MAGVAD ÉPÍTŐMŰVÉSZET í
INGARISCHE BAUKUNST • ARCHITETTURA UNGHERESE • ARCHITECTURE IONGROISE • HUNGÁRIÁN ARCHITECTURE • MADJARSKO GRADJEVINARSTVO
JVMkütteAetetíen
finoman hegyezhető, a keményebb fokozatokban is m é l y f e k e t e , másolóképes.
FESTÉKEK FIÓKOK MINDENÜTT
RES21ETES FELVILÁGOSÍTÁSSAL
GOSZTONYI és TÁRSA
BUDAPEST V, V I S E G R Á D I - U T C A
Márkus Lajos r. t. vasszerkezetekés láncgyára Budapest X I I I , Hunn-utca 4/b • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • a * *
SZOLGÁL:
14. T E L : 124-111
Acél- és íémportálok Acél lakóházablakok Préselt acéllemezajtótokok Lésvédelmi ajtók • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • a * i • •r
ÁLTALÁNOS ÉPÜLETSZERKEZETEK ©
Boltozatok
Térlezáró szerkezetek Anyaguk lehet tégla.ki. beton és vasbeton Téglából készítették a kisebb fesztávolságú kevésbé terhelt boltozatokat, míg az erősen terhelteket köböl Ma már inkább beton és vasbeton boltozatokat készítenek. Kisebb szerkezeti vastagság szükséges, kevesebb az oldalnyomás, tehát a gyám falak vastagsága lecsökkenthető. A boltozatokat két főcsoportba oszthatjuk•• A henger felületű dongaboltozatból származtatható boltozatok , kereszt,-kolostor, - tükör és teknőboltozatok A gömb felületű kupolából származtatható boltozatok: függő kupola, cseh boltozat és cseh süvegboltozat Készültek még háló,- csillog,- legyező es lölcserboltozotok. h felsoroltok közül csak azokkal foglalkozunk, amelyeket családi házaknál és egyes gazdasági építményeknél is alkalmaznak. (jT)
Dongaboltozat
\\
V (ajFélkörű ív
(d) Keresztmetszet
Hosszmetszet
(iO)Szomszédos boltozatoknál ügyelni kell arra. hogy a közös gyámfalon egyenlő magasságban legyen az ív kezdete és az iv magassága. A vaüa hat pedig mindig kiugratjuk. (a)Hossz megoldás Ha a gy ám fal 250-300 m és felette fal terhelés nincs akkor: félkörű dongaboltozatnál a gyám fal vastagságát az ivköz J/5 - ift - ere. Nyomott dongánál az ivköz 1/k- tj3-ára, Csúcsíves [emelt] dongánál az ivköz t/6-
/.
i\5- ere
(b) Nyomott h IV
ÉB-J-Í'Í
®
akkor,
porosz süvegboltozat a neve
Kosárgörbe
Ho m = j - j ' i okkor
szerkesztése
kosárgörbe
(?)
vagy kör szelet alakú
„ (JyJó megoldás
vesszük
Szabadon álló gyám falaknál 0 boltozatnyomás ellensúlyozásóra 3l'OO m kent falkötö [vonó] vasakat alkalmazunk. ®
Porosz
süvegboltozat
Hátfal nem szükséges. Ha mégis kcszHünk féltégla vastag boltozatnál, akkor cca SO'-tg vihetjük
5 pontból
-J
r
I (c) Emelt iv Az iv,magasság nagyobb mintáz ivköz fele.
{iradék vonal felmenő kl
( Z ) Boltozatoknál / 7 ] a következő el-// nevezések fordulnak elő:
L_J
Váll kiképzések Kiugratnem
Előnye 0 félkörű dongaboltozattal szemben az.hogyni célszerűbb mert kis imaqasságával nem foglal el annyi helyet és ezért gyöngül a gyám fal a falfelületek jobban kihasználhatók. Ha felmenő faBoltozási módok lazat nincs, akkor a gyámfolok vastagságát a nt/Hás \fjJongaszet/1- t/S- ére vesszük. e) fecskefarkú rö boltoz ás•
bottozós Mmá a Htm cetszerii (d) ügürvs baltozós négu gyámfal bolhtósi mód. k legelterjedtebb bot- férhetve tan Hinta állvány tozási mód Mndiga igya két hosszükséges. tvvidebh oldal felé ké-fut Mtngtbre készitszanti A deszkózoH minta Írepezzük c f/ürüket. A > min fa íreket nem hetó. ket m-no m-re Juthatjuk. falazáshoz állvány szükséges bedeszJrówunk. 10 elúsztatható mintaív szükséges. (¥)Gyakorlati
adatok a dongaboltozatok
t'feltételezett Név
terhelés
Vállban
Ivköz m
Félkörű iv Nyomott iv
m-ig 150 - 700 300-ig 100-ig
(9) Kiviteli módok
Visszaugris gyengíti a gyómfo/ot.
esetleges
Záradékban
1/2 tégla t • t/l » 1 ••
700m-nél nagyobb ivközü mitassal kell megállapítani.
v
méretezéséhez:
a feltöltés'padlózat*
-
és terhelésű
Megjegyzés 3m-ig erősítő ivek nélkül 150m-ig erösitő ivek nélkül
tégla
t/2
Vastartók közötti porosz süvegboltozat
összsúlya]
boltozatot
hátfal
mox 2 cm
szá
j
090-450
1
Pv.
A vastartók tengelytávolsága 090-150m.
Általában az ivmagassógot t/Hégla vastagságnál az ivköz 1ÍS részére, raktáraknál © btton^ és ahol nagy terhelés 000* kicsit dütten mwtadeszkizat nélkülvan készíthető 1 tégla vastagságnál az ivköz 1/lO-részéBoltozat csat/okozások a vastartóhoz A vastartókat mindig szamitássa! kell megállapítani. re vehetjük. / Vastartók közötti vasbeton födém A vastartók tengely távolságát tS0-2S0m-re
Ijf
Q) vehetjük.
vastagságot l/W-ro vehetjük
-
1
mintegy ö7ánX JómigotíásS tg tsz tégla/
(c) Hossz megoldás
@
\ (a.
Vasbeton födém min. H-fejÉ Mindig erőtani v számítást •készítünk.lIlí. ? y Q) fM és felülbordás vb lemez g ^ y számai ( i ) Vasbeton lemez _ tso-rsotU rso-rsiii jso-iso ^tso-tsoj^ megfelelően ki
'/allakat a boltozat ivének kell ugratni és vízszintes sorokkal falazni.
Hészitéskor a teljes olsó felülethez mintadeszkázat kei
Csonka. Vilmos
Ilim IIIIM
Ilii!
iiiiüirfl "un i . ••••iil IIIIIIIII 111 • i
CHRONALIUM fáhuwfoL fán, K U t M Ü f o f & l l n á l r f A ^ cídtoxiniricUrL
-fizf&i
f ^ x a j ; 4TGLn
••
f
J fitűUdt.&mtxtá,
1) Azcduiqek, csövek & oócuttúwJl. VII
unni lllllll lllllll
1II M ll illilll lllllll ll'IH||
GASPAP VILMOS F É
M K Ü L Ö N L E G E J T É G E K
BUDAPEST / VII / ALMA / 5SY-TER1ó.TEL.228-488-228-253
ATHENAEUM
V Í Z H A T L A N
B
E T O N
IKICOSAINCKMAL
mcosarsi" B
E T O N
I H A T
GYÁRTJA i
E D Z Ő
GRÜNAU
T E R R f r O A m T
BUDAPEST V KOSSUTH L. TÉR 4 = = E T E L E F O N : 11ö-10ó
Magyar Kerámiai GyárRészvénytársaság-V., Sas-utca 25
Torkret beton Betonjavítás Kőfelületek konzerválása
l
Liska J e n ő
oki. gépészmérnök B
u
d
a
p
e
s
t
VIII., O r c z y - ú t 2 2 . s z . T e l e f o n: 342-951
Freissler Antal felvonó és gépgyár rt. zr r ^ i Budapest, VI., Horn Ede-utca 4 — Telefon: 122-972, 117-847
Modern gyorsjáratú felvonók
Termoglobus Egészségügyi Berendezések és Csőkereskedelmi Rt. BUDAPEST, V., Szent István-körút 12. Telefon: 12-66-81. sz. SUrgönycfm: TERMOGLO. — Postatakarékpénztári csekkszámla 15434
Fürdőkádak öntöttvasból és acéllemezből Egészségügyi berendezési cikkek: mosogatók, falikutak, vízöblítők, mosdók, stb. Mindennemű
ü l i lésoltalmi » I 0 I l l T 0 l \ I I T-.
y
CVU1ICS- ts FtMIRUBVIR m n t i i i m u n
felszerelés
hatoságok tűzoltóságok ipartelepek lakóházak részére
V a d á s z t ö l t é n y - , Gyutacs- és F é m á r u g y á r Részvénytársaság Budapest, V., Mérleg-utca 3
Mintaterem és állandó kiállítás V., Mérleg-utca 4
109
Barnadaraszéntüzelésű és koksztüzelésű kazánok Öntöttvas és acéllemez radiátorok Varratnélküli folytacél forrcsövek és gázcsövek, fittingek
Móby László oki. kohómérnök
Telefon : 38-45-99
SKazánfalazás 3pari kemencék, gyárkémények építése hőszigetelések Sépalapozások
KAZANBEFALAZAS G Y A R K É M ÉNYEK IPARI K E M E N C É K
SZAB.
THERMOPHOR
kémények egymásfölötti t ü z e l é s e k é s k ö z ponti fűtések r é s z é r e
SZAB. C I K
L O N
kéményfeltét
S C H U LZ t ü z e l é s t e c h n i k a i é s építési r.-t. BUDAPEST, VII., ARÉNA-ÚT 8 0 Telefon: 221-250 é s 221-262
MAGVAR építőművészet M E G J E L E N I K
H A V O N K É N T
40. É V F O L Y A M 5. S Z Á M 1941.
M Á J U S
FELELŐS SZERKESZTŐ: V I T É Z I R S Y L Á S Z L Ó MUNKATÁRSAK:
KAFFKA PÉTER, RÉCZEY MIKLÓS, ZSITVA TIBOR
Előfizetési ár: Egész évre 24 P, fél évre 12 P, egyes szám ára 3 P
S Z E R K E S Z T Ő S É G ÉS K I A D Ó H I V A T A L : B U D A P E S T , IV., KECSKEMÉTI-U. 19. T E L E F O N : 185-309, 185-014 Kiadásért
felel:
v i t é z
Irsy
L á s z l ó
JELEN
S Z
x
M
V E Z É R G O N D O L A T A :
Az e g é s z s é g ü g y o r s z á g - és v á r o s rendezési, valamint építészeti kérdései Bevezető — vitéz Irsy László, oki. építészmérnök, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnöke. Faluegészségügy — Dr. Johan Béla, m. kir. belügyi államtitkár. Orvosi lakásépítések — Dr. Kenyeres G y ö r g y , belügyminiszteri osztálytanácsos. Gyógyintézmények elhelyezése Budapesten — alsóviszokai Gerlóczy G e d e o n , oki. építészmérnök. Orvos és városrendező beszélgetése — Dr. sóvári Soós Aladár, egyetemi tanár és Kaffka Péter, miniszteri osztálytanácsos. Korszerű kórházak rendszereinek főbb irányelvei — Rottman Elemér, oki. építészmérnök. Társadalompolitikai építkezések — Medvegy Elemér, oki. építészmérnök. MABI ügyviteli székház sugárzó fűtő, klimatizáló berendezéseinek ismertetése — Erőss Béla, oki. gépészmérnök. Strandfürdők és uszodák egészségügye és vízellátása Vittay Győző, oki. gépészmérnök.
—
Szení.margitszigeti strandfürdő — Tervező : J a n á k y István, ck;. építészmérnök. Könyvismertetés — Külföldi lapszemle. 1941
JÚNIUSI
SZÁM
VEZÉRGONDOLATA:
A n y a r a l á s ü g y o r s z á g - és v á r o s r e n d e z é s i , v a l a m i n t é p í t é s z e t i k é r d é s e i
Bevezető Olvasóink közül egyesek kifogásolták, hogy nem közlünk elég építőművészeti alkotást. Alaposan fontolóra veszünk és örömmel fogadunk minden bírálatot, hogy okuljunk belőle. Mégis ez alkalommal azt kell válaszolnunk a felvetett kifogásra, hogy ezt készakarva tesszük és nem kívánunk változtatni rajta. Az
az építész, aki szakképzettségét
kívánja fejleszteni, vagy részletesen
érdeklődik kartársai munkássága iránt, megtalálja a megfelelő szaklapokat. Szerencsére vannak kitűnő szaklapjaink, melyek remekül beszámolnak, bemutatnak és regisztrálnak.
Mi azonban más, szellemi szempontból magasabb
célt akarunk szolgálni a Magyar Építőművészet hasábjain:
a
kapcsolatot
akarjuk megteremteni az építőművészek és a magyarság egész szellemi rétege között, kapcsolatot az építész és a többi szakma között. A tervezés a technika fejlődésével és most még ráadásul az anyaghiány okozta nehézségekkel olyan teljesítményt igényel az építésztől, hogy éppen a lelkiismeretes rétegnek nem marad ideje arra, hogy ébrentartsa, tágítsa látókörét és ismereteit, hogy fejlessze általános tudását, fenntartsa érdeklődését és kapcsolatát a többi szakmával.
Márpedig a komoly építőművészeti színvonal
emeléséhez ez elengedhetetlenül szükséges. Azért választottuk a nehezebb é
álátlanabb utat, mert célunk, hogy a tervező építészt és városrendezőt
az őt érdeklő formában foglalkoztassuk az országos vonatkozású nagy kérdésekkel s meggyőződésünk, hogy ezeknek a témáknak szakmaközi ismerete nélkül a magyar építőművészetben haladás el sem képzelhető. Ezért a célért lemondtunk arról a hálás formáról, hogy egyszerűen csak az elkészült új épületekről közöljünk képeket, hanem egy vezérgondolat körül csoportosítva megszólaltatjuk azokat az értékeinket, akiknek van a magyar építőművészet számára értékes mondanivalójuk. Mai számunk a közegészségügy országrendezési és építészi szempontból nagyon kevéssé feldolgozott kérdésével foglalkozik és igyekszik rámutatni a hiányzó kapcsolatok és tanulmányok megteremtésének fontosságára. vitéz I R S Y
LÁSZLÓ
Faluegészségügy A Rockefeller Alapítvány segítségével felállított Országos Közegészségügyi Intézet megindította a szétszórtan, az ország különböző részeiben a falu egészségvédelmének szervezését. 1933-ban a falusi egészségvédelmi munkát »Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat« neve alatt országos szervezetté fejlesztette ki. Ennek keresztülvitelére 1934-ben kezdődő tízéves tervet dolgoztatott ki. Az 1936: IX. t.-c. közegészségügyi szolgálatunk újjáalakítását és ezen
111
keresztül a vidék, a falu népe egészségügyének javítását —" ~a. Nagy lendületet adott c. '••s! egészségvédelem kiépítésének az u nárom és félmillió pengő, amelyet vitéz Imrédy Béla, a Nemzeti Bank akkori elnöke és vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, a Pénzintézeti Központ volt elnöke gyűjtöttek össze a bankoktól, a gyáripartól és a biztosító-intézetektől. Ebből az ú. n. Falu Szociális Alapból megindulhatott a falusi »Egészségház«-ak építése.
Az »egészségház« fogalmának megjelenése egybeesik a családi egészségvédelmi rendszer kialakulásával. Amidőn a különböző egészségvédelmi ágazatok a családi egészségvédelem rendszerében egymással összekapcsoltattak, ennek természetes következménye volt a törekvés, hogy az összekapcsolt szolgálatok egy helyen, egy házban helyeztessenek el. Az egészségház annak a racionalizáló törekvésnek megnyilvánulása, amely a közegészségügyi célkitűzések sza-
»A« mintájú egészségház. — a = Váró, b = T a n á c s a d ó , c = Z u h a n y o z ó , d = Fürdőszoba, e=Előszoba, f = Lakószoba, g = Konyha, h = Kamra.
»B]« mintájú egészségház. — a = Váró, b = T a n á c s a d ó , c = Z u h a n y o z ó , d = Fürdőszoba, e=Előszoba, s = Takarítóeszközök.
»C« mintájú egészségház. Váró, b = T a n á c s a d ó .
