ÉPÍTŐMŰVÉSZET ÁPRILIS. UNüARISCHE BAUKUNST ARGHITETTURA UNGHERESE ARCHITECTURE HONGROISE HUNGÁRIÁN A R C H I T E C T U R E - HUNGARA ARKITEKTURO

ÉPÍTŐMŰVÉSZET '

•HStW

ÁPRILIS

T ' J '

.i

OS-

'

\i t é s * A f é r e n ^ r e i e l k S z é g edI * fr ^ ' ^ v V t v f L A Iso v á r o s iteijiploiYVa • B o r h á z

V— —

—

Balatonöszödőn

* Mozaik

A lakásberendező *

L a k á s o k

kritikája

g y á r t á s a

tervezőépítész*

•

és

a

Lapszemle

UNüARISCHE BAUKUNST• ARGHITETTURA UNGHERESE • ARCHITECTURE HONGROISE • HUNGÁRIÁN A R C H I T E C T U R E - HUNGARA ARKITEKTURO F e l e l ő s V I T É Z

s z e r k e s z t ő :

IRSY

LÁSZLÓ

HŐSZIGETELÉS

ÉS

HANGSZIGETELÉS

nélkül nincsen

KORSZERI)

t R 1 É K A l l Ó

ÉPÍTKEZÉS AZ CPITOAHYAGI I C M N I M A MAI ÁLLÁSA SZCDINTI LEGTÖKÉLETESEBB MEGOLDÁST TESZIK LIHETÖVE

>

AZ ULTRA-HAESZ í/:,,.ft'ttr — i yno tk 4. ULTRA-HAHAESZ au t+aQok

ClJAtól AGOSAN &TtlT)A it fOR G AlOMI A HOZZ* <s A SZIGfTCló MUNKA* • • VlTflf itltT . . N A G Y B Á T O N Y - Ú J L A K I " E G Y E S Ü L T I P A R M Ü V E K RT BUDAPEST, V., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 16. TELEFON: 18-18-08 mert minden keménységi fokozata á l l a n d ó a n azonos, jelentéktelen elhasználódás, íöfhetetlenség és az írásnál bársonyos simaság jellemzi, A Lyra Orlow irón tökéletesen h a s z n á l h a t ó fénymásolatra is I

t fürétotos p t i inifc v M j i i n l

FÉLSZÁZADOS GYÁRTÁSI L Y R A - O R L O W-irón gyár

TAPASZTALAT

N ti r n b e r <

LOMÁSI ERDÖIPAR R. T. MAGYARORSZÁGI ÜZEMEINEK KIRENDELTSÉGE KOLOZSVÁR,

MÁTYÁS

KIRÁLY-TÉR

7. I. 3 *

TELEFON:

*14-90, 1 8-89, 31-63

S Z Á L L Í T : Szatmárnémeti- Gőzfűrész-i és láposbányai (Szatmár megye) parkettagyárából, illetve fűrészeiből a legkényesebb ízlést kielégítő bükk-, tölgy-, dió- és kőrisfából készült rendes és díszítő parkettát, különleges eljárással feketére színezett tölgyparkettát, kiváló osztályozású és minőségű bükk-, tölgy-, dió-, kőris- és juhar- stb. építő bútoranyagot. Galócási, barackosi (Csik vármegye), dédabisztrai és szovátai (Marostorda vármegye), székelyudvarhelyi (Udvarhely vármegye) fűrészeiből b á r m i l y e n m e n n y i s é g ű , méretű és osztályozású luc-jegenyefenyő és bükkfűrészárut

CSÖVEK,

M a g y a r Cső- és Vaskereskedelmi R . T . központifűtési

szerelvények

OVOHELYAJTOK KRÁL

fi V I I I A VIIULA

kőfaragómester k ő - é s márványárugyártelepe

K Ő B Á N Y A Ü Z E M :

I/astyccmdákat B U D A P E S T ,

VI.,

B U D A K A L Á S Z

Budapest, V., Vid-flt 30/38. szám. —

Telefon : 299-006

PREGITZER VASBETONBÓL FERENC^ Budapeat, XIV., Angolutca S0.Telefon 28T-021 És V É S Z K I J Á R Ó K

épület,síremlék,oltár,emlékműstb.munkák

BUDAPEST. III., LAJOS-UTCA 77/79.

Ácusííá P O D M A N I C Z K Y - U T C A

2 9

TELEFON: 163-116

Á R K O S I S Z É K E L Y GYÖRGY út-, m é l y - és

magasépítési

vállalat, Budapest, VII., Rottenbiller-utca 3 4 .

Telefon:

4 2 5 - 9 5 4

Leszármazási okmányok kutatása Ügyiben forduljon

Heraldika

NEMESSÉGI

irodához, Bp. IV., G r . K A r o l y i - u . 14. Telefon: 381-199,184-644

Csarnok-, h a n g á r - , műhely-, h á z - é p i t kezéseknél h a s z n á l j o n 1 RIGÓN gipszfedőlapokat könnyű, 40%-kal k ö n n y e b b , m i n t a b e t o n , hőszigetelő, t ü z e l ő a n y a g - m e g t a k a r í t á s , állandó temperatura, térfogatálló — tartó*, n e m v e t e m e d i k , n e m h a j l i k el szegezhető, m i n t a deszka, abszolút tűzbiztos, a m i m a e l e n g e d h e t e t len feltétel egy g y á r é p í t k e z é ( s n é l , a n y a g , a m e l y az összes k í v á n a l m a k n a k ideálisan m e g f e l e l ! Felvilágosítást díjmentesen ad a z :

Egeresi Gipszgyár és Vegyiművek Rt. budapesti irodája V., Pannónia-utca I T / a Tel.: 1 2 5 - S S 7

Építőanyagot o l c s ó á r b a n i i k i t ű n ő m i n ő s é g b e n szállít

Épület- és p o r t á l ü v e g e z é s , márványüveg burkolás, üvegbeton

NERVETTI

BUKOVAI SÁNDOR

VIKTOR

építési anyagkereskedelmi vállalata Budapest, VII., Rákóczi-út 80. T.l.t 224-042

KEMÉNYEK

klvakolására

kérjen

ajánlatot,

amikor

tataroz,

a „ R A P A " szab. Kéménykivakoló Vállalattól, mely III.,

falbontás

nélkUI gépeivel

L u k á c s - u t c a

2.

•

belliiről

T e l e f o n :

kivakol. 3 5 7 - 6 1 2

Torkret beton L í s k a J e n ő oki. gépészmérnök Betonjavítás B u d a p e s t VIII, Ö r ö m v ö l g y - u t c a 3 6 / a Kőfelületek konzerválása T e l e f o n : 342-951 Á légvédelem

embervédelem! Az épületek, folyosók, lépcsőházak irányfénylámpákkal való ellátására a m. kir. honvédelmi minisztérium előírása szerinti

légoltalmi- és óvóhelyi lámpákat, vilásítóeszközöket, autófénycsökkentőket KORÁNYI MÁRTON

L É G O L T A L M I L Á M P A Ü Z E M Budapest, l„ Krisztina-kőrút 151. T.: 150-274

5 83

NEMESMÉSZKŐ BURKOLÓLÁPOK

KAZANBEFALAZÁS G Y A R K É M É N Y E K IPARI K E M E N C É K

tömbkövek, fűrészelésre, sírkőre, oszlopokra, korlátokra, lépcsőkre

SZAB.

ZSÁMBÉKANYÁCSAI MÉSZKŐBÁNYÁK SZENT-IVÁNY FERENC Ü Z E M V E Z E T Ő S É G :

TÖK, (PESTMEGYE) POSTAÉPÜLET

THERMOPHOR kémények, egymásfölötti tüzelések és központi fűtések részére

SZAB. C

I

K

L

O

N

kéményfeitét

S C H

U L Z

t ü z e l é s t e c h n i k a i ós építési r.-t. BUDAPEST, V I I . , A R É N A - Ú T SO T e l e f o n : 221-2SO és 221-262

Lapszemle A TÉR É S F O R M A 3. száma dr. Kismarthy Lechner Jenő remetekertvárosi róm. kath. templomát mutatja be jól sikerült képekben. Weltzl János Beaudonin és Lods párisi építészek munkáit ismerteti, Farkas Zoltán

Basch

Andor művé-

szetéről (r cikket, képekkel illusztrálva.

SENPERNOVA ELS0 MAGYAR „ S E M P E R N O V A "

a legtartósabb nemesvakolat, kapható minden színben

N E M E S V A K O L A T - G Y Á R • Budapest, V I . , Lövölde-tér 4. Telefon: 221-050

MACSKÁSY ÁRPÁD

ARBORIT

hézagmentes padló R O Z G O N Y I , F E R Y O S Z K Á R - U . 47 Tel.: 157-675

okleveles gépészmérnök mflizakl vállalata

Szellőző, légüdltő, ködtelenltő, központi fűtő, vízvezetéki, vfztermelői, csatornázási, óvóhelyi

berendezések VI., Dessewffy-utca 18. Telefon : 127-670 Postatakarékpénztári csekksz. sz.: 21.391

A S Z É P M Ű V É S Z E T 2. számában Gerevich Tibor emlékezik meg Benczúr Gyuláról születésének 100 éves évfordulója alkalmából. Kapossy János az 1900 éves Szombathely művészettörténeti emlékeit ismerteti. Művészi élet rovata pedig a kiállításokról, pályázatokról, a művészeti élet eseményeiről számol be,

icoia

Szennyvíztisztító telepek SADO házi kisderítők

P R I S T E R MŰVEK RT. BUDAPEST, I., ATTILA-U. SS. 1t1-230

T R A Y E R T I N

és mindennemű k t l a r a f é mankát készít :

MOlet*

IFJ.

TÚRRA

ADOLF

kőfaragóroester Badspest, VIII., Ltuher-n. 1/a. Tel.: 140-319. Bányi- ésftxortetcp:Budai Tel.: 102-036 19. melléUllomál

S c h m i d t Frigyes

r e d ő n y k é s z í t ő . — Faredőnyök, vászonredőnyök, mindenféle elsötétítők Budapest, VIII., Vla-utca 10. Talafoa: í r '

KELE MIHÁLY ASZTALOSÁRU

GYÁRA

Budapest, VIII., Orömvölsy-u. 38-40 Telefoni 131-298

5 84

DR. TÖRÖK MIHÁLY »'

I GYÁR,

VEGYÉSZET "ARÓANYAGOK,

BUDAPEST. TELEFON: TISZTÍTÓSZEREK

E O ÉL- É S S Z I G E T E L Ö L £

3 2 6-548.

IEZEK

A M É R N Ö K I K A M A R A KÖZLEMÉNYEI márciusi száma üdvözli vitéz Becske Kálmánt alpolgármesterré történt választása alkalmával, közli a legújabb rendeleteket, kamarai határozatokat és műszaki "híreket.

B O G D A N Y ES T A R S A

Központi lütés, vizveieték és egészségügyi berendezések Budapest, VI., Izabella-utca 79. Tel.: 120-988

A M Ű S Z A K I VILÁG febr. 26. és márc. 11. számaiban a Magyar Mérnök- és Építész Egylet kislakásépítési ankétján elhangzott előadásokat közli. Figyelemreméltó cikkek még a februári számban: dr E. Brüche berlini professzornak az elektronmikroszkópról tartott előadásának ismertetése, beszámoló a víztársulatok 1944. évi naggyűléséről — a márciusi számban: dr. ing. A. Heilmann magántanárnak a németországi szennyvízkérdéssel foglalkozó előadásának ismertetése. Műszaki Világhíradót, közszállítási és közmunkahíreket tartalmaznak még a lapok.

BUDAPEST

— TELEFON:

127-27 5

( J

víz-, hőés hangszigetelések

I

A VÁLLALKOZÓK L A P J A febr. 17., — márc. 16. számaiban folytatólag közli a M. M. É. E. kislakásépítési ankétjának érdekes előadásait, közli vitéz Pétery István nyilatkozatát a Székelyföld villamosításáról, ismerteti Farkas Elemér előadását útépítési feladatainkfél (II. 17.), Heim Ernő előadását az elavult városrészek szanálásáról (III. 2.), Münnich Aladár előadását a »főtömb-rendszerrői

(III. 9.) és Padányi Gulyás Jenő »Minőség és magyarság az építészetben« címeo

Marosvásárhelyen tartott előadását (III. 16.).

KOUARIT-

BÖRIEMEÍKKSSK

KOLLARIT

M Ű S Z A K I R.T.

B U D A P E S T , TEL. 136-228

ZSIGMONDY BÉLA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG •

H l d - , v l z - j partfal-, vasbeton- és kútépítési, alapozási, csatornázási, légvédelmi, ó v ó h e l y építési és mélyfúrási v á l l a l a t

Világítási, erőátviteli berendezések tervezése és készítése.

Épületek

és

gyárüzemek villamos berendezése. Fémáruüzem:

világítótestek és készítése

tervezése

Nagy György

BUDAPEST, XI., HORTHY M.-ÚT 92

szig. g é p é s z m é r n ö k Budapest, VI. kar., Teréz-körút 26. U .

TELEFON : <68-920

T e l e f o n : 311>44®

785,

^

TRICOSAL

F

FERRO-CYAN, BUDAPEST, V., KOSSUTH LAJOS-TÉR 4

- j i r l , AJTÖK. J I • • l i t X . f t Rendelésre is pontosan elkészítve mérsékelt ái Vasredonyos uzletajtok, ablakok allanao raktara m..$iai6-t«.•-«.«. ™ n : >-4

\ Z « » * J a i i i i * «

0

EOLIN

H É Z A G M E N T E DR HUSZT MÉRNÖK, IPARI

s

KFT

3A

RADLÖ

Budapest, VII., Sajó utca 6. Telefon: 222-492 és 224-036

Parkettát

a legjobb kivitelben szállít, lerak, javít

LÁNG JÓZSEF

parkettázó és padlózási vállalata

V I . . M U N K Á C S Y M I H Á L Y - U . 23 Telefon: 129-211, 315-060

TH E R M O P H O R

házikémények és szellőzőberendezések, N E D V E S FALAK K I S Z Á R Í T Á S A áramlólevegő-rendszerrel

Gustodis Alfonz rt.

V., Nádor-utca 19. Tel.: 112-007

K o r s z e r ű

Hem fut ttylálian..

többszörös téglaméretű tufakővel. Szállítja r

ZELEY

ÉS

TÁRSA

blnytvillalkoiAlt. Botit, V., Cláky-u. 49/51. T.l 293-067

SEENGERBELA m. kir. udvari

kőfaragómester

Budapest, XI., Horthy Miklós-út 106 Készít mindennemű kőés m á r v á n y m u n k á k a t

festés,

mázolás, tapétázás

HANTOS

T E S T V É R E K RT.

Budapest, VI., Horn Ede-utca 5 T e l e f o n : 118-523, 11 9-451

Móby László oki. kohómérnök

ipari építővállalata Budapest, IX., Lónyay-u. 46 Telefon» 3 8 - 4 5 - 9 9 és 18-62-16

UCazánfalazás üpari kemencék, gyárkémények építése hőszigetelések Gépalapozások Postatakarékpénztári csekkszámla 5527 Folyószámlák : Nemzeti Hitelintézet Krisztina-fiók és Magyar Ált. Hitelbank Calvin-téri fiók

MAGYAR

ÉPÍTŐMŰVÉSZET

1944 ÁPRILISI

MELLÉKLETE

ÉPÜLETSZERKEZETEK zatos rész pedig külön betétfákból, esetleg nemesebb faanyagból van beillesztve, ami gazdaságosabb és tisztább kidolgozást tesz lehetővé.

