1944 M Á R C I U S NGARISGHE BAUKUNST ARGHITETTURA UNGHERESE - ARCHITECTURE O N G B O I S E - H U N G Á R I Á N ARCHITECTURE HUNGARA ARKITEKTURO1

1944 M Á R C I U S

Gyorsforgalmi utak építése • A városkép * A ferihegyi repülőtérre vezető közút k i é p í t é s e * B u d a f o k v á r o s k ö z p o n t j a * B é r h á z a Gizellaúton * N y a r a l ó a B a l a t o n mellett * Az Ákost református

templom

* Két üzletberendezés * A padlástér i

beépítése * S z e m l e ,

lapszemle

NGARISGHE BAUKUNST• ARGHITETTURA UNGHERESE - ARCHITECTURE O N G B O I S E - H U N G Á R I Á N ARCHITECTURE • HUNGARA ARKITEKTURO1 F e l e l ő s V I T É Z

s z e r k e s z t ő :

IRSY

LÁSZLÓ

\ cüzUWMJL -nuíiicUU. -nuu/MH M órtrzfai úhú-Hiau/e,!, -mlíjfeJíí/f /Cü£o~KCKfe*t cMaJZtruiyi ftUtyttuííctaJcrtSri

útUti.

L Y R A - O R L O W - I R Ó N G Y Á R

HŐSZIGETELÉS

ÉS

HANGSZIGETE

nélkül nincsen K O R S Z E R Ű É R T É K Á L L Ó

mMÉ sst

Magyar HuggyantaáragyárRJ. FÉLSZÁZADOS

GYÁRTÁSI

TAPASZTALAT

t i l Alól AGOSAN GVAtTIA is »0«&*lOMB» HO lik ÍS A SZIGfTtló MUNKÁK K i VlTHI 2 { SÍT ll VAUAUAi

. . N A G Y B Á T O N Y - U J L A K I " E G Y E S Ü L T I P A R M Ü V E K RT BUDAPEST, V., VILMOS CSÁSZAR-UT 16 TELEFON: lö-18-08

LOMÁSI ERDÖIPAR K. T. MAGYARORSZÁGI Ü Z E M E I N E K K I R E N D E L T S É G E KOLOZSVÁR,

MÁTYÁS

KIRÁLY-TÉR

7. 1. 3

*

TELEFON:

*1 4-90, 1 8 - 8 9 , 3 1 - 6 3

S Z Á L L Í T : Szatmárnémeti-Gőzfűrész-i és láposbányai (Szatmár megye) parkettagyárából, illetve fűrészeiből a legkényesebb ízlést kielégítő bükk-, tölgy-, dió- és kőrisfából készült rendes és díszítő parkettát, különleges eljárással feketére színezett tölgyparkettát, kiváló osztályozású és minőségű bükk-, tölgy-, dió-, kőris- és juhar- stb. építő bútoranyagot. Galócási, barackosi (Csik vármegye), dédabisztrai és szovátai (Marostorda vármegye), székelyudvarhelyi (Udvarhely vármegye) fűrészeiből b á r m i l y e n m e n n y i s é g ű , méretű és osztályozású luc-jegenyefenyő és bükkfűrészárut

ICSÖVEK,

fürdőszoba felszerelesek, bádogok t e t ő f e d é s h e z , v í z - , g ő z - , g á z - és knzpontifütési szerelvények

OVOHjLLYAJ 1O K A Í 7 A T T F T \ 7 l/D Á l IVKAL

fa V I I I

A

V l I U L A

A T^p/^TT"

Magyar Cső- és Vaskereskedelmi R. T. Budapest, V., Vád-út 30 ' 3 2 . szám. —

ÉS VÉSZKIJÁRÓK

VASBETONBÓL

Telefon : 299 0 0 6

PREGITZER utca 30.Telefon 207 -011

kőfaragómester kő-és márványárugyártelepe

épület, síremlék, oltár, emlékmű stb.munkák

K Ő B Á N Y A Ü Z E M :

BUDAPEST, III., LAJOS-UTCA 77/79.

Vas^cce^dáUat BUDAPEST,

B U D A K A L Á S Z

Ácusíiá VI.,

TELEFON: 163-116

Jléjzvíuptátxaőág,

PODMANICZKY-UTCA

29

s

m'A

— r

Uu/>,

kolat

|L£CW<5

| bíteWA

veiee PADLÓ

mpíémío LAPBURKOLAT

VAKPAXC-:

VVVVWK

VA H KOS FA TOK

LAPOSVAS

LA'SAZAT/ l/ASLEttíí fölo I;AC> BETON* ,

TC6LA VAGY BCTOM

60/,

KÜSZÖB

MAGYAR

ÉPÍTŐMŰVÉSZET

1944 MÁRCIUSI

MELLÉKLETE

ÉPÜLETSZERKEZETEK FALNYILÁSOK

FELSZERELÉSEI

elválasztott helyiségek padló szintjét 20—25 mm-el különböző magasságban képezzük ki.

I.

oldalas csekély

A j t ó k .

Ajtótokok, szárnycsatlakozások és küszöb kiképzések különlegesebb esetei: 30. Bélésbe

nyíló ajtó bélelt

gerendatokkal.

A gerendatok sok faanyagot igényel és a falakból

sok helyet vesz el, ezért újabban legfeljebb vas-

tagabb falú középületek, nagyobb méretű terem ajtajainál alkalmazzák,

összeépítésük

ácsmun-

kájú csapokkal, beépítésük süveg- és talp-nyúl-

ványokkal, továbbá

a tokszárak

külső

telszögelt háromszögű lécekkel történik.

oldalára

A fal-

bélés 25 cm szélességig lehet egy deszkaszál,

Az egy-

magasságkülönbséget,

közleke-

désnél alig lehet észrevenni, — az ajtószárny

pedig alul csak egyszerűen ugyan, de köröskörül

ütközést kap, tehát a helyiségek

közötti

hőmérséklet nem lesz zavaró hatású.

következetesen

illetve

lehet

valamely

külön

Ilymódon

épület

hideg-

melegpadlóinál a 20 mm-es szintkülön-

bözetet keresztülvinni.

37. és 38. ábrák hasonló elrendezéseket szögvasakkal határolt talajszint

mutatnak,

különbözetekkel

és a szárnyaknak ezekhez a szögvasakhoz való pontos ütközésével.

a szélesebbek váz és táblázatosak vagy több-

ily

szerkezetet

mélyített tükör kigyalulással képezhetők ki, hogy

kel.

nek vagy elő se fordulhassanak.

és nemcsak

Különösen célszerűen lehet

alkalmazni

gazdasági

épületek

megvasalása

szilárdan

pallók

szabadba nyíló ajtajainál az előbb jelzett előnyök-

a famozgások, vetődések észrevehetők ne legye-

beépíthető annak egyik oldalán levő betonaljzatba

rétegű lemezeit lapból állók;

31. ábra. ban

szélesebb

Káva-sarokra állított hevedertok és falsík-

maradó

ajtószárny

egyszerű

ütközéssel,

hézagfedő peremborításokkal. 32. ábra.

Kétszárnyú ajtók középtalálkozása külön-

féle alakú ütközőlécekkel.

33. ábra.

fákra

Toknélküli

erősítve,

bélés

és

falsíkba

ajtókeret

keveset

könnyű szárnnyal, ennek egyszerű

betét-

bemélyedő

ütközésével,

kisebb ajtónyílások részére. A tokot helyettesítő,

léccel erősített bélésdeszka beépített betétfákra

(ú. n. fali csomagokra, paklikra) van felerősítve.

Ezek a betétfák 40/65—70/120 mm mérettel, eset-

leg utóbbiak trapéz keresztmetszeti alakkal, két-

oldalt vannak a káva téglasorai közé beépítve:

padló fölött és süveg középen

egy-egy,

alatt250—250

tehát

összesen

mm-re

és

nyílásonkin!:

6—6 drb. Horzskődara, fűrészpor, gipsz és enyv

keverékből álló, téglaméretű hasábok a falazással

együtt helyezhetők el. Ezek téglakötésben a fallal

jó kapcsolatba

kerülnek és beléjük

közvetlenül

lehet szöget beverni vagy csavarokat behajtani_

34. ábra.

Kifelé

nyíló

szőnyegajtó,

teljesen

falsíkba helyezkedő tokkal és szárnnyal, a fallal azonos papír- vagy szövetkárpittal vassal megtoldott pallótokkal.

bevonva, L-

35. ábra. Befelé nyíló szőnyegajtó betétfákhoz foglalt hevedertokkal,

laposvas-kerethez

vonva, mint előbbi.

ütközve,

be-

36. ábra. A mindkét oldal felé felálló küszöböt vagy az átmenő padló esetében előálló szárnyalatti hézagot el lehet kerülni, ha az ajtó által

Az

ajtóküszöb

ily

koptatásnak jól ellentálló

szegélyt

képez, de az ajtólapra verődő és leörrlő csapadék-

nak a belső térbe való beszivárgását is akadályozza.

A külső oldalon akár csak egyszerű földes talajt, akár kövezet, téglaburkolat szervesen

küszöbhöz.

csatlakozik

az

vagy betonjárda is

ilymódon

kiképezett

Csak megfelelő lejtőt kell képezni,

hogy a külső csapadék az ajtó előtt meg ne álljon,

de az épülettől elfolyjon. — A 37. ábra befelé

nyíló, a 38. ábra kifelé nyíló szárny esetét tün-

teti fel. 39. ábra.

Bélelt

pallótok félfájának

süvegének kötése ékelt csappal.

és

hető a tokküszöb is a tokfélfához.

nyúlványos

Ugyanígy kötUtóbbin lát-

ható a befalazáshoz felerősített háromszögű léc is. V. ö. az előző lapon levő 24. ábrát.

40. ábra. Ugyanehhez a nyers pallótokhoz erősíthető bélésdeszka

41. ábra.

zugkötése fecskefarkas fogazással'

Gyalult pallótok összeépítése kettős ékelt

csappal,

A

tokfélfa

közepén fecskefarkas

eresztéssel látható a betolt toknyúlvány.

az előző lap 20. és 21. ábráját. 42. ábra.

be-

V. ö.

Gerébtok összeépítése cövekkel összefog-

lalt egyenes csapokkal.

sárgarézlemezzel

Alul

felszerelt,

recés vas- vagy

felálló

küszöbDel.

V. ö. az előző lap 9. és 10., illetve 11. ábráját. 43. ábra.

Peremeivel összeépített hevedertok kötése

ollós-csappal és cövekkel. V. ö. az előző lap 15, 16, 18. illetve 17. ábráját.

44. ábra. Rabitztok összeépítése megszögezett cllóscsappal. V. ö. az előző lap 27. ábráját.

440967 Athenaeum, Budapest

S Á N D Y GYULA

Á R K O S I S Z É K E L Y GYÖRGY

út-, mély- é s m a g a s é p í t é s i v á l l a l a t , B u d a p e s t , V I I . , R o t t e n b i l l e r - u t c a 3 4 . T e l e f o n : 4 2 5 - 9 5 4

Leszármazási okmányok kutatása ügyébon forduljon

Heraldika

NEMESSÉGI

Irodához, Bp. IV., G r . K 6 r o l y i - u . 14. Telefon: 3 8 1 - 1 9 9 , 1 8 4 - 6 4 4

Sérült alapok javítása Talajhömítés, Joenfó-eljárás Cement bepostrfóel Épület- és portálüvegezés,

Építőanyagot o l c s ó á r b a n és minőségben szállít

márványQveg b u r k o l á s , Q v e g b e t o n

NERVETTI

BUKOVAI SÁNDOR

L I S K A oki.

J E N Ő

gépészmérnök

Budapest, VIII., Űrömvölgy-u. 36/a T e l e f o n :

3 4 2 - 9 5 1

kitűnő

VIKTOR

é p í t í s i anyagkereskedelmi v á l l a l a t a B u d a p e s t . V I I . , Rakóczi-út 8 0 . T e l . i 2 2 4 - 0 4 2

KEMÉNYEK

Hibás

kivakolására

k é r j e n ajánlatot, a m i k o r

tataroz,

i i

99

Kéménykivakoló Vállalattól, m e l y f a l b o n t á s nélkUI g é p e i v e l belUlről kivakol. III., Lukács-utca 2 .

* Telefon:

357-612

K O R Á N Y I társa R E D Ő N Y A légvédelem

embervédelem! A z épületek, f o l y o s ó k , lépcsőházak irányf é n y l á m p á k k a l v a l ó e l l á t á s á r a a m. kir. honvédelmi minisztérium előírása szerinti

l é s o l t a l m i - és ó v ó h e l y i l á m pákat,

világítóeszközöket,

autófénycsökkentőket

KORÁNYI MÁRTON L É G O L T A L M I

L Á M P A Ü Z E M

B u d a p e s t , I., K r l s z t i n a - k ö r ú t 151. T . : 150-274

52

3

ÉS VASIPARI

KFT.

B U D A P E S T ,

VI., P a u l o y T e l e f o n :

Ede-u. 87 4 2 0 - 7 5 4

NEMESMÉSZKŐ BURKOLÓLÁPOK

KAZÁNBEFALAZÁS GYARKÉM ÉNYEK IPARI K E M E N C É K

tömbkövek, fűrészelésre, sírkőre, oszlopokra, korlátokra, lépcsőkre

SZAB.

ZSÁMBÉKANYÁCSAI MÉSZKŐBÁNYÁK

SZENT-IYÁNY FERENC Ü Z E M V E Z E T Ő S É G :

TOK, (PESTMEGYE) POSTAÉPÜLET

THERMOPHOR

k é m é n y e k , egymásfölötti tüzelések és központi fűtések részére

SZAB. C I K L O N kéményfeltét S C H U LZ

tüzeléstechnikai BUDAPEST, VII., Telefon:

és «pité*l r . - t .

ARÉNA

ÚT

80

221-250 é« 2 3 1 - 3 6 2

a r n 1

•

• ! •

. i

m

Lapszemle A T É R É S F O R M A februári számában Kotsis Endre Pátzay Pál tégladomborműveit ismerteti képekkel, bemutat egy rózsadombi villát (tervező Hámor István) és két bérházat (tervező Pintér Miksa) s kivonatokat közöl a Werk című svájci folyóirat városépítési cikkeiből (G. Rihmer Pál) és újabb munkáslakótelepek építéséről (Fischer József), továbbá a Beton und Stahlbetonbau című folyóirat »Szilárd barakok« c. cikkéből (Szimély Károly) G. Rihmer Pál »Épitőművészet és korszellem« cfmen Wanner Jánosnak az »Épltészet«-ben e cfm alatt megjelent cikkének rezignált megállapításaival polemizál. A képzőművészeti részben István Szilárd emlékeszík meg a fiatalon hősi halált halt Szabados Jenőről, Elek Artúr a 75 éves Lyka Károlyt, Elekfy Jenő az 50 éves Szőnyi Istvánt köszönti.

SENPERNOVA

a legtartósabb nemesvakolat, kapható minden színben

E L S Ő M A G Y A R „SEMPERNOVA" N E M E S V A K O L A T - G Y Á R • Budapest, V I . , Lövölde-tér 4. Telefon: 221-050

A V Á L L A L K O Z Ó K L A P J A január 20. száma dr. Bárczay János beszámolóját ismerteti az 1942—43. évek árvízvédelmi munkáiról, közli a Mérnökegyletben bemutatott legutóbbi tervpályázatok (»Ferenc« távbeszélő automata központ, esztergomi Széchenyi és Rákóczi-tér szabályozása, kerekhegyi üdülőszálló) részletes eredményeit. A január 27. szám tartalmából, a kérdés érdekes és tudományos felkészültségét bizonyító megvilágítása miatt, ki kell emelnünk dr. Möller Károly előadásának ismertetését az épületek látható és rejtett hibáiról. Ismerteti a lap a LÁB-nak Kisdi Pál által készített tervezetét a néplakásépltő-akció megvalósításáról, Zaitz László tanulmányát Budapest csatornázásának múltjáról, fejlődéséről és a csatornaiszap gázosításról, s Ney Ákos előadását a budapesti nagyvasúti pályaudvarok kérdéséről. E cikkek mellett a szokásos közgazdasági és ipari hírek, közlemények, közszállítási hirdetmények és eredmények egészítik ki a lapok tartalmát.

