INGARISCHE BAUKUNST ARCHITETTURA UNGHERESE ARCHITEGTURE INGROISE HUNGÁRIÁN ARCHITEGTURE MADJARSKO GRADJEVINARSTVO

5SIO&HT - > U .

40. ÉVFOLYAM 1941. MÁRCIUS

' ^ S

j

és a hegyvidék * A Svábhegy * A budai Várhegy * Dobogókő * Veszprém * Az esztergomi királyi vár * B. B. T. E. ú{ székháza * A hegyvidék építészete * Veszprémi »Árpád-házi Boldog Margit« római katolikus templom

* Külföldi

lapszemle

-

INGARISCHE BAUKUNST • ARCHITETTURA UNGHERESE • ARCHITEGTURE INGROISE • HUNGÁRIÁN ARCHITEGTURE • MADJARSKO GRADJEVINARSTVO

J.

MAGYAR építőművészet 40. É V F O L Y A M

3. S Z Á M

1941. M Á R C I U S FELELŐS SZERKESZTŐ:

VITÉZ IRSY

LÁSZLÓ

Munkatársak: KAFFKA PÉTER, RÉCZEY MIKLÓS, ZSITVA TIBOR S Z É C H E N Y I I R O D A L M I É S M Ű V É S Z E T I RT. K I A D Á S A Előfizetési ár: Egész évre 24 P, fél évre 12 P, egyes szám ára 3 P

J E L E N

S Z Á M

V E Z É R G O N D O L A T A :

H e g y e k , m a g a s l a t o k o r s z á g - és v á r o s rendezési, valamint építészeti kérdései Bevezető — vitéz Irsy László, oki. építészmérnök, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnöke. Városaink és a hegyvidék — Dr. Hézser Aurél, egyetemi rk. tanár. A Svábhegy — Dr. Urbanovich G . Zoltán, a Fuvarhitelintézet R. T. vezérigazgatója. A budai Várhegy — Dörre Endre, oki. építészmérnök, székesfővárosi tanácsnok. Dobogókő — Dr. Helle László, miniszteri osztálytanácsos. Veszprém — Márföldy Aladár, veszprémi városi főmérnök. Az esztergomi királyi vár — Dr. Lux Kálmán, oki. építészmérnök, egyetemi magántanár. Budapesti Budai Tornaegylet sport- és székháza — Tervező: Koromzai Vilmos, oki. építészmérnök, m. kir. postafőmérnök. A hegyvidék építészete — Antal Dezső, oki. építészmérnök. Veszprémi »Árpád-házi Boldog Margit« róm. kath. templom alapozása. — Külföldi lapszemle

1941.ÁPRILISI

SZÁM

VEZÉRGONDOLATA:

A h o n v é d e l e m o r s z á g - és v á r o s r e n dezési, valamint építészeti kérdései SZERKESZTŐSÉG

ÉS K I A D Ó H I V A T A L : B U D A P E S T , IV.,

KECSKEMÉTI-UTCA K i a d á s é r t

'w^tíS

19. T E L E F O N :

f e l e l :

vitéz

185-309, 185-014 Irsy

László

Bevezető Ebben a számban a magaslatok jelentőségével

foglalkozunk.

A

szo-

országrendezés

egyik

alaptételét

képezi.

morú árvízkatasztrófa alkalmával mó-

Ismertetjük a Svábhegyet, mint a

dunkban volt tapasztalni, hogy egy-

magaslati településeknek egy olyan

két méternyi, néha csak centiméternyi

példáját, amelyiknek kialakulási for-

magaslat életeket és vagyonokat ment-

mája most előttünk változik át a kor

het meg. A magaslatok ország- és

követelményei szerint. Az új törekvé-

városrendezési,

sek egyik jellegzetes példáját be is

valamint

építészeti

jelentősége ezen a téren egybefonódik az árvizes területek nagyon is időszerű kérdésével, amit a mult szá-

mutatjuk. Hegyvidéki városaink rendezési nehézségeiről is beszélünk Veszprém

munkban választottunk vezértémának.

ismertetése kapcsán és megszólal-

A magaslatok szerepe — viszony-

tatjuk az esztergomi dombok alól elő-

lagos magasságukhoz képest más és más, az árvízmentességtől kezdve a gyógyhelyi jelentőségig. Ezeket a kérdéseket érintik közleményeink. A hegyvidék várostelepítő szerepére

került multat is. A jövő ígéretéről kíván számot adni az a közlemény, amelyik a Dobogókő 700 m-es magaslatán történő eseményeket vetíti elénk.

mutat rá első közleményünk, azokra

A budai Várhegy ismertetésével egy

az erőkre, amelyek a múltban, jelen-

jellegzetes képet szeretnénk rajzolni

ben és jövőben a letelepedésre indo-

azokról a nehézségekről, amit a város

kot szolgáltatnak, amely erők ennek

belsejében emelkedő dombtető tör-

következtében a város életének leg-

ténelmi hangulatának megőrzése je-

főbb motorikus erejét jelentik. Ezek-

lent. Kitérünk a hegyvidéki népi építé-

nek a gyökereknek az ismerete az

szetre is.

A B B T E sporttelepének ismertetésével rátérünk a lejtviszonyok kihasználásának sportbéli lehetőségeire. A magaslatok honvédelmi jelentőségével

nem kívánunk

foglalkozni,

mert a honvédelem kérdése a következő számunk vezérfonala lesz. Lesznek olvasóink között, akik úgy fogják

találni,

hogy a

magaslatok

egészségügyi szerepével aránylag keveset foglalkoztunk. Ezt viszont azért tettük, mert az egészségügy ország-, városrendezési és építészeti kérdéseivel külön, a májusi számunkban fogunk foglalkozni. A júniusi számunk a közlekedés kérdéseit veszi elő. A távoli programm felsorolása

kapcsán

megköszönjük

különösen vidéki olvasóink nagy érdeklődését, és ezzel rá akarunk mutatni arra, hogy a beérkezett közlemények közlésére a megfelelő vezérfonal kapcsán fog sor kerülni. vitéz Irsy László

Városaink és a hegyvidék A mai városok többnyire síksági települések. A városfejlődés, a közlekedés és a városrendezés követelményeinek leginkább ezek felelnek meg, mert a domborzati különbségek gátlóhatásának nincsenek alávetve. Régen sok várost várfallal és sáncokkal övezett magaslatra építettek, hogy onnan a támadó ellenséget könnyebben észrevehessék és feltartóztathassák. A harcászati eszközök tökéletesedésével azonban ezek a hegyen épített városok elvesztették jelentőségüket. Megmaradtak mint a régi idők emlékei omladozó várfalakkal, bástyatornyaikkal, régi stílusú ódon házaikkal, zegzugos utcáikkal, amelyeket a mai építészet mintegy ereklyeként igyekszik jókarban tartani. Különösen Német- és Olaszországban láthatunk ilyen városokat. Ha Perugia, Assisi, Nürnberg vagy Rothenburg utcáin

53

járunk, valósággal a középkorban érezzük magunkat. De a mi városaink közül is több magán viseli a régi, magaslatra épített egykori erődváros jellegét. Legjobb példa erre a budai Várhegy, amelynek hosszúkás, lapos teteje, meredek lejtői kiválóan alkalmasnak bizonyultak egy középkori megerősített város építésére. A Várhegy puha és könnyen omló márga rétegekből épült fel; tetejét az egykori melegvizes források vastag és ellenálló mésztufa (travertino) takaróval vonták be; ez megvédte a márgát az elpusztulástól, de amellett kiválóan alkalmasnak bizonyult az építkezés és a védelem céljait szolgáló pincék és földalatti folyosók számára. A Várhegy sokkal alkalmasabb volt erődváros megépítésére, mint a Gellérthegy vagy a közeli hegyek bármelyike. Mai fővárosunknak is ez volt a magja;

csak idők multával vette át tőle a településre és közlekedésre alkalmasabb pesti oldal a vezetőszerepet. Újabban a budai hegyvidék különösen nagy jelentőségre tett szert a települések szempontjából, amióta a főváros módosabb lakossága igyekszik kiszabadulni munkaterületének egészségtelen légköréből, hogy több napfényhez és jobb levegőhöz jusson. A budai hegyvidék pompás villavárossá épült. A Gellért-hegy déli lankás lejtői, ahol valaha a török főuraknak kertjei voltak, már néhány évtizeddel ezelőtt betelepült ; a Belvárossal szemben fekvő Tabán rendezése a régi lakóházak késedelmes kisajátítása miatt sokáig váratott magára és még mindig nem fejeződött be. Legszembeötlőbb a város fejlődése a Svábhegy, Rózsadomb és a szomszédos hegyek oldalán, ahol különösen az alacso-

nyabb, lankásabb és naposabb lejtőkön gyors ütemben bontakozik ki egy modern villaváros képe. A terjeszkedés itt haladt legjobban előre a hegyvidék belseje felé, ezt pedig a szabályozott Ördögárok tektonikus vonalán befelé vezető fő közlekedő útnak kell elsősorban tulajdonítani. Az autobusz-közlekedés fejlesztése szintén nagyban elősegíti a hegyvidék fokozottabb benépesülését. Több vidéki városunk településében is kiveszi részét a környező hegyvidék. Pécs a Mecsek lejtőjén épült és a városfejlődése nemcsak a hegy lábánál elterülő síkságon haladt előre, hanem a hegyoldalon is a magasabb szintek felé, ahol nagyszerű nyaraló és kertváros alakult ki az újabb időben. Sopron villanegyede (Lövérek), amelyet újabban az ország minden részéből sok nyaraló keres fel, szintén a városhoz szorosan hozzátartozó hegyitelepülés. A veszprémi Püspökváros meredeken emelkedik ki az alatta folydogáló Séd patak völgye felett; a város többi része lejtős utcáival szervesen összeépült vele. Az egri Vár alig észrevehetően emelkedik ki az oldalán és lábánál épült házsorok tömkelegéből. Miskolc város képéhez is szorosan hozzátartozik az Avas, ez a vulkáni tufából felépült kis hegy; valamikor csak a temető és a borospincék voltak az oldalán, ma azonban villákkal teleszórt parkszerű kertváros egy része is a hegyoldalán épült. Hasonlót mondhatunk még többi városunkról is, Pozsony, Kassa, Ungvár, Munkács, Brassó, stb. településében szintén részt vett a hozzájuk tartozó hegyvidék. Ez kifejezésre jut a város alaprajzának alakjában, utcahálózatában és nem egyszer házaik építésmódjában is. Nagyobb és népesebb városaink leginkább az Alföldön keletkeztek. Ezek még a ma is részben mezőgazdasági jellegű városok azokból a népes és nagyhatárú falvakból fejlődtek ki, amelyeket a török hódoltság korában az elpusztult környékbeli falvak lakossága duzzasztott meg. Falusi jellegüket több-kevésbbé még mai is megőrizték, csak központi részük városiasodott el. Ez a városias mag annál fejlettebb és nagyobb területű, minél előbbrehaladottabb fokára jutott el az illető település a városias fejlődésnek. Ezzel szemben a Dunántúl és a Felvidék városai régi városi múltra tekinthetnek vissza; ezt építésmódjuk és egész külső jellegük elárulja. Bennük az iparos és kereskedő elem van túlsúlyban; a földmívelő lakosság háttérbe szorul. Házaik kisebb telken épültek s több köztük az emeletes épület, mint az alföldi városokban. Különösen kedvezett a városias települések keletkezésének az Alföld és a hegyvidék pereme, ahol különböző termőterületek lakossága érintkezett egymással és cserélte ki termékeit. Ezek a peremvárosok — kapuvárosoknak is nevezhetjük őket —

többnyire völgynyílásban jöttekTlétre, mert ezen át vezetett a hegyvidékre a közlekedő út s a legtöbb közülük az út védelmére épült várral is meg volt erősítve. Ilyen városaink az Alföld és a Felvidék peremén: Eger, Miskolc, Kassa, Sátoraljaújhely, Ungvár, Munkács, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad. De a Dunántúlon is vannak hasonló fekvésű városok, amelyek a közeli hegyvidéken átvezető út vagy völgy végződésénél keletkeztek, így Székesfehérvár, Nagykanizsa, Szombathely, Sopron. A tulajdonképeni felvidéki városok is völgyi vagy medencebeli települések. Az előbbiek folyóvölgyek kiszélesedő részében, mellékvölgyek és fontos útvonalak összetalálkozásánál épültek. Többnyire kisebb települések, amelyeknek a közigazgatás, a forgalom és az ipar ad némi jelentőséget. Ilyenek a Vág-völgyben Trencsén a Vlara-szoroson a Morva-medencében kivezető út kiindulópontján; Zsolna a Jablunkai hágón át Német- és Lengyelországba vezető főútvonal elágazásánál, Rózsahegynek és Liptószentmiklósnak a közigazgatás és az ipar (szövő- és faipar) ad némi jelentőséget. Ugyanezt mondhatjuk a Garam-völgy hasonlójellegű városairól: Zólyombrézóról (nagy vasipar) és Besztercebányáról is. A Felvidéken két, település szempontjából fontos, fensíkszerű, összefüggő medencesor található. Az egyik a Magyar Érchegység, az OsztrovszkiVepor és a Gömör-Szepesi Érchegység, valamint az Alföld szélén emelkedő, jórészt vulkános középhegység (Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk) közötti térséget kitöltő lévai, losonci, rimaszombati és rozsnyói medencék a hasonló nevű városközpontokkal; a másik a Magas-Tátrától délre a Szepes-Gömöri Érchegységig elterülő hepe-hupás szepesi fensík a szepességi kis városokkal. Ezeket az Árpádok korában (XII. század) ide telepített német lakosság építette fel, miután előbb kiirtotta az egykori nagy erdőség javarészét. Ezeknek a városoknak létalapja a bányászat és a fejlett kézműipar volt. Fejlődésüket elősegítették még a királyi kiváltságok és az Alfölddel és Lengyelországgal folytatott kereskedelem. Lőcse, Igló, Eperjes, Kisszeben, Szepesváralja, Poprád, Felka, Kézsmárk, Podolin hasonló jellegű kisvárosok, amelyeket várfalak vettek körül; kis területen épültek, szabályozatlan utcahálózatuk, többnyire egy emeletes régies házaik vannak. A gyáripar kifejlődésével egykori jelentőségüket elvesztették, csak a közigazgatási és a főbb forgalmi központok lendültek fel közülük némileg. Az Északkeleti Kárpátokban az előbb említett peremvárosokon kívül csak Máramarossziget érdemel említést; ez a kiszélesedő Felső-Tiszavölgyben, egyik legfontosabb keleti útvonalunk mellett épült; de a helyi jelentőségén túl ez sem emelkedett.

