I A tervkészítés általános adatai

A Dél-Dunántúli Régió területi hulladékgazdálkodási terve / RHT / I A tervkészítés általános adatai

1 Tervezési szint Dél-dunántúli Régió Baranya megye Somogy megye Tolna megye A területi hulladékgazdálkodási tervet készítette: Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (Pécs, Papnövelde u. 13.) a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség közreműködésével 2003-ban. A tervezésért felelős személyek: Tiderenczl József igazgató DDKVF Kling István Igazgató

KDTKVF

dr. Szvitacsné Marton Katalin osztályvezető DDKVF Veres Judit osztályvezető helyettes KDTKVF

2 A tervezés célja és jogi, valamint egyéb szabályozási háttere A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény értelmében az ország hulladékgazdálkodási stratégiai célkitűzései, továbbá az alapvető hulladékgazdálkodási elvek érvényesítése érdekében (a hulladékkeletkezés megelőzése, a hulladékok

minél nagyobb

arányú hasznosítása, a hulladékok szakszerű ártalmatlanítása) Országos Hulladékgazdálkodási Terv

(OHT) készült, melyet az Országgyűlés megtárgyalt és elfogadott, illetve amelyet

110/2002.(XII.12.) OGY határozatával hirdettek ki. Az OHT kihirdetése után - arra építve - regionális hulladékgazdálkodási terveket (RHT) kell készíteni. Ezekkel összhangban és ezekre alapozva a hulladékgazdálkodási feladatokat

2

jelentősen befolyásoló gazdálkodó szervezeteknek saját, egyedi hulladékgazdálkodási terveket, valamint a településeknek helyi terveket kell majd kidolgozni. A Kormány ………/2003.(…) Korm. rendelete a hulladékgazdálkodási tervek készítéséről részletesen rendelkezik a tervezési szintekről, így a területi tervek készítésének szabályairól, tartalmi követelményeiről. Ennek megfelelően a Dél-Dunántúli RHT elemzi a régióban a hulladékképződés, kezelés helyzetét, meghatározza a 2003 – 2008 között elérendő célokat, valamint a célok elérését biztosító programokat az OHT-ban megfogalmazottak figyelembe vétele mellett.

3 A tervezési terület bemutatása A régió területe az ország területének 15,2 %-a, a régiók közül a 3. legnagyobb. Északon a Balaton, délen a Dráva, keleten a Duna határolja. A régióban található a Balaton déli vízgyűjtője, illetve a dél-balatoni üdülőkörzet, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park nagy része. A 2001 évi adatokat alapul véve elmondható, hogy a vállalkozások 72,3 %-a és a foglalkoztatottak 56,5 %-a a szolgáltatási ágazatban tevékenykedik. E tekintetben a régión belül első helyen Baranya megye, a második helyen Somogy, míg a harmadik helyen Tolna megye áll. 2000 évhez képest mindhárom megyében (összességében 3,0 %-al ) nőtt a szolgáltatást végző szervezetek száma. Ezzel összhangban van az, hogy a régióban a szolgáltató ágazatban megtermelt bruttó hazai termék

részaránya 58,6 %-a a régióban

összesen megtermelt értéknek, illetve 12 %-os a növekedése 2000 évhez képest. Baranya megyében a korábban oly meghatározó bányászat visszafejlődése folytatódik. A feldolgozó iparnak a bruttó hazai termékből való átlagosan 18 %-os részesedése, illetve annak némi emelkedése ellenére a visszafejlődött feldolgozóipar a térségnek nem meghatározó ereje. Baranyában az élelmiszer és dohányipar, valamint a villamos energia ipar termelése jelentős, Somogy megyében a villamos gépgyártás és élelmiszeripar, Tolna megyében a villamos ipar, élelmiszeripar, textilipar és villamos gépgyártás volumene meghatározó. Összességében a térség ipari termelése kevéssel (0,4 %-kal ) visszaesett 2000-hez képest.

3

Az országos adatokhoz képest a régióban a szántó valamint az erdő területek aránya valamivel nagyobb, mint az országos átlag, a művelésből kivett terület aránya viszont kisebb az országos értéknél. Tehát a régióban a szántóföldi művelés és az erdőgazdálkodás területhasználata némileg erőteljesebb az országos átlagnál. Az ország szántóterületének 15,4 %- a (régiók között a 3.), gyep területének 11 %- a (régiók közt a 4.), kert-szőlő-gyümölcsös területének 10,2 %- a, erdőterületének 17,6 %- a (régiók között a 3.), halastavi területének 19 %- a (régiók között a 4.), a mezőgazdasági termelésből kivett terület 12 %- a régióban található. Ez összhangban van a mezőgazdaság által létrehozott GDP nagysága alapján a régiók között elfoglalt 3.hellyel (14,7 %). A régión belül valamennyi ágazat által létrehozott GDP 8,6 %- át a mezőgazdaság adja, ami az országos arányt figyelembe véve (4,2 %) a mezőgazdaság viszonylagosan nagyobb szerepét jelenti. Az elmúlt 20 évben a szarvasmarha és sertés állomány több mint a felével csökkent. Az utóbbi években az állatállomány nagysága regionális szinten viszonylag stagnált, de az egyéni gazdálkodóknál csökkent. A szántóföldi növények termésmennyisége az elmúlt néhány évben igen változó volt. Egyértelmű trendet igen nehéz meghatározni. A régiók sorában a 4. helyet foglalja el a Dél-Dunántúl a halászat révén igénybe vett területeket illetően. A régió által megtermelt GDP 0,04 %-át teszi ki a halászat. A régióban jelentős az idegenforgalom. A régióba látogatók számának megyék közti megoszlásában mutatkozó jelentős eltérés ( Baranyában 300.000, Somogyban 650.000, Tolnában 50.000 fő)

a dél-balatoni üdülőkörzettel magyarázható, amely az ország

legfrekventáltabb üdülőterülete. A régióban jelentősen megnövekedett az idelátogatók száma. Az előző évhez képest Baranyában volt legnagyobb mértékű (110 %) a növekedés. Somogy megyében a fő szezonban jelentősen megnő a térségben hosszan tartózkodók száma, ami hulladékkeletkezési ill. hulladékkezelési szempontból nem hagyható figyelmen kívül.

4 Érintett lakosság, települések, védett területek A régió lakónépessége az ország népességének 9,8 %-a, a régiók sorában a 7. Az elmúlt évben jelentős bevándorlás (kb. 20.000 fő) gyarapította a régió népességét.

4

A települések száma: megye jogú város 3 többi város

30

község

620

összesen

653,

az ország településeinek 21 %-a. A régiók közt első a rangsorban. Összességében a legkisebb népességgel, de a legtöbb településsel rendelkező régió.

5 Felhasznált adatok, tervek Valamennyi termelő tevékenység, illetve hulladékkeletkezés tekintetében a 2001 évi adatok /KSH által szolgáltatott adatok, RHT elkészítése érdekében végzett adatgyűjtés során szerzett adatok, környezetvédelmi információs rendszer adatai (HAWIS), társhatóságoktól begyűjtött adatok /, míg a hulladékkezelés tekintetében a legfrissebb (2003) adatok képezik a tervezés alapját. A tervezés során rendelkezésre állt: • • • • • • • • •

Baranya Megye Környezetvédelmi Programja 1997 Somogy Megye Környezetvédelmi Programja 2001 Tolna Megye Környezetvédelmi Programja 2001 Dél-Dunántúli Régió környezetvédelmi programja 2000 Környezettechnológiai Klaszter Kialakítása a Dél-Dunántúlon c. program keretében kidolgozott operatív program a hulladékgazdálkodás témakörében 2002 A Dél-Balatoni és Sióvölgyi Regionális Települési Szilárdhulladék Gazdálkodási Projekt 2002 Mecsek-Dráva Szilárdhulladék Gazdálkodási Projekt 2003 Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Projekt 2003 Kapos Menti Hulladékgazdálkodási Program / tervezet / 2003

6 A képződő hulladékok mennyisége A Dél-dunántúli Régióban 2001-ben az 1.1.sz. táblázatban szereplő mennyiségű hulladék keletkezett., amely tartalmazza a termelés és elosztás, valamint a fogyasztás során keletkező

5

hulladékokat is, továbbá a mezőgazdaságban visszaforgatott szerves hulladékot is. A táblázat a nagyságrendi különbözőségek miatt külön rovatban tartalmazza a bányászati tevékenységből származó meddő, valamint az állati trágya mennyiségét. Az RHT nem foglalkozik a mező-és erdőgazdálkodásban keletkező olyan biomasszával, amely nem hagyja el a keletkezés helyét és ugyanott, teljes egészében, változatlanul visszakerül a természetes biológiai körforgásba.

Hulladék típusa Mezőgazdasági és

Mennyiség /Ezer tonna/ 150+ 200

% ≈13

élelmiszeripari nem veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem

480

≈18

veszélyes /gumi is/ Települési szilárd /nem

270

≈ 10

850+180

≈38

500

≈19

60

≈2

70 2650

≈ 2,6 100

szelektíven és szelektíven gyűjtött / Települési folyékony és szennyvíziszap Építési és bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Veszélyes hulladékok /gk. roncs is/ Csomagolási hulladékok ‫٭‬ Összesen Bányászati meddő

3600

Állati trágya

6.400

Az adatok forrása: részben adatszolgáltatásból /veszélyes hulladék/, részben reprezentatív felmérésből illetve becslésből származnak. A csomagolási hulladék mennyisége nem additív, mivel jelenleg benne foglaltatik a települési szilárd, vagy a nem veszélyes hulladékok mennyiségében.

1.1.sz. táblázat: A képződött hulladékok mennyisége 2001-ben

6

II Nem veszélyes hulladékok 1 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok A régióban sorrendben a villamosipar (31%) (bányászati meddő nélkül), a mezőgazdaság (40 %), és az élelmiszeripar (15%), valamint a faipar (5%)eredményezi a mintegy 1,2 millió tonna termelési nem veszélyes hulladék 91 %-át. Ez érthető, hiszen a régióban meghatározó a villamosipar, az élelmiszeripar, jelentős az erdőgazdálkodás és a mezőgazdasági tevékenység. A termelés jellegéből adódóan viszonylag sok hulladék keletkezik a mezőgazdaságban és általában kevés a szolgáltatásban, holott a GDP tekintetében az utóbbi áll a vezető helyen és nem a mezőgazdaság.

1.1

Jelenlegi helyzet

1.1.1 Hulladékok mennyisége Az uránérc bányászat és a mélyszinti szénbányászat megszűnését követően a Dél-Dunántúl legnagyobb hulladéktermelőivé a Pannonpower Rt. széntüzelésű Pécsi Hőerőműve, a külszíni szénbányászata, és a faipari cégek váltak.

TEAOR

Szakágazatok

01

Mezőgazdaság

02 05 10

Erdészet Halászat Bányászat

Keletkező hulladék Keletkező hulladék kódja neve (EWC) 020103 020106 020110 020304 030105

növényi hulladékok trágya fémhulladék növényi hulladékok fahulladék

Telephelyen belüli kezelés módja

Telephelyen belül kezelt hulladék mennyisége (t/év)

Telephelyen kívüli hasznosítás módja

beszántás trágyázás értékesítés beszántás értékesítés

Telephelyen kívüli Telephelyen kívül hasznosított kezelt, hasznosítatlan hulladék hulladék kezelési módja mennyisége (t/év) 1072 * 44 119 3100

szeméttelepi lerakás

Telephelyen kívül kezelt, Hulladék hasznosítatla mennyisége n hulladék (t/év) mennyisége (t/év) 498

1570 * 44 119 3100

* A táblázat a nagyságrendi különbözőség miatt nem tartalmazza az állati trágya mennyiségét (6.400.000 tonna, becsült adat)

7

TEAOR

Szakágazatok

Keletkező hulladék Keletkező hulladék kódja neve (EWC)

020103

növényi hulladékok

020304 020399 020401 020402 020403

növényi hulladékok egyéb növényi hull. föld mészmeddő iszapos föld egyéb cukorgyári hulladék egyéb tejipari hull.(savó)

020499 020599

15+16

020701

növényi hulladékok

020702 Élelmiszeripar (húsipar 020704 kivételével) 020705

szeszfőzési hull. növényi hulladékok növénytartalmú iszapok

020799

151

Húsipar

150101 150102

műanyag hull.

150107 150203 150103 150109 160117 150101 040222 040209 040299 150101

170101 191208 150102 150104 040221 160117 170405 150101 150102

üveghulladék szűrőanyagok fahulladék textilhulladék vashulladék papírhulladék textil hulladék textil hulladék textil hulladék papírhulladék társított csomagoló anyag beton textilhulladék műanyag hulladék vashulladék textilhulladék vashulladék vashulladék papírhulladék műanyag hull.

030105

fahulladék

030301 040299 070299 100103 170405

fakéreg textilhulladék habszivacs fahamu vas és acél hull.

200101

150105 17+18

19

20+36

21

Textil

Bőr

Fa és bútor

23 10

Papírpép és papír Nyomtatás és könyvkiadás Olajfinomítók Szén

25

Műanyag és gumi

244

Gyógyszeripar Vegyszerek és vegyipari termékek Alumímiumipar

22

24 2742 27

Egyéb kohászat



ismételt feldolgozás feletetés feletetés beszántás

porítás

8078

Telephelyen kívüli Telephelyen kívül hasznosított kezelt, hasznosítatlan hulladék hulladék kezelési módja mennyisége (t/év) 33 617 92 60

értékesít

15988

értékesít

69347

feletetés

12376

beszántás értékesítés beszántás

310 3325 128

hőtermelés brikettálás komposztálás

23413 2200 1200

beszántás

13

feletetés értékesítés

535 724

értékesítés értékesítés

240 25

értékesítés

140

értékesítés értékesítés értékesítés értékesítés értékesítés értékesítés

115 10 113 10 479 92

értékesítés

35

értékesítés

36


10 44

értékesítés értékesítés értékesítés értékesítés értékesítés

12 6 35 35 34525

Telephelyen kívül kezelt, Hulladék hasznosítatla mennyisége n hulladék (t/év) mennyisége (t/év) 650

szeméttelepi lerakás szeméttelepi lerakás szeméttelepi lerakás szeméttelepi lerakás szeméttelepi lerakás

230 500 54220 2200 8000

322 560 54220 18188 8000


3600

72947 20454


egyéb növényi hull. növény tartalmú iszapok papírhulladék

020301


23

3635 128 23 13 1284


25


1100

1100 240


728


3


124

753 140 3 115 10 113 10 479 92 124 35

szeméttelepi lerakás szeméttelepi lerakás

20 129


200


400


110

36 20 129 10 44 200 12 6 35 35 61338


13 14

értékesítés

160

400 13 14 110 160

papírhulladék

értékesítés

877

877

070213 150101 200139 160119

műanyag hulladék papírhulladék műanyag hulladék műanyag hulladék

értékesítés értékesítés értékesítés értékesítés

114 79 45 100

114 79 45 100

100912 100908 100903

por öntödei homok kemence salak

szeméttelepi lerakás szeméttelepi lerakás szeméttelepi lerakás

96 1000 150

96 1000 150

8

TEAOR

Szakágazatok

26+28+29+ Egyéb iparágak 31+32+33+ (újrafeldolgozás 34+35 kivételével)

Keletkező hulladék Keletkező hulladék kódja neve (EWC) 101208 161106 190903 191001 200101 200138 200140 101304 120199 120101 120104 150103 150102 150106

40

Villamosipar

150101 160116 160119 160117 060899 070213 170405 160118 080299 100101 100102 120101 120103 150101 150203 160216 170101 170103 170107 170201 170203 170401 170402 170403 170405 170411 170604 200136

402 403 41 45


visszadolgozás lerakás

880 1800


értékesítés

lerakás

Telephelyen kívüli Telephelyen kívül hasznosított kezelt, hasznosítatlan hulladék hulladék kezelési módja mennyisége (t/év) 2405 lerakás inert lerakóban


90 27 120 655

értékesítés értékesítés értékesítés értékesítés értékesítés

1 4953 130 11 18


297 25 200 3

1900

1620


tárolás lerakás lerakás

Telephelyen kívül kezelt, Hulladék hasznosítatla mennyisége n hulladék (t/év) mennyisége (t/év)

1 36700 220000


15 172

értékesítés értékesítés értékesítés értékesítés értékesítés értékesítés

117200 566 44 71 2 1

értékesítés értékesítés értékesítés értékesítés értékesítés értékesítés értékesítés értékesítés értékesítés

20 154 1 1 28 2 782 13 49

értékesítés

50

értékesítés

40

13

égetés égetés

58 200

szeméttelepi lerakás szeméttelepi lerakás szeméttelepi lerakás

320 185 421


83

4305 880 1800 90 27 120 655 1620 1 4953 130 11 18 13 297 25 200 3 58 200 15 172 1 36700 337200 566 44 71 2 1 320 185 441 154 1 1 28 2 782 13 132 50

Gáz Gőzszállítás Vízellátás Építőipar

50+51+52+ 55+60+63+ Szolgáltatások 64+71+72+ 74+80+93

90+5157+3 Hulladékipar 720 85 Össesen

tégla és kerámia hull. kemence bélés mésziszap vashulladék papírhulladék fahulladék fémhulladék mészmeddő fémhulladék fémforgács nem vasfémek fahulladék műanyag hulladék vegyes csomagolóanyag papírhulladék fémhulladék műanyag hull. vas és acél hull. műanyag hulladék műanyag hulladék vashulladék nem vasfémek gumihulladék erőművi salak erőművi pernye fémforgács nem vasfém forgács papírhulladék szűrőanyagok berendezések betontörmelék kerámiatörmelék beton-tégla törmelék fahulladék műanyag hulladék réz, bronz hulladék aluminiumhulladék ólomhulladék vas és acél hull. kábelek salakgyapot elektromos berendezések


020110 020103 200101 150101 150102 150103

fémhulladék gabonapor papírhulladék papírhulladék műanyag hull. fahulladék

170508

vasúti kavicságy

170101 160117 020701 190814 191202 191208 191305

beton vasfémek rácsszemét kaolin massza fémvas textilhulladék urán tartalmú iszap

újrahasznosítás

8000


1900 97 46 15

értékesítés

4000

értékesítés

újrahasznosítás lerakás


225


50

szeméttelepi lerakás lerakás inert lerakóban

20 268


500

40 225 1900 97 46 15 12000

158

1000

3000

50 158 20 268 1000 500 3000

Egészségügy 306892

280609

77599

665100

Adatok forrása: Felügyelőségi felmérés

2.1 sz. táblázat : Termelési nem veszélyes hulladékok eredete, minősége, mennyisége, kezelésének módja ágazatonként

9

Erőművi hulladékok A pécsi hőerőműben évente keletkező 337.000 t pernyéből évi 117.200 tonnát a beremendi cementgyár hasznosít, a maradék 220 000 tonnát – az évi 36 700 t salakkal együtt – az erőmű zagyterein helyezik el. A Pécsett 1988 óta alkalmazott ún. sűrűzagyos eljárás révén a lerakott hulladékból a só kioldódás, ill. a talajvízterhelés megszűnőben van. A Paksi Atomerőmű (nem radioaktív) hulladékának mennyisége nagyságrendekkel kisebb (1728 tonna), mint a hagyományos erőműveké. A hulladékok mintegy 56 %-a fém, 25 %-a építőipari jellegű, 7 %-a salakgyapot, 6 %-a fahulladék. A hulladékok 5 %-a hulladéklerakóba kerül, a többit (95 %) értékesítik vagy saját maguk hasznosítják.

Fahulladékok A régió fafeldolgozó üzemeiben képződő évi 70.000 tonna fahulladék elsősorban tüzelőanyagként, vagy a bútorlap gyártás és a farostlemezgyártás alapanyagaként hasznosul régión kívül és azon belül. A bútorlap gyártáshoz szükséges alapanyagot a szombathelyi FALCO Rt elszállítja a Nyugatdunántúli régióba, az európai farostlemez gyártás bázisa, a Mohácsi Farostlemezgyár Rt.pedig más régiókból is szerez be fahulladékot, sőt importból is. A farostlemez gyártásához jelenleg évi 40.000 t fahulladékot vásárolnak, de a piaci viszonyok függvényében hulladék feldolgozó kapacitásuk ennek másfélszeresére, évi 60 000 tonnára is növelhető. A farostlemez gyártásnak is van fahulladéka, részben brikettálás után brikettként / 2200 t/, részben komposztálás után komposztként /1200 t/ értékesítik. Mintegy 400 tonna - jelenleg nem értékesíthető - hulladék a mohácsi szeméttelepre kerül.

Fémhulladékok A több, mint 7000 tonna fémhulladék

hasznosíthatósága 100 %-os. Igen sok helyen

keletkezik kisebb-nagyobb mennyiségben. A legnagyobb termelőnél, a szekszárdi MEVACO Perforált Lemez Gyártó Kft –nél évi 4000 t acélhulladék keletkezik.

10

Gumihulladék Az OHT a gumiabroncs hulladék évi mennyiségét országosan 40 000 tonnára becsüli. Dél-Dunántúl megyéiben keletkező hulladék gumiabroncsok mennyisége megyénként évi 1.500-1.800 tonnára, regionális szinten kb. évi 5.000 tonnára tehető, melynek döntő többsége – évi 10-30 tonnás tételekben - a gumiszervizekben maradó gumiabroncsokból képződik. A régióban található három gumihulladék kezelő – a beremendi cementgyár, a pécsi gumiőrlemény készítő üzem és a sérsekszőlősi gumifutózó – évi 24 650 t gumiabroncs hasznosítására, feldolgozására elegendő kapacitással rendelkezik, ami országosan is 60 %-os lefedettséget biztosít. Bőrgyártás hulladékai A nagy hagyományokkal rendelkező pécsi bőrgyártás jelenleg több cég nevéhez kötődik. A Pécsi Bőrgyár Rt. valamint a Tradelda Hungária Kft. által termelt mintegy 1300 tonna bőrhulladék (korábban veszélyes) zöme a Garéban lévő hulladéklerakóba kerül, kisebb részét a Péró Kft. hasznosítja. A mintegy 500 tonna zsírhulladék feldolgozását a ZOO TRANSZCOOP Kft. végzi. Az enyvhúslási hulladék hasznosítása korábban az ATEV-nél, jelenleg saját komposztálóban történik. A bőrgyári szennyvíztisztító és a garéi hulladéklerakó üzemeltetésére létrehozott Környezetvédelem a Bőrgyártásért Kht. a térség egyik legnagyobb hulladéktermelője. 2001ben 6900 tonna bőrgyártási iszap keletkezett, melyet a garéi lerakó telepen helyeztek el. A korábban szintén meghatározó Simontornyai Bőgyár már nem működik, de jelentős mennyiségű felhalmozott hulladék ártalmatlanításáról kell a jövőben gondoskodni.

Bányászati hulladékok A külszíni szénbányászati tevékenység során jelenleg évente mintegy 3,6 millió tonna meddő keletkezésével kell számolni, melyet jelenleg meddőhányókon helyeznek el. A többi hulladékhoz képest igen nagy mennyiségről van szó / az összes keletkező hulladék fele /, ezért az összesített adatok közt nem szerepel. 11

Környezetvédelmi szempontból a térség kiemelkedő feladata a lassan teljesen megszűnő – korábban

meghatározó

jelentőségű

–

mélyművelésű

bányászati

tevékenység

következményeként visszamaradó meddőhányók rekultivációja. Bár nem a Hulladékgazdálkodási Törvény hatálya alá tartozó feladat, a térség állapotának elemzése és a feladatok meghatározása során mindenképpen említést érdemel. A Mecseki Ércbányászati Vállalat és jogelődjei az uránércbányászat és feldolgozás céljából kisajátított területeken végezték tevékenységüket. Ezek a területek a Mecsek hegység nyugati részén és annak déli előterében helyezkednek el. Az öt bányatelek együttes területe 65 km2, amely magában foglalja az üzemek, a meddőhányók, a perkolációs területek, a zagytározók és az ércdúsító üzem területét. A bányaművelés során összesen 18 millió m3 föld alatti üreg képződött, amelyből a kiszállított kőzettömeg részben a meddőhányókra, részben feldolgozás után a zagytározókba került. A Kormány 1997 -ben döntött az uránércbányászat teljes megszüntetéséről, és a bányabezárási, tájrendezési és környezetvédelmi munkák elvégzéséről A beruházási program eredetileg 1998-2002 közötti évekre szólt, amelyet 2004-ig meghosszabbítottak. A bányabezárás keretében a bányatérségeket felhagyták, az aknákat eltömedékelték, döntöttek a bányaüzemi területek hasznosításáról illetve teljes felszámolásáról. Környezetvédelmi

szempontból

kiemelt

jelentőségű

a

bányászati

maradékanyagok

tájrendezése. A meddőhányók által elfoglalt terület összesen 45 ha, amelyek tájrendezését 2002 év végére befejezték. A perkolációs uránkinyerés mintegy 7,2 millió tonna meddőanyagát a központi meddőhányóra átszállították, területét mentesítették. A rekultivációs munkálatokkal kapcsolatosan 2003-ban a zagyterekről származó magas oldott anyag tartalmú talajvíz kémiai vízkezeléséből származó iszap lerakására szolgáló nem veszélyes hulladéklerakót létesítettek az e célra kijelölt meddőhányón. Az ércfeldolgozás maradékanyagainak tárolására szolgáló két zagytározóban 20,5 millió tonna anyagot helyeztek el, amelynek a tájba illesztésén kívül meg kell oldani a radiológiai terhelésének megszüntetését és a felszín alatti vízszennyezés felszámolását. Eddig 51 ha lefedése elkészült, 117 ha lefedése még hátra van. Mindezen tevékenységet a teljes hatásterületet lefedő, és a vízre, talajra és a levegőre is kiterjedő monitoring hálózat üzemeltetetése mellett végzik.

12

A Mecsek hegység keleti részén, a Pécs-Komló-Szászvár közötti szakaszon húzódó feketekőszén előfordulás bányászata 200 évre nyúlik vissza. A rendszerváltással megkezdődött bányabezárási folyamat eredményeként az ezredfordulóra már csak a Pécs melletti két külfejtéses bánya maradt művelés alatt. A pécsi erőmű gázüzemre történő átállásával néhány éven belül a még működő külszíni bányákat is felhagyják. A bányabezárás időszakában összeses 22 db függőleges aknát tömedékeltek el, a kiszerelt és felhagyott bányatérségek hossza meghaladta a 100 km-t. A szénbányászati meddőanyagot általában az aknák, bányaüzemek melletti területen helyezték el. A mélyművelési meddőanyagok öngyulladás veszélyesek, a régi meddőhányók sok esetben kiégtek, a tájrendezési munkák során erre külön tekintettel kell lenni. A meddőhányók tájbaillesztése érdekében a tereprendezést és talajtakarást követően általában erdőt telepítenek. A Pannonpower Rt. a Komlói bányaterületen 4 db összesen 25 ha területű meddőhányó tájrendezését már befejezte, a külfejtési területen további közel 15 millió m3 meddőanyag rendezését kell még elvégezni a mélyművelési bányagödrök egyidejű feltöltésével. A többi 18 db, összesen 312 ha területű meddőhányó tájrendezése a Mecseki Bányavagyonhasznosító Rt feladata. 2002 év végéig 14 meddőhányó esetében a tájrendezést megkezdték, illetve az utógondozást végzik. A kormányzati felelősségi körbe tartozó tájrendezések és bányakár rendezések végrehajtásának finanszírozását és országosan koordinált ütemezését a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ végzi. 1.1.2 Hulladékok hasznosítása A nem veszélyes hulladékok körében csupán a papír és fém, valamint a műanyag fólia vonatkozásában beszélhetünk begyűjtésről. A térségben több MÉH-telep jellegű cég is tevékenykedik, amely az összegyűjtött hulladék zömét kiszállítja a térségből.

Kezelt hulladék mennyisége Hasznosító

Létesítmény

létesítmény neve

helyszíne

Duna-Dráva

7827 Beremend

Tevékenységtípus

cementgyártás

Kezelt hulladék-

kapacitása/ A %

B %

fajta

erőművi pernye

Létesítmény engedélyezett mennyiség

100

t/év 120 000

Cement Kft. Hasznosító

Létesítmény

Tevékenységtípus

Kezelt hulladék-

Kezelt hulladék mennyisége

Létesítmény

13

kapacitása/ létesítmény neve

helyszíne

engedélyezett

fajta

mennyiség t/év

Duna-Dráva

7827 Beremend

cementgyártás

gumiabroncs

14.500

Cement Kft. Duna-Dráva

7827 Beremend

cementgyártás

kohászati salak

50.000

Cement Kft. Duna-Dráva

7827 Beremend

cementgyártás

füstgáztisztítási

38.000

farostlemezgyártás

gipsz hull. fahulladék

20

80

60 000

brikettálás

fahulladék

100

0

5 000

komposztálás

fahulladék

100

0

3 000

Cement Kft. Mohácsi

7700

Farostlemezgyár

Budapesti

Mohácsi

Országút 7700 Mohács,

Farostlemezgyár

Budapesti

Mohácsi

Országút 7700 Mohács,

Farostlemezgyár

Budapesti

Wienerberger

Országút Bátaszék

cserépgyártás

fűrészpor

Téglaipari Rt. GUMILL RT.

Kövesdpuszta 7629 Pécs

őrlés,

gumiabroncs

10

90

10 000

TEMAFORG

István-akna 7700 Mohács,

szétválasztás vattagyártás

hulladék textil hulladék

0

100

5 000

RT. TESA Kft

Budapesti u. 31. 7700 Mohács,

vattagyártás

textil hulladék

0

100

2 500

ZET-CO Kft.

Budapesti u. 31. Pincehely,

törlő gyapot gyártás

textil hulladék

nincs adat

nincs adat

300

Horváth Bt.

Bartók b. u. 1 Maty Külterület

műanyag

műanyag

0

100

1 500

FLEXO-MATIC

7630

gyártás gumitégla gyártás

őrlemény gumiőrlemény

100

0

600

Kft. PLASTOMATIK

Buzsáki I u. 22 7631 Pécs, Ipari

műanyag

őrlemény

műanyag

100

0

150

Kft. Uponor

Park 7100

gyártás műanyag

termékek

hulladék. polietilén és PVC

Műanyag

Nyár u. 10.

gyártása

Csőrendszer KFt. DMK

7200 Dombóvár,

műanyag

Dombóvári

Kórház u. 7/a

gyártása

Mohács,

Pécs,

Szekszárd

komponens

termék

2850

200

hulladék termékek

Műanyagipari

nincs adat

nincs adat

2000

10

90

50

20

80

3 000

műanyag hulladék

Kft. Elektro-Rec Kft.

7632 Pécs,

elektronikai

/Nem működik/

Siklósi u. 22.

berendezés

elektronikai hull

újraforgalmazás ARANYHÍD-

8713

COOP Rt

Balatoni u 63

Kéthely,

műanyag fólia

polietilén

gyártás

hulladék Létesítmény

Hasznosító

Létesítmény

létesítmény neve

helyszíne

Tevékenységtípus

Kezelt hulladékfajta

kapacitása/ Kezelt hulladék mennyisége

engedélyezett mennyiség t/év

DECS-PLAST

Decs,

Kft

major

Edler-Tab Kft

8660

Központi

műanyag termék

nem

veszélye

gyártás

műanyag hull. gumiabroncs

nincs adat

nincs adat

1.500

10

90

150

14

Palkovics Béla

Bau-mix Kf t

Sérsekszőllős Fő

gumiabroncs futózás

hulladék

u. 1. 7400 Kaposvár,

műanyag

termék

műanyag

Vasvári P u. 1 7400 Kaposvár,

gyártás Műanyag

termék

100

0

200

őrlemény

Kanizsai u. 56. gyártás Az adatok forrása: felügyelőségi nyilvántartás

hungarocell

2.2. táblázat: Hulladék hasznosító létesítmények A= a régión belülről; B= a régión kívülről

Baranya-Régió Létesítmény neve

Létesítmény helyszíne

Duna-Dráva

7827 Beremend,

Cement Kft.

külterület

Tevékenységtípus gumiabroncs égetés


Kezelt

hulladék

mennyisége A B

Létesítmény kapacitása (t/év)

gumiabroncs hulladék

10

90

14 500

Az adatok forrása: felügyelőségi nyilvántartás A= a régión belülről (adja meg zárójelben a régión belüli kezelés %-os arányát); B= a régión kívülről

2.3sz.. táblázat Meglévő energiahasznosító égetők

A régió legnagyobb hulladékhasznosítója a beremendi cementgyár, amely a gumiabroncs égetésen és acél kohászati salak és a füstgáztisztításból származó gipszhulladék mellet 80-120 000 tonnát a pécsi hőerőmű szénpernyéjéből is hasznosít. A pernyét a cement előállítása során a klinker őrleményhez keverve, annak soványítására használják. Tekintve, hogy a gumiabroncsok sok helyen képződnek, az abroncsok begyűjtésére az elmúlt években komoly begyűjtői háttér alakult ki. A gumiabroncsok energetikai hasznosításával foglalkozó beremendi cementgyárat a pécsi BIOKOM Kft. és alvállalkozói / 14 gyűjtő –szállító szervezet / látják el gumihulladékkal. Az 1-4 mm-es gumiőrleményt előállító GUMILL Rt-t (Pécs, István akna) 9 nagyobb és több kisebb begyűjtő-szállító cég látja el hulladékkal. A gumiabroncsok újra futózásával foglalkozó sérsekszőlősi Edler-Tab Kft. a futózásra alkalmas gumiabroncsokat elsősorban Nyugat –Európából importálja, ezért saját begyűjtő hálózatot sem épített ki. A beremendi cementgyár klinkerégető kemencéinek energiaszükségletét részben hulladékká vált gumiabroncsok égetésével biztosítják. A beadagolt mennyiség 980 kg/óra. 2003-ban kiépül az 1 t/óra hulladék égetése esetén előírt mérési rendszert és az év második felében a gumiabroncsok égetésének mennyisége akár meg is duplázódhat.

15

/2003-tól kísérletek folynak a gumihulladék égetésén túl húsliszt, műanyag hulladékok és savgyanta égetésére is. / A pécsi GUMILL Kft. a gumiabroncsokból – normál hőmérsékleten való őrléssel – 1-4 mmes gumiőrleményt állít elő. Évi 10 000 tonnás kapacitásukat technikai okok miatt egyenlőre még 50%-ban sem használják ki. Az őrlemény legnagyobb részét Németországba exportálják. / A pécsi Flexo Matic Kft. évi 2-400 t őrleményt dolgoz fel, az általuk előállított gumitéglákat zömében Svájcban értékesítik. / A gumiőrlemény előállítása során kb. 30 %-nyi gumival szennyezett acél és kb. 15 %-nyi gumival szennyezett textilhulladék keletkezik. Az acélból Sajóbábonyban kohósításra alkalmas granulátumot állítanak elő, a textilhulladék hasznosítása még megoldatlan. A sérsekszőlősi Edler-Tab Kft. évente 20 000 db., zömében Nyugat-európából származó gumiabroncs újra futózását végzi el. A mohácsi farostlemezgyár az általa előállított farost alapanyagának felét fafeldolgozó üzemektől vásárolt fahulladékból biztosítja, ezzel a térség legnagyobb fahulladék hasznosítójává vált. /40.000 tonna /év/. A farostlemez gyártásnak is van fahulladéka, melynek egy részét saját brikettáló üzemükben dolgozzák fel, majd brikettként értékesítik, más részéből – a fát trágyával és cellulózbontó mikroorganizmusokkal keverve -, saját komposztüzemükben talajjavításra alkalmas komposztott készítenek. A textilhulladék hasznosítására szakosodott mohácsi TEMAFORG Rt és a TESA Kft. a hulladékból fonalat és további feldolgozásra alkalmas ipari vattát állít elő. Kapacitásuk évi 7500 tonna, de kihasználtságuk csak 25 % a hazai nagy tisztaságú, homogén textilhulladék hiánya miatt, ezért munkájuk főként import hulladékok feldolgozásán alapul. A pécsi PLASTOMATIK Kft. a helyi vállalatoknál képződő műanyag hulladékok feldolgozására ill. granulálására alakult, a Horváth Bt. az Észak-dunántúli műanyaghulladék feldolgozótól, a HOLOFON Kft.-től kapott kevert és szennyezett granulátumokból gyárt egyszerűbb, igénytelenebb termékeket, padokat állványokat, stb. 16

Az évi 50 tonna kapacitású, veszélyes és nem veszélyes elektronikai berendezések bontására szakosodott Elektro-Rec Kft. tevékenysége pillanatnyilag szünetel. Az ARANYHÍD COOP Rt. kéthelyi műanyag üzeme polietilén agrofóliák, valamint csomagoló fóliák begyűjtésével, granulálásával és ezekből műanyag zsákok, fóliák előállításával foglalkozik. Megfelelő mennyiségű és minőségű hulladék hiányában évi 1500 tonnás kapacitásuk kihasználtsága 33 %-os. Palkovics Béla a Somogy megyei elektronikai üzemek polikarbonát műanyag hulladékainak granulálásával foglalkozik. A granulátum iránti kereslet gyenge. 1.1.3 Hulladékártalmatlanítási tevékenységek Csupán ártalmatlanítást szolgáló, nem veszélyes hulladékokat égető berendezés a térségben nem üzemel. A termelésben és szolgáltatásban kis mennyiségben keletkező hulladékok egy része a települési hulladéklerakókra kerül. /Textil, műanyag stb/. Nagyobb mennyiségben farostlemez gyártásból származó fahulladékot raknak le a mohácsi szeméttelepen. /400 tonna/ év/, valamint bőrgyártásból származó krómcserzett bőrhulladékot a Pécsi Bőrgyár garéi telepén. Kifejezetten termelési hulladék lerakására szolgál az erőművi zagytározó, a Qvarc Kft. inert hulladék lerakója valamint a Mecsekérc Környezetvédelmi Rt. kővágószőlősi új iszaplerakója. Lerakó neve

Helyszín

hulladék fajta egyéb

Pécsi Szénerőmű

Lerakott

Pécs

zagytere

Lerakott hulladék mennyiség (t)

Hulladék

Engedély

forrása

típusa

Engedélyezett

Potenciális

szabad

szabad

kapacítás

kapacítás (m3)

nem

veszélyes

28 000 000 t

Pécs

folyamatban

folyamatban

1 000 000 m3

inert

800 000 t

Pécs

működési

30.000 m3/ év

1 000 000 m3

inert

20 000 t

Siklós

folyamatban

folyamatban

20 000 m3

/ szénpernye és szénsalak /

Qartz Kft.

Pécs,

homokbá-

Pécsváradi

nyája

u. 1.

Volt téglagyári

Siklós

gödör

17

Mecsekérc Környezetvédelmi Rt. iszaplerakó

Kővágószőlős

III.sz.

meddőhányó

Bányavízvízkezelési iszap,

egyéb

kezelő 6 500 t

hulladék

állomás Kővágószőlős

nem veszélyes hulladéklerakó

120.000 m3

120.000 m3

létesítési és üzemeltetési

Az adatok forrása: felügyelőség nyilvántartás

2.4. sz. táblázat: Lerakók nem települési nem veszélyes hulladékok számára 1.1.4 Hátrahagyott hulladékok Jelentős mennyiségű felhalmozott, hátrahagyott termelési nem veszélyes hulladékról nincs információ. 1.1.5 A terület anyagmérlege Tekintettel arra, hogy a nem veszélyes hulladékokra vonatkozóan nincs kötelező adatszolgáltatási rendszer, a területre be és onnan kiáramló hulladékok mennyiségéről és minőségéről csupán hézagos információkkal rendelkezünk. A térségben működő jelentősebb hulladékhasznosítókhoz érkezik fa, textil, műanyag, gumi , kohászati salak, gipszhulladék az ország más területeiről, sőt külföldről is /textil, fa/. A régiót elhagyják a fémhulladékok, a papír és a műanyag nagy része.

1.2

Célkitűzések

1.2.1 Hulladékok mennyiségének csökkentése A villamosiparban keletkező salak-pernye mennyisége ( évi 374 000 tonna) 78 %-a a régióban keletkező nem veszélyes termelési hulladékok mennyiségének. Ezért ennek, továbbá az erőművi tevékenységhez szorosan kapcsolódó szénbányászatból származó bányászati meddő (évi 3600 ezer tonna) mennyiségének csökkenése, illetve megszűnése meghatározó a térség hulladékgazdálkodása szempontjából.

18

A térségben jelentős faiparban keletkező hulladékok mennyisége (évi kb. 62 000 tonna) kb. 12,5 % – a a régióban keletkező nem veszélyes termelési hulladékok mennyiségének. Valamennyi faipari üzemben törekedni kell a hulladékkeletkezés csökkentésére. A régióban évszázados hagyományokkal rendelkező bőrgyártás során keletkező hulladékok, mint a krómcserzett bőr és a krómtartalmú szennyvíziszap 2002 január 1-ig a veszélyes hulladékok között volt nyilván tartva. Ma már, mint nem veszélyes termelési hulladékként kell a velük kapcsolatos hulladékgazdálkodási kérdéseket megoldani. Koncentrált keletkezési körülményei miatt kiemelten lehet és kell a kérdéskörrel foglalkozni A térségben a Pécsi Bőrgyár utódüzemeiben keletkeznek a legjelentősebb mennyiségben ezen hulladékok. A feldolgozási technológia módosításával a krómot nem tartalmazó hulladékok arányának - a krómtartalmú hulladékok rovására történő - növelésével az igen korlátozottan hasznosítható hulladékok mennyiségét csökkenteni kell.

1.2.2 Hulladékhasznosítási célkitűzések Minden eszközzel támogatni kell a térségben folyó és tervezett hulladékhasznosításra irányuló törekvéseket. A már működő hasznosító létesítmények / műanyag, textil, bőr stb hulladékok / fejlesztésével, új technológiák telepítésével biztosítani kell, hogy a keletkező hulladékok fele anyagában vagy energetikailag hasznosuljon, és lerakóba csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerüljön. /OHT/

Lehetővé kell tenni a Pécsi Erőműben keletkező, illetve keletkezett, széntüzelésből származó salak-pernye hulladékoknak az eddiginél nagyobb arányú hasznosítását. Törekedni kell a faipari üzemekben keletkező nagymennyiségű fahulladék eddiginél (99,2 %) is nagyobb arányú, anyagában és/vagy energetikailag történő hasznosítására, különös tekintettel a hulladéklerakókban elhelyezhető szerves anyagok lerakási moratóriumára. A bőrgyártás során keletkező hulladékok hasznosításának arányát növelni kell.

19

A technológiai korlátok figyelembevétele és a folyamatos ellenőrzés biztosítása mellett lehetőség szerint fokozni kell a Beremendi Cementgyárban folyó hulladékhasznosítási tevékenységet. A térségben és azon kívül keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok anyagában és energetikailag történő hasznosításának –nemzetközileg is elfogadott - módja a cementgyári felhasználás. 1.2.3 Hulladékok ártalmatlanítása Törekedni kell az ártalmatlanításra kerülő hulladékok mennyiségének minimalizálására, és a meglévő

ártalmatlanítási

lehetőségek,

kapacitások

minél

jobb

kihasználására,

korszerűsítésére, szükség esetén szakszerű bővítésére. Szükség esetén bővíteni kell a bőrgyártás során keletkező nem hasznosítható hulladékok ártalmatlanítására szolgáló lerakót. Meg kell teremteni a beremendi cementgyárban

bizonyos hulladékok ártalmatlanításának

feltételeit. Vizsgálni kell a régióban a hulladékok égetésének további lehetőségét és a tervidőszak végére ki kell dolgozni a térség erre vonatkozó programját.

1.2.4 A környezetvédelmi szempontból nem megfelelő vagy illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai

Folytatni kell a - korábbi évtizedekben a Mecsek hegység keleti részén folytatott mélyművelésű szénbányászati tevékenységből származó meddőanyagok elhelyezését szolgáló - meddőhányók rekultivációs és tájba illesztési munkáit fokozatosan, a felhagyásra kerülő külszíni bányagödrök feltöltésével párhuzamosan.

20

Ugyancsak meg kell oldani a Mecsekben folytatott uránbányászati tevékenység felhagyását követő rekultivációs munkák folytatásaként az ércfeldolgozás maradékanyagainak tárolására szolgáló két zagytározó radiológiai terhelésének megszüntetését, valamint tájba illesztését. A pécsi erőműben a széntüzelés révén a korábbi évtizedekben keletkezett és 2005-ig még keletkező zagy (salak –pernye) elhelyezésére szolgáló lerakó rekultivációját el kell végezni. Meg kell szüntetni a faiparban keletkező hulladékok lerakókon történő elhelyezését. El kell végezni illetve folytatni kell a régióban korábban végzett bőrgyártási tevékenységhez kapcsolódó lerakó telepek rekultivációs, kármentesítési feladatait.

1.3

A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program

1.3.1 Adatbázis létrehozása, intézményfejlesztés A megbízható és teljes körű helyzetelemzést elősegítő hulladékos információs rendszer kialakításával meg kell teremteni a későbbi

hulladékgazdálkodási tervezés feltételeit és

adatbázisát. A jogszabályi háttér biztosítása után a termelői és hulladékkezelői adatszolgáltatási kötelezettség révén rendelkezésre álló adatok feldolgozása és elemzése után a környezetvédelmi felügyelőségeknek a jelenleginél pontosabb ismeretekkel, adatokkal kell rendelkezni a termelési hulladékok tekintetében. Mindez a környezetvédelmi felügyelőség fejlesztését feltételezi mind létszám, mind eszközállomány tekintetében. Biztosítani kell a felügyelőségeken a környezetvédelmi szakemberek folyamatos képzését.

1.3.2 A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások

21

A mélyművelésű bányászkodás 2000-ben történt befejezését követően döntés született a PANNONPOWER Rt. Pécsi erőművének széntüzelésről gáztüzelésre történő 2005 évi átállásáról. Az évi mintegy 350-400 ezer tonna pernye keletkezés elmaradása igen jelentős (10 %-os ) hulladék mennyiség csökkenést kell, hogy eredményezzen a tervezési időszakban. Ezzel egy időben a - többi hulladék mennyiségéhez képest nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű - 3600 ezer tonna külszíni szénbányászati meddő Karolina külfejtésen és Vasas É-i külfejtésen történő keletkezésének csaknem teljes megszűnése a régióközpont számára jelentős változást eredményez. A viszonylag nagy mennyiség miatt (62 ezer tonna) a termelő tevékenységek hatósági engedélyezésekor a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a faipari üzemekben folytatott technológiákra. A technológiai és termékszerkezet váltás miatt a pécsi bőrgyártó vállalkozásoknál keletkező bőr hulladékok mennyisége a tervezési időszak elejére (2003) a korábbi évi kb. 1200 t-ról mintegy egynegyedére, a krómcserzési iszap mennyisége a korábbi évi kb. 7000 tonna felére csökken. A lerakásra kerülő hulladékmennyiség további csökkentése érdekében folytatni

kell a

bőrgyártás során keletkező krómcserzési iszap szerves anyag tartalmának csökkentésére irányuló kísérleteket. A többi ágazatban nem várható jelentősebb mennyiségi csökkenés, inkább némi növekedés prognosztizálható. (Lásd OHT)

1.3.3 A hulladékhasznosítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések Folytatni kell a Pécsi Erőműben keletkező pernye hulladék hasznosítását a beremendi cementgyárban.

További

erőfeszítéseket

kell

tenni

a

már

lerakott

salak-pernye

hasznosíthatóságának vizsgálatára a gáztüzelésre történő átállás utáni felhasználás érdekében.

