NGARISGHE BAUKUNST-ARCHITETTURA UNGHERESE ARCHITECTURE 0N6R0ISE HUNGÁRIÁN ARCHITECTURE HUNGARA ARKITEKTURO

r

ii

M

A

G

Y

A

P

É P Í T Ő M Ű V É S Z E T

NGARISGHE BAUKUNST-ARCHITETTURA UNGHERESE •ARCHITECTURE 0N6R0ISE • HUNGÁRIÁN ARCHITECTURE • HUNGARA ARKITEKTURO

I

Parkettát

SZABADALMAZOTT

a legjobb Kivitelben s z á l l í t , lerak, javít

MARABU-THERMOCELL RADIÁTOROK //

/ /

LÁNG JÓZSEF

parkettázó é s padlózási

vállalata

V I . , M U N K Á C S Y M I H Á L Y - U . 23 Telefon: 129-211, 315-060

BODORIK ANTAL

/

MELEGVÍZ- V A G Y GOZFUTESRE

ÉPÜLET- ÉS PORTÁLUVECEZÉSI VÁLLALAT Budapest, VII., Károly-körút 9. T. 423-369

TETSZETŐS FORMA, KELLEMES FŰTŐHATÁS, G Y O R S FELFŰTÉS, KÖNNYŰ SZABÁLYOZÁS G Ő Z F Ű T É S N É L IS, G A Z D A S Á G O S FŰTÉS

THERMOPHOR

Gőzfűtésnél is biztosítja a melegvízfűtés előnyeit

házikémények és szellőzőberendezések, NEDVES FALAK K I S Z Á R Í T Á S A áramlólevegő-rendszerrel

Custodis Alfonz rt.

V., Nádor-utca 19. Tel.: 112-007

G y á r t j a : MAGYAR R A D I A T O R G Y A R R.-T. BUDAPEST, G Y O M R Ő I - Ú T 76-78

ZSIŰM0NDY BÉLA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

HŐSZIGETELÉS

H í d - , v í z - , partfal-, v a s b e t o n - é s kútépítési, alapozási, csat o r n á z á s i , légvédelmi, ó v ó h e l y építési é s mélyfúrási v á l l a l a t

ÉS H A N G S Z I G E T E L É S

nélkül nincsen

K O R S Z E * ü

BUDAPEST, XI., HORTHY M.-ÚT 92

t RI ÉKAl l Ó t M l ( I I ! 4 2 IPITÓANYAG-

T E L E F O N ! 268-920

TECHNIKA M I I

i l l t S i S Z FD INTI II OTOKt If TI Sl >• HEOOLDÍW TI. SZIK IINITOVI

Kéményépítés Kazánbefalazás Kemenceépítés

• TtTfin 'fitt 'j f iflfar'i1*11 .

AZ ULTRA-HAESZ ULTRA-HAHÁESZ

Hő-, hűtő-, hangszigetelő anyagok gyártása és szerelése

fíí'i t ^ 4 fó'íltX IJf\QCijt éj

• izaiói Agosan artiTU és fOiGttOMi* hozza is a szigítuö munkai «ivitiiiztsÉT it váuada,

..NAGYBÁTONY-ÚJLAKI" EGYESÜLT IPARMÜVEK RT

^ ll f ^ r a i T l ^ M

WELVÁRD ZOLTÁN

oki- mérnök, építőmester BUDAPEST, XI., FORRÁS-UTCA 4. Telefon : 258-245

BUDAPEST, V., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 16. T E L E F O N : 18-18-08

rW cJ n yWp Wib c I m |

KRÁL

CmVIII VI

központiffltési

t£gt

szerelvények

A kőfaragómester kő- és márványárugyártelepe

I U L A

K Ő B Á N Y A Ü Z E M :

I/as^ccc^dáUat

B U D A K A L Á S Z

ÁcusUá

Magyar Cső- és Vaskereskedelml R. T. Budapest, V., Vici-it 30/32. szám. — Telefon : 899-006 épület,síremlék,oltár,emlékműstb.munkák BUDAPEST, III., LAJOS-UTCA 77/79. TELEFON : 163-116

Jlfowé^táctasaty

BUDAPEST, VI., P O D M A N I C Z K Y - U T C A 2 9

MAGYAR

ÉPÍTŐMŰVÉSZET

ÁLTALÁNOS

1943 SZEPTEMBERI

MELLEKLETE

ÉPÜLETSZERKEZETEK 12 cm

- nek

megfelel

15 Cm - nek

megfelel

<4.30°-os tető/ejtésig 100 m* tetöhéjazat

A. 30'- os tető lejtésig 430m* tetőhéjazat

Á. 30'-nól nagyobb tetőlejtésnél 80 m2 tető héjazat

A 30°- ml nagyobb tetölejtésnél 420 m* tető héjazat

(£6$) Lefolyócső átmérőjének megállapítása A bádog végződéseket célszerű vissza hajtással, vagy dudorral készíteni.

LEFOLYÓCSŐ ILLESZTÉSE

(fö?) Lefolyócső alsó

. min. 1 cm forrasztás

kialakítása

Jó megoldás.

Lefolyócső keresztmetszet lopolással

1-P

A töréseknél iveket iktatunk be. Az ot'-ot V célszerű 30"-ná! mere-x dekebre készítem

cm

Jobb megoldás.

A lefolyócső helyes hosszanti

illesztése. csőbilincs

Lefolyócső keresztmetszet egyszerű korcotássa!

Lefolyócső hosszanti illesztése

Csuklós CSŐ bilincs

vizorr

lefolyócső

@

lefolyócső

(a) Nézet

I

Csak nyitható csőbilincseket szabad alkalmazni.

Csőbilincsek kiosztása

lefolyócső

csőhi/incs

anyás csavar

^Tjj Ontöttvascső csatlakozása a lefolyócső hoz

® Metszet t$5) Lefolyócső csatornacsőbilincs

Csonka Hi/mos

435548. A t h e n a e u m ,

Budapest

Á R K O S I S Z É K E L Y GYÖRGY

út-, mély- és magasépítési vállalat, Budapest, VII., Rottenbiller-utca 34. Telefon: 4 2 5 - 9 5 4

Leszármazási okmányok kutatása ügyében forduljon

Heraldika

NEMESSÉGI

Irodához, Bp. IV., G r . K f i r o l y i - u . 14. Telefon: 381-199.184-644

sérült alapok javítása lalajhOfesités, Joosten-eljárás Cement beprttelfó SÁMUEL GYÖRGY Épület- és portálüvegezés,

oki.

J E N Ő

gépészmérnök

B u d a p e s t , VIII., d r ö m v ö l g y - u . 3 6 / a T e l e f o n :

342-951

KÖZPONTI FŰTÉS, GÁZ, VÍZVEZETÉK ÉS BÁDOGOSMESTER B U D A P E S T , V I . , A R A D I - U T C A 45. - T E L E F O N : 310-913

Építőanyagot o l c s ó á r b a n é s k i t ű n ő m i n ő s é g b e n szállít

márványüveg burkolás, üvegbeton

BUKOVAI SÁNDOR

NERVETTI

VIKTOR

építési anyagkereskedelmi vállalata Budapest, VII., Rákóczi-út 80. Tel.i 224-042

Budapest, V I I I , Baross-tér 4.Tel. 132-211

Hibás

L I S K A

KEMENYEK

kivakolására

kérjen

ajánlatot,

amikor

tataroz,

tt

99

Kéménykivakoló Vállalattól, m e l y f a l b o n t á s néikUI g é p e i v e l belUlről

kivakol.

III., Lukács-utca 2 . • T e l e f o n s 357-612

KORÁNYI

1

Korszerű

festés, mázolás, tapétázás

HANTOS TESTVÉREK RT.

TÁRSA

REDŐNY D

E

H

A

U

V

É

S VASIPARI

Csarnok-, hangár-, műhely-, ház-éplt-

kczéseknél használjon TRIGON gipszfedőlapokat könnyű, 40%-kai könnyebb, mint a beton, hőszigetelő, tüzelőanyag-megtakarítás, állandó temperatura,

térfogatálló — tartós, n e m v e t e m e d i k ,

nem hajlik el szegezhető, mint a deszka,

abszolút tűzbiztos, a m i m a e l e n g e d h e t e t -

len feltétel egy g y á r é p í t k e z é s n é l , anyag, amely az összes kívánalmaknak ideálisan megfelel! Felvilágosítást díjmentesen ad a z :

Budapest, VI., Horn Ede-utca 5

Egeresi Gipszgyár és Vegyiművek Rt.

T e l e f o n : 118-523, 119-451

V . , P a n n o n l a - u t c a 17/a Tel.: 125-9S7

1963

budapesti irodája

KFT.

B U D A P E S T , T e ^ ^ ^ ^ l

KAZANBEFALAZAS G Y Á R K É M É N Y E K IPARI K E M E N C É K

SZAB.

THERMOPHOR

kémények, egymásfölötti t ü z e l é s e k é s k ö z ponti fűtések r é s z é r e SZAB. C I K L kéményfeltét

O

N

S C H ULZ t ü z e l é s t e c h n i k a i ós építési r.-t. BUDAPEST, V I I . , ARÉNA-ÚT8O T e l e f o n : 221-250 ós 221-262

Külföldi lapszemle A D E U T S C H E A L L G E M E I N E Z E I T U N G augusztus 20-i száma Franz Kluge tollából közöl ismertetést a német háborús lakásépítkezésekről. A z anyag és a munkaerő hiánya ellenére is elkerülhetetlen, különösen az erős

bomba-

támadást szenvedett városokban új lakások építése. A z új házak egységes típusúak, két emeletesek, a lakások

SENPERNOVA ELSŐ MAGYAR „ S E M P E R N O V A "

a legtartósabb nemesvakolat, kapható minden színben

N E M E S V A K O L A T - G Y Á R • Budapest, V I . . Lövölde-tér 4. Telefon: 221-050

LOMÁSI ERDÖIPAR R. T. MAGYARORSZÁGI ÜZEMEINEK KIRENDELTSÉGE K O L O Z S V Á R , M Á T Y Á S K I R Á L Y - T É R 7. I . 3

*

S Z Á L L Í T : Szatmárnémeti- Gőzfűrész-i és láposbányai (Szatmár megye)

T E L E F O N : parkettagyárából,

1 8 - 8 9

illetve fűrészeiből a leg-

kényesebb ízlést kielégítő bükk-, tölgy-, dió- és kőrisfából készült rendes és díszítő parkettát, különleges eljárással feketére színezett tölgyparkettát, kiváló osztályozású és minőségű juhar- stb. építő bútoranyagot. Galócási

(Csik vármegye),

gye) fűrészeiből b á r m i l y e n m e n n y i s é g ű ,

méretű és osztályozású luc-jegenyefenyő és bükkfűrészárut

MACSKÁSY ÁRPÁD

ARBORIT

okleveles gépészmérnök műszaki vállalata

hézagmentes padló

Szellőző, légüdítő, ködtelenítő, központi fűtő, vízvezetéki, víztermelői, csatornázási, óvóhelyi

berendezések VI., Dessewffy-utca 16. Telefon : 127-670 Postatakarékpénztári csekksz. sz. : 21.391

R O Z G O N Y I , F E R Y O S Z K Á R - U . 4 7 Tel.: 1 5 7 - 6 7 5

K O L F Á T S ^ ^

*

*

B

I^P

F E R E N C •

cota

on vtitelemkís4ke»

LAKATOS-R

BUDAPEST.

XI.. B A L L A G I

Szennyvíztisztító telepek S A D O h á z i kisderítőlc PRISTER

BUDAPEST,

MŰVEK

RT.

I., A T T I L A - U . 95. 161-230

T R A V E R T I N Wületefc ediéséhei

bükk-, tölgy-, dió-, kőris- és

dédabisztrai é s szovátai (Marostorda várme-

és mindennemű k t f f a r u j j ó munkát készít :

IFJ. T Ú R R A

ADOLF

kőfaragómester Budapest, VIII., Luiher-u. 1/a. Tel.: 140-329. Bánya-ésüzemtelep:Budakalász. Te!.: 162-036 19. mellékállomás

EDÓNYKÉSZITÓ MÓR-UTCA

3. T E L E F O N :

256-087

Schmidt Frigyes r e d ő n y k é s z í t ő . — Faredőnyök, viszonredőnyök, mindenféle elsötétítök

B u d a p e s t , V I I I . , VIB-U«C» 10. T e l e f o n :

138-388

KELE MIHÁLY ASZTALOSÁRU GYÁRA

Budapest, VIII., örömvölgy-u. 38-40 Telefon:

131-298

1904

MÍ« h é z a g m e n t e s p a d l ó CRedőnyök

V^

P í p l r

Telefon 292-671

száma

J -

1 1 ™ : : : :

U t ó d u l U

W

U

Ü

Redőnyök

l

Bpest, XIII,Árboc-utca 1

16. Egy-egy lakás 2—3 szobából áll, konyhafülkével, a pincében mosókonyhával.

Fürdőszoba

J

nincs,

ezt több házegység közös fürdője pótolja. Nagyobb családok részére több lakást összevonnak. Ez a típusépítkezés annyiban lényeges újítás, mert az egységes

és

szabványosított

építészeti

alkatrészek

alkalmazásával a kézműiparról mindinkább a gyáripar felé tolódik el az építkezés, ami egyrészt a jelenlegi háborús és közvetlen háború utáni építkezéseknél a munkaerőhiány szempontjából igen lényeges és értékes

körülmény, másrészt az épületrongálódások javítását megkönnyíti és gyorsítja. A szabványépitkezés nem fog egyhangúságot hozni az építészet terén, mint ahogy az ipar egyéb terén sem vezetett arra. Annál

kevésbbé,

mert az egységes alkatrészek felhasználása mellett az építész egyéni terve akadálytalanul érvényesülhet. Ezen széria-házak megtervezése nagy körültekintést igényel, és valószínű, hogy az első csoport hátrányainak kiküszöbölésével fogják csak tudni teljesen tökéletesíteni a típust.

A N D R E A C E M E N T Á R U G Y Á R É S É P Í T Ő I P A R I RT. FALBURKOLÁS

B U D A P E S T , V . , B Á T H O R Y - U . 20. T E L E F O N : 120-092

A NEUE ZÜRCHER ZEITUNG

PADLÓBURKOLÁS

egyik száma foglalkozik London háború utáni újjáépítési tervével. A terv főbb pontjai a

következők: a pályaudvarokat a város központjából kihelyezik, a Charing C r c s s és Picadilly Circus negyedeket helyreállítják, a Sohot és a Picadilly Circus keleti részén lévő szűk, piszkos és egészségtelen utcákat lebontják. A Szent Pál-székesegyházat kiszabadítják beépített környezetéből, hogy monumentális kupolája tökéletesen érvényesüljön. A háború utáni London legfontosabb problémája a közlekedés lebonyolítása. A z ú. n. »plan Bressey« alapján perifériálisan szándékoznak megoldani ezt a kérdést.

Er AA Dl tI lf l AA 9C

J I UÁ 4 7 L C9 FL Er

Moby László oki. kohómérnök Telefon: 38-45-99 és 18-62-16

ZKazánfalazás 3pari kemencék, gyárkémények építése hőszigetelések Sépalapozások 1905

s z o b r á s z , m ű k ő é s g i p s z m u n k á k X., K O Z M A - U T C A 5 •• T E L E F O N : 148-608

Világítási, erőátviteli be-

rendezések tervezése és készítése.

