ÉPÍTŐMŰVÉSZET IGARISCHE BAUKUNST ARCHITETTURA UNGHERESE ARCHITECTURE INGROISE HUNGÁRIÁN ARCHITECTURE MAOJARSKO GRADJEVINARSTVO

ÉPÍTŐMŰVÉSZET

40. É V F O L Y A M

1941

AUGUSZTUS

Strölin K . e l ő a d á s á r ó l * T e r v e z ő és v á l l a l k o z ó a m a i bérházépítkezésekről * S p e k u l á c i ó hatása a bérh á z é p í t k e z é s r e * M o d e r n bérházépítkezés

kérdései

*

Építőipari

m u n k á s k é r d é s e k * B é r h á z a k a fővárosban,

Sopronban,

Győrben,

S z é k e s f e h é r v á r o t t , K a s s á n * Lépcsőházkiképzések * L a k ó n é v j e g y zék-táblák * B é r h á z k a p u k * Épületszerkezetek * Külföldi lapszemle

IGARISCHE BAUKUNST • ARCHITETTURA UNGHERESE • ARCHITECTURE INGROISE • HUNGÁRIÁN ARCHITECTURE • MAOJARSKO GRADJEVINARSTVO / SZERKESZTI : VITÉZ I R S Y

LÁSZLÓ

CHRONALIUM V j o k a c U X A T W J Í A

á+ftox,

itfalncrMcáJlt TORV. V E DVE ••

f

O n f o e t u / i / z , ,

c s ö v e k

e*

c ó c t & c v w J l *

G A FSÉ PM KAÜ LRÖ N L EVG E IJ XLÉ GM O S EK

BUDAPEST/VII/ALMA,5SY-TER1Ó.TEL.228-488-228-253

ALTALANOS ÉPÜLETSZERKEZETEK Fagerendás födémrészletek 1

horg. só ró drótháló

Á csereket minden negyedik

korbolineumozva

gerendánil-helyezzük el. /(szomszédos gerendakifzöke} o gerendán kif 30- SO mm hormuzolt cső vágott áteresztővel kötjük össze, 'rogy *50-60 mm eternit esi'

i i i Állandóan nedvessegnek kitett helyiségben pl. konyhában fagy fürdőszobában szigetelés nélkül fafödéméi készíteni nem szabad. Viz hatására t szigeteiéi nélküli fafödém elrothad. Célszerű az ilyen helyiségben vasbeton lemezt vagy léglatesfes födémet készíteni. Különös gond fordítandó o ha/lol kiképzésre.

y j ) Szellőzés megoldás o helyiségben

w

I \6'20\

y / y / ,

m

V -

^

Irálránypapir lemez

v y y / .

Gerendásfödém belső szellőzése a tetőtérbe cső megoldással

M._ falazat

( f l ) Rossz ®

Hajlatkiképzés

Mezőgazdasági épületeknél, különösen isiállóknál a bori/ott ge renda födém alsó deszkázata helyeit kosmos lemezeket, rabilz szerű cement vakolást, elemit lemezeket és heraklit lapokai alkalmazunk ü felsorolt burkoló anyagok nemcsak páramenlessé teszik a mennyezetet , ami fontos pl ha felette magtárokat helyezünk el, - hanem a szigetelőképességet és tűzbiztonságot is növelik.

kátrány papír burkolattal vagy anélkül

kátrámipopir lemez \ ® Gerendo körüli fal elhagyás és tégla merevítés

horganyzott hólófe/erősilo" szog ü fallal érintkező farészeket,-pl. talpgerendát, falon átnyúló faszerkezeteket, vánkos fát, '- karbolineummal vagy más impregnáló anyaggal vonjuk be Hz igy előkészített fái száraz légiók közé fektetjük. Teljesen kótránypapirba burkolt fo befalazva megfullad. Ügyelni kell arra hogy a vak ólaiba ne szívódjon fel a karbo/ineum mert színeződés! okoz

ll-ftmm homonuzolt háló 20 mm lyukbőség

@ ' Rabitiható

Fiákgerendák

bekötése

felszerelése

(c)

felülnézet

Serenda elhelyezés a falban 25-250


/

Béléses boriiottgerenda födém alsó eternit lap burkolással kifelé

fotósén

k födém gerenI j j T ] ^ dák szellőztetéséről ->f V ™J gondoskodni kell. A párálelt levegő pl• istállóknál szellőzésnél- * kii rothadást okoz. Á befalazott, lóri >födém gerendák pedig

megfulladnak.

yZ) Borított

t

p—^

(a

I

nyitások minden ge

felülnézet

3$) Fiókgerenda bekötési résziele szögezés deszkánként \legolál>t) 2db.

,, ty L,., kgtmpm emez kiváltó gerenda

Válaszfal kiváltó [

da

c s M o l i s a

fsdimhel

födém gerenda

Csonka Vilmos

ELFOGYTAK a

MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET |anuari, februá ri és márciusi példányszámai

Töm

e g e s e n

jelentkező előfizetőinknek már nem tudjuk a teljes évfolyamot leszállítani.

F e l k é r j ü k ezért az igen tisztelt olvasóinkat, hogy a tulajdonukban levő Magyar

Építőművészet

1941. évi januári, februári és márciusi p é l d á n y s z á m a i t a k i a d ó h i v a t a l n a k a d j á k át. A kiadóhivatal ezeket a számokat darabonként

2 P-s áron

visszavásárolja ATHENAEUM

a tökéletes gumiáruk lédjegye!

Magyar RuggyanlaárugyárRJ. FÉLSZÁZADOS

GYÁRTÁSI

TAPASZTALAT

„SZILMENT" A U T Ó - B I Z TO N S A Q I L Ö V E D É K Á L L Ó

FESTEKEK

ÜVEG Ü V E G

Q y ár tj a:

LIGETI LÁSZLÓ Üvegtechnikai mű intézete B U D A P E S T , VIII., JÓZSEF-U. 23

A m. kir. honvédség s z á l l í t ó j a Alapítva : 1886. — T e l . : 141-256

Művészi üvesíestményabldkok, díszüvegezések

Ligeti Sándor és Fiai üvegfestészeti

FIOKOK MINDENÜTT

műintézet

Kispest, Üllői-út 182. Tel.: 349-288 Alapítva : 1886 Bpesten, József-u. 23.Tel.: 141-256

v

_•

|

- '

m burkolati lapok

minden # D f | | f A C

színben színben ** és struktúrával, rI Ir Wa Tv eV rItl il lnl Ikoutcmzcit X W W I M I I A i V I I valamintszobrászmunkók riiriITT

Ijü iHllt.il..M a i j y BUDAPEST

•

||.HM|||||[I...IIJ|I.Í|!IIIIIII

— f"E L E F O N

Magyar

127- 27í

Kerámiai

mLsSl'*

<J t v l / l A v U / és

Gyár

szobrász,Vli, Szent Domonkos-utca 5.sz.

Telefon: 2 2 8 - 0 0 4

hangszigetelések

Részvénytársaság

BUDAPEST Gyártelep : X., G Y Ö M R Ö I - Ú T Gyárt: chamotte, silika, saválló téglát Keramitkövet és lapot, színes padlóburkolólapot, klinkertéglát, k ü l ö n b ö z ő falitéglát.

Központi iroda : V., S A S - U T C A 25.

Betonkavicsot, kvarchomokot osztályozva is

QUARCIT

üaháby Loszlo oki. kohómérnök

nemesvakolat

Telefon: 3 8 - 4 5 - 9 9

mindennemű építési anyagot

SKazánfalazás 3pari kemencék, gyárkémények építése íHőszigetelések Sépalapozások

bármily mennyiségben szállít

Fazekas Károly és T á r s a i Vác. Telefonszám: 1 0 7

63.

K A Z A N B E F A L A Z A S G Y Á R K É M É N Y E K I P A R I K E M E N C É K SZAB.

THERMOPHOR

kémények egymásfölötti tüzelések és központi fűtések részére SZAB.

C

I

K

L

O

N

kéményfeltét

S C H U LZ

t ü z a l é s t e c h n l k a i é s épttéii r.-t. BUDAPEST, VII., ARÉNA-ÚTSO Talafan: 221-250 és 221-262

MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET M E G J E L E N I K

H A V O N K É N T

40. É V F O L Y A M 8. SZÁM 1941. AUGUSZTUS FELELŐS SZERKESZTŐ: V I T É Z IRSY L Á S Z L Ó MUNKATÁRSAK. KAFFKA PÉTER, RÉCZEY MIKLÓS, ZSITVA TIBOR Előfizetési ár: Egész évre 24 P, fél évre 12 P, egyes szám ára 3 P

S Z E R K E S Z T Ő S É G ÉS K I A D Ó H I V A T A L : B U D A P E S T , IV., KECSKEMÉTI-U. 19. T E L E F O N : 185-309, 185-014 Kiadásért

felel:

v i t é z

Irsy

L á s z l ó

JELEN SZÁM

VEZÉRGONDOLATA:

B é r h á z é p í t k e z é s a

f ő v á r o s b a n

k é r d é s e i

és

a

v i d é k e n

Bevezető — vitéz Irsy László, oki. építészmérnök, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnöke. Jegyzet Strölin K. stuttgarti főpolgármester „Lakásügy, városépítés és tájrendezés"-ről tartott előadásáról. A tervező és vállalkozó véleménye a mai bérházépítkezésekről — alsóviszokai Gerlóczy G e d e o n és Báthory István, oki. építészmérnökök. Bérház a Ráday-utcában — ifj. Paulheim Ferenc okl. építészmérnök. Fővárosi bérházak — Tervezte dr. Kotsis Iván, okl. építészmérnök, műegyetemi nyilvános rendes tanár. Spekuláció hatása a bérházépítkezésre — Dereskei Fodor Lajos, okl. építészmérnök. A modern bérházépítkezés kérdései — Dr. Kotsis Endre, okl. építészmérnök, műegyetemi nyilvános rendes tanár. Fővárosi bérházak — Réczey Miklós, Faragó Sándor és dr. Acsay László, okl. építészmérnökök. Építőipari munkáskérdések — Dr. Gortvay György, miniszteri tanácsos. Bérházépítkezések Sopronban — Winkler Oszkár, okl. építészmérnök. Győri bérházépítkezések — Lakatos Kálmán, okl. építészmérnök. Székesfehérvári bérház — Tervezte dr. Kotsis Iván, okl. építészmérnök, műegyetemi nyilvános rendes tanár. Kassai bérház — Tervezte J . Polásek, Brünn. Lépcsőházkiképzések — Dr. Kotsis Endre, okl. építészmérnök, műegyetemi nyilvános rendes tanár. Lakónévjegyzék-táblák — Bérházkapuk. Épületszerkezetek — Külföldi lapszemle. 1941. S Z E P T E M B E R I

SZÁM

A közoktatásügy

a

VEZÉRGONDOLATA:

építészeti

f ő v á r o s b a n

és

kérdései

v i d é k e n

Bevezető A bérházépítkezés a gazdasági élet konjunktúrájának

fokmérője. A nagy

lakástermelés akkor gazdaságos, ha a város lakosságának a száma növekvőben van. A lakosság-számot főleg a bevándorlás duzzasztja fel, mégpedig az esetben, ha nagyobb tömegek megélhetését a gazdasági élet, az ipar és a kereskedelem megélénkülése lehetővé teszi. Ha a lakástermelés fokozódása nem a családi házakban mutatkozik, hanem bérházak építésében, akkor ez rendszerint együttjár bizonyos telek- és építési üzérkedéssel. A gazdasági élet irányítása, az erre vonatkozó rendszabályok a városi és az építésügyi hatóságok feladata, hogy az egészségtelen üzérkedésnek gátat vessenek, illetőleg olyan irányba tereljék, ami nincs ártalmára a közösségnek, vagyis egészséges lakástípusok és bérházak termelését kell előmozdítani, ami megfelel az építtető normális anyagi igényeinek, a tervezőnek, a vállalkozónak és az építőmunkásnak egyaránt. Mai számunkban ezzel a kérdéssel foglalkozunk. A fővárosból és egyes vidéki városokból mutatunk be újabb és jellegzetes bérházépítkezéseket.

Megszó-

laltatjuk a tervezőt, a vállalkozót és adatokat közlünk az építőmunkások helyzetére vonatkozólag is.

Tagadhatatlan, hogy bérházépítési

konjunktúrában

élünk, amit igazol az ország életének gazdasági fellendülése, ugyanakkor azonban fékező hatást gyakorol erre az építőanyagoknak korlátozott volta és az igen nehéz fuvarozási körülmények. Ennek a két tényezőnek az egybevetésével alkothatunk helyes képet arról a bérházépítési mozgalomról, aminek az utóbbi években szemtanúi vagyunk. A közleményekkel és képekkel szemléltetést kívánunk nyújtani a mai bérházépítkezésekről, ami egyúttal a jövő számára gazdasági és építészettörténeti emlékeztetőt fog jelenteni. vitéz I R S Y

LÁSZLÓ

Lakásügy, városépítés és tájrendezés Jegyzetek Strölin K. előadásából A lakásügy, városépítés és tájrende-

Az az állítás, hogy az építészet egy

oldalai is.

zés tárgyköre minden nép számára

korszak szellemi magatartásának ki-

formák egyvelegét mutatják, de leg-

égető

nagyfontosságú

fejezője, érvényes a francia forradalom

súlyosabb hibája, hogy ez az építé-

kérdés

és

Városképei stílusok

és

probléma. Ha az építészet fejlődését

óta eltelt évekre is. E korban a népes-

szet, melynek kihatásait még ma is

figyelemmel kísérjük, mindenekelőtt

ségnek szokatlan mérvű szaporodása

érezzük, igen nagyméretű lakásszük-

azt kell megállapítanunk,

hogy az

következtében a technika és gazdasági

séglethez és lakásínséghez vezetett.

építészet a korszak vagy a nép szel-

élet csodálatraméltó módon fejlődés-

Ennek okait a kor szellemi magatar-

nek indult.

lemi magatartásának

mindig a leg-

erőteljesebb és legeszmeibb zője.

209

kifeje-

építészet terén is

tásának mélyén leljük meg. Eszménye,

rendkívülit alkottak, meg kell azonban

Az

a személy érvényesülése, rányomta

állapítanunk, hogy voltak sötét árny-

bélyegét az építészetre is, az egysé-

1

ges irányítást természetesen kezdet-

saját

től fogva elhárította.

hagyományainak

A városépítés

tájainak

és

saját

építészeti

ősforrásaiból

ala-

és lakásügy terén szomorú következ-

kítsa

ménye volt ennek a néphalandóság

együttműködés inkább csak az épí-

emelkedése.

tészet irányadó alapeszméinek tisz-

távlatokba

Ezen már csak messzi

néző, gyökeres

változás

ki

tázása

építészetét.

körül

Nemzetközi

szükséges,

azonkívül

segíthet, amelynek első

megnyilat-

különleges

kozása

az

mény és tapasztalatcserére lehet még

megmutatkozott

utolsó

évtizedek reformtörekvéseiben, különösen a kertvárosmozgalmakban. A

tájrendezésnél, a városépítésnél

közérdeknek mindig az egyéni érdeés

kicsiben az egyes épület architektonikus megalkotásával jön létre.

Az

építészet legfőbb feladatát abban látjuk,

hogy

emberhez

a széles méltó

néprétegeknek

lakást

teremtsünk

és a kulturális és civilizációs haladás áldásaiban részesítsük őket. A vidékről való menekülés ellen mindenekelőtt a vidék megfelelő lakás- és életviszonyainak javításáról kell, különösen a kulturális és szociális berendezések megteremtése révén, gondoskodni.

A városi lakosságot viszont

ismét

szorosabb

kapcsolatba

hozni

a

a

földdel,

már

kell

meglévő

városok lazábbá tétele és új telepítések létrehozása révén. Ott, ahol a technikának a természetbe való betörése elkerülhetetlen, a természet és a technika között új harmóniát kell teremteni. hatalmas

Az autóutak, ezek a

mérnöki alkotások,

meg-

győző bizonyítékai, hogy ezt a feladatot

meg

lehet

oldani

úgy

is,

hogy a technikai építmény nemcsak beleilleszkedjék a tájba, hanem ezenfelül a tájképet még sajátos módon hangsúlyozza

és

elemeiben

is ki-

emelje. A

és

a

föld

forrásaiból

hogy

a

földterületen

ki.

Egyre

kezdődik. A tervezés következő feladatát

az általános

képezi.

Az

ilyen

beépítési

terv

beépítési terv a

a

nép

és ipari negyedre.

