályon belüli, életprevalencia-értékben jelenleg mért aránya 10%-kal csökkenjen. Városi szinten is be kell vezetni a megelőző, felvilágosító programok minőségbiztosítási rendszerét. Csak szakmai ajánlással rendelkező és minőségbiztosítási rendszert tartalmazó egészségfejlesztési programok valósulhassanak meg városunkban, beleértve ebbe a köznevelési intézmények tevékenységét is. • Történjék meg az elfogadásra kerülő, a lelki egészség fejlesztését, az alkoholprobléma és más viselkedési függőségek kezelését érintő helyi stratégiák (egészségterv, ifjúsági cselekvési, esélyegyenlőségi terv stb.) és programok drogellenes stratégiával való összehangolása. • A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) helyi szerepvállalásának és koordinációs tevékenységének erősítése.

X. Kezelés, ellátás, felépülés feladatai A felépülés központú ellátás célja a kliens egészségi állapotának javítása, illetve helyreállítása (a tartósan szermentes életet célul kitűzve), továbbá a társadalomba történő reintegráció elősegítése. A felépülés-központú szemlélet a szerhasználó és a segítő intézményrendszer első találkozásánál megjelenik, és végigkíséri a kliens útját az ellátórendszerek között, fontos része a kábítószer-függőségre jellemző gyakori visszaesések megelőzése, illetve megfelelő kezelése. A különböző szakterületeken működő szolgáltatások által nyújtott ellátások egymásra épülése, a szolgáltatások területi lefedettségének összehangolása fontos eleme ennek. A szolgáltatások szakmai tartalmának összehangolása és a párhuzamosságok megszüntetése javítja a rendszerszintű hatékonyságot. Az egyes ellátástípusok közötti, intézményi határokon átívelő betegutak során az ellátáshoz való jog fokozott védelme, a 36


2014‐2020

kliensek úttévesztésének megelőzése, kezelésben tartása és követése különösen fontos. Korai kezelésbe vétel A kábítószer-fogyasztás kezdeti szakaszában a korai beavatkozás (intervenció) hatékony eszköz arra, hogy kivédje a függőség kialakulását és a súlyosabb szövődményeket. A beavatkozási módszerek általában egyszerűek, előnyük éppen a széles körű alkalmazhatóság, továbbá az, hogy hatásuk a problémás szerhasználat korai szakaszában jelentkezik. Ennek megvalósítása érdekében: • Elő kell mozdítani a célzott beavatkozások, illetve a javallott megelőzési tevékenységek alkalmazását az egészségügyi ellátórendszer azon intézményeiben. • A korai beavatkozás lehetőség szerint a család bevonásával, segítésével történjék, mivel a családtagokra is kiterjedő munka lényegesen hatékonyabb. Kezelő-ellátó rendszer • Annak érdekében, hogy az érintett betegek egyszerűbben és gyorsabban hozzájussanak az állapotuknak leginkább megfelelő kezeléshez, az addiktológiai ellátásban részt vevő intézményeknek szorosabban együtt kell működniük. • A kezelő-ellátó rendszerek lehetőleg működjenek együtt a helyben megvalósuló családi, közösségi kezdeményezésekkel és a felépülő szerhasználók önsegítésen alapuló programjaival. • A járóbeteg és fekvőbeteg-ellátás mellett fejleszteni szükséges a szenvedélybetegek szociális is. • A szociális ellátásokban a szolgáltatási szektor fejlesztése –különös tekintettel a lakosság közeli ellátásokra és a mobil szolgáltatásokra –hatékonyan segíti a kezelésbe jutást és a felépülést. • Fejleszteni kell a megkereső tevékenységet, elő kell segíteni az alacsonyküszöbű programokba való könnyebb és stigmatizáció-mentes bekapcsolódást. Ezek az ellátások mintegy „első lépcsőként” illeszkedjenek a felépülés-központú programokhoz. mivel számos szerhasználó éppen ezeken az ellátó helyeken jelenik meg először. Ezeken a helyeken lehet a legjobban kiszűrni a rászorulókat. • .A drogproblémákkal küzdők ellátásában dolgozó egészségügyi, szociális és más szakemberek számára a hatékonyabb munkamegosztás és munkavégzési körülmények érdekében egy képzési/továbbképzési lehetőségeket és új kompetencia kialakítást magában foglaló szakmai célrendszer kialakítása szükséges a szakterületen jelentkező szakemberhiány csökkentése érdekében. Speciális csoportok, sajátos problémák 37


2014‐2020

• Az ellátórendszer jelenleg nem képes megfelelni a gyermek-és fiatalkorú problémás kábítószer-fogyasztók, kábítószerfüggők speciális szükségleteinek. Ez a járóbeteg-, a fekvőbeteg-, illetve a rehabilitációs ellátásokra egyaránt vonatkozik. A probléma megoldását a gyermek-és fiatalkorúak járó-és fekvőbeteg- ellátását, rehabilitációját és reszocializációját végző, a szükséges szakmai és infrastrukturális feltételekkel rendelkező intézményhálózathoz való szentesről való hozzáférés jelenti. Ennek érdekében tovább kell erősíteni a városi intézmények szakmai kapcsolatát a Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrummal, hiszen 2014 őszen Magyarországon elsőként komplex ifjúsági ellátást biztosító intézmény kezdi el működését. • Szélesíteni kell a különböző speciális szükségletű szerhasználók számára szolgáló kezelő-ellátó, utánkövető-gondozó programok kínálatát, különös tekintettel a kisebbségi csoporthoz tartozókra, szegrágátrumokban élő csoportokra, a hajléktalanokra, a várandós nőkre, a fertőző betegségben szenvedőkre, a szerfüggő gyermeket nevelő szülőkre, a fogyatékkal élőkre, valamint a társult pszichiátriai betegségben szenvedőkre. Szükséges a veszélyeztetett személyek azonosítására alkalmas szűrővizsgálatok bevezetése és alkalmazása.

XI.

Feladatok a kínálatcsökkentés területén • A nyomozati munka támogatása és az eljárások felgyorsítása érdekében tovább kell fejleszteni a szakértői háttér személyi állományát és technikai felszereltségét. • A kábítószer-bűnözés elleni rendőri egység fejlesztése során a multidiszciplináris (gazdaságvédelem, informatikai környezetben megvalósuló) fellépést lehetővé tévőképességek további bővítése, a rendelkezésre álló technikai eszközök és felszerelések fejlesztése, a helyi-területi rendőri szervek felé a szakirányítás erősítése szükséges. • El kell végezni az új pszichoaktív anyagok vonatkozásában 2012benelfogadott szabályozás utólagos hatásvizsgálatát, és a következtetések alapján fejleszteni kell a jogszabályi kereteket és/vagy a gyakorlati alkalmazásukat. • A társadalmi bűnmegelőzés eszközrendszerére, jelenlegi és majdani kapacitásaira mind a kereslet-, mind a kínálatcsökkentés kapcsán támaszkodni kell. • Erősíteni kell az önkormányzatokkal való együttműködést, szerepvállalásukat a területükön folyó kábítószer-forgalmazás elleni fellépésre. • Elsősorban a kábítószer-terjesztésre lehetőséget adó kereskedelmi és szolgáltatási egységek irányában aktívan alkalmazni kell a szervezett bűnözés elleni fellépés adminisztratív megközelítését a jogsértő cselekmények 38


2014‐2020

•

•

• • •

ellehetetlenítése, a bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetve az elkövetők felelősségre vonása során. A visszaélések lehetőségének csökkentése és az illegális felhasználás elleni hatékony fellépés érdekében tovább kell fejleszteni a hatósági ellenőrzés személyi állományát és technikai felszereltségét. A kábítószer-fogyasztással összefüggő közlekedési és munkabalesetek számának csökkentése érdekében fokozni kell a célzott közúti ellenőrzéseket, és meg kell teremteni a balesetet okozó gépkocsivezetők szűrésének lehetőségét, valamint bővíteni kell a munkavégzés során a kábítószeres befolyásoltság megelőzését célzó tevékenységet. Folytatni kell a szórakozóhelyek ellenőrzésének eddigi gyakorlatát. A kábítószer-fogyasztás szempontjából érintet közterületek fokozottabb ellenőrzése indokolt. Tovább kell fejleszteni a közterületeken elhelyezett térfigyelő kamerák számát.