— a =
»K« m i n t á j ú (központi) egészségház.-a= Zöld keresztes várószoba, b = Zöldkeresztes tanácsadó, c = Zuhanyozó, d = Fürdőszoba, a* = Tüdőbeteg-várószoba, b2 = T ü d ő beteg-tanácsadó, e = Előszoba, i = I r o d a, k = V e t k ő z ő f ü l k e , ^ S ö t é t kamra, m = F o I y o s ó, p = P n e u m othorax, r = R ö n g t e n , f = Z ö l d k e r e s z t e s v é d ő n ő l a k ó s z o b á j a , g = Z ö I dkeresztes védőnő konyhája, h = Z ö Id ke r e s zt e s védőnő kamrája, t = T o r n á c.
porodásával arra törekszik, hogy a falvakban az egészségvédelmi munka végzésére szolgáló helyiségek a feltétlenül szükséges minimumra korlátoztassanak. Kétségtelen ugyanis, hogy bizonyos egészségvédelmi tanácsadások — megfelelő időbeosztással — az egészségügyi szempontok veszélyeztetése nélkül ugyanazokban a helyiségekben lebonyolíthatók. Közös váróhelyisége is lehet több tanácsadóhelyiségnek. A tanácsadóhelyiségektakarítása, fűtése, felügyelete is olcsóbban oldható meg, ha ezek egy épületben vannak. Az »egészségház« (»H9alth Center«) kérdésével a Népszövetségnek egy erre kiküldött bizottsága 1930-ban Budapesten tartott értekezletén foglalkozott részletesebben. Ugyanez a kérdés megvitatásra került az 1931. év nyarán Genfben tartott »Európai Faluegészségügyi Értekezlet«-en. Az értekezlet tárgya azonban inkább az intézmény és kevésbbé maga a ház volt. Az egészségház — mint épület — kérdésével több állam foglalkozott. A népszövetségi értekezleten kialakult vélemény szerint az egészségháznak, mint intézménynek — az említett értekezletek — két típusát különböztették meg: egy kisebb (»primary«, »községi«) és egy nagyobb (»secondary«, »járási«) egészségházat. E különböző fejlettségű és munkakörű intézmények elhelyezésére szolgáló házak is ennek megfelelően különböző nagyságúak. Az egészségházak nagyságát az illető községben folytatandó egészségvédelmi munka méreteihez kell szabni. Városban, esetleg járási székhelyen épülő egészségházban néha a m. kir. tisztiorvos hivatali helyiségei is elhelyezést nyernek. Olyan esetben, amidőn az általános egészségvédelmi szolgálat mellett az illető községben még szakvédelmi tanácsadó (anya- és csecsemővédőintézet, tüdőbeteggondozó, nemibeteggondozó) is van, célszerű ezeket is az egészségházban elhelyezni. Az egészségházak nagysága és bizonyos fokig a beosztása is a helyi viszonyok szerint változik, mégis lassan bizonyos típusok alakultak ki. Ezek mérnöki kidolgozása az Országos Közegészségügyi Intézet Egészségügyi Mérnöki Alosztályának volt a feladata. A kis, rendesen 1000—2000 lélekszámú, vagy még ennél is kisebb, ú. n. bekapcsolt községekben a »C« típusú egészségház épül, ami csak váró- és tanácsadószobából áll. A nagyobb, 2—4000 lélekszámú, ú. n. székhely községekben, »B 2 « mintájú egészségházakat létesítünk. Ez az egészségház az említett két helyiségen kívül a védőnő lakását is magában foglalja. Ahol erre szükség van, illetve a fedezet erre előteremthető, ott az egészségházban az iskolás gyermekeknek zuhanyfürdő, a felnőtteknek pedig egy-két kádfürdő készül. Ilyen egészségház a »Bi« mintájú, amelyben zuhanyfürdő és két kádfürdő van, de védőnői lakás nincs. Ilyen egészségház létesítése akkor indokolt, ha a község a védőnő részére megfelelő külön lakást tud biztosítani. Egyébként — rendesen a 4—6000 lélekszámú községekben — »A« mintájú egészség-
112
1.
házat építünk, mely a »B.« mintájú egészségház helyiségei mellett még a védőnő lakását is magában foglalja. Ez felel meg a Népszövetség nomenklatúrája szerint a »Primary Health Centednek (»községi egészségház«). Ha a nagyobb lélekszámú község egyszersmind járási központ is, akkor ott az ú. n. »K« mintájú (vagyis »Központi«) egészségház létesítését veszszük tervbe, amelyben az »A« mintájú egészségház helyiségein kívül a tüdőbeteggondozás céljaira szolgáló külön váróhelyiség, iroda, tanácsadóhelyiség, laboratórium, röntgen- és pneumothorax-szoba is van. Ez megfelel az ú. n. »Secondary Health Centera típusának (wjárási egészségház«). Új egészségház építésekor a gazdaságosság szempontjára mindig nagy súlyt helyezünk. Arra törekszünk, hogy az egészségház egyes helyiségeinek méretei olyanok legyenek, hogy bennük a munka jól lebonyolítható legyen. Viszont a takarékosság okából ügyelünk arra, hogy ne legyenek a szobák nagyobbak, mint amilyenre valóban szükség van. A típusméretek megállapítása rendkívül nagy tanulmányt és körültekintést igényelt. Az egészségházakon kívül orvosházakat és napközi otthonokat építettünk. Ezeken a létesítményeken kívül a falu ma iskolafogászatot, zuhanyfürdőt, főzőtanfolyamot, pormentes utat, egészséges ivóvizet kér és ezt mind több és több falu meg is kapja. Mi nem arra törekedtünk, hogy kis területen, néhány községben, luxusos »csúcsteljesítményeket« produkáljunk, hanem megkíséreltük, hogy az egészségügyi kultúra áldásait minél szélesebb néprétegeknek tegyük hozzáférhetővé. Nem fektettünk bele sok pénzt az épületekbe. Szerény és egyszerű falusi intézményeink berendezése is; a gondot az épületekben, az intézményekben folyó és az onnan kisugárzó munkára fordítottuk. Nyugodt lelkiismerettel megállapíthatjuk, hogy már kialakult a falusi közegészségügyi munkának bizonyos eredményeket felmutató rendszere — hogy már megindult ennek fokozatos kiépítése az egész országban és végrehajtottuk az 1934-ben megállapított terv szerint a tízéves falusi egészségvédelmi programmnak az első 6 évre eső részét s ennek eredményeképpen bizakodással nézhetünk a falu jövője elé. DR. J O H A N B É L A
1. k é p : »Á« m i n t á j ú egészségház palóc stílusban. Karancsság. 2. k é p : »A« Nagydorog.
mintájú
egészségház.
3. k é p : »C« m i n t á j ú Mátraszőllős.
egészségház.
4.
egészségház.
kép:
»K«
Jászberény.
mintájú
114
Orvosi lakásépítések Amikor a kormányzat a magyar közegészségügyet a legutóbbi években új alapokra fektette, nem feledkezett meg arról sem, hogy a közegészségügy legfontosabb munkásainak, az orvosoknak az életviszonyait is minden lehetséges módon megjavítsa. Az új irányzatnak egy nagyjelentőségű elhatározása volt a falun élő községi és körorvosok jó lakáshoz való juttatása. A kormányzat a fennálló nagy nehézségek ellenére országos orvosi lakásépítési akciót indított meg. Az akció fokozatosan nagyobb és nagyobb arányokat ölt. Az eddig már befejezett, vagy engedélyezett és rövidesen lebonyolítandó orvosi lakásépítések száma ezidőszerint kereken 150-et tesz ki. A visszatért országrészeket is számításba véve, még további többszáz orvosi lakás megépítésére lesz szükség. Az építési akció anyagi forrásai a társadalombiztosítási tartaléktőkékből folyósított kölcsönök, a Magyar Nemzeti Bank, a magyar pénzintézetek és a magyar gyáripar által adományozott összegből létesített Falu Szociális Alap segélyei, ezenkívül pedig maguknak a községeknek az anyagi hozzájárulásai. Az akció az esetenként szükséges közigazgatási letárgyalással, a fedezet előteremtésével, az építési telek, esetleg kész épület megszerzésével, a közszállítási szempontból jelent-
Sajószöged (Borsod vm.) község orvosi lakóházának o r v o s i bejárata. Terv e z t e : Dr. v i t é z K i s s T i b o r .
115
kező_nehézségek rendezésével kapcsolatos sokirányú feladatok mellett igen jelentős műszaki, építészeti feladatok megoldását is szükségessé tette. Az akció megindításakor (a közigazgatási, gazdasági és műszaki lehetőségeknek az ismertetése céljából) a kormányzat megbízásából részletes tanulmány jelent meg a Népegészségügy 1938. évi 7. számában. Ennek a tanulmánynak a keretében közölt kiviteli kívánalmak és az ott közzétett épületalaprajzok beosztási és méret-
T í p u s t e r v e k b e o s z t á s i és m é r e t a d a t a i r a n é z v e irányadóul szolgáló alaprajz. (Dr. K e n y e r e s Györgynek a Népegészségügy 1938. é v i 7. s z á m á b a n közzétett
cikkéből.)
adatai voltak az akció eddigi során az orvosi lakások megépítésénél mindenkor irányadók. Az irányadónak tekintendő kívánalmak a következőkben foglaltattak össze: Az orvosi lakásnak magában kell foglalnia három, összesen legalább 72 m2 alapterületű szobát, ezenkívül fürdőszobát, konyhát, cselédszobát, éléskamrát, W . C.-t, megfelelő közlekedő előtereket, ezenkívül orvosi rendelőhelyiséget és váróhelyiséget. Végül pedig pincében, vagy melléképületben mosókonyhát, fáskamrát és a szükség szerint garázst. A szobáknak egymásba kell nyílniok és legalább kettőnek előszobai bejárata kell hogy legyen. A család bejáratát és a betegek bejáratát már az utcától kezdve egymástól teljesen el kell különíteni.
Szerencs (Zemplén v m.) község orvosi lakóházának e l ő s z o b á j a . T e r v e z t e : Dr. v i t é z K i s s Tibor.
A téli fagyveszély miatt gondot kell fordítani arra, hogy a W . C.-k és a vízvezetékek fűtött, vagy időnként fűtött helyiségek közé kerüljenek és ne helyeztessenek épületsarokra. A rendelő ne nyíljék valamelyik szobába, mert ez az áthallatszó hangok és a vegyszerek átterjedő szaga miatt kényelmetlen. A fürdőszoba ne legyen a rendelő felé vezető átjáróhelyiség, mert ezáltal a fürdőszobának a család részéről való zavartalan használata korlátozódik. A falakat természetesen vízszintes szigeteléssel, némelykor függőleges szigeteléssel kell ellátni és legalább a szobák padlója alá két betonréteg közé helyezett szigetelést kell alkalmazni. Ezenkívül a pincét lehetőleg úgy kell elhelyezni, hogy a hálószoba pincéztessék alá. A lakás és a rendelő vízellátására lehetőleg hydrophoros, esetleg pedig kézipumpás vízszolgáltató berendezést kell létesíteni. A helyiségek magassága legalább 3 m, a pince magassága legalább 2-5 m, végül pedig a szobák padlójának a tereptől való magassága legalább 0-8 m kell, hogy legyen. A szobák és a rendelő ablakait legalább 2 m szélességben és tokmagassítással kell elkészíteni. Az ablakokon gördülő vászonredőnyt, lehetőleg zsalus ablaktáblákat, esetleg pedig esslingeni redőnyöket kell alkalmazni. Bár faluhelyen általában idegenkednek tőle, sőt fényűzésnek tartják, azonban mégis lehetőleg parkettát kell a lakószobákban alkalmazni. Az
egyéb helyiségekben mozaiklap vagy legalábbis cementlap-burkolat alkalmazandó. Az akció kezdetén a községekre, illetőleg az államépítészeti hivatalokra volt bízva, hegy a tanulmányban közzétett alaprajzok felhasználásával az építést végrehajtsák. Mihelyt azonban az akció szélesebb keretek közé jutott, gondoskodni kellett megfelelően kiválasztott központi tervező építészek megbízása iránt. A Falu Szociális Alap dr. vitéz Kiss Tibor, Krassói Virgil, Széli László és Thomas Antal tervező építészeknek adott megbízást a típustervek és típusköltségvetések elkészítésére és az egyes épületek megépítésénél való közreműködésre. A megbízott tervező építészek az országosan irányadó beosztási, méretbeli és kivitelbeli kívánalmak szemelőtt tartásával úgy készítették el típusterveiket és a költségvetési körülírásokat, hogy azok az orvosi lakásoknak egységes, célszerű és szakszerű módon való megépítését tették lehetővé. A tervezők mindegyike módot talált arra, hogy az egységes célkitűzés mellett is a saját gyakorlati és művészi elveit messzemenően érvényesítse. A magyar falvakat a tervezők munkája a komoly tervezői irányzat minden kívánalmának megfelelő épületekhez juttatja. A tervezők szorosanvett megbízásukon túlmenően minden adott esetben igyekeztek az általános tervmegoldás kisebbnagyobb módosításával a környezet jellegének megfelelő külsejű és elhelyezésű épületeket alkotni. Az itt-ott alkalmazott kovácsoltvas lámpák, kis kerámiák, pergolák, úgyszintén a helyi anyagok legjobb alak- és színhatásának kihasználása a tervezők épületeit a típusmegoldás ellenére is egyénivé tette. A tervező építészeknek munkájuk során igen sok nehézséggel kellett és kell még megküzdeniök. Már megbízásuk alkalmával az elé a nehéz feladat elé állíttattak, hogy az előbb említett megoldandó kívánalmakat összeegyeztessék az egy-egy orvosi lakás építésére megszabott fedezet aránylag szerény kereteivel. Megpróbálták az esetenkénti szűk fedezeti keretek között is a létesítmény maximumát adni. Ezáltal magukra vállalták azt a fáradságos munkát, hogy ha a megtartott versenytárgyalás alapján a vállalkozók ajánlati végösszegei túlságosan magasnak bizonyultak, utólag kellett az egyes megoldásokat egyszerűsíteni.
2. A l
J
4 5
BETEGED
116
T=T
FT
a
j* i i i i •
A tervező építészek munkájukban, az ilyirányú helyi kívánalmak ellenére is következetesen mellőzték a csupán az apró díszítési elemekben jelentkező úgynevezett magyaros megoldásokat, úgyanígy elkerülték azonban a falvakba nem illő, úgynevezett modern irányzatú megoldásokat is és mindenkor a követésre alkalmas, a falu környezetébe beillő, komoly, egyszerű építési formákat juttatták érvényre. Az építések versenytárgyalási és ellenőrzési teendőit az államépítészeti hivatalok látják el, de a kivitelezés szakkérdéseiben a tervezőkkel szorosan együttműködnek. Egy-egy épület építési költsége az akció kezdetén legfeljebb 20.000.—, később 23.000.—, legutóbb pedig 30.000.— pengő összegben irányoztatott elő. Ha az orvosi lakásépítési akciót sikerülni fog a jövőben, az okvetlenül szükséges szélesebb keretekben folytatni, egyrészt biztosítani lehet majd azt a fontos közegészségügyi és orvosszociális feladatot, hogy még a legkisebb magyar falu betegeinek az ellátására is ott lesz a szakavatott orvos, aki a saját életviszonyaival is megelégedetten tudja ellátni nehéz feladatkörét, másrészt pedig biztosítani tudjuk azt a célt is, hogy a szétszórt magyar falvakat az egészséges, észszerű és egyben művészileg is kifogástalan magyar építészetnek egy-egy, követendő például szolgáló alkotásával gazdagíthatjuk.
1—
.
| EálsZO&A I UOHVUA
3.
DR. K E N Y E R E S GYÖRGY
1. k é p : K ö z s é g i o r v o s i lakóház típusterve. Sajószöged (Borsod v m.). Tervezte: Dr. v i t é z Kiss
Tibor.
2. k é p : K ö z s é g i o r v o s i lakóház típusterve. Táp ( G y ő r v m.). T e r vezte: K r a s s ó i Virgil.
VÁCAQENDtLÓ
Antal. 117
UONVUA
BELíré
3. k é p : K ö z s é g i o r v o s i lakóház típusterve. T e r v e z t e : Széli László. 4. k é p : K ö z s é g i o r v o s i típusterve. Tervezte:
TOQ«AC CttLEHZ
[uá«OtA
[LÓTÍ0
lakóház Thomas
UODA
4. ll'CUu
UXlÓUOÍA
Gyógyintézmények elhelyezése Budapesten Az utóbbi idők rohamos fejlődése a gépierőt az élet minden fontosabb szükségletébe bekapcsolta, emellett azonban felismerte azt a hatalmas értéket, ami a nemzeti vagyon szempontjából, az egészséges ember munkateljesítményében rejlik. A mai kor tudatára ébredt annak, hogy az emberiség egészségének és munkabírásának megóvása és fejlesztése nagy nemzeti feladat, amiért minden áldozatot meg kell hozni. Elsőrendű feladattá vált tehát a régi közegészségügyi intézmények fejlesztése és új korszerű kórházak és rendelők létesítése. A nagyvárosok rohamos fejlődése új városrészeket teremtett és népesített be, ahol nemcsak a közművekre, közlekedési eszközökre stb., hanem az egészséget megóvó és visszaadó intézményekre is múlhatatlanul szükség van. Kívánatos, hogy az új városrészek kialakításánál, amikor a hatóságoknak módjában van a gyógyintézmények számára a legjobb helyet biztosítani, ezek kijelölése előre meghatározott tervszerűség szerint történjen. Budapest térképét vizsgálva, gyógyintézményeink elhelyezésénél aránytalanságot látunk, mert a rendelkezésre álló, kb. 15.000 betegágynak csaknem a fele VIII. és IX. kerületben nyert elhelyezést, míg egész városrészekben, mint a Lágymányos, Kelenföld, Óbuda és felső Lipótvárosban elenyészően csekély a kórházi ágy. Vizsgáljuk meg, hogy a külföldi tanulmányok és tapasztalatok milyen útirányt szabnak egy ideálisan megoldott város kórházi ágyszámainak megosztására. Általában megállapíthatjuk, hogy ki-
Az
új
bresciai
alakult az a nézet, hogy nagyvárosban 1000 lakosra cca 7 betegágynak kell jutni, ami soknak nem nevezhető, mert ezekből a vidéki közönség is igen nagy százalékot vesz állandóan igénybe. Nagy Budapestnek cca 1,500.000 lakosát számolva, a klinikákon, közkórházakban és magángyógyintézményekben rendelkezésre álló ccal 5.OOObetegágyat elegendőnek mondhatjuk, azonban Budapest térképét vizsgálva, gyógyintézményeink elhelyezésénél nagy aránytalanságot látunk, mert a rendelkezésre álló betegágynak csaknem afele,6.200juta VIII. és IX. kerületre, — cca 25 betegágyat jelentve 1000 lakosra, — míg a többi városrészekben aránytalanul csekély az arányszám. Egész városrészeink, mint pl. Kelenföld, Lágymányos, Óbuda és telső Lipótváros maradtak gyógyintézmény nélkül. A betegágyakat egyes gyógyintézményekben lehetőleg úgy kell csoportosítani, hogy az életveszedelemben levő betegek felvételére a város belsejében, — lehetőleg 4—5 kilométeres körzetben, — megfelelő számú betegágy álljon rendelkezésre, oly módon, hogy itt az utókezelésre és vizsgálatra szoruló betegek is ellátást nyerjenek. A különböző intézményekben elhelyezett betegágyakat a laksűrűségnek megfelelő számban a város különböző külső részeiben, lehetőleg arányosan szétosztva, kell csoportosítani. Természetesen igen nagy jelentősége van a megszerzendő terület nagyságának és helyének kiválasztásánál a telek forgalmi értékének. A létesítendő kórháztelep helyének kiválasztásánál ügyelni kell, hogy az füstöt, kormot, port ne kapjon és az állandó szélirányba egészségre ártalmas gázokat termelő üzemek ne
kórház. T e r v e z t e :
Angelo
B o r o d i ni.
