TANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI (AZ ÚJ BA, BSC SZAKOK ESETÉBEN MEGEGYEZIK A TANTÁRGYI ADATLAP ADATAIVAL) 1. A tantárgy kódja: 7NK40NCK04B 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Nemzetközi politikai viszonyok 3. A tantárgy neve (angolul): Introduction to International Relations 4. A tanóra száma: 24/24 5. Kreditérték: 5 6. A tantárgy meghirdetésének gyakorisága: őszi félév 7. Az oktatás nyelve: magyar 8. Előtanulmányi kötelezettségek: 9. A tantárgy típusa: Kötelező 10. A tantárgyfelelős tanszék/intézet neve: Nemzetközi Tanulmányok Intézet 11. A tantárgyfelelős neve: dr. Szűcs Anita 12. A tantárgy szakmai tartalma: A „Nemzetközi politikai viszonyok” c. tárgy előadásokból és előadás-követő szemináriumokból áll. Minden szemináriumi alkalom az azt megelőző előadás anyagára épül, annak egy szeletét bontja ki, vizsgálja mélyebben. A félév során a hallgatók a szemináriumon kiadott tanulmányok segítségével elmélyednek a világpolitika szereplőinek, kutatóinak, folyamatainak világában. A szemináriumon előadások, viták és szimulációs játékok segítik az elmélet gyakorlati alkalmazásának megértését. A szeminárium és az előadás együttesen, egy jeggyel kerül értékelésre. 13. Évközi tanulmányi követelmények: A kurzus előadásokból és előadás követő szemináriumokból áll. Egyes előadások végén a hallgatók kapnak egy kérdést, melyre az 500 szavas választ az előadáshoz tartozó
szemináriumon adják le. A szemináriumokon a hallgatók a kiadott dokumentumokból, illetve az előző alkalmon elhangzottakból röpdolgozatot írnak. Minden szemináriumon hallgatói előadások hangzanak el. 14. Vizsgakövetelmény: szemináriumi munka és írásbeli vizsga együttesen adja ki a végső érdemjegyet 15. Az értékelés módszere: A végső jegy két részből áll: a félév végén a hallgatók írásbeli vizsgát tesznek, amelyre maximálisan 70 pontot kaphatnak. A szeminárium-vezetők az év közben végzett munkára maximálisan 30 pontot adhatnak. A szemináriumvezetők a következőket értékelik: a szemináriumok elején írt röpdolgozatok (10 pont), az előadások feltett kérdésekre leadott írásbeli válasz (5 pont), a szemináriumon elhangzott kiselőadások (10 pont) és az órai munka (5 pont). Az évet lezáró írásbeli vizsgán a szemináriumon elhangzottak is számonkérésre kerülnek. 16. Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom Arrighi, Giovanni: A világpiac, www.diplomacia.hu Carr, E.H.: Egy tudományág születése, in: A húsz éves válság, Grotius Carr, E.H.: Utópia és realitás, in: A húsz éves válság, Grotius Cox, Robert: Gramsci, a hegemónia és a nemzetközi kapcsolatok: módszertani tanulmány, www.diplomacia.hu Doyle: Béketeremtés, in: www.diplomacia.hu Fukuyama, Francis: Az államiság hiányzó dimenziói, in: Államépítés – Kormányzás és világrend a 21. század végén, Századvég Kiadó, Budapest, 13-62. o. Hobbes, Thomas: Leviatán, in: Az egyetemes politikai gondolkodás története – Szöveggyűjtemény (szerk. Paczolay Péter – Szabó Máté), Rejtjel Politológia Könyvek, Rejtjel Kiadó, Budapest, 1999, 68-78.o. Ikenberry: Miért terjesszük a demokráciát? – Az amerikai külpolitika rejtett alappillére, in: The Wilson Quarterly, Vol. 23, no.2., 1999 tavasza, www.diplomacia.hu Kant, Immanuel: Az örök béke, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1985 Kennan, George: Hosszú távirat – 1946. február 22., in: Mezei Géza (szerk.) Európa kettészakítása