.

XII.

A megvalósulás feltételei: emberi és társadalmi erőforrások

Nyomon követés és értékelés Szentes Város Drogellenes Stratégiájának megvalósulását –az érintett igazgatási, illetve szakmai szereplők véleményének megismerésével – folyamatosan nyomon kell követni, hogy pontosan meg lehessen ítélni a beavatkozások és intézkedések hatékonyságát, az esetleges módosítások szükségességét. Előre rögzített módon és keretek között rendszeresen (évente) gyűjteni kell a kábítószer-probléma alakulását, illetve a Drogellenes Stratégia hatékonyságát jelző legfontosabb mutatókat. A feladatot továbbra is Kábítószerügyi Egyezető Fórum látja el. Ennek érdekében helyi adatokat gyűjt és feldolgozza azokat, helyi felméréseket kezdeményez és valósít meg. Képzés, továbbképzés A kábítószer-problémára adott helyi válaszok sajátos ismereteket, illetve az alkalmazásukhoz szükséges készségeket követelnek meg. Az újszerű feladatmegosztás legfontosabb elemeinek és az hozzájuk kapcsolódó ismereteknek meg kell jelenniük a pedagógusok, az orvosok, a pszichológusok, a jogászok, a rendészeti, illetve médiakommunikációs szakemberek, a védőnők és a szociális munkások, továbbá a lelki egészséggel kiemelten foglalkozó szakemberek továbbképzési programjaiba. Lehetőség szerint minél több elkötelezett szakember továbbkésését kell biztosítani. A helyi együttműködések koordinációja 39


2014‐2020

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok tevékenysége helyi szinten összehangolja közösség és az együttműködés, a megelőzés és gyógyítás, a rehabilitáció és a kínálatcsökkentés szervezeteinek és intézményeinek munkáját. Egységes szakmai és módszertani szemlélet megvalósításával a helyi szinten megvalósuló kábítószermegelőző és -kezelő tevékenységet irányítja, ésszerűsíti a helyi szükségletek feltárásával és az ezekre épülő stratégiák kimunkálásával. Ezek alapvetően nem programok megvalósítását végző szervezetek, hanem a szakmai együttműködést segítő fórumokként értelmezhetők. A Fórumok működésében az önkormányzati, a helyi társadalmi szervezetek és a kormányhivatalok által felügyelt szervezetek egyaránt fontos szereplők. A közigazgatási szervezetek és a kábítószer-használat elleni fellépésben közreműködő civil, egyházi szolgáltatók közötti partnerségnek, mint alapelvnek az érvényesülését a megnövekedett állami felelősségvállalással működő struktúrában is biztosítani kell. Fontos feladat a KEF kezdeményező szerepének erősítése, a koordinációban szerepet vállalók számának növelése és motiváltságuk fenntartása.

Szentes Városi Drogellenes Stratégia nyomon követéséhez szükséges legfontosabb indikátorok Indikátor

Indikátor rövid leírása

Indikátor gyűjtését /elsődleges adatgyűjtését végző szervezet

Tiltott szerek fogyasztása a felnőtt populációban

A legfontosabb tiltott Dr. Bugyi István Kórház szerek fogyasztásának Drogambulancia jellemzői (pl. élet-, elmúlt évi és elmúlt havi pervalencia) a felnőttek körében, különösen fiatal felnőtt (18-34 éves) korcsoportban.

Tiltott szerek fogyasztása a fiatalkorúak körébenESPAD

A legfontosabb tiltott szerek fogyasztásának jellemzői (pl.élet-, elmúlt havi és elmúlt évi pervalencia) a fiatalkorúak körében.

(Corvinus Egyetem) és az Országos Egészségfejlesztési Intézet közreműködésével

Illegális szerfogyasztás miatt kezelést kezdők

Dr. Bugyi István Kórház

Kezelési Igény Indikátor

Helyi szinten a Családsegítő Központ közreműködésével.

40


2014‐2020

száma és jellemzői.

Drogambulancia

Kábítószer fogyasztással összefüggő fertőző betegségek (DRID)*EMCDDAkulcsindikátor

A kábítószerek fogyasztásával kapcsolatban megjelenő fertőző betegségek éves új esetei és előfordulásuk (Hepatitis B és Cm HIV, további tbc, egyes nemi úton terjedő betegségek).

Dr. Bugyi István Kórház Drogambulancia

Tiltott szerek fogyasztása egyes kockázati csoportokban

Az illegális szerfogyasztás miatt leginkább fenyegetett csoportok körében mért pervalencia értékek: élet-, múlt évi, múlt havi és stb. Legfontosabb csoportok és színterek: nevelőintézeti/ gyermekvédelmi ellátásban részesülők, hajléktalanok, éjszakai szórakozóhelyek.

Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és kapcsolattartó Központ által koordinált célzott kutatások.

Kezelésben lévők esetazonosítóval történő adatgyűjtése (TDIprevalencia és szubsztiuciós adatgyűjtés)

Azon személyek száma és jellemző, akik a tárgyévben illegális szerfogyasztással összefüggésben kezelésben vettek részt, beleértve ebbe a helyettesítő (szubsztiuciós) kezelésben részt vetteket is.

Kábítószer-bűnőzéssel összefüggő bűnüldözési adatok

Az ismertté vált- - a kábítószerekkel kapcsolatosbűncselekmények száma és az elkövetők jellemzői.

Helyben: Családsegítő Központ koordinálásával • Rigó Alajos Gyermekotthon • Drogambulancia • Szenvedélybeteges közösségi ellátása -


-

dr. Farkasinszky Teréz Ifjúsági drogcentrum Szeged

Szentesi Rendőrkapitányság

41


2014‐2020

Kábítószer-lefoglalások

A lefoglalási események száma és a lefoglalt kábítószerek mennyisége


Lefoglalt kábítószerek összetétele, koncentrációja, tisztasága

Az utcai forgalomba kerülő, illetve lefoglalt kábítószerek összetétele, esetleges szennyezettsége, hatóanyag tartalma


Új pszichoaktív anyagok (dízájner dorogok) magyarországi megjelenése, korai jelzőrendszer

A nemzetközi kábítószer és pszichotrop egyezmények hatálya alá nem tartozó ún. új szintetikus szerek megjelenése Magyarországon.