MACSKÁSY ÁRPÁD

ARBORIT

okleveles gépészmérnök műszaki vállalata

hézagmentes padló

Szellőző, légüdltő, ködtelenftő, központi fűtő, vízvezetéki, víztermelői, csatornázási, óvóhelyi

berendezések VI., Dessewffy-utca 16. Telefon : 127-670 Postatakarékpénztári csekksz. sz. : 21.391

R O Z G O N Y I , F E R Y O S Z K Á R - U . 4 7 Tel.: 157-675

A VÁLLALKOZÓK L A P J A febr. 3. száma dr. Kádas Károly Lillafüreden tartott előadásának az építőipari anyaggazdálkodásra vonatkozó részét, d'Ouvenau Rolandnak a Vízművek jubileumán mondott beszédét és Szendy Károly a tanoncképzés intézményes fejlesztését biztosító közgyűlési előterjesztését ismerteti, cikket közöl az üdülőhelyek telkeinek méretezéséről. A febr. 10. számban Alapy Viktor nyilatkozik az OTI cinkotai felhőkarcoló-bérházainak terveiről. Ismerteti a lap P a p Ferenc előadását, illetve válaszát Kendy Ferencnek, a mérnöki működés és annak határairól, Reischl Gusztáv tájékoztatóját az építőipari anyaggazdálkodásról és dr. Bierbauer Virgil előadását az olcsóbb, gazdaságosabb építkezésről. Építőipari híreket, versenytárgyalási hirdetményeket és eredményeket stb. közöl még a lap. i

S z e n ny víztisztító telepek SADO házi kisderítők

P R I 8 T E R MÜVEK RT. B U D A P E S T , I . , A T T I L A - U . 96.

1(1-00

T R A V E R T I N

és mindennemű k t f f a r a g ó mnnkát készít :

IFJ.

MOtote*. •fcfcéhei

N^-

TÚRRA

ADOLF

kőfaragómeater Budapest, V I I I . , Luther-n. l/a. Tel.: 140-320. Bánya-és flxemtelep:Bndakalá». Tel.: 162-036 19. mellékállomás

Schmidt Frigyes r e d ő n y k é s z í 16. — Faredűnyök, rászonredőnyök, mindenfélt claötétftók •Hdapsst, VIII., V l f - y t c a 10. Telefon: 1

KELE MIHÁLY ASZTALOSÁRU GYÁRA

Budapest, VIII., Urömvölgy-u. 38-40 Telefoni 131-298

5 2

4

/ífev ti W W

_ _ 1 1 D T f l D f l I C W l v * I V / I I W I V

V E G Y É S Z E T I GYÁR, BUDAPEST. TELEFON: 3 2 6-548. M I U A l Y maróanyagok, t i s z t í t ó s z e r e k I T I i n A L I FEDÉL- É S S Z I G E T E L Ő L E M E Z E K

A M A G Y A R I P A R M Ű V É S Z E T 1943. évi 12. száma dr. vitéz Haász Aladár »Művészet a magyar üvegiparban« című rádióelőadását közli, s képeket mutat be az »Üveg és fém«-kiállításról. Ezévi 1. számában Pál Lajos írt cikket »Művészet és ipar« elmen, ezenkívül képekben mutatja be a pécsi Sopianae-söröző külső és belső kiképzését (tervező Lakatos Arthur) és Madarassy Walter néhány reliefjét és szobrát. A Muskátli mellékletben dr. Gönyey Sándor folytatólag ismerteti a torockói népviselet kevésbbé ismert ruhadarabjait.

B O G D A N Y ES TARSA

K ö z p o n t i f i i t é s , v í z v e z e t é k és egészségügyi berendezések Budapest, VI., Izabella-utca 79. Tel.-. 120-988

A T E C H N I K A ezévi 2. számából ki kell emelnünk Kotsis Iván gondos tanulmányok alapján készült munkáslakóház-terveit és Jankovich István értékes cikkét Dés városrendezési kérdéseiről. A Műemlékvédelmi Szemle ez alkalommal Gül Baba budai türbéjét és az egri vár csúcsíves folyósóját ismerteti. A Műegyetem tervezési tanszékén készült feladatokból ismét néhány jól sikerült tervezetet mutat be a lap.

Pick E d e Utódai

C R e d ő n y ö k Telefon 292-671

A S Z É P M Ű V É S Z E T idei első számában Genthon István érdekes összefoglalását olvastuk a nagybányai iskola művészeiről és művészi törekvéseiről, Kirimi Irén cikke Gyárfás Jenő életét és műveit ismerteti, s Maurice Denis,"a kiváló francia egyházművészeti festőt parentálja el a lap Francois Gachot megemlékezésével. »Művészeti élet« rovatában részletesen beszámol az újabb kiállításokról és a képzőművészeti élet eseményeiről, végül szemlét közöl a legújabb magyar és német szakkönyvekről.

1LM1!MÍIIÍ»EIÍ^ BUDAPEST

—

TELEFON:

127-275

<J\h

Z f p P n P H

kJ

"

T

'

,

.

i ' V i / l A v i f ' es hangszigetelések (7

I

•

A M É R N Ö K I K A M A R A KÖZLEMÉNYEI január 25-i száma dr. Vér Tibor felsőházi beszédét, továbbá a mérnöki kart érintő képviselőházi beszédét közli, ismerteti a Kamara felterjesztéseit a tervpályázatok bírálóbizottságának szabályellenes összeállítása, valamint a szabályellenes tervpályázati döntések tárgyában, a nyugdíjas magánalkalmazott mérnökök anyagi helyzetének javítása érdekében, az ügyvivőmérnöki százalékos díjazás felemelése ügyében. Tervpályázati hirdetményeket, eredményeket, ösztöndíjpályázatokat, kamarai közleményeket és hirdetményeket tartalmaz még a lap. A M É R N Ö K I K A M A R A KÖZLEMÉNYEI febr. 15. száma a képviselőházban, a székesfőváros közgyűlésén és szakbizottságaiban elhangzott, a mérnöki kart érintő felszólalásokat és beszédeket közli, s a kamarai közlemények mellett tervpályázati eredményeket és hirdetményeket tartalmaz.

A N D R E A C E M E N T Á R U G Y A R É S É P Í T Ő I P A R I RT. FALBURKOLÁS

BUDAPEST, V., BÁTHORY-U. 20. TELEFON : 120-092

ZSIGMONDY BÉLA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

H í d - , vlz-í parttal-, vasbeton- és kútépítési, alapozási, csatornázási, légvédelmi, ó v ó h e l y építési é s mélyfúrási v á l l a l a t

BUDAPEST, XI., HORTHY M.-ÚT 92 T E L E F O N : 268-920

52

PADLÓBURKOLÁS

Világítási, erőátviteli berendezések tervezése és készítése. Épületek és gyárüzemek villamos berendezése. Fémáruüzem: világítótestek tervezése és készítése

Nagy György szig. g é p é s z m é r n ö k

Budapest, VI. ker., Teréz-körút 26. sz. Telefon:

311-446

^ T R I C O S A L Y

FERRO-CYAN, BUDAPEST, V., KOSSUTH LAJOS-TÉR 4

A M Ű S Z A K I VILÁG január 15. száma az országos érdekű vfzimunkálatokról szóló törvényjavaslat részletes ismertetése mellett a magyar ipar és műszaki élet híreit, közszállítási és közmunkahíreket, versenytárgyalási hirdetményeket, változatos »Műszaki világhíradó«-t közöl. A M Ű S Z A K I VILÁG jan. 29. száma közli dr. Vér Tibor: »Mit jelent a korszerű technikai fejlődés a közgazdaság szolgálatában« c. előadását, s d'Ouvenau Rolandnak a Vízművek 75 éves évfordulója alkalmából a Mérnökegyletben tartott beszédét. Ismerteti dr. Hankiss János előadását a magyar gyáripar kultúrpolitikai szerepéről, kismaríi Lechner Kamill pedig a németországi újjáépítési tervekről közöl érdekes részleteket. A febr. 12. szám P a p Ferencnek a magyar mérnöki kar feladatairól a Mérnökegyletben tartott előadását, Márkus Antalnak »Budapest építési és népesedési fejlődése 1880—1940 között« című előadását és Reischl Gusztáv beszámolóját ismerteti az építési anyaggazdálkodásról. Sikorszky István az ötvenéves iparfelügyeletről (rt cikket; a műszaki élet hírei, Műszaki Világhiradó stb. egészítik ki a lap tartalmát.

EOLIN

H

É

Z

A

G

M

E

N

T

E

SCHNEIDERÉsTARSAI • BUDAPEST VIII.

UVEGCSISZOLO

S

DR HUSZT MÉRNÖK, IPARI KFT Budapest, VII., Sajó-utca ó. Telefon: 222-492 és 224-036

É S T Ü k Ö R G V Á R - V K i

U.34.T.-335-982.l3t-3l5

Vasredőnyös üzletajtók,

A J T Ó K . íá ,l l a n H Á ABLAKOK

BODORIK ANTAL

Korszerű

ÉPÜLET- ES P0RTÁLUVECEZÉSI VÁLLALAT Budapest, VII., Károly-körút 9. T.; 423-369

TH E R M O P H O R

házikémények és szellőzőberendezések, NEDVES FALAK K I S Z Á R Í T Á S A áramlólevegő-rendszerrel

Oustodis Alfonz rt.

V., Nádor-utca 19. Tel.: 112-007

allaílUU I d Kid la

festés, mázolás, tapétázás

HANTOS

TESTVÉREK RT. Budapest, VI., Horn Ede-utca 5 T e l e f o n : 118-523, 119-451

PADLÓ

T

FOTOKOPIA FÉHYMÁSOLÁ? I0KSZ0R0SITÁS

nrofo éíMÁUlJ

jjj&JKKi

T E L : 113-901.

Rendelésre is pontosan elkészítve, mérsékelt áron ,„ i t $ l 6 | ö . u t { a 9_ 11# J Z . telefon: 362-472

Parkettát

a legjobb kivitelben szállít, lerak, javft

LÁNG JÓZSEF

parkettázó és padlózási vállalata

V I . . M U N K Á C S Y M I H Á L Y - U . 23 Telefon: 129-211, 315-060

tomiutttyálu*..^ többszörös téglaraéretű lufakővel. S z á l l í t j a :

ZELEY

ÉS

TÁRSA

bányavállalkozók. Bpsst, V., Cláky-u. 49/51. T.: 293.057

5 2Ó

MAGVAD ÉPÍTŐMŰVÉSZET Megjelenik

1901 óta,

mai formájá-

ban és szerkesztésében

újjáalakult

1941-ben. Felelős szerkesztő és kiadó: vitéz Irsy László. Előfizetési ár: Egész évre 38 P, félévre 20 P, negyed évre 12 P, egyes szám ára 4 P, az Általános épületszerkezetek

című

melléklettel

együtt. Szerkesztőség és kiadóhivalal: Budapest, XIII., Dráva-utca

11. sz.

Telefon: 493-789. Megjelenik havonta

> T

A

R

T

A

L

O

M

:

Városrendezés:

Gyorsforgalmi utak építése. Dr. Zsindely Ferenc m. kir, titkos tanácsos, kereskedelmi

és

közlekedésügyi

miniszter. A városképet kialakító elemek, vitéz Irsy László. A ferihegyi repülőtérre vezető közút kiépítése. Vásárhelyi Boldizsár min. osztálytanácsos. Budafok városközpontja. Lázár Jenő min. tanácsos. Építkezések : Bérház

a

Gizella-úton.

Tervező

dr. Acsay László oki. építészmérnök. Nyaraló a Balaton mellett. Tervező Káldy Ferenc építész. Műemlékek: Az ákosi református templom, dr. Bogyay Tamás. Belső

építészet:

Üzletberendezés a Horthy Miklós-

téren és a József-körút 44. sz. alatt. Tervező Gádoros Lajos építőiparművész.

Épületszerkezetek: A

padlástér beépítése.

Dr. techn.

Möller Károly. Szemle,

lapszemle.

Épületszerkezeti

melléklet.

Á k o s i t e m p l o m belseje restaurálás

előtt.

Bevezető A város testében az utak alkotják az érrendszert; az aortát és vénát a főközlekedési útvonalak, a mellékereket és hajszálereket a lakóutcák képezik. Feladataik fontossága is vetekszik az emberi test érrendszerének fontosságával: tehát közlekedési úthálózatok nélkül nincs város, nincs élet. Fokozza jelentőségüket, hogy távolsági, országos és kontinentális viszonylatban szerves összefüggésben kell legyenek más országok, városok és a távoli vagy közeli környék közlekedési hálózataival, főleg főútvonalaival. Ezért igen nagy jelentőségű, hogy az ország közlekedési szakférfiai, szakpolitikusai összetudjanak dolgozni a városrendezés szakembereivel. A magyar közlekedésügyi minisztérium tisztviselőgárdája a legkiválóbb szakemberekből áll, akik biztos kézzel vonják meg az ország úthálózatának még ki nem jelölt szakaszait és nem egy esetben bátor kézzel korrigálták már huzamosabb ideje használatban levő — helytelenül — lakott területen keresztülhaladó, nem egy forgalmi út nyomvonalát. Azok a rendelkezések, melyek a forgalmi úthálózat megtervezése és kiképzése tekintetében irányadók, rendkívül értékesek nemcsak az általános közlekedésügy szempontjából, hanem igen nagy jelentőséggel bírnak a városfejlesztés, főként a gyakorlati városrendezés feladatainak megoldásánál. Ezért tarthatnak számot komoly érdeklődésre vonatkozó cikkeink, v. I. L.

Gyorsforgalmi utak építése Az ország közgazdasága, de honvédelme szempontjából is igen nagy fontossága van a jó közlekedésnek. Ez manapság /nár annyira közismert igazság, hogy nem is kell részletesebben megvilágítani. A jó közlekedés alapvető szükségessége, hogy minden közlekedési eszköz a maga természetének megfelelő keretek között fejthesse ki tevékenységét és úgy használtassák, ahogy működése leggazdaságosabb. Az újabb felfedezések állandóan változtatják, módosítják a közlekedés formáit. Jellemző példaként láthatjuk a közúti közlekedés átalakulását a gépjármű elterjedésével kapcsolatban. A közutak a gépjármű megjelenése előtt csak állati erővel vont — tehát kissebességű — kocsiforgalomnak lebonyolítására szolgáltak. A lassú szekér természetesen az út vonalvezetése szempontjából egész más, lényegesen

kisebb

követelményeket támaszt, mint a gyorsforgalom; így a gépjármű elterjedésével az utak kanyarulati és emelkedési viszonyait, de egyéb építési feltételeit is lényegesen módosítani kellett. Eleinte a gyors és lassú Járművek, az ú. n. vegyesforgalom mindkét irányban egy pályán közlekedett, aminek azonban sok hátránya mutatkozott. Egyrészt ugyanis a nagysebességű gépjármű, az úton haladó lassúbb járművek miatt, teljes sebességét csak helyenként tudja kifejteni, másrészt nagy sebességével a sok kitérés; előzés folytán erősen veszélyezteti a közlekedést. A forgalom biztonsága érdekében tehát csak lényegesen kisebb sebességgel haladhat, mint amilyenre szerkezeti adottsága folytán képes volna. Ily körülmények között használata nem gazdaságos. Ezek a megfontolások eredményezték azután külön a gépkjárműforgalom részére szolgáló, ú. n. gyorsforgalmú utak létesítését, amelyeket többnyire a kétirányú forgalomra szolgáló útsávok teljes szétválasztásával külön-külön útpálya kiképzésével építenek. Kisebb tömegű gépjárműforgalom és főkép szűkös anyagi fedezet melett a különválasztás el is hagyható. Feltétlenül szükséges azonban, hogy a gyors közlekedést lehetővé tevő vonalvezetés teltételei teljesüljenek. Ennek lényege az, hogy az utakon a gépjárművek legnagyobb átlagos sebességük kifejtése mellett teljes biztonsággal haladhassanak. Mindenekelőtt tehát meg kell állapítani a gépjármű által kifejthető, illetve használható legnagyobb sebességet. Ennek alapulvételével kell azután meghatározni a vízszintes vonalvezetésnél alaklamazandó körívek legkisebb

suga-

rait, amelyeknek lehetőleg nagyoknak kell lenniök. Az (vek és egyenes között az átmenetet megfelelő átmeneti (vek közbeiktatásával biztosítjuk. Az ívekben az útburkolatot egyoldalú túlemelésben kell létesíteni és ügyelni kell, hogy az egyenesben fekvő pálya kétoldali eséséből ugyancsak sima átmenettel juthassunk a túlemelt pályarészre. A

túl-

A városkép

A városképet kialakító elemek A városképnek egyik leghangadóbb eleme a háztetők játéka. Talán éppen ezért a legtöbb hibaforrás is ebből fakad. Amennyire emelni tudja a városképet a tetők hangulatos összevisszasága, vagy művészien megtervezett egyöntetűsége, annyira tönkre is tehetik azt az ormótlan tetők, aránytalan tetőtornyok, vagy tetőablakok hivalkodása.

