SZAKDOLGOZAT
Porkoláb Anna 2012
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY
AUSZTRIA GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉSE A VILÁGMÉRETŰ PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI VÁLSÁG ELŐTT ÉS ALATT
Készítette: Porkoláb Anna Budapest, 2012
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 3 Táblázat-‐ és ábrajegyzék ......................................................................................................... 5 Bevezetés ....................................................................................................................................... 6 1. Ausztria fejlődése .................................................................................................................. 7 1.1. Ausztria az önálló állami lét előtt .......................................................................................... 7 1.2. Az Első Köztársaság .................................................................................................................... 8 1.3. Ausztria a Német Birodalom részeként ............................................................................... 9 1.4. Második köztársaság – az ország újjáépítése ................................................................... 10 1.5. Ausztria az Európai Unióban ................................................................................................. 12
2. Ausztria gazdasági szerkezete, teljesítménye a 2000-‐es években ..................... 14 2.1. Földrajz, népesség, politika ................................................................................................... 14 2.2. Az GDP változása az elmúlt évtizedben .............................................................................. 16 2.3. A GDP összetétele ...................................................................................................................... 18 2.4. Államháztartás ........................................................................................................................... 25 2.5. Árstabilitás .................................................................................................................................. 27 2.6. Munkaerő-‐piaci helyzet ........................................................................................................... 28 2.7. Az osztrák gazdaság főbb szektorai .................................................................................... 30 2.7.1. Primer szektor ...................................................................................................................................... 31 2.7.2. Szekunder szektor .............................................................................................................................. 32 2.7.3. Tercier szektor ..................................................................................................................................... 34
3. Az „osztrák-‐modell” összetevői ...................................................................................... 39 3.1. Turizmus ...................................................................................................................................... 39 3.2. Tudatos osztrák fogyasztók ................................................................................................... 43 3.3. Az osztrák társadalmi hozzáállás ......................................................................................... 47 3.3.1. Ausztria Hoftstede dimenziói szerint ......................................................................................... 47 3.3.2. A GLOBE kutatás eredményei ........................................................................................................ 49 3.4. Környezettudatos hozzáállás és ökológiai eredmények .............................................. 52 3.5. Szövetségi tartományok: autonómia és együttműködés ............................................. 56 3.6. Az osztrák szociális partnerség ............................................................................................ 57 3.6.1. Gyakorlati példa: Megoldások az elöregedő társadalom melletti fenntartható fejlődésre ............................................................................................................................................................. 59
3
4. Ausztria válasza a gazdasági világválságra ................................................................ 61 4.1. Válság a lakosság szemével .................................................................................................... 62 4.2. Offenzív program ....................................................................................................................... 65 4.3. Stabilitási program 2010-‐2014 ............................................................................................ 66 4.4. Ausztria kilátásai ....................................................................................................................... 68
Összegzés .................................................................................................................................... 72 Irodalomjegyzék ...................................................................................................................... 75
4
Táblázat- és ábrajegyzék 1. táblázat: Nominális és reál GDP változás........................................................................ 16 2. táblázat: Reálfogyasztás .................................................................................................. 20 3. táblázat: A bruttó beruházások eloszlása ......................................................................... 22 4. táblázat: Ausztria áruforgalmi-mérlege ........................................................................... 23 5. táblázat: Az osztrák államadósság és államháztartási hiány az elmúlt tíz évben ............ 25 6. táblázat: A harmonizált fogyasztói árindex változása ..................................................... 27 7. táblázat: A stabilitási program irányértékei ..................................................................... 66 8. táblázat: Az osztrák gazdasággal kapcsolatos előrejelzések ........................................... 69 1. ábra: Osztrák tartományok............................................................................................... 14 2. ábra: Ausztria népességének eloszlása ............................................................................ 15 3. ábra: Egy főre eső GDP nemzetközi összehasonlításban ................................................ 18 4. ábra: A bruttó hazai termék felhasználásának változása ................................................. 19 5. ábra: A gazdasági szektorok megoszlása......................................................................... 30 6. ábra: Vezető iparágak termelési értéke ............................................................................ 33 7. ábra: A szolgáltatási szektor felosztása ........................................................................... 36 8. ábra: Vendégéjszakák megoszlása származási ország szerint ......................................... 41 9. ábra: Az osztrák fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos elvárásai ............................... 45 10. ábra: Ausztria eredményei a hofstedei kutatás alapján .................................................. 47 11. ábra: Ausztria a GLOBE felmérés alapján .................................................................... 50 12. ábra: Környezetvédelmi kiadások 2009-ben ................................................................. 54 13. ábra: Milyen mértékben érinti Ausztriát a gazdasági válság? ....................................... 63 14. ábra: Az offenzív program néhány eleme...................................................................... 65
5
Bevezetés
Választásom azért esett a szomszédos Ausztriára, mert történelmünk szorosan összefonódott a Habsburg Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia idején, valamint az osztrák és magyar gazdaság bizonyos pontokon hasonlóságot mutat. Ilyen párhuzam például, hogy mindkét ország kis, nyitott gazdasággal rendelkezik, és nagy mértékben ki van téve a nemzetközi folyamatoknak, változásoknak. Ennek ellenére úgy látszik, Ausztria saját javára tudja fordítani ezen adottságát, és kapcsolatait kihasználva nyerő helyzetet tud teremteni. Dolgozatomban az osztrák gazdasági-társadalmi helyzetet, fejlődést járom körül. Először arra keresem a választ, hogy vajon milyen történelmi események, változások voltak hatással a jelenlegi Ausztriára, mely tényezők befolyásolták az osztrák gazdaság és társadalom alakulását. Mely gazdasági tényezők játszanak fontos szerepet Ausztria fejlődésében? Miért állítják, hogy Ausztria stabil gazdasággal rendelkezik, és mely tényezők tették és teszik ezt lehetővé. Mik az osztrák-modell sajátosságai, és vajon ezek valóban a siker zálogát jelentik-e az ország számára? Milyen az osztrák társadalom hozzáállása olyan fontos kérdésekhez, mint a környezetvédelem vagy a fenntartható gazdasági fejlődés? Mivel jelenleg a gazdasági válság hatásai még javában érezhetők világszerte, valamint e kérdéskör igen aktuális sok ország számára, így lehetséges, hogy az osztrák megoldás követendő példává válhat. A válságról szóló fejezetben a következő kérdésekre keresem a választ: milyen mértékben vannak jelen a globális válság negatív folyamatai, ezek milyen mélyre gyűrűztek be a gazdaságba? Mely területek érintettek leginkább a krízisben, és ki tudta-e zökkenteni a világméretű válság az országot a stabil gazdasági fejlődésből? Vajon mennyire érzi a lakosság saját bőrén a válság hatásait, változott-e az életszínvonaluk 2008 óta? Milyen megoldásokat vázolnak a válságból való kilábalás elősegítése érdekében, illetve milyen lépéseket tettek már meg ez ügyben? A dolgozat során legfőképp idegen nyelvű, többnyire német forrásokra támaszkodom, számos
statisztikát,
tanulmányt
elemzek
Ausztria
gazdasági
folyamatainak
megismertetésekor. Valamint olyan kutatásokat használok fel, melyek az osztrák sajátosságokról (pl. fogyasztói szokások) adnak részletes képet. Remélem a dolgozat 6
megírása során közelebb kerülök ahhoz, hogy megismerjem az osztrák gazdaság és társadalomra jellemző folyamatokat, egyedi vonásokat, melyek hozzásegítették az országot, hogy Európában kiemelkedő szerepet töltsön be. Valamint világossá válik, hogy Ausztria milyen példával szolgálhat (akár Magyarország számára), mely által gazdasága és társadalma stabilan képes fejlődni, még a válságos időkben is.
1. Ausztria fejlődése
1.1. Ausztria az önálló állami lét előtt Ausztria története 790-800 körül kezdődött, amikor is Nagy Károly megalapította az Ostmark határőrgrófságot, azzal a céllal, hogy birodalma keleti oldalról védve legyen. Ausztria azonban igen hosszú ideig nem működött önálló egységként, a Habsburg Birodalom idején úgynevezett „örökös koronatartományként” rendelkezett bizonyos fokú függetlenséggel. A Habsburg Monarchiát a közös uralkodó, a közös állami struktúra valamint az olyan közös ügyek, mint a külügy, hadügy, pénzügy fogták össze. A problémát leginkább a nemzetiségi sokszínűség jelentette. A lakosság származását tekintve nem volt egységes, így ez jelentős széthúzó erőnek bizonyult. Az Osztrák-Magyar Monarchia területe az I. Világháború előtt 676.443 km²-ig terjedt, a népességszám pedig elérte az 52,5 millió főt. Működése alatt nagyhatalomnak számított Európában Németország, Anglia, Franciaország és Oroszország mellett. Területén állami, politika, gazdasági és jogi egység valósult meg, mely érvényes volt az összes tartományra. A Monarchia fennállta idején számos előrelépés történt a gazdasági életben, valamint a területek fejlettségi szintjében. Néhány terület közös irányítás alatt állt, ezek a következők voltak: külpolitika, gazdaság, kereskedelem, pénzügy. A Monarchia nagy belső piaca kiváló potenciált jelentett gazdasági szempontból, melyet a lehető legjobban próbáltak is kihasználni. Azonban a méretből nem csupán előnyök, de hátrányok is származtak. Mégpedig a központi és határvidéki területek közti fejlettségbeli eltérések (centrum-periféria problematika). Ez 7
megnyilvánult a területek munkamegosztásában, ahol a centrum erősen iparosodott vonásokat mutatott, a periférián viszont a mezőgazdaság volt domináns, mely által biztosították a Monarchia élelmiszer-ellátását. A feszültséget próbálták oldani, és erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a periféria területei felzárkózhassanak. 1968 és 1914 között beruházásokat indítottak e célra, mely eredményeként a 20. század elejére a peremvidékek egy részénél a fejlettségi szint jelentős mértékben emelkedett. A második világháború a Monarchia végét jelentette, a szűnni nem akaró belső feszültségek, nemzeti ellentétek, az ország gazdasági erejének csökkenése, valamint az ellenséges hatalmak katonai túlereje az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásához vezetett. 1918. október 27-én megalakult Ausztria új kormánya, november 3-án már ők írták alá a fegyverszünetet. Ennek a kornak számos kulturális, technológiai, infrastrukturális lenyomata maradt fent, gondoljunk akár a színházakra, a vasúti hálózatra vagy az oktatási intézményekre.
1.2. Az Első Köztársaság Az Első Köztársaság hivatalosan 1918. november 12-én jött létre. Ausztria területe volt a legkisebb az Osztrák-Magyar Monarchiából kiszakadó államok közül, mindössze 84.000 km², lakosainak száma pedig 6,8 millió fő körül alakult. Az osztrák kancellár Karl Renner lett. A különböző politikai erők más-más államformát képzeltek el Ausztria számára. Míg a szociáldemokraták köztársaságot, a keresztény-szociálisok monarchiát szerettek volna, addig a német nemzetiek a Németországgal való egyesülés mellett álltak. Karl Renner, valamint a szociáldemokrata politikus Viktor Adler is támogatta az „Anschlusst”, mivel úgy tartották, hogy Ausztria gazdaságilag nem képes önállóan fennmaradni. Azonban ez nem valósulhatott meg a békeszerződésben rögzített előírások miatt, így Ausztria egyedül maradt. Kemény időknek nézett elébe, amíg képessé vált gazdaságát, társadalmát megszilárdítani. Ausztria területére estek a legfejlettebb ipari részek, azonban hiányoztak a nyersanyagok, valamint a gazdaság fellendítéséhez elengedhetetlen forgótőke. Az egykori hivatalnokok kénytelenek voltak szembenézni a munkanélküliséggel, ami társadalmi feszültséget gerjesztett, mivel rengeteg emberről volt szó. 8
1920 őszén az új alkotmányban rögzítették Ausztria államformáját: az ország szövetségi köztársasággá vált. A törvényhozás ezentúl két szinten történt: a Nemzeti Tanácsban, valamint a Szövetségi Tanácsban. Ez nagy mértékben hozzájárult a mai stabil demokrácia kialakulásához, melyben erősen érezhetők a regionalizmus és föderalizmus vonásai. Ausztria jó kapcsolatot próbált meg kialakítani a szomszédos országokkal és a nyugati nagyhatalmakkal egyaránt. 1922-ben a Népszövetség biztosította az ország függetlenségét, és gazdaságának stabilizációja érdekében kölcsönt vehetett fel. Ennek eredményeként 1924-ben bevezetésre került az osztrák schilling. Ausztria külkapcsolataiban Olaszország és Németország fontos szerepet játszott, azonban az osztrákok inkább az olaszokhoz húztak, hogy a német befolyást valamelyest csökkentsék. 1934-ben aláírásra kerültek a római jegyzőkönyvek, mely az olasz-magyar-osztrák együttműködést erősítették gazdasági és politikai téren. Közben folyamatosan erősödött az országban a német jobboldal, mely támogatta a Németországhoz való csatlakozást, valamint Olaszország is egyre inkább Németország felé tendált. 1936-ban Ausztria szerződésben vállalta, hogy külpolitikáját a németországi érdeknek rendeli alá, belső függetlenségét viszont megőrizte. Azonban ez az állapot csupán 1938 márciusáig tartott, amikor is Ausztria Ostmark néven a Német Birodalom részévé vált.1
1.3. Ausztria a Német Birodalom részeként Abban a kérdésben, hogy Ausztria milyen mértékben tehető felelőssé a II. Világháború borzalmaiért, az osztrák politika saját ártatlanságát hangoztatta. Állította, hogy nem volt képes az erős német befolyásnak ellenszegülni, így az ország maga is áldozat. Ez azonban csak részben igaz, hiszen még az „Anschluss” előtt láthatók voltak a német nemzetiek mozgolódásai, akik egyértelműen a Németországhoz való tartozást jelölték meg célul. Az SS-nek és egyéb náci szervezeteknek is sokan tagjai lettek, valamint a zsidóüldözésben is részt vettek osztrák származásúak. Így a teljes ártatlanság nem igaz Ausztriára. Tény azonban, hogy a Harmadik Birodalom szigorú kontrollt gyakorolt az ország felett, és súlyosan megbüntette, aki megpróbált ellenállást szítani (2700 ellenállót végeztek ki). A háború és megszállás következtében nagy veszteségek érték Ausztriát. Közel 250.000
1 Kőrösi (Osiris Kiadó, Budapest 2005): Ausztria új szerepe: közép-európai államként ismét az európai centrumban
9
osztrák katona és 24.000 civil vesztette életét a háború során. 100.000-en sérültek meg súlyosan és váltak hadirokkanttá, a hadifogságba esettek száma pedig megközelíti a félmilliót. Az osztrák zsidóság kétharmada el tudott menekülni az országból, azonban az otthon maradók nagy részének, valamint százezernél is több egyéb „bűnnel” vádolt halálraítéltnek munkatáborban vagy koncentrációs táborban végződött a sorsa. Ausztria ebben az időszakban számos olyan embert vesztett el, akik a háború előtt szerves részei voltak az osztrák kulturális és tudományos életének. Például Sigmund Freud is emigrálni kényszerült az üldöztetések miatt.
1.4. Második köztársaság – az ország újjáépítése 1945 áprilisában Ausztria ismét visszanyerte függetlenségét, Osztrák Köztársaság néven önálló állammá alakult, és a mai napig ebben a formában működik. Ezen idő alatt az országot elkerülték a véres konfliktusok, társadalma együttműködésre alapult, így a béke megszilárdításával a gazdaság is fellendülésnek indulhatott. A háború végének közeledtével, de még a köztársaság kikiáltása előtt, Karl Renner új kormányt alakított, melyben az SPÖ (szocialisták), az ÖVP (keresztényszocialisták) és a KPÖ (kommunisták) kapott helyet. A háború után az ország területét megszállták a szövetséges hatalmak, a keleti területek szovjet kézbe kerültek, Renner azonban szeptemberben ismét egyesíteni tudta az országot. A szövetséges hatalmak megfigyelő csapatai egészen 1955-ig az ország területén állomásoztak, így Ausztria teljes szuverenitása csak innentől valósult meg. Novemberben választásokat írtak ki, ahol az ÖVP került ki győztesen, ez jól mutatja hogy a lakosság továbbra is a konzervatív párthoz húzott. Ausztriának ismét hatalmas feladattal kellett szembenéznie, hiszen a háború utáni állapotokból kellett újjáéleszteni az országot. A lakosság szegénységgel küzdött, rengeteg épületet kellett rekonstruálni a bombázások miatt, valamint rendezni kellett az egykori náci rendszer maradványait. A háborús bűnösök népbíróság elé kerültek, sokukat kivégezték. 1948-ban amnesztiát hirdettek, amikor is a régi rendszer tagjai, akik kevésbé vettek részt az eseményekben visszakapták állásukat, szavazati jogukat. Ennek eredményeként alakult meg az VDU (Verband der Unabhängigen) az Osztrák Szabadság Párt (FPÖ) elődje, mely a német nemzetiek látásmódját képviselte.
10
Az 1949 választások alkalmával az ÖVP és SPÖ koalíciót alakított, és egészen 1966-ig együtt kormányoztak. Ebben az időben bontakozott ki igazán a szociális partnerség, mely lehetővé tette az ország stabilitásának kialakulását. Ausztria részesült a Marshallsegélyben, így elkezdődött az ország társadalmi-gazdasági rehabilitációja, nyugati fejlett állammá alakulása. A gazdaságpolitika főbb céljai közt szerepelt a teljes foglalkoztatás elérése, valamint a gazdasági növekedés serkentése.2 1955 májusában megkötésre került az államszerződés, ahol megfogalmazták az osztrák semlegességet és az ország teljes szuverenitását. Így 10 év után a megszálló csapatok végre kivonultak Ausztriából, és az Osztrák Köztársaság független demokratikus állammá vált. A szerződés tartalmazta Ausztria területének sérthetetlenségét és az „Anschluss” tilalmát. Az országban
nem
lehetett
atomfegyver,
valamint
nem
építhettek
bombázót
és
nehézfegyverzetet. Ausztriának lehetősége nyílt a nagyobb nemzetközi részvételre: 1955ben csatlakozott az ENSZ-hez, 1956-ban az Európai Tanácshoz, majd 1961-ben az EFTA tagja lett. Az Európai Gazdasági Közösséghez a Szovjetunió közbenjárása miatt nem csatlakozhatott, noha az EGK tagjaihoz sokkal szorosabb kereskedelmi szálak fűzték Ausztriát, mint az EFTA-tagokhoz.3 A 70-es évekre megerősödő SPÖ lépett kormányra az 1970-es választásokon, és egészen 1983-ig megőrizte fölényét. Az SPÖ élén Bruno Kreisky állt, ezt az időszakot róla nevezték el Kreisky-érának. A 13 év alatt számos előrelépés történt az országban: megreformálták a nők jogait, a családjogot, megalakult a népügyészség, valamint csökkentették a kötelező katonai szolgálat idejét, és bevezették a polgári szolgálatot. Az államkasszát igencsak megterhelték a kor gazdaságpolitikai törekvései (munkanélküliség minimalizálása, új szociális juttatások bevezetése). A környezetvédelem fontossága is e tájt kezdett tudatosulni az emberekben, ekkor született meg az a döntés is, miszerint Ausztria nem használ nukleáris energiát. Az SPÖ önálló kormányzásának végét leginkább a gazdasági lanyhulás elleni küzdelem sikertelensége, valamint a párt körül egyre kellemetlenebbé váló botrányok okozták. Az ezt követő időszakban az SPÖ és FPÖ koalíciója irányította az országot, ám ez nem hozott túl sok fejlődést az ország számára.
2 Vocelka (Corvina Kiadó, Budapest 2006): Ausztria története 3 Kőrösi (Osiris Kiadó, Budapest 2005): Ausztria új szerepe: közép-európai államként ismét az európai centrumban
11
1989-ben a Vasfüggöny megszűnésével Ausztriának is új helyzettel kellett szembenéznie. Egyfelől a jugoszláv háború közelebb került, valamint a megnyitott határokon számos menekült igyekezett letelepedni nyugaton. Ausztria menekültekkel kapcsolatos politikájára a ’89-ig jellemző nyitottság egyre inkább átfordult és vált zárkózottá. Másfelől lehetőség nyílt a szorosabb európai együttműködésben való részvételre, amit eddig a Szovjetunió megakadályozott. Így 1995. január elsejével Ausztria belépett az Európai Unióba, 1999 januárjában pedig az eurózóna tagjává vált.4
1.5. Ausztria az Európai Unióban 1994 júniusában a lakosság kétharmados arányban, a népszavazás keretein belül, az EUhoz való csatlakozás mellett tette le a voksát. Azonban a taggá válás utáni években nem volt egyértelmű a társadalmi megelégedettség a döntéssel és az eredményekkel kapcsolatban. Sokan úgy ítélték meg, hogy romlott az ország gazdasági helyzete, és túl nagy árat kell fizetni a tagságért. Igaz a csatlakozást követően nőtt a munkanélküliség, valamint krízis állt be a mezőgazdaságban, ami jelentős mértékben növelte az ország költségvetési terheit. Emellett Ausztria nettó befizetőként csatlakozott az unióhoz: az első évben 15,5 milliárd schillinggel járult hozzá az EU költségvetéséhez. Ez szintén nagy mértékű kiesés volt az ország számára. Pozitívumként említhető viszont, hogy Ausztria vonzóbbá vált a külföldi befektetők szemében (adópolitika, jogi- és közigazgatási eljárások egyszerűsítése, közép- és kelet-európai piacok közelsége, vásárlóerő fejlődése, új beszerzési lehetőségek). Az ország a belépéssel jó néhány területen vállalta, hogy a közös politikát alkalmazza a nemzeti helyett (például: kereskedelempolitika, agrárpolitika). A külkereskedelem bővült a csatlakozás utáni évben (export +10%, import +6% az előző évhez képest), a mezőgazdaságot viszont jókora sokkhatás érte, mivel a termékek ára jóval az EU árszínvonala felett állt, így jelentős mértékben csökkenteni kellett azokat, súlyos gondokat okozva az osztrák gazdáknak. Ennek következtében az élelmiszerárak is csökkentek, ami viszont az osztrák fogyasztókat kedvezően érintette. Az infláció mértéke 1995-ben 2,25%ra mérséklődött. A versenyhelyzet javulása eleinte késett, mivel Ausztriában néhány terület igen védett volt, 4 Vocelka (Corvina Kiadó, Budapest 2006): Ausztria története
12
és nem volt jellemző rájuk igazi verseny. Ide tartozott a posta, energiaipar, légi forgalom. Megfelelő átalakulásoknak kellett történni ahhoz, hogy az előbb említett ágazatok vállalatai megállják a versenyt az Európai Unió vállalataival szemben. Egyébként még a mai napig nincs igaz versenyhelyzet néhány ágazatban, például a postai szolgáltatás területén.5 Összességében elmondható, hogy Ausztria jól teljesít az EU-ban a gazdasági mutatók alapján, noha a vélemények megoszlanak, hogy jól döntöttek-e, amikor beléptek a unióba. Másfél évvel a belépés után az osztrák lakosság 46% mondta, hogy örül a csatlakozásnak, 43% pedig inkább nem lépett volna be. Ennek okai kereshetők az átmeneti alkalmazkodási nehézségekben, de inkább a megfelelő tájékoztatás hiányzott az embereknek. A belépés előtti hangzatos ígéretek nem féltétlenül úgy váltak valóra, ahogy azt a lakosság elvárta volna, valamint a csatlakozás után nem kaptak elegendő tájékoztatást a végbemenő változásokról. Külső szemmel mégis inkább pozitív a mérleg, az osztrákok életszínvonala emelkedett, és Ausztria gazdasága is szépen fejlődött a belépés óta.6 Az osztrák lakosság még mindig kevésnek tartja az Európai Unióról kapott információkat, derül ki az Eurobarometer 2011-es őszi kiadásából. Mindössze a megkérdezettek egyharmada ítélte az ország tájékozottságát kielégítőnek az uniós politikai élettel kapcsolatos ügyekben. Személy szerint 41% érzi magát otthon a témában, azaz gondolja azt, hogy jólinformált. Ezzel Ausztria az uniós átlag alatt helyezkedik el. Érdekes, hogy az osztrák férfiak (50%) tájékozottabnak tartják magukat az EU-s kérdéseket illetően, mint az osztrák nők (33%). Korosztály szerinti bontásban a fiatalabbak (15-24 év), valamint az idősebbek (55 év felett) közel egyharmada érzi kevésnek az unióról kapott információt. A legtájékozottabbak a tanulmányaikat legalább 20 éve befejezők csoportja, itt 64% mondta, hogy tisztában van az EU politikai aktualitásaival. Annak ellenére, hogy a többség több információt igényelne, megállapítható, hogy a mediában megjelenő Európai Unióról szóló műsorok, cikkek, riportok az osztrákok körében hitelesebbnek és objektívebbnek tekintett források, mint az átlag EU-polgárok körében.7
5 Irány az EU: Ausztria – Tapasztalatok és vélemények az első évről az EU-ban (Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest 1996) 6 Kőrösi (Osiris Kiadó, Budapest 2005): Ausztria új szerepe: közép-európai államként ismét az európai centrumban 7 Standard Eurobarometer 76 (2011): Nationaler Bericht Österreich
13
2. Ausztria gazdasági szerkezete, teljesítménye a 2000-es években
2.1. Földrajz, népesség, politika Az Osztrák Köztársaság Közép-Európában helyezkedik el, nyolc országgal van közös határa.
