ÉPÍTŐMŰVÉSZET
GARISCHE BAUKUNST • ARCHITETTURA U N G H E R E S E • ARCHITECTURE NGROISE • HUNGÁRIÁN ARCHITECTURE • HUNGARA ARKITEKTURÜ
HŐSZIGETELÉS nélkül nincsen KORSZIRO i i t i i t i i ó
1
t P I T K E Z É S
ÉS
HANGSZIGETELÉS
•
• / „--• AZ EPITÓANYAGHANYAGW " 1 I C H N**I KMA AMAI I " » szr«,H" . ,• v''' LEGTOKÉIETESEIB IETESEIB I A ( I F C MEGOIDAST TE SZIK IEHEIÚVE
'\
*BH8B
,
ImI Ni iM. iI, S, P M -. lmk v M j i l f i !
AZ U L T R A - H A E S Z ULTRA-HAHAESZ „ N A G Y B A T O N Y - U H A K I " E G Y E S Ü L T I P A R M Ü V E K RT BUDAPEST, V., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 16. TELEFON: 18-18-08
[
Freissler A n t a l f e l v o n ó - és g é p g y á r
Budapest, VI., H o r n Ede-utca 4 —
Telefon:
Modern gyorsjáratú felvonók
rt.
122-972,117-847
KÖRTING FŰTÉS
K Ö Z P O N T I F O T É S E K , K L Í M A B E R E N D E Z É S E K , OLAJTÜZELÉSEK, INJEKTOROK, SUGÁRKÉSZÜLÉKEK. VACUUMBERENDEZÉSEK
jU. iup
i r . . . tUtSCíSUfy,
B .
i s
í .
Jtevzvéut}-
Budapest, VIII., Klsfaludy-u.11 T E L E F O N : 14-63-68, 14-63-6 9
LOMÁSI ERDÖIPAR R. T. MAGYARORSZÁGI ÜZEMEINEK KIRENDELTSÉGE K O L O Z S V Á R ,
MÁTYÁS
KIRÁLY-TÉR
7.
\.
3
*
TELEFON:
*1 4-90, 1 8-89, 31 - 6 3
S Z Á L L Í T : Szatmárnémeti-Gőzfűrész-i és láposbányai (Szatmár megye) parkettagyárából, illetve fűrészeiből a legkényesebb ízlést kielégítő bükk-, tölgy-, dió- és kőrisfából készült rendes és díszítő parkettát, különleges eljárással feketére színezett tölgyparkettát, kiváló osztályozású és minőségű bükk-, tölgy-, dió-, kőris- és juhar- stb. építő bútoranyagot. Galócási, barackosi (Csik vármegye), dédabisztrai és szovátai (Marostorda vármegye), székelyudvarhelyi (Udvarhely vármegye) fűrészeiből b á r m i l y e n m e n n y i s é g ű , méretű és osztályozású luc-jegenyefenyő és bükkfúrészárut
ANDREA CEMENTÁRUGYÁR ÉS É P Í T Ő I P A R I RT. B U D A P E S T , V . , B Á T H O R Y - U . 20. T E L E F O N : 120-092
FALBURKOLÁS
KRÁL
F Y MI A VJ I U L A
kőfaragómester k ő - é s márványárugyártelepe K Ö B Á N Y A O Z E M :
B U D A K A L Á S Z
I/asy&#udáUat Acutítá
PADLÓBURKOLÁS
épület, síremlék, oltár, emlékmű stb.munkák BUDAPEST, III., LAJOS-UTCA 77/79. TELIFON: 163-116
Jttsové^tácsaság,
BUDAPEST, VI., P O D M A N I C Z K Y - U T C A
29
MAGYAR
ÉPÍTŐMŰVÉSZET
1944
SZEPTEMBERI
MELLÉKLETE
ÉPÜLETSZERKEZETEK FALNY1LÁS0K FELSZERELÉSEI. I.
Ajtók.
A f a állandó mozgása: vetődése, méret változása a belőle készült szerkezeteken repedéseket, hézagmegnyílásokat hoz létre, ami nemcsak szépséghiba, nemcsak tökéletlenné válnak az egymáshoz és különösen az idegen anyagokhoz való csatlakozások, de a kellő tisztán nem tartható rések férgek tanyáivá, betegség-csirák lerakodóhelyeivé válnak. Ezért mindgyakrabban látjuk a törekvést arra, hogy ajtótokoknál, sőt szárnyaiknál is mellőzzük a fát és helyébe a koptatásnak is jobban ellentálló v a s a t vagy f é m e k e t alkalmazzuk. — Nehezebb szerkezeteket már régebben alkalmaztak ott, ahol betörés vagy tűzveszély ellen is kellett védekezni, de könnyedebb fémekből, vagy kisebb méretekkel vasból, hengerelés, préselés útján a vas- és fémművek piacra adnak oly félgyártmányokat, amikből könnyen lehet összeállítani, az említett hátrányok nélkül nyílászáró szerkezeteket is. Elsősorban kórházaknál és élelmiszerüzemeknél, egészségügyi okokból, valamint járműveken, tartóssági szempontból alkalmaztak ilyen szerkezeteket. De szépségük és tökéletes illeszkedésük folytán mindkiterjedtebben kerülnek ily ajtók középületekben, különleges célokat szolgáló helyeken használatba, de a legegyszerűbb lakóházakban is alkalmazhatók ily szerkezetek. A németországi Mannstaedti vasművek, a frankfurti Schanz, a troisdorfi Klöckner-cégek, de hazai vasgyáraink és lakatosüzemeink is állítanak elő oly szabványos hengerelt vasakat, sajtolt acélbádoglemezeket, amiket sokféle változatban tudunk ajtók céljaira alkalmazni. — Vannak ajtók, melyeknek csupán tokjai készülnek vasból, míg szárnyai rétegelt faszerkezetűek. Utóbbiak csekély zárt hézagaikkal még elég tisztán tarthatók. A hengerelt vasakból összeállított tokok sarkaikban közvetítő lemezekkel összeszögecselhetők, vagy újabban összehegeszthetők. A falakkal való kapcsolatokat az ugyancsak rájuk szögecselt vagy hegesztett 4 — 6 falazó karom biztosítja. Ezek a karmok 2'5 mm vastag, 15—20 mm széles, 150 mm hosszú laposvasakból készülhetnek, Végük derékszög alatt meg van hajlítva, vagy behasítva és kétfelé hajlítva kapaszkodnak a falazati kövek-, téglákhoz. E karmok a tokoknak helyszínre való szállításakor bennfeküsznek a hengerelt áru vájataiban hogy könnyebben legyenek szekérre rakhatók és csupán elhelyezéskor lesznek merőleges helyzetükbe lehajlítva. A belső üregeket, jó hézagzáróan, javított habarccsal vagy híg betonnal lehet kiönteni. A falat burkoló vasak jól védik a nyíláskávét ütődések ellen. 96. ábra a fentebb ismertetett elvek szerint előállított hengerelt vastokot mutat, nézet, alaprajz és metszetben. A tokszárakat alul, a küszöb vagy padló alatt kisebb szögvas köti össze. A szárny csapos forgó tengelyei is rászögecselhetők a tokra, csavarral is felerősíthetők vagy ráhegeszthetők. Hüvelyei a szárnyba bevéshetők, átütött fej-
nélküli szögekkel rögzítve, vagy ugyancsak csavarokkal erősíthetők fel. A tokbélésre a zárnyelvek lyukainál kis bádogszekrény alkalmazható, hogy a habarccsal való kiöntéskor e hely üres maradjon. 97. ábra ugyanennek nagyobb méretfi részlete 6 cm vékony válaszfalban (rabitz, monier vagy vasbeton, esetleg válaszfaltégla esetében). A vastokban biztosítva van a kettősütközés, vagy a szárny horonyba sülyedése. A nyílást keveset előálló, egybesajtolt40 mm széles perem szegélyezi. 98. ábra ugyanennek 12 cm-es válaszfalba alkalmazható változata. 99. pedig bármily vastagságú falhoz alkalmazható formája. Vastagabb falakban a bélést is vakolva lehet kiképezni, a belső sarokra csupán egy sarokvédőperem alkalmazásával. Előnye még e szerkezeteknek, hogy az ajtótok semmit sem gyöngíti a fal szerkezetét. Statikai számításoknál tehát csupán a tiszta nyílást kell levonni, míg fatokoknál ezt, mint nem hordképes tömeget kell tekintetbe venni. — A nyílás közelében levő kéménycsövek nem veszélyeztetik meggyulladással a tokot, mint ahogy azt fátok esetében legalább 15 cm-nyire kell ettől elhúzni, tekintetbe véve az esetleges befalazási toknyúlványokat is. 100. ábra egy különleges tokot mutat, tökéletesebb horonyzáródással hő- vagy hangszigetelő ajtók részére. A többszörös ferde horonyba a légmentes ütközés céljaira csőalakra hajlított gumilemez van befoglalva. Az ajtószárny 70 mm vastag, kétoldali rétegelt lemezei közé valamely szigetelőanyag van befoglalva: parafa- vagy kovaföld-, heraklit- vagy magorlemez, stb. — Ilyen ajtó hivatali helyiségekben is alkalmazható a régebbi vaskos, párnázott ajtók helyett, simulva a tér többi faajtó alakjához és nem lesz dísztelen, mint az elszakadozott vagy molyrágta posztóbevonású ajtók. 101. ábra ugyanez ajtónak fatokos változata, nemezütközéssel. 102. ábrán nemcsak a tok készült hornyos szögvasból vagy más, sajtolt lemezből, de maga a szárny is 2 mm-es acéllemezből áll. A lemez vékonysága folytán a szárny alig nehezebb, mint egy faajtószárny. A rásajtolt bordázat nem dísz, hanem a vékony felület merevítésére való. Esetleges horpadása vagy más sérülése a bordázott felületen kevésbé vehető észre. A bordázat vonalvezetése jellegzetesen mutatja, hogy nem váz- és táblázatos faajtóról van szó, 103. ábra ugyanennek részletrajza. Ha a kettőslemez közeit ugyancsak szigetelőanyaggal töltjük ki, az nemcsak hogy hangot és hőt még annyira sem ereszt át, mint egy faajtó, de ez meggátolja fűtött és fűtetlen tér közötti fémfelület izzadását is. 104. ábra ugyanennek egyszerűsített változata oly helyre, ahol az előbb említett szigetelés nem szükséges. A felület túlnyomó része egyszeres 2 mm-es lemez, csak a bordázatok kettősek, kitöltés nélkül. A közökbe besülyeszthető a zárszerkezet. A T - v a g y U-vaskeret merevíti az alig 3 cm vastag ajtólapot. A lemezek szögecselve vagy hegesztve erősíthetők együvé. S Á N D y G Y U L A
