Toldi Ildikó 2010 1852-06/1. Készítsen szükségletlistát az esetben szereplő település demográfiai adatai alapján! A község népessége az idők folyamán fokozatosan csökkent, mára a lakosságszám 3073 fő, az átlagéletkor 41 év. A népesség nemek szerinti összetétele: 1545 fő nő, 1528 fő férfi. A szülőképes korú nők aránya a megyei átlag alatt van, ezzel összefüggésben egyre csökken a születések száma. A vándorlási folyamat az utóbbi években felgyorsult, egyre jelentősebb azon lakosok száma, akik bár még nem hagyták el a községet, de szándékukban áll valamely más településen letelepedni. A 60 éven felüli lakosok száma 745 fő, ami a teljes lakosság 28%-át teszi ki, számuk magasabb, mint a 18 év alatti lakosok száma. A település halálozási adatai szerint a halálozások száma 150%-kal haladja meg az élve születések számát. A teljes megyére jellemző rossz gazdasági, valamint foglalkoztatási helyzet a községre is jellemző. Az inaktív lakosság aránya kiugróan magas. Jelenleg a regisztrált munkanélküliek száma kb. 330 fő, de a nem regisztrált, a munkaügyi rendszerből kikerült személyek száma ennek többszörösére is tehető. A település költségvetésében jelentős összeggel szerepelnek a különböző szociális ellátások, a lakosság jelentős része tehát inaktív jövedelmekből él, a létminimumhoz közeli vagy az alatti szinten. Nehéz szociális helyzetük miatt az emberek pusztán anyagi akadályoztatásuk miatt elhanyagolják egészségüket is. Információtartalom vázlata - A társadalom, a helyi társadalom fogalma - Az esetben szereplő helyi társadalom szerkezete és sajátosságai - A helyi társadalom meghatározó szerepe az egyén életére, társadalmi helyzetére - A főbb demográfiai mutatók összehasonlítása az országos adatokkal - A társadalmi egyenlőtlenségek fogalma - A települési egyenlőtlenségek jellemzői Magyarországon - A szükségletfelmérés módszerei - Az esetben szereplő település szociális problémái és szükségletlistája
Típu s
Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint
B
Szociológiai alapfogalmak
B
A helyi társadalom szerkezete
B
Az egyén társadalmi meghatározottsága
B
A társadalom összetételét ábrázoló mutatók
Összesen
Az információtartalom vázlata alapján A társadalom, a helyi társadalom fogalma Az esetben szereplő helyi társadalom szerkezete és sajátosságai A helyi társadalom meghatározó szerepe az egyén életére, társadalmi helyzetére A főbb demográfiai mutatók összehasonlítása az országos adatokkal
Pontszám ok Max Elér . t 5 15 10 10 40 1
Toldi Ildikó 2010
B
C
A társadalmi egyenlőtlenségek és újratermelésük okai A helyi erőforrások és hiányok felmérésének módszerei
A társadalmi egyenlőtlenségek fogalma A települési egyenlőtlenségek jellemzői Magyarországon A szükségletfelmérés módszerei Az esetben szereplő település szociális problémái és szükségletlistája
5 5 10 20
A társadalom, a helyi társadalom fogalma: Társadalom alatt- szociológiai értelemben- egyrészt az egyéneket egymáshoz fűző kapcsolat- és viszonyrendszert értjük. Ez a kapcsolat- és viszonyrendszer különböző közvetítő formák, közösségek ( család, iskolai, osztály-, munkahelyi közösségek, egyesület, klub stb.) révén valósul meg. Az emberek a különböző közösségek által tagolódnak be a társadalomba. Ugyanakkor a közösségek közvetítik is a társadalom elvárásait, hatásait, igényeit az egyének felé. Ennek