22

Keresni kell a keletkező és már lerakott erőművi zagy /pernye-salak/

hasznosításának

lehetőségeit a cementgyári igények kielégítésén túl is, tekintettel az ottani felhasználhatóság korlátozott voltára. A gáztüzelésre történő átállás megvalósítása mellett tervezés tárgya a fa, mint megújuló energiaforrással történő tüzelés is. Ez évente mintegy 6-7 ezer tonna új hulladék, nevezetesen fahamu keletkezését vetíti előre, melynek hasznosítása a cél. Fontos feladat tehát a tervezett fatüzelés megvalósítása esetén keletkező fahamu mezőgazdasági és/ vagy egyéb területen történő hasznosításának kimunkálása a lerakásra kerülő mennyiség minimalizálása érdekében. A beremendi cementgyárban évek óta folyó gumiabroncs hulladék hasznosításának eddig korlátot szabó folyamatos emisszió mérés feltételeinek mindkét kemencevonalon történő megteremtése

után

–

igazodva

a

hulladékok

cementgyári

felhasználásának

világtendenciájához – bővíteni kell a cementgyártás során energetikai hasznosítás céljából elégetett hulladékok körét és mennyiségét. A gumiabroncs eddig elégetett mennyiségének (évi 8000 tonna) mintegy másfélszeresére növelésével, továbbá a régión kívül keletkező takarmányozásra nem alkalmas, országosan nagy gondot jelentő húsliszt, valamint műanyaghulladék energetikai hasznosításával további jelentős mennyiségű pakura tüzelőanyag kiváltását kell elérni. Az íly módon mintegy 5560.000 tonna hulladékhasznosítási kapacitás megteremtése meghatározó fejlődést jelent a térség hulladékgazdálkodási infrastruktúrája tekintetében. A cementgyárban tervezett széntüzelésre való átállás, valamint kemencemodernizálás további hulladékhasznosítási kapacitás létesítését jelentheti a tervidőszak második felében. Mint a térség egyik legjelentősebb - hulladékot is feldolgozó – üzemében, a Mohácsi Farostlemez Gyárban igen fontos a

hulladékhasznosítási arány

( és mennyiség)

növelése, de legalábbis a jelenlegi szint fenntartása. Törekedni kell arra, hogy a vízvédelmi szempontból rendkívüli módon indokolt technológiai váltás ne okozza a hulladékhasznosítás mértékének csökkenését. Biztosítani kell az alapagyagként használt faapríték és fahulladék osztályozása, feldolgozása során keletkező – eddig lerakóba kerülő kéreghulladék teljes körű, energetikai és/vagy anyagában történő hasznosítását.

23

Folytatni kell a pécsi bőrgyártó vállalkozásoknál keletkező hulladékok komposztálással történő hasznosítására irányuló - jelenleg bíztató – kísérletet, melynek eredményeként a lerakásra kerülő hulladék mennyisége jelentősen csökkenhet és értékes talajjavító anyag nyerhető. Ez esetben a nagyobb arányú - meszes állapotban történő - hasítás révén keletkező un. enyvhúslási hulladék mennyiségének növekedésével a lerakásra kerülő bőr hulladék mennyiség akár további 30 %-al is csökkenthető. Tekintettel az igényekre és jogszabályi előírásokra, a komposztálási tevékenység – más állati eredetű hulladékra történő - kiterjesztésének lehetőségét is vizsgálni kell. Figyelemmel a rendelkezésre álló szabad kapacitási lehetőségekre, fokozni kell a bőrgyártás során keletkező hasznosítható faragási forgács,

állati zsiradék valamint só hulladék

hasznosításának mértékét. A hulladékgazdálkodási alapelveket szem előtt tartva a különböző ipari és szolgáltatói létesítmények és tevékenységek hatósági engedélyezése és ellenőrzése során kiemelt figyelmet kell fordítani a keletkező termelési hulladékok hasznosítására, és támogatni kell a termelőket a hasznosítási lehetőségek és technológiák felkutatásában, illetve kidolgozásában. A

jogszabály

által

tervkészítésre

kötelezettek

által

készített,

valamint

a

helyi

hulladékgazdálkodási tervek értékelésénél kiemelt figyelmet kell fordítani e kérdéskörre. 1.3.4 A hulladékártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló fejlesztések, intézkedések A Pécsi Erőmű átalakításával járó építési – bontási tevékenység során keletkező nagymennyiségű /évente mintegy 500 m3 / bontási hulladék elhelyezését meg kell oldani vagy új kezelési lehetőség kialakításával, vagy a megyében meglévő lerakó kapacitás igénybevételével. Tekintettel arra, hogy várhatóan a tervezési időszakban betelik a bőrgyártásból származó bőrhulladékok lerakására kialakított korszerű szigetelt depónia, szükség esetén bővíteni kell a nem hasznosítható hulladékok lerakására szolgáló lerakó kapacitást (10000 m3), és törekedni kell a lerakandó hulladékok mennyiségének csökkentésére. Ez utóbbi érdekében folytatott kísérletek eredményessége esetén az eddig lerakással ártalmatlanított állati eredetű hulladék jelentős része a térségben maradva hasznosulhat.

24

1.3.5 A környezetvédelmi szempontból nem megfelelő vagy illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai A

kormányzati

felelősségi

körbe

tartozó

tájrendezések

és

bányakár

rendezések

végrehajtásának finanszírozását és országosan koordinált ütemezését végző Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ felügyelete mellett a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt.-nek folytatnia kell a mélyművelésű bányászati tevékenységből származó 18 db, összesen 312 ha területű meddőhányó tájrendezését. A PANNONPOWER Rt. tulajdonában lévő, a pécsi erőművet is ellátó két külszíni szénbánya /Karolina külfejtés és Vasa É-i külfejtés / és a hozzájuk tartozó meddőhányók tájrendezését 2005-ben a bányászati tevékenység felhagyását követően a már jóváhagyott tervek szerint meg kell kezdeni és a tervezési időszak végéig be kell fejezni. A meddőhányók anyaga /mintegy 28 millió m3 / alkalmas a külfejtési gödrök feltöltésére, így a komplex rekultiváció megvalósítható. A pécsi erőmű szénről gáztüzelésre történő átállása révén a Pécs – Tüskésréten folyó salakpernye zagy elhelyezés megszűnik. Ezt követően a zagytér rekultivációját el kell végezni. A városrendezési tervvel összhangban, a hasznosítási funkciók ismeretében kell a terveket elkészíteni és a tervezési időszak végére a rekultivációt megvalósítani. A magyarországi uránérc-bányászat megszüntetését és a hozzá kapcsolódó rekultivációs feladatok

elvégzését

a

kormány

2304/1997.(X.8.)

sz.

határozata

a

Mecsekérc

Környezetvédelmi Rt. feladatául határozta meg. Az ennek kapcsán készült Koncepcióterv és Beruházási Program

jóváhagyása mellett a Kormány rendelkezett annak finanszírozási

rendjéről is. Az évek óta folyó munkálatok befejező aktusaként 2005 végére a zagytározók még le nem fedett 117 hektárnyi területének teljes rekultivációját el kell végezni. Emellett fenn kell tartani és hosszú ideig folytatni kell a meddőhányók és zagyterek alól kitermelt szennyezett talajvíz tisztítását és és a vizkezelésből származó évi mintegy 7500 tonna iszap megfelelő kezelését. A larakóra kerükő hulladékmennyiség csökkentése érdekében keresni kell az iszap hasznosításának lehetőségét. Az uránércbányászat hatásterületén

már kiépített monitoring hálózat üzemeltetését a

környezeti kockázat csökkentése, valamint a váratlan események megelőzése

érdekében

különös gondossággal kell végezni. 25

Meg kell szüntetni a Mohácsi Farostlemez Gyárban keletkező évi kb. 0,5 - 2 ezer tonna fahulladéknak a mohácsi hulladéklerakóban történő elhelyezését, és meg kell valósítani a már lerakott hulladéknak - a lerakó teljes egészének rekultivációjával egyidejűleg történő szakszerű letakarását. Folytatni kell a pécsi bőrgyártó vállalkozásokat szolgáló korábban működő bőr- és iszaphulladék lerakó rekultivációját a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően. A víztelenítés és lefedés munkálatait az elfogadott ütemtervnek megfelelően kell végezni. A régió észak-keleti részén található – hajdani nagy múltú Simontornyai Bőrgyár - iszap és bőrhulladék lerakója jogi helyzetének tisztázásával egyidejűleg meg kell kezdeni a környezeti károk felmérését és a lerakó rekultiválását.

1.3.6 Szakmai képzés, tudatformálás A szakmai kamarák, a felsőfokú oktatási intézmények és a felügyelőségek közreműködésével lehetőséget kell teremteni a gazdálkodó szervezetek számára, hogy megszerezhessék

a

hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket, folyamatosan hozzájussanak a korszerű hulladékszegény technológiákhoz, kövessék a jogszabályi változásokat és információt kapjanak a hulladékhasznosítási lehetőségekről.

Megvalósítás

Pénzügyi

Közreműködő

Kezdeményező

ideje

költségigénye

kerete

szervezetek

szerv

Költségvetés

KvVM, DDKÖFE

KvVM

Teljes körű hulladékos információs rendszer

Megvalósítás

20 millió forint

Intézkedés

A tervezett intézkedések végrehajtásának ideje és költsége

2004-

1.4

26

Pécsi Erőművi hulladékok hasznosításának fokozása illetve kidolgozása PANNON POWER Rt.

mezőgazdaságcementgyár, építőipar,PANNON POWER Rt.

saját erő, pályázati támogatás

Vizsgálat tárgya

Pécsi Eőmű egy kazánjának fatüzelésre átállása Banki hitel

2 milliárd

költségvetés

75 millió

2003-2008

PANNON POWER Rt.

PANNON POWER Rt.

KvVM

PANNON PANNON POWER Rt. POWER Rt. MOL MOL Rt. Erdészetek Rt. DDKÖFE KvVMFelügyelőségek DDKÖFE Magyar Magyar Energia Energia Hivatal Hivatal

Pályázati támogatás, banki hitel

4 milliárd forint

2004. december 31

Pécsi Erőmű földgázfűtóolaj alternatív tüzelésre átállása

2004. december 31

A felügyelőségek hulladékokkal kapcsolatos tevékenységének fejlesztése

2003-2004

Hulladéktermelők, hulladékkezelők

kialakítása

27

Húsliszt és műanyag hull.égetési feltételeinek

saját erő pályázati támogatás

Beremendi cementgyárban folyamatos emisszió mérő rendszere teljes kiépítése 5.995 millió forint

2005-2008

Mecsekérc Rt.

PANNON POWER Rt.

DDC Kft.

Magyar Állam

Mecsekérc Rt. Mecsek-érc Rt.

PANNON POWER Rt.

PANNON POWER Rt.

Állami Kormány-zati finanszírozás döntés

PANNON POWER Rt.

Saját forrás

Környezetvédelmi Felügyelőség

saját erő

Saját forrás + Kormány-zati döntés

Nem ismert 3 milliárd forint

710 millió forint

Erőművi zagytározók rekultivációja Pécs

140 millió forint

Uránbánya vízkezelési iszap hasznosítási vizsgálata 2003-2005

Uránbánya zagytározóinak teljes rekultivációja

2008-ig

Karolina külfejtés és meddőhányó tájrendezése

2005-2007

2003-2008

Vizsgálat tárgya

saját erő

PANNON POWER Rt.

PANNON POWER Rt.

Intézkedés

2003

Pécsi Erőmű bontási hulladékainak elhelyezése

Megvalósítás Megvalósítás Pénzügyi Közreműködő Kezdeményező

ideje költségigénye kerete szervezetek szerv

28

Bőrgyártási hulladékok komposztálásának fejlesztése Garé Saját forrás + GM támogatás + KAC + bankok és egyéb befektetők

300 millió forint

PTE

MOFA

PANNON POWER RT.,PTE, Mecsekérc Rt. Mohácsi önkormányzatMOFA

50% OM támogatás50% saját erő,

20 millió

MOFA faipari hulladékok energetikai hasznosítása Mohács 3.000 millió forint

DDC Kft.

DDC Kft.

Megvalósítás Megvalósítás Pénzügyi Közreműködő Kezdeményező

ideje költségigénye kerete szervezetek szerv

200 + 160 millió forint

2004-2005

DDC Kft.

DDC Kft.

Saját forrás + Saját erő, pályázati pályázati támogatás támogatás

2007

Intézkedés

2004-2008

Széntüzelésre átállással hull égetési kapacitás bővítés a cementgyárban Kemencekorszerűsítéssel hull. égetési kapacitás bővülés

2003-2004

DDC Kft.

DDC Kft.

600 millió forint

2003-20042005

megteremtése

29

Környezetvédelem a Bőrgyártásért KHT


saját erő

saját erőPályázati támogatás,

30 millió forint

2004-2005

Környezet-védelem a Bőrgyártá-sért KHT

Környezetvéde-lem a Bőrgyártásért KHT

vállalko-zások hulladékter-melők, Bőrgyártó Kör-nyezetvédelem a Bőrgyártásért KhtÖnkormány-zatok,

saját erőPályázati támogatás,

20 millió forint

6 millió

Korábbi bőrés egyéb bőrgyártási hull.lerakó rekultivációja Garé 2006-2008

Bőrhulladéklerakó bővítése Garé

2003-2005

Állati (konyhai) hulladékok komposztálásának fejlesztése Garé

30

BIOKOM Kft., Környezetvédelem a Bőrgyártásért KHT.

Felügye-lőségPTEKamarák

Kamarák

Környezevédelem a Bőrgyártá-sért KHT

Környezetvédelem a Bőrgyártá-sért KHT

saját erő

Kamarák

20 millió forint 15 millió forint

2003-2005-2008

Gazdálkodók folyamatos tájékoztatása, képzése 2003-

Korábbi krómos iszap lerakó rekultivációja Garé

31

2 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 2.1

Jelenlegi helyzet

2.1.1 Hulladékok mennyisége Az ágazatban keletkező mintegy 6.400 millió tonna állati trágya képződik, melynek mintegy 26 %-a hígtrágya. A

növénytermesztésből

származó

növényi

hulladékok

mennyiségének

korrekt

meghatározására nincs lehetőség, mivel nem egyértelmű a növényi maradványok hulladékként történő besorolása illetve kezelése. Becslések szerint a térségben folytatott mezőgazdasági tevékenység során évente mintegy 1000 tonna mezőgazdasági fólia hulladék keletkezésével lehet számolni. A felmérés szerint az élelmiszeriparban keletkező mintegy 200 ezer tonna hulladék kb. 30 %-a a cukorgyártás során keletkező föld. Kb 10 % a tejiparban keletkező savó mennyisége. Mintegy 5 ezer tonna konzervgyártásból származó növényi hulladék keletkezik. A halászat és az erdészet hulladéka nem számottevő. Az erdőgazdálkodási tevékenység /gyérítés, ritkítás, vágás/ során keletkező faanyag visszamarad az erdőben, visszakerülve a szerves agyag természetes körforgásába. /Lásd 1.1. sz., valamint 2.1. sz táblázatok / 2.1.2 Hulladékok hasznosítása A műtrágyázás csökkenése mellett a természetes trágyázás jelentősége növekszik. Az állattartás visszaszorulásával a keletkező trágya mennyiség hasznosítása az igények oldaláról nem jelent megoldhatatlan feladatot. Környezetvédelmi szempontból főként az állattartó telepek kialakítása, működtetése és a trágya felhasználás előtti tárolása okoz olykor súlyos környezeti kárt /talaj -talajvízszennyezés, bűz/. Ez a hígtrágyás telepek esetében sokszor kritikus . A becslések szerint a mezőgazdaságban keletkező növényi hulladékok /keletkezés helyén vissza nem szántott maradványok / mintegy 70 %-a szintén hasznosul, vagy almozás, vagy a talajba való visszaszántás révén. Mintegy 30 %-t tesz ki a nem hasznosuló, a tárolás helyén esetleg elrothadó, vagy hulladéklerakóba kerülő mennyiség.

32

Az ilyen fajta hulladékok hasznosítási helye csaknem egybeesik a keletkezés helyével, nagy távolságokra szállítása nem jellemző. Az élelmiszeriparban keletkező növényi eredetű hulladékok mennyiségének /mintegy 80 ezer tonna/ kb. 7,5 %-a kerül hulladéklerakókra, a többit értékesítik, vagy az állattartásban vagy a növénytermesztésben. A tejiparban keletkező mintegy 20 ezer tonna hulladékot – előkezelés nélkül vagy után takarmányként hasznosítják. Igen jelentős mennyiséget képvisel a cukorgyártás szervetlen hulladéka. Az iszapos földet hulladéklerakó telepen takaró földként hasznosítják, míg a mésziszap nagyobbik részét a mezőgazdaságban hasznosítják. Csupán 10-15 %-a kerül hulladéklerakóba. A térség legjelentősebb konzervgyára, a Nagyatádi Konzervgyár szennyvíziszapját a mezőgazdaságban hasznosítják. A mezőgazdaságban keletkező műanyag fólia hasznosítására a régió rendelkezik hasznosító kapacitással, ugyanakkor a tényleges hasznosítás aránya nem kielégítő a fólia begyűjtési és a feldolgozás során előállított granulátum értékesítési nehézségei miatt. 2.1.3 Ártalmatlanítás Kifejezetten a mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítására szolgáló létesítmény a térségben nem működik. Összességében a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező hulladékok nagyobb része valamilyen módon hasznosul, a többit hulladéklerakón helyezik el /6 ezer tonna./

2.2

Célkitűzések

2.2.1 Hulladékok mennyiségének csökkentése A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező hulladékok mennyiségének zömét a biológiai körforgásba visszavezethető hulladékok teszik ki. Csökkentésük nem lenne reális célkitűzés.

33

A növénytermesztésből származó maradványok többnyire nem is jelennek meg hulladékként, ezért nehéz a tényleges mennyiség meghatározása. Ezen anyagok mezőgazdasági termelésbe való visszaforgatása a térségben általános gyakorlat, amely a termelők alapvető érdeke. Az élelmiszeripar ilyen jellegű hulladékainak minimalizálása leginkább a technológiai fegyelem és a szakértelem magas színvonalát igényli. 2.2.2 Hulladékok hasznosítása Mivel az ágazatban keletkező hulladék zömét (6,4 millió tonna) képező állati trágya hasznosítási aránya jónak mondható, e hulladékkal kapcsolatosan – főként vízvédelmi szempontok miatt – a tárolási és felhasználási körülmények szabályozása és fejlesztése kell, hogy prioritást élvezzen. Különösen igaz ez a hígtrágyás rendszerű állattartó telepek vonatkozásában. Az elszórtan elhelyezkedő élelmiszeripari üzemekben keletkező hulladékok csaknem teljes mennyiségének hasznosítása reális igény. 2.2.3 Hulladékok ártalmatlanítása A hulladékok jellegére, anyagi minőségére tekintettel minimalizálni kell a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező szerves anyag tartalmú hulladékok lerakókban történő ártalmatlanítását, hiszen ezek a hulladékok csaknem teljes mennyisége hasznosítható. 2.2.4 A környezetvédelmi szempontból nem megfelelő vagy illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai Az állati trágya tárolásának korszerűsítésével összefüggésben meg kell szüntetni a környezetszennyező tárolási módokat, és a környezetet helyre kell állítani.

34

2.3

A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program

2.3.1 Adatbázis létrehozása Központi – tárcák közötti egyeztetésen alapuló – döntés révén el kell érni, hogy a mezőgazdaságban keletkező hulladékokról pontos kép alakulhasson ki. Az országos hulladékgazdálkodási adatbázis részeként országosan, és minden felügyelőségen ki kell alakítani a hulladékok nyilvántartásának rendszerét. 2.3.2 A hulladékképződés csökkentése A mezőgazdasági eszközök, kemikáliák fejlődése révén rendelkezésre álló lehetőségek igénybevételével, a korszerű ismeretek megszerzésével, technológiák alkalmazásával a régió gazdasága szempontjából meghatározó mezőgazdasági termelőknél és az élelmiszeripar valamennyi üzemében általános törekvés és szempont kell, hogy legyen a technológiai korszerűsítések során a hulladékkeletkezés csökkentése, azaz minél nagyobb arányú haszonanyag előállítás. 2.3.3 Hulladékok hasznosítása Törekedni kell a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok hasznosításának fokozásával azok biológiai körforgásba történő minél nagyobb arányú visszavezetésére. A mezőgazdaságban keletkező növényi maradékok visszajuttatásának aránya a termőtalajra, vagy az állattartásban történő hasznosítás

vagy közvetlenül, vagy közvetetten (almozás,

feletetés útján) fokozható. A jelenleg 70%-os hasznosítási arány növelendő, különös tekintettel a hulladéklerakókon elhelyezhető szervesanyag csökkentésére vonatkozó korlátozások miatt. Az állattartás visszaszorulásával a trágya hasznosíthatatlanságának és felhalmozódásának veszélyével nem kell számolni. Az állattartó telepeken keletkező nagy mennyiségű trágya vízés levegőtisztaság védelmi szempontból megfelelő tárolásának biztosítása, a tárolóterek kialakítása, ennek finanszírozása a mezőgazdasági ágazat kiemelt feladata. A hasznosítás

35

mértékének lehetséges fokozása, színvonalának fejlesztése – különösen a hígtrágya tárolásának vonatkozásában - általános törekvése kell, hogy legyen a mezőgazdasági üzemeknek. Az élelmiszeriparban keletkező mintegy 80 ezer tonna hulladék eddig nem hasznosított 7,5 %ának kezelése illetve hasznosítása - annak nem koncentrált keletkezése miatt – jelentősebb beruházási költségeket nem igényel. A települési hulladékok szerves anyag tartalmának kezelésével egyidejűleg a kisebb élelmiszeripari üzemek ilyen jellegű hulladéka is kezelhető. Az elkövetkezendő időszakban létesülő ilyen üzemek igénybevételét kell megcélozni. Az élelmiszeripari hulladékok állati takarmányozásra történő felhasználása fokozható. Jelentős mennyiségű, cukorgyártásból származó mésziszap hulladék keletkezik a térségben. A jelenlegi 80-85 % -os mezőgazdasági hasznosítási arány növelésére kell törekedni, megszűntetve ezáltal a mésziszap hulladéklerakón történő elhelyezését. A mezőgazdasági termelés során keletkező mintegy 1000 tonna mezőgazdasági fólia hulladék hasznosítási arányának növelése érdekében a mezőgazdasági üzemekben biztosítani kell az ilyen fajta hulladékok megfelelő gyűjtését, tárolását, a gazdaságos szállításra való előkészítés feltételeit. A térség hulladék feldolgozó kapacitása elegendő, bár

országos igényeket is

figyelembe véve fejlesztése indokolt. 2.3.4 A környezetvédelmi szempontból nem megfelelő vagy illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai

Az állattartó telepeken lévő környezetvédelmi szempontból elfogadhatatlan trágyatárolókat meg kell szüntetni. A régióban kb. 380 olyan telep található, ahol korszerűsíteni szükséges a trágya gyűjtésének körülményeit. Ezzel egy időben vagy azt követően az okozott környezeti károkat fel kell mérni, és lehetőség szerint visszaállítani az eredeti állapotokat. 2.3.5 Szakmai képzés, tudatformálás Az agrárkamarák koordinálásával meg kell valósítani, illetve folytatni kell a mezőgazdasági kis - és nagytermelők hulladékgazdálkodással kapcsolatos képzését. Rendszeres

kapcsolatot

kell

kialakítani

az

önkormányzatoknak,

kamaráknak,

felügyelőségeknek, szakértőknek a termelők és a falusi lakosság szemléletének átalakítása érdekében. 36

mezőgazdasági termelők termelők szolgál-tatók kamarák

mezőgazdasági kamarák termelők szolgál-tatóktermelők termelők felügye-lőségekkamarák

termelőkkamarák

saját erő, pályázatok saját erő saját erőKAC kamarák

2003-2008

17.000 millió nem mérhető nem ismeretes 20 millió forint

Kis-és nagytermelők képzése

2003-

Mezőgazdaságban és élelmiszeriparban keletkező szerves hulladékok hasznosításának fokozása Mezőgazdasági fólia hasznosításának fokozása

2003-

Mezőgazdaságban keletkező trágya tárolásának,hasznosítási körülményeinek fejlesztése

A tervezett intézkedések végrehajtásának ideje és költsége

2003-

2.4

37

38

3 Települési szilárd hulladékok 3.1

Jelenlegi helyzet bemutatása

3.1.1 Keletkező hulladékok mennyisége és minősége 3.1.1.1 Mennyiség A térségben keletkező települési hulladékok mennyisége mintegy 271 ezer tonna (2001 évi adat). Ebből kb. 6.000 tonna a szelektíven gyűjtött mennyiség. Nem szelektíven gyűjtött hull.

Szervezett gyűjtésbe bevont

mennyisége (t)*

települések száma (db) 20012002-

Települések

2000-ben Baranya megye megyeszékhely városok községek összesen Somogy megye megyeszékhely városok községek összesen Tolna megye megyeszékhely városok községek összesen Régió összesen

2001-ben

2000-ben**

ben**

ben***

2003ban***

35 210 25 813 36 901 97 924

36 603 24 914 37 303 98 821

1 11 255 267

1 11 271 283

1 11 280 292

1 11 289 301

16 960 37 759 46 468 101 187

17 214 40 663 45 843 103 721

1 11 190 202

1 11 188 200

1 11 188 200

1 11 231 243

9 038 23 557 27 753 60 347 259 458

9 173 25 537 27 342 62 053 264 595

1 8 84 93 562

1 8 83 92 575

1 8 88 97 589

1 8 100 109 653

Az adatok forrása: felmérés, szolgáltatóktól * Becsült értékek alapján ** KSH adatai alapján *** Visszaérkezett kérdőívek alapján

2.4 .sz. táblázat: Nem szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége Mind a szolgáltatóktól, mind az önkormányzatoktól kapott

- a települési hulladékok

mennyiségére vonatkozó - adatok, továbbá a KSH adatai is nagy részt becslésen alapulnak. Sok esetben tartalmazzák az intézmények hulladékait is.

39

2002 őszén Baranya megyében 27 település területén folyt valamilyen szinten, valamilyen módon szelektív hulladékgyűjtés. Ebből csupán 13 esetben jelezték a szolgáltatók a tényleges szervezett gyűjtést. 2002-ben Somogy megyében 25 településen volt megtalálható a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen módozata. A Balaton déli partja e tekintetben úttörő szerepet játszott az elmúlt évtizedben. Itt működik Somogy megye egyetlen hulladékválogatója és zöld-hulladék égetője, továbbá két komposzttelep is. Tolna megyében 22 település jelezte, hogy valamilyen szinten megkezdődött a hulladékok szelektív gyűjtése. 2003-ban számos településen – csatlakozva egy nagyobb gyűjtési körzethez illetve szolgáltatóhoz - megkezdték valamilyen szintű szelektív gyűjtés bevezetését. Ezen települések száma folyamatosan gyarapodik, főként a pályázati lehetőségek igénybevétele miatt. Általánosságban elmondható, hogy nem egységes a szelektív hulladékgyűjtés fogalmának értelmezése. Egyes önkormányzatok az iskolákban folytatott papír, illetve fém gyűjtést is a szelektív gyűjtéshez sorolták, mások viszont csak a szervezett szelektív gyűjtést tekintik annak. Számszerűen a településeknek csak kis hányadában /főként a városokban / valósul meg a tényleges szelektív hulladékgyűjtés, a legtöbb helyen ez inkább alkalmi, tudatformáló kezdeményezés.

Hulladék frakciók 2001. (t)


40

2 131 427 252 190

0 79

megye Somogy

467

58

3

4 2 148

megye Tolna

32

34

3

8

megye Régió összesen

37

14

2

1

2 630 518 258 202 2 185 81

15

9 2 171 432

2

249 185

0

87 14

9

711 152

53

21

961

25

6

30 21

4

7

41

2

1

2

306 212 1 002 114 22

11

11 2 911 605

Adatok forrása: felmérés, szolgáltatóktól

2.5 .sz. táblázat: Szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége

Megállapítható, hogy a fentiek szerinti

egyéb veszélyes hull.

akkumulátor

gumi

bio-, zöldhull.

üveg

műanyag

fém

papír


akkumulátor

gumi

bio-, zöldhull.

üveg

műanyag

fém

papír Baranya

gyűjtési móddal évente mintegy 6.000 tonna települési

hulladék hasznosítása vált lehetővé.

41

3.1.1.2 Minőség Hulladék frakciók 2001. (t) Név

műanyag

üveg

szerves

textil

szervetlen

veszélyes

Hulladék mennyisége (t)

papír

fém

6 486,0 3 375,8 4 763,6 14 625,4

1 676,4 867,0 1 357,8 3 901,2

2 090,0 2 359,4 3 334,9 7 784,3

1 625,2 882,0 1 439,9 3 947,1

12 855,0 9 709,0 14 824,2 37 388,2

981,0 764,9 626,7 2 372,6

10 732,0 6 622,1 10 452,3 27 806,4

157,4 336,3 503,6 997,3

36 603,0 24 916,5 37 303,0 98 822,5

2 274,0 5 509,8 5 854,2 13 638,0

619,7 1 415,1 1 668,7 3 703,5

2 638,9 3 850,8 4 098,4 10 588,1

666,2 1 439,5 1 769,5 3 875,2

5 577,3 15 846,4 18 218,0 39 641,7

819,4 1 248,4 770,2 2 838,0

3 978,2 10 808,2 12 845,2 27 631,6

640,4 549,0 618,9 1 808,3

17 214,1 40 667,2 45 843,1 103 724,4

1 568,6 3 460,3 3 491,6 8 520,5 36 783,9

247,7 888,7 995,2 2 131,6 9 736,3

788,9 2 418,4 2 444,4 5 651,7 24 024,1

449,5 904,0 1 055,4 2 408,9 10 231,2

4 164,5 9 951,8 10 865,7 24 982,0 102 011,9

192,6 784,0 459,3 1 435,9 6 646,5

1 678,7 6 787,7 7 661,2 16 127,6 71 565,6

82,6 344,7 359,1 786,4 3 592,0

9 173,1 25 539,6 27 331,9 62 044,6 264 591,5

hull.

Baranya megye Pécs Városok Egyéb települések Összesen Somogy megye Kaposvár Városok Egyéb települések Összesen Tolna megye Szekszárd Városok Egyéb települések Összesen Régió összesen Az adatok forrása: szolgáltatóktól

2.6/a. sz. táblázat A szilárd települési hulladékok összetétele

42

Baranya megye Megyeszék-

Frakciók Papír Üveg Fém Műanyag Szerves Textil Szervetlen Veszélyes Összesen Somogy megye Papír Üveg Fém Műanyag Szerves Textil Szervetlen Veszélyes Összesen Tolna megye Papír Üveg Fém Műanyag Szerves Textil Szervetlen Veszélyes Összesen

Városok

Községek

helyek* 17,72% 4,44% 4,58% 5,71% 35,12% 2,68% 29,32% 0,43% 100,00%

13,55% 3,54% 3,48% 9,47% 38,97% 3,07% 26,58% 1,35% 100,00%

12,77% 3,86% 3,64% 8,94% 39,74% 1,68% 28,02% 1,35% 100,00%

13,21% 3,87% 3,60% 15,33% 32,40% 4,76% 23,11% 3,72% 100,00%

13,55% 3,54% 3,48% 9,47% 38,97% 3,07% 26,58% 1,35% 100,00%

12,77% 3,86% 3,64% 8,94% 39,74% 1,68% 28,02% 1,35% 100,00%

17,10% 4,90% 2,70% 8,60% 45,40% 2,10% 18,30% 0,90% 100,00%

13,55% 3,54% 3,48% 9,47% 38,97% 3,07% 26,58% 1,35% 100,00%

12,77% 3,86% 3,64% 8,94% 39,74% 1,68% 28,02% 1,35% 100,00%

Az adatok forrása: *Baranya megyében a BIOKOM Kft adatai Somogy megyében a Kaposvári Városgazdálkodási Rt adatai Tolna megyében az ALISCA ONYX adatai

2.6/b sz. táblázat: települési szilárd hulladékok összetétele Keletkező mennyiség kg/év/lakos Frakciók

2000 Megye székhelyek

Baranya megye Papír Üveg Fém Műanyag Szerves Textil Szervetlen Veszélyes Összesen

39 10 10 12 77 6 64 1 218

2001

Városok 35 9 9 25 101 8 69 4 260

Községek 31 9 9 22 96 4 68 3 242

Megye székhelyek 40 10 10 13 80 6 66 1 227

Városok 34 9 9 24 98 8 67 3 251

Községek 31 9 9 22 97 4 68 3 244

43

Somogy megye Papír Üveg Fém Műanyag Szerves Textil Szervetlen Veszélyes Összesen Tolna megye Papír Üveg Fém Műanyag Szerves Textil Szervetlen Veszélyes Összesen

32 10 9 38 80 12 57 9 246

54 14 14 38 155 12 106 5 398

33 10 9 23 103 4 73 4 260

33 10 9 38 81 12 58 9 250

58 15 15 41 167 13 114 6 428

33 10 9 23 102 4 72 3 256

42 12 7 21 112 5 45 2 246

32 8 8 22 91 7 62 3 234

30 9 9 21 93 4 66 3 235

43 12 7 21 113 5 46 2 250

34 9 9 24 99 8 67 3 254

30 9 8 21 92 4 65 3 232

Az adatok forrása: számított

2.7. sz táblázat: A települési szilárd hulladékok fajlagos összetétele

44

sorszám

szolgáltató

1. 2.

BIOKOM Kft. ALISCA ONYX

3.

KVG Rt.

4.

Dél-Kom Kft.

5.

Zöldfok Rt.

Átlag

sorszám

szolgáltató

1.

BIOKOM Kft.

2.

ALISCA ONYX

megyeszékhelyen az összes hulladékon belüli részarány (%) papír 17,72 17,10

üveg fém 4,44 4,58 4,90 2,70

műanyag 5,71 8,60

textil 2,68 2,10

szervetlen 29,32 18,30

veszélyes 0,43 0,90

szerves 35,12 45,40

összesen 100,00 100,00

13,21

3,87

3,60

15,33

4,76

23,11

3,72

32,40

100,00

16,01

4,40

3,63

9,88

3,18

23,58

1,68

37,64

100,00

városias településeken az összes hulladékon belüli részarány (%) papír

üveg

fém

műanyag

textil

szervetlen

veszélyes

szerves

összesen

15,30

3,77

3,83

6,37

2,54

30,36

0,34

37,49

100,00

3.

KVG Rt.

11,30

1,85

4,10

14,84

2,74

23,07

3,60

38,50

100,00

4.

Dél-Kom Kft.

15,61

3,52

3,98

6,68

2,98

29,87

0,46

36,90

100,00

5.

Zöldfok Rt.

12

5,00

2,00

10,00

4,00

23,00

1,00

43,00

100,00

13,55

3,54

3,48

9,47

3,07

26,58

1,35

38,97

100,00

Átlag

községekben az összes hulladékon belüli részarány (%) sorszám

szolgáltató

1.

BIOKOM Kft.

2.

ALISCA ONYX

vegyes

papír

üveg

fém

műanyag

textil

szervetlen

veszélyes

15,68

3,65

3,35

4,46

2,35

31,43

0,28

szerves 38,80

összesen 100,00

3.

KVG Rt.

7,58

0,76

5,30

15,15

0,76

21,21

3,79

45,45

100,00

4.

Dél-Kom Kft.

16,81

4,03

3,91

5,16

2,60

31,45

0,34

35,70

100,00

5.

Zöldfok Rt.

11,00

7,00

2,00

11,00

1,00

28,00

1,00

39,00

100,00

12,77

3,86

3,64

8,94

1,68

28,02

1,35

39,74

100,00

Átlag Az adatok forrása: szolgáltatók

2.8.sz. táblázat: A szolgáltatók által megadott hulladék összetételek

45

A régióban végzett hulladékanalízisek alapján végzett számítások szerint a keletkező települési szilárd hulladékok mintegy 40 %-a szervesanyag / papír nélkül /. Ez évente összesen kb. 100.000 tonnát tesz ki. Ez a mennyiség jelenleg hulladéklerakókba kerül. A szelektív gyűjtés révén jelenleg hasznosuló 2-3000 tonna biohulladék mennyisége ehhez képest csekély. A papír mennyisége kb. 14 %.

3.1.2 A hulladékok kezelésének jelenlegi gyakorlata 3.1.2.1

A hulladékok gyűjtése, szállítása

2003-ban csaknem teljessé vált a régióban a hulladékok szervezett elszállítása.

Megyék/év Baranya megye Somogy megye Tolna megye Régió

2000 267 202 93 562

Települések száma 2001 283 200 92 575

2002 292 200 97 589

2003 301 244 109 654

2.9. sz. táblázat: A szervezett szemétszállításba bevont települések száma Mindhárom megyében, valamint a Balaton parton a heti kétszeri, kis településeken a heti egyszeri, vagy a kéthetenkénti elszállítás volt az eddigi gyakorlat. A városokban több fajta gyűjtési módot /edény, zsák, konténer/ is alkalmaznak, míg a kis településeken az edényes megoldás az általános. A hulladékkeletkezés szezonális jellege miatt a Balaton parton elterjedt a zsákos gyűjtési rendszer, valamint több helyen alkalmazzák a föld felszín alatti zsákos módszert is (MOLOK rendszer). Néhány kis településtől eltekintve általánosnak mondható a tömörítéses hulladékbegyűjtés. 2002 őszén Baranyában 13, Somogyban 25, Tolnában 22 településen folyt valamilyen szinten a szelektív hulladékgyűjtés. A legjelentősebb eredményeket Pécs városa érte el, ahol a szelektív gyűjtés valamennyi módozata megtalálható /gyűjtő szigetek, hulladékudvar, gyűjtési akciók, házhoz menő szállítás/.

46

(2003 nyarán szelektív hulladékgyűjtést végző települések listáját szolgáltatónkénti csoportosításbanlásd az 1. sz. mellékletben) 2001-2002-ben kb. 5-6 000 tonna települési hulladék/ papír, fém, üveg, biohulladék, gumi/ hasznosítását tette lehetővé a szelektív gyűjtés. A régióban a települési szilárd hulladékok körzeti begyűjtését 9 nagyobb szolgáltató (BIOKOM Kft., DÉL-KOM Kft., Zöldfok Rt., Kaposvári Városgazdálkodási Rt., RumpoldMarcali Kft., Saubermacher Kft., Alisca Onyx Kft., Komlói Városgazdálkodási Rt., DunaDráva menti Hulladékgazdálkodási Kft.), valamint egy-egy település vonatkozásában kisebb gazdálkodó szervezetek végzik. (Lásd 2. sz. melléklet )

A lakosság által beszállított, szelektíven gyűjtött hulladék befogadására jelenleg 4 hulladékudvar szolgál.

Létesítmény neve

Létesítmény helyszíne Pécs

Tevékenység típus

Kezelendő hulladékfajta

Lakossági hulladék szelektív

Lakossági szelektív

BIOKOM

gyűjtése

hulladék

Kaposvár

Lakossági hulladék szelektív

Lakossági szelektív

KVG RT

gyűjtése

hulladék

Kaposvár

Intézményi hulladék szelektív

Intézményi hulladék

hulladékudvar II. TI-LA

ASCO Kft.

gyűjtése

szelektív gyűjtése

Környezetvédelmi

Barcs

Intézményi hulladék szelektív

Intézményi hulladék

gyűjtése

szelektív gyűjtése

Pécsi Hulladékudvar Kaposvári hulladékudvar I. . Kaposvári

Vállalkozás Adatok forrása: felügyelőségi nyilvántartás

2.10 .sz táblázat: Meglévő hulladékudvarok Számos MÉH-telep jellegű begyűjtő is tevékenykedik a térségben, aki főként a lakosság és a kereskedelem, valamint “kis” termelők körében keletkező papír és fém hulladék gyűjtését végzik. A lakosság körében keletkező veszélyes hulladékok begyűjtése (a hulladékudvarokon kívül) akciók keretében folyik Pécset és Kaposváron. 47

3.1.2.2 A hulladékok lerakása A térségben keletkező települési szilárd hulladékok ártalmatlanításának jelenlegi általános gyakorlata a lerakás.

Meglévő lerakók Működő száma lerakók száma

Megye Baranya Somogy Tolna Régió összesen

216 147 50 413

Környezetvédelmi, vagy működési engedély 3K 7M 3F* 4K 8M 3F* 5K 7M 3F* 12K 22M 9F*

18 12 15 45

Megfelelő műszaki védelemmel ellátott 2 3 1 6

Adatok forrása: PHARE felmérés, felügyelőségi adatbázis * Engedélyezés folyamatban

2.11. sz. táblázat: Hulladéklerakók összesítése Megye Baranya

Somogy

Tolna

Lerakó helye Pécs-Kökény Sellye Beremend Kaposvár Marcali Látrány Nagyatád Aparthand Fadd Madocsa Tamási

2.12. sz táblázat: Környezetvédelmi engedéllyel rendelkező lerakók

Megye Baranya

Somogy

Lerakó helye Komló Harkány Mohács Pécs-Kökény Kárász Sellye Pécs (inert) Beremend Szigetvár Bóly Balatonkeresztúr

Érvényességi idő 2007. dec.31 2005. dec.31 2007. dec.31 2007.okt.31. 2007. okt. 31. 2007. okt. 31. 2007. okt. 31 folyamatban folyamatban folyamatban 2003. dec.31

48

Tolna

Ordacsehi Zamárdi Látrány Kaposmérő Osztopán Marcali Tab Nagyatád Kaposvár Csököly Paks Nagymányok Bonyhád Kakasd Hőgyész Tamási Szekszárd Bátaszék Fadd Dombóvár

2003. dec.31 2007. jan . 1 2007. okt. 31. 2007. okt. 31. 2007 okt. 31. folyamatban 2007. okt. 31. folyamatban folyamatban 2008. dec. 31. 2005.dec.31 2007. okt. 31. 2007. okt. 31. 2007. okt. 31. 2007. okt. 31. 2005. dec. 31. 2005. dec. 31. folyamatban folyamatban folyamatban

2.13. sz. táblázat: Működési engedéllyel rendelkező lerakók

49

Megye Baranya Somogy Tolna

Lerakó helye Pécs-Kökény Sellye Kaposvár Marcali Csököly Paks

2.14. sz. táblázat: Műszaki védelemmel (kombinált szigeteléssel) ellátott lerakók

Megye

Baranya

Somogy

Megye

Tolna

Térségi lerakók Gyűjtési körzet Lerakó helye (települések száma) Görcsöny 5 Harkány 45 Himesháza 5 Kárász 23 Komló 23 Kökény 59 Mohács 6 Sellye 76 Szigetvár 27 Balatonkeresztúr Balatonszabadi Csököly Kaposmérő Kaposvár Látrány Marcali Nagyatád Ordacsehi Osztopán Tab Zamárdi

Helyi lerakók Gyűjtési körzet Lerakó helye (települések száma) Beremend 1 Bogádmindszent 1 Dunaszekcső 1 Nagynyárád 2 Ózdfalu 1 Somberek 1 Szajk 3 Teklafalu 2 Véménd 2

14 (4) 10 (5) 35 31 31 5 76 (46) 29 12 8 6 34

Térségi lerakók Gyűjtési körzet Lerakó helye (települések száma) Bátaszék 7 Dombóvár 32 Hőgyész 33 Szekszárd 14 Tamási 10 Tolna 8

Helyi lerakók Gyűjtési körzet Lerakó helye (települések száma) Attala 1 Bonyhád 1 Bölcske 1 Fadd 1 Kajdacs 1 Madocsa 1 Mórágy 1 Nagymányok 2 Paks 1

Zárójelben a régión kívüli települések száma található Somogy megyében helyi lerakó nem működik.

50

2.15.sz. táblázat: 2003-ban működő lerakók (Hulladéklerakók gyűjtési körzetét lásd a 3. sz. mellékletben) 2002 december végén óriási változás következett be a hulladéklerakók üzemeltetése terén. Sorra bezártak a kis lerakó telepek (2002 végén 73 db) és a települések egy-egy nagyobb főként kistérségi – lerakóhoz, illetve azt üzemeltető szolgáltatóhoz csatlakoztak. 2003 májusában 368 felhagyott lerakó található a régióban. (Felhagyott lerakókat lásd a rekultiválandók között a 4. sz. mellékletben.) 3.1.2.3 Átrakó állomások Két átrakó állomás működik a régióban, amely a nagy távolságból származó települési hulladék gazdaságosabb szállítását hivatott biztosítani.

Létesítmény

Létesítmény


Kezelendő hulladékfajta

Kapacitás

neve Pécsi átrakó

helyszíne Pécs

nem veszélyes hulladék átrakása

háztartási kommunális

35 t/nap

Vései átrakó

Vése

nem veszélyes hulladék átrakása

háztartási kommunális

10 t/2 hét

Adatok forrása: felügyelőségi nyilvántartás

2.16. sz. táblázat: Átrakó állomások 3.1.2.4 Válogató művek A régióban két válogatómű üzemel. Egyiket a pécsi BIOKOM Kft., a másikat a siófoki Zöldfok Rt. üzemelteti.

Helye

Válogatott hulladék

Pécs

fajtája papír, műanyag,

Zamárdi

üveg, fém papír, műanyag

Kapacitás (t/év)

Válogatott hulladék mennyisége (t/év) papír műanyag

15000

5249

334

9000

320

30


2.17. .sz.táblázat: Válogató telepek

51

3.1.2.5

Komposztáló telepek

A települési hulladékok körében keletkező, főként kerti zöldhulladék hasznosítására jelenleg 4 komposztáló telep szolgál.

Létesítmény neve Nádasdi

hulladékfajta szelektíven gyűjtött szerves,

Kaposvár

szilárdhulladék lerakó Ordacsehi

hulladék

hulladék Balatonkeresztúr

Kapacitás 1 639 t/év

zöldhulladék

komposztálása szelektíven gyűjtött szerves,

Ordacsehi

komposztáló Balatonkeresztúri

Kezelendő

Létesítmény helyszíne Tevékenység típus

1 000 t/év

zöldhulladék


komposztáló

hulladék

Zamárdi komposztáló Zamárdi


700-800 t/év

zöldhulladék

hulladék

450-500 t/év

zöldhulladék

komposztálása Adatok forrása: felügyelőségi nyilvántartás

2.18. sz. táblázat: Települési hulladékot komposztáló üzemek 3.1.2.6 Égetők A térségben egyetlen - zöldhulladék energetikai hasznosítására szolgáló - égető berendezés üzemel.

Létesítmény neve

Létesítmény helyszíne


Zamárdi

Balaton déli part szelektíven gyűjtött

égetőberendezés

Zamárdi

hulladék égetése

Kezelendő hulladékfajta szerves zöldhulladék és

Kapacitás

Kezelt hulladék

600 m3/év

330 m3

nyesedék


2.19. sz. táblázat: települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása

3.1.3 A települési szilárd hulladékok mennyiségének várható alakulása

52

Megye neve Lakosság Baranya Somogy Tolna Régió

2003. 413.516 101.803 342.897 107.911 255.265 64.560 1.011.678 274.274

Becsült hulladék mennyisége /t / 2004. 2005. 2006. 2007. 103.839 105.915 108.034 110.194 110.069 112.271 114.516 116.806 65.851 67.168 68.511 69.881 279.759 285.354 291.061 296.881

2008. 112.398 119.142 71.279 302.819

Az adatok forrása: becslés

2.20 . sz. táblázat: A települési szilárd hulladékok mennyiségének várható alakulása Az OHT alapján 2 %-os növekedést feltételezve 2008-ban a várható hulladékmennyiség 3000-3005 ezer tonnára. prognosztizálható.

3.2

Elérendő célok a tervezési időszakban

Figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokban, illetve az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben meghatározottakat, a 2003-2008-ig terjedő tervezési időszakban a Dél-Dunántúli Régióban a következő célok elérése válik szükségessé: a) El kell terjeszteni a hasznosítható összetevők elkülönített begyűjtését, ipari előkészítését, az ehhez szükséges létesítmények és eszközpark (hulladékudvarok, gyűjtőszigetek, gyűjtőedényzet és begyűjtő járművek, válogatóművek) létrehozását, illetve alkalmazását. b) A szelektív begyűjtést szolgáló rendszerek kialakításakor a fokozatosan bővülő komplex megoldásokat kell előnyben részesíteni. c) Az elkülönített begyűjtéssel és kezeléssel el kell érni, hogy 2008-ban a jelenlegi 97 %os lerakási arány 60% alá csökkenjen.

