SZAKDOLGOZAT
Huzsvai Nelli 2010 1
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdas{gdiplom{cia szakir{ny
MAGYARORSZ[G ÉS BELGIUM ENERGIAFÜGGŐSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍT[SA - MENNYIRE HASZN[LHATÓ AZ UNIÓS MUTATÓSZ[M? –
Készítette: Huzsvai Nelli Budapest, 2010 2
Tartalomjegyzék Ábrák és táblázatok ............................................................................................................................ 4 Bevezetés ........................................................................................................................................... 5 1. Az Európai Unió .............................................................................................................................. 7 1.1. Az Unió energiapolitikája ........................................................................................................ 7 1.2. Energiafüggőség, ellátásbiztonság ........................................................................................ 10 1.3. Az EU-27 energiatermelése ................................................................................................... 12 1.4. Az EU-27 energiaigénye ........................................................................................................ 15 1.5. Az EU-27 energiafüggősége................................................................................................... 17 2. Belgium és Magyarország............................................................................................................. 20 2.1. Belgium.................................................................................................................................. 20 2.2. Magyarország ........................................................................................................................ 23 2.3. A két országban rendelkezésre álló kapacitások ................................................................... 27 2.3.1. Fosszilis energiaforrások ................................................................................................ 27 2.3.2. Nukleáris energia............................................................................................................ 29 2.3.3. Megújuló energiaforrások .............................................................................................. 30 3. A két ország energiafüggőségének összehasonlítása................................................................... 37 3.1. Az ország területének szerepe az energiafüggőségben ........................................................ 37 3.2. A GDP és a gazdasági szerkezet szerepe az energiafüggőségben ......................................... 37 3.3. A lakosság szerepe az energiafüggőségben .......................................................................... 38 3.4. A közlekedés szerepe az energiafüggőségben ...................................................................... 41 3.5. Az energiamix szerepe az energiafüggőségben .................................................................... 42 3.6. A villamos áram szerepe az energiafüggőségben ................................................................. 45 3.7. Az ár szerepe az energiafüggőségben ................................................................................... 47 4. Az új energiafüggőségi mutató..................................................................................................... 50 4.1. Az országok csoportosítása ................................................................................................... 52 4.2. Az új belga és magyar mutató ............................................................................................... 54 Összefoglalás .................................................................................................................................... 57 Felhasznált irodalom ........................................................................................................................ 61 Függelék ........................................................................................................................................... 65
3
Ábrák és táblázatok 1. ábra: Energiaszerkezet az EU-27-ben................................................................................. 13 2. ábra: Az Unió energiafogyasztása 1998-2008 ..................................................................... 16 3. ábra: 2000-2008: Energia az Európai Unióban .................................................................... 17 4. ábra: Megújuló energiaforrások a fogyasztásban ................................................................ 22 5. ábra: Belgium energiafogyasztói 2008-ban ........................................................................ 22 6. ábra: Megújuló energiaforrások a fogyasztásban ................................................................ 25 7. ábra: Magyarország energiafogyasztói 2008-ban ................................................................ 26 8. ábra: EU-s energiafüggőségi hányados .............................................................................. 37 9. ábra: A háztartások energiafogyasztása ............................................................................. 40 10. ábra: A közlekedés szerepe a végső fogyasztásban ............................................................ 41 11. ábra: Belgium és Magyarország energiafogyasztása .......................................................... 43 12. ábra: Az energiakiadások aránya a jövedelemben ............................................................. 48 13. ábra: Energiafüggőség mátrix ......................................................................................... 52 1. táblázat: Az EU-27 energiaimportja 2006 és 2008 között ..................................................... 18 2. táblázat: Belgium: főbb gazdasági mutatók ........................................................................ 20 3. táblázat: Belgium energiaszektora 2008-ban ...................................................................... 21 4. táblázat: Magyarország: főbb gazdasági mutatók ............................................................... 23 5. táblázat: Magyarország energiaszektora 2008-ban ............................................................. 24 6. táblázat: Magyarország energiahordozó nyersanyagvagyona ............................................... 27 7. táblázat: A magyarországi készletek élettartama ................................................................ 28 8. táblázat: Magyarország fenntartható bioenergetikai potenciálja .......................................... 33 9. táblázat: Fenntartható megújuló energia potenciál ............................................................. 36 10. táblázat: Összehasonlítás a lakosság alapján .................................................................... 38 11. táblázat: Háztartások energiafogyasztása......................................................................... 39 12. táblázat: Modell a belga háztartások energiatakarékosságáról ........................................... 40 13. táblázat: Modell a magyar háztartások energiatakarékosságáról ........................................ 41 14. táblázat: Megújuló energiaforrások aránya a bruttó végső energiafelhasználásban .............. 44 15. táblázat: Elektromos áram termelés 2008-ban ................................................................. 45 16. táblázat: Elektromos áram 2008-ban ............................................................................... 46 17. táblázat: Fogyasztói árak alakulása 2008.július-december .................................................. 48 18. táblázat: Az EU energiatermelése 2008-ban forráshely alapján ........................................... 65 19. táblázat: Energiafogyasztás az EU-ban 2008-ban energiatípus szerint.................................. 66 20. táblázat: Energiafogyasztás az EU-ban 2008-ban fogyasztók szerint .................................... 66 21. táblázat: Az EU-ba importált energia és a tagországok energiafüggősége 2008-ban .............. 67
4
Bevezetés „Energiaügyekben a világ országai egyre növekvő mértékben vannak kölcsönösen egymásra utalva. A kölcsönös energiafüggőség hatást gyakorol a fejlődésre, a kereskedelemre, a versenyképességre, a nemzetközi kapcsolatokra és az éghajlatváltozás terén megvalósuló globális együttműködésre.”1 Az energia a gazdaság mozgatórugója, alapvető fontosságú az államok és közösségek működéséhez. A közös, európai szintű energiapolitika az Európai Unió kezdetei óta kiemelt fontosságú kérdés. Bár az energiaellátás biztonságának megteremtése nemzeti felelősség alá esik, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó 1951-es Párizsi Szerződés, majd az Európai Atomenergia Közösséget megalakító 1957-es Római Szerződés az integráció első lépéseiként megmutatták az országok elkötelezettségét egy európai összefogás iránt. Az elmúlt közel 60 év gazdasági és geopolitikai változásai ellenére az energia kérdése még mindig lényeges szerepet tölt be, azonban az Európai Uniónak komoly kihívásokkal kell szembenéznie az energiaellátás ügyével kapcsolatban. Újra és újra felmerül a fenntarthatóság, a környezetvédelem, a biztonságos ellátás és az importfüggőség kérdése. Így tehát megállapíthatjuk, hogy az energiafüggőség témája aktuális társadalompolitikai jelenség. Ne feledkezzünk meg például az elmúlt években lezajlott oroszországi gázszállítási konfliktusokról, ami megindította az orosz gáztól függő országokban az alternatív megoldások keresését és új cselekvési tervek kidolgozását. A „20-20-20” kezdeményezés értelmében 2020-ra az energiafüggőség csökkentése érdekében, valamint környezetvédelmi megfontolások következtében az Unió kötelezi magát, hogy az alternatív forrásokból előállított energia részesedését a végső fogyasztásban a jelenlegi 8,5%-ról 20%-ra emeli. Ezt a célt az összes tagországnak átlagosan kell megvalósítania, vagyis bizonyos országoknak magasabb, másoknak kisebb szintet kell elérniük. Magyarországnak Belgiummal, Csehországgal és Ciprussal egyetemben 13%-ot kell tejesítenie egy évtized múlva.
1
Az Európai Unió cselekvési terve az energiaellátás biztonsága és az energiapolitikai szolidaritás terén, 2008.november 13.
5
Az ilyen és ehhez hasonló előírások megállapításakor az uniós döntéshozóknak számos körülményt kell megvizsgálniuk. Az említett négy ország nemcsak területében, lakosságában és gazdasági fejlettségében, de még az Európai Unió által használt energiafüggőségi hányados tekintetében is (Belgium 79,5%, Csehország 27,6%, Ciprus 97,5%, Magyarország 63,7%) nagyon különbözik egymástól, mégis ugyanazt a százalékot kell produkálniuk a feltüntetett időpontig. Magyarország és az uniós alapító tag Belgium lakossága közel azonos, de területét tekintve hazánk háromszorosa az utóbbinak. A két ország példáján keresztül megpróbálunk egy új energiafüggőségi mutatószámot kialakítani, ami figyelembe veszi az ország sajátosságait és az alternatív energiaforrások potenciálját. A dolgozat első fejezetében röviden bemutatásra kerül az Európai Unió energiapolitikája, megvizsgáljuk a rendelkezésre álló elektronikus és nyomtatott forrásokban, hogy milyen irányelveket és előírásokat kell követniük a tagországoknak; továbbá meghatározásra kerül az energiafüggőség fogalma. Ezután az Unió hivatalos statisztikai adatbázisából gyűjtött információk alapján áttekintjük az EU energiatermelését, a fennálló igényt, vagyis a 27 tagország valós energiafogyasztását és az importot. A második fejezetben bemutatjuk Belgiumot és Magyarországot (a betűrendet követve került Belgium előre) gazdasági és energetikai szempontból a dolgozat kereteihez mért rövid terjedelemben. Ezt követően megpróbáljuk felvázolni a két országban rendelkezésre álló energiakapacitásokat. A kutatás során számos egymásnak ellentmondó adat került elő, ezek közül igyekeztünk a legreálisabbnak tűnőt kiválasztani. Ez főként a jövőben kiaknázható megújuló források becslésére igaz. A harmadik részben alaposabb vizsgálat alá vonjuk az Európai Unióban használt energiafüggőségi mutatót. Megnézzük, hogy mennyire fest valós képet az adott ország importfüggőségéről, és hogy milyen tényezők befolyásolják. Különböző modellek felállításával saját számítások alapján következtetéseket vonunk le, és a tapasztalatok alapján teszünk próbát az utolsó fejezetben egy új, használhatóbb mutatószám kialakítására.
6
1. Az Európai Unió 1.1. Az Unió energiapolitikája „Az
energiapolitika
magában
foglalja
az
energiaellátásra
vonatkozó
stratégiai
célkitűzéseket, a termelés és elosztás jogi szabályozását, az ehhez szorosan kapcsolódó társadalompolitikai
célkitűzéseket
és
szabályozást
(szociális
szempontok,
fogyasztóvédelem), és – tekintettel az energiaipar jelentős környezetvédelmi hatására -, a környezetvédelmi szempontokra, illetve az energetikai szektorhoz kapcsoló külgazdaságikülpolitikai kapcsolatokra vonatkozó politikát is”.2 Az Európai Unió három legfontosabb energiapolitikai célja, melyeket hosszú távon kíván teljesíteni: a gazdaság zavartalan működésének és az állampolgárok jólétének biztosítása, minden
fogyasztó
megfelelő
mértékben
és
megfizethető
árakon
jusson
az
energiatermékekhez, mindez a környezetvédelem és a fenntartható növekedés szem előtt tartásával.3 Az energiakészletek biztonsága kiemelt téma az Európai Unióban, mert a 27-ek függősége az energiaimporttól, főként az olajtól és újabban a gáztól, jelentős. Az EU tagországokban felhasznált energia több mint fele az Unión kívülről származik, és ez az arány növekvő tendenciát mutat. Az egyik legjelentősebb exportőr Oroszország, aki a tranzit országokkal felmerülő viták révén az elmúlt években bebizonyította, hogy a gáz visszatartásával könnyen bizonytalan helyzetbe sodorhatja a beszállító európai országokat. Ha az uniós energiapolitika fejlődését vizsgáljuk az integrációs folyamatban, akkor megállapíthatjuk, hogy a Közösséget létrehozó három alapvető dokumentum közöl kettő (az Európai Atomenergia Közösséget és az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződések) szorosan kapcsolódott4 ehhez a témakörhöz. A kezdeti lépések után viszont a további együttműködés szorgalmazása megtorpant, a tagállamok nemzeti szinten tartották a kérdést, kétoldalú megállapodásokkal biztosították energiaellátásukat. 2
Katona János: Energiapolitika. In: Kende Tamás, Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. CompLex Kiadó, Budapest, 2009. 1165. 3 Euvonal - energiapolitika (www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=21) letöltve: 2010.10.20. 11:35 4 A második világháború után az erőviszonyok újrarendezésében jelentős szerepet játszott a régió széntermelésének összehangolása, valamint az atomenergia szabályozása.
7
Az integráció elmélyítése az energiapolitika területén 1986-ban kezdődött, amikor a tagországok energiaügyi miniszterei megfogalmazták az igényt a szabad kereskedelem kialakítására az energiaszektorban is. Ekkor került előtérbe az ellátásbiztonság és a gazdasági versenyképesség növelése, továbbá az energiaszektorhoz kapcsolható költségek csökkentése. A folyamatos piacliberalizációs törekvések mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a globalizációs kihívások, mint például a megújuló energiaforrások használata vagy az energiakereslet visszafogása.5 Az EU különböző terveket6 dolgozott ki egy új energiastratégia létrehozásához, mely biztonságosabb, fenntartható és alacsonyabb széndioxid kibocsátású gazdaságon alapul. Az energiapolitika folyamatos felülvizsgálata teret biztosít a jövőorientált cselekvésnek, és a változó körülmények, valamint a tervek megvalósíthatóságának függvényében alakítható. A Bizottság 2007 novemberében tette közzé az Európai stratégiai energiatechnológiai tervet (SET-terv), melynek célja az alacsony széndioxid-kibocsátású vagy teljesen széndioxidmentes technológiák kutatása és fejlesztése úgy mint a szélenergia, a napenergia, a vízenergia, a geotermikus energia és a másodlagos biomassza. A jelentés hangsúlyozza, hogy a megújuló energiaforrások használata a klímaváltozásra gyakorolt kedvező hatás mellett is számos előnnyel kecsegtet: biztonságosabban elérhető, változatosabb, kevesebb az okozott légszennyezés, továbbá új munkahelyek teremtésére is lehetőség nyílik a környezetvédelmi és a megújuló energia szektorban. Az EB 2008 novemberében fogadta el az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatát.7 Ez azzal foglalkozik, hogy az EU hogyan tudja csökkenteni függőségét az importált energiától, és ezáltal növelni az ellátás biztonságát, és miként csökkenthető az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. Ez a tervezet szorgalmazza a tagállamok közötti szolidaritást az energia terén, és hangsúlyozza, hogy az EU kiemelt jelentőséget tulajdonít a megújuló energiaforrásoknak a széndioxid-kibocsátás csökkentésében.
5
Katona János: Energiapolitika. In: Kende Tamás, Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. CompLex Kiadó, Budapest, 2009. 1165-1188. 6 Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 (Európa számokban – Eurostat évkönyv 2010), 557-565. 7 Az Európai Unió cselekvési terve az energiaellátás biztonsága és az energiapolitikai szolidaritás terén 2008.november13.
8
Az energiastratégia megvalósításához és a klímaváltozásból eredő energiaügyi problémák megoldására az EU létrehozta a „20-20-20” elnevezésű kezdeményezést. Ez a csomag három fő célkitűzést fogalmaz meg, melyeket 2020-ig kell teljesíteni uniós szinten. A kezdeményezés első pontjában a tagországok elkötelezik magukat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-kal (az 1990-es szinthez képest) való csökkentése mellett. Ez az egyik legnehezebb pontja a programnak, ugyanis a kibocsátás csökkentése az energiafelhasználás csökkentését is jelenti, ami termeléscsökkenést vonhat maga után. Tehát ezt a célt a fenntartható fejlődés keretében úgy kell elérni, hogy közben a hatékonyabb felhasználás és az alternatív megoldások révén ne keletkezzen a gazdaságban visszaesés. A második pont az alternatív energiaforrások használatának ösztönzéséről szól. Az EU tagállamaiban az összes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások (biomassza, szél, víz stb.) részarányát a jelenlegi 8,5%-ról 20%-ra8 kell növelni a kitűzött időpontig. Ezen források legfontosabb előnyét az képezi, hogy nem károsak a környezetre, így nem járulnak hozzá a további klímaváltozáshoz. Ez a megoldás két további kérdést vet fel. Az első, hogy vajon lehetséges-e megfelelő mennyiségű energia előállítása az alternatív módszerekkel, vagy a termelés teljes körű átalakítása szükséges. A másik jogos kérdés, hogy elegendő-e az alternatív forrásokra való átállás kijelölt szintje a klímaváltozás megfékezéséhez; hiszen ez azt jelenti, hogy a másik 80%-ot továbbra is nem megújuló, a környezetre káros forrásokból kívánja fedezni az EU. Az
utolsó
pont
az
energiahatékonyság
20%-os
növelésére
szólít
fel.
Az
energiahatékonyság növelése azt jelenti, hogy ugyanannyi forrás felhasználásával több energia állítható elő a tudatosabb felhasználás következtében. Számos különböző módszerrel lehet elősegíteni az energiafelhasználás csökkentését, ilyenek például a lakó- és irodaépületek tudatos, energiahatékonyabb tervezése, a háztartási termékekre bevezetett energia címkék használata (összehasonlíthatóság) vagy az ökodesign stb. A tervek mind pozitív eredménnyel kecsegtetnek, és uniós támogatás igényelhető megvalósításukhoz. 8
Ez a százalék országonként eltér: az EU-27 átlagában 20%, Belgium 13%, Bulgária 16%, Csehország 13%, Dánia 30%, Németország 18%, Észtország 25%, Írország 16%, Görögország 18%, Spanyolország 20%, Franciaország 23%, Olaszország 17%, Ciprus 13%, Lettország 40%, Litvánia 23%, Luxemburg 11%, Magyarország 13%, Málta 10%, Hollandia 14%, Ausztria 34%, Lengyelország 15%, Portugália 31%, Románia 24%, Szlovénia 25%, Szlovákia 14%, Finnország 38%, Svédország 49%, Egyesült Királyság 15%.
9
Az EU az energiaügyi kilátások alapvető változását várja a „20-20-20” program sikeres megvalósulásától.
