1. Készítsen szükségletlistát az esetben szereplő település demográfiai adatai alapján!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

1852-06/1. Készítsen szükségletlistát az esetben szereplő település demográfiai adatai alapján! A község népessége az idők folyamán fokozatosan csökkent, mára a lakosságszám 3073 fő, az átlagéletkor 41 év. A népesség nemek szerinti összetétele: 1545 fő nő, 1528 fő férfi. A szülőképes korú nők aránya a megyei átlag alatt van, ezzel összefüggésben egyre csökken a születések száma. A vándorlási folyamat az utóbbi években felgyorsult, egyre jelentősebb azon lakosok száma, akik bár még nem hagyták el a községet, de szándékukban áll valamely más településen letelepedni. A 60 éven felüli lakosok száma 745 fő, ami a teljes lakosság 28%-át teszi ki, számuk magasabb, mint a 18 év alatti lakosok száma. A település halálozási adatai szerint a halálozások száma 150%-kal haladja meg az élve születések számát. A teljes megyére jellemző rossz gazdasági, valamint foglalkoztatási helyzet a községre is jellemző. Az inaktív lakosság aránya kiugróan magas. Jelenleg a regisztrált munkanélküliek száma kb. 330 fő, de a nem regisztrált, a munkaügyi rendszerből kikerült személyek száma ennek többszörösére is tehető. A település költségvetésében jelentős összeggel szerepelnek a különböző szociális ellátások, a lakosság jelentős része tehát inaktív jövedelmekből él, a létminimumhoz közeli vagy az alatti szinten. Nehéz szociális helyzetük miatt az emberek pusztán anyagi akadályoztatásuk miatt elhanyagolják egészségüket is. Információtartalom vázlata - A társadalom, a helyi társadalom fogalma - Az esetben szereplő helyi társadalom szerkezete és sajátosságai - A helyi társadalom meghatározó szerepe az egyén életére, társadalmi helyzetére - A főbb demográfiai mutatók összehasonlítása az országos adatokkal - A társadalmi egyenlőtlenségek fogalma - A települési egyenlőtlenségek jellemzői Magyarországon - A szükségletfelmérés módszerei - Az esetben szereplő település szociális problémái és szükségletlistája

Tartalomjegyzék 1852-06/1. Készítsen szükségletlistát az esetben szereplő település demográfiai adatai alapján!.......1 1.A társadalom, a helyi társadalom fogalma:.......................................................................................4 A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,......................................4 Köznapi értelmezés..............................................................................................................................4 A társadalom nagyobb embercsoportot jelöl, akik egyfajta rend szerint együtt élnek. 4 Társadalomtudományos meghatározás.................................................................................................4 - önálló egyedek közötti kapcsolatok hálózata.............................................................5 - kölcsönösségi viszonyrendszeren alapuló közösségekre............................................5 FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

Politikai értelmezés..............................................................................................................................5 - állampolgárainak közösségét értik..............................................................................5 Szerveződés].........................................................................................................................................5 - elsődleges létfenntartási funkciók alapján szerveződnek...........................................5 Helyi társadalom...................................................................................................................................5 a közösség kisebb méretű, társadalmi és kulturális szempontból egységesebb............6 A „helyi közösség” mindazokat felöleli, akik a településen élnek...............................6 A helyi társadalom: az önkormányzatok és a civilszervezetek.............................................................6 Az önkormányzati rendszer Magyarországon......................................................................................6 2.Az esetben szereplő helyi társadalom szerkezete és sajátosságai:....................................................6 - a társadalmon belüli különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyokat jelenti........................................................................................................6 Ezek a társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenségek..................................................7 Korfa.....................................................................................................................................................7 ábra 1: népességcsökkenés...................................................................................................................7 Népesség...............................................................................................................................................7 Inaktívak...............................................................................................................................................7 Státuszcsoportok...................................................................................................................................7 Elit (országosan 3%)..........................................................................................................8 Felső-középosztály (országosan 8%).................................................................................8 Középosztály (országosan 31%)........................................................................................8 Munkásosztály (országosan 38%).....................................................................................8 Depriváltak (országosan 20%).....................................................................................8 Fogyasztási szokások............................................................................................................................9 Jellemző területek ahol elsődlegesen csökken a fogyasztás jövedelemhiány esetén:.......9 3. A helyi társadalom meghatározó szerepe az egyén életére, társadalmi helyzetére:..........................9 kulturális háttere, ..........................................................................................................9 szokásköre, ...................................................................................................................9 kohéziója és ..................................................................................................................9 normái menyiben térnek el a többségi társadalom elvárásaitól....................................9 az egyén attitűdjeit, ....................................................................................................10 késztetéseit, ................................................................................................................10 vágyait, .......................................................................................................................10 hatnak életmódjára, ....................................................................................................10 meghatározhatják az életről alkotott elképzeléseit.....................................................10 4. A főbb demográfiai mutatók összehasonlítása az országos adatokkal:..........................................10 népesség lélekszámának fogyása. ..............................................................................10 szülések száma kisebb a halálozásokénál...................................................................10 A legszembetűnőbb jelenség a népesség elöregedése,................................................11 Az alacsony foglalkoztatottsági arány miatt, ............................................................12 A pályakezdő fiatalok.................................................................................................12 ábra 2: a feladatban szereplő település hozzávetőleges korfája és a foglalkoztatottság....................12 Az elvándorlás............................................................................................................13 5. A társadalmi egyenlőtlenségek fogalma:........................................................................................14 társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenséget,............................................................14 a társadalmi pozícióba való bejutás (pl. értelmiség köreibe, vezető beosztásba).......14 FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

Esélyegyenlőtlenséget fokozó tényezők:....................................................................14 6. A települési egyenlőtlenségek jellemzői Magyarországon:............................................................15 A társadalmi egyenlőtlenségi rendszer meghatározói,.......................................................................15 (Az, hogy ki hol lakik-meghatározza a lehetőségeit mert a redisztribúció a megtermelt javakat egyenlőtlenül osztja el.)..............................................................15 Területi folyamatok.............................................................................................................................16 Példa a települési egyenlőtlenségekre................................................................................................16 A területi egyenlőtlenségek mérése....................................................................................................16 Gazdasági dimenzió :..................................................................................................16 Humán dimenzió:........................................................................................................16 A „települési lejtő” (A települési hierarchia.......................................................................................17 Települési lejtő (településtípus szerinti státuszkülönbség):..................................................17 1. főváros..............................................................................................................17 A közeli is lehet nagyon messze.................................................................................17 Kormányzati fejlesztő beavatkozások a területi egyenlőtlenségek mérséklésére ............................17 7. A szükségletfelmérés módszerei:....................................................................................................18 A szükségletek formái........................................................................................................................18 Normatív szükséglet ...................................................................................................18 Felfogott szükséglet....................................................................................................18 Kifejezett szükséglet ..................................................................................................18 Relatív szükséglet ......................................................................................................18 A közösségi kutatómunkának három fő módszere létezik:................................................................18 A felmérés lépései...............................................................................................................................18 Feltárás.................................................................................................................................18 TÉNYSZERŰ INFORMÁCIÓK A KÖZÖSSÉGRŐL ((összegyűjtendő))...........................................................................................................18 A közösség történelme................................................................................................19 Helyi közlekedés.........................................................................................................19 Foglalkoztatás/Munkanélküliség................................................................................19 Lakásügy.....................................................................................................................19 Önkormányzati és más intézmények..........................................................................19 Szabadidős és rekreációs tevékenységek....................................................................19 Földhasználat..............................................................................................................19 Népesség.....................................................................................................................20 Politika........................................................................................................................20 Alapvető adatközlők:.......................................................................................................20 Fórum, gyűlés:............................................................................................................20 Az ellátásban részesülők adatai:.................................................................................20 A szociális indikátorok................................................................................................21 A szociális térkép készítés,.........................................................................................21 A szükségletfelmérésben használatos technikák:...............................................................................21 Kérdőív................................................................................................................................21 Interjú...................................................................................................................................22 Megfigyelés..........................................................................................................................22 Dokumentumelemzés...........................................................................................................22 FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