Északon
Németországgal
és
Csehországgal,
keleten
Szlovákiával
és
Magyarországgal, délen Szlovéniával és Horvátországgal, nyugaton pedig Svájccal és Liechtensteinnel határos. A szomszédos országok közül csak Svájc és Lichtenstein nem tagja az Európai Uniónak. Ausztria fővárosa Bécs, Európa egyik legjelentősebb kulturális központja. Az ország kilenc önálló közigazgatási egységből áll, úgynevezett szövetségi tartományokból, ezek a következők: Burgenland, Karintia, Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria, Salzburg, Stájerország, Tirol, Vorarlberg és Bécs. Területe 83.858 km², mely igen változatos domborzati képet mutat: magashegységek, dombvidékek és síkságok gazdagítják a tájat. Ausztria a mérsékelt övezetben fekszik, az ország éghajlatát a középső tájakon mérsékelt, nyugaton és észak-nyugaton atlanti, keleten pedig kontinentális klíma alakítja. Legjelentősebb folyója a Duna, mely 350 km hosszan folyik keresztül az országon. Ausztria leglakottabb és egyben legfontosabb gazdasági területe a Bécsimedencében és a Pannon-síkság osztrák részén található. Összterületének 47%-át erdőségek teszik ki, ez európai szinten igen magas arány. Az ország természeti környezetének nagyfokú változatossága kedvelt turistacélponttá teszi az országot, ami jelentős gazdasági potenciált jelent.8
1.ábra: Osztrák tartományok9
8 http://www.bmeia.gv.at/aussenministerium/oesterreich/tatsachen-und-zahlen/land-und-leute.html 2012.03.01. 9 http://www.tourist-information.at/karte.php 2012.03.01.
14
A 2012-es januári statisztikai adatok alapján Ausztria népessége 8,440 millió, mely az egy évvel korábbi adatokhoz képest 0,4%-os növekedést mutat. Azonban itt meg kell jegyezni, hogy a népességszám emelkedése nagyrészt a bevándorlóknak köszönhető, ugyanis az osztrák lakosság az előző évi adatokhoz képest kb. 5.500 fővel csökkent, így 2012-ben az össznépesség 88,51%-át teszi ki. A külföldről bevándorlók aránya 4,5%-kal nőtt az elmúlt egy évben, így elérte a 969.400 főt. A külföldről érkezett állampolgárok összetételét tekintve megállapítható, hogy az Európai Unió tagországaiból érkezők száma lényegesen nagyobb mértékben nőtt a harmadik világból érkezők számához képest. Az osztrák állam által elismert hat kisebbségi csoport Ausztria déli és keleti területein él, ezek a következők: horvátok, romák, csehek, szlovákok, szlovének és magyarok.10
2. ábra: Ausztria népességének eloszlása (2012.01.01-es adatok alapján)11
Ausztria politika életét két nagy párt dominanciája határozza meg, a keresztényszocialista Osztrák Néppárt (Österreichische Volkspartei – ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (Sozialdemokratische Partei Österreichs – SPÖ), 2013-ig ők kormányozzák az országot koalícióban. A koalíción belül két fő érdeket tartanak szem előtt, az egyik a szociális partnerség hangsúlyozása, a másik pedig a köztársaság fejlődésének szem előtt tartása. A képviselőházban jelenleg az SPÖ 57, az ÖVP 51, az Osztrák Szabadságpárt (Freiheitliche Partei Österreichs – FPÖ) 34, a Zöld Alternatív Lista (Grüne Alternative Liste) 21, a 10 http://www.statistik.at/web_de/presse/061801 2012.03.01. 11 saját készítésű ábra a következő oldal alapján http://www.statistik.at/web_de/presse/061801 2012.03.01.
15
Szövetség Ausztria Jövőjéért (Bündnis Zukunft Österreich – BZÖ) 20 mandátummal rendelkezik. A végrehajtó hatalom, a Szövetségi Gyűlés két kamarás parlament formájában működik. Az alsóház az úgynevezett Nemzeti Tanács, melyben a képviselők kapnak helyet (az osztrák nép választja őket), a felsőházban, a Szövetségi Tanácsban pedig a szövetségi tartományok jelöltjei szerepelnek (szövetségi tartományonként választják őket). A Szövetségi Gyűlés élén a szövetségi kancellár áll. Ausztria külpolitikájára még mai napig a semlegesség érvényes, mely 1955-ben került be az ország alkotmányába, illetve az Európai Unió közös külpolitikája Ausztriára is éppúgy vonatkozik, mint a többi tagállamra. A belpolitikai folyamatokat a stabilitás, a politikai szereplők és érdekcsoportok közti érdekegyeztetés, a konszenzus keresés és a folytonosság jellemzi. Viszonylag kedvező feltételek jöttek létre, melyek mellett a szociális és gazdasági érdekek könnyen összeegyeztethetők.12
2.2. Az GDP változása az elmúlt évtizedben 1.táblázat: Nominális és reál GDP változás13
Év
Nominális GDP (milliárd euró)
Nominális GDP változás az előző évhez képest (%)
Reál GDP (milliárd euró)
Reál GDP változás az előző évhez képest (%)
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
208,47 214,20 220,53 225,00 234,71 245,24 259,03 274,02 282,75 274,82 286,20
4,6 2,7 3,0 2,0 4,3 4,5 5,6 5,8 3,2 -2,8 4,1
92,0 92,8 94,4 95,2 97,7 100,0 103,7 107,5 109,0 104,9 107,3
3,7 0,9 1,7 0,9 2,6 2,4 3,7 3,7 1,4 -3,8 2,3
A fenti táblázatban látható adatok alapján megállapítható, hogy a nominális GDP 2000-ről 2010-re összesen 77,73 milliárd euróval nőtt. A reál GDP értéke ehhez képest, ugyanerre az időszakra vonatkozóan mindössze 15,3 milliárd euróval gyarapodott. A nagymértékű 12 http://www.bmeia.gv.at/aussenministerium/oesterreich/staat-und-politik.html 2012.03.01. 13 saját készítésű táblázat a következő oldal alapján http://www.statistik.at/web_de/statistiken/volkswirtschaftliche_gesamtrechnungen/bruttoinlandsprodukt_ und_hauptaggregate/jahresdaten/index.html alapján 2012.03.02.
16
eltérés annak köszönhető, hogy a reál GDP kiszűri az inflációs hatást, így valósabb képet ad arról, hogy az osztrák gazdaságban a bruttó hazai termék hogyan változott az adott időszakban. A GDP pénzben kifejezett értéke évről évre növekedést mutat, a növekedés mértéke 2,0 százalékpont és 5,8 százalékpont között ingadozik. Ez alól csak a 2009-es év képez kivételt, ahol az előző éves adatokhoz képest 2,8 százalékpontos csökkenés figyelhető meg. Ugyanezt az évet nézve, a reál GDP változása is negatív irányú, mértéke 3,8 százalékpont. Ez a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságnak köszönhető. A következő évtől (2010) ismét növekvő tendenciát mutatnak a GDP adatok, a nominális GDP meghaladja a 2008-as értéket, ellenben a reál GDP nem éri el a 2008-as szintet, viszont arányaiban itt is javulás fedezhető fel az előző évhez képest (2,3%-os növekedés). Előzetes számítások alapján a 2011-es évben 1,9%-os a reál GDP növekedési üteme az osztrák gazdaságban, illetve már készültek előrejelzések is a következő két évre vonatkozóan. A 2012-es évre 0,9%-os, míg a 2013-as évre 2,9%-os reál GDP növekedést prognosztizálnak a szakemberek.14 2011 első felében a világgazdaságban javuló tendenciát figyelhettünk meg, ez igen jó hatással volt az osztrák gazdaságra, ám az év második felétől a pénzügyi-, adósság- és bizalmi válság ismét kiéleződött. Ennek negatív következményeit leginkább 2012-ben érzi majd meg Ausztria. A 2012-es reál GDP előrejelzés is tükrözi, hogy stagnálásra lehet számítani az elkövetkezendő időszakban. 2013-tól ismét fellendülés következhet be, amennyiben a világgazdasági helyzet stabilizálódik.
14_http://portal.wko.at/wk/format_detail.wk?angid=1&stid=357357&dstid=17&titel=%C3%96sterreich%2ci n%2cder%2cEurop%C3%A4ischen%2cUnion – Wirtschaftswachstum 2012.03.03.
17
3.ábra: Egy főre eső GDP nemzetközi összehasonlításban (euróban, vásárlóerő-paritáson, 2011-es adatok alapján)
15
A fenti ábra alapján megállapítható, hogy Ausztria egy főre jutó GDP értéke viszonylag magas (32.200 euró), Dániával és Hollandiával van közel azonos szinten. Az Európai Unió átlagához képest kb. 8.900 euróval volt magasabb az egy főre eső GDP a 2011-es évben. Az EU legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező országában, Luxemburgban 65.099 euró volt az éves adat, ez az osztrák értéknek több mint kétszerese. A világ nagy gazdasági hatalmához, az Egyesült Államokhoz képest az osztrák érték kb. 8.600 euróval kevesebb.16 Ez a szám nem is olyan magas, és tisztán mutatja, hogy az egy főre eső GDP nem függ a nemzetgazdaságok
méretétől.
Amennyiben
Ausztriát
hazánkkal
szeretnénk
összehasonlítani, láthatjuk hogy a magyarországi adat mindössze 9.000 euró, mely az osztrák érték harmadát sem éri el. Összességében elmondhatjuk, hogy Ausztria Európa élmezőnyében helyezkedik el az egy főre eső GDP tekintetében. Ebből az adatból már le lehet vonni bizonyos következtetéseket, miszerint az osztrák életszínvonal viszonylag magasnak mondható Európában.
2.3. A GDP összetétele Érdekes megnézni az osztrák GDP összetételét, a végső eredmény a fogyasztás (háztartások + kormányzati), a beruházások és a nettó export (import – export) összegéből 15 saját készítésű ábra a következő oldal alapján http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/refreshTableAction.do?tab=table&plugin=1&pcode=tsdec100&lang uage=en 2012.04.19. 16 http://stats.oecd.org/Index.aspx?usercontext=sourceoecd 2012.03.03.
18
adódik. A következő grafikonon ezen komponensek kerültek ábrázolásra.
%-os változás az előző évhez képest
4.ábra: A bruttó hazai termék felhasználásának változása17
20.0 10.0 -10.0 -20.0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Év
Fogyasztás Export
Bruttó beruházások Import
Az ezredfordulótól két éven keresztül negatív irányba mozognak az indexek. (A fogyasztás görbéje csak kismértékű változást mutat.) 2002-ben a gazdaság gyengülését jelzi, hogy mind a négy összetevő értéke csökkent. Ez leginkább a bizonytalan világgazdasági helyzetnek köszönhető. A 2001-ben történt terrortámadás a gazdaságnak sem kedvezett, az Egyesült-Államokból kigyűrűzve továbbterjedt az európai részvénypiacokra is. Azonban az osztrák gazdaság romlása nem csupán erre vezethető vissza. A fogyasztás és az építőipar is rosszabbul teljesített a vártnál, ez utóbbi negatívan befolyásolta a bruttó beruházások értékét. Szintúgy csökkent a hazai export növekedési üteme, ennek oka a nemzetközi gazdasági lendület alábbhagyásában keresendő.18 2002 után egészen 2007-ig a bruttó beruházások, az export és az import növekvő tendenciát mutat. A fogyasztásról megállapítható, hogy a 2000-es években viszonylag kiegyensúlyozott volt, csak mérsékelt csökkenés és emelkedés figyelhető meg. A másik három index 2007-ben meredeken esni kezdett, a legmélyebb csúcspontot 2009-ben érték el. 2008-ról 2009-re a bruttó beruházások 11,9%-kal, az export 14,3%-kal, az import 13,8%-kal csökkent. A negatív csúcs után javulás következett, nagymértékű emelkedést mutatnak az indexek. 2010-ben – 17 saját készítésű ábra a következő oldal alapján http://www.statistik.at/web_de/statistiken/volkswirtschaftliche_gesamtrechnungen/bruttoinlandsprodukt_ und_hauptaggregate/jahresdaten/019721.html 2012.03.03. 18 Prognose der österreichischen Wirtschaft (Institut für Höhere Studien, Bécs 2001)
19
a fogyasztás kivételével – még nem érték el a 2008-as előtti szintet, azonban igen közel álltak hozzá. Összességében megállapítható, hogy az osztrák gazdasági növekedést leginkább a pozitív nettó export, illetve a belföldi fogyasztás támogatja. Ausztria előnyére fordítja export-orientált gazdaságának adottságait, és kiválóan kezeli külkereskedelmi kapcsolatait. Ennek köszönhetően ez segíti leginkább kilábalni az országot a jelenlegi válságból.
2.táblázat: Reálfogyasztás (%-ban az előző évhez képest)19
Reál fogyasztás Kormányzati fogyasztás Év
Fogyasztás összesen
Háztartások fogyasztása
Egyéni fogyasztás
Kollektív fogyasztás
Összesen
2000
2.0
2.8
0.7
-1.0
-0.0
2001
0.9
1.4
-0.1
-0.7
-0.4
2002 2003
0.9 1.3
0.9 1.3
2.2 1.4
-1.3 1.1
0.7 1.2
2004
1.8
2.1
0.5
1.5
0.9
2005
2.1
2.2
1.8
1.5
1.7
2006
2.0
1.8
3.6
1.5
2.7
2007 2008
1.2 1.7
0.8 0.8
3.3 3.5
0.5 5.7
2.1 4.4
2009
-0.1
-0.3
0.5
-0.1
0.2
2010
1.5
2.1
-0.1
-0.3
-0.2
Mint azt már korábban említettem, a fogyasztás összességében nem ingadozott szélsőségesen az elmúlt évtizedben. A háztartások fogyasztása 2009-ig növekedett, igaz 2002-ben és 2007-2008-ban kisebb mértékben (kevesebb mint 1%-os növekedés). A 2009es évben a válság elérte mélypontját, ez tisztán látszott a magánfogyasztások visszaeséséből (-0,3 százalékpont). 2010-ben ismét pozitív irányban változott a háztartások fogyasztása, 2,1%-os emelkedés következett be az előző évhez képest. A válság éveiben (2002-2003, 2008-ban kezdődő válság) az osztrák gazdaságpolitika igyekezett ösztönözni a hazai keresleti oldalt, hogy a lassuló gazdaságot kissé felrázza. Ezt a magánfogyasztás növelésével és a közületi fogyasztás visszafogásával kívánta elérni. A magánfogyasztásra kedvezően hatott a 2002-es válság idején a rendelkezésre álló jövedelem és a foglalkoztatás szintjének emelkedése. Ez ismét lendületet adott a fogyasztásnak és ezen 19 saját készítésű táblázat a következő oldal alapján http://www.statistik.at/web_de/statistiken/volkswirtschaftliche_gesamtrechnungen/bruttoinlandsprodukt_ und_hauptaggregate/jahresdaten/019507.html 2012.03.03.
20
keresztül az ország gazdaságának is. A mostani válságban szintén a reáljövedelem növekedése az egyik húzóerő a fogyasztási oldal megtámogatásában, ezen kívül a bérek emelkedése, az inflációs ráta gyors csökkenése, a jövedelemadó csökkentése, illetve a transzferek növelése mind jó hatással van a kereslet emelkedésére. A kormányzati fogyasztást két nagy részre lehet bontani, az egyik a szociális transzferek csoportja, a másik a kormányzati vásárlások csoportja. Az elsőhöz tartozik például a társadalombiztosítás, áruk és szolgáltatások nyújtása, az oktatás, az egészségügy, a sport, a kultúra és egyéb területeken. A transzferek serkentik a magán fogyasztást, ezen keresztül az összkeresletet, és növelik a rendelkezésre álló jövedelmet. A kormányzati fogyasztás e csoportja közvetett módon hat a fogyasztás egészére. A másikhoz, a kormányzati vásárlások csoportjához tartoznak olyan közszolgáltatások, mint a kül- és belbiztonság, a környezetvédelem, az infrastruktúra, a gazdasági ügyek támogatása. Ez közvetlenül növeli az összkeresletet, és erősebb hatást fejt ki az összfogyasztásra, mint a transzferek. Az osztrák kormány – az elmúlt néhány év adatait alapul véve (2007-2010) – a legtöbbet társadalombiztosításra költött (kb. 58.250 millió euró). Érdekesség, hogy Ausztriában ez alá a kategória alá sorolják a szociális segélyt, a munkanélküliek segélyezését, és a szociális biztonsággal foglalkozó kutatás-fejlesztést is. Természetesen emellett szerepelnek az egészség- és nyugdíjbiztosítási tételek is. Ez az adat mutatja, hogy Ausztriában különös gondot fordítanak a széleskörű, jól működő szociális háló kiépítésére. Kb. a társadalombiztosításra fordított összeg harmadát költötte a kormány egészségügyre, ezzel ez a tétel szerepel másodikként a kormányzati fogyasztások listáján. A harmadik legmagasabb ráfordítást igényelő terület az általános közigazgatás (18.848 millió euró). A képzés és a gazdasági ügyek hasonló összeget igényelnek, sorrendben a négyéves átlag alapján 15.380 és 14.918 millió eurót.20 A 2012-es évre konszolidációs intézkedések várhatók az osztrák kormány részéről, mérsékelni kell a közkiadásokat, annak érdekében, hogy beindulhasson a gazdasági növekedés. Ezt középtávon hatékony strukturális intézkedésekkel is meg kell támogatni, amennyiben a stagnálás továbbra is fennáll. A privát fogyasztással kapcsolatos prognózisok sem túl optimisták, a reálfogyasztás nagy 20_http://www.statistik.at/web_de/statistiken/oeffentliche_finanzen_und_steuern/oeffentliche_finanzen/staat sausgaben_nach_aufgabenbereichen/034704.html 2012.03.03
21
valószínűséggel ebben az évben mindössze 0,8%-kal emelkedik. Az osztrák kormány konszolidációs törekvései nyomán megnövekedhetnek a terhek, így a privát háztartásokra nagyobb nyomás kerülhet, mely nem hat ösztönzőleg a magánfogyasztásra. 2013-tól azonban javulást várnak a szakemberek, 1-1,3%-os emelkedést jósolnak a magán háztartások reálfogyasztásában.21
3. táblázat: A bruttó beruházások eloszlása (%-ban az előző évhez képest)22
Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Haszonállatok, Gépek, haszonnövények eszközök 17.0 11.5 -12.3 -10.2 22.3 8.9 -11.3 8.2 -1.9 3.8 -24.8
8.1 3.6 -7.5 2.0 -2.2 2.0 6.1 4.8 0.7 -7.8 2.2
Járművek Lakóépületek 8.2 -4.8 -4.8 14.7 -1.8 8.4 -7.8 11.2 -3.9 -14.4 9.6
-4.5 -6.8 -4.8 -4.1 0.8 1.4 0.4 1.9 0.8 -4.9 -2.3
Egyéb épületek 7.7 -2.3 -3.2 11.3 1.9 -2.2 -2.1 1.8 1.2 -9.2 -3.3
Immateriális Bruttó Bruttó javak, egéb állóeszköz- beruházások berendezések beruházás összesen 12.9 5.2 1.7 10.9 -1.0 -0.7 9.5 -4.0 -5.0 -1.3 4.8 5.7 6.7 0.6 1.3 -4.9 0.6 2.1 7.3 0.5 1.6 0.7 3.6 6.7 4.9 0.7 -1.8 -7.4 -8.3 -11.9 2.6 0.1 3.6
A fenti táblázatban a bruttó beruházások egyes tételei szerepelnek. Láthatjuk, hogy Ausztriában 2000 és 2010 között hogyan változott az egyes beruházási területek aránya. A 2002-es adatok mutatják, hogy szinte minden egyes területen visszaestek a beruházások az előző évhez képest, egyedül az immateriális javak, egyéb berendezések kategóriában nőtt 9,5%-kal. Ez nagyban a romló keresleti várakozásoknak volt köszönhető, illetőleg az elhalasztott beruházásoknak, melyeket 2003-ra toltak, kedvezőbb adózási feltételeket remélve. Az építkezéseknek továbbra sem kedvezett ezen időszak alatt a túlkínálat, illetve a költségvetési korlátozás. Ezután összességében emelkedtek a beruházások egészen 2008-ig, amikorra a gazdasági válság hatása érezhetővé vált Ausztriában is. A beruházások zuhanása leginkább a gyenge exportkeresletnek, az általános bizalomszint csökkenésének és az egyre nehezebb pénzügyi 21 http://www.wirtschaftsblatt.at/home/oesterreich/wirtschaftspolitik/oesterreichs-wachstum-bricht-2012ein-501183/index.do 2012.03.04. 22 saját készítésű ábra a következő oldal alapján http://www.statistik.at/web_de/statistiken/volkswirtschaftliche_gesamtrechnungen/bruttoinlandsprodukt_ und_hauptaggregate/jahresdaten/019709.html 2012.03.04.