essenek, viszont a telepen átvonuló légáramlat, ami esetleg fertőző baktériumokat tartalmaz, a környező lakossága nézve ártalmas ne lehessen. Nagyon fontos az altalaj megválasztása, mert vizenyős, magas talajvízállású helyek a bacillusok állandó tenyészhelyei lesznek. A kórházak kialakításánál igen fontos körülmény az intézmény céljának ismeretében a helyes ágyszámnak megállapítása. Ezen körülményre döntő befolyással van a hozzá legközelebb eső gyógyintézmények közötti területen élő lakosságnak száma és jellege. Egész más gyógyintézményt kíván a nagyobbrészt villalakásokból álló környék, mint az ipartelepekkel és tömeglakásokkal bíró városnegyed. Az ágyszám megállapításánál figyelembe kell venni azt, hogy egy bizonyos ágyszám alatt a kórház életképtelen, mert mindazokat az igen költséges berendezéseket, mint pl. operációsterem, laboratóriumok, röntgen, rádium stb., amik a mai orvosi tudomány felfogása mellett nélkülözhetetlenek, a magas költségek miatt csak nagyobb intézmények szerezhetik be, és láthatják el kellő képzettségű személyzettel. Általában kialakult vélemény az, hogy a legideálisabb a 200—300 ágyszám mellett létesíthető középkórház, ami mellett természetesen szükség van a bizonyos speciális céllal bíró 600— 700 ágyas intézményekre és a főleg tudományos működést kifejtő 1200— 1500 ágyas klinikákra. A város különböző pontjain elhelyezett középnagyságú gyógyintézményeknek megvan az a nagy előnye is, hogy a fekvő betegek és látogatóik, valamint a vizsgálat és utókezelésnél a betegek könnyen megközelíthetik. A kórházak létesítésénél, amennyiben a helyre nézve választás történt, dön-
UJKST HBbBÜB udaugi T*70 AGV SIEUCSRf^iCOSI L Ó I DU&ZAU, 4 882 - ULIWIUAU 4 70O •• OTI JOO • MA&I •Í0 27 • UÖZ.UÓDUAZAU 460 - ÚJPESTI UlrfiQU AZAU 2.750 • MA6AMGVÓGVIMTÉZETEU
SS UAQ &LVI udomcr Uí tf&V
KSTUIDEGUUT
SZT MAO&T I i UÖDUA7 A*
CvONGVOSI V |ÚTI UŰL£SXETX, ' &OA&Y /MAOAOA^Z ÜTI CiSCiEMŐ IOQUAÍ <0O/XGV
(5 208 OTI TÚttéHAHAT^QIUM iOC AGV
ASSISI SZT F E P E N C
VEISlkuCE U<$DUAZ
oti uzsoui u udouAZA
MTMEZt*, >0 PBEISICU A li MATÓQU lM
sicoetíT UgSflEflt
•PASOQ SZANATÓRU IM
UJ *1T JANOfc udnuAr
(fefeA&v
JiHCINOICU GVCg|^SIANATrtDMlM
SIESTA
u<$QHl?A
5~ottuon
_--
65
U IM\ U IGufo XT ACAA V :tUtDUCDE&ZTGVtDWEUHrfQUAI.540A&V ET ISTVÁN UdDUAft
1567 AGV
uodtuv miulós uódua; 554 AGV
SZTlASZLÓ FEQTázd UÓPUAZ % AGV
f^J CSEPEL
MSiSL MAhFBÁa
teni kell, hogy vízszintes irányban terjeszkedő kevesebb emeletszámmal készülő pavillonrendszerben, vagy pedig egy magasbatörő függőleges blokkrendszerben helyeztessenek el a szükséges épületrészek. Tagadhatatlan előnyei vannak, ha bizonyos betegségeknél a beteg akadály nélkül juthat a szabad levegőre, viszont a beteg ellátásával kapcsolatosan a pavillonrendszernél igen nagy időt és fáradságot igénylő utat kell megtenni, ami a függőlegesen meg-
119
oldott blokkrendszernél a felvonók segítségével centrálisán történhetik. A mai felfogás mellett, főleg az amerikai példákon okulva, lehetőleg a 200—300 ágyas középkórház létesítése mellett kell állást foglalni, olyan megoldásban, hogy a vízszintes kiterjedésű alsó emeletsorokban a környező lakosság által igénybevehető rendelőintézet és a 7—8 emelet magasságban blokkrendszerben megoldott hotelépületben a fekvő betegek nyerjenek elhelyezést.
BU6A, " T
uóauAzAi
•t I UXS uóquAiau.szanatóüiumou és gvógvintézeteu
Budapest térképét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az utóbbi időben rohamosan fejlődő Kelenföldön és új Lipótvárosban és a városrendezési szempontból most előkészítés alatt álló Óbudán sürgősen gyógyintézményeket kell létesíteni. Mivel mindhárom városrészben ma még megfelelő üres területek állanak rendelkezésre, kívánatos lenne az orvosi tudomány kiváló képviselőivel együtt sürgősen megállapítani a szükséges gyógyintézmények helyeit. alsóviszokai G E R L Ó C Z Y G E D E O N
Orvos és városrendező beszélgetése V Á R O S R E N D E Z Ő : Az orvosprofesszorok között aránylag igen kevesen vannak, akik városrendezési és építészeti kérdésekkel foglalkoznak. A Magyar Kórház az egyetlen folyóirat, amely az orvostudományi szempontokat építészeti vonatkozásban is tárgyalja, különben irodalmilag a városrendezés és az orvostudomány kapcsolata rendkívül hiányos. Szeretnék egy pár városrendezési, közegészségügyi kérdésre orvostudományi szempontból véleményt hallani éppen Professzor úrtól, aki mint a Magyar Kórház felelős szerkesztője, a kórházügy műszaki vonatkozásaival és az ezzel kapcsolatos szervezési kérdésekkel rendkívül sokat foglalkozott. O R V O S : Mi orvosok, akik néha egészségügyi intézmények létrehozásában is fáradozunk, ugyancsak nagyon érezzük a városrendezés és a közegészségügy kapcsolatának hiányát és ezért örömmel beszélgetek erről az elhagyatott témáról. V Á R O S R E N D E Z Ő : A városrendezők általában szeretnék ismerni azokat az orvosi szakszempontokat, melyek az új egészségügyi létesítmények hovahelyezése terén döntő tényezőként szerepelnek. O R V O S : Véleményem szerint egy ilyen nagy városban, mint Budapest, új létesítményeket csak egy egységes, szakszempontok szerint kidolgozott hálózati rendszer alapján volna szabad építeni. Tehát az a szempont, ami a múltban sajnos leginkább szerepet játszott, hogy valahol ingyen telket bocsátottak rendelkezésre, ma már nem lehet mérvadó. Sokkal nagyobb népegészségügyi, szociális és nemzetgazdasági kérdések játszanak itt szerepet. A befektetett tőke nagyságához képest a telekérték mindig kisebb és kisebb szerepet játszik. V Á R O S R E N D E Z Ő : Egy ilyen elméleti hálózat kiépítését a városrendezés nagyon hiányolja. Mikor arról van szó, hogy 50—100 évre előre megtervezett rendezési elgondolások során területet biztosítsunk a távol jövőben létesítendő közegészségügyi intézmények számára, akkor teljesen tanácstalanul állunk. Történt-e már valami az orvosi kar részéről, hogy egy ilyen egységes hálózat elkészíttessék? O R V O S : Sajnos, ezen a téren még előkészítő munkával sem dicsekedhetünk. Elméletileg tisztában vagyunk mindazokkal a tényezőkkel, amelyek szerepet játszanak, azonban egy új generációnak kell felnőni, egészen új körülmények között, hogy ezek a szempontok jussanak érvényre a közegészségügyi létesítményeknél. V Á R O S R E N D E Z Ő : Mik azok a legfontosabb szempontok, amik szerepet játszanak ezen a téren? O R V O S : Erre igen nehéz válaszolni. Tulajdonképpen csak egy egész előadás keretében lehetne a főbb elgondolásra rámutatni. A közegészségügy élesen elhatárolódik két fontos társadalmi csoport között, az ellátottak és ellátatlanok között. Az ellátottak közegészségügye a múltban saját otthoni háztartásuk keretében bonyolódott le, magánorvosok igénybevételével. Az ellátatlanok közegészségügye viszont már régidőtől fogva közfeladatot jelentett. Ez a közfeladat négyfelé csoportosult, szegényházak, hajléktalan aggok menhelye, gyermekmenhelyek és az elhagyott betegek menhelye: a kóroda. A kóroda célszolgálata viszont háromféle csoportot különített el: a fertőző barakkok, tébolydák és az irgalomházak szociális intézményeit. Rendkívül érdekes, hogy az ellátatlanok kórodája hogyan fejlődött különböző fázisokon és jutott oda, amit ma tökéletes egészségügyi szervezetként képzelünk el. Amikor a kórodákba beköltözött az ügyeletes orvos, az kórházzá vált. Amikor a kórházban berendezték a műtőt, akkor kialakultak a kórházakban a különböző szakma szerinti osztályok. Ebből az első két fejlődési folyamatból akkor lépett át a kórház a harmadik stádiumba, amikor az egyik szakma főorvosa igazgatói megbízatást vállalt, miközben az osztályos orvosok fölé került és felvette a kapcsolatot a hatóságokkal és a külvilággal. Igy fejlődött ki a mai közkórház. Mikor a kórházban laboratóriumot rendeztek be, akkor jutott a kórház a negyedik stádiumába, melyben már a diagnosztikai rész is önállósult. Eddig a kórházba került beteg a külvilág számára elveszett mindaddig, amíg gyógyultan nem távozott. A laboratórium bekapcsolásával a kórház vizsgálati munkát is végez, bajmegállapításokat tesz azok között, akik ápolásra szorultak. Ebben a stádiumban a kórház érdekterülete sokkal jobban kiterjedt, a kórház használata sokkal általánosabb lett. Általános használat még jobban fokozódott akkor, amikor a kórházak járóbetegkezelésre is áttértek. Ebben a stádiumban a kórháznak elhelyezése a város belsejében sokkal fontosabb kérdéssé vált, mint azelőtt volt. Ugyanis a betegnek beszállítása a kórházba és hazaszállítása lehet nehéz feladat, azonban csak egyszeri, illetőleg kétszeri probléma. A járóbetegeknél súlyosabbá teszi a helyzetet, hogy sokszor a kezelés időtartama igen elhúzódik és nagy tömegeknek többízben a kórházhoz való jutása már rendkívül fontos közlekedési, szociális és nemzetgazdasági kérdés. Nem szabad elfeledkeznünk még a kórháznak arról a legfejlettebb stádiumáról, amikor a már említett tényezőkhöz hozzákapcsolódott a kórháztörténettár. Tulajdonképpen ekkor indult meg a tudományos munka, a kóresetek feldolgozása és vele a tanítói, orvosnevelési tevékenység, mely utóbbi a klinikumot jelenti. A klinikai szakképzés van hivatva arra, hogy az alapokat megteremtse az egészségügyi létesítmények hálózatának megállapításához. V Á R O S R E N D E Z Ő : Ez a nyilván elméleti orvostudományi munka ad-e megfelelő alapot a kórházlétesítés kérdéseinek gyakorlati feldolgozására? Hisz olyan sokféle egészségügyi intézmény működik a városban, ezek rendkívüli változásoknak vannak kitéve és elképzelhetetlennek találom, hogy különböző létesítményű, működésű, különböző érdekköröket magában foglaló intézmények adatai helyes képet nyújtanának a város közegészségügyéről, a kórházak szükségességéről és az abban mutatkozó igényekről. O R V O S : Valóban igen tarka a kórházaink képe. A cél, érdek és haszon különböző képpen osztályozza kórházainkat. Vannak közkórházaink a nagyközönség számára, amelyek minden szakmát képviselnek. Közérdekű, közcélú és közhasznú intézmények. Különkórháznak nevezzük azokat a kórházakat, amelyek közcélúak és közhasznúak is, de fenntartásuk érdeke magánjellegű, ilyenek pl. az OTI-, MABI- és OTBA-kórházak. A betegségek szerinti elkülönítést a szakkórházak (tüdőbeteg-, elmegyógyintézetek, szülőotthonok, szemkórházak, stb.) oldják meg. Végül a magánkórházak, melyek öncélúak és magánérdekűek. Egész külön helyet foglalnak el a klinikák: a tanítókórházak. Természetesen mindezek a kórházak nagyságuk szerint is megkülönböztethetők. Nálunk 50, 150, 500 és 1000 ágyas kórházak vannak.
120
V Á R O S R E N D E Z Ő : Lehet-e ezekből a különböző kórházak különböző adataiból következtetni arra, hogy milyen volna a város ideális egészségügyi berendezkedése, értve alatta azt, hogy kellő helyen, kellő nagyságú és megfelelő felszerelésű kórház álljon rendelkezésre? O R V O S : Feltétlenül lehet. Bár a jelenlegi intézmények nincsenek kellőképpen összekapcsolva, mert hiszen nagyon sok esetben öncélúak és csak egyes társadalmi réteg számára létesíttettek, mégis elképzelhető, hogy megfelelő irányítással és elosztással közös nevezőre kerülnek. A mai kórházrendszer mellett a következő szervezési elgondolásról lehet szó. Első cél a kiválogatás, értve alatta kiválasztani a társadalomnak azt a részét, amely intézeti gyógyításra szorul. Második lépés az irányítás, ez tulajdonképpen a legfontosabb és megszervezése a legközelebbi jövő feladata lesz. A klinikai-kórházi ápolásra szoruló réteget egyedenként irányítani kell oda, ahol a baj megállapítása a legkönnyebben és a legjobban eszközölhető. A harmadik feladat a bajmegállapítás. Ez esetleg újabb irányítást tesz szükségessé. Negyedik tényezőként jelenik meg a gyógyítás, amelyet rövidebb-hosszabb kezelés követhet, ami viszont újabb berendezkedéseket, köztük az utókezelést, teszi szükségessé. V Á R O S R E N D E Z Ő : H a j ó i értettem, akkor — az első két tényező nem igényel városrendezéssel való összeműködést, mert hiszen a kiválogatás csak orvosi, szociális, valamint társadalmi probléma. Az irányítás kérdése megoldható különböző szervezeti berendezkedésekkel. Ezt olyanformán képzelem, mint ahogy a rendőrőrszobákat helyezik el a város különböző részeiben. Itt az építészeti feladat igen csekély. A harmadik tényező, a betegellátásnélküli bajmegállapítás, már azt hiszem sokkal inkább építészeti kérdés, mert itt a komoly szakmunkának elvégzése megfelelő belső berendezést és helyiségeket tesz szükségessé. Az intézeti ápolásra szorulók gyógyításának kérdése nagyon sok szakember együttműködését teszi szükségessé — mert hiszen a csoportosítás a terem elhelyezésétől kezdve a legkisebb pavillon építéséig — nemcsak orvosi kérdéseket rejt magábsn, hanem építészeti, vendéglátóipari, gépészeti, vegyészeti, meteorológiai és klimatológiai szakemberek tudását is. A kezelés és az utókezelés kérdése már annyira a városrendező hatáskörébe tartozik, hogy úgy érzem, a többi szakember feladata elé kell tenni, ha egyáltalában lehet a szakemberek összeműködésében érdemi megkülönböztetést tenni.
O R V O S : Ha a városrendező szerepét abban látjuk, hogy a kórház hovahelyezéséről gondoskodjék, akkor kétségtelen, hogy ennél a két tényezőnél, a kezelésnél és az utókezelés intézményeinél van a legnagyobb szerepe. De véleményem szerint már a kiválogatásnál és irányításnál, valamint úgy a bajmegállapítás, mint a gyógyítás különböző létesítményeinél mindenütt jelentős feladata van, mert hiszen a szervezés kérdése egy összefüggő hálózat kiépítését teszi szükségessé, ahol a legkisebb egységek működése a legfontosabb. Feltétlenül szükséges azonban, hogy a városrendező ne csak már megépült kórház igazgatóival kerüljön össze, hanem a kórházlétesítő érdek képviselőivel, amelyek törekvéseivel szemben, sajnos, az orvosi szempontok igen gyakran háttérbe szorulnak. Az Országos Közegészségügyi Tanács kórházügyi szaktanácsa ezért szorgalmazza azt a rendelkezést, amely a kórházi intézmények létesítését a kórházi szakkörök előzetes meghallgatásához köti. Ide kellene már eleve bekapcsolódnia nagyvárosok esetében a városrendezőnek, mint egyik igen fontos közérdekképviselet szakemberének. V Á R O S R E N D E Z Ő : Ügy látom, a nagy hálózat alapos előkészítése még igen hosszú időt fog igénybe venni. Kérdés, hogy a városrendezés milyen szempontok szerint bírálja el azokat a kéréseket, amelyek új létesítményekre vonatkoznak és ahol orvosi szempontokra történik hivatkozás addig az ideig, amíg az orvosok el nem készítik és meg nem egyeznek az irányítóhálózat kérdésében? O R V O S : Engedje meg, hogy a kérdésre kérdéssel válaszoljak. Arra volnék kíváncsi, hogy pl. kórházelhelyezési tárgyalásoknál a városrendezési elbírálás kapcsán felmerült-e az a kérdés, hogy a városnak mely része van már ellátva közegészségügyi intézménnyel? Felmerült-e az, hogy például a Lágymányos vidéke teljes egészében nélkülözi a kórházat és ugyanakkor lényegesen sűrűbb lakottságú, minta Pasaréti-út környéke? Bírálták-e azt, hogy az új létesítmény a bejáró betegek kezelésére is berendezkedik, tehát a forgalmi szempontok ebből a szemszögből is megvizsgálandók? V Á R O S R E N D E Z Ő : Tudomásom szerint ezek a szempontok nem jöttek számításba. De ha már arról beszélünk, hogy a Lágymányos nem rendelkezik kórházzal, akkor egy másik megfigyelésemet is érdemesnek tartom elmondani. Tudomásom szerint az Angyalföld környéke is igen szűkölködik az egészségügyi létesítmények terén. Az új Árpád-híd pesti hídfőjének közelében a Dunaparton, a rákosi főgyűjtőnek a dunai betorkolásánál nagyon bővizű melegforrásra akadtak. Ennek a hőforrásnak a kimentése a partra igen kevés költségbe került volna, azonban céltalannak mutatkozott és ezért a forrást eltömték. Megállapították azonban, hogy a Dunában a közelben valószínűleg több hasonló forrás fakad. Ezen a Dunaparton nagy köztulajdonban lévő ingatlanok vannak és bár mint az előbb mondottakból kiderült, nem játszik fontos szerepet, mégis előnyére válik a mozgalom megindításának az ingyen, vagy olcsón kapott telek. A melegforrás, a közelben lévő újpesti sziget zöldterülete, a szemben lévő óbudai nagysziget és az egész óbudai völgy tiszta, pormentes levegője miatt úgy tetszik, hogy ez a hely kiválóan alkalmas egy kórház elhelyezésére, márcsak azért is, mert közlekedési szempontból kitűnő helyen fekszik és messze környéken nem lehet kórházat találni.
O R V O S : Az elmondottakból látszik, hogy a városrendezők olyan körülményeket ismernek, amelyeket az orvostudomány és az orvosi szervezkedés kitűnően felhasználhatna, de természetesen orvosi szempontokból ezek az adatok szakszerű megvizsgálásra szorulnak. Éppen ilyen közös városrendezési és orvosi szempontból kellene megvizsgálni a lágymányosi kórházhiány kérdését. V Á R O S R E N D E Z Ő : Mindabból, amiről itt most beszélgettünk, azt a következtetést vonom le, hogy az orvosi kar is nagy hiányát látja a városrendezéssel való kapcsolat kiépítésének. Mind a két szakcsoport egységes alapokra kívánja helyezni a munkálkodását, általános szempontokat feldolgozó és felhasználó hálózat megszerkesztése révén. O R V O S : Rendkívül fontosnak tartom, hogy a városrendezés ezeket a szempontokat komolyan veszi és így remélhetjük azt, hogy ha a közegészségügyi intézmények ideális hálózatát orvosi szempontból kidolgozzuk, azt a városrendezés a legteljesebb mértékben figyelembe fogja venni. V Á R O S R E N D E Z Ő : Meg vagyok győződve róla. Biztosra veszem azt is, hogy az egységes hálózatszerkesztés munkájában is örömmel hajlandó volna az együttműködésre. Remélem, hogy ebben a munkában minél előbb lehetünk egymás segítségére. Dr. S O Ó S A L A D Á R és K A F F K A P É T E R .
