TANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI 1. A tantárgy kódja: 7NK40NGK17B 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Európai közösségi jog 3. A tantárgy neve (angolul): European Community Law 4. A tanóra száma: 4/0 5. Kreditérték: 5 6. A tantárgy meghirdetésének gyakorisága: Őszi félév (2011/2012 félévben: szerda, 13:10 – 16:10; E II. ea.) 7. Az oktatás nyelve: magyar 8. Előtanulmányi kötelezettségek: Az európai integráció története 9. A tantárgy típusa: kötelező 10. A tantárgyfelelős tanszék/intézet neve: Nemzetközi Tanulmányok Intézet 11. A tantárgyfelelős neve: Kaponyi Erzsébet egyet. tanár Nemzetközi Tanulmányok Intézete C 523 Tel: 482-7247 e-mail:
[email protected] 12. A tantárgy szakmai tartalma: e tárgy keretein belül a hallgatók megismerhetik az EU jogának fő jellemzőit, az EU jogforrásait, az intézményeket, továbbá a jogalkotási hatáskörök megoszlásának, a döntéshozatali mechanizmusoknak és a jogharmonizációnak kérdéseit. Részletesen ismerteti a tárgy az ún. alapszerződéseket – a Római Szerződést, az Egységes Európai Okmányt, a Maastrichti Szerződést, az Amszterdami Szerződést, a Nizzai Szerződést, az Alkotmányos Szerződést és a jelenleg hatályos Lisszaboni Szerződést. Az EU anyagi jogán belül, szó lesz a négy alapvető szabadságjog – áruk, szolgáltatások, tőke és a személyek szabad áramlásának - érvényesüléséről, az azokhoz kapcsolódó bírósági döntésekről, valamint az EU bővítésének jogi folyamatáról is. 13. Évközi tanulmányi követelmények: Egy félévi dolgozat írása az addig elhangzott anyagrészekből. A dolgozat sikeres megírása előfeltétele az év végi vizsgára bocsátásnak. Ennek értékelése: megfelelt, ill nem megfelelt lesz. 14. Vizsgakövetelmény: A év végi vizsga egy 7 kérdésből áll, amelynek eredményei írásbelivel javíthatók. A kérdések között 5 rövidebben megválaszolható 2-2 pontos, és 2 részletesebben kifejtendő 5-5 pontos kérdés lesz.A kérdések rövid megválaszolására 40 percük lesz! A dolgozatban szereplő 7 kérdés, 90 előre megadott kérdésből lesz összeállítva több variációban. Az év végi vizsgakérdések listája novemberben, a www.diplomacia.hu URL szám alatt lesz elérhető. 1
15. Az értékelés módszere: A fent ismertetett teszt értékelése az alábbiak szerint történik: Egy kérdésre: 0 vagy 1 vagy 2 pont kapható. A maximális pontszám: 20 pont 0-11 pont ⇐ elégtelen 12-13-14 pont ⇐ elégséges 15-16-17 pont ⇐közepes 18-19 pont ⇐jó 20 pont ⇐jeles 16. Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: Kaponyi Erzsébet: Európai közösségi jog, Aula, egyetemi tankönyv, 2006 vagy annak átdolgozott változata. Ajánlott irodalom: Karoliny-Komanovics-Mohay-Pánovics-Szalayné: Az Európai Unió joga, Szerk: Mohay Á. És Szalayné Sándor Erzsébet Dialog Campus, 2009 Hasznos linkek EUR-LEX: http://www.europa.eu.int/eur-lex PRE-LEX: http://www.europa.eu.int/pre-lex http://www.eudor.com http://www.euroguide.org www.europa.eu.int www.europa.eu.int/europedirect http://europa.eu.int/comm/enlargement/hungary/index.htm www.europa.eu.int/scadplus/leg/en/s60000.htm europa.eu.int/comm/tfan/index_hu.html Lisszaboni Szerződés: http://www.consilium.europa.eu/showPage.aspx?id=1296&lang=hu 17. A tantárgy oktatói: Kaponyi Erzsébet egyet. tanár II. A TANTÁRGY PROGRAMJA (A TARTALMAK ÉS A KÖVETELMÉNYEK RÉSZLETEZÉSE) 18. A tantárgy tananyagának leírása: 1. Az EU jogának jellemzői és jogforrásai A közösségi jog, mint egy önálló, sajátos jogrendszer. Az EU jog időbeli, területi és személyi hatálya.Az EU jogának elsődlegessége (primátusa) a nemzeti joggal és a nemzetközi joggal szemben. (Costa v. ENEL, Internationale Handelsgesellschaft, Simmenthal esetek) Az EU jogának közvetlen és közvetett hatálya (Van Gend & Loos eset), illetve, közvetlen alkalmazhatósága. A közösségi hűség elve. A jogharmonizáció A jogforrások a Római Szerződéstől az Nizzai Szerződéssel bezárólag: az elsődleges és a származtatott jogforrások. Az elsődleges jogforrások: alapszerződések, a Lisszaboni Szerződés (Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata) a csatlakozási szerződések, - a szerződések elsőbbsége és felülvizsgálata - fontosabb módosítások.