Országos Addiktológiai Centrum/ és Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ/ Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet/ Országos Rendőr-főkapitányság/ Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek/ Nemzeti Adó és Vámhivatal

Kábítószerekkel kapcsolatba hozható közlekedési bűncselekmények, szabálysértések, balesetek száma

A kábítószer-fogyasztás közlekedésbiztonságra gyakorolt hatásainak indikátora


Általános megelőzési lefedettség mértéke iskolákban

Teljes körű iskolai egészségfejlesztést (életkornak és érettségnek megfelelő szerfogyasztást megelőző programokat is beleértve) megvalósító iskolák és tanulóik száma, a programok tartalma, az elért célcsoportok jellemzői.

-

Köznevelési Intézmények.

-

KLIK

Célzott és indikált prevencióban történő

A megjelölt megelőzési programokban résztvevő,

-

Családsegítő Központ

-

Rigó Alajos 42


2014‐2020

részvétel mértéke

illetve célzott szolgáltatásokban részesülő tanulók száma, a programok száma, tartalma.

Gyermekotthon -

Cigány Nemzetiségi Önkormányzat

Helyi együttműködések, kezdeményezések

Az aktivitás KEF meghatározott mértékét - Családsegítő Központ elérő Kábítószerügyi Egyeztető Fórumban - Vöröskereszt (KEF) szerepet vállaló - Egészségügyi szerveztek száma. A megelőző, és drogmegelőzés szakmai bűnmegelőzési támogatásában, programokat szervezésében érdemben megvalósító részt vevő civilszervezetek Egészségfejlesztési, bűnmegelőzési, - Szentesi programok száma (EFI) Rendőrkapitányság száma

Kezelő-ellátórendszer adatai

Az illegális KEF szerfogyasztókat (is) - Dr. Bugyi István ellátó egészségügyi és Kórház szociális intézmények, Drogambulancia szervezetek száma. A programok száma, - Szentesi Családsegítő forgalmi adataik, Központ szolgáltatások, - Független Egyesület hozzáférhetőség, finanszírozási adatok, a - Kékkereszt Egyesület munkatársak létszáma, a szakképzettségre - Dr. Farkasinyzky Teréz vonatkozó adatok Ifjúsági Drogcentrum, Szeged

Ártalomcsökkentő tevékenység

Az illegális KEF szerfogyasztók célzott - Dr. Bugyi István kockázatcsökkentésével Kórház foglalkozó Drogambulancia (ártalomcsökkentő) 43


2014‐2020

intézmények, szervezetek száma. A programok száma, forgalmi adataik, szolgáltatások jellemzői, hozzáférhetőség, éves finanszírozási adatok

-

Szentesi Családsegítő Központ

-

Független Egyesület

-

Kékkereszt Egyesület

Dr. Farkasinyzky Teréz Ifjúsági Drogcentrum, Szeged Büntetőeljárás alternatívájaként kezelésbe lépők, ilyen programokat befejezők száma.

Az úgynevezett elterelés valamely programjában részt vevők száma, illetve az ilyen programok száma és módszertani jellemzői.

Média Tartalmak

A kábítószer jelenség tükröződése az írott és elektronikus sajtó mérvadó és rögzített mintájában, a közlések tematikai megoszlása, a jelenség iránti jellemző viszonyulásmódok, illetve a közösség válaszkészségének/ válaszképességének tükröződése.

-


-


KEF

44


2014‐2020

Szentes Városi Drogellenes Stratégia készítésekor fennálló szakmapolitikai környezet gyorsértékelés SWOT-módszerrel. Erősségek -

A Szentes város rendelkezik a kábítószerügyi szakmai kapacitásokkal, valamint számos városon kívüli szakmai kapcsolat is segíti a szakmai döntéshozatalt.

-

Magyarország 2000 óta rendelkezik nemzeti drogstratégiával. Szentes Városa 2003 óta rendelkezik helyi stratégiával.

-

-

-

-

-

2000 óta a városban kialakult a kábítószer-probléma megismeréséhez szükséges intézményi infrastruktúra és gyakorlat. A 18. év alatti korosztály körében két, nemzetközi standardok alapján végzett (ismétlődő) vizsgálat is történt az elmúlt másfél évtized során (ESPAD) A felnőtt lakosságra kiterjedő vizsgálatok vonatkozásában is van kutatási tapasztalat. Elsősorban a drog-problémával küzdőkről rendelkezünk információkkal. (két vizsgálat is történ az elmúlt 5 évben) A szociális és egészségügyi területeken kiépült és folyamatosan szélesedett ellátások köre az elmúlt 15 évben. Az ellátórendszer működésének

Gyengeségek -

A különböző ágazatokhoz tartozó intézkedések, intézmények között további javítandó az együttműködési készség (oktatás/ képzésmunkaügy-szociális ágazat-egészségügy).

-

Egyes szakterületek kiemelt problémakörök (devianciák, függőségek, betegségek) kezelésére nem rendelkezünk érvényben lévő stratégiával.

-

A már meglévő, különböző szakterületi stratégiák, illetve cselekvési terveik összehangolása csak részben valósul meg,

-

2007 után nem készült a felnőtt lakosság szerfogyasztására irányuló felmérés.

-

Az ellátórendszer egyes elemi hiányoznak (pl. gyermekaddiktológiai és rehabilitációs ellátás).

-

Gyenge a drogstratégia helyi szintű) döntéshozói beágyazottsága.

-

Az egyes szolgáltatási formák esetében nincs egységes szakmai iránymutatás.

-

A formásallokáció a legtöbb esetben csak lassan tudja követni 45


2014‐2020

keretei jogilag szabályozottak. -

A KEF keretei között éves gyakorissággal kerülnek rögzítésre az intézmények és szervezetek adatai.

-

A területen tevékenykedő szervezetek között kialakult az együttműködés rendszere.

az ellátórendszerben jelentkező változó szükségletek forrásigényét. Ez többek között nehezíti az egyes ellátási formák szinten tartását, fejlesztését. -

A közösségi felelősségvállalás továbbra is fejlesztésre szorul. Gyakori a szereplők felelősség hárítása.

-

Segítők szakmai felkészültségüket nem tartják megfelelőnek.

Lehetőségek -

-

Nemzeti Drogellenes Stratégia szempontjából kiemelten jelentős ágazati területek közül egy minisztérium irányítása alá tartozik (oktatás/ képzésszociális-egészségügy), mely a helyi szintű intervenciókat is segíthetik. Folyamatban van az egyes szakmai fogalmi keretek újragondolása (ágazatok közötti, ágazaton belüli párbeszéd), az egyes szakmai folyamatok szabályozása.

Veszélyek -

A drogfogyasztással kapcsolatos elfogadó attitűdök (elsősorban a fiatalok, fiatal felnőttek vonatkozásában) szélesebb körben elterjedhetnek a társadalomban.

-

A drogfogyasztókkal szembeni (elsősorban a felnőtt lakosság részéről megjelenő) túlzott társadalmi előítélet ronthatja egyes beavatkozások hatékonyságát.

-

A területen működő önkormányzati és társadalmi szervezetek túlnyomó részt forráshiánnyal küzdenek.

-

Számos jó gyakorlat létezik a civil és egyházi területen.