121
Isleworthi
kórház
Városi
kórház
Lilieben
Korszerű kórházrendszerek főbb irányelvei A kórházak elrendezését rendeltetésük, fekvésük, ágylétszámuk és technikai felszerelésük határozza meg. Ebből következik, hogy minden kornak és gyógyászati célnak más-más alapelrendezés felel meg. A fent megnevezett alapfeltételeken kívül a kórházak kialakításánál a betegeknek a fertőzési lehetőségtől való megkímélése az a szempont, amelynek a terv alapdiszpozíciójára befolyása van. Nem állítunk újat azzal, amikor megállapítjuk, hogy a régi kórházak technikai felszerelése általában a legszerényebb követelményeknek sem felelt meg. Ugyanígy a mult század kórházainál arra sem fordítottak kellő gondot, hogy a betegek fertőzési lehetősége a legkisebb mértékre korlátozódjék. Ennek következtében a régi kórházak legnagyobb része tömbépület volt, amelyben a betegségek különböző fajaira és mérvére tekintet nélkül, a kórtermek egymás mellett — a szállodai szobákhoz hasonlóan — nyertek elhelyezést. Később, amikor a fertőzés veszélyének nagy horderejét felfogták, keresték annak kiküszöbölési lehetőségét. Ez a szempont vezetett az ú. n. pavillon-rendszer kialakulására, melynek lényege, hogy a gyógyászat különböző ágazatai külön-külön épületekben vannak elhelyezve. Ez az elrendezés kisebb kórházaknál igen megfelelő volt, azonban közép- és nagyméretű kórházaknál sok és főleg a kiszolgálás rovására eső nehézséget okozott. A kiszolgálással kapcsolatos rendkívül nagy idő- és energiaveszteségen felül a nehézségek a technikai felszerelés fejlődésével és számbeli növekedésével egyre súlyosbodtak. Elsősorban az élelmezés, majd a tiszta ruha szétosztása, szennyes ruha összegyűjtése, az ápolószemélyzet szétszórtsága és ezzel kapcsolatban a kiszol-
gálással járó sok járás-kelés okozta időveszteség voltak azok a tényezők, amelyek az előállítási költségek rendkívüli növekedésén felül a fenntartási költségeket is lényegesen emelték. Az előadottak következtében ugyar, a személyzetnek rendkívül sok »üres járata« volt. Ugyanígy a pavillon-rendszer alkalmazásánál a technikai felszerelés üzembentartásával, valamint létesítésével kapcsolatban is lényeges költségtöbblet és időveszteség keletkezett. Mindezek a körülmények a pavillon-rendszer alkalmazását meggondolandóvá teszik, mindannak ellenére, hogy gyógyászati szempontból vitán felül igen sok előnye van. A felsorolt nehézségek és költségtöbbletek kiküszöbölésének szándéka vezette a kórháztervezőket más megoldások keresésére, melyek közül legelőször a 3—4 emeletes ú. n. tömbépítkezéssel kísérleteztek. A tömbépítkezéseknél az osztályok elkülönítése különböző emeleteken, több lépcsőház és felvonó beiktatásával vált elérhetővé. Ez a megoldás azonban középméretű kórházak esetében sem küszöbölte lényeges mértékben ki a nagy alapterületnek a pavillonrendszernél említett hátrányait. Azonfelül a pavillon-rendszerrel szemben — különösen nagyobb városokban — a szabad kertfelületek létesítését akadályozza meg. Mind a pavillon-, mind a tömbrendszerű kórházaknál egész különleges fontos szerepet játszik az élelmezés és a tiszta, valamint szennyes ruha szállításának kérdése. Ezen kórháztípusoknál ugyanis (közép- és nagykórházak esetében) a betegeknek élelemmel -.aló kiszolgálása aránytalanul sok időt vesz igénybe, tekintve, hogy adott kényszerűség következtében a konyhát a kórtermi épületektől távol kell elhelyezni. Példaképen több külföldi kórházat lehetne
felhozni, ahol autó-service áll rendelkezésre az élelem és fehérnemű szétosztására és a szennyesruha összegyűjtésére. Ez természetesen a betegek megfelelő kiszolgálása tekintetében is komoly nehézséget jelent. Amerikában, ahol az építményeket az európai viszonyoknál lényegesen nagyobb igényeket kielégítő technikai felszereléssel látják el, s ahol a nagyvárosokban a telekárak egész rendkívülien magas mértéket öltöttek, a lakóházak nagyrészét ú. n. toronyházak alakjában képezik ki. Ugyanezen meggondolásból a kórházak kialakításánál is, a vertikális elrendezést részesítették előnyben a horizontális elrendezéssel szemben. A technikai felszerelés szempontjából a vertikális elrendezés sok előnnyel jár, így a gőz-, gáz-, meleg- és hidegvízberendezések kialakításánál. A vertikális elrendezés a nagy- és középméretű kórházaknál a szoros beépítés következtében különleges szellőzőberendezések létesítését tette szükségessé. A szellőzőberendezések fejlődése a klímaszellőzőberendezés létesítéséhez vezetett, amely a szellőzőberendezések okozta fertőzési lehetőséget kapcsolja ki és a levegő páratartalmát is szabályozza. Gyógyászati szempontból tehát a klímaberendezéssel felszerelt kórházak rendkívüli előnyökkel birnak az ilyen felszereléssel el nem látott kórházakkal szemben. A szellőzőberendezések alkalmazása és előnyeinek felismerése még nyomatékosabban indokolttá tették a vertikális elrendezést, amiből folyólag Európában is áttértek az újabb nagyés középméretű kórházak kialakításánál erre a rendszerre. Példaképen említem csupán meg a Tübingen-i sebészeti klinikát, a Párizs melletti Clichyben épült Beaujon-kórházat, a Lille-i városi közkórházat. A vertikális elrendezés különleges
122
Központi szivattyús melegvízfűtőberendezést RIETSCHEL É S H E N N E B E R G R. T. cég Práter-u. 12. T . 132—818. végzi. A z épület csatlakozó fővezetékét és kapcsolóberendezését, valamint távbeszélő automata alközpont szállítását és felszerelését végzi ALEXY G Y Ö R G Y oki. gépészmérnök villamossági és műszaki vállalata, Budapest, V., Falk Miksautca 28. sz.
K U T
V 0 i c r
i
Á l l a m i t i s z t v i s e l ő k és a l k a l m a z o t t a k intézetének helyszínrajza.
V
/
Ötödik
123
w
SÓSKÚTI KÖFARAGÓMUNKÁT készítette W E I S I N G E R G Y Ö R G Y O K L . MÉRNÖK, kőfaragómester, Budapest, X I V . , Egressy-út 23. T . 297 —428. Különleges lakatosmunkát részben J U N G F E R G Y U L A m. kir. udvari mű- és építőlakatos, iparm. bronz-és fémárugyáros, VIII., Berzsenyi-u. 6. T . 131-890 készíti.
»Horthy
gyógy-
A z Intézettel kapcsolatos linoleummunkálatokat CSÁSZÁR IMRE cég, Budapest, Lónyayutca 36. T e l . : 188-749 végzi. A z épület asztalos- és különleges lakatosmunkáit K L E K N E R L Á S Z L Ó N É asztalos- éa lakatosipari vállalata, Budapest, X., Bánya-u. 6. T e l . : 148-001 végzi. A z ajtók, ablakok és beépített szekrények mázolását K O V Á C S K Á R O L Y szobafestő és mázoló, Budapest, Hársfa-utca 43. T e l . : 421-277 végzi. A z épület falmázolási munkáit vitéz D A D I F E R E N C mázolómester, V., Újpesti rakpart, városi ház VII. épület. T e l . : 292-028 végzi.
-V
emeleti
Miklós«
A z OTBA-kórház kazánházi szabadalmazott T H E R M O P H O R kéményét 1.40x1.60 m belső átmérettel és 36 m hosszú szigetelt é s hűtött füstcsatornáját a S C H U L Z tüzeléstechnikai és építési r. t. (Budapest, V I I . , Aréna-út 80) készítette. Különleges nagyméretű légszigeteléses előtető ÜVEGB E T O N F Ö D É M E T , valamint átvilágító Ü V E G B E T O N falakat P Á Z S Y J Ó Z S E F építőmester üvegbetonkészítő szakvállalata, Budapest, I., Országház-utca 25. T . 161—241 végezte. Talajvízszigetelési és tetők szigetelési munkáit G R U B E R J Á NOS cég, V., Kálmán-u. 22. Tel. 123-033 végezte. Az épület bádogosmunkáit özv. ERMÉNYI A N T A L N É bádogos és szerelő cég, IX., Tűzoltó-utca 33,b. Tel. 131-238 végezte.
alaprajz.
A közúti kocsi hídmérlegét 10 tonna mérőképességgel görgősúlyos biztonsági mérőszerkezettel épitette S C H E M B E R MAG Y A R MÉRLEG ÉS G É P G Y Á R R. T . Budapest, Róbert Károlykörút 50. T e l . : 291-683. A légoltalmi elsötétitő redőnyöket készíti a L É G O L T A L M I K F T . Budapest, V., Dorottyautca 2. T e l . : 183-936. A z épület összes szegező lakatosmunkáit a LAKATOSMESTEREK ÉS V A S I P A R O SOK S Z Ö V E T K E Z E T E Soty Zoltán műlakatosmester, szövetkezeti elnök vezetésével végzi, Budapest XIII., Agyagutca 112. T e l . : 298-277. A műkőmunkát végezte MAR O S S I F. L A J O S műkő- é s cementipari vállalata, Budapest, X I V . , Telepes-utca 4. S E E N G E R B É L A m. kir. udvari kőfaragómester, Budapest, XI., Horthy Miklós-út 106., végezte a homlokzaton előforduló T R A V E R T I N mészkőmunkákat.
dűl d!
- ,-s.í
W
» Hl
"""ül'/
előnyeként meg kell említeni, hogy míg horizontálisan elrendezett tömbépület esetében az egyik vagy másik osztály elérése érdekében több száz métert utat kell megtenni, ugyanakkor vertikális elrendezésnél, akár lépcsőn, akár felvonón, csupán 1-2 emelet leküzdésére van szükség. Igy természetesen a kórházak személyzetének »üres járatai« a minimumra csökkenthetők. A vertikális elrendezésnél azonban különös gondot kell fordítani a fertőzés lehetőségének elhárítására. Minthogy minden kórház három részre tagozódik, nevezetesen ú. n. szállodai, gyógyászati (complement) és gazdasági részre, a vertikális elrendezés esetében a gyógyászati és gazdasági részt lehetőleg oly módon kell csoportosítani, hogy azok minden beteg számára könnyen megközelíthetők legyenek. Példaképen említem csupán a röntgen-felszerelést, laboratóriumot és azokat a helyiségeket, amelyeket minden beteg számára oly módon kell megközelíthetővé tenni, hogy elérésük más osztályok keresztezése vagy érintése nélkül történhessék. Ez a feltétel, az amelynek horizontális elrendezésű tömbépítésű kórházak esetében alig lehet eleget tenni. Európai viszonyok mellett szellőző, illetőleg klímaberendezéssel a kórházak ú. n. szállodai részét nem szokták felszerelni, éspedig nemcsak a berendezés költséges voltára, hanem az üzembentartás költségeire való tekintettel. Ezzel szemben a gyógyászati rész helyiségeinek mesterséges szellőzése ma már jóformán elengedhetetlen feltétele a szakszerűen kialakított modern kórháznak. Már ezért is indokolt tehát az, hogy a kórházak gyógyászati részét nem szétszórva, hanem csoportosan helyezzük el az épülettömbben. A szellőzés kivitelének szükségessége a horizontális elrendezést majdnem kizárja, s így természetes, hogy főleg az olyan kórházépítményeknél, ahol többféle osztály kerül beépítésre, a vertikális elrendezést választják a kórháztervezők. Ilyen vertikális elrendezéssel terveztem az állami tisztviselők és alkalmazottak részére Budapesten a Kútvölgyi-úton épülő Horthy Miklós Gyógyintézetet. A közölt alaprajz szerint az »A« szárnyban a könnyű, a »B« szárnyban a súlyos, a »C« szárnyban a különszobás betegek, végül a »D« szárnyban a gyógyászati rész nyer elhelyezést. A szárnyak kereszteződésében vannak a kiszolgáló helyiségek, ú. m. kötözőhelyiségek, orvosi, ápolónővéri Inspekció, tálalók, mosogatók, tisztaruha, szenynyesruha tárolóhelyiségek, amelyek központi elhelyezése biztosítja az egész gyógyintézet gyors kiszolgáHorthy Miklós gyógyintézet j e l e n l e g i állapotában és m o d e l l f é n y k é p e i .
124
lását. A beteg és az orvos bármely emeletről, más osztályok érintése nélkül juthat a gyógyászati részt szolgáló »D« szárnyra. Az épület a terep lejtésének figyelembevételével akként helyeztetett el, hogy a város felől domináló »A« szárny az Olasz-fasor tengelyébe állítva, a János-hegyre való rálátást nem korlátozza. Az épület kereken 66.000 m3 térfogatot, 2.200 m2 alapterületet foglal el. A kórház ágylétszáma: 270. Ezenkívül 63 ápolónővérnek, 5 orvosgyakornoknak, valamint 44 főnyi női és férfi személyzetnek biztosít bennlakást. Jellemző adatként közlöm, hogy a kórházban 8 műtő, 3 szülőszoba, 15 helyiségből álló, kereken 500 m2 alapterületű röntgen, 220 m'
125
alapterületű laboratóriumi, valamint 8, kereken 150 m2 alapterületű kezelőhelyiség áll rendelkezésre. Gyógyászati szempontból a kórházat továbbfejlődési lehetőségének megfelelően terveztem. A gazdasági részen a fejlesztés lehetőségei hasonlóképen biztosítva vannak. A hazai építésügyi szabályok nem mindenütt teszik lehetővé a toronyépületek, tehát a vertikális elrendezésű kórházak építését. A város belső területén, a kötött párkánymagasságra tekintettel, vertikális elrendezésű kórház nem tervezhető. Mindezeken felül vertikális elrendezésű kórházat csak teljesen újonnan épülő kórház esetében lehet elképzelni. A fentiek figyelembevételével és főleg akkor, ha már korábban épült kórház kiegé-
szítéséről van szó, tervező igyekszik a vertikális elrendezés előnyeit az adott körülményeknek megfelelőleg a horizontális tömbépítkezésnél érvényre juttatni. Az ilyen meggondolás mellett tervezett horizontális elrendezésű tömbépítkezésre példaképen hozom fel a M Á V Betegségi Biztosító Intézet Horthy Miklós Szeretetkórháza kiegészítő építkezését (Bulyovszky-u.). Ez utóbbi kórház kialakításánál a már üzemben lévő kazánház, főző- és mosókonyhát magában foglaló gazdasági épülethez csatlakozóan terveztem a kiegészítő kórházépületet és ezáltal a betegek gazdasági ellátását a lehető legrövidebb úton biztosítottam. ROTTMAN ELEMÉR.
Balatonlellei
»Horthy
Miklós«
gyógyüdülő.
Tervezte:
Hidasi
Lajos.
Társadalompolitikai építkezések Azt mondják a magyarság politikailag boldogtalan nemzet. Egyedül áll kelet és nyugat népei között. A Kárpátok gerince által határolt Duna-völgye felvonulási területe volt Keletről Nyugat felé törő ázsiai népeknek és örökös hadszíntere a Kelet felé terjeszkedő nyugati nemzeteknek. Kelet és Nyugat örökös harcának Magyarország 1000 év óta ütköző állama. Békében alig élt. Örökös harcban, folytonos küzdelemben kellett fennmaradásáról gondoskodnia. Állami, társadalmi és családi életét fegyverrel kellett megvédelmeznie. Kultúráját és társadalmi berendezkedéseit ritkán tudta saját lelkének megfelelően építeni. Történelmi műhelye a betolakodók elleni örökös harc. A rátörő ellenség igen gyakran zavarta meg önálló állam- és társadalomépítő munkáját és rombadöntötte előbbi korok alkotásait. A mai kor magyarsága, szintén boldogtalan politikai életet él. Bár több,
mint húsz éve állami élete független, mégis a kialakulóban levő új világrendben nehezen találja meg helyét. Ennek okát nemcsak sajátos lelkivilágában kell keresni, hanem az elmúlt húsz esztendő mulasztásában is. A társadalompolitikai kérdések és feladatok hiányos megoldása és elmaradottsága nagy felkiáltójel a mai élet követelményei között. A társadalompolitikai kérdéseket és feladatokat elsősorban a s z o c i á l i s b i z t o s í t á s: betegség, öregség, árvaság, özvegység, munkaképtelenség, rokkantság és munkanélküliség területén kell megoldani. Ha e téren sikerül a feladatokat jól elvégezni, akkor a társadalmi rend átalakulása a magyarság életére minden megrázkódtatás nélkül megy végbe és az új világrend felépítésében cselekvően résztvehet, helyét pedig sajátos tulajdonságainak megfelelően megtalálhatja. Az egész világ népei tudják és érzik, hogy a fennálló társa-
dalmi és gazdasági rend nem jó, igazságtalan, nem Isten és a természet örök törvényei szerint épült fel. Tehát az igazságtalanságokat ki kell küszöbölni, hogy az egyén munkáját élvezhesse, de a nemzeti jövedelemből mindenki részesüljön, amennyit munkája értéke és jelentősége szerint megérdemel. De itt vigyázni kell, hogy azokat a feszítő erőket, melyek a fennálló jogrend pilléreit már repesztik, idejében fel lehessen fogni. A roskadozó oszlopokat a magyarság lelkének és természetének megfelelő új tartószerkezettel ki lehessen cserélni, nehogy a régi épület összedőljön és mindenkit maga alá temessen. Ezt a munkát, ezt a biztonsági intézkedést elsősorban a szociális biztosítás területén kell elvégezni. A szociális biztosítás feladatait a társadalombizosító intézetek: az OTI, a M A B I , az O T B A stb. végzik el. A fejlődés során lépten nyomon építkezési szükségletek merülnek fel.
