1
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, 5340 Kunhegyes, Kossuth L. u. 15-17. OM azonosító: 036056
ÖNÁLLÓ INNOVÁCIÓ: Természetismeret tanmenet Integrált tantárgyi oktatás Készítette: Szegediné Szabó Dóra Kunhegyes, 2009. szeptember 30.
2
Természetismeret tanmenet 9. évfolyam A tantárgy keretében a következő 4 tantárgy integrált oktatása történik: fizika, földrajz, biológia, kémia A tantárgy éves óraszáma: 126 óra (2 hetes ciklusok, ciklusonként 7 óra) Alapelvek A tanulók énképe és önismerete alapjaiban meghatározza bármilyen jellegű tevékenységük irányát, aktivitását és hatékonyságát. Így a tanulási tevékenységük sikere vagy alacsony hatékonysága pszichológiailag attól függ, hogy milyen képet alakítanak ki maguknak saját képességeikről. Ha a tanuló elvárása (igényszintje) alacsony saját teljesítményével szemben, akkor az aktivitása, a tanulási teljesítménye alacsony színvonalú lesz. A jó énképpel rendelkező tanulók többnyire sikerorientáltak, aktívak, kezdeményezők, és szeretik az önállóságukat érvényesíteni. A rossz énképű tanulók kudarckerülők, önállótlanok, nem szívesen vállalnak feladatokat, mivel félnek a sikertelenségtől, a kudarcoktól. A természetismeret tanításában – az énkép alakítása érdekében – folyamatosan motiválni kell a tanulókat, hogy elfogadják, és magukénak érezzék a tantárgy által közvetített értékeket. A tárgy tanítási céljainak elfogadása akkor sikeres, ha a tanulók a mindennapi életük során látják az elsajátított ismeretek és képességek értelmét, fontosságát Az énkép és az önismeret kialakításában hasonló jelentősége van a folyamatos tanári értékelésnek. Ez akkor fejlesztő hatású, ha jobbító szándékú, kellően objektív és mindig segíti a tanulót hiányosságai kiküszöbölésében. Ötleteket, javaslatokat ad a hatékonyabb tanuláshoz, illetve megerősíti a tanuló pozitív tevékenységeit, segíti mindezek megszilárdítását és tartóssá tételét. A tanulók énképének fejlesztéséhez közvetlen, elfogadó, személyközpontú, empatikus tanár kell. Ha nem rendelkezik a felsorolt képességekkel, az értékelés nem éri el célját. Az önbírálat, a reális önértékelés képességének kialakítása szintén fontos eszköz az énkép és az önismeret fejlesztésében. A természetismeret tantárgy tanításának-tanulásának folyamatában mindezek fejlesztésére is számos lehetőség nyílik. A természetismeret tanításának sajátos lehetőségei vannak a hon- és
3
népismeret kiemelt fejlesztési feladat területén. Mind a földrajzi, mind a biológiai tartalmak feldolgozása során bővül a hazáról alkotott kép. Megismerik a szülőföldjüket, annak tágabb
Célja
Célja, hogy a tanulók képessé váljanak a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére. A tantárgy vizsgálódásának középpontjában ezért nem az egyes természettudományok alaptételei, hanem az élő- és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet állnak. A megismerés lényege, hogy a környezet állandóan változó, komplex, egészleges rendszer, ezért a tantárgy alkalmas arra, hogy megalapozza a környezet fenntarthatóságának társadalmi igényét az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten. Az iskolai nevelés-oktatás kiemelt célja a személyes boldoguláshoz, fejlődéshez szükséges kulcskompetenciák kialakítása, fejlesztése. A természetismeret tantárgy ismerettartalma alapján a cél elsődlegesen a természettudományos kompetencia megalapozása, az önálló és társas (csoportos) tanulás, kezdeményezőképesség kialakítása, fejlesztése.
Kiemelt fejlesztési feladatok
A hatékony és önálló tanulás a motiváció folyamatos fenntartására, a figyelem összpontosítására épül. Kívánatos ezért, hogy a gyermek a természetismeret tantárgy képzési folyamatában találkozzék az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásaival, gyakorolhassa azokat egyénileg és társaival együttműködve is. A társakkal való kooperáció lehetővé teszi a
4
közösségi beilleszkedés, a szociális kompetencia megalapozását, a kezdeményezőképesség, a kreativitás és a kommunikálás szintjének fejlődését. A diákoknak legyen módjuk egyéni érdeklődésük kielégítésére, örömteli megismerési, tanulási élmények szerzésére. Ezek elősegítése érdekében segítsen a tantárgy az iskolán kívül szerzett ismeretek feldolgozásában is (projektmunka, terepi csoportos megfigyelések). A természetismeret tanítása során a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, valamint a helyes környezeti attitűdök, magatartás, értékrend alakítására nagy figyelmet fordítunk. Elősegítjük a környezetért felelős életvitel szükségességének megértését. Támogatjuk a tanulókat a környezetük használatára vonatkozó helyes döntéseik meghozatalában, segítjük környezettudatuk, felelősségérzetük fejlődését. Mind a természetismeret tanulása során elsajátított ismereteknek, mind a gondolkodási képességeknek biztonságos alapot kell képezniük a természettudományos kompetencia megalapozásához, a későbbi természettudományos tantárgyak – a fizika, a kémia, a biológia és egészségtan, illetve a földrajz – elsajátításához. A természeti és társadalmi-gazdasági környezetben lezajló kölcsönhatások megfigyelése, észlelése, értelmezése kiváltja a gyerekekben a kritikus és kíváncsi attitűdöt, felkelti az érdeklődést a környezet és a fogyasztói társadalom problémái iránt, elősegíti a megoldás keresésének igényét. Követelmények A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei, illetve a környezeti problémák iránt. Legyen képes a természeti és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, megtervezni és azok eredményeit elemezni, kiértékelni. Legyen gyakorlata a különböző természeti tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában, mérésében, az adatok ábrázolásában. Ismerje és használja a vizsgálódásokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, és kezelje azokat balesetmentesen, környezetkímélő módon. Szerezzen gyakorlottságot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a sűrűség, a nyomás, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában. Tudja ismereteit megadott szempontok szerint rendszerezni, a lényeges tulajdonságokat a lényegtelentől elkülöníteni, a jellemző tulajdonságokat kiválasztani, azok alapján általánosítani, majd elvonatkoztatni. Megfigyeléseit, tapasztalatait a tanult szakkifejezések alkalmazásával, tanári segítséggel tudja megfogalmazni és rajzban, írásban önállóan rögzíteni. Tanári segítséggel legyen képes tájékozódni egyszerűbb enciklopédiákban, lexikonokban, tudjon ismeretekhez jutni különböző szöveges és képi ismerethordozókból. Tudjon térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni.