Erdély városai mind a medence fensíkján települtek. Régi múltra tekinthetnek vissza, határozott városias jellegűek, bennük mindig a magyar és német lakosság vitte a vezető szerepet. Többnyire folyók mellett, mellékvölgyek összetalálkozásánál keletkeztek. Közülök azok válnak ki leginkább, amelyek a medence szélén kivezető utak nyílásánál feküsznek, mint Kolozsvár, az ország közepe és a Nyugat felé vezető legrövidebb útvonal kiindulópontjánál, Nagyszeben a vöröstoronyi szoroson, Brassó a Délkeleti Kárpátok számos átjáróján (Bodza-szoros, Tömösi-szoros, Predeáli-hágó) kivezető utak összetalálkozásánál települt. Déva a Marosvölgy, Dés a Szamos-völgy alföldi kijárójánál jött létre. A Székelyföld zárt medencéjében keletkezett városkák (Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy) csak helyi jelentőségűek; csak a központi medence szélén települt és forgalmilag is kedvezőbb helyzetű Marosvásárhely és Székelyudvarhely fejlődtek nagyobb mértékben. Hegyvidéki városaink sorában külön kellene megemlíteni a főbb bányahelyeken létesült bányavárosokat; ezek a bányászatnak és a nyomában támadt kézműiparnak köszönhették fejlődésüket. A múltban jelentősebbek voltak, mint manapság, mert bányavidékeink megfogyatkoztak, iparuk lehanyatlott és a főbb forgalmi útvonalakon kívül esnek. Ilyenek a Felvidéken Selmecbánya, Bélabánya, Körmöcbánya, Gölnicbánya, DobsinaNagybánya és Felsőbánya, — Erdélyben Abrudbánya, Zalatna, Beszterce. Ezzel szemben a szénbánya-vidékek városai újabb keletűek és nagyobb fejlődésről tesznek bizonyságot, mint Salgótarján, Ózd, Resica, Petrozsény. Magaslati fekvésű városaink nincsenek, mert a mi éghajlati viszonyaink nagyobb magasságban tömeges települések keletkezésére nem nyújtanak létalapot. De van néhány városias jellegű magaslati településünk, amely sportolási és üdülési célokra szolgál, mint a Mátrában a nemrég települt Kékes-szálló, Mátraháza, Galyatetőszálló, a Magas Tátrában 1000 méteres szintben az üdülők egész sora létesült. Az útépítés és autóbusz-közlekedés fejlődése minden bizonnyal elő fogja segíteni újabb magaslati telepek keletkezését. Amint láttuk tehát, az egykori magaslaton épült erődvárosok elvesztették egykori jelentőségüket és a környező síkságon fejlődtek tovább. Újabban azonban városaink ismét a hegyvidékek felé terjeszkednek, hogy lakosságuk kedvezőbb egészségügyi körülmények közé jusson. Ehhez a lehetőséget az útépítés, a városrendezés a közművekkel (villany, gáz-, vízvezeték, csatornázás) való ellátás, a forgalmi eszközök tökéletesedése, vagyis a mérnöki tudomány fejlődése adhatja meg. Dr. H é z s e r A u r é l

54

A Svábhegy Amíg a Svábhegy csak a régi gőzüzemű fogaskerekű vasúttal, vagy hintóval és lófogatú bérkocsival volt nehezen megközelíthető, addig csupán a felső társadalmi rétegek exkluzív nyaralóhelye lehetett és ebben a jellegében a mult század második felében igen szépen és biztatóan fejlődött. Ebben az időben ugyanis a szebbnél-szebb nyaralók és a nagy magánparkok oly nagy számban létesültek, hogy már-már jogos volt az a remény, hogy a Svábhegy szépségéhez méltóan fog kialakulni és teljesen beépülni. A világháború és az azt követő mélyreható gazdasági változások azonban e korábbi fejlődést nemcsak megakasztották, hanem annak lehetőségeit is megszüntették s ezért a Svábhegy jövője bizonytalanná lett és új irányok keresése vált szükségessé. Míg ugyanis a világháború előtt a Svábhegy fővárosunk legjobb módú polgárainak már említett luxusjellegű nyaralóhelye lehetett, addig a háború után lecsökkent vagyonú polgárság túlnyomó része ma már nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy állandó lakása mellett drága nyaralókat és nagy kerteket is tartson fenn a Svábhegyen, mert az ezek közterheivel és karbantartásával járó nagy kiadások viselése ma már csak igen kevés embernek áll módjában. A mai gazdasági viszonyok és a mai életmód az ilyen luxusjellegű épület-típust kihalásra ítélte. Ugyanakkor azonban, amikor a Svábhegy régi jellege és régi lehetőségei megszűntek, új helyzetek és új lehetőségek nyiltak egyrészt a közúti közlekedés gyorsulása és a fogaskerekű vasút villamosítása, másrészt pedig Budapest idegenforgalmának minden várakozást meghaladó nagyarányú fejlődése révén. A jövő fejlődésnek ehhez képest két irányban kell haladnia: Először lehetővé kell tenni a Svábhegyen való téli-nyári állandó lakást s e célra kisebb telkeken szerényebb polgári családi házak építését, másodszor meg kell könnyíteni és rentábilissá kell tenni az idegenforgalmi célokat szolgáló nagyobb építkezéseket. Lehetővé kell tenni, hogy új szállodák, pensiók és szanatóriumok létesüljenek és pedig a mai viszonyoknak megfelelő egyszerűbb és olcsóbb, de kifogástalanul jó kivitelben — amire nézve úgy a már felépült és üzemben lévő, mint az építés, vagy tervezés alatt álló szálloda-társasházak szolgálnak jó példával. De minden egyéb téren is meg kell tenni mindazt, ami a Svábhegyet kellemes és vonzó lakóhellyé s egyben ideális üdülőhellyé varázsolhatja. A Svábhegy ugyanis több, mint üdülőhely, valójában inkább klimatikus gyógyhelynek kell tekinteni, melyet már ma is nemcsak nyaralók és üdülők, hanem állandóan

sok oly egyén is felkeres, akik a svábhegyi subalpin klímától és az ottani téli inszolációtól gyógyulásukat várják. E klíma előnyeit nagyban emeli a Svábhegy tájképi szépsége s az onnan egyrészt fővárosunkra, másrészt a távolabbi budavidéki és pilisi hegyekre nyíló páratlanul szép kilátás, ami mind Budapest idegenforgalmának legnagyobb vonzóereje lehet. Ahhoz, hogy a Svábhegy előnyei teljes mértékben érvényre jussanak és a Svábhegy fejlődése a mai viszonyoknak megfelelő új irányokban megindulhasson, a rendezési tervet kellene az új helyzetnek megfelelően átalakítani és azonkívül szükség volna az átalakult viszonyoknak megfelelően különböző hatósági intézkedésekre. A rendezési tervben a következő szempontokat kellene irányadónak venni: Ki kell alakítani a klimatikus gyógyhely és nyaralóhely központját. Erre a célra a legalkalmasabb az a névtelen tér, amely a fogaskerekű vasút »Svábhegy«-állomása körül keletkezett. Központnak van predesztinálva ez a tér, mert 7 nagyon fontos útvonal találkozik itt. Lényegesen megnagyobbítandó volna minden irányban és el kell távolítani az elhanyagolt házakat és melléképületeket. Az összes svábhegyi közlekedő utakat ki kell szélesíteni. Az új városrendezési törvény az ingatlantulajdonosokat az ingyenes átengedésre kötelezi, nem kell tehát megvárni, amíg az egyes ingatlanokon építkeznek és a területeket önként leadják. A hivatalos eljárást a törvénynek megfelelően meg lehet indítani, lefolytatni és az utakat kiépíteni szélesebben, függetlenül attól, hogy az egyes telkeken építkezni kívánnak, vagy nem. A meglévő járdák túlnyomó része az utak naposabb oldalain vannak, maguk a járdák igen szűk méretűek s keskeny területük fákkal is be van ültetve, úgyhogy rajtuk egymás mellett még két ember sem fér el. Tekintettel arra, hogy a járdák melletti kertek is tele vannak fákkal, melyeknek lombja a legtöbb helyen kinyúlik az utcák fölé, ott, ahol az árnyék így is biztosítva van, a járdákon levő fákat vagy azoknak legalább egy részét ki lehetne és ki is kellene vágni, a jövőben pedig új járdákat az utaknak mindig csak azon az oldalain szabadna létesíteni, melyek a délutáni nap hevétől védve vannak. A nagyforgalmú utak tulajdonképpen egészben kiszélesítendők volnának, mivel azonban ezeknek költségeit egyelőre talán nem lehetne előteremteni, elsősorban a legnagyobb jelentőségű Istenhegyi-utat, melyen a városból a Svábhegyre irányuló egész kocsiforgalom lebonyolódik, kellene végleg rendbehozni. Az Istenhegyi-út nem vezet fel egészen a Svábhegy központjáig, hanem már a Városkút

környékén végződik, ahonnan tovább a forgalom már a Költő-utca és a Mátyás király-út egy-egy kisebb szakaszán, valamint a Hollós-úton át a fogaskerekű vasút kétszeres veszélyes keresztezésével juthat csak a Svábhegy említett központjába s az onnan kiágazó többi svábhegyi utakra. Ezért ki kell szélesíteni a Diana-út ama kis részét is, mely a Költő-utcától, illetve a svábhegyi iskolától felfelé, a kialakítandó központig vezet. A központi térből egy reprezentatív jellegű széles utat is ki kellene alakítani. Erre a célra alkalmas a Báró Eötvös-útnak az eleje, amit az egyik oldal felé könnyűszerrel ki lehetne szélesíteni. Az autóutak kiszélesítése terén arra is gondolni kell, hogy megfelelő autóvárakozóhely is rendelkezésre álljon. Sehol máshol a világon nincs oly gyógy- vagy üdülőhely, hol a kocsiutaktól független sétautak ne volnának, ez a Svábhegy egyik nagy hiánya és egyben — sajnos — szégyene is. A sétautak problémája átfogóbb és pedig oly megoldást igényel, hogy egyrészt a fogaskerekű vasút »Svábhegy«-állomásától, másrészt a Beszkárt Széchenyi-hegyi szállodájától a Normafa—jánoshegyi már meglévő sétautakig kiegészítő sétautak létesüljenek oly célból, hogy a fogaskerekű vasúttól, illetve a svábhegyi szállodáktól és a szanatóriumtól egészen a Jánoshegyig minden kocsiforgalomtól függetlenül és veszélytelenül lehessen sétálni. A Svábhegye/i ma 600 G-öl az egyes parcellák alsó határa. Ez a minimális teleknagyság a leromlott gazdasági viszonyok között s a közönség mai anyagi helyzete mellett túl magas. Kétségtelen, hogy a Svábhegy színvonalát a parcellák messzemenő elaprózásával lerontani nem szabad, mégis a mai viszonyokkal arányban nem álló magas minimumot legalább egyes helyeken csökkenteni kellene oly célból, hogy a Svábhegyen való építkezés a közönség kevésbbé tehetős részének is lehetővé tétessék. E célból a sűrűbb beépítésre alkalmasnak mutatkozó területeken 300 •-öles parcellák engedélyezése volna helyes, aminek netáni túlzásait még azzal is meg lehetne előzni, ha ez a parcellanagyság csak egyes telekkomplexumokon belül engedélyeztetnék, míg a többi és főleg a Svábhegy központjától távolabb eső helyeken a mai parcellahatár megtartandó, vagy csak mérsékelten volna redukálandó. Szállodák és az idegenforgalom céljait szolgáló más hasonló rendeltetésű épületek csak akkor lehetnek rentábilisak, ha azok legalább egy bizonyos minimális befogadóképességgel bírnak s ennek megfelelő magasságúak. A szanatórium és az ed-

56

S v á b h e g y . Új M a j e s t i c h o m l o k z a t a a v á r o s felől dig felépült szálloda-társasházak egy része tényleg 3—4 emeletes, de több ugyanily magasra tervezett hasonló rendeltetésű épületre az építési engedély kiadását megtagadták, állítólag azzal az indokolással, hogy legfeljebb 2 emelet építhető, vagy hogy a teleknek legalább 2000 D-öl nagyságúnak kell lennie. Ha az olasz és francia Riviéra összes fürdő- és üdülőhelyein, továbbá Karlsbadban, Badgasteinben és úgyszólván minden más világfürdőn is lehet kistelkeken 6—7 emeletes szállodaszerű épületeket emelni, akkor bizonyára a Svábhegyen sem lehet ennek komoly akadálya, különösen olyan erősebb lejtésű telkeken, ahol az épület tömegének egy része amugyis az utca színvonala alá kerül. Természetes, hogy az összes közérdekű szempontok figyelembevételével gondosan kell kijelölni azokat a helyeket, vagy telekkomplexumokat, ahova az ily nagyobb épületek valók, nem indokolt azonban ugyanakkor a telekminimum tekintetében is túlzott követeléseket támasztani. Minden fürdő- és üdülőhelynek vannak központjai, ahol nagyobb épületek vannak, rendszerint azok épülnek fel legelőször és csak azután csatlakoznak hozzájuk a villa-rayonok. Ezzel a normális fejlődési iránnyal ellentétben a Svábhegyen és Széchenyi-hegyen

57

villák már százszámra épültek, de még mindig hiányzanak azok a központok, ahol a tulajdonképpeni idegenforgalmi épületek (szállodák, penziók, kávéházak, éttermek, üzletházak, mozgóképszínházak, stb.) legyenek. Ezeknek az üdülőhelyi központoknak mielőbb ki kell alakulniok s ott 4—5 emeletes épületeket kisebb telkeken is engedélyezni kellene. A Svábhegy megközelítése szempontjából nagy jelentősége van annak a felvezető útnak, amely a rendezési tervben már szerepel és a farkasréti temetőtől fog vezetni a Svábhegy központjáig. Ennek az útvonalnak a kiépítése — amely a legközelebbi jövőben már remélhető is — lehetővé teszi a rendszeres autóbuszjáratok megindítását. Megfelelő útvonal-szélesítéssel gondoskodni kell arról, hogy az autóbuszjáratok a Svábhegy központjától a hegygerinc felé egészen a Jánoshegyig meghosszabbíthatók legyenek. Úgyszintén szóba jöhetne a fogaskerekű vasút meghosszabbítása is a Jánoshegy felé, végül a Zugliget és a Jánoshegy között tervezett függővasút megépítése. A Svábhegy vidékének megközelítése szempontjából a függővasút rendkívül nagy szerepet játszik. A függővasutak, amilyenekkel a nyugati államok egyes vidékein gyakran találko-

zunk, aránylag olcsón építhetők, üzemköltségeik minimálisak s befektetési tőkéjük már aránylag nem nagy forgalom mellett is jövedelmező lehet. A Zugliget és Jánoshegy között igen számottevő forgalomra lehetne számítani s a függővasút nemcsak újabb idegenforgalmi attrakció, hanem minden tekintetben komoly és jó vállalkozás lenne. Ez a vasút a fogaskerekű vasútnak versenyt nem jelentene, mert attól több, mint 3 km-nyi távolságban egész más végpontok között vezetne, más forgalmi szükséglet kielégítésére szolgálna, sőt forgalmát maga teremtené meg és a Beszkárt zugligeti vonalának forgalmára is alimentáló hatást gyakorolna. A függővasút kérdésével tulajdonképpen áttérünk a rendezési terv kérdéséről a hatósági intézkedések szükségességeinek tárgyalására. Ezen a téren nagyon sok teendő volna. Szükség volna elsősorban arra, hogy a svábhegyi üdülőhely határaita belügyminiszter megállapítsa, a polgármester pedig a hatósági biztost jelölje ki és végül az üdülőhelyi bizottság is megalakuljon. Rendkívül fontos volna, hogy a »Svábhegy és vidéke« — mint üdülőhely — részére mielőbb engedélyeztessék ugyanaz a rendkívüli házadómentesség, mely a vidéki gyógy- és

