Spiró György: Fogság

Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar IKAL0101 Magyarország kultúrája a XXI. század elején Dr. Agárdi Péter

Spiró György: Fogság

Joó Tímea Informatikus könyvtáros I. évf. 2008. május 4. Levelezős hallgató 1/2 Pécs


Joó Tímea Informatikus-könyvtáros

Bevezetés Spiró

György:

Fogság

című

művének

elemzését

választottam

dolgozatom témájának. Főiskolai éveim alatt, hallottam dr. Murányi Pétertől a könyvvel kapcsolatos élményeiről. Már ekkor elhatároztam, hogy elolvasom a regényt. A könyv listán meglátva nem is gondolkodtam, hogy melyik művet válasszam. Az elemzés főbb gondolatkörök szerint történt, melyek a szerzőről, a regény történetéről, terjedelméről, műfajáról, címéről, időről, nőkről, a szabadság motívumáról, valamint a kapott díjakról szólnak. Szerző A szerzőről egy interjúban kiderül, hogy vallástalan, ami előny volt számára, mint hátrány a regény megírása során. Mindent meg kellett ismernie, fel kellett kutatnia. Semmit nem hitt el eleve. Meg kellett tanulnia a kétezer évvel ezelőtti világ mindennapjait. Ez látszik a mű részletes kidolgozásán is.1 Különösen egy ennyire érzékeny, sokféle előítélettel terhelt téma esetében nem mindegy, miként formálja meg művét. „Arra vágytam, hogy a közember Odüsszeáját írjam meg egy rendkívüli korszakban, amely kétezer évre megszabta az emberi életet.” Hihetetlen enciklopédikus tudást halmozott össze a szerző, hogy aztán beleélje magát ebbe a Földközi-tenger táján

– a Római Birodalomban –

kialakult társadalmi, kulturális, vallási milliőbe. Igazi pozitivista „történetíróként” ragaszkodott a tényekhez. Spiró saját töprengéseit vetíti vissza kölcsönzi főhősének. Elveti a császárhitet, amely haszonlesésből fakad. Cím A Fogság kalandregény is, mégpedig a javából. A szerző naív fiatal hőst választott, aki fejlődőképesnek bizonyul. Annyi kaland után, amelyeken keresztül megy, nem csoda hogy megokosodik. 1

VARGA LAJOS MÁRTON: A közember odisszeája: Spiró György ma megjelent Fogság című regényéről In: Nészabadság 2005. április 7. Forrás: http://www.nol.hu/cikk/357867/ [2008. április 12.]

2



Számos szakmát kipróbál, és a hozzá illőeket megtanulja pl.: asztalos Jehuda mesternél, a rostálás nem megy az asszonyokkal így felkérik, hogy fordítson nekik, a földművelés nem megy, eltöri a járomot. Minden helyen tanul valamit a főszereplő, mely jelképezheti az élethosszig tartó tanulást. A Fogság tehát a Jézus halálától a zsidó háborúig, Jeruzsálem elpusztulásáig terjedő két évtized eseményeit igyekszik megeleveníteni. A Fogság könyvcím is, s a leképezett társadalmak mindegyike is híján van a szabadságnak, sőt centrális és perifériális figurái is akarva-akaratlanul, cinikusan megcsúfolják a szabadságot, mégis mindvégig a szabadság lengi be a fogságot. Pl.: Agrippa, gazdag szabad ember, viszont a dőzsölésének fogságába esik, annyi pénzt költ vacsorákra, hogy eladósodik, és ennek ellenére felemelkedik. A fogság fenyegetettség által jön létre, az az ellentét, mely a fogságba vetettek és a fogságba vetők között, akik mások száműzetésével igyekeznek kiszabadulni saját fenyegetettségük kelepcéjéből. Pl.: Uri apja, azért kezd selymet és muszlint árulni, mivel Gaius Lucius ezt javasolja. Fogságban él az apa mert tudja, hogyha nem engedelmeskedik nem támogatja őt többé, és nyomorba kerül a családja. Sikeres üzlettel, pedig felül tud emelkedni saját nyomorán. A Fogság cím is gondolkodóba ejti az olvasót a terjedelmet illetően, valamint a kikezdhetetlen autentikusságát, hitelességét illetően. Műfaja Nagyjából szabályos történelmi regény műfaji – tipológiai szempontból. Spiró ezúttal szabályosan hagyományos regényt írt. Ezen belül is regényszerű regényt, egyenes vonalú történetet, realisztikus környezetrajzot, a köznapi valószínűségek világán belül maradó eseményekkel és tettekkel.2 2

TAKÁCS FERENC: Anakróniában. In : A Mozgó Világ internetes változata Harmincegyedik évfolyam, ötödik szám teljes szöveg http://www.mozgovilag.hu/2005/05/15takacs.htm [2008. április 9.]