5
Tudja magyarázni az egyszerű természeti jelenségek és folyamatok okait, az egyszerűbb technikai eszközök működését. Tanári segítséggel tudja összehasonlítani a környezetében megnyilvánuló kölcsönhatásokat, változásokat. Legyen képes a megfigyelt és megvizsgált élőlények életmódjára, testfelépítésére, az élettelen és az élő környezetükhöz fűződő kapcsolataikra vonatkozó tárgyilagos ismeretek megszerzésére. Legyen képes felhasználni, alkalmazni elemi természettudományos ismereteit a mindennapi élet problémáinak megoldásában. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy ő maga is felelős a természet jövőjéért, a környezet egészséges állapotának fenntarthatóságáért. Becsülje meg környezetének értékeit. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelőzésére, önmaga és társai védelmére.
Továbbhaladás feltétele Legyen képes konkrét természeti formák, tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élőszóban, rajzban és írásban. Tudja felidézni a természeti és az ember által létesített környezetére vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. E képzetek alapján tudjon ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni. Legyen képes a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Fogalmazza meg, milyen az aktuális időjárás. Tudja a tanult mértékegységek alkalmazásával a vizsgált jelenségeket mennyiségileg is jellemezni, és a mért adatokat értelmezni. Tudja megkülönböztetni a különböző halmazállapotokat, és értse azok változását. Jellemezze az évszakokat időjárásuk szerint. Ismerje az időjárást kialakító legfontosabb tényezőket. Jellemezze éghajlatunkat. Ismerje az időjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket. Tudja értelmezni az egyszerű felszínformákat kialakulásuk szerint. Tudjon jellemző tulajdonságokat mondani megfigyelt kőzetmintákról. Ismerje fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét. Értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelősek. Tudja megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezze azokat. Ismerje a táplálkozásunkban betöltött szerepüket.
6
Értékelés Az ellenőrzés értékelés osztályozás kiemelt jelentőségű módszer a tanulók személyiségének fejlesztésében. Alkalmazása a pedagógus számára is fontos, mivel ezáltal kap visszajelzést a tanulóktól, hogy milyen színvonalon sajátították el az ismeretanyagot, hol vannak hiányosságaik, mely anyagrészeket szükséges pótolni, vagy akár újra tanítani. Az értékelés akkor lesz objektív, ha egyértelműen közöljük az ismeretanyag tartalmát és mennyiségét. Fontos, hogy a kognitív szféra (tények, leírások, fogalmak, szabályok, folyamatok, életjelenségek ismerete) mellett az affektív szféra fejlesztésére (érdeklődések, értékek, érzelmek, attitűdök) is tűzzünk ki értékelési szempontokat. A tanulók munkájának ellenőrzése történhet folyamatos megfigyeléssel. Milyen az érdeklődésük, aktivitásuk, feladatmegoldó képességük a tanórákon. Mindezeket szóban vagy érdemjegy formájában értékeljük. Az ellenőrzés bevált formája a szóbeli feleltetés, mely lehet összefüggő felelet vagy kérdésekre adott válasz. A feleleteket mindig a követelményekhez viszonyítva értékeljük. Az értékelésnek alapvetően ki kell térni a pozitívumokra és a hiányosságokra, azok kijavításának formáira. Mindezek különösen a tantárgy tanításának kezdeti szakaszában fontosak, amikor még nem alakultak ki a tárgy tanulásának egyéni módszerei. A tanárnak személyre szabott javaslataival a tanuló egyéni tanulását kell hatékonyabbá tennie, azt kell elősegítenie. Ezért nem helyes, ha a tanulói teljesítmények ellenőrzését nem követi értékelés, és csak osztályzatot kapnak rá. Ebben az esetben a személyiségfejlesztés fontos lehetőségéről mond le a tanár. Az írásbeli ellenőrzéshez használjuk a felmérő lapokat, melyek – ha mérésmetodikailag jól kidolgozottak – alkalmasak az objektív értékelésre és osztályozásra. Értékelésünk terjedjen ki az iskolai „kötelező” tananyag megtanulásához közvetlenül nem kapcsolódó tanulói teljesítmények ismeretére és értékelésére is.