FALNYILÁSOK FELSZERELÉSEI. I. A j t ó k. A t a a j t ó s z á r n y szerkezeteket akkép kell elkészíteni, hogy idők folyamán azoknak se síkalakja, se méretei jelentékenyen meg ne változhassanak. Csak igy biztosítható azoknak a tokhoronyba való egyszeres vagy kettős ütközéssel lehető légmentes záródása és könnyű mozgathatása; vetődések, kajszúlások, repedések megelőzése. A v á z és t á b l á z a t o s szerkezetnél a keskenyebb, függélyes és vízszintes egységekből alkotott keret és ezek közé hornyokba, mozgási lehetőséggel beillesztett táblázat sorozata biztosítja a főalak megmaradását, a felület zömének szabad dagadását vsgy zsugorodását anélkül, hogy hézagok vagy repedések állanának elő. Egy másik mód szerint a sík felület és a méret állandóság biztosítható l e m e z e i t s z e r k e z e t t e l , azaz két vagy több falemeznek (fournier) olymódon való összeragasztása útján, hogy a rétegek szál vezetése felváltott legyen. Ugyanis a fa növényi nedveinek elvesztésekor, vagy a légkörből magába szívott nedvességnek felvételekor és ismételt kiszáradásakor állandó mozgásban van, ami méretét hosszirányban alig, de keresztirányban jelentékenyen megváltoztatja, összeragasztott lemezeknél az előbbi irányú szilárdsági erő kényszeríti a másik irányban is a fa sejteinek helyükön maradását. A faajtószárnyaknak ez elvek szerinti összeépítése van néhány jellegzetesebb példában a következő ábrákon bemutatva: 45. MOSZ. 502/9. váz és táblázatos ajtószárnyrész. A táblának a keret vésetébe való benyúlása ékalakú, hogy az összeszáradó váz szűkűiő hornya a tábla nyúlványát meg ne szoríthassa, ami a tábla elrepedését eredményezheti. Túlzott elvékonyodás a tábla lötyögését, a szárny zörgését hozhatja létre. Célszerű a tábláknak a horonyba nyúló részeit összeillesztés előtt a kész szerkezet kés< bbi színezésével azonosra mázoltatni, hogy a láthatóvá váló, kihúzódó rész nyers felülete ne legyen bántó hatású. 46. Ugyanily szerkezet, melynek tábla betéte egyik oldalon teljesen slk felületével hat. 47. A vékonyabb tábla egyik oldalon mint homorú, másik oldalon mint domború betét képződik ki. 48. A tábla mozgása kisebbmérvű és az vékonyabb lehet, ha többrétegű lemezeit egységből állítódik elő. Ez ábrán a betét külön keretléccel rögzítődik helyén, ami kiálló alakkal hangsúlyozottabb hatású. De kiképezhető mindkét oldalon azonos külsővel is. (A szaggatott vonal szerint.) 49. Gazdagabb tagozatú ajtóknál a váz szokásos méretű, gyalulva 45 mm-es pallókból készülhet, a tago-

50. Az összeépítés külön vezeték betétfákkal összeenyvezett vékonyabb, tagozott lécekkel történt. Ez a példa egy oldalt keményfával borított példát mutat. Ez a borítás két oldalt is készülhet, tömör tölgyfaajtó hatását keltve ennek hátrányai nélkül. (Túl nehéz, erősen repedezhet stb.) 51. Ugyancsak MOSZ. 502/9. sz. sima külsővel bíró ajtószárny részlete, tömör vázszerkezettel, melyre mindkét oldalon, síkba besüllyesztve, több rétegű lemez simul, üresen hagyott belsővel. Könnyű szerkezet, aminek azonban ilymódon való összeépítése idők folyamán észrevehető lesz. 52. A vázrészek közötti betét asbestcement nagy lapokból is előállítható, ami alakját nem változtatja, a többi faalkatrésszel azonos színűre mázolható, vékony, könnyű ajtószárny állítható Igy elő. 53. Vastagabb falbélések borítása az ajtólapok osztásával megegyező vázrészekből állítható elő, melyek közötti táblabetétek csak a látható oldalukon vannak kiképezve, hátsó oldaluk gyalulatlan marad. 54. Lemezeit ajtó. Keretszerű váz két oldalára enyvezett, fentebb ismertetett többrétegű lap, üres középrésszel. 55. Ugyanez a vázrész látható végein is a lemezeit anyaggal azonos lécekkel borítva. A középső közökben 40 mm távolságonkint betétlécek beiktatásával, hogy a vékony lemezek be ne horpadhassanak. A vázrészek belső éleit le kell tompítani, különben azok a vékony lemezeken átüthetnek. 56. Ugyanaz, a keretrészek tökéletesebb összehornyolásával. Mindkét utóbbinál a szélkeretek és lemezek közötti illesztések palástolása hangsúlyozott hézagokkal vagy kisebb vájolatok begyalulásával történhetik. 57. A könnyebb ajtószárny egymással össze nem enyvezett belső lécsorozatra, kívül ragasztott lemezelésből áll. Egyszerű ütközésű vagy szőnyegajtók részére alkalmas szerkezet. 58. Hasonló szerkezet, melynek belső lemezsorozata egymás között ugyancsak enyvezés nélkül marad, csupán a keret és a külső lemezelés tartja az egészet össze. 59. Ugyanez a szerkezet külső oldala nemesebb faanyaggal burkolva. 60. Rácsozatosan összeépített, egymással légjáró összeköttetésben álló üregekkel bíró lécvázszerkezetre enyvezett többrétegű külső borítás adja meg az ily ajtók legtökéletesebb szerkezetét.

441731 Athenaeum, Budapest

SÁNDY GYULA.

ÁTMENET! TAGOZATOK, FSETLE6 NEMESEBB V FÁBÓL Y/////////ÁÁMMÍSSRÍI

SÍKBAN ÜTKÖZŐ SZÁRNY N

KEMFHYFA bojiítás

KEMENYFA BÓDÍTÁS FAL BÉLES BORÍTÁS

/ / / . . ( < ( < < ' * • ^ cuKKfterKÜSZÖBNÉL ÜTKÖZŐ/tORONK ML-\KÜL

to mm-a "I KÖZÖKKEL

SÍKBAN

ÜTKÖzd

SZAJtW

X^\ •N' ^N \- \\ \ \ Kt/LSÓ LEMEZ NEMESEBB FÁB u/teo NfUfS fi VAKlfMÍZ VAK LCMFZ LEPTEK 12

MAGYAD ÉPÍTŐMŰVÉSZET Megjelenik

1901 óta, mai formájá-

ban és szerkesztésében

újjáalakult

1941-ben. Felelős szerkesztő és kiadó: vitéz Irsy László. Előfizetési ár: Egész évre 38 P, félévre 20 P, negyed évre 12 P, egyes szám ára 4 P, az Általános épületszerkezetek

című

melléklettel

együtt. Szerkesztőség és kiadóhivalal: Budapest,

XIII.,

Dráva-utca

11. sz.

Telefon: 493-789. Megjelenik havonta 1 9 4 4

T

A

R

Á

T

P

A

R

I

L

L

I

O

S

M

Városrendezés: A városképet kialakító elemek, v. Irsy László. Lakás- és városépítés. Völckers Ottó. Műemlékek: A ferencesek Szeged-alsóvárosi temploma. Dr. v. Nagy Zoltán. Építkezések: Borház Balatonöszödön. v. Irsy László.

Tervező:

Tanulmány: Mozaik. Kisléghi Pogány Frigyes. Belső

Nagy

István

és

építészet:

A lakásberendező kritikája. Kaesz Gyula. Épületszerkezetek: Lakások gyártása és a tervező építész. Dr. techn. Möller Károly. Lapszemle: Épületszerkezeti

melléklet.

Nyírbátor: református templom szentélye.

Bevezető

Természetes, hogy a városrendezőnek nemcsak monumentális épületek elhelyezése a legfőbb gondja, — bár kétségtelen, hogy ezen munka során mutatósabb eredmény jelentkezik — hanem a város kettős rendeltetése, a lakóhely és munkahely rendeltetése folytán a lakástermelés, a lakótelepülés kialakítása lesz egyik legnehezebb feladata. Az ember fiziológiai létének három nélkülözhetetlen feltétele van: táplálkozás, ruházkodás és lakás. Elméletileg ez a helyes sorrend, gyakorlatilag azonban éppen fordítva áll a helyzet; a lakáskérdés legalább is »primus inter pares« előtérben jelentkezik. E kérdés városrendezési megoldása azonban mindmáig nem kitisztázott és a lehető megoldások közül igen sok pro és kontra vélemény alakult ki. A beépítési módok ennélfogva nem jutottak még nyugvópontra, bár a haladás útja a szeparálódás felé mutat, mert az egyedülálló családi házak rendszerével szemben a többlakásos bérházat is igyekeznek az épületen belüli lakásonkénti elkülönítést biztosítani. A családi házak is főként két típus között keresik a helyesebb megoldást: a szabadonálló és sorházas elrendezés között. A bér- vagy öröklakásos otthonok létesítésének pártolói a keret beépítés és sávos beépítés megoldásai között vélik megtalálni az igazi eredményt. Mindenesetre lényegesen jobb már a helyzet, mint akár 30 évvel ezelőtt, gondoljunk csak a zárt udvaros, függő folyosós, barátságtalan, túlzsúfolt és egészségtelen építkezésekre, amelyek örökre elrettentő például szolgálnak a városrendezés szempontjából. Érdeklődésre tarthat tehát számot Ottó Völckers, a kiváló német építész, lapunk számára írott cikke és különösen felhívom az olvasó figyelmét a cikk speciálisan magyar vonatkozásaira. Bizonyos fokú megelégedéssel vehetjük megállapításait, mert kitűnik belőlük, hogy az ősi magyar településekben milyen színvonalú kultúra nyomai mutatkoznak. Igaza van nagy nemzeti írónknak : »Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók.« v. I. L.

A városkép A városképet kialakító elemek A városkép egyik eleme az épülethomlokzat. A legszebb utca vagy térkialakítást is tönkreteheti az épület rossz architektúrája. Itt nem stílusról van szó, mert a maga nemében minden formaalakításnak van létjogosultsága és így nincs értelme vitatni, hogy ez vagy az a stílus alkalmasabb-e a városkép előnyösebb megjelenésének biztosítására. A városképet necsak az épületek tömege, hanem azoknak stílusa és külső anyaga is lényegesen befolyásolja. Az épülethomlokzat anyaga, textúrája, színe és tagoltsága városképalakító elemnek tekinthető. Minél simább architektúrával van dolgunk, annál inkább megkívánjuk az alapanyag nemes minőségét, viszont tagoltabb, vagy stílusban tartott homlokzatnál már vakolatarchitektúra is városkép kialakító elem lehet. A vakolatanyag minősége és textúrája szintén figyelemreméltó hatásokat tud biztosítani. A homlokzati falfelület színe általában ne legyen rikító, de sötét tónusú sem. Kerülendőnek tartjuk a kék, fekete, rózsaszín és lila színeket. Az épületek homlokzati tagolása erőteljes városkép alakító elem. A rizalitok, zárt erkélyek, nyitott erkélyek mindmegannyi lehetőséget rejtenek magukban a kedvezőbb városkép fokozására. A falkiugrások, zárt és nyitott erkélyek elhelyezésének módját rendszerint az építésügyi szabályzatok írják elő. Városkép szempontjából a nagykiülésű megoldások nem kívánatosak, bár statikailag a vasbetonszerkezetek olyan konsolos elrendezéseket produkáltak, amelyek teljes biztonsággal tervezhetők ugyan meg, viszont hatásukban nem nyújtják a stabilitás érzetét és ennek folytán nagymértékben rontják a városkép nyugalmát. Az a kiülési maximum, melyet még elfogadhatunk 1-10—1-30 méterben jelölhető meg. Az ennél nagyobb kiülés már alátámasztást kíván meg, ha zárt erkélyről van szó, míg a nyitott erkély maximális kiülése 1-40— 1-60-ig is elmehet. A bejárati előtető kiülése természetesen más elbírálás alá esik, függ annak anyagától, a vasszerkezetű megoldásnál 3-80—4 méternél, míg a vasbeton szerkezetnél 2-80—3 méternél nagyobb konzolkiülés már nem nyújt megnyugtató esztétikai képet, mert a stabilitási hiány érzetét kelti. Itt kell megemlítenem az épület földszintjén tervezett és épített árkádsor témáját. Ez az architektonikus motívum egyike a legkellemesebb városképi elemeknek. Akár íves, akár egyenes záródású az árkádsor, igen szép és hálás megoldást nyújt, csupán a kellemes nyílásarányra kell vigyáznunk. Magas épületnél a vertikális, alacsonyabb épületnél a nyomottabb arányú nyílás fogja a kedvezőbb képet nyújtani. Az árkádsor mind a tereken, mind az utcasorban egyaránt emeli a városkép hangulatát, sőt esetleg monumentalitását is. Ha mármost egy épület architektúráján belül keressük azokat a részleteket, amelyek mint városkép alakító elemek jelentkeznek, elsősorban a falnyílások kialakításával kell foglalkoznunk. Ezek mint ajtók, ablakok, ablakajtók, — kapuk és portálok — üzleti kirakatszekrények alkotják vizsgálódásunk tárgyát. Az ablakok arányos, önmagukon belül és a falfelületekhez viszonyítva döntik el elsősorban a kérdést és csak másodsorban esik latba azok szerkezeti felépítésével kapcsolatos megoldási módja. Tereken, széles utcákon elhelyezkedő épületeken ugyan másodrangú, hogy vízszintes vagy függőleges ablakarányok jelentkeznek-e, viszont keskeny »vue«-kben már bizonyosan előnyösebb a vertikális arányú ablakformák alkalmazása. Az íves lezárású ablakokkal is óvatosan kell bánnunk, amennyire kellemes kellő mérséklettel való alkalmazásuk, annyira unalmassá fog válni, ha sorozatos halmozásukról van szó.

V Á R O S R E N D EZÉS

Az ablakszerkezetek üvegosztó megoldásai is szerepet játszanak. A nagy üvegfelületek nem alkalmasak hangulatos benyomás keltésére, a túlzottan elaprózott ablaktáblák viszont bizonyos fokig csak a festői utcakép eszközei közé tartoznak és így csak a városkép egyik részletét hangsúlyozhatják ki. Az ablakajtók a már említett homlokzati tagoltság vonalán megvilágítást nyertek, további vitát nem igen igényelnek. Az ablakszerkezet azonban feltétlenül a falsíkon belül nyerjen elhelyezést. Az ablakkávára szükség van, hogy a mindenképpen szükséges árnyékhatás kialakulhasson. Az aránylag mély kávaelrendezés mellett igen szép tagolást nyer a homlokzatkiképzés, életteljesebb lesz az architektúra, hiszen állandó mozgásba kerül a változó megvilágítás folytán keletkező árnyékolódás következtében. Az újabban gyakran használt és közvetlenül a külső falsíkban elhelyezett ablakok az épülethomlokzatot teljesen holttá, élettelenné teszik. A szem az ilyen architektúrán nem tud sokáig megpihenni és az egész felület könnyen unalmassá válhat a szemlélő előtt. Nem az esetleges architektúra — ablakkeret, szemöldök, könyöklőpárkány — hiányára gondolunk, mert a homlokzati síkon belül elhelyezett ablak is jobb esztétikai képet nyújt, ha az a falslkon belül elhelyezett abakszerkezettel bír. Külön fejezetként foglalkozhatunk a kapuk kérdésével. A szép kapu a legszebb városképet kialakító elem. Akár mint architektonikusan kiképzett kapuzatról, akár csak szerény, de szépen kidolgozott bejárati kapuról van is szó, igen alkalmas poentírozó jelentőséggel bír. A városképben legkönnyebben irányítja a tekintetet, a szemvonal magasságában a legközvetlenebbül hívja fel a figyelmet. Arányai kevésbé kívánnak korlátozást az ablaknyílásokkal szemben és formailag is szabadabb megoldást engednek meg, akár félköríves, akár elliptikus, akár vízszintes lezárással is bírnak. Az üzleti portálék és kirakatszekrényeknél már nehezebb a helyzet, mivel a kereskedelem nem nélkülözhetvén a reklám lehetőségeinek kihasználását, ezen épületrészt is szolgálatába kívánja állítani és így mindig az egyéni feltűnést keresi formájával, színével és főként a szomszédos üzletektől való eltérés, különbözőség szorgalmazásával. Holott megállapíthatólag helyesebb az épület stílusában egységesen megtervezett portálék kiképzése, nemcsak az egyes épületek architektonikus egysége, hanem az egységes városkép szempontjából is. Annyit mégis megjegyezhetünk, hogy az úgynevezett cégtáblák alkalmazása leginkább esik kritika alá. Ezek vagy a kirakatszekrényen belül nyerjenek elhelyezést, vagy a falon feltett betűk formájában, amely megoldás igen ízlésesen szolgálhatja a városkép szépségét. A homlokzat tartozékai között jelentékeny szerepet játszik városképalakítás szempontjából a rács, elsősorban mint ablakrács, díszrács. Kisebb jelentőségűek az erkélyrácsok illetve korlátok. Vépül uto'jára említjük meg a falfelületen, vagyis a homlokzaton elhelyezett szobrokat és domborműveket. Művészi alkotásokról van szó, melyek a városkép művészi megjelenését jelentékeny mértékben emelhetik. E kérdésben is irányadó az a szabály, hogy az arányok elsősorban biztosítva legyenek, vagyis a szobor vagy dombormű léptéke helyes legyen és simuljon az épületarchitektúra léptékéhez. Csak egy térre fekvő épületen lehet a szobrokat a homlokzat tetején elhelyezni, mert csak itt van rá megfelelő rálátás. Reliefek viszont csak olyan helyen érvényesülhetnek városkép szempontjából, ahol nemcsak a konfiguráció, hanem a részletek is élvezhetők a városképet kereső járókelő előtt. v. I. L.