üzleti

Ezzel kapcsolat-

ban nagyjelentőségű a közvetlen és csatlakozó forgalmi úthálózat meg-

az élet javaiból való legnagyobb ré-

lyok

szesedést érhesse el. A tájrendezés

problémák

első feladata, hogy a jelenlegi terü-

azoké, amelyek a motorizálással függ-

letkihasználás és a jövőben lehetsé-

nek össze.

ges térkiaknázás méreteit megálla-

A beépítendő területen minden egyes

pítsa,

megvizsgálja

egy

gazdasági

terület jelenlegi közlekedési állapotát és

a

közlekedésfejlesztés

lehetőségeit, stb.

kiindulópontja

a

közlekedési

megoldása,

elsősorban

épülettömbre

különleges

előírások

szolgálnak az alapterület kihasználása

jövendő

tekintetében épúgy, mint a megenge-

Nagyjelentőségű

dett magasságot illetően. Az általá-

a jelentkező ásványi kincsek kikuta-

nos beépítési terv ellenkezője a ker-

tása;

tesítési terv.

hiszen

az

ásványi

kincsek

Ez meghatározza, mi-

jelenléte a területek ipari fejlődését

lyen felületek maradjanak meg zöld-

eleve meghatározza.

területnek, mely alatt nemcsak par-

A tájrendezés

további munkája, hogy a vizsgálatok

kokat és kertterületeket, hanem sport-

eredményei alapján fejlesztési prog-

telepeket és üdülőhelyeket, valamint

rammot állapítson meg.

olyan területrészeket is értünk, me-

A városépítés fogalma nem korláto-

lyeket huzamosabban kell mezőgazda-

zódik csupán

a városokra,

vonat-

kozik ez minden közösségi alakulatra, tekintet nélkül arra, hogy nagyvárosról, közép- vagy kisvárosról,

vagy

akár csak egy faluról, településről van

szó.

A

városépítés

feladatát

abban látjuk, hogy az egyes közösségi alakulatok település- és

gazdaság-

területét célszerűen és szépen tagolja és ebbe a térbe a beépítést szervesen végrehajtsa. Ez a munka az általános keretek megállapításával kezdődik. A részletek felé és végül az építmény megvalósításához

vezet.

egészsé-

ság

vagy kertészeti kihasználás cél-

jaira

előkészületben

amelyeket

tartani,

erdőterületként

vagy

huzamo-

sabban kell az építkezéstől elvonni. Igy az építkezés nem fejlődhet tovább határtalanul a tájban, mint régebben gyakran megtörtént.

A fenti előké-

születek után kerülhet csak sor a város elemeinek, a felépítményeknek megtervezésére.

Fontos itt az össz-

kép harmóniája.

Zavaró, ha olyan

épületeket állít egymás mellé, melyek építészeti bözőek,

kiképzésük így

épületforma

pl.

ha

mellé

révén egy

külön-

régimódi

lapostetős

ház

kerül.

országban

ges, természetbe ágyazott életet biz-

lehet észlelni, hogy a népi-nemzeti

Az

tosítson, ugyanakkor azonban a tájék

gondolat

összhangja nem vezethet persze a

szépségét is megtartsa.

immár

több

megállapításával

tervezése. Az újjáépítési rendszabá-

Célja, hogy a lakosságnak

alakult

kereteinek

hogy abból az össznépesség a lehető

zott

hagyomány

A tervezés a területfelhasználás általános

legmagasabb teljesítőképességet és

építészeti

építészeti

nává kell válnia.

rint osztja be lakónegyedre,

tájrendezés feladatát abban lát-

századok folyamán egészen határojellegű

lakója

A

tervezés azután továbbhalad az egyes

népiség

egyes

beépítendő területet rendeltetése sze-

munka- és lakóhelyeit úgy osszuk el,

kek előtt kell járnia. A tervezés nagyban a tájrendezésnél kezdődik

véle-

minden

szívéhez kell szólnia és igazi ottho-

szükség. juk,

és a lakásépítésnél a magasabbrendű

szakkérdésekben

formálásával

az

építészetre

is

ráüti bélyegét, s az a helyes, hogy minden

ország

saját

népiségének,

Az egész

építészeti

másik

oldalon

kiképzésnek puszta

ez

az

uniformizá-

városnak népi és táji elemektől befo-

lásra. A sorház-rendszerű építkezé-

lyásolt építőstílusával és kedves meg-

seknél kívánatos, hogy egy telepen

210

városterü-

vek, átfogó újjáalakítás! rendelkezé-

Ezen a területen nemrégi-

seket hajtottak végre Rómában, pl.

kialakított tájban kerülnek elhelyezésre

ben harmincezer telepest helyeztek el.

a Via dell'lmpero áttörését és hatal-

ezt a népesség széles rétegei szá-

Németországban

masan

mára ideális

autó-gyárközpont

belül többféle típust Ha

alkalmazzunk.

ezek a kistelepek

kertszerűleg

lakásformának

tekint-

háromszorosa letének.

Budapest

közismert a nép-

nekiláttak

álló

Németországban is, így pl. Berlinben a kelet-nyugati tengely megnyitásá-

építés

alatt

városa.

Az elkövetkező békekorszak legfon-

Göring Művek épülőfélben lévő városa

val,

Salzgitterközelében. Ez százharminc-

nagyszabású

ezer főnyi

lakásépítés fokozása

lesz, hogy a

nép minden fia kielégítő és egészséges lakáshoz juthasson. Míg

a túlrégi városrészek

javítási

munkálatai csak szűk körre szorítkozhatnak, addig új városalapítások az európai denekelőtt

viszonyok a

belső

között mingyarmatosítás

esetében jöhetnek számításba, vagyis az addig terméketlen vidék termővétételénél. Ezekre az új

városalapí-

tásokra a belső gyarmatosítás terén kitűnő példa az Itáliában épített öt város a kiszárított pontini mocsarak helyén. Közülök a vidék székvárosaként Littoria emelkedik ki.

Ennek a

településnek a jelentősége abból a tényből

is

megállapítható,

hogy

azelőtt egy hatvanezer hektárnyi mocsaras terület volt a helyén. Ez éppen

211

újjáépítésnek

Nagyobbméretű a Hermann

hetjük . tosabb és legsürgősebb feladata a

az

vagy

München

és

Nürnberg

építkezéseivel.

Ha

Igen fontos kérdés a forgalmi hálózat

ezek az új városok néhány éven belül

rendbehozatala, amit nagy útáttöré-

elkészülnek, a szakemberek számára

sekkel, földalatti vasutak építésével

lakosságnak

épül.

rendkívül tanulságos lesz megvizs-

stb.

lehet

jól

megoldani.

Az

új

gálni, mennyire felelnek meg a modern

nagy útvonalakon tervszerűen kell az

városépítésnek ezek a nagyszabású

új közigazgatási épületeket elhelyezni.

kísérletei a várakozásoknak.

A városok újjáépítésének leglényege-

Nagy szerepet játszik a városépítési

sebb

feladatok

világvárosok

lakások építése, a nagyvárosok álta-

csak

lános lakásínségének megszüntetése

sorában

átalakítása

is.

a

Ezek

egész

nagyszabású

rendszabályokkal

hatók

mert

meg,

itt akadnak

sűrűn benépesített és oly ellátott lakónegyedek,

oldoly

rosszul

hogy a leg-

jobb megoldás volna azokat eltüntetni a föld színéről. Világvárosok egész soránál dolgoztak ki az elmúlt években nagy átalakítási terveket, így pl. London forgalmának újjárendezésére készültek ter-

alkotóeleme

végül

megfelelő

érdekében. A háborús viszonyok miatt az építkezések egy részénél megakadt ma a munka.

De reméljük,

rövidesen

eljön az idő, mikor a népek minden erejüket azoknak a nagy újjáépítési feladatoknak

szentelhetik,

amelye-

ket a jólét követelményeként és kultúra-akarásuk kifejezéséül maguk elé állítottak.

r^SJ Lr I

r

L

í

r —i

B 9 B

I

LrH

Párizs, Newyork, Buenos-Aires mai lakónegyedeinek összehasonlit&sa Le Corbusier

Ville Radieuse -ével.

A tervező és vállalkozó véleménye a mai bérházépítkezésről A

TERVEZŐ:

A tervező-irodákban lázas munka folyik, a tőke érdeklődése teljes erejével bérházak építése felé fordult. A régi elv, hogy csakis kész házat szabad venni, teljesen megdőlt, azon egyszerű oknál fogva, hogy az nem kapható a piacon. A komolyabb belterületi házak nem eladók, és olyan nagy árkülönbség mutatkozik az újonnan épülő, félig kész, vagy csak elkezdett házak előzetes kalkulációja és piaci ára között, hogy a legóvatosabb tőkésnek is érdemesebb telekvétellel és új ház építésével foglalkozni. A fokozott lakástermelés azon aggodalmat keltheti a laikus szemlélőben, hogy erős visszaesés fogja ezt az építési fellendülést követni. Ebben a tekintetben mindenkit megnyugtathatunk, mert a visszakerült országrészekből olyan hatalmas mértékben indult meg a legkülönbözőbb néprétegek áramlása a székesfőváros felé, hogy a mult esztendők lakástermelésének hiányait és az új igényeket csak évtizedek munkájával lehet majd pótolni. Fontos körülmény még az építőipar és ezzel kapcsolatban csaknem 40 iparág foglalkoztatása követ-

A

VÁLLALKOZÓ:

Az előző világháború tanulságain okulva, a tőke a legértékállóbbnak bizonyult ingatlanban kíván ma elhelyezkedni. Ha az utóbbi évben történt nagyszámú ingatlanvásárlásokat vizsgáljuk, azt látjuk, hogy míg egy év előtt a vevők a tőke 6—7%-os jövedelmezőségét kívánták meg, ma már 4%-kal, sőt azon alul is beérik. Minthogy azonban ma már alig akad eladó, megfelelően kamatozó régi ingatlan, atőke érdeklődése az üres telkek felé fordult és azokon új bérházak építésével keres elhelyezkedést. Bár az építési költségek az utóbbi évben lényegesen emelkedtek, az új bérházak építése mégis gazdaságosnak bizonyult, mivel az új bérházakkal elérhető magasabb bérek, az adókedvezmények a tőke leszállított kamatigényeit még így is kielégíteni képesek, örvendetes ez a fellendülés nemcsak azért, mert lakásínség van, hanem azért is, mert az építkezés foglalkozást és keresetet nyújt a vállalkozónak, a munkásnak, sőt távolabbi vonatkozásban ennek áldásait nemzetgazdasági szempontból mindenki élvezi. Ma már ott tartunk, hogy átmeneti

212

A TERVEZŐ:

A VÁLLALKOZÓ:

keztében beálló jólét is, aminek eredményeképpen fokozott kereslet indul majd meg a jobb, modernebb, higiénikusabb lakások után. A ma embere már nagyon is értékeli pl. a budai vidék jólevegőjű, kertes övezetében létesített lakások előnyeit a belső részek kőtengerének porban, füstben fuldokló részeivel szemben. A távolság kérdése a közlekedés állandó javulása következtében egyre kevesebb nehézséget okoz.

munkáshiány lépett fel egyes helyeken, ennek oka azonban részben az aratási munkaidő, részben a katonai behívások, de ezek megszűnésével bőven lesz ismét munkaerő. Vállalkozókban, legalábbis jónevű, hitelképes vállalkozókban majdnem azt mondhatnánk, hogy hiány van, illetve a komolyabb vállalkozók ma már erejükön túl vannak foglalkoztatva és kisebb munkákat már nem is szívesen vállalnak. A verseny ennek megfelelően erősen csökkent s így ebből a szempontból a vállalkozók helyzete előnyösnek mondható, annál is inkább, mivel a rendkívüli viszonyok következtében a vállalati feltételek is lényegesen javultak, a szigorú határidők kikötésétől az építtetők kénytelenek eltekinteni, az anyagbeszerzési előlegekkel és rövid fizetési terminusokkal igyekeznek áthidalni, ami természetesen a vállalkozók helyzetét nagymértékben könnyíti. Mindezek ellenére a vállalkozók mégis tele vannak panaszokkal, amelyek jogosultságát nagyrészben el kell ismernünk. Már az építkezés megkezdése előtt jelentkeznek nehézségek az építési engedély megszerzésénél, ami hosszú hetekig tartó utánjárást igényel. Legnagyobb a nehézség azonban az építési anyagok beszerzése körül és a fuvarok, szállítási eszközök hiánya következtében Ez nemcsak időbeli veszteséget jelent, hanem az állandóan emelkedő anyagárak miatt érzékeny anyagi veszteséget is, amit a vállalkozók csak igen kis részben tudnak az építtetőkre áthárítani. Az anyaggazdálkodási hivatal felállítására szükség volt s bár elismerjük, hogy az hivatásának magaslatán áll, mégis meg kell állapítanunk, hogy az anyagkiutalások módja körül valami nincs rendben. Azt hisszük, hogy korábban kellett volna az egyes építési anyagok zárolását elrendelni, ami a gyakorlat szerint mindig csak akkor következett be, amikor már nehézségek jelentkeztek az egyes építőanyagok beszerzésénél s amikor már a zárolás oly csekély készletre vonatkozhatott, amelyből a fokozott igényeket kielégíteni a legjobb akarattal sem lehet. Még ma is gyakran látni üres telkeket, hatóság kezén is, amelyek tele vannak építési anyaggal, anélkül, hogy az építkezés megindult volna, viszont igen sok félbemaradt épület kénytelen az anyaghiány miatt szünetelni. Az anyaggazdálkodási hivatalnak elsősorban ezeket a félbemaradt építkezéseket kellene anyaggal ellátnia, hogy azok befejezését lehetővé tegyék s ezek kielégítése után kerülhetne sor véleményünk szerint az új építkezések anyaggal való ellátására. A betongömbvas kiutalása körül eddig komoly hiányok nem voltak, helyes volna azonban, ha a gömbvasak előírt csavarását — ami anyaggazdálkodási szempontból feltétlenül célszerű és előnyös — nem magánvállalkozók, hanem maga a vasmű végezné el. A legsúlyosabb hiba a téglánál mutatkozik, itt a hiány már katasztrofálisan érezhető. Ennek valódi oka nem az, amire általában hivatkoznak, hogy igen soktégla kerültfelhasználásra az elmúlt évben és idén is az árvízi építkezéseknél, hanem az, hogy téglagyáraink nem készültek fel az építkezés ilyen arányú fellendülé-

A tőke érdeklődése azonban nemcsak a lakástermelésre nyújt lehetőségeket, hanem a hatóságoknak is segédkezik olyan városrendezési kérdések megoldásában, amelyek előkészítő munkájánál azok megvalósítását csak 40—50 év alatt remélték. Az új hidak létesítésével egész városrészek nyílnak meg, hozzáférhetővé téve eddig teljesen elhanyagolt vidékeket. Az a lázas tempó, ami az élet majdnem minden megnyilvánulásában jelentkezik, a városrendezési kérdésekkel szemben is hasonló igényeket támaszt és szemünk előtt játszódik le olyan nagyvonalú kérdések megoldása, amelyek ily gyors lebonyolítására elődeink nem is igen mertek gondolni. Vizsgáljuk meg, hogy az építkezések ily nagymérvű fellendülése hozott-e olyan szerkezeti és beosztásbeli eredményeket, aminők pl. a gépészet terén autónál, repülőgépnél tapasztalhatók. Tárgyilagosan szemlélve az eredményeket, különösebb fejlődést sem nálunk, sem külföldön nem észlelhetünk. A minél több fény és világosság elvének eredményeképpen az ablak- és erkélyfelületekkel felbontott homlokzatok mögött a régi »alkóvos« lakások összes hátrányait tartalmazó beosztásokat találunk. A modern bérház lakásainak általános összefoglaló tulajdonságaira jellemzőek a minimális helyiségméretek, amit az éghajlat viszontagságai ellen védő külső falak vastagságának csökkentésével is igyekeznek kihasználni, továbbá a vázas rendszer helytelen alkalmazása, mert annak előnyei mellett hátrányait is megőrizve, a hő- és hangszigetelés problémáját majdnem teljesen figyelmen kívül hagyják. Építésügyi és adómentességi szabályaink még abban az időben keletkeztek, mikor a tőkét a legelőnyösebb feltételek biztosításával kellett az építkezésre ösztönözni. De hol vagyunk ma már attól, amikor komoly milliós objektumok vételénél, vagy eladásánál a jövedelmezőségnek már másodrendű fontosságot tulajdonítva y2—1%-os eltérést is engedélyeznek. A jövedelmezőség nagyobbvonalú szemlélete lehetővé tenné, hogy a tervezők ugyanazon telken, kevesebb, de jobb beosztású, nagyobb fő- és mellékhelyiségekkel rendelkező lakásokat tervezhessenek, melyeknél már minden nehézség nélkül ki lehetne küszöbölni a világítatlan és szellőzetlen hallok és mellékhelyiségek rendszerét. Ebben a kérdésben bizonyos intézményes szigorítás igen nagy jelentőséggel bírna. A lakástermelés külföldi példáit vizsgálva, azt látjuk, hogy a tőke mozgósítása a régi beépítési rendszerek mellett ott is a lakásuzsorát szolgálja, bár láthatunk egyes bérházak létesítésénél szórványos próbálkozást a jobb és egészségesebb lakásrendszer kialakítására, aminek azonban nagyobb

213

A

TERVEZŐ:

A

jelentősége a kötött környezet következtében nem lehet. Corbusiernek 1929 óta sorozatosan megjelent városrendezési tanulmányai rámutatnak arra, hogy csakis olyan nagyvonalú városrendezési kérdésekkel kapcsolatban lehet ezeket a törvényszerűen beigazolt előnyöket biztosítani, ha egyes városrészek meginduló fejlődését kézbevéve, az egyes épülettípusokat választjuk úgy meg, hogy azok a régi zártsorú, udvar köré csoportosított megoldással szemben a helyes alaprajzi elrendezést, a lakónegyed zavartalan pihenését és jó levegőjét biztosító zöld felületekkel, sport és testedzésre kijelölt területekkel, jó közlekedéssel együtt, pontosan előírt emeletszám és beépítésmód mellett a magasba való törekvést támogató módon oldanák meg. Kitűnő alkalom kínálkozik erre nálunk az új óbudai híd pesti és budai részének, valamint a Lágymányosnak most meginduló kialakításánál. Természetes, hogy a magántőke tevékenysége itt túl kevésnek bizonyulna s ezt csak a közületek, város OTI, M A B I közreműködésével lehetne megindítani és megvalósítani.