444479. Athenaeum, Budapest
m HVElVfk íí S2 FBt
aOO-9QO
L VAS
T
8Bj
VAS
^ S S S Í E ^ M
650-950
ARSZEKECny
L E P T C H KESZLETEKNEK
(?5)h mm
A R K O S I S Z E K E L Y GYÖRGY
út-, mély- ós magasépítési vállalat, Budapest, V I I . , Rottenblller*utca 3 4 . T e l e f o n : 4 2 5 - 9 5 4
Leszármazási okmányok kutatás* Agyéban forduljon
"
Heraldika
NEMESSÉGI
Irodához, Bp. IV., « r . K A r o l y l - u . Tolofon:
Ciarnok-, h a n g á r - , mOholy-, h á z é p í t kezéseknél h a s z n á l j o n 1 RIGÓN gipszfed Alapokat k ö n n y ű , 40%-kal k ö n n y e b b , m i n t a b e t o n , hftszlgotoló, tüzelőanyag-megtakarítás, állandó temperatura, t é r l o g a t d l l d — t a r t ó l , nem vetemedik, n e m h a j l i k el s z a g o z h a t ö , m i n t a deszka, a b s z o l ú t tűzbiztos, ami ma elengedhetetlen leltétel egy g y á r é p l t k e z é s n é i , a n y a g , a m e l y a z összes k í v á n a l m a k n a k ideálisan megteleli Felvilágosítást d í j m e n t e s e n ad a z :
Egeresi Gipszgyár és Vegyiművek Rt. budapesti irodája
É p ü l e t - és p o r t á l ü v e g e z é s , márványQveg burkolás, Qvegbeton
Építőanyagot o l c s ó á r b a n ás k i t ű n ő m i n ő s é g b o n szállít N E R V E T T I V I K T O R építési anyagkereskedelmi vállalata Budapa.t, VII., Rákócziul 80. Tol.. 224-042
BUKOYAI SÁNDOR
Budapest, VIII, Baross-t6r4.Tel. 132-211
Hibás
KÉMÉNYEK
klvakolására
kórjen
ajánlatot,
III.,
L u k á c s - u t c a
A légvédelem
NEMESMÉSZKÖ BURKOLÓLÁPOK
Az épületek, folyosók, lépcsőházak irányfénylámpákkal való ellátására a m. kir. honvédelmi minisztérium előírása szerinti
tömbkövek, fűrészelésre, sírkőre, o s z l o p o k r a , korlátokra, lépcsőkre
KORÁNYI MÁRTON LÉGOLTALMI LAMPAOZEM Budapest, I., Krisztina-kőrút 151. T.: 150-274
2 0 0
3
tataroz,
nélkUI g é p e l v e i belliiről 2 .
sérült alapok javítása Talajkövesítés, Joosten-eljárás (cmcnf bepréselés
légoltalmi- és óvóhelyi lámpákat, világítóeszközöket, autófénycsökkentőket
amikor
a „ R A P A " szab. Kéménykivakolő Vállalattól, mely falbontás
embervédelem!
14.
381-189,184-844
ZSÁMBÉKANYÁCSAI MÉSZKŐBÁNYÁK SZENT-IVÁNY FERENC Ü Z E M V E Z E T Ő S É G : TDK, (PESTMEGYE) POSTAÉPÜLET
•
T e l e f o n i
L I S K A
kivakol. 3 5 7 - 6 1 2
J E N Ő
QM. g é p é s z m é r n ö k Budapest, VIII., Űröintölgy-u. 3 6 / 1
Telefon:
342-951
K o r s z e r ű
festés,
mázolás, tapétázás
HANTOS
TESTVÉREK RT. Budapest, VI., Horn Ede-utca 5 T e l e f o n : 118-523,
119-451
Lapszemle TÉR ÉS FORMA — 8. sz. — Szemelvények Réti István: »Képalkotó művészet« cfmű könyvéből az új építés útján szólása
— Major Máté: Vidéki lakásproblémák — L e l k e s
István
— Fischer József:
tanár
érdekes
Athén hozzá-
a kérdéshez.
SENPERNOVA ELSŐ M A G Y A R „ S K M P K R N O V A "
a legtartósabb nemesvakolat, kapható minden színben
N E M E S V A K O L A T - G Y Á R • Budapest, V I . , Lövölde-tér 4. Telefon: 221-050
ÉPÍTÉSZET — 2. •'z. — Protestáns helyőrségi templom és a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetségének székháza. (tervező: Várady-Szabó Lajos) — Dr. Lux Géza: Újabb feltárások a felsőőrsi prépostsági templomban — é r t é k e s művészettörténeti
tanulmány,
Városépítési tévedések — a z e l m ú l t
jó képekkel
évtizedek
csoportosítása stalán indokolatlanul
és felvételi
városrendezési túlzott bírálata
rajzokkal,
hibáinak
őszinte,
jólsikerült
kísérlet
zsúfolt
— Rácz György: Két kísérlet —
parasztfiúk internátusa Sárospatakon és népiskola Fábiánsebestyén községben — m i n d k e t t ő csényi Dezső: A váci székesegyház
Heim Ernő:
kissé
egyszerű,
— A jánoshegyi nagyszálló terve (tervező: Janáky István) — Dr. Der-
— Nyaraló Görömböly-Tapolcán (tervező: Lehoczky György) — Ágról ágra
— Építési napló.
K O R Á N Y I T R A V E R T I N t i mindennemű k C I a r a f é mankát készít :
IFJ.
T Ú R R A
A D O L F
kőfaragómétter Budapest, V I I I . , Luther-n. l / a . Tel.: 140-330. Bánya-ésfizemtelepiBudakaláiz. Tel.: 1A2-036 19. mellékállomás
tars.REDŐNY
ÉS V A S I P A R I KFT.
S z e n ny vízti s z t ító telepek
ÜVEG-
SADO házi kisderítők
márványüvegb u rkolás. Épületüvegezés
PRISTER
BUDAPEST,
M Ü V E K RT.
I . , A T T I L A - U . 95. 161-230
KELE MIHÁLY ASZTALOSÁRU GYÁRA
MOlet*
•difcéhu
B U D A P E S T , VI., P a u l a y E d e - u . 8 7 Telefon: 42 0 - 7 0 4
Budapest, VIII., ürömvölgy-u. 3 8 - 4 0 Telefon: 131-298
í • j : 1
BIELEK KÁROLY
Budapest VIII., Tavaszmezö-u. 18, telefon: 132-594 2 0 0
4
/ Í ^ V W
I j D
l / l i í
T f j p n i r I
V
R
V
/
I
V
_ _ _ _
I
A A l M T
I
i
n
_
£
• M^
V E G Y É S Z E T I
M
L
GYÁR, B U D A P E S T .
MARÓANYAGOK,
A I Y I
F E O É L -
TELEFON:
TISZTÍTÓSZEREK
É S
32S-548.
S Z I G E T E L Ő L E M E Z E K
SZÉPMŰVÉSZET — 8. sz. — Genthon István: Gyula műemlékei — dr. Wilhelmb Gizella: Than Mór — Kopp Jenő: Budapest Székesfőváros Szent Margit-szoborpályázata — G. T.: R. Szörédi Ilona Szent Margit oltára — Művészeti élet. M A G Y A R IPARMŰVÉSZET —
7. sz. — A Lingel-pályázat
-
a
díjazott
és
Muskátli: Szegedi-Maszák Györgyné: Nógrád megye népművészete — M A G Y A R MÉRNÖK ÉS ÉPÍTÉSZ EGYLET KÖZLÖNYE —
16. sz. -
megvásárolt
bútortervek
—
Szakirodalom.
Dr, Radnai Lóránt: Wálder Gyula t -
Vitéz Becske Kálmán
beszéde Wálder Gyula ravatalánál."
R O r ^ n Á M Y ÉC T Á D C A I
C ^
M Ű S Z A K I VILÁG — júl. 22. szám. —
K ö z p o n t i f ű t é s , v í z v e z e t é k és egészségügyi berendezések Budapest, VI., VI.. Izabella-utca 7 9 . Tel.: 120-988
Dr. Árvay József: Világrészek háborúja
—
A Magyar Racionalizálási Bizottság köz-
gyűlése. júl. 29. szám. — Dr. Árvay József: Magyar feladatok a totális háborúban —
Dr. Kulin György: A iénai csoda
—
aug. 5. szám. — A mérnöki rendtartás módosítása és kiegészítése.
7 / ^ T T T 7
,
T ~\7
A
T H T / ^ T T "
és VÉSZKIJÁRÓK
U VUHÍ1.LYAJ 1 O K vasbetonból aug. 12. szám. — Dr. Árvay József: Titanic —
PREGITZER «te» SU.Telefon 2»T-«1
Thetis.
aug. 19. szám. — Cser Gábor: A mérnökképzés gyakorlati alapokra fektetése — Korszerű hegesztés. — Világhíradó — Szakmai napi hírek, közlemények — Közszállítási és közmunka hírek.
f R e d ő n y ö k V^ Telefon 292-671
p
i
p l r R K s M * .