80

Lakás- és v á r o s é p í t é s A lakásépítkezés képezi a város tömegi megteste-

mégpedig a város belsejében zártsorú épülettömbökkel,

sülését és annak csak csekély töredékét alkotják a más

a külső negyedekben pedig szabad beépítésű, egyedül-

célt szolgáló épületek, mint az állami, közösségi, kultu-

álló családi házakkal. Csak a lakásépítők által az utóbbi

rális épületek, a közlekedést, kereskedelmet, ipart szol-

két évtizedben

gáló épületek és végül azok, melyek a nyilvános vagy

építkezés — amennyire erről a szerző tájékozva van,

magán zöldterületen állanak.

kidolgozott beépítési

mód, a

»sávos«

kivéve a bécsi építésügyi szabályzatot — ismeretlen az

Ennek a megállapításnak természetes folyománya

összes európai városrendezési hatóságok előtt, s azt

lenne, hogy az egész városépítési tervezetet az egész-

csak esetenkint és többnyire nehéz

séges, szép és szociális igényeket kielégítő lakásviszo-

engedélyezik. 1 És mégis éppen ez az a beépítési mód,

küzdelmek

árán

nyok alapelvei döntően befolyásolják. Régebbi történelmi

mely az egészséges és jó lakásnak legjobban megfelel.

időkben ez (gy is volt, ma azonban, sajnos, mindannyian

Esztétikai szempontból is a legszebb kilátással kecsegtet.

tudjuk, hogy egy városépítési vagy fejlesztési terv elké-

Ugyancsak a kicsi és keskeny, csupán 6-30 és 8-50 m

szítésénél minden jogi, gazdasági, közlekedési, mély-

széles sorház, amely a legjobb és

építéstechnikai és mindenekelőtt igen különböző, gyak-

típus, hogy kevés pénzzel saját házhoz lehessen jutni,

ran rövidéletű és kérdéses esztétikai szempontot tesznek

eddig nem tett szert sem a hivatalos közegek, sem a

mérlegelés tárgyává, mialatt az évtizedek óta mind sür-

közönség körében olyan népszerűségre, amilyent előnyei

getőbbé váló lakásépítési követelményeket mellékes és

megérdemelnének.

leggazdaságosabb

esetleges ügyként kezelik, sőt félve a szokatlan és ezért

Minden lakásépítkezés első és legfontosabb alapja,

kényelmetlen formai következményektől, egyenesen küz-

hogy tekintettel legyen természetes környezetére, mely-

denek ellene és háttérbe szorítják.

nek elemei: nap, világosság, levegő és széljárás. Nem

Természetesen, nem tagadható, hogy kb. 1900 óta fontos lépésekkel haladt előre a városépítés: a lakó- és

szabad

elfelejtenünk,

hogy

városi

lakószokásainknál

nagyon eltolódtunk már a természetszerű élettől, ezért

ipari negyedek elválasztásával — az uralkodó szélirány

abból meg kell menteni, ami menthető. A lakóházaknak

figyelembevétele mellett — és a zöldterületek

természetes nappali fénnyel és jó levegővel való ellátását

beiktatásával. a

»városi

megoldása

Mindkét eredmény

lakásépítkezés«

csak

kérdéskomplexum

értékelhető. Valamivel

kedési és lakóutcáknak

azonban

tervszerű mint

az épületsűrűség szabályozásával

biztosítják a városi

kísérleti

építésügyi szabályzatok. (Tudjuk,

hogy a

továbbvisz a közle-

itt-ott bevezetett

elválasztása,

de a legfontosabb kérdéseket ezek nem érintik. ki és a beépítendő területet többé vagy kevésbbé derékszögű »épülettömbökre« vágja, melyeknek szélére az utcával párhuzamosan sorakoztatja fel lehetőleg egyenletesen és egyformán a házakat. Ebben a rendszerben és

1. ábra.

VÁROSRENDEZÉS

gyakran a kitűzött cél ellenkezője következik be.) Ezzel szemben szégyenkezve kell bevallanunk, hogy építési terveink egyáltalán nem törődnek sem a nappal, vagyis

A megszokott beépítési tervezet az utcákból indul

többnyire övezetekre tagolva megy végbe a

valóságban

beépítés,

7. ábra.

azzal a lehetőséggel, hogy a házakat a nap állása szerint helyes irányban építsék, sem a szélirányokkal. Ez valóban szégyenteljes állapot. Még a kőkorszak 1

A szerzö ebben téved, mert az új budapesti Építésügyi Sza-

bályzat részletesen rendelkezik a sávos építkezésről, sőt a sávos beépítésű családi házakra külön övezetet is alakított. (A szerk.)

JJ

iU==

n)

ír 7. ábra.

82

4. ábra.

Kezdetéről és a bronzkorszakból ismerünk példákat egész

párhuzamosan, hanem arra merőlegesen épülnek. Ki-

települések

egységes

sebb előnyei még: a helyiségek függetlenek az utcai

Görögországban

forgalom káros behatásától, a tájolás a kert számára is

meghatározott

kiképzéséről. Az antik

égtájak

Rómában

szerinti és

nemcsak a teoretikus Irók művei (Xenophon és elsősor-

a legelőnyösebb, a szomszédokkal való határoknál leg-

ban Vitruvius), hanem a megmaradt városmaradványok

csekélyebb a térveszteség és végül egy plasztikusan

(Olynthos, Priene, Delos) is azt mutatják, hogy a ter-

élénk utcakép alakul ki, mintegy »díszletszerű hatást«

mészeti adottságok, mint a nap és szél, alapszempontok

keltve, főként ha az utca enyhén görbül, . . . röviden a

vo'tak a városterveknél.

»sávos épttkezés« ősi mintája.

Ezzel ellentétben nézzünk meg egy mai települést

A szembeötlő és tetszetős magyar díszítő népmű-

(1. ábra). Látjuk, hogy sem a városrendező, sem a ter-

vészet, népviselet és táncok tiszteletbentartása igen szép,

vező építész nem gondolt a házak és utcák elhelyezésé-

de ennél fontosabb az a teljesen józan és észszerű,

nek fontosságára; a városrendező megtervezte szép,

nemzetien magyar építészeti hagyomány, mely a régi

görbe körútját, az építész pedig beültette az utcákat

magyar falvak terveiben kifejezésre jut és amely szinte

egyazon típusú kettősházakkal.

figyelmen kívül hagyva és fel nem használva hever több-

Egészen természetes,

hogy csak a legcsekélyebb számú ház és helyiség kap-

száz megőrzött és élő példája ellenére.

hatja a legjobb napot, emellett a házak árai egyformák,

A jellegzetesen magyar faluforma és a hozzátartozó

. . . ez meggondolatlanságból elkövetett szociális igazság-

hosszanhúzódó ház arra késztette a szerzőt, hogy ezen

talansági

alapokon

Az egységes nap- és szélirány megoldásának leg-

problémák

elindulva,

hasznosan

alkalmazza

azt,

megoldásánál. A 3—6. számú ábra

mai ezen

nagyszerűbb — mert legkövetkezetesebb — és esztéti-

kísérlet eredményét mutatja elővárosi házaknál és beépí-

kailag is legmélyebb benyomást keltő példái — eltekintve

tési terveknél. Ezeknél tudatosan eltér az eddigi legkisebb

a távol Kína falvaitól és városaitól — a magyar falvak

teleknagyságtól, mert világos, hogy ilyen kicsi és ala-

(2. ábra). Ezeknek a sajátos és egyedülálló települések-

csony házakat nem lehet túl magas telekköltségekkel

nek lényege, hogy bár utcái nem egészen a helyesnek

megterhelni; amellett a légtérbe sem nyúlnak annyira

elismert széliránynak megfelelően vannak vezetve, min-

bele, mint a rendszeresen feltételezett kétemeletes házak

den egyes, az utcavezetéstől független házat helyes

és már ezáltal is indokolttá válik a leszállított teleknagyság.

fekvésűen lehet építeni, mert a házak nem az utcával

Meggondolandó az is, hogy nem minden városi ember

83

VÁROSRtNDBZfS

5. ábra.

— aki saját házat akar — vállalja vagy vállalhatja magára

nál vitathatatlanul a

legveszélyesebb

beépítési

mód,

egy nagyobb kert gondozását és munkáját. A háztervnél

különösen teljesen hézagnélküli tömbnél

természetesen igyekezett a szerző a tornácot valamilyen

még ha reméljük is, hogy a légvédelmi szempontok nem

(7. ábra). De

formában megőrizni, esetleg nyitott veranda alakjában;

fognak

ilyen megoldások helyesek is, csak arra kell

a zárt épülettömbnek még mindig legyőzhetetlen súlyos

ügyelni

az

európai

városépítésre

oly

erősen

kihatni,

hogy ilyen előtér ne árnyékoljon be egy helyiséget sem

hátrányai

és hogy a konyháról szabad rálátás legyen mind a ház,

lehetőség a saroktelkekre, az udvarban levegőmegreke

mind a kert bejáratára. Minden egyéb jól leolvasható az

dés, és mindenekelőtt: négy utca véletlen égtájaihoz

vannak:

rossz

naptájolási

és

megvilágítási

ábrák és képaláírásokról; csak még azt kell hangsúlyozni,

való merev kötöttség, ami maga után vonja, hogy lehe-

hogy régebbi minták formaszerinti utánzására nem gon-

tetlen mind a négy tömbfront leghelyesebb tájolása és

dolt a szerző.

a kedvezőtlen szélirányok kikerülése. Ha azonban a zárt

Hogy ilyen indítvány magyar területen praktikusan

tömbépltkezés mégsem kerülhető ki, akkor legalább a

mennyire vihető ki, ennek megítélése magyar szakem-

belső udvarok képeztessenek ki gondozott kertekké, —

berekre tartozik. Ha azonban a gondolat mint kiindulási

mint azt a 8. ábra mutatja — melyeket városi gondozás

alap elfogadható, — mégpedig mind a »sávos építkezés«,

alá helyeznének, és így az udvar felé is el lehet helyezn

mind az épületsűrűség szempontjából — akkor tehetünk

lakhatásra

egy lépést előbbre és megkísérelhetjük, hogy a több- és

Mintául szolgáló kertes udvarok Németországon

sokemeletes bérház problémája, magasabb építési öve-

különösen Kopenhága nagy lakótömbjeiben találhatók.

szánt

helyiségeket,

hogy

napot

kapjanak. kívül

zetekben megoldható hasonló úton, vagyis a szabadon-

A szabad, »sávos épltkezés«, mint azt, ellentétben

álló és az utcairánytól független »sávosépítkezés« for-

a szokásos tömbépítkezéssel, a 9—14. és a 16—17. ábrák

májában.

mutatják, kiküszöböli az említett hátrányokat; itt nincs

Bármennyire meglepően hangzik is, a Körülépített

első és hátsó homlokzat, hanem mindkét oldalon kert-

lakótömb a legrosszabb városi beépítési módnak mond-

szerű, szabad térség, a lakások magán lakóutakon köze-

ható és a jövőben mellőzni kell. A

Németbirodalomban

líthetők meg, kocsiforgalom nélkül, és tulajdonképpen

— a jelenlegi tapasztalatok alapján — már ma ki van

minden utcazaj és portól meg vannak kímélve; nap és

küszöbölve, már azon oknál fogva is, hogy légitámadás-

világosság szempontjából a legelőnyösebben tájoltak, és

jyi

l^v-'i'.'n-'i'j'-i'-.'.'

ÍH

'.••••.•• J'-J

láíili^M^illJ

ÍJ % % 7f

ti

m

%

s

r

*

Wüí.

rr-

m 6. ábra.

VÁROSRENDEZÉS

7. ábra.

7. ábra.

84

helyes megoldás esetén úgy építtetnek meg, hogy egyszer naponta minden helyiség kap napot:

mégpedig

a hálóhelyiségek reggel keletről, a lakóhelyiségek pedig déltől kezdve nyugatról. A nyitott sávközöket a forgalmi utcák felé be lehet építeni egyemeletes, esetleg magasabb

IT TI

közbeeső épületekkel,

éttermek,

garázsok,

kereskedések,

esetleg

kávéházak,

postahivatalok,

takarék-

pénztári fiókok, rendőrőrszobák, segélyhelyek elhelyezésére anélkül, hogy a »sávos építkezés»

jellegzetességét

befolyásolnák. Minden nehézség nélkül le lehet vágni minden házegységnek megfelelően kis, két méter magas I>

fallal

körülvett

gazdasági

udvart

(porolóval,

szemét-

lerakodóhellyel).

snl

T ^ w w í ^ T I

1rs

8. ábra.

Hogy melyik a »legjobb égtáj«, arról a vélemények még különbözők, és az uralkodó szélirány szempontjai mellett, különösen télen, sok helyi sajátosság befolyásolja. A »sávos építkezés« azonban minden helyesnek tartott

II

tájolásnak

elegendő

kibontakozási

lehetőséget

nyújt,

olyannyira, hogy mint azt a 12—14. sz. ábra mutatja, bizonyos körülmények közt még a városi bérház részére o-

is biztosít nyugati, keleti és déli napot! És emellett alkal-

-

mazható minden utcavezetés mellett. Szinte magától érthetődik azonban, hogy a szabad ii

SS

»sávos építkezés« kiterjedt szabad és zöld területeivel

Ü

a

városi

területet

vízszintesen

lényegesen

kevésbé

tudja kihasználni, mint azt az övezetek és az építési szabályzat lehetővé teszik. Éppen ezért, mert szabad felüÜ

leteket teremt, a rendesnél nagyobb magasságot kellene neki engedélyezni; másszóval: egy tömb beépítését nemcsak a beépített terület, hanem a köbtartalom szerint is kellene megállapítani, mely a beépítendő felület és az

m

SÍI

I M m l n n Í

m l i

( T 5

engedélyezett magasságból adódik. A 3—6. számú ábrán ez a pont már érintve van, ott a csökkentett köbtartalom

9. ábra.

kövezkeztében a legkisebb beépítési nagyság is csökkent, de az épület eddig engedélyezett magassága növekedett.

III

A 8—10. számú ábrák három terven mutatják ezt a szabadabb felfogást a beépítésnél; mégpedig 1. a beépítés szokásos módját három emelettel, a 12 m-es építési magassággal; 2. háromsorosan, minden sor kb. négy emelettel, kereken 15 m magassággal; 3. csak kétsorosán, mindegyik hét emelettel, 22-5 m magassággal. A beépítés összköbtartalma mindhárom esetben ugyanaz; a 8. számú ábra összehasonlítása azonban a 9. és 10. számúval, fii

egyenesen meglepő nyereséget mutat tágasság, fény, nap és

levegő szempontjából a »sávépítkezés« javára.

De nyereséget mutat más lakásszempontból is: í
Üi

küszöbölve a 8. ábrán látható északi és udvari szobák az udvari kilátások és árnyékolások.

tim \ \ 10. ábra.