Statisztikai adatok másodelemzése......................................................................................22 A probléma definiálásának eszközei (problémagráf).........................................................................22 A problémák cirkuláris megközelítése.................................................................................24 SZÜKSÉGLETLISTA........................................................................................................................24 Fontossági sorrendet kell felállítanunk............................................................................24 8. Az esetben szereplő település szociális problémái és szükségletlistája:.........................................25 Nehézségek, problémák, gondok:.......................................................................................................25 Pozitívumok: ......................................................................................................................................26 Szükségletek csoportosítása...............................................................................................................27 Szükségleti csoport..........................................................................................................27 Egészségügyi ellátások...............................................................................................27 Gazdaság fejlesztés.....................................................................................................27 Szociális terület ..........................................................................................................28 Oktatás, nevelés .........................................................................................................28 Környezetfejlesztés ....................................................................................................28 Rekreáció....................................................................................................................29

1.A társadalom, a helyi társadalom fogalma: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

akiket a közös viszonyrendszerük és intézményeik – gyakran a közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk – megkülönböztet más csoportok tagjaitól

Köznapi értelmezés A társadalom nagyobb embercsoportot jelöl, akik egyfajta rend szerint együtt élnek.

A társadalom kifejezés a „társ” szóból született a latin societas („társadalom”) mintájára, amely a „társ” jelentésű socius szó származéka (ez a magyarban is használatos a „szocio-” előtagban). Így a társadalom jelentése viszonylag közel áll a „társ”, „társas”, „társaság” szavakéhoz.

Társadalomtudományos meghatározás Anthony Giddens Szociológia című könyvében (Osiris Kiadó, Budapest, 1995.) a következőként definiálta a társadalom szót: „A társadalom a politikai uralom egy adott rendszerének alávetett, különálló területen élő és a körülöttük lévő csoportoktól eltérő identitással rendelkező emberek csoportja. Egyes társadalmak, mint például a vadászó és gyűjtögető közösségek, nagyon kicsik, csak néhány tucat emberből állnak. Más társadalmak rendkívül nagyok, népességük sok millióra tehető – a modern kínai társadalomban például az össznépesség meghaladja az 1 milliárd főt.” A társadalomtudományok a társadalom kifejezést használják félig zárt (vagy félig nyitott) társadalmi rendszert alkotó emberek csoportjára, amelyben a legtöbb interakció a csoporttagok között történik. Még elvontabban a társadalom FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

- önálló egyedek közötti kapcsolatok hálózata.

A társadalom kifejezést szintén gyakran használják - kölcsönösségi viszonyrendszeren alapuló közösségekre.

Politikai értelmezés Magától értetődik a társadalom jelentésében, hogy a tagjai egyetértőlegesen megosztanak egymással valamilyen kölcsönös érdeket vagy hasznot. Ennek alapján a kifejezés alatt gyakran egy ország - állampolgárainak közösségét értik.

Sőt, amikor a polgári jólétet biztosító nemzeti intézmények vonatkozásában használják, a társadalom kifejezés magának az országnak lesz a szinonimája. A társadalom legtágabb jelentése az egész emberi faj, amely az állatvilágból kiemelkedve új típusú létformákat hozott létre.

Szerveződés] Az emberi társadalmak gyakran az - elsődleges létfenntartási funkciók alapján szerveződnek.

Társadalomtudósok vadászó-gyűjtögető, nomád állattenyésztő, kertészkedő, földművelő és mezőgazdasági termelő, valamint városlakó társadalmakat, ún. civilizációkat különböztetnek meg. Ezen túl ipari (indusztriális) és poszt-indusztriális társadalmakat azonosítanak elkülönítve a már főként iparban, majd a főként szolgáltatásokban foglalkoztató rendszereket. A társadalmak felépítését, rendszerét a társadalmi struktúra jellemzi… Forrás:http:wikipedia

Kis János: Nyitott társadalom Dr. Szigeti Ernő: Az állami közigazgatás területi szervezetrendszerei térszerkezetének változásai 2009.11.27. ( 618 KB ) Jövedelemeloszlás (1970-2000 országonként)

Helyi társadalom A helyi, s különösen a kisebb, falusi társadalom rendszerint igen egyszerű társadalomszerkezet, többnyire azonos jellegű, azonos gazdasági és kulturális szinten álló családi és háztartási egységek alkotják,

FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

a közösség kisebb méretű, társadalmi és kulturális szempontból egységesebb.

Falun kisebbek a társadalmi különbségek, kevésbé jelentős a népesség területi, foglalkozási és rétegek közötti mobilitása. Meg kell különböztetnünk a közösség (kollektívum) mint organikus egység és a község mint intézményesült külsődleges keret és kapcsolattípus fogalmát. A „helyi közösség” mindazokat felöleli, akik a településen élnek

(Mendras H. 1973: 13–14).

A helyi társadalom: az önkormányzatok és a civilszervezetek A demokrácia hatékony működésének záloga az önkormányzatiság elve, illetve a civilszervezetek szabad működése. Az önkormányzati rendszer Magyarországon Jelenleg több mint négyezer település van Magyarországon. Ebből körülbelül háromezer rendelkezik önálló állami hivatalszervezettel, úgynevezett települési önkormányzattal. Budapest esetében az egyes kerületek önálló települési egységnek számítanak. A helyi önkormányzatok hatáskörébe tartoznak a lakosságot közvetlenül érintő ügyek. Vannak azonban olyan társadalmi szükségletek is, amelyek hatékonyan csak nagyobb körzetek együttműködésével, összehangolt fejlesztésével elégíthetők ki. Ilyen feladatot jelent például a kórházi betegellátás, a nagyobb múzeumok fenntartása, egyes középiskolák működtetése vagy a távolsági közlekedés megszervezése. A helyi társadalom jellemző mutatószámait az össztársadalmi mutatókhoz, illetve másik helyi társadalomhoz viszonyítjuk. Ezek különböző statisztikai mérőszámok (iskolázottság, lakásviszonyok, foglalkoztatottság, jövedelem, munkalehetőség stb.), .amik megmutatják az adott közösség helyzetét az össztársadalmihoz viszonyítva.

2.Az esetben szereplő helyi társadalom szerkezete és sajátosságai: A társadalmi szerkezet - a társadalmon belüli különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyokat jelenti.