és a kétpólusú nemzetközi rend születése (1945-1949), Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2001, 214-224.o. Kissinger, Henry: Az új világrend, in: Diplomácia, Grafo Panem Kiadó, Budapest, 1996, 9-20.o. Kuhn, Thomas: Forradalmak és a tudományos haladás, in: A tudományos forradalmak szerkezete, Osiris Kiadó, Budapest, 2002, 165-178. o. Locke, John: Értekezés a polgári kormányzat igazi eredetéről, hatásköréről és céljairól, in: Az egyetemes politikai gondolkodás története – Szöveggyűjtemény (szerk. Paczolay Péter – Szabó Máté), Rejtjel Politológia Könyvek, Rejtjel Kiadó, Budapest, 1999, 95-108.o. Machiavelli: A fejedelem, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1996 vagy www.diplomacia.hu Mearsheimer, John J.: Vissza a jövőbe – Instabilitás a hidegháború utáni Európában, in: International Security, Vol. 15. no.1., 1990, www.diplomacia.hu Morgenthau, H.J.: www.diplomacia.hu
Platón: Állam, in: Az egyetemes politikai gondolkodás története – Szöveggyűjtemény (szerk. Paczolay Péter – Szabó Máté), Rejtjel Politológia Könyvek, Rejtjel Kiadó, Budapest, 1999, 11-18.o. Strange, Susan: A nyugati államrendszer bukása, Grotius Thuküdidész: A peloponnészoszi háború, Ötödik Könyv, 84-116. fejezet, Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 397-406. o. vagy www.diplomacia.hu Weber, Max: Államszociológia, in: Az egyetemes politikai gondolkodás története – Szöveggyűjtemény (szerk. Paczolay Péter – Szabó Máté), Rejtjel Politológia Könyvek, Rejtjel Kiadó, Budapest, 1999, 260-274.o. Zagare,: Játékok ábrázolása: extenzív és normál forma, in: Játékelmélet – Fogalmak és alkalmazások, Helikon Kiadó, Budapest, 2006, 13-26. o. Zalewski, M.: „Itt van ez a sok elmélet, miközben a holtak csak tornyozódnak” – elmélet, kutatók és paradigmák, Grotius Zielonka, Jan: Az Európai Unió bővítésének és finalitásának kérdése, Grotius,
Ajánlott irodalom: Jackson-Sorensen: Introduction to International Relations, Oxford University Press, 2004 Bayliss-Smith: Globalization in the World Politics, Oxford University Press, 2005 17. A tantárgy oktatói: dr. Békési László dr. Gálik Zoltán Kőváriné dr. Ignáth Éva dr. Lehoczky Bernadett dr. Szűcs Anita
II. A TANTÁRGY PROGRAMJA (A TARTALMAK ÉS A KÖVETELMÉNYEK RÉSZLETEZÉSE) 18. A tantárgy tananyagának leírása: 1.) Bevezetés – feladatok kiosztása A szemináriumvezető ismerteti az értékelés módját és az órák általános felépítését. A szemináriumok az alábbi menetet követik: katalógus, röpdolgozat írás, az esszék begyűjtése, órai munka, a következő szemináriumi anyag ismertetése. A szemináriumok során 30 pontot lehet gyűjteni. 10 pont az előadás, 5 pont az esszék, 10 pont a röpdolgozat és 5 pont az órai munka értéke. A szemináriumok látogatása kötelező, a hallgató összesen 3 alkalommal hiányozhat. A hallgatók a tanulmányokat részben a szemináriumvezetőtől kapják meg, illetve részben a www.diplomacia.hu oldalról letölthetik. A hallgatók ezen az órán kapják meg órai feladataikat. 2.) A világpolitika helye a társadalomtudományban Az óra a kiadott tanulmányos alapján a csoport olyan kérdésekre keresi a választ, mint milyen viszonyban van egymással az elmélet és a világpolitika?, miért van szükség elméletre?, mi a társadalomtudományban a „valóság”? hogyan fejlődik a tudomány?, milyen modellek, módszerek léteznek a társadalomtudományokban, azon belül is a nemzetközi politikaelméletben?
