y
MAGVAQ ÉPÍTŐMŰVÉSZET 1943
JUNIUS
Parcellázások Budapest k ö r n y é k é n • Kislakásos b é r h á z a Hengermalom* utcában • Bérház a Miksa-utcában • Budapest székesfőváros Hamzsabégi-úti kislakásos l a k é t e l e p e
•
L a k ó k o n y h a , m ű t e r e m l a k á s és férfiszobaberendezések * A j a p á n lakás berendezéséről műemlékeink
• K e v é s s é ismert • Korszerű
épít-
kezések S v é d o r s z á g b a n
*
kő
Palatínus
a
margitszigeti
Hímes-
strandfürdőben • Iparművészeti tárlat Kassán *
Épületszerkezetek
és a n y a g o k * K ü l f ö l d i l a p s z e m l e
GARISCHE BAUKUNST'ARCHITETTURA UNGHERESE * ARCHITECTURE INGROISE • HUNGÁRIÁN ARCHITECTURE • HUNGARA ARKITEKTURO F e l e l ő s VITÉZ
s z e r k e s z t ő :
IRSY
LÁSZLÓ
§
SIEMENS
KORSZERŰ TÉRVILÁGÍTÓ
TESTEK • tf
Parkettát
a legjobb kivitelben szállít, lerak, javít
L Á N G JÓZSEF parkettázó és padlózási vállalata V I . , M U N K Á C S Y M I H Á L Y - U . 23 T e l e f o n : 129-211, 315-060
ZSIGMONDY BÉLA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
MAGYAR
SIEMENS
V I L L A M O S S Á G I BUDAPEST,
H l d - , v l z - é partfal-, v a s b e t o n - és kútépítési, alapozási, csatornázási, légvédelmi, ó v ó h e l y építési ós mélyfúrási v á l l a l a t
MÜVEK
R É S Z V É N Y T Á R S A S Á G V I . , T E R É Z-K ö R Ú T 3 6
BUDAPEST, XI., HORTHY M.-ÚT 92 H Ő S Z I G E T E L É S ÉS
TELEFON : 2Í8-Í20
HANGSZIGETELÉS
nélkül nincsen
K O » t 1 I » 0 I t l I l l l l O I M I H I I S i]
IPIIOamyag
I l (
X
I
I
I
M Á I
i i u s i s i r « i MII I I G t OK t I I I I S( I I HIGOlOtST II SÍIK IIHIIÓVI
V'V J#
Kéményépítés Kazánbefalazás K e m e n c e é p í t é s H6-, hűtő-, hangszigeteli anyagok gyártása és szerelése
•
AZ ULTRA-HAESZ ULTRA-HAHAESZ
WELYÁRD ZOLTÁN oki. mérnök, építőmester
«lf Atöl AOOI** OTtlTI* |j »OIOMOM|* MOtl* is A SZIGITfló MUHI ál CIVirtlItfllT l| vAiiada.
..NAGYBÁTONY-ÚJLAKI" EGYESÜLT IPARMÜVEK
BUDAPEST, XI., FORRÁS-UTCA 4.
RT
T e l e f o n : 258-245
BUDAPEST, V., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 16. T E L E F O N : 18-18-08
BÁTHORY, KLENOVITS ÉS VITÉZ (SERY VasytcuidáUat
Acutíiá
oki. építészek, oki. mérnök és építőmesterek Budapest, II., Volkmann-utca 18. Telefon 164-205,364-125
Jléscwéuptácsasáty
B U D A P E S T , VI., P O D M A N I C Z K Y - U T C A
29
MAGYAR
ÉPÍTŐMŰVÉSZET
1943
JÚNIUSI
MELLÉKLETE
ALTALANOS ÉPÜLETSZERKEZETEK horganyzott szeg
Nagyobb lejtésű lemez lefedéseknél oly rögzítő nyelveket alkalmazunk, melyek nemcsak lefogják a lemezeket, hanem azok lecsúszását is megakadályozzák.
Lemezfedés függőleges falon csúszást okadálgozö rögzítő nyelvvel
facsomag rögzítő
rögzítő
nyelv
nyelv
LeerSsités lecsúszást akadályozó rögzitö nyelvvel
rögzitó
horganyzott szeg
horganyzott szeg
facsomag
(ttija-a
facsomag
a-a metszet kettős fekvő koronát
metszet egyszerű fekvő korcnál
rögzítő nyelv
Rögzítő szalag helyett 33 -50 cm-ként elhelyezett rögzitö nyelveket is alkalmazhatunk.
Berlini lécfedés
fedő szalag
nyelv
rögzítő szalag
(ffi) Belga vagy rajnai lécfedés
horganyzott szeg
fedő szalag
rögzitö szalag vagy rögzítő nyelv
rögzitö szalag vagy rögzítő nyelv
Belga vagy rajnai léc fedés metszete
Berlini lécfedés metszete
Csonka Vilmos
433085
Athenaeum, Budapest
A R K O S I S Z E K E L Y GYÖRGY
út-, m é l y - és m a g a s é p í t é s i v á l l a l a t , B u d a p e s t , V I I . , R o t t e n b i l l e r - u t c a 3 4 . T e l e f o n : 4 2 5 - 9 5 4
Leszármazási okmányok kutatása ü g y i b e n forduljon
Heraldika
NEMESSÉGI
Irodához, Bp. IV., G r . K A r o l y l - u . 14. T e l e f o n : 381-199,184-644
Sérüli alapok javítása LISKAJENÖ Talajkövesítés, joosten eljárás Budapest, VIII., drömvölgy-u. 36/a Cement bepréselés oki.
gépészmérnök
Telefon:
ÉMÉNYEK
Hibás
kivakolására
kérjen
ajánlatot,
amikor
Épület- és portálüvegezés, márványüveg burkolás, üvegbeton
tataroz,
Kéménykivakoló Vállalattól, mely Ill.
BUDAPEST
falbontás
nélklll gépeivel
L u k á c s - u t c a
(
—
D N : TELEFO
2 .
•
belliiről
T e l e f o n i
kivakol. 3 5 7 - 6 1 2
1 2 7 - 2 7 5
K O R Á N Y I társa R E D Ő N Y K o r s z e r ű
festés, mázolás, tapétázás
HANTOS
Csarnok-, h a n g á r - , műhely-, h á z - é p í t kezéseknél h a s z n á l j o n 1 HÍGON gipszfedőlapokat könnyű, 40%-kal k ö n n y e b b , m i n t a b e t o n , hőszigetelő, t ü z e l ő a n y a g - m e g t a k a r í t á s , állandó temperatura, térfogatálló — tartós, n e m v e t e m e d i k , n e m h a j l i k el, szögezhető, m i n t a d e s z k a , abszolút tűzbiztos, a m i m a e l e n g e d h e t e t len f e l t é t e l egy g y á r é p í t k e z é s n é l , a n y a g , a m e l y a z összes k í v á n a l m a k n a k ideálisan m e g f e l e l ! Felvilágosítást díjmentesen ad a z :
T e l e f o n : 118-523,
budapesti irodája V., Pannónia-utca 17/a Tol.: 1 2 5 - 9 5 7
1 2 0 ,
N E R V E T T I V I K T O R építési anyagkereskedelmi vállalata Budapest, VII.. Rgkóczi-út 80. Tel.. 224-042
víz-, höés hangszigetelések
ÉS _ , __ V A S I P A R I KFT.
Budapest, VI., Horn Ede-utca 5 119-451
Építőanyagot o l c s ó á r b a n é t k i t ű n ő m i n ő s é g b e n szállít
( J
Egeresi Gipszgyár és Vegyiművek Rt.
TESTVÉREK RT.
BUKOVAISÁHDOR
Budapest,VIII, Baross-tér 4.Tel. 132-211
át
99
342-951
1
B U D A P E S T , VI., P o u l a y E d e - u . S 7 Telefoni 4 2 0 - 7 5 4
K A Z Á N B E F A L A Z A S G Y Á R K É M É N V E K I P A R I SZAB.
K E M E N C É K
THERMOPHOR kémények, egymásföl ö t t i t ü z e l é s e ik é s k ö z ponti fűtések részére
SZAB.
C
I
K
L
O
N
kéményfeltét S C H U L Z t ü z e l é s t e c h n i k a i és építési r.-t. BUDAPEST, VII., ARÉNA-ÚT 80 T e l e l ő m 221-250 és 221-262
Külföldi lapszemle FRANKFURTER ZEITUNG 1943 febr. 8. Ismerteti a fabaraképítkezés
fejlődését. A mai háborús időben ez az építési mód
nélkülözhetetlen, már az 1870-es háborúban rájöttek fontosságára. A barak lényege, hogy egyszerű módon, gyorsan, szakmunkások nélkül lehessen felállítani, illetve lebontani, széltől, esőtől védett és melegettartó legyen, ő s e a sátor. Fejlődése kezdetén mind alkatrészeinek előállítása, mind a részek összeállítása és szétbontása igen komplikáltán ment, mivel nem szabványosították, alkatrészei nem voltak cserélhetők, lebontás után csakis ugyanúgy lehetett összeállítani, szakmunkásokkal. A kifizetés is lassan, utólagos kalkulációval történt. Ez a sok hátrány akkor küszöbölődött ki, mikor a R A D vezetője, Künzel vette át a baraképítkezéseket,
szabványosította
és kartelbe fogta össze az eddigi készítőket. A tökéletesített baraktípus előnye a régivel szemben: igen rövid idő alatt állitható össze, szakmunkások nélkül, bármely típus részei felhasználhatók
más típushoz, az épületek
nagyíthatók illetve kicsinyíthetők, bármely talajon, még mocsarason is felállíthatók és könnyen
szállíthatók.
Az üzleti rész lebonyolítása is igen megegyszerűsödött, mivel a katalógusokon, melyek szerint a rendelés történik, az árak is fel vannak tüntetve. A Rad barakkok tökéletességének jele, hogy alkalmazási területük nemcsak Németország, hanem egész Európa.
O. DR. LOVRICH
SEMPERNOVA
GIZELLA
a legtartósabb nemesvakolat, kapható minden színben
ELSŐ M A G Y A R „SEMPERNOVA" N E M E S V A K O L A T - G Y Á R • Budapest, V I . , Lövölde-tér 4. Telefon: 221-050
MACSKÁSY ÁRPÁD
ARBORIT
hézagmentes padló R O Z G O N Y I , FERY OSZKÁR-U. 47 Tel.: 157-675
okleveles gépészmérnök
műszaki vállalata
Szellőző, légüdltő, ködtelenltő, központi fűtő, vízvezetéki, víztermelői, csatornázási, óvóhelyi berendezések VI., Dessewffy-utca 18. Telefon : 127-870 Postatakarékpénztári csekksz. sz. : 21.391
DER BAUMEISTER 1943 áprilisi száma az épületeknek a tájképbe való szerves beillesztését tárgyalja. A K ö l n — A a c h e n i térségből hoz fel példákat Theodor Veil, Hans Mehrtens professzorok, valamint W. Mayer, Hans Schwippert építészek munkásságából. Különösen Th. Veil méltatását a gazdag fényképanyag mellett nagyon sok finom kivitelű rajz kíséri. MODERNE BAUFORMEN 1943 áprilisi számában »A hadsereg újabb építkezések cím alatt egy tüzérkaszárnya képeit láthatjuk a már megszokott művészi egyszerű és mégis előkelő kivitelben. Bár eléggé hozzászokhattunk már a német katonai épületek igényes művészi megoldásához, mégis meglepő a — szintén meg nem nevezett helységben épült — helyőrségi kórház épülete, mely klasszikus stílusban tartott modern formáival, térbehelyezésével, bármelyik — a barokk-virágkorban épült - kastéllyal felveszi a versenyt. Vörösbarna klinker homlokzatok, fehér homokkő ablak-ajtó-keretekkel, párkányokkal. A hullakamra rendkívül finom arányaival akármelyik reprezentatív temetőnek
f
JA ByB I I C
I
j A r l U C L
W
A
D
C
U ¥ U N U
V ¥
KÖZPONTI FŰTÉS, GÁZ, VÍZVEZETÉK ÉS BÁDOGOSMESTER B U D A P E S T , Vl., A R A D I - U T C A 45. - T E L E F O N : 310-913
A magyar értelmiség egyetlen általános jellegű, közérdekű havi folyóirata a
Hcőli ikon
viitelenikes^eiB
MAGYARSZEMLE A szerkesztőbizottság elnöke: ORÓF B E T H L E N ISTVÁN Alelnöke : S Z E K F Ű G Y U L A Szerkeszti: E C K H A R D T S Á N D O R Előfizetési ára magánszemélyeknek évi 9.60 P
felületek, ediéséhei
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Vilmos császár-út 26 Kérjen díjmentes
mutatványszámot
Schmidt Frigyes
r e d ő n y k é s z f t ő. — Faredőnyök, vászonredőnyök, mindenféle elsötétftők Budapest, VIII., Vlg-utca 10. Telefon: 138-388
KELE MIHÁLY ASZTALOSÁRU GYÁRA Budapest, VIII., örömvölgy-u. 38-40 Telefon: 131-298
120,
eZüL hézagmentes padló _
... , , ;
f R e d ő n y ö k y^ Telefon 292-671
P
i
,
p l r JLl-^J^.
,
•••...,•••.
U
t
ó
d
-• • - : a
-1
i
Ö n.oeö
-
R e d ő n y ö k Bpest, XIII, Árboc-utca 1
J
díszére válna. Igy akarják külsőleg Is kimutatni megbecsülésüket azok iránt, akik hazájuk szolgálatában vesztik el egészségüket, illetve életüket. A továbbiakban a W a g n e r im A l l g á u - i kerületi takarékpénztár modern romantikájú épületével foglalkozik a lap szép példát mutatva arra, hogy egy történelmi emlékekkel t ú l z s ú f o l t városrészben miképen lehet a szolgai másolás elkerülésével és elmúlt korok építési motívumainak felhasználása nélkül is a környezetbe teljesen beillő és rendeltetésének megfelelő épületet tervezni. Néhány bútor és belső térkiképzés egészíti ki a lap tartalmát.