Mindmegannyi

felesleges, indokolatlan, célszerűségnélküli feltét »üres passzió« és sohasem lehetett más célja, mint az építtető hivalkodó feltűnési viszketegségének dokumentálása. Hivatkoztunk már a párkánymagasságok különbözősége esetén az átmenetek biztosításának szükségességére, akár tetőszék, akár tetőemelet képezi az épület lezárását. A tetőemeletes megoldás esetén könnyebb a helyzet, mert a minden oldalról homlokzatszerű kiképzéssel kialakított lezárás jó városképet ad és csupán arra kell vigyázni, hogy a felvonóház aránylag csekély tömege a tetőemelet fölött ne képezzen esetleg toronyszerű felépítményt, továbbá, hogy a központi fűtés kéménye lehetőleg a felvonóházzal legyen összeépítve, mert a sok kiálló épületrész nyugtalanná teszi a városkép hatását. Ugyanez vonatkozik a kémények elhelyezésére is és hacsak lehet, azokat össze kell vonni. A fedélszékkel megoldott tető általában kedvező képet nyújt és csak az azon elhelyezett »rátétek« ronthatják és tehetik bántó megjelenésűvé. Legfőként az ablakok, végződések és tornyok hívják ki a jogos kritikát. Ami az utóbbi felépítményeket illeti, nem is annyira a tetőgerincre helyezett »huszártornyok« ellen van kifogás, — bár nehéz megmondani, hogy

VÁROSRENDEZÉS

54

hosszú — 2—3 km-nél hosszabb — egyenest kerülni kell, mert nappal egyhangúsáoéval kifárasztja a vezetőt, mfg éjjel a szembejövő kocsik fénysugárzása

vakltja s (gy mindenképpen a közlekedés biztonságát veszélyezteti,

A magassági vonalvezetésnél ügyelni kell a mértékadó emelkedő betartására; a hosszelvény domború és homorú törései egyaránt az alapul vett legnagyobb sebességnek megfelelő nagysugarú körfvekkel alakítandók ki. A forgalombiztonság és a gépjármű állandó nagy sebességgel való haladásának lehetősége megköveteli azt is, hogy az útpálya minden kereszteződéstől mentes legyen. Ezért a keresztező utak vagy vasutak szintbeni

keresztezését

minden esetben ki kell küszöbölni, azok csak alul vagy felüljárón haladhatnak át. Vonatkozik ez a becsatlakozó forgalomra is, amelynek ugyancsak nem szabad kereszteznie az úton száguldó járművek pályáját. Elengedhetetlen feltétel, hogy az útburkolat lehetőleg teljesen hullám- és lépcsőmentesen épüljön, hogy a gépjármű veszélyes zökkenései és ugrásai nagy sebesség ellenére is feltétlenül elkerülhetők legyenek. A nagy sebességgel való haladás megkívánja azt is, hogy a burkolat szélessége az előzés lehetőségét is figyelembevéve készüljön. A modern gyorsforgalmi utak oly hatalmas műszaki alkotások, hogy létesítésüknél az esztétikai szempontokat sem lehet mellőzni, sőt sok tekintetben éppen ezek irányítják a tervezést. A nagyszabású

útvonalaknak

szervesen

bele

kell illeszkednie a tájba. Slk vidéken kevés emelkedő, kevés kanyarulat, sok egyenes, dombos vidéken hullámzó útpálya, enyhén kanyargó útvonal kívánatos itt, az erőszakolt egyenesek és hosszú vízszintes szakaszok természetellenesek. Az átereszek és hidak elhelyezése és kiképzése is ehhez alkalmazkodik, és ha a vonalvezetés megkívánja, még a hidakat is ívben kell építeni. Rövid ellenívek nemcsak a forgalmat zavarják, de szemléletük az út szépészeti hatását is sérti. Ugyanebből az okból lehetőleg kerülnünk kell a táj erőszakos megzavarását hatalmas

bevágásokkal

és töltésekkel.

Az újonnan létesített út szerves összekapcsolását a környezettel tájképfásítással is elősegíthetjük alkalmas helyeken. Hazánkban a ferihegyi repülőtérre vezető gyorsforgalmi út építése az első kísérlet ezen a téren, amely anyagi viszonyainkhoz képest igen jelentős alkotás. Megépítésével sikerült elérni, hogy a főváros

központjától

aránylag

távol

fekvő közforgalmi repülőtér igen rövid idő alatt legyen elérhető. A repülőgép nagy gyorsasága által nyert időt tehát nem kell a repülőtérről a városba való nehézkes bejutás során elvesztegetni. Reményünk és óhajunk, hogy ez a sokat ígérő kezdeményezés a béke beköszöntével további hasonló és nagyobb arányú műszaki alkotások előfutárjává váljék.

Dr. ZSINDELY FERENC

azok mi célt akarnak szolgálni — hanem annál inkább a sarkokon elhelyezett vagy homlokzati kiugró erkélyek lezárása céljából alkalmazott tornyok és tornyocskák ellen. Tény, hogy az elmúlt emberöltő egyik igen nagy előszeretettel alkalmazott architetonikus motívuma volt, pedig a városképnek egyáltalán nem szolgált előnyére. Ugyanis növeli az amúgyis nyugtalan tető-architektúra kedvezőtlen összképi hátrányait. Ez esetben a hatóság segítségére siet az 1937:Vl.t.-c. 13. §-a, amikor kimondja, hogy a »csupán díszítésre szolgáló torony vagy más ilyen épületrész lebontását a városkép előnyösebb alakítása céljából kisajátítás: eljárás nélkül is elrendelhető«. A lebontásért kártérítés nem jár, viszont a lebontásnak, illetve átalakításnak költsége a várost terheli. Nagy értéke a törvénynek, hogy ezt biztosította, mert új épületeknél meg lehet akadályozni előre az ilyen természetű egyéni hivalkodást és meglevő régi épületeknél sem kell a jövőben az épület teljes elhasználódását kivárni. A jó városkép biztosítása viszont megéri az ilyen áldozatot vagy költséget. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa is végrehajtott már egy ilyen természetű átalakítást, a Petőfi-tér egyik sarokházának tetőzetén, eléggé sikerült kivitelben. Nem kevesebb kifogás alá esnek a fedélszéken elhelyezett álló padlásablakok sem. A padlástér megvilágítására megfelelő az egyszerű, a fedélszék síkjában elhelyezettfekvő ablakok alkalmazása is és teljesen felesleges az esetleg még külön tornyocskákkal megtetézett, álló padlásablakok kiképzése. Különösen bántóan hatnak ezek az ablakok, ha túlzott méretek

5 5

V Á R O S R E N D E Z É S 55

Kassai Fő-utca részlete

kel és rendszerint rossz arányokkal épültek. Ezeknek megszüntetése feltétlenül kívánatosnak látszik. Más az eset, ha ezek a fedélszéken elhelyezett ablakok a padlástérben tervezett lakások szükséges

megvilágítását szolgálják. Ez esetben a fedélszék kiképzése

rendszerint mansardos — törtsíkú — megoldást nyer és ez a körülmény egyben az épület architektúráját is meghatározza. Modern homlokzatkiképzés mellett, úgyszólván, soha sem jön létre mansardos tetőkialakítás. Mansardtetők általában csak a barokkos homlokzatok esetén alakultak ki városképet nem bántó módon, ha ezek a tetőszéki lakásmegvilágító ablakok a frontszakaszon részben vagy egészben összefogva alakíttatnak ki és mint egységes felépítmények jelentkeznek. Ma, amikor lakástermelési okokból a tetőtérben is építhetünk lakásokat, azt állapíthatjuk meg, hogy városkép szempontjából előnyösebb, ha ezek a tetőszéki lakásmegvilágító ablakok a frontszakaszon részben vagy egészben összefogva alakíttatnak ki és mint egységes felépítmények jelentkeznek.

1

Az épületek főpárkány feletti részének városkép szempontjából való vizsgálata tekintetében figyelembe jön még a közelmúltban oly gyakran jelentkező oromzati kiképzések kérdése.Báraz oromfalak és oromzatok tulajdonképpen már az épületek

r

F !

r r j l j

Q

ÜJ <-

.- ,

^

a

s

> j ;

r

homlokzati kiképzéséhez tartoznak, amely kérdéssel folytatólagosan kívánunk foglalkozni, itt is le kell szögeznünk, hogy azonos elbírálás alá tartoznak ezek a dísztelen, többnyire értelmetlen rendeltetésű oromzatok a fedélszék kialakításával. Még az sem teszi indokolttá az ilyen felépítményeket, ha mögötte műteremlakás létesül, de leggyakrabban csupán külső »díszítés ?« célját szolgálja és jobb esetben a padlásteret világítja meg. Ezek az oromzatok, úgyszólván, véletlenül sem emelik a városképet, ellenkezőleg, mindig károsan befolyásolják azt. Még szabadonálló középületeknél is mérlegelendő, vájjon arányban áll-e egy kétesértékű »monumenta-

n

r r

n

n

Bű

n l
•

•

D

r

p

r

litás« a művészi városkép biztosításával. A németországi oromzatos épületekre való hivatkozás nálunk nem helytálló. Ott tradicionálisán kialakult helyzet fenntartásáról van szó, ezenkívül a helyi természet, rajzi viszonyok is indokolttá tették az igen meredek hajlású fedélszékeket és így azok belső kiképzése is jogosulttá vált. Nálunk azonban ilyen körülmények nem forognak fenn és az ilyen architektonikus kiképzés csak formakeresésként jelentkez-

r

f

r

r

VÁROSRENDEZÉS

v. I.L.

E

i

e? u D

hetik. Nemcsak nagymérvű anyagpazarlást jelent az inkább ízléstelennek mondható oromzatalkalmazás, hanem a városképet is károsan befolyásolja.

j

'

n

|íL!

L

56

A ferihegyi repülőtérre vezető út kiépítése

Budapest légiforgalmának lebonyolítására pár év előtt épült meg a város

a)

közlekedési középpontjától (Deák Ferenc-tér)

szakasz

7

km

távolságban levő

budaörsi repülőtér. Ezt a városhoz közelfekvő repülőteret állami szem-

Budapest

székesfőváros

területére

eső

út-

Ismertetése:

A n n a k biztosítására, hogy a repülőtérre irányuló gyorsforgalom az Üllől-

pontból fontos, más feladat ellátására kell átadni s éppen ezért annak

úton akadálytalanul legyen lebonyolítható a Székesfőváros a most kiépí-

szüksége merült fel, hogy a légiforgalom lebonyolítására üj közforgalmi

tett útszakaszhoz csatlakozó Orczy-útig terjedő rész átépítését magára

r e p ü l ő t é r épüljön.

vállalta.

Az új közforgalmi repülőtér céljaira — a szakértők megállapítása szerint

Ezen átépítésből e d d i g csak a Ceglédi-út és A p a f f y - u t c a közötti szakasz

— a számításba jöhető területek közül legalkalmasabb a Pestszentlőrlnc

j o b b o l d a l i , a t e h e r f o r g a l o m célját szolgáló sáv készült el.

és Vecsés határában levő ferihegyi puszta. Az itt épülő repülőtér fel-

átépítésre csak a háború után kerül sor, s a d d i g a gyorsforgalom a jelen-

vételi épületének távolsáQa az Ismertetendő repülőtéri úton a Székes-

legi keramitburkolaton a teherforgalommal közös útpályán bonyolódik le

főváros középpontjától, a Deák-térről 15 km-re van.

A tovább

Kispest határától Gyömrői-út között megnyitott gyorsforgalmi útszakasz

összehasonlításul az alábbi összeállításban tüntettük fel egyes nagy

8*5 m korona és 7'5 m burkolatszélességben

városok repülőtereinek távolságát a város közlekedési

a 6 m széles

központjától:

makadámalapra

helyezett

olymódon

betonburkolat

é p ü l t , hogy két

oldalán

0*75—0*75 m szélességben betonalapra épített aszfaltburkolat készült. Berlin (Tempelhof)

5 km

A szintbeli keresztezések kiküszöbölésére a gyorsforgalmi út, a Vas-

B u d a p e s t (Budaörs)

7 km

gyár-utca keresztezésénél egy 37 m hosszú vasbeton felüljárón (1. sz.

Róma szárazföldi (Llttorlo)

8 km

ábra), az Újhegyi-útnál a M Á V ceglédi és lajosmizsei vasútvonala felett

Páris (La Bourget)

12 km

Budapest (Ferihegy)

15 km

Bécs (Aspern)

15 km

London (Croydon)

19 km

Róma vízi (Ostla)

28 km

pedig egy 241 m hosszú vasbeton felüljárón halad át. Az újhegyiúti felüljáró 241 m hosszával á t h i d a l j a : a) az Újhegyl-út meghosszabbítását, b) a M Á V B u d a p e s t — l a j o s m i z s e i vasútvonalát,

A táblázatból kitűnik, hogy az új budapesti közforgalmi repülőtér a város

c) a M Á V B u d a p e s t — c e g l é d i vasútvonalát,

középpontjától való távolságát illetőleg középhelyet foglal el.

d) a Waggon-Lits iparvágányát és a

A v é g b ő l , hogy a repülőgépet igénybevevő és a gyorsasághoz szokott utasok, mentől előbb kijuthassanak a viszonylagosan távolabb fekvő repülőtérre, olyan utat kellett építeni, amely a gyors automobilforgalomra alkalmas.

e) Vaspálya-utca meghosszabbítását, összesen 17 nyílásban. A hld eleje 100 m sugarú ívben fekszik. A keresztezések ferdék és Igen hegyesszögüek:

a Vaspálya-utcánál a keresztezés

32°-os.

altalajviszonyok miatt az egyenlőtlen süllyedésből származó

Hosszas tanulmányozás és minden

lehetőség számbavétele

repülőtérnek a 4. sz. B u d a p e s t — K o l o z s v á r — s e p s i s z e n t g y ö r g y i

rossz

többlet-

után a

igénybevételek és a repedések elkerülése céljából az egész hld kilenc

állami

terjeszkedő hézaggal tlz egymástól f ü g g e t l e n ü l működő részre osz-

közút (Üllői-út) felől való megközelítése határoztatott el. Kispest határá-

tatott.

ban a gyorsforgalmi út az Üllői-útról baloldalon ágazik le és Budapest

tartók 7*70—17'40 m-es változó

székesfőváros, v a l a m i n t Kispest határán halad a kispesti

A

Az Igy keletkező részek 2 — 3 — 4 támaszú konzolos

gerenda-

nyílással.

határerdő

mentén a Gyömrői-útig, innen pedig a Gyömrői-úton, illetőleg a M Á V .