85

II

I n ^ J s i I : ¥ 7 ! I [T^sa fűm

11

És itt lép előtérbe a városrendezés esztétikája is. A 9—10. ábra szerint épített tömb a vigasztalanul egyforma

VÁROSRENDEZÉS

jV» zimmer. Huche.bad.wc .aufjug trt»pcnh»u».tinfl»n9 uwohnwfl ad.oftftitc

4 z i mmer, küche. bad .wc .auf zug tf«pp«ihaus,eJnqanq u wohnwcq j.d.w»fHcl»c

utcákban levegővel, fénnyel, zölddel és nappal telített szigetet képez, és senki sem fogja elvitatni, hogy sakktáblaszerű városaink kőrengetegében ez

a változatosság nemcsak

örven-

detes és kívánatos, de egyenesen szükségszerűvé vált. Tisztán esztétikailag a merőlegesen az utcára épített sávos ház a városkép tágas és

plasztikus

élénkítését eredményezi. Ha kevesebb és kissé magasabb sávos építkezés minden telken, a város belsejében is lehetséges, és egy kissé tágabban alkalmazzuk az építési 3 3 4 9 0 7 0 9 1 1 . ábra

wn

szabályzatot, akkor városbővítéseknél és új utcák nyitásánál még jobb lehetőségek nyílnak szabad tömbépítkezésekre. Ennek a szónak »városbővítés« a mai nagyvárosi ember számára keserű mellékzöngéje van: meddig tart még formátlanul megduzzasztott nagyvárosaink növelése és a puszta sakktáblának még mélyebben a vidékbe való elnyujtása ? Egy mai közép- vagy nagyváros sem mutat

messziről jel-

legzetes és művészien egységes látképet; az autón

és vonaton

utazót

egyaránt a házak szürke káosza fogadja. A néhány szép

boldog európai

kilátással,

azért, mert

Budapest város de

és

még

dicsekedhet

ezek

is

csak

közeli, szomszédos

he-

gyekről vagy nagy folyó- és állóvizekről

tekinthetők

ellenben 12. ábra

át; a síkföldi

művészietlen

puhánnyá

vált.

A

valóságos

egységet,

város

és formátlan

nagyvárost mint művészien

ki-

alakítani ma már lehetetlennek látszik, tehát csak annak a lehetősége marad, hogy a gyarapodást kisebb, egymástól zöldterületekkel elválasztott, magukban azonban zárt és művészien kialakított

és

áttekinthető

»sejtekre«

osztjuk és ezeket terv- és modellszerűen fokozatosan kivitelezzük.

Ez

terjeszkedés

nevet

a »szalagváros«

a

nyeri. A16. és 17. ábrák egyelőváros 35-5 hektárnyi 13. ábra

VÁROSREN D EZÉS

beépítendő

területének tervét

»sejtszerűen«

mutatják,

mely

86

14. ábra.

egy autókivezetőút és egy nagy hajózható folyam partja

vannak elválasztva, csak keskeny lakóutcákat és végül

közt fekszik. A 15. ábra ugyanezen terület szokásos és

lakóutakat találunk.

minden észszerűséggel ellenkező, sematikus sakktábla-

küliek.) Beépítésük különböző: találunk egylakásos csa-

(Az

utóbbiak járműforgalom nél-

szerű felosztását ábrázolja. Mindkét esetben az alap-

ládi házakat, kb. 25 m széles telkeken, sávos bérházakat

követelmény az ipar számára egy partmenti sávot áten-

és kis egylakásos sorházakat, keskeny, 5-6—8 m széles

gedni, mert a hajóforgalom kihasználásának lehetősége

telkeken. Megemlítésreméltó, hogy az egyes házak az

nem mellőzhető.

északi felére, a sorházak a déli felére terveztetnek, mert egy magábanálló ház délről is könnyen hozzáférhető,

A 16. és 17. ábrák tehát »sejtszerű« beosztást mutatnak; ezek a sejtek 80 m széles zöldterületekkel

míg a beépített sorháznál a bejárati ajtó helyesen az

vannak

északi oldalon van. A körülményekhez mérten magas,

egymástól elválasztva, és maguk 200 m szélesek és

de egymástól 40 m széles kertekkel elválasztott bérház-

300 m mélyek. Az ipari területet a lakótömböktől 60—70 m

sorok észak-déli tájolásúak, hogy lehetővé tegyék minden

széles zöld sáv választja el, magas fákkal, melyek a

helyiség számára a mindennapi napot (kb. a 11. ábrán

csúnya rálátást, zajt és füstöt felfogják. A fő zöldterü-

feltüntetett épülettípusok).

letek (az ábrán 3. sz.) magét az ipari területet is részekre osztják és szabadon hagyják a folyami kilátást.

A zöldsávokban a nagy kivezetőutak mentén (a tervkivezető

ben 2. sz.) elegendő hely van alacsony, azaz földszintes

utaktól még egy további 20 m széles fás, zöld sávval

épületek részére, üzlet, garázs, postahivatal, stb. cél-

A lakótömbökben, melyek a 4 m széles

16. ábra.

15. ábra.

VÁROSRENDEZÉS

t

l

MODELLMÁSSIGER AUFBAIJ. fci'NER ZELLE ,

ÍSOMETRÍSCH

17. ábre*.

jaira. (Sejtenként 2-45—90 m utcafronttal.) A bérházsáv

ban a lakáspítkezés előnyeiért száll síkra, át kell engednie

első sora fenntartható esetleg nyilvános épületek szá-

a

mára (iskola, mozi, stb.).

tervek keresztülviteléhez szükség van egy egységes és

Nem tagadható a sejtszerű városkiterjesztés egész-

városrendező

szakembereknek.

Mindenesetre

ezen

elegendő autoritással rendelkező felső vezetésre, mely-

zöldterületeivel,

nek jogában áll pl. a külső sejtek területén építési tilalmat

az egyéb elővárosi utcák és épülettömbök szürke egy-

kimondani mindaddig, míg a belső sejtek legalább 2/3-ad

hangúságával ellentétben. A

részben tervszerűen

ségi, szociális és szépészeti előnye, dús

szerző szemében az az

beépültek. Egyébként pár szóval

uralkodó alapgondolat sem bizonyul ma már helytálló-

még érinteni kell azt, milyen eszközökkel lehet ilyen

nak, hogy a nagyváros beépítése kifelé mindinkább el-

indítványok tervszerű kivitelét elősegíteni: előadások és

laposodjon; ma már nemcsak vonaton közeledik az em-

folyóiratok cikkei útján felvilágosítani a vállalkozókat és

ber egy nagyvároshoz, hanem az országút felől autón is

telektulajdonosokat,

és bizonyosan jó hatást kelt, ha a városszéleken szépen

azoknak, akik nagyobb területet egységesen és új alapo-

rendezett, de zöldbe beágyazott épülettestek fogadják.

kon akarnak

Gazdaságilag a 16. és 17. ábrán feltüntetett terv útépítési költségben lényeges megtakarítást jelent (ami könnyen kiszámítható a 15—17. tervek szerint). Nyers számítás alapján

kitűnik továbbá,

hogy a mi

három

»sejtünkben« 608 lakás, vagyis 2.400—3.000 lakó helyezhető el, tehát a kiterjedt zöldterületek a

ellenére 70—85

építési

beépíteni.

könnyítéseket

(Emlékezzünk

a

adni XVII.,

mindXVIII.

századbeli hercegi városalapításokra, ahol terv- és modellszerű építkezést szintén hitelnyújtás és egyéb eszközökkel segítették

elő.) Azonban

nemcsak a

»szak-

világot«— tehát az előállítót — kell megnyerni a gondolatnak, hanem a »közönséget« — vagyis a megrendelőt és fogyasztót — is, amit megint a sajtó, a napilapok,

településnél

illusztrált folyóiratok, háziasszonyi közlönyök útján lehet

A 16., 17. terv is, mint az előzők, az övezetek és az

mintatelepüléseket, mintaházakat és lakásokat mutatnak

hektáronkénti

lakószám, ami

elővárosi

igen jó átlag. építési szabályzat szabadabb alkalmazása mellett dönt, és a merev »fokok« szerint

egyforma beépítés helyett

vegyes beépítési módot ajánl, mégpedig mind a lakásépítés, mind a városrendezés előnyére. Hogy ezek az indítványok a valóságban

mennyire vihetők keresztül,

annak elbírálását az építésznek, aki itt beszél és elsősor-

elérni, ezenkívül előadásokkal, kiállításokkal, melyeken be, és nem utolsó sorban ügyesen készített kultúrfilmekkel. Ezen célok elérésére nemcsak a helységeknek, de az államnak is segítőeszközöket kell nyújtania, mert — végül is hangsúlyoznunk kell — az államnak a városokénál nem

kevésbé érdeke az egészséges, szép és szo-

ciális szempontból is kielégítő lakás- és városépítkezés. V Ö L C K E R S OTTÓ

VÁROSREN D EZÉS

88

Szeged : A ferencesek alsóvárosi temploma

A ferencesek szeged-alsóvárosi temploma Magyarország középkori műemlékeinek térképén az Alföldet jelző hatalmas fehér foltot alig tarkítja egy-két fekete jelzés, míg a Dunántúlon, a Felvidéken és Erdélyben sűrűn sorakoznak egymás mellett a világi és egyházi műalkotásokat jelző grafikai ábrák. Ha azonban olyan térképet készítenénk, amelyen a ma már nem létező, de az oklevelekből és leírásokból ismert műalkotásokat is bejelölnénk, akkor az Alföld sem maradna el az ország más, szerencsésebb vidékei mögött. E tekintetben azonban még sok ásatási és kutató munkát kell elvégezni. Az Alföld művészettörténeti problémájánál tekintetbe kell venni mindenekelőtt azt, hogy a Duna-Tisza közén, s a Tiszántúlon nem állottak rendelkezésre olyan időálló építési anyagok, mint Erdélyben, a Felvidéken vagy akár a Dunántúlon is. A kő szállítása a messzire lévő bányákból nemcsak költséges, hanem a középkor közlekedési viszonyaihoz képest igen körülményes, sőt majd*

89

nem lehetetlen volt. A monumentális építmények anyaga tehát ezen a területen elsősorban a tégla, másodsorban a fa volt. Nem egy esetben még a kisebb részleteket, mint ajtó- és ablakkereteket, faragványokat utánzó részleteket, ablakrácsokat, mennyezetbordákat is égetett agyagból kellett készíteni. Nem vitás, hogy a tégla, az égetett agyag ellenállóképessége nem hasonlítható a kőéhez, nem beszélve a fának, mint építési anyagnak, könnyű pusztulékonyságáról. A legnagyobb műemlékpusztításokat azonban az ország minden részét egyformán érintő tatárjárás mellett mégis elsősorban, éppen az Alföld szempontjából legsúlyosabb török hadjáratok, s magának a közel két évszázados törökuralomnak a rovására kell lmunk. A ránkmaradt kisszámú középkori emlékek között mind művészi, mind művészet- és általános művelődéstörténeti szempontból a legjelentősebbek közé tartozik

MŰEMIÉKSK

-V

a ferencesek szeged-alsóvárosi Havi Boldogasszony temploma, messze vidékek kedvelt búcsújáróhelye, az alföldi magyar nép egyik legszentebb otthona.

Szeged : A ferencesek Havi Boldogasszony-temploma

Nyírbátor: Báthory-templom

Szent Ferenc magyar fiai aránylag korán, már a XIV. század legelején felkeresték Szegedet, ahol kolostort és templomot építettek maguknak. Ez azonban nem azonos az alsóvárosival. Az első ferences templomot a mariánusok építették, s az a mai belvárosban, az egykor Palánknak nevezett városrészben állott, miként azt a szegedi műemlékek kiváló kutatója, Cs. Sebestyén Károly megállapította. Karácsonyi János és az ő kutatásaiból tudjuk, hogy a Havi Boldogasszony-templom az egykori Szent Péter-templomnak az obszerváns ferencesek által 1494 után végzett kibővítéséből és átépítéséből keletkezett. A később átalakított és bővített kolostort ugyanebben az időben építették. A kolostor és templom 1713-ban készült műszaki felvétele azonban hozzávetőlegesen hű képet ad a kolostor eredeti állapotáról. Jól szemlélteti ez a felvétel a kolostor egyes részeinek faszerkezetét is. Különös jelentőséget kell tulajdonítanunk ennek a műszaki felvételnek már azért is, mert ebből a többi középkori ferences kolostorra is következtethetünk. Feltevésünk jogosságát bizonyítja — többek között — az is, hogy például a kolozsvári Farkas-utcai templom kolostorának első építésénél, valamint a gyöngyösinél is hasonló, legalább részleges faszerkezettel kell számolnunk. A templom alaprajza a sajátos magyar ferences típust követi. Széles és hosszú hajó, valamivel keskenyebb, de aránylag ugyancsak hosszú kórus és szentély. A torony a szentély északi oldalán helyezkedik el olyképpen, hogy alsó szakasza egyben átjáró is a hozzája csatlakozó sekrestyéhez és kolostorhoz. A templom méretei meglehetősen nagyok: kívülről mérve 63-5 méter hosszú. A hajó belső hosszúsága 36-6 m, szélessége 13-3 m, a kórus és szentély pedig 23-3 m hosszú és 10-7 m széles. A falak vastagsága általában 1-4 m. Ezek az arányok is mutatják, hogy hatalmas méretű, impozáns építménnyel van dolgunk. Külső tömeghatás.a sem mindennapi, belső térhatása osztatlan csarnokhajójával, pompás hálóboltozatával pedig egyenesen lenyűgöző, annak ellenére, hogy e tekintetben a bárok stílusú, egyébként nagyon gazdag és értékes belső berendezése nem mondható kedvezőnek. Nem meglepőek azonban ezek a méretek, különösen ha meggondoljuk, hogy a ferencesek nem annyira a művészi kiképzés gazdagságára, ellenkezőleg, az egyszerüséare. de egyúttal nagy méretekre törekedtek. A Rend ugyanis kezdettől fogva az elhagyatott tömegek, a szegény nép lelki gondozását, erkölcsi és szellemi nevelését s gazdasági életének irányítását, szóval a lelki és szociális missziót tekintette egyik legfőbb feladatának. Kolostoraikat és templomaikat legszívesebben a városok szélein, szegénynegyedeiben építették. Az obszerváns ferencesek a XV. század második felében s a XVI. század elején igen fontos szerepet játszottak az ország politikai és szellemi életében. Már

Szeged: A ferencesek Havi Boldogasszony-templomának régi mérműves ablakai

MŰEMLÉKEK

Jobboldali kép: Szeged: A ferencesek templomának belseje

90

Kolozsvár.

Hunyadi János is erősen felkarolta őket, s maga volt az, aki az ekkor hanyatló mariánusok több kolostorát a kezükre juttatta. Mátyás talán még bőkezűbben támogatta őket, s több kolostort és templomot saját költségén építtetett számukra. Az általa alapított obszerváns templomok közül a legnagyobb szabású alkotás a kolozsvári Farkas-utcai, jelenleg református femplom. A korábbi irodalomban s a köztudatban a szegedi ferences templom alapítójaként és éplttetőjeként is Mátyás király szerepelt. A köztudat azonban éppenúgy tévesen tartja Mátyás-templomnak ezt is, mint akár a budavári Nagy Boldogasszony-templomot, vagy akár a kolozsvári Szent Mihály-egyházat. Közvetve azonban mégis lehetett valami köze Mátyásnak ehhez a templomhoz is. Bizonyosra vehetjük mindenekelőtt azt, hogy az obszervánsoknak a mariánusok tiltakozása ellenére való szegedi megtelepedésben Mátyásnak is döntő szerepe volt. Azt sem tartjuk kizártnak, hogy Mátyás, ha időközben meg nem hal, a szegedi építkezésekben is támogatta volna kedvelt franciskánusait. A templom és ko'ostor építése azonban a kutatók egybehangzó véleménye szerint csak 1493-94ben indult meg, így feltevésünket ezzel nem támasztjuk alá. De indokolttá teszi az, hogy Mátyás több olyan ferences templom építkezését viselte illetve támogatta, amelyek a szegedivel szoros stílusbeli összefüggéseket mutatnak. A templom egyes részlete1, valamint a kolozsvári, nyírbátori, gyöngyösi, jászberényi obszerváns templomok, továbbá a nyírbátori Báthory-templom, a miskolc-avasi református egyház között, — hogy csak néhány fontosabb példát említsünk — szembeötlő összefüggések állapíthatók meg. Más helyen (Építészet 1944.) rámutattunk arra, hogy ezek az összefüggések, kiegészítve még számos másikkal, a XV. század utolsó negyedében s a XVI. század elején nagyszabású építőtevékenységet kifejtő ferences építőiskolára, s annak vezető, tervező mesterére, János barátra, valamint az ő legfőbb munkatársára, a kolozsvári Kőfaragó Györgyte vezethető vissza.