alapján elmondható, hogy az ember és a társadalom viszonya egy oda- visszaható, kölcsönös kapcsolatként és viszonyként jellemezhető. Másrészt a társadalom jelenti azon emberek közösségét is, akik a körülöttünk lévő társadalmaktól különálló területen élnek. A meghatározás ezen pontja azt a földrajzi egységet (helységet, ország, világrészt) jelöli, ami alapján behatárolhatjuk, hogy milyen társadalomról (helyi, nemzeti, világtársadalomról) beszélünk. A társadalom elengedhetetlenül szükséges az emberiség fennmaradásához és fejlődéséhez. Társadalom alatt az egyénnek egymáshoz fűződő viszonyát és kapcsolatrendszerét értjük, valamint azon emberek közösségét, akik a körülöttük lévő társadalmakból különálló területen élnek. Az emberi társadalmak nem egyszerűen az egyének formátlan halmazai, hanem a társadalmat alkotó egyének közötti többé, kevésbé állandó viszony alakul ki, melynek alapján az egyes személyek különböző társadalmi pozíciókat foglalnak el, és ezek többé, kevésbé tartósan meg is maradnak, sőt pozíciójukat gyermekeikre is átörökítik. Másként fogalmazva a társadalomnak szerkezete van. Az esetben szereplő helyi társadalom szerkezete és sajátosságai: A társadalmi viszonyok alapján az egyes személyek, csoportok különböző helyeket, helyzeteket (pozíciókat) foglalnak el a társadalomban. A társadalomban elfoglalt pozíciók jellegükből fakadóan lehetnek: – általánosak ( nem, életkor), amelyek mindenkire jellemzők – konkrétak (foglalkozási, jövedelmi, iskolázottsági, anyagi, települési, lakáshelyzet), amelyek egy bizonyos időben, egy bizonyos személyre jellemzőek A gazdaságilag inaktívakon belül elsősorban a nyugdíjasok száma növekedett, de jelentőssé vált a nem kereső aktívak száma is. A foglalkoztatottság szűkülése, valamint a gazdaságban lezajló átrendeződések a munkaerő iránti kereslet átrendeződését is magukkal vonták. Növekedett a kereslet a magas iskolázottságúak iránt, különösen az előretörő szektorok által értékelt diplomák iránt, mely által a
2
Toldi Ildikó 2010 munkaerőpiacon a kor és kereseti átrendeződés is végbement. Mindez nyomon követhető volt a háztartásfők jövedelmi helyzetének átalakulásában is. Általában öt csoportot különböztetünk meg, a státuszindex decilisek osztásával: – Elit (3%). Ebbe a csoportba tartoznak a nagy- és közepes vállalkozók, valamint státuszindex felső tizedébe tartozó felső vezetők és értelmiségek. – Felső-középosztály (8%) Ebbe a csoportba tartoznak az előbbi kategóriából kimaradt felső vezetők, a státuszindex felső tizedébe tartozó középvezetők, egyéni gazdálkodók és vállalkozók, valamint az értelmiségek 6-9 tizedébe tartozók. – Középosztály (31%) Ebbe a kategóriába az eddigiekbe nem sorolt középvezetők, egyéni vállalkozók, gazdálkodók és értelmiségiek tartoznak, valamint az alsóvezetők, egyéni vállalkozók, gazdálkodók és értelmiségiek tartoznak, valamint az alsóvezetőket és az egyéb szellemi foglalkozásúakat, továbbá a státuszindex felső három tizedébe tartozó munkásokat sorolják be. – Munkásosztály (38%) Ebbe a kategóriába az eddig be nem sorolt munkások, valamint a szakképzetlen és mezőgazdasági munkások közül a státuszindex 4. vagy annál magasabb tizedébe kerülnek. – Depriváltak (20%) A státuszindex alsó három tizedébe tartozó szakképzetlen és mezőgazdasági fizikai munkások tartoznak ebbe a kategóriába.