Az emiitett tlz f ü g g e t l e n hldrész közül legnagyobb nyílással a ceglédi

ceglédi vasútvonalával párhuzamosan a repülőtérig.

vasútvonal feletti é p ü l t 47'4 m támaszközzel, vonóvasas Ivtartó kikép-

A gyorsforgalmi útvonal a repülőtér bejáratán t ú l

meghosszabbítást

nyert és becsatlakozik a 4-es számú (Üllői-út) útba. Ez az összekötés egyrészt biztosltja a repülőtérnek Budapesttel ellentétes Irányból való

zéssel. Az Iv magassága 8 ' 5 m . A vonórúd 14 c m átmérőjű és 50 m hosszú. Sem a vonórúd,

sem a hld felfüggesztő rúdjai nincsenek

betonnal

körülvéve.

a 4. sz. B u d a p e s t — K o l o z s v á r — s e p s i s z e n t -

Az építkezésnél elkészült 70.000 m 3 földfeltöltés, felhasználásra került

györgyi állami közút gyorsforgalmának lebonyolítását is szolgálja, s ezen

17.000 t o n n a terméskő és zúzottkő, 12.000 t o n n a dunakavics és homok-

megközelítését,

másrészt

felül a gyorsforgalom elkerülheti a 4-es számú út Pestszentlőrincen és

1.600 t o n n a c e m e n t , 250 t o n n a vas és 4.000 t o n n a bazalt hasított kő-

Kispesten áthaladó rendkívül nagy teherforgalommal t ú l t e r h e l t átkelési

anyag.

szakaszát.

Az út- és hídépítési munkák tervezését és építését Budapest Székes-

A kiépítésre került új szakaszból 3 km Budapest székesfőváros, 7.8 km

főváros út- és mélyépítési ügyosztálya végezte, vitéz Becske K á l m á n

p e d i g Pest vármegye területére esik.

tanácsnok, dr. Viola Rezső és Medgyessy István műszaki főtanácsos,

A nyomvonal megállapítása után m i n d Budapest székesfőváros út- és mélyépítési

ügyosztálya,

mind

a Kereskedelem-

és

Közlekedésügyi

M i n i s z t é r i u m út- és hídépítési szakosztályai haladéktalanul megindították a tervezési munkálatokat. Az építési munkálatok az építéshez szükséges összegek biztosítása után a székesfőváros területére eső útszakaszon már 1940-ben, az állami útszakaszon pedig 1941-ben indultak meg. A továbbiakban külön fogjuk

ismertetni a Székesfőváros és külön a

Kereskedelem- és Közlekedésügyi M i n i s z t é r i u m által végzett munkákat

5 7

ügyosztályvezető-helyettesek,

Demeter

Dezső

és T h i r r i n g

műszaki főtanácsos, alosztályvezetők Irányítása Az

Gusztáv

mellett.

útépítési munkák épltésvezetését Lávay Béla műszaki

tanácsos,

a vasbeton felüljárók épltésvezetését Borsos József főmérnök és Kovácsházy Frigyes segédmérnök f o g a n a t o s í t o t t a . A helyszíni ellenőrzést Pál Ferenc műszaki gyakornok, Török Á g o s t o n és

Holly

Lajos

műszaki

hivatalnokok

látták

el.

V Á R O S R E N D E Z É S 57

Ai

útmenfl kertészeti munkákat Szilágyi József kertészeti

igazgató

vezetése mellett a székesfővárosi kertészeti intézet végezte el. A vasgyárutcai hld részletes tervét dr. Schwertner A n t a l oki. mérnök, műegyetemi adjunktus, az újhegyiúti

hldét pedig dr. Menyhárt István

és Sávoly Pál oki. mérnökök készítették. Az útépítés előmunkálatait Pulay János, Borlay Károly oki. mérnök és Magyar Á r p á d oki. mérnök, építési vállalkozók hajtották végre. A beton útburkolat építési munkálatait a Magyar Általános Útépítési Rt. végezte, Farkas Elemér vezérigazgató és Prágai Lajos műszaki igazgató irányítása és Vaszilievits Sömjén György oki. mérnök helyszíni vezetése mellett.

A vasgyárutcai

vasbeton felüljáió építési

építés munkáit

Weisinger György oki. mérnök hajtotta végre. Az újhegyiúti végezte:

vasbeton

felüljáró építési munkáit Wanner Henrik-cég

a cég részéről az építésvezetői teendőket Wanner

Henrik

és Hilvert Elek oki. mérnökök látták el.

Az előzőkben ismertetett székesfővárosi szakasz az újhegyiúti felüljáróval végződött. Ezen felüljárótól a 4. sz. Budapest-Kolozsvár-sepsiszentgyörgyi

állami

közútba való becsatlakozásáig terjedő 7'8 km hosszú útszakasz tervezése 1939 évben kezdődött

meg.

Az építéshez szükséges hitel biztosítása után az út- és hídépítési munkáitokat

1941. évi július

adták vállalatba.

hónapban

nyilvános versenytárgyalás

útján

A munkálatok 1941. évi augusztus hó 4-én indultak

meg. Az útszakasz teljes hosszában középen végigvonul az

úgynevezett

gyorsforgalmi sáv, melyen a gépkocsik 100 km/ó sebességgel közlekedhetnek. Ezen gyorsforgalmi sáv szélessége 7'5 m, 6'0 m földrehelyezett 13 cm. vastag betonburkolat, melyhez kétoldalt 0'75—0'75 m

padkaburkolat

csatlakozik. A padkaburkolat betonalapra helyezett 3 cm vastag zúzalékos öntött aszfaltburkolattal van ellátva. A gyorsforgalmi sáv állami útszakaszának a repülőtér felvételi épületéig terjedő 5'6 km hosszú része keresztirányban mind a gyalogos, mind a járműforgalom elől el van zárva az úgynevezett folytonos szalagkerékvetővel.

(2. sz. ábra.)

A vasbeton szalagkerékvetöket 1 m hosszú vasbeton oszlopokra f o l y . tonosan való összeszerelésével állították elö olymódon, hogy az oszlopok a gyorsforgalmi sáv padkaburkolatának külső élén helyezkednek el2

A

szalagkerékvető

A szalagkerékvetők

magassága

70

cm.

okozta biztonságérzetet fokozza és teljessé

azon körülmény, hogy a szintbeli útkeresztezések teljes

tesz

mértékben

klküszöbölteltek. Ütfelüljáró készült a székesfővárosi határnál a Gyömrőlútnál, mlg a pestszentlőrinci Erzsébet-és Erdész-utcáknál és a Szemeretelepnél aluljárón kerül a gyorsforgalmi út átvezetésre. A gyorsforgalmi útszakaszon 100 km/óra sebességgel való haladási mindenekelőtt a közút megfelelő vízszintes és magassági vonal vezetése tette lehetővé. A 7'8 km hosszú útszakaszon 5 vízszintes körív alkalmaztatott. Ezek közül a 100 km/ó sebességnek megfelelő minimális 400 m sugárral az a Gyömrői-út vonalába eső Iv épült, melybe a gyorsforgalmi út Gyömrői-úti felüljárója is esik. Ezen Iv teljes hosszéban s Igy a felüljárón is 5% egyoldalú túlemelés alkalmaztatott. A másik négy Iv 800, 1200, 2000 illetőleg 3000 m sugárral képeztetett kl. A magassági vonalvezetésnél alkalmazott körívek sugara 6000, 2000 m, a domború

Illetőleg homorú hosszszelvény töréseknél,

1 Vasgyárutcai felüljáró. 2 Szalagkerékvetők a pestszentlőrinci átkelési

szakaszon.

3 Teherforgalmi utak. É P Í T E T T E :

VÁROSRENDEZÉS

S O R G

A N T A L

É P Í T Ő I P A R I

R. T .

58

Az Üllői-út felé irányított gyorsforgalmi úton kívül a G y ö m r ő i - ú f meg-

111

hosszabbításában teherforgalmi útsávok is létesíttettek a gyorsforgalmi út két oldalán. (3. sz. ábra.) A teherforgalmi sávokat azért nem lehetett egy szélességben megépíteni, mert a gyorsforgalmi út 4'5 km hosszban a Pestszentlőrinc határába eső Gyömrői-úton beépített területen halad. A beépítés jellege olyan, hogy a közút jobboldalán nagyobb gyártelepülések, a baloldalán kis családi házak helyezkednek el. Minthogy a gyorsforgalmi úton a szalagkerékvetők illetőleg aluljárók miatt keresztülhaladni sem gyalogosnak, sem járműveknek nem lehet, az út két oldalán fekvő fentemlltett települések kellő megközelítése végett kellett a teherforgalmat, illetőleg azon személyautó forgalmat, mely a repülőtér felől halad, két útsávra el" osztani olyképpen, hogy mindkét útsávon kétirányú forgalom legyen lebonyolítható. A teherforgalmi utak 6 m szélességben épültek meg, részben 13 cm vastag útbetonból, részben kétrétegű 15 cm vastag útbetonból, melynek alsó rétege legelőnyösebb szemszerkezetnek megfelelően összeállított dunakavicsból készült betonból, felső rétege 5 cm vastagságban bazaltzuzalék felhasználásával

készült.

A gyorsforgalmi út és teherforgalmi útak

között a

gyorsforgalomnak

mindkét oldalán a szalagkerékvetőoszlopok külső éléhez

csatlakozóan

1'5—1'5 m szélességben 8 cm vastag vibrációs eljárással bedolgozott

4

kerékpárutak készültek. A teherforgalmi útsávok házak felőli oldalán 3 — 3 m szélességben burkolattal el nem látott gyalogjáró létesíttetett. A teherforgalom, kerékpárforgalom és gyalogosforgalom elkülönítése

végett a teherforgalmi út,

mely egyik oldalán a gyalogjáróhoz, másik oldalán a kerékpárúthoz csatlakozik, útvonal elején 15 cm-re kiemelkedő szegélyek alkalmazásával a gyalogjáróút,

illetőleg a kerékpárút szintjéhez képest 15 cm-rel

süllyesztett nívóban épült

meg.

A pestszentlőrinci átkelési szakaszon a szegélyek között összegyűlő vizek elvezetésére az út mindkét oldalán a gyalogjáró alatt 0.6 m nyilású, illetőleg 0'8 m nyilású betoncsatorna épült. Tekintettel arra, hogy a pestszentlőrinci Gyömrői-út eredeti szélessége a fent leirt közút 29'10 m-t tevő útszélességének nem volt megfelelő: idegen területek igénybevételére volt szükség. legértékesebb

részét a pestszentlőrinci

Az idegen területek

átkelési szakasz

baloldalán

lévő csaladi házak kertek és udvarok tették ki, összesen 44 ház lebontása és újból való felépítése vált szükségessé. egy esetben volt szükség.

Kisajátításra csupán

A többi telektulajdonossal méltányos kár-

talanítási árak felajánlása folytán sikerült közvetlen tárgyalások útján megegyezni. A szükséges ingatlanok igénybevétele legnagyobb részben még az útépítés megkezdése előtt megtörtént és a családi házak még az 1941. évben úgyszólván kivétel nélkül felépültek eredeti formájuknál sokkal tetszetősebb A

5

kivitelben.

kerékpárúttal kapcsolatban

megemlíthető

még, hogy a Szemere

telepi aluljárótól kezdődően a gyorsforgalmi út két oldalán 1'5—1'5 m széles kerékpárút egyesül és a jobboldali teherforgalmi sáv jobboldalon 2'5 m szélességgel halad tova egészen a 7'8 km-nél lévő 4. sz. BudapestKolozsvár-sepsiszentgyörgyi állami útba való becsatlakozásáig. (4. sz. ábra.) A kerékpárút ezen nyomvonalbeli megváltoztatására azért volt szükség, mert ha a Szemere-teleptől kezdve a kerékpárút tovább is a gyorsforgalmi út két oldalán

haladt

volna, úgy a repülőtérről kijövő,

illetőleg oda irányuló gyorsforgalmat a baloldali kerékpárút keresztezte volna. A szemeretelepi aluljárótól a 4. sz. állami közútba való becsat'akozáslg az egyesített kerékpárutak szélessége 2'5 m és ugyancsak 8 cm vastag betonból vibrációs bedolgozással készültek el. (5. sz. ábra.) A baloldali teherforgalmi út a Szemere-telep végénél, a 4'5 befejeződik, továbbvezetése már séges,

mert

ezen

csak a z é r t

szelvénynél

sem

már

volt a

km-nél lehet-

repülőtél

4 Kétoldali kerékpárút. 5 Egyoldali kerékpárút. 6 A jobboldali teherforgalmi út becsatlakozása. É P Í T E T T E :

59

S O R G

A N T A L

É P Í T Ő I P A R I

R. T.

6

VÁROSRENDEZÉS

kezdődik

és Igy továbbvezetés esetén keresztezni kellett volna a

repülőtérről kiágazó gyorsforgalmat. A Jobboldali teherforgalmi út az 5'2 km szelvénynél kezdődik.

Ezen

szelvénynél torkollik be a középső, gyorsforgalmi útsávba a repülőtér teherforgalmát lebonyolító betonút. (6. sz. ábra.) Megemlíthető még, hogy a jobboldali teherforgalmi sáv későbbiekben történő továbbvitelére megvan a lehetőség, mert a kerékpárút a gyorsforgalmi sávtól oly távolságban építtetett meg, hogy a gyorsforgalmi út és a kerékpár út között 15 cm-re kiemelkedő szegélyek felhasználásával a 6 0 m széles teherforgalmi sáv egészen a 4. sz.Budapest-Kolozsvár sepsiszentgyörgyi állami útig meghosszabbítható és Igy lehetőség arra, hogy —

megvan

a

Kispest és Pestszentlőrinc helyi forgalmának

további növekedése esetén —

a jobboldali teherforgalmi sáv becsat.

lakozásig hiányzó 2.600 f m hosszának kiépítésével a 4-es számú út teherforgalmának az a része, amely Kőbányára irányul is

eltereltessék

Pestszentlőrinc és Kispest megyei városok átkelési szakaszáról. A közúton létesített szelvényezés szerinti első műtárgy a székesfővárosi határnál a Gyömrői-út meghosszabbításába eső vasbeton felüljáró. A felüljáró 43'45

m támaszközű

alsópályás,

merevltőgerendás,

Ivhld.

(7. sz. ábra.) A két főtartót fent három helyen keresztkötés, lent pedig a kereszttartókra és három hossztartóra támaszkodó pályalemez köti össze egymással. A főtartó Iv magassága 8'00 m, mlg az Ivtartó

magassága

záradékban 55 cm, ami a vállakig egyenletesen 70 m-re növekszik

fel.

A hld tengelye az alatta elhúzódó út, tengelyével 29' 27' 3 0 " nagyságú szöget zár be.

Azon körülményből kifolyólag, hogy a gyorsforgalmi

út ezen szakaszon 400 m sugarú körívben fekszik, a hld szerkezetének kialakítása a szokásoktól eltérően történt. A főtartó távolsága úgy határoztatott meg, hogy közöttük a 7'50 m szélességű autóút az említett sugarú ívben legyen átvezethető. Kerékvetők széle ennélfogva nem a főtartókkal párhuzamosan, hanem attól eltérően, ívben vonalaztattak meg. Miután az ívben fekvő út túlemelést kíván meg, a hld pályalemeze a túlemelés mértékének megfelelően 5% esésben fekszik. Az autóútpálya burkolata a csatlakozó betonútnak betonjával azonos, nagy szilárdságú

betonzuzalék adalékanyag 4 cm vastag koptató rétegből készült.