53

d) A beruházások és a létesítmények tervezésénél azon kezdeményezéseket kell előnyben részesíteni, amelyek a biohulladékok, a csomagolási hulladékok és a veszélyes hulladékok maradék-hulladéktól történő elkülönített kezelését lehetővé teszik. e) Megelőzési intézkedésekkel kell biztosítani, hogy a képződő, kezelendő hulladék mennyisége összességében az időszak végére ne haladja meg a 2000. évi szintet. f) Ösztönözni kell a hulladékszegény technológiák bevezetését, az újrahasználható és a tartós termékek piacra kerülését, valamint a fogyasztói szokásokat ebbe az irányba befolyásoló tájékoztató felvilágosító munkát. g) Gondoskodni kell a települési hulladékban megjelenő 0,7-1,0 %-nyi veszélyes összetevők minél nagyobb arányú elkülönített begyűjtéséről és külön kezeléséről, egyrészt a közszolgáltatás keretein belül, másrészt a gyártói felelősségen alapuló visszavételi kötelezettségek bevezetésével. A regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiépülésének elősegítése, valamint a települési szilárdhulladék csomagoló-, illetve szervesanyag tartalmának jogszabályi előírások szerinti kezelése érdekében további célok meghatározása szükséges. 3.2.1 Regionalitás megteremtése a) A jelenlegi lerakási gyakorlat alapvető megváltoztatására van szükség. Az időszak végére el kell érni, hogy a régióban csak az EK lerakásról szóló irányelvének, illetve az azt harmonizáló hazai miniszteri rendeletnek megfelelő környezetvédelmi követelményeket teljes egészében kielégítő lerakók működjenek. Biztosítani kell, hogy a nem megfelelően kialakított hulladék-tárolókat és lerakókat legkésőbb 2009-ig bezárják, felszámolják, illetőleg az előírásoknak megfelelően korszerűsítsék, de a korszerű kapacitások kiépüléséig a lehetőségeknek megfelelően - a környezeti elemek védelmének maximális szem előtt tartása mellett - a hulladékok elhelyezése biztosított legyen. b) Biztosítani kell, hogy ahol az lehetséges és szükséges, megtörténjen a meglévő regionális gyűjtőkörű lerakók korszerűsítése.

54

c) Támogatni szükséges a régi, korszerűtlen, kis kapacitású lerakóhelyeket kiváltó, legalább 100 ezer főt kiszolgáló regionális hulladékártalmatlanító létesítmények megépülését. d) Középtávon szükséges megvizsgálni az energetikai hasznosítás lehetőségeit a térségben, a megfelelő műszaki-gazdasági vizsgálatokat legkésőbb 2008-ig el kell elvégezni. e) Fontos, hogy a lerakók begyűjtő-körzetében komplex rendszerek alakuljanak ki, amelyek az elkülönített begyűjtési és lerakás-csökkentési feladatokat is teljesítik f) Ezzel párhuzamosan a korszerűtlen és/vagy gazdaságtalan lerakók bezárása és szakszerű rekultiválása, vagy kitermelése, felszámolása szükséges. g) Folytatni kell a jelenlegi NKP települési hulladékkezelési és régi lerakók rekultiválási programját. h) Célszerű a rekultivált területeket továbbra is hulladékkezelés céljára hasznosítani (hulladékudvar, komposztáló telep, válogatómű, építési hulladék feldolgozó stb.). i) Meg kell akadályozni az illegális hulladéklerakók kialakulását. j) Fel kell számolni az illegális hulladéklerakókat. 3.2.2 Szervesanyag hasznosítás a) Összességében el kell érni, hogy az időszak végére a képződő, nem biomassza jellegű hulladék mintegy felének anyagában történő vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, lerakásra pedig csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhessen. b) A Hulladékgazdálkodási törvény rendelkezéseinek megfelelően a települési szilárd hulladékban megjelenő biológiailag lebomló szervesanyag lerakását 2004-re 75%-ra, 2007-re 50%-ra kell csökkenteni. c) A települési szilárd hulladék szervesanyag tartalmával kapcsolatos feladatok teljesítése érdekében támogatni szükséges azokat a kezdeményezéseket, amelyek a kerti és közterületi zöldhulladékra, a konyhai szerves hulladékra és a papírhulladék

55

elkülönített

gyűjtésére,

vagy

a

hulladékok

mechanikai

előkezelés

utáni

szétválogatására és hasznosítására irányulnak.

3.2.3 Csomagolóanyag hasznosítás a) Az EU előírásoknak megfelelően a csomagolási hulladékok tekintetében 2005-ig el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt. b) A hulladékgazdálkodási törvény előírásai szerinti, a csomagolóanyagokra vonatkozó hasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében legalább az e hulladékokra kiterjedő elkülönített begyűjtést 2005-ig a régió lakosságának legalább 40%-ára, 2008-ig 60%ára ki kell terjeszteni.

3.2.4 Lakossági tudatformálás a) A fentiekben megfogalmazott célok csak a Dél-Dunántúli régió lakosságának aktív közreműködésével érhetők el. Támogatni szükséges mindazon kezdeményezéseket, amelyek segítik a a megfelelő szemlélet kialakítását, a tájékoztatást, illetve a lakosság bevonását a regionális hulladékgazdálkodási célok teljesítésbe. b) Törekedni kell arra, hogy tovább erősödjön a régióban az önkormányzatok, a kistérségek,

illetve

hulladékgazdálkodásban

érdekelt

közigazgatási,

szakmai,

gazdasági , valamint civil szervezetek együttműködése.

3.2.5 Intézményi háttér

a) Ki kell alakítani az a regionális szakmai kezdeményező, koordináló bázist, amely megléte nélkül tervszerű, magas színvonalú térségi hulladékgazdálkodás nem képzelhető el. b.) Az állami irányítás regionális és települési szintjein meg kell teremteni illetve fejleszteni kell az intézményhálózatot, annak tárgyi és személyi feltételeit. c) Regionális szinten is meg kell teremteni a korszerű hulladékgazdálkodási információs rendszer feltételeit.

56

57

3.3

Regionális cselekvési program

3.3.1 Meglévő térségi programok A térségben 4 olyan kezdeményezés indult, amely a régió települési szilárdhulladék kezelésének problémáit kívánja megoldani. A programok közül legelőrehaladottabb állapotban a Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt van, amely 2002. évben az Európai Unió ISPA előcsatlakozási alapjából támogatást nyert. A Dél-Dunántúli régiót további két, a Kohéziós Alapok 2004-2006 évekre érvényes stratégiai listáján szereplő program érinti. Mind a Mecsek-Dráva, mind a Közép-Duna Vidéki Projekt az Európai Unió kohéziós alapjából kerülhet finanszírozásra, a projektek kidolgozás alatt vannak. Kapos Menti Hulladékgazdálkodási Program néven Kaposvár és térsége számára – jelenleg koncepció szinten lévő – kezdeményezést indított el a KVG Rt. az általa üzemeltetett létesítményekre alapozva.

3.3.1.1 Dél-Balatoni

és

Sióvölgyi

Regionális

Települési

Szilárdhulladék

gazdálkodási Projekt /később Sió ISPA/ A Balatonkeresztúr, Siófok, Tamási, Szekszárd, Bonyhád és Komló vonzáskörzetében lévő települések 2002-ben nyertek ISPA támogatást komplex hulladékgazdálkodási elképzelésük megvalósítására. A Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt a Dél-Dunántúli Régió 203 településének 373 ezer állandó (az ide érkező üdülőnépeséggel együtt 468 ezer) lakosának hulladékgazdálkodására terjed ki. A program célkitűzései a következők: • • • • • • • •

Hulladék elhelyezése, korszerű nagytérségi hulladéklerakókon; Tömörítős, pormentes háztartási hulladékgyűjtés; Átrakóállomások alkalmazása, többlépcsős hulladékgyűjtés; Szelektívgyűjtés a lakossági hasznosítható hulladékok elkülönített gyűjtésére; Hulladékudvarok rendszerének kialakítása; A hasznosítható hulladékok válogatása és ipari előkészítése; BIO (zöld) hulladékok hasznosítása (komposztálás) és A jelenleg használt, illetve felhagyott lerakók rekultiválása. 58

A progeram elemei: •

Hulladék elhelyezése, korszerű nagytérségi hulladéklerakókon. A program keretében két új nagytérségi hulladéklerakó létesül Som (1,1 millió m3) és Cikó (1,2 millió m3) területén, míg a harmadik Ordacsehi (0,495 millió m3) a meglévő hulladéklerakó korszerűsítésével valósul meg.

•

A lakossági hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtése a programban résztvevő településeken gyűjtőszigetek (805 db) alkalmazásával.

•

A hulladékudvarok rendszerének kialakításával (19 db) a lakosság részére lehetővé válik, hogy a rendszeres hulladékszállítás során el nem szállítható hulladékok (lom,

háztartási

veszélyes

hulladék

stb.)

nagy

részétől

legális

úton

megszabaduljon, illetve elhelyezze a nagyobb mennyiségű szelektíven gyűjtött hulldékot. •

A projekt területén szelektíven gyűjtött hasznosítható hulladékok előkészítésére három válogató mű létesül a regionális lerakókhoz kacsolódva (Som, Cikó, Ordacsehi), valamint a program kettő külső eleme (azaz beruházási költségein kívüli) a pécsi válogatómű és a Zamárdiban létesítendő komposztáló kerül igénybevételre.

•

A projektben nyolc regionális komposztáló üzem építését tervezik, amelyből három (Som, Cikó, Ordacsehi) a regionális lerakókhoz kapcsolódik, négy (Balatonkeresztúr, Tolna, Komló, Mohács) az átrakóállomásokkal együtt, míg egy Tamásiban valósulna meg.

•

A lerakótól távol (35 – 40 km fölött) a nagy hulladéktermelési súlypontokban indokolt a logisztikai költségek csökkentése végett átrakóállomások telepítése. A program

négy átrakóállomás

(Balatonkeresztúr,

Tolna,

Komló,

Mohács)

megépítését tervezi. •

A projekt keretében 40 lerakó rekultiválása valósul meg.

A program várt élettartama 28 év, amiből 3 évet vesz igénybe a javasolt fejlesztések megvalósítása. A kivitelezés 2004-ben kezdődhet. A teljes rendszer üzemeltetése a beruházási szakasz 2005. évi befejezését követően 2006-tól indulhat.

59

3.3.1.2 Mecsek-Dráva Szilárdhulladék Gazdálkodási Projekt Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. márciusában hívta össze a Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projektből kimaradt Baranya megyei városok képviselőit, hogy egy közös regionális hulladékgazdálkodási rendszert hozzanak létre. A későbbiekben a somogy megyei települések közül Barcs, Nagyatád, illetve Marcali is csatlakozási szándékát fejezte ki, így a jelenlegi tervek szerint a Mecsek-Dráva Projekt a Dél-Dunántúli Régió 433.000 lakosát érinti. A jelenleg legvalószínűbb területi megvalósulás mellett a program alternatív lehetőséget kínál a Kaposvár-Dombóvár térség részvételére, így a megnövelt terület a Dél-Dunántúl közel 600.000 lakosát érintheti. A Mecsek-Dráva Projekt szerepel a 2004-2006 között az Európai Unió Kohéziós Alapjából megvalósítani kívánt programok stratégiai listáján, finanszírozására a tervek szerint a 2006. évi keretből kerülhet sor. A program célkitűzései: •

Az igénybe vett lerakó-terület csökkentése, (kis lerakók bezárása, központi lerakó alkalmazása, lerakott mennyiség csökkentése);

•

Korszerű hulladékkezelés megoldása regionális lerakóban, és/vagy energetikai hasznosítással (égetés, együttégetés);

•

Regionális hulladékgyűjtési rendszer kialakítása, a nagyobb távolságban lévő hulladéktermelési centrumokban átrakóállomások kialakításával és üzemeltetésével;

•

Szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása a következő hulladékoknál: papír, üveg, műanyag, fém biológiailag lebomló és szerves hulladék;

•

Szerves hulladékok hasznosítása komposztálással vagy energetikai úton;

•

Veszélyes hulladék alkotók különgyűjtése és ártalmatlanítása;

•

Másodnyersanyag előállítás és kereskedelem: az ipar számára értékesíthető alapanyag előállítása utóválogatással és értékesítése;

•

A jelenleg használt lerakók bezárása és rekultiválása;

•

PR tevékenység a lakosság tudatformálására, a korszerű gyűjtési rendszerek használatáért.

60

A program részletes kidolgozása jelenleg folyik, két alternatív technológiai lehetőség is alkalmazható a regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása során, amelyet a következő táblázat mutat be. CÉLOK

I. alternatíva • Regionális hulladékgyűjtő rendszer kialakítása. • Szelektív gyűjtés bevezetése a projekt teljes területén, az ipari előkészítés infrastruktúrájának megteremtése. • komposztálók rendszerének kiépítése. • Hulladék elhelyezése regionális szigetelt lerakókon. • Térségi lerakók rekultivációja.

• • •

•

•

II. alternatíva Regionális hulladékgyűjtő rendszer kialakítása. Szelektív gyűjtés bevezetése a projekt teljes területén, az ipari előkészítés infrastruktúrájának megteremtése. komposztálók rendszerének kiépítése, a nagyobb települések bevonásával. Hulladék aprítása, biológiailag lebomló összetevők komposztálása, könnyű frakció energetikai hasznosítása, maradék hulladék elhelyezése regionális lerakókon. Térségi lerakók rekultivációja.

FONTOSABB PROJEKT ELEMEK (TERÜLETI BŐVÜLÉS ESETÉN TERMÉSZETESEN TOVÁBBI LÉTESÍTMÉNYEK SZÜKSÉGESEK) I. alternatíva II. alternatíva • Regionális lerakók Pécs, Szigetvár, illetve • Mechanikai előkészítő üzemek Pécs, Marcali térségében. Marcali, Szigetvár-Barcs térségében, hozzájuk kapcsolt komposztáló, illetve mechanikai • Átrakó állomások Villány-Bóly, Sellye, előkészítő és csomagoló üzemek. Sásd, Szentlőrinc, Barcs, illetve Nagyatád térségében. • Könnyű frakció projekten kívül létesülő energetikai hasznosítóműbe szállítása. • Gyűjtőszigetek lésítése illetve házhoz menő gyűjtés bevezetése a program területén • Átrakó állomások Villány-Bóly, Sellye, Sásd, Szentlőrinc, illetve Nagyatád térségében. • Válogatóművek építése a lerakókhoz Mechanikai előkészítés után visszamaradt kapcsolódva Pécs, Szigetvár, és Marcali hulladék szállítására átrakóállomás Barcson. térségében. Regionális lerakók Pécs, Marcali • Komposztáló telepek létesítése a • térségében. hulladéklerakókhoz és az átrakókhoz • Gyűjtőszigetek lésítése illetve házhoz kapcsolódva. menő gyűjtés bevezetése a program területén • A hulladékudvarok rendszerének • Válogatóművek Pécs, Szigetvár-Barcs, és kialakítása. Marcali térségében. • a program pénzügyi korlátokkal forrásokat biztosít a meglévő lerakók • Külön komposztáló telepek létesítése a rekultivációjára. nagyobb településeken a zöldhulladék komposztálására, minőségi komposzt előállítására. • A hulladékudvarok rendszerének kialakítása. • a program pénzügyi korlátokkal forrásokat biztosít a meglévő lerakók rekultivációjára.

2.21. sz. tátáblázat: Mecsek – Dráva Szilárdhulladék Gazdálkodási Projekt

61

3.3.1.3

Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Projekt

Tolna megye észak-keleti területét is érinti az a kezdeményezés, amely a Közép-Duna Vidéken kíván létrehozni egy regionális hulladékgazdálkodási rendszert. A program a Duna bal partján közel 800.000 embert érint, és szerepel az Európai Unió Kohéziós Alapjából 2004-2006 között finanszírozni kívánt projektek stratégiai listáján. A tervek szerint a térség jelenlegi hulladékgyűjtési rendszere átrakóállomásokkal egészül ki és a projekt teljes területén fokozatosan bevezetésre kerül a szelektív gyűjtési rendszer. Kiépül a komposztáló létesítmények hálózata, a szelektív gyűjtés szerves részeként a térség több pontján utóválogatómű települ. A hulladék éghető frakciója (papír, műanyag, textil, fa és egyéb szerves maradékok) az előzetes válogatást (tisztítást) követően energiahordozóként kerül értékesítésre a tervezett inotai fluidizációs barnaszéntüzelésű hőerőmű számára. A maradék hulladék korszerű lerakókra kerül. A program a Dél-Dunántúli Régió észak-keleti csücskét (Paks, Dunaföldvár, Simontornya) foglalja magában, és tartalmazza egy komplex előkezelő mű, illetve egy inert hulladék kezelő megépítését Pakson, valamint két hulladékudvar létesítését Pakson, illetve Simontornyán. 3.3.1.4

Kaposvár-Dombóvár térségének hulladékgazdálkodása

A Kaposvár-Dombóvár térség területén két lehetőség van a jogszabályokban előírt hulladékgazdálkodási kötelezettségek teljesítésre: Amennyiben Mecsek-Dráva projekt azon alternatívája kerül elfogadásra, amely tartalmazza a Kaposvár-Dombóvár térség, a program megvalósulásával a kötelezettségek teljesülnek. Amennyiben Kaposvár-Dombóvár térsége kimarad a Mecsek-Dráva Projektből, úgy a DélDunántúli Régió többi részétől függetlenül szükséges megvalósítania a jogszabályi megfelelést. A térségben született hulladékgazdálkodással kapcsolatos kezdeményezés a Kapos Menti Hulladékgazdálkodási Program nevet viseli, melynek finanszírozási forrása még nem tisztázott, és az alkalmazni kívánt technológia és az ehhez kapcsolt logisztika sem kidolgozott. 62

A megítélt ISPA támogatás, illetve a Kohéziós Alapok Stratégiájában elfoglalt helye következményeként mind a Dél-Balaton és Sióvölgyi, mind a Mecsek-Dráva, mind a KözépDuna Vidéki Projekt korábban fog megvalósulni, mint bármilyen új elképzelés. Így amennyiben ezen projektektől függetlenül elindul egy negyedik kezdeményezés, az legfeljebb a Dél-Dunántúli Régió fenti programok által nem érintett területének lakosságára terjedhet ki.

2.1.sz ábra: A Dél-Dunántúli Régió települési szilárdhulladék gazdálkodási kezdeményezései

63

3.3.2 Regionális hulladékkezelő rendszer kiépítése A regionális hulladékgyűjtő rendszer kiépítése regionális logisztikát feltételez. A DélDunántúli

régió

jellegzetessége

a

sűrű

aprófalvas

jelleg,

így

az

Országos

Hulladékgazdálkodási Terv célkitűzéseivel összhangban a regionális hulladékkezelési központok létesítését szükséges támogatni. A legkedvezőbb működési költségek elérése érdekében a komplex hulladékkezelő központokat elsősorban a régió sűrűn lakott részeihez közel szükséges kialakítani. Fentieken túl az alábbi szempontok miatt a régióban további központokat kell kialakítani: •

A Balaton déli része az ideérkező üdülőforgalom nagysága miatt, illetve a hulladékkezelési szolgáltatás zavartalan elvégzése érdekében a kiemelt üdülőrészen kívül két központ létesítése is indokolt lehet.

•

A túl nagy szállítási távolságok elkerülése érdekében a régió nyugati részében is szükséges további hulladékkezelési központokat kialakítani.

A központok létesítésére a következő régiókban kerülhet sor: •

Pécs térsége

•

Kaposvár térsége

•

Szekszárd térsége

•

Siófok térsége

•

Fonyód-Balatonboglár térsége

•

Marcali térsége

•

Szigetvár, Barcs, Sellye által határolt terület

(A hulladékgazdálkodási programok lehetséges létesítményeinek elhelyezkedését lásd az 5. sz. mellékletben.) 3.3.2.1 Nem szelektív hulladékgyűjtés A regionális hulladékkezelő központok megvalósítás mellett a szállítási távolságok csökkentése érdekében átrakóállomások létesítése szükséges. Az elfogadott Dél-Balaton és Sióvölgyi Program átrakóállomásainak helyeit a következő táblázat foglalja össze.

64

Átrakóállomás helye Tervezett kapacitás Mohács 6 500 tonna/év Komló 13 500 tonna/év Tolna 6 500 tonna/év Balatonkeresztúr 10 000 tonna/év 2.22.sz. táblázat: Sió ISPA-ban tervezett átrakó állomások

Megvalósítás 2004-2005 2004-2005 2004-2005 2005

A fentieken túl a következő helyeken – a komplex hulladékkezelő központok tényleges elhelyezkedését figyelembe véve - javasolható átrakóállomás telepítése a Dél-Dunántúli Régióban: • • • • • • • • •

Paks-Simontornya térsége Bóly-Villány térsége Siklós-Harkány térsége Dombóvár-Sásd térsége Szentlőrinc-Szigetvár térsége Sellye-Vajszló térsége Barcs térsége Nagyatád térsége Marcali térsége

A választott technológia függvényében egyes átrakóállomások helyett hulladék-előkészítő üzemek telepítése a következő területeken lehet indokolt: • • • • •

Pécs térsége Kaposvár térsége Barcs-Szigetvár térsége Marcali térsége Paks térsége

A régióban a hulladékgyűjtés csak a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon, illetve eszközökkel történhet. A szükséges hulladékgyűjtő járművek beszerzésére az elindult regionális hulladékgazdálkodási projektek, valamint az ezt kiegészítő közszolgáltatói, illetve önkormányzati beruházások keretében kerülhet sor. A régióban a nem szelektív gyűjtés volumenét szinten tartani, illetve lehetőség szerint csökkenteni szükséges, ezért elsősorban a jelenlegi kapacitások fenntartására és azok folyamatos pótlásának megteremtésén van a hangsúly. 3.3.2.2 Szelektív hulladékgyűjtés

65

A szelektív hulladékgyűjtésnek elsődlegesen a komplex hulladékkezelési központokhoz kell kapcsolódnia, amennyiben a szállítási távolságok ezt indokolttá teszik az átrakóállomások körzetében is kialakíthatók alközpontok. A lakossági szelektív gyűjtés minél előbbi regionális bevezetése szükséges annak érdekében, hogy a kötelező 40 %-os arány teljesíthető legyen 2005-ig. A szelektív hulladékgyűjtés megszervezéséhez a következőket kell megvalósítani: • • • •

Gyűjtőszigetek kihelyezése Házhoz menő gyűjtés megszervezése a városok családi házas övezeteiben Gyűjtőkonténerek kihelyezése a forgalmasabb helyeken (áruházak, helyi központok stb.) Hulladékudvarok rendszerének kialakítása és igénybevételének elterjesztése

Valamennyi térségi kezdeményezés tartalmazza a teljes lakosságra kiterjedő szelektív gyűjtés bevezetését, így megvalósulásuk esetén a régió lakosságának túlnyomó többsége részére lehetővé válik a szelektív gyűjtés szolgáltatása. A

szelektív

gyűjtés

bevezetéséhez

szükséges

hulladékgyűjtő

járművek

és

gyűjtőedényzetekbeszerzésére szintén az elindult regionális hulladékgazdálkodási projektek, valamint az ezt kiegészítő közszolgáltatói, illetve önkormányzati beruházások keretében kerülhet sor. A szelektív gyűjtést folyamatosan fejleszteni szükséges, illetve ki kell építeni a régióban a hulladékudvarok hálózatát, amelyek a veszélyeshulladék gyűjtésével kapcsolatos célok eléréséhez is szolgáltathatnak alapot. 3.3.3 Hulladékok ártalmatlanítása

A települési szilárd hulladékok ártalmatlanítása jelenleg 97 %-ban lerakással történik a DélDunántúli Régióban. Az elfogadott Dél-Balatoni Projekt keretében továbbra is ez a módszer kerül alkalmazásra azzal a megkötéssel, hogy az Európai Unió lerakási direktívájának teljesítése érdekében a lerakóra kerülő hulladék szervesanyag tartalmát a bomló szerves

66

hulladék szelektív gyűjtésének bevezetésével csökkenti. A Program keretében elfogadott hulladékártalmatlanító létesítményeket a következő táblázat foglalja össze.

Lerakó helye helye Tervezett kapacitás Cikó 1 200 000 m3 Som 1 100 000 m3 Ordacsehi 495 000 m3 2.23.sz. táblázat: Sió ISPA-ban tervezett lerakótelepek

Megvalósítás 2004-2005 2004-2005 2005

A Dél-Dunántúli Régió fennmaradó részén regionális hulladéklerakók létesítése csak a komplex hulladékkezelő központokban javasolható: • • • •

Pécs térsége Kaposvár térsége Marcali térsége Szigetvár, Barcs, Sellye háromszög

Az Országos hulladékgazdálkodási tervvel összhangban Dél-Dunántúli Régióban meg kell vizsgálni az energetikai hasznosítás lehetőségét, amellyel kapcsolatban részletesebb vizsgálat nélkül az alábbi megállapítások tehetők: • • • •

A régióban már vannak illetve tervezett olyan létesítmények, amelyek hulladékból származtatott tüzelőanyag energetikai hasznosítására, együttégetésére alkalmasak illetve alkalmassá tehetők (Beremendi Cementgyár, Pécsi Erőmű – Pannon Power Rt.). A már elfogadott Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projektből kimaradó települések lakosszáma közel 600 ezer fő, így az energetikai hasznosító mű megfelelő nagyságú begyűjtő körzettel rendelkezhet. A régió településszerkezete aprófalvas, úthálózata kevéssé fejlett, így az egy központban történő energetikai hasznosítás jelentős szállítási költségnövekedést okozhat. A régióban hiányoznak a saját pénzügyi források egy energetikai hasznosítómű megépítéséhez.

Az energetikai hasznosítás kérdésével kapcsolatban a következő alternatívák mélyebb vizsgálata szükséges: •

Energetikai hasznosítás együttégetéssel a régió meglévő illetve tervezett létesítményeiben (például: Beremendi Cementgyár, Pannon Power Rt. Pécsi Erőmű)

67

• •

Energetikai hasznosítás a régióban megépítendő hasznosítóműben. Hulladék régión kívülre történő szállítása külső hasznosítóműbe. 3.3.4 Szelektív gyűjtéshez kapcsolódó létesítmények (válogatók, komposztálók stb.)

a.) Hulladékudvarok A szelektív hulladékgyűjtés további létesítményei a hulladékudvarok, amelyek egyéb funkciójuk mellett jelentős szerepet töltenek be abban is, hogy a települési hulladékban megjelenő 0,7-1,0%-nyi veszélyes összetevők minél nagyobb arányú elkülönített begyűjtése megvalósuljon. A Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt keretében az alábbi helyszíneken létesülnek hulladékudvarok:

Megye Somogy

Település Megvalósítás Siófok 2005 Zamárdi 2004 Som 2004-2005 Ordacsehi 2004 Balatonfenyves 2005 Balatonkeresztúr 2004 Enying 2004-2005 Tab 2004-2005 Tolna Szekszárd (2 darab) 2004-2005 Tamási 2004-2005 Bonyhád 2004-2005 Bátaszék 2004-2005 Tolna 2004 Szedres 2005 Baranya Mohács 2004-2005 Pécsvárad 2004 Szászvár 2005 Komló 2004 2.24.sz. táblázat: Sió ISPA-ban tervezett hulladékudvarok

További hulladékudvarok létrehozása:

68

A régióban szükséges a hulladékudvarok minél sűrűbb hálózatát létrehozni, hiszen a lakosság hozzászokott a lakhelyhez közeli hulladékártalmatlanító létesítmények használatához, a célként kitűzött regionális hulladékkezelés bevezetésével azonban egyes településektől a létesítmények

jelentős

távolságra

kerülhetnek.

Az

időszakosan

szervezett

helyi

hulladékgyűjtési akciók (lomtalanítás, veszélyeshulladék gyűjtés) mellett a hulladékudvarok jelenthetnek intézményesített megoldást egyes hulladékfajták folyamatos visszagyűjtésére. A hulladékudvarok építése a régió nagyobb településeinek belterületén, illetve ezek közelében lévő, jól megközelíthető helyszíneken 10-20 ezer fős körzetenként javasolható. Figyelembe véve azonban a Dél-dunántúli régió aprófalvas településszerkezetét javasolható, hogy minden településről legyen 10 km-en belül elérhető hulladékudvar. Fentiek alapján a régióban további 35-40 darab hulladékudvar létesítése indokolt.

b.) Válogatóművek A válogatóművek elhelyezkedése a régió Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt által érintett területén adott:

Válogatóművek papír, fém, műanyag hulladék ipari előkészítésére a DélBalatoni és Sióvölgyi Projekt területén Helyszín Kapacitás Megvalósítás Cikó 13 000 tonna/év 2004-2005 Som 19 000 tonna/év 2004-2005 Ordacsehi 6 000 tonna/év 2005 2.25.sz táblázat: Sió ISPA-ban tervezett válogatóművek

További válogatóművek telepítése: A válogatóművek telepítése az optimális kapacitásra való méretezés és a megfelelő anyagellátás biztosításának érdekében a regionális hulladéklerakókhoz kapcsolva javasolható. A régióban már működik a Pécsi Válogatómű, amely jelenleg is 6-7 000 tonna/év kapacitással üzemel, ennek működtetése illetve fejlesztése továbbra is indokolt. Fentieken túl a következő térségekben indokolt válogatóművek építése:

69

•

Kaposvár térsége

•

Marcali,

•

Szigetvár, Barcs, Sellye háromszög

c.) Komposztálók

Komposztálók zöld-, és biohulladék kezelésére a Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt területén Helyszín Kapacitás Megvalósítás Cikó 5 900 tonna/év 2004 Komló 5 100 tonna/év 2005 Mohács 4 100 tonna/év 2004-2005 Tamási 4 600 tonna/év 2004-2005 Tolna 9 300 tonna/év 2004 Som 8 400 tonna/év 2005 Ordacsehi 5 500 tonna/év 2004 Zamárdi 5 000 tonna/év 2005 Balatonkeresztúr 3 900 tonna/év 2004-2005 2.26.sz táblázat: Sió ISPA-ban tervezett komposztálótelepek

További komposztálók telepítése: A telepítendő komposztálók száma jelentősen függ a választott technológiától, mivel hagyományos hulladékégetéssel történő energetikai hasznosításnál a lerakási direktíva komposztálás nélkül is teljesíthető, míg együttégetés esetén komposztálásról szintén gondoskodni kell. A zöldhulladék teljes körű szelektív gyűjtésének, illetve komposztálásának megszervezése esetén a telepítését a komplex hulladékkezelési központokhoz, illetve átrakóállomásokhoz érdemes kötni, így a javasolható helyszínek: •

Pécs térsége

•

Kaposvár térsége

•

Paks-Simontornya térsége

•

Bóly-Villány térsége 70

•

Siklós-Harkány térsége

•

Dombóvár-Sásd térsége

•

Szentlőrinc-Szigetvár térsége

•

Sellye-Vajszló térsége

•

Barcs térsége

•

Nagyatád térsége

•

Marcali térsége

•

Hőgyész térsége

A szállítási költségek minimalizálása érdekében törekedni kell arra, hogy a zöldhulladékot minél kisebb távolságra kelljen szállítani. A régió aprófalvas jellegéből adódóan az 1000 fő alatti településeken elsősorban a házi komposztálás támogatandó, a szükséges kapacitásokat ennek függvényében kell meghatározni.

d.) Hulladékégető

A Zamárdi hulladéklerakó telepen lévő zöld-hulladék égető berendezés a telepen folytatott komposztálási tevékenységhez szükséges infrastruktúra energiaellátását fogja tudni biztosítani.

3.3.5 Korszerűtlen létesítmények bezárása, rekultivációja A régióban tervezett hulladékgazdálkodási programok keretében megvalósuló új kezelő létesítmények ismeretében a korszerűtlen telepek szakszerű bezárásáról gondoskodni kell. Az ezzel kapcsolatos stratégiát két

részre szükséges bontani a már elfogadott Dél-Balatoni

Projekt, illetve az ebből kimaradó térségek külön vizsgálatával.

71

3.3.5.1 Stratégia a Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt területén lévő még működő hulladékkezelési létesítmények bezárására A projekt megvalósulásának (létesítmények megépítése, regionális szolgáltatás elindulása) várható időpontja 2005-2006 közé tehető. Ennek értelmében a jelenlegi hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatban a következő megállapítások tehetők:

Lerakók: -

A térségben működő lerakók kapacitása elégséges a projekt 2005-ig történő megvalósításáig, az egyes lerakók felülvizsgálatában szükséges tisztázni, hogy mely lerakók esetében indokolt és lehetséges a 2005. előtti bezárás.

-

A Dél-Balaton és Sióvölgyi Program keretén kívül lerakó bővítés a területen csak különösen indokolt esetben történhet, a tervezett bővítési kapacitás legfeljebb 2005-ig tervezhető.

-

Új lerakó engedélyezése a térségben szükségtelen, a programban nevesített lerakók (Som, Ordacsehi, Cikó) képesek eleg tenni a regionális lerakókkal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek és hulladékelhelyezési igényeknek. A regionális lerakók üzemelésének megkezdését követően valamennyi még a térségben működő lerakót be kell zárni, a települések hulladékát a regionális lerakókra kell szállítani.

Szabad Sorszám

-

Lerakó neve

1. Balatonkeresztúr 2. Balatonszabadi 3. Bátaszék

Lerakó tervezett bezárása

2004.01.01 2004.12.31 2004.12.31

kapacitás 2002 nyarán [m3]* 100 000 40 000 60 000 72

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

Bonyhád Dunaszekcső Fadd Himesháza Kajdacs Kárász Komló Látrány Mohács Mórágy Nagymányok Ordacsehi Somberek Szajk Szekszárd Tab Tamási Tolna Véménd Zamárdi

2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2005.12.31 2005.12.31 2005.12.31 2004.12.31 2005.12.31 2003.13.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2005.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2005.12.31.

0 5 000 12 000 50 000 12 000 13 000 90 000 8 000 160 000 19 200 420 000 20 000 18 300 40 000 6 000 12 000 40 000 4 400 1 000 000

* PHARE lerakó felmérés adatai

2.27. sz. táblázat: Bezárandó lerakók a Sió ISPA-ban

73

Válogatóművek, Komposztálók -

A Zamárdi Válogatómű berendezései a Dél-Balatoni Program keretében Ordacsehibe kerülnek átszállításra.

-

A meglévő Balatonkeresztúri és Zamárdi komposztáló kibővített kapacitással a DélBalatoni és Sióvölgyi Program keretében továbbra is működik. 3.3.5.2

Stratégia a Dél-dunántúli Régió további területén lévő, a Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projektből kimaradó hulladékkezelési létesítmények bezárására

A Dél-Balatoni és Sióvölgyi Regionális Hulladékgazdálkodási Projektből kimaradó DélDunántúli települések három csoportra sorolhatók: •

A település részt vesz a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projektben

•

A település részese a Közép-Duna Völgyi Hulladékgazdálkodási Projektnek

•

A település a Kaposvár-Dombóvár Régióhoz tartozik

Mivel a Mecsek-Dráva Projekt, illetve a Közép-Duna Völgyi Projekt is szerepel a 2004-2006 között kohéziós alapból finanszírozandó projektek listáján, gyakorlati megvalósulásuk 2008. december 31-ig valószínűsíthető. A projektekből kimaradó területek hulladékgazdálkodásának finanszírozásával kapcsolatban nem állnak rendelkezésre konkrét információk, így a komplex hulladékkezelő rendszer gyakorlati megvalósulásnál 2008. december 31. utáni időponttal számolhatunk. I. Lerakók: -

A jelenleg működő lerakók kapacitását folyamatosan felül kell vizsgálni, mivel egyes lerakók bezárásával jelentős változások történhetnek a beszállítások mennyiségében. A Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projektben nem szereplő 2003. évben még működő térségi lerakókat a következő táblázat tartalmazza:

-

A helyi hulladékgazdálkodási tervekben szükséges tisztázni a következőket: •

Adott település által használt lerakó meddig képes fogadni a hulladékot.

•

Milyen

jogszabályi

előírásoknak

megfelelő

hulladékártalmatlanítási

megoldást választ a település a lerakó bezárása után.

-

A Dél-Dunántúli régióban prioritást kell biztosítani a regionális kezdeményezéseknek (Mecsek-Dráva, Közép-Duna Völgyi). Ezek területén lerakó bővítés csak abban az esetben indokolt, ha arra a projektek gyakorlati megvalósulásáig van szükség. A tervezett kapacitás azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a regionális lerakók megvalósításáig hátralevő időszak szükségleteit.

-

A regionális lerakók üzemelésének megkezdését követően valamennyi még a térségben működő lerakót bezárni szükséges, a települések hulladékát a regionális lerakókra kell szállítani. A térségben 3-4 regionális lerakó engedélyezése válhat szükségessé, amelyek megvalósulhatnak zöldmezős beruházásként, illetve jelenleg működő lerakók bővítésével. Regionális lerakó létesítésére engedély kiadása csak a következő térségekben lehet indokolt: Pécs térsége, Kaposvár térsége, Marcali térsége, Szigetvár, Barcs, Sellye háromszög.

Sorszám

Szabad Lerakó neve

1.

Beremend


kapacitás 2002 nyarán [m3]*

2007.10.31.

bővítés 2007-ig elegendő kapacitásra 2. Teklafalu 2003.08.31. 3. Bogádmindszent 2003.04.01 4. Bölcske Felülvizsgálat folyamtban 5. Csököly 2007.10.31. 6. Dombóvár 2003.12.31 7. Görcsöny 2004.12.31 8. Harkány 2005.12.30 9. Hőgyész 2007.10.31 10. Kaposmérő 2007.10.31 11. Kaposvár Tovább üzemel regionális lerakóként 12. Kökény Tovább üzemel regionális lerakóként 13. Madocsa Felülvizsgálat folyamtban 14. Marcali folyamatos bővítés 15. Nagyatád 2007.10.31 16. Nagynyárád 2003.05.01.

36 400 6 880 0 6 000 48 900 100 000 8 164 50 000 50 000 59 000 250 000 425 000 70 000 15 000 452 000 10 800 Szabad

Sorszám

-

Lerakó neve

17. 18. 19. 20. 21.

Osztopán Ózdfalu Paks Sellye Szigetvár


kapacitás 2002

2007.10.31 2003.04.30. 2005.12.31 2008.12.31 2007.10.31.

nyarán [m3]* 23 917 0 37 037 103 000 36 000

75

bővítés 2007-ig elegendő kapacitásra * PHARE lerakó felmérés aktualizált adatai

2.28.sz. táblázat: Működő lerakók bezárásának ütemezése

Tervezett intézkedések Jelenleg működő lerakók felülvizsgálatának

Tervezett időpont

értékelése, a jogszabályi követelményeknek meg nem felelő, illetve betelt lerakókra beszállító

települések

2003. január 1.-2004. június 30.

hulladékáramának

átirányítása az engedélyezett lerakókra. Ideiglenes bővítési engedélyek kiadása a regionális rendszerek megvalósításáig A Közép-Duna Völgyi, illetve Mecsek-Dráva

2003. január 1.-2007. október 31.

Projekt gyakorlati megvalósulása, a projektek által

érintett

térségekben

valamennyi

2007. október 31.

projekten kívüli lerakó bezárása. Amennyiben lesznek a Dél-Dunántúli Régióban hulladékgazdálkodási projektekből kimaradó települések, szükséges a területükön található lerakók felülvizsgálata, és csak olyan lerakók engedélyezhetők,

2008.

amelyek eleget

tesznek a regionalítás követelményeinek. 2.29. sz. táblázat: Hulladéklerakók bezárásával kapcsolatos intézkedések

A regionális hulladékgazdálkodási terv kétévenként esedékes felülvizsgálatakor fenti időrendet a projektek aktuális helyzetéhez kell igazítani. II. Átrakóállomások A jelenlegi Pécsi átrakóállomás léte a regionális rendszerek megvalósításával is indokolható, mivel az a városon belüli szállítás optimalizálását szolgálja. Szükséges megvizsgálni, hogy a vései átrakó illeszkedik-e a Mecsek-Dráva Projekthez, amennyiben nem, ennek bezárása a projekt megvalósítása után szükségessé válik. III.

Válogatóművek, komposztálók, hulladékudvarok 76

-

A Pécsi Válogatómű, illeszkedik a regionális hulladékgazdálkodási elképzelésekhez, így további üzemeltetése, illetve bővítése indokolt.

-

A nádasdi szilárdhulladék lerakón található komposztáló szintén illeszkedik regionális szolgáltatás megvalósításához, a jogszabályi követelmények teljesítéséhez azonban szükséges ennek kapacitás bővítése, vagy egyéb hasonló funkciójú létesítménnyel való kiváltása.

-

A térségben Pécsett, Kaposvárott és Barcson találhatók hulladékudvarok, a helyszín a regionális szolgáltatás megvalósulásával mindhárom település esetén indokolható, szükséges azonban megvizsgálni, hogy ezek a hulladékudvarok hogyan tehetők alkalmassá a regionális projektekben rájuk rótt szerepkör betöltésére (szükséges-e a bővítés, vagy új létesítménnyel történő kiváltás). 3.3.5.3

Hulladéklerakók rekultiválása

A Dél-Balatoni és Sióvölgyi Program keretében a térség 40 lerakója rekultiválása tervezett. Valamennyi további térségi hulladékgazdálkodási kezdeményezésnek a rendelkezésre álló anyagi forrásokat figyelembe véve gondoskodni kell a Dél-Dunántúli Régió lerakóinak rekultivációiról. A regionális programok keretében nem finanszírozott lerakó rekultiválásokhoz további központi, illetve kormányzati források biztosítása szükséges. A lerakók rekultiválásának tervezett ütemezését a következő táblázat mutatja be.

Intézkedés Rekultiváció a Dél-Balatoni és Sióvölgyi

Tervezett időpont 2005.-2007.

Hulladékgazdálkodási Program keretében Rekultiváció a Mecsek-Dráva Program

2007.-2009.

keretében Rekultiváció a Közép-Duna Völgyi Program

2007.-2009.

keretében A programokból kimaradó lerakók

Programokkal párhuzamosan amennyiben

rekultivációja

anyagi források biztosítottak. Térségi teljes rekultiváció megvalósulása csak

77

a tervezési időszak lezárulta után válhat realitássá. 2.30. sz. táblázat: Hulladéklerakók rekultiválásának ütemezése (Részletes ütemezést lásd az 5. sz. mellékletetben) 3.3.5.4 Illegális hulladéklerakás felszámolása Főképp a civil szervezetek munkájára, valamint a lakossági bejelentésekre alapozva fel kell tárni az illegális hulladéklerakók helyét és a felelősök felkutatása, meghatározása után gondoskodni kell a lerakók felszámolásáról. felszámolásáról. 3.3.6 Lakossági tudatformálás A regionális programok elindításához, illetve megvalósulásuk elősegítéséhez minél szélesebb körű szakmai, illetve politikai összefogás szükséges, ennek érdekében mindazokat

a

kezdeményezéseket,

amelyek

támogatni kell

önkormányzatok,

kistérségek

hulladékgazdálkodással kapcsolatos társulásaira irányulnak. A régió hulladékgazdálkodási kezdeményezései közül az ISPA, illetve Kohéziós forrásból megvalósítani tervezett programok (Dél-Balaton és Sióvölgy, Mecsek-Dráva, KözépDunavölgy)

elkülönített

anyagi

forrásokat

tartalmaznak

a

programok

lakossági

elfogadtatására, így megvalósulásuk esetén elindulhat a térségben a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szervezett lakossági tudatformálás. Addig is az Országos Hulladékgazdálkodási Terv, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzéseivel

összhangban

minden

eszközzel

támogatni

szükséges

mindazon

kezdeményezéseket, amelyek a települési hulladékgazdálkodással, valamint az ennek keretében megvalósítandó szelektív gyűjtéssel kapcsolatos lakossági tájékoztatást szolgálják. Az önkormányzatoknak és a szolgáltatóknak valamennyi lehetséges eszköz (sajtó, helyi televízió, iskolai akciók, civil szervezetek kezdeményezései stb) igénybevételével tudatosítaniuk kell a lakosság körében a hulladékgazdálkodásban bekövetkezett változásokat, azok okát, a szükséges új lépések hátterét, az új módszerekkel és feladatokkal kapcsolatos előnyöket, pozitív következményeket. Módszeresen és töretlenül fáradozni kell a lakosság

78

szemléletének átformálásán, az igényesség kifejlesztésén, az illegális hulladéklerakás megakadályozásán.

3.3.7 Intézményi háttér Az önkormányzatok összefogásával külföldi tapasztalatok alapján meg kell teremteni azt a szakmai, szakértői hátteret, amely biztos bázist jelent a települések hulladékkezelési feladatainak

megszervezése,

megtervezése,

kialakítása,

koordinálása

terén.

Olyan

kezdeményezői, tanácsadói intézményre van szükség, amely az EU elvárásoknak, a hazai jogszabályoknak való megfelelést szem előtt tartva, az önkormányzatok hulladékkezelési feladataihoz képesek felkutatni és elérhetővé tenni a rendelkezésre álló forrásokat. Tovább kell fejleszteni a kapcsolatot azon civil szervezetekkel, amelyek programjában és céljai között a környezet tisztaságának megóvása is szerepel. Segítségüket fokozottan igénybe kell venni a hulladékkezeléssel kapcsolatos korszerű létesítmények lakossági elfogadtatása érdekében is, valamint a tudatformálás terén is. Az országos hulladékgazdálkodási információs rendszer kiépülésével egyidejűleg a környezetvédelmi felügyelőségeken is meg kell teremteni a hulladékgazdálkodási tervezés alapját képező adatszolgáltatási – adatkezelési rendszer, valamint a hulladékgazdálkodási tervben megfogalmazott programok, feladatok végrehajtását segítő, ellenőrző hatósági munka technikai és személyi feltételeit.

79

3.3.8 Cselekvési program tervezett időrendje A regionális cselekvési program megvalósulása a Dél-Dunántúli régióban az elindult térségi kezdeményezések ütemezésétől függ. Legkorábban a már elfogadott Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt megvalósulása várható, a többi projekt esetében csak tervezett határidőkről beszélhetünk.

Év 2003.

Térségi hulladékgazdálkodással kapcsolatos fejlemény • Jelenleg működő lerakók felülvizsgálatának értékelése, működési engedélyek kiadása a regionális programok figyelembevételével • A jogszabályi előírásoknak nem megfelelő lerakók bezárása • Dél-Balatoni és Sióvölgyi Program pályázatainak kiírása • Mecsek-Dráva, illetve Közép-Duna Vidéki Program pályázati dokumentációjának készítése • Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program kidolgozása illetve döntés a térség csatlakozásáról a Mecsek-Dráva Programhoz 2004. • Konkrét beruházások megindulása a Dél-Balatoni és Sióvölgyi Programban • Mecsek-Dráva, illetve Közép-Duna Vidéki Program brüsszeli elfogadásának elindítása 2005. • Dél-Balatoni és Sióvölgyi Program kiépülése 2006. • Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt teljes üzemelésének kezdete, ezzel egyidejűleg a program területén teljesülnek a hulladékkezelésre vonatkozóan az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben előírtak. • Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt területén található lerakók bezárása, rekultiváció megkezdése a projekt keretében. • Mecsek-Dráva, illetve Közép-Duna Vidéki Program pályázatainak kiírása 2007. • Mecsek-Dráva, illetve Közép-Duna Vidéki Program gyakorlati megvalósulása. 2008. • A még üzemelő m műszaki védelem nélküli térségi lerakók bezárása, rekulitivációk megkezdése a projektek keretében • Komplex hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésének megkezdése a regionális projektekből kimaradó településeken. 2.31.sz. táblázat: A települési szilárd hulladékokra vonatkozó cselekvési program tervezett időrendje

80

Kaposvár-Dombóvár Intézkedési program

Országos

Dél-Balaton és

Mecsek-Dráva

Közép-Duna Vidéki

/OHT alapján/

Határidő

Sióvölgyi Projekt

Projekt

Projekt

Régió Mecsek-Dráva Projekthez

Független

csatlakozás

régióként

esetén c1.1. Komplex regionális begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása

2008.

2005.

2007.

2007.

2007.

2008.

c1.2.Elkülönített gyűjtési rendszerek bevezetése

2008.

2005.

2007.

2007.

2007.

2008.

2008.

2005.

2007.

2007.

2007.

2008.

c1.2.-b) Települési hulladék előkezelési és hasznosítási program összhangban a csomagolási hulladék programmal (f1.), kiemelten kezelve a papírhasznosítást

2008.

2005.

2007.

2007.

2007.

2008.

c1.3. Régi lerakók rekultiválása

2008.

2005.-2007.

2007.-2009.

2007.-2009.

2007.-2009.

2008-2010.

f2. Biológiailag lebomló szerves hulladék elkülönített kezelése(komposztálási program)

2008.

2005.

2007.

2007.

2007.

2008.

c1.2.- a) Települési hulladékok szelektív gyűjtési programja összhangban a csomagolási hulladék programmal (f1.)