A helyi társadalom meghatározó szerepe az egyén életére, társadalmi helyzetére: Nem mindegy, hogy hol élünk. Az egyenlőtlenségek legjellemzőbb megjelenési formái a területi, települési, etnikai, oktatási, foglalkoztatási és jövedelemi egyenlőtlenségek, azonban az egy-egy területen kialakuló egyenlőtlenségek gyakran összekapcsolódnak, egymásra hatással vannak, felerősíthetik egymást. Az egyenlőtlenség lényeges tényezője az egyén lakóhelye, hiszen a kedvező feltételekkel rendelkező településen nagyobb a kínálat a munkahelyek oldaláról, így a magasabb jövedelem szerzés területén is nagyobb lehetőségek vannak. Jobbak a szolgáltatások ellátásai, stb., így az azonos társadalmi rétegbe tartozók között is nagyobb különbséget találunk aszerint, hogy hol lakik. Az 1990-es évek változásai-politikai, gazdasági, társadalmi - felerősítették az ország területi szétszakadását, egy előnyösebb helyzetű nyugati és egy hátrányosabb helyzetű keleti régióra.
3
Toldi Ildikó 2010
A munkanélküliek aránya például 1996-ban Budapesten 6%, Vas megyében7%, GyőrMoson-Sopron megyében 8%, ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 21%, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 19% és Nógrád megyében18% volt.
4
Toldi Ildikó 2010
A főbb demográfiai mutatók összehasonlítása az országos adatokkal: Magyarország összlakossága 2006. január 1-én 10 076 581 fő volt. A népesség nemek szerinti aránya:- nők 5,29 millió fő, 52.5% - férfiak 4,78 millió fő, 47.5% Ezer férfira jutó nők száma 1106. Magyarországon az egyik legszembetűnőbb demográfiai jelenség a népesség lélekszámának fogyása, aminek alapvető kiváltója, hogy az élve szülések száma kisebb a halálozásokénál. A természetes fogyás 1981-ben kezdődött, ekkor 10 709 463 lakos volt. Átlagos életkor alatt értjük az azonos időben, egy területen élő népesség életkorának összességét, elosztva a népesség létszámával. A KSH 2004. évi adatai szerint Magyarországon a várható átlagos élettartam férfiak esetén 68,6 év, nőknél 76,9 év. Ez a szám az európai országokhoz viszonyítva egy alacsonyabb helyezést jelent. Legmagasabb az átlagos élettartam Svédországban (78,4, illetve82,7 év) és Norvégiában (77,5, illetve 82,3 év), de még a szomszédos Ausztria is az első helyek között szerepel. Alacsony az átlagos élettartam Romániában ( 67,7 és 71,5 év), Bulgáriában (69.1 és 76 év) . Hazánkban az első hivatalos népszámlálástól nyomon követhető az időskorúak, akkor még a 60 éven felüliek száma, népességen belüli aránya. Az időskorúak várható élettartamában országon belül is jelentős különbségek vannak: – a Férfiak esetében a 60 éves korban még várható átlagos élettartam legmagasabb Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében (17év), legalacsonyabb Nógrád és Szabolcs-Szatmár megyében (15év) – a nők esetében ez a szám legmagasabb Győr-Moson-Sopron és Zala megyében (21,3 év), legalacsonyabb Nógrád és Somogy megyében (20 év). Az időskorúak (65+) aránya is különböző az egyes megyékben, így pl. Budapesten (17,9%), Békés és Heves megyében (16,8-16,6%) a legmagasabb. Ezzel szemben legalacsonyabb az idős népesség aránya Szabolcs-Szatmár megyében (13%), HajdúBihar, illetve Fejér megyékben (18,6%), és Pest megyében (13,1%).