22
helyzetnek
volt
az
eredménye.
2009-ben
csaknem
12%-kal
estek
vissza
a
magánberuházások, melynek oka az egyre romló vállalati profitban, a kisebb mértékű tőkefelhasználásban és a szűkebb hitellehetőségekben keresendő. Néhány fiskális intézkedésnek köszönhetően (pl.: infrastrukturális beruházások) az építőipart célzó beruházások kevésbé drámai módon csökkentek. 2010-ben a bruttó beruházások pozitív irányt vettek az elmúlt két év csökkenő tendenciája után, +3,6%-kal változott 2009-hez képest. Ugyanez nem mondható el az építőipari beruházásokról, ugyan nem olyan meredeken mint 2009-ben, de ismételten lefelé mozdult az index. 2011 első felében folyamatos növekedés mutatkozott a beruházási oldalon. Az építőiparban tapasztalt lassulás megszűnt, mely kedvező hatást gyakorol a gazdaságra. 2012-re lassuló növekedési ütemet jósolnak a beruházásokat illetően, mivel a kormány konszolidációs intézkedéseket tervez, valószínűleg újból beszűkül a hitelpiac. Ez nem hat kedvezően a beruházási hajlandóságra.23
4. táblázat: Ausztria áruforgalmi-mérlege (2009-2011.nov.)24 2009 Import (milliárd euró) Összesen 97,6 EU-27 71,3 Harmadik állam 26,3 Export (milliárd euró) Összesen 93,7 EU-27 66,5 Harmadik állam 27,2 Áruforgalmi-mérleg (milliárd euró) Összesen -3,8 EU-27 -4,8 Harmadik állam 0,9
2010
2011.(jan.-nov.)
113,7 82,3 31,3
120,5 86,0 34,5
109,4 77,1 32,2
112,8 79,0 33,8
-4,3 -5,2 0,9
-7,7 -7,0 -0,7
23 http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/european_economy/forecasts/index_en.htm 2012.03.04. 24 saját készítésű táblázat a következő oldal alapján http://www.statistik.at/web_de/statistiken/aussenhandel/index.html 2012.03.04.
23
Ausztria külkereskedelme alapján erősen export-orientált, igen szoros kereskedelmi kapcsolatot ápol az Európai Unió tagállamaival, leginkább Németországgal. Kis nyitott gazdaságú országként nagymértékben függ más államok gazdasági helyzetének alakulásától. Az osztrák egy főre eső export mértéke csaknem eléri a 13.365 eurót. A fenti táblázat adatait figyelembe véve kijelenthetjük, hogy az osztrák export 71,37%-a irányul az EU tagállamaiba, és importjának túlnyomó része is onnan származik (a 2011-es adatok alapján). Legfontosabb külkereskedelmi partnerei (2010-re vonatkozó adatok alapján) Németország (import 39,5% - export 31,6%), Olaszország (import 6,8% - export 7,8%) és Svájc (import 5,2% - export 4,8%), e három ország mind az import-, mind az exportoldalon Ausztria legfontosabb kereskedelmi kapcsolatai közé tertozik. Az Egyesült államok a negyedik, míg Magyarország a hetedik helyet foglalja el az osztrák export listáján. A behozatali arányok alapján Kína a negyedik, az Egyesült-Államok a nyolcadik, hazánk pedig a kilencedik a sorban.25 Ausztria külker-teljesítménye a 2000-es évek elején és közepén igen kiegyensúlyozottnak mutatkozott. 2000 és 2007 között az áruforgalmi-mérleg többnyire pozitív tartományban tartózkodott. Az osztrák exportteljesítmény az egyik legjelentősebb gazdasági húzóerőnek bizonyult. 2008-tól azonban az import aránya meghaladta az exportét, így az előbb említett mutató negatív értékeket vett fel. Az ezt követő időszakban egészen napjainkig hasonló tendencia mutatkozik, az osztrák nettó export negatív előjelű maradt. Az arányok megváltozásával szinte egy időben mennyiségi csökkenés is megfigyelhető mindkét oldalon, az export és az import is nagyjából 20 milliárd euróval esett vissza 2009-re, az előző éves szinthez képest. A nettó export visszaesése nem meglepő, a szoros kereskedelmi-, gazdasági összefonódás miatt sorsszerű volt, mikor a fontos partnerek gazdasága recesszióba fordult. Hiába a sok éves gazdasági stabilitás, a nagyfokú nyitottság és más gazdaságoktól való függés elkerülhetetlenné tette, hogy Ausztriában is érzékelhetővé váljanak a válság jelei. 2010-ben és 2011-ben azonban javulás következett. 2010-ben az export 15,7 milliárd euróval, az import 16,1 milliárd euróval, 2011 novemberére pedig a kivitel további 3,4 milliárd euróval, a behozatal ennek kétszeresével,
25 http://www.statistik.at/web_de/services/wirtschaftsatlas_oesterreich/aussenhandel/021535.html 2012.03.05.
24
6,8 milliárd euróval gyarapodott.26 2012-re mérsékelt növekedésre számítanak a szakemberek a gazdasági helyzet és az osztrák kormány tervezett konszolidáció központú gazdaságpolitikája alapján. Majd 2013-tól várnak erősebb élénkülést a külkereskedelem terén.27
2.4. Államháztartás Az osztrák gazdaságpolitika egyik elsődleges célja a teljes foglalkoztatás megvalósítása, ezen belül különös figyelmet fordítanak a fiatalok elhelyezkedésének megkönnyítésére. Törekednek a gazdaság modernizálására és a versenyképesség javítására. Ennek érdekében az államháztartási politikát is úgy alakíthatják, hogy az előbb említett célokat megvalósítsák. A kiegyensúlyozott államháztartás elérése szintén fontos szempont, mely nem változik szélsőségesen a gazdasági ciklusok során. Ausztriában rendkívüli szerepe van a nagyfokú szociális biztonság meglétének, ennek fenntartható finanszírozását is a költségvetési politika céljai közé sorolják. A nemek közti esélyegyenlőség megteremtése, a közigazgatás hatékonyabbá tétele és a jövőre koncentráló költségvetési politika hangsúlyozása szintén nem elhanyagolható elemek.28
5. táblázat: Az osztrák államadósság és államháztartási hiány az elmúlt tíz évben29 Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Államháztartási hiány (GDP %-a) -1,7 0,0 -0,7 -1,5 -4,4 -1,7 -1,5 -0,9 -0,9 -4,1 -4,4
Államadósság (GDP %-a) 66,2 66,8 66,2 65,3 64,7 64,2 62,3 60,2 63,8 69,5 71,8
26 http://portal.wko.at/wk/startseite_th.wk?dstid=670&sbid=3334Österreichs Außenhandel 1980-2010 2012.03.05. 27 European Economic Forecast – Autumn 2011(European Economy, 2011/6) 2012.03.05. 28 http://www.bmf.gv.at/Budget/Budgetpolitik/_start.htm 2012.03.06. 29 saját készítésű táblázat a következő oldal alapján http://www.statistik.at/web_de/statistiken/oeffentliche_finanzen_und_steuern/index.html 2012.03.06.
25
Ausztria, államháztartási hiánya alapján a 2000-es években, többnyire képes volt teljesíteni a Maastrichti Szerződés kritériumát, illetve a Stabilitási és Növekedési Paktum előírását miszerint a hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át. Ezt csupán 2004-ben, 2009-ben és 2010-ben nem tudta tartani. Ezzel szemben az államadósság az elmúlt évtizedben minden egyes évben túllépte a megengedett határt, a GDP 60%-át. 2001 és 2007 között azonban csökkent az államadósság százalékos mértéke, összesen 6,6% százalékkal. Az egyensúlyi szinthez 2007-ben állt legközelebb, csupán 2%-kal volt magasabb az előírtaknál. Az osztrák kormány az adósságállomány csökkentésére, illetve a stabilizáció és konszolidáció érdekében sürgős strukturális reformokat hozott. 2009-ben megszavazták az államháztartás reformjáról szóló törvényt, mely első fázisa már azévben életbe lépett. A második szakasza 2013. január 1-jétől kerül bevezetésre. Döntöttek például a költségplafon bevezetéséről, a több évre előre szóló költségvetési terv készítéséről, az adók hatékonyabb felhasználásáról és az államháztartás átláthatóbbá tételéről.30 Úgy tűnik azonban, hogy ez nem volt elegendő a hosszú éveken át tartó legmagasabb szintű besorolás megtartásához. Az elmúlt 2-3 évben Ausztria képtelen volt tartani a korábbi számokat a romló világgazdasági viszonyok közepette. Ennek eredményeként a Standard & Poor’s az osztrák gazdaság korábbi AAA besorolását AA+ -ra módosította. A leminősítést azzal indokolta, (annak ellenére, hogy az osztrák gazdaságot még mindig stabilnak, egészségesnek, diverzifikáltnak, versenyképesnek,
gazdaságpolitikáját pedig
megjósolhatónak látja) hogy az osztrák bankok kintlévősége Kelet-Európában igen kockázatos. Ha állami segítségre szorulnak, akkor az alááshatja a kormány konszolidációra törekvő gazdaságpolitikáját, és ronthatják a strukturális átalakítások hatékonyságát. Ennek érdekében
még
szigorúbb
konszolidációt
javasol,
újabb
strukturális
reformok
bevezetésével. Viszont fontos, hogy ez nem menjen a gazdasági növekedés és versenyképesség rovására, így talán ismét lehetővé válik az egyensúly, és csökkenhet az államadósság is.31
30 http://www.bmf.gv.at/Budget/Haushaltsrechtsreform/_start.htm 2012.03.05. 31 http://www.standardandpoors.com/ratings/articles/en/us/?articleType=HTML&assetID=1245327296787 2012.03.05.
26
2.5. Árstabilitás Ausztriában, úgy mint a többi uniós tagállamban a nemzetek feletti közös monetáris politika érvényesül. A csatlakozáskor kötelezte magát, hogy lemond nemzeti monetáris politikájáról, és az EU által meghatározottak szerint jár el a kérdésben. A Gazdasági és Monetáris Unió legfőbb célja a középtávú árstabilitás megvalósítása. A Maastrichti Szerződés
vonatkozó fejezete kimondja, hogy a tagország egy éves inflációs rátája
maximum 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátával rendelkező ország átlagát. Hogy a közös monetáris politika megvalósulhasson, a gazdaságpolitikák összehangolására van szükség. Igaz a fiskális politika nemzeti hatáskörben maradt, ennek is támogatnia kell az előbbit, mégpedig a túlságosan magas államháztartási hiány és államadósság elkerülésével. Az euróövezet tagállamaiban az árstabilitás legfőbb mérőeszköze a harmonizált fogyasztói árindex (HICP). Ez az index a leggyakrabban vásárolt áruk és szolgáltatások árait tartalmazza súlyozva, egy bizonyos időszakra vonatkozóan. Az EKB ajánlása alapján a HICP változásának optimális mértéke kicsivel 2% alatt mozog. Ebben benne foglaltatik, hogy nem szerencsés, ha túllépi a 2%-ot (túl magas infláció), de az sem, ha túl alacsony a mutató, mivel ekkor a defláció veszélyeivel kell szembenézni.32
6. táblázat: A harmonizált fogyasztói árindex változása (%-ban az előző évhez képest)33
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2,3
1,7
1,3
2,0
2,1
1,7
2,2
3,2
0,4
1,7
Ausztriára általánosságban az alacsony infláció jellemző, az ábra alapján megfigyelhető, hogy inflációs rátája többnyire 2% körül mozog. Az Európai Unió átlagos inflációs mértékét csak nagyon ritkán lépte át, jellemzően az uniós átlaghoz hasonló értékeket vett fel az osztrák mutató. 2008-ban 3,2%-ra szökött az infláció, mely az olaj- és élelmiszerárak 32 http://www.oenb.at/de/geldp_volksw/geldpolitik/ziele/definition/definition_von_preisstabilitaet.jsp 2012.03.05. 33 saját készítésű táblázat a következő oldal alapján http://www.statistik.at/web_de/statistiken/preise/verbraucherpreisindex_vpi_hvpi/022837.html 2012.03.07.
27
felhajtóerejének volt köszönhető. Az ezt követő két évben ismét normalizálódott az árszínvonal növekedésének mértéke. Ez az osztrák kormány stabilizációs intézkedéseinek következményeként
tudott
megvalósulni,
melynek
egyik
célja
a
háztartások
vásárlóerejének védelme volt.34 A 2011-es évi infláció az energia-, élelmiszer- és szolgáltatásárak terén elérte a rekordmértékű 3,6%-ot. Azonban a szakemberek szerint az infláció a 2012-es és 2013-as évben mérséklődni fog a nyersanyagárak csökkenése miatt, sorrendben 2,2 és 1,6 százalékkal.35
2.6. Munkaerő-piaci helyzet Ausztriában az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai cél a teljes foglalkoztatottság elérésese, a munkanélküliség megelőzése és megfékezése. Ennek részeként felhozható az idősebb korosztályhoz tartózó női munkavállalók hosszabb gazdaságilag aktív státuszának támogatása, a munkaerő-piaci esélyegyenlőség megteremtése, egy átláthatóbb rendszer létrehozása, illetve a humán erőforrás fejlesztése. Szorosan idetartozik a pénzügyi eszközök biztosítása (munkanélkülieknek nyújtott támogatások, segélyek), illetve a munkaerő-közvetítés is.36 Az országban összesen a 2011-es évben 4.322.900 volt a munkaképesek száma (15 és 64 év köztiek), ami a 2012 januárjában mért teljes népesség 51,22%-a. Ebből a foglalkoztatottak 4.143.900-an, a munkanélküliek 179.000-en voltak. Így ez alapján a 2011-es munkanélküliségi ráta 4,14%. Az Európai Unió tagállamai közül Ausztriában a legkisebb a munkanélküliség. A 15 és 64 év közötti foglalkoztatottak aránya 2000-hez képest 3,8%-kal magasabb, míg ugyanezen periódus alatt a munkanélküliségi ráta 0,5%kal emelkedett. A 15 év feletti munkanélküliek száma 2005-ben volt a legmagasabb 207.700 fővel, majd 2008-ig csökkent. 2008-ról 2009-re azonban drasztikusan megugrott a munkanélküliek száma 162.300-ról 204.400 főre duzzadt. Eztán ismét javult a helyzet, és egyre csökkent a munkanélküliséggel küzdők aránya. A munkanélküliségi ráta 2000 és 2011 között 3-5,2%-os sávban mozgott. Ez európai szinten kiemelkedően jó eredmény a 34 http://www.oenb.at/de/geldp_volksw/prognosen/prognose-archiv.jsp 2011.03.08. 35 http://www.oenb.at/de/geldp_volksw/prognosen/makroprognose/gesamtwirtschaftliche_prognose.jsp 2011.03.08. 36 http://www.bmask.gv.at/cms/site/liste.html?channel=CH0690 2011.03.08.
28
munkanélküliség terén. Foglalkozási forma szerint a legtöbben nem önálló munkavállalók (2010-ben 3.690.400 fő), például az alkalmazottak, közalkalmazottak csoportja tartozik ebbe a kategóriába. Az önálló munkavállalók (vállalkozók, családi vállalkozásban segédkezők, stb.) 2010-ben 569.100-an voltak. Gazdasági szektor szerinti besorolás alapján a legtöbben szolgáltatói területen helyezkedtek el, összesen 2.990.000 fő. Az ipari szektorban az előbbinek nagyjából harmada, 1.060.200 fő dolgozott, míg a legkevesebben a mezőgazdaságból éltek 226.400 fő. (2010-es adatok alapján) A szektoronkénti megoszlás aránya Ausztriában már évek óta nem változott. 2010-es adatok alapján, korosztály szerinti bontásban a 35-44 év közti munkavállalók vannak többségben 1.120.900 fővel, ezután a 45-54 évesek következnek 1.083.000 fővel, harmadikként pedig a 25-34 év között járó dolgozók jönnek 884.200 fővel. 15-től a 24 évesekig 530.800 fő, míg az 55-64 éves korosztályban 402.300 dolgozik. A 65 évnél idősebbeknél 75.300-an voltak aktív munkastátuszban. Az arányokat tekintve 2005-től állt be változás, azelőtt a 24 és 35 év közöttiek dolgoztak többen, azt követően pedig a 44-55 éves korosztály lépett a második helyre a dolgozók száma alapján. A nemek arányát tekintve szintén 2010-es adatok alapján a férfi munkavállalók száma 2.197.400 fő, míg a nőké 1.899.100 fő. Ez 2005-höz képest a férfiaknál 102.200 fős, a nőknél 169.900 fős létszámemelkedést jelent. A nők arányaiban magasabb létszámnövekedése megfelel a kormány esélyegyenlőségi törekvéseinek a gazdaságpolitika területén.37 2011-ben a foglalkoztatottak közül 3.101.100-an dolgoztak teljes munkaidőben, és 1.042.800 fő pedig részmunkaidős állásban tevékenykedett. Így a részmunkaidős dolgozók aránya eléri a 25,2%-ot. A 2000-es évhez képest ez jelentős változást mutat, +8,8%-kal változott az arány 11 év alatt. Ennek oka lehet a válság, néhány helyen valószínűleg a létszámleépítés elkerülése végett inkább egyes dolgozók munkaidejét csökkentették. Valamint a kormány arra irányuló tervei, hogy a nők egyenjogúságát karrierlehetőségét támogassa, illetve a családtervezést is megkönnyítse, több részmunkaidős állást eredményezett az osztrák munkaerő-piacon.38
37 http://www.statistik.at/web_de/statistiken/arbeitsmarkt/index.html 2012.03.08. 38 http://www.statistik.at/web_de/statistiken/arbeitsmarkt/arbeitszeit/teilzeitarbeit_teilzeitquote/062882.html 2012.04.11.
29
Európai szinten kiemelkedően alacsony munkanélküliségi rátával büszkélkedhet Ausztria, az évek során az uniós átlag felét érte el csupán az osztrák mutató. 2010-ben Ausztriában 4,4%, míg az EU-ban 9,7%-os volt a munkanélküliségi ráta. Ezévben az osztrák munkaerő-piacon volt a legalacsonyabb munkanélküliség az Európai Unión belül. 20002011-es időszakban az átlagos munkanélküliségi ráta alapján harmadik a sorban 4,4%-kal, Hollandia és Luxemburg után. Ausztriában a 2011-es adatok alapján 72,1%-os volt a foglalkoztatási ráta39
2.7. Az osztrák gazdaság főbb szektorai Egy ország gazdaságát három fő részre lehet bontani – primer szektorra, szekunder szektorra és tercier szektorra. A primer szektorhoz soroljuk a kitermelő ágazatokat, itt elsősorban a kitermelő ipart, a mezőgazdaságot és az erdőgazdálkodást. A szekunder szektorba a feldolgozással kapcsolatos ágazatok kerülnek, például a feldolgozó ipar, építőipar, energiaipar., illetve Ausztriában a bányászatot is ide sorolják. A tercier szektor pedig a szolgáltatások halmazát foglalja magába. A szolgáltatások széles körébe tartoznak a logisztikai szolgáltatások, a pénzügyi szolgáltatások, a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások, és még számos egyéb ágazat, melyhez szolgáltatói tevékenység is párosul.
5. ábra: A gazdasági szektorok megoszlása (2010-es adatok alapján, %-ban)40
39_http://portal.wko.at/wk/format_detail.wk?angid=1&stid=357357&dstid=0&titel=%C3%96sterreich%2cin %2cder%2cEurop%C3%A4ischen%2cUnion 2012.03.09. 40 saját készítésű ábra a következő oldal alapján http://portal.wko.at/wk/format_detail.wk?angid=1&stid=357357&dstid=0&titel=%C3%96sterreich%2cin %2cder%2cEurop%C3%A4ischen%2cUnion 2012.03.11.