VÁLLALKOZÓ:

sére és termelőképességük ma is csak kb. 50%-ig van kihasználva. Véleményünk szerint az anyaggazdálkodási hivatalt sokkal nagyobb, átfogóbb hatáskörrel kellene felruházni. Túl sok hivatal foglalkozik külön-külön a termelés irányításával, ellenőrzésével, az anyagok elosztásával, az árak megállapításával, különféle szociális rendelkezésekkel, holott ezeknek egy hivatalban kellene összpontosulni, ahol elsősorban az építkezések fontossága és sürgősségi sorrendje szabná meg az anyagkiutalások módját. Ha az anyaggazdálkodási hivatal ilyen hatáskörrel rendelkeznék, még a mai nehéz viszonyok mellett is meg lehetne oldani az építkezések anyaggal való ellátásának igazságos és méltányos biztosítását. ISTVÁN b á t h 0 R Y

Ha ilyen módon az alapvető rendszerben sikerülne jó levegőjű és a kertes lakások összes előnyeit, a gyermekek egészséges játszóhelyeit, kellő zöldfelületeket és sportlehetőségeket biztosító megoldásokat kialakítani és kedveltté tenni, bizonyos, hogy ezek alapján idővel a régi városrészek hasonló átalakítására is sor kerülhetne. alsóviszokai G E R L Ó C Z Y

GEDEON

Le Corbusier ideális lakúvárosa. A magasbaépítés következtében felszabadult területen nagy parkokat, szórakozóhelyeket és üzleteket, valamint átfutó autóutakat képzel el.

214

Bérház a Ráday-utcában Budapest Tervező :

Kivitelezte: P A U L H E I M

ifj. Paulheim Ferenc.

É S W E N I N G E R építőmesterek

Budapest, V I I . , Garay-utca 42. Tel.: 428-305. A z épület összes asztalosmunkáit P Á L I N K Á S L Á S Z L Ó asztalosárugyára végezte Budapest, I V . , Petőfi Sándorutca 2. Tel.: 3S3-513. A

villanyvilágitási

KÁROLY

berendezést

elektrotechnikai

készítette:

vállalata

Budapest,

BARTA VIII.,

•líiiotu

Vas-utca 16. Az összes

szobafestő-

S Z U N P E R

és

JÓZSEF

mázolómunkákat

végezte

szobafestő- és mázolómester

Budapest, V I I . , Péterffy Sándor-utca 15. A lépcsőház a

MARBOIT

marboit-lapokkal KŐIPARI

való ellátását

VÁLLALAT

végezte

Budapest,

I.,

Kelenhegyi-út 11. Telefon : 459—012. A z összes l a k a t o s m u n k á k a t a S T I E B E R Budapest, X I . , Csurgói-út 28. Telefon :

R T . végezte, 268—986. Emeleti alaprajz.

215

Bérház a Ganz-utcában

Tervezte :

dr. K o t s i s Iván.

KIRÁLYI

MAGYAR

PÁZMÁNY

PÉTER

TUDOMÁNYEGYETEM

Budapest

DIÁKJÓLÉTI

ALAPJÁNAK

BÉRHÁZA

216

Bérház a Ganz-utcában

Budapest

Tervező : dr. Kotsis Iván.

Példa egy viszonylag kisméretű, kereken 80 négyszögöles saroktelek használására. lag volt

kikötve.

takarékoskodás

Az

erős

a

fedik).

a lépcsőkarok

kihasználás területüek,

mellékhelyiségek

elhelyezésével történt (lásd amelynél

ki-

Beépítési mérték hatósági-

ellenére a szobák elég nagy a

intenzív

lépcsőházat,

szélei

egymást

Mindössze a háromszobás lakás-

nál készült hall, de viszonylag kis mélységben.

217

Emeleti alaprajz.

Bérház a Kanizsai-utcában Tervezte :

Budapest

dr. K o t s i s I v á n .

14 m utcahosszal bíró normál telek, egyik oldalán 14 m, másikon 17 m kikötött beépítési mélységgel, mint keretbeépítés egy egysége, belül tágas kertszerü udvartérrel. E m e l e t e n k i n t i drb kétszobás és 2 drb egyszobagarszón l a k á s s a l . a

gázresó,

A hallos garszónlakásnak főzőfülkéje v a n , a kerti g a r s z ó n l a k á s n á l a türdőszobában van

miért is

a

W.

C.

kisvárosi miliőt kíván n y ú j t a n i .

el van

a fürdőszobatértől

választva.

A homlokzat

nyugodt és

szerény

É p ü l t 1936-ban.

Emeleti alaprajz.

Túloldali képünk K a n i z s a i - u t c a 5. sz. bérház

homlokzata.

218

Spekuláció hatása a bérházépítkezésre

Mi volt a spekulációs építkezés keletkezésének oka? Hogyan találkozott a tőke a spekulatív építkezéssel? Ha feleletet akarunk kapni ezekre a kérdésekre, nézzünk vissza a közelmúltba: 1932-ben vagyunk. Európa a gazdasági depresszió mélypontján alighogy túljutott. A háború utáni anyaghiány szűnőben van. Az anyagárak lassan lemorzsolódnak. Az aggasztó lakásínség leküzdésére a hatóságok házadómentességi kedvezményeket adnak. A vállalkozási kedv kezd fellendülni. A tőke elhelyezkedést keres és érdeklődésével a bérházépítkezés felé fordul. Nézzük, mit tehet a tőkés? Vagy építtetővé válik: telket keres, tervezőt keres, vállalkozót keres, vállalja a bizonytalan befejezési határidőt, az esetleges költségtúllépést, az interkaláris kamatveszteséget, a lakáskiadás nehézségeit és a jövedelmezőségi százalék kockázatát, — vagy pedig »készházat«, esetleg »féligkész« házat vesz. Igy készült elő a talaj spekulációs építkezés keletkezésére és már csak egy lépés és megszületik »a saját számlára építkező építész« típusa. Üzleti érzékével megtalálja a legalkalmasabb telket, ismeri a keresletet, lakáspiacon való jártasságát szakmabeli tudásával párosítva, megépíti a keresett lakástípusokat, munkaalkalmat teremt magának és másoknak, dolgozik és dolgoztat. A fenti adottságokhoz hozzájárul az is, hogy az építész nem kap megbízást s mivel dolgozni akar, munkaalkalmat és megélhetési lehetőséget kell teremtenie. Ezt csak úgy tudja elérni, hogy egy személyben magára vállalja mások nehézségeit és gondjait, magára vállalja a tervező munkáját, a vállalkozó felelősségét és ami a legfontosabb: magára vállalja a teljes anyagi kockázatot. Ezekután próbáljunk felelni azokra a kérdésekre, hogy a bérházépítkezésen mit javított, vagy mit rontott a spekuláció és hogyan keletkezett a mai budapesti lakástípus. A tervező építészgárda a dekonjunktúra ideje alatt ráért elméleti kérdésekkel foglalkozni, igyekeztek megoldani a racionális alaprajz problémáját, kidolgoztak modern, sima homlokzatokat és mielőtt leszűrhették volna a viták és tanulmányaik eredményét, már itt volt az új építési láz és — építeni kellett. Az építő spekuláns volt az, aki összekapcsolta a konzervatív építész és a modern tervező szempontjait. Az új építé-

szet elméleti elgondolásaiból így ültetődött át sok józan és mérsékelt elv. Megszűnt a függőfolyosó, csökkent az udvari lakások száma, helyesebben és arányosabban méretezett lakó- és mellékhelyiségek keletkeztek, közbeiktatódott egy kis öltöző beépített szekrényekkel, az előszoba már nem a mellékhelyiségek ajtajainak a találkozóhelye, mert a forgalom lebonyolítására kis közlekedő szolgál. Központi fűtés, melegvízszolgáltatás, loggiák, lépcsőházi óraszekrények, fürdőszobák kényelmei, stb. kétségtelen mind-mind fejlődést jelent. Igaz. hogy a fénynek árnyoldalai is vannak, igaz, hogy aláméretezett helyiségek is keletkeznek, légaknák, kürtők éktelenkednek, hogy a hallok csak a házbér felemelésére szolgálnak, hogy az új parcellázásoknál 100%-osan beépíthető telkek alakulnak. De ha felállítjuk az utolsó pár esztendő bérházépítkezésének mérlegét, meg kell állapítani, hogy jobb, egészségesebb, korszerűbb, lakhatóbb lakástípusok keletkeztek, mint a múltban. És ha ennek megtervezéséért nem is a spekulációs építkezés érdemli meg a pálmát, mégis el kell ismerni, hogy ezeketa spekuláció legalább is népszerűsítette. Szóljunk a budapesti bérháztípus jellegzetes »halljáról«, vájjon felelős-e ezért a spekuláció? Kitermelődésébe belejátszott az adómentességi rendelet azzal, hogy a 14.0 m-es utcai traktussal való beépíthetőséggel elengedhetetlen adómentességi követelményt állított fel. Kialakult az a budapesti bérház alaprajz, amely azóta sablon lett, kitermelődtek a sokat szidott rosszhírű hallok. Ezek pedig maguktól adódtak, elkerülhetetlenek voltak és akarva, nem akarva még azok is megcsinálták, akik úton-útfélen harcoltak ellene. Ezekután felvetődik a kérdés, hogy nem lehetett volna-e a nagy bérházépítkezési konjunktúrát jobban felhasználni. Nem szalasztottuk-e el a kedvező alkalmat? Nem lett volna-e lehetséges jobb és átgondoltabb szabályozással és beépítési móddal még jobb és még egészségesebb lakástípus megteremtésének irányt szabni. A rosszul szellőzött kamra és W . C., világítatlan fürdőszoba és halinak nevezett második előszoba — egészségesebb beépítési lehetőséggel — bizonyára megszüntethető lett volna. Beszéljünk a homlokzat kérdéséről. Elvitázhatatlanul a modernizmus a térhó-

dító, a régi körúti stílusok gipsz ornamentikája helyett leegyszerűsített, józan homlokzati típus van kialakulóban. A homlokzat az alaprajzból adódik, de művészi kérdés is, és bármennyire rányomja kozmopolita jellegét minden országban az új stílustörekvés, kétségtelen, hogy mégis átszűrődnek nemzeti adottságok és kitermelődik a tipikus pesti bérházhomlokzat. Lehetséges, hogy a kötött párkánymagasságok követelménye mellett egyes kiváló tervezők, vagy tervezőcsoportok közreműködése révén nagyobb összehangoltság, kedvezőbb és egységesebb városkép keletkezett volna, de kérdés: vájjon hogyan lehetett volna a jószándékot a gyakorlatba átvinni. Még akkor is nyitva marad az a kérdés, hogy a teljesítmény mindenkit kielégített volna-e. A bérházspekuláció igen természetesen túl akarta egymást licitálni. Homlokzati burkolat tekintetében mindegyik többet akart adni, mint a másik, pedig ez nem jelentette azt, hogy szebbet és jobbat adott. Egvmásra licitáltak argentin portálokkal, különleges szerkezetű asztalosmunkával, fű rdőszobák fény űzőb bnél-fényűzőbb kivitelezésével és nem utolsó sorban a vesztibülöknekálpompázó kialakításával. Eddig a homlokzat igyekezett utánozni a letűnt korok formaépítészetét. Most pedig márvánnyal teli vesztibülök és lépcsők, hangulatvilágítások, bronzok, stb. megvesztegető légkört varázsolnak elénk egy-egy ilyen új bérházba való bejutáskor. Bizonyos, hogy nem ez a bérházépítkezés legvégső kifejlődése. Bizonyos, hogy nem is ez az az irány, amin a további fejlődés haladni fog és bizonyos, hogy nem is lehet cél kimélyíteni azt a kontrasztot, amit ezek a fellengős lépcsőházak kihangsúlyoznak a kispolgár mértékletes és sokszor bizony igénytelen lakásával szemben. Térjünk vissza mégegyszer a színvonalat jelentő spekulációs építkezésre. Mostanság méltánytalanul lefokozzák és alábecsülik. A köz- vagy magánmunkát tervezik és vállalják a szokott szabályszerű módon. De ha történetesen maga épít az építész, talán építéstechnikailag nem is rosszabbul, alaprajzilag kielégítően, homlokzatilag elfogadhatóan, szóval épít és munkát teremt, — akkor ez már nem érné el az egyenrangú építészeti munka színvonalát? D E R E S K E I FODOR

LAJOS

220

Galamb-utcai bérházak homlokzati képe

Tervező : Dereskei Fodor L a j o s .

221

Budapest

Bérház a Galamb-utcában

Galamb-utca 7,

222

Bérház a Galamb-utcában ÍAkC f '

• '

CSLlimOBA

ÖLTÖiÓ

CSLLÍMZ.

[Ló.

ELÓ

SZOBA SZOBA

SZOBA

G a l a m b - u t c a 7., 5. és 3. sz. h á z a k emeleti a l a p r a j z a i .

Földszinti

alaprajz.

1. Galamb-utca 3. sz. ház vesztibiilje. 2. Galamb-utca 3. sz. ház szélfogója. 3. Galamb-utca 7. sz. ház vesztibiilje.

SZOBA

Budapest

CStL^DSI

EIÓSZ.I

HALL

Itöíí!

szoba

UÓTÍD

SZOBA

ÖLTÖZÓ

ILÓSZ

UALL

S Z O B A

0

1

2

3

4

5

6

7

fc

9

S Z O B A

SZOBA

SZOBA

M

O B A

SZOBA

10m

ÜZL[T

Ü 2 L C T

= 5 1

Tervező

Kivitelezte:

SZILÁRD

I S T V Á N építőmester Budapest, X I . , A g a - u t c a 2. T e l . :

258

Fémportált készítette H A A S É S S O M O G Y I

Dereskei Fodor

F

Lajos.

661.

A z összes a s z t a l o s m u n k á k a t H A L A M A N J Á N O S asztalosárugyár, Budapest, I I I . , Szőlő-utca 27. T e l . : A z összes üvegezési m u n k á l a t o k a t végezte B O D O R I K Tel. : 423 369.

1

162

225

készítette.

A N T A L épület- és portálüvegezési v á l l a l a t a Budapest, V I I . , K á r o l y király-út 9.

RT.

A z e r k é l y r á c s o k a t készítette D E I C H S E L A . R T . Budapest, X I I I . , V á c i - ú t 98. T e l . : A z épület t a p é t á z ó m u n k á i t végezte kitűnő kivitelben L E D E R E R

298—996.

R E Z S Ő Budapest, V . , H o l l á n - u t c a 39. T e l . :

291—258.

226

Bérház a Vas-utcában Tervező : Deretkei Fodor

Budapest

Lajos.

Emeleti

alaprajz.

Az

összes

asztalosmunká-

kat

HALAMAN

JÁNOS

asztalosárugyár

Budapest,

III.,

Szőlő-utca

27.

162

225 készítette.

Az

összes

kálatokat

Tel.:

üvegezési végezte

munBODO-

R I K A N T A L épület- és portálüvegezési v á l l a l a t a B u d a pest,

VII.,

út 9. T e l . :

A

Károly 423-

fémportált

HAAS Az tette

és

király369.

készítette

SOMOGYI

erkélyrácsokat DEICHSEL

RT. készí-

A.