A társadalmi szerkezet elmélete többnyire néhány kategóriába foglalja össze a különböző pozíciókat. • a vagyoni állapot, • a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely, • a szűkös javakhoz való hozzájutás módja és mértéke tekintetében. Ezért e kategóriák között enyhébb vagy élesebb érdekellentétek állnak fenn.


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

Ezek a társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenségek

Korfa

lakosságszám 3073 fő 60+ feletti 745 fő

átlagéletkor 41 év

1528 fő férfi

1545 fő nő

18 év alatti 745> fő

Népesség 10 születésre 25 halálozás jut elvándorlás

30 20 10 0

1.halálozás halálozás-születés

2.szűletések

népesség fogyás elöregedés

Inaktívak

aktív munkavállalók ~

1.60 év felettiek

munkanélküliek

2. 18 év alattiak~

látens munanélküliek ~

Az aktív munkavállalók aránya alacsony, a távlati kilátások kedvezőtlenek az alacsony születésszám miatt.

Státuszcsoportok Általában öt csoportot különböztetünk meg: FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

Elit (országosan 3%)

Ebbe a csoportba tartoznak a nagy- és közepes vállalkozók, valamint státuszindex felső tizedébe tartozó felső vezetők és értelmiségek. Elsőként az elit hagyja el a munkalehetőséget nem kínáló települést. Esetünkben valószínűen 0% Felső-középosztály (országosan 8%)

Ebbe a csoportba tartoznak az előbbi kategóriából kimaradt felső vezetők, a státuszindex felső tizedébe tartozó középvezetők, egyéni gazdálkodók és vállalkozók, valamint az értelmiségek 6-9 tizedébe tartozók. Ez a státuszcsoport is elvándorol a hátrányos helyzetű településekről. Esetünkben a lélekszám valószínűsíti, hogy valamilyen formában még jelen van értelmiség, de ök valószínűleg a társadalmi kiszolgáló intézményrendszer (óvoda, iskola, önkormányzat, egészségügy, szociális ellátás) által vannak foglalkoztatva. Elvándorlásuk esetén a megüresedő állásra nehezen találni jelentkezőt. Más terület értelmiségi rétegei nem találhatók a hasonló adottságokkal rendelkező településeken. Esetünkben ~ 1% alattira tehető Középosztály (országosan 31%)

Ebbe a kategóriába az eddigiekbe nem sorolt középvezetők, egyéni vállalkozók, gazdálkodók és értelmiségiek tartoznak, valamint az alsó vezetők, egyéni vállalkozók, gazdálkodók és értelmiségiek tartoznak, valamint az alsó vezetőket és az egyéb szellemi foglalkozásúakat, továbbá a státuszindex felső három tizedébe tartozó munkásokat sorolják be. Hasonló a helyzet, mint a felső-középosztálynál. Esetünkben ˇ1-2% körüli lehet az arányuk. Munkásosztály (országosan 38%)

Ebbe a kategóriába az eddig be nem sorolt munkások, valamint a szakképzetlen és mezőgazdasági munkások közül a státuszindex 4. vagy annál magasabb tizedébe kerülnek. Közel 50% lehet az aktívkorúak aránya, ami a munkalehetőségek hiánya miatt probléma. A munkahellyel rendelkező aktív keresők ennek csupán az 1/3-a azaz kb. 16-17% körüli az összlakossághoz viszonyítva. Depriváltak (országosan 20%)

A státuszindex alsó három tizedébe tartozó szakképzetlen és mezőgazdasági fizikai munkások tartoznak ebbe a kategóriába. A településen 33-34% körüli, ide sorolhatjuk a munkával nem rendelkező aktív korúakat és gyermekeiket is. FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

Fogyasztási szokások A jövedelem csökkenése esetén a családok fogyasztási szerkezete megváltozik, vagy eladósodás következik be. A fogyasztás csökkentésével, a takarékos beosztással elkerülhető az eladósodás. A csökkentés megváltoztatja a fogyasztás szerkezetét, a létfenntartás kerül előtérbe, a egyéb területeken minimalizált illetve meg is szűnhet a fogyasztás. Jellemző területek ahol elsődlegesen csökken a fogyasztás jövedelemhiány esetén:

kulturális kiadások rekreációs kadások egészségügyi kiadások kényelmi eszközök Minőségi termékek helyett olcsóbb ruházat elektronika Jellemző, hogy a szűkös anyagi helyzet ellenére sem csökken, inkább növekszik az élvezeti szerekre költött összeg.

3. A helyi társadalom meghatározó szerepe az egyén életére, társadalmi helyzetére: Az egyénre hatással van, hogy milyen miliő veszi körül, milyen viselkedési mintákat lát, milyen a helyi társadalom kulturális háttere, szokásköre, kohéziója és normái menyiben térnek el a többségi társadalom elvárásaitól.

Egy adott társadalmon belül kialakulhatnak olyan helyi közösségek, melyek valamilyen tulajdonságuk miatt zártak, illetve az egyénre nézve, visszatartó erejűek, így gátolják a többségi társadalomba történő integrációt. Ilyen szubkultúrák létrejöttömének nagy esélye van rossz infrastruktúrával rendelkező, elszigetelt, fogyatkozó lélekszámú, elöregedő településeken. (szegénység kultúrája) A negatív hatásokon kívül, a kis közösségek érzelmileg többet adhatnak mint a városi kultúrák, ahol a nagy lélekszám ellenére is sok a magányos ember. A kis közösségekben általában több az ismerős, szinte mindenki ismer mindenki. Ennek vannak pozitív és negatív oldali is. Könnyebben szervezhető a közösség, jobban észreveszik egymás problémáit, így könnyebben mozgósíthatják egymást ha segítség kell. Ez természetesen azt is jelenti, hogy jobban belelátnak az egyén életébe, ami nem mindig kívánatos, egyesesetekben konfliktus forrás is lehet. Ezek a szocializációs hatások befolyásolják


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

az egyén attitűdjeit, késztetéseit, vágyait, hatnak életmódjára, meghatározhatják az életről alkotott elképzeléseit.

4. A főbb demográfiai mutatók összehasonlítása az országos adatokkal: Magyarországon az egyik demográfiai probléma a népesség lélekszámának fogyása.

A csökkentés a bevándorlási nyereség ellenére is számottevő. Alapvető ok, hogy az élve szülések száma kisebb a

halálozásokénál.

A természetes fogyás 1981-ben kezdődött, ekkor 10 709 463 lakos volt, míg 2009 év eleji adatok szerint 10 031 000 fő.