S v á b h e g y . Új Majestic M e l i n d a - ú t i üdülőhelyek részére már megadatott. Szükség volna arra, hogy a Svábhegyen emelendő szálloda- és penzióépületekre a 25 éves községi pótadómentességet mielőbb elhatározzák. A közület feladata volna az is, hogy a rendezési terv alapján megállapított központi tér kellőképpen kialakíttassék olyan épületekkel, amelyeket egy klimatikus gyógyhely semmi esetre sem nélkülözhet. Szükség volna árkádos üzletházakat építeni, fedett sétányokat, ahol a közönség rossz időjárás esetén is tartózkodhat és mozoghat. Ugyancsak itt lehetne felépíteni egy gyógyterem- (Kurhaus) féle épületet, ahol a Svábhegyen gyógyulást és üdülést kereső idegenek olvasás, társalgás és szórakozás céljából összegyűlhessenek és ne kelljen mindig éttermekben vagy kávéházakban tartózkodniok. Van ezenkívül a Svábhegynek egy olyan szociális vonatkozású problémája is, amelyet szintén a közületnek kell megoldania. A Svábhegyen igen sok kis exisztencia keresi meg kenyerét. Ez a Svábhegyen viszo-

homlokzata

nyainak megfelelő rendes és egyben olcsó lakást nem kap s ezért kénytelen vagy a városban lakni és naponta a hegyre fel- és lemenni, vagy a Svábhegyen lakásnak nem tekinthető viskókban (elhagyott virágházak, stb.), szűk melléképületekben s más tömeglakás-jellegű fészkekben családjával együtt meghúzódni. Arra, hogy ezt a lakásszükségletet a magánvállalkozás elégítse ki, gondolni sem lehet, mert a mai építési szabályrendelet a Svábhegyen csak drágán építhető villaszerű épületek emelését teszi lehetővé, de ha lehetne is ott bérházakat építeni, a jelzett szükségletet csak olyan alacsonybérű kislakások elégíthetik ki, melyek rentábilisak nem lehetnek, melyeknek előállítására tehát a magántőke nem vállalkozik. Minthogy ezek szerint a mai állapot úgy szociális szempontból, mint a Svábhegy üdülőhelyi színvonala szempontjából valósággal tűrhetetlen állapototjelent, múlhatatlanul szükséges, hogy a székesfőváros kislakásépítési akciója keretében a Svábhegyre is

gondot fordítson és ott alacsonybérű kislakásokat magukban foglaló egykét kisebb bérházat építsen. Fentiekben felsorolt összes intézkedések aránylag könnyen keresztülvihetők, és sem a székesfővárostól, sem más hatóságoktól nem kívánnak nagyobb áldozatokat annál, mint amennyit a Svábhegyben rejlő nagy értékek feltárása megérdemel és megkíván. Ha csak arra gondolunk, hogy pl. a kis Sopron város mily nagy erőfeszítésekkel iparkodik a Svábhegyet természeti szépségekben meg sem közelítő, ú. n. Lővereit fejleszteni, s ott maga a város építtet szállodákat is, melyek nemcsak a város idegenforgalmát emelték nagyban, hanem rentábilisnak is bizonyultak, — akkor alig vitatható, hogy a székesfőváros is megtehetné az itt felsoroltakat, mert ezzel a Svábhegy mai kor kívánalmainak megfelelő fejlődését biztosítaná. Az ódon villaövezetből hamarosan kialakulhatna a fővároshoz méltó és az egész világon párját ritkító klimatikus gyógy- és üdülőhely. Dr. U r b a n o v i c h G . Z o l t á n

58

Az Új M a j e s t i c , XII., Melinda-út 24 26 szám alatti szálloda-társasház ismertetése Tervező : R Á K O S P Á L A Svábhegy keleti lejtőjén, a Széchenyi-kilátó alatt 1214 D-öl területű telken épült fel a társasház. A beépített légköbméter 9870. Az épület főpárkány magassága a Melinda-úton, a bejáratnál mérve 7 m. Az épület főbejárata a Melinda-útról nyílik és egy 4'5 méter széles hídon keresztül a III. emelet magasságában ér be. Az épület a rétegvonalaknak megfelelően íves alaprajzot kapott és ezáltal egyrészt harmonikusan illeszkedett bele a környezetbe, másrészt a szobák akilátás és a napfény felé fordulnak. A földszinten, első, második és harmadik emeleten egységesen 11 drb., nagyrészt egyszobás lakás van, mindegyik fürdőszobával és előszobával, részben pedig öltözőfülkével. A IV. emeleten néhány lakás és nagy tetőterasz van. Az építtetője, illetve a szervezője e társasháznak DÉMÁN IVÁN, aki a Lomnic társasház után alig egy év alatt megteremtette az Új Majestic-ot. Most áll befejezés előtt Budapest diplomata negyedében a Bulyovszky-utca 8. sz. a. palota és júniusban kész a Rózsa-domb legszebb pontján a Törökvészutca 8. sz. a. a nyolc lakosztályú luxus-öröklakás villa. Az épület föld, kőműves, beton, vasbeton és elhelyező munkáit GERŐ I S T V Á N oki. építészmérnök, építőmester, Budapest, VII., Dohány-u. 47. Tel.: 422-008 végezte. A központi fűtési, melegvízszolgáltatási és szerelési munkákat D A T N E R IGNÁC Budapest,VI., Szinyei Merse-utca 34. Tel. : 114-286 végezte. Marbrunit márványüveg falburkolatot az összes fürdőszobákban é s W . C.-ben készítette FISCHER T E S T V É R E K R. T., Budapest, VIII., Koszorúutca 30. sz. Az összes asztalos és szegező lakatosmunkákat F A R A G Ó ÉS T Á R S A cég végezte, Budapest, X., Kelemen-utca 23. Tel.: 148-921. A burkoló munkákat KRASZNER GYÖRGY cég végezte, Budapest, VII., Hernád-utca 8. Tel.: 428-589. S v á b h e g y . Új M a j e s t i c III. e m e l e t i a l a p r a j z a

59

A budai Várhegy Azt a nemzetfenntartó erőt, amely multunkból táplálkozó történeti hivatásunk tudata, fejleszteni és ápolni nemcsak az iskolai nevelés feladata, hanem szellemi életünk minden megnyilvánulását is ennek a célnak a szolgálatába kell állítanunk. Különös jelentősége van ebből a szempontból nézve történeti multunk emlékeinek és ezeknek megbecsülése az utókor egyik kötelessége. A magyar mult fényes emlékeiről napjainkig igen kevés maradt fenn. Zsigmond és Mátyás király palotáinak emlékét már csak kőtörmelékek őrzik. Elpusztultak, mert ami az ostromok és háborúk után még megmaradt, azt lerombolta az utókor közönye és hozzánemértése. E kettős pusztítás nyomát hordozza magán minden történeti emlékünk és helyünk, de talán mindenekfelett leginkább a budai vár — Zsigmond és Mátyás király által magasra emelt fényes központja Magyarország szellemi életének és történelmének. Tudjuk, hogy amit az ostromok és megszállások elpusztítottak, többé helyre nem állítható, de megőrizni azt, ami még a múltból maradt és a fényes emlékeket megjelölni e kornak feladata. A vár ma tele van oda nem illő különböző korok építészi felfogásait visszatükröző modern épületekkel, de még azokat az épületeket is, amelyek átépítés nélkül a maguk eredetiségében állanak fenn, az idők folyamán teleaggatták mindenféle oda nem illő dísszel, üzlethomlokzattal, címtáblával és reklámmal. Amíg az oda nem való épületektől a várat ma már megtisztítani jóformán nem is lehet, addig nagyon is szüksége mutatkozik annak, hogy a várat és a várbeli épületeket, amelyek még a Vár történelmi hangulatát tükrözik, legalább az idők folyamán rárakott, de oda nem illő díszektől, címtábláktól, üzlethomlokzatoktól és reklámoktól megtisztítsuk, a történeti stílusukat meghamisító átépítéseket pedig a lehetőség szerint visszaállítsuk. E tekintetben sokat tehetünk, ha az utcákon és tereken elhelyezett és oda nem illő közlétesítményeket, mint pl. a telefonfülkék, lehetőleg eltávolítjuk, a szükségképpen megmaradókat pedig mint, falraszerelt utcalámpák, utcanévtáblákat stb. a Vár történeti utcaképébe beleillőkkel kicseréljük. Bár az elmúlt évszázadok építkezéseinek értékes régi házak estek a várban áldozatul, helyenként mégis találunk egész utcasorokat alakító régi épületeket — az elmúlt évszázadok polgári építkezéseinek tanúságait — és ezek a megmaradt utcasorok — helyreállítva és megtisztítva — még híven tükröznék vissza a vár történeti hangulatát. Amíg tehát többet nem tehetünk, addig is legalább ezt a feladatot — az épületek megtisztítását — végre kell hajtanunk. A történeti adottságain kívül a vár Budapest városképének egyik legjellegzetesebb tényezője is, mint a város legszebb kilátóhelye. Körülfutó bástyájáról az előtte elterülő város minden szépsége feltárul. E pompás képet azonban néhány túlmagas épület tűzfala ékteleníti el a Várhegy keleti lejtőjén. Amíg tehát egyrészről a bástyasétánynak a kiépítése és végig való megnyitása látszik szükségesnek a panoráma kiszélesítése végett, addig másrészről gondoskodnunk kell ezeknek az előtérbe meredező tűzfalaknak a megfelelő rendezéséről is. Hiszem, hogy az e téren folyó céltudatos munka meg fogja hozni a kívánt eredményt. A Vár még megmenthető régi történeti levegőjét visszakapjuk és ugyanakkor Budapest közönségét a város gyönyörű panorámájával gazdagítjuk, amely a tovább kiépített Bástyasétányról nyílik. Dörre Endre

Képek azokról a részekről, ahol nelmi hangulata megmaradt

a

V á r törté-

60

1. Fehérvári v a g y S í k s á g kapu (Ova kapu) 2. Esztergomi (sarki) rondella v a g y Földbástya (Toprak kuleszi) 3. Bécsi k a p u (Becs kapuszu) 4. Erdélyi b á s t y a (Erdei kuleszi) 5. Vízi k a p u (Szu kapuszu) 6. A h a j d a n i Szent Zsigmond-templom 7. N a g y mecset (Bőjük dzsámi) 8. A h a j d a n i Szent Miklós-templom 9. G y ő z e l m i mecset (Fethia dzsámi)

Képek a z o k r ó l a részekről, ahol a V á r nelmi h a n g u l a t a elpusztult

törté-

Dobogókő.

Panoráma

a Rezső-kilátóról.

Kilátás

S z o b , Z e b e g é n y , Dömös, N a g y m a r o s , V i s e g r á d f e l é

Dobogókő A turista, aki az elmúlt év őszének a hétköznapjain Dobogókőn megfordult, kint a szabadban tárgyaló embercsoportra lett figyelmes. A csoportnak a tagjai, akik a térkép felett megbeszéléseket folytattak és az egyes ingatlanokat tüzetesen szemügyre vették, hivatalos kiküldetésben jártak Dobogókő fennsíkon a telekátalakítási eljárást készítették elő. Első pillanatban nem is hinné az ember, hogy a hosszadalmas, egyhangú, szürkének látszó telekátalakítási eljárás mögött mi minden húzódik meg. Hogy a mérnök munkája, a becslőbizottság működése, a telekátalakítási eljárás közigazgatási határozatai és a telekkönyvi végzések magukban hordják a Dobogókő körül csoportosuló tervek megvalósítását. Ezek a tervek nem újkeletűek, nagyon régen ott gomolyognak a dobogókői fennsíkon. Megtaláljuk azokat az első menedékház felépítésében, a turisták mai épületének a megvalósulásában, az első komoly lakóház megjelenésénél, vagy a felvezető autóút megnyitásakor. Úgylátszik, hogy a közeljövőben a tervekből valóság lesz: a Dobogókővel kapcsolatos korszerű feladatok végleges megoldást nyernek. Az első lépést e feladatok megoldása felé Gömbös Gyula tette, aki felismerte a hétszáz méter magasságban fekvő üdülőhely jelentőségét az akkor még magaslati helyekben szűkölködő Csonka-Magyarország, de elsősorban a főváros lakossága szempontjából. Kezdeményezésére építette meg Pest vármegye akkori alispánja a fennsíkra vezető autóutat és ezzel Dobogókőt a fővároshoz közelebb hozta, lakossága számára kényelmesen elérhetővé és hétvégi tartózkodásra különösen alkalmassá tette. Az 1938. évi februári minisztertanácson határozták el afennsík üdülőhellyé való kiképzését, a vízvezetéknek és a villamostávvezetéknek a megépítését, a városrendezési és építési ügyeknek a fennsíkon a Fővárosi Közmunkák Tanácsa gondozásába adását