A pozitív szcenárió bekövetkezése esetén a kitűzött időpontra a
Közösség energiafelhasználása 15%-kal, míg az energiabehozatal akár 26%-kal csökkenhet a kezdeményezés előtt mért adatokhoz képest, ami jelentős változást jelent. Az EU így kívánja megakadályozni, hogy az egyre intenzívebb energiafelhasználás következtében növekvő energiaimport révén az Unióban megtermelt vagyon kiáramoljon a külső energiatermelőkhöz. Ezen túlmenően gazdasági növekedésre és új munkahelyek teremtésére is számít az EU a program teljesítésével. A sikeres energiapolitika megvalósításához és a stratégiában megfogalmazott értékek eléréséhez azonban további intézkedések foganatosítása is szükséges.9
1.2. Energiafüggőség, ellátásbiztonság Az EU energiavitájának legfőbb pontjai között szerepel az energiafüggőség kérdése, mellyel mind a tagállamoknak, mind az Uniónak mint integrációs egységnek szembe kell nézni. Egy hatékonyan működő gazdaságnak versenyképes, megbízható és fenntartható energiaszektorral kell rendelkeznie. Ez a téma az elmúlt években egyre inkább előtérbe kerül az ingadózó olajárak, az EU-n kívüli országok energia visszatartása, a nem megfelelő nemzeti elektromos hálózatok és az energiaszolgáltatók piacra lépési nehézségei kapcsán. Az Európai Unióban használt definíció10 alapján az energiafüggőség a nettó energiaimport és a bruttó energiafogyasztás hányadosaként értelmezendő. A bruttó fogyasztás a bruttó belföldi fogyasztás és a nemzetközi tengeri támaszpontokon felhasznált energia összege. A negatív függőségi hányados nettó energia exportot jelent; a 100%-ot meghaladó függőség pedig azt jelenti, hogy az energia tárolásra került. A jelenlegi mutatószám a fogyasztás és az energiabehozatal mennyiségén kívül semmilyen más tényezőt nem vesz figyelembe, így egyesekben felmerülhet a kérdés: hogyan tekinthető két ország energiafüggősége azonosnak akkor, ha energiafogyasztásuk és importjuk aránya megegyezik, de az egyik mindezt a rendelkezésre álló kapacitások 100%-os kihasználásával, míg a másik csak 7080%-os kihasználással produkálja. Mindazonáltal az energiafüggőség szoros kapcsolatban 9
A „20-20-20” kezdeményezésről szóló rész Kathleen Van Brempt korábbi Európai Parlamenti képviselő az EU energiafüggetlenségének megvalósításáról szóló 2010.március 25-i leuveni (Belgium) előadásán alapul. 10 Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 (Európa számokban – Eurostat évkönyv 2010)
10
van az ellátásbiztonság és az importfüggőség fogalmával, következzék tehát ezek tisztázása. A CEPS (Centre for European Policy Studies, Európai Uniós eseményekkel és problémákkal foglalkozó szervezet) szerint az ellátásbiztonság két megközelítésből – politikai és gazdasági - is definiálható.11 Elsőként nézzük, hogy politikai viszonylatban milyen
meghatározásokat
fogad
el
az
intézmény.
Az
Európai
Bizottság
megfogalmazásában „a gazdaság megfelelő működéshez elengedhetetlen energiaellátás biztonsága az energiahordozók megszakítás nélküli fizikai elérhetőségét jelenti racionális árakon, a környezeti hatások figyelembe vételével”. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) általi megfogalmazott definíció alapján „az energiabiztonság az energia különböző formáinak folyamatos elérhetősége megfelelő mennyiségben és elérhető áron”.12 Gazdasági értelemben véve „egy olyan körülmény, melyben egy nemzet és annak összes vagy legtöbb állampolgára és vállalkozása megfelelő mennyiségű energiához jut elérhető áron a belátható jövőben, mely jelentős szolgáltatás-megszakítási kockázatoktól mentes”. Egy másik definíció alapján „az energiabiztonság állandó energiaforrások fenntartása megfizethető árakon, mely a váratlan ellátásszünetből vagy áremelésből származó makroökonómiai eltolódások elkerülését teszi lehetővé”.13 A fenti definíciókat összegezve megállapíthatjuk, hogy az ellátásbiztonságon mindenképp az energiaforrásokhoz való zavartalan hozzáférést értjük, megfizethető áron. A legfontosabb ellátásbiztonságot veszélyeztető kockázatok geopolitikai, technikai vagy környezeti eredetűek lehetnek, melyek a termelés, a felhasználás vagy az import során merülhetnek fel. (A források, mint például az olajkészletek kimerülését nem vesszük a kockázatok közé, mert ez egy előre megjósolt és bizonyított tény, így tehát nem tekinthető váratlan eseménynek. Az áringadozás lehetősége pedig a világgazdaság miden területét 11
Arianna Checchi, Arno Behrens, Christina Egenhofer: Long-term Energy Security Risks for Europe: A Sector-specific Approach (Hosszú távú energiabiztonsági kockázatok Európában: szektor-specifikus megközelítés), CEPS Working Document No. 309/January 2009, 1. 12 Arianna Checchi, Arno Behrens, Christina Egenhofer: Long-term Energy Security Risks for Europe: A Sector-specific Approach (Hosszú távú energiabiztonsági kockázatok Európában: szektor-specifikus megközelítés), CEPS Working Document No. 309/January 2009, 2. 13 u.o.
11
érintő kockázat.) Geopolitikai kockázat a forrás vagy a szállító országban bekövetkező háború, sztrájk, terrorcselekmény vagy kormányzati beavatkozás. A technikai kockázatok között találjuk az elavult vagy rossz infrastruktúrával ellátott rendszerek alkalmazását, melyek szükséges fejlesztésekkel és elegendő mennyiségű befektetéssel jelentős mértékben csökkenthetők. Környezeti kockázat pedig a működés vagy az esetleges balesetek következtében keletkező potenciális környezetkárosító hatás. Az Unió által megfogalmazott ellátásbiztonság-javító intézkedések:
a fennálló importfüggőség csökkentése az országok megújuló és nem megújuló energiaforrásai révén
egy közös, európai szintű felkészülés rendkívüli helyzetekre
a növekvő energiaszükséglet kielégítéséhez szükséges befektetések biztosítása
az energiához való hozzáférés biztosítása14
Mint látjuk, az importfüggőség az ellátásbiztonságon belül értelmezendő, és olyan értelemben használjuk, hogy egy adott ország (vagy integráció) energiaigényének kielégítésére saját forrásait jelentős mennyiségű behozatallal kénytelen kiegészíteni. Az importfüggőség alapvetően három módszerrel csökkenthető. Egyrészt a külső források diverzifikálásával enyhíthető egy-egy beszállító bizonytalanságának hatása. Másrészt új források, például a környezeti szempontból is előnyös megújulók beemelése az energiaszerkezetbe, részben vagy egészben helyettesítheti a helyi kimerült készleteket. Végül, de nem utolsó sorban a rendelkezésre álló energiaforrások leggazdaságosabb felhasználása jelenthet ésszerű megoldást az importfüggőség problémájára.
1.3. Az EU-27 energiatermelése Az energiaszektor pontos vizsgálatához a törvényalkotóknak az új rendelkezések kialakításához egyre több és pontosabb adatra van szükségük, ezért az Eurostat létrehozta az energiastatisztikák koherens és harmonizált rendszerét. Ezek a statisztikák a tagállamok tájékoztatását, rangsorolhatóságát és összehasonlíthatóságát is lehetővé teszik. Az éves 14
Katona János: Energiapolitika. In: Kende Tamás, Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió
politikáiba. CompLex Kiadó, Budapest, 2009. 1165-1188.
12
adatbázisok tartalmazzák a 27 tagország, a tagjelölt Horvátország és Törökország, és az EGK tag Norvégia és Izland ide vonatkozó hiteles adatait, melyek bizonyos országok esetében akár 1985-ig visszamenőleg elérhetők. 2008-ban az Európai Unió területén előállított energia összesen 842,7 millió toe15 (842,7 millió tonna olajnak felel meg) volt. Ez az érték évről évre általánosan csökkenő tendenciát mutat, ahogy a tagországokban rendelkezésre álló nyersanyagok mennyisége csökken (vagy kitermelésük többé már nem gazdaságos). A rendelkezésre álló EU-n belül előállított energia egyenlőtlenül oszlik meg, a különböző tagállamok között jelentős eltérések figyelhetők meg. Mennyiségileg az Egyesült Királyság járul hozzá leginkább az Unió energiatermeléséhez, az összes előállított energia 19,5%-a származik az országból. 1. ábra: Energiaszerkezet az EU-27-ben (2008) szén és lignit 21%
nyersolaj 13%
megújuló források 17%
100% nap geotermikus
földgáz 20%
szél víz nukleáris energia 29%
biomassza 0%
saját készítésű ábra, forrás: Eurostat yearbook 2010 Az EU-27 elsődleges energiatermelését vizsgálva megállapítható, hogy az energiaszerkezet öt alapvető forrást tartalmaz. Az előállított energia legnagyobb hányadát (29%) 2008-ban a nukleáris energia adta; ez a típus Belgiumban, Franciaországban, Litvániában, Szlovákiában és Svédországban a belföldi energiatermelés több mint 50%-át biztosította (lásd: függelék). A nukleáris energia népszerű alternatív megoldás az üvegházhatást okozó gázok és a fosszilis energiaforrások, továbbá az EU növekvő energiaimport-függőségének 15
lásd: függelék 18. táblázat
13
csökkentésére. De nem szabad megfeledkezni, hogy az energiatermelés következtében radioaktív hulladék keletkezik, ami speciális kezelésre szorul. 2008-ban a termelés közel egy ötödét tette ki a szénből vagy lignitből valamint a földgázból származó energia. A harmadik fosszilis energia típus, a nyersolajból előállított energia a vizsgált évben 13%-a volt az összes energiának; ennél a típusnál figyelhető meg a legnagyobb visszaesés a termelés volumenében, mely 28,7%-kal csökkent 2002 és 2007 között. Ezek a nem megújuló energiaforrások (földgáz, kőolaj, szén) az Unió terültén csökkenőben vannak, ezért elkerülhetetlen az importjuk; a jelenlegi behozatali szint az előrejelzések szerint 2020-ig nagyjából változatlan marad. A fosszilis energiák közül a legnagyobb figyelmet a földgáznak kell szentelni, mert sok Európai Uniós országban, köztük hazánkban is, egyetlen beszerzési forrás biztosítja az ellátást, ami könnyen veszélyes helyzeteket okozhat. Ezek az országok kiszolgáltatottak a termelő és tranzit országok esetleges politikai ellentétéből fakadó problémáknak, az áremelkedéseknek vagy akár a természeti katasztrófáknak, baleseteknek. Az orosz-ukrán gázválságot követően a Tanács 2009-ben elfogadta azt az irányelvet, mely kötelezi a tagországokat, hogy egy megszabott olajtartalékkal rendelkezzenek. Az ilyen és ehhez hasonló olaj és gázpiacot érintő intézkedések azt hivatottak biztosítani, hogy minden tagállam érdemleges szerepet vállaljon a források elérésével kapcsolatos esetleges problémák megelőzésében és elkerülésében. Egy olyan összehangolt cselekvési rendszer is kidolgozásra került, mely lehetővé teszi, hogy a tagállamok azonnal és egységesen léphessenek fel vészhelyzet esetén. A megújuló energiaforrások jelentősége folyamatosan növekszik (2002 és 2007 között mennyiségileg 38,4%-kal nőtt), 2008-ban uniós szinten már a termelés 17%-át tette ki. Az alternatív energiák használata segít az energiaforrások biztonságosabbá tételében azáltal, hogy csökkenti az energiaimport iránti igényt. Az alternatív forrásból származó energia legnagyobb része (69%) biomasszából került előállításra, így ez tekinthető az elsődleges megújuló energiaforrásnak az Európai Unióban. Ez az összes megtermelt energia 12%-át jelenti. A vízenergia tekinthető még valamelyest jelentősnek, mely az alternatív forrásokat tekintve 19%-ban, míg az összes típust tekintve mindössze 3%-ban járult hozzá az energiatermeléshez. Bár egyes országok energiaszerkezetében nagyobb szerephez jut, a
14
szél-, a geotermikus és a napenergia a többi forráshoz viszonyítva uniós szinten még nem biztosít nagy mennyiségű energiát. Az Unió a megújuló energiaforrásokat tekinti a legnagyobb potenciálisan kiaknázható belső energiaforrásnak. A tagországokat az EU a megújuló energiaforrások ösztönzéséről szóló irányelvben kötelezi olyan nemzeti cselekvési tervek kialakítására, melyben kidolgozzák, hogy milyen módon növelhető az alternatív források jelentősége az ország energiaszerkezetén belül. A terveknek olyan fenntarthatósági előírásokat is tartalmazni kell, melyek lehetővé teszik például annak biztosítását, hogy a bioüzemanyag előállítása közben nem veszélyeztetik az élelmiszerkészleteket vagy az erdőket (sem az EU-n belül, sem azon kívül).
1.4. Az EU-27 energiaigénye Az energiafogyasztás mérése két módon történik az Európai Unióban.16 Egyrészt vizsgálják a bruttó belföldi energiafogyasztást, amely egyenlő egy vizsgált földrajzi terület belföldi energiaszükségletének kielégítéséhez szükséges energia mennyiségével. Ez a szám megmutatja egy ország teljes energiaszükségletét: tartalmazza az energiaszektor felhasználását,
az
elosztási
és
szállítási
veszteségeket,
a
végső
felhasználók
energiafogyasztását és a statisztikai eltéréseket. A végső energiafelhasználás viszont az energiaszektor felhasználását figyelmen kívül hagyja, a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatások, a háztartások és a közlekedés fogyasztását összesíti. 2008-ban az EU bruttó belföldi energiafogyasztása 1800 millió toe volt (lásd: függelék 19. táblázat). A tagállamok belső energiafogyasztását nagy részben energiarendszerük szerkezete és az elsődleges energiaforrásokhoz való hozzáférésük határozza meg. Az hogy az energiafogyasztás összetétele hogyan oszlik meg az adott források között, az országok egyedi sajátosságaitól függ. Az Unió egészét tekintve a bruttó fogyasztásban az olajnak (36,5%) és a földgáznak (24,5%) volt legnagyobb a részesedése, ami túlnyomó részt importált energiát jelent. A szilárd tüzelők 17%-át képezték az energiafogyasztásnak, a nukleáris energia pedig 13,4% volt. A megújuló energiaforrások 2008-ban az összes tagország figyelembevételével már a fogyasztás 8,4%-át adták. 16
Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 (Európa számokban – Eurostat évkönyv 2010), 568.
15
A következő ábrán megfigyelhetjük, hogy hogyan változott az egyes energiatípusok jelentősége. Az 1998-tól 2008-ig terjedő időszakra vonatkozó trendet a nyersolaj és olajszármazékok és a szilárd tüzelők csökkenése, valamint a földgáz és a megújuló források növekedése jellemzi a bruttó belföldi energiafogyasztásban. A tendenciaváltás az EU energiaszerkezetének változását bizonyítja, hiszen a legszennyezőbb források vannak visszaszorulóban, míg a környezetbarát források kezdenek lőtérbe kerülni.
2. ábra: Az Unió energiafogyasztása 1998-2008 (millió toe) 2000 1800 1600
megújuló
1400 1200
nukleáris
1000 szilárd tüzelők
800 600
földgáz
400 nyersolaj és olajszármazékok
200 0 1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
saját készítésű ábra, forrás: Eurostat 2008-ban az energiaszektor felhasználását figyelmen kívül hagyó végső energia felhasználás a bruttó belföldi fogyasztás 65%-a, azaz 1169 millió toe volt. Az EU végső felhasználását tekintve a közlekedés 374,3 millió toe (32%), az ipar 317,9 millió toe (27,2%) és a háztartások 296,6 millió toe (25,4%) energiafelhasználással bizonyultak a legjelentősebb fogyasztóknak. Közülük is a közlekedési szektor felhasználása nő a legnagyobb ütemben, ami nagyban hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok légkörbe kerüléséhez.
16
A fogyasztási adatok ismeretében meghatározhatjuk egy gazdaság energiaintenzitását 17 is, ha a bruttó belföldi energiafogyasztást elosztjuk az ugyanarra az időszakra vonatkozó GDP-vel. A számításkor az energia mértékegysége kgoe (kilogram of oil equivalent), azaz ennyi kilogramm olajjal egyenértékű, a GDP-t pedig 1995-ös árakon vesszük figyelembe egységesen. Megállapíthatjuk, hogy egy ország gazdasági szerkezete fontos szerepet játszik az energiaintenzitás meghatározásában. Számos országban a gazdasági szerkezet megváltozásával a kevésbé energiaigényes szektorok kerültek előtérbe; megnövekedett a szolgáltatások jelentősége, és háttérbe szorult a sokat fogyasztó nehézipar. Az uniós tagországok közül 2007-ben Dánia és Írország energiaintenzitása volt a legalacsonyabb, míg a legmagasabb a két új csatlakozó, Románia és Bulgária esetében volt.