2.32/a. sz. táblázat: Cselekvési program illeszkedése az OHT-ho

81

3.3.9 Az elérendő célok teljesülése a regionális cselekvési program keretében Valamennyi elérendő cél a regionális kezdeményezések gyakorlati megvalósulásával érhető el. Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy a Dél-Dunántúli Régió hulladékgazdálkodásával kapcsolatos események melyik célokat valósítják meg.

Események Dél-Dunántúli

Megvalósított célok /OHT alapján/ programok 1.2/a, 1.2.1/d , 1.2.4/a

regionális

elfogadása, az ehhez szükséges előkészítő munkák elvégzése Regionális lerakók rendszerének kiépítése a 1.2.1/a, 1.2.1/b, 1.2.1/c, 1.2.1/e, 1.2.1/h programok keretében Átrakóállomások hálózatának kiépítése Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése

1.2.1/e, 1.2.1/h a 1.2/b, 1.2/c, 1.2/d, 1.2/g, 1.2.3/a, 1.2.3/b

programok keretében

választott technológiától függően:

Komposztálók hálózatának kiépítése

1.2.2/a, 1.2.2/b 1.2/a, 1.2/b, 1.2/c, 1.2/d, 1.2.1/h, 1.2.2/a,

Válogatóművek hálózatának kiépítése

1.2.2/b, 1.2.3/a, 1.2.3/b 1.2/a, 1.2/b, 1.2/c, 1.2/d, 1.2.1/h,

Hulladékudvarok hálózatának kiépítése

1.2.3/b 1.2/a, 1.2/b, 1.2/c, 1.2/d, 1.2/g, 1.2.1/h,

Működő

lerakók

engedélyeztetés Lakossági kommunikáció

1.2.3/a,

1.2.3/a, 1.2.3/b felülvizsgálata, 1.2.1/a, 1.2.1/b, 1.2.1/c, 1.2.1/e, 1.2.1/f a

regionális 1.2/e, 1.2/f, 1.2.4/b

hulladékgazdálkodási programok keretében Térségi rekultivációk a regionális programok 1.2.1/f, 1.2.1/g, 1.2.1/h keretében 2.32/b. sz. táblázat: Cselekvési program illeszkedése az OHT-hoz

82

3.3.10 Szükséges intézkedések a célok megvalósulásának elősegítése érdekében Figyelembe véve, hogy a meghatározott célok teljesíthetők a Dél-Dunántúlon tervezett regionális programok megvalósításával, az intézkedéseknek ezeket a programokat szükséges támogatniuk. -

Az elindult programok szakmai értékelése a Területi Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltak figyelembevételével, a THT-val megegyező célú kezdeményezések támogatása.

-

A jelenleg működő lerakók esetében a jogszabályi előírásoknak való megfelelés ellenőrzése, az érintett önkormányzatok tájékoztatása a lerakókkal kapcsolatosan várható rövid és közép távú intézkedésekről.

-

Helyi Hulladékgazdálkodási Tervek kidolgozásának segítése, a Helyi és Területi Hulladékgazdálkodási Tervek kompatibilitásának ellenőrzése, számonkérése.

-

A regionális rendszerek kiépítéséhez szükséges létesítmények engedélyeztetésének, és a szükséges környezetvédelmi hatástanulmányok elkészítésének segítése.

3.3.11 A tervezési időszak után megvalósítandó regionális hulladékgazdálkodási feladatok összefoglalása A Regionális Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltak megvalósulása után a 2008-at követő időszakban a következő hulladékgazdálkodási feladatok megvalósítása szükséges. -

Mindazon felhagyott

lerakók , amelyek nem kerültek be a regionális programokba,

/illetve amelyek rekultiválása még nem történt meg / rekultiválása, a szükséges anyagi források biztosítása; -

A megvalósult programok keretében tovább kell csökkenteni a biológiailag lebomló hulladék részarányát a lerakókon, el kell érni, hogy a lerakás 2014-re a bázisévi érték 35%-ára csökkenjen.

-

Amennyiben a megvalósult hulladékgazdálkodási programok középtávon kizárják az energetikai hasznosítást, a térségben szükséges megvizsgálni, hogy hosszútávon hogyan valósítható meg ez a technológia a Dél-Dunántúli Régióban, illetve milyen más

83

technológia alkalmazásával érhető el a lerakandó hulladék mennyiség kívánt mértékű csökkentése -

A regionális projektekből kimaradó településeken történő hulladékgazdálkodást meg kell vizsgálni. Amennyiben az érintett térségben nem alakult ki a komplex regionális hulladékgazdálkodás infrastruktúrája, akkor hogyan lehet forrásokat szerezni ezen a területen a teljes regionalítás megvalósítására.

84

3.4

Települési szilárd hulladékkezelés költségei és ütemezése

3.4.1 Lehetséges források A régióban a következő források vehetők igénybe a hulladékgazdálkodási beruházások finanszírozására: -

ISPA

előcsatlakozási

alap

–

a

régióban

a

Dél-Balatoni

és

Sióvölgyi

Hulladékgazdálkodási Projekt kerül belőle finanszírozásra. Magyarország Európai Uniós csatlakozásával ez a forrás megszűnik, helyét az Európai Unió kohéziós alapja veszi át. -

Kohéziós alap – Magyarország Uniós csatlakozásával megnyíló finanszírozási lehetőség, amelynek forrásait a Nemzeti Fejlesztési Terv, az Országos Hulladékgazdálkodási Terv célkitűzéseivel összhangban lehet felhasználni. Kohéziós alapokból a régióban a MecsekDráva Projekt, illetve a Duna Menit Projekt kerülhet finanszírozásra. Mindkét program szerepel a kohéziós alapból 2004.-2006. között finanszírozni tervezett projektek stratégiai listáján.

-

Strukturális alapok – Az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében a Környezetvédelmi

és

Infrastuktúra

Operatív

Programon

belül

a

komplex

hulladékgazdálkodás fejlesztése is célkitűzés. A települési szilárdhulladék kezeléssel kapcsolatban a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a veszélyes hulladék kezelés fejlesztése szerepelhet a támogatandó programok között. A projektek mérete 250 millió – 1.250 millió forintig terjedhet, így a kohéziós alaphoz hasonló komplex regionális fejlesztések finanszírozására ebből a forrásból nem lehetséges, azonban kisebb léptékű fejlesztések megoldhatók. -

INTERREG – Amennyiben az Európai Unió Horvátországra is kiterjeszti INTERREG programját, lehetőség kínálkozhat hulladékgazdálkodással kapcsolatos együttműködésre. támogatására. Ennek feltételei jelenleg még nem tisztázottak.

-

KAC – A Magyar Kormány is biztosít forrásokat a hulladékgazdálkodás fejlesztésére, amelyek elsősorban az Uniós forrásokból finanszírozott programok kiegészítését szolgálhatják a régióban.

-

Önkormányzati saját források – A Dél-Dunántúli régió aprófalvas jellegéből adódik, hogy

az

önkormányzatok

nem

rendelkeznek

jelentős

saját

forrásokkal

85

hulladékgazdálkodási problémáik megoldására, így a regionális programokhoz biztosított önrész kivételével nem számíthatunk jelentős beruházásokra. -

Közszolgáltatók forrásai – A térség közszolgáltatói sem rendelkeznek olyan anyagi forrásokkal, amelyekből komplex regionális rendszerek finanszírozhatók lennének. Külföldi befektetők további térnyerése a profitorientáció fokozódását, és ezáltal a díjak jelentős emelkedését vonná maga után. A közszolgáltatók finanszírozása tehát leginkább a megvalósult térségi hulladékgazdálkodási beruházások működtetésének finanszírozására terjedhet ki. 3.4.2 Tervezett beruházások költségei

A Dél-Balatoni és Sióvölgyi Program tervezett beruházásait a következő táblázat mutatja:

Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt beruházásai A projekt elemei Lerakók Válogatóművek Komposzttelepek Hulladékudvarok Átrakó állomások Gépjárművek Gyűjtőpontok Rekultiváció PR költségek Összesen

Költségek (ezer Ft) 3 500 000 1 052 850 753 130 464 580 190 006 1 780 000 402 500 3 492 686 470 000 12 105 752

Részesedés 28,91% 8,70% 6,22% 3,84% 1,57% 14,70% 3,32% 28,85% 3,88% 100,00%

2.33.sz táblázat: Tervezett beruházások költségei a Sió ISPA-ban

Fenti források biztosítottak, az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya, illetve a program által érintett 203 település önkormányzata 2002-ben pénzügyi kötelezettséget vállalt a program finanszírozására. A régió többi kezdeményezése keretében még nem kötöttek megállapodást a programok finanszírozásáról. A tervezett beruházásokat és azok költségeit az alábbi táblázatok tartalmazzák. Projekt elnevezése

Mecsek-Dráva

86

17 milliárd Forint Tervezett finanszírozás Ebből a Dél-Dunántúli Régiót érinti

(Kaposvár-Dombóvár Régióval együtt 22,5 milliárd Forint) 17 milliárd Forint (22,5 milliárd Ft) I. alternatíva: •

Projekt által a Dél-Dunántúli Régióban finanszírozott elemek

Regionális hulladékgyűjtő rendszer kialakítása. • Szelektív gyűjtés bevezetése a projekt teljes területén, az ipari előkészítés infrastruktúrájának megteremtése. • komposztálók rendszerének kiépítése. • Hulladék elhelyezése regionális szigetelt lerakókon. • Térségi lerakók rekultivációja. II. alternatíva: • • •

•

• Tervezett megvalósítás

Projekt elnevezése Tervezett finanszírozás Ebből a Dél-Dunántúli Régiót érinti

Projekt által a Dél-Dunántúli Régióban finanszírozott elemek

Tervezett megvalósítás

Regionális hulladékgyűjtő rendszer kialakítása. Szelektív gyűjtés bevezetése a projekt teljes területén, az ipari előkészítés infrastruktúrájának megteremtése. komposztálók rendszerének kiépítése, a nagyobb települések bevonásával. Hulladék aprítása, biológiailag lebomló összetevők komposztálása, könnyű frakció energetikai hasznosítása, maradék hulladék elhelyezése regionális lerakókon. Térségi lerakók rekultivációja.

2007.-2008.

Közép-Duna Vidéki Projekt 35 milliárd Forint 500-800 millió Forint Paks körzetében: • • • •

Hulladékgyűjtő szigetek Komplex előkezelő mű Inert hulladék kezelő Technológiai, hulladékgyűjtő kiegészítők. 2007.-2008.

gépek

és

2.34.sz táblázat: Tervezett beruházások költségei a többi programokban

87

3.4.3 Hulladékkezelési díjak a régióban A települési hulladékok kezelésére vonatkozó felmérés során kapott információk alapján megállapítható, hogy a Dél-Dunántúli térségben a települések jelenleg többféle díjszámítási rendszert alkalmaznak (pl.: Ft/fő, Ft/liter, Ft/háztartás, Ft/ település). Mivel az adatokat a települések által megadott formában sem összehasonlítani sem feldolgozni nem lehet, ezért a régióban a gyűjtési gyakoriságot, a lakosszámot, illetve a szolgáltatók által megadott díjértéket figyelembe véve a hulladékkezelési díjakat a Ft/háztartás/év vetítési alapra hoztuk.

Megye Baranya Somogy Tolna Régió

2002-ben szolgáltatási díjsávokban (Ft/háztartás/év) települések száma 0-2.400 2.400-4.800 4.800-7.200 7.200-9.600 9.600 felett 15 100 69 9 35 11 90 42 1 23 3 25 23 1 26 29

összesen

215

134

11

84

Forrás: Állapotértékelés a Dél-Dunántúli Régió Hulladékgazdálkodási Tervéhez

2.35.sz. táblázat: Hulladékkezelési díjak Megállapítható, hogy a hulladékkezelési díj széles tartományban mozog, azonban az alacsonyabb értékű díjak még a nem szelektíven gyűjtött hulladékkezelés jogszabályi előírásoknak megfelelő ártalmatlanítására sem nyújtanak fedezetet, így a komplex hulladékgazdálkodási rendszerek bevezetésével a díjtételek jelentős emelkedése várható. A regionális hulladékkezelési rendszerek kiépülésével a hulladékkezelési díjak emelkedésével kell számolnunk a Dél-Dunántúli régióban, mivel a rendszerek a jelenlegi állapothoz képest jelentős többletszolgáltatásokat tartalmaznak. A programok megvalósulásával várható az egységes

szolgáltatás,

egységes

díjtétel

elvének

alkalmazása,

amely

az

alábbi

következményekkel jár: -

A városokban, illetve falvakban kiegyenlítődnek az egységnyi szolgáltatásra eső hulladékkezelési díjak között meglévő különbségek azáltal, hogy a városokban kisebb, míg a falvakban nagyobb áremelkedés következik be.

88

-

A vonatkozó rendeletek értelmében a hulladékkezelési szolgáltatás díjának arányosnak kell lennie az elszállított hulladék mennyiségével, illetve az Egészségügyi Minisztérium rendeletben írja elő az egyes településtípusokon a szállítás gyakoriságát. Ezeket figyelembe véve a kisebb szállítási gyakoriság, illetve kevesebb elszállított hulladék függvényében a falvakban háztartásokra vetítve továbbra is kedvezőbb díjtételekkel számolhatunk.

-

A régión belül is kiegyenlítődnek a különbségek, az azonos színvonalú szolgáltatások bevezetésével.

-

Emeli a díjak összegét, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően

kötelező a várható

rekultivációs- utógondozási költségek figyelembe vétele a díjmegállapítás során. A kiépülő komplex hulladékgazdálkodási rendszerekben várható hulladékgazdálkodási költségek jelenlegi árakon számolva 12.000-15.000 Ft/háztartás/év összegre tehetők. A hulladékok kezelési költségét – a szennyező fizet elv alapján – a hulladékot előállító, jelen esetben a lakosság köteles finanszírozni, ennek értelmében a települési hulladékkezelési díj megállapítására vonatkozó jogszabály alapján az önkormányzatoknak meg kell határozniuk a hulladékbegyűjtés, - elszállítás, ártalmatlanítás lakossági díjtételét. Az alkalmazandó díjakat a következő tételek mérsékelhetik: •

A gyártói felelősségre alapozott begyűjtési, visszavételi és hasznosítási kötelezettség teljesítéséért létrejövő koordináló szervezetekkel kötendő szerződés alapján a koordináló szervezet a begyűjtött hulladék mennyisége alapján finanszírozza az elkülönített gyűjtésből adódó többletköltségeket.

•

Az

állam normatív

támogatást

biztosít

a kötelező

önkormányzati

feladat

megvalósításához. A régió komplex hulladékgazdálkodási rendszereinek a működése adott, a költségek finanszírozása attól függ, hogy ezt a lakosságnak közvetlenül (hulladékkezelési díjban), vagy áttételesen a gyártói felelősségen alapuló rendszer keretein belül, illetve állami közteher formájában kell-e megfizetni. A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve a gyártói felelősségen alapuló rendszertől legfeljebb 1.000 Ft//háztartás/év összeg finanszírozása várható, így a térségben a hulladékkezelési díjak a következők szerint alakulnak: 89

Megnevezés Lakosság által fizetett hulladékkezelési díj várható összege

Minimum átlagos lakossági díj

Maximum átlagos lakossági díj

(Ft/háztartás/év)

(Ft/háztartás/év) 15.000 - normatív állami

11.000 – normatív állami támogatás

támogatás

Gyártói felelősség alapján fizetett hulladékkezelési hozzájárulás

1.000

0

várható összege

2.36. sz. táblázat: Hulladékkezelési díjak várható alakulása 3.4.4 A regionális cselekvési program megvalósításához szükséges további források A

regionális

programok

megvalósításával

a

tervezési

időszakban

esedékes

hulladékgazdálkodási feladatok túlnyomó részének finanszírozása megoldott, a következő feladatok megoldására kell forrásokat találni:

Hulladékgazdálkodási feladat megnevezése

Probléma természete

Javasolt finanszírozás

A Dél-Dunántúlon a legmagasabb az országban a települések száma. Regionális hulladékkezelési

Korábbi gyakorlat volt, hogy 2-3

programokból kimaradó lerakók

település saját lerakót üzemeltetett,

rekultiválása

ezek rekultiválása a regionális programokban előirányzottnál több

Kormányzati és önkormányzati források bevonása, részvétel a lerakók nemzeti rekultivációs programjában.

forrást vesz igénybe.

1.

Az egyik jelenleg kidolgozás alatt lévő regionális program

A régió középső részén található

területének kibővítése

Kaposvár-Dombóvár térségben –

az ellátatlan

Komplex hulladék-gazdálkodás

amennyiben nem csatlakoznak a

területekkel,

kiépítése a regionális programokból

Mecsek-Dráva programhoz – a

párhuzamosan

kimaradó településeken.

komplex hulladékgazdálkodási

megemelve a projekt

rendszer kiépítésének finanszírozása

költségvetését.

nem ismeretes.

2.

Új program finanszírozása 2006 után a Kohéziós Alapból.

2.37. sz. táblázat: További finanszírozási források 90

91

Együttműködés a települések között

Intézkedés

Megvalósítás ideje

Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt konzorciumi szerződése, pályázata

Megvalósult intézkedés: 2001-2002.

Mecsek-Dráva Projekt konzorciumi szerződése, pályázata

2003-2004.

100.000 Kaposvár-Dombóvár térség csatlakozása estén: 120.000

Közép-Duna Völgyi Projekt konzorciumi szerződése, pályázata

2003-2004.

20.0001

Döntés a KaposvárDombóvár régió hulladékgazdálkodásáról, pályázatáról Regionális hulladékgyűjtési rendszer kiépítése a Dél-Balaton és Sióvölgyi Projekt keretében

Begyűjtés

Megvalósítás költségigénye (ezer Ft)

Regionális hulladékgyűjtési rendszer kiépítése a Mecsek-Dráva Projekt keretében Regionális hulladékgyűjtési rendszer kiépítése a Közép-Duna Völgyi Projekt keretében

Pénzügyi kerete

Önkormányzatok saját forrásai

Gesztor önkormányzat, résztvevő önkormányzatok





2003.


2005.

2.372.5062

Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt költségvetése

2007.

2.000.0003 Kaposvár-Dombóvár térség csatlakozása estén: 2.500.000

2007.

120.0001

Közreműködő szervezetek

Mecsek-Dráva Projekt költségvetése

Közép-Duna Völgyi Projekt költségvetése

Kaposvár-Dombóvár régió önkormányzatai, Mecsek-Dráva Projekt gesztora Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió,Környezetvédelmi Minisztérium, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió,Környezetvédelmi Minisztérium, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei

Kezdeményező szerv Gesztor önkormányzat, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium Gesztor önkormányzat, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium Gesztor önkormányzat, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium Kaposvár-Dombóvár régió önkormányzatai, Mecsek-Dráva Projekt gesztora Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium

92

Begyűjtés

Intézkedés



Pénzügyi kerete


Kezdeményező szerv

Regionális hulladékgyűjtési rendszer kiépítése a Kaposvár-Dombóvár régióban

2007-2008.

500.0004

Saját forrás, vagy a Mecsek-Dráva Projekt költségvetése

Régió önkormányzatai


Ártalmatla-nítás

Hasznosítás

Szelektív hulladékgyűjtési, hasznosítási rendszer kiépítése a DélBalaton és Sióvölgyi Projekt keretében Szelektív hulladékgyűjtési, hasznosítási rendszer kiépítése a MecsekDráva Projekt keretében Szelektív hulladékgyűjtési, hasznosítási rendszer kiépítése a KözépDuna Völgyi Projekt keretében Szelektív hulladékgyűjtési, hasznosítási rendszer rendszer kiépítése a KaposvárDombóvár régióban Hulladék ártalmatlanító rendszer kiépítése a Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt keretében

2005.

2.270.5602

2007.




Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió,Környezetvédelmi Minisztérium, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió,Környezetvédelmi Minisztérium, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei

Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium

2007.

370.0001


2007-2008.

1.650.0004




Dél-Balaton és Sióvölgyi Projekt költségvetése

Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió,Környezetvédelmi Minisztérium, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei

Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium

2005.

3.500.0002

93

Intézkedés

Ártalmatlanítás

Hulladék ártalmatlanító rendszer kiépítése a Mecsek-Dráva Projekt keretében


2007.


Pénzügyi kerete


Hulladék ártalmatlanító rendszer kiépítése a Közép-Duna Völgyi Projekt keretében

2007.

05


Hulladék ártalmatlanító rendszer kiépítése a Kaposvár-Dombóvár régióban

2007-2008.

1.000.0004


Kommunikáció, tudatformálás a DélBalatoni és Sióvölgyi Projekt keretében

Megelőzés


Kommunikáció, tudatformálás a Mecsek-Dráva Projekt keretében Kommunikáció, tudatformálás a Közép-Duna Völgyi Projekt keretében

2004-2005.

470.0002

2006-2008.

310.0003 Kaposvár-Dombóvár térség csatlakozása estén: 460.000

2006-2008.

30.0004

Dél-Balaton és Sióvölgyi Projekt költségvetése



Közreműködő szervezetek Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió,Környezetvédelmi Minisztérium, a kiírt nemzetközi tenderek ny. Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió,Környezetvédelmi Minisztérium, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei Régió önkormányzatai Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió,Környezetvédelmi Minisztérium, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió,Környezetvédelmi Minisztérium, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió,Környezetvédelmi Minisztérium, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei

Kezdeményező szerv Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium


Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium

94

Intézkedés

Tudat-formálás

Rekultiváció

Rekultiváció a DélBalaton és Sióvölgyi Projekt keretében

1 2 3 4 5



Pénzügyi kerete

Közreműködő szervezetek Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió,Környezetvédelmi Minisztérium, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió,Környezetvédelmi Minisztérium, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió,Környezetvédelmi Minisztérium, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei

2005-2007.

3.492.6862


Rekultiváció a Mecsek-Dráva Projekt keretében

2007-2009.



Rekultiváció a KözépDuna Völgyi Projekt keretében

2007-2009.

400.0004


Önkormányzatok, rekultivációt tervező, végző szervek

Kezdeményező szerv Környezetvédelmi felügyelőségek, Önkormányzatok, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium Környezetvédelmi felügyelőségek, Önkormányzatok, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium Környezetvédelmi felügyelőségek, Önkormányzatok, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium Környezetvédelmi felügyelőségek, Önkormányzatok, Európai Unió, Környezetvédelmi Minisztérium

Rekultiváció a regionális projektekből kimaradt lerakók esetében

2008-tól

8.000-10.0004

KAC alap, Európai Unió alapjai, önkormányzatok saját forrásai

Szemlélet formálás

2003-2008

200.000

Állami költségvetés

KvVM, BM, Médiák, Civil szervezetek

KvVM, BM

2003-2008

200.000

Állami költségvetés

Önkormányzatok, felügyelőségek

Kormányzat

Intézményfejlesztés

Közép-Duna Völgyi Projekt Dél-Dunántúli Régióra eső részének költsége Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt elfogadott költségvetése nyomán Mecsek-Dráva Projekt döntéselőkészítő tanulmányában szereplő becsült költség Előzetes szakmai becslés A Közép-Duna Völgyi Projekt keretében a Dél-Dunántúli Régióhoz tartozó területen keletkező hulladék a régión kívül kerül ártalmatlanításra

95

4 Települési folyékony hulladékok 4.1


4.1.1 A régióban keletkező települési folyékony hulladékok mennyisége, összetétele A régióban a tengelyen elszállított települési hulladékok a keletkező összes szennyvíz mennyiségének mintegy 0,8-1,5 %-át teszik ki. Szennyvíztelepi fogadóműtárgyba, vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező teraszoskazettás tisztítóművekbe, vagy un. ürítőhelyekre kerülnek, megyei sajátosságoktól függően. Míg Somogy megyére a teraszos-kazettás ürítőhelyek jelentős száma, addig Tolnára a szennyvíztelepi előkezelés, Baranyára a lerakón való elhelyezés a jellemző. (A települési folyékony hulladékok elhelyezése 2001. évi állapotát bemutató térképeket a 8/a, b, c számú mellékletek tartalmazzák.) Baranya megyében a vízellátással rendelkező települések száma 301 db, 2001-ben a keletkező szennyvíz mennyisége 22.060.004 m3, a közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége a keletkező szennyvízmennyiség 62 %-a, közel 1 %-ot tengelyen szállítanak el, a helyben maradó 37 %. Az elszállított folyékony hulladék mennyisége 218.548 m3 volt. A szippantott folyékony hulladékot lerakókban - ürítőhelyeken – és szennyvíztelepi fogadóműtárgyakban helyezik el. (A részletes adatokat a 6/a. sz. melléklet tartalmazza) 2001-ben Somogy megyében 212.951 m3 folyékony hulladékot szállítottak el, amelyet lerakókban, teraszos-kazettás kezelőtelepeken, illetve szennyvíztelepeken fogadtak. A közüzemi vízellátásba bevont településeken (244 db) keletkező szennyvíz 0,87 %-át szállítják el és ártalmatlanítják valamilyen módszerrel. (Az adatok településenkénti részletezését a 6/b sz. melléklet talmazza) 2001-ben Tolna megyében a vállalkozók a KSH-hoz benyújtott adatszolgáltatásuk alapján 139.876 m3 települési folyékony hulladékot elszállítottak el. Ez a megyében keletkező szennyvízmennyiségnek, - amelyet a lakosságnak szolgáltatott ivóvízmennyiséggel (9.763.896 m3) vettünk azonosnak - mintegy 1,4 %-a.

96

A megyében a csatornán elvezetett és ezt követően valamilyen mértékben megtisztított szennyvíz mennyisége 5.17.543 m3 (53 %), míg a helyben maradó, nagyrészt valószínűleg szakszerűtlenül elszikkasztott szennyvíz 4.448.477 m3 (45,6 %). Fenti számadatokból következően tehát a csatornán nem elvezetett, összes helyben maradó szennyvíznek (4.588.353 m3) csak 3 %-a kerül elszállításra, míg 97 %-a helyben elszikkad, ami az OHT-ben feltételezett 90 %-os elszikkasztási arányhoz képest magas. A megyében 2001-ben a 108 település közül 25-ben nem történt folyékony hulladék elszállítás. A települési folyékony hulladékok összetételére vonatkozóan nem tudunk konkrét vizsgálatokról, általánosságban elmondható, hogy egy anaerob állapotban lévő szennyvíz, melynek jellemzően magas a szerves anyag és ammónia tartalma, és ez különösen megnehezíti a tisztítását. (A részletes adatszolgáltatás a 6/c számú mellékletben található) (A települési folyékony hulladékok mennyiségére, elszállítására és elhelyezésére vonatkozó adatok

nagyrészt

a

Statisztikai

Hivataloktól

származnak.

Tartalmazzák

a

téves

adatszolgáltatásból adódó bizonytalanságot. Az adatszolgáltatás jelenlegi rendszere nem teszi lehetővé az adatok megbízhatóságának utólagos ellenőrzését.) 4.1.2 A települési folyékony hulladékok kezelésének gyakorlata 4.1.2.1 Hulladékkezeléssel foglalkozó térségi szolgáltatók A

szervezett

(kötelező)

folyékony

hulladékszállítást

jellemzően

vállalkozások,

önkormányzatok, magánvállalkozók, részben szakvállalatok végzik. Az egyes megyékben ezek a következőképpen alakulnak: Baranyában 20 db. vállalkozás és szakvállalat (víziközmű vállalat) valamint 28 magánvállalkozó végez szolgáltatást. Somogy megyében a vállalkozásokon belül a szakmai cégek nagyobb településekről szállítanak. Zöldfok Rt.: 24 település Kaposvári Városgazdálkodási Rt.: 9 település Dunántúli Regionális Vízgazdálkodási Rt.: 5 település Somogy Modus Kft.: 5 település

97

Tolna megyében a folyékony hulladék szállítást 40 vállalkozó végzi, melyből 24 db egyéni, 2 db önkormányzati (Iregszemcse és Zomba) és 14 db valamilyen közös vállalkozási forma, melyek az alábbiak: DC DUNAKOM Kft.

Paks

BONYKOM Kft.

Bonyhád

TOLNAVÍZ Kft.

Tolna

APARHANT Vízmű Kft.

Aparhant

Szabadság Szövetkezet

Györköny

Dél Tolna Kft.

Bátaszék

Doszpod Istvánné és Társa Bt.

Dombóvár

KÉTYI PARK Kft.

Döbrököz

Dombóvár és környéke Vízmű Kft.

Dombóvár

TERVEPO Kft.

Simontornya

Tóth és L. Kft.

Regöly

Tolna megyei Környezetvédelmi Kft.

Szekszárd

HOTIMIX Kft.

Döbrököz

Scarabeus Kft.

Szekszárd

4.1.2.2 Hulladék gyűjtése, szállítása, gyűjtési körzetek Baranya megyében 32 helyen fogadnak folyékony települési hulladékot. Ezek közül 12 db. szennyvíztelepi fogadó műtárgy, 20 db ürítőhely. A 7/a számú melléklet tartalmazza a beszállítási körzeteket, a beszállított folyékony hulladék mennyiségeket, valamint az ürítőhelyek alkalmasságára vonatkozó adatokat. A 7/b. sz. melléklet szerint Somogyban 44 helyen fogadták valamilyen módon a folyékony hulladékot. Az ismert lerakóhelyek közül 8 db nem fogadott folyékony hulladékot, ezek a következők:

1. Karád

5. Somogyszob 98

2. Bábonymegyer 3. Nagyberki 4. Kiskorpád

6. Gyékényes 7. Berzence 8. Csokonyavisonta

Ezen települések más lerakó/kezelő telepekre szállították hulladékjukat. Tolna megyében a folyékony hulladékok gyűjtési körzetét és a beszállított mennyiségeket részleteiben a 7/c. sz. melléklet mutatja. E szerint a megyében keletkező 139.615 m3 települési folyékony hulladékot 2001-ben 20 db ürítőhelyen helyezték el valamilyen módon, amelyből az ismereteink szerint 14 db megfelel a környezetvédelem jelenlegi előírásainak. 4.1.2.3 Települési folyékony hulladékok elhelyezése, hasznosítása, ártalmatlanítása Folyékony települési hulladékhasznosítás Somogy megyében van, ennek mennyisége 21.302 m3/év. Baranya megyében a 32 ürítőhely közül a 12 db. szennyvíztelepi fogadó műtárgy alkalmas a fogadásra, ártalmatlanításra. A folyékony hulladék fogadására alkalmas szennyvíztisztító telepek a következők: Dunaszekcső Harkány Himesháza Komló Máza Mohács Orfű Pécs Sásd Somberek Szigetvár Villány A sellyei szennyvíztelep rendelkezik szippantott szennyvíz fogadóműtárggyal, azonban túlterheltsége miatt jelenleg nincs a telepen fogadás. A 20 db ürítő különböző műszaki színvonalú, többnyire rendezetlen állapotú, mindenféle műszaki védelmet nélkülöző földmedence. Ezek megszüntetésre, rekultivációra várnak. 179 településről nem volt regisztrált folyékony hulladék elszállítás.

99

Somogyban a folyékony hulladékok nagy részét a szennyvíztelepi előkezelők/fogadók (91.697 m3), a közcélú ártalmatlanító-kezelő telepek /teraszos-kazettás telep 12 db/ (54.784 m3) kezelik, mezőgazdasági hasznosításra kerül 21.302 m3, a maradék 45.168 m3 egyéb módon kerül elhelyezésre. Somogyban elterjedtek a teraszos-kazettás kezelőtelepek, melyek vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező fizikai-biológiai kezelést megvalósító telepek. Ezek a következők: 1. Zamárdi 2. Szólád 3. Látrány 4. Kéthely 5. Osztopán 6. Kaposmérő

7. Kutas 8. Segesd 9. Csököly 10. Lábod 11. Barcs-Drávaszentes 12. Lakócsa

Homogyszentgyörgyön nyárfás kezelő-tisztító telep található. A szippantott szennyvizet is fogadni képes szennyvíztelepek a következők: Tab Marcali Böhönye Igal Kaposvár Siófok Ismert szennyvízürítő hely 16 db van, ezek: 1. Bábonymegyer 2. Tab 3. Karád 4. Szentgáloskér 5. Nagyberki 6. Kiskorpád 7. Somogyszob 8. Csurgó

9. Gyékényes 10. Berzence 11. Nagyatád 12. Simonfa 13. Kadarkút 14. Csokonyavisonta 15. Mágocs 16. Iharosberény

9 településen egyéb, nem ismert módon történik a folyékony hulladékok elhelyezése.

100

Tolna megyében a folyékony hulladékok nagy része szennyvíztelepi fogadókra/előkezelőkre kerül (84.696 m3). Ezek: Bátaszék, Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, Gyönk, Hőgyész, Őcsény, Paks, Simontornya, Szekszárd, Tamási, Tolna. A telepek fogadó kapacitását egyedül Dombóváron haladta meg kismértékben a beszállított mennyiség. Aparhanton létesült nyárfás tisztító, míg a regölyi BLG típusú szennyvíztisztító műtárgy Keszőhidegkút, Regöly, Szakály, Gyönk települések folyékony hulladékait fogadja. Pincehelyen

és

Závodon

teraszos-kazettás

telepek,

míg

Kakasdon,

Nagydorogon,

Pusztahencsén és Szedresen hagyományos ürítőhelyek fogadták a szippantott szennyvizeket. 25 településen az adatszolgáltatók szerint nincs folyékony hulladék elszállítás.

4.2


4.2.1 Hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzések A megkezdett és betervezett beruházások eredményeként a szennyvízközmű várható fejlettségi állapotát, a települési folyékony hulladékok 2008-ban várható elhelyezését tartalmazó térkép a 11/a, b, c számú mellékletben található. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programban (NTSZMP) előírtak szerint meg kell valósítani az abban előirányzott szennyvízberuházásokat. Ennek megfelelően előszöris ahol már kiépültek a tisztítókapacitások, el kell érni, hogy minél nagyobb arányban kössenek rá az ingatlantulajdonosok a hálózatra. A tervezésnél figyelembe vettük a 2001. óta időközben megvalósult, és a jelenleg folyamatban (építés alatt) lévő beruházásokat. Baranyában 2008-ra a keletkező szennyvíz mennyiségében – a népesség alakulását és a fogyasztási szokásokat figyelembe véve - nem várható változás. A megyében 24 településen van kiépített szennyvízcsatorna hálózat. Ezek közül 22 településen folyik kisebb-nagyobb mértékű csatorna fejlesztési beruházás. Ennek hatására az elvezetett szennyvíz mennyisége növekedni fog, míg a tengelyen elszállított folyékony hulladék mennyiségének kismértékű csökkenése várható. Ugyancsak csökken a településeken helyben maradó, szakszerűtlenül 101

elhelyezett szennyvíz mennyisége is. A közcsatornán elvezetett mennyiség a keletkező szennyvíz mennyiséghez viszonyítva 62 %-ról 74,5 %- ra nő, míg a tengelyen elszállított mennyiség 1 % alá esik. A helyben maradó mennyiség 37 %-ról közel 25 %-ra csökken. (A részletes adatok a 9/a. sz. melléklet tartalmazza) A

tengelyen

elszállított

szennyvíz

szakszerű

ártalmatlanításának

biztosítására

5

szennyvíztelepen – Beremend, Bóly, Sátorhely, Siklós, Szentlőrinc - szükséges szippantott szennyvíz fogadó-előkezelő műtárgyat létesíteni. Szükséges továbbá Vajszló térségében egy szippantott szennyvízkezelő, ártalmatlanító, elhelyező telep kiépítése a környék szennyvizeinek befogadására. (A beszállítási körzetek alakulását, a mennyiségeket és telepeket a 10/a. számú melléklet részletezi.) Somogyban 2008-ra a tengelyen elszállított folyékony hulladék mennyisége (99.571 m3) jelentősen lecsökken, mivel 72 db település csatornázottsága eléri a 100 %-ot. A 2001. évi állapothoz képest 53 %-al csökken az elszállított hulladék mennyisége. (A települési folyékony hulladékok 2008. éves mérlegét a 9/b. számú melléklet mutatja.) A térségben (Somogy) a következő szennyvízcsatornázási programok valósulnak meg: 1. Balatonlelle és Térsége:

Balatonboglár Balatonöszöd Balatonszemes Buzsák Fonyód Látrány Lengyeltóti

Ordacsehi Öreglak Somogybabod Somogytúr Somogyvár Szőlősgyörök Visz

2. Barcs és Térsége:

Babócsa Bélavár Bolhó Csokonyavisonta Drávagárdony Drávatamási Heresznye Istvándi

Kálmáncsa Katélyosdombó Komlósd Péterhida Rinyaújlak Somogyaracs Szulok Visz

3. Böhönye 4. Csurgó és Térsége:

Berzence Csurgónagymarton Gyékényes 102

Somogyudvarhely Zákány 5. Igal 6. Juta és Hetes települések 7. Kaposvár és Térsége:

Magyaregres Somogyaszaló Somogyjád Várda

8. Kéthely és Térsége:

Balatonberény Balatonfenyves Balatonkeresztúr Balatonmáriafürdő Balatonszentgyörgy Balatonújlak

Főnyed Hollád Somogyszentpál Szegerdő Tikos Vörs

Balatonföldvár Balatonszabadi Balatonszárszó

Kőröshegy Szántód Zamárdi

9. Marcali, Nikla, Csömend 10. Siófok és Térsége:

11. Somogyszob, Bolhás települések Csurgón szennyvíztelep bővítés is történik szippantott szennyvízfogadó kiépítésével, Barcson pedig új szennyvíztelep épül. 2008-ra 19 db szennyvízürítő/kezelő hely fogadja a folyékony hulladékot, figyelemmel a meglévő és új szennyvíztelepekre, a meglévő teraszos-kazettás telepekre (a szóládi megszüntetésre kerül), és a homogyszentgyörgyi nyárfás kezelő telepre. (A szennyvízürítő/kezelő helyek gyűjtési körzetét a 10/b számú melléklet mutatja be.) Tolnában fontos, hogy Pincehelyen és Nagydorogon 2008-ig kiépüljön a csatornahálózat a hozzá tartozó szennyvíztisztító teleppel és szippantott szennyvíz fogadó és előkezelő lehetőséggel együtt. A folyamatban lévő és tervezett beruházások eredményeként a csatornán elvezetett szennyvíz mennyisége 2008-ra (7.329.751 m3 ) 75 %-ra nő, míg a tengelyen elszállított folyékony hulladék mennyisége a 2001. évi 139.876 m3-ről 2008-ra 91.259 m3-re csökken. Legnagyobb változás

a

településen

eddig

nagyrészt

szakszerűtlenül

elszikkasztott

szennyvíz 103

mennyiségében történik, azaz a 2001. évi 4.448.477 m3-ről közel felére, 2008-ra 2.342.886 m3-re csökken. (A szennyvízürítő/kezelő helyek gyűjtési körzetét a 10/c. számú melléklet mutatja be.)

4.3


4.3.1 Meglévő térségi programok

2008-ben a keletkező települési folyékony hulladékok elhelyezése minden tekintetben meg kell hogy feleljen a hatályban lévő környezetvédelmi előírásoknak. Ennek alapján a tervidőszak végére a települési folyékony hulladékot, vagy a szennyvíztisztító telep kiegészítő, előkezelő műtárgyában, vagy külön e céllal létesült hasznosító-ártalmatlanító helyen kell elhelyezni. A tervidőszak alatt növelni kell a csatornázottságot a már jelenleg is csatornázott területeken. Be kell fejezni a jelenleg folyamatban lévő megkezdett beruházásokat. Baranya megyében meg kell építeni 5 szennyvíztisztító telep kiegészítő, előkezelő műtárgyát, valamint a jelenleg teljesen ellátatlan területrészen – Vajszló térségében – új, regionális kezelő, tisztító művet kell építeni. Somogy megyében a teraszos-kazettás telepeken műszaki védelem kerül kiépítésre. Csurgó a szennyvíztelep bővítésével, a települési folyékony hulladék fogadására is alkalmas lesz. (fogadó kapacitása: 80 m3/d) Barcson az új szennyvíztelephez szippantott szennyvízfogadó kiépítése szükséges. Homokszentgyörgyön a nyárfás terület növelése (kapacitásbővítés) szükséges a keletkező folyékony hulladék elhelyezésére. Tolna megyében a még pénzügyileg a lakosság részéről elfogadható szállítási távolságokat is figyelembe véve 2008-ban legalább 19 gyűjtési körzet kialakítását tartjuk szükségesnek, melyet a 10/c. számú mellékletben mutatunk be. Ahhoz, hogy a 2008-ra felvázolt célkitűzések megvalósuljanak, az alábbi fejlesztések megvalósítását tartjuk szükségesnek:

104

Új beruházásként Pincehely, Nagydorog településeken meg kell valósítani a szennyvízművet, a szükséges települési folyékony hulladék előkezelő műtárggyal együtt. Szedresen a megvalósult szennyvíztisztító telepen folyékony hulladék előkezelő műtárgyat kell építeni.

4.3.2 Korszerűtlen létesítmények bezárása, rekultivációja Az egyéb, nem ismert módon történő folyékony hulladék elhelyezését meg kell szüntetni, az illegális hulladéklerakókat fel kell számolni, rekultiválni. Baranyában 29 db hagyományos ürítőhelyet kell rekultiválni. Somogyban a szóládi teraszos-kazettás kezelőtelep bezárása indokolt a telep műszaki állapota, valamint alulterheltsége miatt. Szólád körzetében a Balaton parti települések csatornázottak, ezért a kevesebb mennyiségű folyékony hulladékot Látrányba célszerű szállítani. Tolnában Pincehely, Závod településeken lévő teraszos-kazettás rendszerű elhelyező telepek környezetvédelmi felülvizsgálata folyamatban van, a telepek működése vízminőség -védelmi szempontból kifogásolható, rekultivációjuk szükséges. Ugyancsak rekultiválni kell Kakasd, Nagydorog, Pusztahencse, Szedres községek területén lévő hagyományos ürítőhelyeket.

105

Veszélyeztetett környezeti elem S.sz.

Település

Baranya megye 1 Abaliget

Érz. Besorolás

Nyilvántartási rendszer

Ürítőhely kialakítása

Működő/ Felhagyott

Talaj

A

Aszf

M

Ászf

2 db ürítő medence 3 db medence 2 db medence 2 db ürítő medence 2 db ürítő árok 3 db medence

3

Bikal

B

4

Egerág

C

5

Endrőc

B

Aszf

6 7

Felsőszentmárton Geresdlak

A C

FAVI

8

Gyöngyösmellék

B

9 10

Helesfa Homorúd

C A

Ászf

11 12 13

Hosszúhetény Lippó Lovászhetény

A C A

-

14

Mágocs

B

Ászf

15

Magyarbóly

C

16

Nagydobsza

C

17

Nagynyárád

C

18

Nagypeterd

C

19

Olasz

C

-

Favi+Ászf

3 db medence 1 db árok 2 medence 3 db medence 4 db medence 2 db medence 3 db medence 1 db medence 3 db medence 1 medence

Megszüntetés javasolt időpontja

Tervezés

Rekultiváció

Útóellenőrzés

+

2008

1.000

25.000

500

M

+

2007

1.200

32.000

800

M

+

+

2006

1.000

25.000

500

M

+

+

2008

1.200

25.000

500

+ +

+

M

2007

1.200 1.000

25.000 25.000

M

+

+

2006

1.200

32.000

800

F M

+ +

2005 2007

1.000 1.200

20.000 25.000

500 500

F M M

+ + +

+

2005 2006 2007

1.000 1.000 1.200

20.000 20.000 36.000

500 500 1000

F

+

2005

1.400

32.000

800

M

+

2006

1.000

25.000

500

M

+

2006

1.200

32.000

800

F

+

2005

800

20.000

500

2006

1.200

32.000

800

2007

1.000

25.000

500

M M

Talaj-víz

Megszüntetés költségei (e. Ft)

+ +

106

Veszélyeztetett környezeti elem S.sz.

Település

20

Sellye

Érz. Besorolás B

21

Siklós

B

FAVI

22 23

B C

-

24 25

Somberek SomogyhásságyKishásságy Szederkény Szentlászló

26

Szentlőrinc

B

27

Vajszló

B

FAVI

28

Véménd

C

Favi

29

Vókány

A

Somogy megye 1 Bábonymegyer 2 Berzence 3 Csokonyavisonta 4 Csurgó



FAVI

3 db medence 2 db árok+1 db földmedence 2 db árok 1 medence

C C

A B A

5

Gyékényes

A

6 7

Iharosberény Kadarkút Karád

B

Működő/ Felhagyott M

Talaj

Talaj-víz

+

M

+

F F

5 db árok 2 db medence 3 db medence 3 db medence 2 db medence 2 db medence

6.000 m2 4 db medence 2 db medence

Megszüntetés költségei (e. Ft) Tervezés

Rekultiváció

Útóellenőrzés

+

Megszüntetés javasolt időpontja 2007

1.400

32.000

800

+

2006

1.400

36.000

1000

+ +

2006 2005

800 800

25.000 20.000

500 500

M M

+ +

2008 2007

1.200 1.000

25.000 25.000

500 500

M

+

+

2007

1.200

32.000

800

M

+

+

2007

1.400

36.000

1.000

M

+

2006

1.000

28.000

800

M

+

2006

1.000

25.000

500

M F M

+ + +

2007 2005 2004.10.30

1.000 800 1.200

20.000 10.000 20.000

800 500 1.000

M

+

2004.10.30

1.000

15.000

600

1905.06.29

800

15.000

500

2005

800

10.000

500

M F

+

+

107

Veszélyeztetett környezeti elem S.sz. 8

Település

9 10 11 12 13

Kiskorpád Nágocs Nagyatád Nagyberki Simonfa Somogyszob Szentgáloskér

14

Tab

Tolna megye 1 Tolnanémedi

Érz. Besorolás B



Működő/ Felhagyott F M

Talaj

Talaj-víz

Megszüntetés költségei (e. Ft)

Megszüntetés javasolt időpontja 2005 2007

Tervezés

Rekultiváció

Útóellenőrzés

800 800

12.000 12.000

500 500

2006 2006 2006 2007

1.000 1.000 1.000 1.000

12.000 10.000 10.000 12.000

500 500 500 500

Favi

B 2 db medence

F F F M

Favi

2.38. sz. táblázat: A települési folyékony hulladékok korszerűtlen létesítményei, rekultivációjuk ütemezése és költségei

108

4.4

Cselekvési program tervezett időrendje és költségei

A települési folyékony hulladékok elhelyezésével kapcsolatos költségek az NTSZMP-ben kerültek előirányozásra.

Intézkedés Baranya megye 5 db. szippantott szennyvízfogadó kiépítése 120-150 m3/d kapacitással 1 db. 50-100 m3/d kapacitású szippantott szennyvíz kezelõtisztító elhelyezõ telep létesítése Somogy megye 2 db. szippantott szennyvízfogadó kiépítése

Megvalósul Megvalósítás ás ideje költségigénye 200 mill. Ft

Közremûködõ szervezetek

DDVIZIG, DDKVF, helyi önkormányzatok leendõ 100 mill. Ft NTSZTMP üzemeltetõk

Kezdeményezõ szerv

5*20mill Ft NTSZTMP 2003-2008.

helyi önkormányzatok

40 mill. Ft

2003-2005.