A második műtárgy a Gyömrői-út és Erzsébet királyné-út keresztézésénél épült gyorsforgalmi aluljáró. A gyorsforgalmi út pályaszintje a jobbés baloldali teherforgalmi utak pályaszintje alásüllyed, majd a keresztező Erzsébet királyné-út alatt aluljáróban elhaladva, szintben ismét egyesül a teherforgalmi utak pályaszintjével. Az aluljáró előtt és után az útpálya 494 m hosszban mellvéd- és támfalak közt halad. Úgy a mellvéd, mint a támfalak vasbetonból készültek L- és U-alakú kiképzéssel. A támfalak egyrésze ugyanis olyan mély, hogy talajvízbe került. A talajvíz betörésének meggátlására ezen szakaszon a támfalak alul zárt U-alakú szelvénnyel képeztettek k i . M i n d a z egyszerű, mind a nagy U támfalak 15.00 m hosszú tagokból állanak. Az U-alakú támfalakat

kívülről víz-

záró szigetelőréteg borltja. Az egyes támfaltagokat elválasztó hézagok felett a szigetelőréteg a dilatációs mozgást lehetővé tevő különleges ólombetétes szigetelőrészekhez csatlakozik.

Az U-alakú

szárnyfalak-

hoz az Erzsébet-utca vonalához csatlakozik az ugyancsak vasbetonból épült aluljáró.

A hld 11 m hosszú és 10 m belsőnyilású zárt 4 sarkos

keretként épült. Oldalfalai, valamint fenéklemezéhez az alább Ismertetett

dilatációs

hézagkiképzés

útján

csatlakoznak

a

szomszédos

A f e r i h e g y i g y o r s f o r g a l m i ú t n a k , a betonpálya szélén levő zúzalékos öntöttaszfalt burkolatát a Székesfőváros által létesített szakaszon BIEHN J Á N O S R. T. (Budapest, V., Alkotmány-utca 21.), az állami szakaszon P O S N A N S K Y É S STRELITZ R. T. (Budapest, V., Zsitvay Leó-utca 13.) készítette. A betonkocsiút burkolatát a Székesfőváros által létesített szakaszon a MAGYAR ÁLTALÁNOS ÉPÍTŐIPARI R. T „ Budapest, V., Széchenyi-rakpart 9. készítette. 7 Gyömrőiúti felüljáró. 8 Erzsébetutcai gyorsforgalmi aluljáró. 9 Szemeretelepi gyorsforgalmi aluljáró. 1 0 Szemeretelepi gyorsforgalmi aluljáró. É P Í T E T T E :

VÁROSRENDEZÉS

S O R G

A N T A L

É P Í T Ő I P A R I

R. T.

6 0

10

U-alakú támfalak. (8. sz. ábra.) A hld belső ürmagassága 4 ' 2 0 — 4 ' 5 0 m

beton, 4.448 m* vasbeton, elhelyeztetett az aluljárók t á m f a l a i n és mell-

változik, annak megfelelően, hogy az autóútpálya

védfalain 2.057 fm vaskorlat, az aluljárókon és felüljárón pedig 144 f m

halad.

3%

túlemelésben

Ugyanis a gyorsforgalmi út támfalak közötti szakaszának egy

része, mely az aluljárót Is m a g á b a f o g l a l j a , 700 m sugarú

vaskorlát.

körívben

Fenti teljesítményhez felhasználtatott 32.500 t o n n a dunakavics, 3.200

fekszik. Az ívben haladó útvonalozás a pályaszint megfelelő túlemelésén

t o n n a d u n a h o m o k , 27.500 t o n n a bazalt zúzottkő és zúzalék, 8.660 t o n n a

kívül m é g azt is kívánta, hogy a támfalak normális és az út szélességével

c e m e n t , 162 t o n n a b i t u m e n , 410 t o n n a g ö m b v a s , v a l a m i n t 15 t o n n a

azonos 7'5 m belső nyilása a féktávolságnak miatt 10'0 m-re bővíttessék az aluljáróban.

megfelelő kellő előrelátás Ezáltal elérhető volt, hogy

az aluljáróban közlekedő gépjárőmúvek annak ellenére, hogy az aluljáró 700 m sugarú ívben van, m i n d i g oly távolságból megláthatók, hogy a szükség szerint alkalmazandó fékezés, az összeütközés

veszélye

nélkül, 110 km-es maximális sebességnél is eszközölhető. Az

aluljáróban

összegyűlő

csapadékvíz

elvezetésére

a

nagyszilárdságú függesztővas és vonóvas. A tervezési és építési munkák vezetését

előbb dr. Varga József, majd

dr. Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter vezeése alatt á l l ó kereskedelem- és közlekedésügyi m i n i s z t é r i u m út- és hídépítési szakosztályai végezték, dr. Álgyay

Pál, majd dr.

Markos

Olivér államtitkárok legfőbb irányítása mellett. legmélyebb

részen beépített folyóka szolgál, mely egy szivattyúaknába

Az útépítési munkákat illetően dr. vitéz Karátson Jenő miniszteri taná-

torkollik.

csos, a hídépítési munkákat illetően Tantő Pál miniszteri osztályfőnök,

Az aknába összegyűlt vizet a beépített szivattyú a baloldali teherfor-

illetve helyettese, Dömötör Sándor miniszteri tanácsos irányítása mel-

g a l m i út szélén vezetett c s a t o r n á b a emeli át. A szivattyúakna a bal-

lett, az útépítési munkák felvételi, tervezési és kiviteli központi fel-

oldali t e h e r f o r g a l m i út és a gyorsforgalmi út által határolt ékalakú mezőbe

ügyeletét a szerző, a hídépítési munkák felvételi, tervezési és kiviteli

helyeztetett el.

központi

A harmadik műtárgy a gyorsforgalmi út és az Erdész-utca szintbeni

tanácsos

keresztezésének kiküszöbölésére épült aluljáró. Az aluljáró elrendezése

Az útépítés általános terveit Gadits Béla miniszteri tanácsos,

hasonló az Erzsébet királyné-úti aluljáróhoz.

M i u t á n azonban a t a l a j ,

később Rátz Jenő kir. műszaki főtanácsos vezetése alatt álló b u d a p e s t i

víz állása alacsonyabb az aluljáróban vezetett út pályaszintjénél, a tám-

m. kir. államépltészeti hivatalba beosztott Zorkóczy ö d ö n kir. s.-mérnök,

felügyeletét látta

pedig

Láng-Miticzky

Tibor

miniszteri

osztály-

el. majd

falak és az aluljárók szerkezete ez esetben egyszerűbb kiképzést nyert.

a részletes terveket pedig Benke István kir. főmérnök készítette el.

A 4. sz. m ű t á r g y a Szemere-telep vasúti megálló mellett létesített a l u l -

Az aluljárók általános és részletes terveit Zimonyi István oki. mérnök,

járó.

a felüljárók általános terveit Jakab Sándor oki. mérnök, részletes terveit

A támfalak és az aluljáróhld elrendezése és szerkezeti kialakítása

azonos az erdészutcai

aluljáróéval.

A csapadékvíz

elvezetéséről

az

aluljáróból az út jobboldalán felépített szivattyúház szivattyúi gondoskodnak. (9. és 10. sz. ábra.)

Az összes munkálatok három szakaszban kerültek kiírásra.

A ferihegyi repülőtérre vezető közút állami szakaszának

kiépítésével

kapcsolatban összesen 130.000 m" f ö l d m u n k a végeztetett el. A székesfővárosi szakaszhoz

csatlakozó, az altalaj m e g nem felelő volta miatt

a betonburkolat alá 40 c m vastagságban talajjavító homokanyag beépítése vált szükségessé és ezzel kapcsolatban összesen 32.000 m ' talajjavltóanyag használtatott A

gyorsforgalmi

utcák,

fel.

Az első

szakasz a 0.000—2.300 km szakaszig terjed és ezen szakasz Sorg A n t a l Építőipari Rt. részére adatott vállalatba.

A második építési szakasz

2.300—4.700 km szakaszig terjed és a versenytárgyalás alkalmával ugyancsak Sorg A n t a l Építőipari Rt. részére adatott vállalatba. A harmadik szakasz a 4.700—7.800 km szakaszig terjed és Sármezey A n t a l oki. mérnök építési vállalkozónak adatott vállalatba.

Ezen utóbbi szakasz munká-

lataiból azonban csak a földmunkálatokat végezte el Sármezey A n t a l

betonút, teherforgalmi

útfeljáróinak

p e d i g Misthét Endre oki. mérnök készítette el Sávos Károly miniszter f ő m é r n ö k közvetlen Irányítása mellett.

csatlakozó

koptatóbetonjainak

oki. mérnök, a többi munkálatokat Sorg A n t a l Építőipari Rt. kivitelezte, végeredményben tehát a III. sz. építési szakasz f ö l d m u n k á i n kívül az

összesen 117.000 m- útbeton létesíttetett. Öntött aszfalt padkaburkolat

állam által kiépített útszakasz m i n d e n munkáját Sorg A n t a l Építőipari

m ' , kerékpárút

hidak,

betonút, közútba

céljaira

készült 13.850

burkolására

19.500 m*, kiemelkedő

szegély

14.600

Rt. hajtotta végre, beleértve az aluljárók és felüljáró építési m u n k á i t is.

f m , szalagkerékvető 7.830 f m , 60 c m nyílású csatorna 5.000 f m , 80 c m

Az építések helyszíni vezetését és ellenőrzését az útépítési munkálato-

nyílású csatorna 340 f m , alagcsövezés, csatornázás és műtárgyak alatt

kat illetően Benke István kir. főmérnök, az aluljáró és felüljáró é p í t é s i

6.000 f m

munkálatokat illetően Sávos Károly miniszteri főmérnök látta el, Fazekas

mennyiségben.

A műtárgyakkal kapcsolatban létesíttetett 1.100 m* 8 c m szádfal, 9.97° m ' különböző szigetelés, 2.843 m 1 alapbeton, felmenőfalbeton és védő-

61

György miniszteri főmérnök

közreműködésével. DR. VITÉZ V A S Á R H E L Y I

BOLDIZSÁR

VÁROSRENDEZÉS

Budafok városközpontja

Mielőtt bármely város vagy község központjának szabályozási illetve rendezési tervét tárgyalhatnék, ismernünk kell földrajzi adottságait, történelmi fejlődését és reflektorszerűen rá kell mutatnunk a város fejlesztési illetve az általános rendezési tervre, hogy szemléltethessük azt a keretet, amelyben a városközpont helyet foglal. A városközpont az egész város rendezési tervével olyan kapcsolatban van, mint az emberi szívnek az egész szervezethez. Csak jó szív mellett lehet egészséges szervezet. Ha a szív gyenge vagy beteg, a szervezet sem lehet egészséges. Áll viszont az is, hogy egészséges szív mellett még mindig lehet a szervezet más része beteg vagy gyenge. A konzekvenciát levonhatjuk: csak jó városközpont mellett lehet az egész városra kiterjedő jó rendezési tervről beszélni. Budafok megyei város északról egy kis szakaszon közvetlenül határos a Székesfővárossal, majd Albertfalva, a Duna, Budatétény, Törökbálint és Budaörs határolják. Egész területe 1.268 hektár. Legnagyobbrészt (80%) hegyvidék és kisebb területe (20%) sík. A hegyvidék mészkőben gazdag és ezen adottsága következtében keletkeztek a ma már világhírű borpincéi. Régebben erősen fejlett szőlőművelést űztek, azonban a flloxera pusztítása után a gyümölcstermelésre tértek át. A város településtörténeti vonatkozásban eltér a budapestkörnyéki (Újpest, Kispest, Pestszentlőrinc) városoktól, amennyiben a legrégibb korba visszanyúló története van. A bronzkori ősember emlékét egyik ház alapozási munkálatainál tárták fel. Két sírkőmaradványnál az eraviszkok nyomait sikerült felfedezni. Több napfényre került mérföldkő, szarkofág, szobortöredék, pénzek, a rómaiak korát igazolják. A honfoglalás utáni idők életére mutatnak az Albertfalva északi határában levő templomromok és a Háros-szigeten állott kolostor romjai. (Mihalik: Budafok története). A török hódoltsáa alatt minden elpusztult és csak 1739-ben kezdi meg újból községi életét mint önálló zsellér község. 1887-ig Promontornak (promontoriumhegyfok) nevezik, hogy azután mint Budafok község folytassa életét, majd pedig 1926-ban rendezett tanácsú Illetve megyei város lett. A lélekszám gyarapodása a következő fejlődést tünteti fel: 1869-ben 3.844 lélek 1880 » 4.193 » 1890 » 5.243 » 1900 » 7.273 » 1910 » 10.954 » 1920 » 13.686 * 1930 » 19.691 » 1940 » 24.174 »

1. ábra

VÁROSRENDEZÉS

Mint ez adatokból láthatjuk, a rohamos fejlődés a mult század utolsó évtizedében indult meg, ami éppen összeesik a Helyiérdekű Vasút megépítésének idejével és így a Székesfővárossal való összeköttetés meggyorsításával. Ezt szolgálja különben a város területén levő még három nagy vasúti állomás is.

62

A város a Fehérvári-úti országos útvonal mellett lévén, a gép kocsi közlekedés is biztosítva van. Budafokon a közművesítés is erélyesen megindult. Villanyvilágítás jóformán minden megnyitott utcában van. Vízvezetéke is fejlett és a jó ivóvízzel való ellátásnak és a további fejlődésnek akadálya nincs. Az utóbbi időben a szennyvízcsatornázás is megindult, bár ezideig a város sűrűn lakott része van csak ezzel ellátva, de a jövőben számítani lehettovábbi gyarapodására. A gyáripar és kereskedelem ugyancsak fejlettnek mondható. Az összesen 40 km hosszú pincehálózata biztosítja világhírű borpincészetét és borkereskedelmét.

15 hektár. A zártsorú egyemeletesbe 56 hektár. A vegyes övezetbe 92 hektár. A szabadonálló és pinceövezetbe együttesen 511 hektár. A gyárövezetbe 122 hektár. A beépítésre szánt területen belül zöldterület lesz 25 hektár.

Itt van az Állami Borpincészet, a Törley- és a Franpois-féle pezsgőgyár, a gr. Keglevich Utódai konyakgyár. Más vonatkozású üzemek közül felemlítem a Budafoki Zománcáru-gyárat, a Gschwindt-féle szesz- és élesztőgyárát, a Lorilleux nyomdafestékgyárat stb.

A lakosság eloszlása az egyes övezetekben a következő: A zártsorú kétemeletes övezetben hektáronként 240 lélekszámot számítva elhelyezhető 4.500 lélek; a zártsorú egyemeletes övezetben hektáronkint 200 lélekszámmal 11.600; a vegyes övezetben hektáronkint 150 lélekszámmal 14.250; a szabadonálló és pinceövezetben hektáronkint 75 lélekszámmal 39.525; a gyárövezetben pedig 9.450 ember helyezhető el. Az új övezeti beosztás szerint tehát Budafok lakossága mintegy 80.000 emberre emelkedhet és ezt a telítettségi fokot a jelenlegi fejlődési irányzat mellett mintegy 100 év múlva fogja elérni.

E fejlett ipar és kereskedelem következménye, hogy Budafok lakosságának nagyobb része helyhezkötötten keresheti meg kenyerét. A mult és a jelenlegi állapot vázlatos ismertetése után vessünk egy pillantást a jövőre és lássuk milyen perspektívát nyújt a városfejlesztési, illetve általános rendezési terv. Amint említettem, a város egész terű-

)

nek Budapest környékére való kiterjesztése előtt elkészült a város részletes rendezési terve, amelynek keretében megoldás nyert a város központ is, Szesztay László és Weichinger Károly mérnök, építész kartársak nyertek 1934. évben megbízatást a város részletes rendezési tervének elkészítésére és így e tervet általában SzesztayWeichinger-tervnek nevezik. A mult tíz év tapasztalata, valamint a Fővárosi Közmunkák Tanácsa felülvizsgálata alapján megállapíthatom, hogy a terv alapjában véve jó és csupán bizonyos módosításokra van szükség a végleges megállapításnál. A Szesztay—Weichinger-terv szerint a városközpont a város sík területén,

Nincs ebben semmi túlzás. Gondoljuk csak meg, hogy Budafokon jelenleg mintegy 2.800 lakóház van, ebből alig akad emeletes és a szabadonálló, valamint pinceövezet nagyrészt (60%) beépítetlen.