5
Toldi Ildikó 2010 Az öregedési index 2006. évben, azaz 100 gyermekkorúra jutó időskorúak száma országosan 100, a legmagasabb a fővárosban (146), a legalacsonyabb SzabolcsSzatmár-Bereg (71), Pest megyében (78) és Hajdú-Bihar megyében (84). A 60 éven felüliek népességen belüli aránya az 1960-as évi 14%-ról (1,4 millió főről) a 2001. évi népszámlálásig 21%-ra (2,1 millió főre) emelkedett, míg a gyerekkorú (14 év alatti) lakosságé 25%-ról 18%-ra esett vissza. A társadalmi egyenlőtlenségek fogalma: Társadalmi egyenlőtlenség alatt azt értjük, hogy az egyének, családok – osztályok és rétegek – helyzete között milyen nagy különbségek mutatkoznak a társadalomban. Tartósságuk és mértékük nagyban függ attól is, hogy az adott társadalomban élők többsége ezt mennyiben tartja méltányosnak. Az egyenlőtlenségek legjellemzőbb megjelenési formái a területi, települési, etnikai, oktatási, foglalkozási és jövedelmi egyenlőtlenség. Az egy-egy területen kialakuló egyenlőtlenségek soha nem jelentkeznek önmagukban, hanem igen gyakran összekapcsolódnak, egymásra hatással vannak, és felerősítik, gerjesztik is egymást. A települési egyenlőtlenségek jellemzői Magyarországon: Egy ország térszerkezetében a társadalom fejlődése tükröződik. Ebben a térszerkezetben központi elhelyezkedésű (centrum) és az azt körülvevő (periféria) területeket különböztetünk meg. A térbeli elhelyezkedés számos társadalmi jelenséget tekintve magyarázó erejű. Magyarország térszerkezetében a sugaras elhelyezkedés a centrum és a perifériák alá-fölérendeltségi helyzetét jelzi. Ma Magyarországon ugyanis nem mindegy, hogy valaki az ország mely régiójában, milyen típusú településen (tanyán, falun, nagyközösségben, megyeszékhelyen vagy városban) él.
6
Toldi Ildikó 2010
Az egyes régiók, kistérségek társadalmi, gazdasági helyzetét az alapvető kelet-nyugati, centrum-periféria, fővárosi-vidék viszonylatokon túl a régiók gazdasági ereje, a munkahelyek száma, és a közszolgáltatásokkal (infrastruktúrával) való ellátottsága befolyásolja számottevően.
7
Toldi Ildikó 2010 A kilencvenes évek elejének politikai, gazdasági és társadalmi változásai Magyarországon felerősítették az ország területi szétszakadását: egy gazdaságilag, társadalmilag előnyösebb helyzetű nyugati régióra, és egy hátrányosabb helyzetű keleti régióra. Jelenleg ennek a helyzetnek a kezelése az egyik legnagyobb társadalompolitikai kihívás az ország számára. A településeken, a városokban és a falvakban különböző képzettségű, stb. társadalmi csoportok élnek együtt. Ha e különböző képzettségű, foglalkozású és jövedelmű társadalmi csoportok között társadalmi távolság valódi térbeli távolsággá – területi elkülönüléssé – válik, akkor szegregációról beszélünk. Így alakultak ki pl. az úgynevezett munkás- vagy tisztviselő negyedek, a villasorok vagy éppen a cigánysorok. A különböző település típusok más-más életminőséget kínálnak lakóinak. Az elmúlt tíz évben a magyar közösségek jelentős változásokon mentek keresztül a közszolgáltatások (út-, víz-, telefonhálózatok) kiépülése révén. Ugyanakkor a rendszerváltozás gazdasági hatásai a falvakban, aprófalvakban élők társadalmi helyzetét igen kedvezőtlenül befolyásolták. A helyi (ipari, mezőgazdasági) munkalehetőségek csökkenése vagy megszűnése a tartós munkanélküliség kialakulásához, a fiatalok elköltözése a falvak elöregedéséhez vezetett. Összességében elmondható, hogy falun élni ma is hátrányosabb helyzetet jelent, mint városban