1.5. Az EU-27 energiafüggősége 3. ábra: 2000-2008: Energia az Európai Unióban (millió toe) 2000 1600 energiatermelés összesen
1200 800
bruttó belföldi energiafogyasztás
400
energiaimport összesen
0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
saját készítésű ábra, forrás: Eurostat A kőszénből, lignitből és nyersolajból előállítható energiamennyiség csökkenésének következtében az Európai Unió szükségletei csak importtal elégíthetők ki, és ez a függés egyre erősebb. Az EU energiafüggősége a 80-as években kevesebb, mint 40% volt. Ez a szint 2000-ben 46,8%-ra, 2004-ben 50,3%-ra, 2008-ra pedig 54,8%-ra emelkedett. Az Unió saját energiatermelésének részesedése a végső fogyasztásban egyes előrejelzések szerint18 2020-ra akár 36%-ra eshet. A „20-20-20” program sikeres megvalósítása viszont 17
Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 (Európa számokban – Eurostat évkönyv 2010), 568. Az Európai Unió cselekvési terve az energiaellátás biztonsága és az energiapolitikai szolidaritás terén, 2008.november 13. 18
17
ezt a hányadost is pozitívan befolyásolná, az energiapolitikai előírások betartásával 44% körüli érték tartható. 2004 óta az EU-27 energiaimportja magasabb, mint saját energiatermelése, ami azt jelenti, hogy az Unió bruttó belső energiafogyasztásának több mint 50%-át nettó importból fedezi. 2008-ban az importált energia mennyisége elérte az 1015 millió toe-t, ami az akkori energiaárakkal számolva 350 millió euróra becsülhető19 (az összlakosságot tekintve állampolgáronként 700 euró). A behozatalban két forrás dominál, 59%-át tette ki az olaj és 27%-át a földgázimport. 1. táblázat: Az EU-27 energiaimportja 2006 és 2008 között (millió toe) 2006
energiaimport összesen 1010,9 nyersolaj és olajszármazékok 608,6 földgáz 266,5 egyéb 135,8 saját készítésű táblázat, forrás: Eurostat
2007
2008
988,9 587,9 260,8 140,2
1015,0 598,4 274,5 142,1
A legnépesebb tagállamok importálták a legtöbb energiát (lásd: függelék 21. táblázat) az Egyesült
Királyság
és
Lengyelország
kivételével.
Jelenleg
az
egyetlen
nettó
20
energiaexportőr az Európai Unióban Dánia , 2008-ban 4,6 millió toe energiát exportált külföldre. Dánia energiafüggősége az adott évben -22,3% volt, vagyis az ország egyáltalán nem függ importált energiától. A többi EU-s országot tekintve a legalacsonyabb függőségi rátával Lengyelország, Csehország és az Egyesült Királyság rendelkezik, míg Ciprus, Málta és Luxemburg szinte teljes energiaszükségletét importból fedezi. Az energiaimport forrását vizsgálva21 megállapíthatjuk, hogy néhány beszállító ország domináns szerepben van az EU energia behozatalában. Az Uniónak diverzifikálnia kell energiaforrásait, mert ez veszélyes. 2007-ben az EU-ba importált olaj közel egyharmada (30,3 %) Oroszországból származott, ez 11,6 százalékponttal magasabb a 2000-ben mért adathoz képest. Oroszország a szén elsődleges beszállítójává vált, a 2000-es 7,9%-ról 2007-re 22,6%-ra nőtt az orosz import aránya.
Ezzel szemben az import földgáz
tekintetében az ország veszített jelentőségéből: 40,4 %-ról 30,7 %-ra csökkent 2000 és 19
u.o. 1999-ben lett nettó energia exportőr. 21 Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 (Európa számokban – Eurostat évkönyv 2010), 557-565. 20
18
2007 között (bár azt meg kell jegyeznünk, hogy az említett időszakban az importált földgáz mennyiségileg alig változott). A nukleáris energia előállításához szükséges urán több mint felét Ausztrália és Kanada biztosítja. Ha a beszállítás volumenét ország-csoportokra bontva vizsgáljuk, akkor az olajimport tekintetében
az
Oroszország-Norvégia-Líbia-Szaúd-Arábia
négyes
59,5%-kal,
a
földgázimport tekintetében pedig az Oroszország-Norvégia-Algéria hármas volt a legjelentősebb 63,6%-kal. 2007-ben az EU-ba irányuló szénbehozatal 64,5%-át biztosította Oroszország, Dél-Afrika, Ausztrália és Kolumbia. Mit tesz az EU, és milyen egyéb lehetőségek állnak rendelkezésre, hogy csökkentse függését? Ebben a helyzetben elsősorban infrastrukturális befektetések létrehozásával lehet segíteni mind a fosszilis, mind a megújuló energiát tekintve. Ez jelentős finanszírozást kíván, tehát csak a tagállamok együttműködésével és magánbefektetők bevonásával valósítható meg. A kutatástámogatás is egy nélkülözhetetlen és hatékony intézkedés, mert a fejlesztések révén új, energiahatékonyság szempontjából kedvezőbb rendszerek alakíthatók ki. Továbbá az EU ösztönzi és népszerűsíti a tagállamok közötti energiaszolidaritást. Gyakran felmerülő vita, hogy szükséges-e az energia ügyet külpolitikai kérdésként kezelni. A kezdeményezés támogatói azzal érvelnek, hogy az energiával kapcsolatos problémák megoldása nélkül nem hozható létre politikai stabilitás, tehát elengedhetetlen az államok zavartalan működéséhez.
19
2. Belgium és Magyarország 2.1. Belgium Belgium kiváló infrastruktúrával ellátott fejlett piacgazdasággal rendelkezik, mely erős nyitottságából eredően a külkereskedelemre támaszkodik, ezáltal jelentős mértékben befolyásolja a világgazdaság alakulása.22 Nyersanyagokban meglehetősen szegény, de meg kell említenünk az építőipari alapanyagokat és a szenet, bár ez utóbbit ma már nem bányásszák. A 18. század második felétől a déli, vallon régióban található szénmezők a belga gazdaság motorjaként funkcionáltak, a szénbányászaton alapuló kohászat és gépgyártás a fellendülés mozgatórugói voltak. A 20. század közepére viszont a világgazdaság fejlődésével szerkezetváltás következett be, a vallon ipari központban a nehézipar hanyatlani kezdett, új ágazatok kerültek domináns szerepbe. A fellendülés következő szakasza már a flamand területen valósult meg; a beáramló amerikai tőke a vegyi- és elektronikai ipart tette a belga gazdaság új húzóágazataivá.23 Mivel az ország nyersanyagokban szegény, ezért jelentős importra szorul belőlük. Az összes tradicionális ágazatra kiterjedő fejlett ipari tevékenység az utóbbi évtizedekben főként az ország északi részében, a népesebb flamand területen folyik. Gazdasági tevékenységet közel 95%-ban kis- és középvállalatok végeznek. A külkereskedelem java Németországgal, Franciaországgal és Hollandiával megy végbe. 2. táblázat: Belgium: főbb gazdasági mutatók (2007-2009) 2007
2008
2009
GDP (folyó áron; mrd euro) 335 Reál GDP változás (%) 2,9 Egy főre jutó GDP (1000 euro/fő) 28,8 Költségvetés egyenlege (GDP %-a) -0,2 Államadósság (GDP %-a) 84,2 Infláció (%) 1,8 Munkanélküliségi ráta (%) 7,5 saját készítésű táblázat, forrás: Eurostat
345 1,0 28,9 -1,2 89,8 4,5 7,0
340 -2,8 27,2 -6,0 96,7 0,0 7,9
22
ITD Hungary: Belgium (http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=be#gazdasag) letöltve: 2010.09.15. 13:15 23 Szűcs Anita: Belgium: kisállami dilemmák a nagyhatalmak árnyékában. In: Kiss J. László (szerk.): A huszonötök Európái. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. 36-80.
20
Az amerikai jelzáloghitel piacról induló válság Belgiumot is elérte, és 2008-ról 2009-re 2,8%-os GDP visszaesést okozott. Az egy főre jutó vásárlóerő paritáson számított GDP Európai Uniós viszonylatban jónak számít. A recesszió hatására ugyancsak növekedett a költségvetési egyenleg hiánya (közel 5 százalékponttal) és az ország államadóssága is. Belgium nemcsak az EU-27 egyik legeladósodottabb országa, de a 2009-es adatok alapján a világranglistában a 11. helyet24 foglalja el, ez megnehezíti a válság kezelésére fordítandó források előteremtését. Kedvező gazdasági folyamat eredménye viszont a 2009-es 0%-os infláció. 2009-es hozzávetőleges adatok alapján 5 millió munkavállaló van az országban; közel háromnegyedük dolgozik a szolgáltatás szektorban, 25%-uk az iparban és 2%-uk a mezőgazdaságban. A recesszió következtében Belgiumban is nőtt a munkanélküliség. 3. táblázat: Belgium energiaszektora 2008-ban (1000 toe) összesen nukleáris
szilárd tüzelők 13561 11754 termelés 58275 11754 4363 fogyasztás 53896 n.a. 4420 import saját készítésű táblázat, forrás: Eurostat
földgáz megújuló 14838 14899
1806 2174 520
nyersolaj és olajszármazékok 23945 33067
A belga gazdaság jó infrastruktúrával ellátott energiarendszerrel rendelkezik. Az EU-s átlagnál energiaigényesebb, mely főként a kulcsfontosságú és energiaigényes vegyiparral és a jelentős közúti forgalommal magyarázható. A szénbányák bezárása után az ország természeti erőforrás nélkül maradt, és főként az importált fosszilis energiaforrásoktól és a nukleáris energiától vált függővé. A nagyarányú energiabehozatal és az átlagnál erősebb függőség az olajtól nemcsak gazdasági nehézségeket okozott a növekvő olajárak következtében, de ráterelte a figyelmet az energiabiztonság kérdésére. Belgium teljes energiatermelése 2008-ban 13,6 millió toe volt, ami az adott évben az Európai Uniós termelés 1,6%-ának felelt meg. Az országban a nukleáris energia (86,7%) a legjelentősebb előállított energiatípus, de a végső fogyasztásban már csak harmadik az importált nyersolaj és olajszármazékok (41%), valamint a földgáz (25,5%) mögött. A nagymértékű fosszilis energia behozatal, és az alacsony nemzeti termelés következtében az ország 79,5%-ban függ külső forrásoktól. 24
CIA – The World Factbook: Belgium (https://www.cia.gov/library/publications/the-worldfactbook/geos/be.html) letöltve: 2010.09.20. 09:49
21
4. ábra: Megújuló energiaforrások a fogyasztásban (2008)
nap biomassza geotermikus víz szél
saját készítésű ábra, forrás: Eurostat Az ország területén előállított másik energiatípus a nukleáris mellett a megújuló energia. Ez a forrás a végső fogyasztás 3,3%-át biztosítja, de az EU-s előírásoknak megfelelően ezt az arányt 2020-ig 13%-ra kell növelni. A potenciálisan kiaknázható megújuló energiaforrások a szél, a biomassza és a vízenergia. Jelenleg a biomassza adja a megújuló energia legnagyobb részét (94%), a nap- és a geotermikus energia részesedése viszont szinte elhanyagolható. 5. ábra: Belgium energiafogyasztói 2008-ban (1000 toe) 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 háztartások
ipar
közlekedés
saját készítésű ábra, forrás: Eurostat Az előző ábrán láthatjuk, hogy miként oszlott meg a legfőbb felhasználók között a végső energiafogyasztás 2008-ban. A látott adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a legfontosabb felhasználó az ipar volt 32%-os részesedéssel, mely túlnyomó részt fosszilis forrásokat 22
használ, ezáltal nagyban hozzájárul a légkörbe kerülő károsanyag-kibocsátáshoz. A háztartások felhasználását viszont egyrészt az import olaj és földgáz, másrészt a kommunális hulladékból előállított biomassza biztosítja.
2.2. Magyarország Magyarország az elmúlt 20 évben nagy változásokon ment keresztül, aminek következtében a szocialista típusú tervgazdaság évtizedei után modern piacgazdaságot alakított ki. A nagymértékű privatizációnak köszönhetően ma már a magánszektorból származik a GDP közel 80%-a. A tranzit hatására az utóbbi két évtizedben megkezdődött a külföldi működőtőke beáramlása is, ami a gazdaság fejlődését pozitívan befolyásolja. Magyarország nyitott gazdaság, így ki van téve a világgazdaság ingadozásainak, ami sérülékennyé teszi. Hazánk 2004-ben nyert felvételt az Európai Unióba, de jelenleg még nem tagja az euró zónának, ezért külkereskedelmében a valutakockázat is jelentős szerephez jut. Az ország legfőbb külkereskedelmi partnerei az exportot tekintve Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Románia, Szlovákia és Ausztria, míg az import esetében Németország, Kína, Oroszország, Ausztria, Hollandia, Franciaország, Szlovákia, Olaszország és Lengyelország. 4. táblázat: Magyarország: főbb gazdasági mutatók (2007-2009) 2007 GDP (folyó áron; mrd euro) 101 Reál GDP változás (%) 1,0 Egy főre jutó GDP (1000 euro/fő) 15,6 Költségvetés egyenlege (GDP %-a) -5,0 Államadósság (GDP %-a) 65,9 Infláció (%) 7,9 Munkanélküliségi ráta (%) 7,4 saját készítésű táblázat, forrás: Eurostat
2008 105 0,6 16,1 -3,8 72,9 6,0 7,8
2009 93 -6,3 14,9 -4,0 78,3 4,0 10,0
Az elmúlt évek világgazdasági válsága hazánkat különösen megviselte. A GDP jelentősen csökkent, egy év alatt (2008-2009) 6,3%-kal esett vissza a csökkenő export, az alacsony hazai fogyasztás és a kormány megszorító intézkedéseinek hatására. A vásárlóerő paritáson számított egy főre eső bruttó hazai termék alapján az EU-27 többi tagjához viszonyítva sereghajtó pozíciót foglal el az ország. A költségvetés egyenlege, vagyis a 4% körüli hiány 23
nem kiemelkedő a korábbi évek adatait vizsgálva, viszont az államadósság mértéke jól megfigyelhetően növekedett, feltehetőleg a válság hatására. Az infláció az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat, a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi hivatalos közlése alapján25 2010 augusztusában 3,7% volt. 2010. év eleji becslések26 alapján 3,8 millió munkavállaló van hazánkban. A foglalkoztatás megoszlása a különböző gazdasági szektorokat tekintve az alábbi: a munkavállalók több mint 63%-a a szolgáltatásban, 32% az iparban és 4,5% a mezőgazdaságban dolgozik. A leépítések és számos munkahely bezárása miatt a munkanélküliség 2010-ben eléri a 11%-ot.
5. táblázat: Magyarország energiaszektora 2008-ban (1000 toe) összesen nukleáris
szilárd tüzelők 10410 3822 1694 termelés 3822 3054 fogyasztás 26781 17049 n.a. 1380 import saját készítésű táblázat, forrás: Eurostat
földgáz megújuló 2006 10561 9307
1656 1634 20
nyersolaj és olajszármazékok 1232 7353 6006
A magyar energiarendszer némiképp eltérően fejlődött, mint a szomszédos országokban. 27 Bár olyan gazdasági átalakításokkal kellett szembenéznie, mint régióbeli társai, bizonyos változások, úgymint az átállás a földgázra és az ipar csökkenő energiakereslete, hamarabb következtek be. Napjainkban Magyarországon a földgázhasználat széles körben elterjedt, a háztartásokban és a szolgáltatási szektorban a legjelentősebb. Hazánk energiatermelése 2008-ban 10,4 millió toe volt, ami az EU-27 viszonylatában 1,2%-nak felel meg. Ebből a legnagyobb részesedése a nukleáris energiának volt (36,7%). Az országban földgáz, olaj és szilárd tüzelők kitermelés is folyik, de a meglévő források kiegészítéséhez importra szorulunk. 2008-ban a külföldről behozott energia legnagyobb hányadát (54,6%) a földgáz tette ki. Az összes behozatalt figyelembe véve az Európai Unió által használt mérőszám alapján Magyarország energiafüggősége 63,7% volt a vizsgált évben. Magyarország tisztában van azzal, hogy függőségét az importenergiától nem tudja feloldani csupán a források diverzifikálásával, hanem új szállítási útvonalakat is be kell 25
MNB – Jelentés az infláció alakulásáról (http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_inflacio_hu/mnbhu_inflation_201008 25/infl_jelentes_201008_hu.pdf) letöltve: 2010.09.30. 10:50 26 CIA – The World Factbook: Hungary (https://www.cia.gov/library/publications/the-worldfactbook/geos/hu.html) letöltve: 2010.09.30. 11:27 27 Eurostat statistical books – Panorama of energy (Eurostat statisztikai könyvek – Energia-körkép), 68.
24
kapcsolni és nagyobb figyelmet kell fordítani az energiahatékonyságra is, hogy ezáltal növekedjen a források biztonsága. Az ország energiaellátásában a gáz az elsődleges forrás, ami azonban erősen kiszolgáltatott helyzetet hoz létre, mivel a saját készleteket orosz importból pótoljuk, mely egyetlen ukrán vezetéken jön be. A helyzet feloldására számos terv született (lásd: Nabucco, Déli Áramlat stb.), de ezek megvalósítása idő- és pénzigényes folyamat. A legfrissebb ilyen terv, melyben hazánk is érintett a 2010 szeptemberében aláírt Bakui Nyilatkozat. Az új megállapodás keretében Magyarország, Azerbajdzsán, Grúzia és Románia vezetői egyeztek meg az Azerbajdzsán-Grúzia-Románia gázszállító rendszer (AGRI) megvalósítását célzó projektről. A terv célja Közép-Európába juttatni az azerbajdzsáni
földgázt
a
Fekete-tengeren
és
Románián
keresztül.
A
projekt
megvalósulásával új forrás kapcsolódik be ez európai energiaellátó rendszerbe, ezáltal javul a régió energiabiztonsága, továbbá pozitívan hat az energiapiaci verseny megteremtésére is.28 6. ábra: Megújuló energiaforrások a fogyasztásban (2008)
nap biomassza geotermikus víz szél
saját készítésű ábra, forrás: Eurostat A megújuló energiaforrások 2008-ban a végső fogyasztás 6,6%-át biztosították. Ez egy folyamatosan növekvő tendencia. Az Európai Unió „20-20-20” programja keretében az országnak ezt a szintet legalább 13%-ig kell növelnie különböző eszközök révén. Az előző ábra a különböző megújuló energiaforrások arányát mutatja a végső felhasználásban. 28
fn.hu: Új földgázvezeték magyar részvétellel, 2010.szeptember 14. (http://www.fn.hu/makro/20100914/uj_foldgazvezetek_magyar_reszvetellel/) letöltve: 2010.09.30. 17:30
25
Magyarországon a biomassza (91,8%) mellett a geotermikus energia (5,8%) részesedése a legjelentősebb; a víz-, a szél- és a napenergia volumenüket tekintve relatíve kisebb.