Tolna megye 3 db. szippantott szennyvízfogadó kiépítése

Pénzügyi kerete

2003-2008

DDVIZIG, DDKVF, helyi 40 mill. Ft NTSZTMP önkormányzatok leendõ üzemeltetõk 60 mill Ft KDVIZIG, KDKVF, helyi 3*20 mill Ft NTSZTMP önkormányzatok leendõ üzemeltetõk

helyi önkormányzatok KvVM


Régió Felhagyott ürítőhelyek rekultivációja

2005-2008 1.000 mill Ft

KDVIZIG, KDKVF, helyi NTSZTMP önkormányzatok leendõ üzemeltetõk

DDKVF KDKVF

109

5 Kommunális szennyvíziszap 5.1


Baranya megyében működő 23 db szennyvíztisztító telepen képződő szennyvíziszap mennyisége 2001-ben 18109 t, szervesanyag tartalma 3330 t volt. (A részletes adatokat a 12/a sz. melléklet tartalmazza) Somogy megyében 2001-ben működő 13 db szennyvíztisztító telepen 113.848 t szennyvíziszap keletkezett, melynek szárazanyag tartalma 3.650 t volt. (12/b. sz. melléklet) Tolna megyében 2001-ben a működő 21 szennyvíztisztító telepen 40.544 m3 szennyvíziszap keletkezett, melynek szárazanyag tartalma 1956 t volt. (12/c. sz. melléklet)

5.1.1 A települési szennyvíziszap kezelésének és elhelyezésének gyakorlata Baranya megyében a szennyvíziszap kezelés általános gyakorlata a gépi víztelenítés. 2001-ben a keletkező szennyvíziszapok kevesebb, mint 5 %-át komposztálták, majd hasznosították a mezőgazdaságban. A víztelenített szennyvíziszapok több, mint 95 %-át a települési szeméttelepeken lerakják. 2001-ben Somogy megyében 113.848 t szennyvíziszapot szállítottak el a 13 db települési szennyvíztisztító telepről, amelyből mezőgazdasági elhelyezésre injektálással 86.200 t, komposztálással 20.088 t került, 7.560 t iszapot egyéb módon (hulladéklerakóban) helyeztek el. Az injektálással hasznosított iszap a keletkezőnek 76 %-a, a komposztálásra kerülő iszapmennyiség pedig 18 %. A keletkező szennyvíziszap szervesanyag tartalma 3.650 t. Tolnában a szennyvíziszap hasznosítása megoldott volt, hiszen a teljes mennyiség mezőgazdasági hasznosításra került. 27.229 m3 szennyvíziszapot injektáltak (Szekszárd), míg a fennmaradó többi részt helyben, vagy másik telepre átszállítva komposztáltak.

110

5.2


5.2.1 Hulladékhasznosítási célkitűzések Az alapvetően elérendő cél a szennyvíztelepi iszapok minél nagyobb arányú talajerővisszapótláskénti (injektálás, komposztálás) hasznosítása a mezőgazdaságban. Baranya megyében a csatornázási beruházások hatására a közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyiség növekedésének, valamint a folyékony hulladékok szennyvíztelepi fogadásának és kezelésének eredményeképpen a települési szennyvíziszapok mennyisége 2008-ra 23837 t/év mennyiségre, szervesanyag tartalma 4818 t/év-re növekszik. Cél, hogy 2008-ra a teljes keletkező szennyvíziszap mennyiségének 24,5 %-át komposztálás után hasznosítsák. A pécsi szennyvíztelepen képződő 4232 t/év (9 %) iszapmennyiség mintegy 50%-át granulálni kell és így közvetlenül felhasználható, kiszórható a mezőgazdasági területen. A fennmaradó 67,5 %-ot továbbra is a szeméttelepeken helyezik el. (Adatok a 13/a számú mellékletben találhatók) Somogy megyében 2008-ban a szennyvíziszap mennyisége a csatornázottság növekedésének következményeként eléri a 169.900 t, amely mintegy 49 %-os növekedést jelent. A tervidőszak végére injektálni kell mintegy 108.160 t, ami a keletkezett mennyiség cca 64 %a. Ez összességében az injektálás 25 %-os növekedését jelenti. A szennyvíziszap teljes mennyiségéből 61.740 t-t komposztálni kell. Ez 207 %-os növekedést jelent 2001-hez képest. Ily módon a komposztálással hasznosított iszap mennyisége a teljes mennyiség 36 %-a lesz. Az iszap lerakással történő elhelyezését meg kell szüntetni. (Az adatokat részletesen a 13/b sz. melléklet tartalmazza.) Tolna megyében a jelenleg folyamatban, vagy próbaüzem alatt lévő szennyvíztisztító telepek esetében is komposztálást követő mezőgazdasági hasznosítás a cél. A 2008. év végére megvalósuló beruházások eredményeként mintegy 48.254 m3, 3045 t szárazanyag tartalmú iszap keletkezése várható összességében a megyében. A Szekszárdon keletkező iszap egy része továbbra is a jelenleginek megfelelően injektálásra, míg a többi komposztálásra kerül. A fejlesztés költségei az NTSZMP-ben jelennek meg. (Adatok a 13/c számú mellékletben találhatók) 111

5.3


5.3.1 Regionális hulladékkezelő rendszer kialakítása Baranya megyében 2 db regionális – Bóly és Sellye térségében - és 4 db helyi hasznosítású komposztálótelep megépítésére van szükség. Ezek részben már meglévő, vagy folyamatban lévő létesítések (terv szinten). Somogy megyében ahhoz, hogy Csurgó és Barcs térségében keletkező szennyvíziszapok elhelyezése hosszútávon megoldódjon, 1-1 db korszerű komposztáló telepet szükséges létesíteni. (Barcson kb 50 m3/d, Csurgón 30 m3/d kapacitással)

5.4

Cselekvési program tervezett időrendje és költségei

5.4.1 Lehetséges források Intézkedés Baranya megye 2 db. regionális komposztáló telep létesítése ill kialakítása 4 db helyi komposztáló telep létesítése Somogy megye 2 db komposztáló telep létesítése Tolna megye 2 db komposztáló telep létesítése

Megvalósulás ideje

Megvalósítás költségigénye 400 mill Ft 2*100 mill. Ft

2003-2008. 4*50 mill Ft

Pénzügyi kerete

Közremûködõ szervezetek

Kezdeményezõ szerv

DDVIZIG, DDKVF, helyi helyi önkormányNTSZTMP önkormányzatok zatok leendõ üzemeltetõk

100 mill Ft

2003-2005. 2*50 mill Ft

DDVIZIG, DDKVF, helyi NTSZTMP önkormányzatok leendõ üzemeltetõk


100 mill Ft

2003-2008. 2*50 mill Ft

KDVIZIG, KDKVF, helyi NTSZTMP önkormányzatok leendõ üzemeltetõk


112

6 Építési, bontási és egyéb inert hulladékok 6.1

Jelenlegi helyzet

Az építési és bontási hulladékok alatt egyfelől az inert tulajdonságú építési- bontási hulladékokat, másfelől az útépítések, - felújítások során képződő aszfalt hulladékot értjük. 6.1.1 Inert hulladékok Az inert hulladékok keletkezéséről pontos információink nincsenek. Mennyiségét a régió inert-, és kommunális hulladéklerakóiban deponált mennyiség alapján becsülhetjük. A dél-dunántúli régió egészét tekintve jelenleg kettő inert hulladéklerakóról van tudomásunk. Ezek főbb adatai az alábbi táblázatban láthatóak.

Létesítmény Kezelt hulladék mennyisége Helyszín

Tevékenység típusa


kapacitása A régión

gödör

építési,

100 %

bontási törmelék porcelán hull.

100 % (32.000 m3/év ≈ 51.000 t/év)

téglagyári

építési,

Volt

inert hulladék lerakás

belülről Pécs I. Pécsváradi u.1. (Quartz Kft. homokbánya )

jelenlegi

A régión

Külföldről

kívülről

importált

-

-

1 millió m3

-

-

20.000 m3

Siklós

113

(1000 m3/év ≈ 1800 t/év)

bontási törmelék

zat

inert hulladék lerakás

Önkormány-


2.38. sz. táblázat: Inert hulladék lerakók

A QUARTZ Kft lerakója működési engedéllyel rendelkezik. A jelenlegihez hasonló beszállítási ütemet feltételezve legalább 20 évre biztosított az inert hulladék lerakás. A jövőben regionális inert hulladék lerakóként működhet. A siklósi Önkormányzat tulajdonában levő volt téglagyári agyaggödör belterületen van, ezért terepszintig történő feltöltése és rekultivációja után iparterületként hasznosul. A lerakókon túlmenően az alábbi jelentősebb inert hulladék lerakásokról van tudomásunk. A balatonboglári Önkormányzat inert hulladékok elhelyezésére szolgáló “gödre” az M7-es út nyomvonalába esik, ezért ezt két éven belül fel kell tölteni. A Rumpold-Marcali Kft. kommunális lerakója (Marcali) évi 15.000 t inert hulladék lerakási technológiában történő felhasználására feljogosító engedéllyel rendelkezik Hasonló engedéllyel rendelkezik a Biokom Kft. kökényi lerakója is, ahol évente körülbelül 10.000 t inert hulladékot raknak le, illetve használnak fel. A fentieken túl a régió szinte mindegyik kommunális lerakójában deponálnak inert hulladékot. Ennek mértékéről 2002. év tavaszán lezajlott, a 3 megye valamennyi hulladék-lerakóját érintő PHARE-felmérés alapján alkothatunk képet, illetve végezhetünk becsléseket. Ezek szerint a lerakókra éves viszonylatban összesen kb. 510.000 m3/év inert hulladékot helyeznek el. Ezen mennyiség még kiegészül a már említett lerakási kapacitásokkal. Összesen évi 560 m3/év (970 kg/fő) lerakott inert hulladék mennyiséggel számolhatunk.

114

Ezen számítási mód számos bizonytalansági tényezőt hordoz magában (a lerakott mennyiség, és az inert hulladék arányának becslése), ezért a valós állapot közelítéséhez használhatjuk az extrapolációs eljárást is. Ha pl.Siklós város inert hulladéklerakójában deponált mennyiséget vetjük össze a lakosság számával (ismerve, hogy e lerakóba kizárólag a város inert hulladékát rakják le), a régió egészére vetítve 262 kg/fő keletkezési mennyiséget kapunk. A tényleges adat feltehetőleg a két számadat között található. Ugyanakkor a keletkező mennyiségnek csak bizonyos hányada jelenik meg a lerakókban. Minden bizonnyal nem elhanyagolható mennyiséget használnak fel építkezések, valamint különféle tereprendezések során, és jellemzően kistelepüléseken útalapként is. A régióban az egyéb inert hulladékok közül a vasúti pályatestek használt, kicserélt kavicságy keletkezik a legnagyobb mennyiségben (évi 12 000 t), de ennek egy része rostálás után újból felhasználható, a többit építőipari adalékanyagként értékesítik. Értékesíthető, hasznosítható hulladék az évi 2 400 tonna téglatörmelék is. Ezt az ország legnagyobb téglagyárában Bátaszéken ezt már - őrlés után – az alapanyagba keverik vissza. 6.1.2 Aszfalt hulladék Az aszfalt hulladék mennyiségének becsléséhez kiindulási alapként az aszfaltkeverő üzemek kapacitásait vehetjük figyelembe, hiszen a kapacitások maximálisan 10%-ig lehetőség van (minőségtől függően) aszfalthulladék hozzákeveréséhez is. Ezek szerint a régió éves aszfalthulladék feldolgozó kapacitása közel 5.000 t. Ami kiegészül még a kátyúzásokhoz használt kisebb mobil aszfaltozó berendezések kapacitásaival is, ami néhány száz tonnára tehető. Ezen kapacitások nagyjából és egészében lefedik a keletkező mennyiséget, az újrahasznosítási aránya magas (>90%). A régió főbb aszfalthulladék újrahasznosítói: STRABAG Kft (Pécs), Somogy Aszfalt Építő Kft. (Kaposvár), MASZ Kft (Pécs, Kaposfüred), Mecsek Aszfalt Kft. (Pécs), EGUT (Kaposvár), DEBMUT (Magyarszék), Tolna Megyei Állami Közútkezelő KHT (Szekszárd), Pécsi Bagira Bt. (mobil aszfaltfeldolgozó).

115

A keletkező mennyiség a mélyépítőipar mindenkori megrendelés állományától függ, az előre nem tervezhető.

6.2


Mind az inert, mind az aszfalt hulladék vonatkozásában általánosságban elsődleges célként a hasznosítási arány növelése fogalmazható meg, és annak megvalósítása, hogy lehetőleg csak a nem hasznosítható inert hulladék kerüljön lerakóban ártalmatlanításra. Fontos kérdés emellett az illegális hulladéklerakás visszaszorítása, és a legális ártalmatlanítás lehetőségének megteremtése.

6.3


Az illegális lerakás felszámolásában, és visszaszorításában komoly feladat hárul az önkormányzatokra, akiknek - amennyiben önkormányzat tulajdonában lévő területről van szó –

intézkedni

kell

az

elhagyott

hulladék

elszállításáról,

és

az

illegális

lerakás

megakadályozásáról. Feltehetőleg számottevő inert hulladék felhasználást tesznek lehetővé az elkövetkező években a lerakók bezáráshoz kapcsolódó tájba illesztő, illetve rekultivációs munkálatok. Az ehhez szükséges inert hulladék mennyiségi megítélése jelenleg nem lehetséges. Erre, valamint az inert hulladék időben és területileg egyenetlen keletkezési jellegére tekintettel

megoldásként

kínálkozik

mobil,

vagy semi-mobil

inert

hulladékkezelő

berendezések alkalmazása. Stacioner kezelő létesítménnyel magasabb feldolgozottsági fokot, ezáltal magasabb minőségi követelményeknek megfelelő építési alapanyagot lehet előállítani, de ennek telepítése csak urbanizáltabb, jelentősebb iparral és építési kapacitással rendelkező térségekben várható.

116

Kifejezetten inert hulladék lerakására szolgáló lerakó 2 db működik a régióban, de hosszabb távon – a kapacitások figyelembevételével - mindössze egy inert hulladéklerakóval számolhatunk (Quartz homokbánya Pécs), így új térségi lerakók létesítése indokolt.

6.4

Intézkedés

Becsült költségek és ütemezés Megvalósí- Megvalósítás tás ideje

Pénzügyi

Közreműködő

Kezdeményező

költségigénye

kerete Önkormány-

szervezetek

szerv

Nem

zati

Civil

tervezhető

költségvetés

szervezetek

Illegális hulladéklerakás

Folyamatos

megszüntetése Pályázati

Inert hull. lerakók

2007

100 millió Ft

létesítése

támogatás önkormányzat

Önkormányzatok, szakhatóságok

Mobil

költségvetés Pályázati

hasznosító

támogatás

Önkormány-

Önkormány-

zatok,

beszerzése,

zati

szakhatóságok

működtetése

költségvetés Ispa,

berendezések

2005-2007

240 millió Ft

Hulladéklerakók rekultiválása

2005-2008 nem ismeretes

Kohéziós Alap Önkormányzat saját forrás

Önkormányzatok, szakhatóságok

Civil szervezetek, hatóságok

Önkormányzatok

Szolgáltatók

Önkormányzatok

117

III Veszélyes hulladékok 1 Jelenlegi helyzet 1.1

A

tervezési

területen

keletkező

veszélyes

hulladékok

mennyisége A veszélyes hulladék információ rendszer (HAWIS) adatbázisa szerint a Dél-dunántúli Régióban 2001-ben mintegy 51.000 tonna veszélyes hulladék keletkezett, ami az előző évhez képest mintegy 30 %-os csökkenést jelentett.

A keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége (t) Év Baranya Somogy Tolna 1997 467199 14396 13746 1998 54206 17516 11030 1999 51969 17233 17395 2000 45269 14809 13240 2001 26896 16237 7767

Összesen 495341 82752 86597 73318 50900

Adatok forrása: HAWIS

3.1. sz táblázat A régióban keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége A folyamatos csökkenés főként a gazdasági szerkezet átalakulásával (pl. a bőrgyártás volumenének csökkenése), és kisebb részben a hulladékszegény technológiák térhódításával magyarázható. Az 1997-es kimagasló értéket az akkor veszélyes hulladéknak tekintett erőművi salak és pernye okozta. A jogszabályi változás miatt ez a hulladék kikerült a veszélyes hulladékok köréből.

Ágazat Hulladékipar (Szennyvíz-hulladék kezelés) Húsipar

Hulladék (t) 14.303 12.479

118

Szolgáltatások Mezőgazdaság Uránbányászat Fa és bútor Egyéb iparágak (újrafeldolgozás kivételével) Villamosipar Egészségügy Kőolaj- és f.gáz szolg. Olajfinomítók Élelmiszeripar (húsipar kivételéve) Bőr Bányászat Vegyszerek és vegyipari termékek Egyéb kohászat Műanyag és gumi Nyomtatás és könyvkiadás Vízellátás Egyéb bányászat (mészkő) Textil Építőipar Halászat Gőzszállítás Erdészet Papírpép és papír Gyógyszeripar Szén Alumímiumipar Gáz

6.293 4.565 3.505 2.052 2.003 1.235 1.183 1.182 715 535 257 254 73 71 63 44 16 15 15 15 13 8 2 2 2 0 0 0


3.2. sz táblázat: A régióban keletkezõ veszélyes hulladékok mennyisége ágazatonként A 2000 és 2001 év Baranya megyei adatainak csökkenését nagyrészt két jelentős hulladék kibocsátó termelésének visszaesése okozta. 2001-ben a bőrgyártással foglalkozó szervezetek gazdasági okok miatt jelentősen csökkentették termelésüket, míg a húsipari szféra hulladékainak jelentős részét átszervezéssel “kivitte” a megyéből és a régióból is.

119

50 00 00 45 00 0 0 40 00 00 35 00 00 3 00 00 0 2 50 00 0 20 0 00 0 1 50 00 0 1 00 00 0 50 00 0

Össz e se n T ol na

0

Som ogy

1 9 97

1 99 8

B a ra nya

1 99 9

20 00

20 01

3.1. sz. diagram: A régióban keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége

Somogy és Tolna megyék vonatkozásában egyértelmű tendenciák nem jelentkeztek. A 2000 évi alacsony értékek elsősorban a jelentős hulladék-kibocsátó húsipari vállalkozások termelésének visszaesésével magyarázható. A régió ágazatonkénti hulladék mennyiségeinek vizsgálata során látható, hogy a legtöbb veszélyes hulladék a kapcsolódó tevékenységként jelentkező “hulladékkezelés”, valamint a húsipar területén keletkezett. Ehhez az ágazathoz tartoznak a nagy mennyiségű vágóhídi hulladékok, az emberi fogyasztásra alkalmatlan állati testrészek. Térségünkre az ipari tevékenység nem jellemző, valójában működő nehézipar egyáltalán nincs, könnyűipar is gyenge. Nagy számban és jelentős hulladéktermeléssel működnek viszont különböző szolgáltatók. Rangsor elején található továbbá a mezőgazdaság az állati eredetű hulladékok révén és az uránbányászat, amely 2001-ben már csupán a tevékenység felszámolása során keletkező hulladékok miatt került az élre.

120

Az energiaszektorban történt változások miatt a régióban a villamos energia termelése is elmaradt a korábbi évek gyakorlatától, és így az erőműben keletkező veszélyes hulladékok mennyisége is csökkent. A korábban meghatározó volumenű bőrgyártási tevékenység jelentősen visszafejlődött, de az ott keletkező – hulladékiparnál jelentkező - krómos szennyvíziszap mennyisége még mindig igen jelentős.

121

Kód 01 02 05 10 1120 12 14 15+16 151 17+18 19 20+36 21 22 23 1001+1002 25 244 24 2742 27 26+28+29+31+32+33+34 +35 40 402 403 41 45 50+51+52+55+60+63+64 +71+72+74+80+93 90+5157+3720 85 Összesen

Ágazat Mezőgazdaság Erdészet Halászat Bányászat Kőolaj- és f.gáz szolg. Uránbányászat Egyéb bányászat (mészkő) Élelmiszeripar (húsipar kivételéve) Húsipar Textil Bőr Fa és bútor Papírpép és papír Nyomtatás és könyvkiadás Olajfinomítók Szén Műanyag és gumi Gyógyszeripar Vegyszerek és vegyipari termékek Alumímiumipar Egyéb kohászat Egyéb iparágak (újrafeldolgozás kivételével) Villamosipar Gáz Gőzszállítás Vízellátás Építőipar Szolgáltatások Hulladékipar Egészségügy

Veszélyes hulladék keletkezés 2001-ben a Dél-dunántúli Régióban * 11 12 13 14 17 18 19 31 35 51 52 53 54 55 57 58 59 91 0 0 4362 0 0 0 0 0 10 0 0 130 61 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 13 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 252 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1006 0 0 0 0 176 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3500 4 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 5 0 1 0 18 1 0 0 0 0 0 5 12474 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 2 0 0 0 8 4 0 0 0 0 0 0 3 155 0 0 0 0 1 80 0 0 2 9 7 0 0 0 0 0 0 1978 0 0 0 0 0 0 0 1 14 58 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 8 0 8 28 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 715 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6 0 0 0 21 33 0 0 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 4 11 21 0 0 34 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 28 0 0 0 0 43 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

6 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

13 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

529 225 223 200 1 8 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 10 1 0 1 0 0

0 0 0 0 0 0

553 252 1224 1 0 0 8 0 4 0 8 6

0 31 68 0 0 43 319 0 0 60 0 0 0 146 17239 2147

0 0 0 0

0 0 0 0

0 12 291 4 33 24 5434 53 0 6905 2 0 0 2 4068 2 0 2 15 0 28 0 420 7 0 8735 568 317 274 164 16313 483

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

2 1 0 0 0 0

0 11 1 0 0 1795 0 0 3 8 11 1840

0 0 0 0 0 0 0 509 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

97 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Össz. 4565 2 13 254 1182 3505 15 535 12479 15 257 2052 2 44 715 0 63 2 73 0 71

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

2003 1235 0 8 16 15

1 330 0 0 1167 0 0 0 648 1 2006 648

6293 14303 1183

0 0 0 0 0 0

94

Adatok forrása: HAWIS * Az oszlopok számozása a 102/1996 (VII. 12.) sz. Kormányrendelet szerinti VH kódszámok első két számjegye

3.3. sz táblázat: A régióban keletkezõ veszélyes hulladékok mennyisége ágazatonként 122

50900

Fő és alcsoport neve növényi eredetű olajok hulladékai növényi és állati eredetű zsíradékok hulladékai vágóhídi hulladékok állati hullák és testrészek nyersbőr és állati szőr (prém) hulladékok bőrcserzési hulladékok (a cserzéshez használt vegyi anyagok kivételével) bőrkikészítési és felhasználási hulladékok 1. növényi és állati eredetű hulladékok összesen kohászati salakok és porok tüzelőberendezésekből származó égetési maradékanyagok egyéb szilárd ásványi eredetű hulladékok ásványi eredetű iszapok nehézfémek- és vegyületeik hulladéka akkumulátorok, szárazelemek 2. ásványi eredetű hulladékok összesen galvániszapok egyéb oxid-, hidroxid hulladékok sók gyártásából és felhasználásából származó hulladékok hulladék savak hulladék lúgok tömény oldatok hulladékai növényvédőszerek, rovarírtószerek hulladékai faanyagvédőszerek, és égéskésleltető szerek hulladékai gyógyszerkészítmények hulladékai ásványolajipari és szénfeldolgozási termékek gyártásából és felhasználásából származó hulladékok ásványolaj eredetű zsírok és viaszok hulladékai ásványolaj termékekből készült elegyek és diszperziók hulladékai ásványolajat, vagy ásványolaj terméket tartalmazó iszapok ásványolajipari és szénfeldolgozás, felhasználás egyéb hulladékai halogént(de PCB-t, PCT-t nem) tartalmazó szerves oldószerek és keverékek halogénmentes szerves oldószerek és -keverékek gyártásából és felhasználásából származó hulladékok szerves oldószer-közegű szuszpenziók festékek, lakkok gyártásából és felhasználásából származó hulladékok ragasztóanyagok, kittek és gyanták gyártásából és felhasználásából származó hulladékok polimerizált, megszilárdult műanyagipari hulladékok polimer-diszperziók és polimer-oldatok hulladékai textilhulladékok és iszapok laboratóriumi vegyszermaradékok és -hulladékai felület aktív anyagok és mosószerek hulladékai desztillációs maradékok (üstmaradékok) tartályban tárolt felhasználatlan gázok egyéb vegyi hulladékok 3. kémiai átalakításból származó hulladékok összesen háztartási és intézményi hulladékok összesen szennyvíziszapok korházak és más egészségügyi intézmények hulladékai 4. települési, intézményi hulladékok összesen mindösszesen

Baranya

Somogy

Tolna

Régió

99 5 898 2 156 718 6 905 1 290 17 066 4 1 13 6 22 165 211 2 2 85 4 5 32 81 0 3

4 36 5654 1626 0 0 12 7 332 271 0 4 1020 6 300 1601 91 10 0 149 1 64 41 1 1

3 1 875 875 0 0 156 1 910 101 0 0 911 1 70 1083 9 79 40 6 1 12 31 0 1

7 136 12427 4 657 718 6905 1458 26 308 376 1 17 1937 29 535 2895 102 91 125 159 7 108 153 1 5

5 774 1 110 775 297 4

3975 1 272 891 30 20

1122 0 41 553 2124 1

10871 2 423 2219 2451 25

32 5 108

19 1 165

34 0 73

85 6 346

14 1 1 0 3 5 1 523 1 4 8872 1 19 422 442 26 591

46 2 1 18 5 1 0 3 4 5812 2 1687 148 1837 16 582

4 0 1 0 0 0 0 0 0 4132 1 521 80 602 7 727

64 3 3 18 8 6 1523 4 8 18816 4 2227 650 2881 50 900

Az adatok forrása: HAWIS

3.4.sz táblázat: A veszélyes hulladékok fajtái fő- és alcsoportonkénti bontásban 123

1.2

Hulladékok fajtái (t/év)

A 3.4.sz táblázat jól mutatja, hogy a régióban a növényi és állati eredetű hulladékok csoportja a keletkezett összes mennyiség 51 %-át teszik ki. Baranya megyében 63 %, de nem sokkal marad el tőle Somogy megye sem (44 %). Tolna megye ilyen jellegű hulladékai nem kiugró értékűek, bár a szekszárdi húsipari vállalkozások gyenge termelése mellett, a kis vágóhidak működésének köszönhetően 7 % arányban hozzájárultak a kialakult értékhez. Ezek a hulladékok működő húsipari kis és nagy vállalkozások, valamint a bőrgyártási tevékenységek során keletkeznek. A vágóhídi hulladékok a két megyében közel azonos mennyiségben keletkeztek, de Baranya megye bőrgyártási tevékenysége miatt (amely bár töredéke az előző éveknek) nagyobb arányban szerepel ebben a csoportban. Az állati hullák és testrészek a növényi és állati eredetű hulladékok csoportjában 17,7 %-ot képviselnek. Megyei eloszlásuk szintén nagyon változó, tendenciáját tekintve a vágóhídi hulladékokkal azonos. Ártalmatlanításuk és hasznosításuk is a vágóhídi hulladékokkal megegyező. A Tolna megyében található simontornyai bőrgyár felszámolás alatt van. Működő tevékenysége nincs, hulladékok nem keletkeznek, ám a korábbi évekből jelentős veszélyes hulladék készlet van felhalmozva. Ezek a mennyiségek nem a “hátrahagyott” veszélyes hulladékok között szerepelnek, mert a felszámolás végéig – igaz nagyarányú állami támogatással - de remény van azok ártalmatlanítására. (A 2002 évi KAC Országos Környezeti Kármentesítési Program Költségtervében a Simontornyai Bőrgyár Rt

“Fa ” részére

szeptember 25 -vel előirányzott keretet kapott tényfeltárásra.) Korábban 352 tonna lakk és festékiszap, 11,5 tonna vegyszermaradék ártalmatlanítása történt meg, míg a jövőben 260.000 m3 bőrmeszezési iszap, 100-150 tonna bőrhulladék (mára már nem veszélyes hulladékok), 56 tonna savhulladék, valamint 150 tonna vegyes veszélyes hulladék sorsáról kell gondoskodnia a felszámolónak.

124

Somogy megye jellemző hulladéka még az ásványi eredetű iszap, amely csaknem teljesen a Rotary Kft. tevékenységéből, szénhidrogén kutató fúrások végzése során keletkezik. Az akkumulátorok és szárazelemek vonatkozásában jelentős eltérés mutatkozik a régión belül. A korábban Kaposváron működő Perion Akkumulátorgyár telephelye 2000 évben megszűnt, a keletkező akkumulátorok az ERECO MÉH hálózatával, valamint a hozzá hasonló vállalkozások segítségével gyűjthetők be. A Baranya megyében működő Battery Akkumulátor Nagykereskedés kiterjedt hálózatával majdnem teljesen lefedi ezt a piacot. A fáradt olajok a keletkező veszélyes hulladékok jelentős részét képviselik. A régióban gyűjtésük, begyűjtésük megoldott, hasznosításukra, (ártalmatlanításukra) nincs komolyan számba vehető lehetőség, ezért kikerülnek más régiókba (Zalaegerszegre, illetve Százhalombattára). A térségben kísérletek folytak és törekvések vannak az erőművi együttégetésre, de ez a kis volumen miatt nem oldja meg a térségben keletkező mennyiségnek a hasznosítását. A Baranya megyében jelentkező kiugróan magas desztillációs maradék mennyiség egy része a saját technológiákban megoldott oldószer regenerálás, illetve a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Rt. által elvégzett tartálytisztítás eredménye. Jelentős mennyiséget képviselnek az ipari üzemek előtisztítóiból származó iszapok. Ilyen például a kaposvári húskombinát szennyvíztisztítási iszapja, amely több mint 1.500 tonna, és ezzel az értékkel kiemelkedő. Ugyancsak meghatározó a 2001 évi adatok közt a Pécsett folyó bőrgyártásból származó szennyvíziszap (6.500 tonna /év), ami a jogszabályi változások miatt mára kikerült a veszélyes hulladékok köréből, ezért az ezzel kapcsolatos jövőbeni feladatokat a II. fejezetben tárgyaljuk. Tekintettel Baranya megye kórházi ágyainak számára, a keletkezett kórházi veszélyes hulladékok mennyisége itt a legnagyobb. Korábbi években ezen hulladékok jelentős részét a régión belül égetéssel ártalmatlanították, napjainkban azonban veszélyes hulladék égető berendezést hulladékok

begyűjtők

és

szállítók

csupán egyetlen kórházi

üzemeltetnek a Siófoki Kórház területén. Ezek a közreműködésével

kikerülnek

a

térségből,

ártalmatlanításukat más régiókban működő égetők látják el. 125

Megye

Hulladék

kód kód Baranya megye 2 V14402 2 V54102 2 V13111

Hulladék megnevezése cserzőüzemi iszap fáradt olajok állatok feldolgozásából származó,

I-osztály

II-osztály

III-osztály

(t/év)

(t/év)

(t/év)

6905 5614 2291

emberi fogyasztásra alkalmatlan 2 2 2

V13102

hulladékok csont, bőr, pata, köröm, szarv, sörte és

2239

V13403

szőr nem fertőző betegségben elhullott

2153

V59702

állatok tetemei és testrészei halogén-tartalmú szerves oldószert

2 V14701 2 V13108 2 V14101 2 V54703 Somogy megye 14 V54103 14 V13102 14 14

V13108 V94101

1795

tartalmazó desztillációs maradékok krómcserzett bőr leölt állatok gyomor- és béltartalma bőrenyv, húslási maradékok olajleválasztó berendezések iszapjai

1290 731 718 537

szennyezett üzemanyagok csont, bőr, pata, köröm, szarv, sörte és

3123 2745

szőr leölt állatok gyomor- és béltartalma ipari szennyvizek tisztításából származó

1708 1485

iszapok

Megye

Hulladék

kód kód Somogy megye 14 V13403 14 14

Hulladék megnevezése nem

fertőző

betegségben

I-osztály

II-osztály

III-osztály

(t/év)

(t/év)

(t/év)

elhullott

1364

V31640

állatok tetemei és testrészei fúrásoknál használt, hulladékká vált

1006

V54102

fúróiszapok fáradt olajok

824

126

14

14 14

V13111

V54703 V13109

állatok

feldolgozásából

emberi

fogyasztásra

származó,

591

alkalmatlan

hulladékok olajleválasztó berendezések iszapjai vadon élő állatok feldolgozásából

433 344

származó hulladékok Tolna megye 17 V13403 17 17

nem

elhullott

1000

állatok tetemei és testrészei V5410219 fáradt olajjal szennyezett föld,kő,kavics V13111 állatok feldolgozásából származó,

662 598

emberi

fertőző

betegségben

fogyasztásra

alkalmatlan

hulladékok ipari szennyvizek tisztításából származó

521

17 17

iszapok V54703 olajleválasztó berendezések iszapjai V5410315 szennyezett üzemanyagokkal

442 272

17 17

szennyezett talaj fáradt olajok fúrásoknál használt, hulladékká vált

264 252

17

V94101

V54102 V31640

fúróiszapok

Megye

Hulladék

kód kód Tolna megye 17 V13106 17 V14701 Régió V14402 V54102 V13102 V13111

V54103 V13108 V94101

Hulladék megnevezése

I-osztály

II-osztály

III-osztály

(t/év)

(t/év)

(t/év)

vér krómcserzett bőr

192 34

cserzőüzemi iszap fáradt olaj csont, bőr, pata, köröm, szarv, sörte és szőr állatok

feldolgozásából

emberi

fogyasztásra

származó,

6905 6702 4984 3480

alkalmatlan

hulladékok szennyezett üzemanyagok leölt állatok gyomor- és béltartalma ipari szennyvizek tisztításából származó

3123 2439 2006 127

V59702

iszapok halogén-tartalmú

V54703 V14701 V13640

tartalmazó desztillációs maradékok olajleválasztó berendezések iszapjai krómcserzett bőr fúrásoknál használt, hulladékká vált

szerves

oldószert

1795 1412 1324 1258

fúróiszapok Az adatok forrása: HAWIS

3.5. sz. táblázat: A hulladékok megoszlása veszélyességi osztályok szerint

Megállapítható, hogy a legnagyobb mennyiségben (első tíz legnagyobb) keletkezõ veszélyes hulladékok főként a korábbi jogszabályi besorolás szerinti II

veszélyességi osztályba

tartoznak.

1.3

A terület anyagmérlege

A régió hulladékgazdálkodásának tervezése szempontjából a 3.6. sz táblázat foglalja össze a legfontosabb információkat. A hulladékok fő és alcsoport szerinti kezelési formáit ismerhetjük meg olyan pontossággal, amilyenre lehetőséget adott a veszélyes hulladékok adatait tartalmazó rendszer. Az egyes oszlopok tartalmuk szerint a következőket fejezik ki: -

“tárolásra” :

A termelő a keletkezés, vagy másik tulajdonában levő telephelyén tárolja a keletkezett hulladékokat; -

“feldolgozásra” :

Ide kerülnek azon hulladékcsoportok mennyiségei, amelyeknél a kezelést a termelő maga végzi el, függetlenül annak módjától; -

“hasznosításra” :

Olyan belföldi átvevőhöz kerül a hulladék, amely az országban egy vagy több telephelyen végez engedélyezett veszélyes hulladék hasznosítási tevékenységet; -

“ártalmatlanításra” :

128

Olyan belföldi átvevőhöz kerül a hulladék, amely az országban egy vagy több telephelyen végez engedélyezett veszélyes hulladék ártalmatlanítási tevékenységet; -

“kiszállított” :

A hulladékot külföldön kezelik (hasznosítják, ártalmatlanítják); Mivel a térség meghatározó tevékenységei a mezőgazdaság, állattenyésztés, élelmiszeripar, (és az egyéb ipari tevékenység nem jellemző, a nehézipar pedig napjainkra már egyáltalán nem honos ), jelentős mennyiségű állati eredetű hulladék keletkezik. Baranya és Tolna megye vonatkozásában ilyen jellegű hulladékokkal számolhatunk még a bőrgyárak révén, de napjainkban már ezek a tevékenységek nem meghatározóak. E csoporton belül lényeges különbség, hogy az állattenyésztés és vágóhídi tevékenységek hulladékait csaknem teljes mértékben hasznosítják részben a régióban, részben azon kívül, a bőrgyártás során keletkező veszélyes hulladékok zöme azonban lerakóba kerül. Az egészségügyi hulladékok csaknem teljes mennyisége kikerül a régióból. Mivel a térségben országos jelentőségű veszélyes hulladék ártalmatlanító ill. hasznosító létesítmény nincs, nagy mennyiségű veszélyes hulladék nem áramlik a régióba. Kivétel a marcali veszélyes hulladéklerakó, melynek fogadó szabad kapacitása 40 ezer m3. Az ásványi eredetű hulladékok kiemelten három összetevőre bonthatók. A cinksalakok egy részét exportálják. Jelentős mennyiségben vannak jelen a termékdíj kedvező hatása révén az akkumulátorok, amelyek hasznosítására szintén külföldön kerül sor. A kiugróan nagy mennyiségű ásványi eredetű iszapok a fúrás-kutatás során keletkeznek, lerakását a régión belül a Rumpold Marcali Kft révén oldják meg. Somogy megye területén gyakoriak a felületkezeléssel foglalkozó vállalkozások, mint szolgáltatások, azonban ehhez viszonyítva a tevékenységük révén keletkező galvániszap mennyiség nagy. Jellemzően a termelők valamilyen víztelenítési tevékenységet folytatnak, elsősorban a gazdaságos tárolás és szállítás miatt. A hulladék savak és lúgok általában könnyen kezelhetők, ártalmatlaníthatók. A kémiai átalakítás hulladékai mennyiségének (37 %) aránylag magas értékét egy tétel jelentősen befolyásolja, a 10.871 tonnányi (56 %) ásványolaj ipari és szénfeldolgozási termékek gyártásából és felhasználásából származó fáradt olaj hulladék. A többit a bitumen, illetve aszfalt (mára már nem veszélyes hulladék), valamint a gépjármű mosásából származó iszapok teszik ki. A korábbi évekhez képest kiugró mennyiségű desztillációs maradékok egy “örökség” rendbetétele során jelentkeztek. Az aszfalt hulladék hasznosítása tekintetében 129

Somogy és Tolna megye felkészült, Baranya megye vonatkozásában a feldolgozó kapacitás kevés, - bár napjainkra már ez a hulladék kikerült a veszélyes hulladékok köréből, engedélyezett újrahasznosítások folynak. A gépjármű mosásából keletkező iszapokat biológiai úton jól lehet kezelni, de a térségben kevés az erre a célra szolgáló telep.

A keletkezett hulladék Mennyisége (t) tárolásra feldolgozásra

megnevezése növényi eredetű olajok hulladékai növényi

és

állati

eredetű

zsíradékok hulladékai vágóhídi hulladékok állati hullák és testrészek nyersbőr és állati szőr (prém) hulladékok bőrcserzési

hulladékok

hulladékok növényi és

és

felhasználási

állati

eredetű

hulladékok összesen kohászati salakok és porok tüzelőberendezésekből szilárd

származó

ásványi

eredetű

hulladékok ásványi eredetű iszapok nehézfémekés vegyületeik hulladéka akkumulátorok, szárazelemek ásványi

eredetű

7

136

136

12427 4 657

1425 412

718

8018 2980

2984 1265

690

28

6905

6905

1458 26308

0

1837

208

1250

1239

12432

376

égetési maradékanyagok egyéb

7

(a

cserzéshez használt vegyi anyagok kivételével) bőrkikészítési

hasznosításra ártalmatlanításra kiszállított

hulladékok

összesen galvániszapok egyéb oxid-, hidroxid hulladékok

1

376 1

17

7

10

1937

1937

29

29

535 2895 102 91

0

535 1

7 8

0

2352

535

52 91

42

130

sók

gyártásából

és

felhasználásából

származó

hulladékok hulladék savak hulladék lúgok tömény oldatok hulladékai

megnevezése hulladékai faanyagvédőszerek,

és

égéskésleltető szerek hulladékai gyógyszerkészítmények hulladékai ásványolajipari és

termékek felhasználásából

származó hulladékok ásványolaj eredetű

zsírok

és

viaszok hulladékai termékekből

készült

elegyek és diszperziók hulladékai ásványolajat,

159 7 108

105 6

54 1 108


153

153

1

1

5

5

és

szénfeldolgozási

ásványolaj

125


növényvédőszerek, rovarírtószerek

gyártásából

125

vagy

ásványolaj

terméket tartalmazó iszapok ásványolajipari szénfeldolgozás,

10871

9580

2

2

423

1291

423

2219

1569

2451

2451

650

és

felhasználás

egyéb hulladékai halogént(de PCB-t, PCT-t nem) tartalmazó szerves oldószerek és

25

25

85

85

keverékek halogénmentes szerves oldószerek és

–keverékek

felhasználásából hulladékok szerves

gyártásából

és

származó oldószer-közegű

szuszpenziók festékek, lakkok gyártásából és felhasználásából

származó

6

6

346

110

236

hulladékok ragasztóanyagok, kittek és gyanták gyártásából

és

felhasználásából

származó hulladékok polimerizált, megszilárdult műanyagipari hulladékok polimer-diszperziók és polimeroldatok hulladékai

64

64

3

3

3

3

131


megnevezése

18

textilhulladékok és iszapok laboratóriumi vegyszermaradékok és –hulladékai felület

aktív

anyagok

és

mosószerek hulladékai desztillációs maradékok (üstmaradékok) tartályban tárolt felhasználatlan gázok egyéb vegyi hulladékok kémiai átalakításból származó hulladékok összesen háztartási

és

intézményi

hulladékok szennyvíziszapok korházak és más egészségügyi intézmények hulladékai települési, intézményi hulladékok összesen Mindösszesen


13

5

8

8

6

6

1523

573

4

4

8

8

18816

585

950

360

13723

4

4106 4

2227

1850

650

377 650

2881

0

0

1850

1031

0

50900

586

2204

27612

19921

577

Az adatok forrása: HAWIS

3.6. sz. táblázat: A régió hulladékkezelési mérlege

1.4

42

Veszélyes hulladék termelők Bejelentett vesz.hull. termelő telephelyek száma megyénként Év Baranya Somogy Tolna Régió 1997 487 462 302 1251 1998 497 498 312 1307 1999 628 538 381 1547 2000 661 563 421 1645 2001 666 589 435 1690

3.16. sz. táblázat: A keletkező veszélyes hulladékokat “termelő” szervezetek által bejelentett telephelyek számának alakulása a régióban 1997-2001 között A régióban a veszélyes hulladékot is eredményező tevékenységeket folytató telephelyek száma évről évre nő. A bejelentést küldő telephelyek számának növekedése nem feltétlen jelenti a keletkezett veszélyes hulladékok mennyiségi növekedését.

132

A régión belül a bejelentők száma megyei bontásban is emelkedést mutat, mindhárom megyénél közel azonos arányban.

A

14. sz. melléklet a régió 50 mennyiségileg legjelentősebb hulladék termelőjének rangsorát

tartalmazza, akiknek a tevékenysége folytán 100 tonna/év feletti mennyiségű veszélyes hulladék keletkezik. Ezek a vállalkozások adják a régióban keletkező veszélyes hulladékok mennyiségének 84 %-át. Az 1000 tonna/év feletti értékek az összes keletkezett hulladék mennyiségnek több mint a felét, (57 %-át) teszik ki A három megyében (Baranya, Somogy, Tolna) a 100 tonna/év felett keletkező veszélyes hulladékok termelőinek részvételi aránya a “termelt” mennyiség százalékos értéke alapján 61, 27, illetve 12 %. Látható, hogy a régió vezető szerepét a veszélyes hulladékok keletkezése területén Baranya megye birtokolja.

1.5

fajtája

“Hátrahagyott” veszélyes hulladékok

mennyisége (t)

Felhalmozott veszélyes hulladékok telephely telephely címe üzemeltetője

tárolás technológiája Az 5-50 literes fém és műanyag göngyölegekben

lakkhulladék

5,00

TTS Biomed Rt Fa Kökény 063 Hrsz

gyűjtött hulladékokat oldalfal nélküli, de tető alatt kialakított, vízzáró réteggel ellátott gyűjtőhelyen tárolják

festékhulladék

0,50

epoxi gyanta

0,47

fajtája aluminium por

mennyisége (t) 0,24

Felhalmozott veszélyes hulladékok telephely telephely címe üzemeltetője Hans Otto Fick Töttös, Jókai 13

tárolás technológiája A vegyszeres hordókat a fal mellé, egymásra rakva, egy

133

zárható istállóban tárolják viaszok és

4,84

emulgeálószerek

Az 5-50 literes fém és növényvédőszerek

97,00

göngyölegei

Kapos Agro Rt

Kaposvár, Új-

műanyag göngyölegeket fedett,

Zarany PF:102

vízzáró padozattal rendelkező zárt raktárban tárolják


3.8. sz. táblázat: Hátrahagyott hullladékok A korábbi években, évtizedekben több olyan próbálkozás volt a térségben, ami veszélyes hulladékok kezelésére irányult. Ezeknek egy része valamilyen ok miatt nem tudott talpon maradni vagy megvalósulni, és jelentős mennyiségű veszélyes hulladék készletek maradtak utánuk. A 3.8. sz. táblázatban szereplő felhalmozott hulladékok nem jelentenek közvetlen veszélyt a környezetre, mert tárolásuk módja kizárja a szennyezés lehetőségét. Sorsukról azonban dönteni kell, hiszen a jelenlegi körülmények hosszú távon nem adnak garanciát a lehetséges szennyezések elkerülésére. A veszélyes hulladékok három korábban működő, vagy működni szándékozó vállalkozás tevékenységéből származnak, és vagy a tulajdonosuk “eltűnése” miatt, vagy annak csődje miatt maradtak felhalmozva. Régiónkban korábban több ilyen eredetű hulladéktárolásról volt információnk, de e három kivételével sikerült felszámolni azokat . Tolna megyében ilyen hulladékról nincs tudomásunk.

1.6

A területen folyó veszélyes hulladékkezelésre előírt alapvető műszaki követelmények, speciális intézkedések.

A régióban

folyó

hulladékkezelési

tevékenységek

ellenőrzése,

engedélyezése

a

környezetvédelmi hatóság feladata, illetve részt vesz más hatóságok engedélyezési munkájában a környezetvédelmi érdekek érvényesítése érdekében.

134

A hulladékok kezelésére vonatkozó előírásokat mindenkor a hatályos környezetvédelmi jogszabályok határozták, és határozzák meg napjainkban is.

1.7

Hulladékok kezelése

1.7.1 Begyűjtés és előkezelés A térségben jelentős számban működnek veszélyes hulladék begyűjtő cégek, olyanok is, akik a régióban nem rendelkeznek telephellyel. (pl. Ezüstvisszanyerő Kft, SEPTOX Kft, Biofilter KFT, stb.)

Begyűjtött Begyűjtő neve

Székhely/ Telephely

Hulladék-fajta

hulladék-

Forrás

mennyiség (t/2001 év)

Biokom Kft.

Pécs

vegyes vh.

3,2

Biokom Kft.

Pécs/ Kökény

akkumulátor

972

Pécs/ Kökény

akkumulátor

783

Pálfi Lászlóné

Pécs

akkumulátor

103

MOL Rt.

Budapest

fáradtolaj

4,3

Ferrokov Kft.

Segesd Solt/

cinksalak elhullott állati

264

Vollár testvérek

Böhönye Lengyeltóti

tetemek akkumulátor

Ereco Rt.

Bp/Pécs

akkumulátor

Biomark

2000

Kft.

ATEV Rt.

4230 28 125

Begyűjtő neve

Telephely

Hulladék-fajta

hulladékmennyiség

lakosság, termelők lakosság, termelők lakosság,

Bp/Kaposvár

akkumulátor

124

Battery Kft.

Pécs

akkumulátor

2200

Bp/Pécs

vegyes vh.

nincs adat

Pécs

vegyes vh.

9,7

hely (település

(t/év)

neve) 220

export

tehergépkocsi

90

export

tehergépkocsi

Zalaegerszeg

tartálykocsi

export

tehergépkocsi

Solt

tehergépkocsi

export

tehergépkocsi

export

tehergépkocsi

300

termelők

termelők

Engedélyezett

Rendeltetési

mennyiség

hely (település

(t/év)

neve)

Kft. Pécsi Környezetvédelmi Kft.

termelők

lakosság, termelők

Begyűjtéshez használt szállító-eszköz

3000

export

tehergépkocsi

2500

export

tehergépkocsi

Palota Környezetvédelmi

tehergépkocsi

3000

termelők termelők lakosság,

termelők lakosság,

Aszód

tehergépkocsi

1000

lakosság,

dorog,

szállító-eszköz

export

termelők termelők lakosság,

Forrás

export,

Begyűjtéshez használt

5000

termelők lakosság,

(t/2001 év) Ereco Rt.

Rendeltetési

mennyiség

lakosság

Begyűjtött Székhely/

Engedélyezett

2000

100

Győr,

Dorog,

Aszód Győr, Aszód

Dorog,

tehergépkocsi

tehergépkocsi

135

Agrokémia**

Barcs

Septox Kft.

Bp/Pécs

MedicinaInformatika Kft. TAR MÉH Hasznonanyagker Kft. * Kipszer-

Tüva

Kft. Dél-

Kaposvár

Dombóvár Dombóvár

növényvédőszer

2,5

es göngyöleg egészségügyi

6,4

hulladékok

cinksalak (saját hulladék)

nincs adat

Bonyhád/

MÉH Rt.

