Rovartani Lapok 1886. február.
kötél.
III.
2.
füzet.
A bolha. Ki ne ismerné ezt a kis vérszivó zsarnokot, mely
nem kiméi
megtámad, a rossz gunyhóban
senkit, szegényt és gazdagot egyaránt
ép oly otthonos, mint a palotában. Behatol e fürge kis
állat a leg-
nem sokat tördik sem az illem, sem udvariasság szabályaival. Hogy vakmersége és vérszomja még koronás fket sem kiméli meg, arról ékesen szól a történelem helyekre és
tiitottabb
az a és
az a kis ágyucska, mely a stockholmi arzenálban látható és melylyel
Krisztina Kivált
svéd királyné a bolhákra lövöldözött. a
»
nem«
gyengébb
gyermekek
a
és
iránt viseltetik
mert ruhájuk miatt könnyebben megtámert vérük »édesebb«. És sajátságos, míg
elszeretettel, talán azért,
madhatók, vagy
talán,
fehérszín élsdi
társa,
mindig undort
kelt,
—
mely a hajat választotta lakóhelyül, bennünk addig ezt a barna legényt nevetéssel fogadjuk,
mert tudjuk, hogy társasága szégyent nem hoz reánk. Legkellemetlenebb forró nyári éjszakákon,
hségtl
tudunk aludni.
alig
kéjjel sietünk lefeküdni
—
pihenni.
valami kezd rajtunk ugrálni,
nem fogunk semmit.
trjük, trjük kiállani,
fel
;
a
most
kezünkön.
így megy
ez
itt
éjszakán
fél
van a lábunkon,
Gyorsan odakapunk
közben
is,
de hiába, lehetetlen e pokoli incselkedéseket tovább
kell
kelnünk
s
ha ugy
tetszik,
—
sétálhatunk a szép
most utazási
irtó
ember ezen
így jártam nemcsak otíhon, hanem utazásErdélyben ép ugy mint Ausztriában, kivált pedig Szerhatalmát.
biában és Dél-Magyarországon. s
s
eleinte csak
át,
éjszakán. Ilyenkor azután elismeri a mindent meghódító kis állatok
a tikkasztó
haza és angyali
alig oltotituk el a gyertyát,
mászkálni,
majd megint a hátunkon vagy
—
De
midn
érkezünk
Fáradtan
kellékeim
közt
No de szenvedéseimen okultam már els helyen van egy csomó rovar-
por.
De nézzük látni,
Üssünk hogy a
sorolva;
fel
csak közelebbrl, hogy miféle állat ez a bolha?
valami
zoológiai
Kétszárnyúak
de miért?
—
tankönyvet vagyis a
fogja mindenki
és
csodálva
Legyek
kérdezni,
fogjuk
rendjébe van
hisz a
bolhának .3
26
nincs
meg nem
két szárnya,
is
de a zoológus
Igen ám,
légy!
is
azon rovarokat nevezi legyeknek, melyek a két szárnyon kivül szivóés
szúró-szájrészekkel
birnak
átalakulásuk tökéletes
és
mivel a
;
bolha ezen két utóbbi követelménynek megfelel, legjobban
lehet
itt
elhelyezni.
A
bolha feje csupasz, ell ersen domború
szem van látható
fels
rajta,
a
;
fej
ajak egyenes,
egyenes,
de
kapcsok
és
tralakú
hegyes,
~
fürészelt szél,
az
alsó
ajak
még egy
utóbbinak van
három,
;
egy pár egyszer
a 2 fels állkapocs szintén
és
négytagú
pár
aránylag
Az
ezek a szúróeszközei.
rövidebbek
szívásra alkalmas helyeket fürkészi
Mellkasa
s
melyek mögött kis gödörben az apró 3 tagú csáp alsó oldalán vannak a szájrészek, melyek közöl a
szívásra
alsó áll-
szolgálnak
tapogatója
az
;
melylyel
is,
a
ki.
keskeny
gyrbl
mindegyik
áll,
Az ersen szrös lábak csipi megnyúltak, czombjai pedig ersen kiszélesedtek a tarsus öttagú és két karomban végzdik. A lábak, különösen az utolsó pár, a mely egyszersmind leghatalmasabban van kifejldve, igen ersek és gyürÜQ
van
egy
pár
láb.
;
Ha minket embereket az önfenntartási szorított, ugy e könny lábú barna
ugrásra nagyon alkalmasak.
kezünk munkájára bandita ugyanazon ösztön által
ösztön két
két hátsó
lábára van utalva
s
ha-
talmas szökésekkel keres magának táp-adó gazdát. Valóban bámulatos,
hogy milyen ert tud lábaival
mily roppant szökések ezek.
mint a mennyit a tatik
ehhez!
—
test
hinnk, hogy akkorát ugrik,
hossza teszen. Mily roppant
Ha mi
pesti Dunapartról
Alig
8— 200-szor
kifejteni.
Egy bolha
például
ily
arányban
izomer
tudnánk
kíván-
ugrani, a
nagy
könnyedón egy szökéssel a budai Gellérthegy tetején lehetnénk. Testének 80-szoros súlyát birja továbbhúzni, mig a 8-— 10 mázsa nehéz ló csak 10—12 mázsát bir; így tehát, ha a bolha a lónak nehézségével
birna,
nem kevesebb mint 800—1000
mázsát lenne képes tovahúzni.
A
potroh 8
hajolnak,
gyrbl
áll
s
a hiranél az utolsó
mert a párzásnál a nstény ül
a
himen.
gyrk
felfelé
Az egész
test
összenyomott; szine sötét-vörös, feketés-barna.
A
bolhák gyors szaporodása mindnyájunk eltt ismeretes. Igaz
ugyan, hogy a megtermékenyített nstény csak egyszerre, de a
petékbl 4
—6
10-12
petét tojik
hét alatt ismét uj ivarérett egyének
származnak és tovább szaporodnak.
A
hosszúkás szürke szin petéket
leginkább a padló hasadékaiba, a szobának sarkaiba, piszkos zugokba,
söpredékbe rakja,
hol mindig szokott maradni csekély
monnyiség
27
amuz
Innijn magyaí'ázlnitó'
és Bzenitít
í)t)r
általáuoHítn ultcrjedt nézet,
hogy a bolhák hugygyal leöntött szemétbl nmguktél szánnaznáuak. Belátható, hogy a gyermekszobákban, hol a nedves és piszkos helyeket többnyire fürészporral takarják be, vagy az
—
uj
épületekben,
bolhákban nem
lesz hiány. melyek fürészporral telvék, Az álcza nyáron hat, télen pedig ftött szobában 12 nap
búvik ki a petébl. Az álcza féreghez
fehéres
hosszú,
hasonlít,
teste — a fejen kivül — 1
I
3
gyrbl
b.)
q
Fején
áll.
alatt
kintt állapotban 3-5 mii! melynek elég srn szrözött
ábra
(2.
im^
pár apró csápot, rágó
azájrészeket és
szeme-
ket
a
találhatni,
test
hátsó részén pedig egy
pár kis nyúlványt, mely
kigyószer moz-
a test
gásait segíti el.
Tizenegy napig az álcza
a körülötte
tart
ezután
élete,
lév anya-
gokból apró tokot ké-
magának, melyben
szít
bábbá változik
A
át.
báb zömök, teste hátsó két
részén
fogóalakú
nyúlvány látható talában a
ál-
s
leend
állat
egész alakját kivehetni Eleinte
rajta.
fehér,
majd barna. Ugyancsak II nan múlva a báb .
,
.
j,
,
1
,
felreped
tokja
ugrik belle a által hajtva
Alkalomban
:>.
a
.
dött rovar
;
^^' ^~^^^l''i
fiatal
al.
;
t.
fej
;
sz.
;
ni^
A
újszülött bolha s a romlatlan
gyomor üressége
azonnal alkalmat keres most vérszomjának csillapítására.
nem
lesz
hiány,
hisz ott
vannak, így tehát
kezdheti vig életét,
hajtóvadászatoknak
nem
A
kifejlö-
("Pí/^Zcj-
P-
.
ki-
s
ábra
initaus). a = = szájrészek = = szem = el-, közép-, utómellkas; ^^\ ™"> ^^ potroh. = az álcza.
közöuséges boJha
született,
emberek
is
míg az esténkint rendezett
esik áldozatul.
bolha kifejldése
hvösebb idjárás
ahol
nyáron
28 napig
tart,
míg
télen,
vagy
alkalmával, az egész átalakulási folyamat hosszabb
ideig tart.
3*
28
A
bolhák legkellemetleüebbek uyároü, különösen pedig Augusz-
tus es Szeptember
hónapokban
;
déli
tartományokban inkább, mint
nálunk. Kaszárnyák, klastromok, kórházak, egyáltalában oly helyek,
ember együtt
hol számos
Ami
kedvencz tartózkodási helyük.
él,
a bolha elszaporodásának meggátlását és kiirtását
legtanácsosabb a szobát,
helyet
illet
az
illeti,
Gyakori
tisztán tartani.
felmosások által mindenféle portól, piszoktól, szerves és szervetlen hulladékoktól
megtisztítani,
festékkel beereszteni.