7. ábra: Magyarország energiafogyasztói 2008-ban (1000 toe) 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 háztartások
ipar
közlekedés
saját készítésű ábra, forrás: Eurostat 2008-ban a végső felhasználásban a főként földgázt felhasználó háztartásoknak volt a legnagyobb szerepe (32,7%). Az ipar 1991-ben még a teljes energiakereslet 30%-át adta, ez az adat a vizsgált évben viszont már csak 19,7% volt. A közlekedési szektor igénye folyamatosan nő a személyautók számának intenzív növekedésének következtében. Utóbbi részesedése az energiafogyasztásban 28% volt, ezt szinte teljes mértékben importált olaj biztosította. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2007-es Magyarországgal foglalkozó tanulmányában29 elismerően nyilatkozott a magyar energiapolitika alakulásáról az elmúlt években, viszont megjegyezte, hogy a piaci reform és az energiahatékonyság terén még jelentős fejlődést kell megvalósítanunk. Az Ügynökség szerint a kormány legfőbb feladata a hatékonyság növelésére irányuló befektetések növelése a gazdaság összes területén, ezek közül legfontosabbak a villamosenergia termelés és a lakossági fűtés. A jelentés szerint a lakossági földgázfelhasználóknak nyújtott állami támogatások negatívan hatnak az állam takarékossági törekvéseire. A helyzet megoldására a gázár támogatás megszüntetésével párhuzamosan egy másik támogatási rendszer kialakítását javasolta az IEA, mellyel a felmerülő szociális problémák is elkerülhetők.
29
IEA – Press Release: Magyar energiapolitika, Budapest, 2007. április 3. (http://www.iea.org/press/hungarianpressrelease-HU.pdf) letöltve: 2010.09.30. 18:23
26
2.3. A két országban rendelkezésre álló kapacitások Ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk a vizsgált országok energiafüggőségéről, alaposabb vizsgálat alá kell vonnunk a rendelkezésre álló energiaforrásokat. A potenciális kapacitások lehetőséget nyújthatnak az energiaszerkezet módosítására és a jövőbeni energiapolitika kialakításában is fontos szerepet kaphatnak. Ebben az alfejezetben három csoportra bontva (fosszilis energiaforrások, nukleáris energia és megújulók) nézzük meg a Belgiumban és Magyarországon fellelhető jelenlegi készleteket és a jövőben rendelkezésre álló kapacitásokat.
2.3.1. Fosszilis energiaforrások
Belgium
nem
rendelkezik
természetes
földgáz-
és
kőolajforrásokkal,
ezért
energiaszükségletét ezekből a termékekből 100%-ban importból fedezi. Az ország területén ugyan még találhatók szénkészletek, de ezek kitermelése fokozatosan gazdaságtalanná
vált,
és
az
utolsó
szénbánya
1994-ben
bezárt.
Így már
a
30
szénszükségleteket is behozatalból kell biztosítani.
6. táblázat: Magyarország energiahordozó nyersanyagvagyona (Mt) kitermelhető vagyon31 termelés 2007-ben kőolaj 19,2 0,84 földgáz 3355,332 2,65 feketekőszén 1986,2 barnakőszén 2245,5 1,45 lignit 4376,8 8,35 saját készítésű táblázat, forrás: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyarországon találhatók fosszilis energiaforrások, de nem jelentős mennyiségben. A hazánk területén fellelhető fosszilis készletek között a szilárd tüzelők részesedése a
30
U.S. Commercial Service: Thomas Happel: Belgium’s Energy Market (Belgium energiapiaca), 2009.június (http://www.nam.org/Resource-Center/Export-Promotion/Market-Research/MarketResearch/~/media/8E9445F4E8374E16A2CC77E4341CF738.ashx) letöltve: 2010.november 8. 18:33 31 2008.január 1-jén. 32 1000 m3 földgáz = 1 tonna
27
legnagyobb a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal által közzétett adatok alapján.33 Legjelentősebb tartalékunk lignitből van, 2008-ban 4376,5 Mt kitermelhető vagyonnal rendelkeztünk. Barnakőszénből 2245,5 Mt, feketekőszénből pedig 1986,2 Mt a még kitermelhető készlet. A hazai bányászat termelésének 14%-át (10,27Mt) adta 2007-ben a különféle szén, valamint 1,2%-át (0,84Mt) a kőolaj és földgáz. A szén így harmadik az építési homok és kavics, valamint az építő- és díszkőipari nyersanyagok mögött a bányászott ásványi nyersanyagok rangsorában.34 A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal álláspontja szerint a hazánkban fellelhető szén nagyobb termelőkapacitást is lehetővé tudna tenni. Bár környezetkárosító hatását tekintve a szén nagyon negatív tulajdonságokkal bír (üvegházhatást okozó gázokat bocsát a légkörbe), felhasználását mégsem szabad megszüntetni. Annak ellenére, hogy szénbányászatunk a hetvenes évek óta csökken, és kezd háttérbe szorulni, a magyarországi szénvagyon akár 200 évre elegendő lehet, és ez az energia importfüggőség korában semmiképp sem elhanyagolható. A magyarországi bányabezárások egy része a magas kitermelési költségek miatt következett be. A feketekőszén termelése 2005-ben teljesen megszűnt, a barnakőszéné jelentősen csökkent az elmúlt években (1997-ben még 7,2 Mt volt). A lignit kitermelt mennyisége nem mutat jelentős változást, 8 Mt körül ingadozik. A kőolaj-kitermelés folyamatos lassú csökkenő tendenciát mutat (1997-ben 1,4 Mt volt). A földgáz kitermelése is folyamatosan, de gyorsabb ütemben (1997-ben még 4,5 Gm3 volt) csökken.35 A 6. táblázatban látható, hogy Magyarország kitermelhető földgázvagyona 3355,3 Gm3, kőolajvagyona 19,2 Mt a 2008. januári adatok alapján. 7. táblázat: A magyarországi készletek élettartama éves készletek (R) felhasználás (P) (mtoe) (mtoe/év) 20,8 1,04 Olaj 56,7 2,51 Gáz 522,8 2,8 Szén
R/P (év) 20 22,6 186,7
forrás: Magyar Tudomány36 33
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal honlapja (http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=72&lng=1) letöltve: 2010. 11.04. 16:02 34 Hubai József: Geopolitika-geostratégia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009. 24, 39-42. 35 u.o. 36 Reményi Károly: Az energiastratégia sarokpontjai, Magyar Tudomány, 2009.március
28
A Reményi Károly által használt mutatószám (készletek/éves felhasználás) tájékoztató jellegű becslést ad arról, hogy az adott felhasználás mellett hány évig elegendőek a különböző energiahordozókból rendelkezésre álló készletek. A viszonyszám alapján szénkészletünk tart ki a legtovább (186,7 év), amennyiben a felhasználás a jelenlegi ütemben zajlik a jövőben is; olaj és a gázvagyonunk viszont csak legfeljebb két–két évtizedre elegendő.37 Az összehasonlításból megállapítható, hogy fosszilis energiaforrások tekintetében hazánk sokkal jobb helyzetben van, mint Belgium, ahol nincs lehetőség fosszilis eredetű energiahordozó kitermelésére. Magyarországon vannak még kiaknázható készletek földgázból és kőolajból, szénvagyonunk pedig akár két évszázadig is kitarthat.
2.3.2. Nukleáris energia
Belgium első kereskedelmi forgalomra termelő atomreaktora 1974-ben kezdte meg működését. Jelenleg 7 reaktor üzemel az országban, melyek a teljes előállított villamos áram több mint felét biztosítják. Belgium területén nincs gazdaságosan kitermelhető urán a reaktorok működtetéséhez, így behozatalra szorul. A legnagyobb uránexportőrök (Kanada és Ausztrália) politikailag stabil országok, így az ellátás biztonságos. Belgium tartalékkal is rendelkezik: az Euratom javasolja a tagországoknak és villamosáram-termelő vállalataiknak, hogy 2 évre elegendő áram előállításához elegendő nyersanyagot tartsanak.38 A 2003. január 1-jén hatályba lépő törvény értelmében a belga atomreaktorokat fokozatosan - 2015 és 2025 között - bezárják. A törvény kimondja, hogy az üzembe helyezéstől számított 40 év múlva az atomreaktorokat ki kell vonni a forgalomból, nem termelhető velük több áram. A gazdaságilag életképes alternatív helyettesítők megtalálása viszont még késik, a törvény nem tér ki arra, hogy a kieső kapacitások pótlása milyen módon történjen. A rendelkezés megvalósulása esetén 5900 MW nettó kapacitást kell más forrásokból biztosítani 2025-ig. További problémát jelent, hogy egyes elöregedett 37
u.o. Forum Nucléaire: L’uranium est disponible dans des regions stables (Az urán stabil régiókban elérhető), 2009.január 24. (http://www.nuclearforum.be/fr/themes/approvisionnement/uranium-est-disponible-dans-desregions-stables) letöltve: 2010.november 8. 17:48 38
29
szénerőművek bezárása is a tervezett időpontra esik. A törvény 9. cikke csak energiaellátási vészhelyzet esetén teszi lehetővé a reaktorok újraindítását.39 Magyarország egyetlen atomerőműve a négy blokkal rendelkező Paksi Atomerőmű 2000 MW összteljesítménnyel. Hazánkban a Mecsekben, Kővágószőlősön bányásztak uránércet, de a bánya 1997-ben bezárt, így orosz importból fedezzük uránszükségletünket. Újabb uránérc-lelőhely utáni kutatások jelenleg is folynak az ország területén.40 A nukleáris energia tekintetében tehát Belgium és Magyarország ugyanolyan helyzetben van, termelésük importuránon alapul a hazai készletek hiányában.
2.3.3. Megújuló energiaforrások
Az előző fejezetben láthattuk, hogy a megújuló források részesedését a végső fogyasztásban
mindkét
országban
13%-ra
kell
növelni
2020-ig,
ehhez
pedig
elengedhetetlen az ilyen típusú energiatermelés volumennövekedése. A korábbi alfejezetek logikáját követve először nézzük meg Belgium, majd Magyarország potenciális megújuló energia kapacitását különböző tanulmányok, szervezetek és szakemberek mérései alapján. Mivel a megújuló források természetükből adódóan nem mérhetők fel 100%-os pontossággal, így a vizsgálat során a becslésekkel is megelégedtünk. A forrásgyűjtés közben arra törekedtünk, hogy az elméleti potenciálon túl - ami megmutatja az adott területen megtalálható összes energiahordozói volument a lehetségesen felmerülő korlátok figyelembevétele nélkül – a fenntartható potenciálról is valósnak tűnő adatokat szerezzünk. Vagyis nem elégedtünk meg a lehetségesen fennálló összes energia mennyiségével, azt próbáltuk kideríteni, hogy ennek mekkora része az, amely műszaki, gazdaság, társadalmi és ökológiai szempontból optimális technológiákkal valóban megtermelhető és hasznosítható lesz 2020-ban.41
39
Forum Nucléaire: La loi belge impose la fermeture des centrales nucléaires (A belga törvény az atomerőművek bezárását írja elő), 2009.január 24. (http://www.nuclearforum.be/fr/themes/approvisionnement/la-loi-belge-impose-la-fermerture-des-centralesnucleaires) letöltve: 2010.november 8. 18:15 40 MVM Paksi Atomerőmű (http://www.atomeromu.hu/az-uran-eletutja) letöltve: 2010.november 9. 14:52 41 Bizonyos adatok a 2020-2030. időszakra vonatkoznak.
30
Belgiumban jelenleg a biomassza és a szél a legjelentősebb megújuló energiaforrások. A vízenergia, a napenergia és a geotermikus energia egyelőre nagyon kis hányadban járul hozzá az energiatermeléshez. Az ország energiaigénye 2020-ban 2440 PJ lesz a becslések szerint, tehát ennek 13%-át, 317,2 PJ-t kell megújuló forrásokból fedezni az EU-s előírások alapján.42 Arra a kérdésre keressük most a választ, hogy a megújuló energia mely típusai rendelkeznek potenciálisan kiaknázható kapacitásokkal az országban. Belgiumban a szántóföldekről és erdőkből előállítható biomassza mennyiségét elsősorban a rendelkezésre álló terület korlátozza. Az országban található szántóföldek nagysága 14000 km2, míg az erdőké összesen 7000 km2. Mindkét típusra vonatkozóan az előállítható energia 1-5 GWh/km2. Ha feltételezzük, hogy a szántóföldek 10%-a és az erdők 30%-a energiatermelésre fordítható, akkor az ebből származó energia kapacitása 10,5 TWh-ra (37,8
PJ/év)
becsülhető.43
A
kommunális
hulladékból
előállítható
biomassza
mennyiségéről egy másik tanulmányban szerezhetünk információ, ami 15 PJ/év-ben állapítja meg az ily módon előállított energia potenciált.44 Tehát Belgium összes biomasszából származó fenntartható potenciálja 52,8 PJ/év. Részletes tanulmányozás alapján Belgiumban a potenciális szélenergia kiaknázására a szárazföldön összesen 1600 MW kapacitást lehet kiépíteni 3TWh energiatermeléssel. A kedvező területek többsége a flamand országrészben található. Belgium fekvéséből adódóan ki tudja használni a nyílt tengeri szeleket is energiatermelés céljára, ami 2700 MW további kapacitást jelenthet .45 A fenntartható szélenergia potenciál tehát 30,2 PJ/évre becsülhető Belgiumban.
42
D. Devogelaer, D. Gusbin: Long term energy and emissions’ projections for Belgium with the PRIMES model (Belgium hosszú távú energia és kibocsátási tervezetei a PRIMES modellel). Federal Planning Bureau, Brüsszel, 2006 43 J. De Ruyck: Commission Energy 2030 Renewable energies (Energiabizottság 2030 megújuló energiák), 2006.november 15. 44 G. Palmers, G. Dooms, S. Shaw, C. Sheuren, P. André, J. Neyens, F. De Stexhe, J. Martin: Scientific Support Plan for a Sustainable Development Policy: Renewable Energy Evolution in Belgium 1974-2025 (Tudományos háttértervezet fenntartható fejlődési politikához: A megújuló energia alakulása Belgiumban 1974-2025). Belgian science Policy, Brüsszel, 2004. 70. 45 J. De Ruyck: Commission Energy 2030 Renewable energies (Energiabizottság 2030 megújuló energiák), 2006.november 15.