RT.

Budapest, X I I I . , V á c i - ú t 98. Földszinti

alaprajz.

Tel.:

298

996.

228

A modern bérházépítés kérdései Bérházaink építése sűrűn változtatja

lett a lakóhelyiségként használt hall

homlokzati elem, nehézségek forrásai

fejlődési irányát és az új irány sajátos

mentségére alig tudunk valamit fel-

különösen akkor, ha túl nagy a ki-

problémái csak bizonyos idő multán

hozni. Ma megoldatlannak kell tarta-

ülése. A zárterkélyes homlokzat kér-

termelődnek ki. A fővárosi bérlakás-

nunk az egy és fél-, illetve két és fél-

déséhez Budapest újabb építészete

építés legutolsó fázisa a 14—15 m

szobás lakások hazai igények szerint

sok érdekes és értékes megoldást tud

széles perembeépítés és a pillérváz

való megoldását, holott éppen ezek

szolgáltatni, melyek a zárt és nyitott

kötelezővé tételével vette kezdetét s

iránt a legnagyobb a kereslet.

erkélyek kombinációival a homlokzati

az ezzel kapcsolatban felmerült egyes

Vidéken, ahol a telekérték kisebb és a

egyensúly jó megoldását bő variá-

tervezési és szerkezeti kérdésekhez

beépítés szabályozása sem oly merev,

ciókban mutathatnák be. A

mintafővárosban, a bérlakás-tervezés

godtabb megoldást a csekély kiülésű,

keretei sokkal rugalmasabbak. Az áb-

nagyobb hosszban összefüggő zárt

tartalmaznak

hozzászólást az aláb-

biak. Perembeépítés letszélesség.

és A

ránkon

épü-

perembeépí-

tés elvét — jól emlékezünk reá — egy házadómentességi rendelet vitte diadalra.

Az

elv

szép és

helyes,

Zárt

í • •

f

f

szívesen

lehet,

rtMcf

g j KESBflBr— 1

1 n

n

[ n

O 1 n

n

L

3 a• • á r u i i i t m t i f íll

l 1 i—i i—i

i

I l i

meg

létesítése.

mellett a beépítés

alkalmazzuk.

Tapasztaljuk

azonban, hogy a zárt erkély, mint

•i LilllililllllMl • n n

l

mellett

fokozására a zárt erkélyt évtizedek óta

de a két vagy éppen egy szoba mel-

"'l)imm|i|Mmm i "'.' :11 i

erkélyek

Nagy telekérték

»reprezentatív«

elosztó-helyiség

mutatnak példát.

lakásbejáratok

lakás lezárható tartozékát képezi.

berendezésű lakásoknál célszerű és elfogadható

oldható. A lépcsőházból nyíló köz-

szakasz egy lakáshoz tartozik és a

— ha nem túl nagy — háromszobás nagyobb

bérházakról bemutatott felvételek erre

különösen akkor, ha egy-egy folyosó-

bizonyára

Mert a budapesti bérlakások hallja ennél

rösmarty-téri

(porolás) miatt a lakók is kedvelnek,

súlyos tévedésként fog elkönyvelni.

és

hogy 11 —12 m épületszélesség mellett

járatnak is, amelyet gyakorlati előnyei

kell

írnunk a »hall«-os alaprajz egyeduralmát, amit az utókor

erkély biztosítja, mellyel a klasszikus hatás határáig is elérhetünk. A Vö-

nyitott folyosószakaszon átvezető be-

helytelen a túlnagy 14—15 m épületutóbbi terhére

alaprajz

szolgáltatni,

kell adnunk a polgárjogot a rövid

lunk követett merevsége és főként Ez

bérház

a félszoba (hall) kérdése jól megvetlen

de helytelen az alkalmazásának ná-

szélesség.

bemutatott

arra kíván bizonyítékot

n

legnyu-

és

Szerkezeti

a

Krisztina-körúti

kérdések.

A pil-

lérvázas építkezés, az ezzel járó vékony falak, vasbeton

lépcsők, stb. a

szerkezeti, illetve szerkezettel kapcsolatos művészi kérdések egész sorát vetik fel. Ilyenek az ablakszerkezet megválasztása,

kőburkolat

felerősí-

tése, a szűkre méretezett lépcsők és korlátjaik megoldása,

stb.

(Néhány

szemelvényt lapunk más helyén ezekből is bemutatunk.) DR. K O T S I S

ENDRE

MMTO!

•

a i—i i—i n n ott OQ

Homlokzati vázlat vidéki kettős telek beépítéséhez.

Kettős telek beépítésének fél a l a p r a j z a .

Túloldali képünk a Budapest, V . , Vőrösmarty-tér 5. sz. bérház homlokzata. Tervező :

dr. Kotsis E n d r e .

230

0 "•wjwiw.n

smuiíuSfiístiií I M W Í ^ í i í w

Délkeleti

homlokzat.

Bérvilla a Varázs-utcában Tervező : Dr. Kotsis

Endre.

Varázs-utcai bérvilla a l a p r a j z a .

K r i s z t i n a - k ö r ú t 143. sz. bérház a l a p r a j z a .

232

Krisztinakörúti bérház Budapest Tervező : Dr. Kotsis Endre

A Budapesti

Ke-

reskedelmi

és

I p a r k a m a r a nyugdíjbérházának K r i s z t i n a - körúti homlokzata.

A

zárt erkélyt alkotó homlokzati kalászi

rész

mészkő-

l a p o k k a l van burkolva,

a

közel

négyzetes

mezők

mérete kok

az

abla-

osztásával

egyezik. A lokzati

hom-

alapsik

megmaradt részei klinkerrel vannak b u r k o l v a . A felső emeleten nagy kiülési e r k é l y .

233

Hungária-úti bérház

Budapest

Tervező: dr Kotsis Endre

OTI bérházcsoport Hungária-úti homlokllczja"""

--i.ro

z a t a . A vasbeton pillérvázas épület közön-

o J

séges

Háló fülke

I

Sió sz

BT - p

Sz

budai falitéglából

készült,

nyers-

tégla homlokzatú részeken a tégla kitöltő

ü

a

t'S>

f/0 "

f

—

felv

falazat

f

8

cm-nyire

nyúlik

pillérváz külső s i k j a elé. A kiváltók kívülről

\ "^mvi&ók T

V.-es

a

vasbeton

pillérek

fejelőtéglákkal

és

vannak

elburkolva.

~E

Kha OTI tégla

L J J f r

Hungária-úti homlokzat

Nyers-

és

erkély

üvegezett

részlet. A z ablakok redőnyszekrénye előtti téglázást

OTI Hungária-úti bérházcsoport egy egységének

bérházcsoport.

alaprajza.

mutatja

Túloldali képünk

metszetben

külön

részletrajz

be.

a Hungária-úti bérház

erkélymegoldása.

234

Bérház a Lövőház-utcában Tervező :

Réczey

Budapest

Miklós.

Az épület részben öt-, részben

hateme-

letes, a magasabb rész párkánya csatlakozik

a meglévő szomszéd bérház

kányához.

Az

udvari

rész

pár-

félemelettel

magasabb. Az

alapozás

a

meglehetősen

magasan

jelentkező szulfáttartalmú agresszív talajvíz

miatt

nem

készülhetett

betonból,

megfelelőbbnek látszott azt téglából készíteni, különleges — az agresszív vizeknek ellenálló — barcsba

cementtel

készült

ha-

falazva.

A bérház 199 m 2 alapterületen, 5200 légköbméter ban

beépítéssel épült.

nyert elhelyezést

a

Az

alagsor-

központi

fűtés

kazánháza, s z é n r a k t á r r a l , légvédelmi óvóhely és egy r a k t á r . A földszinten

ház-

mesterlakás, egy kétszoba-hallos és egy garszonlakás,

ZOBA

az

5 kétszoba-hallos,

emeleteken 6

összesen

egyszoba-hallos

és

6 garszonlakás van. A mosókonyha és a száritó a V I . emeleten v a n n a k elhelyezve.

UAL L

A z utcai homlokzat sóskúti tal, az udvari

kőburkolat-

homlokzat kőporos vako-

lással készült.

SZOBA

•

S t a t i k u s : V á m o s Imre oki. építész.

X

Kivitelező :

Í

Emeleti a l a p r a j z .

Kolozs

György

építőmester,

Budapest, V I . , Eötvös-utca 43.

UO D A

A z összes vízvezetéki, csatornázási és központi fűtési m u n k á l a t o k a t S Á G I és V E Z E K É N Y I cég végezte Budapest, I I . , Olasz-fasor 45. T e l . : 153— 308.

Földszinti alaprajz.

0<

A m ü k ő m u n k á t készítette L Ó R E N Z K A R O L Y műkőüzeme Budapest, X . , Asztalos Sándor-utca 5. Tel. : 145 779.

j s a ^ f c 7 6 ' i > o m

236

Bérház a Dohány-utcában Budapest Tervező : F a r a g ó

Sándor.

K i v i t e l e z ő : P I N T É R O S Z K Á R oki. mérnőképitőmester. A z épület b á d o g o s m u n k á i t végezte GYÖRGY

SÁMUEL

szerelő- és bádogosmester

pest, V I . , A r a d i - u t c a

45.

Tel.:

Buda-

310—913.

Emeleti alaprajz.

oi

i

^ A s e y t ^ ^ o m

238

Bérház az Ulászló-úton Budapest Tervező : Faragó

Sándor.

Kivitelező :

NÓVÁK

ANDRÁS

építőmester.

A z épület bádogosmunkáit vé gezte S Á M U E L

GYÖRGY

relő- és bádogosmester pest,

VI.,

Aradi-utca

Tel.:

310—913.

szeBuda45.

A központi fűtési és egészségügyi berendezési m u n k á l a t o k a t RÓNAI SÁNDOR

oki. gépész-

mérnök végezte Budapest, V I . , G r . Z i c h y J e n ő - u t c a 39.

Tel.:

119—499.

r A b D U S Z Emeleti alaprajz.

239

U T C A

2 3 4 b 6 7 b
Bérház a Gizella-úton Budapest Tervező :

D r . Acsay

László.

UV.'AU

A (eladat nehézségit a telek méretei adták : A homlokzati szélesség 9-48 m, a csatlakozás pedig a jobboldalon 11 méter mélyen, mig a másik oldalán 13 métorre v a n . Ezen adottságok mellett kellett emeletenként egy kétszoba-hallos és egygarszonlakást kialakítani olymódon, hogy mindkettő utcai fronttal rendelkezzék. A kétszoba-hallos lakásnál a szobák keleti és nyugati fekvésüek, mig a garszonnál úgy a szoba, mint a hálófülke nyugat felé esik.

Kivitelezte: KISS A L A D Á R Telefón : 2 9 7 — 1 2 6 .

építőmester

Budapest,

XIV.,

Szobránc-u.

29.

Az összes üvegezési munkálatokat J A U E R N I K K Á R O L Y üvegezési v á l l a l a t a (alapítva 1906) készítette Budapest, V . , Pozsonyi-út 14. T e l . : 312—780. A vasszerkezeti m u n k á l a t o k a t készítette W E K E R L E Budapest, X I V . , Cserei-utca 4. T e l . : 496 162.

JÓZSEF

lakatosüzeme

a

i

1 14

5 m

Emeleti alaprajz.

240

Építőipari munkáskérdések 3. K ö v e z ő k ,

aszfaltozok:

a

Az utóbbi években az építőiparban

jelzőszáma 139-7, de ez a szám nem

a munkanélküliség jelzőszáma jelen-

tekinthető még az 1941. évre jellemző-

munkahelyek száma 104, a munka-

tékenyen csökkent. 1936-ban a mun-

nek, mivel az év hátralévő részében

keresőké 310, a közvetítések száma 98.

kanélküliség

volt,

(nyáron és ősszel) sokkal nagyobb

Az

az építkezési tevékenység és ennek

1941. év első öt hónapja ugyan ked-

következtében a munkapiac is élén-

vezőtlenebb helyzetet mutat az 1940.

kebb, mint az év már elmúlt részé-

évinél,

ben.

jelzőszáma

224

amely 1940-ben 125-re csökkent.

ugyanis

a

munkanélküliség

4. Á l l v á n y o z ó k :

a munkahelyek

száma 99, a munkakeresőké 184, a közvetítések száma 97. 5. Á c s o k :

a munkahelyek száma

573, a munkakeresőké Év

Munkahely

Munka kereső

1935

17.434

29.301

Közvetítés

100

munkahelyre

esett

munkakereső

17.298

168

vetítések száma 553. 6. C s e r é p -

és

munkahelyek

száma 54, a munka-

palafedők:

a

1936

9.237

20.680

9.060

224

1937

10.543

21.977

10.144

208

keresőké 105, a közvetítések száma 53.

1938

17.549

28.414

16.920

162

27.201

17.586

150

7. Ü v e g e s e k : a munkahelyek szá-

1939

18.081

1940

23.909

30.002

22.759

125

ma 24, a munkakeresőké 75, a közvetítések száma 6.

Az 1940. évhez képest a munkaköz-

7. Ü v e g e s e k : a munkahelyek szá-

vetítői tevékenység az építőiparban

ma 102, a munkakeresők száma 118,

fejlődést mutat, mivel az 1941. év öt

a közvetítések száma 52.

első hónapjában a mult évben elért közvetítési eredmény 61-7%-át már lebonyolították a munkaközvetítők.

egyes iparágak az 1940. évben a következő eredményeket mutatják: 1. É p í t é s i kahelyek

mun-

munkakeresők

száma 119, közvetítések száma 65. Kőművesek:

száma

munkahelyek

7031, munkakeresők

száma

10.031, a közvetítések száma 3. K ö v e z ő k ,

mázolok: a

munkahelyek száma 3010, a munkaszáma 2559. 9. K é m é n y s e p r ő k : helyek száma 11, a

felügyelők:

száma 66,

8. S z o b a f e s t ő k ,

keresők száma 4282, a közvetítések

I. Az építőipar főcsoportjába tartozó

2.

1279, a köz-

6532.

aszfaltozok:

a

a

munka-

munkakeresők

száma 54, a közvetítések száma 4. 10.

Út-,

vasút-,

híd-,

csa-

t o r n a - , k ú t é p í t ő k : a munkahelyek száma 11.134, a munkakeresők száma 11.334, a közvetítések

száma

11.132.

8. S z o b a f e s t ő k ,

mázolók: a

munkahelyek száma 719, a munkakeresőké 1858, a közvetítések száma 662. 9. K é m é n y s e p r ő k :

a

munka-

helyek száma 7, a munkakeresőké 60, a közvetítések száma 2. 19. Üt-, v a s ú t - , h í d - , c s a t o r n a és

kútépítők:

a munkahelyek

száma 10.833, a munkakeresőké 11.022, a közvetítések száma 10.832. Az állami és hatósági munkaközvetítők mellett az építőiparban közvetítési tevékenységet fejtenek ki az úgynevezett ingyenes magán munkaközvetítők

11. Az építőipar az 1941. év 1 —5 hónap-

is. Az ingyenes magán munkaközve-

munkahelyek száma 525, munkakere-

jára eső időközben a munkahelyek

títők közül a szorosabban vett építő-

sők száma 748, a közvetítések száma

száma 14.195, a munkakeresőké 19.834,

iparokban (építési felügyelő, kőműves,

512.

a közvetítéseké pedig 14.047 volt.