(petróleum)
olajjal
czélból igen
sot e
Ha nagyon
lehet
ajánlatos a padlót
elszaporodnak, a padlót illékony
melynek
feltörülni,
ers
meg B e c k
emlékszik
Károly
e r
háború alkalmával 1870-ben a
A
*).
lipcsei
a
illata
lyukakon át testükbe hatolván, megöli ket. Sajátságos
légz
módról
irtási
íranczia-nómet
legutóbbi
barak-kórház egyik osztályában
igen sok íranczia fogoly volt elhelyezve, kik temérdek bolhát hoztak
magukkal, a mely
rovarok
Végre azon elmés gondolatra
nált.
elszaporodtak,
olyannyira
jöttek,
olajokkal bekenték és katonákat, kiknek
tlük
hogy a padlót illékony
lábukra egészen a térdig
brumata-enyvvel bevont papir volt kötve, sétáltatták. szag érzésére a bolhák elkezdtek ugrálni
A
kerültek.
lépre
hogy
maradni. Mindent megpróbáltak, de semmi sem hasz-
alig lehetett
müvelet többszöri
s így
E
szokatlan
majdnem mindnyájan
végrehajtása
után a bolhák
végleg ki voltak irtva.
Mint általánosan ismeretes,
nagyon régen azeltt egy ilyen alkalma
lehetett
ezen
vagy ágyuk
kocsik
is
volt és
fogva
lehet.
Nem
akkor mindegyikünknek
négyesével,
rovarokat
meg annak
bolha- kocsis, hátul
—
elé
kis
is
bolhaidomító bejárta müvészcsapa-
Európát. Budapesten
tával egész
bolhát idomítani
a
láthatni.
A
bakon
hatosával
büszkén
ült
apró
egy
rendje szerint állott két bolha-szolga
els dolog az, hogy az ugrálásról szokjanak E czélból hosszú idre lapos szelenczékbe helyeztetnek, hogy fejüket minden ugrálási kísérletnél keményen a födélbe koppantsák. Az idomító mindaddig otthagyja, míg az ugrálással végegyenesen.
Ilyen idomításnál
le.
képen felhagynak
s
csak ezután idomíttatnak az emiitett mesterfo-
gásokra. Minden jól véghezvitt produkczió után avval jutalmaztatnak
meg, hogy az illet impresszárió
meztelen
karjára engedi mászni,
a hol azután annyi vért szívhatnak, a mennyit csak akarnak. Valóban
nem tudom, hogy mi érdemel *) íiig.
1879.
KüchenniRister
—
p.
.IjiS.
itt
und Z ü
nagyobb csodálatot,
r n,
a tanító tü-
Die Parasiten des Menschen. Leip-
29
reVme vagy a tanítványok tanulékonysága.
—
Eszembe
jut ezel
idomított bolhákról egy kis történet, melynek igaz voltáról azonban
nem kezeskedhetem. Valamely pompásan
tottak, niintlen
kisebb udvarnál külön eladást
megfoghatatlan merészséggel
tai--
de egyszer az egyik bolhamvész
sikerült,
herczegkisasszony
egy
keblén
bájos
herczegn ájuldozni kezdett s udvarhölgyeivel rögtön visszavonult. Nemsokára megint kijöttek s dicsekedve hozták vissza a szökevényt. A bolhaidoraító örömmel kap utána, s nézi-nézi s termett;
a
végre
sajnálattal
is
hogy
jelenti ki,
—
nem
biz ez
az
bolhája.
Az eddig elmondottak mind az emberi bolhára (Pulex irritans L.) vonatkoznak, mely a legelterjedtebb és legismeretesebb. Hiven követi az embert mindenhová és valódi kosmopolitaként egyaránt a
feltalálható
sarki
egyenlít
nál és az
tájak
égöve
közt a lappok
jéghegyei alatt
a
eszkimók-
és
szerecsenek és indiánok guny-
hóiban. Legnagyobb mennyiségben tanyázik természetesen a meleg éghajlat
alatt
hsünknek
is
úgy
s
látszik,
Dél-Amerika
hogy a rovardús
kis
Eldorádója. Általában véve csak egyféle emberi bolha
Du
hogy Montpellier környékén a Középtenger homokos partján igen gyakori egy bolhafaj, mely sötétbarna, majd-
van, habár
nem
fekete,
gé
s
kifejldött és
rendkívül
mint a közönséges tolakodó
mutatja
irja,
bolha.
Hogy
természete,
ottani
fürdközönsége*",
melyet
Linné
ez
kétszer
emberi bolha,
mert kellemetlen
megtiszteli.
Pulex ater név alatt
Majdnem minden emls
majdnem is
oly azt
nagy,
eléggé
látogatásaival
Alkalmasint ez
az
az a bolhafaj,
írt le. *)
állatnak van saját bolhája. így létezik
egy kutya, macska, sündisznó, nyúl, egér, denevér, madár (galamb, tyúk)
stb. bolha,
melyek alkalmilag az emberre
is
átmennek, de rajta
sohasem tartózkodnak huzamosabb ideig. Legközönségesebb a kutyabolha (Ceratopsyllus canis L. vagy C. serraticeps), mely fejének hátulsó szélén és els mellkasgyürjének háti részén lév 14-— 18 ers kupalakú tüskéjérl, melyek íésüfogak módjára állanak egymás mellett,
ismerhet az emberi
Hogy a
fel.
gyakorlati életben
bolhát a kutyáétól
is
némelykor mily fontos
megkülönböztetni,
azt a
következ
eset eléggé bizonyítja. Berlinben két kisasszony kibérelt egy szobát s
ha elmondom, hogy a behurczolkodásnál mindegyik
tyával,
t.
olvasóim a kisasszonyok kora
Néhány nap múlva indokolva,
*)
B
e n e d e n,
telve.
jött
egy ku-
tájékozva lesznek.
is
a szobát ott akarták hagyni
hogy a szoba bolhákkal van
Van
fell
;
A
eljárásukat avval
bérbeadó a
Die Schmarotzer des Thierreichs.
p.
135.
fel-
30
mert—
mondást nem fogadta
el,
tisztán adta át és így
benne nem Pörre
kutyáik a bolhásak. pították,
hogy a
bolhák voltak
s
talált
mint mondta - a szobát teljesen lehettek bolhák,
is
került a dolog
csakugyan
bolhák
avval hölgyeink pörüket
el
s
kutya- és is
hanem
szakértk
a
igenis
megálla-
nem emberi
veszítették.
Bármily kellemetlen is néha a bolha csipése, mégsem okoz komoly bajt. Egészen másképen áll a dolog egyik rokonánál, mely Dél-Amerikában él. Ha ennek élethistóriáját elolvassuk, megnyugvással rogjuk továbbtürni a mi bolhánk kínzásait s hálát fogunk adni a gondviselésnek, hogy e rajtunk éld kis barna kalandort ily, noha kissé csips, de mindamellett egészben véve ártatlan életmóddal ru-
házta
fel.
Neve fehér vagy homoki bolha (Sareopsylla penetráns L.). A C c h a a, Jiger, Niguavagy Bic hónak nevezik.
bensziilöttek
i
A mi
bolhánktól abban különbözik, hogy kisebb, világos sárga, majd-
nem
fehérszín,
készülékei
is
továbbá,
másfélék
s
hogy
végre,
szájrészei
és
a
nstények légz-
hogy ugrólábai nincsenek olyan
kifejldve. Dél-Amerikában mindenhol
elfordul
a
lakások
jól
körül,
A himek ugy élnek, nstények azonban felkeresik a melegvér állatokat, nevezetesen az embert s annak brébe fúródnak. Különösen a lábujjakon a köröm alatti helyeket kedvelik. A befúródott nstény tetemesen felduzzad, néha borsó nagyságot is elér, miáltal a brt rossz indulatú fekélyek képzdésére ingerli. Ilyen módon igen veszedelmes fekélyek, genyedések származnak, melyek némelykor a lábujj levágását is maguk után vonják. Ha a seb nem volt ulyan rossz indulatú, úgy a nstény mindaddig ott marad, míg petéit lerakta, azután elhal s hullája a különösen száraz és meleg homokos helyeken. mint a mi bolhánk
gyógyuló seb
;
Ha
megtermékenyített
által kitaszíttatik.
úgy fejldnek, mint kis
a
a
A szabadban
a befúródott nstény
megvörösödött viszketésen
helyzetében
brbl
nem
háboríttatik,
egy
semmi más tünetet nem idéz már tömlszerleg megduzzadt
kivül
el. Azért tanácsos a befúródott állatot a
rakottjpeték alkalmasint
mi bolhánknál.
s
vigyázva kivágni.
Kohaut
Uezsö.
31
Miért sznt
Mae^yarorszás^oii a selyem-
iiiea:
tenyésztés Nem
ismerek oly háziiparszerü
J
foglalkozást,
mely
köztu-
a
datban annyira népszer volna, mint a selyemtenyésztés. Mindenki,
meg van gyzdve annak
a ki csak hirét hallotta,
hasznos voltáról
öreg emberek
;
elismeri
kétségtelenül
nk
hogy serdült gyermekek,
azt,
munkaerejét haszonnal
czélszerüen
és
lehet
és
érté-
sem vonja kétségbe, hogy a selyemtenyésztés jövedelmez foglalkozás, st ha nagyobb mértékben zik, fontos nemzetgazdasági tényez. Én részemrl nem beszéltem még olyan magyar kesíteni; senki
hasznos
emberrel, a ki a selyemtenyésztés
st
volna,
be a jóindulat e hasznos rovarok
De
voltát
kétségbe
vonta
mindig azt tapasztaltam, hogy népünk tudatába vésdött
A
csak elméletben.
iránt.
valóságban
azonban az ország
leg-
nagyobb részében csak hirébl ismerik.