126
A tervező építészeknek és mérnököknek az e téren felmerülő szükségletek kielégítésében tevékenységüknek legszebb feladatai várnak megoldásra. Kórházak, üdülők, szanatóriumok, rendelő intézetek, bérházak és egyéb világi építkezések szükségletelt kell kielégíteni. A betegség esetére szolgáló biztosítási ág korszerű orvosi rendelők felállítását, a meglevő rendelők bővítését és célszerű átalakítását, új kórházak, szanatóriumok és gyógyintézetek építését teszi szükségessé. Továbbá ez intézmények igazgatására szolgáló ügyviteli szervezet olcsó és gazdaságos ellátására ügyviteli székházak építéséről is gondoskodni kell. Az öregségi, rokkantsági stb. biztosítási ág feladatai már tágabb építkezési szükségletek kielégítését kívánják. Ez a biztosítási ág természeténél fogva igen nagy tőketartalékokkal rendelkezik. E tőkéket gyümölcsözően és értékállóan kell felhasználni, illetőleg befektetni, ezért az öregségi stb. bizto-
sítási ág tartaléktőkéiből az építkezési lehetőségeknek nagyobb teret lehet biztosítani. A két legnagyobb intézet az OTI és a M A B I közületeknek közhasznú és célú beruházásokra, egészségügyi építkezésekre jelentős tőkéket bocsát hosszúlejáratú kölcsön formájában rendelkezésre. Igy a társadalombiztosító intézetek közvetve nyújtanak segítséget olyan társadalompolitikai építkezések végrehajtásához, melyek bár nem a szociális intézmények saját építkezései, de kulturális, közegészségügyi és közhasznú követelményeket elégítenek ki. Ilyenek a városok és községek vízellátásának, víz- és csatornahálózatának, jó utaknak, orvosi lakásoknak, fürdőknek és szállóknak stb. építése. A társadalombiztosítási intézetek ezirányú tevékenysége nemzetgazdasági és társadalompolitikai szempontból époly jelentőségű, mint az intézetek által közvetlenül végrehajtott építkezések. E kölcsönökkel az ország különböző
helyein munkaalkalmakat teremtenek és sok-sok millió pengőt juttatnak vissza a pénzgazdasági életbe. — Az öregségi stb. biztosítási ágnak azonban vannak saját építkezési feladatai is. Nem elegendő az itt összegyűlt tőkéket értékállóan és gyümölcsözően befektetni, hanem gondoskodni kell a dolgozó társadalom időelőtti megöregedésének, korai munkaképtelenségének megelőzéséről. A kormányhatalom ezzel a feladattal tartott lépést, amikor törvénybe iktatta a f i z e t é s e s szabadságidőt. E cél elérésére az öregségi ágazat tőkéiből évenkint dotálni kell az ú. n. e g é s z s é g v é d ő és g y ó g y í t ó eljárási alapot. Az itt összegyűlt tőkéket azután üdültetési tevékenységre és ezzel kapcsolatos korszerű üdülőtelepek építésére kell fordítani. Az öregségi stb. biztosítási ág tartaléktőkéinek 40%-át a törvény szerint ingatlanokba kell fektetni. A betegségek korszerű ellátása és a gyógyí-
A Magánalkalmazottak Biztosító Intézete építés alatt álló ügyviteli székházának f ö l d s z i n t i é s I. e m e l e t i a l a p r a j z a . Az épület szabad. » C R I T T A L L « rendszerű sugárzó fűtőberendezését és a szab. » C A R R I E R « rendszerű légüdítő berendezését T H I E R G Á R T N E R É S STÖHR RT. Budapest, XI., Budafoki-út 9/11. Tel. : 258-415 és 468-557. végzi. Az épület összes bádogos- és szerelőmunkáit V A S A S J Á N O S L A J O S műszaki vállalkozó készítette, Budapest, VII., Rottenbiller-u. 42. sz. Tel. : 425-773. Az ácsmunkákat H E L L E B R A N D ÖDÖN ácsmester, Budapest, XIV., Erzsébet királyné-útja 2/A. sz. T.: 220-203 végzi.
127
tási szolgáltatások gazdaságossá tétele céljából e tőkéket fel lehet használni saját intézmények fejlesztésére és megfelelő épületek építésére. Más részét közületeknek kölcsön lehet adni, hosszúlejáratú kölcsönök formájában, közhasznú építkezések végrehajtására. A még ezen felülmaradó tőkéket pedig a társadalombiztosító intézetek mint Budapesten, mint vidéki városokban bérházak építésére fordítják. Ezzel nemcsak a tőkék elhelyezését biztosítják, hanem építkezéseikkel a lakáskultúra és lakástermelés terén irányt szabnak és ízléses építészeti megoldású homlokzatokkal a főváros, valamint a vidéki városok urbánus jellegét előmozdítják. Természetesen ezzel a gazdasági élet vérkeringését is előmozdítják, jelentős munkaalkalmakat teremtenek és sok-sok munkáskéznek, iparosnak, kereskedőnek, gyárosnak
és tervező mérnöknek kenyeret biztosítnak. Építészeti és műszaki szempontból igen jelentős építkezéseket hajtott végre az O T I : kerületi rendelő-intézetei, új baleseti kórház és rendelőintézet stb. építkezéseivel. Az O T B A Budán a Pasaréten épülő új kórháza az újkori építészet szintén jelentős állomása. A Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének ( M A B I ) legutóbbi építkezéseit, a folyamatban levő építési programmot és ennek műszaki ismertetését a következőkben vázolom. 1936-ban épült meg a balatonlellei »Horthy Miklós« üdülő, mely pár évi fejlődés során gyógyüdülővé alakult át. Az építkezés kezdetén az volt a feladat, hogy 150 ágyas épület épüljön, korszerű berendezéssel, kizárólag a tagok kéthetes üdültetésére, pihenésére. A korszerű berendezés
I 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
Főbejárat, előcsarnok. Tornácfolyosó. Előtér, W . C.-vel. Öltöző-ruhatár. Mosdó. Hálószoba, 12 ágy számára (1 örs=félraj). Rajparancsnoki szoba. Nappali szoba 1 raj számára. Műhely. Kézmosó-átjáró és fürdőszobák. A parancsnoksági-szárny lépcsőháza. A parancsnoksági-szárny folyosója. Orvosi rendelőszoba. Tábori iroda. Tábori titkár. Táborparancsnok. Mosdó és W . C.
mint: központi fűtés, melegvízszolgáltatás, kifogástalan társadalmi helységek, az intézet igazgatóságát arra az elhatározásra késztette, hogy gyógyüdülővé alakítsa át és így téli-nyári üzemet tartva, nemcsak üdülőket, hanem nagyobb betegségek és műtétek utáni lábadozókat is e nagyszerű intézmény falai között lásson el a jövőben. A balatonlellei gyógyüdülő ennek megfelelően új orvosi lakásokat és elkülönítő betegszobákat magábanfoglaló épülettel kibővül, hogy rendeltetésének minden tekintetben jól megfelelhessen. Ez az építkezés méltán viseli Kormányzó Urunk nevét, mert mind építészeti megjelenésével és hatalmas parkjával, mind korszerű berendezésével a balatoni kultúra hirdetője. Most épül a fiatalkorúak részére a balatonbogiári üdülő-telep. Ez kizá-
r r - n V
I
18. A telepfelügyelő szoba-konyhás lakása. 19. Előadóterem. 20. Étterem. 21. Tálaló. 22. Mosogató. 23. Főzőkonyha. 24. Zöldségtisztító. 25. Húsfeldolgozó. 26. Kamrák. 27. Szeneskamra. 28. Raktárak. 29. Gazdasági bejárat. 30. A férfi-személyzet szobája. 31. A férfi-személyzet mosdója és W . C.-je. 32. Fertőtlenítő-kamra. 33. Fedett, összekötő-folyosó. 34. Ereszfolyosó.
128
rólag nyári időszakban használható, amikor is a M A B I fiatalkorú biztosítottjait, a cserkész és leventeképzés keretében kétheti időtartamra küldi ide pihenni és szellemileg felfrissülni. A feladat építészetileg igen szép és megoldása hálás munkát nyújt tervezőjének. A törökbálinti tüdőbeteg szanatórium hatalmas fejlődés előtt áll. Tervbe van véve 200 ágyas új tüdőbeteg szanatórium építése a 136 kat. holdas terület legszebb helyén, az erdőtől körülövezett déli fekvésű napos hegyoldalon. Ha az új épület megépül, a régi szanatórium épülete idegbeteg szanatórium céljaira szolgál. A szer-
ves építési programm keretében 1941. tavaszán fejeződik be a gazdasági épületek építése, mintegy 800.000 pengő költséggel. A legkorszerűbb berendezésű magasnyomású kazánokat magában foglaló kazánház, mosodai épület, ravatalozó és elkülönítő épületek készülnek el. Az új tüdőbeteg szanatórium építésére az intézet igazgatósága 5 millió pengőt irányzott elő. A tervpályázati kiírás még ez évben megtörténik. A vidéki bérház építkezés terén most készült el Baja város főterén emelt háromemeletes bérpalota félmillió pengős költséggel. Csak a háborús gazdálkodási viszonyok késleltetik
Kiskunhalas és Cegléd megyei városokban tervezett háromemeletes bérházépítkezés megindulását. Előkészítés alatt állanak a visszatért Komárom, Veszprém, továbbá Szekszárd, Esztergom, Érsekújvár városokban tervezett bérházépítkezések. Budapesten két nagyobbszabású bérházépítkezés tervezési programmja áll készen. De igen szép építészi feladatot nyújt a Múzeum-körút és Rákóczi-út sarkán a Nemzeti Színház alaptulajdonát képező volt Grassalkovich telek beépítése, a Nemzeti Színház Kamara Színházával kapcsolatosan tervezett üzlet és bérpalota építkezés.
A törökbálinti tüdőbeteg szanatórium építési és iparosmunkáit végezték : Föld-, kőmíves- és elhelyező vasbetonmunkát M. M Á R T O N J Ó Z S E F építőmester Budapest, VIII.,Kisfaludy-u. 6. A főépület központi fűtőberendezéseinek átalakítását és a gőztávvezetékeket R I E T S C H E L ÉS H E N N E B E R G RT. cég Budapest, VIII., Práter-u. 12. Az ácsmunkát M A R C S I K F E R E N C hadirokkant ácsmester Budapest, III., Berend-u. 33. Tel. : 163-300. A vízvezetékberendezési munkákat H A L Á S Z ERNŐ és társa Budapest, V., Falk Miksa-u. 28. Az asztalosmunkákat K E L E M I H Á L Y cég Budapest, VIII., Örömvölgy-u. 38,40. A balatonlellei ,,Horthy Miklós" üdülőtelep iparosmunkáit végezték: Az üvegezési munkálatokat B U K O V A L A J O S üvegezési vállalat Budapest, IX., Lónyay-u. 46. Az összes mázolómunkákat TÖRÖK É S J U H Á S Z festőipari vállalat, XIII., Petneházy-u. 44. sz. Tel. : 290-703. Az épület különleges lakatosmunkáit M Á R K U S L A J O S RT. Budapest, XIII., Hun-u. 4. vasszerkezetek és lakatosárugyára. Az épület asztalosmunkáit és részben a belső berendezést DŐRÉN B É L A asztalosárugyár, Budapest, XIII., Dévényi-út 20-22. Telefon : 297-767. Az ácsmunkákat H E L L E B R A N D ÖDÖN ácsmester Budapest, XIV., Erzsébet királyné útja 2/A. végezte. T.: 220-203.
129
A folyamatban levő építkezések között a legnagyobbszabású a központi kórházzal kapcsolatos új ü g y v i t e l i s z é k h á z építkezése. Ez az 54 ezer légköbméter beépítésű épület a nehéz anyagbeszerzési viszonyok között is megépül több mint 4 millió pengő költséggel. Az építkezés alapozása műszaki szempontból igen figyelemreméltó. A járdaszint alatt 6 m-re van a légoltalmi óvóhelyek padlóvonala, de 4 m-nél már áll a talajvíz szintje. A talajvíz elleni szigetelés végrehajtása, valamint a meglevő kórházépülethez csatlakoztatása igen figyelemreméltó műszaki munka. Az egész épület vasbetonvázas szerkezetű, központos bejárattal, világos és
jó méretű dolgozószobákkal. A fűtőberendezése a legkorszerűbb, úgynevezett »Crittall« sugárzó fűtőberendezés, melynek fűtőcsövei a vasbetonmennyezet alsó részében vannak beépítve. E fűtőberendezés műszaki ismertetése külön fejezetben történik. Ennek jelentősége különösen a mai súlyos anyaggazdálkodási viszonyok között emelkedik ki. Köztudomású, hogy a háborús gazdálkodás miatt vasat, de különösen öntöttvasat felhasználni csak korlátozott mennyiségben lehet, de ennél a fűtőberendezésnél lényegesen kevesebb vasat kell felhasználni, mint a bordásfűtőtestes berendezésnél. Igy nemzetgazdasági szempontból
ez a megoldás különösen időszerű. A székház épülete ha egyéb akadályok nem merülnek fel, egy év múlva elkészül és használatba vehető. Építészeti és korszerű berendezésével a társadalompolitikai építkezések során büszkén fogja hirdetni a magyar munka dicsőségét. A szociális gondoskodás terén a munka igen sok. Ezzel kapcsolatosan sok-sok évre előre készültek tervek, melyeknek megvalósítása azonban az emberi akarat határán túlterjed. Minden ilyen építkezési tevékenységen kell hogy Isten áldása legyen, mert a legszebb célt szolgálja: a magyar dolgozó társadalom sorsának javítását és életének boldogabbá tételét. MEDVEGY
ELEMÉR.
Mabi ügyviteli székház sugárzófutő, klimatizáló berendezésének ismertetése A székház korszerű épületszerkezetéhez korszerű fűtőberendezést kellett választani. A Pénzintézeti Központ új székházának példáján elindulva a bevált sugárzó fűtés berendezés került alkalmazásra, mely lényegében a vasbeton födémekbe ágyazott és varratnélküli csövekből készült fűtőelemekből áll, melyben 35—55° C hőmérsékletű fűtővíz kering. A fűtőcsövektől átmelegített vasbeton födémek minden irányban, de főképpen lefelé sugározzák a meleget és az egész épületben egyenletes hőmérsékletet biztosítanak. A M A B I építési bizottsága a többköltség ellenére azért választotta ezen fűtési rendszert, mert: 1. a födémekben láthatatlanul elhelyezett és gondozást, karbantartást nem igénylő fűtőelemek helyet nem foglalnak el, emiatt az ablakparapetek, iratszekrények stb. részére jól kihasználhatók. 2. A konvekciós meleg áramlás hiányában a helyiségekben légmozgás nincsen, így a falak és mennyezetek nem piszkolódnak el és azok gyakori átfestése szükségtelenné válik.
3. A sugárzó fűtéssel tás érhető el más szemben.
lényeges tüzelőanyag megtakarírendszerű fűtőberendezésekkel
4. Az épületben annak déli fekvésénél fogva a nyári időben térhűtésre van szükség, a sugárzó fűtőberendezés erre is alkalmas, mert nyáron a fűtőelemekben kútvízzel lehűtött víz keringethető, mellyel jó hűtőhatás érhető el. 5. A sugárzó fűtőberendezés létesítéséhez lényegesen kevesebb vasanyag szükségeltetik, mint más rendszerű fűtőberendezésekhez, mely nemzetgazdasági szempontból nagy fontosságú. Az épület melegszükségletének biztosítására, mely kb. 2,000.000 kg kai/óra tesz ki, a meglévő magasnyomású kazántelep megfelelően kibővíttetik. A szükséges meleget nagynyomású gőz formájában, csőalaguton át, távvezeték hozza a székház pincéjében lévő fűtési alközpontig, ahol ellenáramú készülékekben a fűtővíz termelése történik.
130
Az épület rendeltetésének és az égtájaknak megfelelően az egész fűtőberendezés 7 különálló rendszert alkot, melyek a szükségletnek megfelelően más-más hőfokú vízzel fűthetők. A fűtővíz hőfokának keveréssel történő szabályozása automatikusan történik, pneumatikus vezérlésű membrán szelepek útján. Azon célból, hogy a fűtővíz hőfoka egy maximumot túl ne léphessen, többféle thermostatikus és elektromos működésű berendezések vannak beépítve. Ez azért fontos, mert a fűtőelemekben maximum 55—60° C hőmérsékletű víz keringhet. Ennél magasabb hőmérsékletű fűtővíz a födémekben kárt okozhat, a fellépő nagyobb hőtágulások miatt, ezért a fűtővíz hőfokhatároló készüléke fontos alkotórészét képezi a berendezéseknek. A berendezés kezelése és ellenőrzéséhez szolgáló műszerek az elektromos távhőmérő berendezéssel együtt a fűtési alközpontban elhelyezett kezelőtáblára kerülnek, amelyen könnyen áttekinthetők, hogy a kezelő gépész a berendezés működését szemmel tarthassa. A sugárzó fűtőberendezés szerelése az épület szerkezetek létesítésével együtt halad és a fűtőelemeknek víznyomással történő kipróbálása után bebetonozást nyernek. A munka folytonosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy rövid idő alatt már a harmadik födém betonozása is elkészült. Az ügyviteli székház földszintje, felülvizsgálati és irodai helyiségei valamint a III. és IV. emeleti igazgatósági és elnökségi traktusok részére levegő-kondicionáló berendezés létesül, melynek rendeltetése és célja, hogy télen melegített, nyáron hűtött, szűrt, mosott, nedvesített levegővel a szellőzést biztosítsa. A levegő hőmérsékletének és nedvességének szabályozása automatikusan történik. A szellőztetéshez felhasznált levegő előkészítését a pincében elhelyezett ú. n. klima központ végzi, ahol a levegőt gőzzel fűtött kaloriferek melegítik elő. A levegő mosása, nedvesítése a légmosókamrákban történik, az ehhez szükséges vizet az udvaron lévő kút szolgáltatja. A légmosáshoz és hűtéshez szükséges víz kitermelését, porlasztását és átemelését elektromotorral meghajtott szivattyúk eszközlik. A szivattyúk elektromotorjainak kézi és automatikus kapcsolói a fűtőberendezésnél említett központi kezelőtáblán nyernek elhelyezést, hogy könnyen szemmeltarthatók legyenek. Az előkészített levegő, melynek alaphőmérséklete + 20° C, horg. bádogból készült és falazott légcsatornákon keresztül ventilátor nyomásával a földszinti, ill. emeleti helyiségekbe kerül. A levegő speciális légrácsokon zaj és huzatmentesen jut be a helyiségekbe, a folyosói válaszfalnál, az ablakoknál szembenlévő oldalon. Az elhasznált levegő a légrácsokon át a folyosókra kerül vissza, ahonnan elszívórácsokon és központi elszívó ventilátoron keresztül a szabadba jut. A légcsatornák égtájak szerint vannak csoportosítva és minden egyes alcsoport külön levegő utánmelegítő kaloriferrel és szabályozó berendezéssel bír. Ezen elosztásnak az a célja, hogy a változó igénybevételnek megfelelően (a bennülő személyek számának változása vagy napsütés stb. miatt) a levegő hőfoka kiegyensúlyozható legyen. Külön elszívó szellőző berendezés létesül a W . C. csoportok, konyha, garázs, részére ezen célból a padlástérben légelszívó kamrák épülnek, zajtalanul járó és elektromotorral közvetlenül kapcsolt ventilátorral. Az elszívókamra a szellőztetendő helyiséggel eternit légcsatornákkal van összekapcsolva. Nymodon a helyiségekben erős depresszió létesíthető és a folyosó felőli légrácson az abba betóduló levegő a helyiségeket átszellőztetve, a légcsatornán és ventilátoron keresztül a szabadba jut. A földszinti vesztibül fölötti kettős üvegtetők, valamint a IV. emeleti télikert légtere különálló cirkulációs légfűtéssel bír azon célból, hogy az alatta ill. mellette lévő helyiségeknek külön melegveszteségük ne legyen és az ablakfelületeken pára lecsapódás ne lépjen fel. A berendezés légcsatornából, kaloriferből és zajtalan ventilátorból áll. A levegő hőmérsékletének szabályozása szintén automatikusan történik. Az összes automatikusan működtetett légcsappantyúk, gőzszelepek stb. távkormányzásához komprimált levegőre van szükség, melyet külön légkompresszor szolgáltat. Az egészségügyi építkezések korszerű fűtését, szellőztetését és állandóan friss levegővel ellátását csak így lehet biztosítani és azért a Mabinak a jó példáért elismerés jár. ERŐSS BÉLA.