30
Ausztriában a szolgáltatási szektor a legkiterjedtebb 69,3%-kal, ezt követi az ipari szektor, melynek részesedése 29,2%, míg a mezőgazdaság csak 1,5%-át teszi ki a gazdaságnak. A szolgáltatások és a mezőgazdaság aránya az Európai Unió 27 tagállamának átlaga alatt marad, míg az osztrák ipar aránya meghaladja az uniós átlagot. Az osztrák szektorok megoszlásának aránya egy fejlett ország képét mutatja. 2.7.1. Primer szektor Az Európai Unióhoz való csatlakozás igen nagy mértékben érintette a mezőgazdaságot Ausztriában. A tagság előtt jellemzően a termékek iránti kereslet támogatása volt a megszokott módszer, azonban gyakran előfordult, hogy ezzel a túltermelést támogatták. A belépés után a támogatási rendszerben struktúraváltásnak kellett bekövetkeznie, ezzel közvetlenül a parasztokat támogatták. Az élelmiszerárak jelentős mértékben csökkentek, ami a fogyasztókat igen kedvezően érintette, nem úgy a gazdákat. Így a közös piac árszínvonalára csökkentek az árak. Az agrárpiaci verseny szorosabbá vált ebben az időszakban. A kis termelők hátrányosabb helyzetbe kerültek, a nagyobbak viszont profitáltak, meg tudták többszörözni kivitelüket az Unió irányába. A mezőgazdaság leginkább fejlesztendő területei a csatlakozás után a következők voltak: a termelési költségek optimalizálása, az üzemméret növelése, a kisméretű gazdaságok fejlesztése és támogatása, annak érdekében, hogy versenyképesekké váljanak az EU piacain.41 A mező- és erdőgazdasági üzemek 93,5%-a egyéni vállalkozás formájában működött 2007-ben, ezek családi vállalkozások. Kb. 40%-uk fő tevékenységként, míg 60%-uk melléktevékenységként foglalkozott a mezőgazdasággal vagy erdőgazdálkodással. Az üzemek 2,6%-a személyiségi társaság, 3,8%-a pedig jogi személyiséggel rendelkező társaság. Az átlagos megművelt terület nagysága 2007-ben 40,5 hektár volt. De az üzemek többsége, 61,5% 20 hektárnál is kevesebb földet műveltek, és csupán 4% mondta, hogy több mint 100 hektárnyi területen dolgozik. A nagygazdaságok számában növekvő tendencia figyelhető meg, 1995-ben 6.520 művelt meg 100 hektárnál nagyobb területet, míg 2007-ben már 7.452-en tartoztak ebbe a kategóriába. Azonban még mindig a kisgazdaságok túlnyomó többsége jellemző Ausztria szerte. A legjelentősebb növénytermelés Alsó-Ausztriában zajlik, az állattenyésztés területén 41 Kőrösi (Osiris Kiadó, Budapest 2005): Ausztria új szerepe: közép-európai államként ismét az európai centrumban
31
pedig Felső-Ausztria nyújt kiemelkedő teljesítményt. Stájerországban a gyümölcstermelés áll az első helyen, de e tartomány a harmadik az állattenyésztés, növénytermelés és a termőterületek nagysága alapján. Bortermelésben Alsó-Ausztriát és Burgenlandot emelhetjük ki a többi tartomány közül. Vorarlberg és Tirol különlegessége a hegyvidéki parasztgazdaságok sokaságában rejlik.42 Az Európai Unióban az osztrák mezőgazdaság a középmezőny alsó felében található. Ausztriában az üzemek átlagos nagysága 15 hektár, míg az EU-ban a legnagyobb átlagos méret 70 a legkisebb 4 hektár. Uniós viszonylatban az üzemek számát tekintve is középen helyezkedik el Ausztria. A kedvezőtlen helyzetű gazdaságok szempontjából viszont kiemelkedően sok van az országban (Ausztria az 5.). Ausztriában igen fontos kérdés a hegyvidéki parasztság sorsa, amit ha nem támogatnak megfelelő gazdaságpolitikai eszközökkel, könnyen eltűnhet. Így megvan a kockázat arra, hogy a hegyvidékek elnéptelenednek.43 Az osztrák mezőgazdaságra nagyon kedvezően hatnak a lakosság vásárlási szokásai. Ausztriában az emberek tudatosan hazai termékeket igyekeznek választani az exportáruval szemben, ez számukra nem jár lemondással, mivel az osztrák termékek kiváló minőségűek. Ezzel jelentős mértékben támogatják a belföldi termelőket. Emellett a turizmus szerepe is jelentős az osztrák mezőgazdaság fellendítésében, mivel a falusi turizmus keretein belül számos, a helyi gazdák által készített osztrák termékkel találkozhatnak a kirándulók. Erre kitérek még később részletesen a dolgozatban. 2.7.2. Szekunder szektor Ausztria hagyományosan ipari országnak mondható, igaz a szolgáltatások szektora eléri a bruttó hozzáadott érték 69,3%-át, mégis az ipar, a maga közel 30%-ával igen jelentős az ország gazdaságában. Az ipari termelés öt kiemelkedően jól teljesítő ágazata 2010-ben a gép- és fémáruipar (29,39 milliárd euró), a villamos-és elektronikai ipar (13,41 milliárd euró), a vegyipar (13,03 milliárd euró), a járműipar (10,55 milliárd euró), illetve a
42 http://www.statistik.at/web_de/statistiken/land_und_forstwirtschaft/index.html 2012.03.12. 43 Törzsök (Budapesti Agrárkamara; Mezőgazda Kiadó, Budapest 2002): Ausztria agrárgazdasága az Európai Unióban
32
kőolajipar (8,98 milliárd euró) volt.44
6. ábra: Vezető iparágak termelési értéke (2010-es adatok alapján, milliárd euróban)45
A gép- és fémáruipar az első és legjelentősebb iparágazat Ausztriában. Az osztrák kivitel kb. 22%-át teszi ki. Nagyjából 1900 üzem működik ezen a területen, és főként a világpiacra termelnek. A foglakoztatás területén is igen jelentős szerepet tölt be, 152.900 fő dolgozik a feldolgozóipar ezen részén. A speciális gépek gyártásában Ausztria nagy szakértelemmel rendelkezik, például a világszerte leggyorsabb csomagolópapír gyártáshoz szükséges gépeket itt készítik. De a közkedvelt játék, a Lego gyártásában résztvevő gépeket is Ausztriában építik. Számos multinacionális cég mellet a kis- és középvállalkozások számára is ideális terep Ausztria a gépgyártáshoz, mivel ők is megfelelően tudják használni az ország nyújtotta előnyöket. Az ország második legnagyobb munkahelyteremtő iparága az villamos-és elektronikai ipar, 58.700 dolgozóval és 225 vállalattal. Az export aránya igen magas, nagyjából 75% körül mozog. Kiemelkedően sokat fordítanak kutatás-fejlesztésre is, hogy a legmodernebb technológiákat vethessék be a gyártás során. Az összes iparág kutatás-fejlesztésre szánt 44 http://portal.wko.at/wk/format_detail.wk?AngID=1&StID=356901&DstID=17 2011.03.14. 45 saját készítésű ábra a következő oldal alapján http://portal.wko.at/wk/format_detail.wk?AngID=1&StID=356901&DstID=17 2011.03.14.
33
összegének 34%-a irányul az elektronikai iparba, ezzel támogatva az innovációt és a minőségi termékek létrehozását. Sikere az utóbbi évek dinamikus fejlődésének köszönhető. Az ágazaton belül különösen jelentős a vasútipar, a félvezető-technológia, illetve az energiatechnika. Utóbbinak fontos szerepe van a környezetvédelem támogatásában, hiszen segítségével, minimalizálni lehet az egyre dráguló energiaimportot, és sokkal hatékonyabb a rendelkezésre álló megújuló energiaforrások felhasználása. A vegyipar szintén Ausztria egyik húzóágazata. Kb. 280 vállalat (számottevően közepes méretű vállalatok vannak jelen) és 41.700 munkavállaló tevékenykedik ezen a területen. Az itt készült termékek kétharmada kivitelre kerül. A műanyagiparnak köszönhetően az ágazat növekedése biztosítva van, melynek tevékenysége kiterjed Kelet-Európára is. A vegyipari termelés értéke 2011-ben 16%-kal nőtt az előző évhez képest. A nagy vegyipari multinacionális cégek közül kelet-európai székhelyét például a Henkel és a Beiersdorf is Ausztriába telepítette. A gyógyszeripar rohamosan fejlődik és Ausztria kedvező feltételekkel kecsegtet a vállatok számára. A kiváló osztrák munkaerő és a kelet-európai piacok közelsége idevonzzák a multikat, így például a Sandoz és a Roche nem csak telephelyének választotta Ausztriát, hanem a kutatás-fejlesztési részlegét is ide helyezte. Az elkövetkező négy évben a rákkutatásra nagy hangsúlyt fektetnek, hogy egyénre szabott kezelésmódot találjanak a betegek számára. A környezettechnológia Ausztriában egy igen fejlett iparág, mely a legmodernebb technikákkal foglalkozik, hogy a környezeti terhelést enyhítse. Az országban az Európai Unió átlagánál nagyobb arányban használnak megújuló energiaforrásokat (20%-ban). Ausztria a vízgazdálkodás terén ért el kiemelkedő eredményt, de más területeken is jól áll környezetvédelmi szempontból (hulladékgazdálkodás, szennyvíztisztítás, napenergiafelhasználás). Az ökoipar forgalma eléri a 10,6 milliárd eurót. Egyre népszerűbbé válik a környezettudatos technológiák alkalmazása külföldön is, így az iparág exportja évről évre dinamikusan növekszik.46 2.7.3. Tercier szektor Az utóbbi évtizedekben a tercier szektorhoz tartozó ágazatok intenzíven növekedtek, egyre nagyobb teret nyertek a fejlett országok gazdaságában, ezen felül a nemzetgazdaságok
46 http://investinaustria.at/DE/Home/Sektoren/Sektoren.aspx 2012.03.16.
34
versenyképességének javulásához is hozzájárulnak. A szolgáltatási szektor rendkívül meghatározó az EU-ban, a tagországokban nagyjából 70%-os a szolgáltatások aránya. Az Európai Unióban a szolgáltatások szabad áramlásának megvalósulása az egyik a szabadság elvek érvényesülésének terén. Ausztriában a szekunder és tercier szektor szorosan összefonódik, rengeteg vállalat nyújt olyan szolgáltatást, mely valamely szekunder iparághoz kapcsolódik. Gondoljunk itt például az előállított termékekkel való kereskedelemre (élelmiszerek, ruhák, stb.), vagy azok javítására, karbantartására (gépek szervizelése). A 2009-es évben 2.662.853 fő dolgozott a szolgáltatási szektorban, ez a munkavállalók 65%-a, a forgalom pedig a 608,4 milliárd eurót is elérte. Ugyanebben az évben a vállalkozások 80%-a a tercier szektorban tevékenykedett. A legtöbben a kereskedelem (közel 620.000 fő), a turizmus és vendéglátás (261.024 fő) és a közlekedési szolgáltatások (209.304 fő) területén vállaltak munkát, illetve a szabadúszóként dolgozó szolgáltatók is szép számmal voltak jelen (202.377 fő). Az utóbbi csoporthoz tatoznak például a piackutatással, reklámmal foglalkozó szakemberek, a kutatás-fejlesztésben dolgozók, jogi tanácsadók, vállalkozás-vezetési tanácsadók, az építész- és mérnökirodák. A vállalati méreteket tekintve megállapítható, hogy a kisvállalkozások vannak többségben az összes szolgáltatást nyújtó ágazatban, méghozzá 9 vagy annál kevesebb munkavállalóval.47 A szektoron belül megkülönböztethetünk tudásintenzív és kevésbé tudásintenzív ágazatokat. A tudásintenzív csoporton belül szintén létrehozhatunk kategóriákat a következő
szempontok
alapján:
úgynevezett
„marktorientiert”
(adótanácsadás,
piackutatás), high-tech (kutatás-fejlesztés, IT szolgáltatások, telekommunikáció), pénzügyi szolgáltatások, illetve egyéb szolgáltatások (állatorvosi ellátás, szabadidővel, szórakozással kapcsolatos szolgáltatások). A kevésbé tudásintenzív ágazatokat is tovább bonthatjuk „marktorientiert” (kereskedelem, turizmus és vendéglátás) és egyéb szolgáltatásokra (fodrász,
futárszolgálat,
posta).
A
legtöbb
vállalat
a
kevésbé
tudásintenzív
„marktorientiert” területen dolgozik, az összes vállalkozás kb. 2/3-a. Ezután pedig a tudásintenzív „marktorientiert” vállalatok következnek 22%-kal. Gazdasági erejük alapján a tudásintenzív csoportba tartózók 41%-a kiemelkedően jól teljesít, és csak 20% a gyengén teljesítők aránya. Míg a kevésbé tudásintezív kategóriában az arányok megfordulnak: 47_http://www.statistik.at/web_de/statistiken/handel_und_dienstleistungen/leistungs_und_strukturdaten/inde x.html 2012.03.18.
35
41%-nak gyenge a gazdasági teljesítménye és csupán 20%-nak erős. A lenti ábrán jól létszik, hogy a pénzügyi szolgáltatások terén a legmagasabb a teljesítmény, 46% a jól teljesítő vállalatok aránya.
7. ábra: A szolgáltatási szektor felosztása48
Az osztrák gazdaságban még mindig a hagyományos szolgáltatások bonyolítják le a legnagyobb forgalmat, ilyen például a szállítás, a kereskedelem vagy a bérbeadás. Ezután következnek az innovatív szolgáltatások: kommunikációs ágazatok, az elektronikus adatés információ-feldolgozás, a kutatás-fejlesztés és az építészeti technológia. Végül pedig a tudásintenzív ágazatok jönnek: jogi-, adó- és vállalati tanácsadás, reklám és piackutatás, illetve a kultúrához és szórakozáshoz kapcsolódó szolgáltatások.49 Ausztria az információs és kommunikációs technológiák terén élenjáró. Ez az ágazat központi szerepet játszik az osztrák gazdaságban. Rendkívül nagy területet ölel fel, és Ausztria igazi specialistának számít az információs és kommunikációs technológiák terén, 48 saját készítésű ábra a következő oldal alapján http://www.bmwfj.gv.at/ForschungUndInnovation/Publikationen/Seiten/Dienstleistungslandschaftin%C3 %96sterreich.aspx 2012.03.18. 49_http://www.bmwfj.gv.at/ForschungUndInnovation/Publikationen/Seiten/Dienstleistungslandschaftin%C3 %96sterreich.aspx 2012.03.18.
36
szinte minden más ágazat számára tud technológiai megoldásokat kínálni. Legyen szó akár orvos-technológiáról, biztonsági rendszerek készítéséről, vezérlő egységként funkcionáló szoftverek megalkotásáról, mérőállomások, kommunikációs rendszerek tervezéséről vagy komplex informatikai tanácsadásról. Gazdasági jelentősége abból is látszik, hogy az IKT iparágat ma már túlnőtt a turizmus területén is. Ausztriában olyan nagyvállalatok vannak jelen, mint például a Microsoft, a Philips és a Hewlett Packard, de jellemzően emellett kisebb és közepes méretű vállalkozások is specializálódtak erre a területre. Az osztrák információs és kommunikációs technológia külföldön is megállja a helyét, a magas minőségű szolgáltatás és a kiváló szakemberek teszik ezt lehetővé. Emellett Ausztria maga is kedvelt célpont a külföldi IKT vállalatok számára. A pénzügyi szolgáltatások említését fontosnak tartom, mivel ez az ágazat nyújtja a legmagasabb teljesítményt a tercier szektorban. Ausztriában elsődleges helyen a bankszektor áll a pénzügyi szolgáltatások terén. Ausztria rendkívül sűrű bankhálózattal rendelkezik. A bankokat jogi forma és ügyfélkör szerint öt csoportba sorolhatjuk: értékpapírbankok,
takarékpénztárak,
szövetkezeti
bankok,
lakossági
bankok
és
jelzálogbankok. Az osztrák bankok az elmúlt időszak során sikeresen terjeszkedtek külföldön, célpontnak pedig a közép-, kelet-, és délkelet-európai országokat választották. Az ausztriai bankok ezen leányvállalatai nagyjából 15%-ot birtokolnak az előbb említett régió banki piacából. Mivel több országot érint a tevékenységük, és mérlegösszegük 2/3-a az EU tagállamait érinti, így a kockázat diverzifikáltnak tekinthető.50 Az osztrák pénzintézetek élnek az alkotmányban is rögzített banktitok jogával, mely már számos nemzetközi vitához vezetett. Mivel Ausztriában a bankok 2009 előtt nem voltak kötelesek kiadni semmilyen nemű információt a náluk végbemenő pénzmozgásokról, így nem lehetett utánajárni, hogy egy-egy adócsalás gyanújával vádolt egyén, vajon valóban több pénzzel rendelkezik-e, mint amennyit bevallott. Csupán akkor szolgáltattak ki információt a külföldi ügyfél bankszámlájával kapcsolatban, ha az adott állam bizonyítani tudta, hogy a pénzintézet ügyfele ellen bírósági vagy pénzügyi büntetőeljárás van folyamatban. A transzparencia nevében az OECD javaslatára azonban módosításra került a törvény, így most már a megalapozott gyanú is elégséges az adatok kikéréséhez. Azonban
50 http://www.advantageaustria.org/hu/zentral/business-guide-oesterreich/importieren-ausoesterreich/branchen.hu.html 2012.03.18.
37
a véletlenszerű vizsgálatok továbbra sem megengedettek az országban.51 Ausztriában korábban is működött a bankadó intézménye, azonban 2012 beköszöntével megemelték azt. Így a bankok éves szinten 500 millió euróval járulnak hozzá az államkasszához. A kormány ezen kívül bevezette a részvényárárfolyamok után fizetendő adót, valamint a legújabb munkaerő-piaci intézkedések nyomán a dolgozók bérét is emelni kell. Ráadásul az Európai Unió a bankok számára kedvezőtlen lépéseket tervez, a betétek biztonsági rendszerének szigorítását, ami további 150 milliós kiesést jelent a pénzintézetek számára. Valószínűleg a terhek nyomására a bankok szolgáltatásai drágulni fognak, és a létszámleépítés sem kizárt.52
51 http://www.psp.eu/suche.php 2012.04.10. 52 http://diepresse.com/home/wirtschaft/economist/643029/EU-will-oesterreichische-Bankensteuer-sprengen 2012.04.10.
38
3. Az „osztrák-modell” összetevői
Ebben a fejezetben Ausztria gazdaságának egyedi elemeire térek ki, melyek jellegzetessé teszik az országot, valamint hozzájárulnak az osztrák gazdaság kiegyensúlyozott, stabil működéséhez, növekedéséhez és fejlettségi szintjének növeléséhez. Ausztria évtizedek óta építgette stabil gazdaságát, hogy aztán jelentős szerepet töltsön be Európában és a világgazdaságban egyaránt. Több területen is kiemelkedő teljesítményt nyújt, ezzel pedig más országok számára is követendő példává válhat.
3.1. Turizmus Igaz a turizmus a tercier szektorba tartozik, én mégis ebben a fejezetben mutatom be, mivel egy igen jelentős tényező az osztrák gazdaságban, és bővebben írok a témáról. Ausztriában kiváló érzékkel kezelik a természeti adottságokat, és kamatoztatják azokat a turizmus területén. Ausztria rendkívül gazdag kínálata vonzza a turistákat külföldről és belföldről egyaránt. Mivel földrajzi adottságai igen változatosak, így remek célpont kiránduláshoz, különböző sportokhoz (síelés, nordic walking, kerékpározás, lovaglás, vadvízi evezés), pihenéshez (wellness, gyógyüdülés, falusi turizmus). Ausztriában még vannak olyan völgyek, ahol régi tradíciókat őriznek, ezeket még nem érte el a modern világ zaklatottsága. Akik szeretnének kicsit elvonulni a világtól, azoknak nagyszerű választás a falusi turizmus. Általában ezeken a vidékeken lehetőség van a helyi gazdáknál megszállni, és jobban megismerni az ottani hagyományokat. Az itt élő emberek híresek vendégszeretetükről, és nagyon figyelmesek a hozzájuk érkezőkkel. A falusi turizmuson belül Ausztriában a gyógy- és biogazdaságok kínálata egyre népszerűbb. Itt a helyben termelt alapanyagokból készült ételek várják a vendégeket, illetve kipróbálhatják a Kneipp-kúrát vagy a szénafürdőt (szénapakolás) is. Az alpesi wellnessközpontok és biohotelek (melyek energiatudatos módon épültek, és kizárólag bio alapanyagokat használnak) is kedvelt célpontnak számítanak, ezekben a gyönyörű tájat élvezve töltődhetnek fel a turisták. Itt rendkívül sok regionális egészségmegőrző- és gyógykezelés közül választhat az ember (allergiamentes üdülés, tisztító kúrák). A klíma változatossága különböző magasságokban, a tiszta hegyi levegő, illetve mélyebben a sóbarlangok páradús levegője kifejezetten gyógyító hatású. Emellett az ország keleti részén termálforrások is találhatók. Így Ausztria igazi gyógyturista célpontnak tekinthető, gazdag kínálatának 39
köszönhetően. Ausztriában azok is megtalálják számításaikat, akik kulturális programokra és látnivalókra kíváncsiak. Bécs számos lehetőséget kínál kiállítások és rendezvények terén egyaránt. Télen pedig a bécsi karácsonyi vásár az egyik legnépszerűbb látnivaló nemzetközi és hazai körökben egyaránt. Bécs mellett más városok is kínálnak kulturális programokat, például Salzburgot, Grácot és Linzet is érdemes meglátogatni.53 2011-ben összesen 34,6 millió turistát regisztráltak Ausztriában, ami 3,4%-kal több az előző évihez képest. Az eltöltött vendégéjszakák száma is meghaladta a 2010-ben regisztrált éjszakákat. Itt csekélyebb volt a növekedés, mindössze 0,9%-os, így összesen 126 millió volt a vendégéjszakák száma 2011-ben. Átlagosan pedig 3,6 vendégéjszakát töltöttek a turisták Ausztriában. Ennek kapcsán csökkenő tendencia figyelhető meg, évről évre egyre kevesebb éjszakát töltöttek a turisták osztrák területeken, 1995-ben még 4,8 éjszaka volt az átlagos érték. Így elmondható, hogy az elmúlt 16 év alatt, az átlagosan Ausztriában
töltött
vendégéjszakák
hossza
25%-kal
csökkent.
Összességében
megállapítható, hogy a növekedés az országba egyre nagyobb számban érkező turisták miatt következett be, nem pedig az átlagosan itt eltöltött idő hossza miatt (mivel ez rövidült az évek során). A külföldről érkező turisták által eltöltött éjszakák aránya magasabb volt, mint a belföldieké, sorban 90,7 és 35,3 millió éjszaka. Azonban a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma így is rekordot döntött. A Németországból érkező turisták vendégéjszakáinak száma kiugróan magas, 47,4 millió éjszaka, mégis 1,6%-kal kevesebb, mint az előző évben. Ezután következnek a hollandok (8,9 millió éjszaka), a svájciak (4,3 millió éjszaka), az Egyesült Királyságból érkezők (3,1 millió éjszaka), és az olaszok (3 millió éjszaka). Megfigyelhető, hogy az előbb felsorolt országokból (melyekből hagyományosan sok turista érkezik Ausztriába) kevesebben érkeztek az előző évhez képest, viszont a közép- és kelet-európai országok körében egyre kedveltebb turisztikai célponttá vált Ausztria. 2011-ben: az oroszok 25,6, a lengyelek 6,7, a magyarok pedig 5,8 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek Ausztriában 2010-hez képest. Magasan a legnépszerűbb szálláshelyek a szállodák és hotelek. A vendégek a legtöbb éjszakát négy-öt csillagos szállodákban töltötték, ezután a két és egy csillagos szállodák következnek, majd a magánlakáson lévő turistaszállások.54
53 http://www.austria.info/hu/kikapcsolodas-es-pihenes 2012.03.30. 54 http://www.statistik.at/web_de/statistiken/tourismus/beherbergung/ankuenfte_naechtigungen/index.html 2012.03.29.
40
8. ábra: Vendégéjszakák megoszlása származási ország szerint (2011)55
Ausztriában a 2010 novemberétől 2011 októberéig tartó időszakban összesen 65.200 vállalkozás működött a vendéglátás területén. A nyári szezonban 4100-zal több vendéglátóipari egység várta a megszállni vágyókat, mint a téli szezonban. Közel 1,093 millió szabad ágy állt a turisták rendelkezésére az elmúlt évben, a megelőző évhez képest ez 0,3%-os növekedést jelent. A legtöbb turistaszállás (45.500) magánházban működik nyaraló vagy farm formájában. Az üzemszerűen működő szállók száma 19.800. Mivel azonban ezek méretüket tekintve nagyobbak, több vendégnek tudnak szállást biztosítani, összesen 780.800 ággyal. Így szállodák 468.600 ággyal többet mondhatnak magukénak, mint a magánházakban működő turistaszállók. A kihasznált ágyak arányát tekintve a négyöt csillagos szállodák az elsők, nyáron 52%-kal, télen pedig 49,01%-kal. A legrosszabb kihasználtság a magánnyaralókban van, itt mindössze 15,1% az arány. Összességében Ausztriában az ágyak kihasználtsága 2011-ben, nyáron 31%, télen 33,9% volt. Tartományonkénti összehasonlításban Tirol áll az élen több szempontból is. Itt működik a legtöbb szálló (23.700), illetve a rendelkezésre álló ágyak száma is itt a legmagasabb (348.000). Az osztrák üzemszerűen működő szállók 30,8%-a, míg a magán szálláshelyek 41,7%-a található Tirolban. Az ágyak kihasználtsága télen 40%-os (Bécs után a legmagasabb arány), nyáron viszont csak 28%-os. Ezer lakosra nézve itt jut a legtöbb ágy: nyáron 467, télen 477. Ezután Salzburg következik a sorban, azonban az itt található 55 saját készítésű ábra a következő oldal alapján http://www.statistik.at/web_de/statistiken/tourismus/beherbergung/ankuenfte_naechtigungen/030028.htm l 2012.03.29.