és ezzel lerakták az alapját Dobogókő korszerű fejlődésének. Amint a Fővárosi Közmunkák Tanácsa illetékességét kiterjesztő rendeletmegjelent, megindultaTanácsnál a céltudatos munka. Ennek a munkának az alapját az üdülőhelyi jellegnekmegfelelő városrendezési terv képezte. A Tanács nyilvános tervpályázat útán elkészítette és el is fogadta a fennsík végleges rendezési tervét. A terv — amely a fennsík mintegy százötven holdnyi területére terjed ki — az üdülőhely bejáratánál hétvégi telepet és autótáborozó helyet kíván létesíteni. A fennsík peremén sétaút vezet végig. Aki életében csak egyszer is megfordult Dobogókőn, az tudja, hogy ez a sétaút páratlan szépségű lesz, gyönyörű kilátás nyílik innen a Dunára, a szembenlévő hegységekre és Visegrádra. A sétaút és a műút között nyernek elhelyezést a közös használatra szánt épületek, szállodák, üdülők, a víztorony, a központi épület, amely a postát, orvosi rendelőt, hivatalos és egyéb az üdülőhely kezelésével kapcsolatos szükséges helyiségeket fogja magában foglalni. A dobogókői kilátótól északi irányban elterülő, a Turista Egyesület menedékházának területéhez csatlakozó erdősáv érintetlen marad, a lakóépületek, villák elhelyezésére szánt terű let a fenn síknak a pomáz—dobogókői műúttól dél felé eső részén foglal helyet. A rendezési terven A-val jelölt területen az egyes tömbök csak egy telekké képezhetők ki, egy telken csak egy épület emelhető. Amint már emiitettük, ezen a területen fognak a szállodák és egyéb közcélú épületek elhelyezést nyerni. A B és C-vel jelölt területeken rendszerint csak lakóépületeket emelhetők. A B-vel jelölt részeken a legkisebb teleknagyság 450 D-öl, illetve a főútvonalra homlokzattal bíró telkeknél 300 •-öl. A C-vel jelölt területeken a legkisebb teleknagyság 600 •-öl. Ezenkívül gondoskodás történt a hétvégi lakó-

telepek elhelyezéséről is, valamint egy olyan területről, ahol az autótáborozás biztosítható. A rendezési terv tekintettel volt minden számottevő körülményre, éghajlati, lejtési, kilátási viszonyokra, a közigazgatási határokra — hiszen a szóbajövő terület két törvényhatóság és négy község határában fekszik — és különösen arra, hogy nagy fejlődés előtt álló üdülőhely sorsáról több évtizedre előre kell határozni. A további tervszerű fejlődés a rendezési terv mellett a Tanács által már megállapított és jóváhagyás alatt álló építési szabályzat biztosítja. A dobogókői telkek mai alakjukban nem alkalmasak a városrendezési terv megvalósítására. Ezek a telkek a kilátóperemtől hosszan, keskenyen elnyúlva húzódnak le Pilisszentkereszt felé, így villatelkeknek nem használhatók, szálloda és közhasználatú épületek építésére nem alkalmasak és azok az egyes tulajdonosok akaratából a rendezési tervnek megfelelően átalakulni csak nagyon hosszú idő múlva, vagy talán sohasem fognak. Ezért vált szükségessé a telekátalakítási eljárás megindítása. Az érdekelt négy község: Pilisszentkereszt, Pilisszentlélek, Pilismarót és Dömös felismerte az üdülőhellyé való kiképzés közérdekű voltát és annak azt a jelentőségét, amit lakosaik számára munkaalkalom és piac tekintetében az új üdülőtelep jelent, így egyhangúlag a telekátalakítás megindítása mellett foglaltak állást. A folyamatban lévő eljárás eredménye az lesz, hogy a fekvésüknél, alakjuknál és terjedelmüknél fogva építésre alkalmatlan telkekből a rendezési tervnek megfelelő, hasznosítható telkek fognak válni. A most felsorolt feladatok a város rendezési törvényen nyugszanak, ezeken kívül azonban még nagyon sok olyan feladat van, amelyekkel Dobogókő jövője, fejlődése szoros összefüggésben van. A vízvezetéknek és a villamosvezetéknek a megépítését hatszáz-

62

DOBOGÓKŐ RENDEZÉS! TERVE.

volásabpilvány

yalásoJapi/vány.

ezer pengő költséggel az iparügyi miniszter vállalta magára, két év alatt megépítette a Dunától a dobogókői fennsíkra vezető vízvezetéki főnyomócsövet, amely kétszeri átemeléssel szállítja fel a vizet Dömmösről. Emellett gondoskodott az iparügyi miniszter a villamos távvezeték munkálatainak a folyamatba tételéről is. Ahhoz, hogy az így nyújtott előnyöket Dobogókő vendégei élvezhessék, még igen sok munkára van szükség. Igy szükség van a víztorony és

a vízvezetéki elosztó hálózat megépítésére, az utak kiképzésére, a megfelelő szállodák és üdülőházak felépítésére. Az üdülőszállók felépítésének gondolatával Budapest székesfőváros, a M Á V és még több közület foglalkozott. Minden igénynek megfelelő kellő befogadóképességű szállodafelépítését vették tervbe és a tervek megvalósítása nagyon időszerű. A víztorony megépítésének,a víz-és villanyelosztó hálózat fővezetékének elkészítését részben a Fővárosi Közmunkák

Tanácsa vállalta magára, míg atovábbi ilyen irányú munka és az utak kiépítése, a vízvezetéki és villanyhálózat továbbfejlesztése az üdülőhelyi vagya közigazgatási szervezet feladata lesz. Igy folyik a munka Dobogókő kiképzése, üdülőhellyé való alakítása érdekében. Igy dolgozott együtt állam és Közmunkatanács. Igy kerül a székesfőváros mind közelebb ahhoz a felismeréshez, hogy Dobogókő kiépítése elsősorban a székesfőváros lakosságának az érdekeit szolgálja. Dr. Helle L á s z l ó

fitos. Glock Imre építész saját vállalkozásában megkezdte az első dobogókői társasház-szálló építkezését. Az alapfalak építése már befejezést nyert. A szálló 12.700 m3 nagyságú épület lesz. Négy darab kétszobás, fürdőszobás, 44 drb egyszobás, fürdőszobás és 16 drb egyszobás zuhanyfülkés lakrésszel. Á társadalmi helyiségek nagysága : hall 45 rrr, társalgó 50 rrr, éttermek 130 rrr. Átlagos szobaméret 20 m2. Központi fűtés és lift. Homlokzatok helyszínen fejtett, faragott kővel lesznek burkolva. Öröklakásos társasház — szálló és pensio jelleggel — Dobogókői üdülőtelep fensíkján. kivitelező és szervező : GLOCK IMRE ÉPÍTŐM E S T E R , Bpest, IV., Molnár-u. 8. Az épületasztalos munkákat T A K Á C S A N D R Á S ASZTALOSÜZEM Csepel, Petőfi-u. 33 végzi. Központi melegvízfűtés, hidegvíz, melegvíz és csatornázás berendezés munkálatait E C S E R J Ó Z S E F MŰSZAKI V Á L L A L A T A végzi, Budapest, II., Zsigmond király-útja 9.

63

V e s z p r é m . A V á r h e g y keleti o l d a l a

Veszprém A táj és a környék domborzati viszonyai városaink keletkezésére, a városkép kialakulására és fejlődésére minden időben nagy hatással voltak. Jól látható ez a hatás hazánk egyik legrégibb, legősibb hegyvidéki városá nál, a Balaton és Bakony között elterülő dombos, karsztos, városias kialakításra nem a legkedvezőbb fensíkon fekvő s közel 1000 éves Veszprémnél. A város magva a Séd-patak mély völgye által közrefogott és meredek sziklafalak természeti adottsága folytán védelemre kiválóan alkalmas magaslati fekvésű helyen, a Várhegyen épült vár. A mai város már hat — egymástól mély völgyekkel elválasztott — dombra terjeszkedett ki. Kis 20—30 -öles telkek, a sziklaoldalba faragott apró udvarokkal és a meredek sziklafalhoz ragasztott házakkal, szűk, alig 2—3 méteres meredek, kocsikkal alig, vagy egyáltalán nem járható és lépcsőkkel ellátott utcák, a védelmet nyújtó Várhoz minél közelebb helyezve, ez a régi Veszprém. A geográfiai kényszer és a történeti mult stratégiai áthatása lépten-nyomon észlelhető. A történelmi városrészben is fellépnek a mai kor követelményei egészségügyi és közlekedési szempontból. A városrendező feladata, hogy ezeket a szempontokat kielégítse, anélkül, hogy elpusztítsa a régi kor patinás és szép emlékeit, ugyanakkor ügyelnie kell arra, hogy a magaslatok előnyeit városképi és kilátási szempontból kiaknázza. Veszprém igen kemény feladatokkal kellett megküzdjön és fog megküzdeni a jövőben is. A szűk, meredek, éles fordulókban és kedvezőtlen for-

galmi csomópontokban gazdag utcák, a hegyes-völgyes terep a maga nehézségeivel, ellenesésekkel és vesztett magasságokkal igen sok esetben nehéz és sokszor csak igen nagy költséggel, megoldható problémákat jelentenek. Legnehezebb a feladat, ha az átvonuló forgalom kérdését kell megoldani. Kiváló példa erre Veszprémben a Székesfehérvár—grazi főútvonal 1936—37. években megépített új átkelési szakasza. Ennek az útnak a régi nyomvonala egy régi városrészen át, szűk, beépített völgyben vezetett, nagy vesztett magassággal és meredek 10—12%-os kapaszkodókkal. Az új útszakasz ezzel szemben — ügyes mestervágással — ezt a városrészt teljesen elkerüli s egy lazábban beépített perifériális városrészen át, egy felhagyott régi kőbányát érintve, majd egy szikladombba belevájva, a Sédpatak völgyét a Szent István völgyhíddal — hazánk legnagyobb fesztávolságú és legszebb monumentális hatású vasbeton ívhídjával — merészen átívelve, vesztett magasság nélkül vezeti át az átutazót a város eme részén. Nehezen megoldaható feladatot jelentenek városrendezési szempontból hegyvidéki városainknál — így Veszprémben is — a közlekedési vagy piacterek létesítése, vagy a már meglévő ilyen térségek kibővítése. Egyes épülettömbök lebontása, egymagában csak ritkán elegendő. A legtöbb esetben a függőleges megosztás, a teraszírozás, és egyes részek feltöltése, valamint támfalakkal és lépcsőkkel történő kombinálása is szükséges ahhoz, hogy célunkat elérjük. Ilyen feladat megoldását jelentette

Veszprémben a város központjában lévő élelmiszerpiacnak, a Rákóczitérnek 1929-ben végrehajtott bővítése és rendezése. Hegyvidéki városainknak közlekedéstechnikai rendezése sok esetben együtt jár a meredek utcák kifejtésével és a gyalogos közlekedés részére szükséges lépcsős utcamegoldások létesítésével. Ezek a lényegükben száraz matematikai alapon végrehajtott mérnöki munkálatok az ihletett városrendező kezében a városkép művészi kialakításának esztétikailag gazdag tárházát rejtik magukban. Tisztán építészeti szempontból is sok különleges — síkvidéki városainknál soha elő nem forduló — feladatot rejtenek magukban a hegyvidéki városok. A lejtős, sokszor meredek, hegy- és domboldalaknak vízszíntes építési telkekké tagozása, a sok esetben kedvezőtlen, csúszásra hajlamos altalajnak támfalakkal való biztosítása, a víznek gondos és előrelátó elvezetése, az épületek szigetelése, a kilátás megóvása és a helyes városkép kialakítása sok nehéz, de hálás feladatot jelent mind a tervező, mind a kivitelező szempontjából. Esztétikai szempontból nagyon fontos az egységes, harmonikus városkép kialakítása és a messziről és sok helyről látható városkép panorámájának minden zavaró körülménytől való megóvása. Különösen fontos ez régi patinás városainknál, hol egy kisiklás, egy-egy oda nem illő, kiabáló, a többitől elütő épület az egész városkép egységét megbonthatja s annak harmóniáját teljesen megsemmisítheti. Az avatott városépítő és városrendező sok esetben aránylag kis fárad-

64

sággal és kis költséggel növelheti a városkép kedvességét és fokozhatja annak művészi becsét. Igy régi patinás városainknál egy-egy művészi, régi kapu kiemelése, egy-egy nehézmívű diszes kút restaurálása, vagy egy visszaugró építési vonal sarkába ügyesen behelyezett víztükör vagy sziklakert bájos képe nagyon emeli a városkép szépségét. Hálás eszközök a városrendező kezében hegyvidéki városainknál a kertészeti díszítőelemek is. Egy ügyesen elhelyezett virágágy, bokorcsoport, egy-egy kisebb-nagyobb park eléggé fel nem becsülhető mértékben emeli a város képét. Különösen kihangsúlyozhatjuk egy-egy régi városrész patinás voltát, a feltárásokkal kapcsolatban létesített romkertek művészi kiképzésével, melyek hegyvidéki városainknál egészen más perspektívát nyújtanak, mint síkvidéki településeinknél.

Hasonló művészi hatást érhetünk el egy-egy értékes szobor vagy szoborcsoport ügyes elhelyezésével. Ezeket hegyvidéki városainknál helyszűke miatt nem helyezhetjük el tereken, az ilyenek kialakításához ezeknél nem áll a szükséges terület rendelkezésünkre, ezért ezeket itt a város egyegy kihangsúlyozott részén kell telepítenünk, a környék megfelelő architektónikus kialakításával. Különösen nagy értéket jelentenek az ilyen szobrok, ha azok szoros összefüggésben vannak a város múltjával és gyökerük mélyen lenyúlik a város történetébe. Ezt az esetet láthatjuk Veszprémben, a Vár északi fokán a szentistváni jubileumi évben elhelyezett Szent

István és Gizella szobroknál. E szobrok a régi, Szent István által alapított egykori egyetem helyének szomszéd ságában vannak, azon a helyen, ahonnan annak idején minden bizonnyal első nagy királyunk is sokszor elnézegette a Bakony rengetegeit s ahonnan jól láthatók annak a veszprémvölgyi apácazárdának a romjai, hol Gizella sokszor megfordult. A »couleur locale«-nak kedves festői megnyilvánulásai hegyoldalakba épített régi városrészeinknél a régi, szűk és házak közé elrejtett lépcsős lejárók, az utcákat összekötő gyalogos átjárók. Ezek ügyes és művészi restaurálása, kiképzése, a múltnak az ősi történetnek megbecsülését jelenti. A helyi földrajzi adottságok a történelmi mult rendkívül ügyes és művészi hatások elérésére ad alkalmat. Erre szolgáltat példát Veszprémben a patinás »Ostrom-lépcső<(, a piactérről kelet-nyugati iránybanfelvezető lépcső és a régi várkapu helyén létesített »Hősök-kapuja«, melynek sarokbástyaszerűen kiképzett része a hősi mauzóleum. A mauzóleum teteje tetőteraszként van kiképezve, honnan csodás kilátás nyílik a város keleti részeire, a Séd-patak aranyosvölgyi részére, Hajmáskér felé és a Bakonyra. Hegyvidéki városaink építésénél és rendezésénél a vízellátás és vízelvezetés megoldása is sok figyelmet és gondos előrelátást kíván. Vízellátás szempontjából a nagy nyomómagasságok miatt sok esetben a várost több zónába kell beosztanunk a vízveze-

tékek vizének nyomását átemelőkkel kell megfelelő módon szabályoznunk. A csapadékvizek elvezetése szempontjából az erős esés és az emiatt előálló nagy vízsebességek romboló, pusztító hatása a veszélyes. Bár hegyvidéki városainkat a szó szigorúan vett értelmében árvíz a legtöbb esetben nem fenyegeti, mégis egy-egy nagyobb zápor vagy felhőszakadás után lezúduló víztömegek óriási pusztítást okozhatnak, ha útjuk nincsen megfelelően elkészítve, rendezve és burkolva. Ezt igazolja a mult év nyarán előfordult s annak idején a napilapokban is részletesen ismertetett, veszprémi felhőszakadás pusztítása, midőn a lejtős terepen hirtelen lezúduló nagy víztömegek nem találván szabad lefolyást, sporttelepet, parkokat, épületeket semmisítettek meg és vastag kőfalakat, kerítéseket és gépkocsikat sodortak magukkal. Az előadottakból láthatjuk, hogy meglevő régi városaink rendezése és helyes fejlesztése hegyvidéki városainknál a síkvidéki városoktól sok tekintetben elütő és annál sokkal nehezebb feladatok megoldását jelenti. Avatatlan kezek és megfontolatlan, szerves egészet nem alkotó rögtönzések itt helyrehozhatatlan károkat okozhatnak. Hegyvidéki városainknál tehát fokozottab mértékben van szükség részleteiben kidolgozott városrendezési tervekre. Ezek hiánya nemcsak a város jövőjét, hanem a történeti múltból eredő nagy értékeket is leronthatja, megsemmisítheti. Márföldy Aladár