-

Az Európai Unió és Magyarország rendelkezik drogstratégiával és kapcsolódó akciótervvel (iránymutatás az uniós tagállamok számára).

-

A kábítószerügyi feladatok jelentős része pályázati forrásból működik. Tapasztalatok szerint ezek estlegessége veszélyezteti a már működő szolgáltatásokat.

-

A nemzetközi és hazai kapcsolatrendszerből számos jó gyakorlatot, működő technikát

-

Gyorsan változik az illegális szerek fogyasztási mintázata. Újabb és újabb szerek jelennek 46


2014‐2020

megismerhetünk. -

Aktív társadalmi, nem kormányzati szereplői vannak a hazai és a helyi kábítószer-politikának.

-

Az infokommunikációs technológia kulcsszerepet tölt be a közbeszéd témái, a beállítódások, vélemények, ítéletek, az értékvilág, és az életmód alakításában

-

A Korai Jelzőrendszer létfontosságú az újonnan megjelenő „legális” szerekre reagáló ellátórendszeri és büntetőjogi lépések megtételéhez.

-

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok működési tapasztalatai hozzájárulhatnak a drogstratégia helyi szintű, döntéshozói begyágyazódásának erősítéséhez.

meg a drogpiacon. -

Egyes területeken például gyermekpszichiátria, gyermekaddiktológia szakember és intézményi hiány mutatkozik

-

A „függőség kultúrája”, a negatív társadalmi minták (pl. széles körben elfogadott alkoholfogyasztás, dohányzás).

-

Helyi szinten egyes társadalmi csoportok esetében hiányoznak azok a hatékony módszerek, melyek elég rugalmasan tudnának reagálni az új szerek megjelenésére, terjedésére.

47


2014‐2020

SZENTES VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA 2014-2020 2015. ÉVI CSELEKVÉSI TERV I. MEGELŐZÉS I.1. ÁLTALÁNOS MEGELŐZÉS FELADAT 1. Tájékoztató kiadvány megjelentetése 2. D.A.D.A új oktató beiskolázása 3.

Ellenszer program kiszélesítése

4.

Egészség Célkeresztben elsősegély oktató program óraszámának megemelés két drogmegelőzési tanórával 5. „Iskola rendőr,” és az „egy polgárőr-egy iskola” program folytatása 6. A megelőzés online felületeinek frissítése. 7. KEF helyi szakmai tanácskozás. 2015-2016 kihívásai. 8. Születés hete rendezvény keretében drogmegelőzési előadás 9. Közösségi tér közösségi és drogalternatíva programok biztosítása, szervezése. A közösségi programok kiajánlása. 10. Megkeresés esetén az iskolai megelőző előadások biztosítása.

HATÁRIDŐ 2015. április 30. 2015. szeptember 1. 2015. szeptember 1.

Városi rendőrkapitányság. Városi rendőrkapitányság.

2015. szeptember 1.

Képviselő-testület, Vöröskereszt.

2015. szeptember 1.

Városi rendőrkapitányság, Polgárőrség. Közösségi tér, Drogambulancia Közösségi tér.

2015. szeptember 1. 2015. április 27. 2015. május 22.

2015.május 31. Folyamatos

Folyamatos

11. Közbiztonsági Nap 2015. május 31. 12. „10 éves a Drogambulancia” 2015. október Szakmai nap. hónap I.2.CÉLZOTT ÉS JAVALLOTT MEGELŐZÉS 13. Szülői kompetenciafejlesztő csoport ismételt elindítása

FELELŐS Közösségi tér.

2015. szeptember 30.

Vöröskereszt, Drogambulancia, Közösségi tér. Közösségi tér.

Drogambulancia, Rendőrkapitányság, Közösségi tér. Közösségi tér. Drogambulancia.

Gyermekjóléti szolgálat 48


2014‐2020

14. Állami gondoskodásban élő Folyamatos fiatalok számára drog-megelőzési csoportfoglalkozások folyamatos biztosítása 15. Nyitott tornaterem program 2015. november folyatása. Péntek éjszakai 1.-2016. március sporttevékenység biztosítása. 1. 16. Elterelés jogintézményének Folyamatos keretében a megelőző felvilágosító szolgáltatás biztosítása. II. KÍNÁLATCSÖKKENTÉS 17. A terjesztői és kereskedői Folyamatos tevékenység visszaszorítása, felszámolására érdekében a nyomozói munka folytatása. 18. Kereskedelmi egységek Havonta minimum ellenőrzési gyakorlatának egy alkalommal folytatása. 19. Szórakozóhelyek ellenőrzési gyakorlatának folytatása.

Havonta minimum egy alkalommal

20. Közterületek ellenőrzési gyakorlatának folytatása.


Közösségi tér Drogambulancia, Gyermekotthon, Közösségi tér. Közösségi tér, Dr. Papp László Városi Sportcsarnok. Drogambulancia

Városi rendőrkapitányság.

Városi rendőrkapitányság, NAV, Megyei Kormányhivatal Rendőrkapitányság, Gyermekjóléti Szolgálat, Közterület felügyelet, Polgárőrség. Rendőrkapitányság, Gyermekjóléti Szolgálat.

III. KEZELÉS ELLÁTÁS 21. Drogambulancia szolgáltatásainak folyamatos biztosítása. 22. Kórházi szociális munka folyamatos biztosítása. 23. Ifjúsági rehabilitációs intézménylátogatás. Működési gyakorlat megismertetése a szentesi

Folyamos

Drogambulancia

Folyamatos

Gyermekjóléti Szolgálat

2015. november

Közösségi tér

49


2014‐2020

szakemberekkel. IV. CSELEKVÉSI TERV ÉRTÉKELÉSE 24. 2015. évi adatok összegyűjtése és feldolgozása, értékelése 25. 2015. évi beszámoló összeállítása, javaslatok megfogalmazása. 2016. évi cselevési terv elkészítése.

2016. március 31.

KEF

2016. április 30.

KEF

50

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 2014. évi beszámolója 2015. évi cselekvési terv Szentes Város Drogellenes stratégiájának megvalósulása érdekében.

A.) MEGELŐZÉS

I. 1.

ÁLTALÁNOS PREVENCIÓ Rendőrség Bűn- és Kábítószer megelőzési programjai.