41
szállások száma még így sem éri el a tiroli szállók számának felét (11.600), a rendelkezésre álló ágyak száma pedig 208.400. Az ágyak kihasználtsága télen 37,3%-os, míg nyáron 28,3%-os. Bécsben működik a legkevesebb szálló, mindössze 500, melyekben összesen 56.500 ágy található. Azonban ezek kihasználtsága a legmagasabb télen és nyáron egyaránt, sorrendben 48,7% és 61,7%. Itt ezer lakosra átlagosan mindössze 32 ágy jut. A szállók mérete itt a legnagyobb, átlagosan 184 ággyal. Bécsben a legmagasabb az üzemszerűen működő szállók aránya: 99,5%.56 Tirol az érkező turisták legkedveltebb célpontja, ezután Salzburg, majd Bécs következik. A legtöbb vendégéjszakát Tirolban töltötték a turisták 2011-ben (42.713.582 éjszaka), Salzburg 23.949.914, Karintia 12.418.146, Bécs pedig 11.400.046 vendégéjszakával büszkélkedhet. Átlagosan a leghosszabb ideig Tirolban és Karintia tartományban tartózkodtak a turisták (4,5 nap), míg a legrövidebb időt Bécsben töltötték az odalátogatók (átlagosan 2,2 nap).57 Az osztrák lakosság (15 év felettiek) 75,4%-a ment nyaralni vagy vett részt üzleti úton. A legtöbbet a 25 és 34 év közöttiek töltöttek utazással (82,6%). Az osztrák turisták kicsivel több mint fele a belföldi üdülést választotta (50,3%) a külföldivel szemben. Azonban a belföldön eltöltött átlagos vendégéjszakák száma csupán 3,8, míg a külföldön töltött átlagos vendégéjszaka 3 nappal hosszabb ennél. Így az összes vendégéjszaka 64%-a külföldön zajlott. A belföldi turizmust tekintve a legtöbb vendégéjszakát a bécsiek töltötték el hazájukban (8,3 millió éjszaka), ezután következnek az alsó-ausztriaiak 7,3 millió éjszakával, a felső-ausztriaiak 5,9 millió éjszakával és a Stájerországban élők 4,9 millió vendégéjszakával. A legkevesebb vendégéjszakát Vorarlberg tartomány lakosainál regisztrálták, ők csupán 1,1 millió vendégéjszakát töltöttek hazai szállókban az elmúlt évben. Ausztriában a hazai turizmus javuló tendenciát mutat, a belföldiek által összesen eltöltött vendégéjszakák száma nőtt a 2010-ben mért adatokhoz képest, ez alól csak Tirol (0,2%) és Vorarlberg (-2,4%) kivétel.58
56 http://www.statistik.at/web_de/statistiken/tourismus/beherbergung/betriebe_betten/index.html 2012.03.29. 57 http://www.statistik.at/web_de/statistiken/tourismus/beherbergung/ankuenfte_naechtigungen/030029.html 2012.03.29. 58 http://www.statistik.at/web_de/statistiken/tourismus/reisegewohnheiten/index.html 2012.03.30.
42
3.2. Tudatos osztrák fogyasztók Európában a vásárlói szokások az utóbbi időben változásokon mentek keresztül. Egy 2005ös felmérés szerint (6000 megkérdezettből 1000 osztrák válaszadó) egyre ritkábbak a heti egy alkalommal történő, előre megtervezett vásárlások. Ehelyett hetente többször vásárolnak kisebb mennyiségeket, és ezeket kevésbé tervezett módon hajtják végre a fogyasztók. Ehhez elengedhetetlen, hogy az áruházak, boltok jól felszerelt, széles árukínálattal rendelkezzenek, és könnyen megközelíthetőek legyenek. A termékválasztás terén is mások a szokások manapság. A fogyasztók egyre inkább előnyben részesítik a friss vagy fagyasztott kényelmi termékeket, melyek sokkal hamarabb elkészíthetők, mint hagyományos társaik. Ez leginkább a modern korral járó társadalmi átrendeződésnek köszönhető, ami az egyszemélyes háztartások számának növekedésével és időhiánnyal párosul. Országonként eltérő azonban, hogy ki mit tart elsődleges szempontnak a bevásárlás során. Míg a britek számára a legfontosabb, hogy minden termékhez hozzájussanak egy üzletben, addig az olaszok a hosszú nyitvatartási időt, a spanyolok a kedvező ár-érték arányt, a németek pedig az üzlet jó megközelíthetőséget tartják elsődlegesnek. Ausztriában ezekkel szemben a elengedhetetlennek tartják, hogy az áruk könnyen megtalálhatók legyenek, ezzel is időt spórolva. Az erre irányuló törekvés megfigyelhető az osztrák kereskedelmi láncoknál. Igyekeznek, minél átláthatóbb rendszerben elérhetővé tenni a fogyasztási cikkeket, hogy a vásárlók minél gyorsabban és kényelmesebben végezhessék a bevásárlást.59 Az osztrák lakosság körében egyre népszerűbb az egészségtudatos táplálkozás, így a fogyasztók jobban odafigyelnek arra, hogy milyen árut tesznek a kosárba. A környezetért, mezőgazdaságért, erdő- és vízgazdálkodásért felelős minisztérium egyik fő politikája is erre irányul. Vagyis támogatni az egészséges életmódot, azon keresztül, hogy felhívják a figyelmet a kiváló minőségű osztrák termékekre. Arra buzdítják a lakosságot, hogy minél nagyobb arányban válasszanak hazai terméket az importáruval szemben, mert ezen keresztül megvalósulhat a környezetbarát, fenntartható termelés. Ezen túlmenően elősegítik a hazai gazdák helyzetét, lehetőség lesz újabb munkahelyek teremtésére, így egyre inkább önellátóvá tud válni az osztrák gazdaság. Valamint egy erős hazai piac megléte nagyban elősegíti, hogy az osztrák termékek újabb piacokat hódítsanak meg, ezzel is gyarapítva az exportot. Ez nyerő helyzetet eredményez mind a termelői, mind a 59 http://www.handelsverband.at/15682.html 2012.03.30.
43
fogyasztói oldalon. Ezen keresztül javul a hazai termelők helyzete, így lehetőség nyílik újabb eszközök és módszerek alkalmazására, hogy még jobb minőségű termékeket biztosítsanak a piac számára. Az osztrák fogyasztók pedig lemondások nélkül választhatják a hazai, elsőosztályú árut. Nyilvánvalóan ez nem csak az élelmiszeriparra vonatkozik, hanem egyéb területekre is. Számos osztrák vállalat tette le a voksát a fenntartható termelés mellett, legyen az háztartási gépeket vagy textíliákat gyártó cég. Érdekes az is, hogy Ausztriában számos cikk vagy akár egész honlapok szólnak a témáról, ezzel is elősegítve a fenntartható fogyasztás népszerűsítését, köztudatba való bekerülését. Ilyen honlap például a www.bewusstkaufen.at, ahol számos információt, tippet kaphat az oldalra látogató, hogy mely termék tartozik a kategóriába, illetve hol lehet hozzájutni ezekhez. Emellett rendezvényekkel, vásárokkal is támogatják az információáramlást, mely igen hatékonynak bizonyul. Itt lehetőség nyílik a személyes kommunikációra, ez mindkét félnek igen hasznos. A termelő megtudhatja, hogy mely irányba érdemes továbbmennie, mik a vásárlók igényei, a fogyasztó pedig bővebben tájékozódhat az itt megjelenő termékekről, azok elkészítési módjáról, származásáról, illetve akár ki is próbálhatja, megkóstolhatja azokat. Ez a fogyasztó számára biztosíték arra, hogy valóban jó minőségű terméket vásárol. Emellett az itt kialakuló jó kapcsolatok ara ösztönözhetik a vásárlót, hogy az adott terméket válassza a többivel szemben. Ezek a vásárok jellemzően regionálisan kerülnek megrendezésre, és megfigyelhető, hogy az osztrák fogyasztók is előnyben részesítik a helyi árukat. A lenti ábra alapján jól kirajzolódnak az osztrák fogyasztók vásárlással kapcsolatos preferenciái. Legfontosabb a termék íze, majd eztán a frissesség következik. Ez már abba az irányba mutat, hogy nagyobb valószínűséggel helyi terméket választanak, mivel azokat nem kell hosszú úton az országba szállítani, így a legrövidebb idő alatt a polcokra kerülnek. A génmódosítással kapcsolatban a megkérdezettek 95%-ának fenntartásai vannak, mivel még tudományosan nem bizonyított, hogy milyen hatása van hosszú távon az emberi szervezetre, nincs-e egészségkárosító hatása. A származási helyet csupán 15% tartja kevésbé vagy egyáltalán nem fontosnak, ez mutatja, hogy a vásárlók igenis megnézik, hogy honnan érkezik az áru, ami később az asztalukra kerül. A regionális termékek is jó eredményt értek el a fontossági listán, a válaszadók háromnegyede (ez kiemelkedően magas arány) tartja fontos szempontnak a vásárlás során, hogy a termék a régióból származik-e. A fenntartható termelés 41% szerint kifejezetten fontos és 38%
44
szerint pedig inkább fontos. Ez magyarázható azzal hogy az osztrákok igyekeznek környezettudatosan élni, és ezt a lehető legtöbb területen érvényesíteni. A fenntartható termelés során leginkább a termelők ökológiai lábnyomának minimalizálása a cél. Ez ismét a hazai gazdák malmára hajtja a vizet, hiszen az importáruk hosszú szállításával járó széndioxid-kibocsátás itt mellőzve van. Emellett Ausztriában egyáltalán nem megy ritkaság számba a környezetkímélő termelés. A biotermékek is tartozhatnak az előbbi kategóriába, hiszen itt is a lehető legkisebb környezetkárosítással igyekeznek előállítani a termékeket, például a vegyszerek kizárásával. A „bio” címke azonban már jóval kevesebb embernek elsődleges szempont, hiszen ezek a termékek általában elég magas áron kaphatók. Ennek ellenére megállapítható, hogy az ár sokkal kevésbé fontos kritérium ( 27% szerint nagyon fontos, 44%-nak inkább fontos), mint a jó minőség, az ellenőrzött gazdaságból való származás vagy a fenntartható fejlődés támogatása. 60
9. ábra: Az osztrák fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos elvárásai (2010)61
Egy másik 2010-es felmérés pedig az osztrák fogyasztók termékenkénti felhasználásának gyakoriságát vizsgálja. Ebből kiderül, hogy ők még mindig inkább a friss termékeket
60 http://duz.lebensministerium.at/duz/duz/theme/view/894393/835441/741/574?REF=popup 2012.04.01. 61 saját készítésű ábra a következő oldal alapján http://duz.lebensministerium.at/duz/duz/theme/view/894393/835441/741/574?REF=popup 2012.04.01.
45
választják a fagyasztott és kényelmes félkésztermékekkel szemben. Friss árut a válaszadók 32%-a minden egyes alkalommal, 54% pedig gyakran használ fel az ételek elkészítésekor. Készételt a megkérdezettek 50%-a ritkán, 16%-a pedig soha nem fogyaszt. A kényelmi termékek közül inkább frisset választanak, mint fagyasztottat, és itt csupán 8% (friss termékre vonatkozóan), illetve 4% (fagyasztott termékre vonatkozóan) mondta, hogy mindig fogyaszt ilyen jellegű ételt. Többségben azonban azok vannak, akik egyáltalán nem használnak fel ilyen terméket (kb. 35%). Kiemelkedően magas a régióból származó élelmiszerek felhasználási aránya: a felmérés alapján a megkérdezettek 22%-a mindig, a fele gyakran, és csupán 4%, aki soha sem fogyaszt helyi terméket. Szintén hasonlók az arányok a szezonális termékek esetében. A válaszadók egyötöde mindig, fele gyakran, egynegyede ritkán, és mindössze 5% nem fogyaszt egyáltalán az idénynek megfelelő élelmiszereket. A bio termékek felhasználása nagyjából egyenlő arányban oszlik el a gyakori és ritka (37%-36%), illetve a mindig és soha kategória között (10%-13%). A felmérést összegezve megállapítható, hogy az osztrák lakosság nagyobb gondot fordít a táplálkozásra, próbál tudatosan vásárolni. Így az európai átlaghoz képest, több friss és hazai terméket fogyaszt.62 Az élelmiszereket forgalmazó üzletek esetében megállapítható, hogy a hagyományos üzletek (Meinl, Konsum) nem tudták állni a versenyt, így bezárásra kerültek. Nem tudtak lépést tartani a diszkontok és szupermarketek széles kínálatával és alacsony áraival, melyek Ausztria szerte a legnépszerűbb élelmiszert forgalmazó kereskedelmi láncok (diszkontok: Lidl, Hofer, Billa, Penny, szupermarketek: Spar, Adeg, Merkur). A 2010-es évben a legmagasabb kereskedelmi koncentráció a Hofer, Spar és Rewe csoport (például Billa, Merkur, Adeg, Penny) tagjainál volt (82,3%). Ez 2005-höz képest 3,4%-os emelkedést jelent.63 Egy 2008-as megkérdezése során az osztrák fogyasztók véleményét kérték ki az Ausztriában működő élelmiszer-kereskedelmi láncokkal kapcsolatosan. Az ismertségi fokot tekintve a Billa (93,4%), a Hofer (92,5%) és a Spar/Eurospar (90,5%) álltak az első három helyen. A leggyakrabban a Hoferben vásároltak az osztrák fogyasztók a felmérés előtti négy hétben (68,4%). A megkérdezettek egynegyede a Hofert tartja a kedvenc áruházának, 17,9% a Spar/Eurospart és 16,9% pedig a Billát preferálja. A Hofert a válaszadók 56%-a kiválónak tartja, és szerintük itt éri meg leginkább vásárolni, mivel itt van a legkedvezőbb ár-érték arány. Ugyanezen szempont alapján a Lidl lett a második 62 http://duz.lebensministerium.at/duz/duz/theme/view/894581/835441/827/442?REF=popup 2012.04.01. 63 http://duz.lebensministerium.at/duz/duz/theme/view/1117619/552152/450 2012.04.02.
46
31,5%-kal, míg a Penny a harmadik 26,7%-kal. A megkérdezettek szerint a legjobb minőségű termékeket sorrendben a Merkur, az Interspar, illetve a Hofer forgalmazza.64 Az üzletláncok származását nézve, a német, illetve osztrák áruházak vannak többségben. Az Ausztriában működő Billa, Merkur, Adeg (egykor osztrák tulajdonban lévő láncok) és Penny, mind a német Rewe csoport tagjai. A Hofer osztrák vállalat, míg a Spar csoport Hollandiából származik. Ausztriában nem jellemző a hipermarketek jelenléte, így könnyebben tudnak az osztrák vállalatok is érvényesülni (lásd Hofer).
3.3. Az osztrák társadalmi hozzáállás 3.3.1. Ausztria Hoftstede dimenziói szerint Geert Hofstede öt dimenziót különböztetett meg kutatásai során, ahol az egyes országok társadalmi, kulturális és vezetői szokásait térképezte fel. Dolgozatomban a 2001-es kiadványban található eredmények szerepelnek. Ausztriában az alábbi ábrán látható eredmények születtek.
10. ábra: Ausztria eredményei a hofstedei kutatás alapján65
A hatalmi távolság szempontjából Ausztriában született az összes vizsgált ország közül a legalacsonyabb pontszám (11). Az alacsony hatalmi távolságú társadalmakra jellemző a
64 http://www.handelszeitung.at/ireds-44817.html 2012.04.02. 65 saját készítésű ábra a következő oldal alapján http://geert-hofstede.com/austria.html 2012.04.02.
47
társadalmi egyenlőség megteremtése, egyenlő jogok vonatkoznak mindenkire. Az emberek inkább függetlenek, a munkahelyeken pedig közvetlenül viselkedik egymással a beosztott és a főnök, aki általában könnyen hozzáférhető, elérhető. Ausztriában a közvetlenségre egy példa, hogy az emberek a keresztnevükön szólítják egymást a munkahelyen. A hatalom nem központosított, a főnök bízik a csapatában. A hierarchia csak a kényelem és a feladatkörök jobb átláthatósága miatt él. A beosztottakat bevonják a döntéshozatalba is. Nem éreztetik, hogy a hatalom erő, és az csak a felsőbb köröket illeti meg. Véleményem szerint ebben a pontban ellentmondás található: a kutatás szerint a keresztnevükön szólítják egymást főnökök és alkalmazottak, azonban azt is megemlítik, hogy a mai napig előszeretettel hangoztatják a rangokat, címeket (például főtanácsos). Igaz ez a fiatalabb korosztályra nem jellemző, de maga a szokás még él a társadalomban. Az individualizmus-kollektivizmus terén Ausztria, a maga 55 pontjával individualistának számít, mint ahogy az a legtöbb európai államra jellemző. Itt az egyén, illetve annak szűk családja kerül előtérbe a társadalom egészével szemben. Így a célok, döntések is egyénileg kerülnek megfogalmazásra, és az egyének egymás elleni versenye jellemző. A saját igények feljebb valók a társadalom igényeinél. A vállalatnál a beosztott és főnök viszonya kölcsönösséget feltételez, mindketten profitálnak a kapcsolatból. Az alkalmazott nem feltétlenül lojális a céghez, ha máshol jobban megtalálja számításait, számára kedvezőbb ajánlatot kap, akkor gond nélkül odébbáll. Ausztria társadalma erősen maszkulin vonásokat tükröz. Míg a feminin társadalmakra a kapcsolatok minősége, fontossága, az empátia és érzelmek kerülnek előtérbe, addig a férfias kultúrákban a versenyszellem, az eredmény-orientáltság, a teljesítmény a fontos. Létezik egy mondás, miszerint itt az emberek azért élnek hogy dolgozzanak (a feminin társadalmakra ennek az ellenkezője érvényes: azért dolgoznak, hogy éljenek). A sikeres ember tulajdonságai az ambíció, a határozottság, munka iránti elkötelezettség. A maszkulin jellemvonások, például az osztrák választások alkalmával figyelhetők meg, ahogy a pártok küzdenek a győzelemért (nem feltétlenül etikus módon). A negyedik dimenzió, a bizonytalanságkerülés, itt 70 pont az osztrák eredmény. Ez alapján az Ausztriában élő emberek számára nagyon fontos a stabilitás és a biztonság. Minden eszközzel próbálják irányítani és előre látni az eseményeket, aggódnak az ismeretlen miatt. Ez ellen szabályokkal és merev struktúrával, törvényekkel védekeznek. A határidőket betartják, a pontosság és a kemény munkára való hajlam jellemző. A megmagyarázhatatlan 48
dolgokat próbálják kiiktatni, elkerülni. Hofstede utolsó szempontja a jövő-orientáltság, vagyis, hogy ez milyen időtávra irányul. Az osztrák társadalom rövid távon orientált. Azaz tiszteli a hagyományokat, kultúrát, klasszikus értékeket. A társadalomra jellemző, hogy türelmetlen, és a gyors eredmények híve. Viszonylag alacsony a spórolási hajlandóság, mivel a jelenre koncentrálnak (jelenben rendelkezésre álló pénz többet ér, mint ugyanaz az összeg a jövőben, hiszen az bizonytalan). Erős késztetés figyelhető meg, hogy a szomszédaival lépést tartson, ne maradjon le tőlük. (Ausztria esetében a nyugati szomszédok mérvadók). A jelenre fókuszálnak, és tartanak a hirtelen, nagy változásoktól, kevésbé vállalkozó szelleműek.66 3.3.2. A GLOBE kutatás eredményei A GLOBE kutatás 61 ország kultúráját vizsgálja (2007-es kiadás), ezen belül az országok szervezeti kultúráját és nemzeti kultúráját veszi részletesen szemügyre. Igen összetett kutatás, mivel nyolc szempont (dimenzió) alapján pontozza az országokat, illetve az egyes dimenziókon belül két értéket vizsgál: az egyik a jelenleg érzékelt állapotot írja le, a másik pedig a kívánt állapotot (ami a válaszadók szerint ideális lenne). A nyolc szempont nagyobb kategóriák alá is besorolható a vizsgált területek, minőségek alapján. Ezek a következők:
idő
orientáció
(jövő
orientáció),
humán
környezet
orientáció
(bizonytalanságkerülés), kapcsolat orientáció (hatalmi távolság, nemek közi egyenlőség, humán orientáció, intézményi kollektivizmus, csoport kollektivizmus), aktivitás orientáció (teljesítmény orientáció, asszertivitás). Mindemellett a vizsgálatban részt vett országok eredményei könnyedén összehasonlíthatók, minden dimenziónál – az érzékelt és kívánt állapotnál egyaránt – szerepelnek helyezések, hogy az egyes országok hol szerepelnek a ranglistán, a különböző szempontok alapján.
66 http://geert-hofstede.com/austria.html 2012.04.02.