Hogy a közvélemény a selyemtenyésztés hangolva, az
nem csupán
iránt
olyan
jól
nem csupán onnan
esetleges dolog,
van ered,
mintha a selyemtenyésztés hasznos volta annyira nyilvánvaló volna,
hogy azt kétségbe vonni se lehetne
;
ez a
meggyzdés
elmúlt
idk
maradványa, abból a korból, mikor már a selyemtenyésztés általánosan felkarolt háziiparág kezdett lenni, mikor
egyesek
és
ságok egyaránt buzgólkodtak annak fenntartásán, terjesztésén. is
olyan nagyon régen volt az,
a
ható-
Nem
magyarországi selyemtenyésztés
még emlékeznek korukban volt csak,
legvirágzóbb kora, alig egy emberölt. Öregeink
arra az idre, mert
még
a mikor hazánkban
mindenfelé
az
gyermek
és itju
tenyésztették
majd minden nagyobb városban beváltották
a
selyemhernyót és
gubót
a
és
ismeretes
név volt a »íilanda«, melyekben magán vállalkozók gombolyíttatták le
a
gubókról
a
selyemszálakat.
mkiállításról szóló jelentés szerint
Az
1842-iki
dékkel együtt 856,072 bécsi fontra rúgott a váltott
els magyar
Magyarországban a
gubómennyiség, melyért 400,000 forint
megelz
ipar-
határrvi-
évben
be-
beváltási ár folyt a
termesztk kezeibe s 40, többnyire magánosok kezeiben lev íilanda dolgozott a gubók lebonyolításán. De azóta a selyemtermelés nálunk nagyon megcsökkent, st mondhatni teljesen megsznt, úgy hogy 1879-ben már az egész országban nem termeltek többet 2507 kilogramm selyemgubónál, melynek értéke csak 280Ú frt 80 krt tett ki. A selyemtenyósztés íikkori fénykorából
pedig
nem maradt ránk
egyéb,
mint
népnk
32
jóindulata a selyemtenyósztés iránt,
megmaradt
meg
a nagyobb városok szélén
epreskertek elöregedett, megritkult
nevezett puszta hely vagy a
fái,
egy-egy epresnek
még most is eperfás temet. ? Más selyemtermel országok
S mi volt e hanyatlás oka
ver-
senye döntötte-e meg, a selyemszövetek mentek-e ki a divatból, a selyemtenyésztés az erre fordított
nem fizeti ki most talán a fáradságot, vagy pedig munkaer más czélra jövedelmesebben értékesít-
het ? Nem,
selyemtenyésztós
a
azóta
Hanem egy
foglalkozás maradt.
csak
is
járványos
selyemhernyók között, mely néhány nap
alatt a
még
pedig
tenyésztéseket
látszó
megölte,
is
olyan jövedelmez
betegség
terjedt
a
el
legegészségesebbnek
épen
már két-három nap múlva begubózták volna magukat
akkor,
mikor
megfizették
s
volna a nevelésükre fordított munkát és fáradságot.
Ez a hernyó-betegség más selyemtenyészt országokban is károkat okozott. Francziaországnak századok óta nagyban íízött selyemprodukcziója három év alatt (1853—1856) e betegség következtében 26 millió kilogramm évi gubótermésrl 6 millióra csökkent. Még nagyobb kárt szenvedett Olaszország, mely az európai államok között a legnagyobb selyemtermel. De mig ezek selyem termelése a betegség leküzdése után annyira helyre állott, hogy
óriási
péld. a hivatalos adatok
szerint
1874-ben
az
fogyasztáson
ottani
kivül Francziaország 96 millió, Olaszország pedig 249 millió frankot
vettek be csupán a kivitt nyers és fonott selyem
elárusításából, a
mi fejldésben lev selyemtenyésztésünket teljesen megsemmisítette. A selyemhernyók e veszedelmes betegsége a foltkór vagy
szemcsekór
Pébrine),
(la
melyet régóta
már azok
ismertek
melyek a selyemhernyókat többékevésbbé megtámadják és elpusztítják; járványossá azonban csak a negyvenes évek vége felé kezdett válni, úgy hogy alig egy évtized alatt európaszerte megsemmisítéssel fenyegette e jövedelmez kere-
között
A lyeket
E
a
foltkórt parányi, tojásdad alakú
i
n
i
és
ismertették
ezeket
adott a
C
or n a
meg. valódi
szemecskék
me-
okozzák,
Cornalia-féle szemecskéknek szoktak nevezni.
közönségesen
szemecskéket beteg hernyók vérében
ad
ki
közt,
forrást.
seti
t
betegségek
a
1
A
i
a olasz franczia
s
i
m o, V
vették
Lebert
tartotta,
(1858)
hématozoides
ellenben
i
t-
észre és
Guérin-Méneville
ázalék-állatkáknak
szemecskéknek;
legelször
természetvizsgálók
(1849),
nevet
egysejt mo-
szatnak hitte és íanhystophyton ovatimi névvel ruházta
fel.
A
ké-
söbbi vizsgálók, különösen A.
hogy
hiitáro/ottan
A górcs 0-(i04 mill
u a tr e
f^
a
f
es
(\Hf)())
rend gombák
legalsóbb
a
kiderítették,
körébe
tartoznak.
csupán ers nagyításnál látható szeniecskók
alatt is
hosszú és 0'002
tojásdad alakú
Q
sejtbl
gombák, melyek
széles
mill.
állanak
a
és
selyemhernyók
egyetlen,
belsejében a
szervezet rovására élsködnek. Szaporodásuk akképen történik, hogy
akkora hosszú
a sejt megnyúlik, kétszer
befíízdnek, úgy hogy
végre ketté
válik.
Ily
lassanként
köröskörül
oldalai
lesz,
szám alakját
8-as
veszi
módon nagyon gyorsan szaporodnak,
fel
és
a hernyó
testének minden részét áthatják és végre megölik.
A
már külsleg
foltkórságos hernyót
tetni azokról a
jellemz fekete
foltokról,
A
foltok
eleinte
a
és
hernyó
gyobbak, fényes feketékké válnak, széleiken világosabb
A
foltkórosság,
legels
úgy abban nyilvánul,
ép
táján
folyvást na-
sziníí
hogy
az
udvarral.
egyenl korú
hernyók nem egyformán növekednek, a betegek nem
igen esznek,
nem egy idben megy
végbe. Az késedelmeskedk azok, a melyeket a betegség legersebben
kisebbek maradnak és vedlésük ilyen
testén
selyemhernyóbetegség,
mint a többi
csak
tüneteinél
különböz-
sarkantyú
késbb
homályosak,
aprók,
lehet
melyek a
különösen a mellkasnak megfelel részeken láthatók.
meg
is
megtámadott
;
ezeket tehát azonnal
betegség hihetetlen
gyorsasággal
meg ragad
legtöbbször csakis a gubózás eltt pár
semmisíteni,
kell
az
át
nappal,
mert a
egészségesekre és
tömegesen elpusz-
tulnak.
A selyemhernyók
foltkórsága általánosan
eltérj edett
pusztító
betegséggé vált már, mikor a franczia kormány a 60-as évek elején a tudós
Pasteurt
bízta
meg
hírneves tudósnak sikerült
is
szaporodását ós életmódját
a
oly eljárást javasolni,
a
tanulmányozásával.
betegség
a betegség okozójának, a
legapróbb
részletekig
felderíteni
és
melynek keresztülvitele után a betegség
le-
gyzöttnek tekinthet. Megállapította ugyanis, hogy a gombák
nem csupán a pillékben
A
a hernyóban, is
A
gombáknak
hanem már a
pille petéjében,
sejtjei
st magokban
feltalálhatók és górcsövi vizsgálat utján felismerhetk.
betegség tehát örökösödés utján terjed és
dékeken hovatovább nagyobb ervel tör olyan selyempille-párok
ki.
a
következ nemze-
Tenyésztésre tehát csak
petéi használhatók, a melyek a betegségtl
mentesek.
A tudomány
ezen eredményének értékesítése végett csupán a
gyakorlati és olcsó eljárást kellett
párok
által
még
rakott peték elkülönítésére.
megtalálni, az
egyes
pille-
34
Ezt az melyet
igazgatója
melyet
eljárást,
Hab
e r
1
a n d
rekesz petézésuek következ módon
A
Pasteur
szintén
Frigyes a
nevezik
be
vezetett
a
de a
fel,
intézet
gyakorlatba,
mentes petéket a
a betegségtl
s
talált
selyemtenyósztési
görczi
magyar-óvári tanár
volt
s
t
nyerik:
párosodást a lepkék szabad hajlamára hagyják, de minden
párosodott pillepárt külön kis tüllzacskóba raknak és igy kényszerítik,
hogy
petéit külön rekeszben rakja
le.