Szekszárd

akkumulátor

termelők

454

Dorog

tehergépkocsi

10

Dorog

tehergépkocsi

3

export

tehergépkocsi


nincs adat

Szeged/

magyarországi

tehergépkocsi

termelők

hulladékok egészségügyi

akkumulátor

termelők

350 lakosság, termelők

tehergépkocsi

1200

export

tehergépkocsi

30

export

tehergépkocsi

eletronikai hull, Földvár-Metál Kft

Dunaföldvár

és

Fémhulladék

nincs adat

termelők

fémek cinksalak

Metalloglobus III. Alapanyag

szennyezett

Budapest/ Szekszárd

Kereskedelmi Kft.

60

al-salak ónoxidok

nincs adat

ólom

40

lakosság,

40

termelők

tehergépkocsi

20

akkumulátor

100

BO-MÉH Hulladékgyűjtő és Nyersanyag-

Bonyhád

akkumulátor

12

lakosság,

600

termelők

export

tehergépkocsi

hasznosító Kft.

Begyűjtött Begyűjtő neve

Székhely/ Telephely

Hulladék-fajta

hulladékmennyiség

Forrás

(t/2001 év)

Engedélyezett

Rendeltetési

mennyiség

hely (település

(t/év)

neve)

Begyűjtéshez használt szállító-eszköz

Alisca Onyx Kft. (volt

Heliosz

Önkormányzati,

Szekszárd

szárazelem

0,525

illetve Hulladék-


1

Szekszárd

tehergépkocsi

gazdálkodási Kft.) aszfalt hulladék Tolnai

Megyei

Környezetvédelmi Kft.

58,5

termelők

fáradt olaj Szekszárd

13,7

termelők

0,18

lakosság

halogénmentes oldószer

8,58

termelők

50

Solt

100

Soltvadkert

100

Dorog

tehergépkocsi tartálykocsi tehergépkocsi

*-gal megjelölt gazdálkodó szervezet a megkeresésre nem válaszolt, az adatok a KDT KF nyilvántartásából származnak. **2002-ben megszünt Az adatok forrása: felügyelőségi nyilvántartás

136

3.9. táblázat: Veszélyes hulladék begyűjtés és előkezelés A térségben tevékenykedők közt sokan hulladék akkumulátorok gyűjtésével foglalkoznak. A térség legjelentősebb begyűjtő szervezete a pécsi Környezetvédelmi Kft., aki szinte valamennyi veszélyes hulladék begyűjtését végzi. 1.7.2 Szállítás A régióban működő, engedéllyel rendelkező jelentősebb, szállítással foglalkozó gazdálkodó szervezetek megfelelő technikai háttérrel és személyzettel rendelkeznek.

Sorszám

Gazdálkodó szervezet neve

Telephelye

Hulladék fajtája

1

Atev Rt.

Böhönye

elhullott állati tetemek

2

Battery Kft

Pécs

akkumulátorok

3

Biofilter Kft.

Több Telephellyel Rendelkezik

növényi olajok

4

Biokom Kft. Pécs-Kökényi Válogató

Pécs

akkumulátorok

5

Biokom Pécsi Környezetgazdálkodási Kft.

Pécs

lakossági veszélyes hulladékok

6

Biomark 2000 Kft.

Kökény Puszta

akkumulátorok

7

Ereco Rt.

Pécs

akkumulátorok

8

Ereco Rt.

Kaposvár

akkumulátorok

9

Ezüstvisszanyerő Kft.

Több telephellyel rendelkezik

fotóvegyszerek

10

Kövesi Imre

Kaposvár

akkumulátorok

11

Medicina Informatika Kft.

Kaposvár

egészségügyi hulladékok

12

Mol Rt.

Több telephellyel rendelkezik

fáradt olaj

Sorszám

Gazdálkodó szervezet neve

Telephelye

Hulladék fajtája

13

Pálfi Lászlóné Autóvillamossági Szerelő

Pécs

akkumulátorok

14

Palota Kft.

Pécs

minden veszélyes hulladék

15

Palota Kft.

Pécs


16

Pécsi Környezetvédelmi Kft.

Pécs


17

Septox Kft. Bp.

Pécs

egészségügyi hulladékok

18

Tar Kft.

Szekszárd

akkumulátorok

19

Vi-Ma Metál Kft.

Szigetvár

akkumulátorok

20

Vollár Testvérek Kft.

Lengyeltóti

akkumulátorok

21

Zöldfok Rt

Kaposvár


22

Tóth János Vállalkozó

Komló


Adatok forrás: Felügyelőségi nyilvántartás

3.10. sz. táblázat: Veszélyes hulladék szállítók a térségben

137

1% 1%

4%

39%

55%

tárolásra

feldolgozásra

hasznosításra

ártalmatlanítás ra

kiszállított

3.2. sz. diagram: A hulladékok kezelési módja

A keletkezett hulladékok kezelési módozatait grafikusan ábrázolja a 3.2. sz. diagram. Megállapítható, hogy a régióban keletkező hulladékok 55 %-a hasznosul, bár zöme a régión kívül. A szállítási kockázatok és költségek indokolttá teszik a saját területen belüli hasznosítás mértékének fokozását, korszerűsítését. Meglepően kevés (4 %) a termelők által saját telephelyükön elvégzett hasznosítás, ártalmatlanítás. Ezen belül is jellemzően inkább hasznosításról lehet beszélnünk. A termelők által végzett kezelési mód a tárolás is. Ennek mértéke nem számottevő (1 %). A régióban keletkezett veszélyes hulladékok ártalmatlanításának aránya 39 %. Nagy előrelépésnek tekinthető a Garéban évekig tárolt 17 000 tonna klórbenzol tartalmú hulladék 2002-ben befejeződött elszállítása és ártalmatlanítása. A szennyezett terület kármentesítése a jövő feladata. 1.7.3 Hasznosítási tevékenységek

138

A térségben jelentős, más régiókból is származó veszélyes hulladékok hasznosítására szolgáló létesítmény nincs. Legfőképp a vágóhidakon illetve húskombinátokban keletkező hulladékok komposztálással történő kezelését és hasznosítását, valamint az erőművi és kohászati hulladékok cementgyári hasznosítását kell kiemelni. Ez utóbbiak mára kikerültek a veszélyes hulladékok köréből. Energiahasznosítással történő veszélyes hulladék égetés a térségben nem folyik, de kísérletek történtek savgyanta cementgyári, valamint fáradtolaj fűtőművi égetésére vonatkozóan.

Kezelt hulladék Hasznosító

Létesítmény

Tevékeny-

Kezelt hulladék-

létesítmény neve

helyszíne

ségtípus (*)

fajta

Drávaparkett

Barcs

Kft. Pécsi

Rost

és

Kéreggyártó Kft. Tradelda Hungária Kft. Hűtő és Klíma

Pécs Pécs

mennyisége (t/2001 év) TelepüNem lési A B

települési A B

R2

halogénmentes

R3

oldószer krómcserzett

257 t

R5

bőrhulladék só hulladék

38

Létesítmény kapacitása 2000 t/év 1000t/év 160 kg/év

kg Pécs

R3

Szöv.

hűtőanyagként

100 kg/ év

használt halogénezett

Gábriel

Pécs

R3

szénhidrogének hűtőanyagként

Hűtőgépszervíz

használt

Bt.

halogénezett

Alaszka Bt.

Pécs

R3

100 kg/év

szénhidrogének hűtőanyagként

200 kg/év

használt halogénezett szénhidrogének

Kezelt hulladék Hasznosító

Létesítmény

Tevékeny-

Kezelt hulladék-

létesítmény neve

helyszíne

ségtípus (*)

fajta

Korrect Bt.

Mohács

R3

hűtőanyagként

mennyisége (t/2001 év) TelepüNem lési A B

települési A B

Létesítmény kapacitása 200 kg/év

használt halogénezett DD Cement Kft

Beremend

R5

szénhidrogének erőművek

2954

füstgáztisztítási

4 t**

60000 t/év

maradékai DD Cement Kft.

Beremend

R4

(reagipsz) fémek

4864

olvasztásából

7 t**

38000 t/év

származó salakok

139

Electro-Rec Kft.

Pécs

R12

veszélyes

50 t/év

anyagokat tartalmazó elektronikus Temerdi Kft.

Balatonboglár

R3

berendezések hűtőanyagként

300 kg/év

használt

30000 db/év

halogénezett Biokomposzt Kft.

Garé

R3

szénhidrogének, vágóhídi

1425

6000 t/év

Zo-Transz-Coop

Pécs

R3

szennyvíziszap zsírhulladék

480

1200 t/év

Kft. Komposzt Kft.

Kaposvár

R3

vágóhídi

4034

5000 t/év

vesz.

hulladékok, Profikomp Kft Pannon

Tégla

Sióagárd Dombóvár

R3

parafinos toll állatok gyomor

R9

és béltartalma fáradt olaj

4000t/év 180 kg/év

Építőanyag- gyártó és

Kereskedelmi

Kft.

Kezelt hulladék mennyisége (t/2001 év) TelepüNem

Hasznosító

Létesítmény

Tevékeny-

Kezelt hulladék-

létesítmény neve

helyszíne

ségtípus (*)

fajta

Szerencse és Társai

Ürgevárpuszta

R3

elhasznált

60 t/év

növényi olajok,

25 t/év

és zsírok eletronikai

30 t/év

Ipari

Szolgáltató

Kft. * Földvár- Metáll Kft

Dunaföldvár

R4,R5, R12

lési A B

települési A B

Létesítmény kapacitása

hulladékok Az adatok származása: felügyelőségek nyilvántartása Az adatokat a KDT KVF megkeresése alapján a gazdálkodó szervezetek szolgáltatták. * -gal megjelölt gazdálkodó szervezet a megkeresésre nem válaszolt, az adatok a KDT KVF n

yilvántartásából származnak.

(**2002. I. 1 - X. 30.; megszűnt) (*) tevékenységtípus a Hgt. szerint.

3.11 .sz. táblázat: Meglévő veszélyes hulladék hasznosító létesítmények illetve tevékenységek

1.7.4 Ártalmatlanítási tevékenységek

140

Biológiai módszerek A térségben két helyen foglalkoznak olajjal szennyezett föld, illetve olajos iszapok biológiai módszerrel történő kezelésével.

Tevé-

Kezelt

Ártalmatlanító

Létesítmény

keny-

neve

helyszíne

ségtípus

hulladék-

Zöldfok Rt.

Kaposvár

D8

olajos

Rumpold-

Marcali

D8

iszapok olajos föld,

Marcali Kft. (*)tevékenységtípus a Hgt. Szerint

mény

(t/2001 év)

fajta

(*)

Létesít-

Kezelt hulladék mennyisége

kapacitása 1000 t/év

210

12000

9500

iszap

m3/év


3.12 .sz. táblázat: Hulladékártalmatlanítók

Hulladéklerakók Lerakott hulladék-fajta

Lerakott hulladék

(lásd. 3.3.1.

mennyisége t/2001év

Környezet-

pont) cserzőüzemi

6905

18000 t/3év

védelem a

iszap 1005

5000t/3év

2200 m

6464

19900t/év

40000 m3

Lerakó neve

Bőrgyártásért Kht. RumpoldMarcali Kft. BIOKOMPOSZT Kft

HELYSZÍN

Garé

bőrhulladék Marcali

Garé

lerakója Szekszárdi

hulladékok vágóhídi komposztált

Szabad kapacitás

Lerakási díj

zett kapacitás 15000 m3 3

15-25 Ft/kg

felhagyott

_

_

_

felhagyott

-

-

-

felhagyott

_

_

_

iszap cserzőüzemi

Somontornyai Bőrgyár

iii. vesz. oszt.

Engedélye-

Simontornya

iszap bőrhulladék állati eredetű

Tanyatormás Húskombinát vágóhídi hull. Az adatok forrása: felügyelőségi nyilvántartás

3.13 .sz. táblázat: Veszélyes hulladék-lerakók

141

Az első két hulladéklerakó kialakítása megfelel a jogszabályi követelményeknek, míg a harmadik mint dögtér funkcionál, az utolsó kettő szigeteletlen felhagyott rekultiválatlan lerakó. Az állattartásból származó hulladékok kb 28 %-át, a vágóhídi hulladékok kb.1,5 %-át rakják le dögkutakba ill. dögterekre. Baranyában 123, Somogyban 78, Tolnában 22 db dögkút üzemel. Hulladékégetők A térségben veszélyes hulladék égetése egy helyen, a Siófoki Kórházban történik, valamint egy - üzemen kívül helyezett – égető berendezés van a nagyatádi kórház területén. Létesítmény neve

Létesítmény

Tevékenység

helyszíne

típus

Siófoki Kórház

Siófok

hulladék égető

Nagyatádi Kórház

Nagyatád

hulladék égető

Kezelt hulladék fajta Egészségügyi hulladékok Egészségügyi hulladékok

Kezelt hull. Menny. (t)


25 600

30 kg/óra

0 (nem üzemel)*

110 t/év

Az adatok forrása: felügyelőségi nyilvántartás A levegőtisztaság-védelmi előírások szigorodása miatt

3.14. sz. táblázat: Veszélyes hulladék égető

2 Elérendő célok a tervezési időszakban 2.1

Hulladékkeletkezés megelőzése

Tekintettel a régióban keletkező veszélyes hulladékok viszonylag kis mennyiségére és összetételére, a mennyiségek csökkentésére irányuló törekvések közt elsősorban a fegyelmezett szelektív gyűjtést és a technológiai fegyelem fokozását kell megcélozni.

2.2

Hulladékok hasznosítása

Bár a régióban viszonylag magas (55%) a veszélyes hulladékok hasznosítási aránya, e téren még jelentős tartalékok vannak. Különösen a lakosság körében és a szolgáltató szférában egyaránt keletkező étolaj, akkumulátor, fáradtolaj szakszerű begyűjtése és hasznosítása fokozható. Az állati eredetű hulladékok jelenleg is jó hasznosítási aránya tovább javítható.

142

A korábban veszélyes hulladékként számon nem

tartott gépkocsi roncsok és használt

elektronikai berendezések szakszerű hasznosító hálózatát ki kell építeni. Lehetővé kell tenni a veszélyes hulladékok cementgyárban történő energetikai hasznosítását.

2.3

Hulladékok ártalmatlanítása

A közelség és a regionalitás elvének érvényesítése érdekében a hulladéklerakási és égetési kapacitás bővítése indokolt lehet. A termelőknél, a lakosságnál valamint a humán -és állategészségügyi ellátásban elszórtan keletkező kis mennyiségű veszélyes hulladékok megfelelő gyűjtő hálózatát ki kell alakítani, illetve teljessé kell tenni. Javítani kell a gyűjtési és adminisztrációs fegyelmet.

2.4

A környezetvédelmi szempontból nem megfelelő vagy illegális kezelő,

lerakó

telepek

rekultiválásának,

felszámolásának

feladatai Fel kell számolni a hátrahagyott hulladéktárolókat és a felhagyott hulladéklerakók rekultiválását el kell végezni. Meg kell szüntetni az állati hulladékok lerakással történő ártalmatlanítását. Korszerűsíteni kell a korszerűtlen kezelőtelepeket, a hulladékok által okozott környezeti károkat fel kell számolni.

3 Regionális cselekvési program 3.1

Hulladékkeletkezés megelőzése

143

A hatósági tevékenység során kiemelt figyelmet kell fordítani a veszélyes hulladékok gyűjtésének ellenőrzésére, megelőzve a veszélyes hulladékokkal okozott talajszennyezéseket, valamint a nem veszélyes hulladékok veszélyessel történő keveredését.

3.2

Hulladékok hasznosítása

Veszélyes hulladék gyűjtőudvarok, átvevőhelyek létesítésével /lakossági hulladékudvarral együtt vagy attól függetlenül / minden városban meg kell teremteni a kis mennyiségben keletkező hasznosítható veszélyes hulladékok begyűjtési lehetőségét. Az állati hulladékok fajtájától és állategészségügyi besorolásától függően fokozni kell ezen hulladékok - keletkezési helyen vagy regionális kezelőtelepeken történő – hasznosítását. Mind a garéi, mind a kaposvári - állati hulladékok komposztálására szolgáló – kezelőtelepek rekonstrukcióját el kell végezni, a technológiát korszerűsíteni kell mind a keletkező komposzt jobb hasznosíthatósága, mind a kezelő tevékenységből származó környezetkárosítás ( bűz, talajszennyezés) megakadályozása érdekében. /Részletesebben lásd IV. fejezet/

3.3

Hulladékok ártalmatlanítása

Meg kell szüntetni a dögkutakat, dögtereket, azaz az állati hulladékok lerakással történő ártalmatlanítását. A jogszabályi előírásoknak megfelelően meg kell teremteni a nem hasznosítható állati hulladékok ártalmatlanításának feltételeit a régión kívül, vagy azon belül. Meg kell teremteni a régió egész területén a kis mennyiségben keletkező nem hasznosítható hulladékok begyűjtési lehetőségét. Meg kell vizsgálni a régió keleti felén egy veszélyes hulladéklerakó létesítésének lehetőségét, továbbá egy, az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítását szolgáló égető létesítésének szükségességét a régió déli részén. Szükség esetén meg kell kezdeni a létesítés előkészítését. Az ásványolaj származékokkal szennyezett talajok, iszapok kezelésére további kezelőtelepek létesítése szükséges főként a régió keleti és déli részén.

144

3.4

A környezetvédelmi szempontból nem megfelelő vagy illegális kezelő,

lerakó

telepek

rekultiválásának,

felszámolásának

feladata, hulladékok okozta környezeti károk helyreállítása A bőrgyártásból származó, mára már nem veszélyes hulladéknak számító krómcserzési iszap és bőrhulladék lerakók kérdését lásd a II. 1 . fejezetben. El kell végezni a hajdani Szekszárdi Húskombinát tanyatormási hulladéklerakójának felülvizsgálatát és a teljes rekultivációját. A telep további, hulladékgazdálkodási célú hasznosításának megfontolása javasolt. El kell végezni a térségben lévő mintegy 230 dögkút rekultivációját. Folyamatosan fel kell számolni a veszélyes hulladékok szabálytalan tárolásából származó talajszennyezéseket. A Budapesti Vegyiművek hidasi és garéi telepén környezeti kár felszámolása folyik. A megkezdett munkák befejezése a tervidőszakban várható. A hidasi telepen megtörtént a szennyezett föld kiemelése, melynek biológiai tisztítását folyamatos ellenőrzés mellett végzik. A jelenlegi vizsgálati eredmények alapján a tevékenységet még néhány évig folytatni kell. A garéi telepről az ott tárolt veszélyes hulladék elszállítása és ártalmatlanítása megtörtént. Az üzemeltető folyamatosan végzi a talajvíz kitermelését és tisztítását a szennyezés továbbterjedésének megakadályozása érdekében. A szennyezett talaj kitermelését és a legszennyezettebb rész ártalmatlanítását a II. fokú hatósági határozat alapján 2004-2005-ben kell elvégezni. A kevésbé szennyezett föld ártalmatlanítását a telephelyen, biológiai kezeléssel kell végrehajtani.

4 Becsült költségek és ütemezés

145

Intézkedés

hatósági munka fejlesztése


2004-2005

hulladékudvarok, begyűjtőtelepek létesítése

2004-2008

gyűjtési fegyelem javítása

2003-2008

állati hulladékok hasznosításának fokozása

2003-2005

állati hull. kezelő létesítmények korszerűsítése

2003-2005

állati hull. gyűjtő hálózat fejlesztése

2003-2005

Intézkedés


új kezelő telepek /lerakó, égető/ 2004-2005 szükségességének vizsgálata gépkocsi roncsok kezelő hálózat 2005-2008 fejlesztése elektronikai hulladékok kezelő 2004-2005-2007 hálózat kialakítása fáradtolaj gyűjtési rendszer folyamatos fejlesztése egészségügyi hulladékok gyűjtési 2003-2005 rendszerének fejlesztése szennyezett talaj kezelő telepek 2004-2005 létesítése

Megvalósítás költségigénye

75 millió

Pénzügyi kerete

állami költségvetés

önkormányzatok saját erő, EU, 1 200 millió KAC szolgáltatók hulladék nem tervezhető termelők gazdasági társaságok, önkormányzatok forrásai, 1 000 millió térségfejlesztési források, állami költségvetés, EU-s források 300 millió

termelők saját erő

gazdasági társaságok, önkormányzatok forrásai, 1 000 millió térségfejlesztési források, állami költségvetés, EU-s források Megvalósítás költségigénye

Pénzügyi kerete

állami 20 millió költségvetés

1.000 millió önkormányzatok pályázati támogatás, 900 millió vállalkozói saját erő termelők, nem tervezhető szolgáltatók saját forrása állami költségvetés, 30 millió gyógyszerforgal mazók

Közreműködő szervezetek KvVM , EÜM FM felügyelőségek, ANTSZ inézetei állateü-.i hatóság önkormányzatok KvVM hatóságok vállalkozók


Kormány

önkormányzatok, szolgáltatók

termelők, hatóságok

termelők, hatóságok

termelők, önkormányzattok engedélyező hatóságok

termelők

termelők, engedélyező hatóságok

környezetvédelmi hatóság

termelők, önkormányzattok engedélyező hatóságok

termelők



EÜ-i intézmények szolgáltatók szakértők szolgáltatók, önkormányzatok vállalkozások, engedélyező hatóságok szolgáltatók gyógyszer forgalmazók tisztifőgyógyszerészek

KAC, vállalkozók, 200 millió vállalkozók saját hatóságok forrása

EÜM KvVM

szolgáltatók

vállalkozások

szolgáltatók

tiszti főgyógyszerészek

vállalkozók

146

felhagyott lerakók rekultivációja

2003-2005

OKKP nem ismert saját forrás

terület tulajdonosok KvVM felügyelőségek

állami nem ismert költségvetés saját forrás

szennyezésért felelős cégek KvVM felügyelőségek tender nyertesek

felügyelőségek

Kapos Agro Rt. hatóságok

Kapos Agro Rt.

szennyezett területek kármentesítése

2003-2008

hátrahagyott hulladékok ártalmatlanítása

2003-2005

10 millió

2003-2005

Önkormányzati kötségvetés 150 millió termelők saját erő

dögkutak felszámolása

Pályázati, saját forrás

vállalkozók

felügyelőségek

önkormányzatok, környezetvédelmi hatóság

147

IV. Kiemelt anyagáramok 1 Poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek 1.1

Helyzetleírás

A termelői adatbevallás alapján 2001-ben a régióban mintegy 2000 db. PCB tartalmú berendezés üzemelt. Baranyában a keletkező hulladékok mennyisége (V59901 kód) 0,352 t volt. Somogy és Tolna megyéből nem érkezett bejelentés. PCB begyűjtésével foglalkozó szervezetek: • Palota Környezetvédelmi Kft. • Pécsi Környezetvédelmi Kft. A régióban nincs sem üzemelő, sem tervezett PCB/PCT tartalmú veszélyes hulladékot hasznosító vagy ártalmatlanító létesítmény.

1.2


Mivel a térségben ezen hulladékok ártalmatlanítására szolgáló kapacitás nincs, - tekintettel a jogszabályi kötelezettségekre - az ország más térségeiben működő létesítmények igénybevételével folyamatosan biztosítani kell a használatra alkalmatlanná vált berendezések megfelelő ártalmatlanítását.

1.3


A hulladékok mennyiségének csökkentése és szakszerű ártalmatlanítása érdekében fokozott figyelmet kell fordítani azon termelő cégek tevékenységének hatósági ellenőrzésére, amelyek PCB tartalmú berendezéseket üzemeltetnek, hogy a használhatatlanná vált berendezések ártalmatlanításra történő elszállításáról,

illetve az új berendezések PCB mentességéről

folyamatos információja legyen a környezetvédelmi hatóságnak.

148

1.4

Intézkedés

Becsült költségek és ütemezés Megvalósítás

Megvalósítás

ideje

költségigénye

Pénzügyi kerete

Fokozott hatósági

folyamatos

felügyelőségek

költségvetés

ellenőrzés

szervezetek környezetvédelmi

állami

nem tervezhető

Közreműködő

hulladékter-


környezetvédelmi felügyelőség

melők

2 Hulladékolajok 2.1

Jelenlegi helyzet

Tekintettel arra, hogy veszélyes hulladékokról van szó, a termelői adatszolgáltatás révén viszonylag megbízható mennyiségi adatok állnak rendelkezésre, melyek viszonylag jól harmonizálnak a szolgáltatótól (MOL Rt.) kapott adatokkal.

Megnevezés Fáradt olaj Szennyezett üzemanyagok Halogén vegyületet nem tartalmazó trafó-,hőközlő-olajok Szennyezett fűtőolajok Fúró-, csiszolóolajok Halogén vegyületet nem tartalmazó hidraulikaolajok Hulladékolajok összesen

Kód V54102 V54103 V54104

Baranya 560,9 0,7 29,2

Somogy 311,1 15,5 0

Tolna 274,4 0,4 0,3

Régió 1146,4 16,6 29,5

V54106 V54107 V54108

9,4 0,9 0

6,0 0,1 0,9

3,3 0 0,2

18,7 1,0 1,1

601,1

333,6

278,6

1.213,3

Az adatok származása: HAWIS 2001

4.1 sz. táblázat: Hulladék olajok mennyisége (tonna/ év) A szolgáltatótól (MOL Rt.) kapott információ szerint a térségben 44 MOL töltőállomáson folyik kis tételben odaszállított elhasznált olaj átvétele, ami lehetőséget ad a lakosságnál keletkező ilyen jellegű hulladék begyűjtésére is. A hulladékolajok begyűjtési rendszere a régióban megfelelőnek mondható, tekintettel arra, hogy a multinacionális olajforgalmazók is (MOL, ESSO, MOBIL, ARAL, ÖMW, AGIP stb.) áraikba beépítik a hasznosítás (ártalmatlanítás) költségeit és biztosítják a hulladékolajok visszavételi lehetőségét. 149

200 kg felett a MOL Rt. erre szakosodott egysége a termelőknél /szolgáltatóknál/ keletkező olajos hulladékokért költségtérítés nélkül a helyszínre megy. Nagy biztonsággal állítható, hogy a bejelentett keletkező mennyiségek szinte teljes egészében eljutnak valamilyen hasznosító, ártalmatlanító szervezethez. A lakosságnál keletkező fáradt olaj mennyisége a fogyasztói szokások, valamint a gépjármű park összetételének változása (“házi“ olajcserék visszaszorulása) miatt folyamatosan csökken. Ugyanakkor még mindig gyakori a fáradt olaj házi tüzelőberendezésekben történő elégetése.

A régióban tevékenykedő begyűjtő szervezetek: • Pécsi Környezetvédelmi Kft. • Palota Környezetvédelmi Kft. • MOL Rt. • Tolna megyei Környezetvédelmi Kft. A régióban nem üzemel engedélyezett hulladékolaj hasznosító, vagy ártalmatlanító létesítmény. Az itt keletkező hulladék teljes mennyisége a MOL Rt. százhalombattai finomítójába kerül, ahol annak anyagában történő hasznosítását biztosítják. Hulladékolajok energetikai hasznosítását tervezik a Komlói Fűtőerőműben

2.2


A fáradt olajok begyűjtési rendszerének meglévő hálózatát tovább kell fejleszteni. A fáradt olajok környezetvédelmi szempontból kifogástalan hasznosítása fontos cél.

2.3


A hulladékolajok szakszerűtlen kezelése miatt könnyen bekövetkező környezetszennyezések /levegő, talaj, talajvíz / gyakorisága és súlyossága miatt, a begyűjtési, tárolási körülmények engedélyezésére, ellenőrzésére kiemelt figyelmet kell fordítani. A hulladékolajok együttégetésének engedélyezésekor fokozott körültekintéssel kell eljárni. A lakossági tájékoztatásnak jobban fel kell hívni a figyelmet a helytelen hulladékkezelés veszélyeire (szakszerűtlen, illegális égetés). 150

2.4

Becsült költségek és ütemezés

Intézkedés

Megvalósítás

Megvalósítás

ideje

költségigénye

Pénzügyi kerete

Gyűjtési, tárolási fegyelem

folyamatos

fokozott

nem tervezhető

ellenőrzése A gyűjtési


Közreműködő

Kezdeményező

szervezetek

szerv

termelők, szolgáltatók, hatóságok

környezetvédelmi hatóság

termelők,

rendszer

2004-2008

továbbfejlesz-

nem tervezhető

szolgáltatók saját

szolgáltatók

szolgáltatók

forrása

tése, kibővítése

3 Akkumulátorok, elemek 3.1

Jelenlegi helyzet

A termelésben illetve szolgáltatásban keletkező hulladékok mennyiségére vonatkozóan a HAWIS adatbázis ad információt.

Megnevezés Akkumulátor Szárazelemek

Baranya 156,6 t 3,6 kg

Somogy 124,6 t 48,3 kg

Tolna 69,9 t 0,83 kg

Összesen 351,1 t 52,7 kg

Az adatok származása: HAWIS 2001

4.2.sz. táblázat: Akkumulátor és elem hulladékok mennyisége A régióban nem üzemel sem akkumulátor, sem szárazelem hasznosító illetve ártalmatlanító létesítmény. A begyűjtő szervezetektől kapott információk szerint a begyűjtött mennyiség kb 5.000 tonna tonna, ami természetesen a lakosságnál keletkező hulladékok mennyiségét is tartalmazza. A kialakult, jól működő gyűjtőhálózat révén összegyűjtött hulladék csaknem teljes mennyisége /lúgos akkumulátorok kivételével / exportálás után külföldi hasznosítóba kerül. A begyűjtés és ártalmatlanítás koordinálását erre létesült KHT végzi.

151

Begyűjtő

Székhely /

neve

Telephely

D-mo-i MÉH Rt.

Szeged/Szekszárd, Bonyhád

BO-MÉH

Hulladékfajta

Begyűjtött hulladék

lyezett

tetési hely

használt

(település

szállító-

(t/év)

(t/év)

neve)

eszköz

454

elem


akkumulátor

12 lakosság

Dombóvár Paks

akkumulátor akkumulátor

0,435 lakosság 10,832 lakosság

GLÓBUS III Szekszárd

akkumulátor

nincs adat

Paks

akkumulátor

15,765

Szekszárd

szárazelem

TAR KFt . METALLOKft. Hauzmann Jánosné Héliosz Kft. Biokom Kft. Biomark 2000 Kft. Pálfi

Pécs/ Kökény akkumulátor Pécs/ Kökény akkumulátor akkumulátor

Lengyeltóti

akkumulátor

Ereco Rt.

Bp/Pécs

akkumulátor

125

Ereco Rt.

Bp/Kaposvár

akkumulátor

124

testvérek

Begyűjtő

Székhely /

neve

Telephely

Battery Kft.

Pécs

Palota Környezetvé- Bp/Pécs delmi Kft. Pécsi Környezetvé- Pécs delmi Kft.

Hulladékfajta

akkumulátor akkumulátor, szárazelem akkumulátor szárazelem,

1200 Ausztria

tehergépkocsi

600 Bonyhád

tehergépkocsi

lakosság termelők

3 80 Paks

tehergépkocsi tehergépkocsi

100 Export

tehergépkocsi

80 Paks

tehergépkocsi

nem lakos-

sági 0,525 lakosság lakosság, 972 termelők lakosság, 783 termelők lakosság, 103 termelők

Pécs

Lászlóné Vollár

Begyűjtéshez

mennyiség

Bonyhád

Kft.

Rendel-

mennyiség

akkumulátor

Forrás

Engedé-

1 Szekszárd 5000 Export

tehergépkocsi

3000 Export

tehergépkocsi

90 Export

tehergépkocsi

300 Export

tehergépkocsi

Export

tehergépkocsi

3000 Export

tehergépkocsi

28 termelők lakosság, termelők lakosság, termelők

Begyűjtött

tehergépkocsi

Engedé-

Rendel-

Begyűjtéshez

lyezett

tetési hely

használt

mennyiség

mennyiség

(település

szállító-

(t/év)

(t/év)

neve)

eszköz

hulladék

Forrás

2200


nincs adat termelők

9,7


2500 Export

2000

100

Győr, Dorog, Aszód Győr, Dorog, Aszód

tehergépkocsi

tehergépkocsi

tehergépkocsi

152


4.3.sz. táblázat: A régióban működő akkumulátor hulladék begyűjtő szervezetek

3.2


Tekintettel a térségben kialakult viszonylag kedvező helyzetre, valamint arra, hogy a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése nem reális igény, a kialakult gyűjtőhálózat hatékonyabb működése, a lakosság körében keletkező akkumulátor és elem hulladékok begyűjtésének fokozása és a bevallási fegyelem javítása a cél.

3.3


A hulladékgazdálkodási tevékenységek ellenőrzésénél fokozott figyelmet kell fordítani a hulladékakkumulátorok és szárazelemek kezelésére, adminisztrálásának kérdésére mind a termelő, mind a szolgáltató cégeknél. Mivel a kialakult gyűjtőhálózat kapacitása a régió ellátására elegendő, csupán minőségi fejlesztése a cél. Az üzemekben és a szolgáltatók telephelyein a megfelelő gyűjtési, tárolási körülmények biztosítása, illetve annak megkövetelése a működés feltétele kell, hogy legyen. A települési hulladékok szelektív gyűjtési feltételeinek megteremtése, illetve általánossá tétele maga után vonja a lakosság körében keletkező veszélyes hulladékok megfelelő gyűjtési körülményeinek

kialakítását.

A

lakossági

hulladékudvarokban

biztosítani

kell

a

hulladékakkumulátorok és hulladék szárazelemek gyűjtésének lehetőségét is.

3.4

Intézkedés




Pénzügyi kerete

Gyűjtési, tárolási fegyelem fokozott

folyamatos

nem tervezhető


ellenőrzése Hulladék-

biztosítása

szervezetek termelők, szolgáltatók,


K.védelmi hatóság

hatóságok

udvarokban a gyűjtés feltételeinek

Közreműködő

2004-2008

1.2 milliárd

EU források KAC

szolgáltatók

szolgáltatók

/Hulladékudvarok/

153

4 Elektromos és elektronikai készülékek hulladékai 4.1

Jelenlegi helyzet

A térségben keletkező elektronikai hulladékok mennyiségéről - az adatszolgáltatási kötelezettség – és hazai szabályozás hiányában nincs információ. Kezdeményezések vannak a bontó – feldolgozó hálózat kialakítására.

Előkezelő

Székhely /

neve

Telephely

Hulladékfajta

Begyűjtött

Engedé-

Rendel-

Begyűjtéshez

lyezett

tetési hely

használt

mennyiség

mennyiség

(település

szállító-

(t/év)

(t/év)

neve)

eszköz

Dunaföldvár

tehergk.

hulladék

Forrás

Földvár Metáll

Dunaföldvár/

elektronikai

Dunaföldvár

hulladék

85

nem települési

20

Kft. Eletrorec

Pécs

elektronikai hulladék

nem működik

4.4.sz. táblázat: Hulladékkezelő létesítmények

4.2


A tervidőszak elején – a hulladékokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztése révén - képet kell alkotni a térségben keletkező elektronikai hulladékok mennyiségéről. A hulladékok mennyiségének csökkenésére számítani nem lehet. A tervidőszak végére ki kell alakítani a szükséges infrastruktúrát.

4.3


154

A jogszabályi háttér megvalósulása után a mennyiségek ismeretében meg kell határozni a térségi bontó kapacitásokat. A tervidőszakban minden megyében ki kell alakítani az elektromos és elektronikai berendezések begyűjtési hálózatát és lehetőleg a megyeszékhelyeken vagy azok közelében, de legalább a régióközpontban létesíteni kell egy - egy - ezen berendezések bontására szolgáló üzemet.

4.4

Intézkedés

Becsült költségek és ütemezés Megvalósítás

Megvalósítás

ideje

költségigénye

Pénzügyi kerete

Közreműködő

Kezdeményező

szervezetek

szerv

keletkező hulladékok mennyiségé-nek

2004-2005

10 millió

meghatáro-zása regionális bontó kapacitás

2004-2005-2007

900 millió forint

megteremtése


pályázati támogatás

k.védelmi felügyelőség, hull. termelők

k.védelmi felügyelőség

vállalkozások engedélyező

vállalkozások

hatóságok

5 Kiselejtezett járművek 5.1

Jelenlegi helyzet

Kiselejtezett gépjárművek becsült száma a forgalomba kerülő gépkocsik száma és a gépkocsipark növekedése alapján számítható.

Megye

Forgalomba kerülő

Gépkocsipark

Kiselejtezett

gépkocsik száma

növekedése

gépjárművek száma

(db/év)

(db/év)

(db/év)

155

B

7 254

3 948

3 306

6 230 4 787 18 271

2 996 2 567 9 511

3 234 2 220 8 760

a r a n y a Somogy Tolna Régió Adatok forrása: KSH

4.5. sz táblázat: Gépjármű állomány 2001. évben lefolytatott felmérés szerint a régióban összesen 21 (Baranyában 11, Somogy megyében 5, Tolna megyében 5) vállalkozás foglalkozik hivatalosan autóbontással. Ezek a vállalkozások emellett fő tevékenységként még a használt autóalkatrészek kereskedelmével foglalkoznak. A bontási tevékenység során alapvető hiányosságként fedezhető fel a veszélyes hulladékok nem az előírásoknak megfelelő kezelése, a vonatkozó jogszabályok ismeretének hiánya. Mindez a környezet szennyezésének veszélyét hordozza magában. Az autóbontók többsége nem rendelkezik bontásra alkalmas csarnokkal, műhellyel, még kevésbé megfelelő kapacitású raktárral. A bontás során keletkező hulladékok részben termékdíjas

termékekből

származnak

(akkumulátor,

gumiabroncs,

hulladék

olaj,

hűtőfolyadék), részben költségesen hasznosíthatók (műanyag, gumi, kárpit stb.) A felmért vállalkozások nem- vagy csak korlátozottan felelnek meg az Európai Unió és a hazai jogszabályi előírásoknak. ( A 2001-ben végzett felmérés egyes bontókra vonatkozó minősítését 4.6. sz táblázat “Megjegyzés” rovata tartalmazza.) A gépjárművek legfőbb beszerzési forrása a lakossági beszállítás és import. Komplett gépjárművek mellett nagy számban alkatrészeket is importálnak. Összefoglalva: Legálisnak mondható bontó:20 db EU direktíva szerinti előírásoknak korlátozottan megfelel: 9 db. Felmérés szerinti összes kapacitás: 4-500 db/év Rendkívül sok az illegális bontási tevékenység. Néhány bontó telepengedélyezése és hulladékkezelési engedélyezése folyamatban van.

156

Megállapítható, hogy az autóbontás mindenekelőtt gépkocsikból kiszerelt használt alkatrészek értékesítését jelenti, szemben a nyugat-európai törekvésekkel, ahol elsősorban a hulladék hasznosítása a fő cél.

Kezelt hulladék mennyisége Helyszín

Tevékeny-ségtípus

Kezelt hulladék-

(*)

fajta

Pécs

autóbontás és

Siklósi u. 140. AUTÓBALÁZS

használt alkatrész

Pécs

ker. autóbontás és

Nagykozári u. 38. 4001


KER.és SZOLG Bt. Pécs


Mohácsi út 14.


HERMANN és TÓTH. Szigetvár


Táncsics u. 12.


HORVÁTH GYÖRGY


Mohács, Budapesti u. 19. MEXIKÓ Bt.

A régión

A régión

Külföldről

belülről

kívülről

importált

szgk.+ kisteher

5

15

szgk.

10

5

szgk.

30

20

szgk.

10

_

szgk.

20

_

szgk.

15

3

gk.


előírásoknak korlátozottan megfelel előírásoknak korlátozottan megfelel előírásoknak nem felel meg előírásoknak nem felel meg 2002-ben megszűnt a bontási tevékenység

ker.

Siklós 0700/1 hrsz. – Aral-

autóbontás és használt alkatrész

benzinkút

előírásoknak korlátozottan megfelel

ker.

WITT ANTAL Pécs

autóbontás és

Pellérdi, u. 2. 01296 hrsz.


SIMON és Tsa. Bt.


Kozármisleny Pécsi u. 1/A


SZIN COLOR Bt.

szgk.+ kisteher gk.

Megjegyzés

előírásoknak 30

5

nem

felel meg

szgk.

5

előírásoknak

25

korlátozottan megfelel

ker.

Kezelt hulladék mennyisége Helyszín

Pécs Kőhíd

Tevékeny-ségtípus

Kezelt hulladék-

(*)

fajta

A régión

A régión

Külföldről

belülről

kívülről

importált

autóbontás és dűlő,

23662/2

SZŰCS ZOLTÁN Pécs Kanizsai

D.

VEVA Bt.

szgk.

30

120

szgk.

40

10

szgk.

2

8

ker. autóbontás és u.

X AUTÓ Bt. Versend TSZ


használt alkatrész ker. autóbontás és

major

használt alkatrészker.

Megjegyzés

előírásoknak korlátozottan megfelel előírásoknak nem felel meg előírásoknak nem felel meg

157

Kaposvár Cseri u. 71.

autóbontás és

CERI BONTÓ Balatonboglár Klapka u.


Ipartelep



FAVORIT

AUTÓBONTÓ Bt. Lengyeltóti Fonyódi u.


10.


VARESE


AUTÓBONTÓ Kft. Siófok Verebesi u. 12.


Siójut Kossuth Lajos u. 16. Szekszárd Keselyüsi út 120. VOLÁN SZINKRON Kft. Bonyhád Zriny M. u. 50 SZŰCS Kft.


_

szgk.

30

_

5

30

100

_

nincs inf.

5

_

nincs unf.

30

_

szgk.

50- 60

_

szgk.

50-100

_

gk. szgk.+ kisteher gk.

használt alkatrész ker. autóbontás és

30

szgk.+ kisteher


szgk.

szgk.+ kisteher

ker. autóbontás és használt alkatrész

gk.

ker. autóbontás és Bonyhád Zriny M. u. 25 FAZEKAS JÓZSEF

használt alkatrész ker.

Bonyhád Szerdahely u. 39. MOBITAL BT. Paks Villany u. 7.

autóbontás és használt alkatrész ker.

felel meg 2002-ben megszűnt a bontási tevékenység előírásoknak nem felel meg

előírásoknak korlátozottan megfelel előírásoknak korlátozottan megfelel előírásoknak korlátozottan megfelel

1.szgk 2.szgk+

30

kistehergk.

_

előírásoknak korlátozottan megfelel

3.szgk

autóbontás és használt alkatrész

előírásoknak nem

szgk.

szgk.

10

_

KOCH ATTILA

ker. (*) Autóbontók, (fémkereskedők) ill. darabolók.

előírásoknak nem felel meg

(**) csak a tervezett létesítményeknél Az adatok forrása: felügyelőségi felmérés

4.6.táblázat: Kiselejtezett gépjárművekkel foglalkozó vállalkozások

5.2


Rövidtávon (még a 2003. év végéig) elérendő cél a jelenleg autóbontást végző vállalkozások tevékenységének legalizálása (telep-, és hulladékkezelési engedélyezés), és ezen keresztül a hatályos jogszabályok érvényesítése. Törekedni kell a bontás során képződő hulladékok szelektív gyűjtésére, és minél kisebb arányú lerakással történő ártalmatlanítására. A gépjárműállomány növekedésével, a kétütemű személygépjárművek várható nagyarányú forgalomból történő kivonásával, illetve a roncsleadási kötelezettség bevezetésével a közeljövőben sokkal inkább a hulladékmennyiség növekedésére, mintsem a csökkenésére kell számítanunk.

158

További célként a 2000/52/EK EU-irányelv hazai adaptálását követő előírások teljesítése fogalmazható meg, ezen belül a kiselejtezett járművek tömegének mind nagyobb arányú anyagában történő hasznosítása (elérendő arányszámok, és a teljesítés dátuma még nem ismertek), átlátható naprakész nyilvántartás vezetése mind a veszélyes, mind a bontott alkatrészekről, input-output anyagáram igazolása, a megjelenő rendelet(ek) által majdan előírásra kerülő minimális műszaki feltételek megteremtése, betartása, illetve betartatása.

5.3


Az autóbontók működését alapjaiban fogja módosítani a kiselejtezett gépjárművek kezelésének szabályairól szóló majdan megjelenő rendelet, ezért a tervezett intézkedések egy jelentős része csak általánosságban, az idevágó EU direktíva alapján vázolható. Az autóbontók engedélyezési eljárása és ellenőrzése során kiemelten kell kezelni a veszélyes hulladékok kezelésének kérdéskörét, ezen belül is különösen a „szárazra fektetés” (folyékony hulladékok lefejtése) technológiáját és a veszélyes hulladékok gyűjtését. A hulladékok nyomon követhetősége érdekében a gyűjtési kötelezettség mellett a jogszabályok által előírt adminisztrációs kötelezettségek megfelelő ellátása is nagy fontossággal bír. A fentiek teljesülését legalább éves gyakorisággal szükséges ellenőrizni. A bontás során képződő, nem veszélyes, hasznosítható hulladékok elkülönített gyűjtése és újrafeldolgozásra történő átadása szintén komoly figyelmet igényel, de ennek hatékony megvalósítása csak a megfelelő érdekeltségi rendszer kialakítása, illetve az erre vonatkozó végrehajtási rendeletek elfogadása után várható. A települési önkormányzatokkal (a Hgt. 30§-a alapján) együtt kell működni az elhagyott gépjárműroncsok begyűjtése és engedéllyel rendelkező gépjárműbontókba történő elszállítása kapcsán. A gépjárműroncsokra vonatkozó EU-direktíva hazai adaptációját követően meg kell szervezni és ki kell alakítani a roncsautó-átvételi hálózatot (leadó-pontok), ahol „leadási igazolást” 159

kaphatnak a gépjármű tulajdonosok, hiszen kizárólag ennek birtokában lesz lehetséges a gépjárművek forgalomból történő kivonása. Ilyen leadó-pontot kell létesíteni minden városban (megyei jogú városokban több is), így ezek száma a régió egészét tekintve legalább 30-ra lesz tehető. Csak azon autóbontók működhetnek a jövőben, amelyek a szigorú személyi, műszaki feltételeket teljesítik, és az ezek megvalósításához, működtetéséhez szükséges anyagi erőforrásokkal, illetve hatósági engedélyekkel rendelkeznek. Az engedélyezett gépjárműbontók száma a szigorú környezetvédelmi és gazdasági feltételeknek köszönhetően a jövőben minden bizonnyal a jelenleginél lényegesen kevesebb lesz. Ezek részint leadópontokkal integráltan, részint azoktól függetlenül működhetnek. Megyénként 2-3 közepes (500 – 5000 db/év) és nagy bontó (>5000 db/év) üzemelése valószínűsíthető. A megfelelő hasznosítási irányszámok eléréséhez szükséges a gépjárművek megfelelő szintű előbontása, shredderezése, és az azután visszamaradó kevert műanyag-, elasztomer és üvegfrakció utólagos szeparációja. Shredderezési technológia jelenleg nem áll rendelkezésre a régiónkban, de figyelembe véve a gépjárműroncsok magas fajlagos szállítási költségeit (nem éri meg a régión kívülre történő szállítás), a majdan elérendő hasznosítási arányszámokat, valamint a gépjárműroncsok számának emelkedése miatti közeledést, egy shredder gazdaságos üzemméretét, ennek telepítése nem zárható ki.

5.4


Intézkedés Gépjárműbontók hulladékkezelési

Megvalósulás ideje 2003


Pénzügyi kerete



nem tervezhető


ÁNTSZ-ek, kataszrófavéd.