7
1. MODUL
Alapelvek A tanulmányok során tudatosulnia kell a tanulókban, hogy a természettudományok a világ objektív anyagi sajátosságait vizsgálják. Tudja, hogy az anyagnak különböző megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetben előforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat, hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyagrészecske természetéről. Tudja, hogy a természet fizikai jelenségeit különbözőérvényességi és hatókörű törvények, elméletek írják le, legyen szemléletes képe ezekről. Tudjon egyszerű kísérleteket önállóan megtervezni és végrehajtani. Legyen tapasztalata az egyszerűbb kísérleti és mérőeszközök balesetmentes használatában Célok A fizikai jelenségek közös megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból kiindulva juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek felismeréséhez. A diákoknak megmutatjuk a természet szépségét és a fizikai ismeretek hasznosságát. Tudatosuljon bennük, hogy a korszerű természettudományos műveltség a sokszínű egyetemes emberi kultúra kiemelkedően fontos része. Diákjainknak látniuk kell, hogy a fizikai ismeretek alapozzák meg a műszaki tudományokat és teszik lehetővé a technikai fejlődést, közvetlenül szolgálva ezzel az emberiség életminőségének javítását. A tudás azonban nemcsak lehetőségeket kínál, felelősséggel is jár. Az emberiség jövője döntően függ attól, hogy a természeti törvényeket megismerve beilleszkedünk-e a természet rendjébe.
8
Kiemelt fejlesztési feladatok A tanuló tanúsítson érdeklődést a természet jelenségei iránt. Törekedjen azok megértésére. Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzık, tényezık megkülönböztetésében. Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat rendezni, áttekinteni. Legyen gyakorlott a jelenségek, adatok osztályozásában, csoportosításában, összehasonlításában, ismerje fel az összefüggéseket. Legyen képes a kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következtetéseket levonni és általánosítani. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések jelölések, megfelelı használatával megfogalmazni, leírni.
Követelmények A tanulóknak a megismert egyszerű példákon keresztül világosan kell látniuk a matematika szerepét a fizikában. A fizikai jelenségek alapvető ok-okozati viszonyait matematikai formulákkal írjuk le. A fizikai törvényeket leíró matematikai kifejezésekkel számolva új következtetésekre juthatunk, új ismereteket szerezhetünk. Ezeket a számítással kapott eredményeket azonban csak akkor fogadjuk el, ha kísérletileg is igazolhatók.
9
Tartalom (14x45 perc)
Hét Óra Témakör Tananyag szám Ismerkedés Ráhangolás, 1 12 Nevek megtanulása játékkal ismerkedés.
2
3 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 7
Mértékegység ek, mérések
Mozgások megismerése
Nevek megtanulása játékkal Előzetes ismeretek felmérése Előzetes ismeretek felmérése Mértékegységek átismétlése Játékos feladatok megoldása Egyenes vonalú egyenletes mozgás Változó mozgás Szabadesés, körmozgás Élőlények helyzet és helyváltoztató mozgás A mozgás szervi feltétele Izom és csontrendszer Feladatok megoldása.
Fejlesztési cél
Módszerek
Eszközök Feladatok
Együttélési, együttműködési képesség fejlesztése. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése az összefüggések felismerésével, tanári irányítással.
Beszélgetés, frontális osztálymunka, egyéni, csoport munka
Kérdezz - felelet. Előzetes ismeret felmérése. Mérés és becslés a Mértékváltás Gyakorlása
Anyanyelvi kommunikáció Matematikai, természettudományi kompetencia Képi Információ eldolgozás
Páros és csoportmunka, egyéni munka
Feladatlapok projektorok Grafikonok, képek diagramok, táblázat, egyszerű mozgásos kísérletek Csontváz, Projektor, számítógépek
10
Továbbhaladás feltétele
Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai alapfogalmakat (tehetetlenség, tömeg, erő, súly, sebesség, gyorsulás, energia, munka, teljesítmény, hatásfok). Legyen képes egyszerű mechanikai feladatok megoldására a tanult alapvető összefüggések segítségével. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni. Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből kiválasztani, a formulákat értelmezni.