í^víTj
PARAFAjjflp R.T.] , EZELŐTT l ű p N E R H O K M A Y E R J
F d ^ J ^ i l X ^
U
t
ó
d
200,
i
R. M.
R e d ő n y ö k Bpest, XIII, Árboc-utca 1
ZSIGMONDY BÉLA
Schmidt Frigyes
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
Budapest, VIII., Vlg-utca 10. Telefon: 136-8M
H í d - , v í z - i partfal-, v a s b e t o n - és kútépítési, alapozási, csatornázási, légvédelmi, ó v ó h e l y építési és mélyfúrási v á l l a l a t
BUDAPEST, XI., HORTHY M.-ÚT 92 ii-TEL1'
a
Műszaki
TELEFON : 268-920
redőnykéizítő. — Faredőnyök, vászonredőnyők, mindenféle elaötétítők
MACSKÁSY ÁRPÁD okleveles gépészmérnök műszaki vállalata
Szellőző, lég üdítő, ködtelenftő, központi f ű t ő , vízvezetéki, víztermelői, csatornázási, óvóhelyi berendezések VI., Dessewffy-utca 16. Telefon : 127-670 Postatakarékpénztári csekksz. s z . : 21.391
^ J
T R I C O S A L S III Ferro-Cyan,
rCAVFIC W
W
W
KOLIARITÉ j K M t
m
W
E a H
|
cementgyorskötő
B u d a p e s t , V., K o s s u t h
ÍXdéTez,íevT(e,g1í ysn k ö z p o n t i f ű t é s i
szerelvények
L a j o s - t é r 4.
Magyar Cső- és Vaskereskedelmi R.T. 1 Budapest, V., Vi
KOLLARIT
M Ű S Z A K I R.T.
B U D A P E S T , T E L . 136-228
s a porszívó rendet t e remt. Ideális»mindenes«. Szőnyegek, futók, kárpitozott bútorok, derékaljak, ruhák, stb. portalanítását remekül végzi el. Olcsóbb, mint gondoljál Kérje részletes képes ajánlatunkat. Á r u s í t á s : rádióosztályunkonl
IVAKSARNOK Budapest, VII., Rákóczi-út 70-76
200,
MAGVAD ÉPÍTŐMŰVÉSZET Megjelenik ban
1901 óta,
mai
és szerkesztésében
formájáújjáalakult
1941-ben. Felelős szerkesztő és kiadó: vitéz Irsy László. Előfizetési ár: Egész évre 38 P, félévre 20 P, negyed évre 12 P, egyes szám ára 4 P, az Általános épületszerkezetek
cimű
melléklettel
együtt. Szerkesztőség és kiadóhivalal: Budapest, Xlll.,
Dráva-utca
11. sz.
Telefon: 493-789. Megjelenik havonta
O
M
Bevezető
Városrendezés: Városrendezési szemelvények. Hönsch László. Építkezés: Kis nyaralóház a Duna Tervező Kaesz Gyula.
mentén.
A Szent Domonkos-rend Julián Otthona Sopronban. Tervező: Winkler Oszkár. Műemlékek: Sárospatak műemlékei. Dr. Lux Géza Épületszerkezet: Épületek hőszigetelése. Dr. techn. Möller Károly. Lapszemle Épületszerkezeti
melléklet,
Főként vidéki olvasóinktól számos levelet kaptunk »Városkép« című cikksorozatunkkal kapcsolatban. A hozzászólások hangsúlyozzák, hogy nemcsak a fővárosban, hanem megyei városainkban is nagy mulasztások történtek a szép városkép kialakítása terén. Soraink általános észrevételeket tartalmaztak, de készséggel állapltjuk meg, hogy a vidék szempontjából bizonyos részletkifogások fokozottabban lépnek előtérbe és hogy ezek a részletek a szerényebb város-dimenzióknál döntő jelentőségűek. — Bár lapterjedelmünk háborús korlátozása folytán nincs módunkban ezekkel a hozzászólásokkal foglalkozni, mégis meg kell emlékeznünk Szabó Imre Makó város f ő m é r n ö k é n e k értékes tartalma miatt is tanulmányszámba menő hosszabb reflexiójáról. Észrevételeiben egyrészt vidéki városaink szfntelenségét, szürkeségét kifogásolja, másrészt a tűzfalak tobzódásával kapcsolatban megállapítja, hogy valósággal »divattá vált« a tűzfal: b e k ö s z ö n tött a falvakba és kimerészkedett a tanyák közé.« Kifogásolja, hogy a városképek általában színtelenek, az amúgyis halvány színben tartott épületeket szürkére fakítja a nap és teljessé teszi e munkát a füst és főként az alföldi por. Kis épületeknél a homlokzatok és tetőfelületek méreteivel a tűzfalak versenyre kelnek, tehát fokozottabban káros hatást váltanak ki a városkép szempontjából, mint nagyvárosaink többemeletes megjelenésében. Természetesen, mint a beérkezett levelek is igazolják, a tárgykör időszerűségéhez és részletfontosságához még egész sereg észrevételt lehet tenni, s cikksorozatunk jellege e téren csupán rövid összefoglalóként akarta felhívni olvasóink figyelmét a szép városkép kialakításának számtalan, mindenütt jelentkező nehézségeire és a lehetőségen belül, azok kiküszöbölési módozataira. v. I. L.
Városrendezési Tapasztolatok
egy
szemelvények
üdülőhelyünk rendezésével
kapcsolatban
A trianoni megcsonkítás következtében az ország egyik legnagyobb jelentőségű klimatikus üdülőhelyét — a Magas-Tátrát — elveszítettük. Az ország gazdasági viszonyainak rendeződésével egyidejűleg különböző intézményeink a csonkaország területén néztek mind gyógyászati, mind spoit és üdülés szempontjából megfelelőnek látszó pótlás után. Az ország különböző részein több sport-és üdülőszálloda, valamint különböző rendeltetésű szanatórium létesült, amelyek helyének kiválasztását egészen különleges szempontok határozták meg éspedig olyanok, amelyek között a városrendezési vonatkozásúak minden bizonnyal háttérbe szorulnak. Azonban egy magaslati üdülőhelynek szánt településünk, amelynek központjában az ország egyik nagyigényű üdülőszállója épült fel, a mai állapot szerint olyan módon van kialakítva, amely lehetővé teszi, hogy a szálló környékén a legrosszabb weekend-telepeinkre emlékeztető állapotok keletkezzenek. Ilyen esetekben, amikor tehát egy üdülőtelep kialakításáról van szó, a városrendezési szempont azonnal uralkodóvá válik és a nemzet értékeivel való gazdálkodásból a városrendező is részt kér, hogy segítő szándékú beavatkozásával a rendezés lebonyolításánál a szakszerűségi szempontot érvényesíthesse. A példa esetében mintegy 50 kat. holdat alakítottak ki házhelyekké úgy, hogy a házhelyek jelentős része 110—150 D - ö l nagyságú, túlnyomó része pedig 220—250 • - ö l nagyságú telkekből áll és csak egy elenyésző kis száma a telkeknek nagyobb méretű. (Első térképmelléklet). Az úgynevezett rendezési terv elkészítésénél csak egy szempont volt az irányadó: a területet minél jobban kihasználni. Az útvonalak vezetésénél sem topográfiai, sem gazdasági szempontok nem érvényesülnek. De a legelemibb közműellátásról sem történt gondoskodás és az európai szinten tartott üdülőszálló vízvezetékének víznyerő területe több, mint 3 / 4 részben összeesik a lakótelepülésre kijelölt területekkel. Figyelembevéve a terület lejtési viszonyait és a teleknagyságokat, alig képzelhető el a ma érvényben lévő rendezési terv mellett olyan beépítés, amely csak valamennyire is elfogadható tájképi megjelenést biztosítana ennek a településnek. Hogy az itt sűrítve elmondottak
mit jelentenek, arra igazán csak akkor eszmélhetnénk rá,
ha a városrendező hatóságok nem tudnának változtatni ezen az állapoton, mert a település fejlődésével válna csak nyilvánvalóvá, hogy a beruházásra fordított nemzeti vagyon milyen ijesztő mértékben devalválódott, ahelyett, hogy emelkedett volna. (A mai konjunktúra ebből a szempontból természetesen nem lehet mérvadó). A most kialakulóban lévő helyzetet csak olymódon lehetne egy gyökeres rendezéssel megjavítani, ha lehetőleg csatlakozó újabb területeknek a településbe való bevonásával egyrészt az eredetileg tervezett sűrű beépítést legkevesebb 400 D - ö l nagyságban kialakított telkekkel fellazítva biztosítjuk a hektáronkénti mintegy 40 fő megkívánható lakósűrűséget, másrészt, ha a településbe bevont újabb területek értékesítéséből származó jövedelem egy hányadát pedig az egész település közművesítésére fordltjuk. Ez az eljárás nem könnyű és törvényes rendelkezések helyett a lehetőségeit leginkább a parcellázó telektulajdonos helyes felismerése és megértése biztosltja. Ezzel szemben a törvény csupán arra ad módot és lehetőséget, hogy a jelenlegi rendezési tervet felülvizsgálva a módosított terv megállapítása után megfelelő telekhatárrendezéssel és építési előírásokkal teremtsünk a jelenlegi helyébe egy elfogadhatóbb állapotot. (Második térképmelléklet). Minden ilyen szűk keretek között mozgó rendezési terv azonban magától érthetődőena megoldásban is csak fél eredményt vagy még annál is kevesebbet j=lent. Ez a terv a legjobb szándék mellett is megalkuvást jelent és a végső eredmény mindigaz ilyen gyötrelmes szellemi munkához igazodikMegállapíthatunk tehát az adott területen belül egy helyesebb és gazdaságosabb útvonalvezetést, előírhatjuk a beépítési módot, az építkezéssé helyét a kilátásvédelem biztosítására, kijelölhetünk kisebb s nagyobb igényű települési gócokat, de ennek az eljárásnak a végén egy ötletmentes — megalkuvások sorozatából álló — rendezési terv áll, pedig helyes sorrend mellett a tervező egy érintetlen ősterületet kaphatott volna a kezei közé, a benne rejlő minden fantáziával, A példa kiáltó és feltartóztathatatlanul merül fel a kérdés, miért ne lehetne a jelenlegi törvényeink keretei között azt biztosítani, hogy ezek a magasabb igényű településeink ne csak részben vagy egészen elrontott állapotban kerüljenek az arra hivatott városrendezési hatóságaink kezébe, hanem már kiindulásuknál, a hely kiválasztásánál, a rendezési és terület felhasználási, illetőleg telekfeloíztási teiv elkészítésénél, a közművek megállapításánál érvényesíthetők legyenek azok a magasabb szempontok, amelyek végeredményben a létesítmény teljes kulturális, szociális és gazdasági összhangját biztosítják. Milyen hatalmas szellemi és anyagi erő megtakarítást jelen-
203,
tene helyesen elindulni és egy helyes elindulásból továbbfejleszteni azokat a kezdeményezéseket, amelyeknél a legjobb eredményt nemcsak az ideális célkitűzés, hanem a végrehajtás helyes sorrendje is biztosítja. Ma már, sajnos, ott tartunk, hogy optimálisnak tekintünk minden olyan eredményt, amikor valami elhibázott dolgot sikerült úgy, ahogy megjavítani. Lehetséges, hogy ennél nagyobb igény ne éljen a társadalomban ? Ha pedig mégis így volna, akkor ezt az igényt minden rendelkezésünkre álló eszközzel fel kell támasztanunk, ha kultúránkat fejleszteni akarjuk.