4. Á l l v á n y o z ó k :

a munkahelyek

Az építőipar főcsoportjához tartozó

száma 260, a munkakeresők száma

egyes iparágak az 1941. év 1—5 hó-

466, a közvetítések száma 250.

napjára eső időközben a következő

5. Á c s o k:

eredményt mutatják:

a munkahelyek száma

1.651, a munkakeresők száma 2569, a közvetítések száma 1541. 6. C s e r é p -

és

palafedők:

1. É p í t é s i f e l ü g y e l ő k : amunkahelyek száma 55, a munkakeresőké

a

91, a közvetítések száma 53.

kövezők,

aszfaltozok,

állványozók,

ácsok, cserép- és palafedők) a »Magyarországi Építőipari Munkások Országos

Szövetsége«,

a »Budapesti

Építőmesterek Szövetségének Munkaközvetítője". »Nemzeti Munkaközpont« és »Keresztényszocialista Építőmunkások

Országos

Szövetsége«,

az

üvegesiparban (épületüveges) »Ma-

munkahelyek száma 219, a munka-

2. K ő m ű v e s e k :

munkahelyek

gyarországi Üvegipari Munkások Or-

keresők száma 202, a közvetítések

száma 1727, a munkakeresőké 4400,

szágos Szövetsége«, az út-, vasút-,

száma 112.

a közvetítések száma 1691.

híd-, csatorna- és kútépítőkcsoportjá-

241

a

ban pedig a »Nemzeti Munkaközpont«

munkaközvetítők 1940. évi tevékeny-

fejtenek ki élénk tevékenységet.

ségének összehasonlítása

A hatósági és közhasznú ingyenes

kező képet mutatja:

a követ-

Munkahelyek

Munkakeresők

Közvetítések

száma

száma

száma

1.019

2.920

670

Budapesti ingyenes magán munkaközvetítőknél Budapesten összesen

20.841

22.531

20.079

21.860

25.451

20.749

203

1.350

165

1.846

3.201

1.845

2.049

4.551

2.010

A vidéki hatósági munkaközvetítőknél .. A

vidéki

ingyenes

közhasznú magán

munkaközvetítőknél Vidéken összesen Budapesten és vidéken együtt

23.909

zül az ingyenes magán munkaközvetítők közül a kőművesiparban a Keresz-

Budapesti Hatósági Munkaközvetítő Hivatalnál

nek 88-2%-át bonyolítják le. Ezek kö-

30.002

22.759

Az ingyenes magán munkaközvetítők,

magán munkaközvetítők tevékenysége

különösen pedig a budapesti ingyenes

igen jelentős. Az összes közvetítések-

tényszocialista Építőmunkások Országos Szövetsége

536,

a

Budapesti

Építőmesterek stb. Szövetsége 1364, a Magyarországi Építőipari Munkások Országos Szövetsége zeti Munkaközpont

1862, a Nem816 közvetítést

ért el, együtt tehát 4578 közvetítést értek el a fent felsorolt munkaközvetítők. Figyelembe véve az 1940. év folyamán

a

kőművesiparban

elért

összes közvetítések számát, amely 6532

volt, megállapítható,

hogy a

közvetítések 70%-át a fent felsorolt budapesti közhasznú munkaközvetítő bonyolította le. Dr. G O R T V A Y G Y Ö R G Y

Bérházépítkezés Sopronban Nemcsak a fővárosban, hanem vidéki

ból különösebb elismerésre nem is

lakások száma tehát meghaladja az

városainkban — így Sopronban is —

tarthatnak számot, el kell ismernünk,

új családi házakban létesülő lakások

kor-

hogy egészséges, korszerű beépítési

számát. Különösképpen azonban tár-

szerű lakások építésének szükséges-

terv szerint sorakoznak egymás mellé

sasház formájában lendült fel a bér-

felmerült

a világháború

után

sége. A régi belvárosi házak festői,

s jelentős lépéssel viszik közelebb

házépítkezés s ez rövidesen igen nép-

de levegőtlen, szűk udvaraikkal, ké-

a megoldáshoz a lakások

szerűvé vált Sopronban, mert az örök-

nyelmetlen lépcsőházaikkal és min-

sítésének

denekfelett célszerűtlen beosztásuk-

A jófekvésű beltelkek számának csök-

jobb jövedelmezőséget

kal ma már nem elégítik ki a levegőre,

kenésével egyenes arányban emelked-

a családi házzal szemben. Az elmúlt

napfényre vágyódó lakóközönséget.

nek a telekárak. A

polgári

tíz esztendő bérházépítkezéseinek leg-

A családi ház iránti vágyukat sokan

igényű lakások szükséglete egyre nőtt

alább háromötöde társasház. A vál-

elégítették ki és törekvésüket az állam

s mivel ezt a meglévő lakások és csa-

lalkozók

is előmozdította kölcsönök nyújtásá-

ládi házak kielégíteni már nem tud-

építésében

val. Akkor még alacsonyabbak vol-

ták, az 1930-as év táján lassan meg-

a kisebb tőkével rendelkezők okszerű

indult a bérházépítkezés, ami a 20—30

egyesítését

éves

alatt egész utcasorok épültek be új

tak a telekárak

és bőségesen

állt

rendelkezésre a város középpontjá-

korszerű-

kérdését.

lakások

városi,

adókedvezmény,

alacsony

rejlő

a

biztosítanak

társasházak

lehetőségeket

— s néhány

—

esztendő

munkabérek

jó befektetésnek bizonyult. Ha az el-

Lackner Kristóf-utcában és a Deák-

alatt épültek be a város egyéb pont-

múlt évek lakásstatisztikáját vizsgál-

tér alsó részén nagyobb

jain készülő családi

juk, megállapíthatjuk, hogy 1935 óta

létesültek s a Mátyás király-utca egyik,

évente átlag 55 lakóház épült Sopron-

mintegy 250 m hosszú szakaszát teljes

ban, közülük 40 — jórészt

Felkelő-út,

Hunyadi-utca

Zrínyi-,

Madách-

és

párhuzamos házsorai

mellett

felismerték

mellett

hoz közelfekvő, családi ház építésére

a

anyagárak

befektetés

alkalmas telek is. Néhány esztendő házakon kívül

és

az

kisebb

bérházakkal.

A

Frankenburg-úton, számban

kisebb

egészében új, kétemeletes bérházak

és ha ezek a házak alaprajzi elrende-

igényű — családi lakóház, 15 pedig

alkotják. Kár, hogy a túlságosan külön

zés és külső megjelenés szempontjá-

1—2 emeletes bérház. Az épülő bér-

feladatként felfogott, zárt és nyitott

242

erkélykiugrások

halmazával

megra-

pos erkélyek s a jó belső közlekedés

gítésén kívül nagy érdeme a fellendülő

kott homlokzatok az egymáshozsimu-

szemmeltartásáva!

bárházépítkezésnek még az is, hogy

lás, egymást kiegészítés összhangja

rajzi elrendezések mellett megtaláljuk

a régi, feleslegesen

helyett a megállapított párkánymagas-

néhol a szellőzetlen és másodrendű

lakások, illetve házak tulajdonosait

megvilágítású

megoldott

alap-

nagyterjedelmű

»hallt« is és a túl-

arra ösztönzi, hogy házaikat a gyak-

adnak.

zott telekkihasználás, a jövedelmező-

ran értékes külső kiképzés megtartá-

Ezek a bérházak alaprajzilag és külső-

ség minden határon túli fokozása sok-

sával új befektetéssel korszerűsítsék

ben általában a mai felfogást követik,

szor bizony károsan éreztetik hatásu-

és versenyképessé tegyék, ezzel is

hibáival és erényeivel együtt. J ó l tájolt

kat itt is éppúgy, mint másutt. A kor-

szaporítva

lakószobák, nagy ablakfelületek, na-

szerű lakások iránti szükséglet kielé-

lakások számát.

ság

ellenére

nyugtalan

utcaképet

a célszerű,

egészséges

WINKLER OSZKÁR

F 0 LP 51/HTEi EPÜLETEK J<J25 óta mm l és x . Em elete s // // // (CSAK A TÖME.Q E S Éf/TKElÉ SEK FILTHHTETESEVEL fi. VÁROS ö ELTE KŐ LET EH ) .

Sopron

Részlet Az

a

Mátyás

előtérben

Boór N.

lévő

király-utcából. társas

bérház

munkája.

'U M-l. 1

Bérház

a

Tervező :

Új

Mátyás Somlai

bérházak

a

király-utcában. A.

Deák-téren.

előtérben lévő H á r s G y .

Az

müve.

244

Sopron

B é r h á z a Mátyás király-utcában. Tervező:

Winkler Oszkár.

Bérház a

Deák-tér

és Mátyás

sarkán.

Tervező :

király-utca Füredi 0 .

245

Társasház a Frankenburg-úton Tervező :

Winkler Oszkár.

Sopron

Sopron

Társasház a Vörösmarty-utcában FOmilWTl

247

AL A P f\ A J L

Tervező :

Winkler

Oszkár.

Győri bérházépítkezések

Egy város bérházépítkezésének fellendülése egyenes függvénye a város gazdasági körülményeinek. Ezt látjuk Győrben is. 1920-ban az ágyúgyár leszerelése után a város úgyszólván elnéptelenedett, a népszaporulat minimálisra csökkent és ezenkívül állandó elköltözéssel járt együtt. Rövid idő alatt több mint 5000 lakos távozott el a városból, hogy máshol keresse megélhetését. A gazdasági élet pangásának tulajdonítható tehát, hogy Győrben 10 év alatt, 1920-tól 1930-ig a lakosság száma csökkent és bérházépítkezés egyáltalában nem volt. Az utolsó években a helyzet megváltozott, különösen a Waggongyár erősebb foglalkoztatása és kiterjesztése hatott a város életére. Az utolsó három évben nemcsak az eltávozott 5000 lakossal szaporodott meg a népesség, hanem egy állandó lendület keretében a lakosság száma állandóan fokozódik. A gyors és állandó fejlődést leginkább a bérházépítkezés terén lehet megfigyelni. A város különböző útvonalainak mielőbbi kiépülése érdekében a bérházépítési hajlandóságot adómentességgel is irányítják. Egyes útvonalakra újabban az általános 15 éves adómentességen kívül nagyobb adókedvezményeket is adnak, mely a városi pótadóra is vonatkozik. Ilyen adómentesség van a Szent Istvánúton, Árpád-úton, Andrássy-úton, Bisinger-sétányon és a Munkácsy-utcában. Nemcsak a magánépítkezés, hanem nagyobb közületek is bérházépítkezésekbe fogtak. A Munkácsy-utcában a Waggongyár fog építeni 70—80 lakásos bérházat. Mellette a Nemzeti Bank épít nagyobb bérházcsoportot, melyet Hübner Tibor tervez. A városházzal szemben a Szent István-úton a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kezd egy nagyobb építkezésbe. Bérházat, székházat és mozit épít. Erre zártkörű tervpályázatot írt ki, melyre Gerlóczy Gedeon, Árkay Bertalan, Kaesz Gyula, Wandra Lajos és a helybeli építészek közül Stadler és Lakatos kaptak felszólítást. A bérházépítkezések fejlődése a jövőben is várható, mert a nagyüzemek és a gyárak fejlődése következtében újabb munkás- és tisztviselőréteg elhelyezkedéséről kell gondoskodni.

LAKATOS

KÁLMÁN

Bérház a Szent György-téren

T e r v e z ő : Lakatos

Kálmán.

Szent György-tér 2. sz. alatti bérház. 1939 40-ben

épült.

Egyemeletes

bérház. A z emeleten a tulajdonos lakása

nyert

elhelyezést,

etázs-

fütéssel van ellátva. A földszinten egy

kétszobás

lakás

és

a

ház-

felügyelő lakása épült. Különleges kívánalom volt, hogy a háztulajdonos garázsa közvetlen a kapubejáratnál legyen elhelyezve. E z a kívánalom a homlokzati

megjele-

nést befolyásolta,

a

mivel

nagy-

méretű garázsajtó a bejárati kapuval összefogva a homlokzat gelyvonalában

volt

ten-

elhelyezhető.

Mintegy 2000 m 3 -es épület 42.000 pengőbe került. Mivel préselt kavicsfedés készült, padlás hiányában a mosókonyha és a szárítóhelyiség a Az

földszinten egyszerű

nyert

elhelyezést.

homlokzat

az élénk színezés fokozza.

249

hatását Emeleti alaprajz.

Győr

Bérház a Szent István-úton Győr Tervező :

Lakatos

Emeleti

Kálmán.

alaprajz.

Szent István-út 11. sz. alatti bérház, 1937-ben épült, zártsorú építkezés. A beépítési

mélység 13-33 m

Az

kétszoba-hallos,

v a l a m i n t 2 drb garszónlakás létesült. A z

4800 m'-es épület

épületben

6

az udvar felé középső

szárnyépülettel.

drb háromszoba-hallos

125.000 pengőbe került.

Az

udvari

és 2

épületben

drb

összesen felvonú

v a n , központi fűtés nincs.

250

Bérház a Vass-utcában Tervező :

Lakatos

Kálmán.

A környező terepből mindössze 10 cm magasságban kiemelkedő alagsorjellegü

földszinten

garázs,

ház-

mesterlakás, mosókonyha és pincerekeszek

nyertek

elhelyezést.

A

földszinten és az emeleten egy-egy kétszoba-hallos és egy-egy garszonlakás

létesült.

Az

1500

m"-es

épület 30.000 pengőbe került, padlástér nélkül, préselt sel készült.

251

kavicsfedésEmeleti alaprajz.

Győr

•• '.V l'Ofi i. - •

Székesfehérvái

SZÉKESFEHÉRVÁR SZABAD

KIRÁLYI

VÁROS

KÖZMÜVEI N Y U G D Í J A L A P J Á N A K BÉRHÁZA,

SZÉKESFEHÉRVÁR,

PROHÁSZKA

OTTOKÁR-ÚT.

Tervezte : dr. Kotsis A

feladat

egy

Iván.

kimondottan

vidéki

városi lakásigényeket kielégítő bérház tervezése volt, vagyis nem egy budapesti alaprajznak egy vidéki városi telekre való alkalmazása. Innen a budapesti viszonylatban szokatlan elrendezések, mint a nagyméretű és ablakokkal

megvilágított

előszobák,

bőséges méretű és sok mellékhelyiség (garderobe beépített szekrényekkel,

kétágyas

tálaló, második

személyzeti

szobák,

kamra). A

szobák

alapterületei 28 és 35 m2 között vannak, belső hall nincs. A két telekhatáron betartandó

beépítés

mély-

sége ki volt kötve. Központi melegvízfűtés van, de emellett minden szoba kályhafűtésre is megterveztetett. Átmenő falrendszer, nyugodt alaprajzi vonalvezetés. A főpárkány az utca teljes hosszában azonos, épúgy a tetőhajlás is. Vakolás erősen durva technikával.

Balkonok

eternitlemez-

zel, vasvázban, a balkonlemez széle szögvas és lemezvas szegéllyel burkolva, melyhez a balkonmellvéd tartóoszlopai

hozzá

vannak

csavarolva.

Épült 1937-ben.

252

Bérház a Prohász ka Ottoká rúton Székesfehérvár Tervező : dr. Kotsis

Iván.

Emeleti alaprajz.

253

•

255

Lépcsőmegoldások

Tervező : dr. K o t s i s

Kétkarú színű

vasbetonlépcső

mükőfokokkal,

vány oldalfal és lattal.

K é t k a r ú vasbetonlépcső, vízszintes felületek mükfilapokkal, függélyes felületek

és oldalfal

csiszolt

ha-

raszti mészkőlemezekkel b u r k o l v a , a rács nem fordul v i s s z a .

K é t k a r ú vasbetonlépcső,

ruszkicai

m á r v á n n y a l burkolt f o k o k k a l , kétoldalt

vörösmárvány

zattal.

Üvegbetétes

kísérőlábabronzkorlát,

mely a következő kar a l á vágódik.

Endre.

halványvörösmár-

lépcsőszél-burko-

Lakónévjegyzéktáblák budapesti bérházakban

Madách Imre-tér 7.

Margit-körút 29.

G a l a m b - u t c a 3.

Dohány-utca 30/b.

259

Bérházkapu-megoldások

F ő - u t c a 63 65.

É v a - u t c a 19.

Bem Józsel-utca 22.

D o h á n y - u t c a 30 b.

260

Budapest

K á r o l y király-út 13/15.

Csalogány-utca 4/b.

Margit-körűt 2 9 .

Margit-kőrút 69.

261

Balkon-mellvéd szerkezete. A l a p r a j z és előnézet. letrajza. Tervező : dr. Kotsis I v á n .

Metszet.

Eternit-lemezek beerősitésének rész-

Ll

'

u in in in

m "<» ,
Kapcsolt ( T e s c h a u e r ) a b l a k , zárt erkély falban, redőnyszekrény a kiváltó magasságában elhelyezve, elrabitzolva, nyerstéglahomlokzat.

Redőnyszekrényes ablak nyerstégla homlokzatú épületen, belül elrabitzolva.

Kettős befelé nyíló ablak, 28 c m vastag zárt erkélyfalban, redőnyszekrény a kiváltó magasságában elhelyezve, elrabitzolva. T e r v e z ő j e : dr. K o t s i s E n d r e .

262

6667/1941. szám.