3.) Mi az állam? Platón és Weber államfelfogása A nehezen meghatározható fogalmak egyike az állam fogalma is. Amikor az „államról” beszélünk, mindannyian tudjuk, hogy miről van szó, mégis az egyik legrégebben és leghevesebben vitatott fogalom. Nincs olyan definíció, amely maradéktalanul lefedné az állam fogalmát. A szemináriumon azzal a két nagy államfelfogással ismerkedünk meg mélyebben, amely az állam meghatározásának alapját adja. 4.) Modern és posztmodern állam Európában A szemináriumon Nagy-Britannia, Franciaország és a Habsburg birodalom példáján keresztül megvizsgáljuk a modern szuverén állam kialakulását. Az előadók a szemináriumvezető által megadott szempontok alapján készülnek, a csoport pedig összehasonlítja az eltérő államfejlődési modelleket a térségben. Az óra második felében a kiadott tanulmányok és az előadók segítségével arra a kérdésre keressük a választ, hogy a modern államok hogyan alakultak át a transzatlanti térségben posztmodern államokká. 5.) Az államérdek, mint a nemzetközi kapcsolatok mozgatórugója A szemináriumon Thuküdidész, Machiavelli és Hobbes munkái és életútja segítségével arra keressük a választ, hogy mi határozza meg az államok viselkedését a nemzetközi porondon. Milyen fogalmak, törvényszerűségek korlátozzák a külpolitika mozgásterét? A szeminárium kiemelt figyelmet fektet az államérdeket meghatározó fogalmak vizsgálatára – a három szerző alapján. 6.) Hogyan szervezheti meg egy nagyhatalom a nemzetközi rendszert? Thukididész, Machiavelli és Hobbes gondolatai a 20. században ugyanolyan formában, kicsit más köntösben élnek tovább. Életképes-e a méloszi párbeszéd mondanivalója a 20. században? A szemináriumon arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan szerveződött meg a II. világháború utáni nemzetközi rendszer, illetve megtaláljuk-e ebben a folyamatban az előző szemináriumon olvasott alapelveket? A dokumentumok segítségével leírjuk az új rend alapelveit, illetve megnézzük mennyiben tértek el a Thukididész, Machiavelli és Hobbes által megfogalmazottaktól. 7.) Mitől stabil a nemzetközi rendszer? A nemzetközi rendszerről már tudjuk, hogy milyen módon szerveződhet meg, de vajon mitől válik működőképessé? Mi adja a rendszer stabilitását? Minden működőképes rendszer stabil is, vagy vannak stabilabb rendszerek? Hogyan határozza meg egy adott régióban (Európában) a nagyhatalmak egymáshoz való viszonya a nemzetközi rendszert? A szemináriumon azt vizsgáljuk, hogy hogyan működnek egymással a nagyhatalmak, miért alakulhatnak ki nagyhatalmi háborúk. A kiadott tanulmány nagyon határozott képet fest a stabilitás okairól, de elképzelhető-e, hogy nem csak az ott leírt motivációk mozgatják a világpolitikai folyamatokat? Leírhatók-e a világpolitika nagy tendenciái a nagyhatalmi lépések összességeként? 8.) Hogyan érhetjük el, hogy az államok ne háborúzzanak? A szeminárium Kant „Örök békéjét” dolgozza fel. Kant kérdésfeltevése: hogyan érhetjük el, hogy az államok ne háborúzzanak. A szemináriumon Kant javaslatait kiterjesztjük a modern nemzetközi rendszerre, megvizsgáljuk azok érvényességét. A hallgatók az előzetes és a definitív cikkek a modern államrendszerre való alkalmazásával keresik a párhuzamot Kant kora és a 21. század között. A szemináriumon az előzetes cikkek és az első definitív cikk kerülnek feldolgozásra. Kant szerint a köztársasági államforma a tartós béke létrejöttének
egyik letéteményese. Vajon Kant hogyan viszonyul Kant köztársaságához Locke polgári kormányzata? A demokratikus berendezkedés hogyan válik békeszeretővé? 9.) Gazdasági interdependenciák és politikai stabilitás Ezen a szemináriumon folytatjuk Kant „Örök békéjének” feldolgozását. A második és a harmadik definitív cikkek a 21. századra történő „lefordításával” megnézzük a béke megőrzése céljából létrejött szövetségeket, szövetségi rendszereket, illetve feltesszük a kérdést, hogy akik kereskednek, valóban nem háborúznak-e? Növeli-e a gazdasági globalizáció, a fokozódó munkamegosztás a világbéke esélyeit? Milyen szövetségi rendszerek vannak ma, és vannak-e olyanok, amelyek őrzik Kant „szellemét”? „Népállam”-e vagy „népszövetség” az Európai Unió? Összegezve Kantot: valóban nem háborúznak a demokráciák egymással? Tudunk-e ellenpéldát mondani? 