ALAPSZABÁLY Az alapszabály 1. számú mellékletében megjelölt alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése alapján létrehozták a Magyar Magán Gasztroenterológusok Társaságát. I. A Társaság adatai 1./ A Társaság neve: - angol neve:
Magyar Magán Gasztroenterológusok Társasága (MMGT) Hungarian Society of Private Gastroenterologists (HSPG)
2./ Az Társaság székhelye:
1103 Budapest, Noszlopy u. 41/F.
3./ A Társaság levelezési címe:
1103 Budapest, Noszlopy u. 41/f.
4./ A Társaság bélyegző lenyomata: körpecséten, köriratban a társaság neve, székhelye, középen az alapítás éve. II. A Társaság célja és feladatai
A Társaság az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján önkéntesen létrehozott önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet. A Társaság mint önálló jogi személy a mindenkori hatályos jogszabályok, az alapszabály és a közgyűlés által hozott határozatok rendelkezései szerint működik. 1./ A Társaság céljai: - A Magyar Magán Gasztroenterológusok szakmai érdekeinek védelme, képviseletük biztosítása. - A tagok szakmai ismereteinek bővítése, tudományos tevékenységük segítése, a szakmai specializáció elősegítése. - Részvétel a hazai endoszkópos továbbképzésben. - Gasztroenterológiai tudományos rendezvények, szakképzés és szakmai továbbképzések szervezése. - Új gasztroenterológiai tudományos tevékenység és kutatás támogatása.
2
- A gasztroenterológiai gyógyító- megelőző munka hatékonyságának javítása, a közvélemény ezzel kapcsolatos tájékoztatása. Kiemelten fontos cél az aggasztóan magas vastagbélrák halálozás elleni küzdelem, ezért elsősorban a korai diagnosztika elérhetőségének fejlesztését és az érintettek pontosabb tájékoztatásának elősegítését támogatja. - Konkrét segítséget, tanácsadást kíván biztosítani az új praxisok létrehozásában, annak jogi és szakmai feltételeinek megismertetésében és meglévő feltételrendszerek egységesítésében. - A szektorsemlegesség elérése az állami és magánpraxisok között, különös tekintettel a magán gasztroenterológiai praxisoknál. - Kapcsolatfelvétel a többi szakma meglévő és alakuló magántársaságaival, a közös érdekek és érdekképviseletek összehangolása. - A Társaság célja továbbá egyfajta audit tevékenység, standardok felállítása, melyek alapján a társaság nyomon követi a tagok működésének minőségét, mind a tárgyi, mind a személyi feltételek tekintetében. A társaság törekszik elérni, hogy a minőségi kontroll tekintetében a társasági tagság garanciát jelentsen. 2./ A Társaság feladata: A Társaság feladata mindazon tevékenység folytatása, amely a célok eléréséhez szükséges. A Társaság céljainak megvalósítása érdekében együttműködésre törekszik és együttműködik minden állami-, társadalmi- és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel és egyéb civil szervezetekkel, amelyek igénylik és segítik a társaság eredményes működését és céljainak megvalósítását. A Társaság céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet, vállalkozási tevékenységet azonban csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A Társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól és országgyűlési képviselőktől független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az országgyűlési és önkormányzati választásokon képviselőjelöltet nem indít, és nem támogat. A Társaság a céljainak elérése érdekében igénybe veszi a média valamennyi elérhető felületeit és saját maga is kiadványokat, tájékoztató anyagokat készít, továbbá előadásokat és tanfolyamokat szervez.
3
III. A Társaság tagsága 1./ A Társaság tagjait az alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza. A Társaság tagja lehet az a magyar állampolgár természetes személy aki gasztroenterológus szakorvos és magán orvosi tevékenységet folytat, továbbá az a jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja a Társaság Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a Társaság munkájában, valamint fizeti a tagdíjat. A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – a Társaság Elnöksége dönt. A Társaság tagjának jogai: - részt vehet a Társaság tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a Társaság működésével kapcsolatban; - a tag ajánlásokat tehet a Társaságot érintő kérdések megtárgyalására; - felvilágosítást kérhet a Társaság tevékenységéről, amelyre a Társaság 30 napon belül köteles választ adni; - indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira; - betekinthet a Társaság nyilvántartásába; - a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés összehívását kezdeményezheti, - a társaság ügyintéző és képviseleti szerveibe és tisztségeire választhat és választható. 2./ Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a Társaság Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja a Társaság működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti a Társaság szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval, de tagdíj fizetésére nem köteles. 3./ A Társaság természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.