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

A legszembetűnőbb jelenség a népesség elöregedése,

amit a korfa szemléletesen tükröz. Ideális állapotban karácsonyfa forma. Mint az ábrán látható, a jelenlegi helyzet nagymértékben eltér az ideálistól. Magyarországon 1980 óta a gyermekkorúak száma 832 ezer fővel csökkent, ugyanakkor a 65 év felettieké 174 ezer fővel gyarapodott. Az öregedési index (a 100 gyermekkorúra jutó időskorúak száma) az időszak folyamán 62-ről 108-ra emelkedett. Míg 1980-ban a gyermekkorúak aránya (22%) 8 százalékponttal meghaladta a 65 éves és idősebbekét, 2008. év elején (15%) egy százalékponttal elmaradt attól. A kilencvenes évektől az elöregedési folyamat felgyorsult. Fordulópontnak a 2006. év tekinthető, ekkortól – országos szinten – az időskorúak eltartottsági

rátája meghaladta a gyermekkorúakét. Az öregedési index (100 gyermekkorúra jutó időskorúak száma) 2006. évben, országosan 100, a legmagasabb a fővárosban (146), a legalacsonyabb Szabolcs-SzatmárBereg (71), Pest megyében (78) és Hajdú-Bihar megyében (84). Az időskorúak (65+) aránya is különböző az egyes megyékben, így pl. Budapesten (17,9%), Békés és Heves megyében (16,8-16,6%) a legmagasabb. Ezzel szemben legalacsonyabb az idős népesség aránya Szabolcs-Szatmár megyében (13%), Hajdú-Bihar, illetve Fejér megyékben (18,6%), és Pest megyében (13,1%).


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

Az alacsony foglalkoztatottsági arány miatt,

a hasznosítható tudással rendelkező, mobil rétegek (középosztálytól felfelé) elhagyják a települést, ami a fő problémát jelenti. A pályakezdő fiatalok

nem kapnak a településen munkát, így tanulmányaik után vagy munkanélküliek lesznek, vagy nem térnek vissza a településre, ami tovább fokozza az elvándorlást, a társadalmon belüli migrációt. Országos szinten ez a külföldi munkavállalásban nyilvánul meg.

500 0 9 0

27 18

45 36

63 54

81 72

99+ 90

regisztrált munkanélküli

18 év alattiak~

látens munkanélküliek

60 év felettiek

aktív munkavállalók ~

A korfát tekintve, esetünkben a magyarországi átlagos mutatókhoz hasonló a helyzet. Az időskorúak várható élettartamában országon belül is jelentős különbségek vannak

ábra 2: a feladatban szereplő település hozzávetőleges korfája és a foglalkoztatottság

Az élettartam meghosszabbodása, a halálozások számának csökkenése ellenére is fokozatosan fogy a népesség, mivel kevés a születések száma, így a helyi társadalom kezd elöregedni.


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

Az alacsony foglalkoztatottsági arány miatt, a hasznosítható tudással rendelkező, mobil rétegek (középosztálytól felfelé) elhagyják a települést, ami a fő problémát jelenti. A pályakezdő fiatalok nem Kapnak a településen munkát, így tanulmányaik után vagy munkanélküliek lesznek, vagy nem térnek vissza a településre, ami tovább fokozza az elvándorlást, a társadalmon belüli migrációt. Országos szinten ez a külföldi munkavállalásban nyilvánul meg.

Az elvándorlás

gátat szabhat a fejlődésnek is, hiszen épp a piacképes tudással rendelkezők hagyják el a települést, ami azt jelenti, ha akadna is befektető, nem kap megfelelő szaktudással rendelkező munkavállalót.


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009 RÉGIÓK

5. A társadalmi egyenlőtlenségek fogalma: A társadalmi javakhoz való hozzáférés alapvetően befolyásolja az egyén társadalmi helyzetét, meghatározhatja lehetőségeit, befolyásolhatja életútját. A társadalmon belül nem egyenlő, hanem területileg és rétegenként is változó a javakhoz, intézményrendszerhez, egyéb szolgáltatásokhoz való hozzájutás esélye. Ebből adódóan meghatározó az egyén szempontjából, hogy hol él. Az egy-egy területen kialakuló egyenlőtlenségek gyakran összekapcsolódnak, kölcsönhatásban vannak, felerősíthetik egymást. Megkülönböztetünk társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenséget, és ez mellett beszélhetünk a társadalmi pozícióba való bejutás (pl. értelmiség köreibe, vezető beosztásba) egyenlőtlenségéről is, ezt szokták esélyegyenlőtlenségnek nevezni. Az esélyegyenlőtlenség lényeges tényezője az egyén lakóhelye, hiszen a kedvezőtlen adottságokkal rendelkező településen élőknek a lehetőségei korlátozottak. Esélyegyenlőtlenséget fokozó tényezők:

Infrastruktúra hiányosságai munkahelyek hiánya intézmények hiánya tömegközlekedés színvonala legközelebbi munkahely szempontjából lényeges település távolsága, elérhetősége kulturális és szórakozási lehetőség hiánya Az infrastruktúra megléte vagy hiánya jelentősen befolyásolja a munkahelyek számát. A befektetők nem települnek nehezen megközelíthető, közművekkel nem teljes mértékben ellátott területekre, tehát az nem csupán a kényelmi komfort érdekében fontos. Az intézményrendszer elérhetősége a munkáltatók ügyintézésre fordított idejét befolyásolja, valamint a munkaerő utánpótlást befolyásolja az oktatási intézményeken keresztül. Az egyén a helyben hiányzó szolgáltatásokat, intézményeket csak többletköltséggel érhet el, amit esetleg nem képes finanszírozni, így számára az elérhetetlené válik. (Szűkös anyagi helyzete miatt nem tud könyvet vásárolni, de szívesen kölcsönözne, Amennyiben az adott településen nincs könyvtár és a legközelebbi 25 km távolságra van, az utazásra költségei miatt nem tudja igénybe venni.)


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

6. A települési egyenlőtlenségek jellemzői Magyarországon: A társadalmi egyenlőtlenségi rendszer meghatározói, • a javak birtoklása, • a foglalkozási szerkezet, • a jövedelem eloszlás, • az oktatás, • a fogyasztás Az emberek a fogyasztási egyenlőtlenségek következtében eltérő életstílusuk révén demonstrálják társadalmi helyzetüket. Az egyenlőtlenségek meghatározzák, hogy ki milyen társadalmi pozícióba, státuszba, rétegbe, osztályba tartozik. (A társadalmi osztályon kívül van települési osztály is:(Szelényi). Az életkörülmények romlásával a családok többsége elsősorban kulturális kiadásait csökkenti. A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése (a társadalom tagjainak differenciálódása) bizonyos mértéken túl akadályozza a társadalmi integrációt, a társadalom tagjainak az elfogadott normák és szabályok szerinti együttműködését, a normális társadalmi életet. Instabil társadalmi állapot alakulhat ki, amit az uralkodó politikai elit érdekeinek megfelelő keretek között igyekszik tartani, politikailag kezelni. A kirívó és komoly társadalmi problémákat okozó térbeli társadalmi egyenlőtlenségeket kezelni kell a mindenkori kormányzatnak, hogy a politika által nehezen kontrollálható folyamatok (pl. a fekete gazdaság megerősödése, a bűnözés térhódítása, etnikai konfliktusok megszaporodása, az elvándorlás felerősödése, a szegénység, a munkanélküliség nagy mértékű területi koncentrációja, stb.) ne kérdőjelezzék meg legitimitásukat. A magyar települési viszonyok, települési hátrányok meghatározó szerepet játszanak a társadalmi egyenlőtlenségek rendszerében. A társadalmon belül az egyenlőtlenségek földrajzilag eltérnek, amit területi (térbeli, regionáliskistérségi-települési) egyenlőtlenségnek nevezünk. Ezek a különbségek határozzák meg az ország, a társadalom térszerkezetét., melyben jól tükröződik a fejlettség szintje. Az ország térszerkezetében megkülönböztetünk központi elhelyezkedésű (centrum) és azt körülvevő (periféria) területeket. (A szociológia azt vizsgálja,hogy a térbeli egyenlőtlenségek hogyan mennek át társadalmi egyenlőtlenségekbe.) A területi hátrányok más társadalmi hátrányokkal összekapcsolódva jelentkeznek, okai lehetnek az egyén hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének, esélyegyenlőtlenségének. (Az, hogy ki hol lakik-meghatározza a lehetőségeit mert a redisztribúció a megtermelt javakat egyenlőtlenül osztja el.)