A Szentesi Rendőrkapitányság évek óta kiemelten kezeli a bűnmegelőzési munkát, és a drogprevenciót. A Szentes Rendőrkapitányságon 2009 szeptemberétől önálló bűnmegelőzési előadó tevékenykedik. A 2014/2015-ös tanévtől kapitányság bűnmegelőzési előadója, mint iskolai bűnmegelőzési tanácsadói munkakörben teljesít szolgálatot a szentesi Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskolában. Ezen felül szintén e tanévtől kezdődően drog-prevenciós tiszti feladatot is ellát, melynek keretében telefonos ügyeletet és személyes fogadóórát tart a kábítószerekkel kapcsolatos rendőrségi szintű tájékoztatása végett. A feladat elsősorban a szülők megfelelő tájékoztatását, felvilágosítását, tanácsadását szolgálja. A D.A.D.A. program keretében 2014. évben is megvalósult az általános iskolás korosztály felvilágosító jellegű oktatását, mely feladatot ezen évben 1 fő- pedagógiai végzettséggel is rendelkező, de közterületi szolgálatot teljesítő egyenruhás - csatolt munkakörben végezte. A D.A.D.A program mellett „Az iskola rendőre” program végrehajtása során 10 általános iskolában folyamatosan tartottak bűnmegelőzési, baleset-megelőzési előadást az iskola rendőrök. Azon iskolák környékén, melyek közvetlen környezetének közlekedési helyzete, megközelítése veszélyforrást rejthet, ezen évben meghirdetett ” Egy iskola – Egy polgárőr „mozgalom összehangolása végett ezen intézményeknél az oktatás kezdetének és befejezésének időpontjában fokozott rendőri jelenlétet biztosítottunk a polgárőrök bevonásával. A kapitányság bűnmegelőzési előadója, iskolai bűnmegelőzési tanácsadója 2014. évben Szentes város területén lévő általános és középiskolákban drog-prevenció keretében összesen 31 előadást tartott a kábítószerek, új pszichoaktív anyagok jellemzőiről, megjelenési formáiról, veszélyeiről, a fogyasztásuk és tartásuk büntetőjogi vonatkozásaival kapcsolatban. Ezen felül "iskolán belüli erőszak, közlekedési ismeretek témakörébe is tájékoztatást kaptak a diákok a kifejezetten iskolákban előforduló erőszakos cselekményekről, a fiatalkorúak elleni büntetőeljárás speciális szabályairól, valamint arról, hogy mi minősül diákcsínynek és mi bűncselekménynek.

1

Cselekvési tervben megfogalmazott feladatok: D.A.D.A. program fejlesztése. 2015. évben a D.A.D.A. oktatói képzésre újabb rendőrségi munkatárs beiskolázása. Ellenszer program: 2014-2015 tanévben egy helyen egy osztályban került bevezetésre az ellenszer program. 2015-2016 tanévben a Zsoldos Ferenc Szakiskolában, több osztályban is elinduljon el a program. Szakember esetén az érdeklődő középiskola számára is biztosítani kell a programhoz való csatlakozás lehetőségét. Felelős: Szentesi Rendőrkapitányság Határidő:2015. szeptember 1. 2.

Családsegítő Központ, Közösségi tér

2014. május - szeptember-október - november. Bartha János Kertészeti Szakközépiskola. Prevenciós előadássorozatot valósítottuk meg az alábbi területekre koncentrálva: - Legális szerek. - Új pszichoaktív szerek. - Helyi tendenciák és ellátórendszer. - A szerhasználat büntetőjogi következményei. A programra a középiskola pályázati úton teremtette elő a forrásokat. 2014. június hónapban a Fábiánsebestyéni Arany János Általános Iskola és AMI tematikus egészséghét rendezvényének keretében 7-8 évfolyamos diákok részére négy alkalommal drog prevenciós előadás tartása. Az előadások elsősorban az új pszichoaktív szerek veszélyeire, jogi következményeire, valamint a segítő szervezetek elérhetőségére hívták fel a diákok figyelmet. 2014-ben nyolc iskolai osztály élt a péntekesti osztályparti lehetőségével. Valamint 9 alkalommal rendhagyó drog-prevenciós osztályfőnöki órát tartottak a közösségi tér munkatársai. 2014-ben a Közösség tér által nyújtott lehetőséget 35 db érték és cél mentén szerveződött közösség vette igénybe, mely közösségeknek nagy szerepe van a droggal szembeni alternatívák felmutatásában. 2014-ben közösségi célú programokat 24 bejegyzett civil szervezet valósított meg a Közösségi térben, melynek éves forgalma 21344 fő, egy nyitvatartási napra jutó látogatók száma 72 fő volt. Jelentősen emelkedett azon fiatalok száma, akik napközben szervezett programokon kívül keresik fel a Közösségi teret. (egyre több magántanuló, vagy már nem tanköteles korú és az iskolarendszerből kikerült fiatal, akik már a délelőtti órákban felkeresik az intézményt). Napi átlag 20,4 fő. Cselekvési tervben megfogalmazható feladat: - Az általános megelőzés területén együttműködés az oktatási intézményekkel. Információ átadó előadásokon való részvétel. - Már több éve szorgalmazzuk, hogy a Vöröskereszt koordinálása mellett a 8. évfolyamon megvalósuló elsősegély tanfolyam oktatási óraszámának megemelését drog-prevenciós órák biztosítása céljából. Elsősorban a szerfogyasztás egészségügyi kockázataira és az új szerek veszélyeire fókuszálva. Előnye, hogy minden 8. évfolyamos azonos tartalommal részesül az 2

ismertekből, a gyorsan változó drogkínálat miatt az aktuális kockázatokra is képes felhívni a figyelmet. A beavatkozások hatása is mérhető. Pályázati források nélkül is megvalósítható, a prevenciós előadások a Drogambulancia és a Közösségi tér munkatársai tartják. Felelős: Közösségi tér, KLIK, Vöröskereszt, Képviselő- testület Határidő: 2015. szeptember 1. 3.

Drogambulancia megelőző tevékenysége

A Szentesi Drogambulancia munkatársai 2014-2015 tanévben az oktatási intézmények megkeresésére 13 drog prevenciós előadást tartottak diákoknak és a tantestületeknek a Bartha János Szakközépiskolában, a Horváth Mihály Gimnáziumban és a Középiskolás Kollégiumban. Az érdeklődő iskolai osztályok számára lehetővé tették, hogy intézménylátogatás keretében szerezhessenek ismereteket a droghasználat veszélyeiről és megismerkedhessenek az ellátórendszerben folyó munkával. A Középiskolai Kollégiummal kialakult szakmai kapcsolat eredményeként több drogproblémával érintett fiatalnak sikerült bekerülnie az ellátórendszerbe.

4. Közösségi Együttműködés keretében 2014. évben megvalósult kábítószer-ellenes programok. a)

„Közösségben biztonságban” programsorozat

o Vagyon és értékvédelmi előadás 2014.04.10. (Szentesi Rendőrkapitányság) o Közlekedésbiztonsági előadás 2014.04.30. (Szentesi Rendőrkapitányság, Családsegítő Központ) o Szórakozás veszélyei, a megelőzés lehetőségei előadás 2014.05.08. (Rendőrkapitányság, Közösségi tér, Farkasinszky Terézia Drogcentrum, Családsegítő Központ) o Közbiztonsági vetélkedő általános iskolásoknak 2014.05. 29.(Rendőrkapitányság, Közösségi tér) b) Közbiztonsági Nap -

Közbiztonsági akadályverseny. 2014.05.30. Térkép segítségével kellett a csapatoknak az akcióterületen kialakított állomásokat felkeresniük és ügyességi és szellemi feladatokat megoldani. Témák: vízi közlekedés szabályai, körforgalmak közlekedési rendje, alkohol és szórakozás, kábítószer-fogyasztás kockázatai, és gyermeki jogok témájában. Ügyességi feladatok: mászófal, kerékpáros ügyességi feladat, részegszemüveggel feladatmegoldás, kenuval palackposta keresés, lecsúszó kötélpálya, térképen szerkesztési feladat megoldása, íjászpályán céllövés (Rendőrkapitányság, Közösségi tér, Polgármesteri Hivatal)

c) Kábítószer ellenes Világnapi Rendezvény. 2014. június 28. I. Szakmai előadások: 3