31
Az ország vízenergia potenciálja a 2020-as évre vonatkozó becslések alapján 4,8 TWh/év, ami évi 17,3 PJ-nak felel meg.46 A vízenergia annak ellenére, hogy jelenleg a harmadik legfontosabb megújuló forrás, és további kapacitások bevonása is gazdaságosan megvalósítható lenne, mégsem szerepel a megújuló forrásokkal foglalkozó elsődleges tanulmányokban. Az illetékesek a biomasszára, a szél- és a napenergia felhasználásának bővítésére sokkal nagyobb figyelmet fordítanak, így a vízenergia valamelyest háttérbe szorul. Belgiumban az éves átlagos napsugárzás 1550 óra. Belgium elméleti napenergia kapacitása a 2030-ra vonatkozó prognózisról szóló jelentés alapján az alábbi módon határozható meg: az összes éves napsugárzás 1 TWh/km2 és az ország területének 5%-át tekintve napenergia előállítására alkalmas felületnek (pl. tetők) ez évit 1500 TWh energiatermelést jelent (5400 PJ/év). A fenntartható kapacitás viszont ennél jóval szerényebb, a jelentés alapján évi 47 PJ-ra becsülhető.47 A geotermikus energia képviseli a legkisebb hányadot jelenleg a belga megújuló források között (0,2%). Hasznosítható geotermikus energia az ország keleti részében található. A pontos rendelkezésre álló kapacitások hiányában csak becslések állnak rendelkezésünkre. A fenntartható geotermikus energia potenciál 2020-ban 3 PJ/év körülire tehető.48 A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium előrejelzési dokumentumában Magyarország összes energiafelhasználását 2020-ban 992-1035 PJ/év-re becsüli. Ez azt jelenti, hogy a megújuló energia felhasználásnak 2020-ban, az uniós célkitűzéssel számolva 129-135 PJ/év közé kell esnie.49 Ezen kívül azt a tényt is figyelembe kell vennünk, hogy az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve kimondja, hogy minden tagállamnak biztosítania kell, hogy a megújuló forrásokból előállított energia részaránya, a közlekedési célra felhasznált végső fogyasztáson belül legalább 10%-ra növekedjen. A kérdés az, hogy mely területekre érdemes befektetéseket eszközölni, 46
EuroWasser: Europe’s hydropower potential today and in the future (Európa vízenergia potenciálja most és a jövőben) (http://www.iset.uni-kassel.de/abt/FB-I/projekte/europes_hydropower_bernhard.pdf) letöltve: 2010.november 20. 17:57 47 u.o. 48 EDORA studie: Hernieuwbare energie: Potentieel in 2020 (Megújuló energia: Potenciál 2020- ban) (http://edora.org/pg4.php?id_menu=141) letöltve: 2010.november 23. 16:15 49 e-Gépész online szaklap: Simon Tamás: A biomassza-felhasználás jelene és jövője Magyarországon – a 4Biomass projekt bemutatása, 2010.augusztus 31. (http://www.e-gepesz.hu/?action=show&id=4812) letöltve: 2010.november 4. 18:10
32
melyek a kihasználható potenciálok: a biomassza, a vízenergia, a szélenergia, a geotermikus energia vagy a napenergia. A jelenlegi kutatások alapján a hazai megújuló energia legfőbb forrása a jövőben is a biomassza lesz. Magyarországon kedvezőek a feltételek a biomassza energetikai hasznosításához, napjainkban is ez a típus a legelterjedtebb a megújulókon belül. A biomassza előállításához szükséges alapanyag az erdészeti tűzifa, de a készletek korlátozottsága miatt időszerű az új források bevonása. A speciálisan energiatermelésre kifejlesztette új fajok – az energiafák és energiafüvek - egyelőre még csak kísérleti fázisban tartanak.50 8. táblázat: Magyarország fenntartható bioenergetikai potenciálja számítást végzők alsó érték (PJ/év) felső érték (PJ/év) MTA Megújuló Energia 203 328 Albizottsága (2005-2006) Energia Klub (2008) 58 223 Európai Környezetvédelmi 145,5 Ügynökség (EEA, 2006) FVM (2007) 260 Szélsőértékek 58 328 forrás: Magyar Tudomány51 Az előző táblázatban az értékek szórását tekintve megállapítható, hogy a számítási módszer egyelőre nem egységes. Átlagos értéket keresve Dinya László az FVM becslését (260 PJ/év) fogadja el. Megelőző kutatásai alapján hazánk éves energiafogyasztása 2013 táján a 1040 PJ/év szinten stabilizálódik, ezért a biomassza maximális fenntartható potenciálja a magyar energiamixben 20%-ra becsülhető, azaz semmiképp sem válthatja ki a több mint 60%-os energiafüggőségünket. Dinya tanulmányából az is kiderül, hogy a számított biomassza-potenciált jóval meghaladja az energiatakarékossággal nyerhető energiatartalék, mely belátható időn belül mintegy 30%-ra tehető. Többek között ezek az indokok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a biomasszát sokakkal ellentétben nem tekinti az energiafüggetlenséget biztosító elsőszámú megoldásnak.52
50
Hubai József: Geopolitika-geostratégia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009. Dinya László: Biomassza-alapú energiatermelés és fenntartható energiagazdálkodás, Magyar Tudomány, 2010.augusztus 52 u.o. 51
33
A bioenergiával kapcsolatos kezdeményezések egyik
ágát
képviseli a biogáz
népszerűsítése. A Magyar Gázipari Egyesülés és a Magyar Biogáz Egyesület megállapodott
egy
a
biogáz
hálózatba
juttatásáról
szóló
szabályozó-rendszer
kidolgozásáról. Az Egyesület tájékoztatása alapján idén novemberben 12 mezőgazdasági biogáz-üzem volt Magyarországon, és továbbiak előkészítése is folyamatban van. A prognózisok alapján 2020-ig akár félezer hasonló üzem létesülhet. A tervek megvalósulásával az Egyesület szerint akár a 20%-ot is elérheti a biogáz aránya a lakossági földgázfelhasználásban.53 Hazánk medencei jellegéből adódóan kisebb szélenergia potenciállal rendelkezünk, mint a környező országok. 2010.november elején 155 szélerőmű volt hazánkban összesen 295,3 MW teljesítménnyel, ami közel 1,6 PJ villamosenergia előállítását teszi lehetővé.54 Az újabb erőművek létesítése adminisztrációs korlátokba ütközik. A 0,5 MW feletti teljesítménnyel rendelkező szélerőművek engedélykötelesek, és az országban előállítható szélenergia
mennyiségét
2010-ig
330
MW-ban
maximálták. Magyarországon
a
szabályozások értelmében az ország területének mintegy 60%-án tiltott (vagy gyakorlatilag nem engedélyezhető) nagyteljesítményű szélerőmű létesítése:
települések belterületei
nagyobb tavak vízfelületei és ezek közvetlen környezete
nagyobb folyók és ártereik
védett területek (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek, helyi jelentőségű területek)
vasútvonalak és környezetük
közutak és környezetük
nagy- és középfeszültségű vezetékek közvetlen környezete
meredek lejtésű területek.55
Egy megfelelő szabályozórendszer kialakításával Magyarországon a fenntartható szélenergia potenciál elérheti a 20 PJ/év-et.56 53
Menedzsment Fórum: Minden ötödik lakást biogázzal fűthetjük a jövőben, 2010.szeptember 29. (http://www.mfor.hu/cikkek/Minden_otodik_lakast_biogazzal_futhetjuk_a_jovoben.html) letöltve: 2010.november. 5. 13:08 54 Magyar Szélenergia Társaság (www.mszet.hu) letöltve: 2010.november 6. 11:19 55 Szalai Sándor, Gács Iván, Tar Károly, Tóth Péter: A szélenergia helyzete Magyarországon, Magyar Tudomány, 2010.augusztus 56 Dr. Unk Jánosné: Magyarország nemzeti megújuló energiahasznosítási cselekvési terve (egyeztetési – döntéselőkészítő munkaanyag)
34
Magyarországon a vízenergia hasznosításának legutóbbi vizsgálata az 1960-as években volt. Azóta a műszaki, gazdasági és környezeti feltételek is megváltoztak, ezért egy új, átfogó felmérés elkerülhetetlen ahhoz, hogy a friss adatok segítségével pontos képet alakítsunk ki a vízerőkészletről. Azt biztonsággal állíthatjuk, hogy hazánk vízenergia tekintetében a nemzetközileg jellemző adottságokhoz viszonyítva szegény. Magyarország potenciális vízerő-hasznosítási lehetőségeinek több mint háromnegyedét a Duna kínálja.57 A további vízerő-hasznosítás 10-15%-át a Tisza, 8%-át a Dráva határszakasza, a fennmaradó részt pedig a kisebb folyók (Maros, Hernád, Rába, Sajó, Körösök) és esetleges törpe vízerőművek jelentik.58 Az elméleti vízerő potenciál 30 PJ/év körüli, ebből a fenntartható kapacitás 5 PJ/év.59 Hazánk napenergia-hasznosítási adottságai számos európai országénál kedvezőbbek. A napsütéses órák száma 1900-2200 óra/év, és a beeső napsugárzás évente átlagosan 1300 kWh/m2-re (1,3 TWh/km2) tehető. A beérkező napsugárzás szempontjából az Alföld középső és déli része a legkedvezőbb fekvésű. Magyarország földrajzi helyzetének következtében a nyári és a téli napsugárzási adatok között jelentős az eltérés. Napkollektorok telepítésére alkalmas területek (becsült adatok):
lakóházak: 31,9 millió m2
hivatalok, középületek: 300 ezer m2
kempingek, külső területek: 50 ezer m2.
A fentieket összegezve arra a következtetésre jutunk, hogy hazánkban a következő évtizedben napenergia termelésére alkalmas felület 32,25 millió m2, ami 151 PJ/év teljes szoláris potenciált jelent.60 2007. január 1-től kormányrendelet alapján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal vezeti a geotermikus energia nyilvántartását hazánkban. Magyarország természeti adottságai (http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/201006/unk_janosne_eloadas_0615_20100617092931.pdf) letöltve: 2010.november 19. 18:25 57 A felhasználás nem korlátlan, mert az északi szakaszon Szlovákia jogát figyelembe kell vennünk. 58 Szeredi István, Alföldi László, Csom Gyula, Mészáros Csaba: A vízenergia-hasznosítás szerepe, helyzete, hatásai, Magyar Tudomány, 2010.augusztus 59 Dr. Unk Jánosné: Magyarország nemzeti megújuló energiahasznosítási cselekvési terve (egyeztetési – döntéselőkészítő munkaanyag) (http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/201006/unk_janosne_eloadas_0615_20100617092931.pdf) letöltve: 2010.november 19. 18:25 60 Farkas István: A napenergia hasznosításának hazai lehetőségei, Magyar Tudomány, 2010.augusztus
35
különösen kedvezőek a geotermikus energia hasznosítására. Az elvékonyodott földkéreg a medencejelleg miatt a kontinentális átlagnál nagyobb földi hőáramot eredményez. A jelenleg közel 1300 hazai hévízkút hasznosítása megoszlik a fürdés, a fűtés, az agrárcélú és az ipari felhasználás között.61 Hazánk elméleti geotermikus energia potenciálja hatalmas, viszont az ebből hosszútávon fenntartható potenciál mindössze 47 PJ/év.62 A könnyebb összehasonlíthatóság érdekében nézzük meg a két országra vonatkozó információkat egy összesítő táblázatban. A kutatás során gyűjtött adatokat összegezve megkapjuk, hogy mekkora Belgium és Magyarország teljes fenntartható megújuló energia potenciálja. A hitelesnek tekinthető források alapján Belgium megújuló energia potenciálja 150,3 PJ/év, Magyarországé pedig ennek több mint háromszorosa, 483 PJ/év. Ez a 2020-ra prognosztizált energiafogyasztásnak Belgium esetében a 6,2%-a, Magyarország esetében viszont 46,4%. Érdekes megjegyeznünk, hogy Belgiumban az Európai Unió által 2020-ra prognosztizált 13% csak az energiafogyasztás drasztikus csökkenésével, vagy megújuló energia importtal teljesíthető. 9. táblázat: Fenntartható megújuló energia potenciál (PJ/év) Belgium Magyarország biomassza 52,8 260 szélenergia 30,2 20 vízenergia 17,3 5 napenergia 47 151 geotermikus energia 3 47 összesen: 150,3 483 saját készítésű táblázat, forrás: lásd: az adott energiaforrásoknál A 2.3. alfejezet adatai a 4. fejezetben kerülnek további elemzésre, az új mutatószám megalkotásakor.
61
Bobok Elemér, Tóth Anikó: A geotermikus energia helyzete és perspektívái, Magyar Tudomány, 2010.augusztus 62 Dr. Unk Jánosné: Magyarország nemzeti megújuló energiahasznosítási cselekvési terve (egyeztetési – döntéselőkészítő munkaanyag) (http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/201006/unk_janosne_eloadas_0615_20100617092931.pdf) letöltve: 2010.11.19. 18:25
36
3. A két ország energiafüggőségének összehasonlítása 8. ábra: EU-s energiafüggőségi hányados (2008) 100% 80% 60% 40% 20%
79,5% 63,7%
54,8%
energiaimport
0% EU-27
Belgium
Magyarország
saját készítésű ábra, forrás: Eurostat Mint az a fenti ábrán látható, az Európai Unióban jelenleg használt mérőszám alapján mind Belgium, mind Magyarország energiafüggősége meghaladja az uniós átlagot. A belga szint az EU-s 145,1%-a, míg a magyar az uniós átlag 116,2%-a. A következő alfejezetekben röviden áttekintjük, hogy bizonyos tényezők (pl. GDP, lakossági fogyasztás, közlekedés stb.) milyen mértékben befolyásolják ezt a mutatót.
3.1. Az ország területének szerepe az energiafüggőségben A két ország összehasonlításakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy Belgium területe 30528 km2, Magyarországé pedig 93028 km2. Viszont könnyen beláthatjuk, hogy a terület nagysága és az energiafelhasználás között nincs egyértelmű összefüggés, mert a fogyasztás szempontjából a lakosság száma és a gazdaság szerkezete a meghatározó.
3.2. A GDP és a gazdasági szerkezet szerepe az energiafüggőségben Az előző fejezetben röviden áttekintettük az országok főbb gazdasági jellemzőit. Tudjuk, hogy 2008-ban Belgium GDP-je 345 mrd euro volt, aminek 75%-a származik a 37
szolgáltatási szektorból, 24%-a az iparból és mindössze 1%-a a mezőgazdaság termeléséből. Ugyanebben az évben Magyarország bruttó hazai terméke 105 mrd euro volt, aminek 69,5%-át állította elő a szolgáltatási szektor, 26,3%-át az ipar és 4,2%- át a mezőgazdaság. A két ország gazdasági szerkezetét a GDP megoszlása szerint hasonlónak tekinthetjük, vizsgáljuk meg tehát a GDP és az energiafogyasztás kapcsolatát. Megfigyelhetjük, hogy a nagyobb GDP-hez nagyobb energiafogyasztás párosult. Ez egyrészt azzal indokolható, hogy a GDP megtermeléséhez energiára is szükség van (pl. egyes ipari szektorokban különösképpen), másrészt azzal, hogy a nagyobb GDP (annak tudatában, hogy Belgium és Magyarország lakosságszáma közel azonos) nagyobb fogyasztásra ad lehetőséget. Így tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a nagyobb energiafogyasztás a nagyobb GDP oka és következménye is. Adott energiaszerkezet esetén a nagyobb felhasználás pedig helyi források pótlólagos bevonása nélkül az importfüggőség növekedését vonja maga után.
3.3. A lakosság szerepe az energiafüggőségben 10. táblázat: Összehasonlítás a lakosság alapján lakosság (1000 fő)
importenergia (1000 toe)
EU-27 497683 1014961 Belgium 10667 53896 Magyarország 10045 17049 saját készítésű táblázat, forrás: Eurostat
1 lakosra jutó végső importenergia fogyasztás (kgoe) (1000 toe) 2000 5100 1700
1168635 37594 17035
1 lakosra jutó végső fogyasztás (kgoe) 2300 3500 1700
Ha az egy lakosra jutó importenergiát vizsgáljuk, azt az eredményt kapjuk, hogy Belgiumban ez a szám jóval magasabb (5100 kgoe), mint az uniós átlag (2000 kgoe), viszont Magyarországon valamivel alacsonyabb (1700 kgoe). Ha az uniós átlaghoz viszonyítjuk a két ország adatait, akkor megállapíthatjuk, hogy a belga érték 255%-a, a magyar pedig 85%-a az EU-snak. Ebből arra következtethetünk, hogy a lakosság tekintetében Magyarország importfüggősége alacsonyabb, mint a másik két vizsgált területé, ez pedig a korábbi vizsgálattól eltérő eredmény.
38
Míg a végső fogyasztás viszonylatában az összes tagország átlagában nő a lakosonkénti felhasználás, addig Belgium esetében csökken, Magyarországot tekintve pedig változatlan. Utóbbi azzal magyarázható, hogy az energiaszektor felhasználását figyelmen kívül hagyó végső fogyasztás mértéke 2008-ban szinte megegyezett az ország területére importált energiával. A lakossági energiafogyasztás pontosabb megfigyeléséhez a háztartási felhasználás arányát is be kell vonnunk a vizsgálatunkba. A következő táblázat megmutatja, hogy a háztartások milyen mértékben járultak hozzá az adott évben a végső energiafelhasználáshoz a három területen. 11. táblázat: Háztartások energiafogyasztása (2008) végső energia háztartások 1 lakosra jutó felhasználás aránya a végső háztartási felhasználás (1000 toe) felhasználásban (kgoe) EU-27 296632 25,4% 600 Belgium 8772 23,3% 800 Magyarország 5568 32,7% 700 saját készítésű táblázat, forrás: Eurostat Az adatok azt mutatják, hogy a háztartási fogyasztás aránya Magyarországon a legmagasabb (32,7%), a belga háztartási fogyasztás aránya viszont alacsonyabb, mint az EU-s átlag. Az ebből számított lakossági felhasználás már pontosabb képet ad, hiszen már kizártuk az ipar, a közlekedés és egyéb szektorok felhasználását. Így azt mondhatjuk, hogy 2008-ban egy belga lakos éves energiafogyasztása megközelítőleg 800 kgoe volt, egy magyaré pedig 700 kgoe. Mivel tisztán látható, hogy mindkét ország lakosai az uniós átlag feletti fogyasztást produkáltak az adott évben, felmerül a kérdés, hogy energiatakarékossággal miként befolyásolható a lakosság és ezen túlmenően az ország energiaigénye, valamint ez milyen hatással van az importszükségletre. Ehhez először meg kell vizsgálnunk, hogy a háztartások milyen forrású energiát használnak fel fogyasztásuk során az adott országokban. A következő ábrán láthatjuk, hogy 2008-ban a belga háztartások fogyasztását az olajtermékek (38,3%) és a földgáz (37,6%) dominálta, míg Magyarországon a földgáz (közel 60%) volt a legjelentősebb forrás. Kiemelkedő még a villamosenergia részesedése az országok háztartási felhasználásában: Belgium 19,6%, Magyarország 17,7%.
39
9. ábra: A háztartások energiafogyasztása (2008)
Magyarország
Belgium szilárd tüzelők olajtermékek földgáz villamosenergia megújulók távhő
saját készítésű ábra, forrás: International Energy Agency63 Ha az importált energia arányának országos adatát érvényesnek tekintjük a háztartásokra, akkor három példán (10%-os, 20%-os és 30%-os energiatakarékosság) keresztül megvizsgálhatjuk, hogy a háztartások kisebb energiafogyasztása mennyiben befolyásolja az energiafüggőségi mutatót.64 Belgium esetén a kőolaj és földgáz igényt 100%-os importtal kell fedezni, ezért azt a két forrást együtt kezeljük a számítások egyszerűsítése miatt.
12. táblázat: Modell a belga háztartások energiatakarékosságáról jelenleg (2008) háztartási olaj és földgáz felhasználás (toe) 6661 ebből import (toe) 6661 aránya a háztartási felhasználásban 75,9% aránya a bruttó belföldi fogyasztásban 11,% az ország importfüggősége 79,5% saját készítésű táblázat, forrás: saját számítások
energiatakarékosság 10% 20% 30% 5995 5329 4663 5995 5329 4663 74,0% 71,6% 68,8% 10,4% 9,4% 8,3% 79,3% 79,1% 78,9%
63
International Energy Agency (http://www.iea.org/stats/balancetable.asp?COUNTRY_CODE=HU) és (http://www.iea.org/stats/balancetable.asp?COUNTRY_CODE=BE) letöltve: 2010.november 8. 10:26 64 Csak a legnagyobb arányt képviselő forráson keresztül vezetjük le a példát, mert a villamosenergia és a szilárd tüzelők importarányának bevonásával a számítás túl komplikált, és bizonytalan eredményhez vezethet.
40
13. táblázat: Modell a magyar háztartások energiatakarékosságáról jelenleg (2008) háztartási földgáz felhasználás (toe) 3293 ebből import (toe) 2897,8 aránya a háztartási felhasználásban 52,1% aránya a bruttó belföldi fogyasztásban 10,8% az ország importfüggősége 63,7% saját készítésű táblázat, forrás: saját számítások
energiatakarékosság 10% 20% 30% 2964 2635 2306 2608,3 2318,8 2029,3 49,8% 47,2% 44,3% 9,9% 8,9% 7,9% 63,4% 63,0% 62,7%
A belga modell esetében megállapíthatjuk, hogy a lakosság 30%-os energiatakarékosságát feltételezve is csak 0,6 százalékpontot csökken az Európai Unió által használt függőségi mutató. Ez az eredmény arra figyelmeztet, hogy a többi szektor bevonása nélkül (főleg a legenergia-intenzívebb ipar együttműködésének hiányában) nehéz hatékonyan fellépni az importfüggőség enyhítéséért. Magyarországon már kedvezőbb eredményhez jutunk, ami főként annak köszönhető, hogy a lakossági fogyasztás aránya az összes fogyasztáson belül viszonylag magas, és ezen belül magas a részaránya az erősen importigényes földgáznak.