Nyírbátor.

Gyöngyös.

Fráter Joannes és Kőfaragó György iskoláját és műhelyét elsősorban Mátyás király és erdélyi vajdája, Báthory István foglalkoztatták. Az iskola működésének részletes ismertetését, kronológiai sorrendjének megállapítását más helyen szándékozunk e'végezni. Fönnebb idézett szerény dolgozatunkban is rámutattunk azonban már arra, hogy az iskola működésének kiindulópontját Budán és Visegrádon kell keresnünk. Mátyás visegrádi palotájának egyes részletein sikerült is meoállapítani közreműködésüket, az 1470-es évek második felére s a következő évtized legelejére vonatkozóan. A teljesen elpusztult visegrádi obszerváns kolostor, amelynek alapítója és építtetője Mátyás király volt, pedig már korábban elkészült. Bizonyosnak látszik, hogy János barát és műhelye a visegrádi építkezések befejezése után Nyírbátorba ment, ahol Báthory István országbíró és erdélyi vajda 1479-ben aratott kenyérmezői diadala emlékére 1484-ben építtetni kezdte a franciskánus templomot, majd pedig a Báthorycsalád egyházának szánt, mai református templomot. János barát és kőfaragóinak egy része 1489—90-ben Kolozsvárra ment át, ahol a Farkas-utcai templom nehezen

92

,

—

—• • - ---

'-r< -

•-

Szegedi ferencesek templomának és kolostorának egykorú rajza (1713-ból).

induló építkezéseinek adott nagyobb lendületet. Fráter Joannesben elsősorban tervező mestert kell sejtenünk, aki a tervek elkészítése után egy ideig talán maga irányította is az építkezéseket, de újabb feladatok megoldása végett hamarosan más-más helyeket keresett fel. A kolozsvári kolostor és templom építése is előrehaladhatott annyira három-négy év alatt, hogy János barát s itt dolgozó műhelyének egy része, valamint a Nyírbátorban még visszamaradt kőfaragók közül néhányan eltávozhattak, mégpedig részben éppen Szegedre, részben pedig, valószínűleg György mester vezetésével Gyöngyösre, ahol a XV. század végén és a következő első éveiben éppen a Báthory-család renováltatta a franciskánusok templomát. A stíluskritikai összevetések e feltevésün. ket alátámasztják. Mátyás király 1490. évi oklevelében, amellyel János barátot Kolozsvárra küldötte, elrendelte, hogy az építkező barátok számára fából cellák készüljenek. A szegedi kolostor és templom 1713. évi műszaki felvétele világosan mutatja, hogy a kolostor részben itt is fából volt. Mondottuk, hogy Gyöngyösön is hasonló helyzettel állunk szemben. Ezek a tények már magukban véve is alátámasztani látszanak feltevésünket. De perdöntően támasztják alá azt azok az analógiák, amelyek a nyírbátori, kolozsvári, szegedi és gyöngyösi templomok későgótikus, halhólyagos és orrtagnélküli ablakkőrácsainak szinte »szószerinti« megegyezéseit mutatják. Ugyancsak döntő módon szól bele a probléma megvilágításába a szegedi templom hajójának és a nyírbátori református templomnak boltozati ál-bordás, későgótikus szerkezete.

Mindkét esetben tulajdonképpen dongaboltozattal van dolgunk, amelyre Szegeden is, Nyírbátorban is égetett agyagból való ál-bordázatot erősítettek. Ennek a két bordázatnak a szerkezete annyira egyezik, hogy az azonos tervező mestert nemcsak feltételezhetjük, hanem egészen bizonyosra is vehetjük. És ez nem lehetett más, mint János barát.

A szeged-alsóvárosi ferences templom lényegében tehát éppenúgy János barát alkotása, mint a kolozsvári vagya két nyírbátori templom, s a korszaknak méc több más ferences kolostora és egyháza. Művészi egyéniségének a megrajzolásánál tehát ezt a templomot is figyelembe kell vennünk. A templom alaprajza, mint mondottuk a sajátos magyar ferences típust követi. Felépítésében a későgótika egyszerű, a rend szellemének megfelelően szegényesnek mondható, de monumentális példája. Ablakkőrácsai, amelyeket egy a mult század közepén készült rajzsorozat (Szeciedi Múzeum), valamint Molnár Pál építészmérnöknek 1862-ben készült metszete rflutatja (M. 0. B.), a hanyatló gótika jellegzetességeit viselik magukon. Érdekes következtetésre juthatunk a templom boltozatából s annak ál-bordázatából. A dongaboltozat alkalmazása azt jelenti, hogy ez időben mára reneszánsz építőgondolkozá. sának a hatása behatolt a ferences építőiskolába is. A boltozat lényegében reneszánsz, a bordaszerkezet a gótikának már csak külsőségét jelenti, igaz ugyan, hogy olyan kifinomult eszközökkel és nagyszerű arányérzékkel, amilyennel e korszak magyar építőművészetében kevés helyen találkozunk. DR. VITÉZ NAGY ZOLTÁN

93

MŰEMLÉKEK

Balatonöszödi tisztviselőtelep borháza Tervező: v. IRSY LÁSZLÓ

Egy balatonmenti üdülőszálló üzemház a Balaton

természetes

jégterméséből

Kívánta

hűtőszükségletét biztosítani. A talajvíz magas állása miatt a téli hónapok alatt termelt természetes jégtáblák tárolására

úgynevezett jég-

sátor épült, majd ahhoz csatlakozóan egy szórakozási célt szolgáló borház is létesült, előtte egy kerek méretű táncbetonnal, amely azután összeköttetést biztosít egy kettőspályájú tekepályához és így egy kis szórakozási központ kialakulása vált lehetővé. Maga az üdülőszálló teljesen a célnak megfelelő korszerű architektúrájú. A bemutatott épület formai kialakításánál felmerült az aggodalom, hogy annak stílusa nem fogja-e a kontraszt folytán előnytelenül befolyásolni az összképet. A borház a balatonvidéki régi épület formáinak felhasználásával nemcsak

nem váltott ki kellemetlen

hatást,

ellenkezőleg, bizonyos összeköttetést biztosított.

É P Í T K E Z É S EK

94

95

ÉPÍT KEZESEK

A mozaik Az utóbbi évtizedek folyamán az építőművészet új korszakába lépett. Tanúi lehettünk annak, miként tisztult meg az előző stílusokban lassan-lassan magára halmozott sallangoktól, hogy a tiszta konstrukcióra levetkőztetve, műfajának ősi törvényeihez visszatérjen. Tudjuk, hogy ez a folyamat a művészetek történetében ismétlődő jelenség. Az örök változás vonalán megtaláljuk azokat a pontokat, amikor a formalizmusba merevedett művészet újra megkeresi önmagát. Ilyenkor a műfajok kitisztulnak és a művészi konstrukció elemei ismét valódi szerepükben jelennek meg.

Az új stílus új kultúrhullám jelzője, amely kifejlődésének dinamizmusával fokozott építési tevékenységet von maga után. Ez természetes, hiszen egy kultúrkorszak elején az akarati emberé a szó, s ez az életág a művészetek terén az architektúrával tart leginkább rokonságot.

A stílusfejlődés örök törvényei szerint az építészet egyszerű harmóniái a gazdagabb, feloldottabb rendszerek felé törekszenek. A kezdet darabos konstruktívitásában viszonylag kisszámú elemből épül fel a művészi kompozíció. Ez a megtisztított, leegyszerűsített művészet keresi további útjain a gazdagodást mindaddig, amíg elbarokkosodásában eredeti törvényeit már szinte el is emésztette. A mai építőművészet a fejlődési folyamat kezdeti korszakát éli. A művészi kompozíció a konstruktív elemek törvényszerű viszonylatain épül fel, melyben a síkok, falfelületek térhatároló jellegükben jutnak érvényre. De mintha építészetünk a fejlődés legelső stádiumán már túljutott volna és, bár messze vagyunk még a virágkortól, amelyben a társművészetek fokozott, de helyes felhasználásával gazdag harmóniarendszerek bontakoznak ki, mégis a konstruktív szigorúság követelése mellett a díszítés igényével is mindinkább találkozunk. Annak a díszítésnek természetes igénylése ez, mely az építészeti elemek ősi szerepét érintetlenül hagyja, de a művészi kompozíciót színesebbé, gazdagabbá teszi. Ez az igény determinálja tehát az építőművészet mai korszakában a dekorálás módjait és teszi alkalomszerűvé, hogy figyelmünket a mozaikra irányítsuk, mely egykor már megtalálta valódi kapcsolatát az architektúrával. Nem véletlen, hogy a mozaikművészet virágkorát az építészeti stílusfejlődés oly korszakában élte, amelyben a falsíkok és boltozati felületek térhatároló szerepüket valóban betöltötték és szigorúan meghódoltak az építőművészet belső törvényei előtt.

A falfelületek díszítésére szolgáló művészi technikák terjedelmes skáláját ismerjük. A domborműtől a freskóig számos lehetőség nyílik arra, hogy bizonyos alapvető elvek szem előtt tartásával a falsíkokat eredeti értékükben megtartva, díszítsük, gazdagítsuk. Vessünk rövid pillantást e díszítőtechnikák legáltalánosabb típusaira, hogy a mozaikművészetnek ezek között elfoglalt helyét és valódi jelentőségét megítélhessük. A domborműves díszítést az architektúra fokozott dinamizmusa teheti imdokolttá. Ez a dinamikus jelleg az

intim belsőkből a domborművet legtöbb esetben kirekeszti és annak igazi helyéül az épület homlokzatát jelöli mep. A fokozott árnyékhatás, a plasztika, általában külső megvilágítást és teret igényel. (Az erősebb plasztika gyakran az építészeti tagozat szerepét tölti be, míg ennek ellentéte a koilanaglif csak rajzával motiválja a falfelületet és így a síkábrázolási technikához áll közelebb.) A freskó a domborművei szemben intimebb hatású. Bár a falsíkok monumentális díszítését szolgálja, mégis kisebb dinamizmust és teret igényel. Az épület homlokzatán nem is érezzük anyagszerűnek. Technikai adottságaiból önként folyó lágy tónusaival, részletezettségével és színeivel a belső tér intimitásához alkalmazkodóbb. A monumentális faldíszítés két legjellegzetesebb és egyúttal az ellentétes pólusokat jelző műfaja között helyezkedik el a mozaikművészet. Az anyagszerű, tiszta mozaik törvényei az előadás módját szigorúan meghatározzák. Bár e műfaj is színekben megoldott képes ábrázolás, belső törvényeiben a festészettől lényegesen eltér. Míg az ecsetkezelés és a festékanyag a színek tetszésszerinti kezelését teszi lehetővé s a tónusok végtelen változatossága mellett a legkisebb részleteket is könnyedén eleveníti meg, addig a mozaik csak nagyvonalú, kötöttebb ábrázolásra alkalmas. A darabos, szemcsés szerkezet, a korlátolt színskála nem tűrik a naturalista előadást és a részletezésre való törekvés a mozaikot dadogóvá teszi. Ha azonban nem vállalkozik olyan feladatok megoldására, melyek technikai adottságainak határát meghaladják, a kis hasábokból, mint miniatűr építőkockákból, a foltoknak és kontúroknak szinte architektonikus hatású művészi ritmusai épülhetnek fel. E szűkszavú, de monumentális folt- és vonalkompozíciók tehát a mozaikművészet technikai lehetőségeinek természetes szülöttei. S amíg e műfaj a természet élethű ábrázolása szempontjából a festészettel szemben hátrányban van, a mozaikfelület durva, szemcsés struktúrája, darabossága éppen e művészet valódi értékét hordozza magában. A mozaik kristályos felületén természetesen, könnyedén bontakozik ki a szigorúan két dimenzióban alakított kompozíció, a darabos struktúrában rejlő architektonikus erő, amely már meghaladja a freskófestészet műfajának határait. Ilyen feladatok megoldása ellentétben áll a festékanyag természetével és az ecsetkezelés technikai lehetőségeivel. S miként a mozaik nem utánozhatja finomságaiban a festészetet, ugyanúgy erőszakolttá válik a freskó, ha erejét meghaladó feladat megoldására törekszik. A mozaikművészet e jellegzetességei teszik tehát különösképen alkalmassá a díszítőtechnika e válfaját a mai építőmőűvészet gazdagítására. Anyagszerűségével és tiszta sík jellegével megóvja a falfelületeket eredeti szerepükben, durva, szemcsés felületeinek darabos harmóniáival pedig kielégíti az építőművészet már jelentkező díszítő igényét. A művészi értékű mozaikban a falfelület konstruktív jellege, térhatároló szerepe mintegy kikristályosodik és a folt, felület tűzzel, élettel telítődik.

96,

Miként a fent elmondottakból következik, rendeltetésükben a freskó, mozaik és dombormű nem helyettesíthetők egymással. Érvényesülési terük érintkezik ugyan, bizonyos mértékig ölelkeznek is, de tipikus megjelenésükben mégis határozottan megkülönböztethetők. Mlg a freskó, mint láttuk, feloldottságával, viszonylagos részletezettségével sajátosan az interieurben él, addig a mozaik a nagyobb belső terek, templomok, előcsarnokok, árkádok falfelületein találja meg valódi otthonát. Gyökeret ver ott, ahol az architektúra dinamizmusa, tagoltsága fokozott monumentalitást kíván és a plasztikának és domborműnek készíti elő a talajt. Végül kimerészkedik az épület homlokzatára is, ahol anyagszerűsége folytán mértéktartással alkalmazva, indokoltságot is nyerhet. A mozajk térben kiterjedt alkalmazhatósága az idő dimenziójában sokkal korlátozottabb. Míg a stílusfejlődés kezdeti stádiumában konstruktívitása és anyagszerűsége folytán a sfkdíszítésü technikák között első hely illeti meg, az építészet fejlődésének oly korszakaiban, amikor a szigorú, kötött konstrukciót a gazdagabb, feloldottabb rendszerek váltják fel, a mozaikművészet mind szűkebb térre szorul. A műfajok gazdagodásában a festészet, szobrászat könnyűszerrel futják be fejlődési pályájukat; oldottabbá, hajlékonyabbá válnak anélkül, hogy műfaj kereteiket szétfeszítenék. S bár elbarokkodosodásukban áttörik, szétzúzzák a falfelületeket, áldozatul követelve az építészet konstruktív jellegét, saját, öncélú, művészi értéküknek mégis birtokában maradhatnak. Fónyi Géza: Mozaik keramitanyagból.

Fónyi Géza: Padlómozaik keramitanyagból. Szent Imre hg.-úti r. kat. templom.

Gyór.

A mozaik fejlődési skálája ennél kisebb terjedelmű. Tónusban, hajlékonyságban nem gazdagodhat büntetlenül. A mozaik-szemek számának erőszakos növelésével e technikát éppen tipikus értékétől, a művészi nagyvonalúságtól és monumentalitástól fosztjuk meg és a festészet tehetetlen utánzójává degradáljuk. (Ha a szemcsék kis méretük folytán eltűnnek szemünk elől, önkénytelenül is új igénnyel lépünk az ábrázolás e'é : A felületeknek oly finom részletezését, feloldását követeljük, amire csakis a festőművész ecsetje lehet képes.)

A mozaikművészet virágzása tehát csak különleges korokban, az építészeti stílusfejlődés egy meghatározott stádiumában valószínű. Egy ilyen korszak kedvező adottságai azonban a mozaikot az ábrázoló jellegű síkdíszítési technikák koronájává avartják ; a mozaik a boltozatok felületén, a falsíkokon, vagy esetleg az épületek homlokzatain valóban gyökeret ver. A S. Apollinare Nouvo fríze, vagy a S. Vitaié mozaikdísze egy ilyen korszak művészi kiteljesedése. Nélkülük az építészeti rend teljessége el sem képzelhető. Szerves részei az architektúrának és ábrázolt alakjaik kötött ritmusával mintegy aláhúzzák, hangsúlyozzák a falfelület téralkotó jellegét, teljessé téve így az architektonikus elemek összhangját. A mozaiktechnika virágkorát egy ideiq még újabb felvillanások követték, de a XIII. század után végleg lehanyatlott. Fellendülésének kedvező feltételei azonban az építészet stílusfejlődésének mai korszakában, úgy érezzük, újra adva vannak.