Értékelés A tanulók munkájának ellenőrzése történhet folyamatos megfigyeléssel. Milyen az érdeklődésük, aktivitásuk, feladatmegoldó képességük a tanórákon. Mindezeket szóban vagy érdemjegy formájában értékeljük. Az írásbeli ellenőrzéshez használjuk a felmérő lapokat, melyek ha mérésmetodikailag jól kidolgozottak alkalmasak az objektív értékelésre és osztályozásra. Kapcsolódás műveltségterületekkel 1. Matematika 2. Biológia 3. Életvitel és gyakorlati ismeretek
11
Kapcsolódás a kompetencia területekhez 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományi és technológiai kompetenciák Digitális kompetencia A tanulás tanulása Szociális és állampolgári kompetencia Vállalkozói kompetencia Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőkészség
12
2. MODUL Alapelvek Konkrét fogalmak kialakítása egyszeri és rendszeres észlelés, megfigyelés, vizsgálat, egyszerű kísérlet alapján. A vizsgált történések közül a természeti jelenségek megkülönböztetése másoktól. Konkretizálás és általánosítás a megfigyelt jelenségekre építve. A megismert természeti jelenségekben az anyag változásainak alapfokú értelmezése. Az egyszerű jelenségek okszerű magyarázata. A szöveges és képi információk értelmezése, rendszerezése, egyszerű következtetések megfogalmazása. Egyszerű mérések és kísérletek önálló elvégzése és eredményeik értelmezése. A tanulói tevékenységek anyag- és energiatakarékos megvalósítása. Iránymeghatározás térképen, tájékozódás, egyenes vonalú távolságmérés. Célok Természeti folyamatok és egyszerűbb összefüggések felismertetése, magyarázata, bizonyítása, általánosítás és egyszerű elvonatkoztatás. Felkészítés az önálló és együttműködő ismeretszerzésre, feladat- és problémamegoldásra a különböző ismerethordozók, információforrások alkalmazásával. Az anyag mérhető tulajdonságainak, kölcsönhatásainak és változásainak elemi szintű értelmezését segítő bemutatások, kísérletek, modellek alkalmazása, megtervezése Kiemelt fejlesztési feladatok
A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód alapjainak megismerése. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás alapjainak kiépítése Az egyszerű természeti jelenségek és folyamatok okainak magyarázata, valamint a tanuló közvetlen környezetében megnyilvánuló változások, kölcsönhatások összehasonlítása. A mindennapi élet problémáinak megoldása során a már meglévő elemi természettudományos ismeretek felhasználása és alkalmazási képességük fejlesztése. A matematikai kompetencia fejlesztése az időjárási jellemzők kiszámítása során. A minden napokban használatos mérésekben és a mértékegységek használatában való jártasság fejlesztése. Az információszerzés és - feldolgozás
13
képességének fejlesztése a gyűjteményekben, ill. a bennük található információs anyagokban való tájékozódással és válogatással. Követelmények
Megfigyelés, vizsgálódás adott szempont szerint, a megfigyelést segítő egyszerű eszközök használatával. Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek tapasztalatainak értelmezése, egyszerű megfogalmazása, rögzítése, ábrázolása. Az alapvető fizikai változásokat jellemző mennyiségek mérése, egyszerű kísérletek reprodukálása. Alapfokú tájékozódás a térben, a valóság és annak képi, térképi ábrázolása révén. A rész és egész viszonyának értelmezése. Oksági kapcsolatok, összefüggések felismerése
14
Tartalom: (21x45 perc) Hét
3
Óra szám 1 2
Témakör
Tananyag
Fejlesztési cél
Módszerek
Eszközök Feladatok
A nap és energia
A nap
Rendszerezés, tapasztalatszerzés, Együttműködés, Matematikai, Természettudományi
csoportmunka-kooperatív technikák
Tanulói kísérlet: internetes tanulókísérlet Hőmérséklet, mérése, halmazállapot változás A hőmérő pontos leolvasásának gyakorlása. Az adatok táblázatba foglalása és grafikon készítésének gyakoroltatása. Hőmérők, projektorok Újságok meteorológiai rovata
Matematikai kompetencia fejlesztése az időjárási jellemzők kiszámítása során. Természettudományi kompetencia: természet- tudományos ismeretek alkalmazása
Kooperatív technikák, egyéni és páros munka
Egyszerű időjárási jellemzők kiszámítása. Grafikonok, táblázat készítése és leolvasása. Feladatlapok
Rendszerezés, tapasztalatszerzés, Együttműködés, Matematikai, Természettudományi ismeretek alkalmazása
csoportmunka-kooperatív technikák
Internet, újságok (gyűjtőmunka) internet
3 4
Halmazállapot, halmazállapot változás Életfeltételek
5
Életjelenségek
6
Hőmérséklet hatása az élőlényekre Feladatok megoldása.
7
4
5
Hő és hőmérséklet
1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 7
A nap és energia
A nap és energia
Időjárás Időjárási elemek Energia átalakítása Éghajlati övek megismerése Éghajlati övek növény világa Éghajlati övek állat világa Feladatok megoldása. Üzemanyagok Hagyományos energiaforrásai Modernkor energiaforrásai Energiaforrások környezeti hatásai Energiaforrások környezeti hatásai Energiaforrások hatása az élővilágra Feladatok megoldása.
15
Továbbhaladás feltétele Ismeri a térkép fogalmát és használatát. Képes az elemi térképhasználatra a leggyakoribb térképjelek alapján. Képes összekapcsolni a halmazállapot-változásokról tanultakat az időjárási jelenségekkel. Tud példákat felsorolni a természetben végbemenő halmazállapot-változásokra. Ismeri az időjárást, alakító tényezőket. El tud végezni egyszerű kísérleteket. Értékelés A tanulók munkájának ellenőrzése történhet folyamatos megfigyeléssel. Milyen az érdeklődésük, aktivitásuk, feladatmegoldó képességük a tanórákon. Mindezeket szóban vagy érdemjegy formájában értékeljük. Az írásbeli ellenőrzéshez használjuk a felmérő lapokat, melyek ha mérésmetodikailag jól kidolgozottak alkalmasak az objektív értékelésre és osztályozásra. Kapcsolódás műveltségterületekkel 1. Matematikai 2. Természettudományi ismeretek Kapcsolódás a kompetencia területekhez 1. 2. 3. 4. 5.