49
11. ábra: Ausztria a GLOBE felmérés alapján (az eredmények pontokban szerepelnek)67
Ausztria a germán európai csoportba tartozik, úgy ahogy Németország, Hollandia és Svájc német nyelvű területei. Erre a csoportra jellemző a magas asszertivitás, teljesítmény orientáció, az erős bizonytalanságkerülés és a hosszú távú jövő orientáció. A csoportban közepes ponttal szerepel a hatalmi távolság és a nemek közti egyenlőség. A humán orientáció, az intézményi és csoport kollektivizmus pedig jellemzően alacsony ezekben az országokban. A vezetési stílus tekintetében a részvételen alapuló vezetést tartják a legfontosabbnak, és az önvédelmi vezetési stílust a legrosszabbnak. Ezekre az országokra jellemző, hogy a társadalmi kultúra erősebben van jelen, mint a gazdasági vagy politikai filozófia. Ausztriában a hatalmi távolság 4,95 pontot kapott aszerint, ahogy azt a valóságban érzékelték a válaszadók, ez alapján közepesen magasnak mondható az osztrák érték. Míg a kívánt állapot ennél jóval alacsonyabb (2,44 pont). Összességében azonban mégsem összeegyeztethető a hofstedei kutatás eredményével, miszerint Ausztria egyértelműen az alacsony hatalmi távolságú országok közé sorolandó. Vannak olyan területek ahol ez 67 saját készítésű ábra a következő tanulmány alapján: Szabo; Reber (Psychology Press, 2007): Culture and Leadership in Austria
50
egyértelműen így van: például a döntéshozatalban, ahol magas a társadalom részvételi aránya. Ilyen például a szociális partnerség működése vagy a különböző érdekképviseletek együttműködése a politikai szereplőkkel. Ami azonban azt jelzi, hogy Ausztria nem kis hatalmi távolságú ország, az a rangok és titulusok használata, mivel ezek státuszszimbólumként jelennek meg. (Ezt a korábbi fejezetben is említettem, miszerint ellentmondás merül fel a döntéshozatal alapján egyértelműsített alacsony hatalmi távolság és a rangok használata között.) Nagy valószínűséggel ezek azonban már csak a múlt lenyomatai, és meglétük a hagyományok őrzésével van kapcsolatban. Az idő során változás következett be e téren, ma már nem az örökölt vagy szerzett rangok számítanak státuszszimbólumnak, hanem azok a címek, melyekért az egyén megdolgozott, melyeket elért. A nemek közti egyenlőség az érzékelt állapot szerint alacsony (3,09 pont), és a megkérdezettek szerint sokkal nagyobb egyenlőség lenne ideális. Hofstede felmérésének eredménye az erősen maszkulin jellemvonásokat emelte ki, ez megegyezik az itt kapott eredménnyel. Annyi kiegészítést azonban mindenképp igényel, hogy Ausztriában évek óta nagy hangsúlyt fektetnek a nők esélyeinek javítására a munkaerő-piacon. Ennek oka abban keresendő, hogy az elérni kívánt állapot nagyobb nemek közti egyenlőséget tükröz. A humán orientáció dimenziója azzal a kérdéskörrel foglalkozik, miszerint egy országban mekkora hangsúlyt fektetnek az olyan emberi értékekre, mint az igazságosság, nagylelkűség, kapcsolatok ápolása, másokra való odafigyelés, barátságosság. Az érzékelt állapot pontszáma 3,72, ezzel a közepes kategóriába tartozik, míg aszerint, hogy milyennek kéne lennie, a magas csoportba lehetne sorolni (5,76 pont). Az utóbbi érték alapján Ausztria a felmérésben szereplő országok közül a negyedik. A tanulmányban pozitív példaként említik a magyarországi ’56-os forradalmat, amikor Ausztria befogadta az onnan érkező menekülteket, mely egyébként nem lett volna kötelessége. Ausztriában hagyományosan jelen vannak a szociális értékek, amelyeket a politikai pártok is szívesen hangoztatnak a választások idején (diszkrimináció megszüntetése, munkanélküliség, szegénység csökkentése, hontalanok helyzetének javítása, stb.). Ennek ellenére megfigyelhető egy ellentétes tendencia is, amikor például a profitszerzés, vagy a politikai előnyhöz jutás kerül előtérbe (privatizációk, lobbizás) a humán értékekkel szemben. A GLOBE kutatásban a hofstedei kollektivizmus dimenziója két alcsoportra bomlik: intézményi és csoport kollektivizmusra. Az itteni pontszámok (intézményi kollektivizmus: 51
érzékelt 4,3 elérni kívánt 4,73 – csoport kollektivizmus: érzékelt 4,85 elérni kívánt 5,27) afelé tendálnak, hogy Ausztria inkább kollektivista jellemzőket mutat. Ez azt jelenti, hogy a sikert a társadalmi, közös eredmények hozzák, nem pedig az egyén önmegvalósítása (intézményi kollektivizmus). Az osztrák szociális partnerség jó példa erre. Az itt élő emberek büszkék hazájukra, és fontosnak tartják, hogy más nemzetek, miként ítélik meg azt. Néhány példa, hogy Ausztria lakói mely dolgokra büszkék hazájukkal kapcsolatban: szociális, politikai biztonság, Ausztria változatos tájai, környezetvédelem, kultúra és tudomány. A csoport kollektivizmusra például a vállalathoz fűződő lojalitás jellemző. Ausztriában nem ritka, hogy valaki hosszú ideig dolgozzon egy vállalatnak, vagy akár az, hogy egész életében ugyanott dolgozzon. Míg például az Egyesült-Államokban nagyon erős az individualizmus, és gyakori a munkahelyek váltogatása (a költözések leggyakoribb oka a munkahely megváltozása), addig Ausztriában akár furcsának is hathat, ha valaki az önéletrajzában sok munkahelyet sorol fel. Az osztrákok kevésbé rugalmasak ezen a téren a GLOBE felmérés szerint.68 (Hofstede hasonló dimenziója az ellenkezőjét állítja, vagyis, hogy Ausztria inkább individualista ország.) Az igazság valószínűleg a két állítás közt keresendő, vagyis Ausztriában hagyományosan a lojalitás volt inkább jellemző, azonban manapság egyre függetlenebbekké válnak az emberek, és kezd a társadalom is inkább individualista jellemzőket mutatni. Így az emberek is rugalmasabban kezelik a munkahelyi kapcsolatokat, és könnyebben váltanak.
3.4. Környezettudatos hozzáállás és ökológiai eredmények Ausztriában nagy hangsúlyt fektetnek a fenntartható fejlődés tudatosítására, és a lehető legtöbb területen próbálnak ez irányba lépéséket tenni (mezőgazdaság, turizmus, oktatás, stb.). Egy korábbi fejezetben, a szekunder szektor leírásánál már említettem az ökoipar néhány jellemzőjét, itt azonban részletesen vizsgálom a témát. Ausztria kiemelkedik az európai átlagból, ha környezetvédelemről van szó. Igen figyelemre méltó politikát dolgozott ki e terén, mellyel csak két másik uniós ország büszkélkedhet: Svédország és Finnország. Szigorú szabályzással lép fel például a hulladék-gazdálkodás, a vegyi anyagok használata vagy a levegőszennyezés területén. Emellett a mezőgazdaságban is korlátozások vannak 68 Szabo; Reber (Psychology Press, 2007): Culture and Leadership in Austria
52
érvényben a vegyszereket illetően, így itt is egyre nagyobb szerep jut a környezetbarát módszereknek. 2003 óta, amikor Ausztria is aláírta az Aarhus Egyezményt, kialakítottak egy kommunikációs rendszert arra a célra, hogy az emberek hiteles információhoz jussnak a témában, és felismerjék, hogy ők is tehetnek lépéseket a környezetvédelem érdekében. Emellett törvénybe van foglalva, hogy a környezetvédelem területén növelni kell az átláthatóságot, valamint tájékoztatást kell nyújtani az embereknek a témában. Egy másik törvény pedig kötelezővé teszi a környezeti hatásvizsgálatot azoknál a projekteknél, ahol az hatással lehet az emberekre, az állatvilágra vagy a környezetre. Észrevehetően nőtt Ausztriában a környezetvédelem és egészség megőrzésének fontossága a törvényhozás területén. Különös figyelmet fordítanak az országban a vizek minőségének javítására, illetve megtartására. Ausztriában kiváló a vizek minősége, ami a körültekintő szabályozásnak köszönhető. Mivel Ausztria a „hegyek országa”, és területének 47%-át erdőségek borítják, kötelességének tartja, hogy ezek állapotát megőrizze. Hiszen köztudott, hogy az erdőségeknek komoly szerepük van a klímavédelemben, és a levegő állapotának javításában. Ez ügyben a mezőgazdasági minisztérium és a szövetségi tartományok együttműködve
tesznek
lépéseket.
Egy
másik
fontos
környezettudatos
döntés
eredményeként, Ausztria nem használ nukleáris energiát, és szorgalmazza, hogy KözépEurópa-szerte is terjedjen el ez a gyakorlat. Támogatja a az EURATOM azon programjait, melyek alternatív energiaforrásokat kutatnak. Valamint a korábbi és jelenlegi EU tagságra pályázó országok esetében próbálta elérni, hogy atomerőműveik legalább a nyugati előírásoknak feleljenek meg.69 Ausztria a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú használatára irányuló törekvései szintén példaértékűnek számítanak Európában. 2008-ban az Európai Unió Energia- és Klímacsomagjával kapcsolatban fontos döntéseket hoztak, és 2020-at jelölték meg a teljesítés évének. Elhatározták, hogy addigra a megújuló energiák használatát 34%ra emelik, az energiahatékonyságot pedig 20%-kal növelik. Elektromosságot több víz- és szélerőművel akarnak előállítani, míg a fűtést a városokban távhővel, vidéken pedig a biomasszából nyert energiával kívánják megoldani. Az olyan szektorokban, melyek nem vesznek részt az emisszió-kereskedelemben, az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátását legalább 16%-kal mérsékelik. A megvalósításhoz szükséges intézkedések részben 69 http://www.austria.org/environmental-protection 2012.04.06..
53
technológiai részben pedig kommunikációs lépéseket tartalmaznak, utóbbinak az oktatás és továbbképzés is fontos része.70
12. ábra: Környezetvédelmi kiadások 2009-ben71
Ausztriában a környezetvédelmi kiadások 2009-ben elérték a 12,7 milliárd eurót. A fenti ábrán látható, hogy a legtöbbet a vállalati szektor költött környezetvédelemre, a teljes összeg 61,5%-át ők adták. Emellett a magánháztartások szerepe is igen jelentős ezen a téren, ők kb. 3,47 milliárd eurót szántak környezetvédelmi célokra a 2009-es évben. A maradék ráfordítás állami és EU-s pénzekből került ki, sorrendben 9 és 2,2 százalékos aránnyal. A legtöbb pénzt a hulladékgazdálkodásra (3.361 millió euró) és a vizek védelmére költötték (3.451 millió euró). Jelentős összeget fordítottak a talaj, a felszíni- és talajvíz védelmére és helyreállítására (1.268 millió euró), valamint a levegő tisztaságának megőrzésére és klímavédelemre is (1.058 millió euró). Emellett még a következő tételek szerepelnek a listán: zaj-és rezgésvédelem (798,3 millió euró), faj- és természetvédelem (771,7 millió euró), sugárzásvédelem (0,2 millió euró), kutatás-fejlesztés (185,2 millió euró), illetve egyéb környezetvédelmi aktivitás (1.765 millió euró).72 Ezzel szemben az öko-adókból befolyó összeg a 2009-es évben 7.292 millió euró, 2010-ben pedig 7.449 millió euró volt. A legnagyobb részt az energiaadók teszik ki (61,5%), 2010-ben 4.580 70 http://www.lebensministerium.at/umwelt/energie-erneuerbar/Energiestrategie.html 2012.04.06. 71 saját készítésű ábra a következő oldal alapján http://www.statistik.at/web_de/statistiken/energie_und_umwelt/umwelt/umweltschutzausgaben/index.htm l 2012.04.06. 72_http://www.statistik.at/web_de/statistiken/energie_und_umwelt/umwelt/umweltschutzausgaben/index.ht ml 2012.04.06.
54
millió euró volt ez az összeg. A második helyen a közlekedéssel kapcsolatos adók állnak 2.230 millió euróval. A környezetszennyezésért fizetendő adók 0,7 az erőforrás-adók 7,9 százalékkal járulnak hozzá a bevételekhez.73 A környezetvédelemmel kapcsolatos termelés és szolgáltatás forgalma együttesen 2010ben 33.677 millió eurót tett ki. Az előző éves adatokhoz képest ez 5,8%-os forgalombővülést jelent. Az arányok a következőképpen alakulnak: szolgáltatások 13.626 millió euró, termékek 13.625 millió euró (a forgalom nagy részét a környezetbarát termékek generálják), környezettechnológia 5.918 millió euró, valamint kiegészítő tevékenységek 508 millió euró. A környezetvédelem területén dolgozók száma 2010-ben az előző évhez képest 9,6%-kal emelkedett, így elérte a 188.505 főt. A legtöbben a környezetvédelmi javak termelésben vettek részt 84.091 fő. A környezetvédelmi szolgáltatások területén 75.350 fő dolgozott ebben az évben. Környezetvédelmi technológiákkal 23.378-an foglalkoztak, míg kisegítőként csupán 5.687 fő dolgozott két évvel ezelőtt. Kicsit részletesebben vizsgálva a tevékenységi köröket, megállapítható, hogy az energiaforrás-menedzsment területén kiemelkedően magas volt a munkavállalók száma 2010-ben (65.410 fő), ezen belül pedig a megújuló energiaforrásokkal foglalkozók voltak nagyobb arányban (közel 60%). A második legtöbb embert foglalkoztató terület pedig a talaj, felszíni- és talajvízvédelem volt 49.726 fővel. Itt meg kell jegyezni, hogy 2008-hoz képest igen magas foglalkoztatásbeli változás történt: 38,7%-kal nőtt az itteni dolgozók aránya. Jelentős számú munkavállaló dolgozik még a hulladék-gazdálkodás területén is (20.746 fő).74 2007 utolsó negyedévben készült egy felmérés, ami azt vizsgálja, hogy az osztrákok, hogyan viszonyulnak a környezetvédelemhez, illetve milyen körülményekkel találkoznak ezen a területen. Arra a kérdésre, hogy melyek a legsürgetőbb problémák 31,7% a az üvegházhatás és klímaváltozás veszélyét említette, 26,2% az egyre növekvő közlekedési forgalmat, 16,3% a természet tönkretételét, 13,2% a növekvő energia- és nyersanyagfelhasználást, 10,5% pedig a növekvő hulladékmennyiséget jelölte meg. (2% nem tudott válaszolni a kérdésre.) A válaszadók 90%-a szerint Ausztriában jó az ivóvíz minősége, a
73 http://www.statistik.at/web_de/statistiken/energie_und_umwelt/umwelt/oeko-steuern/022511.html 2012.04.06. 74_http://www.statistik.at/web_de/statistiken/energie_und_umwelt/umwelt/umweltorientierte_produktion_un d_dienstleistung/index.html 2012.04.06.
55
tavak és folyók vízminősége, könnyen hozzá lehet jutni a minőségi élelmiszerekhez, valamint elegendő zöld terület áll rendelkezésre. A levegőminőséget 81,2% tartotta jónak, míg az életminőség 38% szerint kiváló és 55% szerint jó. A lakosság kb. 90%-a szelektíven gyűjti hulladékot, és amikor üdülésre kerül sor, csaknem 30%-a a megkérdezetteknek figyelembe veszi, hogy olyan helyet válasszon, ahol körültekintően bánnak a környezettel. A tömegközlekedésről általánosságban jól vélekednek, pontosnak tartják azt. Azonban Ausztriában napi szinten még mindig autóval közlekedik a többség. Ezen a ponton lehetne még javítani, így a kifogásolt zajszennyezés, erdősödő közlekedési forgalom és a károsanyag-kibocsátás is mérsékelhető volna.75
3.5. Szövetségi tartományok: autonómia és együttműködés Az Osztrák Köztársaságban összesen kilenc szövetségi tartomány található. Közülük Bécs speciális eset, mivel város és szövetségi tartomány is egyben. A szövetségi elv lényege, hogy a feladatok megoszlanak a tartományok és a szövetségi kormány között. A következő területeken valósul meg a feladatmegosztás: törvényhozás és végrehajtás, valamint a pénzügyi kérdésekben. Ausztriában a hatalmat decentralizált formában gyakorolják, ezt a Szövetségi Alkotmány is tartalmazza. Az egyes tartományok önálló törvényhozással, végrehajtással és költségvetéssel rendelkeznek, valamint részt vesznek az ország igazgatásában közvetett módon (saját közigazgatásuk révén). Szedhetnek külön járulékokat, azonban az alapvető adókról, mint a jövedelemadók, csak a központi kormány hozhat döntést. A tartományok kaphatnak az országos szinten beszedett adókból, pénzügyi kiegyenlítés címén, azonban ez néhány évre szól, és rendszeres időközönként újratárgyalják. A szövetségi tartományok viszonylag nagy függetlenséggel rendelkeznek, néhány területen kizárólagos joguk van a törvényhozásban. Ilyen például a szövetségi tartományok
alkotmánya,
építkezési
jog,
lakásépítési
támogatások,
térrendezés,
természetvédelem, idegenforgalom, rendezvények, hulladék-gazdálkodás, óvodákkal kapcsolatos ügyek és a közösségi jogok. Emellett vannak ügyek, melyeknél a tartományok és a központi kormány közösen dolgozik. Itt arról van szó, hogy központilag meghoznak egy törvényt, amit tartományi szinten hajtanak végre. Ezek a következők: anyaság, csecsemő- és gyermekjólét, kórházak, betegeket ápoló otthonok, elektromossághoz kapcsolódó ügyek. Ezen felül a tartományok képviselői részt vesznek a Szövetségi Tanácsban, így hatással vannak az országos (szövetségi) törvényhozásra is. Mivel 75 http://www.lebensministerium.at/umwelt/energie-erneuerbar/Energiestrategie.html 2012.04.06.
56
túlsúlyban vannak a szövetségi (központi) jogok, és a Szövetségi Tanács is maximum felfüggesztő erejű vétóval rendelkezik, megállapítható, hogy Ausztria nem erősen szövetségi állam. A tartományi képviselők konferenciája azonban valós politikai erővel bír, noha ez nincs az alkotmányba foglalva. Jelenleg az egész bírói testület a szövetségi kormány kezében összpontosul, igaz ezt egy közigazgatási reform keretei közt szeretnék a tartományok szintjére vinni.
3.6. Az osztrák szociális partnerség Ausztriában hagyománya van annak, hogy a kormány és a különböző érdekképviseletek, csoportok közösen dolgozzanak azért, hogy a társadalom számára a lehető legjobb megoldást megtalálják. Története a második világháború utáni időszakra nyúlik vissza, amikor is szükségessé vált a szociális partnerségi rendszer kialakítása, a társadalmi béke megteremtése és a gazdasági növekedés beindítása érdekében. A működése a szabad akaraton alapul, és nem informális keretek közt valósul meg Nincsenek olyan törvények, melyek a szociális partnerséget szabályoznák. Olyan kollektív szerződések kerülnek megkötésre, melyeket a munkaadók oldaláról a mindenkori gazdasági minisztérium alszervezete, a munkavállalók oldaláról pedig az Osztrák Szakszervezetek Szövetsége ír alá. Elég magas a magánszférában dolgozók aránya, akiknek a munkaviszonyát, munkafeltételeit ilyen kollektív szerződés határozza meg (90-95%). Az osztrák szociális partnerség azért válhat példaértékűvé, mert igen átfogó területen működik, a gazdaság- és szociálpolitika egészére kiterjed. Ausztriában négy nagy érdekképviseleti csoport működik az Osztrák Szakszervezetek Szövetsége, az Osztrák Gazdasági Kamara, a Szövetségi Munka Kamara és az Osztrák Mezőgazdasági Kamara. Ezek nem csupán hagyományos értelemben vett érdekképviseleti szervezetek, melyek lobbiznak, és szolgáltatásokat nyújtanak a tagjaiknak, hanem aktív részesei az osztrák politikai életnek is. A módszerük az, hogy a nyílt párbeszéden, kooperáción keresztül jussanak olyan megoldásokhoz, melyek a lehető leginkább megfelelnek mindkét fél számára. Ausztriában nem jellemzőek emiatt a gyakori tüntetések és nyílt konfliktusok, próbálják ezeket megelőzni, és egy-egy témában zöld ágra vergődni a tárgyalóasztal mellett. Ez egyébként mindenki számára előnyösebb, hiszen nem mérgesedik el a helyzet olyan mértékben, hogy aztán az mély társadalmi elégedetlenséghez vezessen. Az érdekcsoportok és a kormányt képviselők egy bizottságban dolgoznak együtt, ez az 57
úgynevezett „Paritätischer Komission”, ez a csúcsszervezet a tárgyalási folyamatokban. Itt található a társadalom és a kormányt képviselők közti pérbeszéd legfelsőbb színtere. A fő bizottság további négy albizottsággal rendelkezik, melyek a gazdasági- és szociális kérdésekben, a nemzetközi kérdésekben, a bérekkel kapcsolatos témákban, illetve a versenyhelyzettel és árakkal összefüggő kérdésekben járatosak. A szociális partnerség keretein belül lehetőség nyílik az érdekképviseletek számára, hogy a törvényhozás folyamatában részt vegyenek: a törvényjavaslatokat jóváhagyhatják vagy éppen maguk is tehetnek javaslatokat az adott témában. A közigazgatásban is számos területen tevékenykednek, ilyen például a munkafeltételek ellenőrzése, származási bizonyítványok kiállítása, versenypolitika, munkaerő-piaci politika. Bírósági eljárás során (munkaügyi és szociális esetekben) javaslatot tehetnek a bíró személyét illetően. A szociálpolitikában is fontos szerepet vállalnak például a biztosítások ügyében (nyugdíj-, baleset- és betegbiztosítás). Míg a szociális partnerség történetének elején csupán néhány dologra összpontosítottak (teljes foglalkoztatás, árstabilitás, gazdasági növekedés), addig azóta jó néhány területtel kibővült az elérendő célok listája. Legyen szó akár a nemzetközi versenyhelyzet megteremtéséről az osztrák gazdaságban, a nemzetközi és európai integrációban való részvétel erősítéséről, a tehetséges és jó képességű emberek támogatásáról vagy az emberi jogok betartásáért a munka világában.76 A szociális partnerség igen nagy felelősség az érdekcsoportok képviselői számára, hiszen itt nem feltétlenül csupán a képviselt embereket fogják érinteni a változások és döntések, hanem hatással lesznek az egész ország gazdasági, társadalmi életére. Igen hasznosnak bizonyulnak az állandó párbeszédek, hiszen ezek biztosítják az információ áramlását. Ausztriában kultúrája van az effajta megbeszéléseknek, és magas a kompromisszumra való készség. Összességében a szociális partnerség nagy mértékben hozzájárul a társadalmi megelégedettséghez és stabilitáshoz. Vagyis ahhoz, hogy a társadalom tagjai úgy érezzék, az ő érdekeiket is figyelembe veszik a politikai, gazdasági, szociális kérdések során. Mindemellett meg kell említeni a hátrányait is, amit egyesek szívesen hangoztatnak. Itt felhozzák például a konfliktus kultúra hiányát, a hatalmi pozíciók elosztásának rendszerét (Proporz System). Emellett negatívumként hozható fel a társadalmi és gazdasági szálak
76 http://www.sozialpartner.at/ 2012.04.08.