Széljegyzetek egy városrendezési tervpályázathoz Ez év kora tavaszán került elbírálás alá egy nemrég visszatért nagy városunk rendezésére meghirdetett tervpályázat. Előre kell bocsátanunk, hogy a tervpályázat előkészítése és kiírása nagy gonddal és éppen olyan szakértelemmel történt, ami a pályázaton résztvevők és a bírálatot végzők munkájának egyaránt megbízható alapjául szolgált. Most mégis a pályaterv elbírálása során felmerült egyik benyomásunkról kívánunk beszámolni, ami úgy véljük, igényt tarthat arra, hogy eredetét és okét megvizsgáljuk. Az 1937: VI. tc. végrehajtása során városaink közül ugyanis mind számosabban fogják rendezési terveiket pályázat utján beszerezni, márpedig a pályázók munkájának megkönnyítése, a pályatervek egyöntetűsége és ezáltal a bírálók munkájának közös nevezőre hozása is megkívánja, hogy felvessük azt a kérdést: helyes-e a városias kialakításra szánt terület fogalmának a mai értelemben vett használata? Az 1937: VI. tc. első szakasza úgy intézkedik, hogy a város fejlesztése érdekében meg kell határozni a v á r o s i a s k i a l a k í t á s r a s z á n t t e r ü l e t e t , s el kell végezni annak vízszintes és magassági felmérését stb., stb. A törvény fogalmazása olyan, hogy a városias kialakításra szánt területek fogalma alá azok a területek is besorozhatók, amelyek pedig vidéki városaink viszonylatában erre a fogalmi meghatározásra nem tarthatnak igényt. A pályázók egy része mégis a törvényben meghatározott városias kialakításra szánt terület fogalma alá vonta be a város egész területét, más része azonban annak csak kisebb-nagyobb — eléggé önkényesen megállapított és kellően meg nem indokolt — részét. Mindössze egy pályázó volt csak, aki véleményünk szerint a fogalom értelmének megfelelően ott vonta meg a városias kialakításra szánt terület határát, ameddig a magasabb fokú közművesítést is kiterjeszteni kívánja. Budapest székesfőváros közreadott városfejlesztési tervében a főváros egész területe városias kialakításra van szánva, ami alól csak a későbbi rendelkezésre fenntartott és pillanatnyilag beépítésre nem szánt területek képeznek kivételt. Amennyire természetesnek kell ezt tartanunk Budapest székesfővárosra vonatkozóan, éppen annyira helytelennek tartanánk az ilyen értelmezést mind Budapest környékére (»Nagy Budapest«), mind pedig vidéki városainkra vonatkozóan. Budapest e tekintetben ugyanis korántsem szolgálhat mintaképül, mert a városiasság szempontjából egy olyan magas szintet képvisel, — helyesebben mondva, inkább óhajtanánk, hogy a jövőben képviseljen — amelyre vidéki városaink általában csak legfeljebb igen kis területükön tarthatnak igényt. A városiasság fogalmát sok anyagi és szellemi természetű összetevő határozza meg, mégis a gyakorlati városrendezés szempontjából a városiasság szintjét talán a közműkiépítettség fokával tudnánk lemérni. A közművekkel való ellátás gazdasági megvalósítása viszont a hektáronkénti lakósűrűség függvénye, önként felvetődik ezekután tehát az a gondolat, hogy vidéki városaink városias kialakítására szánt területeinek határát e szempontoknak a figyelembevételével állapítsuk meg. Ezzel szemben úgy véljük, hogy fokozott jelentőséget nyerne a városrendezési terv határának meghatározása,amelya városias kialakításra szánt terület határától lényegében t é r e l . — Az előbbibe ugyanis olyan területek is beletartoznak, amelyek rendeltetésüknél és kialakult jellegüknél fogva falusias beépítéssel bírnak, vagy éppen kert és mezőgazdasági művelés alatt állanak, illetőleg egyéb célokat, sport, közlekedés, stb. szolgálnak. Erre a fogalmi elhatárolásra már csak azért is szükség van, mert várhatóan a jövő városszerkezetben a különböző jellegű építési övezetek nem egy mag körüli gyűrűs rétegeződést fognak mutatni és így még egy-egy kisebb városban is a beépítésre szánt területen belül nem csak egy összefüggő, hanem esetleg több, egymással össze nem függő, helyesen értelmezett városias kialakításra szánt területről fog kelleni beszélni, amiket egymástól, az átfogó városrendezési terv határán belül, erdő, mezőgazdasági művelés alatt álló vagy más, nem városias jellegű beépítéssel és rendeltetéssel bíró területek választanak el. Az látszana tehát helyesnek, ha a felmerült tapasztalatok eredményeképen a törvény végrehajtási utasításának kiadása kapcsán ezek a városrendezési fogalmak tartalmuknak megfelelően egyértelműen összhangba hozatnának, mert ezáltal elkerülhető volna, hogy a különböző értelmezés révén más és másféleképpen menjenek át a gyakorlatba.
A magasabb városfejlesztési és telepítéspolitikai elvek es gyakorlati szociálpolitika Több hatóságunk is foglalkozik hivatásszerűen a városrendezés elveinek — célkitűzéseinek — meghatározásával és azoknak jogszabályba való öntésével. Csak felemlítjük, hogy különböző hatóságaink feladata: a törvény végrehajtási utasításainak, a városfejlesztési programmoknak, az építési szabályzatoknak és végül, de nem utolsó sorban a városrendezési terveknek elkészítése. Ezeknek a, — városrendezés általános fogalomkörébe eső — alkotásoknak mindegyike — kifejezetten vagy burkoltan — telepítéspolitikai vonatkozásokkal is bír. Sőt tulajdonképpen minden tervszerű városrendezésnek illetőleg városfejlesztésnek az alapja a lakosságnak — országos viszonylatok szem előtttartásával történő — legcélszerűbb hajlékhoz juttatása, egyszóval: a telepítéspolitika. És mégis, a városrendezési hatóságaink csak legritkább esetben jutnak ahhoz a lehetőséghez, hogy telepítési feladatokat megvalósítsanak és azokat a magasabb elveket, amelyeket írott és rajzolt programmjukban lefektetnek, a gyakorlatban is bemutathassák. Városrendezési hatóságaink a legjobb esetben is csupán az ellenőrzés feladatára szorítkoznak és kénytelen-kelletlen megvárják, amíg más közületek vagy magánosok kezdeményeznek és hajtanakvégre városrendezési hatáskörbe eső telepítési vonatkozású feladatokat. Amíg tehát városrendezési hatóságaink nem jutnak hozzá, hogy telepítési feladatokat a gyakorlatban megoldjanak és végrehajtsanak, addig egyéb hatóságaink — pl. a gyakorlati szociálpolitika keretében — ezer és ezer hold területen végeznek telepítést, túlnyomó részt anélkül, hogy ezekben a településekben a magasabb városrendezési szempontok kifejezésre jutnának. Ennek a pársoros írásnak a keretébe nem fér be a fent jelzett — és véleményünk szerint helytelen — állapot valamennyi okának a feltárása és ismertetése. Első és legfontosabb oka azonban kétségtelenül az, hogy hiányzik az a legfőbb irányítás és összehangolás, amely az általános országilletőleg városfejlesztési célkitűzések telepítéspolitikai vonatkozását — a gyakorlati szociálpolitikával közös nevezőre hozza. Az 1937 : VI. tc. megadja a lehetőségét annak, hogy a városokon kívül kis- és nagyközségek is a városrendezés szabályai alá vonassanak, aminek következtében ma már mintegy 60 kis- és nagyközségre terjesztették ki a törvény hatályát. Semmi akadálya sincsen tehát annak, hogy mindezeken a helyeken, ahol az illetékes hatóság telepítési illetőleg házhelyosztási akciót hajt végre, ezekre a helyekre, helyesebben mondva magára a műveletre, a törvény rendelkezései automatikusan mértékadók legyenek. Értjük ezalatt azt, hogy telepítési és házhelyjuttatási akciók végrehajtásánál az 1937 : VI. tc. vonatkozó rendelkezéseit parancsolóan alkalmazni kell, nehogy az e nélkül végrehajtott telepítési műveletek során jóvátehetetlen gazdasági és kulturális károk keletkezzenek. A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás szempontjából mérhetetlen jelentősége volna annak, ha a törvény biztosította tervszerűség a szociálpolitikának ezen a területén is érvényesülne, nem is szólva arról a kulturális hatásról, amit a megfelelő környezet a hajlékhoz juttatottak számára jelentene. Hatóságaink e tekintetben azonban mindeddig intézményesen nem találták meg az eredményes együttműködés útját. Éppen ezért különösen szerencsésnek kell tartani minden kezdeményezést, amely a házhelyjuttatási akciókkal kapcsolatban felismerte annak szükségességét, hogy ezeknél a telepítési műveleteknél magasabb városrendezési szempontok érvényesüljenek. E tekintetben már kezdeményező lépés is történt, aminek kapcsán a különböző vonatkozásokban illetékes hatóságok együttműködésének körvonalai már kirajzolódnak. Ez a kérdés azonban felmerült konkrét formájában, valójában elvi jelentőségű, amiért is annak nagy fontosságot kell tulajdonítanunk, mert az elmélet és az elveknek a gyakorlati élettel való találkozásáról van szó. A telkeket ugyanis a házhelyosztás során általában szinte napok alatt kisorsolják és utána tisztán az anyaggazdálkodási helyzeten múlik, hogy az új település minden igényével és szükségletével meginduljon, Ezek az igények és szükségletek természetesen a hiányokat és hibákat azonnal láthatóvá teszik mind városrendezési, mind szociális vonatkozásban. Tisztában kell lennünk ugyanis azzal, hogy csupán a szabályozási terv elkészítésével nem végeztünk teljes városrendezési munkát és csak a házhelyjuttatással, — ha a letűzött négy cövekkel magára hagyjuk az új tulajdonost — munkánk nem volt szociális szempontból sem teljes értékű. Keresnünk kell tehát azokat a módokat és lehetőségeket, amelyekkel a szükséges közművek létesítését biztosítani tudjuk, ezen túlmenően azonban kötelező építési tervek előírásával és az építés hatásos ellenőrzésével nemcsak az anyag leggazdaságosabb és értékálló felhasználását, hanem a településnek a tájbaillő harmonikus megjelenését is biztosítanunk kell. Jószándékú esetlegességek helyett tehát intézményesen kell lehetővé tennünk azt, hogy ezeknek a szerteágazó, de egymást kiegészítő problémáknak a megoldásánál a legjobb eredményre vezető helyes utat járhassuk. HÖNSCH LÁSZLÓ
Délxelel felöli kép
KIS N Y A R A L Ó H Á Z A D U N A MENTÉN
T E R V E Z T E :
K A E S Z
GYULA
Balról: k e r t a l a p r a j z . — A ház a lejtős terep legmagasabb pontián áll, széles kilátással a D u n á r a . A kertrészben f e r d e ' g y e p f e l ü l e t m a r a d t , részben száraz kőfalakkal t á m a s z t o t t ; t e r r a s z o k r a van felosztva. A nyugati oldalon mély bevágásban haladó úttól a telek magas kőfallal van elválasztva s e b b e n nyílik a lépcsős feljárat.