Rendszerezés Tapasztalatszerzés Együttműködés Matematikai Természettudományi
16
3. MODUL Alapelvek Mechanikai kísérletek elemezése: a lényeges és lényegtelen körülmények megkülönböztetése, ok-okozati kapcsolat felismerése, a tapasztalatok önálló összefoglalása. Egyszerű mechanikai mérőeszközök használata, a mérési hiba fogalmának ismerete, a hiba becslése. A mérési eredmények grafikus ábrázolása, a fizikai összefüggések megjelenítése sematikus grafikonon, grafikus módszerek alkalmazása problémamegoldásban. Célok A megismert természeti jelenségekben az anyag változásainak alapfokú értelmezése. Az egyszerű jelenségek okszerű magyarázata. A szöveges és képi információk értelmezése, rendszerezése, egyszerű következtetések megfogalmazása. Egyszerű mérések és kísérletek önálló elvégzése és eredményeik értelmezése. Kiemelt fejlesztési feladatok
Konkrét fogalmak kialakítása egyszeri és rendszeres észlelés, megfigyelés, vizsgálat, egyszerű kísérlet alapján. A vizsgált történések közül a természeti jelenségek megkülönböztetése másoktól. Konkretizálás és általánosítás a megfigyelt jelenségekre építve. A megismert természeti jelenségekben az anyag változásainak alapfokú értelmezése. Az egyszerű jelenségek okszerű magyarázata. A szöveges és képi információk értelmezése, rendszerezése, egyszerű következtetések megfogalmazása. Követelmények Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek olvasása, a rádió és a televízió adásainak hallgatása, nézése, a számítógépes kapcsolatteremtés révén is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Tudjon önállóan problémákat megfogalmazni a környezetére vonatkozólag. Tudjon önállóan beszámolni a
17
saját tapasztalataiból, álló- és mozgóképekből, történetekből, leírásokból, a különböző kommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről. Tudjon írásban válaszolni ismereteinek megfelelő szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjon egyszerű jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket vázlatosan ábrázolni.
18
Tartalom (7x45 perc)
Hét Óra Témakör Tananyag szám Elektromosság Elektromosság 6 12 Mágnesesség és 3 4 5
mágnesesség
6 7
Mágneses alapjelenségek Elektromosság élettani hatása Alapvető első-segélynyújtási ismeretek Alapvető első-segélynyújtási ismeretek Feladatok megoldása.
Fejlesztési cél
Módszerek
Eszközök Feladatok
A logikai gondolkodás képességének fejlesztése az összefüggések felismerésével, tanári irányítással.
Frontális osztálymunka, csoport munka
Folyamatos megfigyelés, vizsgálódás több kiválasztott szempont szerint. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása. Mágnesrúd, ebonit rúd elsősegályláda
Továbbhaladás feltétele
Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra kell következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezetű. Ismerje fel a környezet anyagai közül az elektromos vezetőket, szigetelőket. Tudjon biztonságosan áramerősséget és feszültséget mérni, rajz alapján egyszerű áramkört összeállítani. Tudja, mi a rövidzárlat és mik a hatásai.
19
Értékelés
A tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet. Kapcsolódás műveltségterületekkel 1. Matematikai 2. Természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák Kapcsolódás a kompetencia területekhez 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Anyanyelvi kommunikáció Matematikai Természettudományi és technológiai kompetenciák Digitális kompetencia A tanulás tanulása Szociális és állampolgári kompetencia
20
4. MODUL Alapelvek Az általános iskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi élővilág sokféleségéről, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerről. Ezek tudatosítása növeli az élővilágban meglévő változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek az egészséges életvezetésre. Célok Tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjesztő művek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét. A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsősorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján befolyásolni tudják a környező világ jelenségeit. Kiemelt fejlesztési feladatok
Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez a biológiai környezet jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni, legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat, és értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, különböző elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit.
21
Követelmények A dolgok érzékelhető tulajdonságainak megtapasztalása. Összehasonlítások az érzékletek alapján (pl. nagyobb, hangosabb). Megfigyelések rögzítése tanítói irányítással írásban. Mérések, mértékegységek használata. A tanulói tapasztalatok rögzítése tanítói segítséggel rajzban és írásban. Kérdések megfogalmazása az összefüggések keresésekor. Vélemények megfogalmazása helyzetelemzéskor Tartalom (7x45 perc)
Hét Óra Témakör Tananyag szám Optika Optika 7 12 Optikai eszközök 3 4 5 6 7
Optikai eszközök alkalmazása A szem felépítése A szem betegségei Állatvilágban a szemek típusai Feladatok megoldása.
Fejlesztési cél
Módszerek
Eszközök Feladatok
Anyanyelvi kommunikáció Matematikai, természettudományi kompetencia
Páros és csoportmunka
A tanuló közvetlen környezetében lévő tárgyak és élelmiszerek érzékelhető tulajdonságainak (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang stb.) megtapasztalása. Az érzékszervi tapasztalatokra épülő felismerő gyakorlatok tapintással, szaglással, kóstolással, látással, hallással. Kapcsolat keresése a tulajdonság és a funkció között. A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Egyszerű optikai eszközök, falitábla, internet
22
Továbbhaladás feltétele Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit, és ismerjék ezek működésének lényegét. Az alapvető optikai eszközök megismerése, egyszerűbb kísérletek elvégzése.