2
A másodlagos/standard jogforrások: rendelet, irányelv, határozat, az ajánlás és a vélemény) és a nem standard jogforrások (az EU belső szervezeti döntései; az ún. programok, közlések, fehér, zöld könyvek.) 2. Az EU egyéb jogforrásai: és a nemzetközi szerződések, az általános jogelvek, az emberi jogok védelme A nemzetközi szerződések a közösségi jogban. A nemzetközi szerződések megkötésének rendje a Lisszaboni Szerződés szerint. Az általános jogelvek jellemzői: az egyenlőség, szolidaritás, jogbiztonság, jogos elvárás, arányosság stb. jelentősége, a Luxemburgi Bíróság esetjoga. (Skimmed-Milk Powder ügy, Sabbatini ügy, Airola v. Commission ügy, Prais v. Council ügy, Transocean Marine Paint Association v. Commission ügy, August Töpfer & Co. GmbH v. Commission ügy és Case C-101/08 – Audiolux SA ügy stb.) A diszkrimináció tilalmának közösségi szabályozása.(Defrenne ügy,) 2000/43 faji és 2000/78 foglalkoztatási irányelvek. A bírói gyakorlat: Mangold ügy, Kücükdeveci v Swedex Gmbh & Co ügy stb. Az emberi jogok jelentősége: joggyakorlat, külkapcsolatok. Az emberi jogok védelme és az Európai Bíróság joggyakorlata. (Stauder ügy, Internacionale Handelsgesellschaft ügy, Nold ügy, Hauer ügy). Az Alapvető Jogok Chartája. (2000 és 2007) A Luxemburgi Bíróság és a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság (ECHR) közötti kapcsolat a folyamatban levő tárgyalások eredményei. 3. A Luxemburgi Bíróság eljárásai, közösségi jog végrehajtása, A tagállamok kötelességei és jogai - az EU intézményeinek jogai és kötelességei. A tagállamok jogharmonizációs kötelezettségszegéseinek típusai - az ún. kikényszerítési eljárás. Az eljárás célja, jogalapja; a kereset megindítására jogosultak köre; jogkövetkezmények. A tagállamok kártérítési felelőssége a jogharmonizáció elmulasztásáért. (Francovich elv). A tagállamok más tagállamok közösségi jogsértésének megállapítására irányuló keresete. A tagállami bíróságok és az Európai Közösségek Bírósága közötti együttműködés: az ún. előzetes döntéshozatali eljárás előfeltételei, hatása a közösségi jog fejlődésére. Az eljárás célja, jogalapja; a kereset megindítására jogosultak köre; jogkövetkezmények. A semmisségi és a mulasztási eljárás. A Közösség felelőssége az általa szerződésen kívül okozott kárért, a Közösség felelőssége jogszerű aktusával okozott kárért, illetve a nemzetközi szerződések, ex ante vizsgálata az Európai Közösségek Bírósága által. 4. A jogalkotási hatáskörök megoszlása az EU és a tagállamok között, a közösségi jogalkotás Hatásköri szabályok a Lisszaboni Szerződés értelmében Hatáskör megosztási elvek és szabályok, a hatáskörök fajtái. A szubszidiaritás és az arányosság elve a közösségi jogban (SEA, Maastrichti Szerződés, Amszterdami Jegyzőkönyve, Lisszaboni Szerződés Jegyzőkönyve). Az ún. "acquis communautaire" (Közösségi vívmányok). A bűnügyi együttműködés területei. A Luxemburgi Bíróság közvetlen hatása a tagállamok büntető bíráskodásra.(Berlusconi, Adelchi, Dell’Utri és társai egyesített ügyek) Gözütok és Brügge ügyek, Mirgalia ügy) A döntéshozatali eljárások kialakulása és lényege a Római Szerződéstől a Lisszaboni Szerződéssel bezárólag. A kooperációs eljárás és az egyetértési eljárás. Az együttdöntési eljárás. Hozzájárulási eljárás. Jogforrások és döntéshozatali
3
mechanizmus az Európai Unió II. (kül- és biztonságpolitika) és III. pillérében (bűnügyi területen folytatott rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködés). 5. A Római Szerződés I. Az eredeti szerződések: (ESZAK, EGK, EURATOM (az alapszerződések felépítése: preambulum, bevezető rendelkezések, intézményes szabályok, anyagi szabályok, jegyzőkönyvek, nyilatkozatok, záró rendelkezések). A Római Szerződés alapelvei és célkitűzései. (3. cikk) A közösségi intézmények: a Közgyűlés, a Tanács, a Bizottság és a Bíróság.A közös piac megvalósításának fő szakaszai, az áruk szabad mozgása, vámunió, a vámok és a vámokkal egyenértékű intézkedések tilalma, a diszkriminatív adózás tilalma, a mennyiségi korlátozások és velük azonos hatású intézkedések tilalma, a megengedett korlátozások, a szabályozás fő területei. A mentességek, és a Luxemburgi Bíróság kapcsolódó joggyakorlata. (az ún. Dassonville, Cassis de Dijon, Keck ügyek stb.) A kényszerítő követelmények fogalma és alkalmazási köre. A szolgáltatások szabad áramlása, a szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének szabadsága, a tagállami korlátozások feltételei. 