. 2005 május. Forrás:

3



Téma A kereszténység elterjedését tette új regénye tárgyává az író. A fordulatokban,

tényekben,

színekben

gazdag

alkotás

a

klasszikus

kalandregény pikareszk – realisztikus, de gunyoros, gyakran - válfajára emlékeztet a leginkább.3 A könyv alaptémája, hogy egy fiktív hős, a római zsidó Uri kalandos életét „összefűzi” – a Római Birodalom I. századi zsidóságának sorsával. A szerző életre kelti a római császárok hatalmi versengéseit, a zsidóüldözéseket Jeruzsálemben, Alexandriában és Rómában. A paraszti munka nem maradhat ki a regényből, mivel ez létezésük alapja, ráadásul a parasztokat gyilkolják a zsidó háborúban, ennek a történetnek ők az igazi áldozatai. Olyan benyomást kelt a könyv, mintha valamely Újszövetség apokrif könyvét olvasnánk. Története

egy

földrajzi,

egyben

szellemi-kulturális

és

szociális

háromszög mentén való utazás: Róma, Jeruzsálem, Alexandria, majd ismét Róma lesz életének helyszíne; itt, Rómában éri majd –mint az utolsó oldalon ez világossá válik – vénen, vakon és meggyengült elmével a halál. Terjedelem – idő Spiró György regénye eléggé nyilvánvaló okkal készteti eszmefuttatásra az olvasót, a regényről, a terjedelemről, és az időről. Ez a hosszúság nyilván önmagában is funkcionális, azaz értelme van és jelentést hordoz: „nagy” történetet ígér mindennapos intimitások helyett, nagyszabású korrajzot, gondos és kimerítő részletezést, a leírásba vont körülmények végtelen szaporítását. Az idő, melyből többfélét is említ a regény, egyszer a római idő, másodszor a világ teremtésétől eltelt évek száma – ez a zsidó idő. A regény

3

TARJÁN TAMÁS: A könyv és az asztal. In : Könyvpiac.hu.2005.06.01. http://www.ujkonyvpiac.hu/cikkek.asp?id=1189 [2008. április 18.]

Forrás:

4



mégis a Nincs-Időben zajlik, éppen akkor, amikor ez az újfajta idő megszületik.4 Főszereplő A császárkor elején vagyunk, Tiberius, Caligula, Nero, Vespasianus a nevezetesebb császárok, akik szerepelnek a regényben, s akik így vagy úgy hatással vannak a főhős, Gaius Theodorus római polgár, zsidó nevén: Uri életére és sorsára.5 A gyenge, vaksi és ügyetlen fiú családja nemzedékek óta Rómában él, nyelvük görög, Jeruzsálemet egyikük sem látta. A fizikai munkára alkalmatlan fiú könyvmoly: ideje javát kuckójába húzódva olvasással tölti, több nyelven tud, jól ismeri az összes görög és római auktorokat, egyáltalán mindenféle könyveket. Uri elsősorban Jézus Krisztusra hasonlít. A főhős rosszul látó, hibás fogazatú, az elemi fizikai munkák többségére alkalmatlan, filosz típusú álmodozó, akit azonban a gyakorlatiasság, és az alkalmazkodóképesség bizonyos vonásai is jellemeznek. Uri normális ember, aki sokféle súlyos meghatározottságban kénytelen élni, ahogy éppen lehet – mint mi szinte valamennyien. A hős élete extenzív totalitás (kiterjesztett egész), horizontálisan – vertikálisan – azaz társadalmi rangfokokban és földrajzi távolságokban mérve – egyaránt nagy tereket jár be. Urit sodorják az események, maga sem érti, hogyan kerül a legkülönösebb helyzetekbe. Pl.: a szegény éhező, földönfutó Pilátussal vacsorázik, Alexandriában a filozófus Philo figyel fel az érdeklődő és művelt zsidóra, Rómában császárok fogadják. Uri önmagára is alkalmazza a kalandor szót. 4