Épületek és

gyárüzemek villamos berendezése. Fémáruüzem:

világítótestek és készítése

tervezése

Nasy Györsy szig. g é p é s z m é r n ö k

Budapest, VI. ker., Teréz-körút 26. sz. Telefon:

311-446

^

TRICOSAL

FERRO-CYAN, BUDAPEST, V., KOSSUTH LAJOS-TÉR 4

A cikkíró a továbbiakban foglalkozik a felállítandó közmunkaügyi hivatal gondolatával. Ennek hatásköre kiterjedne az egész ország területére és feladata lenne egyrészt egységes terv kidolgozása az ország területére, másrészt a magánépítkezések engedélyezése és felülvizsgálata.

DOMOKOS BÉLA

oki. ácsmester és parkett-vállalkozó Budapest, III., Lajos-utd 144. Tel. 162-596.

G Y Á R K É M É N Y ÉPÍTKEZÉS GŐZKAZÁNOK BEFALAZÁSA HÖRCHER ELEMÉR-EGGENBERGER építőmester SZILVESZTER Budapest. II., Marglt-körút 8. Telefon: 352-126

SEENGER B É L A m. kir. udvari

kőfaragómester

Budapest, XIM Horthy Miklós út 106 Készít mindennemű kőés m á r v á n y m u n k á k a t

A z újjáépítkezéseknél főszempont lesz a decentralizáció, mind a lakosság, mind az iparközpontokra vonatkozólag. Ez már a háború következtében erősen folyamatban van és igen eredményesnek mutatkozik. A z egészségtelen, sűrűn lakott, csúnya városnegyedek helyett tiszta, zölddel tarkított városokat nyernek, egészséges és kényelmes lakásokkal.

J X is pontosan elkészítve, mérsékelt ái Vasredonyos uzletajtok, A J T Ó K . ailando raktara mRendelésre ..$,«„.>,».»-«„. 362 < ablakok

A COSTRUZIONE

CASABELLA

júniusi

pekkel és tanulságos rajzokkal

száma

az Olgyay-fivérek által tervezett

illusztrálva.

Örömmel

tották, hogy a száraz üzemi épületek, az üzemi

igények

gondos

dicsérete.

ismerteti

ismertetés a magyar

S C H N E I D E R E S T A R S A I * BUDAPEST

VIII.

ÉSTÜKÖRGYÁR•VIGU.34.T*355-982J31-3I5

ké-

építészgárda

ORCZYNÉ LOVRICH

MARVANYÜVEG FALBU RKO U S

szép

akik munkájukkal bebizonyí-

kielégítése esetén is kaphatnak tetszetős

külsőt, ha lélekkel foglalkozunk tervezésükkel. A részletes és tartalmas

UVEGCSISZOLO

Stühmer-gyárat

üdvözöljük a tervezőket,

T

GIZELLA

FOTOKOPIA FÉNYMÁSOLÁS XOKSZOROSITÁS JjjtolMCI

tiTOHto

TEL:113-901.

196

MAGVAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET Megjelenik

1901

óta, mai

ban és szerkesztésében

formájáújjáalakult

1941-ben. Felelős szerkesztő és kit ió: vitóz

Irsy

László.

Előfizetési

ár:

Egész évre 28 P, félévre 14 P, egyes szám ára 3.50 P az Általános épületszerkezetek

c.

Szerkesztőség

melléklettel és

együtt.

kiadóhivatal :

Budapest, XIII., Dráva-utca 11.

sz.

Telefon: 493-789. Megjelenik havonta

TARTALOM : Városrendezés: Szombathely város fejlődésének rövid története — dr. techn. Tóth János városi műszaki tanácsnok. Műemlékek: Colonia Claudia Savaria — Tóbiás Loránd oki. építészmérnök Szily püspök korának alkotásai — ifj. Hell Géza.

A

vármegyeház

épülete

—

Kiscsűri Géza.

Szombathelyi hősi temető emlékműve. RUMI R A J K I I S T V Á N alkotása.

Építkezések: Bérház a Március 15. téren —tervező Gruber Imre oki. ép. mérnök. Bérvilla a Gyöngyös-parton — tervező Gruber Imre oki. ép. mérnök. Családi lakóház a Színház-téren — tervező Gruber Imre oki. ép. mérnök.

Bevezető Szombathely

alkalmat

ragadtuk meg arra, hogy a várossal

a

magunk szempontjai alapján foglalkozzunk. A város építészetének, kultúrájának múltja és jelene, városrendezése

Képzőművészet:

városa fennállásának 1900 éves évfordulóját ünnepli.

Ezt a rendkívüli

sokkal bővebb közlést kívánna, de a mai kényszerítő körül-

mények között meg kell elégednünk a szűk korlátokkal. A pár közölt kiragadott példa csak halványan világít rá az építészeti és művészeti

Rumi Rajki István művészete. — —

érdekességekre, mégis fogalmat ad arról, hogy milyen hatalmas

Ajtórács—Szoborművek — F r e s k ó k -

teremtőerő működött itt a város alakulása és fennmaradása során.

Szent Márton kútja — Obeliszk

Mindebből Szem Ie : Könyvismertetések. A magyar népi építészet vitája. — Fodor Sándor. Épületszerkezetek

és

anyagok:

vonhatunk

le a város jövőjére

vonat-

Azt szeretnénk, ha ezeken a lapokon ne csak a jubileum alkalmával jelenjenek meg közlemények erről a városról, hanem minden alkalommal, amikor bármilyen szerény lépéssel

lapszemle.

is, de halad a

sokat

ígérő jövője felé. A gazdag anyagnak szerény kis kivonata arról győz meg bennünket, hogy városainkkal többet kell foglalkoznunk. A szellemi és kulturális kapcsolatok

Réczey Miklós oki. építészmérnök. Külföldi

következtetést

kozólag is.

erőivel

kell közelednünk

egymáshoz

már addig

amíg eljön az idő, hogy új vasútvonalak, autóstradák,

is,

repülőjáratok

fogják szorosabban összekapcsolni az ország szívéhez értékeinket. v. I. L.

Szombathely város fejlődésének rövid története A rómaiak pogány Savariáját az ókeresztény Savaria kapcsolta ö s s z e a keresztény magyar középkor é s újkor Szombathelyével. A pogány Savaria fórumán épült fel az ókeresztény Savaria St Quirinus bazilikája, s ezek romjai felett Szombathely középkori vára a maga vártemplomával és püspökvárával. A nagy építő főpap, Szily J á n o s , Szombathely első püspöke ezek romjai felett építette fel a mai székesegyházat, püspökvárat, és szemináriumot. Négy korszak építő kultúrája települt itt pontosan egymás fölé, amint azt a mult és a közelmúlt ásatásai igazolták. I.

Savaria.

Szombathely ősének, Savariának alapítását különböző erők tették szükségessé. A z Észak-Európát Déllel öszszekötő »borostyánkő« út, Pannónia Kr. e. 34-ben történt megszállása idején a római légiók főhadiútja volt. A három első római cézár a meghódított Pannoniát várakkal erősítette meg s ezeket kiépítette, utakkal kötötte össze. N é g y ú t t a l á l k o z á s á n á l s t á c i ó t I é t e s Ft e 11, melyet Claudius Kr. u. 43-ban c o l o niává fejlesztett. A hely központi fekvése következtében válott Sabaria Pannónia Superior tartom á n y f ő v á r o s á v á és a c s á szárkultusz vallási közp o n t j á v á . A város a Flaviusok alatt erős fejlődésnek indult s a gyakori császárlátogatások kifejlesztették kulturális életét is. Fejlett közmüvei voltak: jól kiépített útjai, vlzvezetékhálózata, csatornázása és fürdői. Capitoliumának istenszobrai, fóruma, templomai a város fejlett képzőművészeti életét dicsérik.

VÁROSRENDEZÉS

Savaria teljes kifejlődésében három részből állott: a b e l s ő v á r b ó l , a t u l a j d o n k é p p e n i vár o s b ó l és a külső e r ő d í t e t t városból. A b e l s ő v á r a régi stáció helyén települt (v. ö. Paulovics István: Szombathely topográfiája). A várat átszelő utak egymást keresztezték é — D és K—Ny irányban. A belső várban épültek ki a fórum és a pogány capitolium, később a keresztény templomok. A négyszázesztendős fejlődés folyamán a város nagyra nőtt és a forgalmat el kellett terelni a belső vár utcáiról. A várkapuk egy részét befalazták s a főutak a várfalakon kívül találkoztak egymással. A z á s a t á s o k i g a z o l t á k , hogy a b e l s ő v á r a mai s z é k e s e g y ház — p ü s p ö k v á r — szeminárium területén feküdt. Capitoliumának óriási istenszobrai a szombathelyi múzeum kőtárát díszítik. St. Quirinus bazilikájának romjait, gazdag mozaikpadlóját, márványburkolásának darabjait megcsodálja minden látogató. A 400 esztendős római uralom az ókori kultúra csodálatos kivirágzását jelentette. A k ü l s ő v á r o s sem maradt el a belsőtől civilizációban és szépségben, és a m a i S z o m b a t h e l y belvárosának területén hel y e z k e d e t t e l . A rómaiak kiépítették a Gyöngyös-malomcsatornát és a város nagyjából a két folyóvíz között épült ki. Paloták, közraktárak, fürdők és magánházak emelkedtek az utak mellett. Theatruma a Perinten túl épült, az ú. n. Középhegy egyik szabályos katlanában. Vízvezetéke 16 km hosszú volt s a rohonci hegyek tiszta, hideg forrásvizét szállította Szombathelyre. A föld alatt gondosan falazott cca. 1 m mély és 70 cm széles vízvezeték fenekét s belső oldalfalát

simára csiszolták. A falazati anyag többéves oltottmészből vagy természetes cementből és mesterien összeállított tégladarabokból áll, s keménysége vetekszik a mészkő keménységével. A vezeték természetes e s é s s e l szállította a rohonci hegyek vízét az Arany-patak vonalán. (Mérnöki felmérés nélkül is megtalálták a rómaiak a helyes és olcsó vízszállítás módját.) A földsáncokkal határolt és őrtornyokkal megerősített külső város területe felülmúlta a mai Szombathely területét. A külső város egyes pontjain őrtornyok vigyáztak a városra. A hagyományok szerint a mai városkörüli falvakban nyaraltak a római császárok és fővezérek. (Náraiban volt a villa Neronis; Söptén a villa Septimii és Herényben a villa Herennii.) A civis romanus a gyarmaton is megszépítette életét, magával hozta és elterjesztette civilizációs eszközeit és kulturális eredményeit. A várost a húnok rombolásai után 455-ben földrengés pusztította el. A keleti gótok, longobárdok, avarok át-át vonultak rajta. Lehet, hogy a frankok újraépítették és Nagy Károly az avarokat ide telepítette. Valószínű, hogy itt székelt az avar fejedelem is. A város élete hosszú időre sohasem szűnt meg. II. K ö z é p k o r i

Szombathely.

Szent István Szombathelyt a győri püspökségnek adományozta. A püspöki város különböző szabadalmakat nyert el, s így erőteljesen fejlődhetett. A z 1550-es években már állott a vár és körülötte a kis Szombathely városa. Szombathely várát és városát változatosan rekonstruáltuk fennmaradt leírások és az ásatások alapján. Három részből állott: a p ü s p ö k v á r ból, a t u l a j d o n k é p p e n i várta ó I és a falakkal körülvett v á r o s -

198

b ó I. A falakon kívül feküdt Szentmárton és Perint község. A z á s a tások igazolták, hogy a belső vár négyszögalaprajzú területe a régi római v á r t e r ü l e t é n é p ü l t fel, az utak, a f a l a k , s ő t k a p u k is általában egymás felett é p ü l t e k fel. A középkori várat erős kettős fal övezte körül s árok is erősítette. Volt felvonóhídja és a várkapu alatt börtöne. A vár nagy részét az elliptikus alaprajzú püspökvár foglalta el, s a mai püspökvár udvarán volt a vártemplom. A külső vár (város) falain öt kapu volt 1. Gyöngyös-utcai kapu, 2. Forróutcai kapu, 3. Kiskar-utcai kapu, 4. Nagykar-utcai kapu, 5. Fő-utcai kapu. A várost a belső várral kapu és híd kötötte össze. Az 1750-es években az egész városban csak 220 ház volt és 2150 lélek lakott benne. Ugyanakkor Szentmárton község nek 200 és Perintnek 300 lakosa volt csupán.

III. Ú j k o r i

Szombatheíy.

Az 1700-as évek végefelé már leomlottak a város és várfalak. Szombathely első püspöke, Szily János lebontatja a régi püspökvárat és a vártemplomot is s azok anyagának felhasználásával a r é g i v á r t e r ü l e t é n felépítteti új püspökvárát, szemináriumát és székesegyházát. Meglepő a város életének ez a folyamatossága: a római fórum és Capitolium romjai felett épült fel a középkori vár és templom, s e z e k r o m j a i n az újkori p ü s p ö k v á r és székesegyh á z . A várost a püspöki és egyházi épületek egész sora gazdagította, s a XIX. század elején épült ki egységes stílusban a Szily János-utca. Az 1850-es évekig alig nőtt a város. A fejlődés tulajdonképpen a két szomszédos, de Szombathellyel már összeépített községnek, Perintnek és Szentmártonnak bekapcsolása után az 1855. évben vette kezdetét. Pedig a fejlődés csírája benne volt abban a hősies alkotómunkában, amelyet Szily püspök kezdett el nagy" szabású építkezéseivel. Mert különös dolog az, hogy egy 3.000 lakosú városban, melyben kereken 250 ház állott, a város első püspöke 6.000 hívő befogadására alkalmas templomot építtet, mely szépségben még ma is egyedülálló a klasszikus barokk templomok között. A nagy püspök csodálatos munkairamát átvették kanonokjai is és két tökéletes arányú épülettel ajándékozták meg a várost a templomépítő Hefele Menyhért tervei alapján. Ez volt az a nagy városfejlesztési ígéret, amelyet Szombathely a két szomszédos község bekaplcsolása után teljesített is. Erre jellemző, hogy már 1880-ban, akkor, amikor kereken 1.000 ház volt és 14.000 lélek lakott Szombathelyen (Gyöngyösszőllőssel együtt),