4
4./ A Társaság tagja köteles a Társaság Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni a Társaság munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását. 5./ A tagsági viszony megszűnik: - a tag halálával, - a tag jogutód nélküli megszűnésével, - a Társaság megszűnésével, - a tag kilépésével, - a tag kizárásával, - a tag törlésével. 6./ Az Elnökség kizárja a Társaság tagjai közül - azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott, - aki olyan magatartást tanúsít, amely az alapszabályba, a Társaság egyéb szabályzataiba, vagy rendelkezéseibe, vagy jogszabályba ütközik és ez a Társaság céljainak az elérését nehezíti, vagy veszélyezteti, - aki egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a társadalmi együttélési normákba ütközik és magatartása alkalmas a Társaság jó hírnevének megsértésére. Az Elnökség törli a Társaság tagjai közül - azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével és ennek a felszólításban megjelölt határidőre sem tesz eleget. Az Elnökség tagjainak kizárási ügyében a Közgyűlés dönt. Kizárási ügyben az érintett tagnak a döntés meghozatala előtt 8 napos határidő biztosításával lehetőséget kell adni védekezésének előadására. A kizárással kapcsolatban határozni csak ezt követően lehet. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül a Társaság Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó tagdíjfizetési kötelezettségének teljesítése alól. 7./ A tagdíjat a Közgyűlés állapítja meg.
5
IV. A Társaság szervezete 1./ A Társaság szervei: - Közgyűlés, - Elnökség, - szükség esetén 3 fős felügyelőszerv. 2./ A Közgyűlés a Társaság legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli. A Közgyűlésen el kell fogadni a számvitelről szóló mindenkor hatályos jogszabályok szerint készített mérleget és beszámolókat, továbbá el kell fogadni a következő évi pénzügyi tervet az általános szabályok szerint egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben erre a tagokat az eredeti meghívóban előre figyelmeztették. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az Elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést. 3./ A Közgyűlést össze kell hívni: - ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt, - ha az Elnök rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek, - ha a felügyeleti szerv a Közgyűlés összehívását elrendeli. 4./ A Közgyűlés összehívása az elnök feladata. 5./ A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok teljes tagságának több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül, amennyiben erre a tagokat az eredeti meghívóban előre figyelmeztették.
6
6./ A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít. 7./ A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - a Társaság megalakulásának, feloszlásának, más társadalmi szervezettel történő egyesülésének a kimondása; - az Alapszabály elfogadása és módosítása; - tisztségviselők megválasztása és visszahívása; - tagdíj mértékének megállapítása; - az éves beszámoló elfogadása; - döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal. Tisztségviselő a Közgyűlés által visszahívható, amennyiben: - a Társaság céljainak megvalósítását szándékos, vagy súlyos gondatlan magatartásával veszélyezteti vagy meghiúsítja, - szándékos bűncselekmény miatt a bíróság végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli, - magyar állampolgársága megszűnik, - feladatát egészségi állapota miatt tartósan – legalább hat hónapig akadályozva van – nem képes ellátni, - az Elnökség ülésén legalább három alkalommal nem jelenik meg és távolmaradását alapos okkal előzetesen nem mentette ki, vagy utólag távolmaradását hitelt érdemlően nem igazolta. 8./ A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A Közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Közgyűlés levezető elnöke és jelenlévő két tag, mint hitelesítő ír alá. A Közgyűlésen született határozatokról a társaság nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a Közgyűlési határozat rendelkező rész tartalmát, a döntést támogatók és ellenzők, valamint tartózkodók számarányát, a döntés időpontját és hatályát. Az Elnökség elnöke, vagy az általa kijelölt személy köteles – jogszabály által felhatalmazott szerv, vagy személy által – kért iratbetekintést haladéktalanul biztosítani, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben az iratbetekintést biztosítani. Az Elnök, vagy az általa kijelölt személy köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a kért irat megnevezése és a kérelem teljesítésének ideje. 9./ A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges: - az Alapszabály elfogadásához, módosításához;
7
-
a Társaság feloszlásához, más társadalmi szervezettel történő egyesülés kimondásához.