HELL GÉZA
A D O M U S 1943 januári száma »la casa e l'ideale« sorozatban bemutatja A g n o l d o m e n i c o Pica építész házideálját. A számunkra szokatlan, elnyújtott alaprajzi elrendezés mellett a ház valóban a legmesszebbmenő igényeket is kielégíti, bár nem értünk egyet a tervezővel a vasbetonszerkezettel való t o b z ó d á s b a n .
A N D R E A C E M E N T Á R U G Y Á R É S É P Í T Ő I P A R I RT. FALBURKOLÁS
BUDAPEST, V., BÁTHORY-U. 20. TELEFON : 120-092 —
PADLÓBURKOLÁS
__
|U| (f^í) |R) V A T IMI I I C T V A NI
Bontásra kerülő épületek megszerzőjét bőkezűen díjazom. — A j t ó k , ablakok állandóan raktáron O w l l ^
vMII
llll
b o n t á s l vá| iaH<°zó. Budapest, Il
II V P M H I ni.,Szöiiö-utca9/ii.Tei.362-472
V I T T O R I O C A F I E R O római villájának keleti homlokzata igen jó összbenyomású, bár az épület külső megjelenésében inkább tüdőbetegszanatórium benyomását kelti. A F E B R U Á R I S Z Á M B A N Carlo Mollino »ideális házát« láthatjuk. A ház valahol egy szakadék szélén épülne, a szakadék alján vezető útról, külső lépcsőkkel és felvonóval lehetne feljutni. Ez a felvonó azután végigfut a »mindössze« 7 (hét) emeletes családi házon.Tekintettel a nagy szélnyomásra, az épületnek kissé áramvonalas formája van, f ö l d s z i n t j e úgyszólván teljesen nyitott, az emeletek nagyméretű vasbetonívekre vannak állítva.
Í J C IT fcF II W N C F lD l
m
A I I C 7 T Á 1 W I ^ P Mm m
Moby László oki. kohómérnök T e l e f o n : 38-45-99 és
18-62-16
^Kazánfalazás üpari kemencék, gyárkémények építése eftőszigetelések Sépalapozások 120 7 ,
F ÉNYEZŐ- ÉS MÁZOLÓMESTER] Cégtulajdonos özv.StelnerGusztávné, Budapest,V,Csáky-u.5.T.326-495 I
Szennyvíztisztító telepek S A D O házi kisderítők P R I S T E R M Ű V E K RT. BUDAPEST,
I., A T T I L A - U . 95.
161-230
Világítási, erőátviteli berendezések tervezése és k é s z í t é s e . Épületek és gyárüzemek villamos berendezése. Fémáruüzem: világítótestek tervezése és készítése
Nagy György T
R
A
V
E
R
T
I
N
és mindennemű k ő f a r a g ó munkát készít :
IFJ. TÚRRA
ADOLF
kőfaragómester Budapest, V I I I . , Luther-u. 1/a. Tel.: 140-329. Bánya-és üzemtelep: Budakalász. Tel.: 162-036 19. mellékállomás
szig. g é p é s z m é r n ö k Budapest, VI. ker., T e r é z - k ö r ú t 2 6 . sz. Telefon:
311-446
E nevet szakkörökben azok a kiváló eredményektették ismertté, melyeket a Tricosal cementhabarcs- és betontömítő-vegyszerekkel az egész világ építészetében évtizedek óta elértek.Természetes,ha aszigetelőanyagok mai hiánya idején a Tricosal vegyszerek megbecsülése még nagyobb lett
K i f o g á s t a l a n
e r e d m é n n y e l
h a s z n á l h a t ó k :
TRICOSAL v í z h a t l a n
h a b a r c s
és
b e t o n
k é s z í t é s é h e z ,
T R I C O S A L S III Egyszerű
kezelés,
s megbízható hatás a T r i c o s a l
kiadósság jellemzik
v e g y s z e r e k e t
g y o r s a n k ö t ő és n a g y s z i I á r d s á g ú b e t o n
TRICOSAL S I v f z a l a t t k ö t ő
Részletes tájékoztatót
készséggel
küldünk
FERRO-CYAN KFT., Bpest.V, KossuthLajos-tér4.T.118-106
előállItásához,
b e t o n
e l ő á l l í t á s á r a ,
F L U A T G RÜ N AU beton-,
műkő-,
t e r m é s k őf e I ü Ie t e k
edzésére
iiffimniüiíiiiiiiii! A M Á R C I U S I S Z Á M B A N a sorozat következő példáját, Giovanni Romano tervét mutatja be. A ház egy csendes
tengeröböl
vize felett épülne, elhagyatott helyen. Tervezője bizonyára szenvedélyes víziembef lehet. A parttól elég nagy távolságban cölöpökre épített házat híd köti össze a parttal. A ház három részre van osztva : nappali, háló és gazdasági részre.
A három külön rendeltetésű rész elkülönítve épül, de egyes részeket szabad f o l y o s ó k kötik
össze. A különböző rendeltetésű helyiségek elválasztásának itt javasolt megoldása igen érdekes és festői elrendezésekre adhat alkalmat. A lap bemutatja Hans Scharoun építész három villáját, melyek a feladatok : az alaprajzok és részletmegoldások különlegessége miatt figyelemreméltóak.
A közölt fényképek néhány igen érdekes belső képet mutatnak.
FEDERICO L A T I N I villaátalakításának ismertetése szintén
figyelemreméltó részleteket tartalmaz. K ü l ö n ö s e n érdekesek
a távolkeleti hangulatú nappali belső berendezések, valamint az autógarázs
épületének új képei. A villa m i n d e n
részlete magán viseli a t ü l a j d o n o s egyéniségét. A z építész jó munkát végzett. A lap további részében képzőművészetekkel foglalkozik. TÓBIÁS
LORÁND
FOTOKOPIA FÉNYMÁSOLÁS I0KSZ0R0SITÁS S C H N E I D E R E S T A R S A I * BUDAPEST
UVEGCSISZOLO
ÉSTÜKÖRGYÁR-VIG
VIII.
U.54.T-355-982.131-3I5
tsKft
TEL: 113-901.
120,
MAGVAD ÉPÍTŐMŰVÉSZET Megjelenik
1901
óta, mai
ban és szerkesztésében
formájáújjáalakult
1941-ben. Felelős szerkesztő és kiadó: vitéz
Irsy
László.
Előfizetési
ár:
Egész évre 28 P, félévre 14 P, egyes szám ára 3.50 P az Á l t a l á n o s épületszerkezetek
c.
melléklettel
Szerkesztőség
és
együtt.
kiadóhivatal:
Budapest, XIII., Dráva-utca 11.
sz.
T e l e f o n : 493-789. Megjelenik havonta
TARTALOM: Városrendezés: Parcellázások kén —
Budapest
környé-
Farczádi Lázár Jenő
min.
tanácsos. Építkezések: Kislakásos
bérház
malom-utcában
—
a
Henger-
tervező
dr.
A c s a y László oki. építészmérnök. Bérház a Miksa-utcában —
ter-
vező dr. Möller Károly oki. építészmérnök. Budapest székesfőváros Hamzsabégi-úti kislakásos lakótelepe
Bevezető
Olgyay & Olgyay építészek. Tervezők: Hoepfner G u i d ó , Olgyay & Olgyay,
Fischer
J ó z s e f f , H o r v á t h Gyula építészmérnökök. Berendezések: Lakószoba konyhafülkével — tervező Kaesz Gyula tanár. Ebédlő háromszobás lakásban
—
tervező Jálics János. Műteremlakás —
tervező Mináry
Pál. Bérlakás lakószobája —
tervező
Zöldy Emil. Férfiszoba
—
tervező
Tálos
Gyula. A japán lakás berendezéséről
F o t o : Kozelka
—
—
Kaesz Gyula tanár. Szemle: Korszerű építkezések Svédországban — Réczey Miklós oki. építészmérnök. Hímeskő a margitszigeti Palatínus strandfürdőben — Á r k a y Bertalan oki. építészmérnök. Pólya Iván műve.
Ma, mikor a magánépítkezés a kényszerítő körülmények hatása alatt úgyszólván teljesen megszűnik, fokozottabb erővel tör előre a szociális otthonteremtés követelménye. Á l l a m n a k , városoknak, intézményeknek és nagyobb vállalatoknak minden alkalmat meg kell ragadni kislakások, olcsó családi otthonok létesítése érdekében. Nem lehet ennek a kérdésnek a f o n t o s s á g á t eléggé hangsúlyozni és nem lehet az ezirányú termelést eléggé fokozni. Nem késhetnek soká azok az intézkedések sem, amik a magánvállalkozás bekapcsolását célozzák ebbe a mozgalomba az adókedvezmények és építési anyagok kiutalása terén. A közület nem lehet képes arra, hogy a fokozódó szükségletet kielégítse, de nem is lehet feladata. Szükséges azonban, hogy irányító legyen a kivitel terén. A kislakáskultúrát .kiváló példákkal kell hogy fokozza. A kormányhatóság feladata, hogy rendeletekkel, kedvezményekkel, az anyagok biztosításával a magánvállalkozást a kislakástermelésre serkentse s ugyanakkor ellenőrzőjogát érvényesítse a kivitel és a bérmegállapítás terén. A városrendező hatóságok feladata, hogy a lakástermelés megfelelő formában és helyen alakuljon ki. Össze kell kapcsolni a kérdést az útépítéssel és általában a közműlétesítéssel és telekpolitikával. Úgy a lakótelepek, mint a kislakásos bérházak egyes vidék fejlődését határozzák meg s ennek a fejlődésnek követelményei és következményei vannak. Egész más feladatok várnak a városrendezőre a kislakásos bérházak és egész mások a lakótelepek létesítése terén. Mégis ezt a két kérdést egy átfogó szemszögből kell elbírálni. Új g ó c p o n t o t kell kialakítani a bérházak létesítésével, ugyanakkor és sokszor összekapcsolt feladatként fel kell tárni olyan új területeket, ahol parcellázás révén tehetősebb réteg tud saját erejéből családi otthonhoz jutni. Ebben a nemzeti szempontból rendkívül f o n t o s kérdésben együtt kell működni az összes közintézményeknek és ugyanakkor a magyar városrendezőknek és építészeknek arra kell törekedni, hogy ezt a sokoldalú és szép feladatot éppolyan tökéletesen oldják meg, mint a h o g y az eddig rábízott feladatokat mindenkor megoldották. v. I. L.
V
A
1.
Parcellázások Budapest környékén ő s i , ösztönös tulajdonság az embernél a saját otthon, a családi ház utáni vágy. A magyar embernél ez a tulajdonság fokozottabb mértékben nyilatkozik meg, tekintettel arra, hogy nagyobbrészt földművelő nép vagyunk, többnyire vidékről, faluról származunk és magunkkal hoztuk a röghöz való ragaszkodást, mert ha már elszakadtunk tőle, itt, a nagyvárosban, a nagyváros közelében legalább egy talpalatnyi földet akarunk, ahol megvethetjük lábunkat és amit sajátunknak nevezhetünk. Ez emberi vágy mellett azonban a kényszer is arra szorította a nagyváros lakosságát, hogy a város határain kívül keresse otthonát. Budapest környékének zöme kisebb keresetű és kisebb igényű rétegből rekrutálódott. A város már befogadni nem tudta, lakhatási lehetőség nem állt rendelkezésre, s így kényszerülve volt a perifériákon elhelyezkedni és vállalta az ezzel járó nehézségeket csak azért, hogy egy kis családi házhoz és a hozzá tartozó kertecskéhez juthasson, ahol a nehéz robotoló munka után sajátjában megpihenhet és saját kertjében az ősi foglalkozást folytathatja. Kérdés már most, hogyan történtek a közelmúltban azok a parcellázások,
V Á R O S R E N DEZÉS
amelyeknek céljuk a házhely-juttatás volt. Már eleve meg kell állapítanunk, hogy ezek a parcellázások központi irányítás nélkül, rendszertelenül történtek. Ezekre is rányomta bélyegét a korszellem, amelynél csak részben érvényesült az a nagy nemzeti cél és szempont, hogy a földhöz, házhozjuttatás a nemzeti érdekek terebélyesedését és megerősödését jelenti, hanem — sajnos — inkább előtérbe nyomult a spekuláció, a nyereségvágy. A hatóságok ezekből a parcellázásokból sokat tanultak és következményeit le is vonják s minden remény megvan ahhoz, hogy a jövőben ilyen parcellázások nem történnek. E cikk keretében nem célunk telepítéspolitikai elveket lefektetni, csak egyszerű ismertetést óhajtunk adni, hogy miképen történtek a parcellázások az első világháború utáni időkben és miként történik jelenleg, vagyis azóta, amióta a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hatásköre Budapest környékére kiterjeszttetett. A z 1. számú képünk egy olyan parcellázást tüntet fel, amely Soroksár község területén, de közvetlenül Pestszenterzsébet határán terül el. Ez a terület Soroksár község-központ-
jától mintegy 4 km távolságban van, magától a község beépített részétől mezőgazdasági megművelés alatt álló terület választja el és a község felé semmiféle összekötő útvonala nincs. Maga a parcellázás teljesen ötletszerű. Útvonalvezetésében más szempont nincs, csak az, hogy a telkek megközelíthetők legyenek. A z útterületeket az építtető akkor adja le, amikor a ház felépül. Maga az egész telep — tekintettel a községközponttól való nagy távolságra és hogy a község felé összeköttetése nincs — semmiféle ellenőrzés alatt nem állhat, s ennek volt a következménye az, hogy mintegy 150 ház épült meg e telepen minden hatósági engedély nélkül és teljesen rendszertelenül. Felmerül természetesen a kérdés, hogy miért nem csatolták e területet Pestszenterzsébet városához. Az ilyen területi átcsatolások nehezen vihetők keresztül akkor, ha a közület, ahová csatolni akarják — ellenzi. Jelen esetben pedig az a helyzet, hogy Pestszenterzsébet városának magának is megvannak a gondjai és bajai és nem akarja tetézni ezt még azzal, ami más község területén történt. A város minden előny nélkül nagy közterheket vállalna, ami ellen természetesen tiltakozik. E parcel-
122
123
V Á R O S R E N D E Z ÉS
lázásnál ugyanis semmiféle gondoskodás nem történt az utak kiépítéséről, a terület vízellátásáról, felszíniés szennyvizek elvezetéséről. Tanulság ebből az, hogy községközponttól távolesően parcellázni nem szabad, s ezért helyes és sokszorosan
Indo-
kolt a városrendezési törvénynek az a
rendelkezése,
hogy a
beépítésre
nyoma
sincs
sivataggá
és
a terület
homok-
változott. Közművek
léte-
sítéséről ebben az esetben sem tör-
tént gondoskodás, hogy
Csepel
még
községgel
szerencse,
az
össze-
köttetés lehetősége fennáll. Szomorú következményű
parcellázás
volt
ez,
amely a pesti oldalt egyetlen fenyő-
erdőjétől megfosztotta.
sokat
engedélyezni.