199

már volt kőszínháza (Hausmann professor tervezte 300 személyre), sőt 1864-ben, amikor lakosainak száma még nem érte el a 10.000-et, már elkezdődött a város csatornázása és ugyanekkor kiépült az első vasútja is. (Sopron—Kanizsa.) Meg kell azonban vizsgálni azt is: volt-e v a l a m i v á r o s r e n d e z ő i gondolat a középkori és újabbkorl Szombathelyen a z 1900-as é v e k e l ő t t i i d ő b e n i s. Sajnos, csak 1606-tól kezdődően vizsgálhatjuk meg ezt a kérdést, mivel a város régi jegyzőkönyvei Németújváron elégtek. Az 1790-es években lebontották a városfal Gyöngyös-utcai főkapuját és a városfal helyén egy új utcát nyitottak. Ugyanekkor felsőbb rendeletre megszüntették a füstös konyhákat s elrendelték a kéményépítést. 1871-ben eltiltották a zsúppal való fedést és é p í t ő b i z o t t s á g o t választottak, melynek beleegyezése nélkül senki sem építhetett. Ugyanekkor elrendelték, hogy az utcák szélesek legyenek. Ebben az időben volt már a városban füstfürdő (gőzfürdő.) (5.000 lakosa volt a városnak!) 1831-ben elrendelték az utcák tisztítását, 1838-ban megalakították a csinosságra ügyelő s z é p í t ő-b i z o 11 s á g o t. 1864-ben már volt a városnak szerződéses m é rn ö k e é s é p í t é s z e . 1873-ban már g á z v i l á g í t á s a is volt a 12.000 lakosú városnak. Ugyanez a frissesség érvényesül az ú t b u r k o l á s o k és u t c a f á s í t á s o k t e r é n is. 1807-ben eltűntek a házak előtt az előkertek és a helyükbe k ö v e z e t t g y a l o g j á r d á k kerültek. 1859-ben már állott a Székely Ferenc-utca kettős — ma már hármas — hársfasora 400 fm. hosszúságban és elkezdődött több utca fásítása. Talán legjellemzőbb a város v á r o s i a s felfogására, hogy már 1744-ben e l k e z d t é k a P e r i n t vize szabályozását azzal, hogy a vizet megtisztították és a város területén keresztül a vízfolyást megásták, továbbá, hogy 7 évre rá a p i a c o n lévő tavat szabál y o z t á k , úgy, hogy vizét szabáyos medencébe szorították és a széleit kővel rakták ki. A belterjes városiasodás, mint mondottuk, a két szomszédos falu bekapcsolásával kezdődött. Az ezelőtti évtizedben két új utcát nyitottak meg, s a bekapcsolás után, 1891-ben megnyílott az első utca, amelyben c s u p á n szabadon álló épületek é p ü l t e k , 10 méteres előkerttel. Közben egymásután épültek ki a város vasútjai. 1888-ban a közgyűlésen már megkérdezték a város polgármesterétől: van-e a városnak s z a b á l y o z á s i t e r v e és ha nincs, bízassék meg ezzel a tiszti mérnök. 1890-b e n a városnak egész nyugati részét megnyitották, s a z e n g e d é l y e zésben a város majdnem t e l j e s e n a mai v á r o s r e n d e zésitörvénynek megfelelő

feltételeket szabott meg és előírta, hogy a Gyöngyös-folyón lévő k é t h i d a t az utca teljes szélességében az é r d e k e l t e k n e k k e l l m e g é p í t t e t n i ö k . Ugyanebben az évben megengedi a város az egyik aszfalt Rt.-nek, hogy p r ó b a a s z f a l t j á r d á t készíthessen saját kárára és veszélyére. A k ö z g y űl é s i j e g y z ő k ö n y v e k b ő l kitűnik, hogy e nyugati határszéli város felfogása m i n d i g k o r s z e r ű v o l t é s lép é s t t u d o t t t a r t a n i a nyugati városokkal. A következő városfejlődés az 1880-as években vette kezdetét és Varasdy Károly polgármester nevéhez fűződik, aki a város teljesen rendezetlen adminisztrációját rendbehozta pénzügyi és jogi téren. (Kodifikációs évek.) 0 volt a városi köztudatban még ma is ismeretlen megindítója annak a nagyarányú fejlődésnek, melyet Szabó Ernő polgármester (1887—1892-ig) a v á r o s f e j l e s z t é s i p r o g r a m m korszerű megállapításával folytatott és Éhen Gyula, Szombathely nagy polgármestere (1895—1901-ig) be is teljesített. E fejlődés rendszeres keresztülvitelében a várost nagy szülöttei: Horváth Boldizsár, Hollán Ernő és Széli Kálmán támogatták. Jellemző Szabó Ernő polgármester programmjára, hogy az útburkolás, vízvezeték és csatornázás költségeinek fedezésére a k ö v e z e t v á m é s h á z b é r f i l l é r bevezetését, valamint a s z eméthordásnak házi kezel é s b e v a l ó v é t e l é t javasolta. Működésében elgáncsolta a városi ellenzék, s a programm végrehajtása Éhen Gyulára várt. É h e n G y u l a 5 évi polgármestersége a l a t t 4 m i l l i ó k o r o n á t költ ö t t e l , melyben a város általános csatornázásának, vízművének, vízvezetékének, a szükséges útburkolásoknak és hídépítéseknek költségei csupán 2,200.000 koronával szerepelnek. Igy elképzelhető, hogy a közműveken kívül mennyit épített, parkosított és szépített ezen idő alatt és mindezt pótadó emelése nélkül hajtotta végre. Kitűnő mérnökével, Szilárd Emillel (Temesvár rendezőjével) elkészíttette a város első 1 :1.000 léptékű térképét, s a városrendezési tervet is. A lendületet megállította a politika: Éhen Gyula képviselő lett, s utóda, Brenner Tóbiás csendesebb iramban vezette tovább a várost. Célja az adósságok rendezése volt. A két munkatempó közti különbségre jellemző, hogy az utód 8 esztendő alatt csak egynyolcadát ruházhatta be annak az összegnek, amelyet Éhen Gyula a város fejlődésére 5 év alatt elköltött. A háborúelőtti és utáni évek polgármesterei Éhen Gyula nagyszerű művét fejlesztették tovább. 1922-ben hirdette meg Szombathely városrendezési tervpályázatát. Az első díjat aWálder—Warga-féle terv nyerte el, melynek a gerince egy elliptikus alakú nagykörút volt. A Wálder-

VÁROSRENDEZÉS

SZOMBATHELY

SZOMBATHELY 1848-BAN.

Warga-féle terv alapján dolgozta ki 1923-ban a mérnöki hivatal a szabályozási tervet. A városra azonban hamarosan rászakadt a csapás az O. F. B. p a r c e l l á z á s o k következtében, amelyek a várost m i n d e n i r á n y b a n t ú l f e j l e s z t e t t ték. A város a divatnak megfelelően egyszer egyik, másszor másik irányban fejlődött. Az utcák száma majdnem megháromszorozódott és szinte minden új utca foghíjasan épült ki. A háztulajdonosok annak ellenére, hogy adó-, sőt részben pótadó-elengedést is kaptak, követelőzni kezdtek szilárdabb út és más közmű kiépítése érdekében. A város védekezett, szabályrendeletet hozott, hogy az utakat stb. az érdekelteknek kell kiépíteniök. Az új települések kátyúba fulladtak. Ilyen körülmények között a képviselőtestületben az a felfogás alakult ki, hogy egy ideig e g y e t l e n új u t c a nyitást sem s z a b a d enged é l y e z n i még ott sem, ahol az engedélyezés egyébként magától értetődő lenne, másrészt a v á r o s jövő f e j l ő d é s e érdekében meg k e l l h a t á r o z n i azt az irányt és területet, amelyen s amely felé a város körülbelül száz évig fejl ő d h e t . A városi mérnöki hivatal a rendőrség s a szellemi szükségmunkások bevonásával elkészítette a j á r m ű f o r g a l m i s a néps ű r ű s é g i térképet. A város álláspontja az volt, hogy a k ü l t e r j e s f e j l ő d é s t meg kell akadályozni s a belterjes fejl e s z t é s t kell elősegíteni, továbbá, hogy K á m o n t , e Szombathelytől északra fekvő s vele összeépült községet is h o z z á k e l l c s a tolni Szombathelyhez, végül, hogy a jövő 100 esztendőben csak É—D. irányban szabad Szombathelyet fejleszteni. A város ama szerencsés települési adottságot vette figyelembe, hogy Szombathelytől É-ra és D—K-re 13—13 km hosszúságban a falvak a várossal szerves e n (országos- és szomszédos forgalmi úttal és vasúttal is) ö s s z e é p ü l t e k , s e z a körülmény a város jövő fejlődését rendkívül elősegíti. Az újabb ötletszerű utcanyitási kérések meg is akadtak. Az építőbizottság a mérnöki hivatallal karöltve minden újabb utcanyitást elutasításra javasolt. Az új szabályozási terv elkészítésének elrendelését azonban csak az ideiglenes rendkívüli adómentességre vonatkozó miniszteri rendelet váltotta ki. A rendelet kimondta, hogy csak az olyan átalakítások részesülnek adókedvezményben, amelyek a szabályozási vonalban lévő épületekben történnek. Az akkor érvényben lévő szabályozási terv szinte egyetlen utca vonalazást sem hagyott épségben, gyökeresen át akarván alakítani minden kis szabálytalanságot. Ennek következtében az érdekelt háztula!donosok kívánságára a képviselőtestület elrendelte a belváros új szabá-

200 p f e

SZOMBATHELY lyozási tervének elkészítését, mely a régi »eszmei« terv gyökeres megoldásait módosította. 1936-ban el is készítette a mérnöki hivatal a b e l v á r o s új s z a b á l y o z á s i t e r v é t , mely hosszas tárgyalás után jóváhagyást is nyert, még a városrendezési törvény életbeléptetése előtt. E részletszabályozási terv alapelveit a belváros részletszabályozási tervének műleírása állapítja meg. Van egy része a részletszabályozási tervnek, mely az Erzsébet kir.-né utcát kívánja tehermentesíteni, mivel e térbe torkoló összes utcák torkolata annyira szűkös, hogy a rendőrség kénytelen volta forgalom gyorsaságát korlátozni. A tehermentesítő utcát törölték a tervből. Nem lehet messze az az idő, amikor a szűk torkolatok miatt ezt a tehermentesítést sokszoros áldozattal mégis meg kell valósítani. Bármennyire mérsékeltek voltak a tervezett új utcatörések, kimondta a képviselőtestület, hogy csak az esetben foganatosíthatók, ha azokhoz külön-külön hozzájárul és az utcanyitás feltételeit megszabja. Üdvös határozatokat tartalmaz a részletszabályozási terv elfogadásáról szóló közgyűlési határozat. A szombathelyi háborúutáni településekben gyakori a 10 m széles utca. A határozat elvileg kimondja, hogy a jövőben létesítendő új utcáknak, ha 100 méternél nem hosszabbak, legalább 12, ha ennél hosszabbak, legalább 14 m széleseknek kell lenniök, továbbá hogy a saroktelkek (zártsorú beépítésnél) az utcába való jobb belátás céljából, a sarkon letompítandók. E letompítás oly háromszög alaprajzú telekrészt csatol az utcához, amelynek befogói 3—3 m hosszúak. A véghatározat megállapítja a belváros területére a kötelező beépítés módját és legértékesebb az a megállapítása, hogy azokban az utcákban, ahol az I. vagy II. emeletes beépítési módot állapították meg, k e r e t é p í t k e z é s t kell végrehajt a n i : a telek mélysége legfeljebb 50%-ig építhető be szárnyépülettel, s a 35 m-nél kisebb mélységű telkeknél a beépítés mélysége a 15 métert meg nem haladhatja. Ez a rendelkezés azért értékes, mert voltak olyan belvárosi építkezések, melyeknél a telek mélységét 100%-ig is beépíthették, mivel az 1886-ban kelt építési szabályrendeletnek csupán annyi a korlátozása, hogy az udvar legkisebb mérete 4 m leheti A 45.000 lakosú város a törvényhatósági jog életbeléptetése küszöbén be kívánja kapcsolni a vele t e l j e s e n ö s s z e é p ü l t Kámont, Herényt és Oladot. Nagy-Szombathely körvonalai már bontakoznak és a város mindent elkövet, hogy ennek a nagy Szombathelynek minden feltételét előre is megvalósítsa. Dr. techn. T Ó T H J Á N O S

201

1880 - B A N .

5Z0MBATHELY -I9-I8-BAN.

A szemináriumi ásatások

helyszínrajza

JCLMAOAR.AZaT

EOMAIKOÜI MARADVANYOIC

s-ÓZEPicORi ÜKOHl -HASADVÁNYOK.

MŰEMLÉKEK

202

Szombathelyi diadalív képe Kenedlcs 1785. évi V a s vármegye térképén.

Colonia Claudia Savaria Krisztus után 43-ban Tiberius Claudius a pannóniai utak csomópontjánál várost alapított. A császári parancsra hatalmas erővel indult meg az új város építése. Mivel a várost alapítója a Róma »urbs« utáni legmagasabb »colonia« rangra emelte és Pannónia Superior székhelyévé jelölte ki, hatalmas és előkelő hivatalnokgárda elhelyezéséről kellett gondoskodni. E magasrangú személyiségek római fényűzéshez szokott igényei kielégítésére, de nem utolsó sorban a tartományi székhely tekintélyének emelésére épültek azok a hatalmas alkotások, melyeknek romjai részben még mindig feltárásra várnak. Savaria tehát eltérően a többi provinciai városoktól, nem régi barbár telepből fejlődött római várossá, hanem a fontos hadi és kereskedelmi utak találkozásánál, valamint a tartományi közigazgatás központjában automatikusan előálló szükségletek teremtették meg. Polgárai a »civis romanus« összes jogait élvezték, a város pedig magában foglalta mindazon épületeket ill. intézményeket, melyek a békés területen kialakult római város jellemzői. Capitolium, fórum, templomok, színház, fürdők, diadalív és impozáns paloták sora díszítette, római mintára épült víz-

203

vezetéke a rohonci hegyekből szállított friss forrásvízzel látta el, az utak alatt csatornahálózat vezetett. Századokon keresztül császári tartózkodó hely volt, sőt állítólag itt kiáltották ki császárrá a légiók Septimius Severust 193-ban. Többek között Nagy Konstantin is innen keltezte egyik rescriptumát 322-ben. Savariában halt vértanúhalált 303-ban Szent Quirinus püspök és itt született Szent Márton toursi püspök, Gallia térítője, akinek ereklyéjét 1913-ban nagy ünnepélyességgel hozták vissza szülővárosába. Szent Márton lakóháza a hagyomány szerint a jelenlegi domonkos-templom helyén volt. Ennek valószínűségét alátámasztja, hogy a hagyomány által megjelölt helyen a templom oldalkápolnájának fala és boltozata római eredetű. A virágzó korszaknak Attila hadainak beözönlése, valamint a 454. évben bekövetkezett földrengés vetett véget. A földrengés pusztító hatása még a feltárt útrészleteken is megfigyelhető. A mai Szombathely teljes egészében a régi római város fölé épült. A régi kultúra maradványaiból másfél évezred építkezett s ma is minden építkezésnél újabb és újabb leletek kerülnek napfényre. Ezek az építkezések — mint kis szükségszerű ásatások — a

József

kutató munka kiegészítésére, támpontok gyűjtésére kiváló alkalmat adtak volna, különösen a város római úthálózatának megállapítása céljából. Az építkezések alkalmával kiásott út vagy járdadarabok, falmaradványok, csatornarészletek felmérése és térképezése azonban eddig minden esetben elmaradt, holott az eddigi leletekből az egész római kori település alaprajzát rekonstruálni lehetne. Ifj. Hell Géza közlése alapján megemlíthetjük például, hogy a jelenlegi Hangya-székház helyén levő egyik öreg ház bontásakor megközelítően kelet-nyugati irányú római útszakasz került elő, település nyomaira valló reliquiákkal. Az út a premontrei rendház irányába tartott. Mikor az Egyházmegyei Takarékpénztár bérházának építésére került a sor, ugyanebben az irányban megtalálták az előbbi útnak egy újabb darabját. Az útnak a meghosszabbítása pontosan a jelenlegi ásatások helyére vezet. Nyilvánvaló, hogy ez az egyes pontjain feltárt nagyszélességű út lehetett a keresett kelet-nyugati főútvonal. A város területén elszórt emlékek közül elsősorban diadalívet kell megemlítenünk. A római kor ezen egyik legszebb építményének rajzát Vas vármegyének 1785-ből származó térképe őrizte meg. Arra, sajnos, semmifélefeljegyzés nem utal, hogy a diadalívet ki és milyen alkalommal állíttatta. A fennmaradt, építészeti szempontból nem egészen tökéletes rajzról ítélve mindenesetre a későbbi korból származik s így feltehető, hogy éppen Nagy Konstantin Campona (Nagytétény) alatti győzelmét dicsőítette. A rajz hitelességét azonban teljesen kétessé teszi az a körülmény, hogy Schoenvisner István történész, aki a Szily püspök korabeli Szombathelyről írt munkájában minden egyes akkor ismert rómaikori emlékről pontosan metszett képek mellékletével számol be, a diadalívet, mint régen nyomtalanul eltűni emléket tárgyalja, amelynek alakjára és korára nézve csupán feltevésekkel szolgál. Nem valószínű tehát, hogy a térkép megjelenése előtt öt évvel egy aránylag jó állapotban levő fontos emlékről az egyébként teljesen preciz és megbízható munka ne emlékezett volna meg részletesebben. Schoenvisner István XVIII. századbeli kutató munkássága óta sokan foglalkoztak a város antik kultúrájának maradványaival, első rendszeres ásatásra azonban csak néhány éve került sor. A város területén évszázadok folyamán előkerült régészeti leleteket még a győri püspökök kezdték gyűjteni és a középkori várba falazták be. Igen sok emlék köszönheti ennek sikeres megmenekülését az enyészettől. Vi-

MŰEMLÉKEK

szont éppen ezért sok emléknél a lelőhely nem ad biztos támpontot, hiszen a vár egyes részletei is a későbbi építkezések folyamán kerültek elő.