Kivonatos versenytárgyalási hirdetmény

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa nyilvános versenytárgyalást hirdet a III., Vihar- és Szél-utca között fekvő 18.135/8. hrsz. telken építendő k i s l a k á s o s bérházak 1. föld-, kőműves-, elhelyező- és szigetelő-, 2. vasbeton-, 3. ács- és padlózó-, 4. bádogos-, 5. tetőfedő-, 6. műkő-, 7. burkoló-, 8. asztalos-, lakatos-, üvegező-, mázoló-, 9. faredőny-, 10. cserép- és vaslemezkályhás-, 11. vízvezeték-, csatornázás-, 12. villanymunkálataira. Az ajánlatok munkanemenként külön adandók be, még abban az esetben is, ha egy vállalkozó több munkanemre kíván ajánlatot benyújtani. A költségvetéssel kapcsolatos kiírás és a szükséges ajánlati űrlapok munkanemenként 5.— (Öt) pengő lefizetése ellenében szerezhetők be

a Közszállítási Szabályzat 30. §-a szerint bánatpénz letételére kötelezettek, a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Madách Imretéri fiókjánál kötelesek letenni a Fővárosi Közmunkák Tanácsa letéti számláján. A bánatpénz összege az ajánlati végösszegnek legalább 2%-a, 250.000.— pengőn felüli ajánlat esetén további 1%. A bánatpénz letételét igazoló nyugta az ajánlathoz csatolandó. A beérkezett ajánlatokat a Fővárosi Közmunkák Tanácsa székházában 1941. évi augusztus hó 14-én déli 12 órakor bontják fel. A felbontásnál magukat igazoló ajánlattevők vagy meghatalmazottaik jelen lehetnek. Budapest, 1941. évi július hó 10-én.

hétköznaponként déli 12—2 óra között a Fővárosi Közmunkák Tanácsa segédhivatalában (VII., Madách Imretér 4. sz. III. em. 12—14. szám alatt), a vonatkozó tervek pedig a Tanács mérnöki osztályán (V. em. 8. sz. szoba) tekinthetők meg. Ajánlatot tenni csak az így beszerzett űrlapokon lehet. Az ajánlatok lepecsételt borítékban a Fővárosi Közmunkák Tanácsához címzendők. A borítékra felírandó a következő szöveg: »Fővárosi Közmunkák Tanácsa kislakásos bérházépítkezése. Ajánlat a munkákra.« Az ajánlatokat legkésőbb 1941. évi augusztus hó 14-én d. e. 10 óráig kell benyújtani, közvetlenül vagy posta útján, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa segédhivatalánál. Bánatpénzt azok az ajánlattevők, akik

ad. 18037/1941 sz.

DR. B E S S E N Y E Y s. k. elnök. KECSKEMÉT THJ. VÁROS

POLGÁRMESTERÉTŐL

Kivonatos tervpályázati hirdetmény

Kecskemét thj. város közönsége nevében alulírott polgármester a város főterének, a Kossuthtérnek és környékének rendezésére és az ott elhelyezendő hősi emlékmű és országzászló építészeti vagy szobrászati eszmei terveinek beszerzésére országos nyilvános névaláirásos tervpályázatot hirdetek. A tervpályázatra vonatkozó : 1. hirdetmény, 2.tervezésiprogramm,3. helyszínrajz, 4. épületméretek és 5. fényképek, a m. kir. belügyminiszter úr alá rendelt városi számvevőségnél (Kecskemét, városháza, földszint 5. ajtó) a hivatalos idő alatt 8—14 óráig szerezhetők be 10 P , azaz tíz pengő lefizetése ellenében. A bírálat befejezése után a díjazásban nem részesült pályázóknak fenti összeget vissza fogom utalni. A terveket és mellékleteket gondosan lepecsételve és összecsomagolva »Pályaterv a hősi emlékmű és országzászló elhelyezésére« felBad. 305.395/1941—111.

_

A nem díjazott és meg nem vásárolt pályamunkák a kiállítás befejezésétől számított legkésőbb 6 héten belül a város központi irodájában átveendők, mert további megőrzésért felelősséget nem vállalok, E g y é b i t t f e | nem sorolt kérdésekben a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr 1908. évi 79.049. szám alatt kiadott és a m. kir. iparügyi miniszter úr 1936.évi6732 számú és 1941. évi 19.200. számú rendeletével módosított »Építészeti Tervpályázatok Szabályzat«-ának rendelkezései az irányadók. , .. . ... . ... , . .. , , ,. ™'"it L ^ meriK, nogy minaenDen aiavetiK maguKat a jelen tervpaiyazati niraetmeny telteteleineK. *ecsKemei, i » 4 i . evi jumus no napian. Dr. L I S Z K A sk. polgármester.

A díjazott tervek a város közönségének tulajdonába mennek át és azok felett a fenti cél megvalósítása érdekében a város közönsége szabadon rendelkezik. A pályaterveketa bírálat befejezte után alkalmas helyen 8 napi időtartamra közszemlére fogom kiállíttatni, a bírálati jegyzőkönyv másolataival együtt. A tervek kiállítása alól pályázók felmentvényt nem kaphatnak. ,

I

,

.

1

.

1

,

lervpalyazati hirdetmeny

Budapest székesfőváros polgármestere az I. ker. Vár Horthy Miklós-bástyasétánynak, valamint a Halászbástyától délre fekvő bástyarésznek és környékének rendezésére nyilvános, névaláírásos eszmei tervpályázatot hirdet, melynek tárgya a Hunfalvy-utca, llonalépcső, Gimnázium-utca, a Hunyadi János-út, a 6520., 6521., 6522., 6523., 6524., 6526. hrsz. telkeknek a bástyafal alatti része, a 6528. hrsz. telek déli a 6527. hrsz. telek és a 6529 hrsz. telek nyugati határvonalai, a Szentháromság-tér, a XI. Ince pápa-tér, a Verbőczy-utca és a Bécsikapu-tér által bezárt terület, melyet a helyszínrajzon vastag eredményvonal határol. A pályázaton résztvehet minden magyar honos építészmérnök vagy mérnök, aki a Mérnöki Kamara tagja, vagy a kir. József Nádor Műegyeteinen, illetve a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen építészi, illetve épitészmérnöki vagy mérnöki oklevelet nyert. A pályázatra vonatkozó hirdetmény, tervezési irányelvekés helyszínrajz f. évi július 1-től kezdve a polgármesteri III. ügyosztály segédhivatalában (Központi Városház, III. em. 400. sz. alatt) hétköznapokon déli 12 és 2 óra között díjtalanul, de a pályázaton való részvétel jogosultságának igazolása mellett átvehető. A pályázatra vonatkozó felvilágosításokat csak írásban 1941. évi augusztus hó 15-ig a bírálóbizottságtól (cimezve Tóth Kálmán mérnökhöz, a bizottság előadójához, polgármesteri III. ügyosztály) lehet kérni, mely a válaszokat ugyancsak írásban adja meg és minden a hirdetményt átvett pályázónak megküldi. A pályamunkák kiállítása keretezés, üvegezés mellőzésével a legegyszerűbb legyen, a lapokat kemény papírra kell felragasztani, minden egyes darabot névaláírással, felirattal, lakáscímmel ellátni, ezeket összecsomagolva és lepecsé-

263

irattal ellátva és hozzám címezve legkésőbb 1941. évi augusztus hó 30. napján déli 12 óráig kell beadni a város központi iktatójába. A város részéről megállapított pálya- és megvételi díjak a következők: E | s ö díj 100Q p Második díj 600 » Harmadik díj 400 » Ha, megvétel á 2 30 »

telve, a külső burkolatot »Tervpályázat a Vár, Horthy Miklós-bástyasétány és környéke rendezésére« felirattal ellátva legkésőbb november hó 5-én déli 12 óráig elismervény ellenében a polgármesteri III. ügyosztály segédhivatalában kell benyújtani. A postán feladott terveknél a feladás bélyegzője irányadó. Készítendő: 1 drb rendezési terv a kiadott 1:500 helyszínrajzon, 1 drb. kifejtett sematikus homlokzati rajz a Horthy Miklós - bástyasétány A . és B. jelzés közti részéről a bástya felől nézve 1:200 léptékben, a javasolt párkány és gerincmagasságok ábrázolásával. ( A rajz 3 részre felosztható.) 2—2 drb homlokzati rajz 1:200 léptékben a 6546 és 6538 hrsz. telkeken tervezett épületekről, a Bástyasétány és a Verbőczy-utca, illetve a XI. Ince pápa-tér felől nézve, 3 drb. homlokzati rajz 1:200 léptékben a 6529 hrsz. telken tervezett épületekről, a Tárnokutca, a Szentháromság-tér és a Várfal felől nézve, 4 drb 60/80 cm nagyságú vonalas távlati kép. Ezek közül egy a 6546 hrsz. telek beépítését és az előtte kiugró bástyarész kialakítását, kettő a tervező elgondolásait legjobban kifejező részeket mutassa be a tervező által szabadon választott nézőpontból, egy pedig a helyszínrajzba bejelölt pontból 1'80 m szemmagasságból a Szentháromság-tér déli oldalának lezárását mutassa be, 1 drb. műleírás a tervező elgondolásainak ismertetésére. A tervek közül a városrendezési terv a kiadott helyszínrajzi lapon készítendő, úgyhogy a javasolt új szabályozási vonalak, a javasolt új beépítési mód, javasolt új magassági pontok (utca magassága,kötelező párkány- és gerinc-

magasságok), építészi megoldások piros színnel, illetve e vonallal jelölendők, a megmaradók szürke színnel, illetve fekete vonallal, a parkterületek zöld színnel jelzendők. A homlokzati és távlati képek vonalas kivitelben, árnyékolás és színezés nélkül készítendők. A BÍRÁLÓBIZOTTSÁG, Elnöke: a főváros polgármestere vagy helyettese, Tagjai: Dörre Endre tanácsnok, a polgármesteri III. ügyosztály vezetője vagy helyettese, Némethy Károly dr. tanácsnok, a polgármesteri XI. ügyosztály vezetője vagy helyettese, K. Császár Ferenc törv. hat. biz. tag., a polgármesteri III. ügyosztály szakbizottságának tagja, a polgármesteri XIII. ügyosztály szakbizottságának egy tagja, Dr. Lux Kálmán műsz. tanácsos, a Műemlékek Országos Bizottságának kiküldött tagja, Dr. Bárcziházi Bárczy István államtitkár, Dr. Hültl Dezső ny. műegy. tanár, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának kiküldött tanácstagja, Kaffka Péter min. oszt. tanácsos, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának kiküldött tisztviselő tagja, Majorossy Gyula min. osztálytanácsos, a m. kir. iparügyi minisztérium kiküldöttje, Dr. Bierbauer Virgil oki. építészmérnök, a Magyar Mérnök és Építészegylet kiküldöttje, Orbán Ferenc oki. építészmérnök, a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének kiküldöttje és végül

I

Tóth Kálmán előadója. A 1. 2. 3. 4.

mérnök,

a bírálóbizottság

kitűzött pályadíjak a következők : Egy drb. első díj 4.000.— P Egy » második dlj 3.000. - P Egy » harmadik dlj 2.000.— P ÖT » megvétel egyenként 1.000. - P , amennyiben a bírálóbizottság érdemes terveket javaslatba hoz 5.000.- P 14.000.- P

A bírálóbizottság határozata végérvényes, azt a polgármester a bírálat befejezése után azonnal kihirdeti.

Pályatervük beadásával a résztvevők a hirdetmény kikötéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

A főváros polgármestere a pályaműveket a bírálat befejezése után a bírálati jegyzőkönyv másolatával együtt két hétig nyilvánosan kiállítja.

A pályázatra nézve egyébként a m. klr. kereskedelemügyi miniszter által 79.049 1908. s z . alatt kibocsátott tervpályázati szabályzat előírásai irányadók.

A díjazott tervek a székesfőváros tulajdonába mennek át, azok egészben vagy részben a részletes városrendezési terv elkészítésénél felhasználhatók.

Budapesten, 1941. évi június hó 24-én.

34.020/1941. vm.

Dr. M O R V A Y s. k. alpolgármester. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS

VÍZMÜVEI

Tervpályázati hirdetmény

1. Budapest Székesfőváros Vízmüvei nyilvános tervpályázatot hirdet a IX. ker., Thaly Kálmánutca 37.185. hrsz. telken létesítendő »Csőhálózatl ügyeletes telep és lakóház« 1:200 méretarányú tervelnek beszerzésére.

2. A pályázaton résztvehet minden magyar honos építészmérnök, aki a Mérnöki Kamara tagja, vagy a m. kir. József Műegyetemen, Illetve a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen oklevelet szerzett, vagy oklevele ezen főiskolák által honosíttatott. 3. A pályázatra vonatkozó hirdetmény, tervezési irányelvek és helyszínrajz 1941. július hó 7-től kezdve Budapest Székesfőváros Vízművel tervező és építési főosztályában ( I V . , Egyetem-utca 2. II. em. 22. ajtó), hétköznapokon 9—12 óráig 5 pengő lefizetése ellenében átvehetők. a z átvétel alkalmával igazolni kell a pályázati jogosultságot. A pályázaton tényleg résztvevő pályázók a terv benyújtása után az 5 pengőt visszakapják. Felvilágosításokat csakis Írásban lehet kérni a megadott határidő első felében. A z ilyen irányú kérelmekre a félidő eltelte után a Vízművek ugyancsak írásban felel és a válaszokat az összes pályázóknak megküldi. 4. A pályamunkák kiállítása (keretezés, üvegezés stb. mellőzésével) a lehető legegyszerűbb legyen, az alaprajzokat és metszeteket fekete tussal kifestve, fekete betűs felírással, a homlokzatokat minden árnyékolás nélkül, vonalas rajzzal kell beadni. A lapokat könnyebb kezelés végett, lehetőleg egyenlő nagyra vágva, kemény papírra kell felragasztani; minden lapot, Illetve darabot névaláírással és lakcímmel ellátva, összecsomagolva és lepecsételve »Tervpályá-

zat a Budapest Székesfőváros Vízművei csőhálózati ügyeletes telep és lakóház terveire:! felirattal ellátva, 1941 szeptember hó 7. nap délelőtt 12 óráig, IV. Egyetem-utca 2. s z . , II. em. 21. ajtó alatt kell benyújtani a Budapest Székesfőváros Vízművel Igazgatóságának titkárságánál. A benyújtott tervekről pályázó elismervényt kap. Postán beadott terveknél a postai bélyegzőre vonatkozik a határidő. 5. A z elkésett, a nem kívánt rajzot tartalmazó, vagy hiányos pályaműveket a bírálóbizottság a bírálatból kizárja. 6. A bírálóbizottság elnöke: Szendy Károly Budapest székesfőváros polgármestere, Illetve hivatali helyettese, dr. Morvay Endre Budapest székesfőváros alpolgármestere. A bírálóbizottság tagjai: 1. dr. dorogi Farkas Á k o s tanácsnok, a polgármesteri XII. ügyosztály vezetője, illetve hivatali helyettese; 2. Fridrlch Lajos tanácsnok, a polgármesteri XIII. ügyosztály vezetője, Illetve hivatali helyettese; 3. Schuster Ferenc főmérnök, a polgármesteri XIII. ügyosztályból, illetve hivatali helyettese; 4. Pap Ferenc Budapest Székesfőváros Vízmüvei vezérigazgatója, illetve hivatali helyettese; 5. Zák Ede mérnök, Budapest Székesfőváros Vízművei részéről, illetve hivatali helyettese; 6. a m. kir. Iparügyi minisztérium kiküldöttje; 7. a Magyar Mérnök és Építész Egylet kiküldöttje 8. a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének kiküldöttje; 7. A kitűzött pályadíjak a következők: 4 darab I. díj á 2.200 P = 8.800 P 8 » megvétel á 750 P = 6.000 P Ö s s z e s e n : 14.800 P

8. A bírálóbizottság, melynek határozata végérvényes, a beérkezett pályaművek elbírálását azonnal megkezdi, a legrövidebb idő alatt befejezi, az eredményt a döntés után azonnal kihirdeti. 9. Budapest Székesfőváros Vízmüvei a pályaműveket a bírálat befejezése után a bírálati jegyzőkönyv másolatával együtt 2 hétig nyilvánosan kiállítja. A díjazásban nem részesült vagy meg nem vásárolt pályaműveket a kiállítás után 30 nap alatt tulajdonosaik a benyújtási helyen átvehetik. E határidőn túl a pályázati tervek megőrzését a Vízművek nem vállalja. 10. A díjazott és megvásárolt tervek Budapest Székesfőváros Vízművei tulajdonába mennek át és azokat a szóbanforgó építkezésnél belátása szerint esetleg részletekben is felhasználhatja. 11. Ezzel a pályázattal járó kötelezettségen túl Budapest Székesfőváros Vízmüvei a pályázókkal szemben semmiféle kötelezettséget nem vállal. 12. Pályázó pályatervének beadásával elismeri, hogy ezen pályázati hirdetmény pontjait magára nézve mindenben kötelezőnek elfogadja. 13. Egyéb, itt fel nem sorolt vonatkozásban a m. kir. Kereskedelemügyi miniszter 79.049/1908. K. M. szám alatt kiadott tervpályázati szabályzata, valamint ennek a m. kir. Iparügyi miniszter által 6732/1936. Ip. M. szám alatt kiadott módosítása az irányadó. Budapest, 1941 július hó 2. BUDAPEST

SZÉKESFŐVÁROS

VÍZMÜVEI

P A P F E R E N C s. k., vezérigazgató.