Igen szomorú következményekkel járó parcellázás területén. mentén, gyönyörű
történt Itt
egy
a
Csepel
soroksári
mintegy
telepített
300
község Dunaág holdas
fenyőerdő
volt.
A z 1930-as évek elején ennek a területnek parcellázására engedélyt adtak és 150—300 CD-öles telkekre osztották fel ezt a fenyőerdőt. A következtében
az
parcellázás
erdőnek
V Á R O S R EN D E Z É S
ma
már
gen túlmenően közművekről gondoskodás
nem történt. Igy tehát ez a
meglehetősen
nagy,
mintegy
2000
telket magábafoglaló terület vízvezetékkel, csatornázással ellátva
nincs.
A 3. számú képünkön egy ugyancsak
Rákoscsaba területén történt parcel-
szánt területet ki kell jelölni és csak e határokon belül szabad parcellázá-
leges járda és útépítési kötelezettsé-
lázást mutatunk be. Ennek a parcel-
A 2 . sz. képünkön Rákoscsabán tör-
lázásnak is főjellegzetessége a ma-
tént egyik parcellázást mutatjuk be.
gánérdeket szolgáló az a követelmény,
alapszik,
nek. Egyes útvonalak találkozásánál
A parcellázás szintén azon az elven hogy a telkek
megközelít-
hogy a telkek megközelíthetők legye-
alakúak
azonban már kisebb térkialakításokat,
legyenek. Tulajdonképpen tehát azt
ben ez az előbbivel azonos nagyságú
hetők
és
lehetőleg
olyan
legyenek, hogy beépítésre alkalmasak mondhatjuk, a skatulyarendszer alap-
ján történt a parcellázás, szabályszerű
sarokletompításokat találunk,
külön-
terület sincsen vízvezetékkel és csatornával ellátva.
mértani alakokat véve az egyes telek-
tömbök. Az egyes telkek
nagysága
általában 150 • - ö l , azonban kezdet-
Ezek újabb
ismertetése időkben
után
történt
áttérek
az
parcellázá-
124
sokra. Pestszenterzsébeten a Soroksári-út és a soroksári Dunaág közötti terület a Diasche Téglagyár R. T. tulajdonában van, ahol a R. T. agyagbányászatot és téglagyártást folytatott és folytat. Ennek a területnek északi részére kért parcellázási engedélyt a nevezett részvénytársaság. Természetszerűen a Fővárosi Közmunkák Tanácsa nemcsak e terület északi oldalának parcellázásával foglalkozott, hanem az egész összefüggő területre nézve egységes rendezési tervet készített, azon okból kifolyólag, hogy a gyár jövőbeni megszűnése után, a parcellázás folytatható legyen és hogy az útvonalvezetések, stb. előre meghatározott terv szerint történjenek. Mindenek előtt közlekedési szempontból tárta fel e területet a Tanács. A pestszenterzsébeti Nagy Sándor-utca országos jelentőségű főútvonal, amely a Budapest határán húzódó körút-rendszerű új útvonalnak a folytatása és amely e területet átszelve, a Csepel községtől délre tervezett Dunahld közvetítésével a budai oldalon a Balaton, valamint a Mohács felé vezető országos útvonalakkal ad összeköttetést. Biztosítani kellett tehát ennek az országos jelentőségű főútvonalnak vonalvezetését és helyét, hogy az a jövőben létesíthető legyen. A szóbanforgó terület köz-
125
lekedési feltárásához tartozik még e területnek észak-déli irányban haladó helyi jelentőségű forgalmi útvonala, amely a budapesti Soroksári-út felé ad összeköttetést. A 4 . számú képünkön bemutatjuk a szóbanforgó parcellázást. A déli oldalán látható a 25 m szélességgel felvett országos főútvonal, amely mint magas út halad át e területen és egyúttal levezető útvonalakkal biztosítja a településnek az országos főútvonalhoz való csatlakozását. Az észak-déli irányú helyi útvonal 18 m szélességgel van felvéve, úgy hogy a település északi részén háromszögalakú teret alkot. E térnél a települést kiszolgáló üzleti centrumot vettünk tervbe éppen úgy, mint az országos főútvonal mentén húzódó telkeknél. A z országos főútvonal és az előbb említett északi üzleti centrum között körülbelül a közepetáján egyparksávot vettünk fel, gyermekjátszótér, stb. céljából és abból az indokból folyóan, hogy a soroksári Dunaág weekendtelepe a téglagyári tónál tervezett strandfürdőkkel összeköttetést nyerjen és így a zöldterületek között öszszefüggés legyen. Különben úgy keleti, mint nyugati oldalról a szóbanforgó települést zöldsávokkal kereteztük. A parcellázás feltétele utak és járdák kiépítése, vízvezeték és
szennyvízcsatornázás elkészítése. Beépítése általában szabadonálló, a telkek 25%-os beépítési lehetőségével. A szabadonálló épületek egyemeletesnél nagyobbak nem lehetnek, a két üzleti centrumnál zártsorban, kötelező homlokzattal kettő-, ill. háromemeletes házak építése kötelező. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szóbanforgó parcellázás egy része már elkészült, utak, vízvezeték, csatornázás létesült, az északi üzleti centrumnak egy része ugyancsak megépült és a szabadonálló házak közül is mintegy 14 ház már készen van. Közvetlenül Budapest határában A l bertfalvának azon a részén, amely beékelődik Budapest és Budafok határai közé, kértek parcellázási engedélyt. Az 5. számú képünkön mutatjuk be a rendezési tervet. A terület északi részét vízelvezetőárok szeli át, amely Budafok és Budapest hegyvidékének felszíni vizeit vezeti el. Ezt a területet szabadonhagytuk és jobbra-balra helyi utakat vettünk fel. Igy a vízárok a helyi utakkal együtt 26 m. E parcellázásnál közlekedési szempontok nem játszottak szerepet, így tehát csak lakóutcákról lehetett szó. A lakóutcák mellett azonban két helyen is nagy térkialakítást
V Á R O S R E N D E Z ÉS
tettünk lehetővé. A lakóutcák vonalvezetése észak-déli irányú, a beépítés pedig sávos és szabadonálló. A parcellázás feltétele az út- és a járdaépítési kötelezettségen túlmenően, vízvezeték és csatornázás létesítése. A sávos háztömbökre kötelezően betartandó homlokzat Íratott elő. A 6. sz. képünkön Csepel község déli részén, közvetlenül beépített terület mellett lévő terület rendezését mutatjuk be. E területen keresztül halad az előbb már említett országos főútvonal, amely a pestszenterzsébeti Nagy Sándor-utca folytatását képezi és az említett országos főútvonalnak egyik szakasza. Ebben az esetben az országos főútvonal közlekedésének zavartalanságát úgy biztosítottuk, hogy az átmenő forgalmat a helyi parksávokkal választottuk el. Az országos főútvonal úttestét 25 mben vettük fel, az egész útvonal, parksávval és helyi utakkal együtt 61 m széles. Ezekbe a helyi gyűjtő utakba torkolnak bele az ívesen felvett lakóutcák. Gondoskodás történt sporttérről, valamint ezzel összefüg-
V Á R O S R EN D E Z É S
gésben lévő zöldterületekről is, amelyek kiszélesedő részében templom elhelyezésének lehetősége is fennáll. A kialakított telkek 150 • - ö l e s e k , a parcellázás feltétele itt is vízvezeték, valamint csatornázás létesítése. Csepel községnél — bár jelenleg csatornázás nincs — azonban a főgyűjtők építése a legrövidebb időn belül meg* fog történni, a községnek anyagi fedezete erre a célra rendelkezésre áll és a tervezés is készen van. Cinkota és Sashalom közötti területen már egy megkezdett parcellázás folytatásaképpen további parcellá zásra kértek engedélyt. Ezt a területet egy környéki útvonal metszi, amely » Budapest felé ad összeköttetést, és amint a 7 . számú képünkön látható, a forgalom sima lebonyolítását akként biztosítottuk, hogy a lakóutcák nem torkolnak ebbe az útvonalba, hanem az úttól jobbra és balra gyűjtő utcákat vettünk fel. A településnek kb. közepén nagyméretű zöldsávot vettünk fel, ahol egyrészt középületek létesítését is lehetővé tettük, másrészt pedig zártsorú beépítéssel üz-
leti központ alakításának feltétele is biztosítva van. A telkek 150—200 • ölesek, szabályszerű alakúak és csak szabadonálló építkezés lehetőségével. Útépítés, járdaépítés, valamint vízvezeték kötelezettsége fennáll, csatornázástól azonban el kell tekinteni, mivel recipiens nincsen. Igy tehát derítőrendszerű pöcegödrökkel kell a szennyvíz elvezetését megoldani. A bemutatott ábrák és leírások után megállapíthatjuk, hogy a parcellázásoknak a következő alapfeltételeket kell kielégiteniök : 1. A parcellázandó terület beépítésre szánt területen belül legyen. 2. Közlekedés feltételeinek — úgy távolabbi szempontoknak, mint a helyi jelentőségnek — megfeleljen. 3. Közművek előzetes létesítésének kötelezettsége. Tehát mielőtt a telekkönyvi felosztás megtörténik, a közműveknek (járda, útépítés, vfz- és esetleg csatorna) készen kell lenni. 4. Kötelezően mód.
betartandó
FARCZÁDI
beépítési
LÁZÁR
JENŐ
126
Foto : Kozelka
Kislakásos ház a H e n g e r m a l o m - u t c á b a n Tervező Dr. A C S A Y
LÁSZLÓ
A vízszigetelési munkákat végezte és a kőszlvacs hőszigetelő anyagokat szállította DR. H E L V E Y T I V A D A R vegyészeti gyára
FÖLDSZINTI
ALAPRAJZ
1. Előszoba. 2. Lakókonyha ebédlörésze. 2/a. Lakókonyha fözötülkéie. 3. Kamra. 4. Szoba. 5. Hálófülke. 6. F ü r d ő s z o b a . 7. G a r d e r o b e - s z e k r é n y .
127
ÉPÍTKEZÉSEK
Bármennyire fejlődik
is a kislakásépltési mozgalom,
még-
sem tekinthetjük a kérdést megoldottnak, illetve az ilyen irányú lakástermelést elégségesnek mindaddig, amíg a magánvállalkozás természetes gazdasági úton bele nem kapcsolódik a mozgalomba.
Kormányhatóságunk már foglalkozott
azzal a
kérdéssel, miként lehetne adókedvezménnyel ebbe az irányba terelni a magánvállalkozást. Tárgyalások
folytak
irányban, hogy bizonyos típusú lakások
építésénél, ha az
építtető a béreket
a befektetett tőkének alacsony
abban az kamatoz-
tatásához szabja, akkor 40 éves adókedvezményben részesüljön. Sajnos,
mindmáig
ezek a tárgyalások
eredményre. Annál biztatóbb ellenére magánvállalkozás
az a tünet,
útján felépült
nem
vezettek
hogy mindennek az első
szociális
munkáslakás bérház, mégpedig olyan formában, ami díszére válhatna akármelyik közület ilyen irányú Vitéz
Zilahy
Balogh
Gyula,
áthatva
munkásságának is. a
kérdés
fontossá-
gától, komoly szociális érzékkel, a kelenföldi gyárnegyedben 10.000
m 3 -es munkásotthont
épített
fel. A
lakások
több-
gyermekes munkáscsaládok számára készültek lakókonyhával, hálófülkével és fürdőszobával
ellátva. A
korszerű
kislakás
minden követelményét kielégíti az alaprajz megfelelően égtájolt, átszellőzött lakásaival. A z egyszerű homlokzat beleilleszkedik a kialakuló környezetbe és G. Fekete Géza szobrászművész vésője alól kikerült alkotás díszíti. Ez a tömör gében
monumentális
egyszerűsé-
szobor kifejezője annak a bizalomnak,
amivel a magyar munkás a magánvállalkozás példaszerű megmozdulása
alkalmával a jövője
elé tekinthet.
Foto : Kozelka
A H e n g e r m a l o m - u t c a i kislakásos ház emeleti a l a p r a j z a
1. Előszoba. 2. Lakókonyha ebédlőrésze. 2/a Lakókonyha főzfifUlkéje. 3- Kamra. 4. Szoba. 5- Hálófülke. 6- Fürdőszoba. 7' Garderobe szekrény.