Képek a városi múzeum alagsorában elhelyezett lapldariumból

A leletek jelenleg a városi múzeumban nyertek elhelyezést. Az építészeti emlékek közül kétségtelen legnagyobb jelentőségűek a kőtárban elhelyezett hatalmas méretű márvány geison-párkányrészlet, valamint a múzeum előtt és országzászlónál felállított monolit gránitoszlop töredékek. Ezekből az oszlopokból a jáki templomnál is találhatunk két töredéket. A párkányrészlet és az oszlopok együvétartozását dr. Lux Kálmán mérései alapján elismerve, az épület rendeltetését illetően még mindig lehetnek kételyeink. Az eddigi felfogás szerint a párkány és az oszlopok a capitoliumi templom tartozékai lehettek, melynek építése ill. újjáépítése Domitianus császár uralkodásának idejére (Kr. u. 81-96) tehető. Viszont a tartóoszlop fejezetét körülvevő — úgynevezett golyvás — párkány határozottan az épület késői eredetére és profán jellegére enged következtetni. A maradványok méreteiből mindenesetre megállapíthatók az épület monumentális arányai. Az oszlopok átmérőjéből következtetve, a főpárkánymagasság körülbelül egyezett a jelenlegi püspöki palota magasságával. Kár, hogy az egyébként nagy művészi gonddal és korszerű felfogás szerint rendezett kőtárban éppen az említett párkányrészlet nincs még méltóan, az eredeti helyzetének megfelelően — a hiányzó párkányrész aláfalazásával — felállítva s igy a szemlélőben nem váltja ki a kellő hatást. Művészettörténeti szempontból igen jelentősek a capitoliumi triász szobormaradványai. A provinciák városai mindenben igyekeztek Rómához hasonlóvá lenni. Vallási téren ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a város központjában, lehetőleg kiemelkedő helyen, a három főistenségnek: Jupiternek, Junónak és Minervának méltó szentélyt igyekeztek emelni. A savariai Capitolium monumentális méreteiről és művészi kiképzéséről az istenszobrok szemlélete közben pompás képet alkothatunk. Színház létezését bizonyítják a Nemesis-oltárok. Ezek egyike különösen érdekes, feliratának bizonysága szerint állítója igen előkelő férfiú volt: több magas rangja között Pannónia Superior főpapjának címét is viselte. A többi, részben ókeresztény maradvány építészeti szempontból kevésbé jelentős. A leletek sokasága és művészi nívója azonban ékes bizonyíték amellett, hogy Savaria a tartomány méltó székvárosa, vallási- és kultúrközpontja volt. 1938-ban a tervezett új szeminárium építkezését megelőző talajvizsgálatok alkalmával meglehetős ép álla-

MŰ E M L É K E K

204

pótban levő mozaikleletekre bukkantak. Dr. Gréfin Gyula szemináriumi rektor, kiváló történész érdeme, hogy a leletre a Műemlékek Országos Bizottságának figyelmét felhíván, a kutató munka dr. Paulovits István professzor tudományos vezetése mellett hamarosan megindult. Az ásatásoknál közreműködő kiváló szakemberek tudása előre biztosította az elérhető legnagyobb eredményt. A nagyhorderejű tudományos munkát mind nagyobb figyelemmel kísérte és nagy áldozatkészséggel támogatta Szombathely egész keresztény társadalma, élén dr. Grősz József megyéspüspökkel, a jelenlegi kalocsai érsekkel. Sajnos, a sokat ígérő ásatások 1941-ben anyagiak hiányában egyelőre abbamaradtak, de az eddigi eredmények is sok értékes adattal szolgálnak az antik Savaria szokatlanul fejlett kultúrájának megítéléséhez. Az ásatások egy évezred régészeti emlékeit tárták fel, bizonyítván azt a folytonosságot, amely az antik Savaria és Szombathely között a mai napig fennáll. A vallási központ helye az egész történelmen keresztül változatlan volt. A Capitolium környékén volt Szent Quirinus bazilikája, illetve az ezt megelőző kisebb méretű ókeresztény templom, a középkori vártemplom és itt áll ma a székesegyház. Az ásatásokat szemlélve, műszaki szempontból elsősorban a feltárt római útrészletek ragadják meg a figyelmet. Ezek az utak láthatóan kisebb forgalmúak lehettek s vonalvezetésük is eltért a római utak szabályosságától. Az egyik út szélén nagyméretű márványtömböt látunk, mely valószínűleg szobortalapzat vagy esetleg mérföldjelzőkő alapja lehetett. Az utak alatt nagyszabású csatornahálózat maradványait találjuk — a későbbi korok építkezései által többször megszakítva. A csatornának ezen a helyen mérhető nagy keresztmetszete a telep nagyságát bizonyítja. Az utak és a mellettük talált épületmaradványok között kevés összefüggés fedezhető fel, ezek a szegényes házak valószínűleg jóval későbbi eredetűek és építészeti szempontból nincs jelentőségük. A feltárt emlékek közül legtöbb részlet maradt meg Szent Quirinus bazilikájából, mely a korábbi római építkezések rétegei felett Kr. u. a IV. század első felében épült. Eredetileg a bazilika helyén lényegesen rövidebb, valószínűleg más rendeltetésű épület állott, melyet templommá alakítottak át. Ezt a feltevést alátámasztja az a körülmény, hogy a szentély nyugat felé néz, ami az ókeresztény időkben nagy ritkaság. Az első templom azonban rövid idő múlva szűknek bizonyult, mivel pedig bővítésre csak nyugat felé volt lehetőség, ezt a szentélyrész lebontásával és hátrább új szentély építésével oldották meg. Az apszissal együtt 47'40 m hosszú és 16 40 m széles új bazilika a maga

205

Felső kép: Sarkophag és capitollumi oszlop a múzeum előtt A l s ó kép: Római csatorna maradványa a szeminárium kertjében

MŰEMLÉKEK

idejében elképzelhető legpompásabb belső kiképzést kapta. Az első templom festése helyett csiszolt márványburkolat készült a szentély, a hajó és a narthex falain. Az impozáns burkolat válogatott anyagában az ókor összes ismert márványfajtái szerepelnek. A bazilika hajóját és apszisát a régi terazzo-padlóra fektetett művészi kivitelű mozaikkal díszítették. Sajnos, a középkorban a várárok kiásásakor ezen nagybecsű emlék legnagyobbrésze elpusztult és az összefüggő rész is megrongálódott. Ennek ellenére a megmaradt részekből megállapítható, hogy az egész padlót egységes mintájú mozaikszőnyeg borította. A szegélyben gazdagon tagolt akanthus inda-motívum fut végig, a belső mezőben kerek medaillonok, különböző geometrikus díszekkel, köztük pedig stilizált növényi ornamentikával, ókeresztény díszítőelemekkel kitöltött felületek. A bazilika padlója alatt hypocaustum-fűiés csatornarendszere látható. A hypocaustum fűtőkamrája a bazilika északi oldalán volt. A bazilika keleti homlokzata előtt előudvar volt. A régi és az új bazilika kútjai egymás közelében, a szeminárium toldaléképítkezésének alapásásakor kerültek elő. Az új bazilika kútja, a benne talált oszloptöredékekből következtetve, szobrászati munkával díszített kút volt.

r

Az a hatalmas anyag, amit a rómaikori Savaria ásatási munkálatainak eddigi eredményei nyújtanak, túlhaladja ezen rövid — ismertetésnek szánt cikk kereteit. Sokat lehetne még írni a Porta Scarabetensis, a császári palota, a fórum, a római keresztfolyosó, a catechumeneum és a consignatorium valószínű maradványairól. Nem mehetünk azonban el szó nélkül egy későrómai kori, jellegzetesen keresztény épület, a cella trichora falmaradványa mellett, mely még csak részben van feltárva. Az eddig kiásott részből következtetve, négyszögalapból kiinduló háromkaréjos alaprajza lehet s valószínűleg a bazilika északkeleti sarka mellett feltételezett korábbi baptisterium felhagyása után, ennek pótlására épült. Kapuja, az alapok méreteiből következtetve díszes lehetett. Nagy örömmel hallottuk, hogy a szombathelyi ásatások folytatódni fognak. A tervezett ásatás a Szentháromságtér területét fogja feltárni. Reméljük, hogy a várt eredmény nem fog elmaradni és az ásatás igazolni fogja a fórum helyére vonatkozó feltevéseket. TÓBIÁS

LORÁND

Felső kép: Római útrészlet a jelenlegi ásatások helyén A l s ó kép: A feltárt ókeresztény bazilika mozaikpadlója

206

Szily püspök korának alkotásai

•

1777-ben Mária Terézia királynőnk VI. Pius pápával egyetértésben, az egyházi kormányzás könnyebbé tétele érdekében, a magyar püspökségek Szent István óta megbontatlan rendjét új püspökségek alapításával gyarapította. Ekkor szervezte meg a győri püspökség területéből kihasított Vas és Zala vármegyék területére a szombathelyi egyházmegyét. Még ugyanezen évben beiktatták az e l s ő s z o m b a t h e l y i p ü s p ö k ö t : felsős z o p o r i S z i l y J á n o s t . Ekkor kezdődött a város második fénykora. Mikor a fiatal főpap Szombathelyen megjelent, az bizony nem nagyon mutatta a fényes római mult emlékeit; alig kétezer lakost számláló kis mezőváros volt csupán. A megelőző viharos korok emlékei: a várost övező falak és kapuk még álltak, nemkülönben a belső vár erődei is. A mai püpsöki palota kertjében emelkedett az 1665. évben Széchenyi G y ö r g y győri püspök által újjáépített barokk vártemplom, hatalmas tornyával. A megyeház egy-két évvel azelőtt épült. Szily János személyével nagy képzettségű és tetterős férfi került az egyházmegye élére. Fiatal éveit Rómában töltötte, ahol nagy hatással volt rá a barokk építészet két jellegzetes alkotása: az II Gesü- és a S. Ignazio-templom. Győri őrkanonok korában ő irányította a gvőri székesegyház építési munkálatait és itt ismerkedett meg későbbi két zseniális munkatársával: H e f e l e M e n y h é r t t e l é s M a u l b e r t s c h A n t a l l a l . Új állomáshelyére érkezve, nagy hivatástudat töltötte el: tisztában volt azzal, hogy neki, mint első püspöknek, a feladata Szombathelyt tespedéséből kiragadva virágzó várossá tenni és ott az egyházi-kultúra egyik legjelentősebb központját megteremteni. A városnak addigi kulturális élete még a szomszédos Kőszegének is alatta maradt. A ferencrendiek négyosztályos gimnáziumát leszámítva, mely mindössze 1772 óta állott fenn, magasabb iskolái nem voltak. Az ő közbenjárására építették ki ötosztályúvá a gimnáziumot és állították fel 1793-ban a líceumot. Ez a két iskola volt hivatva arra, hogy a város későbbi vezető rétegét kitermelje és a hittudományi főiskola hallgatói részére az előképzést biztosítsa. Szily kinevezése után azonnal munkához látott. Érintkezésbe lépett régi munkatársával, Heteiével és ennek tervei alapján már 1777-ben hozzákezdett a s z e m i n á r i u m megépítéséhez. Az eredetileg egyemeletesre tervezett épületet már az építkezés alatt kétemeletesre módosították és így Hefele is kénytelen volt az eredeti és előttünk ismeretlen homlokzatot az új arányoknak megfelelően átalakítani. Az U-alakú épület alaprajza világos és könnyen áttekinthető egytraktusos elrendezést mutat. Az udvari oldalon folyosó fut körbe és erről nyílnak az utca felé a földszinten a gazdasági helyiségek és irodák, az első emeleten a könyvtár, kápolna stb., míg a második emeleten a tantermek, és hálóhelyiségek. Az ebédlőterem szintén a földszintre került. Ugyanitt nyert elhelyezést az első szombathelyi nyomda is. Hefele feladata egyszerű, minden hivalkodástól mentes, kizárólag az egyházi oktatás szolgálatába állított épület megtervezése volt. A kilenc ablak-axisú homlokzatot három egyenlő részre osztja, a középső, timpanonnal lezárt rész rizalitszerű kiemelésével. Az egyszerű modorban tartott épület finom harmóniáját fejezetnélküli lizénákkal emeli ki, melyek az első és második emeletet szervesen összekapcsolják és az ablakok és falfelületek egymáshoz való viszonyát kedvezően határozzák meg. A földszint és a rizalit lizénái rusztikást kiképzés kaptak. Az oldalhomlokzatok teljesen simák, minden díszítés nélkül, csupán az elsőemeleti padlónívó magasságában fut végig rajtuk egy teljesen egyszerű osztópárkány. A szeminárium építkezése 1780-ban már befejeződött. Ekkor azonban már épülőfélben volt a püspöki palota is. A szeminárium tervezésének, megbízásával egyidőben szólította fel Szily Heteiét egy új, előkelő és hatalmas méretű

Vázlat Szily püspök korának alkotásairól: Hefele munkái : 1. Püspöki palota, 2. Szeminárium, 3. Székesegyház, 4.

Rosty

alispán

által

építtetett

ház. Hollán Ernő utca 6. sz., alatt, 5. Plébánia (vitás, ma már átalakítva), 6. Eölbey kanonok háza, ma nagypréposti

lak, 7. Szeged y ka-

nonok háza, ma premontrei

rend-

ház, 8. Püspök-sörház. Anreith munkál • 9. Czuppon György kanonok

számára

épített

ú.

n.

Dimicante-ház, 10. Az elaggott papok háza (átépítve), 11. |iceum, ma városi

Bölcseleti

zeneiskola (át-

építve', 12. Vármegyeház

(korábbi

ép(tmény),

(később

13. Városház

épült Haussmann

207

tervei alapján).