K i s egyszoba-konyhás melléképület a telek alján
206
Földszinti
alaprajz.
A ház egyetlen földszinti lakóhelyisége egy kb. 3C rr,2 m é r e t ű , hosszúkás lakószoba: északi végén zárt, védett kandallórésszel, déli végén viszont nagy sarokablakkal a nap és a kilátás felé felnyitva. — A lehúzott f e d e l ű , árnyékos veranda a lakóhelyiség folytatása és átmenete a kert felé. — A ház északi o l d a l a teljesen zárt, c s u p á n a lépcső felső ablaka néz errefelé. A nyugati viharoldal felé fekszenek a mellékhelyiségek, védve a lakószobát. — A konyha m i n i m á l i s méretű. — A külső k a m r a kis műhelynek vagy személyzeti szobának használható.
F ö n t : a ház keleti o l d a l a az alsó telekrész felőli feljárat irányából, amely szőlős, veteményeskerten át vezet. — Lent: sarokablak- és verandarészlet. — A ház falai nyers, szemcsés, tiszta mészfröcsköléssel készültek, egyszerű f a l a z ó t é g l a lábazattal. — A külső gerendázat — részben tölgyfából — sötétbarnára pácolva és beeresztve készült. — A veranda padlója fehéren hézagolt, sötétszlnű klinkertéglaburkolattal van ellátva. — A fehér külső homlokzati felületekben lévő asztalosmunkák szürkésfehérre, a később kényszerűségből készült védőrácsok és az ereszcsatornák kékesszürke színűre mázoltak.
Emeleti
alaprajz.
A lakóemelet a tetőtér m a x i m á l i s kihasználásával é p ü l t . A kis fesztávolság folytán belső tetőszerkezet nincsen, igy a teljes belső teret meg lehetett nyerni. Egyegy fekvőhellyel ellátott 3 hálófülke karakterizálja az emeleti alaprajzot. A hálófülkék kelet és déli fekvésűek — (a ház nemcsak nyári használatra épült !). — Jól felszerelt f ü r d ő s z o b a , beépített szekrények fokozzák a használhatóságot. — Az emeletet a lenti lakószobával egy minimális méretű bejső tölgyfalépcső köti össze. — Az emeleti padlók piros l i n ó l e u m m a l vannak borítva.
207,
K é p e k a f ö l d s z i n t i I a k ó s z o b á b ó I. Fönt: lakószoba nézete a sarokablak és az ebédlőfülke felé. — Lent: nézet a szoba kandalló fala felé. — A lakószoba falai f ű r é s z p o r r a l kevert mésztejjel nyersen festve. A mennyezetgerendák burkolata vörösfenyőfából készült. Á l t a l á b a n kis belső magasságokat kaptak a helyiségek; a f ö l d s z i n t i szoba 2 ' 6 0 m , az emeleti helyiségek c s u p á n 2'30 m magasak, ami m i n d e n tekintetben teljesen kielégítő méretezésnek bizonyult. — A kandalló f ű t é s m e l e g é t egy vaslemezből készített, belső fűtőszekrény biztosltja, amely a körülötte keringő levegőt f e l m e l e g í t i és a felső rácson át a szobába önti. Egyébként a háznak egyszerű légfűtőberendezése van, a m e l y e t a f ö l d s z i n t e n elhelyezett kalorifer táplál és a keringő meleg levegő egy rabitzcsatornán át ömlik be az emeleti helyiségekbe is. — A ház m i n d e n külső falazata és egész tetőbeépltése Heraklitlemez hőszigeteléssel készült.
F
ö n t jobbra: az egyik tetőbe épített hálófülke képe. — Lent balra: részlet a fürdőszobából. — A rajzok a ház berendezéséből mutatnak néhány bútor-részletrajzot. Fönt balról: az edényszekrény, szék és asztal rajza, készültek vörösfenyőfából. — Lent j o b b r a : a konyhai beépített edényszekrény részletrajza. Kivitel: fenyőfa, mázolva.
Foto: Diebold Kornél
Város (elöli kép
A S z e n t Domonkos Rend Julián Otthona S o p r o n b a n Tervező: W I N K L E R O S Z K Á R
A Szent Domonkos Rend Julián Otthona középiskolai diákok elhelyezésére szolgál. A rend konviktusa eredetileg a városban volt elhelyezve, de épületét csere utján polgári leányiskolák céljaira bocsátotta rendelkezésre. Az épület mintegy 3600 D - ö l nagyságú telken épült. Az eredetileg meglévő villaépülettel kellett szoros kapcsolatba hozni, amely az igazgatói és prefektusi lakásokat, vendégszobákat, légoltalmi óvóhelyeket, mosókonyhát stb., valamint ideiglenes kápolnát foglal magában. A tervezést megnehezítette az erősen lejtős terep, a teleknek a megoldandó feladathoz viszonyított keskeny volta és az a követelmény, hogy a meglévő és új épületben elhelyezett helyiségek szükségszerű összetartozása miatt ezeket fedett úton kellett egymással kapcsolatba hozni. A fedett sétafolyosó, ami a fenti célt szolgálja, egyszersmind átmenetet képez a meglévő, bő méretekkel, magas tetővel bíró dúsan díszített épület és a legnagyobb takarékosság szemelőtt tartásával létesült új építmény megjelenése között. Az alagsort a bejárati csarnok két részre osztja. A baloldali részen tüzelő- és raktárhelyiségek vannak, míg a másik oldalon a tanulók ebédlő terme foglal helyet a konyhával és
Helyszínrajz
210,
kapcsolatos mellékhelyiségekkel, külön bejárattal. Az alagsor ezen részének a padlója a környező talajszintnél 0'15 m-el magasabb. A földszinten nappali társalgó, két tanulószoba és zeneszobák vannak, előteres, fürdő illetve W. C.-vel ellátott gyengélkedők szobájával. Ennek az emeletnek a szintje a meglévő épület földszintjével azonos és így a kettő közötti kapcsolat ezen az emeletsoron van megoldva,
Alacsony földszint alaprajza
Az I. emeleten 3 db 42 személyes hálóterem, zuhany és mosdóhelyiség foglal helyet, előteres, fürdőszobás prefektusi lakással. Az épületterve eredetileg egyemeletesre készült. Bővítését építtető az építési munka folyamán határozta el, ami egy újabb emeletsor megépítését eredményezte. A II. emelet a felsőbb osztályú tanulók elhelyezésére szolgál s 8 db kétágyas és 1 db háromágyas lakódolgozószobát, valamint előtérrel, fürdőszobával biró prefektusi lakást foglal magában. A város és a Fertő-tó felé pompás kilátást biztosító nappali társalgó került a folyosó végére, amely-
Magas földszint alaprajza
Keleti
211
homlokzat
Foto: Diebold K o r n é l
I- emeleti alaprajz
II. e m e l e t i alaprajz
bői hasonló fekvésű nyári vendégszoba nyílik. Az épület a legnagyobb takarékosság szemmeltartásával, egyszerű eszközökkel készült, mind a méretek, mind a felhasznált anyagok szempontjából, Alagsora legnagyobbrészt terméskőből, a többi emelet téglából épült. A III. emelet feletti födém borított fagerenda, tetőszerkezettel egybeépítve. A fedés hódfarkú cseréppel történt. A folyosók, mellékhelyiségek burkolata — az ebédlőteremé is — mozaiklap, a tanulóhelyiségeké bükkfaparketta. Az épület el van látva vízvezetékkel, csatornázással és villanyvilágítással. A bejárat melletti lámpa kovácsolt vas. Az épület homlokfalán lévő felirat műkőből készült a rend stilizált liliomával, a hagyományos fekete-fehér színben. A fűtés a folyosókról kezelt fafűtéses cserépkályhákkal történik, ami a folyosók kellő hőmérsékleten tartását is biztosítja.