ÉPÍTKEZÉSEK
128
Bérház a Miksa-utcában Tervező :
Dr. M Ö L L E R
KÁROLY
A VII., Miksa-utca 7. sz. telken az Athenaeum Rt. vállalati nyugdíjpénztára az ott levő régi földszintes ház és faszerkezetű, tűzveszélyes paplrraktár helyén, a tűzfalakkal körülépített telek teljes kihasználásával, a következő épületet emeltette: a) A z utcai menetben háromemeletes bérház, kis kétszobás és két szoba hallos lakásokkal, a földszinten üzletekkel. b) Az udvar alatt garázs mintegy 60 autónak (jelenleg raktár). c) A garázs fölött, az I. emelet padlóvonaláig papírraktár, üvegtetőkkel világítva. Az alaprajzi megoldást megszabta, hogy a garázsnak külön kijáró- és bejárólejtőket kellett készíteni, széles látószöget engedő nyílásokkal; a papírraktár ettől független bejáratot kapott, felvonóval; végül a lakások bejárata és lépcsőháza, valamint az üzletek tűzbiztosan el vannak választva mind a garázstól, mind a papírraktártól, melyeknek külön-külön vészkijárólépcsőjük van az udvari lapos tetőre. A papírraktár és garázs teljesen vasbetonból készült; a lakóház téglából, vasbeton födémekkel, kályhafűtéssel, de a fürdők központi fűtéssel és melegvízellátással. A papírraktárban szabályozható légfűtés van, a papírnak szükséges hőmérséklet fenntartására.
Foto : B. W a c h t e r Klára A vízszigetelési munkákat végezte és a kőszivacs h ő szigetelő anyagokat szállította Dr. H E L V E Y T I V A D A R vegyészeti gyára Föld-, kőművesés vasbeton-munkálatokat végezte : S T U R M K Á R O L Y FRIGYES építőmester, Budapest, X I V . , K ü l s ő A n d r á s s y - ú t 50. T e l e f o n : 297-026.
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Garázs. Garázs be- és kihajtó. Portás. l . , Üzlethelyiség. Raktár. ^ Paplrraktár bejárata.
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Előszoba. Konyha. Cselédszoba. Szoba. Hall. Fürdőszoba.
EPÍTKEZESEK
Foto :
Kozelka
Budapest székesfőváros Hamzsabégi-úti kislakásos lakótelepe Tervezők : H O E P F N E R G U I D Ó , O L G Y A Y A O L G Y A Y , F I S C H E R J Ó Z S E F f , H O R V Á T H G Y U L A A z összes tetőfedő munkákat K R I S C H - F E K E T E J Á N O S tetőfedőmester készítette. Budapest, X., Karollna-út 16. Telefon : 258-372
A székesfőváros 1941 tavaszán zártkörű tervpályázatot tartott a XI. ker. Hamzsabégi-út
mellett fekvő
telke kislakásokkal való beépítésének vázlatterveire. A tervpályázat, melyet Fridrich Lajos tanácsnok úr készített elő, igen érdekes volt. Kialakítandók voltak ugyanis nemcsak a kislakások típusai, hanem a beépítés módja is, tehát a telep elrendezése. Ez nagy variációs lehetőséget nyújtott a tervezőknek, amely a feladatot igen széppé tette. A pályázat a fenti beépítési módot eredményezte: a nagyjából háromszögalakú teleknek íves tömbökkel való teépitését. A telek keleti csücskében körgyűrűs alakban üzletek, majd az A , B, C, D, az Ej, E 2 , és F 1 , F2 jelű lakótömbök vannak ívesen elhelyezve. A lakótelep 240 lakókonyhás és két hálófülkés és 72 két szoba-konyhás lakást tartalmaz. A »D« és »E« tömbök között van a fürdőépület és a gyermekjátszótér fedett épülettel
és
lubickolémedencével.
A kerítéssel körülzárt telek két kapun keresztül
közelíthető meg: a Horthy Miklós-út villamosközlekedése és a Budaörsi-út autóbuszvonala felé eső kapukon. A kapuktól 5'5 m széles makadám-kocsiút vezet minden tömbhöz. A tömbök mellett 1'60 m széles betongyalogút vezet minden bejárathoz. Az egyes tömbök közötti sétaterek és játszóterek rostált kőzuzalékkal vannak
borítva.
A tervezés kezdetekor különböző vélemények voltak az íves épületek mellett és ellen. A kivitel megmutatta, hogy munkatöbblet csak a mérnöki résznél adódik: a tervek készítésénél és a kitűzésénél. A gondos számítás alapján készült kottázás azonban minden nehézséget kiküszöbölt és sehol sem okozott méretkülönbségeket.
Igy elérhető volt, hogy ugyanazzal az anyagmennyiséggel és kiviteli
költséggel mégis változatosabb formát és árnyékhatást adó épületrendezés alakulhatott ki.
ÉPÍTKEZÉSEK
130
A C- és D-tömbök nézete
A telepek a Hamzsabégi-út felöl
Foto :
131
Kozelka
ÉPÍTKEZÉSEK
I
Az épületek tervezésére a négy díjazott terv szerzője: Hoepfner Guido, Olgyay AOIgyay, Fischer József t és Horváth Gyula építészmérnökök kaptak megbízást. A telep egységessége miatt kooperatív
csoportba
tömörültek a tervezők és közös munkával alakították ki az alaprajzi típust, mely egy házegységet alkot, és mely házegységek sokszorosa alkotja a tömböket. Az egyes lakások lakókonyhás, két hálófülkés rendszerét, valamint ezek alapterületét a főváros határozta meg. A z »A« tömb két házegységből áll, a »B« háromból, a »C« négyből és így tovább. Ennek a tipizált egységnek sokszorozása a tervezést igen leegyszerűsítette. Az ablakok, ajtók, rácsok stb. részlettervei, valamint azok elszámolása minden munkanemnél könnyebbséget okozott nemcsak a tervezőknek, hanem az iparosoknak is. A gépészeti munkáknál (lefolyóknál, strangoknál stb.) hasonló volt a helyzet. A lakótelep, sajnos, a közben fellépett anyaghiány miatt, csak felében készült el mindezideig: az »A«, »B«, valamint »E2«, és »F2« épületek hiányoznak még, valamint a telep parkírozása most van munkában, így a fényképekről hiányzanak még a bokrok és a fák. A szociális munkaelosztás gondolata szerint az iparosmunkák
külön-külön lettek az iparosok között
szétosztva, ami az anyagbeszerzéssel való küzködésük miatt a kivitel elhúzódására vezetett. Az iparosok anyagbeszerzési gondjai végül is a fővárosra hárultak, ahol Hoffer Ferenc műsz. főtanácsos úr és Sághy Gábor főmérnök úr munkájának köszönhető, hogy a tömbök ezen nehéz
körülmények között is fel-
épülhettek. És itt meg kell állapítani, hogy a tervezés racionalizálása típusok kialakításával igen leegyszerűsíti a munkát még akkor is, ha az a mai építési szabványanyagokkal történik és nem külön erre a célra előgyártottakkal. De ez a racionalizálás a sikeres eredményhez, a lakástermeléshez még nem elég. A kivitelezés máig szokványos módjával kell szakítani az anyagbeszerzés és kivitelezés terén, hogy a racionális tervezésből racionálisan magépített lakások is legyenek. OLGYAY & OLGYAY
ÉPÍTKEZÉSEK
132
A D-épület Keleti nézete
Foto :
133
Kozelka
ÉPÍTKEZÉSEK
RÉSZLETEK
LAKÁSBERENDEZÉSEKBŐL
Lakószoba konyhafülkéve! egy munkás-lakótelep egyik házából. A bútorok tömör szilfából ké3zültek, a konyhabútorok mázolva. — Tervezte: KAESZ GYULA. L e n t : Ebédlő ré3zlete egy háromszobás bérlakásban. A bútorok diófából vannak, tompa fényezéssel, kéilszövésű szövetbevonással. — Tervezte: J Á L I C S J Á N O S .
Részlet egy műteremlakásból: pamlagszerű fekvőhely és éjjeliszekrényke képe. Készült dió- és vörösfenyőfából, kéziszövésű szövetbevonással. fekete élekkel,
—
Tervezte: MINÁRY PÁL.
Lent: Lakószobarészlet egy bérlakásból. A bútorok világos cseresznyefából
világosszlnű fagombokkal élénkítve. -
Tervezte: ZÖLDY EMIL
készültek,
A japán lakás berendezéséről Nálunk nagyon kevesen ismerik a távoli J a p á n házépítését és lakásberendezését, amely egyáltalán nem furcsa és nem egzotikus, hanem sok tekintetben Igen közel áll a mai modern lakástörekvéseinkhez. A japánok jobban megtudták valósítani, mint az európaiak, azt a fontos kapcsolatot, ami az ember gondolatvilága, életmódja és lakásformája között kell hogy legyen. Alábbi kis leírás helyes benyomást kíván adni mindenkinek a magasszinvonalú japán lakásépítés valódi eszközeiről és szokásairól.
•
Részlet egy férfiszobából: elől íróasztal párnázott székkel, hátul a falfülkében gyüjteményszekrény látható. — Lent: a szekrény részlete. Készültvilágos körtefából, faragott Izes, magyar, ornamentálls díszítéssel. Tervezte: T Á L O S
GYULA
A japán lakószokások közül leginkább a f e k v ő - és ü l é s m ó d hatott a lakásépítésre. A japán ember térdén és sarkán guggolva ül egy különleges párnafajtán, amely a gyékénylapokkal borított padlón fekszik. Alváshoz nem használ ágyat; egy vattával töltött, különleges matracon ( F u t ó n ) fekszik, amelyet közvetlenül a gyékénypadlón helyez el és nappal összegöngyölített állapotban faliszekrénybe zár. Ez a lakóhelyiségek gazdaságos helykihasználását teszi lehetővé. A z ülésmód következtében a szoba- és bútormagasságot alacsonyan tartják. A japán házépítés lényeges vonásai csak akkor érthetők meg, ha betekinthetünk a japánok lelkivilágába. A japánok érzései a természet felé irányulnak. A természettel való egybekapcsoltság vágya már abban is megnyilvánul, hogy minden háznak, még a legkisebbnek is, van kertje. Ezenkívül toló- és eltávolítható ajtók a ház rendkívüli nyíltságát adják, amivel a ház és kert szoros kapcsolata jön létre. Egyes falak eltávolítása által a lakóhelyiség összefolyik a kerttel és így nincs többé határ a természet és lakás között. A lakásépítésben sok mindent lehet a japánok természetszeretetéből megérteni. Erre vezethető vissza a nyers anyagok alkalmazására való ősi hajlamuk. Pallók és gerendák céljára sokszor természetes állapotában hagyott fatörzseket használnak; a megdolgozott fát viszont legtöbbnyire nem festik be, hogy erezetével és természetes színével hasson. Műdíszítéseket nem igen kedvel a japán, ez éppúgy ellenkezik természetes ízlésével, mint az erőteljes színek és a bonyolult vonalvezetés alkalmazása. A japán szobában kevés képet, vázát vagy más dísztárgyat találunk; a helyiségek csekély mértékű díszítése ugyanezt az ízlésfelfogást mutatja. A jelen lakás-stílusa a japán házépítés fejlődésének terméke. Hogy a mai japán lakást az ő látszólagos különösségével megérthessük, ismernünk kell előbb a lakásépítés főbb vonásait. A japán lakóházban az el nem mozdítható falak legminimálisabbra korlátozottak. Helyiségek alakítására, bővítésére toló-, esetleg teljesen eltá-
136,
volítható ajtók szolgálnak. Ebből a lakóhelyiségek messzemenő átváltozó képessége adódik. A tolóajtók (tolható falrészek) kinyitása által a ház bizonyos mértékben átalakítható egyetlen nagy helyiséggé, amely ezenfelül még közvetlenül a kertre is nyílik. Egyik lakóhelyiségnek sincsen meghatározott rendeltetése. Minden helyiség minden időben nehézség nélkül más használat céljaira átalakítható. A z ágyak helyett használt — már említett — matracok segítségével minden helyiség hálószoba számára is alkalmassá tehető. Étkezéshez a guggoló ülésmódnak megfelelő alacsony, összecsukható asztalt hoznak a szobába. Mindegyik szoba, természetesen, nappal fogadószobának használható. Majdnem minden helyiségben találhatók beépített szekrények, fiókosszekrények és falipolcok. A japán lakóházak helyiségeinek padlófelülete és magassága már régóta szabványosítva van. Japánban általánosságban a méterrendszer van bevezetve, a faház építkezéshez azonban még mindig a » S h a k u«-t használják hosszegységként, mert minden építési alkatrész »Shaku«ban van szabványosítva és a hagyományok által ehhez a rendszerhez szokott ácsoknak igen sok nehézséget okozna egy hirtelen áttérés más
"
toko
y* cn
<Ó
.
-
L...
1
toko
*
;
137
o>
»X>
u
méretrendszerre. Egy méter 3-3 »Shaku«-nak felel meg. Egy »Shaku« tehát kb. 30-3 cm. Egy további hosszegység az oszloptávolság : a »Ken«. A z alaprajzi télben 1 »Ken« vagyis 6 »Shaku« az egység és minden más méretet ebből vezetnek le. A »Ken« mértékegység megfelel a » T a t a m i « gyékények nagyságának, amelyek nyers fadeszkázaton elhelyezve a padlófelületet képezik. A »Tatami«-k nagysága kb. 1 »Ken.« (kb. 1-65 m 2 ). A szobák padlófelületeit mindig ebbe a szabványméretű gyékényegységben jelölik és így ezeknek a gyékényeknek száma a japán laikus számára a helyiség nagyságának elképzelését könnyen elősegíti. A 8, 6 és 4% gyékénylappal borított szobaméret a leggyakoribb a japán házakban. Használnak azonban 10, 12, 15-gyékényű szobaméretet is. A gyékénylapok szokásos elhelyezése alábbi ábrán látható. Az alaprajzalakitásnál már előre tekintettel vannak a későbben kiképzendő fülkékre: a »T o k o n o m a« és »T an a«-ra, úgyszintén a beépített-szekrényekre. Ha a japán lakóház helyiségeinek nincs is meghatározott rendeltetése, a szokásos használat mégis megkülönböztet: fogadó- illetőleg vendégszobát, lakószobát, — amely hálószobának is szolgál — ebédlőt és dolgozó- vagy férfiszobát. Ezek a lakóhelyiségek tolóajtók által kapcsolódnak egymással. Legalább kettőből: vendég- és lakószobából vagy ebédlő és lakószobából egy helyiség képezhető. A f o g a d ó- vagy v e n d é g s z o b a mindig a kerti oldalon fekszik és egy vagy két oldalán verandára nyílik. A fogadószobát egyúttal vendégszobának is használják. Átlagos nagysága 8—10 gyékény (kb. 16-5 m 2 ) és egy »T o k o n o m a«-val — (Képfülke) — egy »T a n a«-val — (faliszekrénykével és falipolccal művésziesen rendezett fülke) — és egy »S h o i n«-nal — (egy erkélyszerűen kiépített ablak) — van felszerelve.