Értékelés A tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet. Kapcsolódás műveltségterületekkel 1. Matematikai 2. Természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák Kapcsolódás a kompetencia területekhez 1. 2. 3. 4.
Anyanyelvi kompetencia Matematikai, Természettudomány Képi információeldolgozás
23
5. MODUL Alapelvek Az életkori sajátosságok figyelembevételével ismerkedjenek meg a technikai környezet eszközrendszerével és anyagaival, legyenek képesek a nézeti ábrázolás alkalmazásával tervezni, egyszerűbb művelettervet készíteni. Ismerjék meg az anyagok összehasonlító vizsgálatának elvét, az egyszerűbb gyártási folyamatokat, modellezzék tudásuknak megfelelően. Ismerkedjenek meg az állapotváltoztató technológiákkal és az otthoni munkák alapján helyesen, alkalmazzák. Célok A természetismeret tantárgy legfontosabb célja és feladata a környezetismeretben szerzett ismeretek felfrissítése és bővítése. A tantárgy középpontjában nem az egyes természettudományok alaptételei, hanem az élő és élettelen természet konkrét jelenségei, a táj és a környezet áll. Érdeklődést kell ébreszteni a tanulókban közvetlen környezetük megismerése iránt; megláttatni, és elemi szinten értelmeztetni a természeti jelenségeket, folyamatokat, változásokat, összefüggéseket.
Kiemelt fejlesztési feladatok
Az anyagok, fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságainak vizsgálata, összehasonlítása, rendszerezése. Követelmények Ismeri a környezeti és képlékeny anyagok főbb tulajdonságait. Tud mintakövetéssel anyagokat megmunkálni. Ismertetni képes a városi közlekedés járműveit. Alkalmazni tudja a viselkedési - és a gyalogos közlekedés szabályait. Kultúráltan tud teríteni. Ismeri és alkalmazza a tisztálkodási és öltözködési szabályokat. Képes családi szabadidő tervezésére. Tud ünnepekre ajándéktárgyakat tervezni és készíteni.
24
Tartalom (14x45perc)
8
1 2 3
Környezetünk anyagai
A Föld felépítése A Föld felépítése Természetben előforduló anyagok Periódusos rendszer Periódusos rendszer Mesterséges anyagok A háztartás anyagai
A logikai gondolkodás és rendszerező képességének fejlesztése az összefüggések felismerésével, tanári irányítással
Frontális osztálymunka, csoport munka
Különböző folyadékok (víz, tej, méz, benzin, olaj, stb.) tulajdonságainak összehasonlítása Különböző minta anyagok Internetes kutatás
Környezetünk anyagai
Vulkánok, vulkánkitörésekláva, magma, humusz Vulkánok, vulkánkitörésekláva, magma, humusz Tengerek óceánok vizei Élelmiszerek csoportosítása Természetes-mesterséges anyagok Konyhai technológiák Feladatok megoldása.
Környezettudatosság személyes felelősség, kockázatok mérlegelése. Ismeretszerző képesség. Együttműködés Kommunikáció
Csoportmunka Páros munka
Különböző szilárd anyagok csoportosítása különböző szempontok szerint (pl. természetes- mesterséges, növényi eredetűek, fémek, kő-szerűek, vezetik az áramot ill. nem, stb.) Internet, projektor, faliképek
4 5 6 7
9
1 2 3 4 5 6 7
Továbbhaladás feltétele Figyelje meg környezetének anyagait, ismerje fel azok legjellemzőbb tulajdonságait. Legyen képes az alapvető mérések elvégzésére. Ismerje fel, hogy az egyes anyagok tulajdonságai hogyan befolyásolják a természetben és a mesterséges környezetben betöltött szerepét.
25
Értékelés A tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet. Kapcsolódás műveltségterületekkel 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Matematikai 3. Természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák Kapcsolódás a kompetencia területekhez 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Énkép, önismeret Hon és népismeret Környezettudatosságra nevelés Testi és lelki egészség Anyanyelvi kommunikáció Matematikai Természettudományos A hatékony önálló tanulás Szociális és állampolgári
26
6. MODUL Alapelvek Ismerje hazánk tájainak, életközösségeinek legfontosabb jellegzetességeit. Ismerje hazánk legjellemzőbb élőlényeit. Célok Legyen képes következtetések levonására az állatok és növények testfelépítéséből az életmódjukra. Kiemelt fejlesztési feladatok
Szerezzen ismereteket a tudományos munka eredményeiről az állatok egyes tulajdonságainak céltudatos kialakítása terén (növelése, szaporaság, gyors növekedési-fejlődési képesség, ellenálló képesség a betegségekkel szemben). Követelmények A hazai életközösségek megismerése során tudjanak összefüggéseket keresni az élettelen környezeti tényezők és az élővilág jellegzetességei között. Tanulmányi kirándulásokon gyakorolják az életközösségek leírására vonatkozó alapvető módszereket.
27
Tartalom (14x45 perc)
10
1 2
Bioszféra
A Föld kialakulása Különböző elméletek internetes kutatása Elméletek elemzése Az evolúció A növények csoportosítása A növények csoportosítása Feladatok megoldása.