58
szoros összefonódása, politika színezete.77 3.6.1. Gyakorlati példa: Megoldások az elöregedő társadalom melletti fenntartható fejlődésre Egy gyakorlati példa a szociális partnerség működésére a 2011 októberében megrendezésre került „Bad Ischler Dialog 2011”, ahol a demográfiai változások hatását vizsgálták a szociális rendszerre és a munkaerő-piacra. A népesség növekedés jelensége Ausztriában is megfigyelhető tendencia (jelenleg 8,44 millió fővel), csak úgy mint világszerte. Ennek két fő oka van, az egyik az erős bevándorlási hullám (átlagosan 32.000 fő/év), másik pedig a várható élettartam növekedése. 2050-re várhatóan 9,4 millió főre fog növekedni a népességszám Ausztriában. A korosztályonkénti népességszám pedig el fog tolódni, egy pár évtizeden belül az 50 éven felüli korosztály igencsak megduzzad. 2010-ben még a 4044 és 45-49 éves korosztály tagjai voltak a legtöbben, míg 2030-ra várhatóan a 60-64 év közöttiek lesznek az elsők ebből a szempontból. Így valószínűleg az idősek aránya a 2010es 26%-ról 2050-re 48%-ra fog emelkedni. Ez problémát jelent, hiszen az idősek már nem tartoznak a munkaerő-piacon az aktív korosztályhoz, így jelentősen csökkenhet annak termelékenysége, hatékonysága, ami pedig előfeltétele lenne a gazdasági növekedésnek és stabilitásnak. Valamint a kifizetendő öregségi nyugdíjak összege is emelkedni fog, hiszen sokkal többen lépnek addigra nyugdíjas korba. A fenntartható fejlődés érdekében mindenképp szükséges egy magas színvonalú, szociális biztonságot nyújtó foglalkoztatáspolitika kialakítása. Fontos, hogy növekedjen a termelékenység a munkaerő-piacon, ami például új, jobb munkahelyek teremtésével, a foglalkoztatási arány növelésével, valamint a nyugdíjkorhatár megemelésével érhető el. Megemlítésre kerül, hogy itt nem csupán a munkaerő-piac fejlesztéséről van szó, hanem a kapcsolódó területek is kiemelt szerepet játszanak (oktatás, kutatás-fejlesztés, egészség- és családpolitika, stb.). A folyamat során felmérték és elemezték a problémát (elöregedő társadalom), különböző statisztikák adatait használták fel, hogy a jövőre nézve következtetéseket tudjanak levonni. Eztán megállapították, hogy mely tényezőkön szükséges változtatni ahhoz, hogy Ausztriában továbbra is fenntartható legyen a gazdaság és társadalom fejlődése (munkaerő-piac hatékonyságának növelése, valamint a szociális rendszer átalakítása). A stratégiák kidolgozásánál, ahol szükséges volt, szakembereket vontak be, hogy segítsék a 77 Vocelka (Corvina Kiadó, Budapest 2006): Ausztria története
59
munkafolyamatot. A dialógus során igen átfogóan járták körül a témát, és minden egyes területre kitértek, melyek befolyásolhatják a munkaerőpiacot, szociális rendszert (oktatás, munkafeltételek
megreformálása;
nyugdíjkorhatár
kitolása).
Ezeket
külön-külön
bekezdésekben részletezték, vagyis hogy milyen teendőket kell ellátni és milyen szerkezeti átalakításokat kell eszközölni, ahhoz hogy a fejlődés menete ne akadjon meg. Valamint megnézték a munkaerő-piac kapcsán, hogy mely szektorokban és ágazatokban várható leginkább hatékonyság-növekedés. A szociális rendszer reformjának tervezésekor szintén részletesen végig vettek minden eshetőséget, ami átalakításra szorul. Például az egészségügy területén (egészséges életmód támogatása, hogy minél hosszabb ideig legyenek aktív a lakosság a munkaerő-piacon), idősgondozással kapcsolatos kérdések, vagy a lehetőség megteremtése, hogy valaki eleinte csak részlegesen vonuljon nyugdíjba. Végül egy igen jól átlátható kivonatot adtak ki a dialógus lezárásaként, amit dolgozatomban is felhasználtam.78 Számomra ez egy elég meggyőző példa arra, hogy a szociális partnerség megfelelően működik. Láthatóvá vált, hogy mily sok területen dolgoznak együtt a társadalom és az ország gazdaságának közös érdekeiért. Nem kis munka megteremteni a feltételeit egy ilyen fontosságú és sok területet felölelő párbeszédnek, melynek eredményei aztán hatással lesznek az egész országra és annak társadalmára.
78 Bad Ischler Dialog - Auswirkungen der demographischen Entwicklung auf Arbeitsmarkt und soziale Systeme (Die Sozial Patrner Österreich, Bad Ischl 2011)
60
4. Ausztria válasza a gazdasági világválságra
Mivel Ausztria kis, erősen export orientált gazdaságával rendkívüli mértékben ki van téve a világgazdaság hatásainak, változásainak, így elkerülhetetlen volt számára, hogy a válság elérje. Azonban nem mindegy, milyen mértékben és milyen hosszú ideig lehet érezni a negatív következményeket. Ebben a fejezetben bemutatom, hogy a lakosság miként érzékelte a válság okozta megváltozott körülményeket, rátérek, hogy az osztrák kormány milyen megoldásokat, stratégiákat vázolt a krízisből való kilábaláshoz. Valamint utánajárok, hogy a szakemberek milyen lehetőségeket látnak Ausztria számára, vagyis mik az osztrák kilátások a jövőre nézve. Elötte azonban röviden összefoglalom a korábbi fejezetekben már ismertetett gazdasági mutatók változását a válság kirobbanása óta. Az ország gazdasága a válság óta lassú tempóban növekszik, egyedül a 2009-es évben történt drasztikus csökkenés a reál GDP értékében (-3,8%). Az utóbbi két évben kezdett magához térni az osztrák gazdaság, 2010-ben 2,3%, 2011-ben 1,9%-os javulás következett be. A bruttó beruházásokat igen súlyosan érintette a krízis, 11,9%-kal estek vissza az erre irányuló kiadások 2009-ben. Leginkább a kereslet csökkenése, a bizalomvesztés, valamint a hitellehetőségek beszűkülése okolható ezért. 2010-ben azonban nőtt a beruházási kedv, +3,6%-os növekedést könyveltek el 2009-hez képest. A nettó export a sokéves pozitív érték után negatív előjelet vett fel, és az impot aránya meghaladta az exportét, igaz csak kis mértékben. A válság lesúlyosabb, 2009-es évében drasztikusan zuhant mind a kivitel, mind a behozatal értéke (mindkettő kb. 14%-kal esett vissza). Ez előrelátható volt, hiszen az ország gazdasága a nemzetközi folyamatokra különösen érzékeny. A következő évtől javulás következett be, azonban az import még mindig meghaladja az export értékét. Egyedül a fogyasztás területén maradt meg a stabilitás a válságos években: 2009-stagnálás, 2010-től viszont már 2,1%-os növekedést volt tapasztalható. Ez jelentős ellensúlyt képez, és valamelyest enyhíti a gyengélkedést a gazdaság egyéb területein. Ausztriára általánosságban az alacsony iflációs ráta volt jellemző, és ez a válság óta sem változott meg túlzott mértékben. Igaz a harmonizált fogyasztói árindex szokásos 2% körüli értéke 2008-ban 3,2%-ra ugrott (nyersanyag- és élelmiszerárak drágulása), aztán 2009-ben 0,4%-ra zuhant. 2010-től azonban visszaállt 1,7%-ra, ami a válság előtti időszakban is ideális értéknek számított. Ez egyébként a kormány megfelelő intézkedéseinek volt
61
köszönhető, mellyel az általános drágulást kívánták megakadályozni. A munkaerő-piac is megérezte a globális pénzügyi-gazdasági válság hatásait, 2008-ról 2009-re 42.100 fővel emelkedett a munkanélküliek száma. Ez a munkanélküliségi ráta 1%os növekedését jelentette, így 4,8%-ra nőtt. 2010-ben azonban 4,4%, 2011-ben pedig már csak 4,2% volt ez az érték. Ez Európában igen alacsonynak számít a jelenlegi körülmények között. Az osztrák fiskális fegyelem éveken át tartó pozitív eredménye, hogy az államháztartási hiányt 3% alatt tudta tartani (a maastrichti kritériumoknak megfelelően), a válság kirobbanásával végetért. 2009 után a GDP 4%-a felé emelkedett, és a mai napig nem ment vissza a kívánt érték alá. Az államadósság szintén növekedett: 2009-ben 69,5%-ra, 2010ben 71,8%-ra kúszott a GDP %-ában mérve. Ez már nagymértékű eltérés a Maastrichti Szerződésben foglalt maximális 60%-hoz képes. Az ország 2012-es leminősítéséhez is köze van az értékek emelkedésének, így Ausztria a Standard & Poor’s-tól az eddigi „AAA” besorolás helyett csupán „AA+”-t kapott. (Emellett az osztrák bankok kockázatos kelet- és dél-európai kintlévőségei is közrejátszottak a leminősítésben.)
4.1. Válság a lakosság szemével 2008-ban készült egy felmérés, mely a lakosság véleményét kérdezi több témában a válság kapcsán. Az osztrákok nagy része egyértelműen negatív hatásokkal számolt, a félretett tartalékok megcsappanására számítottak. Azonban nem aggódtak túlságosan a jövő miatt, bíztak abban, hogy a kormány, a bankok és a szakemberek képesek reális megoldásokat felvázolni, és az országot kivezetni a krízishelyzetből.
62
13. ábra: Milyen mértékben érinti Ausztriát a gazdasági világválság? 79
A válaszadók több mint fele (54%) viszonylag optimistán tekintett a jövőbe, miszerint az országot érinteni fogja ugyan a válság, azonban a negatív hatások nem gyűrűznek túl mélyre. 33% szerint viszont igenis erősen érezhetők lesznek a negatív következmények. Csekély volt az aránya azoknak, akik szerint Ausztria nagyon erősen meg fogja érezni a krízist (6%), illetve azon idealisták sem képviseltették magukat szép számmal, akik reménykedtek, hogy az országban semmilyen módon nem lehet majd érzékelni a nemzetközi pénzügyi világból érkező negatív hullámokat. Más európai országokhoz viszonyítva az osztrákok inkább pozitívan ítélték meg saját helyzetüket: 49% mondta, hogy Ausztriát ugyanolyan mértékben érinti majd a válság, mint a többi országot Európában, és 41% nyilatkozott úgy, hogy hazájuknak kevesebb negatív hatással kell majd szembenézni. Mindössze 2% gondolta úgy, hogy Ausztriában rosszabb lesz a helyzet más európai államoknál. Megállapítható, hogy az osztrákok kevésbé érezték magukat kitéve a pénzügyi válság viszontagságainak, mely oka az arra irányuló bizalomban keresendő, hogy az osztrák pénzügyi- és spekulációs struktúra konzervatívabb, és emiatt biztosabb lábakon áll. Az osztrák lakosság jobban bízott a hazai kormányban, pénzügyi szakemberekben és a bankokban, mint más nemzetközi szakemberekben és intézményekben. Úgy gondolták, hogy odahaza képesek megfelelő intézkedéseket tenni a válság hatásainak csökkentése érdekében. Míg Ausztriában 35%-a a lakosságnak bízott a hazai szakemberekben, addig csupán 24% nyilatkozta, hogy a nemzetközi intézkedések sikeresek lesznek. Ausztriában 79 saját készítésű ábra a következő oldal alapján http://www4.spectra.at/cms/ 2012.04.10.
63
különösen magas volt az arány a bankoknak, politikusoknak, szakembereknek legalább közepest bizalmat adó válaszadók között (kb. 2/3 és 3/4 közti arány). Ez igen nagy mértékű optimizmust mutatott a lakosság részéről, mely szerint az ország a válságot sikeresen leküzdi majd. Abban a kérdésben, hogy milyen mértékben érzik fenyegetve a vagyonukat, az osztrák lakosság válaszai alapján már nem ennyire derűs a kép. 2008-ban csupán 68% érezte teljesen biztonságban a takarékszámlán lévő pénzét. Az állami nyugdíjat 35%, az egyéb úton megspórolt magánnyugdíjakat 26% szerint nem fenyegette semmilyen veszély, azonban mindkét esetben a válaszadók több mint fele gondolt arra, hogy valamennyit elveszít belőle. A legpesszimistábban az értékpapírokról és kötvényekről, valamint a részvényekről vélekedtek. A lakosság 71%-a számította arra, hogy az értékpapír és kötvény formájában tartott vagyonuk kevesebb lesz a válság következtében, míg a részvényekről a megkérdezettek több, mint 4/5-e válaszolta ugyanezt. Idén, 2012-ben ismét felmérést készítettek a lakosság körében a válsággal kapcsolatos kilátásokról. A spórolási hajlandóság az első negyedévben megemelkedett, 46% mondta, hogy körültekintőbben bánik a pénzzel és visszafogja fogyasztását. A fogyasztási kedv 2011 utolsó negyedévétől számítva 4%-kal visszaesett, így jelenleg 21%-on áll a mutató. 2008 óta ez az első év, amikor a lakosság ilyen nagy mértékben próbálja redukálni a fogyasztást. 2008-ban csupán 1%-kal volt a 2012-es alatt az index. Jelenleg a válaszadók 49%-a szerint a gazdasági helyzet változatlan marad még egy ideig, és csupán 9%, aki optimistán tekint a jövőbe, és a gazdaság fellendülését reméli. A lakosság 1/3-a azonban inkább negatív változásokra számít, ebben a kérdésben 2008-ban ugyanez az arány volt megfigyelhető, és egyedül 2009-ben voltak pesszimistábbak a megkérdezettek a jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban. Akkor 40% mondta, hogy a gazdasági helyzet romlani fog. Az osztrákok jólét szempontjából igen magasra helyezik az országukat, és érdekes módon ez a válság berobbanta óta folyamatosan emelkedik, jelenleg 61%-on áll. 2008-ban még csupán 58% mondta ezt. 1/3 közepesre értékeli a jólétet Ausztriában, és mindössze 5% szerint alacsony az életszínvonal. Hogy miért vélekednek jobban az emberek az életszínvonalról, magyarázható azzal is, hogy más országokhoz hasonlítják sajátjukat. Ilyen viszonylatban pedig úgy látják, hogy más országokban nagy mértékben csökkent a 64
jólét, míg náluk csak kis mértékben változott az.80
4.2. Offenzív program Ausztria a válság ellen 2010-ben egy úgynevezett offenzív program tervezetével kívánt fellépni, melynek lényege, hogy azokra a területekre csoportosítja eszközeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a krízisből való kilábalásban. Azaz ezek biztosíthatják Ausztria számára az élénkülést, hogy gazdasága visszatérhessen a válság előtti stabilitáshoz. Elengedhetetlenek voltak mindemellett az osztrák szociális biztonság fenntartására irányuló intézkedések, mely a válság idején is (ha nem jobban!) aktuális téma.
14. ábra: Az offenzív program néhány eleme (millió euróban)81
2010-ben az osztrák kormány nagyjából 500 millió eurót szánt válság elleni intézkedésekre. Az élénkítő intézkedéseket két körre bontotta: az első körben 105 millió, a második körben pedig kb. 448 millió euró szerepel. A munkaerő-piacra irányuló összeget csaknem egymilliárd euróra tervezték emelni. Még 2008-ban bevezetésre került egy csomag, amely az általános drágulást kívánta ellensúlyozni, ezt 2010-ben további tételekkel bővítették ki: bevezetésre került a 13. havi családi segély (250 millió euró), a
80 http://www4.spectra.at/cms/?id=261 2012.04.11. 81 saját készítésű ábra a következő cikk alapján: Kőrösi (MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest 2009) Ausztria - A válság hullámai elérték a stabilitás szigetét
65
nyugdíjakat kiegészítették (53 millió euró), a gondozási segélyeket pedig megemelték (135 millió euró). 2009-ben megreformálták az adórendszert a fenntartható terhelés nevében, melynek következtében a 2010-es évben 2,9 milliárd euró bevételre számítottak, valamint a
betegkasszáknak
létrehoztak
egy
alapot
100
millió
euró
magasságáig.
A
képzéstámogatáson belül az oktatásra 55 millió euróval többet szántak, mint a megelőző évben. Ez kiemelt fontosságú terület, hiszen a megfelelő minőségű képzési rendszer az egyik alapfeltétele annak, hogy a munkaerő-piac is sokkal hatékonyabban működhessen. Ugyanígy elengedhetetlen a kutatás-fejlesztés támogatása is, ide az osztrák kormány 2010ben 214 millió eurót akart csoportosítani. A klíma- és energialapoknak 150 millió eurót terveztek adni ebben az évben, mely egy hosszú távon megtérülő döntés és a fenntartható fejlődés alapja.82
4.3. Stabilitási program 2010-2014 Az osztrák kormány a következő négy évre vonatkozólag egy olyan tervvel állt elő a 2010es évtől kezdődően, mely a gazdasági ciklus kisebb-nagyobb gyengeségeit képes ellensúlyozni,
lehetőleg
szélsőséges
kilengések
nélkül.
A
program
fontossága
megkérdőjelezhetetlen, hiszen a válság legmélyebb (2009) éve után, fokozottan oda kell figyelni, hogy milyen lépéseket tesz a kormány a válság enyhítésére és a gazdaság élénkítésére. Ezen múlhat aztán az ország jövője és stabilitása, valamint, hogy milyen gyorsan képes kilábalni a krízisből.
7. táblázat: A stabilitási program irányértékei 83 Gazdasági mutatók Reál GDP (változás az előző évhez képest %-‐ban) Nominális GDP (változás az előző évhez képest %-‐ban) Infl áció (HICP) Munkanélküliségi ráta (%) Költségvetési s zaldo (GDP %-‐a) Adósságráta (GDP %-‐a)
2010
2011
2012
2013
2014
2,0 2,5 2,0 2,1 2,2 3,5 4,5 4,1 3,8 4,0 1,7 2,9 2,4 2,0 2,0 4,4 4,4 4,5 4,5 4,4 -‐ 4,6 -‐ 3,9 -‐ 3,3 -‐ 2,9 -‐ 2,4 72,3 73,6 75 75,5 75,1
82 https://www.bmf.gv.at/service/allg/suche/such_erw_erg.asp 2012.04.09. 83 saját készítésű táblázat a következő oldal alapján https://www.bmf.gv.at/WipoEUInt/Wirtschaftspolitiki_506/Fiskalpolitiksterre_529/_start.htm 2012.04.09.
66
Meg kell találni a konszolidációs és élénkítő intézkedések alkalmazásánál az egyensúlyt, mivel egyrészről nem szabad hagyni, hogy a gazdaság helyzete tovább romoljon vagy stagnáljon, másrészről pedig, valamelyest muszáj lefaragni a kiadási oldalból is, hogy az államháztartási hiány ne duzzadjon kezelhetetlen mértékűre. A kormány három fő pontban fogalmazta meg a következő időszak stratégiáját: az államháztartási hiány csökkentése, melyen keresztül középtávon az adósságráta is alacsonyabb lesz, a gazdasági növekedés és foglalkoztatás serkentése azon keresztül, hogy a jövőbeni beruházásokat támogatják. Valamint a harmadik pontban további szerkezeti átalakítások szükségességéről tesznek említést. Az államháztartási hiányt 4,6%-ról 2015-ig 2% körülire szeretnék redukálni, az adósságráta viszont 2013-ra előreláthatólag emelkedni fog: 75,5%-ra, majd csak 2015-re fog nagyjából 1,1%-kal mérséklődni. Ehhez a kiadások erőteljes visszafogása szükséges. Valamint néhány területen (képzés, egészségügy, kutatás-fejlesztés, környezetvédelem) új forrásokat
szeretnének
bevonni
a
finanszírozásba.
Fontos,
hogy
a
kiadások
megnyirbálásánál körültekintően kell bánni a szociális területekkel, az itteni pénzeket nem szabad túlzott mértékben visszavenni, azonban itt is szükséges a költségcsökkentés (például a családi segély már csak a 24. születésnapig jár, nem pedig a 26-ig). A konszolidációs intézkedések révén 2014-re 3,2 milliárd eurót spórol meg a kormány. A bevételeket erősíteni fogja, hogy az osztrák adórendszert a klíma-célok érdekében megreformálják,
így
az
ország
plusz
bevételhez
jut,
mindamellett
pedig
a
környezetvédelmet és fenntarthatóságot is támogatják. A bankok is megadóztatásra kerülnek (ez összesen kb. 500 millió eurót hoz az államkasszának), hogy hozzájáruljanak a válság negatív hatásainak csökkentéséhez. Ezenkívül az olajadó és dohányadó emelkedése is gyarapítja a bevételeket. Az adózásból származó többlet 2014-re eléri a 2,2 milliárd eurót, melynek egyharmada a szövetségi tartományok pénztárába folyik be. A
2010-ben
elindított
offenzív
programot
egészen
2015-ig
meghosszabbítják,
legfontosabbként a képzést és a kutatást jelölik meg. Támogatni kívánják az egyetemeket és iskolákat (itt például szorgalmazzák az egész napos felügyeletet). Az „új középiskolák” 2015-ig 216 millió euróhoz jutnak. Továbbá létrehoznak egy alapot 2014-ig 685 millió euróval, melyet a kormány és a tartományok szponzorálnak 2/3-1/3 arányban. Az államháztartási törvény egy módosítása lehetővé teszi, hogy a ki nem használt 67
eszközöket (avagy az el nem költött pénzeket) félretegyék, és azt később használják fel olyan célra, mely az adott időpontban a legsürgetőbb. Így sokkal rugalmasabbá válik a struktúra, és a pénzek valóban olyan módon használhatók fel, ahogy az a legcélszerűbb. 2013-tól az államháztartásra vonatkozó törvény módosításának második szakaszától további tartalékképzésre lesz lehetőség, mellyel jelentős összegeket lehet majd megspórolni. Emellett a tartományok és közösségek költségvetését is szigorítani kell a konszolidáció érdekében.
4.4. Ausztria kilátásai A WIFO márciusi jelentése alapján az osztrák GDP, 2011 utolsó negyedévében 0,1%-ot esett vissza, mely oka leginkább a gyengélkedő külkereskedelemben keresendő, a kivitel 0,4%-kal csökkent 2011 harmadik negyedévéhez képest. Azonban a visszaesést enyhítette a magánberuházások 1,6%-os pozitív irányú fejlődése, valamint a magánfogyasztás stabilizáló hatása. A decemberi lanyhulás ellenére sem változott az általános gazdasági hangulat, és a vállalatok februártól az osztrák ipar fellendülésére számítottak. A foglalkoztatottak (nem önálló vállalkozással rendelkezők) száma kb. 60.00 fővel emelkedett, így elérte a 3,3 millió főt. 5,2%-kal nagyobb volt a munkanélküliek és valamilyen képzésben résztvevők száma az egy évvel azelőtti állapothoz képest, így 380.000 fő tartozott ebbe a kategóriába. Az osztrák számítási módszerek alapján 6,9% volt a munkanélküliségi ráta a tavalyi év utolsó negyedévében. Januárban 2,9%-kal magasabb volt a harmonizált fogyasztóiár-index az előző évhez képest. Az osztrák infláció értéke így 0,3%-kal nagyobb mértékben változott az előző évhez viszonyítva, mint az eurozóna államaiban (+2,6%).84
84 Konjunkturstabilisierung nach leichter Wachstumsdelle Ende 2011 (WIFO, Bécs 2012.03.08.)
68
8. táblázat: Az osztrák gazdasággal kapcsolatos előrejelzések85 2012 2013 Változás az előző évhez képest %-ban GDP (reál)
0,4
1,4
GDP (nominális)
2,2
2,9
Árutermelés (reál) Kereskedelem (reál)
0 0,5
3,5 0,8
Magánfogyasztás
0,8
0,9
Magánberuházás (reál)
1,1
2
Berendezés
1,8
3,5
Építkezés
0,4
0,6
4
7,9
3,7
5,7
4,45
5,84
1,4
1,8
Fogyasztói árak
2,4
2
Munkanélküliség
4,6
4,8
Államháztartási hiány
-3
-2,6
Export (reál) Import (reál) Folyó fizetési mérleg
(milliárd euró) (GDP %-a)
2012 második negyedévétől ismét a gazdaság javulására lehet számítani. Az EU számos országában konszolidációs intézkedésre készülnek a kormányok, ami nagy valószínűséggel eleinte negatívan fogja befolyásolni a magánfogyasztások alakulását 2012-ben. Így például az olaszok is átfogó intézkedéseket terveznek, hogy minél több maradjon az államkasszában. Magyarországon pedig a gazdaság romlására van kilátás. Ez nem jó hír Ausztriának, mivel Olaszország a második, Magyarország pedig a hetedik legnagyobb árufelvevő-piaca. Emiatt a gazdasági teljesítmény lassulására kell készülni. Az állam szigorúbb takarékossági politikája miatt a fellendülés nem lesz áttörő, mivel a konszolidációs intézkedések megfékezik azt, és a 2013-ra a reál GDP növekedés 1,4% körül alakul. Az euroövezet néhány országában csökkentek a hosszú távú kamatlábak, ami a pénzügyi piacok
enyhe
javulásának
köszönhető.