Foto: D i e b o l d K o r n é l
212
Sárospatak
Sárospatak
műemlékei
Sárospatak műemléki szempontból nevezetes hely, épp ezért csodálatos, hogy műemléki értékei még koránt sincsenek feltárva. Az irodalomban csak a vár részletes feldolgozása jelent meg eddig Divald Kornél tollából, a város többi nevezetességeiről pedig csak helyi kalauzok sokszor csak szűkszavú soraiból értesülhetünk. Építészettörténeti szempontbólSárospatakkal, kivéve a várat, még senki sem foglalkozott, úgy hogy a terület műemléki kutatónak hálás feladatként kinálkozik. Kétségtelen, hogy a város legnagyobb nevezetessége a vár, melynek magja az úgynevezett Vöröstorony, négy vigyázótornyocskával koronázott teteje Sárospatak városképében a legszembetűnőbb, különösen a Bodrog felőli rendkívül festői tájképben. A Vöröstorony a normandiai, illetőleg angliai toronyvárak, az úgynevezett »keep«-ek mintájára épült, ennek a vártípusnak messzeföldről hazánkba szakadt példája bizonyára normandiai mesterek kezemunkájából született meg; feltűnő azonban,
213,
hogy a normandiai keepek fejlett román stílusára Sárospatakon semmilyen nyom sem utal, mert a Vöröstorony építészeti tagozatai jóformán mind a korareneszansz formavilágát viselik nagy változatossággal. Ami a toronyban középkorinak tekinthető, az alap elrendezése és falazata, mely a várnak a Perényiek által történt többszöri átalakítása alkalmával csak ajtó- és ablakkeretekben változott meg lényegesen. A Vöröstoronyhoz árkádos átjáró közvetítésével dűlt négyszögre emlékeztető alaprajzon csatlakoznak a belsővár lakószárnyai, melyek különböző építési korból származnak, ezt a rajtuk mutatkozó formák külsőleg is elárulják. A belsővár Perényi-féle szárnyai szebbnél-szebb reneszánsz ablak- és ajtókeretekkel vannak tele, faragványos díszítésű kandalókkal, amelyek a magyar építészettörténet legjelentékenyebb darabjai közé tartoznak. A vár magvát alkotó Vöröstorony és lakószárnyak a fallal erődített Sárospatak városának délkeleti sarkában
foglalnak helyet. A XVI-ik század várépftő gyakorlatát mutató falak innen indulnak el, hogy a terephez alkalmazkodva szabálytalan, nagyjából dűlt négyszögidomra emlékeztető alakban övezzék a várost. A védőművek legnagyobb része ma is megvan, de a látogatók többnyire ügyet sem vetnek rájuk, mert a falak vagy a vármag körüli park fái között rejtőznek, vagy pedig a város házai közé ékelődve nehezen hozzáférhető helyen húzódnak. A szorosan vett várterületen közvetlenül a belsővár tőszomszédságában fák közé rejtőzött sajátságos esőverte falú, komor épületre lehetünk figyelmesek, a jezsuiták egykori klastromára, melyet, Harsányi István sárospataki kalauza szerint, Báthory Zsófia építtetett 1662-ben, hogy idetelepítse a jezsuitákat. Valószínű, hogy az épület épftési idejére vonatkozóan a tüzetes műemléki vizsgálat más eredményt fog hozni, mert felületes szemléletre is feltűnő az épület középkori jellege; a falsarkokat faragott kövek szegélyezik, amelyek a középkori épltőgyakorlatra jellemző kőfaragó-jegyekkel vannak tele. Míg a fallal kerített város déli végét a vár hangsúlyozza, északi oldalát a plébániatemplom emeli ki erősebben. A templom északi fala közös a városfallal. Stílusa, különösen a csúcsíves ablakokban mutatkozó változatos mérművek a későgótikát jellemzik. Építési idejét az egyik támpilléren olvasható 1492-es évszám határozza meg, ennek ellenére mégis úgy tudják egyesek, hogy a templomot Perényi Péter, a vár ura építette a XVI. század első, évtizedeiben. Ez a megállapítás téves, úgyszintén az a feltevés is valószínűleg, mely szerint I. Rákóczi György a templomot 1621-ben megbővítette és az apszist erődítési okból levágatta, egyenes falat emelvén helyén az alapoktól kezdve tetejéig. Mindenesetre bizonyos, hogy a gótikus templomépítés szellemével ellenkező a templom egyenes keleti határolása, de az még bizonyításra szorul, hogy a Rákóczi Györgynek tulajdonított művelet a templomot melyik részén érintette. A kérdés tisztázását alapos műemléki kutatás dönthetné el. A templom felépítési rendszere az eperjesi, lőcsei városi plébániatemplomokéra emlékeztet, ugyanúgy ez is háromhajós csarnokrendszerben épült. Mint a példaképpen említett templomoknál, úgy itt is a déli oldal felől a belsőbe kihangsúlyozott bejárati építmény vezet. A bejárati építmény, mint pl. Kassán is, az oldalkórus elhelyezésére szolgált. Sárospatakon a bejárati építmény nagy mérműves ablakát érthetetlen okból befalazták; ki kellene bontani, annál is inkább, mert ezzel egy gazdag, többosztású mérműves kialakítású ablak feltárását lehet remélni. A templom nevezetessége a mohácsi csatában elesett Pálóczy Antal sírköve. A sírkövén 1519-es évszám olvasható, mely a korábban elhalt Mihály öccsének halálozási dátuma lehet, akivel a mohácsi hőst közös sírba temették. A sírkő mint egyik leg-
korábbi reneszánsz síremlékünk tarthat érdeklődésre számot. A plébániatemplomtól alig valamivel keletre volt a vár északkeleti sarka, melyet egy hatalmas hídvédnek is használt ékalakú bástya védelmezett. A bástyát a környező, apró házak teljesen eltakarják a kereső szem elől. A város falonkívüli műemlékei az ősi református kollég ium körül csoportosulnak. Itt emelkedik a XVIII, század végén épült református templom, mely inkább tömegével, mint építészeti értékeivel vonja magára a figyelmet. Sajnos, maga a kollégium is jelentéktelen épület, formái alig kelthetnek különösebb érdeklődést, csupán tisztes múltja és nagy kulturális jelentősége adják meg különleges értékét. Annál érdekesebb a kollégium udvarán szerénykedő, úgynevezett, főiskolai küldöttségi szállás épülete, az ősi kollégium maradványa, melyet azonban — sajnos — érzéketlen kézzel a kultúrtörténeti múlttal egyáltalán nem törődött profánizmussal állítottak helyre. Épülettömege, boltívei még így is sugározzák a nagy mult hangulatát. Sárospatak Harsányi-féle kalauza még számos műemléki látnivalót jegyez fel, melyek jórészt már elenyésztek, így említi a Szt. Klára-apácák 1390-ből való klastromának a Szél-dombon lévő romjait; melyek állítólag még ma is láthatók, de csak helyét sejti az ágostonrendiek, ferencrendiek házának, a Szt. Vincéről nevezett klastromnak. Sárospatak régi házai közül egy a Rákóczi-utcában látható manzárd-tetős barokk lakóház tű nik fel, utcai oldalán kiemelt középrésszel, csigába lendülő oromzatával. A mellette álló emeletes épület pedig az empire-korszaknak lehetne megbecsült emléke, ha a cégtáblák és ízléstelen feliratok nem zavarnák hatását. Mindezekhez a műemléki látnivalókhoz hozzájárul a város festői bodrogparti fekvése, háttérben a kúp- és koporsóalakú sátorhegyek kontúrjával, melyek aljából II. Rákóczi Ferenc szülőkastélya, Borsi zsindelytetős fedelével int felénk. Minden fűszál, minden bokor, a folyó habjainak csobbanása, mind-mind a Rákóczi-kor hangulatát lehelik oly erőteljesen, hogy országunkban Kassán kívül alig van hely, mely a magyar nemzet szempontjából oly heroikus korszaknak történeti tanulságát elevenebb erővel sugározná mint ez. Ezzel a történeti jelentőséggel ellentétben a város az elhanyagoltság, rendezetlenség és — helyenkint — éppen a történelmileg megszentelt részeken a nyomorúság képét nyújtja és alig mutatkozik itt olyan törekvések nyoma, mely ezen a helyzeten egyáltalában változtatni akart volna. Bizonyos, hogy a kérdés megoldásához hiányoztak az anyagi lehetőségek, de az is bizonyos, hogy egy város rendezése nemcsak anyagiakon múlik. Dr L(JX G g Z A
Sárospataki vár. Helyszínrajz.
1. Belső vár. 2. Jezsuiták egykori klastroma. 3 . Plébániatemplom.
214,
Részlet a sárospataki várról
A belső vár földszintiének alaprajza.
216
Sárospataki kollégium tápintézete. A l u m n a e u m .
Sárospataki r. kat. t e m p l o m északkeletről.