• Szentesi Drogstratégia irányai 2014-2020. Előadó: KEF koordinátor. • A gyermek és ifjúsági addiktológia és rehabilitáció lehetőségei a régiónkban a dizájner drogok kihívásainak tükrében. Előadó: Arany Zoltán. Dr. Farkasinszky Terézia Drogcentrum, Szeged. • Családterápia szerepe a megelőzésben. Előadó: Binderné Berkecz Mária családterapeuta, Szentesi Családsegítő Központ. • Dizájner drogok és kábítószer-bűnözés. Kisvárosi tapasztalatok. Előadó: Tyityán László rendőr alezredes, bűnügyi osztályvezető, Szentesi Rendőrkapitányság. II. Szabadidős Programok • Állami gondoskodásban élő gyermek focicsapatainak labdarugó torna. • A családok számára egy térképes akadályversenyt rendeztünk, ahol a világnappal kapcsolatos totót és keresztrejtvény színesítette a programelemet. • A rendezvény során szórólapokat és a tájékoztató kiadványokat is hozzáférhetővé tettük az érdeklődőknek. d) Szakmaközi egyeztető munka - Állami gondoskodásban részesülő fiatalok helyzetének áttekintése, problémák megfogalmazása. Helyszín, időpont: Rigó Alajos Gyermekotthon. 2014. október 9. Részvevők: Gyermekotthon, Kórház Gyermekosztály, Drogambulancia, gyermekvédelmi gyámok, Gyermekjóléti Szolgálat, gyámhivatal, Közösségi tér, polgárőrség, rendőrség, pártfogói felügyelő gyermekjogi képviselő. Eredmények: 1. Szigorúbb polgárőri jelenlét a gyermekotthon körül. 2. Célzott prevenciós programok megjelenése a gyermekotthonban. 3. Gyermekjogi képviselő közvetíti a megfogalmazott problémákat (speciális gyermekotthon hiánya a megyében) a döntéshozók irányába. -

Dizájner drogok okozta kihívások a drogmegelőzésben

Helyszín: Közösségi tér. Előadók: Rendőrkapitányság bűnmegelőzési előadója, Drogambulancia addiktológiai konzultánsa. Részvevők: Középiskolai Kollégium, Rendőrkapitányság, Drogambulancia Nevelési-oktatási intézmények, Védőnői szolgálat, Gyermekjóléti szolgálat, Dr. Bugyi István Kórház Gyermekosztály, Közösségi tér. Előadásokat követően probléma feltáró beszélgetésre került sor. Elsősorban a megelőzés lehetőségeiről, annak hatékonyságáról alakult ki párbeszéd. 4. Online felületen megvalósuló drog prevenciós tevékenyég a) A Szentesi Családsegítő Központ Közösségi tér honlapjáról letölthető http://www.kozter.csskszentes.hu/ kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében keletkezett kutatási beszámolók, tájékoztató kiadványok, szórólapok.

4

Kiadvány címe „SZERtorna” Mi újság Drogügyben 2010. Egészségkárosító szokások a szentesi, iskolába járó 13-18 éves fiatalok körében. Álljunk meg egy szóközre! Használat – túlhasználat – függőség, avagy a számítógépről és az internetről Ifjúsági helyzetkép Általános összefoglaló a droghasználatra utaló jelekről. Ambuláns kezelésben részesülő droghasználók jellemzői Dohányzástól a heroinig Addiktológia és Drogambulancia sorozata Milyen drogfajták léteznek Közterületen tartózkodó fiatalok szórakozási szokásainak felmérése alacsony küszöbű utcai szociális munka Tájékoztató a szenvedélybetegségekkel kapcsolatosan Szentes városban elérhető szervezetekről, szolgáltatásokról Összes letöltés

Kiadvány típusa Kutatási beszámoló

Letöltések száma 89

Módszertani kiadvány

655

Kutatási beszámoló Tájékoztató kiadvány

156 185

Kutatási beszámoló

210

Ismeretterjesztő cikksorozat a Szentesi Élet hetilapban

340

szórólap

1130

Kutatási beszámoló

946

Tájékoztató kiadvány

3

3714

b) A Dr. Bugyi István Kórház Addiktológiai Gondozó és Drogambulancia honlapján http://www.szentesdrogamb.hu tájékozató olvasható a droghasználatra utaló jelekről, az igénybe vehető ellátásokról és szolgáltatásokról. A drogambulancia email címén anonim tanácsadást biztosít. A drogambulancia munkatársaitól napi szinten kérnek tájékoztatást, tanácsot. A Drogambulancia vezetője a „Rádió 451” rádióban havi rendszerességgel megelőzési célzattal ismeretterjesztő beszélgetéseken hívja fel a figyelmet a drogfogyasztás okozta egészségügyi és társadalmi kockázatokra. Cselekvési tervben megfogalmazható feladat: - Közösségi együttműködés keretében 2015. május hónapban is kerüljön megrendezésre a Születés hete és a Közbiztonsági nap. - 2015. április hónapban helyi tanácskozás megrendezése a cselekvési terv megvalósítása érdekében. - 2015. októberében lesz 10 éves a Drogambulancia. Szakmai konferencia szervezése. 5

- Tájékoztató kiadvány megjelentetése. - Online tartalmak frissítése. - Közösségi tér szolgáltatásainak kiajánlása. - A drogellenes munka nyomon követése és értékelése, 2016. évi cselekvési terv elkészítése. Felelős: Közösségi tér, KLIK, Vöröskereszt, Drogambulancia Határidő: 2016. március 31.

II. CÉLZOTT, JAVALLOTT PREVENCIÓ -A DROGFOGYASZTÁS SZEMPONTJÁBÓL MAGAS KOCKÁZATÚ CSOPORTOK RÉSZÉRE1. Családsegítő Központ • 2014-ben a Gyermekjóléti Szolgálat a droghasználó, illetve a droghasználattal különösen veszélyeztetett fiatalok szüleinek kompetenciafejlesztő csoportot működtetett A csoportfoglalkozásokon közös filmvetítést követően a szülők saját ismereteire, élményeire, alapozva családterapeuta, szociális munkás és pszichológus vezetésével fejlesztettük a szülői kompetenciáikat. (A program pályázati forrásból valósult meg). •

2014. tavaszán a” nyitott tornaterem” program keretben 8 alakalommal került megrendezésre a kockázati csoportba tartozó fiataloknak (állami gondoskodásban nevelkedő, telepi környezetben élő gyermekek, gyermekjóléti szolgálatnál gondozott gyermekek) ingyenes sportolási lehetőségét biztosító program. A fiatalok péntek-szombat késő esti és éjszakai órákban vehették igénybe a Dr. Papp László Városi Sportcsarnokot. Alkalmaként 60-70 fiatal élt a sportolási lehetőséggel. (A program pályázati forrásból valósult meg)

•

2014. október hónaptól a Rigó Alajos Gyermekotthon, a Dr. Farkasinszky Terézia Drogcentrum, a Gyermekjóléti Szolgálat és a „Jó úton Lóháton” Alapítvány együttműködésben a gyermekotthonban nevelkedő drogproblémás gyermekek számára indult drogmegelőzési foglalkozássorozat. Kéthetente egy alkalommal drogprevenciós csoportfoglalkozáson vettek részt, egy alkalommal pedig lovas terápiában részesültek a gyermekek. Anyagi okok miatt 2014. decemberében a Dr. Farkasinszky Terézia Drogcentrum kivonult a programból.