Ezután a lepkéket gór-
csövileg megvizsgálják, s a melyikben a szemecskéket megtalálják, azt a letojt petékkel együtt megsemmisítik
csupán
tenyésztésre
s
az egészségesek petéit fordítják.
Ez
veszedelmes
a
eljárás felfedezése óta
nem az által ugyan, hogy hanem hogy a betegséget
van gyzve, gyógyittatik,
hernyóbetegség
le
meg-
a hernyók betegsége
egészséges hernyó-nemzedék
nevelése által kikerülik.
A foltkórság a selyemhernyók között annyira elterjedett, hogy mai idben már a selyemtenyésztés rekeszpetézés nélkül nem is lehetsége.*;. Épen azért minden selyemtenyészt országban törvények tiltják azt, hogy a tenyésztk saját maguk által termelt petét fordítsanak a tenyésztésre, a mint ez régebben általánosan történt. A petetermelés ma már mindenütt szigorú állami ellenrzés mellett folyik. Olaszországban a paduai selyemtenyészt intézet ellenrzése alatt több mint 40 ilyenféle állami hivatal van, melyeknek feladata a mjígántenyésztk
által készített
petemennyiséget górcsövi vizsgálat
alá venni.
Mióta a selyemhernyó-petét
szigorú ellenrzés mellett ter-
ily
melik, mindinkább ritkábbá lesz a foltkórság járványos fellépte
selyemtenyésztés kiheverte azt a nagy csapást, melyet a
gok
ma
ismét annyi,
st még több selymet
De Magyarországon mindent
orszá-
termelnek, mint azeltt.
teljesen
A selyemtenyésztést nagy részben
a
veszélyes
A selyemtenyészt
élsdi gomba általános elterjedése reá mért.
s
elölrl
elfeledték,
az
kellett kezdeni.
eperfa-ültetések,
Tolna és Bácsmegyét kivéve, a legtöbb helyen elpusztultak, ujakkal
nem
igen szaporodtak.
Az 1880-ik évtl kezdve azonban
A
haladtunk.
vette kezébe,
selyemtenyésztés s
meghatalmazottja
selyemtenyésztési
nyésztés
újra
fokozatosan
ügyét
felügyelség
felvirágoztatásán.
halad
elre,
e
a
tekintetben mi
B ez eredj
élén
is
sokat
földmivelési minisztérium
Pál úr a szegszárdi
buzgón míiködik a selyemte-
Selyemtenyésztésünk
melyet legszembetünbbon
ez az
id
óta
évenként
termelt s'ibo iriennyisége tüntet
A
fel.
hivatalos
jeleiilések s/trint
ugyanis a felii^^yeloség telállítása eltt 187í)-ben terniett 2^ niétermázsfi
gubó helyett már a következ 188U-ban
és
7Í31
már
1885-ben
nagyobb része Tolna
IKVS
üácsmegyére
és
lol
ui.
m. m. termeltetett,
iii.,
ISHiJ-ban
melyeknek
leg-
esik.
Hogy a járványos foltkórság selyeníitenyésztésünkben ismét ert ne vehessen, biztosítékul szolgálnak az 1885-ik évi törvények, melyek a selyempille pete termelését nálunk
is
állami ellenrzés alá
helyezik.
A
ma már valamivel nehezebb is, mint nem termelhet a selyemtenyészt petét a számára, hanem minden évben újólag kell vagy
selyemtenyésztés
régebben,
mert most
saját tenyésztése
megvizsgáltatni az általa termelt petéket, vagy pedig teljesen
petéket
szerezni
A termelk
be.
ményben részesülnek
friss
azonban minden lehet kedvez-
a hazai selyemtenyésztés
terjesztésével
meg-
bizott szegszárdi selyemtenyésztési felügyelség részérl.
A selyemhernyók
járványos betegsége immár a rekeszpetézés
utján teljesen el van hárítva,
házi
iparágat
s
bizton remélhetjük, hogy e hasznos
népünk ismét érdeme
szerint felkarolja és selyem-
tenyésztésünk oly mérveket vesz, hogy népünk erre felhasználható
munkaereje benne jövedelmez foglalkozást
talál.
Biró Lajos.
Hogy másznak Hosszú
vita folyt a felett,
felületen mászni, befejezését. s
így
nem
a rovarok sima felületen?
mely
vita
hogy a rovarokat mi képesíti sima
nem régen
—
nyerte
hogy is kerülhette szakemberek figyelmét és kutató tekintetét? A
—
zümmögve hátán üveg fényes síkján fel
juttatni.
látható jelenség,
nyugtalan házilégy virgoncz futással mászik
esnek, újra
volt
csodálkozhatunk azon, hogy egyszerre annyian szóltak
Hy közelfekv, mindennap oly soká a
—
látszik
Érdekes és mindaddig kevéssé bolygatott kérdés is
hozzá ós iparkodtak eltér nézeteiket érvényre
el
ügy
ismét lecsuszszék
;
fel
az apró
az üvegtáblán,
éjjeli pille
hogy
órákig ül az
üvegbe zárt bogarak felszaladnak az üveg falán, lelemásznak s fáradtság nélkül emelik lábaikat, mintha meg ;
sem éreznék, mily csúszós alapon alsó oldalán szinfoly
járnak.
St
a vízszintes üveglemez
ügyességgel futkosnak. Vagy a szabad termé-
szetben egyik levélrl a másikra ugrálnak, a legsimább kövön sietnek és
sohasem csúsznak
el.
^6
már errl
Régerite ugyan volt
szó
picziny szrei a láb talpán
apró karmai,
rázdába, gödröcskébe kapaszkodva
sima felületeken
De
tartózkodni.
st
felmászni,
hogy a rovarok
azt hitték,
;
még
a legcsekélyebb ba-
képesitik a rovart a látszólag'
is
vízszintes
üveglap
oldalán
alsó
is
simaságán a legersebb nagyí-
hiszen az üveglap
sem vagyunk képesek bármily mélyedést észrevenni, melyben a rovar még oly íinom szrei vagy karmai megakadhatnának. S így már els látszatra sem fogadhatjuk el a régiek ezen magyarázatát. tással
Utána hosszantartó hallgatás legalább nem bonyolította a késbb megfejtend kérdést. Az ujabb vizsgálók közöl els volt D e w t z, ki egyik feloli
vasásában e tárgyra
tért.
')
Nézete szerint a rovarok eme képessé-
güket csakis kiválasztott ragadós folyadéknak köszönhetik. Ugyan ezt
B ack
állította
1
a rovarlábak
nyomásnak kimondotta,
wall^')
talpán
is,
D a h H)
tulajdonította.
hogy a
téhez simulva
mint azt
odaragasztása,
meg
is
alapján
tárgy felüle-
folyadékot az oda-
máris elegend
finom szövetén átszivárgó vérfolyadék
—
ragadós
ki
lég-
súlyának megfelel, hanem a talp
tapadásra, mennyire az a rovar
az adhaesio jön tekintetbe és
a
tanulmányai
szövettani
igényel valami
is
Tuffen West 3),
gondolva, a fszerepet
hajlékony szövete az illet
talp
nem
de ellentmondott
szivótárcsákat
nem
szükséges a lábnak
Grab
e r
kérdezték: »hogy szabadulhat
Dew
és
meg
i
s így
csakis
hitték,
kiktl
— úgyszólván
t z
ismét a rovar, ha hosz-
szabb ideig egy helyen nyugodtan ült és lábai a ragadós
folyadék
beszikadása következtében ersen odatapadtak ?«
Rambouts
e kérdésnek
fizikai oldalát
tekintette és kiszá-
hogy a légy magát az üvegtábla alsó felületén a
mította,
víz
vagy
három lábán tarthatja. St Devvitz ujabb kísérletekkel kimutatta, hogy egy láb is elegend a légynek közremködésével
az
olaj
ily
síkon való tartására,
mibl
nem
elégséges,
adhaesiója
volna
az
következik,
hogy
víz
hanem még ragadós
vagy
olaj
folyadék
is
kívántatik hozzá.
A
légnyomás befolyásáról szóló
mert a légszivattyú burája
ejteni,
sétáltak,
mikor már
a^
csakhamar
nézetet
falán
leveg ersen sem támogatta
a
ritkítva volt
talp szövettani szerkezete
;
e nézetet. Berlin
')
SitzuDgsbericlite d. Gesellsch. uatiirforsch. Fr.
Ann. aud
2)
Transact. of the Linn. Soc. of London. XXIII. 1862.
*)
Ueber
d.
of.
Bau d
Nat. Hist
XV.
lusektenbeines
7.
1882.
1844.
Zool. Auz. 1884.
is
azonkívül a láb-
2)
Mag
el kellett
még akkor
legyek
Nro
158.
37
Még
néha a személyeskedésbe
keveredtek a hosszú,
többen
melynek végeredménye az
hajló vitába,
Dahl*)
hogy
volt,
terje-
delmes és szépen kidolgozott értekezésével magyarázta meg e talányt. Belátja saját tévedését és rámutat a
közli,
hanem még
reppel
bir.
A
szerkezete
is
közül
eszközölt vizsgálódások
csak egy-két példát sorolok
Igaza egészen
is.
a kiszivárgó vérfolyadék esz-
szövettani
a lábtalp
számos rovaron
mások hibáira
nem
neki sem volt, mert a tapadást
fontos sze-
itt
röviden
fel.