A települési egyenlőtlenségek következtében kialakuló társadalmi egyenlőtlenségek legláthatóbb megnyilvánulási formáját az anyagi életkörülményekben és a kulturális fogyasztásban meglévő különbségek jelentik. (A társadalmi rétegződés egyik eleme, az esélyegyenlőtlenségek egyik következménye.) Több kutatás bizonyította, hogy a piacgazdasági átmenetet követően a jövedelmek és a foglalkoztatottság differenciái váltak a regionális egyenlőtlenségek meghatározó elemeivé.


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

Területi folyamatok Olyan jelenségek, amelyek hosszabb időn keresztül érvényesülnek és „területi” lenyomatuk van: lényeges, érzékelhető társadalmi gazdasági különbségeket okoznak :       

Vállalatok bezárása és megnyitása Vállalatok szerkezetváltása- munkakultúra fel-, és leértékelődése Térségek elérhetőségének változásai: az elérhetőséggel kapcsolatos elvárások változásai Infrastruktúra fejlesztés lépéstartása Migrációs folyamatok Demográfiai folyamatok Közszolgáltatások –önkormányzatok- fejlesztése

Példa a települési egyenlőtlenségekre Egyenlőtlenségi dimenziók Nagyváros 1. Elhelyezkedés 2. Mennyiség 3. Minőség 4. Szerkezet 5. Szerepkör 6. Kapcsolatok 7. Viszonyok

Apró-falu

centrális peremhelyzetű népes kicsi fejlett elmaradott tagolt homogén sokfunkciós funkcióhiányos kapcsolat-gazdag elszigetelt irányító függő

A területi egyenlőtlenségek mérése Gazdasági dimenzió :

● GDP-hez való hozzájárulás, területi GDP Humán dimenzió:

● HDI-index (human development Index) • Jövedelem • Iskolázottság • Munkanélküliség FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

• Foglalkoztatás • Migráció

A „települési lejtő” (A települési hierarchia (Erdei Ferenc – Települési lejtő – Társadalmi lejtő) A lejtőn lefelé haladva a társadalmi előnyök csökkennek, a hátrányok pedig nőnek. A fejlődés centruma mindig vándorol. Települési lejtő (településtípus szerinti státuszkülönbség):

1. főváros 2. megyei jogú város 3. város 4. falu, község 5. tanya Másfelől különbségek vannak a kelet-magyarországi és a nyugat magyarországi, azonos településtípushoz tartozó települések között is (régiós különbségek). Az esélyegyenlőtlenség a periférián lévő, alacsony jövedelmi viszonyokkal és infrastrukturális feltételekkel rendelkező települések eltérő feltételeket tudnak biztosítani a centrumhoz képest. Ezért ezeket a településeket a jól kvalifikált munkaerő, az értelmiség az elit elhagyja. A felsőbb rétegek távozása általában magával hozza a felső-középosztály elvándorlását. A megfogyatkozó és szűkösebb anyagiakkal rendelkező helyben maradó népesség fogyasztása csökken, nem tudja a meglévő szolgáltatókat fenntartani. A szolgáltatók köre csökken, ami további elvándorláshoz vezet. A helyben maradottak általában az alacsonyabb- vagy a jövedelemmel nem rendelkezők, illetve az idősek, akiket érzelmi kötődés is motiválhatott a maradásra. A települési lejtő alján elhelyezkedő települések lakói az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés lehetőségeit tekintve hátrányosabb helyzetben vannak az urbanizáltabb települések lakóihoz viszonyítva. A települési folyamatok öngerjesztőek, a település a lejtő aljára csúszhat. A hátrányok nem csak a település elhelyezkedéséből (távolságból) adódnak, hanem (el)zártságukból. A közeli is lehet nagyon messze

-ha nem megfelelő az úthálózat, a tömegközlekedés nem kielégítő.

Kormányzati fejlesztő beavatkozások a területi egyenlőtlenségek mérséklésére A politikai igény mindig kifogyhatatlan- a beavatkozás eredményessége mindig korlátozott FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

A beavatkozások területei :  Infrastruktúra fejlesztés  Közszolgáltatások fejlesztése  Humán erőforrás és intézményei fejlesztése  Kedvezmények a vállalkozások számára

7. A szükségletfelmérés módszerei: Az emberi jólét, a közjó, a szociális biztonság alapja a szükségletek kielégítésének szintje és a kielégítés módja. (MASLOW szükséglet hierarchiája)

A szükségletek formái Normatív szükséglet

– fogyasztói kosár, létminimum (szakemberek határozzák meg) Felfogott szükséglet

– amit az egyén a maga számára szükségletnek tart Kifejezett szükséglet

– szolgáltatások, támogatások igénybe vételi mutatói Relatív szükséglet

– milyen szolgáltatások, támogatások kellenek a szükségletek kielégítéséhez

A közösségi kutatómunkának három fő módszere létezik: - a tényszerű információgyűjtés, - a konzultáció, - a résztvevők megfigyelése

A felmérés lépései Feltárás

• • •

a közösség története alapján bemutatkozás által informális beszélgetések útján

TÉNYSZERŰ INFORMÁCIÓK A KÖZÖSSÉGRŐL ((összegyűjtendő)) A módszer lényege „kemény” (objektív) adatok gyűjtése a közösségről. Ezek az információk helyi könyvtárakból és önkormányzati hivatalokból szerezhetők be.


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

A közösség történelme

a) Olvassunk a közösség történelméről! (pl. hogyan fejlődött, társadalmának története stb.) b) Forgassunk hivatalos jelentéseket, közösségi újságokat! c) Ismerjük meg a közösség népszámlálási adatait, statisztikáit! d) Látogassunk el más szervezetekhez is, amelyek részt vesznek a közösség életében, és olvassuk át írásos anyagaikat és éves beszámolóikat! Helyi közlekedés

a) Hogyan szolgálja a közösséget a közlekedés? (pl. vonat, távolsági buszok, helyi közlekedés, taxik stb.) b) Milyen gyakoriságú a szolgáltatás? Foglalkoztatás/Munkanélküliség

a) Milyen jellegű ipar települt ide és az a közösség által lakott terület mely részén található? b) Hány embert foglalkoztat? c) Vannak-e ipari jellegű ingatlanok? d) Milyen a helyi munkanélküliségi ráta? Hogyan oszlik meg? (ti. férfi/nő, életkor, bőrszín stb.) e) Milyen szakszervezeti egységek működnek a közösségben? Lakásügy

a) Milyen típusúak a helyi lakások és milyen területi elhelyezkedés jellemzi őket? (pl. önkormányzati, magántulajdonú ingatlan, bérelt magánlakás, üres telek, többtulajdonosú telkek), b) Vannak-e illegális lakásfoglalók? Vannak-e diákszállók? Önkormányzati és más intézmények

a) Melyek ezek, hol helyezkednek el, és milyen szolgáltatásokat nyújtanak? (pl. lakásosztály, szociális szolgáltatások, oktatás - iskolák, ifjúsági klubok, felnőttoktatás, főiskolák -, társadalombiztosítás, rendőrség, feltételes szabadlábra helyezés, egészségügy) b) Milyen önkéntes szektorbeli intézmények és projektek, valamint közösségi szervezetek tevékenykednek? c) Hol találhatóak? d) Mi a szerepük a közösségben? Kikkel dolgoznak? e) Mennyire aktívak? f) Milyen szolgáltatásokat, erőforrásokat kínálnak? g) Milyen nemhivatalos hálózatok működnek? Szabadidős és rekreációs tevékenységek