3.4. A közlekedés szerepe az energiafüggőségben 10. ábra: A közlekedés szerepe a végső fogyasztásban 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Egyéb Közlekedés
EU-27
Belgium
Magyarország
saját készítésű ábra, forrás: Eurostat Az Európai Unió tagországai a közlekedési szektor energiaszükségletét szinte kizárólagosan importált olajból fedezik. A jelenleg is a végső fogyasztás közel egyharmadát kitevő ágazat felhasználása az előrejelzések alapján a közeljövőben gyorsabb 41
mértékben fog növekedni, mint a többi szektoré. A közlekedési szektor fenntartható fejlődésre és az energiafüggőségre gyakorolt káros hatásainak mérséklésére számos intézkedést foganatosított az EU. Többek között irányelvben szabályozta, hogy 2020-ig a közlekedési szektor felhasználásának 10%-a származzon megújuló forrásokból.65 2008-ban a megújuló energiaforrások aránya a közlekedés üzemanyag-felhasználásán belül Belgiumban 1,2%, Magyarországon pedig 3,9% volt. Belgiumban a kőolaj és olajszármazékok 100%-ban importból származnak, tehát a megújuló források emelésével joggal feltételezhető az import és az importfüggőség csökkenése. A 2008-as adatokkal számolva, de 10%-os megújuló energia esetén az ország importfüggősége 79,5%-ról 78%ra csökken, ha minden más tényezőt66 változatlannak tekintünk. Magyarországra kiszámítva az országos szintű változás a források helyettesítésével 67 0,9 százalékpont, vagyis a mutató új értéke 62,8%. A kisebb mértékű eltérés egyrészt annak köszönhető, hogy Magyarország nem szorul 100%-ban külső olajforrásokra, másrészt azzal indokolható, hogy eredetileg már nagyobb százalékban volt jelen a megújuló energia.
3.5. Az energiamix szerepe az energiafüggőségben Az
energiamix
az
egyes
országok
energiaellátásában
használt
energiatípusok
kombinációja. Az energiapolitika egyik legfőbb feladata a megfelelő energiastruktúra kialakítása, ami nemcsak energetikai, gazdasági és környezetvédelmi szempontból a legkedvezőbb, de a biztonsági és a politikai követelményeket is figyelembe veszi.68 A 3. és az 5. táblázatban láthattuk a két országban az energiatermelés, a fogyasztás és az import szerkezetét. A jobb áttekinthetőség kedvéért most nézzük meg az energiafogyasztás összetételét grafikus formában. Az ábrán látható, hogy az egyes energiatípusok milyen arányt képviseltek a bruttó belföldi energiafogyasztásban. Az energiamix összetétele 65
European Commission – Energy (Energia) (http://ec.europa.eu/energy/renewables/biofuels/biofuels_en.htm) letöltve: 2010.november 9. 16:52 66 A bruttó belföldi energiafogyasztás mennyisége és a többi nyersanyag importja változatlan. 67 Feltételezzük, hogy a fennmaradó 90% forrás kőolaj és olajszármazékok, és ezen belül az import aránya az országos átlagot követve 81,7%. 68 Lovas Rezső (szerk.): Köztestületi Stratégiai Programok – Megújuló energiák hasznosítása. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2010. 14.
42
viszonylag lassan változik egy-egy ország esetében, így a 2008-as adatok elfogadhatónak tekinthetők vizsgálatunkhoz. 11. ábra: Belgium és Magyarország energiafogyasztása (2008) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
megújulók nukleáris szilárd tüzelők földgáz
Belgium
Magyarország
nyersolaj és olajszármazékok
saját készítésű ábra, forrás: Eurostat Láthatjuk tehát, hogy mindkét ország esetében 3 forrás uralja a fogyasztást, ezek az olaj, a földgáz és a nukleáris energia. Magyarország esetében kicsit ugyan kiegyenlítettebb a források eloszlása, mint Belgiumban, de az első három helyen (igaz más sorrendben) itt is az előbb felsorolt három típus van. Energiafüggőség akkor alakul ki, ha a felhasználni kívánt források nem állnak rendelkezésre az ország saját termelésének hiányában. Ezért azt kell megvizsgálnunk, hogy az importált energiaforrások milyen pozíciót foglalnak el az energiamixben. Egy Belgium energetikájáról szóló tanulmány rávilágít arra, hogy a belföldön készült energiatermékek esetén nem szabad megfeledkezni annak vizsgálatáról, hogy az előállításhoz szükséges elsődleges források honnan származnak. „Egyes statisztikai mutatószámok hagyományosan bizonyos mennyiségű energiatermelést tulajdonítanak a belga gazdaságnak. (…) Azonban tekintve, hogy minden energiatermék külföldről importált elsődleges forrásból készül, jogosan állítható, hogy 1993 óta – amikor az utolsó belga szénbánya bezárt – az energiakészletek hiányában Belgium valójában közel 100%ban energiafüggő. Csak az egyelőre még kis mennyiséget képviselő megújuló
43
energiaforrások csökkentik importfüggőségét valamivel 100% alá.”69 Továbbá Belgium importfüggőségén az enyhít, hogy beszerzési forrásai diverzifikáltak, így alacsonyabb az ebből származó kockázat. Magyarország esetén az előbbi kérdés a nukleáris energia kapcsán merül fel, hiszen az előállításhoz szükséges urán Oroszországból származik, mégis a belföldi termeléshez számítjuk. Hazánkban a jelenleg elsődleges energiaforrásnak számító földgáz és a második helyen levő olaj több mint 80%-a import. A negyedik helyet elfoglaló szilárd tüzelőkből előállított energia kevesebb mint fele származik behozatalból. Ez arra enged következtetni, hogy a földgáz és az olaj helyettesítésével jelentősen csökkenthető függőségünk. A megoldás az alternatív forrásokban rejlik hazánkban és Belgiumban is. 14. táblázat: Megújuló energiaforrások aránya a bruttó végső energiafelhasználásban (%) 2006 2007 2008 202070 EU-27 8,9 9,7 10,3 20,0 Belgium 2,7 3,0 3,3 13,0 Magyarország 5,1 6,0 6,6 13,0 saját készítésű táblázat, forrás: Eurostat A 15. táblázat bemutatja, hogy a megújuló energiaforrások milyen hányadot képviseltek az elmúlt években a végső energiafelhasználásban. Láthatjuk, hogy jelentőségük az EU-s átlagot tekintve folyamatosan nő, és ezt a tendenciát követi a belga és a magyar energiaszektor is. Az utolsó oszlopban találjuk a már korábban említett 2020-ra vonatkozó uniós célkitűzéseket. Láthatjuk, hogy bár Magyarországon a fenti adatok alapján magasabb a megújuló források részesedése a fogyasztásban, és az arány gyorsabb ütemben is nő, mint Belgiumban, a két országnak mégis ugyanúgy 13%-ot kell teljesítenie. Mivel a végső fogyasztás forrásösszetételére vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre adatok, ezért nem lehet pontos számításokat végezni arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi adatokkal számolva, de 13%-os megújuló forrást feltételezve milyen mértékben változna meg az Európai Unió által kidolgozott energiafüggőségi mutatószám a két ország esetében. 69
William D’haeseleer (szerk.): Commission Energy 2030 Final Report – Belgium’s Energy Challenges Towards 2030 (Energiabizottság 2030 Végleges jelentés – A belga energiapolitika kihívásai 2030-ig), 2007.június 19. 41. 70 Az Európai Unió által előirányzott terv.
44
3.6. A villamos áram szerepe az energiafüggőségben Az EU növekvő importgáz függőségének egyik oka az, hogy az elektromos áram termelésben a földgáznak kiemelt jelentősége van. Egy új trend alapján viszont a megújuló források is egyre inkább szerephez jutnak az áramtermelésben, bár részesedésük az összes termelésen belül még viszonylag alacsony. 15. táblázat: Elektromos áram termelés 2008-ban (GWh) Belgium Magyarország szén 7235 7205 olaj és olajszármazékok 406 355 földgáz 24648 5176 nukleáris 45568 14818 megújuló összesen 6829 2471 biomassza és hulladék 4393 2052 víz 1757 213 nap 42 1 szél 637 205 összesen 84929 40025 saját készítésű táblázat, forrás: International Energy Agency71,72 Az előző táblázatban láthatjuk, hogy miként oszlik meg az egyes források között az országok elektromos áram termelése. Belgiumba (53,6%) és Magyarországon (37%) is a nukleáris energia az áramtermelés elsődleges forrása, ami mint korábban bemutattuk 100%-ban uránimporton alapul. Belgiumban a földgáz 29%-os részesedéssel a második és a szén 8,5%-kal a harmadik. A megújuló forrásokból származó villamos áram termelés 2008-ban 8% volt, vagyis a szénhez közeli értéket mutatott. Hazánkban a szén (18%) foglalja el a második és a földgáz (13%) a harmadik helyet. A megújulók részesedése 6,2% volt a vizsgált évben. Az importfüggőség csökkentése tehát a nukleáris energia részesedésének csökkentésével és az alternatív források előtérbe helyezésével valósítható meg.
71
International Energy Agency - Belgium (http://www.iea.org/stats/electricitydata.asp?COUNTRY_CODE=BE) letöltve: 2010.november 22. 18:51 72 International Energy Agency – Hungary (http://www.iea.org/stats/electricitydata.asp?COUNTRY_CODE=HU) letöltve: 2010.november 22. 18:53
45
A megújuló források szerepe a villamos áram előállításban mindkét országban növelhető, mert természeti adottságaik révén jelentős kiaknázható potenciállal rendelkeznek. A megfelelő technikai feltételek megteremtéséhez viszont jelentős beruházásokat kell eszközölni, továbbá a hálózatba kötéshez strukturális átalakítások szükségesek. Magyarországon törvényi szabályozás korlátozza a hálózatba juttatható megújuló forrásból származó energia mennyiségét, tehát a technikai feltételek mellett ki kell alakítani a megfelelő törvényi keretet is. 16. táblázat: Elektromos áram 2008-ban (GWh) Belgium Magyarország termelés 84929 40025 import 17154 12740 export 6561 8871 fogyasztás összesen 82642 34332 háztartások 19980 11455 ipar 39019 9905 közlekedés 1723 1194 szolgáltatások 20830 10827 saját készítésű táblázat, forrás: International Energy Agency73 Az előző táblázat összesíti a két országra vonatkozó termelési és külkereskedelmi adatokat, valamint részletezi a végső fogyasztás megoszlását a különböző felhasználók között. Belgium importja Hollandiából (47%), Franciaországból (43,4%) és Luxemburgból származik. Tehát forrásainak egy részét stabilnak tekinthető Európai Uniós szomszédjaitól szerzi be. Hazánk legfőbb elektromos áram exportőre Szlovákia (58,5%), majd Ukrajna és Románia következik. A fogyasztók esetében jelentős különbség figyelhető meg a két ország között, ami a gazdaság szerkezetéből is következik. Míg Belgiumban a villamosenergia legfőbb fogyasztója az ipari szektor (47,2%), addig Magyarországon csak a harmadik helyen szerepel (28,9%) a háztartások (33,4%) és a szolgáltatások (31,5%) után.
73
u.o.
46
3.7. Az ár szerepe az energiafüggőségben A kereslet és kínálat egyenlőtlenségeiből adódó olajár változások kihatnak a földgáz árára (mint helyettesítő), valamint beépülnek olyan szektorok áraiba, melyek jelentős mennyiségű energiát használnak fel nyersanyagként. Az Európai Uniós piacliberalizáció keretében 2004. július 1-jén megnyílt az elektromos áram és a földgáz piac a vállalati felhasználók számára, majd 3 évvel később az összes fogyasztó (köztük a háztartások) számára is. Vagyis azóta a felhasználók szabadon választhatják meg, hogy melyik szolgáltatótól akarják megvásárolni az áramot és a földgázt. Ez sok országban elősegítette a verseny kialakulását, de még számos tagállam késlekedik a megfelelő feltételek megteremtésével. A piacliberalizáció lénye, hogy az átlátható árak segítségével a fogyasztók a számukra legmegfelelőbb szolgáltatót választják, ami a szolgáltatók között a piaci viszonyokhoz igazodó árversenyt hoz létre.74 Az uniós adatbázisok részletes statisztikákat tartalmaznak a tagállamok energiaár alakulásáról a 2007/394/EC irányelv értelmében. Ezek segítségével összehasonlíthatjuk, hogy egy adott felhasználói csoportnak mennyit kell fizetnie (az árak egységesen euróban vannak megadva függetlenül a tagállamok fizetőeszközétől) egységnyi energiáért a különböző országokban. A következő táblázat bemutatja, hogy hogyan viszonyultak a fogyasztói árak az uniós átlaghoz 2008. második felében Belgiumban és Magyarországon. Mint láthatjuk, a háztartások esetében az energiaárak mind az elektromos áram, mind a földgáz esetén Belgiumban meghaladták az EU-27 átlagát, Magyarországon viszont alacsonyabbak voltak annál. Az iparnál viszont pont fordított a helyzet; hazánkban az uniós átlagnál drágább volt a földgáz és az elektromos áram is a vizsgált időszakban, míg Belgiumban mindkét energiahordozó esetében kevesebbet kellett fizetni az ipari fogyasztóknak.
74
Europe in figures - Eurostat Yearbook 2010 (Európa számokban – Eurostat évkönyv 2010) 581-582.
47
17. táblázat: Fogyasztói árak alakulása 2008.július-december75 elektromos áram (euro/kWh) földgáz (euro/GJ) 76 77 háztartások ipar háztartások78 ipar79 EU-27 0,17 0,12 17,48 12,82 Belgium 0,21 0,13 20,24 12,67 Magyarország 0,16 0,15 12,93 14,06 saját készítésű táblázat, forrás: Europe in figures - Eurostat Yearbook 2010, 584. Hogy pontosabb képet kapjunk az energiaárakról, mindenképp figyelembe kell vennünk az országok közötti jövedelemkülönbségeket. Érdemes megvizsgálnunk, a kapcsolatot aközött, hogy a lakossági fogyasztók milyen áron jutnak elektromos áramhoz és földgázhoz Belgiumban és Magyarországon, valamint, hogy az energiaköltségek mekkora hányadot képviselnek az egy főre jutó átlagkeresetben. 12. ábra: Az energiakiadások aránya a jövedelemben (2008) 18000 16000 14000 12000 10000
energiaköltségek
8000 6000 4000 2000 0 Belgium
Magyarország
saját készítésű ábra, forrás: Statbel, Ksh Belgiumban 2008-ban az egy főre jutó átlagos éves energiaköltség 719 euro, az ugyanerre az időszakra vonatkozó egy főre jutó éves átlagkereset pedig 16184 euro volt.80 Ez azt jelenti, hogy az éves átlagos energiaköltségek az egy főre jutó jövedelem 4,4%-a volt. Magyarországon az egy főre jutó éves átlagos energiaköltség (az egész lakosságot 75
Az árak tartalmazzák az adót is. 2500 kWh és 5000 kWh éves fogyasztás között. 77 500 MWh és 2000 MWh éves fogyasztás között. 78 20 GJ és 200 GJ éves fogyasztás között. 79 10000 GJ és 100000 GJ éves fogyasztás között. 80 Statbel – Budget de ménages 2000-2008 (Háztartások kiadásai 2000-2008) (http://statbel.fgov.be/fr/modules/publications/statistiques/marche_du_travail_et_conditions_de_vie/budget_ des_menages.jsp) letöltve: 2010.november 25. 13:35 76
48
tekintve) 2008-ban 477 euro81 volt, míg az energiakiadások a nettó jövedelem százalékában
átlagosan
13,2%-ot
képviseltek.82
A
fenti
adatokból
az
alábbi
következtetéseket vonhatunk le. Elsőként megállapítjuk, hogy bár az energiahordozók ára Belgiumban jóval magasabb, mégis kisebb hányadot képvisel a jövedelemhez mérten, ami annak köszönhető, hogy a fizetések jóval magasabbak, mint hazánkban. Másodsorban, a 3.1. alfejezetben láthattuk, hogy az 1 lakosra jutó háztartási energiafelhasználás Belgiumban 14,3%-kal magasabb, mint Magyarországon. De még a magasabb árak és az intenzívebb felhasználás sem egyenlíti ki a jövedelemből származó különbségeket a két országban. Ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy a magyar lakosok sokkal kiszolgáltatottabbak az energiaár ingadozásoknak, tehát az energiaimport függőség is jobban hat rájuk, mint a belga lakosokra.