ügyfél kérelmére körny.véd

160

engedélyezése Gépjárműbontók telepengedélyezése (hatóságnál)

nem tervezhető

2003

hatóság

hatóság


ÁNTSZ, tűzoltóság, környezetvéd. hatóságok

ügyfél kérelmére települési önkormányzat ügyfél kérelmére települési önkormányzat

Gépjárműbontók telepengedélyezése

2003

100 millió

szolgáltatók

ÁNTSZ, tűzoltóság, környezetvéd. hatóságok

Elhagyott roncsautók begyűjtése

folyamatos

150 millió

önkormányzatok, tulajdonosok

szolgáltatók, önkormányzatok

önkormányzatok

Roncsautó átvételi és bontó hálózat kialakítása

2005-2008

1.000 millió forint

önkormányzatok


önkormányzatok

Hasznosítási arányok teljesítése

nem ismert

nem ismert

szolgáltatók


szolgáltatók

6 Egészségügyi hulladékok 6.1

Jelenlegi helyzet

Megye Baranya Somogy Tolna Összesen Becsült összes hull. 2040 1190 950 4180 Becsült nem vesz.. eü-i hull. 545 405 380 1330 Becsült vesz. eü-i hull. 200 120 100 420 Bevallott vesz. eü. –i hull. 450 150 100 700 Az adatok származása: HAWIS 2001

4.7.sz. táblázat : Egészségügyi hulladékok mennyisége A kórházi, klinikai, valamint gondozási intézményekből származó veszélyes egészségügyi hulladékok mennyisége a HAWIS rendszer révén ismert. A gyűjtés teljes körű és jól szervezett. Ezen túl a nem kórházi betegellátásból származó hulladékkeletkezés is jelentős, melynek mennyiségét számítani jelenleg nem lehet. A régióban - a nyilvántartás szerint - ily módon keletkezett és begyűjtött hulladék mennyisége mintegy 50 tonna. 161

Baranya és Somogy megyékben - Siófok kivételével - az egészségügyi hulladékok összegyűjtését és az ország más területén lévő ártalmatlanító létesítménybe

/Budapest

SEPTOX Kft. égetője Korányi Kórház / történő elszállítását az ADR előírásainak betartása mellett a Pécsi Környezetvédelmi Kft. végzi. Az összegyűjtött hulladékok átrakása szükség esetén a Kft. pécsi telephelyén /hulladékudvar / történik. Naponta történik a tovább szállítás. Egy időben a telep 3 tonna egészségügyi hulladék befogadására alkalmas. Tolnában az egészségügyi hulladékok elszállítása közvetlenül a keletkezési helyről történik. Az elszállítást különböző cégek /SEPTOX Kft., ZÖLD ZÓNA Kft., a KLAV 2000 Kft. ill. a HAJDUKOM Kft. végzik különböző ártalmatlanító létesítményekbe /Debrecen, Budapest/. A Siófoki Kórház, valamint a Nagyatádi Kórház

területén áll egy-egy egy kórházi

hulladékokat égető berendezés. melyek közül csupán a siófoki üzemel.

Létesítmény neve

Létesítmény

Tevékenység

helyszíne

típus

Siófoki Kórház

Siófok

hulladék égető

Nagyatádi Kórház

Nagyatád

hulladék égető

Kezelt hulladék fajta

Kezelt hull. Menny. (t)

egészségügyi hulladékok egészségügyi hulladékok


25,600

30 kg/óra

0 (nem üzemel)*

110 t/év

4.8.sz. táblázat: Kórházi hulladékégető berendezések

Néhány

kórház

engedéllyel

rendelkezik

a

kisebb

orvosi

rendelőknél,

illetve

rendelőintézeteknél keletkező hulladékok begyűjtésére és a begyűjtő szervezetnek történő továbbítására. A vidéki városokban általában ez a gyakorlat. A régióban a fertőtlenítéssel történő hulladékkezelés csupán a laboratóriumokban bevett gyakorlat. A gyógyászati tevékenység során keletkező hulladékok esetében nem alkalmazzák. A lakossági fogyasztásból származó gyógyszer hulladékok szervezett gyűjtése és ártalmatlanítása csupán esetleges, nem rendszeres. A gyógyszertárakban keletkező, lejárt szavatosságú gyógyszerek ártalmatlanítása biztosított. A nem fertőző veszélyes hulladékok begyűjtése megoldott.

6.2


162

Az egészségügyi ellátásban keletkező hulladék mennyiségének csökkentése nem tervezhető, csupán a szelektálás fokozásával lehet és kell a

veszélyes hulladékok mennyiségét

minimalizálni. Az egészségügyi ellátás során keletkező fotokémiai hulladékok ezüst tartalmának minél nagyobb arányú hasznosítására kell törekedni. Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok – mára már megvalósult – gyűjtésével és ártalmatlanításával párhuzamosan a már kialakult rendszer további kiterjesztésével teljes körűvé kell tenni a kisebb orvosi rendelőkben keletkező betegellátási hulladékok begyűjtését és

ártalmatlanítását

az

ország

más

területein

lévő

ártalmatlanító

létesítmények

igénybevételével. A jogi keretek megteremtése után ki kell alakítani a gyógyszerhulladékok begyűjtésének mindenki által elérhető – rendszerét.

6.3


Az egészségügyi intézményekben és orvosi rendelőkben fokozott figyelmet kell fordítani a hulladékok szelektív gyűjtésére, a tevékenység ellenőrzésére, annak érdekében, hogy veszélyes hulladék ne kerüljön a kommunális hulladék közé vagy a szennyvízbe, illetve, hogy feleslegesen ne gyarapítsák a veszélyes hulladék mennyiségét. A kórházak és egészségügyi intézmények centrális elhelyezkedéséből, valamint egyéb adottságaikból adódó lehetőséget kihasználva általánossá kell tenni azt a már több helyen kialakult gyakorlatot, miszerint a kisebb orvosi rendelőkből származó egészségügyi hulladékokat a kórházak területén kialakított gyűjtőhelyen átveszik, tárolják és az ott keletkező hulladékkal együtt szállítják el az ártalmatlanító létesítményekbe. Az így kialakított gyűjtőpontok, valamint az orvosi rendelőkben biztosított hűtött gyűjtés megvalósulása biztosíthatja a teljes körű ártalmatlanítás lehetőségét. A már működő gyűjtőszervezetek és az általuk biztosított gyűjtési rendszer továbbfejlesztése fontos feladat. Az állategészségügyi ellátásban keletkező állatgyógyászati hulladékok kezelésének kérdése szintén nagyobb figyelmet érdemel. Az e tevékenységből származó hulladékok begyűjtésének és ártalmatlanításának megszervezését és fenntartását az állategészségügyi hatóságok közreműködésével, segítségével biztosítani kell. Ennek érdekében szintén gyűjtőpontok

163

kialakítása szükséges a régió egész területén, ahova az állatorvosok eljuttathatják a tevékenységük során keletkező veszélyes hulladékokat. E célra alkalmasak lehetnek a nagyobb településeken kialakított - lakossági hulladékok szeletív gyűjtésére szolgáló hulladékudvarok. Meg kell szervezni és ki kell alakítani a lakosság körében keletkező gyógyszerhulladékok begyűjtésének rendszerét. A külföldi gyakorlatnak és a Hulladékgazdálkodási Törvénynek megfelelően a gyógyszereket árusító gyógyszertárak e célra kialakított terében, e célra rendszeresített gyűjtőedények kihelyezésével és tanácsadással biztosítani kell a – regionális szinten várhatóan évente kb. 3-400 kg gyógyszer illetve gyógyászati hulladék megfelelő gyűjtését és ártalmatlanító helyre juttatását (a gyógyszertárban keletkező ilyen hulladékkal együtt), az ezzel kapcsolatos jogi (financiális) háttér megteremtése után. Átfogó elemzést kell végezni - az országban működő ártalmatlanító kapacitások figyelembe vételével - arra vonatkozóan, hogy a jövőben a térségben keletkező egészségügyi hulladékok ártalmatlanítása érdekében szükséges e regionális vagy megyei igényeket kielégítő ártalmatlanító létesítmény telepítése. Az adatszolgáltatási kötelezettség révén megbízható adatbázist kell kialakítani az egészségügyi hulladékok keletkezésére vonatkozóan. Az adatok elemzése alapozhatja meg a térségi ártalmatlanító létesítésére vonatkozó döntést.

6.4 Intézkedés

Becsült költségek és ütemezés Megvalósítás ideje


Pénzügyi kerete

Eü.i hulladékok szelektív gyűjtésének

folyamatos

nem tervezhető költségvetés

fokozása

2003-2004

15 millió állami költségvetés

2003-2004

Hulladékudvarokkal állami költségvetés

kialakítása Állateü.i hulladékok

szervezetek eü.i intézmények, orvosi rendelők eü.i és körny.véd.


eü.i hatóság

hatóságok eü.i intézmények,

Eü.i hulladék gyűjtőpontok

Közreműködő

orvosi rendelők, eü.i és körny.véd.

eü-i hatóság

hatóságok állatorvosok, állateü.i állateü.i hatóság

164

gyűjtésének

hatóság,

együtt

megvalósítása Gyógyszerhulladékok

2003-2004

begyűjtésének

önkormányza-tok forgalmazók


megvalósítása Adatbázis

gyógyszertá-rak, tisztifő-gyógyszeré-

Tisztifő-gyógyszerészek

szek

létrehozása, térségi eü.i hulladék ártalmatlanító

2003-2004

létesítmény


Eü-i intézmények, szolgáltatók

EÜM

megvalósítha-tósági tanulmány elkészítése

7 Állati eredetű hulladékok 7.1

Jelenlegi helyzet

7.1.1 Állattenyésztésből származó hulladékok

Vágó-

Vágóállat mennyisége /tonna /

Elhullott állat számított mennyisége /

állat tonna / Megye Baranya Somogy Tolna Baranya Somogy Tolna Régió Összes: 89.678 57.946 76.336 5.257 3.236 4.067 12.560 Adat származása: KSH, Irányelvek ∗A megjelölt állatfajták esetében a KSH csak a gazdálkodó szervezetek adatait tartja nyilván, a többi állatfajta esetében a gazdálkodó szervezetek és egyéni állattartók adatai együtt szerepelnek.

4.9. sz. táblázat: Elhullott állatok számított mennyisége

Megállapítható, hogy a régióban elméletileg 12.560 tonna állati hulla keletkezett (ebből 8.041 tonna a gazdálkodó szervezeteknél.) A kötelező adatszolgáltatás adatait összevetve az elméleti számításokkal megállapítható, hogy az jelentősen kevesebb az elméleti értéknél. /51,8% / A bejelentett hulladékok 72 %-a hasznosítóba /húspép, húsliszt előállítás /, 28 %-a ártalmatlanítóba /dögkút, dögtér/ kerül.

165

Számított hulla mennyiség /t/ Megye Gazd. Szerv

Összes Baranya Somogy Tolna Régió

5.257 3.236 4.067

3.836 1.729 2.496

12.560

8.041

Bejelentett hulla menny./t/

Bejelentett és számított aránya /%/

Összes ∗ /Gazd.szerv/

Gazd. Szerv.

1.864 1.301 1.002 4.167 / 16 %/

Bejelentett hulla mennyiségből

48,8 75,2 40,1

Hasznosított /t/ /%/ 1193 64 949 73 872 87

Ártalmatlanított /%/ /t/ /%/ 671 36 351 27 130 13

51,8

3.014

1.152

72

28

Az adatok származása: KSH, HAWIS

∗Tekintettel arra, hogy csupán a gazdálkodó szervezetek tesznek veszélyes hulladék bejelentést, a bejelentett összes mennyiség a gazdálkodó szervezeteknél keletkező hulladék.

4.10. sz. táblázat: Elhullott állatok bejelentett mennyisége

7.1.2 Vágóhídi

tevékenységből

származó

hulladékok

/húsfeldolgozás,

halfeldolgozás is/ BejelenMegye

Baranya Somogy Tolna Régió

Levágott állat /t/∗ 53.755 53.354 9.306 116.415

Számított

tett

hulladék /t/ hulladék / 8.830 8.212 2.074 19.116

t/ 5.905 5.611 885 12.401

Bejelentett és

Bejelentettből

számított

hasznosított

aránya /%/ 66,9 68,3 42,7 64,9

/t/ 5.746 5.600 868 12.214

/%/ 97,3 99,8 98,1 98,5

Bejelentettből ártalmatl. /t/ /%/ 159 2,7 11 0,2 17 1,9 187 1,5

/48%/ Az adatok származása: KSH, HAWIS, Irányelvek, állategészségügyi állomások ∗ A gazdálkodó szervezetek és az egyéni gazdálkodók adatait együttesen tartalmazza.

4.11. sz. táblázat: Vágóhídi tevékenységből keletkező hulladékok mennyisége 7.1.3 Egyéb forrásból származó hulladékok

Hulladék jellege Halfeldolgozás Bélfeldolgozás

Termelő Mennyiség Balatoni Halgazdaság 65 t halfeldolgozási

Kezelés módja ATEV hálózat révén

Irmapuszta

hulladék 234 t bélfeldolgozási

hasznosítják hulladéka a garéi

hulladék 7 t bélfeldolgozási

komposztálóba hulladéka az ATEV-hez

HOLIMEX Kft. Pécs Tabi Bélfeldolgozó Tab

166

hulladék 108 t enyvhúslás 378 t krómcserzett bőr

Bőrgyár Rt. Pécs

hulladék 817 t krómcserzett bőr

PÉRÓ Kft Pécs

Bőrgyártás

hulladék

Tradelda HungáriaKft Pécs Környezetvédelem

Garé lerakás hasznosítás ZOO-TRANSZ-COOP

466 t zsírhulladék

révén hasznosítják

a 6 905 t bőrgyártási

Bőrgyártásért Kht.

kerül ATEV hasznosítás

Garé lerakás

iszap


4.12/a. sz. táblázat: Egyéb forrásból származó állati hulladékok

Megye

Hulladék /t/


8 908 72 147 9 127


4.12/b. sz. táblázat: Egyéb forrásból származó állati hulladékok 7.1.4 Az állati eredetű hulladékok összes mennyisége Összes Megye


bejelentett mennyiség /t/ 16 677 6 984 2 034 25 951

Hasznosított

Ártalmatlanított

mennyiség

menny.

/t/

/%/

8 004 6 622 1 813 16 438

48,0 94,8 89,2 63,0

/t/ 8 930 362 221 9 513

/%/ 52,0 5,2 10,8 37,0


4.13. sz. táblázat: Állati eredetű hulladékok teljes mennyisége A veszélyes hulladékok teljes mennyiségének (51.000 tonna) 50 %-a az állati eredetű hulladék. (Összes számított mennyiség: 41.000 tonna) Összességében megállapítható, hogy a régióban keletkező (bejelentett) állati eredetű hulladékok 63 %-a hasznosul, 37 %-a lerakóba kerül. (Ebből 31 % bőrgyártásból származó hulladék) Az állati eredetű hulladékok kezelésével foglakozó létesítmények illetve szervezetek 167

Helyszín



Kezelt hull. Tervezés menny. t/év szakasza


Megjegyzés


Megjegyzés

Baranya ATEV

Helyszín Baranya Mágocs Kontár Kft. Drávaszabolcs Mg. Szöv Bóly Rt Törökdomb Bóly Rt. Újmajor Bóly-Töttös Újmajor Duna gyöngye Mg.Rt. Dunaszekcső Hunyadi Term. Szöv Szalánta Dózsa Mg. Szöv. Beremend Pikker Kft. Mohács Pécsvárad Agrover Rt.

Begyűjtés

Tevékenység típusa átrakó (ATEV-hez) húspép előállítás feletetés húspép előállítás feletetés húspép előállítás feletetés húspép előállítás feletetés húspép előállítás feletetés húspép előállítás feletetés húspép előállítás feletetés húspép előállítás feletetés húspép előállítás feletetés

Garé Biokomposzt Kft.

Komposztálás,lerakás

Garé

lerakás

állati tetem vágóhídi nincs adat hull,



átvett állathulla

346

saját állathulla

51,3

saját állathulla

100 t/év

saját állathulla

100 t/év

saját állathulla

80 t/év

saját állathulla

100 t/év nem üzemel

saját állathulla

200 t/év

saját állathulla

100 t/év

saját állathulla

250 t/év

saját állathulla Felhagyott

átvett vágóhídi hulladék

1 425

lerakó is

átvett

6 905

van Felhagyott

168

Környezetvédelem a Bőrgyártásért KHT Pécs ZOTRANS COOP Kft.

Helyszín Baranya Beremend Duna-Dráva Cementipari Rt. Palotabozsok Mg. Rt.

bőrgyártási hulladék hasznosítás


húsliszt égetése húspépkomposztálás-trágya

zsírhull.


lerakó is van

480

Kezelt hull. Tervezés menny. /t/ szakasza


húsliszt

kísérlet

2 000 t/év

álati hulla

engedélyezés alatt

150 t/év

Garé Környezetvéd bőrgyárkomposztálá elem a tási s Bőrgyártásért hulladék KHT lerakás Állati települések dögkútban, hulladék dögtéren Somogy állati tetem ATEV Begyűjtés vágóhídi hull, Kaposvár húsliszt vágóhídi KOMETA előállítás hulladék Kft. Kaposvár komposzvágóhídi Komposzt tálás hulladék Kft. állati Böhönye átrakó eredetű ATEV hulladék állati ATEV begyűjtés eredetű hálózat hulladék

Megjegyzés

kísérlet

123 dögkút

nem csak a

5 500

régiónál

3 338

4 034

5 000 t/év

169

települések

Helyszín

lerakás dögkútban, dögtéren


78 működő állati hulladék

111 felhagyott dögkút




Megjegyzés

Tolna ATEV

Begyűjtés

állati tetem vágóhídi hull,

Tanyatormás

lerakás

vágóhídi hulladék

Profikomp Kft.Sióagárd

Komposztálás

állati gyomor és béltartalom

Felhagyott

38 000 m3

lerakó kísérlet

2 000 t 22 működő,

települések

lerakás dögkútban, dögtéren

állati eredetű hulladék

>2000 m3

15 felhagyott dögkút

Az adatok származása: felügyelőségi nyilvántartás

4.14. sz. táblázat: Hulladékkezelő létesítmények, vállalkozások

Összesen: 350-370 db dögkút 2 db átrakó vagy gyűjtő /Böhönye, Mágocs/ 9 db húspép üzem /Pécsvárad, Drávaszabolcs, Palotabozsok/ 1 húsliszt üzem /Kaposvár/ 4 db. Komposzttelep /Pécs, Kaposvár, Sióagárd, Palotabozsok/ 1 működő lerakó

170

2 felhagyott lerakó 1 db zsírfeldolgozó 1 bőrhulladék feldolgozó 1 húsliszt égető (cementgyár kísérlet)

7.2


7.2.1 Hulladékok mennyiségének csökkentése Az állatlétszám várható stagnálásával illetve némi csökkenésével várhatóan csökken az állati hulladékok mennyisége is. A bőrgyártásban nem várható termelés növekedés, így e téren sem szükséges komoly beavatkozás. Új hulladék keletkezésével kell számolni a közétkeztetésben keletkező konyhai maradékok tekintetében, mivel azok eddigi hasznosítását a megszigorított állategészségügyi szabályok gátolják. A hulladék csökkentése jelenleg nem reális cél.

7.2.2 Hulladékok hasznosítása

Az állati hulladékok fajtájától és állategészségügyi besorolásától függően fokozni kell a hulladékok - keletkezési helyen vagy regionális kezelőtelepeken történő – hasznosításának jelenleg kb. 63 %-os arányát. Az állati takarmányozás mellett a talajerő visszapótlását célzó hasznosítást előtérbe kell helyezni. Ugyancsak ezt a módszert kell alkalmazni a konyhai hulladékokkal kapcsolatosan is.

7.2.3 Hulladékok ártalmatlanítása

A

takarmányozásra és talajjavításra nem alkalmas állati hulladékok égetéssel történő

ártalmatlanítása érdekében fejleszteni kell a szelektált gyűjtés, begyűjtés és szállítás rendszerét, színvonalát.

171

Meg kell szüntetni a dögkutakat, dögtereket, azaz az állati hulladékok lerakással történő ártalmatlanítását. A jogszabályi előírásoknak megfelelően meg kell teremteni a nem hasznosítható állati hulladékok ártalmatlanításának feltételeit a régión kívül, vagy azon belül.

7.2.4 A környezetvédelmi szempontból nem megfelelő vagy illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai

El kell végezni a felhagyott hulladéklerakók rekultiválását.

7.3


7.3.1 Hulladékkeletkezés megelőzése Az állategészségügyi szabályok maradéktalan betartásával, a tartási fegyelem szigorításával, a technológiák korszerűsítésével minimalizálni kell az állati elhullást.

7.3.2 Hulladékok hasznosítása Korszerű hulladékhasznosító létesítményeket kell létrehozni, illetve korszerűsíteni.

Ennek

keretében

környezetvédelmi

szempontból

a meglévőket jobb

technológia

alkalmazására kell áttérni mind a kaposvári húsfeldolgozó kaposvári, mind a pécsi vágóhíd garéi

komposztáló

telepén

egyrészt

a

kapott

komposzt

jobb

értékesíthetősége,

hasznosíthatósága, másrészt a telep jobb lakossági elfogadottsága érdekében. Az állati eredetű hulladékok feletetéssel történő hasznosításának korlátai miatt további komposztálók kialakítása szükséges kapcsolódva az állattartó telepekhez, tekintettel a hasznosítás terület igényére. A koncentráltan keletkező nagy mennyiségű komposzt felhasználása hasznosító mezőgazdasági területhiánya miatt nem mindenhol javasolt.

172

A térségben ilyen irányú kezdeményezések tapasztalatait felhasználva a húspép formájában trágyába kevert hulladék biológiai lebontása és talajjavító anyagként történő hasznosításának elterjesztése szükséges. A nagyobb településeken a közétkeztetésben keletkező „moslék” jellegű hulladék hasznosítására szintén a hőkezelést követő komposztálás a megoldás, melynek érdekében ilyen kezelőtelepek kialakítása, vagy igénybevétele szükséges. Törekedni kell a régióban meglévő égetési lehetőség minél jobb kihasználására, illetve az energetikai hasznosítás feltételeinek megteremtésére. Ennek megfelelően folytatni kell a Beremendi Cementgyárban az állati takarmányozásra nem alkalmas húsliszt energetikai hasznosításának előkészítését. Fokozni kell a bőrgyártás során keletkező, magas szerves anyag tartalmú bőr és iszap hulladék hasznosításának arányát a lerakással történő ártalmatlanítás rovására. Folytatni kell a bőrgyártó vállalkozásoknál keletkező hulladékok komposztálással történő hasznosítására irányuló kísérleteket, melynek eredményeképpen a lerakásra kerülő hulladék mennyisége jelentősen csökkenhet és értékes talajjavító anyag nyerhető.

7.3.3 Hulladékok ártalmatlanítása A hazai - állati hulladékok kezelésére vonatkozó - jogi szabályozás megszületése után, annak függvényében kell meghatározni azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek megteremtik a feltételeket a nem hasznosítható hulladékok kezelésére vonatkozóan. Ettől függetlenül mindenképp szükséges megyénként 4-5 korszerű, hosszabb tárolást is lehetővé tevő gyűjtőközpont kialakítása , melyeket korszerű gyűjtőjárművekkel kell ellátni.

7.3.4 A környezetvédelmi szempontból nem megfelelő vagy illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai El kell végezni a térségben lévő mintegy 230 dögkút rekultivációját.

173

El kell végezni a hajdani Szekszárdi Húskombinát tanyatormási hulladéklerakójának felülvizsgálatát és a teljes rekultivációját. A telep további, hulladékgazdálkodási célú hasznosításának megfontolása javasolt. Folytatni kell a Pécsett folyó bőrgyártásból származó hulladékok – mára már felhagyott - bőr és iszaplerakóinak rekultivációs munkáit a meghatározott ütemterv szerint. El kell végezni a hajdani Simontornyai Bőrgyár hulladéklerakójának teljes környezetvédelmi feltárását, el kell végezni az okozott károk felszámolását és a telep teljes rekultivációját

7.4

Intézkedés Elhullás csökkentése Kezelőtelepek korszerűsítése Kistérségi komposztálók létesítése


Megvalósítás ideje folyamatosan 2003-2005

2003-2005


Pénzügyi kerete

nem tervezhető termelők saját erő 300 millió

termelők saját erő

gazdasági társaságok, önkormányzatok forrásai 1.000 millió térségfejlesztési források, költségvetés, EU-s források gazdasági társaságok, önkormányzatok forrásai 300 millió térségfejlesztési források, költségvetés, EU-s források

Gyűjtőközpontok kialakítása

2003-2005

Cementgyári húsliszt égetés

2003-2005

600 millió

saját erő, pályázati támogatás

2003-2004

20 millió

50% saját erő, 50% OM támogatás

Bőrgyártási hulladékok komposztálásának fejlesztése Állati (konyhai) hulladékok komposztálásának fejlesztése Garé Bőrhulladék lerakó bővítése Garé Korábbi bőr-és egyéb bőrgyártási hull. lerakó rekultivációja Garé Korábbi krómos iszap lerakó rekultivációja Garé Korábbi bőr –és egyéb bőrgyártási hulladéklerakó környezetszennyezés

2004-2005

Pályázati támogatás, 30 millió forint saját erő

2006-2008

20 millió forint

2003-2005

2003-2005-2008 2003-2004

Pályázati támogatás, saját erő

6 millió saját erő

15 millió forint

saját erő

20 millió OKKP

Közreműködő szervezetek termelők, állategészségügyi szervezetek termelők, engedélyező hatóságok

Kezdeményező szerv állategészségügyi szervezetek környezetvédelmi hatóság

termelők, önkormányzatok engedélyező hatóságok

termelők

termelők, önkormányzatok engedélyező hatóságok

termelők

DDC Kft, környezetvédelmi felügyelőség PTE, Mecsekérc Rt. PANNON POWER RT., BIOKOM Kft.

DDC Kft

PTE

Önkormányzatok, hulladéktermelők, Környezetvédelem a Bőr-gyártásért Kht


Bőrgyártó vállalkozások






Megaterra Kft.

KvVM

174

felmérése Simontornya Korábbi bőr –és egyéb bőrgyártási hulladéklerakó környezetszennyezés felszámolása Simontornya

2005-2008

Nem ismeretes Állami költségvetés

Dögkutak felszámolása

2003-2005

Önkormányzati 150 millió költségvetés, termelők saját erő

Tanyatormási lerakó felszámolása

2004-2005

nem ismeretes Fázis Rt. saját erő

nem ismeretes

KvVM

vállalkozók

Önkormányzatok, környezetvédelmi hatóság

vállalkozók, környezetvédelmi felügyelőség

Környezetvédelmi felügyelőség

175

8 Növényvédőszerek és azok csomagolásának hulladékai 8.1

Jelenlegi helyzet Növényvédő –

Megye

Előállítási

szer maradék 11,4 10,9 6,5 28,8


Szennyezett

hulladék csomagolóeszk. 0,2 68,3 29,5 25,2 0,2 123,0

Összesen 79.9 40,4 31,7 152,0

Az adat származása: HAWIS

4.15.sz. táblázat: Növényvédőszer-hulladékok mennyisége A termelői adatszolgáltatás révén csupán a nagyobb mezőgazdasági termelőktől van információ a hulladékok mennyiségére nézve. A kistermelőknél és a házi kiskertekben keletkező hulladékok mennyisége nem ismert. A térségben jelenleg nem működik kizárólag ilyen hulladékok begyűjtésére, kezelésére szolgáló szervezet. A pécsi Környezetvédelmi Kft. több más veszélyes hulladék begyűjtése mellett - ezekkel is foglalkozik. A mára jelentősen lecsökkent hulladék gyűjtése, kezelése a nagyobb üzemekben megoldott. A hulladékok elszállítását főként országos cégek végzik az ország más régióiban működő ártalmatlanító - hasznosító létesítményekbe. Korábbi

évekhez

képest

jelentősen

lecsökkent

a

80-90-es

években

felhalmozott

növényvédőszeres hulladékok mennyisége. Jelenleg egy nagyobb készlet ( mintegy 100 tonna) található a Somogy megyei Ózaranyban.

8.2


A korábbi tevékenységekből származó, felhalmozott növényvédőszeres csomagolóeszköz depóniákat teljes mértékben fel kell számolni. A lakossági szelektív gyűjtés keretében meg kell teremteni a kis mennyiségben keletkező növényvédőszeres hulladékok gyűjtésének lehetőségét.

8.3


176

A térségben található hátrahagyott és felhalmozott göngyöleg készletek felszámolása érdekében fokozott gondot kell fordítani a mezőgazdasági üzemek tevékenységének ellenőrzésére. Hatósági eszközökkel ki kell kényszeríteni a szükséges lépéseket a „szennyező fizet” elv érvényesítése érdekében. A településeknek a hulladékgazdálkodás tervezésekor számolni kell a kistermelőknél és a házi kertekben keletkező növényvédőszeres hulladékok keletkezésével és a veszélyes lakossági hulladékok közt azok gyűjtésének, ártalmatlanítási lehetőségének biztosításával.

8.4

Intézkedés




Közreműködő

Pénzügyi kerete

szervezetek


Felhalmozott hulladék ártalmatlanítása

2003-2005

10 millió forint

Pályázat, saját forrás

2004-

/Hulladékudvaroké/

EUpályázat

(Ózarany) Kis mennyiségben keletkező hull. gyűjtése

Kapos Agro Rt. Hatóságok

Önkormányzatok Szolgáltatók

Kapos Agro Rt.

Önkormányzatok

9 Csomagolási hulladék 9.1


9.1.1 Mennyiség és eredet

Magyarországon a forgalomba kerülő csomagolóanyag becsült mennyisége 55 kg/lakos/év. (OHT) Ennek alapján a régióban a forgalomba kerülő csomagolóanyagok lakos szám alapján számított mennyiségét (1) az alábbi táblázat tartalmazza.

Megye

csomagoló-

papír

Üveg

műanyag

/t

összes 177

/t /év/ mé-

/t /év/ mérés

/év/ mérés

csomagoló-

rés alapján

alapján

alapján

anyag /t /év/

számított (1) számított(2) számított(2)

számított(2)

mérés alap-

∗ 14.625 13.638 8.520 36.784∗

∗ 7.784 10.588 5.651 24.024∗

ján szám.(2) 26.356 28.101 16.489 71.039∗

anyag /t /év/


22.749 18.859 14.040 55.652

∗ 3.947 3.875 2.408 10.231∗

Az adatok forrása: számítás, becslés

4.16. sz. táblázat: Csomagolási hulladék mennyisége

∗A települési szilárd hulladékok összetételére vonatkozó, a régióban tevékenykedő szolgáltatóktól kapott információk alapján a régióban keletkező és hulladéklerakóba kerülő csomagolási hulladékok mennyisége az 4.17. és 4.18. sz. táblázatok segítségével számítható illetve becsülhető.(2)

Megállapítható, hogy az egyes megyékben lefolytatott hulladékanalízisek alapján számított mennyiség jóval meghaladja az elméletileg számított mennyiséget. Somogy megyében különösen nagy az eltérés, ami a Balaton déli partján lévő üdülőkörzettel magyarázható, ahol az állandó lakosság mellett a nagyszámú üdülő népesség is hulladéktermelőként jelenik meg. Megállapítható továbbá, hogy a csomagolóanyagok zöme ( 71.039 tonna 52 %-ban papír, 14 %-ban üveg, 34 %-ban műanyag) a települési hulladéklerakókba kerül. Ezen mennyiséghez képest igen csekély a szelektív gyűjtés révén hasznosítókba jutó mintegy 3000 tonna csomagolóanyag mennyisége.

9.1.2 Összetétel Frakciók

Megyeszék-

Városok

Községek

helyek*

178

Baranya megye Papír Üveg Fém Műanyag Szerves Textil Szervetlen Veszélyes Összesen Somogy megye Papír Üveg Fém Műanyag Szerves Textil Szervetlen Veszélyes Összesen Tolna megye Papír Üveg Fém Műanyag Szerves Textil Szervetlen Veszélyes Összesen

17,72% 4,44% 4,58% 5,71% 35,12% 2,68% 29,32% 0,43% 100,00%

13,55% 3,54% 3,48% 9,47% 38,97% 3,07% 26,58% 1,35% 100,00%

12,77% 3,86% 3,64% 8,94% 39,74% 1,68% 28,02% 1,35% 100,00%

13,21% 3,87% 3,60% 15,33% 32,40% 4,76% 23,11% 3,72% 100,00%

13,55% 3,54% 3,48% 9,47% 38,97% 3,07% 26,58% 1,35% 100,00%

12,77% 3,86% 3,64% 8,94% 39,74% 1,68% 28,02% 1,35% 100,00%

17,10% 4,90% 2,70% 8,60% 45,40% 2,10% 18,30% 0,90% 100,00%

13,55% 3,54% 3,48% 9,47% 38,97% 3,07% 26,58% 1,35% 100,00%

12,77% 3,86% 3,64% 8,94% 39,74% 1,68% 28,02% 1,35% 100,00%

Az adatok forrása: *Baranya megyében a BIOKOM Kft Somogy megyében a Kaposvári Városgazdálkodási Rt. Tolna megyében az ALISCA ONYX Kft.

4.17. sz. táblázat: A hulladékok összetétele Frakciók

Megye székhelyek

Baranya megye Papír Üveg Fém Műanyag Szerves Textil Szervetlen Veszélyes Összesen Somogy megye Papír Üveg Fém Műanyag Szerves

Keletkező mennyiség kg/év/lakos 2001 2000 Megye Városok Községek Városok székhelyek

Községek

39 10 10 12 77 6 64 1 218

35 9 9 25 101 8 69 4 260

31 9 9 22 96 4 68 3 242

40 10 10 13 80 6 66 1 227

34 9 9 24 98 8 67 3 251

31 9 9 22 97 4 68 3 244

32 10 9 38 80

54 14 14 38 155

33 10 9 23 103

33 10 9 38 81

58 15 15 41 167

33 10 9 23 102

179

Textil Szervetlen Veszélyes Összesen Tolna megye Papír Üveg Fém Műanyag Szerves Textil Szervetlen Veszélyes Összesen

12 57 9 246

12 106 5 398

4 73 4 260

12 58 9 250

13 114 6 428

4 72 3 256

42 12 7 21 112 5 45 2 246

32 8 8 22 91 7 62 3 234

30 9 9 21 93 4 66 3 235

43 12 7 21 113 5 46 2 250

34 9 9 24 99 8 67 3 254

30 9 8 21 92 4 65 3 232

Az adatok forrása: analízis alapján számított

4.18. sz. táblázat: A települési hulladék fajlagos mennyisége

180

sorszám 1. 2. 3. 4. 5. Átlag

szolgáltató BIOKOM Kft. ALISCA ONYX KVG Rt. Dél-Kom Kft. Zöldfok Rt.


Szolgáltató BIOKOM Kft. ALISCA ONYX KVG Rt. Dél-Kom Kft. Zöldfok Rt.


Szolgáltató BIOKOM Kft. ALISCA ONYX KVG Rt. Dél-Kom Kft. Zöldfok Rt.

papír 17,72 17,10 13,21

megyeszékhelyen az összes hulladékon belüli részarány (%) üveg fém műanyag Textil szervetlen veszélyes szerves összesen 4,44 4,58 5,71 2,68 29,32 0,43 35,12 100,00 4,90 2,70 8,60 2,10 18,30 0,90 45,40 100,00 3,87 3,60 15,33 4,76 23,11 3,72 32,40 100,00

16,01 4,40 3,63 9,88 3,18 23,58 1,68 37,64 100,00 városias településeken az összes hulladékon belüli részarány (%) papír üveg fém műanyag Textil szervetlen veszélyes szerves összesen 15,30 3,77 3,83 6,37 2,54 30,36 0,34 37,49 100,00 11,30 1,85 4,10 14,84 2,74 23,07 3,60 38,50 100,00 15,61 3,52 3,98 6,68 2,98 29,87 0,46 36,90 100,00 12 5,00 2,00 10,00 4,00 23,00 1,00 43,00 100,00 13,55 3,54 3,48 9,47 3,07 26,58 1,35 38,97 100,00 községekben az összes hulladékon belüli részarány (%) papír üveg fém műanyag Textil szervetlen veszélyes vegyes összesen szerves 15,68 3,65 3,35 4,46 2,35 31,43 0,28 38,80 100,00 7,58 16,81 11,00 12,77

0,76 4,03 7,00 3,86

5,30 3,91 2,00 3,64

15,15 5,16 11,00 8,94

0,76 2,60 1,00 1,68

21,21 31,45 28,00 28,02

3,79 0,34 1,00 1,35

45,45 35,70 39,00 39,74

100,00 100,00 100,00 100,00

Az adatok forrásaa: szolgáltatók

4.19.sz. táblázat: A hulladékok összetétele

181

9.1.3 Hulladékgyűjtők

A

térségben

folytatott

szelektív

hulladékgyűjtés

eredményeként

az

alábbi

hulladékmennyiségek nem kerültek a lerakókba, hasznosításukra a régión kívül került sor.

megye Tolna megye Régió összesen

2 131 467

58

3

4 2 148

32

34

3

8

2 630

37

1

518 258 202 2 185 81

15

0

87 14

9

53

21

961

25

6

4

7

41

2

1

2

11 2 911 605 306 212 1 002 114 22

11

2

30

21

Az adatok forrása: Szolgáltatók

4.20. sz. táblázat: Szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége

A térségben tevékenykedő nagy szolgáltató


akkumulátor

gumi

bio-, zöldhull.

üveg

9 2 171 432 249 185 711 152

2

műanyag

fém

14

papír

0 79


bio-, zöldhull.

üveg

műanyag

427 252 190

akkumulátor

megye Somogy


gumi

Baranya

fém

papír


cégek nevéhez fűződik

a szelektív

hulladékgyűjtés, bár egyes településeken vannak olyan vállalkozók, akik csak a hasznosítható hulladékok gyűjtésével foglalkoznak. Pl. Barcs, Kaposvár 9.1.4 Hulladékudvarok A nem szervezett gyűjtés keretében elszállított hulladék befogadására jelenleg négy hulladékudvar üzemel. Egyiket Pécsett a BIOKOM Kft, másikat Kaposváron a Kaposvári Városgazdálkodási Rt, a harmadikat az ASCO Hungaria Kft., negyediket a barcsi Tiszta Lakóhely környezetvédelmi magánvállalkozás működteti.

182

Létesítmény neve Pécsi

Létesítmény helyszíne Pécs


Kezelendő

hulladékfajta Lakossági hulladék szelektív Lakossági szelektív

Hulladékudvar Kaposvári I. Kaposvár

gyűjtése hulladék Lakossági hulladék szelektív Lakossági

szelektív

hulladékudvar Kaposvári II. Kaposvár


szelektív

hulladékudvar Barcsi Barcs


szelektív

hulladékudvar

gyűjtése

hulladék


4.21. sz. táblázat: Meglévő hulladékudvarok Itt kell megemlíteni a MÉH telep jellegű begyűjtőket, akik főként a lakosság és a kereskedelem körében keletkező papír és fém hulladék gyűjtését végzik.

9.1.5 Válogató létesítmények 9.1.5.1 Meglevő létesítmények A régióban két válogatómű üzemel. Egyiket a pécsi BIOKOM Kft., a másikat a siófoki Zöldfok Rt. üzemelteti.

Helye

Válogatott hulladék fajtája

Kapacitás (t/év)

Válogatott hulladék mennyisége (t/év) papír

Pécs Zamárdi

Papír, műanyag, üveg, fém Papír, műanyag

műanyag

15.000

5.249

334

9.000

320

30


4.22. sz. táblázat: Meglévő válogató telepek A válogató telepeken szétválogatott hasznosítható hulladékok elhagyják a régiót és az ország más területein vagy külföldön lévő feldolgozó üzembe kerülnek. A maradékot hulladéklerakón ártalmatlanítják.

183

9.1.6 A termékdíjas, licencdíjas rendszer működése a régióban A Dél-Dunántúli Régióban 2003 december 31-ig az államilag támogatott termékdíjas rendszer még működik. A rendszergazdákkal kötött támogatási szerződés meghosszabbítása 2003. június 30-ig garantálja az első félévre vonatkozóan a hulladék gyűjtésének támogatását. Ezzel párhuzamosan alakulnak meg 2003-ban a koordináló szervezetek, melyek átveszik a koordináló és finanszírozó szerepet a csomagolóeszköz forgalmazók a gyűjtők, valamint a hasznosítók között. 2003-ban a két rendszer együtt működik, várhatóan az év második felére az átállás megtörténik a licence díjas rendszerre. Térség legfontosabb hulladéktermelői a kereskedelmi üzletláncokon túl többek közt az Flextronix Kft., BAT Pécsi Dohánygyár, ELCOTEQ Kft. A Dél-Dunántúli Régióban keletkező papír csomagolóanyag legfontosabb hasznosítói a Dunapack Rt, valamint a Fűzfői Papírgyár Rt. Fém hulladékot a Dunaferr Rt. vesz át és dolgoz fel. Üveg csomagolóeszköz feldolgozása a térségben nem megoldott. Az üveggyárak kelet Magyarországon vannak, de a színes üveg feldolgozása ott sem folyik, így a színes üveg jelentős része exportra kerül. Műanyag hulladék feldolgozását a régióban két nagyobb cég mellett több kisebb örlő és granuláló üzem látja el. A két jelentősebb közül a BAUMIX Kft. hungarocell hulladékot dolgoz fel elsősorban, míg az Aranyhíd COOP Rt. hulladék fólia hasznosítását végzi.

A régióban a programgazdai feladatokat a Dunántúli Hulladékhasznosító Konzorcium tagcégei látják el: BIOKOM Kft.

Pécs

Zöldfok Rt.

Siófok

Zala Depo Kft.

Zalaegerszeg

184

BIOMARK 2000 Kft.

Budapest

A régióban begyűjtött csomagolóanyag hulladék vonatkozásában pontos adatok nem állnak rendelkezésre, mivel a programgazdai hálózat tulajdonsága, hogy a rendszertagok alvállalkozó partnerek segédletével végzik a begyűjtést. Ezek az alvállalkozó partnerek az ország egész területén gyűjtenek. Az alábbi táblázat a régióban működő tagcégek és alvállalkozóik által begyűjtött hulladék azon mennyiségét tartalmazza, amely után termékdíj támogatást igényeltek a programgazdák.

Év Papír Műanyag Üveg Fém 1996. 81 802 0 0 0 1997. 2 431 803 5 116 886 7 820 095 2 629 153 1998. 30 175 083 28 382 894 17 845 937 14 249 047 1999. 39 321 750 28 267 742 14 090 609 15 472 948 2000. 35 323 671 16 127 498 12 295 086 18 927 142 2001. 39 924 820 17 122 121 18 482 026 18 197 014 2002. 44 280 171 17 121 332 17 408 670 22 083 965 Összesen 191 539 101 112 138 473 87 942 423 91 559 269 4.23. sz. táblázat: termékdíjjal támogatott begyűjtött hulladékok mennyisége

185

45 050 000 40 050 000

papír

35 050 000

műanyag üveg

30 050 000

fém

25 050 000 20 050 000 15 050 000 10 050 000 5 050 000 50 000 1996 évben

1997 évben

1998 évben

1999 évben

2000 évben

2001 évben

2002 évben

4.1. sz. ábra: termékdíjjal támogatott begyűjtött hulladékok mennyisége 9.1.6.1

Megvalósult beruházások

A Dunántúli Hulladékhasznosító Konzorcium a BIOKOM Kft. 660.000.000 Ft beruházási támogatásban részesült. A támogatás összegéből 330.000.000 Ft vissza nem térítendő támogatás, 330.000.000 Ft pedig visszatérítendő kamatmentes hitel. A teljes beruházást 1998.12.31-ig kellett befejezni, ebből következően a meghatározott csomagolóeszköz begyűjtő kapacitás kiépítése befejeződött, amely a következő mennyiségek összegyűjtésére vonatkozik: papír

30.000 t/év

üveg

10.000 t/év

műanyag

10.000 t/év

fém

2.000 t/év

Hulladék csomagolóeszközök gyűjtésére vonatkozó beruházásban a konzorcium összes tagcége érdekelt volt, 1998.12.31-ig 1 277 622 ezer Ft befejezett beruházás valósult meg.

186

A konzorcium tagjai azonban a termékdíjas rendszer keretében nem fejezték be a teljes beruházást, így a hulladék csomagolóanyagokra vonatkozó (10307-II számú) szerződés beruházási összegének saját erő oldalát jelentősen túlteljesítették. A támogatott beruházások keretében megépült a Pécsi Válogatómű, valamint kisebb kapacitású és technológiai színvonalú válogatómű kezdte el működését Zamárdiban is. Ezek a beruházások megközelítőleg 500 millió forintba kerültek. A gépjárműpark is jelentősen fejlődött: Pécsett és Siófokon 8-8 konténerszállító került beszerzésre. Pécsett a 8 autó felépítményekkel együtt 139 millió forintba, Siófokon pedig 123 millió forintba került. A kialakított gyűjtőszigetekre Pécsett 53 millió forint értékben, Siófokon 31 millió forint értékben történt beruházás. 9.1.6.2 A csomagolóanyag hasznosítás rendszere Dél-Dunántúlon a csomagolóanyag visszagyűjtése jelenleg két rendszerben történik. Az egyik az ipari hulladékgyűjtés, a másik a lakossági szelektív hulladékgyűjtés. Az ipari, pontszerű gyűjtés nagyobb volumenű, viszonylagosan kisebb költségekkel megvalósítható folyamat. A lakossági gyűjtőszigetes rendszer költségesebb, azonban a polgárok tudatformálásában jelentős szerepe van a lehetőség kiépítésének. A Dél-Dunántúli Régióban mindkét módszer elsősorban a nagyvárosokra koncentrálódik.

9.2


A csomagolási hulladékok hasznosítási programját az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltakkal összhangban a települési szilárdhulladék kezelési program részének szükséges tekinteni. Fentieket figyelembe véve a program céljai a következők: a) A hasznosítás terén az EU előírásoknak megfelelően a csomagolási hulladék hasznosításában 2005-ig el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt. 187

b) A hulladékgazdálkodási törvény előírásai szerinti, a csomagolóanyagokra vonatkozó hasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében legalább az e hulladékokra kiterjedő elkülönített begyűjtést 2005-ig a régió lakosságának legalább 40%-ára, 2008-ig 60%ára ki kell terjeszteni. c) Ösztönözni kell a Dél-Dunántúli Régióban a termelői hasznosító rendszerek kiépülését, illetve a termelők, hulladékkezelők és hasznosítók közötti kapcsolatok fejlődését.

9.3


9.3.1 Települési hulladék csomagolóanyag tartalmának hasznosítása Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban a régió csomagolási hulladék programja a települési hulladékkezelési programba kerül beépítésre. A Dél-Dunántúli Régióban induló valamennyi Hulladékgazdálkodási Projekt foglalkozik a csomagolóanyag hulladék külön gyűjtésével, hasznosításával. A települési hulladék csomagolóanyag tartalmának gyűjtése a regionális programok keretében gyűjtőszigeteken, illetve házhoz menő gyűjtéssel történhet. A régióban a következő létesítmények megépülése várható: I. Válogató, bálázó

Válogatóművek papír, fém, műanyag hulladék ipari előkészítésére a DélBalatoni és Sióvölgyi Projekt területén Helyszín Kapacitás Megvalósítás Cikó 13 000 tonna/év 2004-2005 Som 19 000 tonna/év 2004-2005 Ordacsehi 6 000 tonna/év 2005 4.24.sz. táblázat: Válogatóművek a SIÓ Projekt területén Mecsek Dráva Projekt keretében: •

Jelenleg is működő Pécsi Válogatómű bővítése 188

•

két új válogatómű létesítése a Marcali-Barcs-Szigetvár háromszögben

A Dél-Dunántúli Régióban fentieken kívül Kaposvárott indokolt válogatómű létrehozása, amely a Mecsek-Dráva Projekt részeként, vagy a térség önálló kezdeményezéseként valósulhat meg. Csomagolóanyagok elkülönített gyűjtésére a megvalósuló hulladékgazdálkodási programok keretében kerülhet sor. A megvalósítás tervezett időrendjét az alábbi táblázat tartalmazza.