10./ A tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani, amelynél a tisztséget a több szavazatot kapott személy szerzi meg. 11./ A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely társasági tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi. 12./ Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit. 13./ A Társaság Közgyűlése 3 főből álló Elnökséget választ. Az Elnökség tagjai a Társaság tisztségviselői. Az elnökségi tagok megbízatása 5 éves időtartamra szól. Az Elnökség tagjai újraválaszthatók. A Közgyűlés az elnökségi tagok közül 2/3-os szótöbbséggel, nyílt szavazással választja meg az Elnökség elnökét. A Társaságot az Elnökség elnöke önállóan képviseli a bíróságok, hatóságok előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. Az Elnök írásban kötelezettséget a Társaság képviseletében úgy vállal, hogy a Társaság előírt, előnyomott, vagy nyomtatott társaság neve alá nevét önállóan írja. Az Elnökség és az Elnök tevékenységével a Közgyűlésnek felelős. Az Elnökség hatáskörébe tartozik minden olyan kérdésben való döntés, amely nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe. Így különösen: -
tagfelvételről történő döntés, a tag kizárásról és a tag törléséről történő döntés, az éves pénzügyi terv elkészítése és Közgyűlés elé terjesztése, a megvalósult pénzügyi terv és beszámoló véleményezése és Közgyűlés elé terjesztése.
Az Elnökség szükség szerint – de negyedévenként legalább egyszer – ülésezik.
8
Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze. A meghívót az ellökési ülés előtt legalább 15 nappal kell elküldeni az elnökségi tagoknak. A meghívóban meg kell jelölni a napirendi pontokat. Az Elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen legalább két fő jelen van. Az Elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az adott kérdést olyan Elnökségi ülésen kell megtárgyalni és eldönteni, ahol mindhárom elnökségi tag jelen van. Ha erre harminc napon belül nem kerül sor, akkor az adott kérdésben a Társaság Elnöke és egy elnökségi tag dönthet. Az Elnökség ülésein kizárólag az Elnökség tagjai vehetnek részt, az Elnökség üléseiről és az Elnökség által hozott határozatokról jegyzőkönyv készül. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatási keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Az Elnökség a határozatairól sorszámozott nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmazni kell az elnökségi határozat rendelkező részét, az elfogadás időpontját, a határozat hatályát és a leadott szavazatok (támogatók és ellenzők számarányát). A határozatok nyilvántartását az Elnökség Elnöke vezeti. Az Elnök feladata és hatásköre: -
a Társaság tevékenységének irányítása; a Közgyűlés és az Elnökségi ülések összehívása, határozatainak ellenjegyzése; a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése; kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel; képviseli a Társaságot; intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; vezeti az ügyintéző apparátust; irányítja a Társaság gazdálkodását; utalványozási jogot gyakorol úgy, hogy a Társaság teljes nevének feltüntetése mellett a pénzintézetnél bejelentett módon írja alá az utalványt; gyakorolja a munkáltatói jogokat; minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal; vezeti a Közgyűlést és az Elnökség üléseit. V.
9
A Társaság vagyona és gazdálkodása 1./ A Társaság éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. A Társaság gazdálkodásáról az Elnök jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt. 2./ A Társaság működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik: -
tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg; magán és jogi személyek támogatásai; a Társaság gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel; rendezvény bevétel; egyéb bevételek.
3./ A Társaság bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Társaság tagjai a Társaság tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek. 4./ A Társaság vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. 5./ A Társaság pénzeszközeit számlán kezeli.
VI. A Társaság megszűnése 1./ A Társaság megszűnik: - ha a Közgyűlés a Társaság feloszlását kimondja, - ha feloszlatják, - ha más szervezettel egyesül, - ha a Társaság szétválik, - ha megszűnését megállapítják. A Társaság megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Elnökség elnöke jár el.
10
VII. Vegyes és záró rendelkezések Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak. Budapest, 2010. .........................................
………………………………..………. elnök
………………..………………………. jegyzőkönyvvezető
…………………………………..……. jegyzőkönyv hitelesítő
………..………………………………. jegyzőkönyv hitelesítő