81
251 Ft/euro éves átlag árfolyamon számítva, forrás: Hivatalos árfolyamadatok (http://arfolyam.iridium.hu/kereses.php?f_direction=0&f_year=2008&f_month=12&f_day=1&f_count=30& EUR=1) letöltve: 2010.november 25. 14:08 82 Központi Statisztikai Hivatal: A háztartások energiafelhasználása, 2008 (http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/haztartenergia08.pdf) letöltve:2010.november 8. 9:54
49
4. Az új energiafüggőségi mutató Az előző fejezetekben röviden áttekintettük, hogy bizonyos tényezők milyen szerepet töltenek be egy ország energiafüggőségében. Az elemzés során arra a következtetésre jutottunk, hogy az energiafüggőség megállapításakor az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: a belföldi primer forrásokból előállított energia mennyisége, bruttó fogyasztás mértéke és a fenntartható belföldi energiaforrás kapacitások. Az új mutatószám megalkotása előtt meg kell vizsgálnunk a régi mutató elemeit, melyek azok, amiket elvetünk, mi ezekkel a probléma, és mi az, amit továbbra is használni kívánunk. A számlálóban található nettó energiaimportot nem találtuk megfelelőnek, hiszen az előző fejezetben láthattuk, hogy nem elegendő az energia származási helyének vizsgálata, azt is figyelembe kell venni, hogy a belföldön előállított energia milyen primer forrásból készült. Ezért a számlálóba a bruttó fogyasztás és a belföldi primer forrásokból előállított energia különbsége kerül. Itt feltétlenül meg kell határoznunk, hogy mit értünk bruttó fogyasztáson és belföldi primer forráson. A bruttó fogyasztás fogalmát az Európai Unióban hivatalosan használt definíció alapján a bruttó belföldi fogyasztás és a nemzetközi tengeri támaszpontokon felhasznált energia összegeként értelmezzük. Belföldi primer forrásból előállított energia minden olyan energia, amit egy adott ország közigazgatási területén belül állítanak elő az ország területén található vagy onnan felszínre hozható forrásokból. Továbbá azt is mindenképpen meg kell határoznunk, hogy a mértékegység egységesen toe, mert a főbb adatbázisok is ezt a mértékegységet használják. Az eredeti mutató nevezőjében a bruttó fogyasztás található. Ezt megfelelőnek tartjuk, ezért átvesszük az új mutatóba is, hiszen a bruttó fogyasztás megmutatja egy adott ország által felhasznált összes energiát (figyelembe véve az energiaszektor felhasználását és az elosztási és szállítási veszteségeket is). Így tehát a hányados a következő:
50
A tört megmutatja, hogy egy adott ország bruttó fogyasztása hány százalékban függ külső forrásoktól. Ha a hányados értéke 1, az a teljes energiafüggőség állapota; ahogy az érték közelít a 0-hoz, úgy csökken a függés. A hányados értelemszerűen nem vehet fel 1-nél nagyobb értéket, viszont abban az esetben lehet negatív, ha az ország energiaexportot valósít meg. A mutatót korrigálni szeretnénk, méghozzá olyan irányban, hogy az figyelembe vegye az országban rendelkezésre álló források mennyiségét is. Számos próbálkozást tettünk egy új tényező bevonására, de a hányados mindig torzult, ezért elvetettük a tört bővítését. Arra a megoldásra jutottunk, hogy a fenti új mutatót egy másik mutatóval együtt kell értelmezni, ami segítheti az elemzéseket és a jövőre vonatkozó prognózisok kialakítását. A másik mutatónak, amit fel kívánunk használni az energiafüggőség megállapításakor tükröznie kell, hogy az ország éves energiaigényét mennyiben tudnák fedezni a potenciális kapacitások. Ki kell számolnunk, hogy az éves potenciálisan felhasználható hazai forrás hány százaléka az éves átlagos fogyasztásnak. A fogyasztás és a kapacitás megállapításakor a következő 20 évre becsülhető adatokat használjuk, a fosszilis energiaforrások felhasználását is eszerint ütemezzük.83 Mivel a mutató az idő múlásával természetszerűleg
változik
(erőforrások
kimerülése,
fogyasztási
szokásokban
bekövetkezett változások stb.), ezért tartjuk elegendőnek a 20 éves időtartam használatát. A másik mutató tehát az egy évre becsült belföldi energiaforrás kapacitás és az egy évre becsült átlagos bruttó energiafogyasztás hányadosa, vagyis:
Amennyiben a potenciális készletek 100%-ban fedezni tudják a fogyasztást, a tört értéke 1; ezt az állapotot hívhatjuk potenciális energiafüggetlenségnek. Ha a tört értéke 0 és 1 közé esik, akkor a fogyasztás teljes fedezéséhez elegendő forrásnál kevesebb áll az országban rendelkezésre (ahogy közelít a 0-hoz, egyre kevesebb), amennyiben viszont 1-nél nagyobb, akkor a potenciál teljes kihasználásakor energiaexport valósulhat meg.
83
A számítások során a fenntartható kapacitásokat használjuk, mert ezek reálisabb képet adnak, mintha az elméleti kapacitásokkal számolnánk.
51
Az értelmezés során nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy míg az első mutató az energiafüggőség százalékos arányát adja meg, addig a második a potenciális függetlenség százalékát becsli. A két mutató egyszerű alkalmazásához praktikus létrehoznunk egy olyan csoportosítást, ami rendszerezi és kategóriákba sorolja az országokat, ezáltal átláthatóbbá válik az országok jelenlegi és potenciális energiafüggősége. A következő alfejezetekben tehát bemutatjuk, hogy hogyan használhatók a mutatók, és részletesebben értelmezzük jelentésüket. Ezután pedig a gyakorlatban alkalmazzuk Belgiumra és Magyarországra.
4.1. Az országok csoportosítása Két új mutatónk alapján az országok négy nagyobb csoportba oszthatók, ezt a következő mátrix szemlélteti. A főbb kategóriákon belül természetesen nagy szórás figyelhető meg, az alaposabb értékeléshez a mutatószámok pontos értékét kell alapul vennünk.
13. ábra: Energiafüggőség mátrix természeti erőforrásokban
természeti erőforrásokban
viszonylag gazdag
viszonylag gazdag
és magas importigényű
és alacsony importigényű
természeti erőforrásokban
természeti erőforrásokban
viszonylag szegény
viszonylag szegény
és magas importigényű
és alacsony importigényű
saját készítésű ábra A természeti erőforrások értékelésekor a második mutatót használjuk. Természeti erőforrásokban viszonylag gazdagnak tekintjük azt az országot, amelyik fenntarthatóan kiaknázható belföldi energiahordozóiból fedezni tudná éves energiafogyasztásának legalább 50%-át (függetlenül attól, hogy ezt meg is teszi-e). Azaz teljesül az alábbi reláció:
52
Az importigény megállapításakor az első mutatót alkalmazzuk. Az előző logikához hasonlóan azokat az országot soroljuk a magas importigényűek közé, amelyek energiafogyasztásuk több mint felét behozatalból fedezik. Azaz:
1. eset:
magas importfüggőség párosul szűkös természeti erőforrásokkal (a mátrix bal alsó része)
ez a legkedvezőtlenebb helyzet
ebben az esetben a legmagasabb az importfüggőség, és ez nem is csökkenthető, mert a szükséges energiaigény semmiképp sem fedezhető alternatív hazai forrásokból
ez akkor állhat fenn például, ha egy ország természeti erőforrásokban szegény, de nagy az energiaigénye, és a potenciálisan felhasználható megújuló forrásokkal csak kis mértékben tudja fedezni a belföldi fogyasztást
megoldásnak az energiatakarékossági intézkedések tekinthetők
2. eset:
alacsony importigényű, természeti erőforrásokban viszonylag szegény országok (jobb alsó tartomány)
ezek az országok jelenleg ugyan alacsony importaránnyal rendelkeznek, de ez a jövőben kedvezőtlen irányban fog változni, mivel az erőforrások csökkenésével vagy az energiafogyasztás növekedésével az energiabehozatal mindenképp nőni fog
az importarány növekedésekor figyelniük kell arra, hogy a kockázatcsökkentés érdekében folyamatosan új beszállítókat kapcsoljanak be az ellátásukba, és ne a korábbi importőrökre hagyatkozzanak egyre intenzívebben
3. eset:
a potenciálisan kiaknázható természeti erőforrásokban gazdag, de magas importigényű országok (bal felső tartomány)
53
kedvező helyzet, mert az előző két kategóriával ellentétben lehetőség van az importfüggőség csökkentésére
teendők: az energiamix újragondolása és egy hatékonyabb energiapolitika kialakítása
fontos kérdés, hogy mi a fontosabb az ország számára: olcsó, de importált energia, vagy drágább, de belföldi energia fogyasztása (sok esetben a költséghatékonysági szempontok döntőnek bizonyulnak)
a saját források kiaknázásával új munkahelyeket lehet teremteni, nő a GDP és csökken az importfüggőség
amennyiben ezek a hazai források megújuló energiát jelentenek, akkor bevonásuk az energiatermelésbe még környezetvédelmi szempontból is pozitív
4. eset:
az eleve alacsony importfüggőség nagy kiaknázható kapacitással párosul (a mátrix jobb felső részében)
a legkedvezőbb helyzet az energiaimport-függőség tekintetében
ezek az országok megfelelően nagy készletek esetén jelentős bevételre tehetnek szert energiaexportból
ebben a csoportban az energiapolitika feladata főleg az energiaintenzitás megfelelő szintjének elérésére, és a környezetkárosító technológiák háttérbe szorítása, esetleg megszüntetése
4.2. Az új belga és magyar mutató A rendelkezésre álló kapacitások alfejezetben (2.3.) megpróbáltunk hiteles adatokat gyűjteni a két ország jelenlegi készleteiről és a jövőben potenciálisan kiaknázható kapacitásról. A források elemzése alapján az alábbiakat állapíthatjuk meg:
Belgium fosszilis energiaforrásai, valamint a nukleáris energia előállításához szükséges urán zérusnak tekinthető
Belgium potenciális készletei a megújuló forrásokból származnak, ezek összesen 3590 ezer toe/év energiát jelentenek
Magyarországon a 7. táblázat adatai alapján a rendelkezésre álló készletekből évi 6350 ezer toe fosszilis energiaforrás használható fel 54
Magyarország uránkészletét jelenleg zérusnak kell tekintenünk, bár kutatások folynak esetleges további források után
Magyarország megújuló készleteiből a becslések alapján évi 11536 ezer toe energia állítható elő
Az adatok birtokában nézzük meg, hogy az általunk vizsgált országok melyik kategóriába sorolhatók be az előző csoportosítás alapján.
Belgium: Az ország importigénye 96,8%, a rendelkezésre álló természeti erőforrások aránya a fogyasztáshoz képest pedig 6,2%. Belgium tehát a természeti erőforrásokban viszonylag szegény és magas importigényű országok közé tartozik. Mint azt korábban láttuk, ez az energiaimport-függőség legkedvezőtlenebb esete. A természeti erőforrások csak kis mértékben képesek csökkenteni az importfüggőséget. Abból a szempontból viszont kedvező helyzetben van az ország, hogy behozatalában biztonságos forrásokra támaszkodik. Belgium számára az energiafüggőség mérséklése leginkább az energiatakarékosságon keresztül valósítható meg. Mint korábban láttuk, a háztartások megtakarítása nem túl hatékony, viszont az épületek hőellátása terén elérhető csökkenésről eddig még nem ejtettünk szót. Ezen a területen jelentős lehetőségek vannak, az európai energiapolitikák egyik új trendjét képviseli. Felmerül azonban a kérdés, hogy milyen mértékű megtakarítás tervezhető gazdaságosan, és mekkora a ténylegesen megvalósítható csökkenés. Számos példát találhatunk 20 vagy akár 100%-os megtakarításra is. Az épületek energiahatékonyságával a 7/2006 TNM rendelet és a 2002/91/EK irányelv foglalkozik. Ezek kimondják, hogy az 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű új épületeknél meg kell vizsgálni a megújuló energiaforrásokból megvalósított decentralizált energiaellátás lehetőségét. Az irányelv 2010-es módosítása ismételten kiemeli, hogy új épületek esetén az energiaellátás tervezésekor figyelembe kell venni a lehetőségét a megújuló
forrásokon
alapuló
decentralizált
energiarendszereknek,
a
kapcsolt
55
energiatermelésnek, a táv- vagy tömbfűtéshez való csatlakozásnak (különösen megújuló forrásokból) és a hőszivattyúk alkalmazásának.84 Magyarország Hazánk az energiakészletek terén kedvezőbb helyzetben van, mint Belgium. A természeti erőforrások tekintetében 72%-ra becsülhető az ország kapacitása a várható fogyasztáshoz képest, az importigény pedig 77,9%. Ez azt jelenti, hogy Magyarország a természeti erőforrásokban viszonylag gazdag és magas importigényű országok csoportjába tartozik. Ez azért kedvező pozíció, mert megfelelő energiapolitika kialakításával jelentősen csökkenthető az ország energiaimport igénye és ezáltal függősége is. Fosszilis energiaforrás kapacitásaink esetében egyrészt támogatni kell a gazdaságosabb kitermelésére vonatkozó valamint az új lelőhelyek utáni kutatásokat. Másrészt felülvizsgálhatók
a
bányabezárások.
A
megújuló
energiaforrásokon
alapuló
energiatermeléshez pedig befektetőket kell keresni, továbbá biztosítani kell a megfelelő keretet a tervek megvalósíthatóságához. A média és különböző PR tevékenységek bevonásával nagyobb figyelmet lehetne kelteni a megújuló energiaforrásoknak és előnyeiknek a fosszilis forrásokkal szemben.
84
Lovas Rezső (szerk.): Köztestületi Stratégiai Programok – Megújuló energiák hasznosítása. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2010. 20-21.
56
Összefoglalás Jelen dolgozat tárgya Belgium és Magyarország energiafüggőségének összehasonlító elemzése volt. A cél – melyet az alcím is jelöl – az volt, hogy a két ország példáján keresztül megvizsgáljuk az Európai Unióban használt energiafüggőségi mutatót, feltárjuk hiányosságait, és amennyiben lehetőség van rá, a tapasztalatok alapján korrigáljuk azt. A bevezetésben meghatározott célkitűzések részben sikeresen teljesültek. Tekintsük át tehát, hogy melyek a vizsgálat során szerzett főbb tapasztalatok és következtetések. Az Európai Unió energiapolitikáját és annak alapvető irányait bemutató fejezetben feltártuk, hogy az integráció számára gazdasági és politikai okokból is fontos az importfüggőség csökkentése. Egyrészt az EU nem akarja, hogy a tagországok által megtermelt vagyon kiáramoljon a Közösség területéről, másrészt az ellátásbiztonság javításával kevésbé lesz kiszolgáltatott, vagyis a biztonságpolitikai célok tekintetében is kedvező. Egyelőre nem született még egységes európai energiapolitika, az Unió irányelvek,
rendeletek
és
ajánlások
segítségével
szabályozza
a
tagállamok
energiapolitikáját. A tagországok kötelesek az uniós irányelveket követő energia stratégiai terveket kidolgozni. Ezekben főszerepet kell kapnia a megújuló energiaforrásoknak, az energiahatékonyságnak és a klímaváltozás elleni fellépésnek is, mert az EU a környezetvédelem és az energia összekapcsolódása miatt együtt kezeli ezt a két témakört. Ezen kívül fontos még az országok közötti szolidaritás megvalósítása, de eddig erre még nem nagyon van példa. Az Európai Unió saját energiastatisztikai rendszert tart fenn, ami minden tagországról részletes, sok évre visszamenő adatokat tartalmaz, és biztosítja a nyilvános hozzáférést az összes
érdeklődő
számára.
Az
utolsó
lezárt
statisztikai
év
2008.,
ezért
az
összehasonlíthatóság miatt az egész dolgozatban 2008-as adatokat használtunk még akkor is, ha volt frissebb elérhető adat is. Az Unió mint közösség energiaszektoráról a következő megállapításokat tesszük. Az EU energiatermelése folyamatosan csökken, és további problémát jelent, hogy a rendelkezésre álló energia egyenlőtlenül oszlik meg a tagországok között. Az utóbbi években az energiaszerkezetben változás figyelhető meg, egyfajta eltolódás kezdődött a fosszilis forrásoktól a megújulók felé. Az összes tagország energiatermelését tekintve a nukleáris energia az elsődleges forrás, ami importuránt
57
használ fel, bár ez a statisztikákban nem jelenik meg. A fosszilis energiaforrások az Európai Unióban is - mint az egész világon - kimerülőben vannak, ezért tehát új, alternatív megoldások után kell nézni a kieső kapacitások pótlására. A megújuló energiaforrások közül EU-s szinten még csak a biomassza bír jelentős szereppel. Az egész integrációt tekintve a közlekedési szektor a legnagyobb fogyasztó, és aránya a felhasználásban nagyobb mértékben növekszik, mint a többi szektoré. Az importált energia aránya a bruttó fogyasztásban 2004 óta magasabb az Európai Unió területén előállított energiánál. Belgium és Magyarország energiafüggőségének összehasonlításakor számos szempont alapján elemeztük a két országot. Elsőként a rendelkezésre álló energiaforrásokat vizsgáltuk meg, és megpróbáltunk reális képet alkotni az elkövetkező 10-20 éves időszakra vonatkozó
kiaknázható
energiapotenciálról.