A modern építészet és mozaikművészet kapcsolatának felismerése arra késztet, hogy a mozaiktechnika ma alkalmazható főbb válfajait röviden áttekintsük. Ü v e g m o z a i k . A mélytüzű, csillogó színek viszonylag csekély világítás mellett érvényesülnek, ezért inkább belső csarnokokban alkalmazhatók. Villogó felülete éles világítás mellett könnyen rikítóvá válik (pl. néhány

Felső kép : Deéd Ferenc: kömozaik. Budapest, városmajori templom. Alsó kép: Deéd Ferenc: mozaik pattintott kőből. Szombathely: püspöki szeminárium.

L

Metky Ödön: Keramit mozaik, Székesfehérvár.

budapesti szecessziós házon) s így az épület külsején általában nem kívánatos. K ő m o z a i k. Színskálájából az éles, élénk színek általában hiányoznak. Művészi hatás szempontjából úgy a homlokzaton, mint az épület belsejében alkalmazható. Az időjárási viszonyokra azonban igen érzékeny, a kövek különböző keménysége folytán. E hátrány különösen a hazai kőanyagoknál mutatkozik. Csiszolással a színek tüzét fokozhatjuk. Keramit-mozaik. Anyagában színezett, mázatlan kerámia. E tipikusan új fajtája a mozaikanyagoknak a természetes kövekkel szemben tartósságával tűnik ki (metlahi, stb.). Tömött, homogén anyag, nem málik és így az épületek homlokzatán a fagy behatásának is ellenáll. A jelenlegi gyárfás folytán rendelkezésre álló kisterjedelmű színskála jó művész kezében a mozaikok-

99,

nál megkívánható színességet teljes mértékben biztosítja. (Nagyobb felületeken a keramitanyag egyhangú tónusai a művész eíszórt mozaikszemek különböző színeivel élénkíti.) A műízléssel készített keramitmozaik felületei élettel telítődnek. Bármilyen anyagot is használjon a művész a mozaik elkészítéséhez, a kép összerakása kétféle módon történhetik. A velencei módszer szerint dolgozó művész a végleges rajz tükörképét kartonra rakja ki s a felragasztott mozaikszemeket egyszerre nyomja bele a falfelületre felhordott vakolatba. Ennek megkötése után a karton eltávolítható. A ravennai módszernél a művész közvetlenül a vakolatba nyomja a mozaikkockákat. A felületen előálló apró egyenetlenségek, a rajz spontán eltérései a mozaikképet művészi hatásában, életteljességében fokozzák és értékben az előbb említett technika fölé emelik. KISLÉGHI NAGY ISTVÁN és POGÁNY FRIGYES

A lakásberendező kritikája

Az utóbbi időben épült lakóépületek — főleg bérházak — belső helyiségeiben egyre gyakrabban találkozik a lakásberendező nagy megütközéssel, furcsa és értelmetlen felülettörésekkel, ki-beugrásokkal a mennyezeteken és falakon. A falsíkokból kiálló pillérrészekről és áthidalógerendákról van legtöbbnyire szó, amely akaratlanul létrejött, formailag sokszor nagyon kellemetlen » t a g o z a t o k « , sajnos, úgylátszik, a modern v á z a s építőtechnika elkerülhetetlen következményei. Minden szerkezeti indokoltságuk ellenére sem tud azonban a lakásberendező beletörődni ezeknek a szerkezeti elemeknek térhatásromboló, kínos jelenlétébe. Meg kell végre egyszer mondani, hogy alig lehet ma már elfogadhatóan harmonikus, tiszta formahatású interieurt az újabb lakóházak szobáiban alakítani, mert a kapott nyers építészeti keret legtöbbször minden további kiképzés számára alkalmatlan. Megdöbbentő esetenként, hogyan festenek az üres szobák gondatlanul összeszabdalt felületeikkel, a bebútorozást sokszor teljesen lehetetlenné tevő ki- és beugrásaikkal.

málás. Ez önmagában nem volna még baj, de következményei mégis igen súlyosak, mert az utólag, csupán a nyers szükségszerűség alapján behúzott, minél vékonyabb kitöltő falak találkozása a tartópillérekkel vagy a tömör falazati részekkel teljesen ötletszerű alaprajzi alakulatokat eredményez. Súlyosbítja ezt a helyzetet még a különféle fűtő- stb. csővezetékek és más szerelési elemek elrabicolása is. Mindezek újabb meg újabb kiugrásokat, falszegleteket hoznak létre, úgyhogy miattuk nemcsak rendkívüli módon meg van nehezítve a bútorzat egyes darabjainak megfelelő alaprajzi elhelyezése, de az így keletkező belső kép (Raumbild) a bútorral együtt is széteső, nyugtalan, elvagdalt lesz. Minden esetleges kitűnő képessége és megfelelő külső segítő eszközök ellenére is képtelen a lakásberendező-

építész egy ilyen lelkiismeretlenül elrontott alapidomú, könnyelmű nemtörődömséggel zegzugóssá tördelt falú szobában harmonikus interieurt létrehozni,—nem is beszélve arról, hogy esetenként komolyabb művészi hatásokat így elérni teljesen lehetetlen. Betetőzi a bajt még az, hogy nemcsak az alaprajzi idom szenvedi meg a szerkezet és a kötelezően észszerű térforma közötti mai ellentmondást, hanem a takarékos vázas építésmóddal együttjáró számos áthidalás és kiváltás a falfelületek egyenletességét magassági irányban is legtöbb helyen tönkreteszi. A legjobb akarattal sem lehet — mondjuk — egy teljesen rossz térbeli helyen áthaladó és a helyiséghez arányítva esetleg durva méretű áthidalógerendát — amelynek egyik vége például kiugró falpilléren támaszkodik, de a másik vége látszólag támasz nélkül lebegve belefúródik

Régebben a lakóépületek egyenletes falvastagságai, az egyes helyiségek alaprajzi alakjához igazodó födémszerkezete és a nyílások alaposan meggondolt elhelyezésmódja rendszerint igen harmonikus belső térformákat eredményezett. A berendezés egyes bútordarabjainak jó elhelyezését, a szép, zavartalan hatású interieur kialakítását semmiféle, formailag öntudatosan át nem gondolt építészeti — vagy inkább lehet mondani: k é n ys z e r ű szerkezeti — elem nem befolyásolta hátrányosan, mint ahogyan ez ma lépten-nyomon előfordul. Itt még a szerkezet adta a formát, a szerkezet egy volt a formával. Ma azt láthatjuk, hogy a szerkezet különválik a térformától, sőt a térhatároló felületeket is áttöri és önkényesen összezavarja a formahatást. A modern lakóház szobáinak alaprajzi formája a régivel szemben teljesen különvált az épület szerkezeti rendszerétől. Más ma az épület szerkezetével adott felépítés formatípusa — rendesen a pillérváz ritmusa teljesen független az egyes lakóhelyiségek alaprajzi formájától — és más a tényleges belső térméretezés és megfor. BELSŐ

100

ÉPÍTKEZÉS

/

valamelyik legközelebbi rabicfalba — * »é p í t é s z e t i t a g o z a t « - n a k tisz- K telni! (2-4. ábra.) Hiszen akkor a sokat ócsárolt régi házak avult szobáiban sokkal kevesebb építészeti nemtörődömséggel találkozunk. Ott még talán a legtöbbször baumeister-pedantériával körülvezetett konvencionális »p á r k á n y«-tagozat is több formatiszteletet képvisel, mint a mai lelketlen helyzet. (3. ábra.) Ezeketa gipszförtelmeketa papírmaséplafonrozettákkal együtt köznevetség közben régesrégen kiüldöztük már a szobák mennyezetéről — és most megkaptuk helyettük a beépített vasbeton szobadíszt, a sokkal fájóbb és elltélendőbb falsarok-áthidalás-kiugrás zagyvalékot a modern lakóházak összes helyiségeiben más és más kifogyhatatlan változatokban. Ilyen szobákban a lakásberendező arra kényszerül, hogy kulturáltabb és igényesebb megbízója lakásának lelkiismeretlenül összetördelt falfelületeit és mennyezetét előbb bőséges rabicolásokkal tűrhetően rendbehozza. Ezt azonban mégsem lehet mindenhol megkívánni. Eltekintve a tetemes költségtől és az újra kezdhető építkezés örömeitől, joggal kérdezhetjük: hol marad akkor az őszinte, anyagszerű modern építőstílus, ha ilyen eszközökkel kell termékeit feljavítani? Az építész elsőrendű kultúrfeladata: a f o r m a t i s z t a s á g ápolása, védelme! A közönséges lakószobatípus elemi formatisztasága a legszabályosabb geometriai formánál kezdődik. Az üres, de tiszta formájú kubusz tehát legtöbb esetben a gyakorlati és esztétikai szempontból egyaránt kívánatos szobatéridom. Még a sokszor kétes értékű »művészi« alakítással létrehozott esetleges faltagozásnál is sokkal értékesebb a töretlen simaságú térkialakítás az egyszerűbb lakószobákban. Hát még mennyire elítélendő a brutális, meztelen szerkezet könynyelműen eltűrt és teljesen szükségtelen behatolása a lakóhelyiségek ép terébe, hogy azt zavarossá, értelmetlenné és minden ízléses, jóítéletű ember számára elviselhetetlenül kínossá tegye. A korszerű épltőszerkezetek iránti minden őszinte megbecsülés mellett a lakásberendező erélyesen reklamálja az igazi építészek lelkiismeretétől a tisztultabb építészeti szellem elpusztulásának megakadályozását! Bizonyára nem olyan egyszerű dolog az alaprajzi, vagy pláne a homlokzatkialakítás ezernyi gondja mellett mép a belső térhatással, a szobaformák töretlen tisztaságával is törődni és mégis váMalniok kell ezt mindazoknak, akik az építész kultúrhivatását vallják és az építészeti szatócs-ságot mélyen lenézik. Az itt mutatkozó feladat súlyos, de nem megoldhatatlan. A probléma

101

helyes felismerésével, egy kis találékony szellemmel, a szerkezet és forma soha nem ellentétes szempontjainak együttes figyelembevételével egyáltalán nem lehetetlen a mai helyzeten sürgősen javítani. Csak fel kell ismerni a bajt azoknak is, akik eddig még nem is igen vették észre, hogy valahol baj van. Az 1. ábra egy tipikus mai lakóépület alaprajzrészletét mutatja, belső falak helyett vasbeton vázszerkezettel. Az ilyenfajta lakásoknak az előbbiekben feltárt összes hibaforrását itt megtalálhatjuk. Az 1. és 2. szobák a homlokzatsík elé kiugranak, a külső főfal helyén kisméretű vasbetonpilléreket és áthidalókat látunk, amelyek a szobák terébe beugranak, formailag teU jesen indokolhatatlan helyén kettészakítják a mennyezetet és a falsíkokat. A 4. ábra mutatja a 2. szoba sematikus képét az ablak felé nézve. Látható, hogy a nyers szerkezeti elemek teljesen felborítják a belső tér egyensúlyát és a szoba hatását ízléstelenné teszik. Azonfelül a bebútorozásnak is akadályát képezik a hol itt, hol ott felbukkanó szerkezeti pillérek. Ezen a helyzeten csak féligmeddig lehet úgy segíteni, hogy az A pillér és a külső fal közét, valamint az áthidaló és a fal közét elrabicoljuk. A 2. ábra az 1. szoba ablakkal szemközti falrészét mutatja a sarokban kellemetlenkedő pillércsonkkal és a roszszul elhelyezett ajtóval. Segítség itt bajosan lehetséges. Az 5. ábra gyakori esetet mutat, amikor az áthidaló ugyan hiányzik, de a szoba két sarkában előugró pillérek csúfítják el a falakat és akadályozzák meg gyakran az észszerű berendezést, különösen a ma használatos beépített és összeépített bútortípusokkal. A 6. ábra egy más gyakori szépséghibát mutat, amely úgy keletkezik, hogy a vékony (28 cml) külső vázkitöltő fal nem tudja magába foglalni a hosszú (erkélyajtói) gördülő-redőnytestet és ezért a redőnyszekrényt a szoba felé ki kell ugratni, amiből egy nehezen takarható, ízléstelen »tagozat« keletkezik. Az alaprajzon ábrázolt lakás elég jó helyiségméretei ellenére igen rosszul, sőt alig rendezhető be. A pillérbeugrásokon kívül túl van zsúfolva ajtó- és ablaknyílásokkal (minek?), ezek legtöbbje egyáltalán nincs tekintettel a bútorokra. A külső erkélyajtók és ablakok szárnyai mélyen beugranak a szobák terébe és ezzel még jobban akadályozzák a bútorelhelyezést. A lakóház-alaprajz használhatóságát, a jó méreteken, helyes belső közlekedésen, megfelelő csoportosításon kívül elsősorban az életet szolgáló kifogástalan bebútorozási lehetőségen lehet megítélni. K A E S Z GYULA

2. ábra.

3. ábra.

4. ábra.

5. ábra.

6. ábra.

BILSŐ

ÉPÍTK1ZÉS

Lakások gyártása és a tervező építész A társadalom eltömegesedésével együtt jár, hogy Kialakulnak bizonyos lakástlpusok, pl. 1 szobás, főzőfülkés garszonlakás, 2 szoba-konyhás teljes lakás, melyeknek méretei, alaprajzi elrendezései derékszögű teleknél és azonos beépítési mélységnél meglehetős keveset változnak. Közel fekszik tehát a gondolat, hogy a lakástlpusok szabványosításával olyan nagyszámú egyenlő lakás épüljön, melyet már érdemes a gyári termelés racionális módszereivel előállítani, úgyhogy a lakástermelést kevesebb anyaggal és munkaerővel gyorsabban és olcsóbban lehet megvalósítani. Külfö'dön történtek is ebben az irányban kísérletek, melyeket alkalmam volt Németországban, Angliában és az Egyesült Államokban tanulmányozni. Azonban a tapasztalatokból le kell szűrnöm azt az eredményt, hogy az építkezés — különösen nálunk — nem minden szempontból alkalmas gyári munkamódszerek megvalósítására és ha azokba bele is lehet erőltetni, ez sem az építtetők, sem az épületet használók szempontjából nem kívánatos. Éppígy nem adna jó eredményt, ha a külföldi rendszereket változatlanul akarnánk hazánkban alkalmazni. Vegyük először a német példákat. 1918 után a német ipar szénhiánnyal küzdött. Kiadták a jelszót, hogy az építkezésből ki kell küszöbölni a sok szenet igénylő anyagokat és csökkenteni kell a szakmunkások igénybevételét. Elsősorban a téglát akarták kiküszöbölni és helyette sok száz különféle találmány alapján üreges betontömböket, salakbeton- és horzsakőbetonlapokat, öntött falakat stb. alkalmaztak, nagyobb telepeken gyárszerű berendezéssel. Egyoldalú alapossággal mindent elkövettek, hogy a falazóanyagnál 1 kg szenet vagy 1 szakmunkás-órát megtakarítsanak és közben nem vették észre, hogy a gépberendezések készítésével, felállításával és megszüntetésével pénzben és munkaidőben mit vesztettek. De főként elkerülte figyelmüket, hogy a legtöbb különleges épltésmód által rosszabb hőszigetelésű házakat kaptak, melyeknek fűtése 1—2 év alatt nagyobb szénveszteséget okozott, mint amennyi szén a normális építőanyagok előállításához egyszersmindenkorra szükséges lett volna, Ezeknek a telepeknek fenntartás és lakhatás szempontjából bekövetkezett csődjét a később kiküldött bizottságok elismerték és a sok száz rendszerből alig 1—2 maradt gyakorlatban. (L. Dr. Cammerer: Wármeschutztechnische Untersuchungen an Siedlungsbauweisen, 1932.) A most folyó és tervezett német állami és városi kislakásos építkezések egy része ismét az élethez nem alkalmazkodó elvekből indul ki: a végsőkig vitt anyagmegtakarításokból és gyári értelemben vett túlhajtott racionalizálásból. Az egyik feltaláló a fát felszabdalja, lécekből és deszkákból I keresztmetszeteket ragaszt és a mennyezetgerendákat, tetőrészeket ilyen komplikált, gyárilag előre elkészített elemekből állítja össze. A másik továbbmegy és lécekből kis rácstartókat készít, melyek rengeteg munkát és szöget igényelnek és igen kevés biztonságot nyújtanak. A harmadik az épületet szigorú egységméretekbe akarja beszorítani és minden alaprajzot 2'50 m-es kockahálózatba kényszerít (ú. n. Rasterhaus), mert ez a kisméretű tégla hosszának tízszerese és így azt hiszi, hogy a falak téglafaragás nélkül állíthatók elő. Természetesen ez téves, mert a tégla habarcshézaggal együtt 26 cm hosszú és mert falvégek, ablakkávák elfaragás nélkül nem állíthatók elő. Vannak elgondolások, melyek szerint nagy egységekből kellene a falakat és födémlapokat előállítani. De ezeknek felemelése külön-