Az esztergomi királyi vár A Bakony, Vértes és Pilis hegység szelíd hajlású lombos erdőkkel borított hegyláncolata északkeleti irányban elválasztó vonalként húzódik a Kis Magyar Alföld között. A nagyjából összefüggő hegyvonulatot csak a Duna vonala töri meg és a folyó túlsó oldalán kezdődő Cserhát hegység mintegy folytatásaként halad fel a Kárpátok felé. A hegyvidék, folyó és síkterület e hármas találkozásánál fekvő Esztergomnak kedvező földrajzi helyzete mindenkor nagy szerepet biztosított a magyar nemzet életében, azonban Szent István királyunk szülővárosa fejlődésének fénykorát

mégis

III. Béla idejében érte el. A pompakedvelő, művészpártoló király 1173-tól 1196-ig tartó uralkodása alatt az esztergomi királyi várnak legszebb épületeit emeltette. Magyarország középkori világi építészetének e legkiemelkedőbb alkotásánál Szent István korának építészeti emlékeit már csak a külső várfalak egy része, valamint a déli várfok hatalmas bástyájának belsejében látható alapfalak jelzik. A nagyközönség körében Szent István királyunk szülőhelyeként ismert helyiség nem az ő korában épült, mert építésének idejét a helyiség építészeti részletei után ítélve III. Béla korára kell tennünk. A királyi palota egykori pompájára azonban az ásatások előtt éppen ez a helyiség vetett halvány fényt és ez ösztönözte a Műemlékek Országos Bizottságát arra, hogy a palota helyén ásatásokat végeztessen. A munkálatok megindítását különösen időszerűvé tette az a hatalmas társadalmi megmozdulás, mely céljául tűzte ki, hogy Szent István halálának 900 éves évfordulóját minél nagyobb fénnyel, kegyelettel és maradandó értékű alkotások létesítésével ünnepelje meg. Az ásatás a magyar királyi kormány bőkezű támogatásával 1934. évben indult meg és 1938-ra, a Szent István jubileumi évre nagyjában be is fejeződött. A romok feltárása után, az egyes korok építészeti emlékei nyomán világosan megállapítható a vár történelmi fejlődése, mely szorosan összefügg a harci eszközök tökéletesedésével. A királyi várnak, mely annakidején sikeresen kiáltotta a tatárok ostromát, mint erődnek jelentősége a lőfegyverek alkalmazása következtében az idők folyamán egyre csökkent, sőt szűk udvarai, zsúfolt helyiségei nem engedték meg az egyre nagyobb tűzhatással rendelkező ágyúknak a védelemben való felhasználását. A török megszállás alatt ennek ellenére még épségben állottak a királyi palota épületei, csak mikor Pálffy és Tieffenbach visszafoglalta a várat a töröktől, áldozták fel az ostrom folytán különben is megsérült palotát a védelmi szempontoknak. 1598-ban ugyanis Rudolf Petz várkapitány a törökök várható ostromára számítva, hogy ágyúit a szemközti Szent Tamás hegyről ostromló török ütegek ellen felállíthassa, a királyi palota rongált falait az első emelet magasságig lebontatta és a törmeléket a helyiségek belsejébe szórva az egész területet földdel

Felső k é p : A v á r déli f o k a . K ö z é p s ő k é p : A v á r k á p o l n a belső r é s z e a s e k r e s t y é b ő l n é z v e . A l s ó k é p : A v á r k á p o l n a belső r é s z e a s e k r e s t y é b ő l n é z v e

hordatta be. Az így keletkezett sík terület már alkalmas volt a védőütegek elhelyezésére. Valószínűleg a védelmi munkának rendkívüli sürgőssége akadályozta meg az épületeknek földig való lebontását és egy új korszerű vár felépítését. Ennek az aránylag szerencsés körülménynek köszönhetjük azt, hogy a várkápolnának és a mellette lévő épületszárnynak oly sok értékes műrészlete eredeti helyén megmaradt. Az esztergomi vár a megerősítések dacára néhány év múlva ismét a törökök kezére került, kik közel 80 évig tartották azt megszállva. Az 1683-i visszafoglalás után készített — egyébként — pontos műszaki felvételek természetesen nem nyújtanak semmiféle felvilágosítást a hajdani királyi palota formáiról, részleteiről, épületeiről, melyek abban az időben földdel voltak eltemetve. Annál örvendetesebb volt az ásatások eredménye, amelynek következtében biztonsággal meg lehetett állapítani a helyiségek méreteit, belső térkialakítását, sőt a kikerült anyaggal azok szakszerű részbeni helyreállítását is meg lehetett oldani. A helyreállítás annak az elvnek szigorú szemelőtt-tartásával történt hogy a térlezárás, illetve a lelet elhelyezése céljából épített falrészek a régiektől azonnal megkülönböztethetők legyenek és még a laikus közönséget se tévesszék meg. Az ásatás területén nyitott dongaboltozatos csarnokból lépünk egy nagy és sötét boltozott helyiségbe, melynek padozata alatt a várnak egykori, vörösmárványlemezekkel bélelt hatalmas víztartó medencéje foglal helyet. Innen kilépve, a palota egyik szűk udvarába kerülünk, melynek délkeleti oldalán magasan kiemelkedik a várkápolna gyönyörű román kapuzatával és a palota szerényebb homlokzata valamivel egyszerűbb kapujával. Ebből az udvarból hajdan szabad lépcsőn lehetett feljutni a várkápolna és palota ajtaihoz, ma kis kerülővel juthatunk csak fel a királyi palota termeibe. Folyosószerű helyiségen át lépünk a már említett és azelőtt Szent István-kápolnaként használt díszes helyiségbe, melyből keskeny kényelmetlen kőlépcsőn érünk fel a palota előterébe. Ebből az előtérből ajtó vezet ki egyrészt a szabadba s egy másik ajtó egy kisebb térbe, amelyből már közvetlenül érhetjük el a várkápolna sekrestyéjét, dél felé pedig rövid folyosószerű szakaszon át a palota festett reneszánsz termét. E térből még egy díszes csigalépcső vezet az emeletre, melynek helyiségei ma már nincsenek meg, mert azokat Rudolf Petz idejében lebontották. Legérdekesebb maga a várkápolna, melyeta rendelkezésre álló eredeti, részben festett kövekből teljesen helyre lehetett állítani. Az említett sekrestyének oszlopokkal szegélyezett, gazdagon

profilozott

hajóterébe, melynek

íves

nyílásán

falfülkékkel

lépünk

tagozott

a

falait

kápolna gyönyörű

eredeti gótikus freskók borítják, Niccolo di Tomasso olasz mester

iskolájához tartozó jeles művész mesteri alkotásai.

Az egyik falfülke freskójának felső részén vesszük észre Rudolf Petz várkapitány

névbetűit,

melyeket

1598-ban

karcolták

be, mielőtt a már említett várerődítési munkákkal kapcsolatban a kápolna

terét betemették. Még gazdagabb a kápolna

Felső k é p : A v á r k i á s o t t k a p u t o r n y a és k a p u v é d ő b á s t y á j a . K ö z é p s ő k é p : A v á r k á p o l n a és k i r á l y i p a l o t a b e j á r a t a . Alsó k é p : A v á r k á p o l n a belső r é s z e a m e l l é k kápolnából nézve

szentélye, hol a kőbordás boltozatot hat, párosával kapcsolt szépen faragott oszlop tartja. A kápolna belsejébe hatalmas rózsaahlakon keresztül bőven ömlik be a fény, míg a szentély hosszú és keskeny résszerű ablakain csak gyér világosság szűrődik be. A kápolna északi oldalához kicsi

keresztboltozatos

mellékkápolna

csatlakozik, melyben a király maga hallgatott misét. Megmaradt itt az oltárépítmény alsó része és a szemközti falba sülylyesztett csiszolt vörösmárvány trónfülke. Az északi mellékkápolna építészeti alakításával teljesen azonosan épült fel a dél felé csatlakozó sekrestye, amelyen keresztül megközelítettük a kápolna terét. A sekrestyéből rövid folyosón a királyi palota reneszánsz termébe jutunk. E te" rem falain csodálatos gazdagságú falfestményeket találunk, köztük a négy erényt ábrázoló allegorikus képet, amelyen a négy erény alakja reneszánszstílusban festett architektúra keretében áll. Ugyanitt az állatöv csillagászati jeleit láthatjuk egy boltív kövein, ezért ezt a termet zodiakus-terem névvel is jellemezhetjük. E termet a szűk udvar felé pazar pompájú kettős románstílű

kapu köti

össze egy másik hatalmas helyiséggel, amely formája után ítélve talán tanácsvagy fogadóterem lehetett. E teremből zegzugos, rövid folyosón át kis zárt erkélybe lépünk, ahonnan pompás kilátás nyílik a Dunára és a Garam vidékére. A zodiakus-teremből még egy csigalépcső indul fel az emeletre s egy keskeny lépcső lefelé halad a középső várudvarra. E lépcsőről közelíthető meg az a tér, melyben Szent-lstván-korabeli torony és épületrészek alapfalai kerültek napvilágra. A palota területén végzett ásatások nagyszerű eredményei kívánatossá tették az esztergomi

vár

nagyobbterjedelmű

középkori

falainak

feltárását.

E falak

a mostani székesegyház építése előtt végzett tereprendezés, illetve terepszintleszállítás alkalmával kerültek föld alá. A székesegyház építésénél a várhegy egész felső szintjét 10 méterrel akarták lesülyeszteni, hogy a mainál még sokkal Az e s z t e r g o m i k i r á l y i v á r p a l o t a a l a g s o r i a l a p r a j z a

monumentálisabb székesegyházat, két-

68

oldalán az érseki, illetőleg királyi palotát emelhessenek. A terv nem valósult meg és a székesegyházat is csak szerényebb méretben építették fel a mult század közepén. Igy is nagyarányú tereprendezést végeztek és a dóm területén álló földtömegeket a hajdani várárok, várkapu és a várbavezető út üregeibe zúdították, eltemetve ezzel a vár középkori érdekes építményeit. A

most végzett ásatások

során

mintegy 30.000 köbméter föld elfuvarozásával kiszabadították a hajdani 18 m átmérőjű köralakú kaputornyot, az előtte elhúzódó út hídpilléreit, a felvonóhidas kaput s a mellette álló szegletes vártornyot, nagyon érdekes

eredeti,

szinte

egyedülálló kiképzésű lőrés berendezésekkel. Feltárták az egész középkori várutat, melynek macskafejkő burkolata került a maga eredetiségében napvilágra a számtalan vasabrancsú jármű által kivájt keréknyomokkal. A vár északi oldalán is nagyarányú ásatások folytak, melyek régi kaszárnyák, a várkapitány lakóházának alapfalait s a lakószobákban igen szép régi cserépkályhákat tártak fel. Nagy kár, hogy a mult század derekán végzettterepleásás alkalmával nem voltak figyelemmel a gyönyörű ősi székesegyház alapfalaira és kőrészleteire. Elpusztították a Szent István templom falmaradványait is. A remek faragott köveket beépítették az új székesegyház alapfalaiba. Megsemmisítették az ősi székesegyház nagyszerű színes márványlemezekkel borított díszkapuját az úgynevezett Porta Speciosát. Még szerencse, hogy a mostani ásatások alkalmával e csodás szépségű kapuzatnak annyi márványdarabja került felszínre, hogy annak egy régi XVIII. századbeli olajfestésű ábrázolása nyomán elkészülhetett

kisebbített szí-

nezett másolata. A

mostani ásatások során feltárt

épületrészek, faragott kövek, műtárgyak, leletek ékes bizonyítékai hazánk fejlett építőmüvészetének, mely semmi tekintetben sem maradt el a műemlékeivel kérkedő Nyugat építészete mögött. Dr. Lux K á l m á n

69

I
alaprajza

A BUDAPESTI BUDAI TORNAEGYLET

P A S A R É T I - Ú T 11-13. S Z . A L A T T I SPORT- É S ISMERTETÉSE

SZÉKHÁZÁNAK

Tervező: K O R O M Z A I V I L M O S oki. építészmérnök Az épület elhelyezésénél különböző megoldások merültek fel, többek között a Pasaréti-úttal párhuzamosan a Hermán Ottó-út alatti lejtőn; és a pálya hossztengelyére merőlegesen. Ezek azonban a kedvezőtlen talajviszonyok miatt nem valósulhattak meg. A végleges megoldást egyrészt az épületnek könnyű megközelítése, másrészt az utcakép kedvező megoldása tette indokolttá. Az épület igen kedvezőtlen, feltöltött és agresszív vizes talajra épült. Az épület 14.000 légköbméter, építési költsége 520.000.— pengő. A főpárkány magassága a Pasaréti-úti főbejáratnál 15-40 méter.

Az a l a g s o r b a n a női és férfi teniszöltözők és elkülönítve az atléta- és hockey-öltözők, valamint a gondnoki lakás nyert elhelyezést. A teniszöltözőket télen a korcsolyázók használják. Ezekhez a helyiségekhez csatlakoznak a dohányzó-, melegedő-, orvosi szoba, igazgatói szoba és a csatoló.

A földszinten az előcsarnokból nyílik a díszterem, attól balra a büffék, kártyaszobák, konyha és a büffés lakása, jobbra a tanácsterem és az adminisztratív helyiségek, valamint a házmesteri lakás, külön melléklépcsővel.

A f é l e m e l e t e n egyrészt a nagyterem légtere, másrészt elkülönítve a férfi és női tornászöltözők és a szükséges zuhanyozók, mosdók, valamint a szabadtéri tornaterraszok nyernek elhelyezést.

Az épület első e m e l e t é n van a 430 m2 nagyságú tornacsarnok a szükséges szertárakkal, öltözőkkel, mosdókkal és zuhanyozókkal.

A villamosszerelési munkát B A R T A KÁROLY ELEKTROTECHN. cég VIII., Vas-utca 16. végezte. Az összes bádogosmunkákat P Á L K A G Y U L A bádogos- és szerelőmester, Budapest, VIII., Szilágyi-utca 2, telefon: 139-975 készítette. Az összes mázoló- és szobafestőmunkákat FISCHER ÉS H A R T M A N N cég, Budapest, IV., Képíró-utca 3. végezte. A burkolómunkákat A N D R E A C E M E N T Á R U G Y Á R ÉS ÉPÍTŐIPARI R.-T., Budapest, V., Báthory-utca 20. végezte. Talajvíz-, tető- és hőszigetelési munkákat Dr. H E L V E Y , Budapest, VI., Eötvös-utca 21, tel.: 127-275 végezte. A sportház föld-, kőműves-, beton-, vasbeton-, műkő-és elhelyezési munkáit PROKISCH J Á N O S OKL. ÉPITÉSZÉ P I T Ő M E S T E R , Budapest, I., Csaba-utca 34/b, tel.: 356-399 végezte.