MŰEMLÉKEK

püspöki palota terveinek elkészítésére. A győri püspökök régi rezidenciája, a középkori várkastély már csak romokban hevert a jelenlegi székesegyház északi oldalának helyén. Ez tette szükségessé az új rezidencia megépítését. Mielőtt a püspöki palota építésének és mai formájának tárgyalásába kezdenénk, vessünk néhány pillantást Hefele m ű v é s z i m ú l t j á r a . Tirolban, Kaltenbrunnban született 1716ban. A harmincas években már Würzburgban találjuk mint az érseki rezidencia építkezésénél alkalmazott műszaki rajzolót. A palota építőjének, B a l t h a z a r N e u m a n n a k művénwiwiiw

-—;,.,„,,»;.

nnj^iymwntruiiuiw'' í^||M«ÍMÍll"Í!>«»W>

iK,

''

,,

'

Um

szete elhatározó jelentőségű volt Hefele fejlődésére. Mesterének főműve, a würzburgi érseki palota Németország egyik leghatalmasabb és legtökéletesebb barokk palotája. Belső díszítésében még a rokokóba hajló barokk súlyos ornamentikája érvényesül, külseje azonban már a formák minden gazdagsága ellenére is klaszszikus elemeket hord magában. A szombathelyi püspöki palota középrizalitja nyilvánvaló utasításokat tartalmaz Heteiének Würzburgban szerzett benyomásaira. További művészi fejlődésére J oh a n n B e r n h a r d F i s c h e r von E r l a c h volt nagy hatással. Éveket töltött Bécsben a nagy barokk mester munkatársaként. Majd Pozsonyban találjuk mint gr. Batthyány József bíboros hercegprímás udvari építészét. A sonntagsbergi búcsújárótemplom, a passaui érseki palota, a pozsonyi prímási palota és a szombathelyi püspöki palota voltak művészi munkásságának főbb állomásai. Szombathelyen halt meg 1794-ben, élete főművének, a szombathelyi székesegyháznak építése közben. A p ü s p ö k i p a l o t á r a vonatkozólag mind az építtetőnek, mind pedig a tervezőnek az volt az elképzelése, hogy az akkor még jókarban álló barokk templommal összhangban építik meg, mégpedig olyanformán, hogy az U-alakú szárnyak közrefogják a szentély apszisát és egységes épülettömböt alkotnak a már meglévő templommal. A z első terv, amit Hefele a püspöki palota számára készített, még erősen rokokó hatásokat viselt magán és a mainál két oldalról egy-egy axissal szélesebb volt. Középen hatalmas barokk kapu, kétoldalt félköríves, kagylós fülkék. Erkély nem volt, ellenben a kapu két oldalán a késői barokkra jellemző, a homlokzat síkjából kifordított, erőteljes talapzaton álló és ugyanilyen párkánnyal koronázott oszlopok álltak, felettük egy-egy faragott barokk váza. A rizalit ablakainak kiképzése mozgalmasabb volt a mainál. A homlokzat többi része változatlan maradt. Fent: A szeminárium épülete Középen: A püspöki palota első terve. Hefele eredeti rajza Lent: A püspöki palota

•

A palota mai állapotában erős rokonságot mutat a pozsonyi és a passaui palotákkal. Mindenekelőtt szembetűnő az erős tagolás, melyet hatalmas párkány és a klasszikus timpanon helyett erőteljes attika-fal koronáz. A két emeletet egyenes archi-" trávval lezárt ion pilaszter-rend foglalja egybe. A földszinten jellegzetes négyszögű bemélyedések vannak, melyek erősen kihangsúlyozzák a pilaszterek lábazatait. A három ablak szélességű középrizalit nem más, mint a würzburgi érseki palota megfelelő részének új elemekkel bővített, de egyben klasszikusan leegyszerűsített továbbfejlesztése. Itt is megtaláljuk a három félköríves nyílást a földszinten, bár csak a középsőben van kapubejárat; felettük a nyílásoknak megfelelő, nagyméretű erkélyajtókat, az előttük elhúzódó, toszkán oszlopokon nyugvó, az egész rizalitot átfogó erkéllyel. A homlokzat díszítése mindössze a Fischer von Erlach hatása alatt született pilaszterfők és a második emeleti ablakok alatt alkalmazott füzér. A középrizalit kihangsúlyozását az attika fölött elhelyezett mozgalmas plasztikájú püspöki címer és az attika két szélén álló barokkvonalú szobrok is elősegítik. A palota belső térelosztása az akkori barokk paloták beosztásának szabályait követi és még ma is eredeti állapotában van. Ami változtatás mégis történt, az az időközben előállott kényelmi szempontokat elégíti ki. Figyelemreméltó azonban a belső kiképzés. A nagyterem mennyezetképét és az oldalfalak négy grisailleját Maulbertsch művészetére bízta a püspök. Azonkívül sokat foglalkoztatta a palota belsejének kifestésénél Dorffmeister Istvánt is. A püspöki palota mai alakjában már 1783-ban készen állott. A püspöki palota művészi kiképzése a város többi építkezésére is jó hatással volt. Igy például még az építkezés alatt tervezteti meg R o s t y alispán ugyancsak Heteiével a H o l l á n E r n ő u t c a 6. s z á m alatti házát, mely a komoly, nyugodt hangulatú patrícius-házak sorát nyitotta meg. A minden díszt nélkülöző, egyszerű kis palotának csupán finom arányai árulják el a tervező művész fejlett ízlését. Hefele szombathelyi alkotásai között ez az egyetlen, ahol a vertikális tagozódás helyett a horizontális jut előtérbe azáltal, hogy az ablakok között lizénák, illetve pilaszterek helyett egyszerű táblás vakolatarchitektúrát alkalmaz. Ez a körülmény tette sokáig kétségessé Hefele szerzői mivoltát, mígnem ezt dr. Géfin Gyula levéltári kutatásai minden kétséget kizárólag bebizonyították. Sajnos, jelenlegi állapotában a kis palota homlokzati egyFent: Hollán Ernő utca 6. sz. ház Középen : A premontrei rendház Lent: A nagypréposti lak

209

ségét erősen feldúlja a földszinti rendszertelen üzletkiképzés, de bírjuk a jelenlegi tulajdonos ígéretét, hogy a szakszerű helyreállítás nem fog sokáig késni. 1784. év tavaszán kezdi építtetni m e z ő s z e g e d i S z e g e d y J á n o s kanonok Hefele Menyhért tervei szerint kétemeletes palotáját az akkori Úritutcában (ma gr. Széchenyi István-utca). Ferenc főherceg, II. József unokaöccse, a későbbi német-római császár és magyar király 1786-ban, mikor Szombathelyen katonáskodott, építés alatt látja a palotát, amelyről a világlátott főherceg naplójában nagy elismeréssel nyilatkozik. A tulajdonosok elég sűrű változása után az épület 1808-ban végre a premontrei rend birtokába került és azóta a rendház céljait szolgálja. Külsőleg megtartotta eredeti alakját, belseje azonban többször átépült. Erősen kihangsúlyozott kapubejáratával, gazdagon díszített attikájával, a földszinti jellegzetes négyszögű bemélyedésekkel, amelyeket jelenleg, sajnos, üzletek töltenek ki, erős rokonságot tart a püspöki palota homlokzatával, annak a szerényebb feladat következtében előállott szükségszerű átképzésével. 1794 őszén épült Hefele tervei szerint Szily unokaöccse és munkatársa: E ö l b e y János kanonok részére a mai n a g y p r é p o s t i l a k , mely nyugodt arányaival és finom kiképzésével országos viszonylatban is párját ritkítja. A kilenc ablakaxisú egyemeletes palota homlokzatát toszkán fejezetű pilaszterek foglalják egybe és erősen kihangsúlyozott konzolos párkány zárja le. Csak a kapubejáratot közrefogó pilaszterek másfélszeres távolsága, a konzolok barokk kiképzése és a finoman alkalmazott vakolatarchitektúra különbözetik meg a palotát a későbbi klasszicizmus legjelesebb alkotásaitól. A földszinti ablakokat lezáró súlyos timpanonok, majd közvetlenül felettük, az emeleti ablakok könyökpárkányairól alácsüngő filigrán gutták erős kontrasztja szerencsésen és ötletesen helyettesíti az emeletes barokk épületeknél addig szinte kötelező osztópárkányt és a földszinti rész teherhordó szerepének kihangsúlyozására szolgáló rusztikás kiképzést. A palotát két oldalról magas, gazdagon képzett kerítésfal választja el a szomszédos épületektől. A Fischer von Erlach művészeti hatását mutató építmények a homlokzati pilaszterek ritmusának továbbvitelében és azokkal egyenlő nyílásközű lizénákkal három-három részre vannak osztva. Az emeleti ablakok könyökpárkányának vonalában erős osztópárkány vonul rajtuk végig. A földszinti részen az így nyert mezőkben három-három zsalugáteres vakablak helyezkedik el. Az osztópárkány felett a lizénák tovább folytatódnak és a falak tetején kőurnákkal nyernek befejezést. A palota előtti kis parkban helyezték el később Szily János szobrát. Az itt felsoroltakon kívül még számos épület dicséri Szombathelyen és környékén Hefele Menyhért, vagy tanítványa: Anreith György művészi munkásságát, amelyeknek ismertetésétől a jelen cikk keretében — kevésbbé jellemző voltuk miatt — sajnos el kell tekintenünk. A püspöki palota befejezése után Szily nem sokáig maradt tétlen. A régi barokk templomot kicsinek találta és új s z é k e s e g y h á z építésére határozta el magát. Évekig töprengett az új székesegyház helyének megválasztásán. Kezdetben a mai városháza helyére, szemben a püspöki palotával tervezte, de nem tudott megegyezni a telektulajdonosokkal. Azután a régi templom helyére gondolt. Anyagiakban sem állt már nagyon bőségesen. Viszont egy újabb és a réginél nagyobbméretű templomra feltétlenül szüksége volt. Hosszabb megfontolás ós vitatkozás után végre is abban állapodtak meg Heteiével, hogy az új székesegyházat a püspöki palota és a szeminárium közé, a régi vár lebontatandó romjai helyére építik. A püspöki palotát ebben az időben még pilaszterekkel tagolt, barokk kerítésfal kötötte össze a szeminárium homlokzatával. Az így közrezárt teret építészeti kert töltötte ki. Ez a fal és a kert most lebontásra került. Ugyancsak lebontatta Szily a vár maradványait, sőt a városi tanács ismételt tiltakozása ellenére a régi várplébánia templomot is, hogy az így nyert anyagot az új székesegyház építkezésénél felhasználhassa. A s z o m b a t h e l y i s z é k e s e g y h á z új fejezetet nyit Hefele művészetében. (Lásd: Kapossy János: A szombathelyi székesegyház és menyezetképei.) A püspök kívánságát szem előtt tartva, a római II Gesü-t, Giacomo Vi-

A székesegyház alaprajza, H E F E L E eredeti terve

gnola alkotását kellett mintának tekintenie. Az eddigi palotaépítkezések után új feladat került a mester elé, melyet új megoldásban, klasszicizmusának teljes kibontakozásában oldott meg. Az aggastyán korban lévő művész ekkor már Palladio hatása alatt állott és elérkezett ahhoz a kifejezésformához, melyet a műtörténet ujpalladianizmus néven ismer. A barokk már csak mint a részletkiképzések kifejezésformája érvényesül. Hefele a templom tervezésínéi tudatosan szakít a késői barokk belső térfeldaraboló eszközeivel és minél hatalmasabb, egységesebb és nyugodtabb térhatás elérésére törekszik. A 78.70 m hosszú templomban a mélységi dimenzió uralkodik. A hosszanti hajó két oldalán három-három oltárfülke helyezkedik el, egymástól erős falpillérekkel és ezek elé állított 3/4-es korinthusi oszlopokkal elválasztva. A hosszanti hajó szélessége falakkal 24 m. Az azonos szélességű és kétoldalt 7—7 méterrel túlnyúló kereszthajó és a hosszanti hajó találkozását hatalmas méretű kupola zárja le. A szentély ugyancsak kupola lefedést kapott, ehhez csatlakozik a félköríves apszis. Délről a két sekrestye, északról a Madonna-kápolna csatlakozik a szentélyhez. A templom b e l s ő t e r é t a már említett 3/4-es korinthusi oszlopok díszítik. Felettük nyugszik a széles, hármastagolású, egyenes vonalú architráv. A párkányt akantuszleveles konzolok támasztják alá. Az oszlopok felett a párkány golyvázatot kap. A páros oszlopok felett a kupolát tartó, egyenlő magas ívelésű, kazettás hevederek támaszkodnak rá. A hosszanti hajóban a magányos oszlopok fölé, a párkányra négy ülő prófétaszobor került. Az oszlopok magas talapzata még a barokk stílus maradványa. Az" egész belső térben elhelyezett 34 símatörzsű műmárvány oszlopot a főoltár két oldalán azonos korinthusi fejezetű, négy darab kanellurázott törzsű salzburgi márványból faragott oszlop váltja fel. Az egész templomban végigfutó erőteljes architráv itt is megtartja folytonosságát és ezáltal az egész belső teret egyetlen egységbe foglalja. Az apszis boltozatát a Hefele által tervezett és Prokop munkáját dicsérő hatalmas méretű glória tölti ki, középen háromszögben Isten nevének ősi héber jelölésével. Sajnos, ezen ismertetés keretei szűknek bizonyulnak arra, hogy a belső tér művészi dekorációját olyan kimerítően ismertessük, mintáz megérdemelné.Winterhalderés Spreng hatalmas barokk freskói, Prokop művészete, Maulbertsch és Dorffmeister gyönyörű és hatalmas vászonfestményei mind külön fejezetet érdemelnének. E helyen azonban meg kell elégednünk a templom belsejének ezen rövid és csak építészeti szempontokat tárgyaló ismertetésével. A t e m p l o m k ü l s e j é n e k felépítésében a klasszikus megoldásra való törekvés uralkodóan töri át a homlokzat egészének többé-kevésbbé barokk szellemét. A súlyos horizontális vonalak mellett is uralkodó vertikális tagozódás