Milyen lehetőségek vannak helyben? (pl. szabadidőközpont, sport és társadalmi klubok, templomok közösségi terei, közösségi épületek) Földhasználat

Hogyan használják a földet a közösségben? (pl. kereskedelmi terület, lakónegyed, ipari jellegű terület, vasút, ugar)


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

Népesség

Milyen a közösség népességének száma és összetétele? (pl. társadalmi osztályok, életkor, nem, etnikai kisebbségek, vallás, kultúra) Politika a) Melyik politikai párt irányítja az önkormányzatot? b) Kik a helyi képviselők? c) Milyen politikai pártok és szervezetek működnek a közösségben? Alapvető adatközlők:

azok a személyek, akik munkavégzésük alapján birtokában vannak azoknak az információknak, amelyekkel megközelítően és objektíven tudják artikulálni a szükségleteket. Alapvető adatközlőnek tekinthetők például: • közhivatalok • intézményvezetők • orvosok • pedagógusok • védőnők Az általuk végzett szükségletfelmérésben leggyakrabban a kérdőív- és interjútechnika a használatos. Ennek az információforrásnak: • előnye, hogy egyszerű és olcsó, • hátránya az, hogy megjelenhet benne az alapvető adatközlő szubjektivitása, nézőpontja. Fórum, gyűlés:

szervezése által történő szükségletfelmérés. E körben szervezési feladatok sorát kell ellátnia a felmérésszervezőnek. Többek között: • széles körben tájékoztatni a közvéleményt a rendezvényről, • azokat feltétlenül megnyerni a gyűlésen való részvételre, akik fontos informátorok lehetnének a szükségletekre tekintettel, • a fórum, gyűlés ideje alatt feljegyezni a történéseket, attitűdöket, • a protokoll elvárásainak eleget tenni, • a jelzett szükségletek sorrendjét felállítani. Ennek az információforrásnak: • előnye, hogy viszonylag könnyű megszervezni, olcsó, egy időben több személy tudja kifejezni a szükségleteket, • hátránya az, hogy a megfelelő helyszínt nem könnyű kiválasztani, nehéz lehet a résztvevők irányítása és nehéz biztosítani a megfelelő részvételt. Az ellátásban részesülők adatai:

alapján elvégzett szükségletfelmérés azt jelenti, hogy a szolgáltatást, támogatást igénybe vevő személyekre vonatkozó adatokat elemzik. Ennek az információforrásnak: FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL • •

Nagy Ildikó 2009

Előnye az adatok, információk alacsony költsége, bár ma már ez kevésbé mondható el, hátránya az adatvédelem miatti adatkérés nehézsége.

A szociális indikátorok

helyzetének felmérése elemzéssel történhet: • a közérdekű feljegyzésekből, • leíró statisztikából, • közérdekű felmérésekből, melyeket megrendeltek. Szociális indikátornak tekintjük: • a betegeket, • az időseket, • a munkanélkülieket, • a hajléktalanokat, • más, szociálpolitikai szempontból sajátos élethelyzetű, jellemezhető csoportokat. A felmérés magába foglalja többek között a populáció szociodemográfiai jellemzőit is . Ennek az információforrásnak • előnye: konkrét adatok birtokába juthat a szakember, • hátránya: csak az adott szociális indikátorokra és arra a területre vonatkozóan nyújt információkat. A szociális térkép készítés,

amit problématérképnek is neveznek a szükségletfelmérésben, egy körülhatárolt, rendszerint földrajzilag meghatározott terület teljes körű felmérést jelenti. Ennek az információ forrásnak • előnye: sok információt nyújt, pontosabb következtetésre ad lehetőséget, • hátránya: az elkészítése sok időt vesz igénybe, emiatt lassú, az előbbi miatt a változások jelentősek lehetnek, melyek azonban még nem jelennek meg a felmérésben, költséges is. A szükségletfelmérésben használatos technikák: • • •

interjú: személyes, telefonos (vagy ezek kombinációja), illetve postázott kérdőív, adatelemzés szövegelemzés.

Kérdőív

„Az írásos kikérdezés, információszerzés egyik formája a kérdőív. Az eredményt az eszköz – a kérdőív – minősége meghatározza, ezért érdemes nagy gondot fordítani a kérdőív megválasztására, illetve kimunkálására. A kérdőív segítségével gyorsan lehet sok adatot gyűjteni, például különböző összehasonlítások céljából. Objektívnek tekinthető, bár tisztában kell lenni azzal, hogy a vizsgálat során az adatszerzés nem direkt jellegű. Például nem arról kapunk információt, hogy a szolgáltatónak milyen stratégiai céljai vannak, hanem arról, hogy milyen stratégiai célok létét érzékelik a szolgáltatások, illetve melyekről nyilatkoznak a kérdőíven. Gondolnunk kell arra, hogy lehetnek a válaszadók között olyanok, akik közömbösek – totónak tekintik a kérdőívet –, meg akarnak hökkenteni, vagy éppen a formális megfelelés vezeti a válaszadásukat. Az ebből eredő FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

adathibát korrekt tájékoztatással, a megkérdezettek megnyerésével, valamint a kérdőív kipróbálásával, esetleg a válaszok más módon (pl. interjúval) történő megerősítésével érhetjük el. Gondos, szakszerű eljárással biztosítható az adatfelvétel objektivitása. Interjú

„Az interjú sajátossága a kérdező és a kérdezett között létrejövő interakciós kapcsolat. Az interjú történhet egyéni vagy csoportos formában, sajátosságai szerint is számos formát különböztetünk meg, közülük a strukturált interjú lehet leginkább alkalmazható a szolgáltatói önértékelés során. Alkalmazása akkor indokolt, ha a kérdező tudja, mire kíváncsi, mit akar megtudni. Az interjú ezen fajtája sok vonatkozásban közel áll a kérdőívhez, hiszen a kérdezőnek ugyanazt, ugyanolyan sorrendben kell megkérdeznie az interjú alanyaitól. A kérdésekhez nem fűzhet saját értelmezést, magyarázatot, lényeges jellemző, hogy a körülmények standardnak tekinthetők az egymást követő megkérdezettek esetében. Megfigyelés