J

>

•

\

afehérvári országos útvonal (Apponyiút) és a MÁV Pusztaszabolcsi vasút vonala közt nyer elhelyezést. Helyét tekintve tehát megfelel a követelményeknek, a város bármely részéről jól megközelíthető. Észak-déli irányban az Apponyi-út, ami jó összeköttetés a Székesfőváros és Budatétény felé, a Kuruc-közrévén pedig a hegyvidék bekapcsolása nyer biztosítást. A városközpontnál a Szesztay—Wel-

Ezek előrebocsátása után rátérhetek a városközpont részletesebb ismertetésére.

2. á b r a

lete 1.268 hektár, amiből az általános rendezési terv szerint városias kialakításra illetve beépítésre szánt terület nagysága 821 hektár lesz. Az övezeti beosztás szerint ebből a zártsorú kétemeletes övezetbe esik

6 3

A városközponttól megkívánható követelményeket általában a következőkben foglalhatom össze: 1. J ó megközelíthetőség a város bármely részéről. 2. Magában foglalja a város közIgazgatási, egyházi, kulturális, üzleti főbb épületeit. 3. Lehetőleg sík területen legyen. Budafokon abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ez alapvető szempontok teljesíthetők, másrészt azonban a város előrelátó és bölcs vezetése következtében még a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hatásköré-

VÁROSRENDEZÉS

I

chinger-féle terv azonban a végleges megállapításnál bizonyos módosításokon ment keresztül. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa által megállapított városközpont tervét az 1. ábrán tüntetjük fel. A városközpont lényegében három egymástól elválasztott, de egymással kommünikációban levő térből áll. Az első az úgynevezett Városház-tér. E térre nézőén már három épület létesült, éspedig a városháza (lásd az 1. ábra A ) jelű épület), a posta (lásd 1. ábra B) jelű épületet) és a filmszínház (lásd: 1. ábra C) jelű épületet). Igen érdekes és jellemző a városháza építésének története. E helyen ezelőtt a Brázay-féle szappangyár üzemi épületei állottak. A város vezetősége az üzem megszüntetésével a telket és a rajta álló épületeket megvette és az egyik nagyobb raktárépület alapjainak és határoló falainak felhasználásával bízta meg Bathó Lajos építész kartársunkat az új városháza tervezésével. Igy létesült a 2. sz. képünkön homlokzatával bemutatott városháza. A 3. sz. képünkön bemutatjuk a posta épületét, amely 1931-ben épült és Schármán építész kartársunk tervezete. A 4. sz. képünk az Attila-mozgószínház képét mutatja be, amely 1928. évben épült Reiber Lőrinc építőmester tervei szerint. A Városház-térnek észak-déli mérete mintegy 100 méter, kelet-nyugati mérete pedig 160—180 méter. Épületmagasságok tekintetében a Tanács kötelezően betartandó főpárkánymagasságot ír elő, amely a városháza épületének főpárkánymagasságával megegyező és két emeletnek felel meg.

71; =• V ü í l

,

_

6. ábra

A városháztéren nyernek majd elhelyezést a további közigazgatási épületek és ezek számára megfelelő hely áll rendelkezésre.

VÁROSRENDEZÉS

7. ábra

számú képen mutatjuk be. E barokkstílusú templom építése 1750-ben kezdődött Mária Terézia uralkodása alatt és a torony 1871-ben újjáépült. ASzent István-tér és a vele összefüggő róm. kat. templom az előtte levő térrel jelenti a városközpontnak egyházi, illetve kulturális központját. A városközponttól tulajdonképpen már kívül esik a ref. templom, amely az Apponyiút és Irén-utca sarkán van, hogy azonban a kapcsolatot a Szent Istvántérrel biztosítsuk az Apponyi-út mellett szélesebb parksávot vettünk fel a rendezési tervben. A ref. templom helyét az 1. ábra H) helyén találjuk meg. Homlokzati megjelenését pedig a 8. számú képünk mutatja. A szóbanforgó templomot Van Beck János építészmérnök tervezte 1927-ben. A városközpont méreteinél, elhelyez-

A Városház-tértől északra van az úgynevezett Piac-tér, amely a város üzletéletének lebonyolítására lesz alkalmas. Itt van már most is a földszintes vásárcsarnok. (Az 1. ábrán J)-vel jelölt helyen.) A terv szerint ez emeletes lesz olyan elrendezéssel, hogy a földszinten üzletek, az emeleten pedig lakások lesznek. A Piactéren nyert elhelyezést az 1934. évben épült és Sándy Gyula műegyetemi tanár által tervezett evangélikus templom, melyet 5. számú képünkön mutatunk be. A templom elhelyezését az 1. számú ábránk E) jelű elhelyezése tünteti fel. A Piac-tértől északra van az úgynevezett Szent István-tér, amely már szintén kialakulóban van. Keleti oldalról az 1940-ben épült és a város műszaki ügyosztálya által tervezett elemi iskola zárja be (lásd : 6. sz. képet). Északi és déli oldalról ugyancsak iskolaépületek fognak épülni (gimnázium stb.). A beépítési mód szerint kötelezően betartandó főpárkánymagasság állapíttatott meg, amelynek egyezőnek kell lennie a már megépült elemi iskoláéval. A Szent István-tértől forgalmilag az Apponyi-út által elválasztott, de városképileg egybe tartozó, a régi római kat. plébániatemplom és az előtte levő tér. Az Apponyi-úttól nyugatra a terep már emelkedik és így a Szent István-térből szép rálátás nyílik a magaslaton levő rk. templomra. E templom az 1. ábránkon G) jelű helyen van és homlokzati megjelenését a 7.

:Mi v j <

^ O J O ^ h ^ '

v .

8. á b r a

hető épületeinél fogva nem a jelenlegi 24.000, hanem a jövőbeli 80.000 lakosú Budafok céljára készült, Feladatunkat — mint már előbb is említettem — igen megkönnyítette a Szesztay—Weichinger-féle szabályozási terv és minden reményünk meglehet, hogy a város előrelátó nagyvonalú vezetősége az összlakosság áldozatkészségével a városközpontot belátható időn belül meg is fogja valósítani. LÁZÁR J E N Ő

6 4

Bérház a Gizella-úton Budapest Tervező:

Dr. A C S A Y

LÁSZLÓ

Emeleti alaprajz JDVAQ

A feladat nehézségét a telek méretei adták: A homlokzati szélesség 9-48 m, a csatlakozás pedig a jobboldalon 11 méter mélyen, mfg a másik oldalon 13 méterre van. Ezen adottságok mellett kellett emeletenként egy kétszoba-hallos és egy garszonlakást kialakítani olymódon, hogy mindkettő utcai fronttal rendelkezzék. A kétszoba-hallos lakásnál a szobák keleti és nyugati fekvésűek, mfg a garszonnál mind a szoba, mind a hálófülke nyugat felé esik.

6 5

SZOBA

I

. O

A

a

|

JP í

A

sm

ÉPÍTKEZÉSEK

Nyaralóház a Balaton mellett

Részben fedett terrasz és a nappali szoba ablakai a balatoni kilátás felé vannak tájolva. Alacsony fedélszékével jól illik a vidék jellegébe. Rusztikus kőhomlokzata és viszonylag nagy alaprajzi

beépítettsége

ellenére

könnyedhatású

nyaraló.

Tervező: K Á L D Y F E R E N C

Alaprajz. M -

ÉPÍTKEZÉSEK

1:150.

66

Ákosi református templom restaurálás előtt.

Az ákosi református templom Ahol a Kraszna a »hepe-hupás vén Szilágybók kiér a szatmári síkra, ott fekszik Ákos község, közepén hatalmas, messzelátszó kéttornyú református templomával, amely egyetlen nagyszerű maradványa a falu nevét adó Ákos-nemzetség egykori családi monostorának. A templom építéséről és középkori történetéről mitsem tudnak az írott források. A több mint húszéves megszállás a magyar szakemberek legtöbbje számára lehetetlenné tette a helyszíni kutatást is. Nem csoda hát, hogy ha számon is tartottuk, se művészi szépségét, se művészettörténeti jelentőségét nem tudtuk igazán értékelni. Parkszerűen gondozott pázsitos és akácos templomkert közepén emelkedik a közvetlen közelről szinte lenyűgözően hatalmasnak ható téglaépület. A templomnak mai alakját adó 1896—1902-es helyreállítás igyekezett a téglaépítészet eredeti meleg színhatását érvényre juttatni. Az újjáépített részek (a déli torony ötödik és hatodik, az északi hatodik emelete, a főhajó nyugati és keleti oromfala) és a sokhelyütt látható javítások, amelyekhez új, nagyobb méretű téglákat alkalmaztak szabályos rakással, komor vörös színükkel elütnek ugyan az eredeti állapotban megmaradt falfelületektől, amelyeknek a lombard módra lapos, rendszertelenül rakott téglákból sűrű és erőteljes fugázással készült falazás lágy rózsaszín árnyalatot ad, A milleniumi idők »stílszerűségre« törekvő szellemében készült helyreállítás a formákkal sajnos már szabadabban bánt. A nyugati homlokzatot, amelynek kis barokk ajtaja és egyetlen félköríves ablaka volt, előcsarnokkal és ikerablak-

67

MŰEMLÉKEK

Ákosi templom restaurálás után.

Ákosi templom belseje restaurálás után. kai díszítette és így megtörte ennek

monumentális zártságát és egységét.

A tornyok

ikerablakaiba a régiekről

kissé szabadon másolt kockafejezetű

oszlopokat helyezett, a XVIII. századi

újjáépítés emlékét őrző érdekes hagymasisakokat pedig falazott sisakokkal cserélte fel, amelyek formailag tán

»stílszerűbbek«, de szellemben mégis távol állanak a templom

nagyvonalú

egyszerűségétől. Bent

dolga

szerencsére akadt

templom

a

jóval

kevesebb

restaurátornak.

alaprajza, amelyet

István felvétele

után

A

Möller

közlünk,

jó-

formán változatlan maradt. Az északi mellékhajóba

nyíló eredeti kaput is

csak kívülről tárták fel, belül helye sem látszik. Egyedül

és a

a

karzatra

vezető

befalazott kapu mellől induló

lépcsőnek ményt.

készítettek falazott alépít-

A belső felépítésben a szentély beboltozása és a diadalív feletti, hármas

ablakhoz hasonló faláttörés jelentette

a helyreállítás előtti állapot jelentősebb megváltoztatását. Újak a mellék-

hajók keleti végéhez csatlakozó kis kápolnák, a két toronyalja és a karzat

alatti

előcsarnok

zata is.

mai

keresztbolto-

Míg kint a tégla meleg vörös- vagy

rózsaszín színe és a pázsit s a falakra

kúszó futó zöldje uralkodik, bent min-

MŰEMLÉKEK

68

den fehérre van meszelve. Nincs szín, minden egyszerű, erőteljes és értelmes forma, tiszta építészet. Mint valami különös, szinte modern hatású dekoráció, úgy hat ebben az építészeti keretben a jórészt XVIII. századi belső berendezés finom, népies barokk stílusú festett és faragott díszítésével. A monumentális egyszerűség, szűkszavúság és józan áttekinthetőség, amely formában, szerkezetben, színben, kívül és belül egyaránt uralkodik, lenyűgözi és egyszersmind szinte zavarba hozza a látogatót, aki a dunántúli kőből rakott kolostortemplomok, Ják, Lébény, Pannonhalma, Zsámbék késő román díszítésű gazdagságának és sejtelmes, romantikus hangulatánakemlékével jött ide. Pedig a templom beosztása és felépítése lényegében a dunántúli bencés templomokéval azonos, csak keleti része mutatja egy másik bencés típus, a keleti toronypáros elrendezés hatását. A szentély két oldalán ugyanis egy-egy kápolnaszerű helyiség van, amely mind a szentély, mind az oldalhajó felé nyitva áll és lapos oltárfülkével ellátott keleti fala a megfelelő oldalhajónak mintegy liturgikus végpontját, lezárását jelenti. Felettük az emeleten is van egy-egy helyiség, amelybe a nyugati oldalon, a mellékhajóból egykor falépcsőn, ma csak létrán megközelíthető ajtón át lehet bejutni. A borsodmegyei boldvai református, egykor bencés templom keleti toronypárjában is megtaláljuk ugyanezeket az emeleti helyiségeket, amelyek valamikora szentély felé nyitva voltak és imádkozókarzatként, oratóriumként szolgáltak. Boldván az északi torony oratóriuma ugyanúgy volt megközelíthető, mint az ^kosiak, a délibe azonban a világiak bejárójául szolgáló déli kapu mellől kiinduló és a fal belsejébe helyezett lépcső vezetett. Ákoson ilyen fejlett megoldásnak még nyomát sem találjuk. Nem tudjuk azt sem, nyitva voltak-e ezek a helyiségek a szentély felé. Annyi bizonyos, hogy a torony-gondolatot, úgylátszik, csakhamar feladták és további emeletek kiépítésére sohasem került sor. A keleti toronypár tervét valószínűleg azért ejtették el, mert áttértek a nyugati toronypáros és nyugati karzatos típusra, amely nemcsak kifelé volt sokkal reprezentatívabb, méltóságteljesebb, hanem a kegyúri oratóriumnak is sokkal jobb és célszerűbb elhelyezést biztosított.

A típus dunántúli példáinál, így már az eddig legkorábbinak ismert kapomaki apátsági templomnál is, a világiak bejárata a nyugati oldalon volt, ahonnan a falba helyezett lépcső vezetett a kegyurak és hozzátartozóik számára fenntartott nyu-

Ákosi templom homlokzata restaurálás után.

MŰEMLEKEK

gati karzatra. Ákoson evvel szemben alighanem csak a barokk korban vágtak a nyugati falba ajtót, a világiaknak szánt eredeti főbejárat az északi oldalon volt, ahol ma is látható a befalazott kapu. A helyi hagyomány ugyan épp ezen az oldalon keresi a kolostort. Amint azonban a közölt alaprajzon látjuk, Möller itt csak egy kicsiny kápolnaféle nyomait találta, amely esetleg egy régebbi templomocska lehetett, mint Deákiban a templom déli oldalához simuló kis kápolna, vagy pedig a szerzetesi templomban nem végezhető szertartások számára plébániaegyháznak készült,' mint a jáki Szent Jakab-kápolna. Hogy a ma befalazott északi kapu volt a világiak főbejárata, ezt az is bizonyítja, hogy a kegyúri oratóriumnak szolgáló nyugati karzatra a múltban is innen, az északi kapu mellől vezetett fel a lépcső. A kolostor, úgylátszik, a déli oldalon lehetett, ahol ugyancsak nyílik egy kapu és a templommal szomszédos terület a paplakkal ma is »fundus ecclesiasticus«. A templom famennyezetes hajóival, a főhajóablakoknak a földszinti árkádívbeosztástól teljesen független, szabad elhelyezésével jóval régiesebb a Lébény—Ják—Zsámbék csoportnál és a ma ismert dunántúli emlékek legidősebbjével, a XII. század vége felé épült és elpusztult részeiben is meglehetős pontosan rekonstruálható kapornaki egykori bencés apátsági templommal állítható párhuzamba. A részletformák aszkétikus egyszerűségével és a falban vezetett lépcsők helyett nyílt falépcsők alkalmazásával viszont még Kapornaknál is korábbi fejlődési fokot képvisel. Nyilvánvaló tehát, hogy az ákosi református templom az úgynevezett dunántúli típusnak legfeljebb előzménye lehet, de semmiesetre sem a téglaépítészet egyszerűbb formáiba átültetett provinciális változata. Egyszerű, áttekinthető szerkezetének és monumentálisan szűkszavú formáinak különleges szépsége, amelyet a magyar falusi kálvinizmus puritán ízlése híven megőrzött és ma is kiválóan érvényre juttat, nem magyarázható egyedül a tégla mint építési anyag sajátos természetéből, hanem Lébény, Ják és társai bonyolult szerkezeti megoldásaival és késő román pompájával szemben még a XII. század derekának erőteljes, érett román stílusát tükrözi. Dr. BOGYAY T A M Á S

MŰEMLÉKEK

7 0

Két ü z l e t b e r e n d e z é s

Horthy Miklós körtér 3 Tervező: G Á D O R O S

LAJOS

A Közölt kép a háborús viszonyokra berendezett üzletet mutatja. Békeidőkre az az elgondolás, hogy a baloldalon elhelyezett garnitúra az oldalkirakat elé kerül, helyére pedig majd egy keksz-tárló jön. Faanyag: sötétbarna tölgyfa, pórusok fehér festékkel kezelve. Kályha: sötétzöld csempe. Bevonóanyag: rozsdavörös gyapjú. A falikép Szűcs Pál műve. A k é z i s z ö v é s ű és n y o m á s ú t e x t i l a n y a g o k a t S Z A B Ó É V A e z ü s t k o s z o r ú s takácsmester készítette. B u d a p e s t , V., gróf Teleki P á l - u t c a 14. sz.