Sajnos
azonban
a
kisebb
mértékű
bizalomnövekedés még nem vetett véget a bankszektor válságának.
85 saját készítésű táblázat a következő tanulmány alapján: Prognose für 2012 und 2013: Euro-Raum vorübergehend in der Rezession (WIFO, Bécs 2012.03.27.)
69
A 2011-es évben a csökkenő gazdasági teljesítmény ellenére, a foglalkoztatás bővült mind a termelésben résztvevő ágazatokban, mind a szolgáltatások terén. A 2012-es évre 0,8%-os növekedést jósolnak, 2013-ra pedig mindössze 0,4%-kal fog emelkedni a foglalkoztatás szintje, annak ellenére, hogy 2013-ra erősödő gazdasági növekedést ígérnek. Az export-import arányát tekintve az elkövetkezendő két évben pozitív a mérleg. Igaz, hogy Ausztria felvevőpiacai beszűkülhetnek az Európa-szerte egyre gyakrabban alkalmazott konszolidációs intézkedések végett, azonban az osztrák kivitel így is képes növekedni. 2012-ben 4%-os, 2013-ban pedig már 7,9%-os bővülésre lehet számítani. Az import aránya mérsékeltebb lesz az exporténál, itt szintén a konszolidációs politika nevezhető meg okként, mivel nem hat ösztönzőleg a fogyasztási kedvre, valamint a magánberuházásokon belül leginkább az építkezésekre hat negatívan. Az import a következő két év során várhatóan 3,7 és 5,7%-kal nő majd. Pozitívan értékelendő, hogy az export nagy valószínűséggel gyorsabb ütemben nő, mint az import. Ez jelentős húzóerőt biztosít az osztrák gazdaság számára. Az infláció valószínűleg ebben az évben +2,4%-kal fog változni, mivel a növekvő nyersanyagárak gátat szabnak az infláció gyors csökkenésének. 2013-ra azonban mérséklődik a helyzet, a fogyasztóiár-index 2%-os növekedésére kell készülni. A munkanélküliségi ráta ebben az évben nagyjából 0,4%-kal lesz magasabb 2011-hez képest, így 4,6%-on fog állni a mutató az előrejelzések szerint. 2013-ra kissé javul a helyzet, és mérséklődik a munkanélküliség emelkedése. A foglalkoztatás bővülését tekintve, szintén visszafogott növekedési ütemre lehet számítani: 2012-ben 0,8%-kal, 2013-ban pedig 0,4%-kal lesz magasabb a foglalkoztatottak aránya.86 Az OECD tanulmánya szerint Ausztria jó gazdasági teljesítményt mutat annak ellenére, hogy a gazdasági világválság negatív hatásai elérték. Ennek egyik oka a versenyképes, exportorientált gazdasága, ahol a vállalatok megtanulták kihasználni az európai integráció előnyeit. Másik oka a kedvező munkaerő-piaci mutatókban keresendő, ahol igen képzett és motivált a munkaerő. Valamint kiemelkedően alacsony a munkanélküliségi ráta, összességében és a fiatalok körében egyaránt. Végül a szociális partnerség is nagy mértékben hozzájárul a sikerekhez, ahol jellemző a nagy fokú társadalmi részvétel és a
86 Prognose für 2012 und 2013: Euro-Raum vorübergehend in der Rezession (WIFO, Bécs 2012.03.27.)
70
kormánnyal való együttműködés az ország számára fontos kérdésekben (például társadalombiztosítás, munkafeltételek szabályozása). Mivel az osztrák gazdaság sem tudta elkerülni, hogy elérje a válság, így az OECD a következő javaslatokat dolgozta ki Ausztria számára, hogy hamarabb felépüljön a krízisből. Ki kell alakítani egy jövőorientált fiskális politikát, mely több konszolidációs intézkedést tartalmaz, azzal a céllal, hogy 2020-ig 60% alá vigyék az államadósság GDPben mért arányát. Az államháztartási törvényt módosítani szükséges, amelyben szerepel az államadósság megcélozni kívánt mértéke, valamint pénzügyi keretet kell szabni a tartományi és közösségi költségvetésnek. A közületi kiadások csökkentésére van szükség, például a közalkalmazotti bérek csökkentésével. Növelni kell a hatékonyságot az olyan közfeladatok terén, mint a képzés és az egészségügy. Szociális- és nyugdíjkérdésben meg kell szüntetni a korai nyugdíjba vonulás lehetőségét, a szociális ellátásokat pedig célzottabbá kell tenni. Az adórendszer reformjára van szükség, amely lehetővé teszi a foglalkoztatás bővülését és a jobb gazdasági növekedést. Valamint az egészségügyi rendszer átfogó átalakítására lenne szükség, hogy az költséghatékonyabban tudjon működni.87
87 OECD Wirtschaftsberichte – Österreich: Gesamtbeurteilung und Empfehlungen (OECD, 2011)
71
Összegzés Ausztria Európa egyik legstabilabb, legfejlettebb országa, ezt bizonyítja a szolgáltatási szektor közel 70%-os részesedése a GDP-ből. A 2000-es évek során gazdasági mutatói pozitív képet adnak. A Standard & Poor’s szerint Ausztria stabil, egészséges és kellőképpen diverzifikált gazdasággal rendelkezik. A reál GDP egyenletesen növekvő tendenciát tükrözött a 2009-es év kivételével. Az egy főre jutó GDP és az osztrák életszínvonal európai viszonylatban magasnak tekinthető. Gazdasági sikerei nagyban köszönhetők annak, hogy Ausztria megfelelő módon tudja kezelni a nagymértékű nyitottságot, és összefonódást más nemzetgazdaságokkal. A nettó export értéke a válság kirobbanásáig pozitív előjelű volt. Ez, valamint az osztrák fogyasztási szint egyenletes alakulása jelentős húzóerőt biztosít az ország gazdasági terjeszkedése számára. Az országra jellemző a fiskális fegyelem, kiegyensúlyozott államháztartási politikával támogatják a gazdaságpolitikai célok elérését. Az államháztartási hiány a Maastricht-i kritériumok alapján, a krízis előtti időszakban csupán egy alkalommal lépte át a megengedett 3%-ot. Ausztriában az egyik legfontosabb szempont a szociális biztonság megléte, és annak magas színvonala. A kormányzati fogyasztásnál megállapítható, hogy kiemelkedően nagy a szociális hálóra fordított összegek aránya. Ausztriában kiváló érzékkel képesek a szociális és gazdasági érdekeket összeegyeztetni, melynek alapja a szociális partnerség működése. Az országban nagy hagyományokra tekint vissza ez a fajta konszenzus kereső, magas társadalmi részvételt lehetővé tévő, érdekképviseleti módszer. Kialakulása a háborúk utáni időszakra tehető, amikor óriási szükség volt a társadalom és gazdaság újjászervezésére. Az osztrákok hozzáállása ehhez a kérdéskörhöz, valamint a problémák ilyen módú megoldása - a GLOBE kutatás és a hofstedei dimenziók alapján - kis hatalmi távolságot tükröz. Ez leginkább a társadalom politikai, gazdasági kérdésekbe való bevonásából látszik. Az alacsony munkanélküliségi ráta szintén Európa élvonalába helyezi Ausztriát. A teljes foglalkoztatottságot a legfőbb gazdaságpolitikai célok közt szerepeltetik. Kiemelkedően alacsony a munkanélküliség a fiatalok körében, valamint igyekeznek ebben a kérdésben a nemek közti esélyegyenlőséget is érvényesíteni, azaz minél kedvezőbb helyzetet teremteni a női munkavállalók számára is. 72
Ausztriában a fenntartható fejlődés fogalma egyre inkább tudatosul a lakosságban, valamint egyre népszerűbbé válik az emberek körében, hogy ők maguk is tegyenek ezért. Az
erre
irányuló
aktivitás
számos
területen
megnyilvánul,
legyen
szó
környezetvédelemről, turizmusról, vagy a vásárlói szokásokról. A környezetvédelem szempontjából Ausztria felelősséget vállalva lép fel. Rengeteg újítás köthető az országhoz, és folyamatosak a fejlesztések az ökoipar területén is. Az osztrákok számára olyannyira fontos a kérdés, hogy komoly negatívumként szerepelt az ország EU-csatlakozása előtt az a tény, hogy az uniós szabályozás megengedőbb volt, mint ahogy azt Ausztriában elvárták. A lakosság fogyasztásánál is megfigyelhető, hogy igyekeznek támogatni a fenntartható fejlődést azáltal, hogy hazai, főleg regionális termékeket részesítenek előnyben az importáruval szemben. Mivel tisztában vannak vele, hogy az osztrák gazdák minimális környezetkárosítás mellett próbálják előállítani produktumaikat, valamint a hazai gazdák támogatásával közelebb kerül az ország az önellátó gazdaság megvalósításhoz. A turizmus területén is bőven jut szerep a fenntarthatóságnak. Egyrészt számos hazai üdülőhelynek, turistacélpontnak ez a mottója (legyen az biohotel vagy egy parasztgazdaság a falusi turizmus területén), másrészt pedig az osztrák lakosság is szem előtt tartja a környezetvédelmet, amikor megválasztja az üdülés célpontját. Azt vizsgálva, hogy Ausztriát miként érintette a válság, és milyen módszerekkel lép fel ellene, a következő következtetéseket lehet levonni. Mivel az ország igencsak ki van téve a nemzetközi hatásoknak, így ő sem tudta elkerülni, hogy gazdasága megérezze a krízist. Azonban stabil gazdaságának köszönhetően kisebb mértékű károsodást szenvedett, mint egy egyébként is gyengélkedő ország. A lakosság bizalma nagy volt az osztrák szakemberek felé, és optimistán tekintettek a jövőbe, miszerint képesek lesznek túllépni a problémákon. Szerintük Ausztriában az életszínvonal és a jólét növekedett az utóbbi években. A megoldások terén a kormány kettős politikát alkalmazva lép fel a válsággal szemben. Egyfelől ösztönzi a húzóágazatokat, melyek segítik az ország gazdasági növekedését, másrészt konszolidációra törekszik, és igyekszik minimalizálni a kiadásokat. Valószínűleg ez a fajta politika sikerhez vezet, és kivezeti az országot a krízisből, előbbutóbb visszaáll a gazdaság a normális kerékvágásba. Az osztrák kilátások a jövőre nézve bizakodóak, bár nem tesznek merész kijelentéseket a növekedést illetően. 2012-re visszafogott, mérsékelt javulás várható (reál GDP 0,4%-os növekedése) a konszolidációs intézkedések miatt, és inkább 2013-tól számítanak erőteljesebb gazdasági növekedésre (reál GDP 1,4%-os növekedése). 73
Véleményem szerint Ausztria számos példával jár elől, melyek más országok számára is követendők
lehetnek.
Legfőképp
a
gazdasági
stabilitást,
a
társadalmi-politikai
együttműködést és a fenntartható fejlődésért érzett felelősséget emelném ki, valamint azt, hogy az ország adottságaiból, miként lehet előnyt kovácsolni, és nagyfokú fejlettségi szintet elérni. Magyarország számára tanulságos lehet az osztrák társadalmi részvétel a politikai, gazdasági döntések során, mely által sokkal civilizáltabb módon jutnak konszenzusra, mint ahogy az hazánkban történik. A szociális partnerség alkalmazásával nem kerülne sor olyan mértékű társadalmi feszültségekre, melyek szélsőséges folyamatokat generálnak (tüntetések, sztrájkok, nagyfokú társadalmi elégedetlenség a politikai döntésekkel), valamint jobban átláthatóvá válnának a döntési folyamatok. Szintén pozitív példával járnak elöl a fenntartható fejlődés kérdésében, idehaza is erősíteni kéne az emberekben a felelősségérzetet, valamint támogatni az erre irányuló aktivitást, legyen szó környezetvédelemről, mezőgazdaságról vagy fogyasztásról. A politikában a folytonosságot, együttműködést és stabilitást tartom pozitív példának, amit Magyarországon is érdemes lenne megvalósítani, mivel jelen körülmények között a társadalom számára nehezen követhetők a politikai folyamatok, valamint nem könnyű előre tervezni sem, hiszen kiszámíthatatlanság jellemző e téren. A gazdaságban a tervezhetőség elvét emelném ki, valamint a gazdasági növekedést szolgáló gazdaságpolitikát, ahol a fejlődést elősegítő ágazatokat támogatják. Ezáltal az ország nem csupán egy helyben toporog. A válságban egyértelműen szerepet kell, hogy kapjon a konszolidáció, de emellett nem szabad elhanyagolni a gazdaság ösztönzését sem. Magyarországon fontos lenne megtalálni a kettő közti egyensúlyt, hogy az ország gazdasága növekedésnek indulhasson. Összességében igen sok dologban vehetnénk példát Ausztriáról. Valószínűleg eltartana egy ideig, amíg az átvett elemeket integrálnánk a gazdasági és társadalmi életbe, azonban hosszú távon fejlődést eredményezne Magyarország számára.
74
Irodalomjegyzék Könyvek, tanulmányok Dr. Kőrösi István: Ausztria új szerepe: közép-európai államként ismét az európai centrumban, 550-587.o (In: A huszonötök Európái, szerk.: Kiss J. László) Osiris Kiadó, Budapest 2005 Erna Szabo – Gerhard Reber: Culture and Leadership in Austria, 120-128. o. (In: Culture and Leadership across the world: The GLOBE Book of In-Depth Studies in 25 Societies, szerk.: Jagdeep S. Chhokar, Felix C. Brodbeck, Robert J. House) Psychology Press, 2007 Karl Vocelka: Ausztria története, 120-139.o Corvina Kiadó, Budapest 2006 Törzsök Éva: Ausztria agrárgazdasága az Európai Unióban, 19-20. o. Budapesti Agrárkamara; Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 2002
Bad Ischler Dialog - Auswirkungen der demographischen Entwicklung auf Arbeitsmarkt und soziale Systeme, Positionen der östereichischen Sozialpartner Die Sozial Patrner Österreich, Bad Ischl 2011 Dr. Kőrösi István: Ausztria – a válság hullámai elérték a stabilitás szigetét, 7-12. o. (In: A globális válság: hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 10. kötet – A pénzügyi-gazdasági válság hatása és kezelése az EU fejlett kis tagállamaiban, szerk.: Vida Krisztina) MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest 2009 European Economic Forecast – Autumn 2011, 143. o. European Economy, 2011/6 Irány az EU: Ausztria – Tapasztalatok és vélemények az első évről az EU-ban, 1-15. o. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest 1996 75
Konjunkturstabilisierung nach leichter Wachstumsdelle Ende 2011 WIFO, Bécs 2012.03.08. OECD Wirtschaftsberichte – Österreich: Gesamtbeurteilung und Empfehlungen OECD, 2011 Prognose der österreichischen Wirtschaft IHS (Institut für Höhere Studien), Bécs 2001 Prognose für 2012 und 2013: Euro-Raum vorübergehend in der Rezession WIFO, Bécs 2012.03.27. Standard Eurobarometer 76: Die öffentliche Meinung in der Europäischen Union, Nationaler Bericht Österreich, 11-13. o. 2011 ősze
Internetes források http://diepresse.com/home/wirtschaft/economist/643029/EU-will-oesterreichische-Bankensteuersprengen 2012.04.10. http://duz.lebensministerium.at/duz/duz/theme/view/1117619/552152/450 2012.04.02. http://duz.lebensministerium.at/duz/duz/theme/view/894393/835441/741/574?REF=popup 2012.04.01. http://duz.lebensministerium.at/duz/duz/theme/view/894581/835441/827/442?REF=popup 2012.04.01. http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/european_economy/forecasts/index_en.htm 2012.03.04. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/refreshTableAction.do?tab=table&plugin=1&pcode=tsdec100 &language=en 2012.04.19. http://geert-hofstede.com/austria.html
76
2012.04.02. http://investinaustria.at/DE/Home/Sektoren/Sektoren.aspx 2012.03.16. http://portal.wko.at/wk/format_detail.wk?AngID=1&StID=356901&DstID=17 2011.03.14. http://portal.wko.at/wk/format_detail.wk?angid=1&stid=357357&dstid=17&titel=%C3%96sterreic h%2cin%2cder%2cEurop%C3%A4ischen%2cUnion – Wirtschaftswachstum 2012.03.03. http://portal.wko.at/wk/format_detail.wk?angid=1&stid=357357&dstid=0&titel=%C3%96sterreich %2cin%2cder%2cEurop%C3%A4ischen%2cUnion 2012.03.09. http://portal.wko.at/wk/startseite_th.wk?dstid=670&sbid=3334Österreichs
Außenhandel
1980-
2010 2012.03.05. http://stats.oecd.org/Index.aspx?usercontext=sourceoecd 2012.03.03. http://www.advantageaustria.org/hu/zentral/business-guide-oesterreich/importieren-ausoesterreich/branchen.hu.html 2012.03.18. http://www.austria.info/hu/kikapcsolodas-es-pihenes 2012.03.30. http://www.austria.org/environmental-protection 2012.04.06. http://www.bmask.gv.at/cms/site/liste.html?channel=CH0690 2011.03.08. http://www.bmeia.gv.at/aussenministerium/oesterreich/staat-und-politik.html 2012.03.01. http://www.bmeia.gv.at/aussenministerium/oesterreich/tatsachen-und-zahlen/land-und-leute.html 2012.03.01.
77
http://www.bmf.gv.at/Budget/Budgetpolitik/_start.htm 2012.03.06. http://www.bmf.gv.at/Budget/Haushaltsrechtsreform/_start.htm 2012.03.05. http://www.bmwfj.gv.at/ForschungUndInnovation/Publikationen/Seiten/Dienstleistungslandschafti n%C3%96sterreich.aspx 2012.03.18. http://www.handelsverband.at/15682.html 2012.03.30. http://www.handelszeitung.at/ireds-44817.html 2012.04.02. http://www.lebensministerium.at/umwelt/energie-erneuerbar/Energiestrategie.html 2012.04.06. http://www.oenb.at/de/geldp_volksw/geldpolitik/ziele/definition/definition_von_preisstabilitaet.jsp 2012.03.05. http://www.oenb.at/de/geldp_volksw/prognosen/makroprognose/gesamtwirtschaftliche_prognose.js p 2011.03.08. http://www.oenb.at/de/geldp_volksw/prognosen/prognose-archiv.jsp 2011.03.08. http://www.psp.eu/suche.php 2012.04.10. http://www.standardandpoors.com/ratings/articles/en/us/?articleType=HTML&assetID=124532729 6787 2012.03.05. http://www.statistik.at/web_de/presse/061801 2012.03.01. http://www.statistik.at/web_de/services/wirtschaftsatlas_oesterreich/aussenhandel/021535.html 2012.03.05.
78
http://www.statistik.at/web_de/statistiken/arbeitsmarkt/arbeitszeit/teilzeitarbeit_teilzeitquote/06288 2.html 2012.04.11. http://www.statistik.at/web_de/statistiken/arbeitsmarkt/index.html 2012.03.08. http://www.statistik.at/web_de/statistiken/aussenhandel/index.html 2012.03.04. http://www.statistik.at/web_de/statistiken/energie_und_umwelt/umwelt/umweltschutzausgaben/ind ex.html 2012.04.06. http://www.statistik.at/web_de/statistiken/energie_und_umwelt/umwelt/oeko-steuern/022511.html 2012.04.06. http://www.statistik.at/web_de/statistiken/energie_und_umwelt/umwelt/umweltorientierte_produkti on_und_dienstleistung/index.html 2012.04.06. http://www.statistik.at/web_de/statistiken/handel_und_dienstleistungen/leistungs_und_strukturdate n/index.html 2012.03.18. http://www.statistik.at/web_de/statistiken/land_und_forstwirtschaft/index.html 2012.03.12. http://www.statistik.at/web_de/statistiken/oeffentliche_finanzen_und_steuern/oeffentliche_finanze n/staatsausgaben_nach_aufgabenbereichen/034704.html 2012.03.03 http://www.statistik.at/web_de/statistiken/oeffentliche_finanzen_und_steuern/index.html 2012.03.06. http://www.statistik.at/web_de/statistiken/preise/verbraucherpreisindex_vpi_hvpi/022837.html 2012.03.07. http://www.statistik.at/web_de/statistiken/tourismus/beherbergung/ankuenfte_naechtigungen/index. html 2012.03.29.
79
http://www.statistik.at/web_de/statistiken/tourismus/beherbergung/ankuenfte_naechtigungen/03002 8.html 2012.03.29. http://www.statistik.at/web_de/statistiken/tourismus/beherbergung/ankuenfte_naechtigungen/03002 9.html 2012.03.29. http://www.statistik.at/web_de/statistiken/tourismus/reisegewohnheiten/index.html 2012.03.30. http://www.statistik.at/web_de/statistiken/volkswirtschaftliche_gesamtrechnungen/bruttoinlandspr odukt_und_hauptaggregate/jahresdaten/index.html 2012.03.02. http://www.statistik.at/web_de/statistiken/volkswirtschaftliche_gesamtrechnungen/bruttoinlandspro dukt_und_hauptaggregate/jahresdaten/019507.html 2012.03.03. http://www.statistik.at/web_de/statistiken/volkswirtschaftliche_gesamtrechnungen/bruttoinlandspr odukt_und_hauptaggregate/jahresdaten/019709.html 2012.03.04. http://www.tourist-information.at/karte.php 2012.03.01. http://www.wirtschaftsblatt.at/home/oesterreich/wirtschaftspolitik/oesterreichs-wachstum-bricht2012 ein-501183/index.do 2012.03.04. http://www4.spectra.at/cms/ 2012.04.10. http://www4.spectra.at/cms/?id=261 2012.04.11. https://www.bmf.gv.at/service/allg/suche/such_erw_erg.asp 2012.04.09. https://www.bmf.gv.at/WipoEUInt/Wirtschaftspolitiki_506/Fiskalpolitiksterre_529/_start.htm 2012.04.09.
80