131
Strandfürdők és uszodák egészségügye és vízellátása Strandfürdők és uszodák megfelelő környezetbe telepítése és helyes megépítése mellett legfontosabb kelléke, hogy az emberiség által megismert egészségügyi feltételeket teljes mértékben kielégítse. A sok egyén által használt helyek és különösen az egyénnel a legszorosabb érintkezésbe kerülő közös fürdőmedencék vize egy-egy bacillusgazda révén igen könnyen okozhat tömeg fertőzéseket is, ha ezen lehetőségek megakadályozására nem fordítunk kellő gondot. Mert a baktériumok — csírák — fejlődésének legkedvezőbb (optimális) hőmérsékletei részben 20—25°, részben vagyis éppen azon hőfokok körül van, amelyek megegyeznek az úszómedencék és a meleg gyógymedencék vizének hőfokával. A baktériumok közül nem mind betegséget okozó. Azonban a betegséget okozó úgynevezett patogen baktériumok közül a fürdők egészségügye szempontjából legveszedelmesebbek azok, melyek a szervezeten kívül vízben is meg tudnak élni és víz útján is terjednek. Ilyenek a tifusz, a vérhas és a kolera, melyeket összefoglaló néven coli baktériumnak nevezünk. Hatósági előírás szerint a fürdővíz 100 cm 3 térfogatú vízmintájában coli baktériumnak nem szabad lenni, és 1 cm3 vízminta legfeljebb 200 egyéb csirát tartalmazhat. Összehasonlításul megjegyzem, hogy a nagyon tisztának nevezett ívóvíz 1 cm3-ben 100 csira van és ivásra szintén 200 csira tartalomig van megengedve, vagyis az egészséges
fürdővíz csak a hőfokában k ü l ö n b ö z i k az i v ó v í z t ő l . A régebbi időben csak azok a fürdők fejlődhettek ki, melyek tavak, tengerek mentén, vagy természetes meleg és gyógyforrásoknál voltak, és így állandó friss vízzel való vízellátásuk semmi nehézségbe sem ütközött. Később mesterséges forrásoknál, bővizű — főleg melegvizű mély fúrásoknál települtek, és csak közvetlen a világháború előtti idő óta alkalmazták e célra a klórgáz fertőtlenítő hatását és oldották meg e kérdést gyakorlatilag is. E módszer által lehetővé vált, hogy bárhol létesíthessünk uszodát, vagy s t r a n d f ü r d ő t , m e r t a rend e l k e z é s r e álló vízmennyiségtől függetlenné váltunk, és z á r t u s z o d á k eset é b e n a h i d e g víz f e l m e l e gítése is gazdaságossá v á l t . Eddig ugyanis a medencéket legalább három naponként ki kellett üríteni, hogy az esetleges fertőzés elkerülhető és a behordott szennyezés eltávolítható legyen. Ennek következtében igen rövid idő alatt nagy mennyiségű meleg, illetve langyos vízre volt szükség, tekintettel arra, hogy ezen fürdőmedencék 1000—2000 m:! víztartalmúak, melyet az éjjeli időben 6—8 óra alatt kell pótolni, s 10 fokról 25 fokra való felmelegítéséhez közel fél-egy vágón tüzelőanyag szükséges. Az új rendszer szerint naponta csak 5—10% vízpótlás szükséges és így
A székesfehérvári strandfürdő gépházának csővezetékei. A két különálló csoportban kapcsolt 6 szűrőmedence a gépház fala mellett a szabadban nyert elhelyezést. Fölül a nyersvízvezeték, alul a szűrtvízvezeték, a köztük lévő függőleges csőösszekötés az öblítővezeték, melyhez vízvezetéki csatlakozás is kapcsolódik, a középen a légvezeték látható
a fenntartás költségei is közel ezen arányban csökkennek. Ez a 100—200 m 3 pótvíz pedig a fürdőzés tartama alatt is, tehát 10—15 óra alatt is pótolható. Ilyen kisebb vízmennyiség pedig akár kisebb vízhozamú patakból, vagy mélykútból, sőt vízvezetékből is nehézség nélkül beszerezhető. E rendszer lényege, hogy a medence vizét körforgó szivattyúval naponta körülbelül 10—15 óra alatt teljes egészében átforgatjuk, közben a vizet először úgynevezett durva felületi szűrőn, azután finom kvarchomok szűrőn minden piszkozódástól megtisztítjuk, úgy hogy az teljesen tiszta és átlátszó lesz, azután hozzáadagoljuk a fertőtlenítő készülék által készített klórvizet, mely jól elkeveredve minden baktériumot megöl benne és így azt csirátlanítja. A csirátlanított víz a medence kis víz oldalán torkollik be, még pedig annak fenekénél és a medence teljes szélességében egyenletesen elosztva, hogy a legteljesebb keveredés és a medence teljes átöblítése és így a szagtalanság bekövetkezzék. A fürdővíz elvezetése a mélyvíz oldalon legalább két elvezető csövön át történik, hogy medence vizét egyenletesen átöblíthessük. Igy a medence vize a naponkénti 10 órai átforgatás következtében állandó körülbelül 5 méter óránkénti sebességgel áramlásban van. A felületi piszkozódás és a felületen lévő legmelegebb vízréteg az elfolyókon át a szennyvíz csatornába kerül. Ha több medence is van, például melegebb vizű állandóbb tartózkodásra szolgáló medence, valamint gyermekmedence, úgy azok és a nagy medence elvezető csöveibe elzáró tolattyút iktatunk be, hogy azok vízelvezetése és tisztítása szabályozható legyen. A gyermekmedencék vizét azonban nem tisztítjuk, hanem mindennap teljesen felújítjuk. A szűrő és fertőtlenítő berendezés a következőképpen működik. A szivattyú a medence vizét felemeli a homokszűrőkre, egy elosztó vályú közvetítésével. Ebben a vezetékben egy úszós önműködő szabályozó biztosítja az állandó víznivót, vagyis a szűrő terhelését. A szűrők fenekén beépített elszívó fejeken át összegyűlt szűrt víz vezetékébe szintén egy úszós szabályozó van beépítve, mely megakadályozza a víznek a szűrőkről való teljes lefolyását, és így megakadályozza a szűrőréteg átszakítását. Innét a víz legtöbbször szabad eséssel folyik vissza a medencébe. Közben bevezetjük a fertőtlenítő klórvizet, melyet az acélpalackban kapható nagynyomású folyósított klórból nyomáscsökkentő szelepen át lecsökkentett nyomással keverünk a vízvezetéki vízhez. A felhasznált klór mennyisége beszabályozható módon állandóan ellenőrizhető.
132
Úszómedence szűrő- és csirátlanító berendezésének sematikus elrendezése. Jelmagyarázat: 1. úszómedence; 2. nyersvíz elvezetés a medence mélyvíz oldalán; 3. nyersvíz vezeték; 4. felületi szűrő a durva szennyezéshez; 5. vízmérő az átfolyó víz mindenkori mennyiségének jelzésére; 6. körforgó szivattyú meghajtó villanymotorral, mely a vizet a szűrőkre emeli; 7. a szűrő visszaöblítéséhez szolgáló csőösszekötés elzáró tolattyúval; 8. a szűrő elosztó vályújára vezető nyersvízvezeték; 9. a szűrő állandó víznívóját biztosító úszós önműködő szabályozószelep; 10. elosztó vályú; 11. három független kvarc homokszűrő; 12. a szűrő fenekén beépített szűrtvízgyüj*ő-fejek és csövek; 13. szűrtvíz gyüjtőcsővezeték; 14. önműködő úszós szabályozószelep, mely megakadályozza a víznek a szűrőkről való lefolyását; 15 klórpalack; 16. nyomáscsökkentőszelep és feszmérők; 17. pótvízvezeték szabályozószeleppel; 18. klóradagoló és keverőberendezés; 19. klórosvízvezeték szabályozóval; 20. szűrt és csirátlanított víz vezetéke; 21. szűrt és csirátlanított víz bevezetése a medence kisvízi oldalán. A klór felhasználás helyes beállítása miatt a szivattyú által szállított mindenkori vízmennyiség mérésére is készülék van felszerelve, hogy a pontos beszabályozás lehetséges legyen. A medencevíz szabad klór tartalmának ugyanis 0.1—0.3 milligrammnak, de legfeljebb 0.5 milligrammnak szabad lenni literenként. Mivel a klórgáz tömény állapotban az emberre is veszélyes, a készülékeknek állandó felügyelet alatt kell állni és a szivattyú leállásakor a klór adagolásnak is meg kell szűnni, erre önműködő berendezés is szolgál. Szokták néha ezen fertőtlenítő eljárást rézkloridos fertőtlenítéssel is kombinálni az algaképződés ellen, azonkívül ritkábban rézszulfát oldattal, vagy nátrium hypokloriddal is fertőtlenítenek. Minthogy a szűrőberendezés körülbelül 40 órai üzem után tisztításra szorul, a szűrőfelületet több egységre kell szétbontani, mert a szűrők tisztítását visszafelé való áramlással ugyanez a szivattyú végzi egyenként. Mivel a szűrőkön a víz sebessége kb. 5 m óránként, a szűrő öblítésekor, mikor annak harmad, vagy hatod részében áramlik visszafelé a víz, 15—30 m óránként az öblítővíz sebessége. Az öblítés időtartama 3 szűrő-
nél kb. 10—10 perc, és 6 szűrőnél kb. 5—5 perc. A szennyezés lazulásának és leválásának gyorsabb elérésére légsűrítővel is segíthetjük a szűrő tisztítását, amikor aránylagosan kevesebb öblítő vízre van szükség. Ez különösen akkor fontos, ha a fürdő közönsége nem szereti a pótvízzel bekerülő hidegebb vizet, és különösen hidegebb éghajlati fekvés esetében, vagy hidegebb napokon fontos, hogy a fürdőmedence vize melegebben maradjon. A fürdőmedencék idényenkénti első megtöltése ilyen berendezés esetében akár kisebb patakból, ásott és fúrott kútból, akár vízvezetéki vízzel is történhet, mert csak az idény elején fordul elő, így bő hozama nem bír fontossággal, s így akár tíz napig eltarthat. A naponkénti vízpótlás amint láttuk onnét ered, hogy a szűrők öblítésével, elpárolgással, ki locsolással, a fürdőruhákkal és a felületi vízrétegek elfolyásával és a gyermekmedence elvesztett vizét kell pótolni, ami 5—10%-t tesz ki naponta. E r e n d s z e r n é l t e h á t a med e n c é k v i z e kb. 10—15 n a p alatt cserélődik ki t e l j e s e n . Nyáron ilyen körülmények között a fürdővíz kellő hőfokon marad meg, úgy hogy az ilyen rendszerrel
A székesfehérvári strandfürdő látképe a vendéglő felől, 20x50 m méretű úszómedencével és a férfiöltöző épülettel. Mattyók Aladár tervezése.
készült uszoda és strandfürdőberendezések az egész világon és nálunk is igen elterjedtek és jól beváltak. Természetesen a kisebb pihenő medencék és a gyermekmedencék melegebb vizet igényelnek, mert ezekben úszni — tehát testmozgást kifejteni — nem lehet, ezért ahol ilyen is készül, ott ezek részére melegebb vizet kell biztosítanunk, amit hideg tápvíz esetében melegítéssel érünk el, és esetleg szökőkút révén adagolunk e medencékbe. Ugyancsak langyos vízzel kell egyes zuhanyokat is ellátnunk, mert a kényesebb egyének látogatását, valamint kedvezőtlenebb időjárás esetében a kellő látogatottságot csak így biztosíthatjuk. Ezen szűrő és fertőtlenítő berendezéssel fenntartott medence vize az ivóvízzel egyező higienikusságú, színtelen, szagtalan és annyira átlátszó, hogy a medence legmélyebb részén lesüllyesztett 1 dm2 méretű fehér porcellán lap jól látható. E sokféle feltétel kielégítése bizonyítja, hogy az ilyen fürdő messze felülmúlja a szabadfürdőket, és legfeljebb az állandó bő vízfolyással táplált meleg forrásvizű fürdők múlják felül higienikusságban. V I T T A Y GYŐZŐ.
Margitszigeti strandfürdő terve. H e l y s z í n r a j z .
bővítési
SZENTMARGITSZIGETI
STRANDFÜRDŐ
Tervező: Janáky István A margitszigeti strandfürdőnél a női öltözőszárnyhoz csatlakozóan toldaléképületet építettek, zuhany- és W . C. csoportokkal. Felső fénykép, helyszínrajzban 7. szám. A férfi öltözőszárnyhoz ugyancsak egy nagyobb W . C. csoportot, zuhanykertet, egy helyiséget a telefonfülkéknek és egy olajozóhelyiséget építettek. Alsó fénykép, helyszínrajzban 5. szám. Ezt a feltétlenül szükségessé váló hozzáépítést olymódon létesítették, hogy az alkotórészét képezze a strandfürdő jövőbeni kibővítésének. Janáky István, a strandfürdő tervezője, ebből a célból elkészítette a nagyarányú kibővítési tervet. Az épületeket összekötő alagsori folyosó mindössze 1 m-re emelkedne ki a terepszintből, ez a magasságkülönbség gyepesített rézsüvei és kertészeti kiképzéssel teljesen beleolvadna a tájba. A fedett hullámfürdő lejtősen emelkedő medencéje alatt egy melegvíz gyógymedence van tervbe véve. A gyógymedence és a föléje erkélyszerűen kiugró hullámmedence előtt dél felé egy 6 m magas üvegfal épülne, Igy téli időben a legteljesebb napfény árasztaná el úgy a melegmedencét, mint a fedett hullámfürdőt. Helyszínrajz magyarázata: 1. Melegmedence fedett része; 2. Melegmedence fedetlen része; 3. Nagy úszómedence; 4. Hidegmedence; 5. Férfi zuhanykert, W . C.-csoportok, telefonok, olajozóhelyiség; 6. Nagy öltözőépület; 7. Női zuhanyozó é s W . C.-csoportok; 8. Alagsori átjáró folyosó; 9. Nyitott hullámfürdő'10. Fedett hullámfürdő; 11. Alagsori átjáró folyosó; 12. Vendéglőépület; 13. Dunauszoda; 14. Batyuzó. A vonalkázott részek a tervezett létesítményeket ábrázolják. A műkő és burkoló munkát végezte M A R O S S I F. L A J O S műkő és cementipari vállalata, Budapest, XIV., Telepesutca 4. A zuhanyozó berendezést, nyomásfokozót és az egészségügyi berendezéseket S P I E G L E R É S S 2 I L Á R D oki. gépészmérnök, XI., Maros-u. 11. Te!.: 154-084, készítette.
134
1
•»rMi«m«in»i»"
1 1 1
Könyvszemle K Ö Z É P I T K E Z É S E K 1940. Friedrich Lajos, a székesfővárosi magasépítési ügyosztály vezető tanácsnok kezdeményezése alapján másodízben látott napvilágot az a beszámoló, amely Budapest újabb középítkezéseit ismerteti. A beszámolót hivatalos adatok feldolgozásával dr. Halász Árpád, a Fővárosi Közlöny szerkesztője állította össze. Ebből a pompásan illusztrált könyvből azt látjuk, hogy a főváros a rendelkezésére álló eszközöket kitűnően felhasználja és dacolva a gazdasági és építőanyag szempontjából mostoha időkkel, igen szép eredményeket ér el. Látunk ebben a könyvben hatalmas építkezéseket, szociális berendezkedéseket, finom részletmun-
kákat és a műemléki értékek restaurálásának gondos és szeretetteljes tevékenységét. Elsősorban a kegyúri épületekkel, templomokkal foglalkozik, azután a szociális rendeltetésű épületek során a város kislakásépítési tevékenységét ismerteti. Harmadik fejezetében a közigazgatási rendeltetésű épületek során a XII. kerületi Elöljáróság épületét, a Diószegi-úti tűzőrségi laktanyát, a Teve-utcai tűzőrséget és a Kún-utcai tűzőrséget ismerteti. Tanügyi rendeltetésű épületek fejezetében is látunk egypár nagyon szép munkát, a vegyes rendeltetésű épületek terén is igen értékes létesítményeket közöl. A két utolsó fejezetben látjuk azt, hogy a főváros közegészségügyi rendeltetésű épületekkel is foglalkozik. Kőrösmezőn turistaszál-
lót építtet és jelenleg azzal foglalkozik, hogy Rozsnyón gyermeküdülőt építsen. Az utolsó, tervezések fejezetében mutatja be azokat a terveket, amelyekről már igen sokat hallottunk, így többek között a tabáni gyógyszálló és a Városháza átalakításának tervét. Ebben a lapunkban a közegészségügyi rendeltetésű épületekkel foglalkozunk. Sajnos azonban nincs módunkban, hogy a főváros 1940. évi működése során elkészült ilyen rendeltetésű épületekről számoljunk be. Igy csupán arra szorítkozhatunk, hogy a főváros ezirányú terveiből két modellképet mutassunk be, egyik a tervezett tabáni gyógyszálló rendkívüli szellemesen felvett modellképe, a másik pedig a rozsnyói gyermeküdülőről készült modellfénykép.
FŐVÁROSI
KÖZMUNKÁK
T A N Á C S A . 4355/1/19041. szám.