10.) Az igazságos háború A nemzetközi rendszer átalakulásának egyik útja a nagyhatalmi háború. A háború mindenütt szenvedéssel, áldozatokkal jár. Mégis sok szót hallunk mostanában az igazságos háborúról. A szeminárium arra a kérdésre keresi a választ, hogy lehet-e a háború igazságos? Felvállalhatjae a nemzetközi közösség egy állam belügyeibe való beavatkozást? Milyen formában? Lehet-e ez hatékony? Mi az amit a nemzetközi közösségtől elvárhatunk, és mi az amit nem? Csak az ENSZ avatkozhat be, vagy más, regionális szervezetek is felvállalhatják-e az „igazságosztó” szerepét? Milyen veszélyei vannak egy esetleges beavatkozásnak? Mindig igazságos-e az igazságos háború, vagy lehet-e hogy a nemzetközi közösség egyes tagjainak a befolyása, érdekei érvényesülnek eszközévé válhat? Mikor káros, és mikor nem ez a befolyás? 11.) Demokráciaexport és világrend Az előzőekben már érintőlegesen olvashattunk arról, hogy a demokrácia növeli a nemzetközi rend stabilitását, illetve arról is, hogy miért nem érdekes a rendszer stabilitása szempontjából, hogy egy állam demokratikus-e avagy sem. Az órán feldolgozandó tanulmány az előbbi mellett teszi le a voksát, és sorra veszi azokat az érveket, amelyek miatt a demokráciaexport csökkenti az esetleges háború kitörésének veszélyét. A szeminárium során ezeket az érveket járjuk körbe, és alkalmazzuk a jelenlegi nemzetközi politikai viszonyokra. 12.) Van-e első az egyenlők között? – Hegemónia a világpolitikában A nemzetközi viszonyokban létezik egy hegemón állam, amely meghatározza és működteti a fennálló nemzetközi rendszer „játékszabályit”. A 19. századi brit és a 20. századi amerikai hegemónia keletkezése, működése és megszűnése(?) számos párhuzamot mutat. Arrighi hegemónia értelmezésével felállítjuk a két ország hegemónia görbéjét. Az előadások segítségével értelmezzük azokat a politikai és gazdasági folyamatokat, amelyek részt vesznek a hegemón hatalom működésében, majd összehasonlítjuk a 19. századi brit és a 20. századi amerikai hegemóniát. 13.) Új fejedelem – Létrejöhet-e egy alternatív társadalom? Gramsci sajátos hegemónia értelmezése szerint a társadalmi rend fenntartói – az eszmék, a történelem, a társadalmi intézmények – teremtik meg a hegemóniát. Elképzelése szerint a társadalmi rend alternatív norma- és szabályrendszere új társadalomberendezkedést tesz lehetővé. Gramsci ugyan saját korának Olaszországáról beszél, ám az elmúlt két évtizedben Robert Cox feleleveníti és a nemzetközi viszonyokra vetíti ki Gramsci gondolatait, hosszú és termékeny vitát indítva el az alternatív társadalom és alternatív világrend lehetőségéről. A szeminárium célja, hogy megismertesse és vitára buzdítsa a téma kapcsán a csoportot.
19. Kompetenciák leírása: Az előadások anyagának elsajátításával a hallgató megismeri a nemzetközi politikaelmélet alapfogalmait. A szemináriumi munka során elsajátítják ezek gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit, illetve egy-egy elméleti alapmű megismerésével behatóbban foglalkoznak. A kurzus végére a hallgató képes kell legyen a nemzetközi rendszer jelenségeinek önálló, elméleti alapokon álló értékelésére. Az előadások anyagának elsajátításáról írásbeli vizsgán tesznek tanúbizonyságot, a szemináriumokon a fent említett értékelés keretében a szemináriumvezető a folyamatos munkát értékeli. 20. A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: A szemináriumokon az egyes órákon elhangzott kérdésre a hallgató 500 szavas választ ad. Minden szemináriumi foglalkozáson röpdolgozatot írnak, majd a hallgatók előadásokat tartanak a szemináriumvezetők által központilag meghatározott témában. 21. A foglalkozásokon való részvétel követelményei: A szemináriumokon kötelező a részvétel. A hallgató három alkalommal hiányozhat. A hiányzást nem kell megindokolnia. Az ezen felüli hiányzások a tárgy jellegéből adódóan a tárgy újra felvételével járnak. 22. Félévközi ellenőrzések: Minden szemináriumot röpdolgozattal kezdenek a hallgatók. Ennek pótlására nincs lehetőség. Három dolgozatot indoklás nélkül el lehet hagyni.