2 Drogambulancia • A Rigó Alajos gyermekotthon három lakásotthonában drogmegelőzési foglalkozást a drogambulancia munkatársai.

tartanak

csoportos

• Elterelés jogintézményén belül javallott prevenciót végez. Folyamatosan biztosít csoportos megelőző felvilágosító foglalkozásokat a rászorulók érdekében. 3 Vöröskereszt Pályázati forrásokat felhasználva a Vöröskereszt Szentesi Szervezete a Hajléktalan Segítő Központtal együttműködve, 2015. februárjában egészséghetet rendezett a szentesi fedélnélküliek 6

részére, melynek során a szenvedélybetegségek témakörben és ezen belül is a drogfogyasztással kapcsolatos előadássorozat valósult meg. Cselekvési tervben megfogalmazott feladatok: - A gyermekjóléti szolgálat a drogfogyasztás szempontjából veszélyeztetett gyermekek szüleinek biztosítsa csoportos szociális munka keretében a szülői kompetenciák fejlesztését. - Kockázati csoportba tartozó fiatalok részére „Nyitott Tornaterem program” keretében ingyenes sportolási lehetőség biztosítása. - Gyermekvédelmi gondoskodásban élő szerhasználó gyermekek számára speciális programok biztosítása. Felelős: Gyermekotthon, Gyermekjóléti Szolgálat, Drogambulancia, Közösségi tér Határidő: 2015-2016. március 31.

III: KÍNÁLATCSÖKKENTÉS

1. Szentesi Rendőrkapitányság Kábítószerrel kapcsolatosa bűncselekmények: A 2014. évet az új bódító hatású szerek terjedése és fogyasztása jellemezte. A Szentesi Rendőrkapitányság ezen a területen a terjesztőkre koncentrált, akiket a célközönségen keresztül tudtak elérni. Illetékességi területükön jellemzően a nevelőotthonok lakói nyúltak ezekhez a szerekhez, tekintettel arra, hogy olcsók, könnyen beszerezhetők és birtoklásuk sem ütközik jogszabályba. A tárgyban 2014. évben összesen 55 eljárás indult 137 személyt illetően, ez az összes bűntető ügy 7%-a. Vizsgálták a bódító hatású anyagokat, azonban az ügyek többségében a fogyasztói mintából nem volt kimutatható olyan anyag, ami illegális lenne. ‐

‐ ‐

Kábítószerrel való visszaélés és terjesztés: 23 eljárás 39 főt érintően. Tiltólistán lévő szerek. Elsősorban csekély mennyiségű marihuána, és amfetamin alapú szerek vonatkozásában indultak meg az eljárások. Az esetek fogyasztói magatartásnak minősülnek. Arányuk közel egy évtizede változatlannak tekinthető. Új pszichoaktív szerekkel való visszaélés és terjesztés: 21 eljárás 60 személyt térintően. Új típusú bódító anyagokkal való visszaélés. Kóros szenvedélykeltés vétsége: 11 eljárás 38 személyt érintően.

A tárgyidőszakban megszaporodott bódító hatású anyagok terjesztése és fogyasztása esetén a legtöbb esetben olyan anyagokkal találkoztak, amelyeket még a tiltólistára sem kerültek fel. Ezek esetében az eljárások nagy részét meg kellet megszüntetni, hiszen csak 10-20%-ban bizonyítható a jogsértés. A legnagyobb kihívást a fentiek alapján ezért az egészségkárosító, bódító, pszichoaktív szerek okozták. Az ezekkel kapcsolatos eljárások sikertelenek lesznek mindaddig, míg az adott anyag tiltólistára nem kerül. 7

Az adatok jól tükrözik, hogy az új pszichoaktív anyagok megjelenésével ugrásszerűen növekedett a drogfogyasztás miatt indított eljárások száma. (olcsó, könnyen beszerezhető, legtöbb esetben nincs büntetőjogi következménye). Nincs olyan eljárás, teszt, ami ki tudná mutatni az ismeretlen összetevőjű szerek használatát. Terjesztői magatartás miatt 7 esetben indult eljárás, ebből 6 esetben új pszichoaktív anyagok terjesztéséről van szó. A 2014-es évben 1 büntetőeljárást fejeződött be kábítószer kereskedelem tárgyában, ahol az elkövető a csekély mennyiséget meghaladó mennyiségű kábítószert próbált meg kereskedelmi céllal értékesíteni. A nyomozás eredményessége a tárgyban 100 %-os. Egy esetben a lefoglalt mennyiség miatt a nyomozási eljárás a Csongrád Megyei Rendőrkapitányág illetékességbe tartozik. Cél a jövőben is a terjesztői hálózat feltérképezése és felszámolása. 2. Együttműködésben megvalósuló kínálatcsökkentési tevékenység Szórakozóhelyek, közterületek ellenőrzése Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a rendőrség növelte a bűnmegelőzési területen kifejtett tevékenységének hatékonyságát, melyet több társszervvel hajtott végre közös akciók, ellenőrzések keretében. Ezen tevékenység során a fiatalkorúak alkohollal, dohányárúval történő kiszolgálásának visszaszorítását, illetve a rendőri jelenléttel a közterületi bűncselekményeket kívántuk megelőzni, megakadályozni, továbbá a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket felszámolni. A Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Közterület-felügyelet alkalmazottaival, a NAV, a katasztrófavédelem és a Családsegítő Szolgálat munkatársaival az elmúlt évben havonta legalább egy alkalommal hajtottunk végre ellenőrzést, hétvégi napokon, alkalmanként három-három szórakozóhelyen. Ezen akciók alkalmával kiemelten ellenőriztük a fiatalkorú személyek vendéglátó egységekben történő alkohollal történő kiszolgálását, a fiatalok alkoholfogyasztását. Az fokozott ellenőrzések során megállapított jogsértések ezen a területen felszámolásra kerültek. A gyermekjóléti szolgálat családgondozóival közösen havi rendszerességgel ellenőrzésre kerültek azok a közterületek, ahol Ellenőrzések helyszínei: Buszpályaudvar, Ifjúsági ház és gödör, Páva u. játszótér, Vasútállomás, Felsőpárti Söröző, Center Söröző, Centrum Söröző, Snack bár, Arabella, Gold. Ellenőrzések a tanévben napszakok szerint: Hétköznap: reggel és kora délután, szombati napokon: 22—24 óra között. Tapasztalat: csak csavargó fiatalokkal találkoztak az ellenőrzést végző rendőrök és szociális munkások. Szerhasználattal összefüggő cselekményre az ellenőrzések során nem került sor. 2015. március 21-én végrehajtott ellenőrzés során 3 kereskedelmi egység sértett jogszabályt és szolgált ki 18. év alatti fiatalt.

8

IV.KEZELÉS ELLÁTÁS 2001. és 2014. között Szentesen kialakult ellátórendszer (korai kezelésbe vétel, addiktológiai ambuláns kezelés, pszichiátriai addiktológia osztály, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű szociális gondozása, a megyében elérhető rehabilitációs intézmény, utógondozói ellátás, szociális rehabilitáció), melynek működtetését állami, önkormányzati intézmények, valamint civil szervezetek biztosítják.