A Sapercla carchariasL. tarsusainak talpa egyforma, finom, gyenalakúan hajlott szrökkel sürün van benve. E szrök végükön igen kiszélesednek s vékony kitinréteggel vannak fedve mely igen finom, olykor alig észrevehet hártyává lesz. E szrök szivótárcsákként nem mködhetnek, mert végük domború. Az egyes
gén
s
szrök
belül üresek vagy jobban
A szr
kitöltve. ki
mondva
végén nyilas soha
igen laza szövettel vannak
Dewitz
mint azt
sincs,
hitte,
ezen átalakult kitinszröket nyilt csöveknek tekintette.
Legtöbb bogárnál hasonló szerkezet szröket
tnik el,
a Carabidák és Dytiscidáknál legszebben
reppel
A
birnak, kivált a párzás alkalmával.
is
találhatni,
de
hol kiváló sze-
mells
Dytiscus-\\\m
lábain elforduló s eddig szivótárcsáknak nevezett tapadási korongok
szrök,
szintén csak átalakult
nagyobb mérveket
els alsó
igen széles és
íz
felületén
vannak
csakhogy
a kiszélesbülés sokkal
itt
A Dyüscus-hxm öt izlékü
három együtt egy nagy korongot képeznek, melynek
öltött.
szivótárcsákhoz
hasonló,
tarsusánál a
kisebb
korongok
tapadási
ezek mindegyike egy-egy átalakult kitinszr.
;
A bels
laza
nagy korongoknál kitines pálczikák és léczek által van támasztva, mi a kevésbbé kiszélesbült szröknél nem találhatóA bels laza szöveten könnyen hat át folyadék. szövet
ily
Az egyes tapadó szrök a kitin-külvázon átható csatornák állnak és mindegyik csatorna a kitin-külváz bels felületén fekv mirigysejteknek kivezetje. Ezek jóval nagyobbak szoktak felett
mint a mátrix
lenni,
csoportok.
mirigyek
A
—
sejtjei
;
részben
mátrixban találhatók is,
egyes
még más
de ezek nincsenek csatornák
sejtek,
részben sejt-
mirigysejtek által a
—
szrökkel
brösz-
szeköttetésben, szabadon nyílnak a felületre.
A lyezve
tapadó szrök s
*)
mirigyei a mátrix sejtjei
kötszövetsejtekbl
keletkeztek
Archív für mikrosk. Auatomie. 1885.
II.
;
csak
p. 236.
közzé vannak he-
azon
rovaroknál
3S
melyeknél a tapadó szrök jobbaii kifejlclvé, a pái'zásnál
'{Di/tiscti^)is
11
agy 011 igénybe véve vannak, járulnak a inatrixsejtek
á mirigy
is
sejtek képzéséhez.
A
rovarok többi
osztályainál
szolgáltatja,
egész matrix-réteg összes sejtjei
is
két
érinti,
lebeny fejldött
•
st
együttesen
mködhetnek, mely a csatornákon várog le. A légynél mert éppen a
tásán
A
miri-
a talp felett
fekv
lényeges eltérés.
sincs
gyeket nagy részben a mátrix
egy folyadék kiválosz-
kitinszrökbe
át az egyes
csak
fölületet
melyek tapadó szrökkel
ki,
szi-
végével
lábai
ellátják.
A mirigyek által kiválasztott folyadék lefolyik a csatornán és bemegy a szrökbe ezek belseje, mint említettem, laza szövettel ;
van
kitöltve
és
végük
a
vékony, alig észrevehet.
hol
felé,
A
kiszélesednek, kitinfaluk
igen
mirigyváladék a laza szövetbe behatol,
még
szrvég igen vékony kitinfalán is kiszivárog. A kitinfal azáltal, hogy ama laza szövet folyadékkal van telve, duzzadttá, puhává lesz és azon felülethez könnyen símúl, melyen a rovar mászik és minthogy egyszersmind folyadék is szivárog ki, igy a tapadás igen könnyen létesülhet. Hogy milyen vegyület ezen tapadási szrökön mintegy kiizadt folyadék, azt nehéz megmondani. Vérfolyadék nem lehet, mert mint a
de
víz a szivacsba,
a
el és L e y d i g szerint a mirigyek oly szövetek, melyek a vérnek csak bizonyos alkatrészeit bocsátják át így a kiválasztott folyadék csak a vérbl alakított vegyület lehet. Vízszeríí folyadéknak tekinteni azért nem lehet, mert a rovarok leg-
mirigyek választják
;
nem
igen
tarthatja magát. Legvalószínbb,
hogy
inkább köveken, sima leveleken
nem
fog és a rovar azon olaj
vagy zsirnem anyag
is
teken
futni,
A
másznak, hol a
víz
melynek segítségével a tapadó szrök
az,
sima felülethez tapadnak és
stb.
ez
a rovarokat
képesíti
mászni.
sírna felüle-
Lendl Adolf.
magyarországi fa-rontó darázsok, II.
A^ií
A 1.
alcsaládok
áttié^ete,
fa-rontó darázsok négy alcsaládra oszthatók, u
A
vastagabbak
izülókek (16 a mellkas elrésze lejts
csápok ;
s'ok
-
;
22),
a
végeiken
potroh
m. többnyire
oldalról
többé-
kevésbbé össze van nyomva, a tojócs a végs szelvényekbl ered s
többnyire
karmok
rövid
;
a
hátulsó
lábszáruk
alul foggal fegy vérzettek.
végén
két
tövis
Cephínae.
van
;
a
"^^0
2.
A
csápok sot i'zülékek (Ifi- 28), fonáliclomúak, végeiken
uein vastagabbak; a mellkas
többnyire hosszú
egy tövis van (Tremex)
a
;
karmok
ers
alul
a potroh
közepébl ered
potroh
a
a hátsó lábszárak végén két
;
lejts;
csonkítottan
eliilról
hengeres vagy kissé lapos, a tojócs
és
vagy csak
(Sirex)
fegy vérzettek.
foggal
Siricinae.
A csápok sok
3.
nem vastagodnak; kimetszett
—
22), fonalidoraúak,
végeiken
a mellkas elrésze középen rövid, elülrl mélyen
a potroh oldalain hosszában párkányos, a tojócs a has
;
közepébl
izülékfíek (13
ered,
összenyomott
oldalról
hátsó lábszárak végén két tövis van
kevéssé
csak
és a
;
karmok
kiálló
;
a
alul foggal fegyver-
Xiphydríinae.
zettek.
A
4.
csápok
rövidek,
alkotásúak,
rendellenes
10—11
csak
vannak beillesztve; a a potroh a mellkas elülrl kerekded szemek felül összeállók oldalain görgeteg a tojócs az ötödik hasszelvénybl ered s igen
izülékek
s
mindjárt
alul,
rágok
a
fölött
;
:
;
rövid
a hátsó
;
lábszárak végén csak egy tövis van
A^ Oryssinae
I.
is
a
karmok
alul
nem
alcsalüd.
melyek kivül Afrikában (2), az Aru-szigeteken (1) s Amerikában vannak elterjedve. Európában csak egy faja él, mely hazánkban
Ez Európán (9)
;
Oryssinae.
fogatlanok.
csak
alcsaládból
egy
ismeretes
13
fajjal,
tenyészik. 1.
Nem: Oryssus
Fabr.
rágói Feje olyan széles, mint a mellkas, homloka dúdoros ersek, csaknem fogatlanok, fels ajka kic.iny, keskeny, szemei ;
hosszasak, a fejtetn egymáshoz közeledk, talan
alkotásúak
szárnyai
kivételesen
s
egy sugár-
csipkésen fogasok
;
és
két
a
10,
A nstény
himé
könyöksejttel
;
a
lábszárak
a tarsusok karmai alul fogatlanok
a két ivarnál kivételesen 8 szelvény
;
az
csápjai szabály-
Fels
izülékek.
11
;
kívülrl
a potroh
mind
els lábpár tarsusa csak
három izülék. Álczája l.
még
ismeretlen,
Oryssus abietinus Scop. {coromtus Fabr.)
Fekete, fénytelen, ritkás fehéres
mindkét oldalán, csápjai felülrl raellkas szögletei, a
czombok
a
szr; töve
egy-egy sáv a homlok
eltt,
a
hímnél
az
el-
vége, a lábszárak hátulról s a hímnél
az utolsó potrohszelvény háti oldalán egy hosszas foltocska, szeny-
40
nyes-fehérek
alul fekete
gükön
els ersen redsen
potroha
szárnyjegy
a
foltocska
11—17
hengeres,
világos
szelvény
s
az
füstösek,
a
felsk vé-
pontozott
szárnyai átlátszók, végeik felé
;
egy
s
Hossza háról
a tarsusok vörhenyesek;
;
vörös, a két
(stigma)
mögött,
utolsó
átlátszók.
mill.
E szép fajt, mely a könny megismerni.
nem
fenyvesekben
piros potro-
gyakori,
Egész Európában el van terjedve. Hazánkban elfordult: Budán (K u t h y) a Herkulesfürdnél ápril végén (P á v e 1) s a Nagyfalunál a Domogleden a fenyvesekben (Fr i val dsz k y) ;
;
Szilágyságban (P u n g u
II,
Ez
A
az alcsalád
r)
és Szlavóniában (F r
i
v a
d
1
s z
k
y).