Vázas épületek A hangszigetelés sokkal nehezebb feladat, m i n t a hőszigetelés. Ugyanis hőveszteségek i r á n t n e m v a g y u n k t ú l s á g o s é r z é k e n y e k és általában csak a helyiség átlagos hőveszteségét, h e l y e s e b b e n s a j á t h ő v e s z t e s é g ü n k e t az i l l e t ő h e l y i s é g b e n , é r z é k e l j ü k . Pl. h a e g y v a s b e t o n koszorú rosszabb hőszigetelő, m i n t a téglafal, páralecsapódást, helyi elszíneződést okoz, de hogy ott a falfelület h i d e g e b b , azt csak akkor érezzük, ha m e g t a p i n t j u k . Ezzel s z e m b e n e g y h e l y i s é g b e n b á r h o l f e l l é p ő z a v a r ó h a n g s z é t t e r j e d , k ö z v e t l e n ü l ér b e n n ü n k e t és h a l l ó s z e r v ü n k a g y e n g e h a n g o k i r á n t is r e n d k í v ü l é r z é k e n y , s ő t n a g y o b b h a n g zavarból képes kiválasztani azokat a hangokat, melyek kellemetlenek. Ezért e r e d m é n y e s h a n g s z i g e t e l é s csak ; a j o s körn y e z e t b e n lehetséges, melyben a s z i g e t e l é s á l t a l m e g g y ö n g í t e t t h a n g e l m e r ü l az állandó, már megszokott zajban. E nélkül hiába t o m p l t j u k le a h a n g o t , a k á r az e r e d e t i e r ő s s é g 111000 részére, mert m é g m i n d i g észrevehető. A m é l y h a n g o k f e d ö k é p e s s é g e v a l a m i v e l nagyobb, mint a magas hangoké. Hallószervünk érzékenysége következtében a részleges hangszigetelés teljesen hatástalan. Ha pl. hangszigetelőfalba közönséges ajtót h e l y e z ü n k , az e r e d m é n y l é n y e g i l e g u g y a n a z , mintha nem készült volna hangszigetelőfal, m e r t az a j t ó r é s e i n és v é k o n y t á b l á z a t á n eleg e n d ő zavaró h a n g m e g y át. A terjedő hangot nehezebb elszigetelni, mint m a g á n á l a forrásnál t o m p í t a n i . Ezért a legfontosabb c s e n d e s gépek, ajtók, a járkálás zaját tomp í t ó p a d l ó k , s t b . k é s z í t é s e és az e m b e r e k nevelése, hogy a fölösleges zajt, különösen hangszóróbömbölést kerüljék, mert polgári lakóháznál pénzügyi okokból sem lehet olyan hangszigetelést készíteni, mely ezt visszatartaná. A l e v e g ő b e n t e r j e d ő hang vagy súlyos, merev fallal, — mely nehezen hozható rezgésbe — v a g y h a n g t o m p l t ó a n y a g o k k a l elválasztott t ö b b r é t e g ű fallal szigetelhető el. A szilárd t e s t e k b e n t e r j e d ő hang o t legjobban a test megszakítása szigeteli, d e a h o l ez n e m l e h e t s é g e s , l é n y e g e s e n e l t é r ő » h a n g k e m é n y s é g ű « t e s t e t kell k ö z b e k a p c s o l n i , inkább több vékony, m i n t egy vastag rétegben. Ezért v a n p l . h o g y a m é s z h a b a r c s b a r a k o t t téglafal kevésbbé vezeti a faltestben terjedő hangot, mint a cementhabarcsba rakott fal, m e l y n é l a h a b a r c s és t é g l a h a n g k e m é n y s é g e m a j d n e m azonos. Lényeges, hogy a közbeiktatott réteg saját rezgésszáma olyan alacsony legyen, hogy rezonancia következtében hallható rezgéseket ne közvetítsen. N e m elegendő tehát m a g á t az a n y a g o t ( p a r a f a , g u m i s z i v a c s , n e m e z ) m e g v á l a s z t a n i , h a n e m ú g y kell m é r e t e z n i , h o g y megfelelő rezgésszámú legyen, ami a rétegv a s t a g s á g t ó l és f a j l a g o s t e r h e l é s t ő l f ü g g . A t ú l ságosan terhelt hangtompltóanyagok annyira t ö m ö r ü l n e k , hogy elvesztik szigetelő képesség ü k e t . E z é r t n e m s i k e r ü l t vas- v a g y v a s b e t o n oszlopot hangszigetelőréteggel megszakítani.
hangszigetelése A m á s o d p e r c e n k é n t i 20 r e z g é s s z á m a l a t t i rengéseket már nem halljuk, de m i n t rezgéseket é r z é k e l j ü k . E l s z i g e t e l é s ü k h a s o n l ó e l v e k szerint történik, m i n t a testhangoké. Rezgések h a n g o k a t is k e l t h e t n e k , p l . h a e g y m á s s a l é r i n t kező poharak a rezgéstől megcsörrennek. Vázas é p ü l e t n é l különösen megn e h e z í t i a h a n g s z i g e t e l é s t az a körülmény, hogy a szerkezeti váz, továbbá a korszerű házakb a n levő v í z v e z e t é k , c s a t o r n á z á s , k ö z p o n t i f ű t é s , v i l l a m o s v e z e t é k e k és s z e l l ő z ő c s a t o r n á k összef ü g g ő rendszereket alkotnak, melyekben a hang — ha egyszer azokba bejut — szinte akadály nélkül terjedhet. Szerencsére a hang szilárd és v i s z o n y l a g m e r e v t e s t r ő l a l e v e g ő b e és a l e v e g ő b ő l i l y e n t e s t r e c s a k kis m é r t é k b e n m e g y á t , v a g y i s s z i l á r d és m e r e v s z e r k e z e t e k b e n k e l e t kezett, vagy azokban terjedő hangok közvetlen ü l kevéssé z a v a r n a k . Pl. a f a l b a n t e r j e d ő g é p zajt erősebben csak úgy halljuk, ha a f ü l ü n k e t a falhoz szorítjuk. Sajnos, közvetve igen nagy h a n g á t a d á s lehets é g e s , h a a r e z g ő s z e r k e z e t i e l e m m e l nagyfelületű, könnyen rezgő test, úgynevezett h a n g s u g á r z ó é r i n t k e z i k . (1. á b r a ) . A vékony v a s b e t o n f ö d é m e k , a r a b i t z és s o k l y u k ú t é g l a v á l a s z f a l a k , a f a p a d l ó k , az a l z a t t ó l e l v á l t s i m í t o t t b e t o n p a d l ó k , a f ö d é m e k és f a l a k m e g l a z u l t v a k o l a t a , a b ú t o r o k , s t b . a r á n y l a g kis e n e r g i a h a t á s á r a n a g y r e z g é s b e j ö n n e k és a v e l ü k é r i n t k e z ő n a g y t ö m e g ű l e v e g ő t is h a n g r e z g é s b e hozzák. Ezáltal a v á z b a n t e r j e d ő h a n gok felerősödve juthatnak a levegőbe, viszont a helyiségekben keletkező léghangok — melyek különben egy tömör vasbetonoszlopot alig mozd í t a n á n a k m e g — az o s z l o p p a l é r i n t k e z ő h a n g s u g á r z ó t r e z g é s b e h o z z á k és k ö z v e t v e r e z g é s t keltenek a v a s b e t o n v á z b a n is ( m i k r o f ó n és hangszóró kölcsönössége). H a a váz és kitöltő- v a g y v á l a s z f a l a k k ö z ö t t átmenő reoedések vannak, azokon át a léghangok szinte akadály nélkül terjednek. É p ü l e t e k b e n g y a k r a n v é d e k e z n i kell r e z g é s e k , elsősorban géprezgések e'len, melyeket rendes e n z a v a r ó h a n g o k is k í s é r n e k . V á z a s é p ü l e t e k érzékenyebbek a rezgésekre, mint a vastagfalú tömör épületek, mert a rezgési energia annál nagyobb elmozdulást idézhet elő, minél kisebb a mozgatott t ö m e g . Előfordulhat, hogy a rezgések a váz- és k i t ö l t ő f a l k ö z ö t t e l v á l á s t is okozhatnak. A z o n b a n annak megítélése, hogy egy r e z g é s káros-e az é p ü l e t r e , c s a k műszeres méréssel lehetséges. A z e m b e r t ú l érzékeny a r e z g é s e k r e , u g y a n í g y a t á n y é r b a n levő víz is m e g r e z d ü l o l y a n kis r e z g é s e k r e , m e l y e k az é p ü l e t n e k n e m á r t a n a k . Pl. e g y p e r e s e s e t b e n a lakók p a n a s z k o d t a k , h o g y a s z o m s z é d g y á r motorja valóságos földrengést idézett elő. M é r é s s z e r i n t a v á l a s z f a l a k l e g n a g y o b b kileng é s e 0'1 m m v o l t , m l g t e n y é r r e l n y o m v a a v á l a s z f a l a k 0 ' 3 m m - t h a j o l t a k ki. N y i l v á n v a l ó , h o g y a r e z g é s t o l y a n kis erők o k o z t á k , m e l y e k a falra n e m veszélyesek. E z e k u t á n vázas h á z a k b a n a zaj e l l e n i v é d e k e zés f o n t o s a b b f e l a d a t a i a k ö v e t k e z ő k :