BELSŐ

ÉPÍTÉSZET

Horthy Miklós-körtér 3. számú üzlet belső kiképzése.

József-körút 44 Tervező: Gádoros Lajos

l l l w l B H j i

mu

Mivel a régi portált lényegében megváltoztatni nem lehetett, .Blickfang' célját az árupolc felett elhelyezett nagy üvegszekrény szolgálja, amely a kirakaton keresztül esti kivilágításnál az utcáról is jól látható. Faanyag: natúr dió.

Fal és menyezet bevonóanyaga: A kéziszövésű

és

nyomású

zöldmintás vászon.

textllanyagokat

SZABÓ

ÉVA

takácsmester készttette. Budapest, V., Gróf Teleki Pál-utca 14.

7 3

ezüstkoszorús

A ÉPÍTÉSI LEHETŐSÉGEK.

padlástér Kiépítésre

legalkalmasabbak a m a n s a r d tők.

beépítése

te-

Ugyanis a tervező a padlástér

beépítésnél

mindig

burkolt emelet-

ráépítést szeretne elérni és ezt legjobban közelítheti meg, ha a mansard tető egyes főállásközeit a külső falig kiépíti.

A

szomszéd

felé,

ahol

a

tetővel vissza kell maradni, mellékhelyiségek helyezhetők el, de még azok is többnyire vízszintes födémet kaphatnak. A

(1. ábra.)

felfalazásos

padlás-

t e r e k , ha a felfalazás nem magasabb, mint 1—1'10 m, vagyis ha az ablakok közvetlenül a párkányra helyezhetők, szintén alkalmasak beépftésre. A fő helyiségeket itt is kiengedjük a külső falsíkra, a mellékhelyiségek pedig ferdén lecsapott mennyezetet kapnak.

(2. ábra.)

Az 1914 előtti házakon gyakori m a g a s o r o m z a t o k mögött is teljes értékű szobák létesíthetők, a mellettük levő meredek tetőrészben pedig elférnek a kisebb szobák és mellékhelyiségek. S Z E R K E Z E T I SZEMPONTOK.

Köny-

nyű volna a padlásbeépítés, ha megengednék, — mint Németországban, Amerikában fákra

—

és

hogy

a

szaru-

torokgerendákra

egyszerűen

rászögezzék

hőszigetelőlapokat

a

és a tűz

terjedésének gátlására a faváz üregeit éghetetlen anyaggal (pl. kovaföldliszt) kitöltsék.

(3. ábra.)

A mi

szigorú tűzbiztonsági előírásaink szerint a beépítésnek teljesen függetlennek kell lennie a tetőszéktől és súlyos falakat födémre

kell a

állítani,

padlás

mely

alatti

azokat

az

esetek 95%-ában nem bírja el. Tehát a falak alá á : h i d a ló gerendákat

kell

tervezni,

válaszfalakat gerendának

vagya

hordképes

kialakítani

és

7 4

ezekre a főfalakkal párhuzamos falakat kiváltani, ha azok nem helyezhetők magára a külső falra. Ha a válaszfalba f a o s z l o p

esik, azt vagy teljesen

kicseréljük falazott vagy vasbeton oszlopra, vagy kénytelenek vagyunk mérsékelten tűzbiztos fallal körülburkolni. (4. ábra.) Az elvágott kötőgerendában

működő

húzóerő, valamint a szaruvégeknek a párkányt felbillentő hatásának gerendacsonkot

ellensúlyozására a megmaradt az áthidaló

kötő-

gerendába le kell horgo-

nyozni. Ahol a szerkezet váltó- és fiókgerendás,

ott

a külső falat vagy azon belül kell elhelyezni, vagy az egész tetőszerkezetet át kell alakítani; sok esetben olcsóbb

és gyorsabb

a tetőszék teljes

lebontása

és

átkötése. Az a l s ó

f ö d é m elvileg 150 kg/m2 terhelésre készült

és ha a fagerendák nem korhadtak, a lakásterhelést el is bírja. Átázásnak kitett helyiségek alatt vagy ragasz-

1

tott szigetelést kell alkalmazni, vagy a födémet vas-

\

•JA

t

1

betonra kicserélni, mert

megre-

pedhet és akkor közbenső szellőzés dacára is átáznak a i

i

gerendák.

gerendák, —

—

a cementszigetelés

A

felső

esetleg

födém

tartására

megtört oszlopú

áthidaló

keretek szüksé-

gesek, de ezekre vasat alig lehet szerezni. Célszerű lehet a hordképes válaszfalakat felhasználni a födém támasztására olymódon, hogy a felső borított gerendás födém gerendái az utcai fallal párhuzamosak. Kellő oldalmerevítés esetén még 12 cm-es tömör téglafal is elbírja a könnyű

felső födémet. Az előírt légó födémről vagy

csaposfa födémről hatóságaink annál könnyebben lemondhatnának (az esetek legnagyobb részénél nem is követelik meg), mert új házaknál is elfogadják, sőt előírják a legfelső

födémhez a borított

gerendás szer-

kezetet. Az

ablakoknál

leggazdaságosabb

szép és a szoba területét bevágott

ablak;

ablaksor,

de

jobb

nem

hatású

a

—

de nem

növeli — a

tetőbe

ritmikusan

kiugró

sok bádogszegélyt, kis tetőket igényel

és a hosszú ablaknyak mögött sötét a szoba. Legelőnyösebb egész tetőrészeket a külső falig kiépíteni. (5. ábra.) Az elmondottakkal csak néhány gondolatot vetettem fel azzal a célzattal, hogy a tervezők és hatóságok együttműködésével a padlásbeépítési akció eredményesebb legyen.

A

Minden

esetben

kedvezőbb

megoldásra általános recept nem adható. a tervező

építész feladata

a

leg-

beépítést megtalálni. Dr. MÖLLER KÁROLY.

7 5

Pohárnok Zoltán képei a Műbarát kiállításon

Nemrégiben a Műbarát kiállításán Pohárnok Zoltán képeit láttuk. Különös mértékben ki kell emelnünk azokat az akvarelljeit, melyeket budapestkörnyéki falvakban festett. Ezekből a képekből a városrendezők és építészek is tanulhatnak. Megérezhetik, hogy az építmény és az utca hogyan kapcsolódik össze a tájjal és a természettel. Pohárnok Zoltán több évet töltött külföldön és főleg az angol akvarellisták tudása és komoly múltja hatott rá. Egyénisége és világszemlélete mégis tökéletesen eredeti maradt. Derűs, jókedvű meglátásait élvezhetjük teljesen függetlenül attól, hogy mit ábrázol a képen. Úgy érezzük, hogy egy olyan tehetséges magyar festőnek a kiállítását láttuk, aki művészetével még be fog mutatkozni az építészeket közelebbről érdeklő falfestészet terén is.

Dőrre Endre: A

városfejlesztés és városrendezés

feladatai

címen (különlenyomat Budapest Székesfőváros Közigazgatási évkönyve 1942. évi kötetéből) rövid összefoglalásban bepillantást enged a polgármesteri III. ügyosztály sokrétű munkájába, amit a városfejlesztési programm kidolgozása, az ezzel kapcsolatos előmunkálatok — az út és közműépítési programm előkészítése, zöldfelületi terv kidolgozása, beépítésre szánt terület határvonalainak megállapítása, az Építésügyi Szabályzat módosítása, a részletes városrendezési tervek kidolgozása, illetve a meglevő rendezési tervek állandó átdolgozása stb. — során az ügyosztály végez. Részletesebben ismerteti a XI. kerület külső részének, Óbuda belterületének, valamint az új Városháza környékének — az ú. n. Fórumnak — rendezési terveit, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tervpályázatát a Várhegy keleti lejtőjének rendezésére, továbbá a fővárosi mérnöktisztviselők tanulmányi pályázatát a Batthyány-tér és Döbrentei-tér rendezési terveire. Ismerteti a főváros telekpolitikáját, végül az 1942. év magánépítkezéseit és jelentősebb közületi építkezéseit. A tanulmány szakértelemmel és világosan tárja fel a városfejlesztés problémáit, okozati összefüggéseit, a jelen és a jövő feladatait, őszinte érdeklődéssel olvastuk. ^ R

S Z A B A D K A sz. kir. thj. város általános rendezésére kiírt pályázatra 12 pályaterv érkezett be, amelyek közül a bírálóbizottság Árkay Bertalan tervét I. díjjal, dr. Korompay György tervét II. díjjal, Hermány Géza, Tattay Pál és Vertse Dezső közös tervét III. díjjal jutalmazta. Megvették sorrendben: 1. dr. Pozsonyi Zoltán és dr. Pálfy-Budinszky Endre, 2. dr. Pintér Imre, 3. Varga István György és Zsitva Tibor, 4. Tantos Ferenc, 6. Kismarty-Lechner Kamill, Piskóty Ferenc és Kismarty-Lechner Ödön pályaterveit. A bírálati jegyzőkönyv szerint a pályatervek nagyobb része a városrendezés sokoldalú feladatai közül csak egyiknek vagy másiknak megoldására törekedett a többi kérdés elhanyagolásával. Még meglepőbb az a megállapítás, hogy a pályázók egy része a helyi viszonyokat is csak felületesen ismerte s így a gyakorlatban megvalósíthatatlan javaslatokat terjesztett elő, — s feltűnő az egyes pályázók merőben ellentétes felfogása a városrendezésnek egyébként már kialakult főbb szempontjai tekintetében, a városrendezési fogalmak különböző értelmezésében, sőt a tervek kidolgozásában, a színek és jelzések alkalmazásában is. Ennek egyik oka talán az, hogy a városrendezés tudománya nálunk még új, gyakorlata még alig van — de azért hibáztatnunk kell azokat a pályázókat is, akik kellő felkészültség és előtanulmányok nélkül fognak ilyen szép, de nagy körültekintést kívánó komoly munkához. R. M.

7 6

Barcsay Jenő kiállítása az „Alkotás"-ban írásbeli beszámoló nem alkalmas arra, hogy képzőművészeti alkotást kielégítően ismertessen. Egy kép hibáit vagy erényeit csak magán az alkotáson lehet meggyőzően szemléltetni. írásban is lerögzíthető azonban, hogy a művész milyen érzelmi alaphangra építette fel alkotásait, pontosabban, milyen belső élmények határozták meg művének tartalmát (természetesen ez nem esztétikai értékmérő). Művészi képességeire nézve pedig — a bizonyítás lehetőségének kényszerű hiányában — mindössze azt körvonalazhatjuk, hogy az alkotó véleményünk szerint mennyire közelítette meg, vagy hagyta el azt a határvonalat, amely a csupán mesterségbeli tudást a művészettől elválasztja. Barcsay Jenő képeinek szerkezeti felépítése, foltkapcsolása monumentális, robusztus formakompozlciót nyújt. Ha író lenne, úgy érzi az ember, balladát költene. A határozott kontúrokba szorított, élesen elválasztott formákat színben külön-külön a legapróbb részletekig feloldja, kidolgozza. De épp ezzel a kontraszttal fokozza mondanivalóját a monumentalitásig. S bár néhány képén azt láthatjuk, hogy lendülete természetes keretét túllépi és olyan elemekkel bővül, amelyek nem illeszkednek szigorúan a kompozícióba, a dús művészi lendület uralkodik a kiállítás termeiben. Egyes képéin azt tapasztaljuk, hogy a főbb konstrukciós elemek erőteljes szétválasztása, kontúrozása ellentétben áll a részek kolorisztikus feloldásával s ez az ellentét a vastag kontúrok hatását üressé, festékké teszi. Minden képén meg kell éreznünk azonban, hogy igazi művésszel állunk szemben s alkotásaiban az előbb említett határvonalon felülemelkedett. Legkisebb tanulmányai, szín- és vonalvázlatai is — amelyen természetesen nem tartanak igényt az önálló kép fogalmára — igazi festőről tanúskodnak. k mi _ p f

7 7

Tervpályázati

hirdetmény

10. A

bírálóbizottság

—

melynek

határozata

végérvényes — a beérkezett pályaművek bírá-

1. A m. kir. Iparügyi Miniszter nyilvános név.

latát azonnal megkezdi és a legrövidebb idő

alálrásos tervpályázatot

alatt befejezi és a döntés

györgyön

építendő

méretarányú

hirdet

pénzügyi

eszmei

a

Sepsiszent-

székház

terveinek

1 :200

beszerzésére.

2. A tervpályázaton résztvehet minden magyar honos építészmérnök, aki a Mérnöki tagja,

vagy aki a Királyi József Egyetemen

3. A tervpályázatra zési irányelvek

oklevelet

befejezése

után a bírálati jegyzőkönyv egy másolati példá-

Kamara

nyával együtt két hétig, később közlendő helyen kiállítja, mely kiállítás alól tervét senki ki nem

szerzett. átvehetők

vonhatja. 12. A díjazott és megvett tervek a m. kir. ipar-

vonatkozó hirdetés, terve-

és helyszínrajz

11. Kiíró a pályaterveket a bírálat

Műegyetem,

illetőleg a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi

után az eredményt

azonnal kihirdeti.

az

ügyi minisztérium tulajdonába mennek át, de csakis ennél az építkezésnél használható fel.

iparügyi minisztérium segédhivatali főigazgató-

13.Jelen pályázattal kapcsolatban kiíró a pálya-

jánál 1944. évi február hó 15-től kezdve 5 P

díjakon túlmenően palyázókkal szemben sem-

lefizetése ellenében.

Azoknak, akik

pályater-

minemű kötelezettséget nem vállal.

veiket benyújtották, ezt az összeget a pályázat

14. A pályaterv beadásával a pályázó elismeri,

elbírálása után, a pályadíjnak kifizetésével egy-

hogy ennek a hirdetésnek pontjait magára nézve

idejűleg a minisztérium hivatalból

kötelezőnek elfogadja.

visszautalja.

4. A tervpályázati hirdetményben és tervezési

15. Egyéb fel nem sorolt vonatkozásaiban

irányelvekben foglaltakon túlmenő

pályázatra nézve a m. kir.

felvilágosí-

tásokat 1944. évi március hó 5-ig lehet

kérni

a

kereskedelemügyi

minisztérium 79.049/1908. sz. a. kiadott

Terv-

a minisztérium XIV. szakosztályától. A kérdésre

pályázati Szabályzata és a 6732/1932., illetve

adott válaszokat mindazok megkapják, akik a

19.200,1941. sz. rendeletei érvényesek.

tervpályázati hirdetményt és mellékleteit elmük közlésével vették ki. 5. A pályatervek kiállítása (keretezés, üvegezés mellőzésével) a lehető legegyszerűbb

Budapest, 1944. évi február hó 8-án. M. kir. Iparügyi Minisztérium.

legyen.