Xiphydriinae alcsalád.
három nemet
magában,
foglal
u.
m. a Derecyrta
Ezek közöl els négy fajjal Dél-Amerika lakója a Bradiyxiphus-nemhl három faj ismeretes, kett Chilibl s egy Uj-Zeelandból. A Xiphydrianembl 16 faj van leirva három Európából, tiz Észak-Amerikából, egy Ceylonból, egy Amboinából s egy az Aru-szigetekrl. Az EuróSm., Brachyxi'phus Phil. és Xiphydria Jur.
az
nemeket.
;
:
pában él három
faj
nálunk
Nem:
1.
Fi^je
a
fonalidomúak,
mellkasnál
található.
is
Xiphydria Jur.
13
— 22
harmadik
visszafutó
lándzsa-alakú
vége
hosszas, áll,
felé
egy-egy
ferde
ér
hegyes, a hímnél
8,
két ós a
magába
vesz
eret
részre van
két
által
csápjai
szárnyain
melyek közöl a második
a
sejt
Fels
izüléküek.
sugár- és négy könyöksejt van,
mindegyike
gömböly
keskenyebb,
valamivel
vékonyak,
;
a
Potroha
osztva.
a nsténynél 9 szelvénybl
melyek közöl az utolsó a legnagyobb
;
a
tojócs
meglehetsen
kiálló s oldalról összenyomott.
1
(2).
Az Aulacus-w^m
fajai
A magyarországi A potroh fekete,
fajok átnézete a
a Xiphydriák álczáiban élsködnek.
középs szelvények rtszinüek,
foltosak; a csápok
13 — 15
sárgás- fehér
dromedarius Fahr.
izüléküek
2
(1).
A
potroh fekete, oldalain sárgásfehér
3
(4).
A
lábak a nstéiayiiél egészen, a himnél csak a hátsó czombok
és a lábszárak
barnásak
egészen feketék, 16
4
(3).
— 18
és
sárgásfehér
izüléküek
Valamennyi] lába és a csápok
a csápok 18
—22
izüléküek
foltos.
két
foltosak
;
a
csápok
longicoUis Latr.
els izüléke rtszinüek ... .cameliis L.
u Xiphydria dromedarius Fabr.
1
Kukete,
szelvényei
közéi)S
])otr()liána.k
ós
sávval és foltokkal a fejen 13 — 15
az elömellkas' hátsó oldalain.
s
els
nstényj: potrohának két
A hím
5—6
egy-egy
sörteszálakból
Giraud
szel-
rövid
Hossza
foltosak.
k
y),
Kalocsánál (T h a 1 h a
i
V a
d
1
s z
fzben
megfigyelései szerint, a fehér
van terjedve. Nálunk
(Mocsár y), Makó
elfordult
m m e r),
él.
Buda-
:
Nagyvárad
mellett (F o d o r) és Resitzánál
(M
er k
1).
Xiphydria cameius Linn.
Fekete; potroha 3 sávja és
csápjainak
—8
els
két
szelvényének
foltjai,
izüléke
és
valamint elmellkasának hátsó
Álczái,
Egész
Európában
r a),
Jászónál
rtszinüek párhuzamos
lábai
ketts,
oldalfoltja, fejének
18—22 izüléküek. Hossza 15—17 B'rauenfeld észleletei szerint
rek; csápjai
sárgásfehé-
oldalai mill.
a
nyírfában
élnek.
Ungvár
körül
elfordult lakik. Nálunk Abaujmegyében (M o c s á r y)
és
Selmeczbá-
(Anker Rudolf).
nyánál 3.
Xiphydria longicollis Latr. {Annulata Jur.)
Fekete sávja és ;
nem
lábszárai
;
el
2.
rek
van
Egész Európában pestnél (F r
d
három utolsó rtsziu,
közepén
szelvényeinek a
folt
fekete
mill.
mill.
Álczája,
i
— 15
potrohának két els és két vagy
:
vénye fekete, hasa
lU— 12
szelvénye
és utolsó
lábszárai felül sárgásfehér foltosak. Hossza 13
(V
Csápjai
izüléküek.
A
körül
rtszinüek,
lábai
ketts párhuzani(»s
rimaz sárgásfehér oldaltoltokkal és hasonló sziníí
potrohának
;
foltjai,
A nstény: ;
16
— 18
potroha
lábai
párhuzamos
ketts,
fejének
valamint elmellkasának hátsó
csápjai feketék,
sárgásfehérek
oldalfoltjai,
oldalai
sárgásfehé-
izüléküek.
2—6
barnásak,
és a
a
8-ik
szelvénynek
lábszárak
és
a
oldalfoltjai
tövön
tarsusok
fehér foltosak. Hossza 17- -18 mill.
A hím lábszárak foltja,
:
töve
a két
czombok vége
mellének oldalai elül és hátul, a sárgásfehérek;
potroha
els lábszár czombjai,
2—7
lábszárai
az utolsó lábpár tarsusai vörhenyesbarnák,
lábszárak barnák
;
a has
4—6
rövid sörteszálakból egy-egy
Bouché
folt
a
szelvényének vau. Hossza
szerint redves nyárfában él
szelvényének
és
;
tarsusai,
a
középen
11
— 17
a m.
valamint
czombok
hátsó
n.
s a
oldal-
és a
rtsziníí,
mill.
múzeumban
a vadkörtefából kelt ki nagy mennyiségben. 4
42
Hazája: Német-, Olasz-, Francziaország és Svájcz. - Nálunk eddig csak Budapestnél, Debreczen mellett
(Török)
Szilágymegyében (Biró) fordult el.
és
Tasnádon
Mocsáry íSándor.
APRÓBB KÖZLEMÉNYEK.
~
MáraNéhány kártékony erdei rovar Máramaros megyében. maros megyében Nagy-Bocskó környékén már régebb id óta figyelemmel kisérem a káros rovarokat, különösen pedig épen azokat, a rongálásokat. Ez alkamelyek az erdkben tesznek szembe lommal csupán azok elsorolására szorítkozom, a melyeket az nem fogom azonban el1884-ik évben láttam nagyobb számmal mulasztani az alkalmat, hogy idnként e nem megfigyeléseimet közzé ne tegyem, remélve, hogy erdésztársaim is követni fogják
tn ;
k
példámat és a hasznos ügy iránt való buzgóságból is nyilvánosságra hoznak sok érdekes adatot, melyeknek az erdész többnyire akaratlanul
is
tudomására
jut,
sokszor jelentékteleneknek
és a melyek,
mind a
mellett,
hogy
érdekes adalékokat szolgál-
látszanak,
tatnak a magyar erdei káros rovarok ismeretéhez.
Az 1884-ik évben els helyen a
cserebogár
állott
kártékonyság tekintetében
(Melolontha vulgáris L.), mely az egész megyében,
különösen pedig Huszt, Körtvélyes, Máramaros-Sziget, Fejéregyháza,
Bocskó és Lonka határán oly nagy mennyiségben jelent meg, hogy a tölgyfákat sok helyen tökéletesen megfosztotta leveleitl.
Egy másik bogárfaj, a Lochmaea (Adimonia) capreae L. a Tisza partján lev füzesekben Bocskótól egész a máramaros-szigeti bámulatos
határig
mennyiségben
Bocskón
látható.
volt
a
szóda-
gyárhoz vezet úton ezer meg ezer bogár hevert, melyeket a járó-
kelk
tapostak
fáról a
el,
a mint a
bogarak az úton
keresztül egyik
fz-
másikra vándoroltak.
E kétféle bogarán kívül a hernyók voltak a legkárosabbak,, melyek közöl a Hibernia defoUaria Cl., Cheimatohia briimafa L. és Tortrix viridana L. hernyói szerepeltek túlnyomó számmal.
A közt
Hibernia
defoUaria
mindennem lombos
hatók,
s
Lonka
hernyói
fán
és
Trebusa községek
meglep mennyiségben
a fákat egészen megkopasztották leveleitl.
—
voltak talál-
Ezek közöl
egy juharfán (Acer campestre) több olyan hernyót találtam, a melyek a rendesnél sötétebb
szinek
voltak
;
a
bellük kifejldött lepkék.
43
a
melyeket inost
is
gyüfteményemben rzök, szintén eltér
szi-
ne/etek.
A
Cheimatobia hrumata hernyói a vörösraarti, bocskói és lonkai
tölgyesekben
és
gyümölcsös
novemberben
a
himlepkék
ül
kertekben léptek alkonyatkor,
szárnyatlan nstényeket keresték
mal re])kedtek az erdkben, mint a
fel,
Októberben
fel.
mikor a
a
és
fatörzseken
oly rendkivüli
nagy szám-
szél által kergetett hópelyhek.