Rendszerezés, tapasztalatszerzés, Együttműködés. Ismeretszerző képesség fejlesztése. Matematikai, Természettudományi ismeretek alkalmazása.
Beszélgetés, frontális osztálymunka, tanulói kísérlet kooperatív technikák
Bioszféra
A Föld változása, különböző korok a Föld történetében A Föld változása, különböző korok a Föld történetében A Föld változása, különböző korok a Föld történetében Az állatvilág csoportosítása Az állatvilág csoportosítása Biomok Feladatok megoldása.
Rendszerezés, tapasztalatszerzés, Együttműködés. Ismeretszerző képesség fejlesztése. Matematikai, Természettudományi ismeretek alkalmazása.
Beszélgetés, frontális osztálymunka, tanulói kísérlet kooperatív technikák
3 4 5 6 7
11
1 2 3 4 5 6 7
Tudjon csoportosan és önállóan ismeretterjesztő irodalom, elektronikus média felhasználásával kiegészítő anyagot összeállítani és azt bemutatni (pl.: a növénynemesítésről, a kártevőkről, a növények őshazájáról, a zöldségek, gyümölcsök jelentőségéről az egészséges táplálkozásban stb.). Legyen képes következtetések levonására a állatok testfelépítéséből az életmódjukra. Internet – keresés, kutatás
Továbbhaladás feltétele Képes egy-egy állat konkrét megfigyelésére, tapasztalatainak elmondására szóban, írásban. Képes egyszerűbb megfigyelések és gondolkodási műveletek (összehasonlítás, következtetés, ítéletalkotás) végzésére. Tudja a leggyakoribb ház körül élő állatok nevét, képes egyszerűbb csoportosítások végzésére.
28
Értékelés A tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet. Kapcsolódás műveltségterületekkel 1. Matematika 2. Természettudomány Kapcsolódás a kompetencia területekhez 1. 2. 3. 4. 5.
Környezettudatosság Személyes felelősség Kockázatok mérlegelése Együttműködés Kommunikáció
29
7. MODUL Alapelvek Legyenek tájékozottak arról, hogy a természettudományok milyen meghatározó szerepet töltöttek be új kérdések felvetésében és az emberiség problémáinak megoldásában, az élet minőségének javításában. Értékeljék, tiszteljék a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmát. Célok Tudatosítani kell, hogy a környezet állapota saját egészségükre is hatással van. Az emberi test főbb életműködéseinek megismerésével párhuzamosan kell tudatosítani az egészséges életkörülmények összetevőit is. Kiemelt fejlesztési feladatok
Legyen képes az ember testfelépítését, szervrendszereit és szerveit bemutató magyarázó rajzok, makettek, filmek szempontok alapján történő megfigyelésére, és a megfigyelések tapasztalatainak kiemelésére, szóbeli és írásbeli rögzítésére. A hétköznapi életből vett példák elemzése alapján értse meg, hogy az egyes szervrendszerek összehangoltan működnek. Legyen képes egyszerű vizsgálatokkal tapasztalatokat szerezni a szervek (légzés, szív, idegrendszer, csontok, izmok) működéséről. Tudja a vizsgálatok eredményeit (pulzusszám, percenkénti lélegzetvételek száma, vérnyomás stb.) értékelni, legyen képes a különböző adatok összehasonlításával következtetéseket levonni és összefüggéseket megállapítani. Követelmények Tudják az ember szervezetének felépítését, a szervrendszerek működésének alapfolyamatait és az egészségmegőrzés általános szabályait. Ismerjék az egyes szervek leggyakoribb betegségeit, a betegségmegelőzés különböző formáit. Legyenek tisztában az alkohol, a drog, a kábítószerek és a dohányzás káros hatásaival. Az emberi szervezet alapműködésének ismeretében alakuljon ki az igényük a testi és lelki egészségük megóvására, az egészséges életmód következményeinek betartásával.
30
Tartalom (14x45 perc)
Hét Óra Témakör Tananyag szám Földrészek emberfajtái Az ember 12 12 Földrészek emberfajtái 3 4 5 6 7
13
1 2
Emberi test felépítése Vér, vércsoport, keringés Idegrendszer Érzékszerveink Leggyakoribb betegségeink
Az ember
3 4 5 6 7
Világhírű felfedezők Világhírű tudósok internetes kutatása Kutatások feldolgozása Egyedfejlődés szakaszai Egyedfejlődés szakaszai Az anyaság Nemi betegségek
Fejlesztési cél
Módszerek
Eszközök Feladatok
Anyanyelvi kommunikáció Matematikai, természettudományi kompetencia Képi Információ feldolgozása. Ismeretszerző képesség fejlesztése. Anyanyelvi kommunikáció Matematikai, természettudományi kompetencia Képi Információ feldolgozása. Ismeretszerző képesség fejlesztése.
Páros és csoportmunka, egyéni munka
Megfigyelések, vizsgálatok az ember szervrendszereiről, pl. a pulzus mérése, az adatok összehasonlítása, magyarázatok az eltérések okaira. Faliképek, internet
Páros és csoportmunka, egyéni munka
Képi információk (magyarázó rajzok, folyamatábrák) feldolgozása a testfelépítésünkről, életműködéseinkről. Projektor, internet
Továbbhaladás feltétele Ismerje az emberi test főbb részeit. Tudja a főbb szervrendszerek nevét és alapműködését. Ismerje a szervrendszerek egészségmegőrzésének főbb szabályait. Ismeri az egészséges életmód és a helyes táplálkozás főbb tudnivalóit.