1.sz. Kezelés ellátás helyi rendszere

1. Dr. Bugyi István Kórház Drogambulancia 2014. évi ellátási adatai. Drogambulancián megjelentek száma: 2014-ben: Ebből hatósági igazolással elterelésre jelentkezett: Elterelést elvégzettek száma, kiadott igazolások alapján: Intravénás droghasználók száma:

135 fő (119 férfi + 16 nő) 50 fő 34 fő (31 férfi + 4 nő) 11 fő

2014. évtől állnak rendelkezésre adatok az új típusú droghasználatról (zsálya, herbál, kristály), korábban az adatgyűjtés nem terjedt ki az új típusú bódító szerekre. Az év folyamán megjelent kábítószer fogyasztók száma nemenkénti és korcsoportonként és kábítószer kategóriánként: 9

Férfiak

1314

15-19

20-24

25-29

Ópium 13

11

Amfetamin

1

3

9

13

1

12 14

Szerves oldószerek Herbál, zsálya

9

2

Kristály

Nők

40-44

45-49

55-

1

1

1 4 5

1314

32

15-19

1

42

1

1

6

5

3

50 1

1

13

29

30

12

20-24

25-29

30-34

Ópium

1

1

2 1

Összesen 2

1

Marihuána

Összesen

35-39

1

Máktea

Politoxikománia

30-34

1

1

8

6

35-39

40-44

4 1

45-49

1

119

55-

Összesen 1

Máktea Marihuána

1

1

Amfetamin

1

1

4

1

Politoxikománia

2

1 2

4

Szerves oldószerek Herbál, zsálya

3

1

Kristály Összesen

1

3

5

3

1

1

2

1

4 2

1

16

2. Kórházi Szociális munka A gyermekjóléti szolgálat családgondozója látta el a feladatot a Dr. Bugyi István Kórház Szülészetén és Gyermekosztályán. 2014. évben. 10

Kórházi szociális munkában ellátott gyermekek száma: 72 fő. Új pszichoaktív szerek fogyasztása miatt kezelésben részesülő gyerekek száma 45 fő. Ebből a gyermekjóléti szolgálatnál gondozásban állt 10 fő. A 35 fő többsége gyermekvédelmi gondozásban nevelkedik, vagy nem szentesi lakos. A gyermekek rövid, 1-3 napi tartózkodást követően hazamehettek. A gyermekosztály a bekerült gyermekeket, fiatalokat a Drogambulanciára utaljam így jelentkezésük esetén korai kezelésbe vételük megtörténik. A gyermekeket és családjukat pedig a gyermekjóléti szolgálat családgondozza. 3. Szenvedélybetegek szociális gondozása A szenvedélybetegek szociális gondozását a Független Egyesület látja el, melynek elérhetősége a Közösségi térben található. Ellátottjaik mindegyike az alkohol-problémával küzdő felnőtt lakosságból kerül ki. A gondozottjaik részére tanácsadást, szociális ügyintézést és mentális gondozást biztosítanak.

11

SZENTES VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA 2014-2020 2015. ÉVI CSELEKVÉSI TERV I. MEGELŐZÉS I.1. ÁLTALÁNOS MEGELŐZÉS FELADAT 1. Tájékoztató kiadvány megjelentetése 2. D.A.D.A új oktató beiskolázása

HATÁRIDŐ 2015. április 30. 2015. szeptember 1.

3.

Ellenszer program kiszélesítése

2015. szeptember 1.

4.

Egészség Célkeresztben elsősegély oktató 2015. szeptember 1. program óraszámának megemelés két drogmegelőzési tanórával „Iskola rendőr,” és az „egy polgárőr-egy 2015. szeptember 1. iskola” program folytatása

5.

6. 7. 8.

A megelőzés online felületeinek frissítése. KEF helyi szakmai tanácskozás. 20152016 kihívásai. Születés hete rendezvény keretében drogmegelőzési előadás

9.

Közösségi tér közösségi és drogalternatíva programok biztosítása, szervezése. A közösségi programok kiajánlása. 10. Megkeresés esetén az iskolai megelőző előadások biztosítása.

2015. szeptember 1. 2015. április 27. 2015. május 22.

2015.május 31. Folyamatos

Folyamatos

11. Közbiztonsági Nap 12. „10 éves a Drogambulancia” Szakmai nap. I.2.CÉLZOTT ÉS JAVALLOTT MEGELŐZÉS

2015. május 31. 2015. október hónap

13. Szülői kompetenciafejlesztő csoport ismételt elindítása 14. Állami gondoskodásban élő fiatalok számára drog-megelőzési csoportfoglalkozások folyamatos

2015. szeptember 30. Folyamatos

FELELŐS Közösségi tér. Városi rendőrkapitányság. Városi rendőrkapitányság. Képviselő-testület, Vöröskereszt. Városi rendőrkapitányság, Polgárőrség. Közösségi tér, Drogambulancia Közösségi tér. Vöröskereszt, Drogambulancia, Közösségi tér. Közösségi tér.

Drogambulancia, Rendőrkapitányság, Közösségi tér. Közösségi tér. Drogambulancia.

Gyermekjóléti szolgálat Közösségi tér Drogambulancia, Gyermekotthon, Közösségi tér. 12

15.

16.

17.

18.

biztosítása Nyitott tornaterem program folyatása. 2015. november 1.Péntek éjszakai sporttevékenység 2016. március 1. biztosítása. Elterelés jogintézményének keretében a Folyamatos megelőző felvilágosító szolgáltatás biztosítása. II. KÍNÁLATCSÖKKENTÉS A terjesztői és kereskedői tevékenység Folyamatos visszaszorítása, felszámolására érdekében a nyomozói munka folytatása. Kereskedelmi egységek ellenőrzési Havonta minimum gyakorlatának folytatása. egy alkalommal

19. Szórakozóhelyek ellenőrzési gyakorlatának folytatása.


20. Közterületek ellenőrzési gyakorlatának folytatása.


Közösségi tér, Dr. Papp László Városi Sportcsarnok. Drogambulancia

Városi rendőrkapitányság. Városi rendőrkapitányság, NAV, Megyei Kormányhivatal Rendőrkapitányság, Gyermekjóléti Szolgálat, Közterület felügyelet, Polgárőrség. Rendőrkapitányság, Gyermekjóléti Szolgálat.

III. KEZELÉS ELLÁTÁS 21. Drogambulancia szolgáltatásainak folyamatos biztosítása. 22. Kórházi szociális munka folyamatos biztosítása.

Folyamos

Drogambulancia

Folyamatos

Gyermekjóléti Szolgálat

23. Ifjúsági rehabilitációs intézménylátogatás. 2015. november Működési gyakorlat megismertetése a szentesi szakemberekkel. IV. CSELEKVÉSI TERV ÉRTÉKELÉSE 24. 2015. évi adatok összegyűjtése és feldolgozása, értékelése 25. 2015. évi beszámoló összeállítása, javaslatok megfogalmazása. 2016. évi cselevési terv elkészítése.

Közösségi tér

2016. március 31.

KEF

2016. április 30.

KEF

13

Tárgy: Szentes Város Drogellenes Stratégiája Mell.: 1 db

Recommend Documents