71

Hollókő,

Hollókő ( N ó g r á d m e g y e ) , u t c a k é p

utcarészlet

A hegyvi dék e p i t e s z e t e Az építési alkotásokban négy főtényezőnek van döntő szerere. Az egyik a táj, vagyis a környéki adottságok, a másik az ember, az alkotó művész, a harmadik az emberi közösségeket összefogó szellemiség, vallás, a kultúra, civilizáció és abból kialakult stílusok. A negyedik a történelem. Az utóbbit éppen a magyar építészet vizsgálódásánál kell hangsúlyozni. Ha a magyar hegyvidék építészetét nézzük, akkor ezen fő-alaptényezők szerepének egymás mellé helyezésével kaphatjuk meg csupán a helyes képet. A környék, a hegyvidék jellegzetes természeti adottságain belül már 1000 éve itt élő, nagy tömegében nem itt kifejlődött, hanem ide betelepedett magyar népcsoportok, akik adottságaik egy részét magukkal hozták és azt 1000 éven át is megtartották, míg bizonyos tulajdonságaik és ké-

pességeik itt, a táj és a korszak szellemiségének és a viharos magyar történelem hatása alatt fejlődtek ki. Kialakultak az egyes magyar néprajzi csoportok és ezeknek éppen a tájépítészetünk szempontjából legsajátosabb, legeredetibb tömegeit a hegyvidéken találjuk meg, palócok, székelyek, csángók, kalotaszegiek, de ide tartoznak a Dunántúl hegyes-dombos határvidékében élő magyar néprajzi csoportok is, Vas megyében Alsó-, Felső-Őrség, Zalában a göcsejiek, hetésiek stb. Értékes, fajtánkra jellegzetes falusi építészet létezik a vidéken, aminek kialakulásában szerepet játszik a messziről, keletről magával hozott adottságaival a magyar ember maga is. Kisebb szerep jut itt a kor szellemiségének és a történelmi adottságoknak, mint a monumentális építészet területén. Népünk magára hagyottságában azt adta, ami ős, ke-

vesebb kulturális befolyást vett át, kevesebbet kapott abból, amit a kor szellemiségének és a szellemiség által kitermelt kor stílusnak nevezünk. Ezért minden más néptől különböző a hegyvidéki falusi építészetünk. Ha tehát a hegyvidékünkre jellemző eredeti építészeti formakincset keressük, azt a hegyvidéki magyar falusi építészetünkben találjuk meg legelsősorban, bár kétségtelen, hogy itt, a magasabb szinten is a városi építészetünkben is találunk eredetiséget, a Felvidéken és imitt-amott még Erdélyben is fennmaradt renaissancekori pártázatos kiképzésű házainkban azonban jelentkezik a korstílus, sőt az idegenből idekerült renaissance erőteljes megnyilatkozása — és hasonló majdnem azonos épületek találhatók a lengyeleknél is. De természetes is, hogy a nagy európai közösség-

H o l l ó k ő n t e r v e z e í t és m e g é p ü l t n é p i s k o l a j é p ü l e t e , b e j á r a t i o l d a l . (A k ö r n y é k i a d o t t s á g o k b a v a l ó b e l e illeszkedés.) T e r v e z t e : A n t a l D e z s ő , 1936

Badacsony, Szegedy Róza háza, kőépítkezés

tői elzárt, a nyugati államokkal a kultúra, civilizáció útjain kevésbbé érintkező helyeken és vidékeken fejlődhetett ki leginkább a tájakra jellemző építészet, fejlődhetett ki az úgynevezett népművészet, ahol az alkotásokat e két tényező, az egyik: a táj, a környék természeti adottságai, a másik az itt élő ember tudása, képességei, szépérzéke határozhatták meg csupán. Aszerint alakult tehát itt ki az építészet, hogy milyen anyagok vannak a közvetlen környéken, milyen a klíma, a gazdálkodás módja, hogy zártabb vagy nyitottabb lehet-e az épület és nem utolsó sorban attól, hogy ki az az ember, aki ott lakik, ki az, aki azt létre hozza. A magárahagyatott hegyvidéki magyar falusi ember képességeinek csodálatos gazdag megnyilatkozása és bizonyítéka a hegyvidéki magyar falusi építészetünk. Ha tehát a vidékre, környezetre jellemző hegyvidéki építészet kifejlődését feladatunkul tűzzük ki, ha azt akar-

juk, hogy építészeti alkotásainkban a táj jellege tükröződjék, akkor innen csupán a hegyvidéki falusi építészetünkből (székely, palóc) lehet kiindulnunk. Le kell ereszkednünk annak a mélyébe, át kell élnünk annak lelkiségét, át kell vennünk annak még ma is lüktető erejét és azt az építészi elhivatottság, a művészi rátermettség adottságain keresztül átélve és magunkban átfogva, a helyi anyagokat okosan és célszerűen felhasználva, de figyelembe véve a klimatikus viszonyokat is és különösen és nem kevésbbé a korszak követeléseit, hozhatunk létre olyan építészi alkotásokat, amelyek a hegyvidékre és magyarságunkra is jellemzőek, a környezetbe beilleszkedőek, amellett korszerűek. Az utat ehhez csak lépésről-lépésre lehet megtenni. Az indulás a magyar falusi ház. Utána következik a magyar falusi középület, aminek vannak a kor szellemével összeegyeztethető tradíciói, mert azok mindig takarékos, józan építkezések voltak és ezekhez

T a g y o n ( Z a l a m.), falusi l a k ó h á z

ma csak egy fogalmat, a korszak új fogalmát, a higiéniát kell hozzá adnunk. Nagyobb és nehezebb feladat már a városépítészet. Ez tulajdonképpen már nem is lehet tájépítészet olyan mértékig, mint a falusi építészet. Itt feltétlenül érvényre és kifejezésre kell jutnia a magasabb szintnek, az egyes magyar népcsoportok és tájak fölött álló, azokat összefoglaló magyar közösségi, magyar nemzeti gondolat fogalmának. A városi és monumentális építészetünk tehát nem tájépítészet, de meg kell és meg lehet örökíteni annak arculatában mindazokat a vonásokat, amik az egyes magyar népi csoportokat összekötő történelmi magyarságot jellemzik. Elérkezik az a korszerű magyar építészeti forma, amiben kifejezésre jut és amiben megcsillan a magyar tájak, a jellegzetes szép magyar vidék reflexe is. Ennek megvalósítása a korszerű magyar építészet feladata.

Z a l a i n é p i s k o l a t e r v e , b e j á r a t i o l d a l , k ő é p í t k e z é s . (A helyi jelleg k i d o m b o r i t á s á v a l . ) T e r v e z t e : Antal Dezső, 1937

M

KID

/MÁM

ISKOLA

A n t a l Dezső

Veszprémi »Árpád-házi

Magyar

Boldog

művészeti

Margit*

kath. templom zásának

róm. alapo-

ismertetése

Jelen folyóirat mult havi számában a sík vidéken épülő épületek alapozási problémáival foglalkoztam, ahol a legtöbb esetben a talajvíz, vagy a rossz altalaj okoz gondot az alapozás elkészítőjének. Most éppen az ellenkező végletről szólok egypár szót. Nevezetesen az épületek alapozásáról hegyvidéken. Az épület hegyen, dombon áll, alapjai nem kerülhetnek egyforma mélységre. Különböző minőségű talajok mellett még az esetleges csúszás veszélyére is kell gondolni és már eleve kiküszöbölni annak lehetőségét. Ilyen feladat jutott osztályrészemül a veszprémi Jutasiúti »Árpádházi Boldog Margit«ról elnevezett új róm. kat. templom építkezésénél, ahol a tervező építész — vitéz Irsy László — a templom lehető legjobb érvényesülése érdekében úgy állította be az épületet, hogy az alapok elől és egyik oldalt magasan a dombtetőre, sziklás talajra kerültek, míg a többi rész a terep egy mélyedésében, erősen hordalékos talajon állottak. A templom főhajójának vasbeton keretei így különböző magasságú lábakkal bírtak és ehhez jött még a különnemű talaj következtében előállható egyenetlen sülyedés veszélye is. A keret oldalnyomásának felvételére nem volt más mód, mint a templom padozata alatt elhelyezett vonórudak beépítése. A nagy, 10 métert megközelítő nívó differenciát pedig úgy küszöböltük ki, hogy a mélyedésbe megfelelő nagyságú betonalapok kerültek, amelyekre kisebb betonpillérek adták át a templom főhajójának függőleges terhét. Vízszintes vagy ferde erők felvételéről itt már nem kellett gondoskodni, mivel azt a vonórudak beépítése már elvégezte. Bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz, torony

de azért

megemlítem,

hogy

megkonstruálásánál

is

a

voltak

nehézségek. A z alaprajzi megkötöttség

ugyanis

a toronypilléreket nem engedte a torony körítő falai alá helyezni, hanem azok beljebb kerültek. Igy a toronyfalak kimerevítő hatása a torony

pillériend-

szerénél nem érvényesülhetett. kony felől fújó

rendkivül

A Ba-

erős

szél-

nyomást, amelynek hatását még

csak

fokozta az, hogy a templom

dombte-

tőn épült, a vasbeton keret rendszerbe beiktatott szélráccsal kellett

felvenni.

S a l l e r István

egyházkiállítás

Az Országos Egyházművészeti Tanács rendezésében február 15-én nyílt meg az első magyar egyházművészeti kiállítás a Nemzeti Szalonban. Célja a kiállításnak, hogy elősegítse az utóbbi években megújhodott magyar egyházművészet egészséges fejlődését, irányítást adjon művészeinknek és példákat állítson, rávezesse a papságot és a hívőket is a magasabb művészet megértésére és értékelésére. Szép és stílusos a kiállítás főtermének belső, templomszerű kiképzése, melyet Árkay Bertalan tervezett. Egyszerű finomságában megkapó a terem főfalán Goszleth Lajos főoltára, amelynek szobrászmunkáit Madarassy Walter tervezte. Építészeink aránylag kevés, de kiforrott művekkel szerepelnek a kiállításon. Teljesen újszerű és monumentális vitéz Irsy László felsőkrisztinavárosi plébániatemplom-terve, művésziek és hangulatosak Frank Ágoston és Goszleth Lajos, dr. Kotsis Iván, dr. Lechner Jenő és ifj. Lechner Jenő vidéki templom-tervei. A szobrászati alkotások közül ki kell emelni Borbereki Kovács Zoltán: Magyar Golgota, Szentesi Hiesz Géza: Madonna, Sidló Ferenc: Piéta, Boldogfai Farkas Sándor: Madonna, Martinelli Jenő: Mária a kis Jézussal, Antal Károly: Szent László szobrait, lllyefalvi Lőte Éva domborműveit és Ohmann Béla művészi alkotásait. A festmények közül Feszty Masa: A puszta nagyasszonya, Döbrentei Gábor: Angyali üdvözlet, Medveczky Jenő: Golgota című képei, Molnár C. Pál egyéni művészetű festményei, Hollós-Mattioni Eszter szárnyasoltára, Diósy Antal freskóvázlatai és vitéz Aba Nóvák Vilmos mozaik-képe emelkednek ki az egyébként igen magas színvonalon álló kiállítási anyagból. Értékes, kiforrott anyaggal szerepelnek iparművészeink. Megyer-Meyer Antal, Deéd (Dex) Ferenc, Szentesi Hiesz Géza és az Orsz. Magy. Kir. Iparművészeti Iskola ötvösszakosztályaötvösmunkái, a Székesfővárosi Községi Iparrajziskola ötvösműhelye kovácsoltvas munkái, Árkayné Stehló Lili színes üvegablakai, Horvai János, Lux Elek, Ohmann Béla, I. Lőte Éva, Madarassy Walter kerámiái, Szakáll Ernő bronzszobra, Báthory Júlia és Jáki Béla különleges csiszolt üvegmunkái, Pekáry István faliszőnyegei, Nagy Istók István, Megyer Meyer Antal és a Kalocsai Népművészeti Ház miseruhái emelkednek ki a gazdag anyagból.

M. KIR. K E R E S K E D E L M I

HIVATAL

Budapest, 1941. február 18.

PROPAGANDA CSOPORT

Tervpályázati kiírás A m. kir. Kereskedelmi Hivatal nyilt tervpályázatot hirdet 1941. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron a Hivatal kiállításának elhelyezésére szolgáló területen építendő kiállítási pavillon terveire az alábbi feltételek mellett: A tervpályázaton résztvehet minden magyar honos építészmérnök, kamarai tag. Tervezendő egy három helyiséget magában foglaló kiállítási pavillon a mellékelt építési programm szerint kölcsönanyagból kb. 30.000 pengő költség keretein belül. Evégből az épület úgy tervezendő meg, hogy a felhasznált anyagok bontási értéke magas legyen és emellett az épület megjelenése a modern eszközök latbavetésével szolgálja egyrészt a kellő propagandaerőt, másrészt a Hivatalnak járó komoly megjelenést, A rajzok egyszerű kivitelben, kereF Ő V Á R O S I KÖZMUNKÁK

tezés és üvegezés nélkül, névaláírással nyújtandók be. Készítendő a pavillonra nézve egy alaprajz, egy homlokzat és annvi metszet, amennyi a terv megértéséhez szükséges, 1 :200 léptékben és egy távlati kép 30x50 cm méretben. A belső kiállításra nézve annyi alaprajz, metszet és távlati kép, amennyi a terv megértéséhez szükséges. A tervezésre vonatkozó helyszínrajz és építési programm a M. Kir. Kereskedelmi Hivatal propagandacsoportjánál (V., Széchenyi rakpart 3) vehető át. A tervek benyújtási határideje 1941 március 18-án déli 12 óra, a fenti cím alatt. I. díj 350.— pengő II. díj 210.— pengő III. díj 160.— pengő.