ÉPÜLETSZERKEZETEK

leges gépeket igényel. Van, aki a racionalizálást odáig akarja vinni, hogy egyes üzemek közt megosztaná a legkisebb részletmunkát, pl. az egyik asztalos csak ajtólapot, másik csak ajtóborítást, harmadik csak ablakszárnyat készítene stb. stb. Mindez túlzás, mert az eredmény szempontjából a fa milliméternél és munkaidő percnél fontosabb a tartós minőség és az épltőszakma egyenletes foglalkoztatása. Az újabb német lakástermelés nagyrészt soklakásos háztömböket létesít, amivel a legnagyobb takarékosság érhető el építőanyagokban és közművekben. Az angol kislakásépítés részben magántőke kezében van, de közületi építkezéseik sem térnek el lényegesen a magánépítés módszereitől. Alapelvük: ugyanannak a bevált építési formának és szerkezetnek sok ezerszeres, sokszor az unalomig menő ismétlése, különös, erőltetett találmányok nélkül; tehát a gyári előállítás előnyeit nem magában az építésben, hanem csak az épületre szállított anyagok és ajtók, ablakok tömeggyártásában keresik. Magát a munkát inkább kis akkord mesterek közt osztják meg. Ez a módszer nem ad 100 százalékos eredményt, de az iparosok és munkások foglalkoztatása egyenletesebb, jobban is szeretik munkájukat, mintha mindenki folyton csak egy részlet-mozdulatot végezne. A házak nagy része gyenge minőségű; mint egy skót építő-spekuláns kifejtette előttem, ha alulról felszívódó nedvesség és a tetőről beázás nem éri a lakást, akkor a többi mellékes. Arra volt büszke, hogy olyanokat is házhoz juttat, akik a tervező építészek által előírt minőséget nem tudják megfizetni. Az angolszász országokban a kislakásépítés túlnyomórészt szabadonálló vagy sorbaépítettt családi házakat termel, tehát eleve lemond a legnagyobb anyagtakarékosságról. Az a m e r i k a i k i s l a k á s é p í t é s két irányban halad. Vannak t e l j e s e n gyárilag előá l l í t o t t házak és vannak n o r m á l i s é p í t ő m ó d d a I előállított telepek, melyeknél csak az egyes, soks z o r i s m é t l ő d ő e l e m e k e t g y á r t j á k . Sőt, Amerikában nagy és előkelő épületeknél is szokás az á r j e g y z é k b ő l v a l ó t e r v e z é s , vagyis, különkülön megrajzolt és egyénileg készített elemek helyett ajtókat, ablakokat, párkányokat, lépcsőket és lépcsőrácsokat, előre összeállított konyha- és fürdőberendezéseket gyári ábra és méret szerint rendelnek és építenek be. A teljesen gyári előállítás majdnem kizárólag f a h á z a k r a vonatkoz.ik, melyeknek részeit előre leszabják, meggyalulják, összejelölik, úgyhogy ha az alapokat egy építési vállalkozó elkészíti, a gyári szerelők a házat néhány nap alatt összeállítják, sőt ügyes ember kevés segítséggel maga is felépítheti; egy másik munkáscsoport elvégzi a szereléseket, egy harmadik a festést vagy tapétázást és két hét múlva a házat már használatba vehetik. A nagy választék folytán a telepek nem olyan egyformák, mint az angol lakáscsoportok. Az ö n t ö t t b e t o n h á z a k műszaki hibáik miatt nem váltak be és, tudomásom szerint, már nem is készülnek, kivéve Kalifornia földrengéses vidékein. Kísérletképpen vasvázas, kívül zománcozott vaslemezzel burkolt lakóházakat is építettek. Jellemző az amerikai viszonyokra, hogy igen sok építőanyaggyár csekély költségmegtérltésért kész lakóházterveket és kiírásokat ad ügyfeleinek. Természetesen, ezekben a tervekben az illető gyártmányt külön előnyben részesítik, pl. a rétegelt lemezgyár terveiben a mennyezet, a falburkolat, az ajtólap, a padló,

102

az ereszpárkány, sőt még a külső fal is rétegelt falemezből készül és a méreteket úgy állapítják meg, hogy lehetőleg kevés legyen a hulladék. Az ilyen kész tervek újabban elismert építészek munkái, vagy országos pályázatok eredményei. Az egyéni tervező építészek feladták velük szemben a küzdelmet, mert a kispénzű építtetőnek ők sem tudnak jobb tervet adni. A Pencil Points szerkesztője, Kenneth Reid, 1939 májusban azt írja: ne pazaroljuk energiánkat hiábavaló harcra és inkább ajánljuk fel a tervező építész hasznos szolgálatait a következőkre: 1. tanácsadás a telekmegvétel előtt; 2. tanácsadás a megfelelő kész terv kiválasztására; 3. a kívánt apró módosítások megtervezése; 4. árajánlatok beszerzése, véleményezése; 5. a munka felügyelete. Ezért a működésért aránylag csekély díjat számíthat a kisebb építész és könnyen meggyőzheti megbízóját arról, hogy ez az összeg többszörösen megtérül a jobb minőségben és soKSZor olcsóbb árakban is. Az amerikai építészegyesületek felhívták a kész terveket adó cégeket, hogy ügyfeleiket figyelmeztessék a tervező építész közreműködésének kívánatos voltára; a cégek részére tervezőket pedig arra, hogy terveik eladásánál kössék ki ezt a figyelmeztetési kötelezettséget. A tervező építészek szaklaojai időnként közlik azoknak a gyáraknak névsorát, amelyek a tervező építésszel szemben kollégiálisak és így megérdemlik az építészek támogatását. A fentiek előrebocsátásával térjünk a h a z a i viszonyokra. Jelenlegi építőmódunk tényleg ötletszerű és pazarló. Azonban ne tévesszük el a léptéket, ne akarjuk az amerikai méretekhez illő amerikai módszereket lemásolni. Különben is a gyári előállításhoz elsősorban alkalmas faházak nálunk nem kedveltek és valószínű, hogy a háború után sokáig fahiánnyal kell küzdenünk, tehát anyaguk nehezen lesz beszerezhető. Számolnunk kell azzal is, hogy n á l u n k igen h u l l á m z ó a z é p í t é s i k o n j u n k t ú r a , tehát nem lehet egyes elemek nagytömegű állandó gyárfására berendezkedni; ízlésünk is inkább az egyéni elgondolásokat kedveli. Munkaerőnk aránylag olcsóbb, mint a nyugati államokban. Miként dr. Kotsis Endre műegyetemi professzor a Racionalizálási Bizottságban előadta, számos tapasztalat szerint legnagyobb, racionalizált és sokszor túl adminisztrált vállalataink sem a munka jó minősége, sem ár szempontjából nem tudtak versenyezni azokkal a középméretű, sőt kisebb vállalatokkal, melyeknél a főnök maga tudja vezetni és áttekinteni a munkát. Az épületek gyártása egyébként sem olyan könnyű feladat, mint iparcikkek gyártása, mert az összeállítás helye szétszórtan fekszik, az összeállítás sok különböző ipar együttműködésével jön létre, melyeknél egyetlen résziparos késedelme vagy hibája az egész racionalizált gépezetet megállítja. A munkamenet erősen függ az időjárástól és az idénymunkáktól (aratás). A legtöbb feltaláló a téglafalakat akarja megreformálni, holott a kisebb házaknál maga a falazás az összes építési időnek csak kis részét igényli és a téglánál jobb anyagot tartósság, tűzbiztonság, bontási érték szempontjából alig lehet találni. A nagyobb falelemek vagy könnyű anyagból valók, akkor szilárdság, tűzbiztonság tekintetében nem egyenrangúak, ha téglából vagy nehéz tömör anyagból készülnek, akkor pedig szállításuk, beépítésük nehézkes. Mindezekből következik, hogy nálunk nem épületek, hanem olyan épületelemek gyártására k e l l t ö r e k e d n i , melyek a helyszíni munkát csökkentik és olcsóbbítják és melyeknél lehetőleg kevés a hulladék. Továbbá előnyös egyes munkákat — pl. felvasalt, mázolt és üvegezett ablakokat vaktokba beszerelve — műhelyben teljesen elkészíteni és a helyszínén csak felszerelni. Nagy megtakarítást

103

jelent munkaidőben épületek s o r o z a t o s é p í t é s e , mert ugyanazt a munkát a begyakorolt csoport a harmadik, negyedik épületen már jóval gyorsabban végzi, mint az elsőn. Ezeket az elveket igyekeztünk megvalósítani az új fővárosi kislakásos építkezésnél és ott értékes tapasztalatokat szereztünk. Érdemes, sőt kívánatos gyárilag előállítani a következőket (a már úgyis gyártott anyagokon és berendezési tárgyakon felül): nemesített betonkavics, szép és jó egységes ajtók, felvasalva, mázolva, ablakok felvasalva, mázolva és üvegezve, műkőlépcsők, műkőküszöbök, szögezhető téglák az aitók, ablakok felszereléséhez, ajtó- és ablakáthidalók, vagy legalábbis kész vasszerelések ezekhez ablakkönyöklő és kéményszegély bádogok, tetőcsatornák, lépcsőrácsok, szellőzőrácsok, lábtörlőrácsok, nagyobb telepeknél vasbetonfödémgerendák, beépített szekrények, zuhanyfülkék, előre összeállított csővezetékek egységes fürdőszobákhoz.

Ezenkívül sokat lehet javítani és egyszerűsíteni, szabványosítani jelenlegi építőanyagjainkon. Egységesen épülő telepeken egyenlő emeletmagasság, egyforma méretek állványanyagban, munkabérben sok megtakarítást engednek. Nagyobb építkezések, lakótelepek jelentékenyen olcsóbbíthatók tökéletesebb szállítóberendezéssel. Ha a tervező felelősséget vállal a normálistól eltérő, de jó megoldásokért és az építő hatóság ezeket megértéssel fogadja, akkor a szokásos építésmóddal szemben jelentékeny anyagmegtakarítást érhetünk el. A magdolnavárosi fővárosi kislakásoknál statikai terveim alapján csökkentettük az anyagfelhasználást és saluzási költséget vékonyabb beton pincefalakkal, hordozható saluzásra készített boltozott födémekkel, előre gyártott vasbetongerendákkal, élre állított palló és deszkafödémekkel és tetőszékekkel, különleges szigetelő idomokkal stb. A magyar tervező építész megélhetése szempontjából épületeknek közületek részére vagy eladásra való »gyártása«, helyesebben sorozatos felépítése éppoly aggályos, mint az amerikai kolléga részére. Mivel azonban az építtetők nagy része ma egyáltalán kívül esik a tervező építészek munkakörén és terveit ízléstelen, anyaggazdálkodásban járatlan iparosoktól szerzi be, sőt azokat csúnya és nevetséges minták utánzására készteti (egyszobás kastélyok manzardtetővel, toronnyal és három tűzfallal stb.) a k ö z é r d e k szempontjából csak üdvözölhetjük j ó t í p u s t e r v e k terjesztését, valamint házaknak ilyen tervek szerinti sorozatos építését. A típusterveknél meg kell különböztetni a városi településhez való emeletes lakótömböket és a falusi, városszéli településhez legjobban megfelelő földszintes házakat, amilyenek például az igen dicséretreméltó ONCSA-házak.

A tervező építésznek meg lehet adni hatáskörét az ilyen építkezésnél is, különösen, ha nagyobb számú ház egyszerre épül. A közérdek azt kívánná, hogy ilyen esetben a telep általános — városépítészeti — tervét, valamint a részletterveket tervező építész készítse és a kivitelezést ő ellenőrizze, tekintet nélkül arra, hogy az egyes épületet a mai jog szerint esetleg kűművesmester is tervezhetné. Ha tehát a gyártásból és tipizálásból eredő megtakarításokat nem viszik odáig, hogy az építész közreműködését is megtakarítsák, hanem arra fordítják, hogy az adott pénzösszegből több és jobb épület készüljön, akkor a mi viszonyainkhoz és méreteinkhez szerényen alkalmazott »épületgyártást« a tervező építészek is közérdekűnek fogják tartani és segítségükkel, valamint a racionális építésben járatos tanácsadók bevonásával bizonyára a lehető legjobb eredményt lehet elérni. Dr. techn. MÖLLER KÁROLY

É P Ü L E T S Z E R K E Z E T E K 103

Fővárosi Közmunkák Tanácsa. 1610/1944.

Tervpályázati hirdetmény 1. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa névaláírásos tervpályázatot hirdet a Lágymányoson elhelyezendő Stadion és vele kapcsolatos kiállítási terület rendezésére. 2. A pályázaton résztvehet minden magyar honos építészmérnök és mérnök, aki a Mérnöki Kamara tagja, vagy aki a József Nádor Műegyetemen, illetve a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen oklevelet szerzett, vagy oklevelét ez a főiskola honosította. 3. A pályázatra vonatkozó tervezési Irányelvek és helyszínrajz 1944. évi február hó 28-tól kezdődően átvehető a Fővárosi Közmunkák Tanácsa segédhivatalában (Budapest, VII., Madách Imre-tér 4. sz. II. em.) naponta 9—12 óra között 20 pengő lefizetése ellenében, amely összeget a pályázaton résztvevő pályázók a bírálóbizottság döntése után visszakapják. A pályázatra vonatkozó felvilágosításokat csak írásban lehet kérni és az 1944. évi április hó 29-ig beérkezett kérdésekre a tanács írásban ad választ, amelyet egyúttal az összes pályázónak megküld. 4. A pályamunkák kiállítása egyszerű legyen. A kiadott helyszínrajz vászonszegéllyel ragasztandó le és rúdra göngyölítendő. A távlati képek és az 5.000-es léptékű térkép kemény papírra ragasztva és ugyancsak névaláírással ellátva nyújtandó be. A pályaterveket a Tanács segédhivatalában 1944. évi július 26-án déli 1 óráig kell benyújtani. A postán benyújtott terveknél a postai bélyegzőre vonatkozik e határidő. A csomagot »Tervpályázat a lágymányosi stadion és kiállítási terület rendezésére® felírással kell ellátni és a pályázó nevét és lakcímét a borítékon fel kell tüntetni. 5. A helyszínrajzon I., II., III. és IV. jelzéssel vannak ellátva a felhasználható területek. A kiadott 1440-es léptékű helyszínrajzon kívül a kiadott 1 :5000 léptékű térképen közlekedési tervet kell elkészíteni. 1 :500 léptékben az összekötö vasúti hídtól északra terjedő Dunapartra néző homlokzat tömeghatását kell megrajzolni. Ugyanolyan léptékkel a legjellegzetesebb építményeken át az egész területről olyan keresztmetszetet kell készíteni, amely feltétlenül áthalad a nyitott sportcsarnokon. Ezenkívül készítendő tetszésszerinti méretben egy nem színezett madártávlati kép és szabadon választott nézőpontból készített még két távlati kép. 6. A bírálóbizottság elnöke a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnöke, illetve helyettese, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnöke. Tagjai: ÁRKAY BERTALAN, K. CSÁSZÁR FERENC, dr. HÜLTL DEZSŐ, MÜNNICH ALADÁR, WALDER GYULA tanácstagok, továbbá dr. SZAPLONCZAY ÖDÖN min. tanácsos, LÁZÁR JENŐ min. tanácsos, KAFFKA PÉTER min. osztálytanácsos. A m. kir. keresk. és közi. minisztérium részéről: HANZÉLY JÁNOS min. osztályfőnök, A m. klr. iparügyi min. részéről; vitéz SZAKVÁRY EMIL min. osztályfőnök. A m. kir. vallás- és közokt. minisztérium részéről: OTTÓ LÁSZLÓ min. tanácsos. Az Ifjúság Honvédelmi Nevelésének és a Testnevelésnek Orsz. Vezetője: vitéz BÉLDY ALAJOS vezérezredes. A Társadalmi Sport és Testnevelés vezetője; dr. vitéz TÁRCZAY FELICIDES ROMÁN min. osztályfőnök. Az Országos Sport Központ vezetője és hstysttsss • dr. MISÁNGYI OTTÓ tanügyi főtanácsos, ARATÓ GÉZA testnevelésügyi tanácsos. Sporttelepek és Épületek Országos" Főfelügyelősége: SCHMIDT JÓZSEF, országos főfelügyelő, m. klr. kormányfítanácsos,