A l a k ó s z o b a mindig délfelé fekszik és egy eléje épített verandája van. Egyúttal hálószobául ís szolgál, kisebb lakásokban még ebédlőnek is. Nagysága 6 — 8 gyékény (kb. 13 m 2 ). Majdnem minden lakószobának vannak beépített-szekrényei és szabványosított kommódjai, úgyszintén egy »Tokonoma«-ja is. Az e b é d l ő legtöbbször határos a lakószobával és együtt használják azzal. Nagyobb családoknál hálószobául is szolgál. Nagysága 4 * 4 — 6 vagy 8 gyékény (7—13 m 2 ). Mivel Japánban az a szokás, hogy a szülők a nős fiúknál laknak, ezért sok házban még egy lakóhelyiség található, amely az öregeké. Ez a helyiség legtöbbször kertre néz, elkülönített és csendes fekvésű. A japán lakóhelyiség kiképzése nagy egyszerűséget mutat. A sok beépített szekrény miatt csak kevés szabadonálló szekrényt vagy kommódot találunk. Csak egyes — részben összecsukható — alacsony asztalokat lehet látni, de európai értelemben vett ülőbútorok nincsenek. Székek helyett földönfekvő párnákat használnak. Ebből adódik, hogy a lakóhelyiségek szabadok és áttekinthetőek. Ezt a hatást még erősíti, hogy a díszítés nagyon csekély, . ami a japán térfelfogásra igen jellemző. A helyiségek belső kiképzése a halványtónusú falakkal és a papírablakokon át beható bágyadt fénnyel hat. A már említett T o k o n o m a , T ana és S h o í n teszik a helyiségeket változatossá és a térfelosztás szempontjából is nagy az értékük. Hagyományos dolog, hogy mindhárom együttesen fordul elő, néha azonban a S h o i n hiányzik és a Tana beépített-szekrénnyé változik át. Legalább egy T o k o n o m a még a legszerényebb házban is található. A k o n y h a fekvését a japán lakóházban az a szokás határozza meg, hogy a házi és konyhai szükségleteket az árusok házhoz hozzák. Ezért van legtöbbnyire külön bejáratuk. A konyhabejárat egyidejűleg a ház hátsó bejárata is. A konyha nagysága kb. 3, 4, 4% vagy 6 gyékénylapnak felel meg. A bejárati ajtó előtti rész a másik padlóhoz arányítva betonpadlóval mélyítve van. Igy keletkezik a konyhában mintegy külön kis előtér. Ebből a kis előtérből lépcső vezet a konyha fapadlójára és többnyire egy bejárat a konyha mellett lévő f ü r d ő s z o b á b a , amely egyidejűleg m osókonyhául is szolgál. Az emelten fekvő konyha padlója alatt lévő üreget é l é s k a m r á n a k használják bor, gyümölcs és hasonlók számára. Ennek falazata betonból készül. A z így képezett kb. 80 cm mély üreg teteje masszív födém helyett egyenként kivehető falapokból áll. • (Ezek a részletek T e t s u r o Yoshlda: » D a s j a p a n i s c h e W o h n h a u s « című k ö n y v é b ő l vannak f o r d í t v a . )
KAESZ
GYULA
BERENDEZÉSEK
Kevéssé ismert műemlékeink
SZEPSI. (Abaúj-Torna vm.) Hogy azonos feltételek mellett hasonló alkotások keletkezhetnek, arra a szepsi plébániatemplom figyelemreméltó példa, tudniillik a kassai dóm mintájára épült, mint azt alaprajza igazolja, formái szerint a kassaival egyidőben a XIV. és XV. században. Már a templom elhelyezkedése és nemcsak formája meglepően egyezik a kassai dóméval; a tér, melyen áll, ugyanolyan alakot mutat, mint a kassai dómnak helyet adó Fő-utca, mely a dómnál éri el legnagyobb szélességét, hogy aztán mind az északi és mind a déli végén elszűküljön, ezáltal lencsealakot nyervén. Szepsi főutcája pontosan a kassai mintára észak-déli irányba húzódik és ott a legszélesebb, ahol a plébániatemplom áll a középkori szabályok szerint keletelve. A szepsi templom azonban nem volt oly szerencsés, mint a kassai; sokszor átalakították, középkori hajójában hálóboltozatok és a pillérek helyett egyetlen kupola áll, mely a XVIII. század végén készült. Legutoljára 1935-ben a csehek restaurálták elég jó érzékkel. N A G Y V Á Z S O N Y . (Veszprém vm.) A Séd felső folyása mentén dombok közt, a balatoni felvidék bájos tájképei környezetében terül el Nagyvázsony község, a törökverő Kinizsy Pál egykori főfészke. Hogy Kinizsy Pál nemcsak hadvezéri erényekben, hanem művészetpártolásban is kitűnt, arról Nagyvázsonynak napjainkra fennmaradt és Kinizsyvel kapcsolatba hozható műemlékei tanúskodnak, elsősorban a vár, melynek esőrágta falu komor donjonja ott komorlik a falu házai között, a Kinizsy-templom, mely a veszprémi út mentén kis liget fái közé rejtőzve ma is épen, csak kissé átépítve szolgálja az Urat és a pálosok Szt Mihály kolostorának romjai, me- _ lyek a község nyugati oldalán ~~ szép természeti környezetben omladoznak. Képünk a templom szentélyéből a főpárkányig fennmaradt falakat mutatja. Jól láthatók az egykori hálós boltozat homlokívei és a délkeleti falban egy hosszú tagozott keretű csúcsíves ablak nyomai, mindezek a templom XV. század végére tehető építési koráról tanúskodnak. A templomhoz északi oldala felől csatlakoznak a kolostor, — valószínűleg egyes, külön szentélyekkel ellátott' kápolnáit magábafoglaló — romjai.
MŰEMLÉKEK
138
NYÍRBÁTOR (Szabolcs vm). Nyírbátor, ez a lassanként már kisebb városnak is beillő nagyközség, valamikor a Báthoryak főfészke volt, annak a magyar történelemben sokat szerepelt, de már kihalt családnak birtokközpontja, mely Lengyelországnak István személyében egyik legnagyobb királyát adta. Nyírbátor e nagyhatalmú és műveltségű nemzetség jóvoltából nagyszerű építményekkel gazdagodott ; itt állott a Báthoryak pompás kastélya, mely sajnos ma már elenyészett, itt épült a Báthoryak temetői temploma, mely ma a reformátusok Istenháza és itt adtak hajlékot a Báthoryak a népszerű ferencesrendnek, amikor a kenyérmezei diadal zsákmányából Báthory István, Mátyás hadvezére, számukra a ma is álló, de erősen átalakított minorita templomot későgót-stílusban megépíttette. Későgótikus a családi temető is, — jelenleg református templom, — amely szokatlanul nagy arányaival, impo-
139
záns méreteivel tűnik ki. A templom belseje egyhajós megoldású és anélkül, hogy diadalívet iktattak volna közbe, — mint ahogy az egyébként szokásban volt, — az egységes teret egyszerűen a nyolcszög három oldalával zárták le. Ilymódon egy 11"50 m széles, 4254 m hosszú és 18"54 m magas teret létesítettek, melyet pompás gazdagrajzú hálóboltozattal fedtek be. A világítást, a térhez méltó méretű, hatalmas mérműves ablakok szolgáltatják, melyekben orrtagnélküli késő-gótikus mérművek láthatók. A Báthory-templom építése tehát már akkor folyt, mikor Mátyás udvarában a reneszánsz pompás virágzásnak indult s nemcsak a király otthonában, hanem művészetkedvelő főuraink jóvoltából is, már a vidéken kezdett tért nyerni. Az új művészet nagy pártfogóra lelt Báthory István váci püspökben, aki püspöki székhelyén, a nógrádi várban reneszánsz stílusú épületeket emelt. Neki kell szerepet tulajdoní-
tanunk abban, hogy a reneszánsz a nemzetség főhelyén is tápot nyert. A pompás reneszánsz építészi részletek : a Báthory-templom déli kapuja, főúri ülőfülkéje, sekrestyeajtaja és konzolos pastofóriuma, a szentélyben az olasz reneszánsz kiforrott tökéletes formavilágát őrizték meg. A nyírbátori templom külön nevezetességei voltak a reneszánsz, faberakásos stallumok, melyeket megfelelő vételár ellenében a Nemzeti Múzeumba szállítottak, csak így vált lehetségessé a templom kitűnően sikerült restaurálása, melyet 1933 körül Möller István vezetésével hajtottak végre. A templom kedves tartozéka a délnyugati sarkánál álló fatorony, mellyel a szabolcsi fatornyok egyik legszebb példánya maradt fenn számunkra. Itt függenek a harangok, pedig a templomnak van kőből épített tornya is, de az toronyszerűén nem érvényesül, mert tömege nem emelkedik a tetősíkok fölé. DR. LUX G É Z A
MŰEMLÉKEK
Stockholm — Kertváros
A magas házak levegős elrendezése
Korszerű építészet Svédország ban lf|. K I S M A R T Y - L E C H N E R J E N Ő
előadásírói
A svéd építészet budapesti kiállításával kapcsolalban ifj. Kismarty-Lechner J e n ő építész igen érdekes előadást tartott a Műegyetemen, rávilágítva azokra a belső okokra és körülményekre is, amelyek a mai modern építészet megindításában és rohamos kifejlődésében szerepet játszottak. Tényleg bámulatos, hogy a modern, tárgyilagos építészet milyen egyszerre, átmenet nélkül hódította meg, nemcsak a svéd építészeket, hanem magát a svéd népet is, s alig egy évtized alatt mennyi szép, tökéletesen átérzett, a környezethez s a nép lelkületéhez simuló alkotással bizonyította be azt, hogy a tárgyilagosság nem feltétlenül ridegséget, — a modern formaalakítás nem mindig lélektelen nemzetköziséget jelent. Előadó — nyilván személyes benyomásai, megfigyelései alapján — igen meggyőzően tárja elénk azt a folyamatot, amely szerinte az új svéd építészetet olyan természetességgel kapcsolta be az egész világon megindult új irányzat szolgálatába, de a nép sajátos életmódjának megfelelő felfogásban, a tárgyilagosság, az észszerűség és a természetesség meglepő ós csodálatos harmóniájával. A skandináv táj ugyanis merőben különbözik a kontinens táji alkatától. Míg Európára az aránylag kis táji egységek váltakozása jellemző, addig a Skandináv-félsziget 2.000 km-es hosszúságban egységes, bontatlan. Mlg a kontinens tengerrel szaggatott, óceánnal határolt, magas hegységek és alföldi medencékkel váltakozó vidékei szinte nem teljesek az emberi mű jelenléte nélkül, addig a skandináv táj haragoszöld fenyőkkel benőtt
SZEMLE
140
gleccsercsiszolta fekete gránitsziklái, a millió sziget között elvesző tengerpart, a hideg kék és zöld színek között csillogó vizek, nagy távlatok hűvös fensége önmagáért való, nem marasztalja az embert, nem kívánja jelenlétét. A skandináv ember nem is tudja kivonni magát soha az őt környező természet lenyűgöző hatása alól. A természet erőin könynyen diadalmaskodó Dél 500 év óta barokkszellemű életformáit lelke mélyén sohasem élte át ez az ellenséges tájjal kiegyezni kényszerült, hatalma ellen testvéri összefogásban észszerű életmódban menedéket kereső nép. Nem véletlen tehát, hogy mikor az építészi formaalkotás a modern ember természethez közeledésének kifejezésére világszerte új utakon kezdett megindulni, ez annak a népnek az érzelemvilágában vert először igazán széles hullámokat, amely valójában sohasem szakadt el a természettől. Bármennyire értékesek, sajátosan egyéni hangulatúak, tájhoz, néphez és klímához alkalmazkodásukban figyelemreméltóan eredetiek is Svédország korábbi építészeti emlékei, a Dél változatosan gazdag alkotásaival mégsem vehették fel a versenyt. Mintha a svédek áttekinthető kis társadalmi közösségükben bizonyos tartózkodással, bizalmatlansággal fogadták volna eddig a Délről jött impulzusokat, a feudalizmus, monarchia, majd abszolutizmus által táplált formavilágot. Mintha 500 év óta erre a pillanatra vártak volna, mintha minden erejüket, találékonyságukat erre az alkalomra tartogatták volna, mikor irodalom, tudomány, művészet újra az ember felé fordul és az ember újra környezetéhez, égbolthoz, erdőhöz, fényhez és békéhez menekül, s amikor technikája és művészete formát is tud adni, mély ösztöneiben hordott életérzésének. Az építészet ma Svédországban csodálatos reneszánszát éli. Az 1930. évi stockholmi építészeti kiállítás alkalmat adott az építészeknek arra, hogy a közvélemény előtt feltárják a konzervatív építésben rejlő ellenmondásokat, bemutassák a funkcióból következő formaalakítás gazdag lehetőségeit, felhívják a figyelmet a funkcionális építészet eddigi eredményeire és bizalmat ébresszenek iránta. »Fogadd el a valóságot úgy, ahogy előtted áll« hangzott a kiállítás jelszava és a svéd közönség, úgylátszik, megértette, elfogadta és nem zárkózott el előle. 1930 óta Svédország a modern építészet hazája lett. A kiállításon bemutatott új építészeti szemlélet formai megvalósításában legszembeötlőbb a városképek, elsősorban a lakónegyedek városképeinek kialakulásában. A svéd városok újonnan kiépülő részeiből eltűntek a zárt utcaképek, a lehatárolt terek, monumentális vagy festői hatású részletek egymásután sorolása. Az új városképekben távlatok nyílnak
141