6. A Római Szerződés II. A munkaerő (személyek) szabad áramlása. A munkavállaló fogalma, és jogai.(LawrieBlum ügy). A Tanács 64/221/EGK irányelve a külföldiek mozgására és tartózkodására vonatkozó, a közérdek, közbiztonság vagy közegészség által indokolt különleges intézkedések összehangolásáról, a Tanács 2004/38/EK irányelve a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, illetve a 1612/68/EGK rendelet módosításáról. Az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve. (Bosman ügy) A letelepedés szabadsága. Az egyéni vállalkozók helyzete, az ún. Vlassopoulou elv. Az EJC esetjoga: Jean Reyners ügy, Centros ügy, Kamer van Koophandel ügy, Reinhard Gebhard ügy, Daily-Mail ügy, A diplomák, bizonyítványok és szakképesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó irányelvek.A tőke szabad áramlása, a tagállamok közötti akadályok fokozatos lebontása, a diszkriminációmentes tőkepiaci szabályozás megteremtése. A RSZ. versenyjogi szabályai; a versenykorlátozó megállapodások (kartell) tilalma/mentesítések, az erőfölényes piaci helyzettel való visszaélés tilalma, a vállalati fúziókontrol, az állami támogatások tilalma/megengedhető állami támogatások). 7. Az Egységes Európai Okmány - 1986/87 és a Maastrichti Szerződés - 1992/93 A SEA előzményei, tartalma, főbb változások a Római Szerződéshez képest. A Maastrichti Szerződés előzményei, tartalma, főbb változások a RSZ-hez képest. A pillérek tartalma, a GMU, a konvergencia kritériumok, az uniós állampolgárság, új politikák. 8. Az Amszterdami Szerződés - 1997/99 és a Nizzai Szerződés - 2000/03 Az Amszterdami Szerződés előzményei, tartalma, főbb változások a Római és a Maastrichti Szerződésekhez képest. Az új Foglalkoztatási fejezet, a CFSP változásai, a III. pillér módosítása, a szorosabb együttműködés, a Stabilitási és Növekedési Paktum és az EDP stb. A Nizzai Szerződés előzményei, tartalma, az amszterdami maradékok, főbb változások. 9. Az alkotmányozás folyamata, az Alkotmányos Szerződés jellemzői A Laekeni Nyilatkozat, a Konvent, az olasz elnökség (IGC), az ír elnökség, a francia
4
és a holland ratifikáció kudarca, a „reflexiós időszak”, a Reformszerződés keletkezése. 10. A Lisszaboni Szerződés: ratifikációs folyamat, az „alkotmánytalanítás”, a LSZ célkitűzései, új elvek, a LSZ jegyzőkönyvei és nyilatkozatai, intézményi és hatásköri változások:az Európai Tanács Állandó Elnöke, a Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselői tisztség, az európai külügyi szolgálat (European External Action Service, EEAS) 11. A Lisszaboni Szerződés: demokratikus alapelvek, Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepe, a polgárok kezdeményezési joga, az ún. szociális záradék, a megerősített együttműködés, az Alapvető Jogok Chartája és az opt-out-ok. 12. A Lisszaboni Szerződés: Tanácsban alkalmazott minősített többségi szavazás új rendje, a kettős többség (a tagállamok 55%-a és az Unió teljes lakosságának 65%-a) A lengyel opt-out következményei, az Ioanninai kompromisszum (1995) és a LSZ. 13. A Lisszaboni Szerződés: a szabadság, a biztonság és a jogérvényesítés célját szolgáló uniós képességek, a bűnözés és a terrorizmus elleni uniós fellépés, a szolidaritási klauzula, a polgári védelem, a humanitárius segítségnyújtás és a közegészségügy szabályai, az európai biztonság- és védelempolitika fejlődése. 14. A Lisszaboni Szerződés: a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása; illetve a regionális és világméretű környezeti problémák leküzdésére irányuló intézkedések, a fejlesztési politika. 19. Kompetenciák leírása: A hallgatók egységes rendszerbe foglalhatják az EK és az EU működésével kapcsolatos ismereteiket. Elsajátíthatják az EU működésére vonatkozó legfontosabb elveket, megérthetik az unió döntéshozatali mechanizmusát, az európai közösségi jognak a mindennapjainkra ható jellegét, a jogharmonizáció lényegét. Megfelelő készséget szerezhetnek az európai politikák tanulmányozásához. 20. A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: Az EU aktuális eseményeinek figyelemmel kisérése. 21. A foglalkozásokon való részvétel követelményei: lásd. BCE TVSZ 22. Félévközi ellenőrzések: lásd. 13. pontban leírt félévi dolgozat
5