A fentieken felül a Hivatal a pályázókkal szemben semminemű kötelezettséget nem vállal és kimondottan fenntartja magának a jogot arra, hogy a megbízást a tervezőnek a pályázattól függetlenül másnak adhassa ki és a pályzatban lefektetett eszméket a kivitelnél felhasználhassa. A pályázók a pályázat benyújtásának ténye által önként alávetik magukat ennek a feltételnek. A tervek elbírálását egy zsűri végzi, amelynek elnöke gróf Teleki Andorelnök, tagjai: gróf Csáky István igazgató, Boross Sándor főtitkár a Hivatal részéről, továbbá a Magyar Mérnök és Építészegyletnek és a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének egy-egy kiküldötte. Gróf T e l e k i A n d o r s. k. elnök

TANÁCSA

Tervpályázati hirdetmény 1. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa nyilvános, névaláírásos tervpályázatot hirdet az I., Várhegy keleti leitőjének rendezésére a mellékelt tervezési irányelvek alapján. 2. A pályázaton résztvehet minden magyar honos építészmérnök, aki a Mérnöki Kamara tagja, vagy aki a József Nádor Műegyetemen, illetőleg a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen oklevelet szerzett. 3. A pályázatra vonatkozó hirdetés, tervezési irányelvek, helyszínrajz és rajzok 1941. évi március hó 20-tól kezdve a Fővárosi Közmunkák Tanácsa segédhivatalában (VII., Madách Imre-tér 4. sz. III. em.) hétköznapokon 12—2 óra között, 10.— pengő lefizetése ellenében, átvehetők. Felvilágosításokat csak írásban lehet kérni. Ilyen irányú kérelmeket legkésőbb 1941. évi május hó 15-ig kell a Fővárosi Közmunkák Tanácsához beküldeni. A kérelmekre a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ugyancsak írásban felel és a válaszokat az összes pályázóknak megküldi. 4. A pályamunkák kiállítása (keretezés, üvegezés, stb. mellőzésével) a lehető legegyszerűbb legyen, a lapokat kemény papírra kell felragasztani, minden lapot és darabot névaláírással és lakcímmel ellátva, összecsomagolva és lepecsételve »Tervpályázat az I., Várhegy keleti lejtőjének rendezési tervére« felirattal legkésőbb 1941. évi augusztus hó 30-án (szombaton) déli 12 óráig, elismervény ellenében a Fővárosi Közmunkák Tanácsa segédhivatalában kell benyújtani. A postán benyújtott terveknél a határidő a postai bélyegzőre vonatkozik. A tervpályázat kivételénél lefizetett 10. pengős összeget

75

a tervet ténylegesen benyújtó pályázók a pályázat felülbírálása után a terveken feltüntetett címre postán visszakapják. 5. Az elkésett vagy hiányos pályaműveket a bírálóbizottság a bírálatból kizárja. 6. A bírálóbizottság : a) a bizottság elnöke : Dr. Bessenyey Zénó, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnöke, a bizottság tagjai : b) vitéz Irsy László, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnöke, úgyis mint az elnök helyettese, c) Lázár Jenő miniszteri tanácsos, d) Kaffka Péter miniszteri osztálytanácsos, e) a Fővárosi Közmunkák Tanácsának négy tanácstagja : Hültl Dezső, Wálder Gyula, bárcziházi Bárczy István, Gerevich Tibor, f) Budapest székesfőváros részéről : Morvay Endre alpolgármester, Dörre Endre tanácsnok és a székesfőváros polgármestere által kiküldött még egy kiküldött, g) A Műemlékek Országos Bizottságának egy kiküldöttje, h) Schulek János építészmérnök, i) Irodalmi és Művészeti Tanács egy kiküldöttje, j) a Magyar Mérnök- és Építészegylet egy kiküldöttje, k) a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének egy kiküldöttje. 7. A kitűzött pályadíjak a következők :

I. díi P 4.000.— II. díj » 3.000.III. díj » 2.000.— 5 megvétel (amennyiben a bírálóbizottság erre érdemes terveket javaslatba hoz) á 1.000.- » 5.000.— Összesen: P 14.000.— 8. A bírálóbizottság, melynek határozata végérvényes, a beérkezett pályaművek elbírálását azonnal megkezdi, a legrövidebbidő alatt befejezi sazeredményt döntés után azonnal kihirdeti. 9. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a pályaműveket a bírálat befejezése után a bírálati jegyzőkönyv másolatával együtt két hétig nyilvánosan kiállítja. A díjazásban nem részesült terveket igazolt tulajdonosaik átvehetik. Azokért a tervekért, amelyeket tulajdonosuk az eredmény közlésétől számított 2 hónapon belül sem visz el, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa felelősséget nem vállal. 10. A díjazott és megvásárolt tervek a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tulajdonába mennek át és részben vagy egészben a rendezési terv elkészítésénél felhasználhatók. 11. Ezzel a pályázattal iáró kötelezettségen túl a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a pályázókkal szemben semmiféle kötelezettséget nem vállal. 12. Pályázó pályatervének beadásával elismeri, hogy ennek a hirdetésnek pontjait magára nézve mindenben kötelezőnek fogadja el. 13. A fenti részleteken kívül a tervpályázatra a 79.049 1908. K. M. rendelettel kiadott tervpályázati szabályzat és az ezt kiegészítő 6.732/1936.1 p. M. rendeletben foglaltak a mértékadók. Fővárosi K ö z m u n k á k Tanácsa

Külföldi lapszemle C O N F I D E N T I A L W E E K L V L E T T E R 1940 december 16. Az amerikai telektanácsok nemzeti szövetségének chicagói lapjában azt olvassuk, hogy az Egyesült Államok honvédelmi programmja kapcsán, különösen az új lakóépítkezések létesítésénél 6 millió ember jut munkához. Ugyancsak ennek a lapnak december 9-i számából értesülünk arról, hogy a nagyobb városok üzleti negyedében a terület %-ára volna szükség ahhoz, hogy a várakozó autókat el tudják helyezni. Azért, hogy a telekértékeket ez a tény le ne rombolja, újra szóbakerült a földalatti várakozóhelyek létesítésének a kérdése. (Kaffka Péter.)

WAGNER HUGÓ

oki. mérnök, K Ö Z P O N T I F Ű T É S és vizvezetékberendezési vállalata. Budapest, II., Keleti Károly utca 31. sz. Telefon - 366-965

A R C H I T E C T U R A L R E C O R D 1940 december. Tanulságos figyelemmel kísérni azt a rovatot, amely ebben a lapban a hirdetések között húzódik meg, de mégis igen sok érdekes képet közöl. Sorba járja a cikk írója az Egyesült Államok nagyobb városait s megszavaztatja a lakosságot arra nézve, hogy melyik tradicionális építőstílus tetszik a legjobban a város lakosságának. Ebben a számban a richmondi polgárok szavaztak és a közölt képekből igen nagy véleménykülönbségek mutatkoznak és európai értelemben véve nagyon csúnya épületek is sok szavazatot kaptak. Részletes leírást találunk a newyorki Madison Square ifjúsági klubépületéről. A klubnak 2500 tagja van és ehhez arányítva csak 403 klublátogatóra méretezték az épületet. Érdekes, hogy az uszodát a II. emeleten építették meg. Figyelmet érdemel az uszoda berendezése. A víztökür teljesen egy szintben van a padlóval és kiegyensúlyozó

PARKETTAT régit és újat szállít

^Jerő A n d o r parkét- és padlózási v á l l a l a t a Budapest V . , Széchenyi-rakpart 19. Tel.: 123 9 5 2

szerkezet tartja ebben a szintben, bármennyien is vannak a medencében. A tetőteraszon táborozó helyet, fedett, de szabadban lévő tűzhelyet és szabadtéri színpadot találunk. — Különös kaliforniai ravatalozóépületet mutat be ez a szám. Külsején semmi sem árulja el a célját. Első pillanatra ép úgy néz ki, mint egy nagyobbméretű kaliforniai villa. Fehér falak, üvegezett teraszok, hosszan elnyúló földszintes építmény, virágdíszekkel, igen barátságos képet nyújt. — Hosszú és alapos tanulmányt közöl a hollywoodi autóvárakozóhelyek problémájáról. Számításba veszi a tervezet az üzletnegyed telekárait is, ami nem nevezhető csekélységnek. Az üzletnegyed legdrágább telkén a homlokzathossz után számítva minden láb 2096 dollár (kb. 40.000.— pengő egy folyóméter). A várakozóhelyek elhelyezésére nézve nagyon észszerű javaslatot mutat be. Megállapítja, hogy egy autó el-

SZIGMA NAGYSZILÁRDSÁGÚ BETONVAS MAJOR

L Á S Z L Ó • B U D A P E S T , V., D R Á V A - U T C A 2 2 • T E L E F O N :

298-495

helyezésére 300 D-láb területre van szükség. Ha azonban az autóvárakozóhelyen kocsiőr van alkalmazva, akkor elég 165 D-láb egy kocsi számára. Egy másik hosszú tanulmányt közöl belső helyiségek mesterséges világítására, rendkívül sok érdekes gyakorlati adattal. Lényegében azt a kívánságot hangoztatja, hogy a mesterséges világítás igyekezzen teljesen ugyanazt a hatást elérni, amit a nappali világítás nyújt. — Több lakóház-ismertetés után nagyon szép példákkal ismerteti a családi lakóházban elhelyezhető télikerteket és azok kivitelét. Növények fűtéséről 300—500 wattos világítólámpatestekkel gondoskodnak. Ezek a lámpák úgy vannak a gyorsan növő délszaki növények fölé szerelve, hogy amint fokozatosan nőnek, a lámpa magasabbra húzható s így mindig egyforma távolságban van a növény leveleitől. — Végül különösen érdekes homlokzati hatást mutat be egy Braziliá-

TRAVERSIN és

mindennemű

kőfaragó m u n k á t

készít:

ifj. T ú r r a Adolf

kőfaragómester, 3udapest. VIII., Luther-u. l / a . T e l e f o n : 140-320. B á n y a é s ü z e m t e l e p : B u d a k a l á s z . T e l e f o n : 162-036. 10. m e l l é k á l l o m á s .

Az

Egeresi Gipszgyár és Vegyimiivek Rt. Egeres(Kolozs megye) állal gyártott

EGERESI GIPSZET vagóntételben

KEMENYEK kivakolására kérjen ajánlatot, amikor tataroz,

99

6t

Kéménykivakolö Vállalattól, mely falbontás nélkül gépeivel belülről kivakol. Ill.(

Lukács-utca

2 . * Telefon:

357-612

Budapesten a

KARBONPAPÍR IPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG B U D A P E S T , VI., LEHEL-UTCA 14 Telefon : 299 010 árusítja

Hűtő, szárító, s z e l l ő z ő , ködtelenítő,

„Eselgé"

légnedvesítő

kompresszor-telepek

Légvonal szerkesztésű ventilátorok mindencélraésteljesítményre SCHUBAUER mérnök Budapest, III., Föld-utca51. Telefon: 162-206

76

Somogyi Béla

FOTOKOPIA FÉNYMÁSOLÁS I0KSZ0R0SITÁS

Eternit

tetőfedő

Eternit

csövek

Eternit

vállalat

falburkolások

Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő-utca

IC III

37. Tel.:

118-355

ban épített sajtóvállalat székháza. Minden emelet előtt, a falaktól kb. 1 m távolságban véglegesen beépített beton zsalugáter húzódik végig, a trópusi napsugár elleni védekezésre szolgál és ez az új forma homlokzatilag rendkívül érdekes hatást biztosít. — Egy sanfranciskói 15 emeletes épület egyike azoknak a házaknak, amelyek minden rongálódás nélkül átélték az 1896-os földrengést. A földrengést átélt épület nem élte át azonban a gazdasági megrázkódtatást. Az eklektikusán tervezett felhőkarcoló renaissance kupoláját lebontották és még 5 emeletet építettek helyébe, a homlokzatokat pedig teljesen sima, modern burkolattal látták el. Egy esztendő alatt végezték el a munkát anélkül, hogy abban megszűnt volna az üzem, egyetlen lakót is kiköltöztettek volna és a felvonók is teljes üzemben maradtak. — Meg kell még említsük egy másik öreg épület átmodernizálását és vízszintes terjedelemben való kiépítését is. Egészen újszerű banképületet létesítettek belőle, amiben a földszinten olyan bankhelyiségeket helyeztek el, ahol a tisztviselők ablaknál ülnek és kiszolgálják azokat a feleket, akik el akarják intézni üzleti dolgaikat anélkül, hogy autójukból kiszállnának. — Végül figyelmet érdemel még egy cikk, amely arról számot be, hogy egy zajos és poros newyorki utcában az üzletházat ablakok helyett nemnyitható üvegfalakkal látták el, mert mesterséges szellőzés útján a helyiségek hőmérsékletét és levegőviszonyait tökéletesen tudják irányítani. (Kaffka Péter.)

1

Freissler Antal f e l v o n ó és g é p g y á r

rt.

Budapest, VI., Horn Ede-utca 4 — Telefon : 122-972,117-847

gyZ°%Ztú

felvonók

T H E N A T I O N A L G E O G R A P H I C M A G A Z I N É 1940. évi decemberi számában az indiai építkezésekről látunk igen szép, színes közleményeket. Vegyes érzelmekkel tölt el bennünket a nyugati kultúrának térhódítása. A mysorei maharadzsának gyönyörű kapuzatát, melynek szélessége mintegy 9 m, magassága pedig mintegy 16 m, tehát rendkívül monumentális és az indiai építkezés egyik remeke, díszvilágítással látták el, háromsorosan, apró villanykörtékkel szegélyezve. (Réczey Miklós.)

H

E

P

F

A

1

T

O

N

rugalmas, hézagmentes, kopásálló, lábmeleg, kivitelezi

hygénikus

PADLÓBURKOLAT

komollói Sylvester Dezső

B p e s t , X I I . , Böszörményi-út 3/b. T . : 355-608

Kéményépítés Kazánbefalazás Kemenceépítés Hő-, hűtő-, hangszigetelő anyagok gyártása és szerelése

WELVÁRD ZOLTÁN oki. mérnök, építőmester BUDAPEST, XI., FORRÁS-UTCA 4 . Telefon : 258-245

HEPFALThidegaszfalt bitumenes szigetelő, linóleum-, parkettaragasztó, rozsdavédő mázak stb. Gyártja é s forgalomba hozza :

Koppéi Sándor Ipari Vegyitermékek

Budapest, V I . , Szondy-u. 19. T e l . : 117-946

DER B A U M E I S T E R 1940. évi decemberi száma északnémet városok építési feladataival foglalkozik. Ezek a feladatok kettősek. Egyrészt a város belsejében a meglévő régi és jellegzetes épületeket kell új feladatok szolgálatába állítani, másrészt új településeknél új középületeket kell emelni. Stendal városában egy 1360-ból való kolostor maradékát, a refektóriumot restaurálták és földszintjét városi könyvtárrá, emeletjét pedig a város nagy fiának,Winckelmann emlékének szentelve, múzeummá alakították, a gótikus épület összes szépségeinek épségben tartásával. Nem hagyta a város elveszni a városház pincéjének gótikus hangulatát sem, amikor az elhanyagolt és lomtárnak használt helyiséget ismét átadta régi rendeltetésének és újra városházi vendéglővé alakította. Egy új 26 tantermes iskola, új tornaterem és 1936 óta 480 kislakás adja a város új építkezéseinek a mérlegét. Abból a közel 19 hektárnyi mély és mocsaras területből, amely egy mintegy 9 hektár területű tó mellett húzódott, tervszerű feltöltéssel és parkosítással létesítették a mai Adolf Hitler-közkertet és a feltöltött terület egy részén a víz felé korszerű fellazított beépítésű lakótelepet. Goslar város egyik régi terének déli oldalán egy telek zűrzavaros beépítése miatt kedvezőtlen városkép alakult ki. A város új takarékpénztárat épített és ez az építkezés egyúttal módot nyújtott arra, hogy a városképet is megjavítsák. Az épület elhelyezésével és modern, de a környezetbe illeszkedő megjelenésével a városrendezési feladatot is sikerült újabb költségek nélkül megoldani. (Névery Gábor.) DER B A U M E I S T E R 1941. évi januári száma jellegzetes részleteket mutat be különböző új és átépített postahivatalokból és azokkal kapcsolatos épületekből. Megfigyelhető ezeken a helyi anyagok alkalmazása és a díszítéseknél a helyi jelleg keresése és megőrzése. A háború utáni német lakóházépítés előkészítésére Hitler vezér és kancellár már most rendeletet adott ki, amelyet a lap leközöl és amelyben a lakóházépítkezés szervezését, évről-évre megállapítandó munkaprogrammját (tervezési programmját), a bérek megállapítását, a normatizálást és az építkezés racionális keresztülvitelét írja elő. Az egész lakóházépítkezés iránya a sokgyermekes családoknak kedvez. (Névery Gábor.)