Külföldi lapszemle D E R B A U M E I S T E R 1941. évi májusi száma a nürnbergi városi magasépítési hivatal feladataival foglalkozik. A régi nürnbergi építési mód, amelynek jellegzetessége a szerkezeti összefüggések erős hangsúlyozása volt, okozta, hogy itt az új építészet minden felesleges kísérletezést megtakarítva, ért el új egészséges formákat. Új formák, amelyek átörökölték a tradíciót és belőle nőttek ki, ez az új nürnbergi építészet. Erről ad a lap további képeket, akkor, amikor a város magasépítési hivatalának különböző munkáit mutatja be. A régi város megvédésének, az ízléstelen hozzáépítésektől való megtisztításának, az állam és a párt új épületei felépítésének és elhelyezésének

Torkret beton O j. • Betonjavitas Kőfelületek konzerválása r

Liska J e n ő

oki. gépészmérnök

Budapest

22

sz

'

különböző feladatai fonódtak itt össze. Meg kell gondolni, hogy a történelmi épületek legtöbbje városi tulajdonban van, mindenekelőtt természetesen a hivatali épületek, amelyek a város legértékesebb emlékei közé tartoznak. Ezenkívül a házak egész sorát kell tartósan gondozni, mint a Peller-, Imhoff- vagy Fembo-házat. A Szent Lélek-kórházat 600 éves fennállása alkalmából újra építették és helyreállították, 1550-ből való hiteles rajzok alapján, az eredetinek megfelelően. A hatalom átvétele óta állandóan dolgoztak a városháza szépítésén (1332—1340-ben keletkezett, 1522-ben továbbépítik, 1616—1622 között a renaissance-szárnyát építik hozzá). Az első

SENPERNOVA ELSŐ MAGYAR „ S E M P E R N O V A "

a legtartósabb nemesvakolat, kapható minden színben

N E M E S V A K O L A T - G Y Á R • Budapest, V I . , Lövölde-tér 4. Telefon: 221-050

264

SZABADSÁG-TÉR 15

TELEFON;129-4Q3'

T Á B L A Ü V E G T Ü K Ö R Ü V E G M Á R V Á N Y Ü V E G ORNAMENTÜVEG K A T E D R Á L Ü V E G

Ü V E G T É G L A Ü V E G F O N Á L „THORAX" B I Z T O N S Á G I ÜVEG - SZÍNES ÜVEG D R Ó T - ÉS N Y E R S Ü V E G

S

Í

K

Ü

V

E

G

-

N

A

G

Y

K

E

R

E

S

K

E

D

É

S

emeleten a főpolgármester és közeli munkatársai kaptak helyet. Olyan helyiségek átalakításáról volt szó, amelyek régóta irattárul szolgáltak, úgyhogy az ősi falburkolatokból és más kiképzésekből csak kevés maradt meg. A régi megmaradt töredékek alapján állították helyre a főpolgármester szobájában a szép kazettás mennyezetet és faburkolatot, amelyet ionikus pilaszterekkel emeltek ki. A faburkolat és a kazettás mennyezet között drága, kéziszövésű huzat képez átmenetet. Az ajtókon és az ablakokon mindenütt kovácsolt vereteket látni. 1494—95-ben Hans Behein által magtárul épített és ma birodalmi ifjúsági otthonná átalakított Luginsland példa arra, hogy régi

Parkettát

a legjobb kivitelben szállít, lerak, javít

LÁNG JÓZSEF

parkettázó és psdlózási vállalata

VI., M U N K Á C S Y MIHÁLY-U. 23 Telefon: 129-211, 315-060

Hűtő, szárító, szellőző, ködtelenítő, légnedvesítő „EseIgé" kompresszor-telepek Légvonal szerkesztésű ventilátorok minden célraésteljesítményre S C H U B A U E R

mérnök Budapest, III., Föld-utca 51. Telefon: 162-206

Építőanyagot o l c s ó á r b a n é s k i t ű n ő minőségben szállít

NERVETTI

VIKTOR

építési anyagkereskedelmi vállalata B u d a p e s t . V I I . , Rakéczi-út 8 0 . Tel.! 224-042

becses épület is teljesen alkalmazható a mai idők követelményeihez. A hatalmas fedélszék, a zömök homokkőoszlopok romantikus és ünnepélyes hatást keltenek. 450 fiatal vándornak teremtettek itt megszálló- és szórakozási lehetőséget. Nagy étkezőtermek, társalgók, olvasók, hálótermek találhatók az épületben. Az épület ősi voltát hangsúlyozza a földszint oszloperdeje, a társalgóbeli régi nyitott kandalló és a különösen vastag falak. A szobákban a tető 400 éves padlózatának felhasználásával készítettek falburkolatot. A régi kis ablakok a szellőzésre elégtelenek lettek volna, kicserélésük viszont az épület külső képének elrontása nélkül nem volt elkép-

CLégvédelmi ajtók p f o l r V^

Telefon 292-671

-•- Í V Ü L

F

U

U

H

.

1

a U t Ó d a j ^

Redőnyök

B pest,

XIII, Árboc-utcai.

J

zelhető, ezért a kellő szellőzést mesterségesen érték el. A legismertebb régi udvarok egyike az ú. n. történelmi udvar, ahol mindenfelé Kraft Ádám művészkezének nyomait láthatjuk. Ennek a helyreállítása és megóvása magától értetődő volt. Az udvart a XIX. század hozzáépítéseitől kellett megszabadítani és eredeti szépségében helyreállítani. A régi mesterdalnok-templom szintén a város régi nevezetességei közé tartozik. Az 1300-ban épített és a Katalin-kolostorhoz tartozó templom később a mesterdalnokok gyakorlóhelyéül szolgált. 1923-ban hangversenyterem lett. Ekkor helyreállították. A helyreállítás közben értékes középkori falfestményeket találtak. Jelenleg

Ü

V

E

G

-

1B E T O N m a r v a n y u v e g b u rkolás. Gyorsan szépen olcsón Magyar Vegykészítményű Papírgyár

O S E R J A K A B Budapest, VI., Ó-utca 49. Tel. 123-890

265

BIELEK KÁROLY

Budapest VIII., T a v a s z m e z ö - u . 18, telefon: 132-59-4

át 99

víztisztító berendezések, mélyfúrások, kútépítés

„HYDRO" részvénytársas á g v í z b e s z e r z é s , víztisztítás é s talajkutatás számára

„

D

A

B

E

G

"

b e n z i n k u t a k , hatóságilag eng. tárolóberendezések tűzveszélyes folyadékok számára Műszaki Berendezéseket F o r g a l o m b a h o z ó k. f. t.

Budapest, VIII,, Vajda Hunyad-u. 17 T e l e f o n : 138-255

Somogyi Béla Eternit Eternit Eternit

tetőfedő vállalat csövek falburkolások IIC" "i *

tsuaapest, Gróf Zichy

Zlll

v /., Jenő-utca

'37. Tel.:

118-355

a birodalom koronázási jelvényeinek őrzőhelye. A gazdasági és szociális tudományokat szolgáló Hindenburgfőiskola, amely egy régi népiskola épületében az óváros szívében található, 1939-ben belsőleg teljesen átépült, hogy berendezésével és termeivel a főiskola szerepkörét méltóan betölthesse. Kellemes előcsarnokával, olvasótermével, szép aulájával, barátságos kantinjával jólsikerült átalakítás benyomását teszi. A Rókus- és a Leonhardttemető ravatalozóit átalakították, mindkettő nyugodt, komoly formáival tűnik ki. (Névery Gábor.)

BOHN

TESTVÉREK BUDAPEST,

T É G L A G Y Á R RT.

III.,

BÉCSI-ŰT 166

Falazó-, válaszfal - és f ö d é m t é g l á k C O S T R U Z I O N I C A S A B E L L A 159/160. számát a kiállításoknak szenteli. Történelmi visszapillantást ad másfél évszázaddal visszamenőleg a kiállítások sorozatára. Bemutatja az 1851. évi londoni világkiállítás büszkeségét, a híres kristálypalotát, az 1899. évi párizsi világkiállítás nevezetességeit, köztük a világhírű Eiffel-tornyot, a kiállítás fejlődését a mai napig. Az illusztrációkat szemlélve, a stílusok váltakozásán kívül szembetűnő az óriási különb-

KOLLARIT „

»

MŰSZAKI

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

B U D A P E S T , IX., Ü L L Ö I - Ú T

101. T E L E F O N : 136-228

ség a mult századbeli kiállítási termek és a modernek között. A régi bazárszerű kiállítási csarnokokból a felhalmozott áruk tömege kiszorítja a közönséget. Az agyonzsúfolt teremből kikerülő emberek a rájukzúduló sok látnivalótól holtrafáradtan mindent elfelejtenek, vagy összezavarnak s így a kiállítás nem éri el célját: nem hagy maradandó emléket egyetlen kiállítási tárgy sem, csak egy nagy káosz marad a látogató fejében. Igen jó példa

O V

T1C D C D 1 1 LD L l \

FÉLE ÉP|TÉSI És IPARIR--T-

BPEST, XI. CSURGÓI-ÚT 28.

J C s i s z o l ó korongok — üvegtetők ^gyártása

C Gleoatcr

— Minőségi

kivitelben

A c

F é m

p o r t á l o k

és

Egeresi Gipszgyár és Vegyimüvek Rt. EgeresfKolozs megye) által gyártott

EGERESI GIPSZET Budapesten a

KARBONPAPÍR IPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG B U D A P E S T , VI., LEHEL-UTCA 14 Telefon : 299 010 árusítja

tokok

É p U 1e t l a k a t o s vasszerkezetek

f e l v o n ó - é s g é p g y á r kft. XIII., Jász-utca 76. Tel: 4 9 3 - 0 7 0

vagóntételben

b 1a k o k

Sajtolt ajtók é s

Az

felületeit edzéséhez

é 1 a

LIFTEK)

' | / • , , 1 1 | _ kőfaragómester I V r a i W j r U l U kd- Ss márvanyárugyártelepe

épület, síremlék, oltár, emlékmű stb. munkák Budapest, III., Lajos-utca 77/79. T e l . : 163-116 Kőbányaüzeni: Budakalász

TH

E R M O P H O R

házikémények és szellőzőberendezések, NEDVES FALAK K I S Z Á R Í T Á S A áramlólevegő-rendszerrel

Gustodis A l f o n z rt. V., Nádor-utca 19. Tel.: 112 007

266

PREGITZER FERENC cementárugyár B u d a p e s t , XIV., Angol-utca 30. T e l e f o n : 297-921

erre az 1878. évi párizsi világkiállításon a spanyol borok árusító pavillonja, mely borosüvegekből összerakott diadalkapuszerű építmény. Mintha az egykori tervező a spanyol borok szédítő hatását kívánná fokozni a gigantikus fiaskó-palotával. — A mai kiállítási termekben a modern kiállítási technika ezernyi finom fogásával talál-

A N D R E A C E M E N T Á R U G Y Á R E S É P Í T Ő I P A R I RT. BUDAPEST, V., BÁTHORY-U. 20. TELEFON : 120-092

FALBURKOLÁS

PADLÓBURKOLÁS

kozunk. A nagy termekben kiállított, nagy gonddal elrendezett kevés tárgy, a rövid és szellemes feliratok, néhány ügyes rajz a kiállítás lényegét és fontosságát tökéletesen kidomborítja. A modern kiállítás oktat és szórakoztat egyszerre. Sok mondanivalóját pár szóban sűríti össze, a mai kor agyonhajszolt emberét nem fárasztja hosszú

Roessemann és Kühnemann-Epp és Fekete-Harmatta Egyesült Gépgyárak és Csőmű R t . B u ^ e s f ^ 6 ^ a o 0 r d ő Mechanikai emelő- és szállítóberendezések — Kazánházi szén- és salakszállító berendezések — Sodronykötélpályák, függővasutak — Szabványos és keskenyvágányú vasúti felszerelések — Waggonok, kitérők, fordítókorongok Vasúti biztosító berendezések

Kovácsoltvascsövek

bútorgyártás

és

vasszerkezeti célra — Vashordók, vastartányok, vasszerkezetek

ismertetésekkel és a nagyszerűséget nem a kiállított tárgyak tömegével, hanem a minőség kihangsúlyozásával éri el. A gazdag képsorozat főleg olasz példákat mutat be, hiszen a kiállítások rendezésében talán az olaszok a legügyesebbek. (Tóbiás Loránd.)

SZIGMA N A G Y S Z I L Á R D S Á G Ú BETONVAS MAJOR

L Á S Z L Ó • B U D A P E S T , V „ D R ÁVA- U T C A 2 2 • T E L E F O N :

298-495

M O N A T S H E F T E F Ü R B A U K U N S T U N D S T Á D T E B A U 1941. évi júliusi száma Aribert Rődel munkáit ismerteti. az esseni Johanniskirche és a Münster szomszédságában lévő üzletház átépítése nemcsak építészeti, városrendezési szempontból is érdekes. A Johannis-templom a pályaudvarhoz vezető főútvonalon álló mentális kőarchitektúrájú gótikus templom, zömök nyugati négyzetes toronnyal, melyen magasbaszökő

LU

G RlU B

I V

K N U T H K.

egészségügyi berendezések gyára

B u d a p e s t , V I I . , G a r a y - u t c a 10 T E L E F O N S Z Á M ,

2 2 4 - 8 0 1

Központi fűtés, vízvezeték-szerelés, víztisztító berendezések., szellőző be> rendezések, mosodaberendezések, mai gasnyornású gőzvezetékek építése stb.

Szennyvíztisztító telepek SADO házi kisderítők PRISTER BUDAPEST,

267

MÜVEK

I., A T T I L A - U .

RT.

95. 161-230

1 yV

N I

^ ^

K J r ^ . 1 \ l V — / KmJ

s z i g e t e l é s e k ,

Budapest, VIII., örömvölgy-u. 38-40 131-298

t e t ő f e d é s e k

V., K á l m á n - u t c a 22. T e l e f o n : 1 2 3 - 0 3 3

KELE MIHÁLY ASZTALOSÁRU GYÁRA Telefon:

Köztük hanem monunyolc-

r

üvegbeton Lehotzky C R I T T A L L

BALLAI egészségügyi

JÁNOS

berendezések

vállalata

BUDAPEST, IV., FERENC JÓZSEF RAKPART 16

K Ö Z P O N T I F Ű T É S , VÍZSZERELÉS, S Z E L L Ő Z Ő B E R E N D E Z É S E K

RENDSZERŰ SZAB. SUGÁRZÓFŰTÉS, VIZVEZETÉKBERENDEZÉSI VÁLLALAT

KESZLER

JENŐ ÉS

V., BÁLVÁNY-UTCA

FIVÉRE

5. TEL.: 180-237

szögletű sisak van. Az építész feladata az volt, hogy az ügyes alaprajzi elrendezés mellett városképi problémát is megoldjon. Az amúgyis zömök arányú templom mellé helyezett épülettel kellő léptéket kell nyújtania, hogy a templom monumentalitását kiemelje és oly homlokzatot terveznie, mely a régi templomhoz stílusban is hozzáülik. Rődel ezt a kettős problémát rendkívül ügyesen oldja meg. »Berlin ünnepi pompában« címmel közli Haenz Weidner hasonló című könyvének ismertetését. Érdekes az egyes koroknak különböző irányú törekvése a monumentalitás elérésére a X V . századtól a mai napig. A lap ismerteti még egy kórházpályázat eredményét. (Tóbiás Loránd.)

K ö r t i n g : f ű t é s é§ k l í m a b e r e n d e z é s

IllIllŐség'CÉ j c l e i l í !