A megfigyelés nem csupán kutatási módszerként alkalmazható, de mindennapi életünk része is. A mindennapi megfigyeléstől a kutatási módszert az különbözteti meg, hogy a kutatás előre meghatározott szempontok szerint zajlik és tudatos. Bizonyos mértékű szubjektivitás jellemzi, hiszen a megfigyelő saját szempontjai szerint figyel meg és osztályozza az eredményt. A megfigyelés jó módszer arra, hogy kiegészítsen más, objektívebb jellegű felmérési módszereket. Dokumentumelemzés

A dokumentumelemzés során az adott intézmény, szolgáltatás, település, kliens dokumentumait érdemes áttekinteni, előre meghatározott szempontok alapján. A dokumentumok közé értendő: – egy intézmény, szolgáltatás, szervezet szakmai programja, szervezeti és működési szabályzata, házirendje (ha van), szakmai beszámolói, statisztikai adatai, nyilvántartásai, működési engedélye, – egy település szolgáltatástervezési koncepciója, helyi önkormányzati rendelete(i), – a vizsgált kliens folyamatkövető feljegyzései, egészségügyi dokumentumai, határozatai, esetleírása, nyilvántartási lapjai (pl. „macis adatlapja”). Statisztikai adatok másodelemzése

A statisztikai adatok másodelemzése az intézmény, szolgáltatás, település által biztosított statisztikai adatok új szempontú rendszerezése. Itt már nem mi állítunk elő – adott esetben akár torzulással is adatokat, és az általunk kreált új szempontok szerint elemzünk újra, a meglevő adatok csoportosításával, összehasonlításával. Az összegyűjtött információk alapján a közösségi profil elkészítése

A probléma definiálásának eszközei (problémagráf) A problémaelemzés célja, hogy a problémagráfon keresztül meghatározzuk a problémák közötti okokozati összefüggéseket. A problémagráf nem más, mint a problémák hierarchikus rendszerben történő ábrázolása. A problémaelemzés két feladatból áll:  a célcsoport, illetve a velük foglalkozó szakemberek előtt álló főbb problémák FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

meghatározása és a • problémagráf felvázolása az okok és hatások meghatározásához PROBLÉMAGRÁF Fő probléma (ok)

Probléma (okozat)

Probléma (okozat)

Probléma (okozat, hatás)

A módszer tehát – ahogy az ábrán is látható - a fő probléma rögzítése, majd a kapcsolódó, másodlagos problémák ehhez történő viszonyítása: • ha a probléma egy ok, akkor egy szinttel lejjebb kerül • ha a probléma egy okozat, akkor egy szinttel feljebb kerül • ha a probléma sem nem ok, sem nem okozat, akkor ugyanarra a szintre kerül. Tehát minden fő problémának (az esetkezelésben a probléma gyökerének is szoktuk nevezni) újabb probléma lehet a következménye. Ez az újabb probléma megjelenhet tünetként, azaz okozatként, hatásként. Ahhoz, hogy valóban a fő problémára és annak megoldására koncentráljunk (mind a projekttervezésben, mind az esetkezelésben), lényeges elkülöníteni (akár a fenti ábra segítségével), hogy okról vagy okozatról van-e szó. Például ha egy gyermek szülei azzal fordulnak hozzánk, hogy gyermekük bepisil, akkor ezt egy tünetnek, okozatnak tekintjük, s az egészségügyi vizsgálatokkal párhuzamosan a család működésében is keressük a bepisilés kiváltó okát, azaz a probléma gyökerét. A problémák felvázolása során érdemes odafigyelni arra, hogy lineáris összefüggések (okból egyenesen következik az okozat) a lehető legritkább esetben fordulnak elő. Valószínűbb, hogy cirkuláris összefüggésben találkozunk a problémákkal (mint a rendszerszemléleti megközelítésben, lásd az ábrát lenn). A problémák cirkuláris megközelítése valószínűbb, hogy cirkuláris összefüggésben találkozunk a problémákkal (mint a rendszerszemléleti megközelítésben, lásd az ábrát lenn).


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009 A problémák cirkuláris megközelítése

OK (az asszony zsörtölődése)

OKOZAT (további konfliktusok és alkoholizálás)

OKOZAT (a férfi alkoholbetegsé ge)

probléma (az asszony bántalmazása)

SZÜKSÉGLETLISTA A szociális problémákra kapott válaszokat négy nagy problématípus köré lehet csoportosítani: 1. Munkanélküliség, foglalkoztatási gondok: munkahelyek hiánya, alacsony jövedelem, a fiatalok és romák foglalkoztatásának hiánya, szegénység. E problémákhoz szorosan kapcsolódnak a segélyezési rendszerből fakadó zavarok, a segélyek nem megfelelő elosztása, a támogatási rendszer nem adekvát módja. 2. Közösségi segítségnyújtási rendszer hiánya: a családosok, egyedülállók, fogyatékos emberek segítése; összetartás, összefogás hiánya. 3. A fiatalok életkezdésének segítése: gyermekek támogatása, gyermekvállalás, fiatalok problémái. 4. Öregedő települések: idősek ellátása, klubok szervezése. Fontossági sorrendet kell felállítanunk

az általunk kezelendő ügyekben, problémákban és célokban. A következő tényezők befolyásolhatják döntésünket: - Mi tűnik reálisnak az adott körülmények között? - Vélemények és érdekek - helyi és országos klíma. - Milyen támogatások érhetőek el? - Bevonható-e más, főleg emberi erőforrások? - A közösségi munkást foglalkoztató intézmény jelenlegi stratégiája. - A közösségi munkás munkaköri leírása. - Mit próbáltak már korábban? FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!

VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

- A helyi nyomásgyakorlás, motiváció és vélemény ereje. - A közösségi munkás személyes érdeklődése, értékrendje, személyisége, hozzáértése. •

A közösségi munkás által összegyűjtött információkat meg kell osztani másokkal, különben a közösség nem nyer velük semmi! Számos lehetőséget kell végiggondolni: - Az általunk összegyűjtött információkat vagy egy írásos jelentésben, vagy szóban kell megosztani a helyi közösségi szervezetekkel. Egy ilyen jelentés úgy világít rá a közösség szükségleteire, a meglévő szolgáltatások, erőforrások hiányosságaira, ahogyan azokat maga a közösség azonosította. Ezek az információk a helyi közösségi szervezetek segítségére lehetnek a továbbfejlesztett közösségi szolgáltatások, erőforrások és támogatások fenntartásában. - Egy jelentést vagy válogatott információkat kell bemutatni a saját intézmény számára. Ez például akkor lehet hasznos, ha el akarjuk érni, hogy szervezetünk javítson hálózati munkáján vagy szolgáltatásain a közösségen belül. - Jelentést vagy válogatott információkat kell bemutatni egy sor helyi intézménynek is. Minden profil „pillanatkép” a közösségről, amely csak a felmérés idején érvényes, szükséges az információkat rendszeresen naprakésszé tenni!