természeti, kerti alapszövetbe szabadon elhintett épületcsoportok között, kötetlenül kanyarognak az utak, a város belsejében is mindenütt érzékelhetővé válik a környék, a táj jellege. A táj uralkodó szerepe hatalmas erővel vonul be az új városképbe. Minden ház minden szobájából a feltárult égbolt, az erdő, a napfény és árnyék színjátékának mindennél gazdagabb látványában részesül a bennlakó. Képünk egészen magas laksűrűségre kihasznált lakónegyedet mutat be. Hogy a szabadon álló beépítést itt is biztosítani tudják, magasságban tesznek engedményt. Ebben a lakónegyedben a laksűrűség csaknem eléri a legjobban kiuzsorált, zártsorú körülépített udvarú régi városrészekét, mégis levegős, fényjárta, áttekinthető. Egy-egy telken egy ház épül, de kerítések sehol nincsenek, összefüggő, egységesen gondozott parkban állanak az egyes épületek. Az új építészet problémái körüli viták jellegzetes területe a középületek. Középületektől, különösen pedig kulturális, vagy reprezentatív célú középületektől hajlamosak vagyunk mindannyian többet várni, mint a cél egyszerű szolgálatát. Megszoktuk, hogy a műtörténet javarészt középületeken tanulmányozza egyegy stíluskorszak jellegzetességeit, úgy véljük tehát, hogy a középület legyen a mérték, amellyel a formaalakítások értéke maradandósága és szépsége lemérhető. A svéd építészek bátran néztek szembe ezzel a kérdéssel is. A svéd építészet alapvető jellegzetességeit, az épület határain túl kifelé való terjeszkedési törekvését, szigorúan a feladatból következő nem szimbolikus, hanem a mesterség eszközeivel alakított formaképzéseket jól megfigyelhetjük a göteborgi városháza új szárnyánál. Az új épület csak toldaléka a meglévő XVIII. századbeli régi városházának. Külső kialakítása érdekes módon felel arra a kérdésre, hogy miképpen lehet müemlékszerű épülethez új építkezéssel csatlakozni. A régi épület árkádos udvarának egyik oldalához épült a toldalék. Eddigi fogalmaink szerint alig lehet épületnek nevezni, a főpárkányig érő, a homlokzat teljes hosszában kinyitott óriás üvegfalon át az épület legbelső zugáig be lehet látni. Azonnal megérthető az épület egész rendsze r e. Hatalmas csarnok, függőfolyosók által emeletekre bontva, ezekről nyílnak a hivatalszobák. Oldalfala az udvar felé üvegfalban van feloldva, mely közvetlen egyszerűséggel csatlakozik a régi barokk-udvar homlokzataihoz. A beáradó világosság olyan, mintha a szabadban volnánk. Az üvegfal mögötti tér vidám, színes virágés örökzöld dísszel gazdagon be van rendezve. A virág és növény hozzátartozik az épülethez, azzal együtt képez egészet. Az épület határnélküliségét szemlél-
jük itt, az adott lehetőségek között. Belseje feltárul a külvilág számára, az udvar folytatódik benne, nincs titkolni való, nincs elzárkózás. Hideg pompára, öncélú monumentalitásra való törekvésnek sincs semmi nyoma. Hivatalnok és fél, polgármester és polgár itt egyenrangú, az itt várakozók nem érzik a folyosók és előszobák kitaszítottságát. Ezt mondja az épület minden részlete, minden formájában egy szinte csak eljövendő harmonikusabb világ ígéretét vetíti elénk. A kötött történelmi formák teljes feladását mutatja a már világhírűvé vált göteborgi zenepalota, amelynél főleg a hangversenyterem belső kialakítása tökéletes mind akusztikai, m'nd építészeti szempontból — továbbá a hálsingborgi zenepalota, mely alaprajzilag és tömeghatásában újszerű és érdekes. A hálsingborgi koncertház alaprajza alkalmas arra, hogy az új építészeti gondolkodásról alkotott fogalmainkat kibővítsük. Valamennyien tapasztalatból tudjuk, hogy milyen fontos színházak, vagy ehhez hasonló épületek ruhatári rendszerének helyes megválasztása, hogy előadás után az épület minél hamarabb teljesen kiüríthető legyen és hogy a közönségnek az előadáson szerzett benyomásait a ruhatári tolongás, vagy várakozás teljesen le ne rontsa. Ezt a szempontot kellő figyelemre méltatva, úgylátszik, hogy az előcsarnok és ruhatár helyes elrendezése magával a koncertteremmel csaknem egyenlő fontossággal és jelentőséggel bír. Adva volt tehát a tervezőnek a hangversenyhez megjelenésének kérdésében az elrendezésből folyó formai megoldás. A hely szükségleténél fogva is az épület jelentős részét képező bejárati, előcsarnoki és ruhatár csoportot teljes joggal kihelyezte az épületből, helyesebben az épületet két tömegre, az előcsarnoki és egy, a koncerttermet magában foglaló tömegre bontotta. A z előcsarnokból a kellően méretezett ruhatárakon lehet a nagyterem előterébe jutni. Hogy azonban művészi térhatást is érjen el és a ruhatárat ne kelljen rendeltetésének meg nem felelő téralakítással kiképeznie, a főbejárattal szemben széles rálátás nyílik a nagyteremhez vezető egykarú lépcsőre. A bejárat és nagyterem épületeinek laza kapcsolása oldja meg a reprezentatív követelmények nagy kérdését. Ki kívánná a ruhatártól, melynek földszintjén vendéglő is van, — valamilyen külsőség, a zeneművészet méltóságát, vagy ilyesmit hirdető megjelenést. Maga a koncerttermet tartalmazó tömeg pedig városképileg annyira háttérben marad, hogy már alkalom sincs azon valamilyen ráerőszakolt architektúra kialakítására. Ez a megoldás bizonyos mértékig a probléma megkerülése ugyan, az építész itt kifogott a monumentálist
SZEMLE
követelőkön, de ezt abban a meggyőződésben tette, hogy lehetetlent kívánnak tőle. Tisztán látta, hogy az épület céljának mai igaz jelentőségében való kifejezésre egymaga, programmszerűen nem vállalkozhat. Kalandos kísérletezés helyett becsületesen megmaradt tehát mesterségénél, azon belül feladatát bravúrosan oldotta meg és bizonnyal minden szimbolizáló törekvésnél jobban szolgálta feladatát és az építészet ügyét, azaz művészit alkotott. Maga a nagyterem kialakítása is magán viseli a tervezőnek ezt a világos észjárását. Tagozások, díszítések nincsenek, az egyetlen motívum a világítótest. Ennek formái is, a rejtett világítást, szórt fényt létrehozó felületek tisztán műszaki követelményeiből fakadnak. A rendkívül érdekes és tanulságos kiállításnak szerves tartozéka, világos és könnyen érthető magyarázata volt ifj. Kismarty Lechner Jenő előadása. Akik megnézték a kiállítást s végig hallgatták ezt a színes, értékes »tárlatvezetést«, — melyet sajnos csak kivonatosan tudunk itt ismertetni — megismerték a svéd építőművészet új célkitűzéseit és e célkitűzések nyomán elért eredményeit, felismerték, hogy a helyes út megválasztása milyen változatos lehetőségeket tár fel, milyen életerős, friss lendületre serkenti az építészi fantáziát. Pedig a kezdeményezés nem itt történt. Szerte a világban itt is, ott is érzékeny művészi fantáziák eleinte elszigetelten, majd egymásnak felelgetve megálmodták egy időben messze előrevetített formavilágot! De az egyéni kezdeményezők műve — bármily tehetségesek legyenek is — csak tarka színfolt, kuriózum marad, stílussá, életformává csak valamely közösség megegyezése avathatja. A nagy egyéniségek kezdeményezései odafönn Északon készen találtak egy népet arra, hogy — mint láttuk — teljes megegyezéssel az új formákkal fejezze ki magát, ezáltal az álmok valósággá váltak, az új építészet stílussá lett és elindult világhódító útjára. Terjedése ma már műtörténeti módszerekkel világosan nyomon követhető. Az 1930-ik évi stockholmi építészeti kiállítás jelentősége ezáltal túlárad Svédország vagy Skandinávia határain. Miként egykor a firenzei babtistórium bronzkapuinak domborműveire lezajlott pályázat az olasz reneszánsznak, a humanizmusnak áttörését jelképezi számunkra, akként jelenti a stokholmi kiállítás az építészet újjászületésének, az új humanizmusnak első mérföldkövét. »Fogadd el a valóságot úgy, amint az előtted áll« ismételjük a több mint egy évtizeddel ezelőtt elhangzott stockholmi jelszót. A modern svéd építészet valóság, figyelmeztetés ós egyben ígéret a mi számunkra is. RÉCZEY
SZEMLE
A halsingborgi zenepalota
MIKLÓS
142
Foto: Kozelka
A margitszigeti Palatínus strandfürdő újabb műértékkel gazdagodott. Az előcsarnok egyik falsíkján Pólya Iván hagyatékából származó hímesműkövet helyeztek el, előtérben csobogóval és virágokkal díszítve. Ez az előcsarnok Csorba Géza szoborművével és Pekáry István freskójával a korszerű képzőművészet egyik értékes épülete. Nagyon örvendetes, hogy ezzel az újabb díszítéssel az előcsarnok kialakult hangulatát, értékét növelték. A strandfürdő tömegszórakozóhely, ahol a képzőművészeti ponyva és vásári ízlésű díszítményeknek nagy sikerre volna kilátásuk. Közhatóságunk feladata, hogy az ilyen tömegszórakozóhelyeken az olcsó siker elérése helyett növeljék az ízlést értékes műalkotások elhelyezésével és kizárják onnan a vásári munkát. Pólya Iván most felállított művével a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ilyen irányú feladatát méltóan folytatta. Ez a kép komoly elmélyedésről és művészi meglátásról tesz tanúságot. A finoman megkomponált, színeiben disztingvált, ízléses képnek ma már műtörténeti vonatkozása is van. Pólya Iván volt a hímesmükő-munka úttörője, úgyszólván feltalálója. Nagyon kevés ilyen természetű alkotást hagyott hátra. Hollós Mattioni Eszter, aki már a kísérleti időkben is munkatársa volt, az eljárást továbbfejlesztette és azóta több középületet is díszített hímesműkővel. A nagy jövőjű, de egészen újszerű eljárásnak egyik mérföldkövét jelenti Pólya Ivánnak ez a sikerült alkotása, amelyet most a margitszigeti strandfürdő előcsarnokában helyeztek el és úgy tárgyánál, mint kivitelénél fogva finoman és ízlésesen illeszkedik bele a környezetbe. ÁRKAY BERTALAN
A II. M A G Y A R O R S Z Á G O S I P A R M Ű V É S Z E T I T Á R L A T
KASSÁN
Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat és a Magyar Iparművészek Országos Egyesülete Kassán rendezték meg a második Iparművészeti Tárlatot, kultúrhéttel kapcsolatban. A kiállított anyag művészi értéke minden elismerést megérdemel, s tulajdonképpen valamennyi kiállító iparművészről külön-külön meg kellene emlékeznünk, annyira értékes, érdekes, kiforrott ízléssel és biztos kézzel megalkotott művek sorakoznak egymás mellé, — méltóan képviselte ez a kiállítás a magyar iparművészek nemes, magas színvonalú törekvéseit. Ki kell emelnünk mégis Gorka Géza különlegesen egyéni, ősmagyar ízű kerámikáit, melyek forma, színezés és díszítés, de főleg máz tekintetében egészen újszerűek és eredetiek. Jóleső érzéssel és elismeréssel állapítjuk meg, hogy két nagy porcellángyárunk a legjobb iparművészek és szobrászok egész sorát foglalkoztatják állandóan. A herendi gyár finom szobrai, kisplasztikái Lux Elek, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Pásztor János, Lőrincz István, Vastagh György, Jálics Ernő, Gácser Kata, B. Lőte Éva, Ambrózy Sándor művei után, - a Zsolnay-porcellángyárnak Sinkó András és Szomor László tervei után készült művészi porceilánjai egészen kiválóak. Báthory Júlia vésett és csiszolt üvegmunkái, Teván Margit fémdomborításai, Barth Ferenc és Bieber Károly kovácsoltvasmunkái szintén különös figyelmet érdemelnek. Igen szépek és eredetiek Schubert Ernő és Szabó Éva szőttesanyagai, Pekáry István képszőnyegei — egészen kiválóak Horváth Endre acélmetszetei és Konecsni György grafikai munkái, plakátjai. A szépség és a művészi érték teljes elismerése mellett azonban hiányként kell megállapítanunk azt, hogy a magyar iparművészet alkotásainak nagyobb része fényűzési, illetve dísztárgy — az ipar művészetével, a szó igazi és nemes értelmében, aránylag igen kevés iparművészünk foglalkozik. Pedig mily nagy szükség lenne pl. művészi vasrácsok, kerítések, kapuk, zászlótartók, külső és belső faldekorációk, figurális díszítések terveire, utcai világítótestekre, árusítóbódék, jelző-, irányító- ós reklám táblák ügyes, ízléses és célszerű kivitelére, de a mindennapi élet használati tárgyainak tömeggyártásra is alkalmas, tetszetős megoldására is. A kezdeményezésnek, az ötletnek azonban iparművészeinktől kell kiindulnia — s bizonyos, hogy minden gyár szívesen venné meg az új, célszerű és művészi kivitelű modelleket, mert tisztában van azzal, hogy a vásárlóközönség is sokkal szívesebben veszi a finom ízléssel, ügyes és tetszetős kivitelben készült használati tárgyakat. Csak egy példát említünk Itt, amely ennek a megállapításnak helyességét világosan igazolja. A bakelit az utóbbi évek legjobb műanyaga, kiválóan alkalmas mindenféle használati tárgy nagy tömegben való előállítására, de elterjedtsége korántsem áll arányban kétségtelenül kitűnő és sokoldalú alkalmazási lehetőségével, kizárólag azért, mert a gyártmányok formája és kivitele annyira primitív és kiáltóan tömegáru, hogy az igényesebb vásárlóközönség, számtalan előnye ellenére sem veszi meg azokat.Véleményünk szerint ezen a téren még igen sok szép és hálás feladat vár a kiváló magyar iparművészgárdára.