1. Z a i o s k é s z ü l é k e k e t ne szerelj ü n k a h o r d k é p e s v á z r a , pl. a l i f t m o t o r t l e h e t ő l e g n e az a k n a f ö l é , h a n e m a p i n c é b e h e l y e z z ü k , k ü l ö n a l a p r a . A z a j o s v í z v e z e t é k i és c s a t o r n a c s ö v e k e t n e v é s s ü k és b i l i n c s l e j ü k b e közvetl e n ü l a v á z b a és f ö d é m b e , i n k á b b a k i t ö l t ő falakba; közlőművet ne szereljünk a vázoszlopokra stb. Leghelyesebb magukat a gépéket zajmentesre készíteni. 2. K ö n n y ű v á l a s z f a l a k a t (lakásválasztó-Falakat) l e h e t ő s é g s z e r i n t e l kell s z i g e t e l n i a v á z t ó l , t e h á t n e m h e l y e s a z o k a t vash u z a l l a l b e k ö t n i , h a n e m e l ő r e k i h a g y o t t és rugalmas hangnyelőanyaggal bélelt horonyba kell h e l y e z n i . A v á l a s z f a l 2 r é t e g e e l t é r ő r e z g é s s z á m ú legyen és a közöttük levő hézagot laza, h a n g n y e l ő p á r n á z a t t a l v a g y l e m e z z e l t ö l t s ü k ki. (2. és 3 . á b r a ) . H o g y a v a k o l a t a z i l y e n h a n g s z i g e t e l ő f a l k ö r ü l m e g r e p e d az t e r m é s z e t e s és hangszigetelési szempontból kívánatos, mert a v a k o l a t f o l y t o n o s s á g a m e g s z a k a d . S z é p s é g és tisztaság szempontjából ajánlatos a hajlatokat vászoncslkkal megerősíteni. 3. K o p o g ó h a n g o k terjedése ellen a p a d l ó t t e l j e s e n e l kell s z i g e t e l n i az a l a p t ó l és h o r d k é p e s v á z t ó l , v a g y i s ú . n . ú s z ó p a d l ó t létesíteni. Leghatásosabb a kopogást m á r a keletk e z é s é n é l t o m p í t a n i , pl. p a r a f a v a g y gumipadlóval, nemeztalpú cipővel. 4. H a a z é p ü l e t z a j o s é s z a j t a l a n részből áll, ezeket átmenő hézaggal, k ü l ö n - k ü l ö n v á z s z e r k e z e t t e l é p í t s ü k . A h o l nagyobb igények vannak hangszigetelés iránt, ott a zajforrásokat, pl. munkagépeket, külön h a n g f e l f o g ó f a l a k k a l és s z a b a d o n f ü g g ő álm e n n y e z e t t e l v á l a s z t j u k el a v á z s z e r k e z e t t ő l , ü g y e l v e a r r a , h o g y e z e k a f a l a k és m e n n y e z e t e k e l é g m e r e v e k l e g y e n e k és n e é r i n t k e z z e n e k közvetlenül a vázszerkezettel, m e r t különben mint hangsugárzók szerepelnek. 5. L a k ó h á z b a n , s z á l l ó d é b a n igyek e z z ü n k a v í z v e z e t é k i és c s a t o r n a c s ö v e k e t a h á l ó s z o b á k t ó l t á v o l ö s s z p o n t o s í t a n i és a z o k t ó l közbeiktatott helyiségekkel, pl. kamra, beépített szekrény, elválasztani. A z összpontosított v l z v e z e t é k k ö l t s é g és k ö n n y e b b s z e r e l é s s z e m p o n t j á b ó l Is e l ő n y ö s . 6. R e z g é s n e k kitett é p ü l e t n é l kerüljünk m i n d e n lazán érintkező szerkezetet, mely a rezgéstől »megszólal«. 7. Z a j o s , f o r g a l m a s u t c á k b a n k í v á n a t o s l e h e t az e g é s z v á z a s é p ü l e t e l s z i g e t e lése az u t c a i z a j t ó l és k ö z l e k e d é s i r e z g é s t ő l , mely különösen keskeny, magas é p ü l e t felső emeletein kellemetlen lengésekben nyilvánul. A z e r r e i r á n y u l ó k í s é r l e t e k m é g n e m sok e r e d m é n y r e v e z e t t e k . L e g j o b b n a k látszik a k ö r ü l á r k o l á s , k ü l ö n t á m f a l l a l az ú t t e s t f e l é , t o v á b b á a v á z s z e r k e z e t k i m e r e v l t é s e e g y e s m e z ő k b e beépített vasbetonfalakkal, ami légnyomás ellen is k í v á n a t o s . A z o n b a n a r e z g é s e k m é g i s b e j u t nak, m e r t a rést a talajban megkerülik. D r . t e c h n . MÖLLER KÁROLY".
218,
218,
JOJKUTIKOBURKOLAT WEDMGERGVÖRGY
SZABADALMAZOTT
"ím
|im|||||Hmi|
rI l l l l l í l l l IIm i . lilllll l l l l l l L l l l lllllllllllllMlI
OKL.MÉRDÖK. K Ö F A R A G Ó M E 5 T E R BUDAPEST, XIV.
THERMOCELL RADIÁTOROK
TELE FOfl: 2 9 7 - 4 2 8 m
1 •••••••••••••••••••••••••a •••••»• •••••••••••••••••••••••••a N »i»i*ii(i»nniK(iM
MELEGVÍZ- VAGY GŐZFŰTÉSRE TETSZETŐS FORMA, KELLEMES FŰTÓHATÁS, GYORS KÖNNYŰ
SZABÁLYOZÁS
GŐZFŰTÉSNÉL
IS,
EGRE5JV-ÚT23
FELFŰTÉS,
GAZDASÁGOS
FOTOKOPIA FÉNYMÁSOLÁS I0KSZ0R0SITÁS
r >
FŰTÉS
G ő z f ű t é s n é l is b i z t o s í t j a a m e l e g v í z f ű t é s e l ő n y e i t
K*
G y á r t j a :
mw^oHo* T E L : 113-901.
MAGYAK RADIÁTORGYÁI RT. BUDAPEST, GYDMIŐI-ÚT 76-78
fiiiiiiiiiiilliilliiiliiiiiiiiiiiiiiilfiiiliillHIIIIiilliiiiiifffiiniI
SEENGER BÉLA
ARBORIT
hézagmentes padló R O Z G O N Y I ,
F E R Y
O S Z K Á R - U .
Parkettát
• legjobb kivitelben szállít, lerak, javít
LANG JÓZSEF parkettázó és padlózásl vállalata V I . . M U N K Á C S Y M I H Á L Y - U . 23 Telefon: 129-211. 315-080
47
/
Móby László oki.
1
• •
B u d a p e s t , I X . , L ó n y a y - u . 46
I
•
H
B
• •••
H A A S
és
kohómérnök
ipari építővállalata
1• x J j j j j L
h á z i k é m é n y e k és szellőzőberendezések, NEDVES FALAK KISZÁRÍTÁSA áramlólevegő-rendszerrel
Custodis Alfonz rt.
Készít mindennemű kőés m á r v á n y m u n k á k a t
157-675
ftííi^J' M Ml m(X í 11!1P U*^ üJv^o " l/l u
kőfaragómester
Budapest, XI., Horthy Miklós út 106
L
THERMOPHOR
V., Nádor-utca 19. Tel.: 112-007
Tel.:
m. kir. udvari
P
S O M O G Y I
Telefoni 38-45-99 é s
18-62-16
i7(azánfalazás 3pari kemencék, gyárkémények építése cHőszigetelések Gépalapozások Postatakarékpénztári csekkszámla 5527
m
Folyószámlák : Nemzeti Hitelintézet Krisztina-fiók és Magyar Á l t . Hitelbank Calvin-téri fiók
T V T T T T T T t t t t t T T T T T T T T T T T
2182
r j X C l
q — » I^ ~ I l o ^ a l a o
BOHN
p jp . 11 l l U I \ M I I
( a l s a r o k v é d ő és h e r m e t i k u s e l z á r á s Budapest. VI., Podmanlczky-u. 63. T. 110-643
TESTVÉREK I I I . ,
B U D A P E S T , Falazó-,
Nedvesség elleni szigetelés K Ö Z P O N T I FŰTÉSEK,
c
p K
A W
l
| j l
W
K I I N
^ V
f e l v o n ó -
\ 3 W O € U £ T
^
P •
^ J
m
P
K m
n
O
M ^
j
V
^ ^
l
K
B m
r í
U
W
á \ W
g é p g y á r
J
30-471
S Á N D O R
A R N O L D
D
o k i . g é p é s z m é r n ö k . — Budapest XIII. Fóthi-út 41. T e l e f o n : 291-946,293-511
kft.
berendezések
gyára
i d a p e s t , V I I . , G a r a y - u t c a 10
í
- U T C A 32
BÚTORGYÁRA
S Z O B R Á S Z , MŰKŐ- ÉS G I P S Z M U N K Á K X., K O Z M A - U T C A 5. T E L E F O N: 1 4 8 - 6 0 8
egészségügyi
V
1 6 6
f ö d é m t é g l á k
XIII., J á s z - u t c a 7 6 . T e l : 4 9 3 - 0 7 0
**p j
^
é s
R.T.
G O U D R O N vállalat, VI., Podmaniczky-u. 29. T e l e f o n . 116-353
I I
FARKAS JÓZSEF .
B É C S I - Ű T
v á l a s z f a l - és
N A G Y ANTAL IES FII A
VÍZVEZETÉKEK
TÉGLAGYÁR
U
S
T
U
S
•
i
i —
I—
I
I
Tel.: 228-039 és 228-079
S Á N D O R
Budapest, VI, Balza-utca
—i— I
r — IH-
í \
Központi fűtés, vízvezetékszerelés, víztisztító berendezések,szellőző berendezések
É S
F I A
SO. Talafon i 122-306. A l a p í t t a t o t t 1886-ban
Vasredőnyös üzletajtók, U2i állandó raktára Í Í Í T , Í . E T Í T " " " " Telefon:
| r p | C C H I
f
j
w
n
B
E F | C F T E 1 ^
N Á N D O R
W M n i f W W
tetöfedő
362-472
i javító ós k a r b a n t a r t ó v á l l a l a t a
Budapest, XI., Szent Imre herceg útja 4 0 ' A . T.: 258-228
» M A J 0 R C S A V A R T V A S « nagyszilárdsású betonvas Előállítja: MAJOR LÁSZLÓ UTÓDAI (ég • Budapest, V., Dráva utca 22. • Telefon: 298-494, 298-495
m
S z e p t e m b e r b e n
j e l e n i k
m e g
a
MÁGYÁR ÉPÍTŐMŰVÉSZET legújabb
kiadványa:
vitéz I R S Y
LÁSZLÓ
KÖZSÉGEINK ÉS VÁROSAINK RENDEZÉSE Gyakorlati városrendezési szakkönyv, különös figyelemm e l a városrendezésről és építésügyről szóló 1937: VI. .-c.-ben
foglaltakra.
Számos
és
ábrával,
való tekintettel csak korlátolt
példány-
műnyomó
térképpel
papíron,
s z á m b a T ^ ^ f c M t a L k i a t f á s r a , ezért megrendeléseket
is
s z e p t e m ^ ^ ^ B O - i g f o g a d u n k el a mellékelt leveba kötve 3 2 . — P. Megrendelések i k ü l d e n d ő k : XIII., Dráva-utca 11
'íiWÍSÍÍS \
444479. —
Az A t h e n a e u m irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása.
Budapes'
Felelős : Károáti A n t a l igazgató