Körting 146-369

D E U T S C H E B A U Z E I T U N G 1941. évi 27. szám egyik cikke a würzburgi úszócsarnokot ismerteti, tervezője F. Kleinsteuber. Az épületnek három része van: előreugró bejárati csarnok, az öltözőtermek és végül az úszómedencét tartalmazó rész. Ezeknek alaprajzi kapcsolata és vertikális tagozása igen kedvező városképet nyújt. A főemeletsorban 225 vetkőzőhely van, igen jól szellőztetett 37 tusoló, 20 lábmosó és a szükséges W . C.-fülkékkel. Az úszócsarnok falai 2'60 m magasságig világossárga, a járófelületek pedig világosszürke lapokkal vannak fedve. A medence 25 m hosszú, 12 m széles és a mélysége 80 cm-től 3'50 m-ig emelkedik, szükség esetében a vízszint Minden

építési célra kitűnően

télen meleg, nyáron hűvös

A magyar értelmiség egyetlen általános jellegű, közérdekű havi folyóirata a

alkalmas,

f J J * é S 6 Í t

nádíemez l g .

ntidszövöSowokstit*

m. kir. uJvari

A szerkesztőbizottság elnöke :

SZIGETELJEN

GRÓF BETHLEN

FALAT, P A D LÓT

Alelnöke: GYULA

Szerkeszti: ECKHARDT

A M B R U S , TEL. 120-864 BPEST, VI., JÓKAI-U. 28

Budapest, V., Vilmos császár-út 26

Kérjen díjmentes

mutatványszámot

okleveles gépészmérnök műszaki vállalata

Szellőző, légüdítő, ködtelenítő, központi fűtő, vízvezetéki, víztermelői, csatornázási, óvóhelyi

berendezések V I . , D e s s e w f f y - u t c a 16. T e l e f o n : 127-670 Postatakarékpénztári csekksz. sz. : 21.391

DuskaésRiedlmayer központi fűtés, v í z v e z e t é k és csatornázás berendezési vállalat

Budapest, II., Batthyány utca 67 69 Telefon : 355-975

ÉPÜLET- É S PORTÁLÜVEGEZÉSI VÁLLALAT

Készít m i n d e n n e m ű kőés m á r v á n y m n n k á k a t

Hrauda Károly és Fia oki. gépészmérnök Budapest, XIII., Forgách-utca 20. Telefon : 298-990

MACSKÁSY ÁRPÁD

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

kőfaragómester

Budapest, XI., Horthy Miklós út 106

LÉGSZIGETELÉSSEL

SÁNDOR

Előfizetési ára magánszemélyeknek évi 9.60 P

készít :

A D O I . F

SEENGER B É L A

MAGYARSZEMLE

SZEKFÜ

T Ú R R A

kőfaragómester Budapest, V i l i . , L u t h e r - u . l / a . Tel.: 140-329. Bánya-csüz.-mlclep: Budakalász. Tel.: 162-036 19. mellékállomás

Telefon : 147-380 (2-es mellékállomás)

ISTVÁN

és mindennemű k ü f u r a g ó munkál

I F J .

3, 5, 7 cm vastagságban

PoIIatft gyáwtóí,

T R A V E R T 1 N

D A I l A D I I f P U l f t l K I I %

Kttzp. f ű t é s e k , v í z v e z e t é k és c s a t o r n á z á s i b e r e n d e z é sek, szellőző b e r e n d e z é s e k , óvóhelyberendezések

PARKETTAT régit és újat szállít

Gerő

Andor

parkét-éspadlózási vállalata Budapest V., Széchenyi-rakpart 19. Tel.: 123-952

A I I TA I A W I A L

Budapest, VII., Károlykörút 9. Tel.-. 423-369

268

LOMÁSI ERDÖIPAR R. T. MAGYARORSZÁGI ÜZEMEINEK KIRENDELTSÉGE KOLOZSVÁR,

MÁTYÁS

KIRÁLY-TÉR

7. I . 3

*

T E L E F O N :

1 8 - 8 9

SZÁLLÍT: Szatmárnémeti-Gőzfűrész-i és láposbányai (Szatmár megye) parkettagyárából, illetve fűrészeiből a legkényesebb ízlést kielégítő bükk-, tölgy-, dió- és kőrisfából készült rendes és díszítő parkettát, különleges eljárással feketére színezett tölgyparkettát, kiváló osztályozású és minőségű bükk-, tölgy-, dió-, kőris- és juhar- stb. építő bútoranyagot. Galócási (Csik vármegye), dédabisztrai és szovátai (Marostorda vármegye) fűrészeiből b á r m i l y e n m e n n y i s é g ű , méretű és osztályozású luc-jegenyefenyő és bükkfűrészárut még további 20 cm-rel emelhető. A medence maga tengerzöld színű lapokkal van burkolva, ami a víztükörnek kellemes színárnyalatot ad. A nagyjából L-alakú épület mintegy 1400 m2 nagyságú, részben fűvel borított napozó-udvart vesz körül. Közvetlenül a nagy medence mellett széltől védett helyen légfürdő-terraszok vannak kiképezve. Az alagsorban iskolák és sportegyesületek részére két teljesen különálló és különbejáratú terem

SZÉP HAZBA, SZÉP LAKÁSBA, SZÉP FESTMÉNYT:

Hibás

KEMENYEK

kivakolására

k é r j e n ajánlatot, a m i k o r

tataroz,

fi

99

Kéménykivakoló Vállalattól,

K Ő Rö S S Y

mely falbontás nélkUI g é p e i v e l belUlről kivakol.

F E S T Ő M Ű V É S Z KÉPZŐMŰVÉSZETI S Z A L O N J Á B A N VÁLASSZON I VI, ANDRÁSSY-ÜT 14. — T. 118-171

I l l . ( Lukács-utca 2 . * T e l e f o n : 3 5 7 - 6 1 2

van, 175 öltözőhellyel, 24 közös és 10 külön tusolóval. Ugyanitt egy 8x12 m méretű tanulómedence is van, 1 m-es vízmélységgel. Az úszó-, tusoló-és öltözőhelyiségek fűtése és szellőzése a legmodernebb elvek szerint történik. Az egész épületet a jól átgondolt alaprajzok és előkelő modorban tartott kiképzések jellemzik. Az épület és a napozó-udvar díszítésére néhány csinos mozaik-kép, szökőkút és szobor szolgál. (Huber Géza.)

D l T H A H C C T C 7 C N T T I A n i K i f l i i és TATAI C S E R É P - É S TÉGLAGYÁR D U U H r L O l ' O L C J M I L U K 1 J \ Részvénytársaság, Pestszentlőrinc DIE B A U T E C H N I K 1941. évi 26/27. számában Dr. Ing. Rudolf Haefner részletesen ismerteti a fémlemezek felhasználásával történő szigeteléseket, mivel amíg a bitumenes szigeteléseknél követendő eljárásokról, szabályokról, anyagokról és tapasztalatokról bőséges irodalom áll a tervezőmérnök rendelkezésére, addig a fémlemezekkel történő szigetelésekre vonatkozóan csak elvétve találhatók adatok az irodalomban és azok is csak részletkérdésekkel foglal-

r e f l V F ^ ^

IC

W K i •» J

központifűtési

Hazai Felvonó Vállalat

S K W : Magyar Cső- és Vaskereskedelmi R. T.

szerelvények

Megnagyobbított

Budapest, V., Vá
korszerűen

F"

felszerelt

felvonógyár és iroda május hó 1-től Budapest, XIV., Nagy Lajos király útja 210/212. Telefon: 297-418.

m

koznak. E cikk az egész kérdést felölelően minden részletre kiterjedően tárgyalja és ismerteti a fémlemezes szigeteléseket, foglalkozva a legrégebben alkalmazott és legkevésbbé jó ólomlemez-szigetelésekkel, továbbá a rézlemez-szigetelésekkel és az új építőanyagból készülő és a legjobbnak bizonyult alumíniumlemezes szigeteléssel. Ismerteti a lemezekkel szemben támasztandó követelményeket, a segédanyagokat, ragasztóanyagokat, a szigetelés készítésének módozatait, lemezek illesztésének lehetőségeit stb. Végül példákon mutatja be a szigetelések alkalmazhatóságát különböző mérnöki szerkezeteken úgy víz, mint ásványi olajok elleni szigetelések, valamint nyomásalatti vízszigetelések esetére. (Dr. Ing. Gyengő Tibor.)

i^PlTIá • • • % i S í o y d á t t y ,

^ ^ i l V ^ H H

éó

I ^ i

&cvu>a

Ú J

> H A S Z N Á L T

K Ö L C S Ö N Z É S

Központi fűtés, vízvezeték és egészségügyi berendezések B u d a p e s t , VI., I z a b e l l a - u t c a 7 9. Telefon: 120-988

KURZWEIL SÁNDOR F E S T É K G Y Á R A • B U D A P E S T , VIII., N É M E T - U T C A 1 0 - 1 2

269

É S

MlÁ•%. B e n e d e k N á n d o r és T á r s a , Budapest, XIII., Szegedi-út 13

„STABITOL"

sz ín- és fényálló m ü k ő f e n t é k e l a

LEGJOBBAK

F é m s z á l a s Picklin Alapzatot, függőleges, nedves- és .salétromos falazatot, tetőzetet tökéletesen szigetelnek a

H E P F A L T

f a l s a r o k v é d ő és h e r m e t i k u s e l z á r á s B u d a p e s t , VI., P o d m a n i c z k y - u . 63. T. 112-C55

ZSIöMONDY BÉLA

ALUMÍNIUM HORGANYOIvÖZEf

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

bitumenes szlgetelőkészltmények

H í d - , víz-, partfal-, vasbeton- és kútépítési, alapozási, csatornázási, légvédelmi, ó v ó h e l y építési és mélyfúrási v á l l a l a t

Készíti: K O P P E L S Á N D O R , B u d a p e s t H E P F A L T lpnrl vegyltermékek VI., S z o n d . v - u . ! 9 . T e l e f o n : 1I7-94B.

Üvegselyem-, Üphon hő- és hangszigetelés

L E M E Z ,

SZALAG, R Ú D , H U Z A L ,

C

Ő ,

SZEGECS, STB.

BUDAPEST, XI., HORTHY M.-ÚT 9 2

E a k a és G r ó z a , X I V , Hungória-körút 130 Telefon: 497-I22

S

I D O M ,

Budapest, VI, Vörösmarty-u. 36. Tel.: 128-845,128-314

T E L E F O N : 268-920

DIE B A U T E C H N I K 1941. évi 26/27. számában dr. ing. E. Gaber a szögezett faszerkezettel készült elsőrendű közúti hidakkal foglalkozik. A háború nagy és újszerű feladatok elé állítja a hídépítő mérnököket. A cikk egy érdekes példáját mutatja be ily feladatoknak. A feladat egy németországi nagy folyam áthidalása volt, elsőrendű közúti híddal. A hídnak rendkívül gyorsan kellett megépülnie, azonkívül a háborús nyersanyaggazdálkodás miatt vasanyagot felhasználni nem volt szabad. A választás faanyagra esett, mint olyanra, mely a leghamarabb előállítható, megdolgozható és a legkevesebb szakmunkás alkalmazása szükséges hozzá. Külön követelmény volt az is, hogy a

Freissler Antal felvonó és gépgyár rt.

Modern gyorsjáratú felvonóit

Budapest, VI., Horn Ede-utca 4 — Telefon: 122-972, 117-847

faanyaggal is a legnagyobb takarékosság szemelőttartásával tervezendő meg a híd. E fenti követelmények vezettek azután egy egészen újszerű, erőtanilag megokolt és helyes, valamint nagyon gazdaságos szerkezet megalkotásához. A híd szerkezeti kialakításánál a vashidaknál meghonosodott keresztmetszetek vétettek alapul, mint olyanok, melyeknél az anyag erőtani szempontból a leggazdaságosabban van elosztva. A hídnak középső nyílása, a hajózás számára nyitvatartandó rész egy 50 m fesztávolságú párhuzamos övű rácsostartó volt, míg a hídnak jobbról, balról csatlakozó többi részei többtámaszú tömör gerinclemezes főtartókból volt felépítve.

Nedvességelleni szigetelés

S Á N D O R

A R N O L D

GOUDRON vállalat, VI., Podmaniczky-u 29. Telefon : 516-353

Az egyes szelvények deszkából és pallókból állíttattak össze, mint a vasszerkezetek keresztszelvényei és az egyes elemek kapcsolása szögezéssel történt, mely a vasszerkezetek szegecseinek szerepét töltötte be. A faanyagot korhadás ellen vegyileg kezelték, az időjárásnak erősen kitett részeit pedig deszkaburkolással védték. A szögeket is vegyi kezelés útján rozsdaállóvá tették. A fent leírt híd a kívánalmaknak mindenben megfelelt és a tervezési megbízás napjától a forgalomnak való átadása napjáig eltelt mindössze 12 hét alatt készült el. (Dr. Ing. Gyengő Tibor.)

HŐSZIGETELÉS

ÉS H A N G S Z I G E T E L É S

KERITESEK

nélkül nincsen

K O R S Z E R Ű l n l ( <1 i L Ó t P I T K E Z t S »! EPITÓAHVAGTECHNIKA MAI A l L A S A S Z fR INTI iiGiOKiimsiii MEGOLDÁSI n . SZIK LEHETOVE

MINDEN

KIVITELBEN

AZ ULTRA-HÁESZ U L T R A - H A H A E S Z Hawytiqa tg to. cju+afok

KHaCÓiAGOSaN GVAlTIA (% FOlGAlOMtA HOZZA ÍS A SZIGfTElá MUNKÁK K I WlTI Lt itstT IS VÁUAUAi . N A G Y B Á T O N Y - Ú J L A K I " E G Y E S Ü L T I P A R M Ű V E K RT BUDAPEST, V., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 16. TELEFON: 18-18-08

B u k o v a

L a j o s

épületüveges és fáblaiivegkei-eskedő B U D A P E S T , IX., L á n y a y - u t c a 46. T e l e f o n : 187-026

Schmidt Frigyes

r e d ő n y k é s z í t ő . — Faredőnyök, viszonredőnyök, mindenféle elsőtétftők Budapest, VIII., Vig-utca 10. Telefon: 138-588

Sóskúti kőhomlokzatokat

és

egyéb

k6faragómunkákat

ké 3zI t

W E I S I N G E R

DEICHSEL

S O O R O N Y G Y A R BUDAPEST XIII. VACI-ÚT 98. TEL: 298 996

G Y Ö R G Y

oki. mérnök, kőfaragó mester

B u d a p e s t , XIV., E g r e s s y - ú t 2 3. - T e l e f o n i 297-428 Az eredeti sÓBkuti n a g y h ó n y a kizár61:i'-Q9 művelője

270

POSNANSKY ES STRELITZ RT.

ASZFALT-FEDÉLLEMEZ- ÉS KÁTRÁNYVEGYTERMÉK-GYÁR B U D A P E S T

Közp. iroda: V., Zsitvay Leó-u. 13. Gyár: Pestszenterzsébet, Horthy Miklós-út 63

IIIIIBIIIIIEIlii 1

1Ali!OS R 1 L

BUDAPEST, V., ALKOTMÁNY-UTCA 21 — TELEFON: 115-350 Tetőfedés, szigetelés, aszfaltburkolatok, kátránytermékek, fedél és szigetelőlemezek gyártása, kocsikenőcs, gépzsír

n

BITUMEN UTEPITO RT.

BUDAPEST, V., ALKOTMÁNY-U. 21 — TELEFON: 115-350

Ú t b u r k o l a t o k k é s z í t é s e öntött és hengerelt aszfaltból. Kátrányos és bitumenes keretek. Olajos portalanítás

SÁRKÁNY ERVIN ÉPÍTÉSZ ACÉLBETON BURKOLÓ VÁLLALAT B U D A P E S T , II., B E M J Ó Z S E F - U T C A 2 4 . T E L E F O N • 1 6 6 - 5 3 9

„SÁRKÁNYBETON"

GROZIT

ÉS

PADLÓBURKOLÁS

ASZFALT ES KÁTRÁNY VEGYITERMEKGYAR RT. RODA:

K

JÁRDA-

a I • M L - L J O csász. és kir. udvari szállító

BUDAPEST,

I V / I A I V I / A

V.,

1^.1 v

J

Budapest, IX., Soroksári-út 142. Tel.: 131-948

SZENT

ISTVÁN-KÖRÚT

Kátrány-, aszfalt-, b ő r - f a l s z l g e t e l ő l e m e zek. M e z ő g a z d a s á g i és m ű s z a k i k e n ő a n y a g o k és a z ö s s z e s k á t r á n y t e r m é k e k vegyészeti gyára

tfttttlBOWVKOVPWl BUDAPEST, I., KELENHEGYI-UT 11 PORTÁLOK mm M — M

22

.

KAPUBEJÁRATOK,

I/asqztei*daUat Acusttó Jttscwéuptócsatáty BUDAPEST, VI., P O D M A N I C Z K Y - U T C A

29

-4V* > •í . ' v-

E L Z E T T

7 6 8.

(Eredeti nagyság)

•

'te-

szabadalmazott cilinderes biztonsági bevéső bejárati ajtózár csappantyús tolpkával, kilincses kivitel

MINDEN t

ELZETT

ZÁR M Á S KU LCCSAL-

+

*.

é p ü l e t z á r a k

számos

köz- és

magánépüiefén

vannak

:

i

Jw •

felszerelve

1

ELZETT YASÁRUGYÁR R. T.( Budapest, XIII., Benje-u. T E L

E

F

O

N :

2

9

1-5

4

0 •S

95849. — A z Athanaaum Irodalmi « • nyomdal ré»zvénytár«ulat nyomása

-r

T T ,

•

-A vA '"(jPP '

FalalOa : Kárpáti Antal Igazgató7 J*. V

' V -A >**• * •

^ ^ ^ ^ ...

.! i

i' fi

-a» • '''% * K ' Jjfcffi?'