Tervpályázati hirdetmény módosítása
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa, mint az I., Várhegy keleti lejtőjének rendezésére meghirdetett tervpályázatot kiíró hatóság — több oldalról beérkezett kívánságnak megfelelően
— a 267/4/1941. sz. tervpályázati hirdetmény 2. pontját a következőképpen módosítja : 2. A pályázaton résztvehet minden magyar honos márnökkamarai tag
vagy aki a József Nádor Műegyetem, illetőleg a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen oklevelet szerzett. Budapest, 1941. évi április hó 8-án. Fővárosi K ö z m u n k á k Tanácsa
Tervpályázati hirdetmény 1. B u d a p e s t Székesfőváros Elektromos Művel nyilvános tervpályázatot hirdet a Lőrinci község közelében létesítendő erőműve lakótelepének települési és e lakótelep létesítményei (épületek, stb.) 1 : 200 méretarányú tervvázlataira. 2. A pályázaton résztvehet minden magyar honos építészmérnök, aki a Mérnöki K a m a r a tagja vagy a M. Kir. J ó z s e f Műegyetemen, illetve a M. Kir. J ó z s e f Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen oklevelet szerzett, vagy oklevele ezen főiskolák által honosíttatott. 3. A pályázatra vonatkozó hirdetmény, tervezési irányelvek é s helyszínrajz, 1941. évi március 27-től kezdve Budapest Székesfőváros Elektromos Művei Telepek Központi Igazgatása osztályában ( V . , Váci-út 74 I. em. 101.), hétköznapokon 9—12 óráig, 15 P lefizetése ellenében átvehetők. A z átvétel alkalmával igazolni kell a pályázati jogosultságot. A pályázaton tényleg résztvevő pályázók, a pályaterv benyújtása után a 15 P-t visszakapják. Felvilágosításokat csak írásban lehet kérni, a megadott határidő első harmadában ilyen irányú kérelmekre a határidő eltöltével az Elektromos Művek ugyancsak írásban felel é s a válaszokat az ö s s z e s pályázóknak megküldi. 4. A pályaterveket összecsomagolva és pecséttel lezárva. »Tervpályázat Budapest Székesfőváros Elektromos Művei Mátravidéki Erőművének lakótelepe terveire« felirattal ellátva, 1941 július 14-én délelőtt 12 óráig, V . , Váci-út 74 sz. I. em. 130 sz. alatt kell benyújtani, a Budapest S z é k e s f ő v á r o s Elektromos Művei Mátravidéki Erőmű Intézősége osztályon. A benyújtott tervekről a pályázó elismervényt kap. A c s o m a g b a a pályázó a nevét és lakcímét tartalmazó, pecséttel lezárt borítékot tesz. Jeligét vagy nevet sem a c s o m a g r a , sem a tervekre, sem a pályázó nevét és lakcímét tartalmazó borítékra ráírni nem szabad. 5. A z elkésett, a nem kívánt rajzokat és mellékleteket tartalmazó vagy hiányos pályaműveket, a bírálóbizottság a bírálatból kizárja. Úgyszintén kizárja, illetve a bírálóbizottság a döntését megváltoztatja az esetben, ha a szerző fentiek értelmében nem jogosult a pályázaton való részvételre. 6. A bírálóbizottság elnöke : Szendy Károly, Budapest székesfőváros polgármestere, illetve
hivatali helyettese: dr. Morvay Endre, a székesfőváros alpolgármestere. Tagjai : 1. dr. dorogi Farkas A k o s tanácsnok, a polgármesteri X I I . (Vízvezetéki és Világítási) ügyosztály vezetője, illetve hivatali helyettese. 2. Fridrich L a j o s tanácsnok, a polgármesteri XIII. (Magasépítési) ügyosztály vezetője, illetve hivatali helyettese. 3. T á b y Ervin mérnök, a polgármesteri X I I I . (Magasépítési) ügyosztályból, illetve hivatali helyettese. 4. vitéz Verebély László műegyetemi ny. r. tanár. 5. W á l d e r Gyula műegyetemi ny. r. tanár. 6. Ratkovszky Ferenc, az Elektromos Művek vezérigazgatója, illetve hivatali helyettese. 7. S z é c h y L á s z l ó , az Elektromos Művek aligazgatója, illetve hivatali helyettese. 8. W i g a n L á s z l ó , az Elektromos Művek főmérnöke, illetve hivatali helyettese, 9. A M. Kir. Iparügyi Minisztérium kiküldöttje. 10. A Budapesti Mérnöki K a m a r a kiküldöttje. 11. A Magyar Mérnök é s Építész Egylet kiküldöttje. 12. A Magyar Mérnökök é s Építészek Nemzeti Szövetségének kiküldöttje. 7. A kitűzött pályadijak a következők: 1 db. I. díj 5000.— 2 » II. » á 4000.— P 8000.— 2 » III. » » 2500.— » . 5000.— 3 megvétel (amennyiben a bírálóbizottság erre érdemes terveket javaslatba hoz á 2000.— P 6000.— ö s s z e s e n . . . 24.000.—
P » »
» P
8. A bírálóbizottság, melynek határozata végérvényes, a beérkezett pályaművek elbírálását azonnal megkezdi, a legrövidebb idő alatt befejezi, az eredményt a döntés után azonnal kihirdeti. 9. Budapest Székesfőváros Elektromos Művei a pályaműveket a bírálat befejezése után, a bírálati jegyzőkönyv másolatával együtt 2 hétig nyilvánosan kiállítja. A díjazásban nem részesült, vagy meg nem vásárolt pályaműveket, a kiállítás után 30 nap alatt tulajdonosaik a benyújtási helyen átvehetik, amikoris az Elektromos Művek a szerző nevét tartalmazó borítékot az igazolás céljából felbontja. E határidőn túl a
pályázati tervek megőrzését Művek nem vállalja.
egészségügyi
berendezések
vállalata
11. Ezzel a pályázattal járó kötelezettségen túl B u d a p e s t S z é k e s f ő v á r o s Elektromos Művei a pályázókkal szemben semmiféle kötelezettséget nem vállal. 12. Pályázó pályatervének beadásával e l i s m e r i , hogy ezen pályázati hirdetmény pontjait m a g á r a nézve mindenben kötelezőnek elfogadja. 13. Egyéb itt fel nem sorolt vonatkozásban a M. Kir. Kereskedelemügyi Miniszter 79.049 1903. K. M. s z á m alatt kiadott tervpályázati szabályzata, valamint ennek a M. K i r . Iparügyi Miniszter által 6732 1936. Ip. M. s z á m alatt kiadott módos í t á s a az irányadó. B u d a p e s t , 1941 március hó 22.
Budapest Székesfőváros Elektromos Művei
A
magyar
egyetlen
BUDAPEST, IV., FERENC JÓZSEF RAKPART 16
K Ö Z P O N T I F Ű T É S , VÍZSZERELÉS, SZELLŐZŐ BERENDEZÉSEK
műszaki vállalata
Szellőző, légüdítő, ködtelenítő, központi fűtő, vízvezetéki, víztermelői, csatornázási, óvóhelyi
berendezések V I . , D e s s e w f f y - u t c a 16. Telefon : 127 670 Postatakarékpénztári csekksz. sz. : 21.391
ASPHALTIPARI
ES
B U D A P E S T , XIII., V Á C I - Ű T 35. -
értelmiség
ál t alános
közérdekű
havi
j
ellegü,
folyóirata
a
MagyarSzemle A szerkesztőbizottság elnöke : GRÓF B E T H L E N
ISTVÁN
Alelnöke : SZEKFÜ
GYULA
Szerkeszti: ECKHARDT
*
Előfizetési
ára
SÁNDOR
magánszemélyeknek KINCSESTÁR-kötettel
együtt évi 9.60 P
MACSKÁSYÁRDÁD
okleveles gépészmérnök
Elektromos
10. A díjazott és megvásárolt tervek B u d a p e s t S z é k e s f ő v á r o s Elektromos Művek tulajdonába mennek át é s azokat a szóbanforgó építkezésnél belátása szerint, esetleg részletekben is, felhasználhatja.
6 ajándék
BALLAI J Á N O S
az
*
Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, V., Vilmos császár-út 26 * Kérjen díjmentes
UTEPITO
mutatványszámot
R . T.
T E L E F O N : 498-114,
291-488
Öntött és hengerelt aszfaltburkolatok. — Asphalt comprimé. — Bitumenes és kátrányos szigetelőlemezek gyártása. — A neuchateli természetes aszfaltbányák engedményese és kizárólagos képviselete. — Aszfalt kiöntő anyag.
136
^ V
T1C D C D
FÉLE ÉPÍTÉSI És IPARIR-T-
1 1 L D L l\ BPEST, XI. (SURGÓI-ÚT 28.
J C s i s z o l ó ^ g y á r t á s a
korongok — Minőségi
— üvegtetők kivitelben
A
c
é 1 a b 1a k o k
F é m
p o r t á l o k
Sajtolt
ajtók
É p ü l
e t l a k a t o s
é s
é s tokok
v a s s z e r k e z e t e k
Könyvismertetés K I S L A K Á S O S C S A L Á D I H Á Z A K M I N T A T E R V E I . Kiadja: a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. 128 old. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa egészen különlegesen értékes munkával gyarapította az építészi szakirodalmat. A Tanács hatáskörét az 1937:VI. t.-c. kiterjesztette Budapest környékére is. Nagyon jól tudjuk, hogy Budapest környékét az ügyetlenül, teljes tájékozatlansággal és szakértelem nélkül összetákolt kis családi házak csúfítják el. A Tanács úgylátszik, tisztában van azzal, hogy nem elég a törvény által rendelkezésre álló hatalmával megállapítani a rendezési terveket, vagy
S Z I G M A N A G Y S Z I L Á R D S Á G Ú BETONVAS MAJOR
L Á S Z L Ó • B U D A P E S T , V., D R Á V A - U T C A 2 2 • T E L E F O N :
298-495
az egyes községekre és városokra vonatkozó szabályozatokat. Ez a munka ugyanis önmagában még nem teljes, mert hiába épülnek az egyes házak a megjelölt szabályozási vonalra és a szabályzatok rendelkezése szerint, ha azok célszerűtlenül, szakértelem és ízlés nélkül épülnek fel, mert akkor sohasem érhetnénk el Budapest környékén a fővároshoz méltó képet. A városrendezési hatóságoknak nagyobb feladata, hogy a polgárokat ránevelje arra, hogy törekedjenek építkezéseikkel a város szépségét növelni. Fel kell világosítani az építtetőket és ellátni jótanácsokkal az építőiparosokat is. A Tanács a
BOHN
TESTVÉREK BUDAPEST,
III.,
T É G L A G Y Á R RT.
BÉCSI-ŰT 166
Falazó-, válaszfal - és f ö d é m t é g l á k mult évben tervpályázatot írt ki kis családi házakterveire. A beérkezett típusterveket elbírálta és a díjnyertes terveket ebben a könyvben közli rendkívül sikerült formában. A tervekről nemcsak alaprajzokat és homlokzati rajzokat ad, hanem helyszínrajzot és távlati képet is. Közli a házak alapterületét, térfogatát, a szükséges teleknagyságot, a telek kívánatos fekvését és szélességét is. Az alaprajzokban a bútorok is fel vannak tüntetve. Ezenkívül találunk egy fejezetet kitűnően felhasználható részletrajzokról is. A könyvet dr. Bessenyey Zénó, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnöke vezeti be és a bevezetőt vitéz Irsy
K O L L A R I T MŰSZAKI „
RÉSZVÉNYTARSASAG
B U D A P E S T , IX., Ü L L Ő I - Ú T
101. T E L E F O N : 136-228
László, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnöke írta. A könyv anyagát dr. ing. Bierbauer Virgil rendezte sajtó alá, a terveket Zrinszky József, az Országos m. kir. Iparművészeti Iskola tanára, Köllöd András közreműködésével rajzolta át egységes formába. Ebből a kiadványból azt látjuk, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa teljesen tisztában van feladatának fontosságával és sokoldalúságával. Ezzel a könyvvel többet fog elérni a külváros építkezései terén, mint ezer és egy szabályzati rendelkezéssel és a legszebb szabályozási tervvel.
Hazai Felvonó Vállalat
Megnagyobbított
korszerűen
felszerelt
felvonógyár és iroda május hó 1 -tői Budapest, XIV., Hagy Lajos király útja 210.212. Telefon: 297-418.
137
LIFT
PREGITZER FERENC cementárugyár B u d a p e s t , XIV., A n g o l - u t c a 30. T e l e f o n : 297-921
Hrauda Károly és Fia oki. gépészmérnök
Budapest, X I I ! . , Forgách-utca 2 0 . Telefon : 2 9 8 - 9 9 0
Kőzp. fűtések, vízvezeték és c s a t o r n á z á s i b e r e n d e z é sek, szellőzőberendezések, óvóhely berendezések
Külföldi l a p s z e m l e A R C H I T E C T U R A L R E C O R D 1941. évi januári száma az 50 éves jubileumi évfolyam első kötete. Érdekes visszapillantást ad az amerikai építészet 50 esztendejéről. Elsősorban a tudományos és technikai fejlődésről számol be az építészettel kapcsolatban. Azután részletesen kitér az anyagok fejlődésére, majd az épületek struktúrájának változására, a biológiai vonatkozású dolgokkal külön fejezetben foglalkozik, elsősorban a levegővel, a világossággal, a hang-
D 1 T f x J\ n C C T
C 7 C M T I
A n i
és TATAI CSERÉP-ÉS TÉGLAGYÁR Pestszentlőrinc
D U U r t r E O l ' Ö ^ C J M 1 L^V/KlJM^^l Részvénytársaság,
gal és végül az egészségügyi berendezkedésekkel. A rendkívül érdekes és ügyes rajzokkal fűszerezett cikkek után a különböző épülettípusokról hoz kétszínnyomatban ábrákat és fotográfiákat. A lap nyomdatechnikai szempontból is igen érdekes. Elsősorban a hotelokat mutatja be, egy lapon ábrázolja homályosan és szürkén, szinte a mult távolába veszve aWaldorf Astoria newyorki épületét, ahol a 12 emeletes épületen olasz részletek kevered-
GRUBERJÁNOS
szigetelósek,
tetőfedések
V., Kálmán-utca 22. Telefon: 123-033
nek a német renaissance-szal és a tetőtérben pedig északnémet homlokzatokat, bástyákat és tornyokat találunk. Ebbe a homályos rajzba beleékelődik egy hatalmas kép, a legmodernebb miami hotelok sorozatáról. Továbbiakban részleteket közöl a legmodernebb amerikai hotelokról. Hasonló modorban mutatja be a bérházak fejlődését és itt sem feledkezik meg a belső részletekről és a szerkezetek átrajzolásáról. Azután a lakótelepek fejlődésével
Speciális
it 99
prizmalikus
üvegbeton üvegbetonrács
víztisztító berendezések, mélyfúrások, kútépítés
„HYDRO" részvénytársaság vízbeszerzés, vízt i s z t í t á s és t a l a j K u t a t á s számára
szigetelés
komollói Sylvester Dezső Budapest, XII., Böszörményi-út 3 B Telefon: 355-608
márványüvegburkolás
„DABEG" b e n z i n k u t a k , hatóságilag eng. tárolóberendezések tűzveszélyes folyadékok számára Műszaki Berendezéseket Forgalombahozó k. f. t.
Víz-Hő-Hans
épületüvegezés
BIELEK KÁROLY
Budapest, VIII., Vajda Hunyad-u. 17 Telefon: 138-255
Budapest Tavaszmező utca 18 Telefon: 132-594
SEMPERNOVA ELSŐ MAGYAR , , S E M P E R N O V A "
PARKETTAT régit és újat szállít
^ J e r ő
A n d o r
parkét- és padlózási v á l l a l a t a Budapest V . , Széchenyi-rakpart 19. Tel.: 123-952
a legtartósabb nemesvakolat, kapható minden színben
N E M E S V A K O L A T - G Y Á R • Budapest, V I . , Lövölde-tér 4. Telefon: 221-050
138
LÉGOLTALMI FELSZERELÉSEK ÓVÓHELYBERENDEZÉSEK ÓVÓHELYSZELLŐZTETŐK « Ipari é s G á z v é d ő e s z k ö z ö k Kft.
Budapest,V Zrinyi-u 7, l.em.Tel. 182-Q17 és 191-814
foglalkozik, végül rátér a családi házak 50 éves fejlődésére. A vidéki lakóházakról is érdekes képeket közöl. Nagyon figyelemreméltó az a rész, ahol a kereskedelmi épületek történetét mutatja be és az átalakításokkal is foglalkozik. Különös, hogy az állomásépületeknek a bemutatása során a legrégibb 50 éves épület és a legújabb losangelesi állomásépületek között nem találunk olyan hallatlan nagy különbséget, mint az egyéb épületek között. Különösen részletesen foglalkozik a gyárépületekkel. Itt természetesen kitér a háború okozta hatásokra és a légi veszély elhárítására való törekvésekre. (Kaffka Péter.)
Parkettát
Kéményépítés Kazánbefalazás Kemenceépítés
a legjobb kivitelben szállít, lerak, javít
Hő-, hűtő-, hangszigetelő anyagok gyártása és szerelése
LÁNG JÓZSEF
WELVÁRD ZOLTÁN
parkettázó és padlózási vállalata
oki. mérnök, é p í t ő m e s t e r
BUDAPEST, XI., FORRÁS-UTCA 4.
VI., M U N K Á C S Y M I H Á L Y - U . 23 Telefon: 129-211, 315-060
T e l e f o n : 258-245
A R C H I T E C T U R A L R E C O R D 1941. évi februári szám. Az 50 éves jubileumi szám második része. A két jubileumi szám együtt mintegy 400 oldalas hatalmas kötet, nagyon gazdag képanyaggal és rendkívül érdekes cikkekkel. A második részben elvontabb témákat keres. Magának az építészegyéniségeknek a változására tér ki, azután arra, hogy a közlekedési eszközök változása hogyan hatott az épületek tervezésére. Külön tárgyalja azt is, hogy milyen nehezen és lassan fejlődik az új házakban az új elgondolásoknak a hatása. Ebben a kötetben a hivatrli székházak-
WAGNER HUGÓ
Oki. mérnök, K Ö Z P O N T I F Ü T E S é S vizvezetékberendezési vállalata, Budapest, II., Keleti Károly-utca 31. sz. Telefon 366-965
rói hoz igen érdekes képeket, külön kitér az újságpalotákra, mert ezeknek a konstrukciója a nyomdagépek és a nagy papírtömegek miatt egészen különös. Talán a legragyogóbb ellentéteket tudja kihozni a közigazgatási épületeknél. Nem kevésbbé érdekes a börtönépületeknek a fejlődése 50 év folyamán. Aránylag keveset beszél és kevés képet mutat be a kórházakról. A tűzőrségi épületek és a sportlétesítmények terén a modern architektúra teljes diadalt aratott. A bemutatott képekből azt látjuk, hogy a templomoknál még nem tudták megtalálni a modern for-
Sóskúti kőhomlokzatokat
és
e g y é b
k ő f a r a g ó m u n k á k a t
k é s z í t
WEISINGER GYÖRGY Budapest,
XIV.,
Egressy-út
oki. mérnök, kőfaragó mester
2 3. — T e l e f o n i
A7. eredeti sóskúti nagybánya kizárólagos művelője
297-428
mák biztonságát. Általában azonban mindenütt egészen kiváló modern épületeket tud bemutatni. A múzeumokkal és könyvtárakkal is külön fejezetben foglalkozik és egészen különleges képeket közöl a színházakról és koncerttermekről is. Egy olyan épületfajtáról is találunk fejezetet, amelyet Európában — legalábbis ilyen formában — nem találhatunk meg, vagyis a rádióállomások épületéről. Ezen a téren természetesen 50 éves multat nem tud bemutatni. Az iskolák és kollégiumok fejezete részletekben és szerkezetekben bővelkedik s nagyon sok tanulAz SZÉP HAZBA, Egeresi Gipszgyár és Vegyimüvek Rt. SZÉP LAKÁSBA, Egeres (Kolozs megye) által gyártott SZÉP FESTMÉNYT: EGERESI GIPSZET vagóntételben
Budapesten a
K Ő R ö S S YKARBONPAPÍR IPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
FESTŐMŰVÉSZ
KÉPZŐMŰVÉ-
SZETI S Z A L O N J Á B A N VÁLASSZON!