143
SZEMLE
64 196'XIII.
7. A
1943. K.K.M.
"
4 m
Tervpályázati
hirdetmény
A Vecsés határában fekvő Ferlhegyipuszta m e l letti Csákyliget területén é p ü l ő új, b u d a p e s t i közforgalmi repülőtér II. sz. hangár szerkezeti megoldására az alábbi feltételek mellett nyilvános névaláírásos eszmei tervpályázatot hirdetek. 1. A tervpályázaton résztvehetnek a mérnöki c l m használatára képesítésük, vagy kamarai tagságuk révén j o g o s í t o t t a k . 2. A részletes tervezési p r o g r a m m és helyszínrajz a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi m i n i s z t é r i u m XIII. szakosztályában ( B u d a p e s t , II., L á n c h l d - u . 3., IV. em. 401.) minden hétköznap 12—14 óra között kapható 10 P lefizetése ellenében, mely összeg a pályázat benyújtásakor visszafizettetik. 3. Megtervezendő a kiadott helyszínrajzon megjelölt helyen és elrendezésben az új repülőtér II. sz. hangára a tervezési részletes feltételekben m e g a d o t t követelmények alapján, valamint a hangárhoz csatlakozó mühelytoldalékok szerkezete, amennyiben az a hangárcsarnok szerkezetével összefügg. 4. A pályamunkák névaláírással ellátva, lezárt és lepecsételt borítékban vagy c s o m a g b a n »Pályaterv az új repülőtér II. sz. hangárára« felírással 1943. évi j ú l i u s hó 15-én déli 12 óráig nyújtandók be a 2. pontban m e g a d o t t helyen, mely Időpontig a postán feladott terveknek is be kell érkeznlök. 5. A pályázók j o g o s u l t a k a kiíró hatósághoz, a részletkérdésekre vonatkozólag 1943. évi június hó 1-ig írásban kérdést intézni, mely kérdéseket a válasszal együtt mindazok megkapják, akik a tervezési p r o g t a m m o t nevük közlése mellett vették kl. 6. A
bírálóbizottság
tagjai:
T a n t ó Pál min. o s z t á l y f ő n ö k elnöklete alatt a kereskedelem- és közlekedésügyi m i n i s z t é r i u m XIII. szakosztályából: D ö m ö t ö r S á n d o r min. t a n á c s o s , Láng Mitlczky T i b o r min. oszt. t a n á c s o s , D r . Széchy Károly min. oszt. tanácsos. V.
szakosztályából:
Dr. Szegheő István min. t a n á c s o s , B e r c s i A n t a l I. ü. f ő t a n á c s o s , Gerenday K o r n é l , I. ü. tanácsos. A b u d a p e s t i k ö z f o r g a l m i repülőtér igazgatósága részéről: Szász Imre léglforg. igazgató. A Magyar L é g i f o r g a l m i Rt. részéről: M a j o r o s J á n o s müsz. oszt.-vezető. A
M. kir. Honv. Min. Légügyi F ő c s o p o r t j a ré-
széről: Lipták Balázs őrnagy és M a r t o n Dezső őrnagy. A M. kir. Iparügyi Min. részéről: Szeleczky Ferenc min. műszaki t a n á c s o s . A
Fővárosi Közmunkák T a n á c s a részéről:
Tattay Pál oki. építészmérnök. A B u d a p e s t i Mérnöki Kamara részéről: D r . Mihalllch Győző műegy. ny. r. tanár és Éhn József oki. építészmérnök. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Simkovics Demeter
részéről:
Lajos oki. é p í t é s z m é r n ö k és D e z s ő oki. m é r n ö k , műszaki főtaná-
csos. A Magyar M é r n ö k ö k és Építészek Nemzeti Szövetsége részéről: Gergely László oki. építészmérnök. Az Országos részéről:
Irodalmi
pályadíjak
a
következők:
I. dlj 6000 pengő.
és
Művészeti
Tanács
K o t s i s End r e műegy. ny. r. t a n á r ; összesen 18 b í r á l ó b i z o t t s á g i tag, akik mellett a saját ügykörüket érintő kérdések elbírálásánál szavazatnélküll szakértő tagok kiküldésére, ill. k ö z r e m ű k ö d é s é r e a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi m i n i s z t é r i u m h í d é p í t é s i és közf o r g a l m i repülési szakosztályai, a Honv. M i n . L é g ü g y i f ő c s o p o r t j a a k ö z f o r g a l m i repülőtér Igazgatósága és a M A L E R T Is fel lesznek esetről esetre kérve.
h) a város térképe,
2 db II. dl) 4000 p e n g ő , 2 db III. dlj 2000 p e n g ő , mely dijakon kívül a bírálóbizottság javaslatot tehet legfeljebb 3 arra érdemes tervnek 1000— 1000 pengővel való megvásárlására. 8. A pályatervek elbírálásuk után — erre alkalmas helyen — nyolc napra kiállíttatnak. A díjazott és megvásárolt tervek a M. kir. Ker. és Közi. Min. tulajdonába mennek át és azokat a K. K. M. részben vagy egészben felhasználhatja minden további anyagi Igény kizárásával a II. sz. hangár tervének elkészítésénél. A d í j a z á s b a n , Illetve megvételben nem részesült terveket igazolt tulajdonosaiknak a kiíró fogja kiadni, illetve a postaköltségek előzetes beküldése ellenében megküldeni. A z o k é r t a tervekért, melyeket t u l a j d o n o s u k az eredmény közlésétől s z á m í t o t t 6 héten belül nem Igényel, a m i n i s z t é r i u m felel ő s s é g e t nem vállal. 9. Pályatervének beadásával pályázó elismeri, hogy jelen Hirdetmény és a Pályázati Feltételek kikötéseit és pontjait magára nézve kötelezőkül fogadja el. Fent részletezetteken kívül a tervpályázatra a 79.049/908. K. M. rendelettel kiadott tervpályázati szabályzat és az ezt kiegészítő 6732/936., Illetve 192.000/1941. Ip. Min. rendeletekben foglaltak mértékadók.
M. KIR. K E R E S K E D E L E M ÉS K Ö Z L E K E D É S Ü G Y I M I N I S Z T É R I U M
15.931/1943 p. m. sz.
hirdetmény
1. Szabadka sz. kir. thj. város p o l g á r m e s t e r e Szabadka város általános rendezési tervének beszerzésére nyilvános jeligés pályázatot hirdet. 2. A pályázaton résztvehet minden magyar honos építészmérnök és mérnök, aki a Mérnöki Kamara tagja, vagy aki a József Nádor Műegyetemen, illetőleg a József Nádor Műszaki és G a z d a s á g t u d o m á n y i Egyetemen oklevelet szerzett, vagy oklevelét ez a főiskola h o n o s í t o t t a . 3. A pályázatra vonatkozó tervezési irányelvek, térképek, fényképek, szabályrendelettervezet az 1943. évi j ú n i u s hó 1. napjától kezdve a városi műszaki ügyosztályban (városháza II. emelet 102. sz. szoba) hétköznapokon 8 — 1 2 óra között 50 P - é r t a pályázaton való részvétel j o g o s u l t s á g á nak Igazolása mellett átvehetők. A pályázaton tényleg résztvevő pályázók a bírálóbizottság d ö n t é s e után az 50 P - t visszakapják. A pályázatra vonatkozó felvilágosításokat csak írásban lehet kérni, de legkésőbb 1943. évi j ú n i u s hó 30-ig, ilyenirányú kérelmekre a város műszaki ügyosztálya írásban ad választ, melyet egyúttal az összes pályázónak is megküld. 4. A pályamunkák kiállítása egyszerű legyen, keretezés, üvegezés nincsen megengedve, a lapokat kemény papírra fel kell ragasztani, m i n den lapot jeligével kell ellátni. A pályatervet a város iktatóhlvatalában (városháza 1/2 e. 14. sz. szoba) legkésőbb 1943. évi d e c e m b e r hó 31. napján déli 12 óráig be kell nyújtani. Posta útján benyújtott terveknél a postai bélyegzőre vonatkozik a határidő. Ennélfogva annak minden kétségét kizáró feltüntetésére a pályázók saját érdekükben legyenek figyelemmel. A z egyes lapokat és az egyes mellékleteket mappába kell c s o m a g o l n i , le kell pecsételni és »Tervpályázat Szabadka város általános rendezésére« felírással kell ellátni. Lepecsételt borítékban a pályázó nevét és lakcímét is csatolni kell. 5
A pályázónak rendelkezésére á l l :
a) a városias kialakításra szánt terület, a magasabbrendű és a l a c s o n y a b b r e n d ű építési övezet, valamint védőöv jelenleg használatos térképe 1:10.000 léptékben, b) a jelenleg előirt beépitésmódok övezeti térképe 1:10.000 léptékben, c) jelenleg e l ő i r t Iparüzemek 1:10.000 léptékben, d) a főforgalmi 1:10.000 léptékben,
1:10.000 méretarányú
csatornázási útburkolási
I) a város tulajdonát képező Ingatlanok térképe 1:10.000 méretarányban, j) a város 1:100.000 méretarányú külterületi térképe, k) a város népszámlálási képe,
körzetbeosztási
tér-
r) a városközpont 6 drb fényképfelvétele, m) Szabadka város átmeneti városrendezési endelkezéseinek közgyűlés á l t a l j ó v á h a g y o t t tervezete, n) tervezési Irányelvek és ennek mellékletei a város általános leírásaival és adataival. 6
A pályázó benyújtani t a r t o z i k :
a) a város f o r g a l m i útvonalhálózatának eszmei e l g o n d o l á s á t 1:10.000 léptékben, b) a város területfelosztási tervét 1:10.000 méretarányban, c) a város utcahálózatának és a középületek elhelyezésének tervét 1:5000 méretarányban, d) a beépitésmódok tervét 1:10.000 méretarányban, e) az é p ü l e t m a g a s s á g o k tervét 1:10.000 méretarányban, f) a városközpont szabályozását 1:500 léptékben, g) műleírást.
B u d a p e s t , 1943 évi április hó.
Tervpályázati
g) a város 1:10.000 méretarányú térképe,
övezet!
útvonalhálózat
térképe
irányterve
e) a városközpont helyszínrajza 1:500 léptékben, f) a város 1:5000 méretarányú térképe,
7. A bírálóbizottság elnöke Szabadka sz. kir. thj. város polgármestere vagy hivatali helyettese, tagjai a város műszaki osztályának vezetője, továbbá a városi városrendezési szakosztály f ő m é r n ö k e , egy városi mérnök, a törvényhatósági bizottság egy tagja, az Iparügyi m i n i s z ter úr kiküldötte, a Mérnöki Kamara kiküldötte, a Magyar Mérnök és Épitész Egylet kiküldötte, a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti S z ö vetségének kiküldötte. 8. A díjazott és megvett tervek korlátlanul a város t u l a j d o n á b a mennek át, az azokban lefektetett elveket és g o n d o l a t o k a t a város szabadon felhasználhatja, anélkül, hogy a tervező akár megbízásra, vagy külön díjazásra igényt tarthatna. A város a kitűzött dijakon t ú l a pályázókkal szemben semmiféle kötelezettséget nem vállal. 9. A kitűzött pályadíjak a következők: 5500.—
P
II.
I. d l j »
4400.-
P
III.
»
3300.—
P
ha a bírálóbizottság arra alkalmas terveket talál, úgy öt tervet egyenként 1800.— P megvásárlásra ajánl. 10. A bírálóbizottság a beérkezett pályatervek elbírálását 1944. évi január hó f o l y a m á n elkezdi és a d ö n t é s t még e hó f o l y a m á n meghozza. A döntés után közvetlenül a pályatervek a bírálati jegyzőkönyvvel együtt nyilvánosan a városháza diszbejárata előcsarnokában kl lesznek állítva. A kiállítás alól tervét egy pályázó sem v o n hatja kl. 11. A bírálóbizottság döntése, a pályadíjak odaítélése, v a l a m i n t az 5 terv megvétele s z e m p o n t j á b ó l végleges és j o g o r v o s l a t t a l meg nem támadható. ' 12. A kiállítás után 15 nap alatt a díjazásban, illetve megvételben nem részesült terveket a város műszaki ügyosztálya igazolt t u l a j d o n o sának kiadja, illetőleg a szerző nevét t a r t a l m a z ó boríték felbontása után a pályázónak az általuk befizetett 50 pengővel együtt m e g k ü l d i . 13. A pályázó a pályaterv beadásával kötelezettséget vállal arra, hogy ennek a tervpályázati hirdetménynek minden feltételét magéra nézve kötelezőnek ismeri el. 14. A Jelen tervpályázati h i r d e t m é n y b e n , t o v á b t á a tervezési irányelvekben fel nem s o r o l t feltételek tekintetében a 79.049/1908. K. K. M. s z á m ú és az ezt m ó d o s í t ó 6732/1936. Ip. M. s z á m ú , valamint a kiegészítő 19.200/1941. Ip. M. s z á m ú rendeletekben foglaltak Irányadók. Szabadka, 1943 május 1. DR. V Ö L G Y I J Á N O S s. k. polgármester
144,
/
Uridivat, Nőidivat, Harisnya, Kesztyű Kötöttárú. p»'.# fOS .