Az alaprajzokat, metszeteket egy színben, az átmetszett

falrészeket

sötéten

elkészíteni, de megengedett

színezve

az

kell

összetartozó

helyiségek (egy-egy hivatalcsoport vagy lakás) halvány színnel való megkülönböztetése, valamint a homlokzat árnyékolása is. Az egyes lapokat a könnyebb kezelés végett lehetőleg egyenlő nagyra vágva hajtogatás vagy tekercselés kell

nélkül

névaláírással

ellátni és olymódon

és

címmel

összecsomagolni és

lepecsételni, hogy azok szállítás alatt se törjenek meg. A kartonra ragasztás tehát nem kötelező. 6. A pályaműveket tartalmazó csomagot 1944. évi április hó 3-án déli 12 óráig kell az iparügyi minisztérium

segédhivatali

főigazgatójánál

(Budapest, Lánchld-utca 2, I. 10.) »Pálvaterv a sepsiszentgyörgyi irattal ellátva

pénzügyi székházra« fel-

benyújtani

vagy annak elmére

a postán feladni. 7. Az elkésett, elő nem Irt, illetve nem kívánt rajzokat tartalmazó, vagy hiányos pályaműveket a bírálóbizottság a bírálatból kizárja. 8. A bírálóbizottság

tagjai:

Elnöke: dr. Szilágyi Ernő pénzügyi államtitkár, akadályoztatása miniszteri

esetében

dr. Hirsch

Nándor

osztályfőnök.

Tagjai; a m. kir. Pénzügyminisztérium részéről: dr.

Rácz

Póttag:

Gyula

miniszteri

Barátosi

Szabó

osztálytanácsos. Ferenc

pénzügyi

építész-szakértő. A m. kir. Iparügyi Minisztérium részéről:

szet ezen új iránya, ami érthető is, mert nemcsak a szemet gyönyörködtető, kellemes összhatásukkal emelkednek ki, de nélkülözhetővé teszik a régimódi, vakolatokkal való frontkiképzés számos költséges és gyorsan javításokra szoruló hibáit is. Egyike ezen legkiválóbb burkolóanyagoknak a Zsámbék-Anyácsai Mészkőbányák nemes mészkőanyaga, mely mindinkább előtérbe kerül az újabb építkezéseknél. A bányák régen kipróbált nemes anyaga elsőrendű, kapacitása a mindinkább fokozódó kereslet révén, valamint a szakszerű vezetés és komoly befektetések által állandó növekedésben van, s ma már ez a vállalat az építőipar komoly tényezője s nélkülözhetetlen anyagellátója. A háborúutáni nagy építési programmban nagy szerep vár rá, amint azt anyaga meg is érdemli.

Hirdetmény tervpályázat határidejének meghosszabbítására. Az Országos Társadalombiztosító Intézet Budapesten a II., Iskola-utca 44—46. sz. telkén építendő bérház eszmei terveinek beszerzésére 15— 15.313/1943. szám alatt hirdetett nyilvános tervpályázat határidejét 1944 február 10-e helyett 1944 á p r i l i s 12-i g m e g h o s s z a b b í t j a . Az Intézet a tervpályázat határidejének meghosszabbításával kapcsolatban az új, pontos adatokat tartalmazó helyszínrajzot mindazoknak a pályázóknak megküldi, akik a tervpályázatra vonatkozó mellékleteket nevüknek és pontos címüknek megadásával vették át. Az Intézet ezzel egyidejűleg megküldi az időközben beérkezett kérdésekre adandó feleleteket is.

Januári lapszámunkban közöltÁfonyaés Cimbalom-utcai villák burkoló munkáit IFJ. W A L L A J Ó Z S E F R. T. cég végezte, Budapest, X., Asztalos Sándor-utca 12. sz. T e l e f o n : 131-093

SEENGERBELA m. kir. udvari

kőfaragómester

Budapest, Xl„ Horthy Miklós-út 106 Készít mindennemű kőés m á r v á n y m u n k á k a t

DEIC

JEL

Budapest, 1944 január 14-én. ORSZÁGOS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÓ INTÉZET.

Kisdi

Pál min. osztálytanácsos. Póttag:

dr. Pintér Imre min. főmérnök, Sepsi-

szentgyörgy

város

képviselője,

a

Budapesti

Mérnöki Kamara, a Magyar Mérnök és Építész Egylet, a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti

Szövetsége

egy-egy

építészmérnök

ki-

küldötte. 9. A kitűzött pályadíjak a következők : I. dlj

6.000 P

II. dlj

5.000 P

III. dlj

4.000 P

IV. dlj 8 megvétel á 1.500 P

3.000 P 12.000 P összesen : , . . . 30.000 P

Homlokzatok burkolcanyaga Az újabb építkezéseknél mindjobban előtérbe kerülnek a mai kor ízlésének megfelelő, nyugodt összhangjukkal pompás városképet kialakító, burkolólapokkal kiképzett épületfrontok. A mai modern nagy városoknak nemcsak a palotasorait,dea nem kevésbbé kedves, sokszor bájos villaépületeit is mindinkább meghódítja az építé-

Budapest, XIII., Váci-út 98 Telefon:

288-996

78

A IYIARS-LUIYIOGRAPH fontos tulajdonsága

ELTÖRÖLHETETLEIISÉGE Ha a paus-papiron még oly sokat dolgozunk is. b á r a rajzon a l e g p u h á b b irónnal mély árnyékokat huzunk, mindig tiszta m a r a d . A MARS-LUMOGRAPH-íal készült munkák tiszták maradnak, mert n e m törlődnek, pontosak az irón vonalsűrűsége miati, kedveltek a dus, finoman lépcsőzött keménységi fokozások következtében. Mindezeken felül a

MARS-Lumograph 2886 DRP Univerzális Rajz- és Fénymásoló írónők könnyen radirozhatók. törésszilárdságuk nagy csekély.

elhasználódásuk

J.S.STAEDTLER M A R S - 1

r ó n g y á r

N

ü

r

n

b

e

r

g

SZABADALMAZOTT '"UjJM'l

liilllllii

s a porszívó

rendet te-

remt. Ideális»mindenes«. S z ő n y e g e k , futók, kárpitozott

bútorok, derékal-

jak, ruhák, stb.

portala-

nítását remekül végzi el. O l c s ó b b , mint gondolja! Kérje

részletes

ajánlatunkat.

képes

Árusítás :

rádióosztályunkon!

inni

Y

IIHII| •i>

•nihil 1.1.

Hl i =mr„„«i

III

• • m m I

1

" Un

I

Hl

THERMOCELL RADIÁTOROK h m i í

MELEGVÍZ- VAGY GŐZFŰTÉSRE TETSZETŐS FORMA, KELLEMES FŰTŐHATÁS, G Y O R S FELFŰrÉS, KÖNNYŰ SZABÁLYOZÁS GŐZFŰTÉSNÉL

IS, G A Z D A S Á G O S

FŰTÉS

Gőzfűtésnél is biztosítja a melegvízfűtés előnyeit G y á r t j a :

IVAKSARNOK Budapest, VII., Rákóczi-út 7 0 - 7 6

78

M A G Y A R R A D I Á T O R G Y Á R R.-T. BUDAPEST/ G Y Ö M R Ő I - Ú T 7 6 - 7 8

1

Főzzük így:

xm

Egy

r

1

I

o

OKL.MÉRílÖK K Ő F A R A G Ó M E S T E R BUDAPEST. XIV. EGRE5JV-ÚT23 T E L E F O H : 297-428

liter h i d e g v í z b e

3 evőkanál Fzanck

I

SÓSKÚTI KŐBURKOLAT WEUIÍlGERGVÖRGY

tegyünk

cijfériakávót

Forraljuk körülbelül míg a habja teljesen

5 percig, el nem fő.

d )

Főzés után álljon a főzet 3 percig. hogy tökéletesen leülepedhessék. De n e öntsünk hozzá hideg vizet!

o

A főzetet szűrjük le kávéskannába.

Egymagában vagy tejjel keverve kitűnő!

márványüvegbu rkolás. Épületüvegezés

BIELEK KÁROLY Budapest

VIII., Tavaszmezö-u. 18, telefon: 132-594

KOLLARIT

MŰSZAKI R.T. B U D A P E S T , TEL. 136-228 78

Fémszálas

; | | •— r n C K I i n

f a l s a r o k v é d ő és h e r m e t i k u s elzárás B u d a p e s t , VI., P o d m a n l c z k y - u . 6 3 . T. 110-643

H A G Y ANTAL IES FII A

Nedvesség elleni szigetelés

C

K Ö Z P O N T I FŰTÉSEK, V Í Z V E Z E T E K E K

q ^ K U l

| J ^ K If *I l V l N V i l

VIII., V I G - U T C A 32

BÚTORGYÁRA

43-864, 130-471

S Á N D O R

A R N O L D

G O U D R O N vállalat, VI., Podmaniczky-u. 29. Telefon: 116-353

|_| I I C * f U \

g é p é s z m é r n ö k . — Budapest,^ xill, Fóthi-út 41. Telefon: 291-946,293-511 J

0k

J

B O H N T E S T V É R E K T É G L A G Y Á R R.T. I I I . , BÉCSI-TJT 1 6 6

BUDAPEST,

Falazó-, válaszfal - és f ö d é m t é g l á k

I j f I X

K 1 1 1" T " | I N I U 1 n

| r

x

egészségügyi berendezések gyára . B u d a p e s t , V I I . , G a r a y - u t c a 10

Rm F N Ö N Y H K • • • m ^ B ^ BV ^ ^ • r

I

rn

KORTING FUTES

Budapest, VI., Horn Ede-utca 4 — Telefon s 122-972,117-847

és g é p g y á r

m

j

w

n

kft.

XIII., Jász-utca 76. Tel: 493-070

KD|Cf H^EKFTE NÁNDOR i

ICídiufy //>f<wc/-í/7 lUZöUOUty,

Freissler Antal felvonó- és gépgyár rt.

felvonó-

*

•

n

M

W

Központi fűtés, vízvezetékszerelés, víztisztító berendezések,szellőző berendezések

Ü U S T U S S Á N D O R ÉS FIA B u d a p e s t , V I . , B a j z a - u t c a 5 0 . Telefon: 122-306. Alapíttatott 1886-ban

K Ö Z P O N T I F Ű T É S E K , K L Í M A B E R E N D E Z É S E K , OLAJTÜZELÉSEK, INJEKTOROK, SUGÁRKÉSZÜLÉKEK, VACUUMBERENDEZÉSEK

ö t e W U C P

l

Tel.: 228-039 és 228-079

W

W

W

I— I

B. U í .

I

Jlís'zvéMy.-

Budapest, VIII., Klsfaludy-u.11 T E L E F O N : 14-63-68, 14-63-69

Modern gyorsjáratú felvonók

K

tetőfedő, javító é s k a r b a n t a r t ó v á l l a l a t a

Budapest, XI., Szent Imre herceg útja 40'A. T.: 258-228

Marosvári János

kárpitosmester-lakberendezö, Budapest, VIII., SzQz-utca 3. Telefon: 132-373. M o d e r n - é s

» M A J 0 R B E T 0 N V Á S « nagyszilárdságú betonvas

Előállítója: MAJOR LÁSZLÓ cég • Budapest, V., Dráva utca 22. • Telefon: 298-494, 298-495

MARGITSZIGET A legutóbbi nyári évad alkalmával a margitszigeti Palatínus-strandfürdő látogatottsága túlhaladta minden előző évek forgalmát, sőt túlhaladta teljesítőképességének legmagasabb fokát is. Egyes forró nyári vasárnapokon a látogatók száma a 28.000-et is meghaladta. Ilyen túltömöttsép mellett a fürdő nem teljesítheti hivatását és a tömegek zarándoklása a fürdő felé és a fürdőtől haza, a sziget nyugalmát zavarja. Ennek indokából a Fővárosi Közmunkák Tanácsa mint a Margitsziget Rt. tulajdonosa, elhatározta, hogy a fürdő tehermentesítése céljából egy újabb fövenyfürdőt épít. Ezt a fürdőt azonban már nem a Margitszigetre tervezi, éppen azért, hogy a tömegeket ne a sziget felé, hanem inkább attól elvonja és hogy ne kelljen a sziget területén újabb építményeket emelni. Szakértők hoszszabb vizsgálódása után a Tanács elhatározta, hogy az új fürdőt a szigét északi csúcsával szemben', a pesti oldalon fogja felépíteni. Itt ugyarws nagyobb pactterület van á~Küz munka Tanács tulajdonáb^n/ésvrj]egvolt rá a remény,•'"hoay_ 'aránylag kis mélységen, ugyatíazt az összetételű é3 -hőmérsékletű gyógyvizéig lejjet /feltárni, amilyen *a--..pnarQitszigeti strandfürdőt táplálja. Pár évvel ezelőtt, mikor a Rákospatak melletti gyűjtőcsatornát mélyen bevezették a Dunába, a folyómederben végzett munkálatok során 43°-os hővíz tört fel. Ezt a mederforrást annak idején eltömték, de nyilvánvaló volt, hogy vagy a mederben lévő forrást lehetne foglalni, vagy pedig a közelben lévő partról lehetne ugyanazt a vizet szolgáltató réteget megfúrni. Az a hasadék, amelyik ezt a hővizet felszállítja, valószínűleg keresztben áthalad a Duna medrén a Margitsziget északi csúcsa fölött. Ezt bizonyítják a Rómaifürdőszigetre vonatkozó adatok, amelyről a Magyar Építőművészet 1942 novemberi számában dr. Merdriczky Andor írt rendkívül érdekes ismertetést. A fürdősziget a Margitsziget északi csúcsa

V \ 1 .11

440967. • - A z A t h e n a e u m i r o d a l m i és nyomdai részvénytársulat nyomása, Budapest

PROBLÉMAI

A

\

felett volt, de a Duna szabályozása alkalmával még a maradványait is elkotorták az ottlévő római emlékekkel együtt. Az elméletet a gyakorlat teljes mértékben igazolta, mert a régi fürdősziget vonalában a pesti Dunaparton, közel a mederforráshoz, 100 méter mélységben megtalálták a margitszigeti vizekhez hasonló 43°-os gyógyvizet, ami a Duna nullapontjáhaz viszonyítva, 11 méter magasságba tört fel. A kút percenként 6.000 liter vizet szolgáltat. Az új strandfürdő előirányzat költ-. sé"< 5 millió pengő. Ennek* egy részét a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, egy részét a város és egy részét a Margitsziget Rt. adja. Az új fürdőnek alapterülete nagyobb lesz, mint a margitszigeti Palatinus-fürdő. A kertészeti munkálatokat a Margitsziget Rt. kertészete végzi és itt nyilvánvalóan ugyanolyan szép parkot fog varázsolni, mint amit a margitszigetinél láthatunk. Az öltözőépületet egyelőre ideiglenes formában építik meg, nádfedéllel és meszelt falakkal, mert a mai építőanyaggazdálkodási viszonyok mellett, a lakásépítésre is felhasználható építőanyagokat ilyen célra felhasználni nem volna nemzetgazdasági szempontból előnyös. Az építészeti és tereprendezési, valamint medenceépítési terveket Kaffka Péter okL építész készíti, a gépészeti' berendezést Máttyus Sándor műszaki főtanácsos tervezi. Az építészeti részek kivitelezésére Sarló László kapott megbízást. A strandfürdő vei kapcsolatban egy nagyobb téli-nyári üzemű vendéglőépületet épít a DréherHaggenmacher Sörgyár Rt., ennek az épületnek szintén hasonló, nádfedeles rusztikus stílusban tartott terveit dr. vitéz Kiss Tibor okleveles építész készíti. A munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a fürdőt júliusban üzembe lehet helyezni és ez esetben már a nyáron a margitszigeti Pa'atinus-fürdő tehermentesítve lesz. (Folytatása a következő számban)

Felelős :

K á r p á t i A n t a l igazgató