TAKÁCS FERENC: Anakróniában. In : A Mozgó Világ internetes változata . 2005 május. Harmincegyedik évfolyam, ötödik szám teljes szöveg Forrás: http://www.mozgovilag.hu/2005/05/15takacs.htm [2008. április 9.] 5 SZABÓ FERENC: A kereszténység bölcsőjénél In : Új ember 59. évf. 34-35 2005.08.21(29752976) Forrás: http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2005.08.21/1102.html [2008. április 10.]

5



A világ sokarcúsága minden nehézség nélkül, ráolvasható a mai világ sokarcúságára. Ezért is különleges a regény, mivel hiába a császárkorban játszódik, mégis úgy érezzük, mintha a mindennapokat látnánk. Örök érvényű marad a regény minden kor számára. Szabadság – nők motívum A szabadság is fogság, ezeket az állapotokat Uri igyekszik a kedvező oldalukról megközelíteni, jobbára csak elmosódó foltokat látó szemét arra fókuszálja, ami számára kellemes. A regény hangneme egyszerre ironikus és patetikus történelemfelfogást tükröz. A szabad olvasás tárgyilagos és korlátozatlan idejét kéri magának. Két ellentét fogság, és szabadság motívum lengi be az egész regény hangvételét. Érdekes a regényben a nők szerepe és megjelenése. Arctalan masszaként találkozunk velük a Judeai fejezetekben, vagy a nők egymás variánsai. Uri körül megtalálható nők, mintha ugyanannak a buta és gonosz nőalaknak a megtöbbszörözései lennének. A nők szerepe végig megfigyelhető a regényben először édesanyja, majd huga alakját, a kivégzett lányt, később a fürdőben találkozik először nővel részletesen ismerteti és végigvonul jelenlétük az egész művön. Díjak A Babérkoszorú-díjas Spiró György Fogság című regénye, melyen tizenkét éven át dolgozott.6 Másik díj melyet Spiró György kapja, a közelmúltban alapított Aegon Művészeti Díj. Spiró monumentális regénye „úgy falatja magát, mint a legprofibb lektűr”.

6

VARGA LAJOS MÁRTON: A közember odisszeája: Spiró György ma megjelent Fogság című regényéről In: Nészabadság 2005. április 7. Forrás: http://www.nol.hu/cikk/357867/ [2008. április 12.]

6



Aegon Művészeti Díj: a díjat élő magyar író kaphatja, az előző évben megjelent, kiemelt jelentőségű szépirodalmi tevékenységéért.7 Kossuth-díjjal is kitüntetett Spiró György nagy formátumú történelmi regénye a Fogság. A zsűri indoklása szerint „Fogság egyesíti a kalandregény mozgalmasságát a korszak politikai, vallás- és kultúrtörténeti gazdagságával, valamint olyan történetbölcseleti látásmóddal, amely aktuális meditációkra is késztet. Összegzés Úgy

látom

a

szerző

nem

kevesebbet

akart,

mint

megírni

a

kereszténység eredetét, regényes formában elméletet alkotni a vallás és a politika összefonódásáról, átvilágítani a hatalom pszichológiai működését és megrajzolni a túlélés művészetét. Ezt egy fenomenális műben a Fogságban sikerült egyesítenie. A regényről megjelent kritikák pozitív visszhangúak, és nem jellemző a negatív stílus. Élveztem olvasni a regényt, és megfogtak az örök érvényű gondolatok pl.: a hős kitartó céljai mellett és el is éri azokat, valamint az emberek nagyravágyása és irigysége, mértéktelenség az evésnél az élet élvezése, élethosszig tartó tanulás, az életben néha jobb hallgatni, mint kimondani az igazat…stb.

7

Spiró György és a Fogság újabb szakmai elismerése Forrás: http://www.fogsag.hu/sajtoszoba.htm [2008. április 18.]