31
Értékelés A tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet. Kapcsolódás műveltségterületekkel 1. Természettudományi ismeretek 2. Informatikai ismeretek Kapcsolódás a kompetencia területekhez 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Matematikai 3. Természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák
32
8. MODUL Alapelvek Tájékozódás időben és térben, pl. a lakóhelyen és annak környékén. Környezettudatos magatartás, a természet szépségeinek óvása, védése. Belső motiváció kialakítása tevékenykedtetéssel: differenciálás elve a meglévő tanulói ismeretek alkalmazása, optimális tanulói aktivitás kibontakoztatása tájékozódási gyakorlatok megoldása révén. Célok Ismerje a világtájakat, tudja azokat a valóságban és a térképen azonosítani. Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén. Ismerje Magyarország elhelyezkedését Európában és a Földön. Ismerje hazánk tájainak, életközösségeinek legfontosabb jellegzetességeit, ismerje fel a főbb felszínformákat Kiemelt fejlesztési feladatok
Értsék a térkép és a valóság közötti kapcsolatot, tudják összevetni a valóságban lévő dolgok és a térképek adta információkat. Tudjanak eligazodni különböző térképeken (domborzati, közigazgatási és tematikus), ismerjék az elemi térképi információk leolvasásának technikáját. Képesek legyenek térkép alapján tájékozódni mind a természeti, mind az épített környezetben Követelmények A Föld alakja. Elemi tájékozódás a fokhálózat alapján. Tájékozódás Magyarország térképén. Hazánk helye a Kárpátmedencében, Európában és a Földön. Kontinensek és óceánok elhelyezkedése, földrajzi helyzete. Tájékozódás az időben. Időmérés. A Föld tengely körüli forgása. A napi időszámítás. A Föld Nap körüli keringése. Évi időszámítás.
33
Tartalom (7x45 perc)
Hét Óra Témakör Tananyag szám Tájékozódás a térképen és a A Föld ahol 14 1 világegyetemen élünk 2 3 4 5 6 7
Tájékozódás a térképen és a világegyetemen Tájékozódás a térképen és a világegyetemen A bioszféra változása A bioszféra megóvása Környezeti tényezők Feladatok megoldása.
Fejlesztési cél
Módszerek
Eszközök Feladatok
Anyanyelvi kommunikáció Hatékony, önálló tanulás Matematikai Együttműködés Komplex információk kezelése, Tervezés Digitális kompetencia fejlesztése. Ismeretszerző képesség fejlesztése
Egyéni és páros munka Csoportmunka
Tájékozódási gyakorlatok a lakóhelyen és annak környékén. A hely, az irány és a távolság meghatározása, a világtájakra és a térképekre vonatkozó ismeretek használata. Elemi leolvasások térképekről tanári irányítással. Internetes térképek
Továbbhaladás feltétele Elemi szinten tájékozódjon a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével. Használja a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, tudjon adatokat leolvasni a domborzati és vízrajzi térképekről. Tudja felsorolni a kontinenseket és óceánokat. Legyenek egyszerű, szemléletes képzetei a földrajzi övezetekről. Ismerje fel jellemző álló- vagy mozgóképről és leírás alapján hazánk nagytájait, lakókörnyezetének néhány nevezetes települését, az ország fővárosát. Értékelés A tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet.
34
Kapcsolódás műveltségterületekkel 1. Matematikai 2. Természettudományi ismeretek Kapcsolódás a kompetencia területekhez 1. 2. 3. 4. 5.
Rendszerezés Tapasztalatszerzés Együttműködés Matematikai Természettudományi
Hét Óra Témakör Tananyag szám Ismétlés Év végi 15 12 Ismétlés ismétlés
16
3 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 7
Ismétlés Rendszerezés Rendszerezés Rendszerezés Jegyek lezárása
Háromhetet meghaladó projekt aktuális témája
Fejlesztési cél
Módszerek
Eszközök Feladatok
Kommunikatív, gondolkodási, tudásszerző, tanulási kompetenciák fejlesztése.
Frontális osztálymunka, egyéni és csoportmunka
Az adott témához kapcsolódó kutató munka internet
Az aktuális téma feldolgozása.
35
Hét Óra Témakör Tananyag Fejlesztési Módszerek szám cél Háromhetet 17 12 Az aktuális téma feldolgozása. meghaladó
18
3 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 7
projekt aktuális témája
Témahét aktuális témája
Az aktuális téma feldolgozása.
Eszközök Feladatok
36
Zárszó Az általam készített tanmenetet egy szakiskola 9. évfolyamán használjuk. Ketten tanítunk az osztályban, kolléganőm a fizika és földrajz, én a biológia és kémia rész felelőse vagyok. A tanmenet kidolgozásánál a kolléganőmmel egyeztetve dolgoztam ki a modulokat. A gyerekek számára élvezetesebb ez a feldolgozási mód, mert egy-egy órán nem csak fizikával, vagy biológiával foglalkozunk, hanem szervesen kötődik a tananyag a többi tantárgyhoz is. Kunhegyes, 2009. szeptember 30.
Szegediné Szabó Dóra