SEMPERNOVA

a legtartósabb nemesvakolat, kapható minden színben

E L S Ő M A G Y A R „SEMPERNOVA" N E M E S V A K O L A T - G Y Á R • Budapest, VI., Lövölde-tér 4. Telefon: 221-050

77

V Í Z H A T L A N

.B.ETO.-N •

MCOSAIJYOKMM Í Í K O S I R F T ¥RB"C©S A I " "SIS" B

E T O N E D Z Ö

ILLAT

GRIINAU

GYA'RTJ/' t

E R R O CYAN K F T BUDAPEST V R O S S U T H

L. TÉR 4

^^TELEFON:11ö-10ó

D E U T S C H E B A U Z E I T U N G 1941. évi 1. száma négy elzászi német várost, Strassburgot, Kaysersberget, Colmart és Reichenweiert ismerteti. A cikk bemutatja a városokat keletkezésüktől mai megjelenésükig. — Prof. F. A. Breuhaus öt nyaralóját biztos és előkelő megjelenés, jól átgondolt alaprajzok jellemzik. A tervező főtörekvése az, hogy az épületet és a környező kertet szerves egységbe fogja össze. (Huber Géza.)

PREGITZER FERENC cementárugyár B u d a p e s t , XIV., A n g o l - u t c a 30. T e l e f o n : 297-921

D E U T S C H E B A U Z E I T U N G 1941. évi 2. száma az új paduai egyetemi klinika építkezését ismerteti. Több évre szóló programmal egész klinikai negyed felépítését tervezik. Az egyes épületek hét-, illetve hatemeletesek, melyeket összekötő szárnyak kapcsolnak össze. A költségek 1939 júliusáig 22 millió lirára rúgtak, a beépített légköbméter ára 170 lira volt. (Huber Géza.) HŐSZIGETELÉS

nélkül nincsen

KORSZERŰ ÉRTÉKÁLLÓ E P I IK E ZES AZ ÉPITÓANYAGU C H N I I M MAI ÁLLÁSA SZTRIHTI LEGTÖKÉLETESEBB MEGOLDÁST TISZIK LEHETŐVÉ A Z

másolatok Gyorsan szépen olcsón

U L T R A - H A E S Z

U L T R A - H Á H Á E S Z «.ZAg<JlAGOSANGVA«T)A

j^ataiő. ojMfa^ük.

É S F O S G A l O M B A M O Í Z A Í S A S Z I G f T E l Ő M U N K AK ( I V I T E I I Z Í S É T IS V Á l l A U A i

N A G Y B Á T O N Y - U 3 L A K I " E G Y E S Ü L T I P A R M Ű V E K RT BUDAPEST. V., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 16. TELEFON: 18-18-08

Magyar Vegykészítményű Papírgyár

OSER J A K A B

Budapest. VI., Ó-utca 49. Tel. 123-890

D E U T S C H E B A U Z E I T U N G 1941. évi 3. száma a déltiroli németek hazaköltöztetésével kapcsolatban felmerült lakásépítéssel foglalkozik. A tervezett tízezer lakásból már ötezret felépítettek. A lehetőségig igyekeztek az épületek eredeti hangulatát, megszokott jellegét visszaadni. A sorházas, egyemeletes épületekben egy-egy lépcsőházból két lakás nyílik. A lakások két vagy három szobából, lakókonyhából és fürdőszobából állanak. — A háború, különösen pedig a légitámadás okozta károk megtérítése ügyében 1940. évi december 15-én egy új törvény lépett életbe, amely intézkedik a kártérítés igényjogosultságáról, a kártérítés módjáról, nagyságáról és időpontjáról. (Huber Géza.) D E U T S C H E B A U Z E I T U N G 1941. évi 6. száma az aarhusi egyetemi negyedet ismerteti. Ez Dánia utóbbi éveinek legnagyobbszabású építkezése. A telepet 1932-ben kezdték építeni és a legnagyobb része befejeződött. Az egyes épületek elhelyezésénél a terepviszonyokra is figyelemmel voltak. A telep egységét az azonos stílusbeli kiképzés mellett még külön kihangsúlyozzák az egyenlő hajlású tetőkkel és azonos méretű ablaknyílásokkal. Az erkélyek jellegzetes szélvédői érdekes ritmust adnak. (Huber Géza.)

K LEIN

PICK L. é s

292-576

TÁRSA

V., VÁCI-ÚT 58

293-462

HENRI

K

EPITKEZESI U - G E P E N O A F A L K Ö T Ő -

VAS

-ANYAGOK G E R E N D A A B L A K

78

Lomás.i E r d ő i p a r Kolozsvár

Részvénytársaság

részére

fenntartva

G R E N Z B O T E 1941. január 27-i száma hírt ad az új bécsi úttervről, mely a Wienerwaldon keresztül vezetne gyorsvasúttal egybekapcsolva olyan megoldással, hogy szintbeli keresztezései teljesen elmaradnának. (Varga István György.) D E R B U N D 1941. február 4-i száma több óvóhely építését sürgeti. A finnországi példák után ismerteti a robbanó bombák hatását. Pl.: 200 kg-os bomba 10 méter távolságra négyzetméterenként 37'5 t nyomást gyakorol, melynek semmi téglából épített fal vagy födém nem áll ellen. A bombabiztos vasbetonfödémek építése személyenként 1.500 fr-ba kerül, ezért a fagerendázattal alátámasztott szükségóvóhelyek nagyszámú építését sürgeti. (Varga István György.)

Tenoglobus Egészségügyi Berendelések és Gsiereskedelmi Rt. B U D A P E S T , V., Szent István-körút 12. T e l e f o n : 12-66-81. sz. Sürgönyeim: TERMOGLO. — Postatakarékpénztári csekkszámla 15434

Fürdőkádak öntöttvasból és acéllemezből Egészségügyi berendezési cikkek: mosogatók, íalikutak, vízöblítők, mosdók, stb.

Barnadaraszéntüzelésű és koksztüzelésű kazánok Öntöttvas és acéllemez radiátorok Varratnélküli folytacél forrcsövek és gázcsövek, fittingek

K R A K A U E R Z E I T U N G 1941. február 5-i száma érdekes cikkben ismerteti a krakkói könyvtár új palotáját. A könyvtár értékes könyvanyagának történelmi fejlődését vezeti le a Jagellók korának nagy szellemi virágzásán keresztül a mai napig, amikor is dr. Abb igazgató kezdeményezésére a német könyvtárépületek példájára felépült az új palota. Az épületbe központosán nyer elhelyezést az 500 rrr-es 300 személy befogadására alkalmas olvasóterem, melyhez szakonként csoportosítva csatlakoznak a különböző könyvtárhelyiségek. Az egészen modern épületnek minden helyisége felülről kap világítást. A homlokzat egységes, jól átgondolt és modern. (Varga István György.)

Sérült a l a p o h javítása lalajhövesítós, Joosícn eljárás Cement bepréselés

!",!' M

B U L G A R I S C H E R W O C H E N S C H A U E 1941. február 3-i száma színes beszámolót közöl a 3 milliárd lévába kerülő bolgár közérdekű építkezésekről.Wassilew mérnök az építésügyi miniszter nyilatkozatában ismerteti, hogy 1941-ben befejezik a megkezdett útépítkezéseket, kikövezik azokat az útrészeket, melyek városokon és falukon mennek keresztül.Tavaszra elkészül a Schumen-Karnobarközötti vasúti vonalszakasz és további szakaszok kerülnek munkába, melyeknek kapcsán új modern vasúti hidak létesülnek, belső belvízrendezés s nagy víziszabályozási munka indul meg. Megkezdik Dél-Bulgária villamosítását is. Az elmúlt évben 1 millió léva értékű magasépítés készült, korszerű vázas szerkezettel. A Romániából visszakerült bolgár lakosság lakásügyét is rendezni óhajtják ebben az esztendőben megindítandó új lakásépítkezésekkel. (Varga István György.)

Móby László

Kérjük í. e l ő f i z e t ő i n k e t

oki. kohómérnök

a hátralékos előfizetési díjak szíves befizetésére, hogy a lap küldésében ne álljon be fennakadás.

Telefon : 38-45-99

3(azánfalazás Upari kemencék, gyárkémények építése hőszigetelések Gépalapozások

79

BUPAPEST

Kiadóhivatal

K N U T H K.

egészségügyi berendezések gyára

Budapest, VII., Garay-utca 10 T E L E F O N S Z Á M :

Központ víztisztító

i fűtés,

2 2 4 - 8 0 1

vízvezetékszerelés,

berendezések, szellőző be<

rendezések, mosoda berendezések, mai gasnycmdsú gőzvezetékek

építése stb.

SZÉP HAZBA, SZÉP LAKÁSBA, SZÉP FESTMÉNYT:

KORÖSSY

Losenhauseni betonvibrátorok és talajtömörítők k é p v i s e l e t e

Széchy Endre oki. mérnök

F E S T Ő M Ű V É S Z KÉPZŐMŰVÉSZETI S Z A L O N J Á B A N VÁLASSZON! VI, ANDRÁSSY-ÚT 14. — T. 118-171

Budapest, VI., Délibáb-u. 24 Telefon: 221-690, 221-697

D E U T S C H E ZEITUNG 1941. február 3-i száma előadást ismertet az új német építőművészetről. Az előadó szerint a mai német építőművészet visszakanyarodás a régi idők-íínom vonalaihoz és formáihoz. A XVIII. és XIX. század írói és költői mellett az építészek is példát adtak a német népnek. A klasszikusat, romantikusai és modern formát kell ma harmonikusan összeolvasztani. Ezzel kapcsolatban Albert Speer építkezéseit ismerteti, kiemelve a kancellári palotát, nürnbergi épületeit, a kongresszusok csarnokát és a sportarénát. A vidéki kaszárnyák épületei a környezetbe illően alakíttatnak ki, a vidéki lakások kedvesek és barátságosak s a lakályosság szempontját tartják szem előtt. A repüléssel kapcsolatos épületeknél létesít a német építőművészet igazán modern várócsarnokokat és hangárokat, ugyanebben a stílusban készülnek a birodalmi autóút hidjai és átjárói, melyek a harmadik birodalom életerejét és alkotási készségét dicsérik. (Varga István György.)

BOHN

T E S T V É R E K BUDAPEST,

III.,

T É G L A G Y Á R BÉCSI-ÚT

F a l a z ó - , v á l a s z f a l - és

RT.

166

f ö d é m t é g l á k

B E R L I N E R B Ö R S E N Z E I T U N G 1941. január 27-i száma »Hogyan építsük fel új házunkat« címmel cikket közöl, melyben a gazdaságos és egységes építési mód mellett tör pálcát. Szerinte leghelyesebb a típusház kialakítása, melynek minden darabja és felszerelése egy típus szerint készül. (Varga István György.) D E U T S C H E V O L K S B O T E 1941. január27-i száma ismerteti a lotharingiai faluk felépítését a háború után. A német munkafront előre megállapított terv szerint építi fel a Maginot-vonal környéki lerombolt falukat, létesítve tűzoltólaktanyát, kultúrházat, sporttelepet, gyermekjátszóteret, iskolát és kórházat. Az új lakások a kor igényeinek megfelelő beosztással meleg otthont adnak a boldogság reményében a lotharingiaiaknak. (Varga István György.)

C

KDZPONTI FŰTÉSEK, V Í Z V E Z E T É K E K

ROHONCI HUGÓ

o k l . g é p é s z m é r n ö k . — Budapest iest, A XIII, Fóthi-út 19. Telefon: 290-876, 293-511^/

NEUE ZÜRICHER ZEITUNG',1941. január 17-i száma bő és igen szakszerű cikkben ismerteti a zürichi kantoni korház tervét. A terv szerint több meglévő egyetemi épület lebontásával biztosítanának helyet az új kórház megoldásához. A kórtermek tájolása és elhelyezése az egyes betegségek szerint a lehető legelőrelátóbb és legkorszerűbb. A kórházhoz csatlakozik a fizika-therápiai intézet a legkorszerűbb eszközökkel felszerelve. A fizika az egyetemhez csatlakozva, annak egyes részeit képezné, magában foglalná a poliklinikát, fül-, orrklinikát, idegklinikát és a lelkibetegek klinikáját. A 39.000 m2 alapterületű épület ügyesen oldja meg a nehéz feladatot, az egyes épületrészek összekapcsolásánál úgy az alaprajz, mint a perspektív-kép stílusos, modern és levegős. (Varga István György.)

KELE MIHÁLY

ASZTALOSÁRU GYÁRA Budapest, VIII., örömvölgy-u. 38-40 Telefon: 131-298

Speciális prizmatikus

üvegbeton iivesbetonrács márványüvegburkolás épületüvegezés

BIELEK KÁROLY Budapest Tavaszmező-utca 18 Telefon: 152-594

80

P O S N A N S K Y ÉS STRELITZ RT. ASZFALT-FEDÉLLEMEZ- ÉS KÁTRÁNYVEGYTERMÉK-GYÁR

BUDAPEST

Közp. iroda: V., Zsitvay Leó-u. 13. Gyár: Pestszenterzsébet, Horthy Miklós-út 63 r

BUDAPEST, V., ALKOTMÁNY-UTCA 21 — TELEFON: 115-350 Tetőfedés, szigetelés, aszfaltburkolatok, kátránytermékek, fedél és szigetelőlemezek gyártása, kocsikenőcs, gépzsír

BITUMEN ÚTÉPÍTŐ RT.

BUDAPEST, V., ALKOTMÁNY-U. 21 — TELEFON: 115-350

Ú t b u r k o l a t o k k é s z í t é s e öntött és hengerelt aszfaltból. Kátrányos és bitumenes keretek. Olajos portalanítás

S Á R K Á N Y ERVIN ÉPÍTÉSZ ACÉLBETON BURKOLÓ

VÁLLALAT

BUDAPEST, II., BEM JÓZSEF-UTCA 24. TELEFON i 166-539

„ S Á R K Á N Y B E T O N "

GROZIT

JÁRDA-

ÉS

PADLÓBURKOLÁS

ASZFALT ÉS KÁTRÁNY VEGYITERMÉKGYÁR IRODA:

f&ttRBOW\LO\PMl KAPUBEJÁRATOK,

BUDAPEST,

V..

SZENT

ISTVÁN-KORÚT

RT. 22

B U D A P E S T , I., KELENHEGYI-ÚT 11

LÉPCSŐHÁZAK,

HOMLOKZATOK,

PORTÁLOK

\/astyt&eudákat Acusítá Részvéuptácsaság, BUDAPEST, VI., P O D M A N I C Z K Y - U T C A

29

chronalium tíhvh/fíi

f & n ,

mvmIŰ*TfóttitalúA, nriZwda+x, inUtdjttt

cLdtox, fit/Ja

Tfapaxat w a t u r t M a / i i

I c s ö v e k

faaJuufck,,

ea

g a Fs É Mp K aÜ L rÖ N L E GvE ^i É lG Em o s K

BU DA PE SI, VII,A LM A'SS Y- T E R1 ó 92415. — A z Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása

128-488*228-255 Felelős : Kárpáti Antal Igazgató