VI, A N D R Á S S Y - Ü T 14. — T. 118-171
139
iricoia
beton viztc)embés4)\e*^M
B U D A P E S T , VI., LEHEL-UTCA 14 Telefon : 299 010 árusítja
felületeit
ediéséhei
Y
Somogyi Béla Eternit Eternit Eternit
tetőfedő vállalat csövek falburkolások
Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő-utca
u ^ W i f f r ^
37. Tel.: 11-53
Óvóhelybsrentíezések
Markovin, fále szao.
Klozettek tőzegre és fertőtlenítő folyadékra 4 typusban. Ruha- és ivóvíztartányok. Zuhanyberendezések. Szellőzök. Légoltalmi, kézben hordozható és háztartási szab. jégszekrények
W i e s e l A. V i l m o s c s á s z á r - ú t 5 2
Gyorsan
Telefon : 118-986. Nemzetközi vásáron, Iparcsarnok 106. pavillon
szépen olcsón Papírgyár
OSER JAKAB
Budapest. VI., Ó-utca 49. Tel. 123-890
^miz
TEL: 1 1 V 9 0 1 .
Hon*. Min. á l t : 1 eng
Magyar Vegykészítményű
FOTOKOPIÁ FÉNYMÁSOLÁS IOKSZOROSITÁS
DOBRAY
KALMAN
gépészmérnök g ^ ^ ^
Kat0|)a J t e e (
_u ^
Telefon, iroda és raktár: 121-019 Tervez és készít : Mindenféle rendszerű központi, etage fűtési berendezéseket, vízvezetékek, szellőztető, portalanító, porszívó, ködtelenltő, fáradtgőzés hulladékmeleg-értékesltés.
-Magas h a t á s f o k ú n a g y teljesítményű, olcsó
öntöttvas
kazánokat
kantellen kívül csak
Petz Testvérek
I p a r m ű v e k R.T.
-nál
vásárolhat.
Budapest, VI., Vilmos császár-út 61. K í r j e n árajánlatot! Referenciák! G y o r s szállítás !
mányra ad alkalmat. Végül rendkívül érdekes és nagyon sok kép kíséretében bemutatja az üzletek és kirakatok fejlődését. Egy-két képpel az 50 éves múlton túl visszatekint a középkorba és az ókorba is. A kirakatok terén olyan újdonságokat mutat be, amelyeket Európában még nem látni sehol. Ez a leghosszabb cikk lassan összeolvad a hirdetésekkel, mert hiszen természeténél fogva a képek amúgyis egyes üzleteket ábrázolnak, amelyeknek a leközlése hirdetést is jelent. Ennek a folyóiratnak a januári és februári száma együttesen gyűjteményét adja az amerikai épületeknek és önmagában is egy átfogó, egész tanulmányt képez. (Kaffka Péter.)
0
KÖZPONTI FŰTÉSEK, V Í Z V E Z E T É K E K
R O H O N C I H U G Ó XIII, Fóthi-út 19.
D
oki. g é p é s z m é r n ö k . — Budapest Telefon: 290-876, 293-51
D E U T S C H E B A U Z E I T U N G 1941. évi 13. számában az építésügyek birodalmi biztosa beszámol az égető lakáshiány problémáiról. Körkérdést intézett a lakásépítő bizottságokhoz a legközelebbi tíz év lakásszükségletéről. Ennek eredménye szerint minden 1000 lakos után évenként 7—9 új lakás megépítésére van szükség. A z eddigi kialakult alaprajzokat újabb beható vizsgálatnak vetik alá, mielőtt azokat véglegesen, mint birodalmi típusokat lerögzítik. Ezeket a házakat próbaképpen meg is építik, hogy a háború utáni években már gyakorlati tapasztalatok alapján
Travertin kőutánzat
burkolati lapok minden s z o b r á s z , V I I , Szent # _ színben és struktúrával, D M V A C Domonkos-utca 5,sz. valamint szobrászmunkák 'Telefon: 2 2 8 - 0 0 4
legyenek tömegesen megépíthetők. A lakástípusok általában a hálóhelyiség mellett két lakóhelyiséggel bírnak, ahol a szellemi foglalkozásúak részére az egyik helyiség munkaszobának van kiképezve. A tipizálásnál a különböző tájak sajátosságait is figyelembe veszik. Egyes tájakon, különösen keleten pl. a lakókonyha ismeretlen fogalom, itt a főző- és lakórészeket vékony fallal választják el. A fürdőszobát tusoló helyett fürdőkáddal szerelik fel. További fejlődés, hogy a jégszekrény a lakás felszereléséhez tartozik. A szobaméreteknél természetesen
TH E R M O P H O R
házikémények és szellőzőberendezések, N E D V E S FALAK K I S Z Á R Í T Á S A áramlóbvegő-rendszerrel
Custodis Alfonz rt.
V., Nádor-utca 19. Tel. = 112 007
! ÉPÜLET- É S PORTÁLÜ V E G E Z É S I VÁLLALAT
Hibás
KEMENYEK kivakolására
kérjen ajánlatot, amikor tataroz,
a „ R A P A " szab. Kéménykivakoló Vállalattól, mely falbontás nélkül gépeivel belüliöl kivakol.
III., L u k á c s - u t c a 2 . * T e l e f o n : 3 5 7 - 6 1 2 Q A I 1 A D I i f A I I T A I B u d a p e s t , VII., KarolyD U U U I I I I I A l i I M L körút 9. Tel.: 423-369
140
LOMÁSI ERDÖIPAR 11T. MAGYARORSZÁGI ÜZEMEINEK KIRENDELTSÉGE KOLOZSVÁR,
MÁTYÁS
KIRÁLY-TÉR
7. I . 3
*
S Z Á L L Í T : Szatmárnémeti- Gőzfűrész-i és láposbányai (Szatmár megye)
T E L E F O N : parkettagyárából,
1 8 - 8 9
illetve fűrészeiből a leg-
kényesebb ízlést kielégítő bükk-, tölgy-, dió- és kőrisfából készült rendes és díszítő parkettát, különleges
eljárással feketére szfnézett tölgyparkettát, kiváló osztályozású és minőségű
juhar- stb. építő
bútoranyagot. Galócási,
(Csik vármegye)
gye) fűrészeiből b á r m i l y e n m e n n y i s é g ű ,
„SZILMENT" A UTÓ-B I Z T O N S A G I L Ö V E D É K Á L L Ó
ÜVEG ÜVEG
O y í r t j a :
LIGETI
méretű és osztályozású luc-jegenyefenyő és bükkfűrészárut
H Ő S Z I G E T E L É S ÉS H A N G S Z I G E T E L É S
nélkül nn icsen
K
O R S Z t R0
i n i t i u o
t P I T K E Z É S
LÁSZLÓ
A Z
üvegtechnikai müintézete
B U D A P E S T , VI'L , JÓZ3EF-U 23 A m. kir. honvédség s z á l l í t ó j a Alapítva : 1836. — T e l . : 141-256
( P I T O « N r i G
TECHNIKA M i i ÁLLASA
S 2 r a INTI
LE G T O K I LETE SE B B
M E G O L D Á S T TE S2IK
LEHETŐVÉ
AZ AILTRA-HÁESZ ULTRA-HAHAESZ ulLAQziQ i egtcli adagok
M ű v é s z i üvesíestményablakok, díszüvegezések
CllAtólAaOSAN OVA«T)A is íO«ÖAlOMIA HOZZA Is A SZIGÍTÍló MUNKAI * I VlTlilKsiT «S vátlAUA.
Ligeti Sándor és Fiai üvegfestészeti
bükk-, tölgy-, dió-, kőris- é s
dédabisztrai és szovátai (Marostorda várme-
műintézet
„NAGYBÁTONY-UJLAKI"
BUDAPEST, V., VILMOS
Kispesti Üllői-út 182. Tel.: 349-288 Alapítva : 1886
Bpesten, József-u. 23.Tel.: 141-256
E G Y E S Ü L T
IPARMÜVEK R T
CSASZAR-ÚT 16. T E L E F O N : 18-18-08
épületüveges és t á b l a ü v e g k e / e s k e d j B U D A P E S T , I X . , Lónyay-uloa 4 6 . T e l e f e n : 187-026
Schmidt Frigyes r e d ő n y k é s z í t ö . — Faredőnyök, vászonredőnyök, mindenféle elsötétítők B u d a p e s t , V i l i . . V i g - u t c a 10. T e l e f o n : 1 3 3 - 3 8 8
csak a minimumot állapítják meg, amitől nagyobb igény esetén eltérést engednek meg. A birodalmi biztos szerint a lakások szükséges alapterülete 150 m2. Az állampolitikai cél általában egy bizonyos időtartamra az, hogy az egyéni lakásépítést a lehetőség szerint korlátozzák és ezzel szemben a szociális lakásépítést mozdítsák elő minden módon. A gazdasági előkészítés és az építőgépek intenzívebb felhasználása terén még fantasztikus lehetőségek vannak, az építési költségek csökkentése tekintetében. Minthogy az építési költségek a bérekhez képest még mindig aránylag nagyok, a birodalmi biztos az előbbi lehetőségeket akarja kiaknázni. (Huber Gáza.)
C ^
G t e U M C P
f e l v o n ó - é s g é p g y á r kft. Jász-utca 7 6 . Tel; 4 9 3 - Q 7 Q
XIII.,
I
I
I C ' T F ' K " ^
—
I
C - r X
J
M O N A T S H E F T E FÜR B A U K U N S T U N D S T Á D T E B A U 1941 áprilisi számában foglalkozik a lengyel főkormányzóság fővárosának, Krakkónak városrendezési problémáival. Ennek érdekessége, hogy a szokásos városrendezési feladatokon kívül ráadásképpen az új Németország reprezentálását is meg kellett oldani. Természetesen Krakkó régi vára, értékes ősi épületei, templomai és városképei a rendezés irányát már eleve megszabják, egyrészt az új
•it||im|in ESIilSiiu LiuJi
nr „Hl..
IIIIIIIIIIIIIIIIIII
B U D A P E ST —
TELEFON:
127- 2 7 í
és hangszigetelések
^
kormányzói negyed olyan megtervezését, amely arányaiban Németország hatalmát kellőképpen kifejezi, másrészt a régi értékek legmesszebbmenő megvédését, továbbá a régi és új rész fejlődésképes egésszé való összeolvasztását. A cél elérésére általános rendezési tervet készítenek, amely Krakkó közvetlen környékére is kiterjed. A rendezési terv elkészítése folyamán elsősorban forgalmi kérdésekkel foglalkoznak. A várost behelyezik a kör-
K U R Z W E I i .
S Á N D O R
FESTÉKGYÁRA • BUDAPEST, VIII., NÉMET-UTCA 10-12
141
.STABITOL"
szín- é s f é n y á l l ó m ü k ő t e s t é k e l
L E G J O B B A K
a
T R A V E R T I N és mindennemű
kfffaragó munkái
üveg beton Lehotzky
készít:
ifj. T ú r r a Adolf
köfaragómester. Budapest, VIII., Luther-u. l / a . T e l e f o n : 14U-329. Bánya és ü z e m t e l e p : Budakalász. T e l e f o n : 162-036. 19. mellékállomás.
HEPFALT
hidegaszfalt bitumenes szigetelő, linóleum-, parkettaragasztó, rozsdavédő mázak stb.
Hűtő, szárító, szellőző, kődtelenítő, légnedvesítő „ E s e l g é " k o m p r e s s z o r - t e l e p e k Légvonal szerkesztésű v e n t i l á t o r o k minden célra és teljesítményre S C H U B A U E R mérnök Budapest, III., Föld-utca 51. Telefon: 162-206
Gyártja é s forgalomba hozza :
Koppéi Sándor Ipari Vegyitermékek
Budapest, V I . , Szondy-utca 19. T e l . : 117-946
nyék nagy közlekedési hálózatába, ezzel kapcsolatban a város közlekedési utait az új követelményeknek megfelelően átépítik. Különös tekintettel vannak a birodalmi autóúthálózattal való kapcsolatra. Az utak kialakításánál ismét vigyáznak a belső régi városmagra, ezért a város körül egy külső körutat létesítenek. A mai katonai repülőtér előreláthatólag polgári repülőtér lesz, ehhez hozzávezető utat kell létesíteni, továbbá egy új katonai repülőteret.
I• ^ P Í T I a i ^ / l ^ t t l í K^i il . ^Wj l A ^ I • • 1 % WáMá F V ^ M
H A SN áZnNd oÁr Lé sT T áÉ S K Ö L C S Ö N Z É S r s a , Budapest, XIII., Szegedi-út 13
Benedek
A vasút eddig a város belsejébe vezetett és sínhálózatával egyes városrészeket annyira elvágott egymástól, hogy azok nem fejlődhettek. A városrendezési programban a pályaudvarok áthelyezésével ezen is segítenek. A Visztula a keleti német viziutak egyik fontos folyója. Hajózhatóvá tételére és a Krakkó-kattowitzi csatorna megépítésére a munkálatok megindultak. A csatornával kapcsolatban kikötőt létesítenek és ekörül alakul ki a kereskedő- és
V A / C D C D L J C M D I Í / ' e g é s z s é g ü g y i és műszaki V V l l D C . r \ n c i \ l r \ l r \ berendezések vállalata B U D A P E S T , VIII., T A V A S Z M E Z Ö - U T C A 9 — T E L E F O N : 13-76-05 ipari negyed. A városban, amely egyébként zöld területekben meglehetősen gazdag, nincs park melletti sétány, a folyó elhanyagolt és barátságtalan. A terv a folyót a város ékességévé akarja tenni, sétányokkal, zöld területekkel és a part mellett létesítendő monumentális épületekkel. Természetesen elő fogják segíteni a vizisportok űzését. A közlekedési kérdések elintézése után a területfelhasználás kérdésével foglalkoznak. Ezzel kapcsolatban oldják
CLégvédelmi ajtók p í p l r ^
Telefon 292-671
-•-
F H p I ít/ír151 Í » V l l f l i l
Redőnyök
Bpest,XIII,Árboc-utcai.
7
meg többek között a kormányzói negyed elhelyezését és kialakítását. Itt helyezik el a hivatalokat, a párt épületeit és más középületeket, de vendéglőket, szórakozóhelyiségeket és a sportolás céljaira szánt létesítményeket is. Az egész terület éppen ezért nem egy monumentális tér, vagy egy út mentén elhelyezett épületek benyomását fogja kelteni, hanem a különböző rendeltetésű terek kapcsolatává lesz. Figyelemmel vannak a terv elkészítésénél az eddigi zöldterületek megvédésére, ezek összekapcsolására és újak létesítésére. (Névery Gábor.)
K N U T H K.
KELE MIHÁLY
Budapest, VII., Garay-utca 10
Telefon: 131-298
egészségügyi berendezések gyára T E L E F O N S Z Á M ,
Köz ponti fűtés, víztisztító
ASZTALOSÁRU GYÁRA
Budapest, VIII., örömvölgy-u. 38-40
2 2 4 - 8 0 1
vízvezetékszerelés,
berendezések,
szellőző be<
rendezések, mosoda berendezések, gasnyomdsú gőzvezetékek
mai
építése stb.
Szennyvíztisztító telepek SADO h á z i kisderítők PRISTER BUDAPEST,
M Ü V E K RT.
l „ ATT1LA-U.
95. 161-230
BUQAPBST
4<
P O S N A N S K Y
E S
S T R E L I T Z
RT.
ASZFALT-FEDÉLLEMEZ- ÉS KÁTRÁNYVEGYTERMÉK-GYÁR BUDAPEST Közp. iroda: V., Zsitvay Leó-u. 13. Gyár: Pestszenterzsébet, Horthy Miklós-út 63
E
II ni in ni
i
m
RT.
m
BUDAPEST, V., ALKOTMÁNY-UTCA 21 — TELEFON: 115-350 Tetőfedés, szigetelés, aszfaltburkolatok, kátránytermékek, fedél és szigetelőlemezek gyártása, kocsikenőcs, gépzsír
b i t u m e n
ú t é p í t ő
r t .
BUDAPEST, V., ALKOTMÁNY-U. 21 — TELEFON: 115-350 Ú t b u r k o l a t o k k é s z í t é s e öntött és hengerelt aszfaltból. Kátrányos és bitumenes keretek. Olajos portalanítás
S Á R K Á N Y E R V I N É P Í T É S Z A C É L B E T O N B U R K O L Ó VÁLLALAT B U D A P E S T , l l . ( B E M J Ö Z S E F - U T C A 24. T E L E F O N i 1 6 6 - 5 3 9
„SÁRKÁNYBETON"
R O Z I T
G
ASZFALT IRODA:
d vT w e tJfCéga we ll ll eUnI Ii lNl Ce U
JÁRDA-
ÉS
PADLÓBURKOLÁS
KÁTRÁNY VEGYITERMÉKGYÁR
BUDAPEST, V,
sziaetelés
WV«WBOV\VD\PWt
ÉS
SZENT
ISTVÁN-KÖRÚT
RT. 22
S Á N D R A R N O D GOUDRON vállalat, VI.,OPodmaniczky-u 29.LTelefon: 116-353
B U D A P E S T , 1., KELENHEGYI-ÚT 11
K A P U B E J Á R A T O K , L É P C S Ő H Á Z A K , HOMLOKZATOK, PORTÁLOK rW cW nW VW FE á K l l
I\
|
S S e J T S \Tgt k ö z p o n t i f ű t é s i szerelvények
/ M g e c e M l á U a t
A c u ó í t á
Magyar Cső- és Vaskereskedelmi R. T. Budapest, V., Váci-út 30/32. szám. — Telefon : 299-006
J U s c w f a p t á w a s á f
BUDAPEST, VI., P O D M A N I C Z K Y - U T C A
29
1
E L Z E T T
768.
-
—y.
sz.
(Eredeti nagyság)
szabadalmazott cilinderes biztonsági bevéső b e j á r a t i ajtózár csappantyús tolókával, kilincses kivitel
M I N D E N ELZETT
épületzárak
ZÁR
számos
MÁS
KULCCSAL »
köz- és magánépületen
vonnak
felszerelve
ELZETT VASÁRUGYÁR R. T., Budapest, XIII., Bence-u. 3-5 T E L E F O N : 93919. — A z Athenaeum irodalmi és nyomdal részvönytársulat nyomása
2 9
1-5 4 0 Felelős : Kárpáti Antal Igazgató
I