1
Fürdőcikkek, Ernyő, Bőrönd. Cipő. Rövidárú. 'érfi-
Szőnyeg, Függöny, Paplan, és asztalnemű^ tan, Edény. Háztartási cíkxek, G y e r m e k k o c s i , Keré kpár. Szerszám, K e r t i s z e ^ O m , Maradék. Fűszer. Csemege. Hentesáru,(Gyümölcs, Cukorka stb. Gyermekruha, Ö r a , Bizsu, Díszmű. Kerámia, Kézimunka, Selyem, Szövet, Mosóárú, Férfiruha, Nőiruha, Nőikalap, Bunda. Szőrmeárú,
dUDAPEíT
144,
VII. R AKÓCZI-ÚT
70-76
I l i P J U r C f i V F K * *
W
W
SS££z;erX:
fc
k ö z p o n t i f f l t é s i
Magyar Cső- és Vaskereskedelmi R.T. Budapest, V . , Vád-dt 3 0 / 3 8 . szám. — Telefon : 2 9 9 - 0 0 6
gtz-goés
szerelvények
LOMÁSI ERDÖIPAR R. T. MAGYARORSZÁGI ÜZEMEINEK KIRENDELTSÉGE KOLOZSVÁR,
MÁTYÁS
KIRÁLY-TÉR
7. I . 3
T E L E F O N :
S Z Á L L Í T : Szatmárnémeti-Gőzfűrész-i és láposbányai (Szatmár megye)
parkettagyárából,
1 8 - 8 9
illetve fűrészeiből a leg-
kényesebb ízlést kielégítő bükk-, tölgy-, dió- és kőrisfából készült rendes és díszítő parkettát, különleges
eljárással feketére színezett tölgyparkettát,, kiváló osztályozású és minőségű
juhar- stb. építő bútoranyagot. Galócási
(Csík vármegye),
gye) fűrészeiből b á r m i l y e n m e n n y i s é g ű ,
kőfaragómester kőfaragón tnylnj|]iÉrt«Up4 «, már,,^™,
Krá i v r Ia i ufiviiln y u i a
l=%i*JZl
GYÁRKÉMÉNY ÉPÍTKEZÉS GŐZKAZÁNOK BEFALAZÁSA
márványüvegb u rkolás. Épületüvegezés
HÖRCHER ELEMÉR-EGGENBERGE R építőmester SZILVESZTER Budapest, II.. Marglt-körút & Telefon: 352-126
THERMOPHOR
Custodis Alfonz rt.
V., Nádor-utca 19. Tel.. 112-007
méretű és osztályozású luc-jegenyefenyő és bükkfűrészárut
ÜVEG-
épület, síremlék, oltár, emlékmű stb. imunkák Budapest, III., L«jos-utca 77/79. T e l . : 163-116 K ő b á n y a ü z e m : Budakalász
házikémények és szellőzőberendezések, N E D V E S FALAK K I S Z Á R Í T Á S A áramlólevegő-rendszerrel
bükk-, tölgy-, dió-, kőris- és
dédabisztrai és szovátai (Marostorda várme-
BIELEK KÁROLY
Budapest, XIII., Váci-út 98.
Budapest VIII., T a v a s z m e z ö - u . 18, telefon: 132-594
TaUlan i 2 9 8 - 9 9 6
HANGYA SZÖVETKEZET a
m a g y a r
g a z d a t á r s a d a l o m
é s
k ö z é p o s z t á l y
legnagyobb keresztény ellátó és értékesítő szerve KÖTELÉKI
SZÖVETKEZETEK:
1963 falusi és városi Hangya
Általános Háztartási Szövetkezet
Szövetkezeti Bolt Szövetkezet
Hangya Konzum Szövetkezet
Köztisztviselők Szövetkezete
Tisztviselők Takarékpénztára
fogyasztási és értékesítő szövetkezet
VII., Rákóczi-út 36 -
IX., Boráros-tér 1
Budapesten és vidéken 17ó fűszer- és húsárudával
CL
M a n g y a
S z ö u e t á e z e t e f í j e l m o n d a t a :
Budapesten és környékén 47 főszerárudával
Vidéken 54 fűszer- és 12 ruházati bolttal IX., Ferenc-körút 14
» J ó i e n , M a z a ,
C ő a í á d , M
u
n
k
a
! «
144,
ZSEF i ó C á t t a
Találmánya
p
lehetővé
e
a
tette
fai
tfónt!
a különböző keménységű
előállítását és ezzel a rajzolással
irónok
kapcsolatos összes kivánal-
m a k a t : szemléletesség, pontosság és művészi kifejezés tekintetében,
teljesítette.
A
Hardtmuth
név
ezért
nemcsak
a
K O H - I - N O O R csúcsgyártmánya miatt jelentős, h a n e m a világ i r ó n g y á r t á s á n a k fejlődése szempontjából is.
KOH-I-NOOR MAGYARORSZÁG
B U D A P E S T ,
1443,
IRONGYARAK
I VEZÉRKÉPVISELETE:
V.,
S Z E N T
L. & C. HARDTMUTH HOFMEISTER
ÉSDÍZSY
HAGY
I S T V Á N - K Ö R Ú T
24.
r j ^ i
I
_
_ _
•_
C l T l o z a l c l o
j _
l _I j_
r l C K . M l l
NAGY ANTAL I S HA Nedvesség elleni szigetelés
f a l s a r o k v é d ő ós h e r m e t i k u s e l z á r á s B u d a p e s t , VI., P o d m a n l c z k y - u . 6 3 . T. 110-643
bútorgyára
EFON
:143-864,130-471
S Á N D O R A R N O L D G O U D R O N vállalat, VI., Podmaniczky-u. 29. Telefon: 116-353
D O M O K O S
BELA
okl. ácsmester és parkett-vállalkozó Budapest, III., Lajos-utca 1 T e l . 162-596.
i tökéletes gomltnk védjegye I
SEENGER BÉLA m. kir. udvari
kőfaragómester
Budapest, XI., Horthy Miklós út 106 Készft mindennemű kőés m á r v á n y m u n k á k a t
KOUARITBÍRlMEZSSrKS
KOLLARIT
MŰSZAKI R.T. BUDAPEST, TEL. 136-228
préselt acélajtók hlti@iÉl kapuk
MAGYAR É P Í T Ő M Ű V É S Z E T KIADÓHIVATALA: I g g g B I B U D A P E S T , XIII., D R Á V A - U T C A 11. S Z Á M T E L E F O N : 493-789
tetszetós-tartós-túf és betörés biztos.
r
:.. ; 1 1
1CMKUTIKOBURKOLAT WEDIflGERGYÖRGV OKL.MÉRflÖK
KÖFARAGÓME5TER
BUDAPEST, XIV. TELE
EGRE5SV-ÜT23
FOn:297-428
VERÉB ERDŐIPAR, FÜRÉSZÜZEM ÉS TÜZELŐANYAG KFT. Tűzifa, szén faszén és építési anyagok, kemény- és puhafa asztalosáruk. w r n r n YfcKtB
I—I í \ /
t ii ?r i n r r r n i T r r i l U í t L U - t i t r I l t i l
I f ^ M
i u v i < - i / r n r r u r i \ r r A N T A u K t K t b K b D c b
' o u r n l r o k é s lemezek, faragott és fűrészelt fák. Kozp. iroda : XI., Fehérvári-út 19. Telefon : 468-744. Telep : Dunaparti teher p.-u., Szigetvágány. Telefon : 137-436
I Veszek szenzációs árért férfiruhát, fehérneműt, ezüstöt, ékszert,zongorát, planinót, porcelánt. Telefon 427-122. Budapest, Erzsébet-krt 52., udvarban. Levélhívásrajövök
111 V J W l N I
l / ^ S I l / ^ M v 11
J V^/JJvJlN !
1444,
G ROZIT ASZFALT ÉS KÁTRÁNY VEGYITERMÉKGYÁR RT.
IRODA:
BUDAPEST,
V,
SZENT
ISTVÁN-KORÚT
22
B O H N T E S T V É R E K T É G L A G Y Á R R.T. III.,
BUDAPEST,
BÉCSI-ŰT
166
Falazó-, válaszfal - é 8 f ö d é m t é g l á k
^
^ J
*J* j
j
^
egészségügyi berendezések
gyára
i d a p e s t , VII., G a r a y - u t c a
lO
Telefonszám: 224-801
[
Freissler Antal felvonó- és gépgyár rt.
B u d a p e s t , V I . , H o r n Ede-utca 4 — T e l e f o n : 122-972,117-847
0
KÖZPONTI FŰTÉSEK, q VÍZVEZETÉKEK K
f ^ | j ^ ^ m.m f* m | | | |
U
n
v
I
l
W
n
I
U
^it W
W
N
Á
N
D
O
R
] D
oki. g é p é s z m é r n ö k . — Budapest,
É S VÉSZKIJÁRÓK
PKEGITZER
VASBETONBÓL
f e l v o n ó - é s g é p g y á r kft. XIII., Jász-utca 76. Tel: 493-070
K P I S C M - F E K E T E
Modern gyorsjáratú felvonók
XIII, Fóthl-út 41. T e l e f o n : 291-946,293-511
ÓVÓHELYAJTÓK Glevater
K ö z p o n t i f ű t é s , vízvezetékszerelés, víztisztító berendezések,szellőző berendezések
Ll
F
E E 5 s
utca 30.Teleion 287-921
K
t e t ő f e d ő , j a v í t ó és k a r b a n t a r t ó v á l l a l a t a Piidapest,
XI., Szent Imre herceg útja 40/A. T.: 258-228
*
S Z I G M A N A G Y S Z I L Á R D S Á G Ú BETONVAS *
MAJOR
LÁSZLÓ
e B U D A P E S T , V., D R Á V A - U T C A 2 2 e T E L E F O N :
298-495
<
Manapság gyalogosan a Margithldon keresztül közelíthetjük meg a Szent Margitszigetet. A Margit-híd 1872-76-ban Gouln E. és Társa francia vállalkozó tervei szerint készült. 1935-ben a M. Kir. Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium hídépítési osztályának tervei szerint szélesítették ki. Jelenleg hossza 610 m., szélessége pedig 22 m. A híd szerkezetét 5 mederpillértartja és a középső mederpillér fölött 150 foknyi törése van. Legutóbbi átépítése alkalmával ugyanitt aluljárókat építettek a gyalogos forgalom lebonyolítására s most ezek kötik össze a hidat a Szent Margitszigetre vezető szárnyhíd gyalogjáróival. A Margit-híd szárny j á n lépünk a szigetre. A szárnyhidat 1899—1900-ban építették az állam és a sziget akkori tulajdonosa, József (Ágost) főherceg közős költségén, Zsigmondy Vilmos tervei szerint és a M Á V A G közreműködésével.
renc főgeológus irányítása mellett, új artézi kutat tártak itt fel. A 310 m. mély artézi kút percenként 3500 liter, 69 C fokos gyógyvizet ad. 1936-ban innen vezették el a vizet az újonnan épült ivócsarnokhoz (lásd lent). Ugyanez az út vezet a M A C egyemeletes k I u b h á zá h o z, amely jelenleg a sebesült katonák üdülője. A z 1912-ben megalakult Szent Margitsziget Gyógyfürdő R.-T. a Közmunkák Tanácsával kötött bérleti szerződés alapján még 1912-ben építette meg ezt a házat igazgatósági épület gyanánt. A z első világháború idején itt akartak játékkaszinót nyitni, de gróf Tisza István közbelépésére ez nem valósult meg. Sebesült katonák üdülője volt s a hábo r ú után egyideig diákotthont tartottak fenn benne. 1927-ben Bíró Béla műépítész tervei szerint átépítették, terrasszal toldották meg, amikor a Spolarich György és Fiai R.-T. vendéglője lett. 1933-ban a Magyar Atlétikai Club vette bérbe, amikor a pályára vonatkozó bérletet is megújították.
A hídvám épületei után a fákkal és bokrokkal szegélyezett 70 m. hosszú szigetlejárón haladva, kezdjük meg a Szent Margitsziget modern nevezetességeinek megtekintését.
A z eredeti lejárót 1936-ban 11-90 m-re szélesítették. 1936-ig itt állt az 1928-ban leszerelt utolsó lóvasúti kocsi, amelyet ma a Közlekedési Múzeumban őriznek. A lejáró baloldalán, a bokrok fölött lelátunk, a sziget délnyugati végében épült M agyar Atlétikai Club ( M A C ) tenniszpályáira, hatalmas sport- (gyeplapda-, atlétikai-) p á I y á r a. A partszegélyen van az egyesület csónakháza. Mellette emelkedik a pálya modern tribünje (Hübner Tibor műve, 1940—42). A z egyesület klubháza még nem épült fel. A M A C még József főhercegtől kapott engedélyt arra, hogy a szigeten sportpályát létesíthessen. A pálya, az épületek azóta elavultak, úgyhogy átépítésük időszerűvé vált. Elérkezünk a bejárati nagy köröndhöz. Innen balra, az autóút mentén megyünk tovább. A balra vezető első út mellett van a M a g d a - f o r r á s f o g I a I a t a. 1935—36-ban Pávai Vajna Fe433085. —
A klubház mögött van a sziget szivattyútelepe és a Szent Margitsziget G y ó g y f ü r d ő R.-T. m o s ó dája. Valamivel távolabb északra, több évszázados fa között van a N e m z e t i (Fedett) S p ortuszoda pirostéglás, hatalmas épületének (Hajós Alfréd műve, 1930—31.) bejárata. A z uszoda nemcsak versenyek számára készült, hanem a fővárosi nagyközönség is látogathatja. A Nemzeti Úszósport Alapítvány 1930-ban engedélyt kapott a Közmunkák Tanácsától, hogy felépítse az első magyar fedett uszodát. A 2500 nézőt befogadó uszoda főmedencéje 33-33 m. széles és mélysége 150—350 cm. között váltakozik. A kisebb medence (16x6 m. területű és 80 cm. mély) gyermekek számára épült. A medencéket az alsószigeti artézi kút látja el vízzel, de ezt a hévvizet kútvízzel hűtik le az időjárásnak és a szükségleteknek megfelelően. A z úszócsarnok fölé kétkaréjos, csuklószáródású vasbeton födém emelkedik, amely a talaj esetleges süllyedéséből származó rongálások megelőzését célozza.
St—
(Folytatása a következő s z á m b a n )
A z A t h e n a e u m Irodalmi és nyomdai részvénytársulat n y o m á s a , Budapest
•v
Felelős : Kárpáti A n t a l Igazgató