lakni. A szükségletfelmérés módszerei: Alapvető adatközlők: azok a személyek, akik munkavégzésük alapján birtokában vannak azoknak az információknak, amelyekkel megközelítően és objektíven tudják artikulálni a szükségleteket. Alapvető adatközlőnek tekinthetők például: közhivatalok intézményvezetők orvosok pedagógusok védőnők Az általuk végzett szükségletfelmérésben leggyakrabban a kérdőív- és interjútechnika a használatos. Ennek az információforrásnak: előnye, hogy egyszerű és olcsó, hátránya az, hogy megjelenhet benne az alapvető adatközlő szubjektivitása, nézőpontja. Fórum, gyűlés szervezése által történő szükségletfelmérés. E körben szervezési feladatok sorát kell ellátnia a felmérésszervezőnek. Többek között: széles körben tájékoztatni a közvéleményt a rendezvényről, azokat feltétlenül megnyerni a gyűlésen való részvételre, akik fontos informátorok lehetnének a szükségletekre tekintettel, a fórum, gyűlés ideje alatt feljegyezni a történéseket, attitűdöket, a protokoll elvárásainak eleget tenni, a jelzett szükségletek sorrendjét felállítani. Ennek az információforrásnak: előnye, hogy viszonylag könnyű megszervezni, olcsó, egy időben több személy tudja kifejezni a szükségleteket, hátránya az, hogy a megfelelő helyszínt nem könnyű kiválasztani, nehéz lehet a résztvevők irányítása és nehéz biztosítani a megfelelő részvételt. 8
Toldi Ildikó 2010 Az ellátásban részesülők adatai: alapján elvégzett szükségletfelmérés azt jelenti, hogy a szolgáltatást, támogatást igénybe vevő személyekre vonatkozó adatokat elemzik. Ennek az információforrásnak: Előnye az adatok, információk alacsony költsége, bár ma már ez kevésbé mondható el, hátránya az adatvédelem miatti adatkérés nehézsége. A szociális indikátorok helyzetének felmérése elemzéssel történhet: a közérdekű feljegyzésekből, leíró statisztikából, közérdekű felmérésekből, melyeket megrendeltek. Szociális indikátornak tekintjük: a betegeket, az időseket, a munkanélkülieket, a hajléktalanokat, más, szociálpolitikai szempontból sajátos élethelyzetű, jellemezhető csoportokat. A felmérés magába foglalja többek között a populáció szociodemográfiai jellemzőit is . Ennek az információforrásnak előnye: konkrét adatok birtokába juthat a szakember, hátránya: csak az adott szociális indikátorokra és arra a területre vonatkozóan nyújt információkat. A szociális térkép készítés, amit problématérképnek is neveznek a szükségletfelmérésben, egy körülhatárolt, rendszerint földrajzilag meghatározott terület teljes körű felmérést jelenti. Ennek az információ forrásnak előnye: sok információt nyújt, pontosabb következtetésre ad lehetőséget, hátránya: az elkészítése sok időt vesz igénybe, emiatt lassú, az előbbi miatt a változások jelentősek lehetnek, melyek azonban még nem jelennek meg a felmérésben, költséges is. A szükségletfelmérésben használatos technikák: interjú: személyes, telefonos (vagy ezek kombinációja), illetve postázott kérdőív, adatelemzés szövegelemzés. Az esetben szereplő település szociális problémái és szükségletlistája: Maslow féle piramis- alapvető szükségletek biztosítása a településre vonatkozóan (idősek, gyermekek, munkanélküliek…) 1993. évi III. törvény által garantált pénzbeli és természetbeni juttatások Szociális rászorultság esetén nyújtható pénzbeli ellátások – időskorúak járadéka – rendszeres szociális segély – ápolási díj – átmeneti segély – temetési segély Szociális rászorultság esetén nyújtható természetbeli támogatások.