211

még északi barokk hatásra utal. A két karcsú toronytól közrefogott homlokzatot triglyphekkel díszített képszék és merészen kiülő párkány osztja két egyenlő részre. A kissé előreugró homlokzat alsó részét magas talapzaton nyugvó négy mészkőből faragott hatalmas toszkán, felső részét pedig négy ugyanilyen ion oszlop osztja három részre. Az alsó oszlopközökben három egyenlő féköríves kapu vezet a templom belsejébe, felettük a három egyszerű, négyszögletes ablak a kórus világítását szolgálja. Az emeleti rész középső oszlopközébe hatalmas ablak került. Kétoldalt a félköríves fülkékben Mózesnek és Keresztelő Szent Jánosnak a szobra áll, mindkettő Prokop műve. Az egész homlokzatot hatalmas timpanon koronázza, szélein Szent Péter és Pál apostolok szobraival, a csúcsán pedig a hit, remény, szeretet allegorikus szoborcsoportozatával. A homlokzat oszlopainak megfelelően a t o r n y o k o n is két-két toszkán, az emeleten két-két ion, majd még feljebb két-két hornyolt fejezetű pilaszter tartja a párkányokat. A főhomlokzat erőteljes plasztikus tagolásával ellentétben a templom oldalfalait és apszisát csupán egyszerű lizénák tagolják. Az egész templomtestet hatalmas nyeregtető fedi, amely semmit sem mutat a dongaboltozattal és lapos kupolákkal fedett belső tér formáiból. 1791-ben kezdték el a székesegyház építkezését, de annak befejezését már sem a püspök, sem munkatársai nem érték meg. 1794-ben meghalt Hefele. Munkáját ettől kezdve addigi munkatársa és tanítványa, Anreith György folytatta és ő is fejezte be 1813-ban. 1796-ban Maulbertsch is elköltözött az élők sorából. Az ő munkáját is tanítványa, Winterhalder folytatta. Majdnem tragikus volt azonban a templom építésére Szily János 1799-ben bekövetkezett halála. Azután már csak vontatottan ment a munka, sokszor évekig is állt, míg Szombathely harmadik püspöke, Somogyi Lipót végre befejezi. Az a hatalmas építő és szervező munka, amit Szily püspök kiváló egyénisége elindított, nem veszett kárba, hanem maradék nélkül megvalósult. Munkatársával, Heteiével új képet adott a városnak és e g y s z e r s m i n d e n k o r r a megszabta annak fejlődési és m ű v é s z i irán y á t . Talán nem véletlen, hogy a római kultúra hajdani virágzásának helyén az új, hatalmas építkezéseket is a klasszicizmus szelleme hatotta át, egy egészen sajátságos és önálló stílust teremtve itt a barokk formáknak római arányoktól való megtermékenyülése által. Szombathely művészetét nem sorolhatjuk maradék nélkül sem a barokk, sem pedig az utána következő klasszicizmus formavilágába. Hefele Menyhért nem volt s+ílusteremtő zseni, aki nagy távlatokban, hosszú időre kijelölte volna az építkezések stílusát. Művészetéből nem csinált iskolát, nem voltak követői. Amit alkotolt, az csak az ő művészete volt és e g y e d ü l S z o m b a t h e l y é maradt. Ifj. H E L L G É Z A

MŰEMLÉKEK

4

A vármegyeház épülete Vasvármegye

székhelyét

1578-ban

helyezték át Vasvárról Szombathelyre, a város megerősített volta miatt. Az akkori török háborúkra való tekintettel nagy szükség volt erre az intézkedésre. önálló székházat azonban csak mintegy kétszáz év múlva kapott a megye. A jelenlegi vármegyeház építési idejét levéltári anyagok hiányában nem áll módunkban pontosan megállapítani, de több támpont utal arra, hogy 1775-ben fejezték be. Chevreux Adrián mérnökkari kapitány és Eörsi mérnök

tervei

szerint.

Eredeti

állapota lényegesen eltért a maitól. Sima,

nyugodt

homlokzatát

erőtel-

jes manzard fedélszék zárta le. Ebben helyezték el a második emeletet már a terv szerint is. A rizalit két emeletét a

földszinti

osztópárkányra

állított

símatörzsű, ion oszlopfőkkel ellátott kettős pilaszterrend kapcsolta egybe. Először 1820-ban építették át. A manzard fedélszék helyett ekkor kapta a mai egyszerű nyeregtetőt és a manzard emelet helyett a második emeletet. Mai alakját 1880 után nyerte, amikor Haussmann Alajos tervei szerint alakították át. A

pilaszterrendet

első emelet osztópárkányával

az

meg-

szakították és kanellurázták. Az egész épület erőteljes

rusztikás

kiképzést

kapott. Sajnos, az átalakítások

nem váltak

előnyére és az ablakok eredeti barokk szemöldökpárkányától

eltekintve, az

eredeti, finom tömegelosztású homlokzat barokk jellegét teljesen eltüntették. De még így is Szombathely egyik

legszebb

monumentális, tával.

épületének nyugodt

számít

homlokzaK. G.

Fent: A megyeház eredeti terve és első állapota Középen: Az első átalakítás után, 1880-ban Cent: A megyeház mai képe Haussmann átalakítása után

Bérház a Március 15. téren Tervező: GRUBER

IMRE oki. építészmérnök

Rendkívül nehéz adottságokkal kellett a tervezőnek számolnia az alaprajzok megtervezésénél, tekintve a telek formáját. A lakások alaprajza különösen figyelemreméltó

213

ÉPÍTKEZÉSEK

Kétlakásos bérvilla a Nigszty utcában Tervező: G R U B E R

IMRE oki

építészmérnök A Gyöngyös-patak partján, hangulatos helyen fekszik az épület. A z építtető családja néhány évtizede származott át a szomszédos Ausztriából Szombathelyre és az ő kívánsága volt az épület osztrák hegyistllusban való megtervezése. A tervező szerencsésen oldotta meg a kényes feladatot s a speciális tájépitkezés merev és az adott helyen merőben idegen formáit romantikus elemekkel oldotta tel.

ÉPÍTKEZÉSEK

214

Családi lakóház a Színház-téren Tervező: G R U B E R

215

IMRE

oki. építészmérnök

ÉPÍTKEZÉSEK

Szent Márton

kútja. Rumi Rajkl István

műve

A z Afrlkakutató Magyar László emlékműve. Tervező: dr. T Ó T H J Á N O S oki. építészmérnök. A z allegorikus szobrot Rumi Rajkl István készítette

KÉPZŐMŰVÉSZET

Vasrács a szalézlánusok plébániatemplomában. Tervező: B R E N N E R J Á N O S oki. építészmérnök, kivitelezte Kionkay Gyula műlakatos mester

216

Rumi Rajki István művészete Csak 60 esztendőt élt. 60 év a képzőművész életében nem nagy idő. A képzőművész érik a legtovább. A nagy Michelangelo életének kilencedik évtizedében új utakat keresett. Rumi Rajki István élete 6. évtizedében találta meg művészete végleges útját. Csak művésztársai, különösen építőművészeink és néhány műbírálója ismerte fel művészete nagyságát. Az eljövendő és várva-várt m a g y a r szobrászat alapjaihoz rakta le a pilléreket. Kevés nagy megbízatása volt.Remekművei egykét kivétellel műkőben várják a megváltó bronzot vagy márványt. Épületszobrász volt a legmélyebb értelemben. Építőművész-társait teljesen megértette, s bármennyire egyéni is volt művészete, alkotása szervesen benne élt az épületben (I. az óbudai Árpád-gimnázium nagy reliefjeit, vagy a mellékelt »Középület főbejáratának szobrászati kiképzése« c. képet). Építész-társával, Pázmándy Istvánnal sok tervpályázaton vett részt. Emlékezetesek e munkák és megtermékenyítik a jövő magyar szobrászatot. A tengerészemlékmű, az 1-es honvédek, az orvosok hősi emlékművének terve az építész és szobrász tökéletes együttműködésének példái. Művészetének titka az lehet, hogy nem tűrt el semmiféle olyan részletet, amely a körvonalat zavarta volna. Szobrászi eszközökkel belekényszerítette a részletet a nagy egészbe a körvonal harmóniája érdekében. A hősi temető ősmagyar kürtöse bronzkompozíció. Távolhatásra készült: magasan a hősi temető fölé emelkedik, az égbolt a háttere. A körvonal határozott, majdnem kemény, mégis megvalósultak benne azok a törvények, amelyeket Rajki maga elé állított. A kezek és lábak helyzete a körvonalhatásban az egyensúlyozás törvényének engedelmeskedik: a jobbláb és kar kettős W betűt ír le, a balláb és kar egyes V-betűt; s a tengelytől jobbra és balra az egyensúly örök törvénye érvényesült a szobor-műben. Életének főműve a Szent Márton szobor. Érdemes megfigyelni, mennyire vigyázott a körvonalhatásra. Az anya összekulcsolt keze ezt a hatást megzavarta volna. Rajki a kezeket belekényszerítette a felsőtest tömegébe, hogy a szobor körvonala zavartalan legyen. 1941-ben halt meg a vasi föld nagy szülötte. Dr. T . J .

217

Középület főbejáratának szobrászati kiképzése. Rumi Rajki István műve

KÉPZŐMŰVÉSZÉT

KÉPZŐMŰVÉSZET

218

Dr. Géfin Gyula :

A szombathelyi székesegyház c. művéből. Kanonoki stallumok a szentélyben

Szemle Savaria—Szombathely topográfiája. ( A z 1938—41. évi kutatások eredményei.) 116 képpel és 3 táblával. Lapidarium képtáblával.

Savariense.

8

Irta: Paulovics István. A szombathelyi Martineum Könyvnyomda kiadásában, 1943. Mindkét könyv az »Acta Savariensa« sorozatban jelent meg. Szerzőjük egész szombathelyi kutatómunkásságának keresztmetszetét adja műveiben. Mint az 1938—41. évi püspökkerti ásatások tudományos vezetője, az emlékek tükrében szakavatott kézzel ismerteti az ásatások eredményeit, egyúttal népszerű kalauzt adva az ásatások szemléléséhez, valamint a kőtár gazdag anyagához. Szombathely topográfiáját elolvasva, kibontakozik előttünk az antik Savaria egész nagyságában. Az ókori város kulturális jelentőségének méltatása után — gazdag levéltári anyag bemutatása mellett — a történelmi áttekintés fonalán haladva, a középkori vár részleteiben még valószínű alaprajzát és kiterjedését ismerteti a szerző.

219

Utána az ásatások ismertetése következik, azoknak kor és fontossága szerinti sorrendben. A szerző felismeri í s kidomborítja az ásatások építészeti jelentőségét s megtalálja azokat a bizonyító erejű adatokat, melyek az ókori és a mai város közötti kontinuitást igazolják. A pannóniai leletek tényleg betöltik azt az ürt, amely az ország más területén talált klasszikus és középkori eredetű maradványok közt tátong, alátámasztván azt a felfogást, hogy kultúránk latin eredetű. A kontinuitás elvét az ásatások megkezdése előtt Pleidell Ambrus is igyekezett bebizonyítani, mégpedig történeti úton. A második munkában a szombathelyi múzeumban elhelyezett kőtár ismertetését kapjuk. A kőtár anyaga dr. Paulovics professzor munkája révén nyert értelmet. A századok óta gyűjtögetett, részben még a győri püspökök jóvoltából megőrzött, valamint újabb leletekkel kiegészített értékes lapidáris anyag, végre méltó elhelyezést nyert. Nem is annyira a teremre gondolunk ennél a megállapításnál, hiszen az máris kicsinek bizonyul, hanem inkább az összeállítás mesteri

módjára. Ebben pedig nagy szerepe volt a szerzőnek, aki az emlékeket oly szeretettel és hozzáértéssel mutatja be az olvasónak, hogy az ismertetés azok látása nélkül is élvezetes olvasmány marad. Örömmel üdvözöljük mindkét munkát, melyek tudományos értékük mellett közelebb hozzák a nagyközönséget a régészeti emlékekhez s azoknak becsülését általánossá teszik. Elősegíti ezt még az a hatalmas és kitűnő felvételekből összeállított képanyag, mely a könyvek mellékletét képezi. T. L. Dr. G é f i n G y u l a : A szombathelyi székesegyház. Martineum Rt. kiadása, Szombathely, 1943. A székesegyház fennállásának és az építkezések befejezésének 130. évfordulójára jelent meg ez a valóban nagy hiányt pótló munka. Nem mintha eddig nem lett volna a székesegyháznak mint építészeti objektumnak irodalma, de az eddigi munkák vagy megelégedtek az adatok Baedeker-szerű közlésével, vagy pedig a levéltári anyagok teljes ismertetésével és az épület stílustörténeti szétboncolásával nélkülözhetetlen forrásmunkát nyújtottak ugyan a szakembernek, de

SZEMLE

a nagyközönség részére unalmas tanulmányok voltak, amelyeket kellő építészeti és kortörténeti előtanulmányok nélkül meg sem értett. Dr. Gétin arra törekedett könyvében, hogy e gazdag komplexumot megismertesse olvasóival a maga egységében is, az egyes műalkotásokat különkülön is, történetük, műértékük és teológiai jelentésük szerint. Ismerteti tőbb vonásokban a székesegyház építésének történeti hátterét, lefolyását, valamint az építő püspökök és művészek egyéniségét, összeállította a székesegyház építésére vonatkozó főbb irodalmat, rámutat a főbb forrásokra s az ezekre való utalásokkal megkönnyíti a részletesebb ismeretek megszerzését.

hiányolhatjuk. Azonban ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy a könyv minden szakszerűsége mellett is a nagyközönség számára készült és abban akarja tudatosítani a műemlék élvezetét. Az ilyen természetű munkákat kitörő örömmel keli üdvözölnünk, mert minél több jelenik meg belőlük, annál inkább fejlődik a közönség ízlése az építészeti alkotások elbírálásánál és igénye az újabb alkotások művészi kivitele iránt. H. G. A klasszicizmus Magyaországon.

építészete

Figyelemreméltó újítása a könyvnek az a kis lexikonszerű összeállítás, amelyben a székesegyház építésénél foglalkoztatott mesterek és művészek rövid élettörténetét és főbb műveit ismerteti. Különösen nagy értéke azonban a könyvnek az a mintegy ötven darab gyönyörűbbnél gyönyörűbb nagyméretű képmelléklet, melyek mindegyike a székesegyház egy-egy részletét mutatja be, gazdag magyarázattal. Ezeknek a képeknek segítségével olyan valaki is tudja élvezni és meg tudja érteni Hefele Menyhért ezen monumentális alkotásának szépségét, aki azt a valóságban sohasem látta. Ha mindenáron hibát akarunk keresni dr. Géfin munkájában, akkor legfeljebb az ilyen tárgyú munkáknál elengedhetetlenül szükséges regisztert

Zádor Anna és Rados Jenő. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása. Budapest, 1943. 428 oldal, 16 szövegábrával, 48 tábla, 230 képpel, 1 térképmelléklettel. 19"5x25"5 cm. Örömmel üdvözöljük a Tudományos Akadémia kiadásában megjelent pályadíjnyertes művet, mely műtörténeti szakirodalmunk nagy hiányosságát pótolja. A munka első részében Zádor Anna nyújt általános és az akkor szereplő mesterekre vonatkozó részletes tájékoztatást. Meghatározza a magyar klassz.icizmus helyét az európai klaszszicizmus egészében, megvilágítja szoros kapcsolatait az olaszországi klasszicizmussal és kiemeli jellegzetes vonásait. Rámutat mindazon körülményekre, melyeknek a hazai klasszicizmus felvirágzása, önálló stílusképző ereje köszönhető. Rendkívül gazdag és elsőízben összegyűjtött

ORSZÁGOS

IV.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÓ INTÉZET.

15—10.555/1943. szám.

Tervpályázati

hirdetmény

Az Országos Tárdadalomblztosltó Intézet az Uzsoki-, Korong- és Róna-utcák által határolt telkén építendő központi kórház eszmei tervelnek beszerzésére nyilvános tervpályázatot hirdet. A tervpályázat névalárlrásos és azon résztvehet minden magyar honos építészmérnök, aki a Mérnöki Kamara tagja, vagy aki a József Műegyetem, Illetőleg a József Nádor Műszakiés Gazdaságtudományi Egyetemen oklevelet szerzett. A pályázatra vonatkozó hirdetés, tervezési programm és mellékletel az Országos Társadalombiztosító Intézet műszaki osztályán, VIII., Fiumei-út 19/b, I. em. 2. 1943 szeptember 1-től kezdve hétköznapokon 9 - 1 2 óra között díjmentesen átvehető. Benyújtandók a következők: I. 200-as m é r e t a r á n y ú t e r v e k . a) alaprajz az alagsorról, b) egy alaprajz a földszintről, c) egy-egy alaprajz az eltérő emeletekről, d) annyi metszet, amennyi a terv megértéséhez szükséges, e) 2 utcai homlokzatterv. II. A t é r f o g a z a t s z á m l t á s a l a p j á u l s z o l g á l ó 1:200-as l é p t é k ű I d o m t e r v és a t é r f o g a t s z á m í t á s . III. 1:500-as méterarányú helyszínrajz a tervezet épület feltüntetésével. (Szaggatott vonallal fel kell tűntetni a jelenlegi kórházi főépületet Is és az építés menetrendjének megfelelően eltérően kell színezni a különböző Időpontokban megépítendő épületrészeket.)