Év

Fejlesztés

Szelektív gyűjtésbe bevont lakosság Regionális Fő részesedés (%)

A térségi szelektív hulladékgyűjtés lassú 2003-2004. fejlődése a szolgáltatók, 160-180 ezer illteve önkormányzatok saját beruházásaiként. Dél-Balaton és Sióvölgyi 2005. 540-560 ezer Projekt megvalósulása Mecsek-Dráva, illetve Közép870-1.011 2007-2008. Duna Völgyi Projekt ezer megvalósulása 4.25. sz. táblázat: létesítmények megvalósulásának ütemezése

15-18 %

53-55 % 86-100 %

II. Csomagolóanyag gyűjtés hulladékudvarokban A csomagolóanyag gyűjtés további létesítményei a hulladékudvarok. A Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt keretében az alábbi helyszíneken létesülnek hulladékudvarok:

Település Siófok Zamárdi

Megvalósítás 2005 2004

189

Som 2004-2005 Ordacsehi 2004 Balatonfenyves 2005 Balatonkeresztúr 2004 Enying 2004-2005 Tab 2004-2005 Szekszárd (2 darab) 2004-2005 Komló 2004 Pécsvárad 2004 Bonyhád 2004-2005 Bátaszék 2004-2005 Mohács 2004-2005 Tolna 2004 Szedres 2005 Szásvár 2005 Tamási 2004-2005 4.26. sz. táblázat: Hulladékudvarok a SIÓ projekt területén A régióban

szükséges

a hulladékudvarok

minél

sűrűbb

hálózatát

létrehozni. A

hulladékudvarok építése a régió nagyobb településeinek belterületén, illetve ezek közelében lévő, jól megközelíthető helyszíneken 10-20 ezer fős körzetenként javasolható. Figyelembe véve azonban a Dél-dunántúli régió aprófalvas településszerkezetét javasolható, hogy minden településről legyen 10 km-en belül elérhető hulladékudvar. Fentiek alapján a régióban további 35-40 darab hulladékudvar létesítése indokolt. (A tervezett létesítmények elhelyezkedését lásd az 5. sz. mellékletben)

9.3.2 Az iparnál keletkező csomagolóanyagok hasznosítása A nem lakosságnál keletkező csomagolóanyagok egy része egy helyen nagy mennyiségben, homogén formában áll rendelkezésre, így ezek gyűjtése, hasznosítása nyereséges tevékenység, vagyis a szükséges beruházások feltételeit a piaci folyamatok megteremtik. A települési hulladékok csomagolóanyag tartalmának ipari előkészítésére szolgáló infrastruktúra az esetek túlnyomó többségében megfelel az iparnál keletkező hulladék kezelésére, ezért az ipari hulladékhasznosítással kapcsolatban a következő megállapításokat kell tenni:

190

•

A csomagolóanyag hasznosítást a települési hulladékgazdálkodási programba beépítve kell megvalósítani, így az ipartól származó hulladék kezelésére is elsősorban a települési hulladékgazdálkodás térségben kiépült infrastruktúráját szükséges igénybe venni.

•

Törekedni kell arra, hogy a csomagolóanyag gyűjtésével kapcsolatban ne következzen be piaclefölözés, vagyis ne alakuljanak ki olyan vállalkozások, amelyek kizárólag a nagy nyereséggel visszagyűjthető iparnál keletkező csomagolóanyagok kezelésével foglalkoznak.

9.4


Mivel a csomagolási hulladék program a települési hulladékkezelési programba beépítve kerül megvalósításra, a finanszírozási források egy része megegyezik a települési hulladékkezelési programéval. Az 2001. év LXXIII. számú törvény teremtette meg a feltételeit az úgynevezett licencdíjas rendszer elindításának. Így a Dél-Dunántúli Régió elsődleges kötelezettei (termékdíj fizetésére kötelezettek) koordináló szervezeteken keresztül teljesíthetik visszagyűjtési kötelezettségüket, és ezáltal mentesülnek a termékdíj fizetése alól. Az országos rendszerhez kapcsolódva a hulladékhasznosításért, mint szolgáltatásért a kötelezettek licencdíjat fizetnek a koordináló szervezetnek, akik pedig hulladékhasznosítói díjat fizetnek a gyűjtő és hasznosító vállalkozásoknak, amely a rendszer finanszírozásának másik forrása lehet. A licencdíjas rendszer működésével kapcsolatban még nem gyűltek össze tapasztalatok, a teljes kiépülés 2003. végére várható. A növekvő termékdíjak egyre nagyobb késztetést jelentenek a vállalkozásoknak a licencdíjas rendszerre való áttérésre. A beruházások költségei elsősorban a települési hulladékgazdálkodási programok keretében kerülnek finanszírozásra. Így a szükséges infrasturktúra kiépítésével kapcsolatban az alábbi regionális projektek költségvetésének csomagolóanyag gyűjtésével kapcsolatos fejezete nyújt finanszírozást.

191

Program neve Dél-Balaton és Sióvölgy

Megvalósulás dátuma

2005.

Régiót érintő összeg (Ft) 12 milliárd

Csomagolóanyag hasznosítást elősegítő beruházások (Ft) 2,2 milliárd

17 (KaposvárMecsek-Dráva

2007.

Közép-Duna Völgye

2007.

Dombóvár régió csatlakozása esetén 22,5) milliárd 500-800 millió

5,4 (7) milliárd

370 millió

A csomagolóanyag gyűjtési rendszer működési költségeinek fedezetére a következő forrásoknak kell fedezetet biztosítani: •

Kötelezettek által fizetett licencdíj, illetve termékdíj

•

Lakossági hulldékkezelési díjak

•

A lakossági hulladékkezelési díjakhoz nyújtott normatív állami támogatás

A konkrét finanszírozási arányokat a 2003-2008 közötti időszakban megszülető országos szintű jogszabályok fogják rögzíteni. A régióban a projektek által érintett területen az alapinfrastruktúra kiépítéséhez szükséges források biztosítottak, meg kell vizsgálni, hogy a kimaradó településen hogyan lehet a szükséges beruházásokat finanszírozni. A szükséges források rendelkezésre állása nagy mértékben függ a kiépülő licencdíjas rendszer finanszírozási képességétől, mivel ez jelenleg nem tisztázott, a szükséges források elégséges voltával a területi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatának kell foglalkoznia.

192

Intézkedés


Szelektív hulladékgyűjtés

2003-2008

fejlesztése, terjesztése

Hulladékudvarok létesítése

Válogatóművek létesítése

Kommunikáció, tudatformálás

2005-2008

2004-2008

2003-2008


Pénzügyi kerete

1 928 500

Önkormányzatok sajt

Kaposvár-Dombóvár

erő

régió:

ISPA pályázat

428 000

kohéziós alap

1 364 580



erő

Régió:

ISPA pályázat

110 000

kohéziós alap

2 538 250



erő

Régió:

ISPA pályázat

531 600

kohéziós alap

810 000


Kaposvár Dombóvár

erő

Régió:

ISPA pályázat

150 000

kohéziós alap

Közreműködő szervezetek Önkormányzatok

Kezdeményező szerv Környezetvédelmi

konzorciuma,

felügyelőségek,

Európai Unió, KvVM, a

Önkormányzatok,

kiírt nemzetközi

Európai Unió, KvVM,

tenderek nyertesei Önkormányzatok

Szolgáltatók Környezetvédelmi

konzorciuma,

felügyelőségek,


Önkormányzatok,

kiírt nemzetközi


tenderek nyertesei Önkormányzatok


konzorciuma,

felügyelőségek,


Önkormányzatok,

kiírt nemzetközi


tenderek nyertesei


Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, KvVM, Szolgáltatók, Civilszervezetek

felügyelőségek, Önkormányzatok, Európai Unió, KvVM, Szolgáltatók Civilszervezetek

193

10 Biológiailag bomló szerves anyagok

10.1


10.1.1 Biológiailag lebomló települési szilárd hulladékok

10.1.1.1 Mennyiség A biológiailag lebomló szerves hulladékok nagy része

települési szilárd hulladékként

keletkezik. Ennek mennyisége az alábbi táblázatok segítségével számítható.

Frakciók

Megyeszék-

Városok

Községek

13,55% 3,54% 3,48% 9,47% 38,97% 3,07% 26,58% 1,35% 100,00%

12,77% 3,86% 3,64% 8,94% 39,74% 1,68% 28,02% 1,35% 100,00%

helyek* Baranya megye Papír Üveg Fém Műanyag Szerves Textil Szervetlen Veszélyes Összesen

Frakciók

17,72% 4,44% 4,58% 5,71% 35,12% 2,68% 29,32% 0,43% 100,00%

Megyeszék- Városok Községek helyek*

Somogy megye Papír 13,21% Üveg 3,87% Fém 3,60%

13,55% 3,54% 3,48%

12,77% 3,86% 3,64% 194

Műanyag 15,33% Szerves 32,40% Textil 4,76% Szervetlen 23,11% Veszélyes 3,72% Összesen 100,00% Tolna megye Papír 17,10% Üveg 4,90% Fém 2,70% Műanyag 8,60% Szerves 45,40% Textil 2,10% Szervetlen 18,30% Veszélyes 0,90% Összesen 100,00%

9,47% 8,94% 38,97% 39,74% 3,07% 1,68% 26,58% 28,02% 1,35% 1,35% 100,00% 100,00% 13,55% 3,54% 3,48% 9,47% 38,97% 3,07% 26,58% 1,35% 100,00%

12,77% 3,86% 3,64% 8,94% 39,74% 1,68% 28,02% 1,35% 100,00%

Az adatok forrása: *Baranya megyében a BIOKOM Kft Somogy megyében a Kaposvári Városgazdálkodási Rt Tolna megyében az ALISCA ONYX

4.27. sz táblázat: A hulladékok összetétele

Keletkező mennyiség kg/év/lakos 2000 2001 Frakciók Megye Megye Városok Községek Városok Községek székhelyek székhelyek Baranya megye Papír 39 35 31 40 34 31 Üveg 10 9 9 10 9 9 Fém 10 9 9 10 9 9 Műanyag 12 25 22 13 24 22 Szerves 77 101 96 80 98 97 Textil 6 8 4 6 8 4 Szervetlen 64 69 68 66 67 68 Veszélyes 1 4 3 1 3 3 Összesen 218 260 242 227 251 244

195

Keletkező mennyiség kg/év/lakos 2000 2001 Frakciók Megye Megye Városok Községek Városok Községek székhelyek székhelyek Somogy megye Papír 32 54 33 33 58 33 Üveg 10 14 10 10 15 10 Fém 9 14 9 9 15 9 Műanyag 38 38 23 38 41 23 Szerves 80 155 103 81 167 102 Textil 12 12 4 12 13 4 Szervetlen 57 106 73 58 114 72 Veszélyes 9 5 4 9 6 3 Összesen 246 398 260 250 428 256 Keletkező mennyiség kg/év/lakos 2000 2001 Frakciók Megye Megye Városok Községek Városok Községek székhelyek székhelyek Tolna megye Papír 42 32 30 43 34 30 Üveg 12 8 9 12 9 9 Fém 7 8 9 7 9 8 Műanyag 21 22 21 21 24 21 Szerves 112 91 93 113 99 92 Textil 5 7 4 5 8 4 Szervetlen 45 62 66 46 67 65 Veszélyes 2 3 3 2 3 3 Összesen 246 234 235 250 254 232 Adatok forrása: analízis alapján számított

4.28/a. sz táblázat: A települési hulladékok fajlagos mennyisége

Megye Baranya Somogy Tolna Régió

Szerves hulladékok mennyisége /t/ 37.388,2 39.641,7 24.982,0 102.011,9

Adatok forrása: Analízis alapján számított

4.28/b.sz. táblázat: települési hulladékok szerves anyag tartalma

196

Megállapítható, hogy a települési szilárd hulladékban lévő 40 % (102.012 tonna) szerves anyag (papír nélkül) a hulladéklerakókba kerül. A szelektív gyűjtés révén hasznosuló 2-3000 tonna biohulladék mennyisége csekély.

197

sorszám 1. 2. 3. 4. 5. Átlag sorszám 1. 2. 3. 4. 5. Átlag

sorszám 1. 2. 3. 4. 5.

szolgáltató BIOKOM Kft. ALISCA ONYX KVG Rt. Dél-Kom Kft. Zöldfok Rt. szolgáltató BIOKOM Kft. ALISCA ONYX KVG Rt. Dél-Kom Kft. Zöldfok Rt.

szolgáltató BIOKOM Kft. ALISCA ONYX KVG Rt. Dél-Kom Kft. Zöldfok Rt.

papír 17,72 17,10 13,21

Megyeszékhelyen az összes hulladékon belüli részarány (%) üveg Fém műanyag textil szervetlen veszélyes szerves összesen 4,44 4,58 5,71 2,68 29,32 0,43 35,12 100,00 4,90 2,70 8,60 2,10 18,30 0,90 45,40 100,00 3,87 3,60 15,33 4,76 23,11 3,72 32,40 100,00

16,01 4,40 3,63 9,88 3,18 23,58 1,68 37,64 100,00 városias településeken az összes hulladékon belüli részarány (%) papír üveg Fém műanyag textil szervetlen veszélyes szerves összesen 15,30 3,77 3,83 6,37 2,54 30,36 0,34 37,49 100,00 11,30 15,61 12 13,55

1,85 3,52 5,00 3,54

4,10 3,98 2,00 3,48

14,84 6,68 10,00 9,47

2,74 2,98 4,00 3,07

23,07 29,87 23,00 26,58

3,60 0,46 1,00 1,35

38,50 36,90 43,00 38,97

100,00 100,00 100,00 100,00

Községekben az összes hulladékon belüli részarány (%) papír üveg Fém műanyag textil szervetlen veszélyes vegyes összesen 15,68 3,65 3,35

4,46 2,35

31,43

szerves 0,28 38,80

7,58 0,76 5,30 16,81 4,03 3,91 11,00 7,00 2,00

15,15 0,76 5,16 2,60 11,00 1,00

21,21 31,45 28,00

3,79 0,34 1,00

45,45 35,70 39,00

100,00 100,00 100,00 100,00 198

Átlag

12,77 3,86 3,64

8,94 1,68

28,02

1,35

39,74

100,00

Adatok forrása: szolgáltatók

4.29. sz táblázat: A hulladékok összetétele

199

10.1.1.2 Gyűjtés A települési szilárd hulladékokban található szerves összetevők gyűjtését az önkormányzatok által megbízott szolgáltatók végzik. A szelektív hulladékgyűjtés csupán néhány településen terjed ki valamilyen mértékben a szerves hulladékokra.

10.1.1.3 Hasznosító és ártalmatlanító létesítmények

Létesítmény Hulladék Tevékenység helyszíne forrása típus Nádasdi Kaposvár szelektíven szilárdhulladék gyűjtött lerakó hulladék KVG Rt. komposztálása Ordacsehi Balaton déli szelektíven komposztáló part gyűjtött Zöldfok Rt. hulladék komposztálása Balatonkeresztúri Balaton déli szelektíven komposztáló part gyűjtött Zöldfok Rt. hulladék komposztálása Zamárdi Balaton déli szelektíven komposztáló part gyűjtött Zöldfok Rt. hulladék komposztálása Sióagárdi Szekszárd szelektíven komposztáló gyűjtött Profikomp Kft. hulladék komposztálása Zamárdi Balaton déli szelektíven égetőberendezés part gyűjtött hulladék égetése

Kezelendő hulladékfajta szerves, zöldhulladék

Kapacitás 1 639 t/év

szerves, zöldhulladék

1 000 t/év


700-800 t/év


450-500 t/év


4000 t/év

szerves 600 m3/év zöldhulladék és nyesedék


4.30. sz. táblázat: Meglévő hasznosító létesítmények A települési szennyvíztisztítókban keletkező iszapok kezelésére vonatkozóan lásd a II.5. fejezetet.

200

10.1.2 Biológiailag lebomló termelési nem veszélyes hulladékok

A mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban keletkező szerves hulladék mennyisége a régióban - a teljenek nem mondható felmérés alapján - mintegy 74.000 tonna. Ennek kb.

96

%-a hasznosul vagy mezőgazdasági területre történő kihelyezéssel, vagy állatokkal való feletetés révén. A többi hulladéklerakóba kerül (4 % ). (Lásd a II.2. fejezet) Kifejezetten termelési nem veszélyes

hulladékok hasznosítására szolgáló létesítmény a

térségben nem működik.

10.1.3 Biológiailag lebomló veszélyes hulladékok

Ebbe a körbe tartoznak az állati eredetű hulladékok, melynek részletezését a IV.7. fejezet tartalmazza, továbbá a hulladék zsírok és olajok. Ez utóbbi mennyisége a régióban (termelői adatbevallás alapján ) évente 136 tonna, melynek begyűjtését az országos hálózattal dolgozó BIOFILTER Kft. végzi. Hasznosítása a régión kívül történik.

10.2

Elérendő célok a tervezési időszak végére

A biológiai úton lebomló hulladék programját az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltakkal összhangban a települési szilárdhulladék kezelési program részének szükséges tekinteni. Fentieket figyelembe véve a program céljai a következők: a) Összességében el kell érni, hogy az időszak végére a képződő, nem biomassza jellegű hulladék mintegy felének anyagában történő vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, lerakásra pedig csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhessen. b) A Hulladékgazdálkodási törvény rendelkezéseinek megfelelően a települési szilárd hulladékban megjelenő biológiailag lebomló szervesanyag lerakását 2004-re 75%-ra, 2007-re 50%-ra kell csökkenteni. c) A települési szilárd hulladék szervesanyag tartalmával kapcsolatos feladatok teljesítése érdekében támogatni szükséges azokat a kezdeményezéseket, amelyek a kerti és

201

közterületi zöldhulladékra, a konyhai szerves hulladékra és a papírhulladék elkülönített

gyűjtésére,

vagy

a

hulladékok

mechanikai

előkezelés

utáni

szétválogatására és hasznosítására irányulnak.

10.3 Regionális cselekvési program Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban a biológiailag lebomló hulladék programja a települési hulladékkezelési programba kerül beépítésre. A Dél-Dunántúli Régióban induló valamennyi Hulladékgazdálkodási Projekt foglalkozik a biológiailag lebomló hulladék gyűjtésével, hasznosításával. A programok keretében a szerveshulladék gyűjtése gyűjtőszigeteken, hulladékudvarokban, illetve külön erre a célra rendszeresített gyűjtő edényzettel történik. A régióban a biológiailag lebomló, illetve zöldhulladék hasznosítására komposztálók, a papír hulladék hasznosítására válogatóművek megépülése várható: I. Szerveshulladék komposztálása

Komposztálók zöld-, és biohulladék kezelésére a Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt területén Helyszín Kapacitás Cikó 5 900 tonna/év Komló 5 100 tonna/év Mohács 4 100 tonna/év Tamási 4 600 tonna/év Tolna 9 300 tonna/év Som 8 400 tonna/év Ordacsehi 5 500 tonna/év Zamárdi 5 000 tonna/év Balatonkeresztúr 3 900 tonna/év 4.31.sz. táblázat: Komposztálók a SIÓ Projektben

Megvalósítás 2004 2005 2004-2005 2004-2005 2004 2005 2004 2005 2004-2005

További komposztálók telepítése:

202

A telepítendő komposztálók száma jelentősen függ a választott technológiától, mivel hagyományos hulladékégetéssel történő energetikai hasznosításnál a lerakási direktíva komposztálás nélkül is teljesíthető, míg együttégetés esetén komposztálásról szintén gondoskodni kell. A zöldhulladék teljes körű szelektív gyűjtésének, illetve komposztálásának megszervezése esetén a telepítését a komplex hulladékkezelési központokhoz, illetve átrakóállomásokhoz érdemes kötni, így a javasolható helyszínek:

•

Pécs térsége

•

Kaposvár térsége

•

Paks-Simontornya térsége

•

Bóly-Villány térsége

•

Siklós-Harkány térsége

•

Dombóvár-Sásd térsége

•

Szentlőrinc-Szigetvár térsége

•

Sellye-Vajszló térsége

•

Barcs térsége

•

Nagyatád térsége

•

Marcali térsége

•

Hőgyész térsége

(A tervezett komposztálók elhelyezkedését lásd az 5.sz mellékletben) A szállítási költségek minimalizálása érdekében törekedni kell arra, hogy a zöldhulladékot minél kisebb távolságra kelljen szállítani. A régió aprófalvas jellegéből adódóan az 1000 fő alatti településeken elsősorban a házi komposztálás támogatandó, a szükséges kapacitásokat ennek függvényében kell meghatározni.

II. Szerveshulladék (papír) válogatása, bálázása

203

Válogatóművek papír, fém, műanyag hulladék ipari előkészítésére a DélBalatoni és Sióvölgyi Projekt területén Kapacitás Megvalósítás Cikó 13 000 tonna/év 2004-2005 Som 19 000 tonna/év 2004-2005 Ordacsehi 6 000 tonna/év 2005 4.32.sz. táblázat: Válogatók a SIÓ Projektben Helyszín

Mecsek Dráva Projekt keretében: •

Jelenleg is működő Pécsi Válogatómű bővítése

•

két új válogatómű létesítése a Marcali-Barcs-Szigetvár háromszögben

A Dél-Dunántúli Régióban fentieken kívül Kaposvárott indokolt válogatómű létrehozása, amely a Mecsek-Dráva Projekt részeként, vagy a térség önálló kezdeményezéseként valósulhat meg.

III. Szerveshulladék gyűjtés hulladékudvarokban A szerveshulladék gyűjtésének további létesítményei lehetnek a hulladékudvarok, hiszen külön konténer kerül kihelyezésre a papír, illetve a bomló szerves hulladék számára. A DélBalatoni és Sióvölgyi Projekt keretében az alábbi helyszíneken létesülnek hulladékudvarok:

Település Siófok Zamárdi Som Ordacsehi Balatonfenyves Balatonkeresztúr

Megvalósítás 2005 2004 2004-2005 2004 2005 2004

Település Enying Tab Szekszárd (2 darab) Komló

Megvalósítás 2004-2005 2004-2005 2004-2005 2004 204

Pécsvárad 2004 Bonyhád 2004-2005 Bátaszék 2004-2005 Mohács 2004-2005 Tolna 2004 Szedres 2005 Szásvár 2005 Tamási 2004-2005 4.33.sz. táblázat: Hulladékudvarok a SIÓ Projektben A régióban

szükséges

a

hulladékudvarok

minél

sűrűbb

hálózatát

létrehozni. A

hulladékudvarok építése a régió nagyobb településeinek belterületén, illetve ezek közelében lévő, jól megközelíthető helyszíneken 10-20 ezer fős körzetenként javasolható. Figyelembe véve azonban a Dél-dunántúli régió aprófalvas településszerkezetét javasolható, hogy minden településről legyen 10 km-en belül elérhető hulladékudvar. Fentiek alapján a régióban további 35-40 darab hulladékudvar létesítése indokolt.

10.4 Becsült költségek és ütemezés Mivel a biológiailag lebomló hulladék program a települési hulladékkezelési programba beépítve kerül megvalósításra, a finanszírozási források megegyeznek a települési hulladékkezelési programéval. A beruházások költségei elsősorban a települési hulladékgazdálkodási programok keretében kerülnek finanszírozásra. Így a szükséges infrasturktúra kiépítésével kapcsolatban az alábbi regionális projektek költségvetésének szerveshulladék gyűjtésével kapcsolatos fejezete nyújt finanszírozást.

Program neve Dél-Balaton és

Megvalósulás dátuma 2005.

Régiót érintő összeg (Ft) 12 milliárd

Szerveshulladék hasznosítást elősegítő beruházások (Ft) 3 milliárd

205

Sióvölgy 17 (KaposvárMecsek-Dráva

Közép-Duna Völgye

2007.

2007.

Dombóvár régió

7 milliárd (9,1

csatlakozása esetén

milliárd)

22,5) milliárd 500-800 millió

370 millió

A szerveshulladék gyűjtési rendszer működési költségeinek fedezetére a következő forrásoknak kell fedezetet biztosítani: •

Lakossági hulldékkezelési díjak

•

A lakossági hulladékkezelési díjakhoz nyújtott normatív állami támogatás

A konkrét finanszírozási arányokat a 2003-2008 közötti időszakban megszülető országos szintű jogszabályok fogják rögzíteni. A régióban a projektek által érintett területen az alapinfrastruktúra kiépítéséhez szükséges források biztosítottak, meg kell vizsgálni, hogy a kimaradó településen hogyan lehet a szükséges beruházásokat finanszírozni.

206

Intézkedés


Pénzügyi kerete

2003-2008

1 928 500 Kaposvár-Dombóvár régió: 428 000

Önkormányzatok sajt erő ISPA pályázat kohéziós alap

2005-2008

1 364 580 Kaposvár-Dombóvár Régió: 110 000


2004-2008



Komposzttelepek



Kommunikáció, tudatformálás

810 000 Kaposvár Dombóvár Régió: 150 000


Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése, terjesztése Hulladékudvarok létesítése

Válogatóművek létesítése


2003-2008

Közreműködő szervezetek Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, KvVM, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, KvVM, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, KvVM, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei Önkormányzatok konzorciuma, Európai Unió, KvVM, a kiírt nemzetközi tenderek nyertesei


Környezetvédelmi felügyelőségek, Önkormányzatok, Európai Unió, KvVM, Szolgáltatók Környezetvédelmi felügyelőségek, Önkormányzatok, Európai Unió, KvVM, Szolgáltatók Környezetvédelmi felügyelőségek, Önkormányzatok, Európai Unió, KvVM, Szolgáltatók Környezetvédelmi felügyelőségek, Önkormányzatok, Európai Unió, KvVM, Szolgáltatók Környezetvédelmi Önkormányzatok felügyelőségek, konzorciuma, Önkormányzatok, Európai Unió, KvVM, Európai Unió, KvVM, Szolgáltatók, CivilSzolgáltatók szervezetek Civilszervezetek

207

11Gumihulladékok 11.1

Jelenlegi helyzet

A régióban évente keletkező gumihulladék mennyisége kb. 5.000 tonnára becsülhető, melynek döntő többsége a gumiszervizekben maradó gumiabroncsokból képződik. Tekintve, hogy a hulladék gumiabroncs sok helyen, de mindenhol csak viszonylag kis mennyiségben keletkezik, valamint az abroncsok begyűjtésére az elmúlt években komoly begyűjtői háttér alakult ki, ma már nem a kibocsátók, hanem a begyűjtők tevékenysége a meghatározó. A gumiabroncsok energetikai hasznosításával foglalkozó beremendi cementgyárat, valamint az 1-4 mm-es gumiőrleményt előállító GUMILL Rt.-t

(Pécs, István akna)

kiépített

gyűjtőhálózat látja el hulladékkal, melynek központja a pécsi BIOKOM Kft. A hulladékhasznosítási tevékenység koordinálására 2003-ban megalakult az Öko-Gum Kht. A gumiabroncsok újra futózásával foglalkozó sérsekszőlősi Edler-Tab Kft. a futózásra alkalmas gumiabroncsokat elsősorban Nyugat – Európából importálja, ezért

begyűjtő

hálózatot sem épített ki. A régióban található három gumihulladék kezelő – a beremendi cementgyár, a pécsi gumiőrlemény készítő üzem és a sérsekszőlősi gumifutózó – évi 24 650 t gumiabroncs hasznosítására, feldolgozására elegendő kapacitással rendelkezik, ami országosan is 60 %-os lefedettséget biztosít.

208

Beremend

Tevékeny-ségtípus (*) R1

7629 Pécs D 906

(**) működő működő

István akna Sérseksző- M1R

hulladékfajta Gumiabroncs Gumi-

LétesítKülföldről importált

szakasza

Kezelt

A régión kívülről

Tervezés

BELÜLRŐL A RÉGIÓN

Helyszín

Kezelt hulladék mennyisége mény kapacitás a (t/év)

800

7 200

14 500

300

2 700

10 000

15

135

150

abroncs működő

lős

Gumiabroncs

(*)tevékenységtípus a 102/1996 rendelet 6. függelékében szereplő definíció szerint (**)csak a tervezett létesítményeknél Adatok forrása: felügyelőségi nyilvántartás

4.34.sz.táblázat: Gumiabroncsok hasznosítása és ártalmatlanítása

A beremendi cementgyár klinkerégető kemencéinek energiaszükségletét részben hulladékká vált tehergépkocsi gumiabroncsok égetésével biztosítják. A beadagolt mennyiség 980 kg/óra. 2003-ban kiépül az 1 t/óra hulladék égetése esetén előírt teljes folyamatos mérő rendszert, ami 2004-től évi 12-14.000 tonna gumihulladék energetikai hasznosítását teszi lehetővé, azaz a gumiabroncsok égetésének mennyisége mintegy másfélszeresére növekedhet. / 2003-ban a gumihulladék égetésén túl húsliszt, műanyag hulladékok és savgyanta kísérleti égetése zajlott a cementgyárban/ A pécsi GUMILL Kft. a gumiabroncsokból – normál hőmérsékleten való őrléssel – 1-4 mmes gumiőrleményt állít elő. Az évi 10 000 tonnás kapacitást részben technikai okok, részben a termék iránti elegendő hazai kereslet hiánya miatt egyenlőre még 50%-ban sem használják ki. Az őrlemény legnagyobb részét Németországba exportálják. A gumiőrlemény előállítása során kb 30 %-ban gumival szennyezett acél és kb 15%-ban gumival szennyezett textilhulladék keletkezik. Az acélból Sajóbábonyban kohósításra alkalmas granulátumot állítanak elő, a textilhulladék hasznosítása még megoldatlan.

209

A pécsi Flexo Matic Kft. évi 2-400 t gumi őrleményt dolgoz fel, az általuk előállított gumitéglákat zömében Svájcban értékesítik. A sérsekszőlősi Edler Tab Kft évente 20 000 db – import - gumiabroncsot futóz újra .

11.2


A gumihulladékok lerakási tilalmára irányuló moratórium figyelembe vétele mellett tovább kell fejleszteni a térségben keletkező gumihulladékok begyűjtésére irányuló tevékenységet. Az országos igények kielégítése, valamint a hagyományos

tüzelőanyag (pakura)

felhasználásának csökkentése érdekében a Beremendi Cementgyárban a hulladékégetési kapacitás bővítése szükséges. A gumihulladékok anyagában történő hasznosításának fokozása érdekében a támogatási rendszer célirányos átalakítása mellett fokozni kell a térségben előállított gumiőrlemény hazai felhasználását, illetve a hazai termékek eladhatóságát.

11.3


A gumihulladékok energetikai hasznosításának fokozása érdekében

a Beremendi

Cementgyárban évek óta folytatott tevékenység felfejlesztése érdekében meg kell valósítani mindkét kemencevonalon a folyamatos emisszió mérés feltételeit, ezáltal a gumihulladék égetési kapacitás másfélszeresére növelését. Technológiai átalakításokkal meg kell teremteni a személygépkocsikról, valamint a nagyméretű járművekről származó gumiabroncsok hasznosításának lehetőségét is a térségben működő hasznosító létesítményekben. A hasznosító kapacitások dél-baranyai koncentrálódása miatt a régió egyéb területein gumiabroncs begyűjtő telepek kialakítása szükséges, a hasznosító kapacitások esetleges időbeni ingadozása miatt. Az anyagában történő hasznosítás fokozása érdekében széles propaganda és piackutatási tevékenységet kell folytatni a hazai és külföldi felhasználók körének bővítésére.

210

11.4

Intézkedés Beremendi Cementgyárban folyamatos emisszió mérő rendszer teljes kiépítése Nagyméretű gumiabroncsok hasznosításának megvalósítása További begyűjtő-telepek kialakítása Anyagában történő hasznosítás fokozása




Pénzügyi kerete



2003

140 millió

saját erő

Beremendi Cementgyár DDKVF

Berendi Cementgyár

2004-2005

10 millió

saját forrás pályázati támogatás

GUMILL Rt Beremendi Cementgyár

GUMILL Rt Beremendi Cementgyár

2004-2006

nem ismert

pályázati támogatás

Önkormányzatok

2004-

nem ismert

saját forrás

feldolgozóipar

hulladékhasznosítók

211

I.................................................................................................................................................................................1 1TERVEZÉSI SZINT.....................................................................................................................................................2 2A TERVEZÉS CÉLJA ÉS JOGI, VALAMINT EGYÉB SZABÁLYOZÁSI HÁTTERE.............................................................................2 3A TERVEZÉSI TERÜLET BEMUTATÁSA............................................................................................................................3 4ÉRINTETT LAKOSSÁG, TELEPÜLÉSEK, VÉDETT TERÜLETEK...............................................................................................4 5FELHASZNÁLT ADATOK, TERVEK.................................................................................................................................5 6A KÉPZŐDŐ HULLADÉKOK MENNYISÉGE.......................................................................................................................5 II................................................................................................................................................................................7 1IPARI ÉS EGYÉB GAZDÁLKODÓI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK.........................................................................................7 1.1Jelenlegi helyzet.........................................................................................................................................7 1.1.1Hulladékok mennyisége ....................................................................................................................................7 1.1.2Hulladékok hasznosítása..................................................................................................................................13 1.1.3Hulladékártalmatlanítási tevékenységek...........................................................................................................17 1.1.4Hátrahagyott hulladékok..................................................................................................................................18 1.1.5A terület anyagmérlege.....................................................................................................................................18

1.2Célkitűzések..............................................................................................................................................18 1.2.1Hulladékok mennyiségének csökkentése..........................................................................................................18 1.2.2Hulladékhasznosítási célkitűzések ...................................................................................................................19 1.2.3Hulladékok ártalmatlanítása ............................................................................................................................20 1.2.4A környezetvédelmi szempontból nem megfelelő vagy illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai.........................................................................................................................................20

1.3A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program..........................................21 1.3.1Adatbázis létrehozása, intézményfejlesztés......................................................................................................21 1.3.2A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások ....................................................21 1.3.3A hulladékhasznosítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések.................................................................22 1.3.4A hulladékártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló fejlesztések, intézkedések........................................24 1.3.5A környezetvédelmi szempontból nem megfelelő vagy illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai.........................................................................................................................................25 1.3.6Szakmai képzés, tudatformálás.........................................................................................................................26

1.4A tervezett intézkedések végrehajtásának ideje és költsége.....................................................................26 2MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK.............................................................................32 2.1Jelenlegi helyzet.......................................................................................................................................32 2.1.1Hulladékok mennyisége...................................................................................................................................32 2.1.2Hulladékok hasznosítása..................................................................................................................................32 2.1.3Ártalmatlanítás.................................................................................................................................................33

2.2Célkitűzések..............................................................................................................................................33 2.2.1Hulladékok mennyiségének csökkentése..........................................................................................................33 2.2.2Hulladékok hasznosítása..................................................................................................................................34 2.2.3Hulladékok ártalmatlanítása.............................................................................................................................34 2.2.4A környezetvédelmi szempontból nem megfelelő vagy illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai.........................................................................................................................................34

212

2.3 A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program.........................................35 2.3.1Adatbázis létrehozása.......................................................................................................................................35 2.3.2A hulladékképződés csökkentése......................................................................................................................35 2.3.3Hulladékok hasznosítása..................................................................................................................................35 2.3.4A környezetvédelmi szempontból nem megfelelő vagy illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai.........................................................................................................................................36 2.3.5Szakmai képzés, tudatformálás.........................................................................................................................36

2.4A tervezett intézkedések végrehajtásának ideje és költsége.....................................................................37 3TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOK...........................................................................................................................39 3.1Jelenlegi helyzet bemutatása....................................................................................................................39 3.1.1Keletkező hulladékok mennyisége és minősége...............................................................................................39 3.1.1.1Mennyiség................................................................................................................................................39 3.1.1.2Minőség...................................................................................................................................................42 3.1.2A hulladékok kezelésének jelenlegi gyakorlata.................................................................................................46 3.1.2.1 A hulladékok gyűjtése, szállítása.............................................................................................................46 3.1.2.2A hulladékok lerakása .............................................................................................................................48 3.1.2.3Átrakó állomások.....................................................................................................................................51 3.1.2.4Válogató művek ......................................................................................................................................51 3.1.2.5 Komposztáló telepek...............................................................................................................................52 3.1.2.6Égetők......................................................................................................................................................52 3.1.3A települési szilárd hulladékok mennyiségének várható alakulása...................................................................52

3.2Elérendő célok a tervezési időszakban.....................................................................................................53 3.2.1Regionalitás megteremtése...............................................................................................................................54 3.2.2Szervesanyag hasznosítás ................................................................................................................................55 3.2.3Csomagolóanyag hasznosítás ..........................................................................................................................56 3.2.4Lakossági tudatformálás ..................................................................................................................................56 3.2.5Intézményi háttér..............................................................................................................................................56

3.3Regionális cselekvési program.................................................................................................................58 3.3.1Meglévő térségi programok..............................................................................................................................58 3.3.1.1Dél-Balatoni és Sióvölgyi Regionális Települési Szilárdhulladék gazdálkodási Projekt /később Sió ISPA/ ............................................................................................................................................................................58 3.3.1.2Mecsek-Dráva Szilárdhulladék Gazdálkodási Projekt..............................................................................60 3.3.1.3 Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Projekt................................................................................62 3.3.1.4 Kaposvár-Dombóvár térségének hulladékgazdálkodása..........................................................................62 3.3.2Regionális hulladékkezelő rendszer kiépítése...................................................................................................64 3.3.2.1Nem szelektív hulladékgyűjtés.................................................................................................................64 3.3.2.2Szelektív hulladékgyűjtés.........................................................................................................................65 3.3.3Hulladékok ártalmatlanítása.............................................................................................................................66 3.3.4Szelektív gyűjtéshez kapcsolódó létesítmények (válogatók, komposztálók stb.)..............................................68 3.3.5Korszerűtlen létesítmények bezárása, rekultivációja.........................................................................................71 3.3.5.1Stratégia a Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projekt területén lévő még működő hulladékkezelési létesítmények bezárására...........................................................................................................................................................72

213

3.3.5.2 Stratégia a Dél-dunántúli Régió további területén lévő, a Dél-Balatoni és Sióvölgyi Projektből kimaradó hulladékkezelési létesítmények bezárására..........................................................................................................74 3.3.5.3 Hulladéklerakók rekultiválása.................................................................................................................77 3.3.5.4Illegális hulladéklerakás felszámolása......................................................................................................78 3.3.6Lakossági tudatformálás...................................................................................................................................78 3.3.7Intézményi háttér .............................................................................................................................................79 3.3.8Cselekvési program tervezett időrendje............................................................................................................80 3.3.9Az elérendő célok teljesülése a regionális cselekvési program keretében.........................................................82 3.3.10Szükséges intézkedések a célok megvalósulásának elősegítése érdekében.....................................................83 3.3.11 A tervezési időszak után megvalósítandó regionális hulladékgazdálkodási feladatok összefoglalása............83

3.4Települési szilárd hulladékkezelés költségei és ütemezése.......................................................................85 3.4.1Lehetséges források..........................................................................................................................................85 3.4.2Tervezett beruházások költségei.......................................................................................................................86 3.4.3Hulladékkezelési díjak a régióban....................................................................................................................88 3.4.4A regionális cselekvési program megvalósításához szükséges további források ..............................................90

4TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKOK......................................................................................................................96 4.1Jelenlegi helyzet bemutatása....................................................................................................................96 4.1.1A régióban keletkező települési folyékony hulladékok mennyisége, összetétele..............................................96 4.1.2A települési folyékony hulladékok kezelésének gyakorlata..............................................................................97 4.1.2.1Hulladékkezeléssel foglalkozó térségi szolgáltatók..................................................................................97 4.1.2.2Hulladék gyűjtése, szállítása, gyűjtési körzetek........................................................................................98 4.1.2.3Települési folyékony hulladékok elhelyezése, hasznosítása, ártalmatlanítása...........................................99

4.2Elérendő célok a tervezési időszakban...................................................................................................101 4.2.1Hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzések.................................................................................................101

4.3Regionális cselekvési program...............................................................................................................104 4.3.1Meglévő térségi programok............................................................................................................................104 4.3.2Korszerűtlen létesítmények bezárása, rekultivációja.......................................................................................105

4.4Cselekvési program tervezett időrendje és költségei..............................................................................109 5KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP..............................................................................................................................110 5.1Jelenlegi helyzet bemutatása..................................................................................................................110 5.1.1A települési szennyvíziszap kezelésének és elhelyezésének gyakorlata..........................................................110

5.2Elérendő célok a tervezési időszakban...................................................................................................111 5.2.1Hulladékhasznosítási célkitűzések..................................................................................................................111

5.3Regionális cselekvési program...............................................................................................................112 5.3.1Regionális hulladékkezelő rendszer kialakítása..............................................................................................112

5.4Cselekvési program tervezett időrendje és költségei..............................................................................112 5.4.1Lehetséges források........................................................................................................................................112

6ÉPÍTÉSI, BONTÁSI ÉS EGYÉB INERT HULLADÉKOK.......................................................................................................113 6.1Jelenlegi helyzet......................................................................................................................................113 6.1.1Inert hulladékok..............................................................................................................................................113 6.1.2Aszfalt hulladék..............................................................................................................................................115

6.2Elérendő célok a tervezési időszakban...................................................................................................116

214

6.3Regionális cselekvési program...............................................................................................................116 6.4Becsült költségek és ütemezés.................................................................................................................117 III..........................................................................................................................................................................118 1JELENLEGI HELYZET ............................................................................................................................................118 1.1A tervezési területen keletkező veszélyes hulladékok mennyisége..........................................................118 1.2Hulladékok fajtái (t/év)...........................................................................................................................124 1.3 A terület anyagmérlege.........................................................................................................................128 1.4Veszélyes hulladék termelők...................................................................................................................132 1.5 “Hátrahagyott” veszélyes hulladékok...................................................................................................133 1.6A területen folyó veszélyes hulladékkezelésre előírt alapvető műszaki követelmények, speciális intézkedések.................................................................................................................................................134 1.7 Hulladékok kezelése .............................................................................................................................135 1.7.1Begyűjtés és előkezelés .................................................................................................................................135 1.7.2Szállítás..........................................................................................................................................................137 1.7.3Hasznosítási tevékenységek............................................................................................................................138 1.7.4Ártalmatlanítási tevékenységek......................................................................................................................140

2ELÉRENDŐ CÉLOK A TERVEZÉSI IDŐSZAKBAN............................................................................................................142 2.1Hulladékkeletkezés megelőzése..............................................................................................................142 2.2Hulladékok hasznosítása........................................................................................................................142 2.3Hulladékok ártalmatlanítása..................................................................................................................143 2.4A környezetvédelmi szempontból nem megfelelő vagy illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai...........................................................................................................................143 3REGIONÁLIS CSELEKVÉSI PROGRAM.........................................................................................................................143 3.1Hulladékkeletkezés megelőzése..............................................................................................................143 3.2Hulladékok hasznosítása........................................................................................................................144 3.3Hulladékok ártalmatlanítása..................................................................................................................144 3.4 A környezetvédelmi szempontból nem megfelelő vagy illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladata, hulladékok okozta környezeti károk helyreállítása...........................................145 4BECSÜLT KÖLTSÉGEK ÉS ÜTEMEZÉS.........................................................................................................................145 IV. .........................................................................................................................................................................148 1POLIKLÓROZOTT BIFENILEK ÉS POLIKLÓROZOTT TERFENILEK .......................................................................................148 1.1Helyzetleírás...........................................................................................................................................148 1.2Elérendő célok a tervezési időszakban...................................................................................................148 1.3Regionális cselekvési program...............................................................................................................148 1.4Becsült költségek és ütemezés................................................................................................................149 2HULLADÉKOLAJOK..............................................................................................................................................149 2.1 Jelenlegi helyzet....................................................................................................................................149 2.2 Elérendő célok a tervezési időszakban..................................................................................................150

215

2.3 Regionális cselekvési program.............................................................................................................150 2.4Becsült költségek és ütemezés................................................................................................................151 3AKKUMULÁTOROK, ELEMEK..................................................................................................................................151 3.1Jelenlegi helyzet.....................................................................................................................................151 3.2Elérendő célok a tervezési időszakban...................................................................................................153 3.3Regionális cselekvési program...............................................................................................................153 3.4Becsült költségek és ütemezés................................................................................................................153 4ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI

KÉSZÜLÉKEK HULLADÉKAI........................................................................................154

4.1Jelenlegi helyzet.....................................................................................................................................154 4.2Elérendő célok a tervezési időszakban...................................................................................................154 4.3Regionális cselekvési program...............................................................................................................154 4.4Becsült költségek és ütemezés................................................................................................................155 5KISELEJTEZETT JÁRMŰVEK ...................................................................................................................................155 5.1Jelenlegi helyzet.....................................................................................................................................155 5.2Elérendő célok a tervezési időszakban...................................................................................................158 5.3Regionális cselekvési program...............................................................................................................159 5.4Becsült költségek és ütemezés................................................................................................................160 6EGÉSZSÉGÜGYI HULLADÉKOK................................................................................................................................161 6.1Jelenlegi helyzet.....................................................................................................................................161 6.2Elérendő célok a tervezési időszakban...................................................................................................162 6.3Regionális cselekvési program...............................................................................................................163 6.4Becsült költségek és ütemezés................................................................................................................164 7ÁLLATI EREDETŰ HULLADÉKOK..............................................................................................................................165 7.1Jelenlegi helyzet.....................................................................................................................................165 7.1.1Állattenyésztésből származó hulladékok........................................................................................................165 7.1.2Vágóhídi tevékenységből származó hulladékok /húsfeldolgozás, halfeldolgozás is/......................................166 7.1.3Egyéb forrásból származó hulladékok............................................................................................................166 7.1.4Az állati eredetű hulladékok összes mennyisége............................................................................................167

7.2Elérendő célok a tervezési időszakban...................................................................................................171 7.2.1Hulladékok mennyiségének csökkentése........................................................................................................171 7.2.2Hulladékok hasznosítása................................................................................................................................171 7.2.3Hulladékok ártalmatlanítása...........................................................................................................................171 7.2.4A környezetvédelmi szempontból nem megfelelő vagy illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai.......................................................................................................................................172

7.3 Regionális cselekvési program..............................................................................................................172 7.3.1Hulladékkeletkezés megelőzése......................................................................................................................172 7.3.2Hulladékok hasznosítása................................................................................................................................172 7.3.3Hulladékok ártalmatlanítása...........................................................................................................................173 7.3.4A környezetvédelmi szempontból nem megfelelő vagy illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai.......................................................................................................................................173

7.4Becsült költségek és ütemezés ...............................................................................................................174

216

8NÖVÉNYVÉDŐSZEREK ÉS AZOK CSOMAGOLÁSÁNAK HULLADÉKAI..................................................................................176 8.1Jelenlegi helyzet.....................................................................................................................................176 8.2Elérendő célok a tervezési időszakban...................................................................................................176 8.3Regionális cselekvési program...............................................................................................................176 8.4Becsült költségek és ütemezés................................................................................................................177 9CSOMAGOLÁSI HULLADÉK.....................................................................................................................................177 9.1Jelenlegi helyzet bemutatása .................................................................................................................177 9.1.1Mennyiség és eredet.......................................................................................................................................177 9.1.2Összetétel.......................................................................................................................................................178 9.1.3Hulladékgyűjtők.............................................................................................................................................182 9.1.4Hulladékudvarok............................................................................................................................................182 9.1.5Válogató létesítmények..................................................................................................................................183 9.1.5.1Meglevő létesítmények...........................................................................................................................183 9.1.6A termékdíjas, licencdíjas rendszer működése a régióban..............................................................................184 9.1.6.1 Megvalósult beruházások......................................................................................................................186 9.1.6.2A csomagolóanyag hasznosítás rendszere..............................................................................................187

9.2Elérendő célok a tervezési időszakban...................................................................................................187 9.3Regionális cselekvési program...............................................................................................................188 9.3.1Települési hulladék csomagolóanyag tartalmának hasznosítása......................................................................188 9.3.2Az iparnál keletkező csomagolóanyagok hasznosítása...................................................................................190

9.4Becsült költségek és ütemezés................................................................................................................191 10BIOLÓGIAILAG BOMLÓ SZERVES ANYAGOK..............................................................................................................194 10.1 Jelenlegi helyzet bemutatása..............................................................................................................194 10.1.1Biológiailag lebomló települési szilárd hulladékok......................................................................................194 10.1.1.1Mennyiség ...........................................................................................................................................194 10.1.1.2Gyűjtés.................................................................................................................................................200 10.1.1.3Hasznosító és ártalmatlanító létesítmények..........................................................................................200 10.1.2Biológiailag lebomló termelési nem veszélyes hulladékok...........................................................................201 10.1.3Biológiailag lebomló veszélyes hulladékok..................................................................................................201

10.2 Elérendő célok a tervezési időszak végére.........................................................................................201 10.3 Regionális cselekvési program............................................................................................................202 10.4 Becsült költségek és ütemezés.............................................................................................................205 11GUMIHULLADÉKOK ...........................................................................................................................................208 11.1 Jelenlegi helyzet...................................................................................................................................208 11.2 Elérendő célok a tervezési időszakban................................................................................................210 11.3 Regionális cselekvési program............................................................................................................210 11.4 Becsült költségek és ütemezés..............................................................................................................211

217

218

I A tervkészítés általános adatai

Recommend Documents