9
Toldi Ildikó 2010 Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, tüzelő segély, közüzemi díjjak, gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatást. – rendszeres szociális segély (védelembe vett gyerek) – átmeneti segély – temetési segély – közgyógyellátás – egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság – adósságkezelési szolgáltatás – energiafelhasználási támogatás Település problémái: – lakosság száma folyamatos csökkenést mutat – termékenységi és születési arányszámok csökkennek – magas munkanélküliség – a nyilvántartott munkanélküliek jelentős száma nem rendelkezik piacképes szakmával, gyakorlattal – elnéptelenedő falu – valószínűleg nem megfelelő infrastruktúra (óvoda, iskola, orvosi ellátás) 1, Meg kell keresni a rejtet erőforrásokat (pl.: Nagykarácsony mikulás ház, falusi turizmus, játszóház létesítése, lovas szán, mikulás , mikulásház nyáron a közösség gyermekeinek áll rendelkezésére, ezzel segítve a szülők munkahely megtartását stb. Kaposvár mellett játszó falu) 2, Faluház munkahelyeket teremtenek: – étkeztetés megszervezése – házigondozás – idősek klubja – munkanélküliek tanfolyamának helyszíne lehet – internet hozzáféréssel biztosíthatják a gyereke tanulásának javítását,segítség az álláskeresőknek Fontos az EU-s pályázatok lehetősége és kihasználása. 3,Beilleszkedési program Célja: – egyénre szabott beilleszkedési program a hátrányok leküzdése, a munka világába történő reintegráció érdekében – egyéni életvitelhez igazodó beilleszkedési program – inaktív helyzetből, megfelelő szakmai segítséggel tudjanak lépni és nagyobb esélyük legyen a munkaerőpiac valamelyik szegmensébe bekapcsolódni Elemei: – életvitel – motiváció a munkavégzésre – pszichés és szociális állapot – munkavégzésre való alkalmasság – álláskeresési készség Munkavégzésre alkalmas kliens esetés: – információnyújtás, álláskeresési technikák – technikai segítség: internet, telefon, nyomtatás – kapcsolati rendszer segítése – érdekérvényesítő képesség erősítése Munkavégzéshez személyes szociális szolgáltatást igénylő kliensnél: 10
Toldi Ildikó 2010 – szociális problémák kezelése, adóságkezelés – életviteli problémák kezelése – egészségügyi állapot javítása – problémamegoldó készségek fejlesztése – kapcsolatrendszer segítése – érdekérvényesítő képesség fejlesztése – egyéni tanácsadás – álláskeresési technikák, klub – munkáltatókkal kapcsolat Kistelepülésen élő rendszeres szociális segélyezettek általános jellemzői: – többszörösen hátrányos helyzetűek, nehezen integrálhatók – önállóan nem képesek ügyeik intézésére – elvesztették képességüket a saját életükért történő felelősségvállalásra – szociális szolgáltatásokra, segítségre van szükségük – sokféle és speciális szükségletekkel rendelkeznek – túlélési stratégiát alakítottak ki ( segélyezés, fekete munka) szegénységi csapsa Leggyakrabban előforduló problémák: – felhalmozott közüzemi tartozások – önbizalom hiány – munkamotiváció hiánya – szenvedélybetegség Alapprobléma a szegénységi csapda: – a segélyezés rendszere nem ösztönöz álláskeresésre, ha visszakerül a munkavilágba elmaradnak a szociális transzferjövedelmek – a feketemunka a segélyezés mellett jobban keres, mintha dolgozna – család segélyezés- csak az egyik fő Jövőkép: – „út a munkához” program megvalósítása – a családsegítő szolgálatok megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása – egységes adatbázis kiépítése a munkaügyi kirendeltségekkel és a polgármesteri hivatalokkal – hatékonyabb munkaerő-piaci reintegráció – adminisztrációs feladatok célszerűsítése – piacképe szakmai képzések – három- és többgyermekes gyermekét egyedül nevelő szülővel együttműködés – 55 éven felüliekkel való együttműködés Szociális gazdaság: (szociális szövetkezet a formája) létrehozása, mindenki tagja, piacnak nem érdeke a szolgáltatás nyújtása. (Raifhaisen is ennek indult) Olyan valós igényeket és szükségleteket elégít ki ami a piacnak nem érdeke, de alapvető szükség van rá.
11