SZEMLE

Műleírás.

A pályamunkák kiállítása a lehető legegyszerűbb legyen. A lapokat 115x75 cm méretű kemény papírra kell ragasztani. Minden lapot Illetve darabot névaláírással ellátva, összecsomagolva és lepecsételve »Pályaterv az Uzsoki-, Korong- és Róna-utcák által határolt telken építendő kórház« felirattal legkésőbb 1944 március 2-án d. e. 12 óráig elismervény ellenében az Országos Társadalombiztosító Intézet Gazdasági főosztálya kezelőirodájába, VIII., Flumelút 19/b, I. em. 83. sz. alatt kell benyújtani. Postán beküldött tervek ugyanezen időpontig adandók postára. Az elkésett, hiányos vagy a fent felsoroltaknál, kevesebb vagy több rajzot, távlati rajzot vagy hasonlókat tartalmazó pályaműveket a bírálóbizottság a bírálatból kizárja. A bírálóbizottság elnöke: vitéz Huszár Aladár dr., az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke, tagjai: 1. Dr. Alapy Viktor, az O T I munkaadó-Igazgatósági tagja, 2. Peyer Károly, az O T I munkavállaló-igazgatóságl tagja, 3. az iparügyi minisztérium 2 kiküldöttje, 4. a belügyminiszter kiküldöttje, 5. a Mérnöki Kamara kiküldöttje, 6. a Magyar Mérnök- és Épitészegylet kiküldöttje, 7. a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének kiküldöttje. Figyelemmel arra, hogy a bírálóbizottság tagjai még nem jelöltettek kl, az Intézet a bírálóbizottság tagjainak névsorát a beküldött kérdésekre adandó feleletekkel egyidejűleg fogja közölni. A kitűzött pályadijak a következők: 1. 5 db 25.000 pengős dlj, 2. továbbá legfeljebb 10 megvétel, db-ként 8.300 pengőért. A bírálóbizottság döntése a pályadijak oda-

levéltári anyag segítségével, vidékenkint csoportosítva dolgozza fel a kor ma is fennálló, vagy már elpusztult emlékeit és igen sok, eddig jórészt teljesen ismeretlen műre irányítja a figyelmet. A mű második részében Rados J e n ő épületfajtánkint csoportosított mesteri képét adja a kor építészetének. Építészeti szempontból természetesen ez utóbbi rész áll közelebb hozzánk. Külön fejezetekben vonulnak fel módszeresen kidomborított típusokban a nagy templomok és kisebb templomok, a közigazgatási épületek sorában a megyeházak, városházák, a többi középületek: múzeumok, könyvtárak, színházak, vigadók, szállodák; a magánépítészet teréről a földszintes és emeletes városi lakóházak, a villák és kastélyok tekintélyes számban. Végül, mint külön érdekesség, szerepelnek a kor technikai alkotásai: a Lánchíd, az Alagút, a Hortobágyi kőhíd és első gyáraink. Az utólsó fejezet a Szépítő Bizottság működésével és Pest e korban kialakult képével zárja le a művet, melynek gazdag — nagyrészt első közlésű — képanyaga is élvezetes ismeretgyarapodást nyújt. A könyv jelentősége és óriási anyaga igazán csak akkor mérhető fel, ha meggondoljuk, hogy a szerzőknek adatgyűjtés közben túlnyomórészt töretlen talajt kellett megmunkálniok, ami az utolsó évek rendkívüli viszonyai és az azt megelőzd trianoni korlátozások miatt fokozott nehézségekkel járt. T. L.

ítélése és 5 pályaterv megvétele szempontjából végleges és jogorvoslattal meg nem támadható. 5 pályaterv megvétele tekintetében az Intézet elnöksége dönt. A z Intézet igazgatósága a bírálóbizottság döntésétől függetlenül szabadkezet biztosit magának a végleges tervezési megbízás kiadása tekintetében, de már most közli, hogy köztisztviselő pályázókat még abban az esetben sem részesít megbízásban, ha tervüket a bírálóbizottság díjazná. A díjazott és megvett tervek az Intézet korlátlan tulajdonába mennek át és az Intézet azokat részben vagy egészben felhasználhatja. Az esetleges felhasználásból kifolyólag a pályázók az Intézettel szemben semmiféle igényt nem támaszthatnak. Az elbírált pályatervek a döntés után később közlendő Időpontban és helyiségben az Intézet székházában 14 napra kiállíttatnak. A kiállítás alól tervét egy pályázó sem vonhatja kl. A pályázni szándékozók a pályázattal kapcsolatos kérdéseiket az Intézet műszaki osztályának címezve, 1943 október 15-lg küldhetik be az Intézethez. A kérdésekre adott feleleteket az Intézet mindazoknak megküldi, akik a tervezési programmot nevüknek és pontos elmüknek megadásával veszik kl. J e l e n pályázattal a fenti díjazáson túl az Intézet a pályázókkal szemben semmiféle kötelezettséget nem vállal. Egyéb, fel nem sorolt vonatkozásban a pályázatra nézve a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr 79.049/1908. szám alatt kiadott Tervpályázati Szabályzata, valamint a m. kir. iparügyi miniszter 1936. évi 6.732. számú rendelete irányadó. Budapest, 1943. évi augusztus hó. Országos

Társadalombiztosító

Intézet.

220

A magyar népi-építészet vitája

A

harctereken folyó háborúval pár-

huzamosan folyik az eszmék harca, helyesebben

mondva:

a

fegyverek

küzdelme csak fizikai megnyilvánulása az eszmék

küzdelmének.

Miként

a

hadviselés totális, éppoly totális az eszmék harca, mert az emberi társadalom életének minden ágazatára kiterjed. Csaktermészetes, hogy az építészet, egyik

mely egyfelől az emberiség legfontosabb

lét elégíti sabbfokú

anyagi

feltéte-

ki, másfelől a legmagalelki

tulajdonságának,

művészetalkotásnak vágya

a

nyilvánul

meg, ebben a szellemi küzdelemben szintén kiveszi a maga részét. Hogy ez mily széles terjedelmű,

mutatja az

általános érdeklődés a városrendezés és általában minden építkezés iránt. Ma már napilapokban is sűrűn jelennek meg ily tartalmú cikkek, melyek régebben jó, ha szaklapokban helyet találhattak volna. Üdvözölnünk kell a mind szélesebb körre kiterjedő, mind élénkebbé váló vitát még akkor is, ha — mint halljuk — az építészek között bizonyos kérdések miatt külön csoportok alakultak (»urbánusok, népiesek«), mert a vita nyilvánvalóan azonos célok érdekében folyik s így a közérdek szempontjából Üdvözöljük hogy

csak

eredményes

a vitát annak

lehet-

ellenére,

benne imitt-amott a

filozófia

körébe vágó, de kellőleg meg nem emésztett vagy félreértett megállapítások eltorzított visszhangját halljuk, mert reméljük, hogy a vita további folyamán ezek a kinyilatkoztatásszerű, de üresen kongó kijelentések letompulnak. Főleg az lenne kívánatos, ha a ma még többnyire általánosságban forgó

vitában

szereplő

problémák

külön-külön kristályosodnak ki. Az »urbánusok« és »népiesek« harca alig érthető meg, ha arról folyik a vita, — amit alig hiszünk — hogy a városi építési

mód szélsőséges,

s

nálunk meg városban sem kipróbált formáit alkalmazzuk a mezőgazdasági területen. A hideg-melegvizes felhőkarcoló tanyai ház valóban elrettentő torzképe a »civilizációs« törekvésnek. Ha ily elképzelés felmerült, ez bizo-

221

nyára csupán egy elméleti lehetőség bemutatása kívánt lenni. Ámde, itt álljunk meg egv pillanatra. A

civilizációt a kultúrával szemben

manapság bizonyos felsőbbséges lenézéssel szokták emlegetni. Művelődéstörténeti munkákban jogosult ez a minőség : megkülönböztetés.

De

kevésbbé jogosult azok részéről, akiket hivatásuk egy sorsdöntő korszakban egy igen fontos szociális feladat sürgős megoldására rendelt, akiknek kénytelen-kelletlen

számolniok

kell

korszakunk szellemi és anyagi adottságaival. Egy igen elterjedt tudományos elmélet szerint ugyanis a civilizáció egy kultúrkorszaknak végső és befejező másik

időszaka.

nélkül, de

Egyik nem

nincs

a

egyidejűleg,

hanem egymás után. Mi az utóbbiban élünk, akárhogy is kapálózunk ellene. A kultúrkorszak legnemesebb része, amidőn az elvont tudományos elméletek és a valódi művészetek virágzanak. Ezt követi az a kor, amidőn

az

elvont

és

tudományos

elméleteket

művészi megnyilatkozásokat gyakorlati célra, hogy úgy mondjuk : aprópénzre váltják fel. Talán legérthetőbbé ezt az a hasonlat teszi, ha a gyümölcsfa virágzását a gyümölcs beérésével hasonlítjuk össze. Amaz a virágzó ta szépségének absztrakt gyönyörűsége, emez

a

gyakorlati

eredmény :

az

anyagi élvezet és haszon. Sokan az éhségüket elégítik ki a gyümölccsel, s ebben talán kevesebb

gáncsolni-

való van, mintha éhségünket ártatlan lények

lemészárlásával

elégítjük

ki.

Lehet, hogy a túl mohók a sok gyümölcsevéstől elrontják a gyomrukat ; ha túlsók a gyümölcs, talán el is rothad. Szabad-e ezért a gyümölcstermést lenézni, kigúnyolni s a gyümölcs élvezését megakadályozni ? Ez éppoly botrány lenne, mint a

hideg-meleg

vizet, központi fűtést stb. mint civilizációs termékeket lenézni, kigúnyolni, vagy csupán nagyvárosi ember használatára korlátozni. Irtózatos messze vagyunk attól, hogy minden alföldi tanyán

hideg-meleg

víz,

központi

fűtés stb. legyen, de szent meggyőződésem, hogy ha lenne, ez a nép valódi

kultúráját,' lelkivilágát nem veszélyeztetné. veszélyezteti

az

a

egyáltalában Sokkal

mély

inkább

szakadék,

amely a nagyvárosi élet és a tanyai élet mai formái között van. Valamikor a szappan is újdonság és a civilizáció terméke volt, s veszélyezteti-e szappan a nép hagyománytiszteletét

és

lelkiségét? Hatvan évvel ezelőtt még Budapesten is forradalmi újítás volt, ha valaki a lakásában

fürdőszobát

létesített. Ma már csak azt nevezzük »kultúrlénynek«, akinek fürdőszobája van. S a nagyvárosi életnek kétségtelenül sok káros jelenségét a fürdőszobára lehet-e visszavezetni? Legyünk tehát tárgyilagosabbak, midőn a technizáló civilizációt gáncsoljuk. A talán

gyümölcsöt állati

megesszük.

cselekedet,

de

Ez

ebben

gyomrunk a hibás. Á m ne feledjük, hogy a gyümölcsnek magva is van, melyből virágba boruló új fa nő, ha a mag jó talajba hull. Érdekes jelenség,

hogy

ugyanazok,

akik féltik a magyar nép hagyományait és lelkiségét a hideg-melegvizes civilizációtól, lelkesednek a Kert-Magyarország

jelszaváért.

Kert-Magyaror-

szág valóban méltó a lelkesedésre. A tévedés, illetve belső ellentmondás abban rejlik, hogy tatlanul

nagyobb

összehasonlíthaátalakító

hatással

van a nép kultúrájára, lelkiségére a gabonatermelésről a kerti gazdálkodásra való áttérésnek, mint a mai civilizációnk összes eredményei átvitelének és elterjedésének. A kertgazdálkodás

előfeltétele

a

mesterséges

öntözőrendszer megvalósítása. Hogy ennek mi a jelentősége, azt a művelődéstörténet és földrajzi tudomány rég kiderítette. Merem állítani, hogy Alföldünkön a mesterséges

öntözőrend-

szer mindmostanáig nem az anyagi, műszaki hiánya

vagy miatt,

pénzügyi hanem

eszközök

népünk

lelki

tulajdonságai miatt nem valósult meg. Csak fokozatos lelki átalakulás után fog ez az álom valóra válni. Akkorra már lesz valóban új kultúra, új művészet, új építészet. FODOR

SÁNDOR

SZEMLE

Épületszerkezetek és anyagok

A házigomba elleni védekezés már ismertetett természetes módjain kívül vannak m e s t e r s é g e s móds z e r e k , illetve oly vegyi anyagok, amelyek alkalmasak arra, hogy a beépítendő vagy már beépített faanyagot a házigomba veszedelmeitől megóvjuk. Nálunk — ahol a fával való építkezés nem oly széleskörű és elterjedt, mint pl. Németországban — ezek a szerek ma még kevésbé ismeretesek. Németországban állami kutatóintézet (Eberswalde) foglalkozik állandóan ezekkel a kérdésekkel, — a védőszerek megfelelő alkalmazásával és a felmerült esetekben tanácsokat és útmutatást ad kísérleti adatai alapján a legmegfelelőbb védekezési módra — illetve kémiai védőszer alkalmazására. Figyelmébe ajánljuk tervező és kivitelező kartársainknak, hogy ezt a kérdést kellő figyelemmel kezeljék, súlyosabb esetekben kérjék ki a M. Kir. Technológiai Anyagvizsgáló Intézet szakvéleményét, mert a házigomba elterjedése mérhetetlen károkat okozhat, legtöbbször az egész beépített faszerkezet — fedélszék, födémszerkezetek, padozatok, ajtók, ablakok stb. — kicserélését teszi szükségessé, amellett rendkívül káros befolyással van az ily épületben lakók egészségére is. Ne ejtsen azonban senkit tévedésbe az a körülmény, hogy vannak gombásodástgátló vegyiszerek is, amelyek szükség esetén — amikor a gombásodás már bekövetkezett — majd segítséget nyújtanak. Ezek a vegyiszerek is csak immúnissá teszik, megvédik a fát a gombásodás veszélyétől, de a már megtámadott fában a gomba továbbterjedését megakadályozni nem tudják. A vegyi védőszerek tehát szintén a baj m e ge l ő z é s é r e szolgáló szerek, ezek alkalmazása tehát nem teszi feleslegessé azoknak a szempontoknak legkörültekintőbb alkalmazását, amelyekről megelőzőleg, a védekezés és megelőzés természetes módjainak ismertetésénél beszéltünk. A vegyi védőszerek különböző kémiai alapanyagok vegyületeiből készülnek. Vannak arzén, higany, fluorsav, különféle fémsó, kátrányolaj, dintirophenol felhasználásával előállított gyári készítmények, amelyek természetesen más és más esetben alkalmazandók, — a legmegfelelőbb védőszer kiválasztását azonban adott esetben mindig hozzáértő szakemberre kell bizni. A védőszerekkel való kezelés is különböző lehet, éspedig egyszerű