8. Az esetben szereplő település szociális problémái és szükségletlistája: Nehézségek, problémák, gondok:                   

általános egészségi állapot rossz helyi, megyei szinten munkalehetőség hiánya: a munkanélküliek aránya nagy (10, 74%) Az emberek pályakorrekciós, átképzési lehetőségeinek hiánya a tömegközlekedés hiányosságai a munkavállalást gátolják orvosi szakrendelésre jutás nehézségei alacsony népességszám fogyó népesség elvándorlás kevés gyermek kevés a szülőképes nő létminimum vagy ahhoz közeli jövedelmek magas a pszichés, pszichoszomatikus megbetegedések aránya rossz utak, elzárt település, kiesik a fő közlekedési útvonalról infrastruktúra hiányosságai miatt vállalkozásra alkalmatlan terület a megyében nincs autópálya a szociális kiadások nagyságrendje közösségi összetartás, programok, kezdeményezés hiánya kulturális, szórakoztató programok hiánya, forráshiány


VIZSGATÉTEL                 

Nagy Ildikó 2009

sport a gyerekek számára civil szerveződések hiánya információ áramlás hiánya pontos, korrekt információk az önkormányzat munkájáról, pénzügyi kereteiről, segélyekről, fejlesztésekről, tervekről jó példák az országból, világból minták hiánya közügyekhez való hozzáférés lehetőségének hiánya, NYILVÁNOSSÁG döntés-előkészítés, véleménynyilvánítás lehetőségének hiánya működő intézmények fenntartásának problémája tehetséges gyerekek sorsa a falu elöregedése (a nyugdíjasok aránya 28%) a fiatalok helyi jövőképének hiánya lakosság negatív életkilátásai forráshiányos önkormányzat, alacsony vagyonértékkel kihasználatlan önkormányzatii épületek szellemi vezetők elvándorlása kevés a művelhető földterület deviánsok aránya

Pozitívumok:            

jó levegő, csönd, nyugalom hasznosítható épületek nincs átmenő forgalom rokonságok, családok --- kaláka munka, tudnak egymásnak segíteni mindenki ismer mindenkit szorgalmas, dolgos emberek nyitott, gondolkodó emberek rendezett házak, virágos utcák befogadó közösség parkosított faluközpont régi társadalmi munkák emléke kulturális rendezvények emléke


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

PROBLÉMAGRÁF Térségi összefogás hiánya Gyenge érdekerényesítő képesség

Közös pályázatok hiánya rossz utak, nincs autópálya

tömegközlekedés hiányossága

Kevés földterület

elzárt település munkalehetőség hiánya

alacsony népességszám

munkanélküliség

forráshiányos önkormányzat Szakorvosi ellátás

Létminimum alatti jövedelmek

programok hiánya

minták hiánya

infrastruktúra hiányosságai

Kihasználatlan épületek

helyi jövőkép hiánya

Sportolási lehetőség hiánya

negatív életkilátás

intézmények fenntartásának problémája

elvándorlás

szellemi vezetők elvándorlása

információ áramlás hiánya

közösségi összetartás hiánya

korrekt információk hiánya

tehetséges gyerekek sorsa fogyó népesség

civil szerveződések hiánya

átképzési lehetőség hiánya

kevés a szülőképes nő

Önszerveződés hiánya véleménynyilvánítás lehetőségének hiánya Rossz egészségi állapot

M űveletlen földterületek

Kevés gyermek

Önsegítő csoportok hiánya

elöregedés

Pszichés megbetegedések száma

Ellátási problémák

deviánsok aránya

szociális kiadások

Szükségletek csoportosítása Szükségleti csoport Egészségügyi ellátások

Gazdaság fejlesztés

Hiányzó szolgáltatások, meglévő szükségletek

Megjegyzés

Szakellátások, sürgősségi betegellátás

Támogatószolgálat

Prevenció, szűrővizsgálatok

Hely egészségügy szűrőnap, szakorvosokkal

Otthonápolási szolgálat

Kistérségi összefogással

Munkahelyek

1.EZER-MESTER szoc. szövetkezet 2. befektetők felkutatása

Távmunka lehetőségek

teleház

Projektötletek generálása

Szakértők felkutatása

Ingatlanhasznosítás, értékfelmérés

Ifjúsági szálláshely a volt bölcsődéből

Hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának

Hely feladatok


VIZSGATÉTEL

Szociális terület

Nagy Ildikó 2009 támogatása (romák, 40-50 éves korosztály, pályakezdő fiatalok, megváltozott munkaképességűek)

közmunkában, „EZER-MESTER”

Településfejlesztés, infrastruktúra javítása

Pályázatfigyelő, regionális és kistérségi összefogással

Agrárium fejlesztése

Szaktanács kérés

Áruellátás

Helyi piac, „HANGYA” hálózat jellegű üzletek

Fejlesztések forrásának biztosítása

pályázatkészítés

Jogi segítségnyújtás/tanácsadás szervezeteknek

rendszerességgel

Házi segítségnyújtás

Munkaügyi központtal közöse, képzés

Alapellátások bővítése

Nappali ellátás

Szakemberek létszámának növelése (pszichológus, Rendszeres fogadónapok a településen mentálhigiénés szakember) Információs és közösségi terek

Helyi újság kiadása

Önsegítő csoportok hiánya

Önszerveződés támogatása

Pénzbeli támogatások rendszerének felülvizsgálata Költséghatékonysági szempontok

Oktatás, nevelés

Környezetfejlesztés

Kistérségi együttműködések

Kapcsolatépítés a környékbeli hasonló településekkel

Közösségi terek

ötletbörze

Kisgyermekkori fejlesztés,

Tehetséggondozás

Iskolai szakkörök

Korrepetálás, fejlesztő programok

gyógypedagógus

Felnőttképzés, átképzés

Munkaügyi központon keresztül

könyvtár

Helyi könyvtárhoz támogatók keresése, mozgókönyvtár invitálása

Informatika kiépítése, felnőttoktatás

Pályázatfigyelő, képzés szervezés

Szabadidős programok

igényfelmérések

Tornaterem

pályá

Környezeti nevelés

Példamutatással és tájékoztatással

Megfelelő akadálymentesítés

közmunkában

Hulladékgazdálkodás

Regionális és kistérségi összefogással

Szennyvízhálózat fejlesztése

Kistérségi közös pályázattal


VIZSGATÉTEL

Rekreáció

Nagy Ildikó 2009 Szelektív hulladékgyűjtés

Motiváció feltárás

Természet- és környezetvédelem

akcióprogramok

Csoportok szervezése

igényfelmérés

Kulturális, szabadidős programok

Közösségi ház

sportpálya

Köz és társadalmi munka

teleház

Szponzorok felkutatása


VIZSGATÉTEL

Nagy Ildikó 2009

A népesség korösszetétele (%) Korcsoport

1990

1999

Férfi 0-14

10,5

8,9


VIZSGATÉTEL

60-X

Nagy Ildikó 2009

7,6

7,6

Nő 0-14

10,0

8,4

60-X

11,3

12,0

Együtt 0-14

20,5

17,3

60-X

18,9

19,6

Forrás: Magyar tudománytár – Társadalom, politika, jogrend. Szerk.: Kulcsár Kálmán, Bayer József. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó. 2003. 42. o. A megváltozott gazdasági-foglalkoztatottsági feltételek, a korösszetétel


1. Készítsen szükségletlistát az esetben szereplő település demográfiai adatai alapján!

Recommend Documents