7



Bibliográfia: 1. A Fogság c. regény honlapja (magyar) Forrás: http://www.fogsag.hu/ [2008. április 26.] 2. A nagy kaland. Népszava, 2005. augusztus 10. Az április 24-ei adás tartalmából, SPIRÓ MESÉL Forrás: http://www.aszolasszabadsaga.hu/index.php3?kuld=arch&adas=102&id =02 [2008. április 19.] 3. Angyalosi Gergely bírálata a regényről a Literán (magyar) Forrás: http://www.litera.hu/object.24e8bfba-92fe-47f8-ba74-275786d8c88d.ivy [2008. április 12.] 4. ANGYALOSI GERGELY:Nincs Győztes: Megjegyzések Spiró György Fogság című regényéről, 2009.09.12. Forrás: http://www.litera.hu/object.24e8bfba-92fe-47f8-ba74-275786d8c88d.ivy [2008. április 11.] 5. Az ókor régészetével és történetével foglalkozó tekintélyes folyóirat website-ja (angol) Forrás: http://antiquity.ac.uk/ [2008. április 13.] 6. Bazsányi Sándor bírálata a regényről a Vigiliában (magyar) Forrás: http://www.vigilia.hu/2005/10/bazsanyi.htm [2008. április 19.] 7. Egy újabb apa-regény (Spiró György: Fogság) Magyar Narancs XVII. évf. 21. szám, 2005-05-26 Forrás: http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/szam&id=449&m ode2=1&mode3=1 [2008. április 16.] 8. Folyóirat az antik kultúráról (magyar) [2008. április 8.]

Forrás: http://www.ookor.hu/

9. JÁNOSSY LAJOS:Dupla élvezet. In: Kritika 2005 július-augusztus. = Magyar hírlap, 2005. augusztus 29. Forrás: http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=96635 [2008. április 20.] 10. Keresztesi József bírálata a regényről a Magyar Narancsban (magyar) Forrás: http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=11696 [2008. április 14.] 11. MAGÓCSY ISTVÁN: „…Semmi, ami barbár…” In: Élet és Irodalom, 49. évf. 15. sz. Forrás: http://www.es.hu/up/printable.asp?channel=KRITIKA0515&article=20058


0417-2242-01HKXH


[2008. április 17.]

12. Margócsy István bírálata a regényről az Élet és Irodalomban (magyar) Forrás: http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=KRITIKA0515&article=20050417-2242-01HKXH [2008. április 11.] 13. Radnóti Sándor és Vári György bírálata a regényről a Holmiban (magyar) Forrás: http://www.holmi.org/pdf/holmi2005-11.pdf [2008. április 16.] 14. Spiró György és a Fogság újabb szakmai elismerése http://www.fogsag.hu/sajtoszoba.htm [2008. április 18.]

Forrás:

15. SPIRÓ GYÖRGY: Fogság. 2005. szeptember 20. B: 10:05-11:00; szeptember 8., csütörtök 1:55 Forrás: http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=151003 [2008. április 14.] 16. SZABÓ FERENC: A kereszténység bölcsőjénél In : Új ember 59. évf. 34-35 2005.08.21(2975-2976) Forrás: http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2005.08.21/1102.html [2008. április 10.] 17. Takács Ferenc bírálata a regényről a Mozgó Világban (magyar) Forrás: http://www.mozgovilag.hu/2005/05/15takacs.htm [2008. április 26.] 18. TAKÁCS FERENC: Anakróniában. In : A Mozgó Világ internetes változata . 2005 május. Harmincegyedik évfolyam, ötödik szám teljes szöveg Forrás: http://www.mozgovilag.hu/2005/05/15takacs.htm [2008. április 9.] 19. TARJÁN TAMÁS:A könyv és az asztal. In : Könyvpiac.hu.2005.06.01. Forrás: http://www.ujkonyvpiac.hu/cikkek.asp?id=1189 [2008. április 18.] 20. VARGA LAJOS MÁRTON: A közember odisszeája: Spiró György ma megjelent Fogság című regényéről In: Nészabadság 2005. április 7. Forrás: http://www.nol.hu/cikk/357867/ [2008. április 12.]

9

Spiró György: Fogság

Recommend Documents