ÉPÜLETSZERKEZETEK

b e v o n á s a , ecsettel való bekenése a fa külső felületeinek, a fa teljes á t i t a t á s a (impregnálás), végül — ami főleg már beépített faszerkezeteknél fordul elő — a veszélyeztetett s ezért fokozottabban védeni kívánt farészek megfúrása és az erre a célra készült védőanyag oltásoknak a lyukakban való elhelyezése által. A védőszerrel való bevonást különös gonddal, két-háromszorosan kell elvégezni a keresztben vágott felületeknél, a gerendák felfekvéseinél legalább a felfekvés kétszeres hosszúságában, a fűrészelt gerendák élein, továbbá minden olyan helyen, ahol a faszerkezet csapolással illeszkedik egymásba, a kéményekkel, lefolyócsatornákkal, vízvezetéki csövekkel érintkező farészeknél stb. Falépcsők, falburkolatok, fapadozatok hátsó oldalát erős anyaggal ajánlatos bekenni úgy, hogy a védőszer a hézagokba, hornyokba is behatoljon. A h o l fapadozatra linóleumburkolat kerül, ott a fapadozat felső felületét is jól be kell kenni védőszerrel, ügyelni kellarra, hogy a védőszerrel való bekenés vagy impregnálás előtt a fa I é g s z ár a z legyen. Légszáraznak nevezzük azt a faanyagot, amely l e g f e l j e b b 18—20% n e d v e s s é g e t tartalmaz. Ha már b e é p í t e t t faanyagon észleljük azt, hogy a fa nem teljesen egészséges, vagy pedig azt, hogy elkerülhetetlen egyes farészek újból való átnedvesedése, — ami viszont a legjobb talaj a házigomba keletkezésére és elterjedésére — akkor alkalmazzuk a fúrásokban elhelyezett oltó illetve védőszereket. A fúrások átmérője 2 cm, s minthogy a tapasztalat szerint a bennük elhelyezett védőszer a rostok irányában 15—20 cm távolságig, keresztirányban pedig kb. 2 cm-nyire hatol be a fa rostjai közé, a fúrásokat a szál irányban 30—40 cm-nyire, keresztirányban pedig kb. 4 cm-nyire kell egymástól elhelyezni. Ez a módszer természetesen csak akkor alkalmazható, ha a fának a fúrásokkal való meggyengítését statikai szempontok megengedik. Említettük már, hogy a házigomba az élőfán sohasem található, az mindig a levágott fát támadja meg. Leghelyesebb volna tehát, ha általánossá tétetnék az az eljárás, hogy a kitermelt fát mindjárt levágás után, vagy legalább is a fűrésztelepen vonnák be megfelelő védőszerekkel. Minthogy azonban ez egyelőre kivihetetlennek látszik, azt ajánljuk tervezőépítészeinknek, hogy — különösen kizárólag fából készülő, vagy sok fát tartalmazó szerkezetek kiírásánál —

ne csak a szállítandó faanyag e g é s z s é g e s , s z á r a z , é p é l ű voltát, hanem annak g o m b a ö l ő v é d ő szerrel való kezelését is követeljék meg. Természetesen a védőszerrel való kezelést az ácsmesternek tovább kell folytatnia és minden friss vágású vagy megdolgozott felületet újból alaposan be kell vonnia a védőszerrel. A faanyagok szállításánál, átvételénél és raktározásánál is fokozott gonddal kell eljárni. A z átvételnél minden egyes darabot alaposan meg kell vizsgálnunk, s amelyik fán a legcsekélyebb mértékben is b a r n á s vagy v ö r ö s e s elszíneződést észlelünk, azt mint nem egészségeset ne vegyük át, sőt azonnal távolítsuk el a töboi egészséges fa közeléből. Kékesszürke elszíneződés nem veszedelmes, ugyanúgy nem kifogásolható a hosszabb raktározás következtében teljes felületén megszürkült faanyag sem. Minthogy azonban a megszürkült felületen a fa betegségét jelző barnás vagy vöröses elszíneződés nehezebben észlelhető, az ilyen fa vizsgálatánál friss átfűrészelés és a felület legyalulása útján győződjünk meg annak egészséges voltáról. A z épületre szállított fát sohase raktározzuk magában az épületben, — amint azt takarékossági szempontból általában szokásos — mert az egyébként száraz faanyag az épület nedvességét magába szívja. Szellős helyen, de tptő alatt, esőtől védetten tároljuk a faanyagot. A padozatot tisztára kell takarítani, főleg szerves anyagoktól, földtől, fahulladéktól megtisztítani. A raktározott fa alá és közé alátéteket kell helyezni, hogy a levegő mindenütt jól keresztüljárhassa. A r r a is gondot kell fordítani, hogy az alátétül használt fák is t ö k é I e t e s e n s z á r a z a k és e g é s z s é g e s e k , sőt lehetőleg v é d ő s z e r r e l b e v o n t a k legyenek. Célszerűbb alátét céljaira fa helyett valamely szervetlen anyagot használni (tégla, cserép). Ha a raktározott fa között megtámadott vagy csak gyanús fát veszünk észre, azt azonnal távolítsuk és égessük el. Befejezésül szükségesnek tartjuk még egyszer nyomatékosan rámutatni arra, hogy a mesterséges védősze
222

/

Uridival. Nőidival, Harisnya, Kesztyű. Kölöüárú. Fürdőcikkek, Ernyő, Bőrönd. C i p ő . Rövidárú. 'érfi-

Szőnyeg, Függöny, Paplan, és aszlalnemu lan, E d é n y . Háztartási cÍKxek, G y e r m e k k o c s i . Keré kpár. Szerszám, K e r f i s z e j á S l m , Maradék. Fűszer. C s e m e g e , Hentesáru, (Gyümölcs, Cukorka slb. Gyermekruha. ö r a , Bizsu, Díszmű, Kerámia, Kézimunka, S e l y e m , Szövel, Mosóárú, Férfiruha, Nőiruha, Nőikalap. Bunda, Szőrmeárú,

P U P A P E f T

222,

VII.

RAKÓCZI-ÚT

70-76

íOiKUTI KOBURKOLAT WEDMGERGYÖRGY

Főzzük így: r

OKL MÉRflÖK K Ő F A R A G Ó M E 5 T E R BUDAPEJT. XIV. EGRE3JV-ÚT23 T E L E F O n : 297-428

Egy liter hideg vízbe tegyünk 3 evőkanál Fianck cijnőtiakávét

préselt a c é l a j t ó k H M M kapuk

o

Forraljuk körülbelül míg

a habja

teljesen

5 percig, el nem íö.

CD

Főzés után álljon

a főzet 3 percig, leülepedhessék. hozzá hideg vizet 1

tetszetős •latosfür !és betörés biztos.

hogy tökéletesen De ne öntsünk

o A íőzetet szűrjük le

kávéskannába.

Egymagában vagy tejjel keverve kitűnő!

ÜVEGBETON márványüvegbu r k o l á s . Épületüvegezés

BIELEK KÁROLY Budapest VIII., Tavaszmezö-u. 18, telefon: 132-594

KOUARITBÍR1EMEZS

KOLLARIT

M

Ű

S

Z

A

K

I

R

.

T

.

B U D A P E S T , TEL. 136-228

222:

r - ^ l " t / l T l

o

^

d

l

I^ o

_ o

I—^: — Ij_ r l O K M í l

NAGY ANTAL I S FIA Nedvesség elleni szigetelés BOHN

Falazó-,

^ J

^

^ ^

S Á N D O R

I I I . , B É C S I - Ű T

válaszfal - és

VFRFR F D D Ő I P A R F Í I R F S 7 Ü 7 F M . . A , , r . A f » ,

rn

1 6 6

f ö d é m t é g l á k

egészségügyi berendezések gyára idapest, VII.,G a r a y - u t c a ÍO

D Ő N YV Ö K l # ^ ^ ^ ^ •

A R N O L D

T É G L A G Y Á R R.T.

KORTING FUTES

K m

30-471

G O U D R O N vállalat, VI., Podmaniczky-u. 29. Telefon: 116-353

Központi fűtés, vízvezetékszerelés, víztisztító berendezések, szellőző berendezések

Telefonszám: 224-801

ICfotiufr

K Ö Z P O N T I F Ű T É S E K , KLI M A B E R E N D E Z É S E K . OLAJTÜZELÉSEK, INJEKTOROK, SUGÁRKÉSZÜLÉKEK, VACUUMBERENDEZÉSEK

RE

- U T C A 32

BÚTORGYÁRA

TESTVÉREK B U D A P E S T ,

^ ^

f a l s a r o k v é d ő ós h e r m e t i k u s elzárás B u d a p e s t . VI., P o d m a n l c z k y - u . 6 3 . T. 110-643

B. is í .

Híswítoty,-

Budapest, VIII., Klsfaludy-u. 11 T E L E F O N : 14-63-68, 14-63-69

lUCSUSUty,

J U S T U S S Á N D O R ÉS FIA B u d a p e s t , V I . , B a | z a - u » c a 5 0 . Talafont 122-306. Alapíttatott 1886-ban

ÉS T Ü Z E L Ő A N Y A G K F T Tűzifa, szén, faszén és építési anyagok, kemény- és puhafa asztalosáruk, \ JW Vr u r n p r u r f V íournlrok és lemezek, faraflott és fűrészelt fák. Közp. iroda : XI .Fehérvári út 19. Telefon : 468-744. Telep : Dunaparti teher p.-u., Szigetvágány. Telefon : 137-436

VEREB TUZELO- ES E P I T E S l ANYAGKERESKEDES

OVOHELYAJTOK f e l v o n O

U H H i i e r

é s

XIII., J á s z - u t c a

I K D I S Í H . F F K F T E

|

ó -

g é p g y á r

ES

PREGITZER

VASBETONBÓL k f t .

7 6 . T e l : 4 9 3 - 0 7 0

N Á N D O R

YESZKIJAROK

• L

i l

utca 30.Telefon 297-921

r — •— 1 "

I

^

t

f

Q

l

\

t e t ő f e d ő , javító ó s k a r b a n t a r t ó v á l l a l a t a

x i . . Szent Imre herceg útja 4 0 / A . T . : 258-228

»MAJ0R CSAVARTVAS« nagyszilárdságú betonvas Előállítója: MAJOR LÁSZLÓ (ég • Budapest, V , Dráva utca 22. • Telefon: 298-494, 298-495

A

SZENT

MARGITSZIGET

Visszatérünk a Dália-szállóhoz é s onnan folytatjuk sétánkat a sziget legészakibb csúcsa felé. A garázs épülete mellett eljutunk a sziget legészakibb részén álló épületig, amely valaha a magyar galamblövészek klubháza volt. A sziget északi csúcsának meghosszabbítása óta itt folyik az új Árpádhíd szigeti lejárójának építkezése.

'

A sziget meghosszabbítása kérdésével 1915 óta (Francsek Imre építész) foglalkoztak és a Közmunkák T a n á c s a által 1921ben kiírt szigetrendezési pályázatra beérkezett művekben is szerepelt. Végre 1938—40-ben megvalósult a terv, feltöltéssel meghosszabbították a szigetet és ilymódon újabb 130 métert nyertek. A sziget északi csúcsától egy darabja a pesti Duna-ág felöli partsétányon folytatjuk a megtekintést. Itt vannak egymás mellett a Dália-szálló épülettömbjéhez csatlakozó újabbkeletű szórakozóhelyek épületei: a Párisién Grill nyári helyisége, a vendéglő és étterem épülete (Picadlliy) és a Csárda. A Dália-szálló legrégibb alakjában az 1870-ben Ybl Miklós által megindított szállóépítkezésekhez tartozott. 1912 után a Szent Margitszigeti Gyógyfürdő Rt. bérelte s 1934 óta a Palatínus-nagyszálló bérletével együtt a gyógyszállók közé tartozik. Ugyancsak 1934-ben kerültek a mellette lévő épületek is a fürdő kihasználására alakult pénzcsoport bérletébe: ekkor alakitottak át és lettek jelenlegi rendeltetésüknek megfelelő szórakozóhelyek. A Csárda közvetlen közelében, attól délre épült még 1912-ben az üzletsor, a kisebb-nagyobb bazárokat egybefoglaló épület, amely ma a fürdőhöz és a szállóépületekhez tartozik, mivel kizárólag idegenforgalmi célokra létesült. A bazár-épület és a tőle délre emelkedő Margaréta-szálló között az udvarban fúrták 1943-ban a sziget legújabb, 120 m mély ártézi kútját, amely percenként 8200 liter 70 C fokos gyógyvizet szolgáltat. A Margaréta-szálló is a Palatínus-nagyszálló dependence-a, de csak nyáron van -üzemben, miként a Dália-szálló és a Flóra-villa is.

5548. —

A z A t h e n a e u m Irodalmi ás nyomdal rászvénytársulat n y o m á s i , B u d a p e s t

LEIRASA A Margaréta-szálló eredeti épületét Ybl Miklós tervezte a fürdő 1871-I megnyitása után. A következő hatalmas épület, amely figyelmünket magáravonja, a Szt. Margit-szigeti Gyógyfürdő épülete. A T-alaprajzú épület olasz reneszánszstílusban épült 1870rben, Y b l Miklós tervei alapján. 1911-ben a Közmunkák Tanácsa-, 1934-ben pedig a bérlő társaság renováltatta és tataroztatta, úgyhogy ma Budapest egyik legkorszerűbb gyógyfürdője. A fürdőépület homlokzatával szemben gyógyvíz-ivókutat létesítettek és emögött van 1935 óta a szigeti golfpálya hatalmas gyepes térsége. A pesti Dunaparttal párhuzamosan emelkedik a Palatinus-nagyszálló épülete, amelynek üveges terrasza és nyitott helyiségei a golfpálya felé néznek. A nagyszállóhoz délről csatlakozik a szanatórium négyemeletes épülete (Wálder Gyula műve, 1926); az előtte elterülő kert végében állították fel liptóújvári Stróbl A l a j o s »Faun« c. szobrát. A Palatinus-nagyszálló Nagyszálló néven 1870-ben Ybl Miklós tervei szerint épült. Ez az épület háromemeletes volt, bejárata a sziget belseje felé épült. 1911-ben alapos renováláson ment át, 1923-ban pedig hozzáépítették a Duna felé nyúló szanatóriumi szárnyat. 1934-ben a főbejáratot áthelyezték a Dunapart felé néző oldalra, teljesen modernizálták és a legmodernebb gyógyászati eszközökkel szerelték fel. Ma Budapest legelső luxus-gyógyszállója. Sétánkat folytatjuk a golfpálya és a nagyszálló terrasza között húzódó sétaúton és hamarosan eljutunk a sziget egyetlen épségben lévő templomához, a premontreiek rekonstruált és újonnan épített, Szt. Mihályról elnevezett prépostsági templomához. A Szent Mihályról elnevezett kis templomot a hozzátartozó épületekkel együtt a premontrei rend még a X I I . század végén, vagy a X I I I . század elején építette. A legújabb időkig csak a templom déli falának egy darabja állt egy áblakkal, a többi falaknak csak alapjai látszottak ki a földből. (Folytatása a következő számban)

Felelős : Kárpáti A n t a l Igazgató