A nstény Ch. hru>Hata-\^)\ié\i, eddigi levél-, hanem a virágrügyek közelében
nem
tapasztalatom szerint
a
tojjak le petéiket, bizonyára
mert a kikel hernyók alkalmasabb eledelt találhatnak a gyöngébb virágszirmokban és csak ha kissé ersödtek, akkor fognak a virágnál durvább szövet levelek falasához. A Tortrix viridana levélsodró hernyói a Tisza mentén lev tölgyesekben már évek óta nagy kárt tesznek és egészen letarolják azért,
Ha
a Hihernia defoUaria társaságában a fákat.
csátott selyemszálon leereszkednek a földre és
nak.
A
ürüléküket
folytonosan
permetez csendes eshöz hasonló tezés zajt,
sötét-
a szájukból kibo-
más fához vándorol-
csak derült, meleg és szélcsendes napokon falják,
fa leveleit
miközben
fej
a fekete
zöld hernyók egy-egy fa leveleit felemésztették,
könnyen zavarba hozza az
a
hullatják
földre
zajt
és
ez
által
okoznak. Ez a halk perme-
avatatlant,
a ki folyvást hallja e
de sehogyse birja meglátni annak okozóját.
A
gyümölcsös kertekben ezeken kivül
Orgya antiqua
L.,
Porihesia
similis
szembetn
Fuessl.
kárt okoztak
(aurifliia
S.
V.)
és
chrysorrhaea L. hernyói, melyek szórványosan minden esztendben
elfordulnak ugyan, de 1884-ben a szokottnál is károsabbak voltak. Végül említésre méltók a Pieris Brassicae L. és Nain L. hernyói,
melyek
a
házi
kertekben
igen
nagy számban
mutatkoztak és a
gazdasszonyoknak nem csekély kárt és fáradságot okoztak. Piso Kornél.
—
még meg
Árvamegye rovarvilágának ismerete Árvamegyei bogarak. lepkékrl meglehets ismertetés jelent ugyan e folyóirat Il-ik kötetében, de bogarakról mindeddig nagyon igen hézagos
b
;
keveset tudunk. Azért a hazai
rovarfauna
érdekében jónak látom
közzé tenni azon jellemzbb bogárfajok neveit, melyeket
Vángel
Jen
barátom 1884 július havában Árvamegyében gyjtött és nekem ajándékozott. E fajok közöl a Carahus gramdatus L. és cancellatus ÜL,
Pterostichus foveolaius
chrysomelinus
Holienw.,
Duft.
és
metallicus
Smodendron cglmdricuni
Fahr., L.
és
Ceruclmíi
Aphodius
44
mixtus
megye
a
Vili.
fléli
fekv Babia-Gura hegyen azonban el a megye
részén
éjszaki
gyjtettek. Érdekesebb bogárfajok
kerültek
részén elhúzódó Liptói-Havasokon
Bánovka havason,
a
m.
u.
Platychrus irreguláris Fahr., Orinocardbii^ glaciális Mill. var. Milleri
Thoms
Trechus striafAilus
mnurus
Panz.
Aphodius alpinus
subsinuatus
és
Quedius pedicidus
licus Dej., Síiffr.,
Calopterus fossulatiis
Putz.,
Dft., strenuus
Bembidion glaciale Heer,
Payk.,
Melanocarahus glahratus
,
Nw-dm.,
Calafhus
metaJ-
Pedilophorus transsylvanicus
Athous porrectus
Scop.,
Pferostichus
Schh.,
T>ej.,
Corym-
Ihoms.,
bites
aeneus L., Metoecus paradoxus L., OHorrhynchus unicolor He.rhst
var.
ebeninus
Legérdekesebb
earcharias L.
Deltomerus
Leptnra virens L. és Saperda
Gyll. és alpinus Bicht.,
tatricus
azonban
havasi
Mill.
Nebria
a
tatrira
í'supán a Magas-Tátrából ismertünk,
s
és
íMill.
melyeket
futrinka- fajok,
eddig
a melyek e szerint a Liptói
Havasok megfelel magasságú helyein szintén tenyésznek. Polinszicy Emil.
—
Torzcsápú fürkész-darázs. általában
a
ritkább
jelenségek
rovaroknál azonban a ilyen
közé
legnagyobb
abnormis csápú
Torzképzdés rovarok
egy-
a hártyásszárnyú
tartoznak,
Egy
ritkaságoknak tekinthetk.
fürkész-darázs, Tryphon vidgaris Fahr.
gyjteményembe 1880
ábra) került nius
havában a
elterül áll,
vége
felé
a
mellett
A torzképzdés abban
réten.
hogy
S.-A.-Ujhely
(3.
jú-
darázs
baloldali
megvastagodik
s
csápja
mindjárt a
legels vastagabb izülék bels oldalából egy 7 izülékbl ki. ?).
ábra.
rázs
Tozscsáp
fürkészó'-da-
iTniphon vulgáris Fahr.)
álló
mellékcsáp ágazik
Az ezután következ 4
rendesnél kétszerte szélesebb
izülék lett
;
a az
ötödik megvastagodott Izülók ismét két
küls hosszabb ág a csáp szabályszer bels izülék rövidebb ág pedig a mel-
részre oszlik, melyek közöl a
folytatásának felel meg,
a
lékágat képezi.
^^,
^j^^^^^, j^^^,^^,^^
A Gnaptor spinrmanus Zemplénmegyében. spinimaniís
Pallas
nagy
poszogó-bogár,
—
mely csak
A Gnaptor Európa déli
országaiban tenyészik, a budai hegyeken egyike a legközönségesebb rovaroknak, de az ország más részeiben csak nagyon ritkán fordul
el. Zemplénmegyében, daczára hogy
határozottan
vadásztunk
iá,
45
Öt óv óta hiába kerestük.
A
múlt évi deczemberben azonban
('>
éves
unokaöcsém S.-A.-Ujhelyben udvarunkon fogott a hó tetején egy megdermedt eleven példányt, melyrl valóban nem tudhatjuk, hogy honnan került oda. ¥//. az eset is világosan nuitatja, hogy mily kis
véletlenül jut némely ritka rovar a bogarász kezébe.
Chyzer Béla,
KÜLÖNFÉLÉK. A
m. természettudományi társulat február 2n-ki szak ülésén László in. n. múzeumi segéíb'lr és egyet. m. tanár úr érdekes elóadást tartott a tengeri rákok életérl s egyszersmind ez alkalommal bemutatta az illet Ízeltlábúakat, valamint azon állatokat is, a melyeken némely tengeri rák tartózkodni szokott. dr.
k.
Öi'ley
A magy. ülésén dr.
tud.
Akadémia ni. osztályának
Horváth
február 15-én tartott
Géza úr elterjesztette P u n gu
egy ritka szöcskefaj életmódjáról, melyet ségébl adandó alkalommal közölni fogunk.
— A
r
a
gozatát
Gyula úr dolszerz szíves-
soproni irodalmi és mvészeti kör Vidéki felolvasás. Károly reáliskolai február 2-án tartott felolvasó estélyen dr. i k a tanár úr érdekes felolvasást tartott ;>A hangyák rabszolgatartása és hadviselésérl.
M
—
A fóidFigyelmeztetés a kolumbácsi legyek tárgyában. ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztérium azoknak a megyéknek, a melyekben a kolumbácsi legyek kárt szoktak okozni, az egyes községekben való kifüggesztés végett a következ magyar, német, szerb és oláh nyelven irott figyelmeztetést küldte » A kolumbácsi legyek ellen czélszerünek bizonyult védekezésmódokat és óvó eljárásokat már elejétl fogva mindjárt alkalmazni kell, még mieltt a legyek nagyobb rajokban megjelennének. E védekezésmódok és óvó mívelés-,
:
eljárások közöl leginkább a következk ajánlhatók a) Még mieltt a legyek nagyobb tömegekben mutatkoznának, a marhákat csak este nap lemente után kell a legelre hajtani ós :
onnan már napfelkelte eltt ismét hazaterelni. b) Nappali istállózás ideje alatt az istálló ajtaja nedves
melynek
rozséból füstje
stb.
ersen füstölg, lassan
ég
elé
ganéjból,
tüzet' kell
rakni,
a legyeket az istállóba való betolakodástól visszatartja.
c) Ha a marhát a sürgs mezei munka miatt nem nélkülözhetjük a kolumbácsi legyek daczára is a szabadba kell hajtanunk, akkor az állatnak kevébbé szrös részeit vagy a hol a szr kevésbbé simán lapul le, pl. fejét, nyakát, lábait, szügyét, hasát és ivarszerveit petróleummal, zsirral (akár friss, akár avíis), olajjal vagy másféle s
46
zsiros íinyagokkal kenjük be; a bekeuésre
ket és azoknak fzeteit fel lehet használni.
Ha
d)
a
(péld. beléndek,
különböz bóditó növényenadragulya, dohány stb). is
marhák nappal is a szabadban legelnek, akkoi* azokat melyet semmi esetre sem szabad elmulasztani,
—
—
a bekenésen kivül,
szétszórva kell legeltetui és pedig a mennyire lehet patakok közelében
ersen füstölg
tüzeket is tanácsos rakni, a melyeknek sürü legyektl kinzott marhák ösztönszerleg felkeresik. A mi a kolumbácsi legyektl megtámadott marhák gyógykezelését illeti, erre nézve egészen biztos szerrel nem rendelkezünk de mindamellett vannak némely könnyen alkalmazható szerek, a melyek az összecsipett marhák kezelésére és megmentésére gyakran czélszerüaknek bizonyulnak. Ilyen szerek a hideg víz, mely borogatás vagy fürdc gyanánt alkíilmaztatik, valamint mindenféle zsiros és olajos anyagok, ha tiszták és nem avasak. E zsírokat vagy olajokat 1 2^iq-os carbol- vagy salicylsavval kell keverni s a keverékkel az állat testét bedörzsölni, különösen ügyelve a legyek csípésétl támadt daganatokra és sebeki'e. Ajánlatos szer továbbá a mészvíz és olaj, egyenl arányokban elkeverve, melylyel a megtámadott állat az elbbi módon kezelend.
itt-ott
füstjét a
;
:
E
mellett a beteg állatnak jó táplálékot kell adni és azt hideg friss
vízzel
gyakran megkínálni.