GULYÁS KÁLMÁN, testnevelésügyi tanácsos, dr. RAJCZY IMRE min. titkár. A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke: dr. PRÉM LÓRÁND min. osztályfőnök. Budapest székesfőváros részéről: Dr. HOMONNAY TIVADAR főpolgármester, Dr. SZENDY KÁROLY polgármester, DÖRRE ENDRE székesfővárosi tanácsnok, vitéz BECSKE KÁLMÁN székesfővárosi tanácsnok, HORONY-PÁLFFY AURÉL, székesfővárosi tanácsnok, dr. FELKAY .FERENC székesfővárosi tanácsnok. Budapesti Nemzetközi Vásár vezérigazgatója: dr. HALLÓSSY ISTVÁN, kormányfőtanácsos, vezérigazgató. Műegyetem részéről: dr. KOROMPAY GYÖRGY egyetemi r. k. tanár. Budapesti Mérnöki Kamara részéről: vitéz TAKÁCS LÁSZLÓ oki. mérnök, OLGYAY ALADÁR oki. ép. mérnök. Magyar Mérnök és Építész Egylet részéről: SZÉLL LÁSZLÓ oki. ép. mérnök, MÓDOS FERENC oki. ép. mérnök. Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége részéről: dr. SZENDRŐI JENŐ oki. ép. mérnök, ifj. BRETZ GYULA oki. ép. mérnök. 7. A kitűzött pályadíjak a következők; 6 darab 7000 pengős pályadíj és 6 darab 3000 pengős megvétel. 8. A bírálóbizottság a beérkezett pályatervek elbírálását azonnal megkezdi és a lehető legrövidebb Idő alatt befejezi, díjazás után kihirdeti és a pályaműveket 15 napra kiállítja. 9. A díjazott és megvett tervek korlátlanul a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tulajdonába mennek át és az azokban lefektetett elveket és gondolatokat a Tanács szabadon felhasználhatja anélkül, hogy tervező külön díjazásra igényt tarthatna. 10. A kiállítás befejezése után a díjazásban és megvételben nem részesült terveket a Fővárosi Közmunkák Tanácsa segédhivatala, a tulajdonosaiknak, Illetve igazolt megbízottjaiknak kiadja. A tervek megőrzéséért a tanács a kiállítás napjának lejáratától számított 60 nap után felelősséget nem vállal. Jelen pályázati hirdetményben, továbbá a tervezési irányelvekben fel nem soroltak tekintetében a 79.049/1908. K. K. M. sz. és az ezt módosító 6732/1936. Ip. M., valamint a kiegészítő 19.200/1941. Ip. M. sz. rendeletben foglaltak mértékadók. Budapest, 1944. évi február hó 28-án. FŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSA. 66.224/XV—1943. Ip. M. számhoz.

Tervpályázati meghívó 1. A m. kir. Iparügyi Miniszter zártkörű tervpályázatot hirdet Zalaegerszegen létesítendő téli gazdasági iskola 1 :200 méretarányú terveinek beszerzésére. 2. A zártkörű tervpályázatra az alábbi oki. építészmérnökök kaptak felszólítást; a) Árkai Bertalan é. m. Budapest. b) Hanák Pál é. m. Budapest. c) vitéz Kamarásy Jenő é. m. Budapest. d) Kappéter Iván é. m. Budapest. e) Rácz György é. m. Budapest.

f) Svastits Géza é. m. Keszthely. 3. A tervpályázatra vonatkozó tervezési Irányelveket csatoltan megküldöm a rendelkezésre álló telek helyszínrajzával egyetemben. 4. A pályamunkák kiállítása (keretezés, üvegezés stb. mellőzésével) a lehető legegyszerűbb legyen, az alaprajzokat és metszeteket fekete tussal vagy sötétvörös, vagy barna festékkel kifestve, feketebetűs felírással, a homlokzatokat vonalas rajzzal és árnyékolással kell baadnl,

A helyiségek összefüggésének jobb feltüntetése céljából az egyes helyiség-csoportok, Illetve egyazon lakás helyiségeinek halvány színnel történő aláfestése megengedett. A lapokat könnyebb kezelés végett egyenlő nagyra vágva, kemény papírra kell ragasztani minden lapot illetve darabot névaláírással és lakcímmel is el kell látni. 5. A pályatervet összecsomagolva és lepecsételve »Pályaterv a zalaegerszegi téli gazdasági iskolára« felirattal ellátVa, 1944. évi május hó 10-én déli 12 óráig a m. kir. iparügyi minisztérium segédhivatalában kell benyújtani. A benyújtott tervekről a pályázó elismervényt kap. Posta útján beküldött terveknél a postai feladó bélyegzőn feltüntetett idő az irányadó.

6. Az elkésett, a nem kívánt rajzokat tartalmazó, vagy hiányos pályaműveket a bírálóbizottság a bírálatból kizárja. 7. A bírálóbizottság tagjai; a) dr. Herkély Tibor min. osztályfőnök, elnök,

b) dr. Vadnay Jenő gazdasági tanár, a földmlvelésügyi minisztérium részéről kiküldött rendes tag, Simkó Károly gazd. akad. rk. tanár, póttag.

c) a Magyar Mérnök és Épltészegylet egy é. m. tagja, d) a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének egy é. m. tagja, e) Kemény F. Zoltán min. tanácsos, mint rendes, Kisdi Pál miniszteri o. tanácsos mint póttag. 8. A bírálóbizottság döntés előtt a m. kirt Iparügyi miniszter úr által kijelölt városrendezési szakértőt is meghallgathat, aki a tárgya•ásokon résztvehet, de a tervek rangsorozásánál szavazati joga nincs. 9. A tervpályázattal kapcsolatos kérdésekkel a pályázók 1944. évi április hó 11-ig a m. kir. iparügyi minisztérium XV. szakosztályához fordulhatnak. 10. A pályázaton résztvevők szabályos terv pályázati munkájukért fejenként 1.600 pengő tiszteletdíjban részesülnek, a legjobb terv szerzője a tervezői megbízást kapja meg. 11. A pályaművek a m. kir. földmlvelésügyi minisztérium tulajdonába mennek át, és azokat a szóbanforgó építkezésnél belátása szerint, esetleg részletekben is felhasználhatja. Ezzel a pályázattal járó kötelezettségen túl a m. kir. kincstár a pályázókkal szemben semmiféle kötelezettséget nem vállal. Pályázó tervének beadásával elismeri, hogy ennek a tervpályázati meghívónak pontjait magára nézve mindenben kötelezőnek elismeri és elfogadja. 12. Egyéb, itt fel nem sorolt vonatkozásban a m. kir. kereskedelemés közlekedésügyi miniszter 79.049/1908. K. M. sz. alatt kiadott tervpályázati szabályzata, valamint ennek a m. kir. iparügyi miniszter által 6732/1936. Ip. M. sz. alatt kiadott módosítása irányadó. Budapest, 1943. évi december hó.

M. kir. Iparügyi Minisztérium.

BODORIK ANTAL ÉPÜLET- ES PORTÁLÜVEGEZÉSI V Á L L A L A T Budapest, VII., Károly-körút 9. T.s 423-369

MAR.S LUMOGRAPH

A STAEDTLER gyártmányok kiállítása átmenetileg leegyszerűsítve, minősége változattan.

STAEDTLER

ANGYA

SZÖVETKEZET a magyar gazdatársadalom és középosztály legnajyobb keresztény áruellátó és értékésiti szerve 1947 falusi és városi

s a porszívó rendet teremt. Ideális »mindenes«. Szőnyegek, futók, kárpitozott bútorok, derékaljak, ruhák, stb. portalanítását remekül végzi el.

Hangya Fogyasztási és Értékesítő

Olcsóbb, mint gondolja! Kérje részletes képes ajánlatunkat. Árusítás : rádióosztályunkonl

Magyar Köztisztviselők Szövetkezete

Szövetkezet 62 vidéki

Hangya Konzum Szövetkezeti üzlet

127 budapesti és vidéki áruda

46 Budapest és környéki

Általános Háztartási Szövetkezeti bolt

Szövetkezeti Bolt Szövetkezet

i^lVAKSARNOK

Budapest, VII., Rákóczi-út 70-76

104,

áruház a Hangya kötelékében Budapest, VII., Rákóczi-út 36, IX., Boráros-tér 1 1942. évi áruforgalom: 449,023.899 pengői A HANGYA jelmondata: Isten, Haza, Család, Munkai

Főzzük így.-

Á r

ÍÓJKUTI KŐBURKOLAT WEDIflGERGVÖRGY OKL MÉRPIÖK KÖFARAGÓMESTER BUDAPEST. XIV. EGRE 55 V-ÚT23 TELE FOFL: 297-428

Egy liter hideg vízbe tegyünk 9 evőkanál Franck ahétiakáréí

o

Forraljuk körülbelül 5 percig míg a habja teljesen el nem f&

Főzés után álljon a íőzet 3 percig hogy tökéletesen leülepedhessél De ne öntsünk hozzá hideg vizet!

ÜVEGmárványüveg* b u rkolás. Épületüvegezés

BIELEK KÁROLY

Budapest VIII., T a v a s z m e z ö - u . 18. telefon: 132-59-4

KORÁNYI társa REDŐNY

ÉS VASIPARI KFT.

B U D A P E S T ,

VI., Poulay Ede-u. B7 Telelőn: 4 2 0 - 7 5 4

1042,

r j ^ ^ y -

|m_

r " C Í Tl o z d l a o

r~)j —

1j

r I U r \ l 11 1

f a l s a r o k v é d ő é s h e r m e 11 k u s e I z á r á s B u d a p e s t , VI., P o d m a n i c z k y - u . 6 3 . T . 110-643

INIAGY ANTAL IÉS FIA BÚTORGYÁRA Nedvesség elleni szigetelés d K V

^"KÖZPONTI FŰTÉSEK, ^ V Í Z V E Z E T É K E K

BOHN

L l^ K I^ I N M V W I

SÁNDOR

Oki. g é p é s z m é r n ö k . — Budapest, H U W W XIII. Főthl-út41. Telefon; 291-946,293-511

TESTVÉREK BUDAPEST,

ARNOLD

GOUDRON vállalat, VI., Podmaniczky-u. 29. Telefon! 116-353

III.,

TÉGLAGYÁR

J

R.T.

BÉCSI-ÜT 1 6 6

Falazó-, válaszfal - és f ö d é m t é g l á k

1 / r \

l \ l

RC !

•

I I —T" I I U I n

I X egészségügyi berendezések gyára I X .B u d a p e s t , VII., G a r a y - u t c a ÍO

n O M V H K

Í

V ^

^

V

•

m

JUSTUS

u

w

n

*

M a r o s v á r i

SÁNDOR

É S FIA

KÖZPONTI FŰTÉS, GÁZ, VÍZVEZETÉK É S BÁDOGOSMESTER B U D A P E S T , VI., A R A D I - U T C A 45. - T E L E F O N : 310-913

KDlCfHiFEKETE NÁNDOR n

Központi fűtés, vízvezetékszerelés, víztisztító berendezések,szellőző berendezések

B u d a p a s t , V I , B a j z a - u t c a 5 0 . T a l a f o n : 1 2 2 - 3 0 6 . Alapíttatott 1886-ban

S Á M U E L G Y Ö R G Y u

Tel.: 228-039 és 228-079

tetőfedő, javító ós k a r b a n t a r t ó v á l l a l a t a Budapest, XI., Szent Imre herceg útja 40/A. T.: 258-228

J á n o s

kár pilos mester-lakberendező,

Budapest, VIII., SzQz-utca 3. Telefon: 132-373. M o d e r n - á s a t y I b ú t o r o k 8 zaks zerd k é s z í t é s e és j a v í t á s a

» M A J 0 R B E T O N V A S « nagyszilárdságú betonvas

Előállítója: MAJOR LÁSZLÓ (ég • Budapest, V., Dráva utca 22. • Telefon: 298-494, 298-495

A

Szent

Margitsziget

szükséges

jelenleg sportcélokat is kielégít. Az eddig ismertetett gyon sok

get rendbentartása, virágg

evezősegyesület,

kívül a MAC-sporttelep nyert elhelyezést

a

fedettuszoda

ISZÁK.

nagycsarnoka

birtokot

folynak a

és üdülőcélokat szolgáljon.

városi Közmunkák Tanác

terve

megállapította sziget

sével könnyen megközelíthe-

ban kotrással meghosszabl

déli

tást nyerne. Igy kialakul

csúcsán, tehát tulajdonkép-

egy 2'5 km hosszú, 80

pen a két szigetet is össze-

széles

köti egymással. Ügy határozott tehát a Tanács, hogy a

Az innen kikotort anyagf fogják a szigetet kellő magi

margitszigeti

ságra feltölteni. Az újonn;

ide

keletkező öböl, ill. evezi

fogja kitelepíteni.

csatorna a Nagy-Duna és

Az első intézkedés az volt, hogy a

hajógyári dunaág partja e\

Hajógyári-szigetet

parkterületnek

nyilvánította

TT"'

a Tanács, ahol építkezni nem szabad.

Mindazonáltal

az

ottlévő hajógyár a különleges viszonyok

következtében

kényszerülve volt arra, hogy különböző emeljen,

építményeket ezekre a

Tanács

ideiglenes jelleggel a háború időtartamára adott is engedélyt. A szigetnek azt a részét, amelyet a hajógyár nem foglal el, a Margitsziget R. T. bérbevette a sziget tulajdonosától a

csatom

tására kiválóan alkalmas le!

beren-

sportlétesítményeket

állóvízű

amely evezősversenyek t<

jövőben a Hajógyári-szigetet a

tervi

öböl a sziget teljes hossz

megy a Margitsziget északi

és

szabályozási

részén a hajógyárba veze

Ez a híd ugyanis keresztül-

dezni

a Hajógyá

amely szerint a sziget di

tővé válik a Hajógyári-sziget.

sportcélokra

Hajógyári-szig

sére vonatkozólag is. A F

van. Az új Árpád-híd építé-

fogja

tárgyalás

tulajdonjogának megszerz

A sportcélok kielégítésére a

és a Hajógyári-sziget

vásárolni

Ugyancsak

hogy a sziget tisztán gyógy-

nagyvonalú

fog

Margitsziget R. T.

A jövő tervei közé tartozik,

csának

szükségessé váló ga

pest környékén egy kisel

is.

Közmunkák Taná-

ellátása miatt, a jöv

ben

helyezzék el és ezért Buc

számít a

Fővárosi

való

daságot valahová messzel

szigeten, és

sportépítménynek

M

vonatkozólag, hogy a két s

leírásokból tudjuk, hogy nalovaspoló.tenniszpálya, azon-

gazdaság.

folynak a tárgyalások ar

D. 6. T.-től. Itt

nyert elhelyezést a Margitsziget virágkertészete és a Margitsziget fenntartásához

441731. — Az Athenaeum Irodalmi és nyomdal részvénytársulat nyomása, Budapest

zősegyesületek számára tö mint száz, egyenként le alább 1.000 öl nagyságú v parti telek alakítható ki. Eze kívül még marad hely egy sportlétesítmények szárnál úgymint

futball-,

kosárlabda-, lyára,

tennis

lovaspolóp

galamblövőpályái

stb. stb., szóval mindazc nak a létesítményeknek megfelelő ideális hely, anr lyek jelenleg a Margitszi£ ten szűk helyen kénytelen szorongani s amely létei ményeket a jövő okvetlenül fog kényszeríteni a város bi sejét jelentő Margitszigeti (Folytatása a kővetkező számba

Felelős : Kárpáti Antal Igazg