Megállapítottuk,
hogy
Magyarország
kedvezőbb természeti adottságokkal rendelkezik az energiaforrások tekintetében. Egyrészt azért, mert hazánk területén találhatók fosszilis energiaforrások, míg Belgiumban nem. Másrészt azért, mert körülbelül háromszor annyi megújuló energiaforrás használható ki Magyarországon, mint Belgiumban. Abban a tekintetben mindkét ország megegyezik, hogy a megújuló forrásokon belül a jövőben a biomassza és a napenergia juthatnak a legnagyobb szerephez. A következő összehasonlítási szempont az ország területe volt. Megállapítottuk, hogy az ország nagysága és az energiafüggőség között nincs egyértelműen kimutatható összefüggés, ezért a továbbiakban ezt a tényezőt teljesen figyelmen kívül hagytuk. A gazdaság és az energiafogyasztás között viszont annál szorosabb a kapcsolat. Egy ország energiaintenzitása is ezekből állapítható meg. A vizsgálat során arra jutottunk, hogy azonos gazdasági szerkezettel rendelkező országok esetében a magasabb GDP nagyobb energiafogyasztással jár, ami az energiaimport növekedését vonhatja maga után. A mai fogyasztói társadalmakban a lakosság energiafogyasztása nagyságrendekkel nagyobb, mint valaha. Bár az európai országok többségében a lakosság száma csökken, Földünk népessége rohamos léptekben nő, ami kihat az energiaigényre is. Az általunk vizsgált két országban a teljes fogyasztáson belül a háztartások felhasználása körülbelül egyharmadot képviselt. Abból, hogy mindkét országban meghaladta az átlagos háztartási energiafelhasználás
az
uniós
átlagot,
arra
következtettünk,
hogy
a
lakosság
energiatakarékossága reális célkitűzés. Két leegyszerűsített modellel kísérletet tettünk az 58
energiatakarékosság hatásainak vizsgálatára, melyek a várakozásokkal ellentétben nem hoztak túl pozitív eredményt. Ezt részben a modell tökéletlenségének tulajdoníthatjuk. Ezután a közlekedés szerepét vizsgáltuk az energiafüggőségben. A közlekedést azért emeltük ki, mert egyrészt szinte teljesen importált olaj felhasználáson alapul, másrészt azért, mert uniós irányelv szabályozza, hogy a tagországoknak 2020-ig biztosítaniuk kell, hogy közlekedési szektoruk fogyasztásának legalább 10%-a megújuló forrásokból származzon. Ez valamelyest felgyorsította az alternatív üzemanyagok iránti kutatást is. Joggal feltételezzük, hogy a közlekedésnek kiemelten fontos szerepe van a tagországok energiaimport-függőségében. Következő két szempontunk az országok energiamixe és villamos áram termelése volt. Itt ismét megerősítést kaptunk arról, hogy a megújuló energiaforrásokat kell előtérbe helyezni az energiaszerkezetben, hiszen ez az a megoldás, ami pótlólagos hazai források bevonásával csökkenteni tudja az energiabehozatal volumenét. Az összehasonlítást végül az energiaárakkal végeztük el. Az Unió elkötelezi magát amellett, hogy az energiaszolgáltatások minden állampolgár számára elérhetők legyenek, méghozzá megfizethető áron. A kérdés csak az, hogy mit tekintünk megfizethető árnak. Sokat hallani egy-egy hideg télen a hírekben, hogy nemcsak az alacsonyabb jövedelműeknek, de sajnos a társadalom középső rétegének is jelentősen megterheli a pénztárcáját a fűtésszámla kifizetése Magyarországon. Az összehasonlíthatóság miatt tehát azt vizsgáltuk, hogy az energiakiadások milyen arányt képviselnek az egy főre eső jövedelemben. Azt találtuk, hogy olyan jelentős különbség van a két országban az egy főre jutó átlagjövedelemben, hogy azt sem a magasabb árak, sem a magasabb fogyasztás nem kompenzálja, így a magyar lakosok fizetésükből sokkal nagyobb hányadot költenek energiaköltségekre, mint a belgák. Ez pedig azt jelenti, hogy az energiafüggőség tekintetében a magyar lakossági fogyasztók sokkal rosszabb helyzetben vannak. A korábbi fejezetek tanulsága alapján megállapítottuk, hogy a használatban lévő Európai Uniós energiafüggőségi mutatónak két hiányossága van. Az egyik az, hogy belföldi termelésnek tekinti a külföldi primer forrásokból belföldön előállított energiát. Ezzel a problémával a nukleáris energia esetén találkoztunk. A másik hiányosságnak tekinthető dolog pedig az, hogy nem veszi figyelembe az országok belföldi potenciális 59
energiakapacitását. Be kellett látnunk, hogy ez sajnos nem vonható be a mutatóba, ezért azt a megoldást fogadtuk el, hogy két mutató használatával elemezzük az országok energiafüggőségét. Az egyik a bruttó fogyasztás és a belföldi primer forrásokból előállított energia különbségének aránya a bruttó fogyasztásban, ami a jelenlegi valós energiafüggőséget mutatja, a másik pedig az éves belföldi energiaforrás kapacitás és az átlagos bruttó energiafogyasztás hányadosa, ami a potenciális energiafüggetlenséget határozza meg. Az új mutatók alapján Magyarország energiafüggőség tekintetében sokkal kedvezőbb helyzetben van, mint Belgium. Hazánk jelenlegi importigénye közel 20 százalékponttal alacsonyabb, mint Belgiumé, potenciális belföldi készleteiből pedig lehetősége nyílna az energiafüggőség 50% alá csökkentésére, ami Belgium esetében nem helyezhető kilátásba.
60
Felhasznált irodalom 1. Hubai József: Geopolitika-geostratégia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009. 24, 39-42, 57-61, 69-71. 2. Kathleen Van Brempt korábbi Európai Parlamenti képviselő előadása az EU energiafüggetlenségének megvalósításáról (2010.március 25.) az Európai Unió 25 éven aluliaknak szóló szemináriumsorozatának keretében (Leuven, Belgium) 3. Katona János: Energiapolitika. In: Kende Tamás, Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba. CompLex Kiadó, Budapest, 2009. 1165-1188. 4. Szűcs Anita: Belgium: kisállami dilemmák a nagyhatalmak árnyékában. In: Kiss J. László (szerk.): A huszonötök Európái. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. 36-80. Statisztikai könyvek, tanulmányok, cikkek.: 5. Arianna Checchi, Arno Behrens, Christina Egenhofer: Long-term Energy Security Risks for Europe: A Sector-specific Approach (Hosszú távú energiabiztonsági kockázatok Európában: szektor-specifikus megközelítés), CEPS Working Document No. 309/January 2009. 1-2. 6. Az Európai Unió cselekvési terve az energiaellátás biztonsága és az energiapolitikai szolidaritás terén 2008.november 13. 7. Bobok Elemér, Tóth Anikó: A geotermikus energia helyzete és perspektívái, Magyar Tudomány, 2010.augusztus 8. D. Devogelaer, D. Gusbin: Long term energy and emissions’ projections for Belgium with the PRIMES model (Belgium hosszú távú energia és kibocsátási tervezetei a PRIMES modellel). Federal Planning Bureau, Brüsszel, 2006 9. Dinya László: Biomassza-alapú energiatermelés és fenntartható energiagazdálkodás, Magyar Tudomány, 2010.augusztus 10. Europe in figures - Eurostat Yearbook 2010 (Európa számokban – Eurostat évkönyv 2010) 11. Eurostat statistical books – Energy yearly statistics 2008 (Eurostat statisztikai könyvek – Éves energiastatisztikák 2008) 12. Eurostat statistical books – Panorama of energy (Eurostat statisztikai könyvek – Energia-körkép)
61
13. Farkas István: A napenergia hasznosításának hazai lehetőségei, Magyar Tudomány, 2010.augusztus 14. G. Palmers, G. Dooms, S. Shaw, C. Sheuren, P. André, J. Neyens, F. De Stexhe, J. Martin: Scientific Support Plan for a Sustainable Development Policy: Renewable Energy Evolution in Belgium 1974-2025 (Tudományos háttértervezet fenntartható fejlődési politikához: A megújuló energia alakulása Belgiumban 1974-2025), Belgian science Policy, Brüsszel, 2004. 70. 15. J. De Ruyck: Commission Energy 2030 Renewable energies (Energiabizottság 2030 megújuló energiák), 2006.november 15. 16. Lovas Rezső (szerk.): Köztestületi Stratégiai Programok – Megújuló energiák hasznosítása. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2010. 14-21. 17. Reményi Károly: Az energiastratégia sarokpontjai, Magyar Tudomány, 2009.március 18. Szalai Sándor, Gács Iván, Tar Károly, Tóth Péter: A szélenergia helyzete Magyarországon, Magyar Tudomány, 2010.augusztus 19. Szeredi István, Alföldi László, Csom Gyula, Mészáros Csaba: A vízenergiahasznosítás szerepe, helyzete, hatásai, Magyar Tudomány, 2010.augusztus 20. William D’haeseleer (szerk.): Commission Energy 2030 Final Report – Belgium’s Energy Challenges Towards 2030 (Energiabizottság 2030 Végleges jelentés – A belga energiapolitika kihívásai 2030-ig), 2007.június 19. 41.
Internet: 21. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal honlapja (http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=72&lng=1) letöltve: 2010. 11.04. 16:02 22. CIA – The world factbook: Belgium (https://www.cia.gov/library/publications/theworld-factbook/geos/be.html) letöltve: 2010.09.20. 09:49 23. CIA – The world factbook: Hungary (https://www.cia.gov/library/publications/theworld-factbook/geos/hu.html) letöltve: 2010.09.30. 11:27 24. Dr. Unk Jánosné: Magyarország nemzeti megújuló energiahasznosítási cselekvési terve (egyeztetési – döntéselőkészítő munkaanyag) (http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/201006/unk_janosne_eloadas_0615_20100617092 931.pdf) letöltve: 2010.11.19. 18:25
62
25. EDORA studie: Hernieuwbare energie: Potentieel in 2020 (Megújuló energia: Potenciál 2020-ban) (http://edora.org/pg4.php?id_menu=141) letöltve: 2010.11.23. 16:15 26. e-Gépész online szaklap: Simon Tamás: A biomassza-felhasználás jelene és jövője Magyarországon – a 4Biomass projekt bemutatása, 2010.augusztus 31. (http://www.e-gepesz.hu/?action=show&id=4812) letöltve: 2010.11.04. 18:10 27. European Commission – Energy (Energia) (http://ec.europa.eu/energy/renewables/biofuels/biofuels_en.htm) letöltve: 2010.11.09. 16:52 28. EuroWasser: Europe’s hydropower potential today and in the future (Európa vízenergia potenciálja most és a jövőben) (http://www.iset.uni-kassel.de/abt/FBI/projekte/europes_hydropower_bernhard.pdf) letöltve: 2010.11.20. 17:57 29. Euvonal - energiapolitika (www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=21) letöltve: 2010.10.20. 11:35 30. fn.hu: Új földgázvezeték magyar részvétellel, 2010.szeptember 14. (http://www.fn.hu/makro/20100914/uj_foldgazvezetek_magyar_reszvetellel/) letöltve: 2010.09.30. 17:30 31. Forum Nucléaire: L’uranium est disponible dans des regions stables (Az urán stabil régiókban elérhető), 2009.január 24. (http://www.nuclearforum.be/fr/themes/approvisionnement/uranium-est-disponibledans-des-regions-stables) letöltve: 2010.11.08. 17:48 32. Forum Nucléaire: La loi belge impose la fermeture des centrales nucléaires (A belga törvény az atomerőművek bezárását írja elő), 2009.január 24. (http://www.nuclearforum.be/fr/themes/approvisionnement/la-loi-belge-impose-lafermerture-des-centrales-nucleaires) letöltve: 2010.11.08. 18:15 33. Hivatalos árfolyamadatok (http://arfolyam.iridium.hu/kereses.php?f_direction=0&f_year=2008&f_month=12 &f_day=1&f_count=30&EUR=1) letöltve: 2010.11.25. 14:08 34. IEA – Press Release: Magyar energiapolitika, Budapest, 2007. április 3. (http://www.iea.org/press/hungarianpressrelease-HU.pdf) letöltve: 2010.09.30. 18:23 35. International Energy Agency (http://www.iea.org/stats/balancetable.asp?COUNTRY_CODE=HU) és 63
(http://www.iea.org/stats/balancetable.asp?COUNTRY_CODE=BE) letöltve: 2010.11.08. 10:26 36. International Energy Agency - Belgium (http://www.iea.org/stats/electricitydata.asp?COUNTRY_CODE=BE) letöltve: 2010.11.22. 18:51 37. International Energy Agency – Hungary (http://www.iea.org/stats/electricitydata.asp?COUNTRY_CODE=HU) letöltve: 2010.11.22. 18:53 38. ITD Hungary: Belgium (http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=be#gazdas ag) letöltve: 2010.09.15. 13:15 39. Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium: Szoboszlay Miklós: A megújuló energiák hasznosításának fejlesztése (http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/200912/1_szoboszlay_miklos.pdf) 40. Központi Statisztikai Hivatal: A háztartások energiafelhasználása, 2008 (http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/haztartenergia08.pdf) letöltve: 2010.11.08. 9:54 41. Magyar Szélenergia Társaság (www.mszet.hu) letöltve: 2010.11.06. 11:19 42. Menedzsment Fórum: Minden ötödik lakást biogázzal fűthetjük a jövőben, 2010.szeptember 29. (http://www.mfor.hu/cikkek/Minden_otodik_lakast_biogazzal_futhetjuk_a_jovobe n.html) letöltve: 2010.11.05. 13:08 43. MNB – Jelentés az infláció alakulásáról (http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_inflacio_hu/ mnbhu_inflation_20100825/infl_jelentes_201008_hu.pdf) letöltve: 2010.09.30. 10:50 44. MVM Paksi Atomerőmű (http://www.atomeromu.hu/az-uran-eletutja) letöltve: 2010.11.09. 14:52 45. Statbel – Budget de ménages 2000-2008 (Háztartások kiadásai 2000-2008) (http://statbel.fgov.be/fr/modules/publications/statistiques/marche_du_travail_et_co nditions_de_vie/budget_des_menages.jsp) letöltve: 2010.11.25. 13:35 46. U.S. Commercial Service: Thomas Happel: Belgium’s Energy Market (Belgium energiapiaca), 2009.június (http://www.nam.org/Resource-Center/ExportPromotion/Market-Research/Market64
Research/~/media/8E9445F4E8374E16A2CC77E4341CF738.ashx) letöltve: 2010.11.08. 18:33
Függelék 18. táblázat: Az EU energiatermelése 2008-ban forráshely alapján (1000 toe) összesen Eu-27 Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság
842712 13561 10060 32496 26527 132488 4217 1520 10022 30266 135027 26447 74 1784 3584 84 10410 n.a. 66319 10610 70445 4441 29059 3641 6097 16251 32781 164499
nukleáris energia 241763 11754 4067 6849 38305 15212 113362 2552 3822 1075 2896 1618 4309 5922 16480 13539
szén és lignit 177348 4816 22785 50040 3462 645 8351 4194 74 3 19 1694 60536 6963 1185 624 1157 250 10552
földgáz 168116 156 161 9020 11314 354 15 14 811 7580 2006 59893 1317 3690 8993 3 87 62703
megújuló források 148134 1806 997 2456 3159 29743 755 521 1594 10717 19825 13491 74 1782 883 84 1656 3135 8292 5457 4441 5418 835 1056 9172 16051 4733
nyersolaj 107351 24 246 14348 3087 63 128 1029 5302 130 1232 2216 1001 762 4789 21 72972
65
19. táblázat: Energiafogyasztás az EU-ban 2008-ban energiatípus szerint (1000 toe) összesen EU-27 Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság
1799294 58275 20034 45080 19861 343675 5851 15786 31894 141879 273747 181373 2860 4595 9155 4563 26781 948 83668 33895 98755 24919 40616 7736 18528 36319 49996 218506
bruttó belföldi energiafogyasztás szilárd nyersolaj és földgáz nukleáris megújuló tüzelők olajszármazékok 306319 655934 440746 241763 151047 4363 23945 14838 11754 2174 7525 4935 2914 4067 974 19755 9939 7120 6849 2261 4011 8046 4078 n.a. 3597 81285 119567 76557 38305 29618 3433 1082 771 n.a. 646 2367 8332 4482 n.a. 565 8540 17761 3506 n.a. 1600 13894 67865 34910 15212 10948 13448 91015 39885 113362 20164 16282 77825 69519 0 14192 28 2739 n.a. n.a. 87 107 1551 1333 n.a. 1382 219 3022 2596 2552 849 72 2903 1093 n.a. 121 3054 7353 10561 3822 1634 n.a. 948 n.a. n.a. n.a. 8057 34909 34777 1075 3486 3624 13370 7472 n.a. 8573 54929 25221 12547 n.a. 4425 2525 13016 4139 n.a. 4425 9605 10470 12452 2896 5483 1533 2979 879 1618 850 3985 3981 5166 4309 1013 5386 10862 3853 5922 9150 2458 14337 827 16480 16051 35834 77960 84471 13539 5589
20. táblázat: Energiafogyasztás az EU-ban 2008-ban fogyasztók szerint (1000 toe)
EU-27 Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország
bruttó belföldi végső energia felhasználás energiafogyasztás összesen háztartások ipar közlekedés 1799294 1168635 296632 317887 374269 58275 37594 8772 12036 11227 20034 9614 2126 3539 2841 45080 25353 5803 9112 6463 19861 15545 4403 2765 5490 343675 224006 68151 60436 61434 5851 3021 952 770 796 15786 13194 3165 2481 5433 66
Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság
31894 141879 273747 181373 2860 4595 9155 4563 26781 948 83668 33895 98755 24919 40616 7736 18528 36319 49996 218506
21195 95419 156262 128185 1964 4163 4854 4329 17035 490 51187 26984 61816 18292 24887 5232 10678 25878 32836 148622
5142 15705 42671 27371 294 1463 1377 684 5568 81 9794 6491 18500 3123 8055 1110 2131 4994 6638 42069
4238 26773 36334 36551 375 681 957 876 3358 46 13081 8831 16560 5564 9210 1480 4316 12451 12292 32775
8510 40194 50470 43867 973 1280 1797 2615 4803 307 15827 8426 15841 7279 5238 2052 2159 4957 9055 54934
21. táblázat: Az EU-ba importált energia és a tagországok energiafüggősége 2008-ban importált energia (1000 toe) összesen kőolaj földgáz szilárd tüzelők86 Eu-27 Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország
1014961 53896 10543 12462 -4638 211181 1449 14261 25484 122500 141472 157064 3032 2781
598362 33067 5006 9692 -4624 117028 838 8403 21079 76841 91536 73521 2990 1736
274492 14899 2804 7025 -4931 64685 771 4127 3506 35237 39005 62782 1095
136310 4420 3090 -3170 4670 32350 30 1490 360 13430 12390 16650 20 90
energiafüggőség (%)85 54,8 79,5 52,3 27,6 -22,3 60,9 23,8 89,9 72,9 81,4 51,2 85,4 97,5 57,9
Nettó import osztva a bruttó belföldi felhasználás és a nemzetközi tengeri támaszpontok szükségletének összegével. 86 2007-es adatok 85
67
Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság
5507 4498 17049 1857 34215 23628 30095 21263 11289 4289 12066 20181 19752 57783
2881 2923 6006 1857 49105 12497 24565 14024 5440 3095 3653 11325 16794 7086
2500 1093 9307 -25269 6518 9125 4144 3531 876 4976 3853 827 22007
230 80 1380 8810 4050 -8590 2900 3540 340 3820 4530 2490 26900
59,6 98,6 63,7 100,0 34,6 69,7 30,4 83,0 27,7 55,0 65,1 55,0 38,0 26,1
68