—
Neszler
német tanár a szlmely olcsósága mellett igen kitn hernyóírtó hatással bír, a nélkül, hogy a szlnek ártalmára volna. A szer 21 gramm lágy szappanból, 20 gramm vagy 26 köbcentiméter kozmaszeszbl (amylalkohol) és 15 gramm dohánylevélnek a fzetébl áll, és pedig oly hígításban, hogy az egész épen
Szer a SZÖlÖmoly ellen. moly {Cochylis amhiguella) ellen
oly
szert
ajánl,
egy liternyi folyadékot képezzen. Legozélszerübb a szappant elbb egy kis vízben feloldani, a kozmaszeszt hozzáadni és '^ liter vízzel felhígítani s aztán e folyadékot 15 gramm dohánynak i/o liternyi fzetével összekeverni.
—
Valamennyi pók rabló egyesek világos nappal mesterségüket, elzárják az állatkák útjait és dúsan szedik be a vámot, mások pinczék, gödrök homályában] támadnak, vagy sejt elbújva, lesben ülve a pihenésre szállt, semmi rosszat sem rovarokat meglepik, st nappal, midn élénk az élet, sötét zugba húzódnak vissza, hogy ott mozdulatlanul bevárva az estét, a kedvez sötétségben észrevétlenül rátörhessenek ijedez prédájukra. Ilyen s több efféle jelenetek a természetben gyakran láthatók. A forró égövi nagy ili/?)(^a/íí- pókról még azt is mondják, hogy apró madárkákat fogna, de hogy halászni is járjon vízre egy pók, az talán Halászó pók.
nyíltan
;
zik
nem
oly ismeretes; azért'^elmondom
bau
megjelent
czikke
szerint,
ki
Prof. C. Berg a »Kosmos«Uruguayban tartózkodva észlelte,
Diaponfia Koclill barangolt) i)ók. Ta\aszkor leginkább pa-
liogy ogy, a LjfCOsidae családba tartózkodó pók-faj, Ki'.ys.j niik(''peii
liah'iszott.
Ez
47
árkok és más sekélyebb vizek pártján turtozkoflik és ilyen helyen építi a földbe mélyedt és selyemmel Vjélclt líikásiít Í8. Abl)ól kirohan nx ellialadó apró állatkák megfogására, st nagyohlí xadászatra is indul. De ezzel m('g nincs megelégedve, kilátogat a vízre is, hogy abból is szerezzen táplálékot. Nagy elszeretettel fogdossa az víz sekélyebb részein vagy kövek ügyes és sikamlós békaporontyokat. között, hova ezek a békaporontyok sütkérezni járnak, feszíti ki a pók két leveles vagy töloséralakú hálóját, mely a víz tükre alá is merül, különösen ha eszés következtében a víz emelkedik. Nagy takak,
A
fejt ki, csakhogy a jó falatot sikerüljön hatalmába kerítenie. békaporontyok nem sejtve az üldöz gyilkos terveit, a háló közzé is bebújnak. Erre a pók a víz színén szaladgálva hátulról ijesztgeti, kergeti beljebb-beljebb, míg végre a szegény poronty a hálóba akad, mire a pók megfogja. A háló mellett fekv nagyobb számú kiszáradt álczabrök tanúskodnak arról, hogy mily sikerrel üzi a pók a halászmesterséget. Valószínleg más apró vízi állatokat sem kiméi. Könnyen futkos a vízen és ekkor magasra emeli potrohát. A niegllgyelt nstények petezacskóikat, melyeket különben szárazföldi vadászatuknál magukkal hordanak, ha a vízre készülnek menni, mindig lakásukban hagyják a petékbl kibújt íiatalok pedig, melyek az anyaállat hátán szoktak hosszabb ideig tartózkodni, a parton maradnak, nehogy a vízen kárt szenvedjenek.
ügyességet
A
;
A Gastropacha Rubi hernyóinak átteleltetése,
— Kzak a bársony-
hernyók szszel nem épen ritkák és meglehets nagy számban találhatók. Budapest környékén a Sashegyen, októberi verfényes napokon száz számra láthatók, de átteleltetésük igen nagy bajjal jár és ha tavaszszal még néhány hernyó él eldöglenek. Múlt évben Hausis, azok bebábozás eltt többnyire m a n n német rovarásznak sikerült ezen hernyókat nagyobb számban átteleltetni, úgy hogy legnagyobb részük még lepkévé is kifejldött. Eljárása- a következ volt vett egy nagyobb, de alacsony üvegfedel ládát, melynek fenekére különböz nagyságú köveket rakott, melyekre azután mohot és közönséges Callunát (C a 1 1 u n a v u 1 g a r s) rakott körül10 centiméter vastagságban. A hernyók betéve elbújtak és belöl 6 egész télen át úgy maradtak. Ha szebb id volt, friss levegt eresztett be és gyakran vízzel locsolta. Ily módon a hernyók egészen jól,
barna
éá
vöröses szrökkel mezeit
:
i
—
minden
baj
nélkül kiállották a telet
s
tavaszszal keveset ettek, azután
bebábozták magukat ós pillévé fejldtek
ki.
IRODALOM. Al. Mocsárt/, Species aliqiiot Tenthredinidarum
gisdie Nachrichten. XII. p. 2
Szerz
Kauk
3
új
levélev-darázsfajt
'zus vidékén, egy pedig
ír
—
le,
Görögországban
és
iiovae.
(Entoniülo-
3.)
melyek közöl kett a Dalmatiában tenyészik.
48
I. Karsch, Verzeichniss fler im Laufe des Jahres 1884 als neu beschriebeneii Aiten, Varietaten, Aberrationen europaischer Insekten. II. Hynienoptera. I. (.Entomologische Nachrichten. XII. p. 65-76.)
E folytatólagos közleményben szerz azokat a levélevö- és íürkéözö-darázsfajokat állítja össze, melyeket az 1884-ik év folyamán az európai rovarfaimára nézve új fajokként írtak le. Magyarországból 3 u. m. Dolerus 4 notatus Bíró (Rov. lapok. I. p. 57.), Nehypohatins Zaddach (Schrift. d. Physik. Oeconom. Gesellsch. Königsberg. XXI V. p. 154.) és Tenthredopsis opacipleuris Stein (Knt. Nachriclit. X. p. 301.), melyek eddig csupán hazánkból isme-
fajt említ,
inat'us
retesek.
W, G.
the genus Euplecnubigena, Reitter, to Britain. (The Entomologist's Monthly
Notes on the british species of
Blatcli,
tus, including a description
a species new Magasin. XXII.
Szerz
p.
of E.
203—209.)
tenyész Euplectus-fajok leírását közölvén, a 208-ik lapon felemlíti, hogy az ott mostanában felfedezett EaplectiiR nubigena Beüt. ritka bogárfaj Magyarországban is él. az Angolországban
Gimde Henrik, Hazai
selyemtenyésztésiiuk múltja és jelene, kiváló tekintettel Bácsmegyére. (Az újvidéki kir. kath.
magyar fgymnásium Értesítje az 1884 tanévrl. Üjvidék 1885. p. 1 22 pedig
— 1885-diki
Szerz ismerteti a selyemtenyésztésnek hazánkban, különösen Bácsmegyébeu való fejldése történetét és jelenlegi állapotát.
Kiváló gondot fordít az egyes selyemteuyésztésre vonatkozó törvényekre és azok chronologiai sorrendjét adja. Végül az újvidéki selyemgombolyító gyárról emlékszik meg, melynek bels berendezését i'észletesen leirva, keletkezését is
A
elmondja.
minisíerium ipar- és kereskedelemügyi m. kir. jelentése a^ phylloxera-ügy állásáról az 1884. évben. (Köz-
földuiivelés-,
gazdasági Értesít. V. évf.
E
7. sz.
p.
219
— 230.
1
térképpel.
hivatalos jelentés kimeríten ismerteti, bog}- mily elterjedést
Magyarországon és a többi bortermel európai országokban az 1884-ik év végéig, s elsorolja azon intézkedéseket, melyeket ez év íolytáu a vész terjedésének gátlása, a megtámadott szlk megmentése és az elpusztultak újjáalakítása czéljából tett. jelentéshez mellékelve vannak a kerületi phylloxera-felügyelk részletes jelentései a fertzött vidékek szlinek állapotáról, u külfölddel való érintkezés közben követend elvigyázati rendszabályok és végre Magyarország térképe, mely a phylloxera elterjedését tünteti fel. vett a szölpusztító-phylloxera
A