AD É P Í T Ő M Ű V É S Z E T
1944 DECEMBER
dezés
után * Váci
egyház
*
* A
templomépítés
és a l i t u r g i a templom
a
székes-
restaurálása
katolikus
0
fel-
a eremet • * V á r o s r e n d e z é s háború
r ,
jövő
*
Fogadalmi
a S v á b h e g y e n
K a r á c s o n y i
*
gondolatok
GARISCHE BAUKUNST• ARCHITETTURA ÜOERESE*ARGHITEGTURE NGROISE • HUNGÁRIÁN ARCHITECTURE • HUNGARA ARKITEKTÜRO
HŐSZIGETELÉS
ÉS
HANGSZIGETELÉS
ANGYA
n é l k ü l nincsen K O * S Z E I ü I I T l U l l Ó I M T U I I i AZ
J
/
(PITŰANYAG-
I I C N K I I I l
M A I
ÁLLÁSA S I r * I M I t L K IGGTTOOKKdIllTl tt t S SfI I I M t O O L O A S T TI SÍIK L HIMHIIT1OÚ VVI I
, l
'
SZÖVETKEZET
S v
a magyar gazdatársadalom és középosztály legnagyobb keresztény áruellátó és értékesíts szerve
V
AZ ULTRA-HAESZ ULTRA-HAHAESZ
^ ááJvitétéÍáúHya§ok ái
1947 falusi és városi
Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet
_ (ukt^iTJÜ^aUlci OKI^CJL
62 vidéki
IÖMUNIAI (IVlTIlfflSlT || VÁlUllái
„NAGYBATONY-UJLAKI" EGYESÜLT IPARMŰVEK RT
Hangya Konzum Szövetkezeti
BUDAPEST, V., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 16. TELEFON: 18-18-08
üzlet 127 budapesti és vidéki
Magyar Köztisztviselők Szövetkezete áruda 46 Budapest és környéki
Általános Háztartási Szövetkezeti
• m i l o l o a M^MI I IWMBTBS g S W -
bolt
tok vMjiiyil
;
Szövetkezeti Bolt Szövetkezet áruház a Hangya kötelékében Budapest, VII., Rákóczi-út 36, IX., Boráros-tér 1 1942. évi á r u f o r g a l o m : 449,023.899 p e n g ő i A HANGYA jelmondata : Isten, Haza, Család, Munka I
K O R Á N Y I ¥?„,» R E D Ő N Y
ÉS _ . „ _ _ V A S I P A R I KFT.
B U D A P E S T , VI., P o u l o y E d e - u . 5 7 Telefoni 4 2 0 - 7 8 4
LOMÁSI ERDÖIPAR R. T. MAGYARORSZÁGI ÜZEMEINEK KIRENDELTSÉGE KOLOZSVÁR,
MÁTYÁS
KIRÁLY-TÉR
7. I. 3 *
TELEFON:
* 1 4 - 9 0 , 1 8 - 8 9 , 31 - 6 3
S Z Á L Ú T : Szatmárnémeti-Gőzfűrész-I és láposbányai (Szatmár megye) parkettagyárából, illetve fűrészeiből a legkényesebb ízlést kielégítő bükk-, tölgy-, dió- és kőrisfából készült rendes és díszítő parkettát, különleges eljárással feketére szfnezett tölgyparkettát, kiváló osztályozású és minőségű bükk-, tölgy-, dió-, kőris- és juhar- stb. építő bútoranyagot. Galócási, barackosi (Csik vármegye), dédabisztrai és szovátai (Marostorda vármegye), székelyudvarhelyi (Udvarhely vármegye) fűrészeiből b á r m i l y e n m e n n y i s é g ű , méretű és osztályozású luc-jegenyefenyő és bükkfúrészárut
i # n
í
I
IVKAL
/ " V I I I
A
U I U L A
kőfaragómester k ő - é s márványárugyártelepe K Ő B Á N Y A Ü Z E M :
B U D A K A L Á S Z
épület,síremlék,oltár,emlékműstb.munkák BUDAPEST. III., LAJOS-UTCA 77/79. TELEFON: 163-116
í
ARKOSI SZEKELY GYÖRGY
út-, m é l y - é s m a g a s é p í t é s i v á l l a l a t , B u d a p e s t , V I I . , R o t t e n b i l l e r - u t c a 3 4 . T e l e f o n : 4 2 5 - 9 5 4
Leszármazási okmányok
PAI$Y JÓZSEF ÉPÍTŐMESTER
BUDAPEST. I.ORSZÁGHÁZ U 2 5 TEL 161- 2A1.
kutatása Ogyébsn forduljon
Heraldika
NEMESSEGI
Irodához, B p . IV., G r . K f t r o l y i - u . 14. Talofon: 381-199, 1 8 4 - 6 4 4
Csarnok-, h a n g á r - , m ű h e l y - , ház-cplt-
kezéseknél használjon TRIGON gipszfedfilapokat könnyű, 40%-kai könnyebb, mint a beton, hószlgatalö,
tüzelőanyag-megtakarítás,
BODORIK ANTAL ÉPÜLET- ÍS P0RTÁLUVEGEZÉSI VÁLLALAT Budapest, VII., Károly-körút 9. T.; 423-369
állandó t e m p e r a t u r a ,
t é r f o g a t á l l ó — tartó*, n e m
Építőanyagot o l c s ó á r b a n é s k l f O n ó minőségben szállít
NERVETTI
VIKTOR
építési anyagkereskedelmi vállalata B u d a p e s t , VII.-, R S k ó e z i - ú t 8 0 . Tsl.i 2 2 4 - 0 4 2
vetemedik,
nem bajlik el
ÉMENYEK
sz.gozh.t6, m i n t a d e s z k a ,
a b s z o l ú t tűzbiztos, a m i m a e l e n g e d h e t e t -
len feltétel egy g y á r é p l t k e z é s n é l , a n y a g , amely a z összes k í v á n a l m a k nak ideálisan megfelel! Felvilágosítást díjmentesen ad a z :
Egeresi Gipszgyár és Vegyiművek Rt. budapesti irodája
Hibás
klvakolására
k é r j e n ajánlatot, a m i k o r
a „ R A R A " szab. Kéménykivakoló Vállalattól, m e l y f a l b o n t á s nálkUI g é p e i v e l belUlröl kivakol. Ill.( Lukács-utca 2 . • T e l e f o n i
Sérült alapoh javítása Talajhövesítés. Joosten-eljár᧠Cement bepréseld TH ERMOPHOR
házikémények és szellőzőberendezések, N E D V E S FALAK K I S Z Á R Í T Á S A áramlólevegő-rendszerrel
Oustodis Alfonz rt.
V., Nádor-utca 19. Tel.! 112-007
tataroz,
NEMESMÉSZKŐ BURKOLÓLÁPOK tömbkövek, fűrészelésre, sírkőre, oszlopokra, korlátokra, lépcsőkre
ZSÁMBÉK-ANYÁCSAI MÉSZKŐBÁNYÁK SZENT-IVÁNY
FERENC
Ü Z E M V E Z E T Ő S É G :
TOK, (PESTMEGYE) POSTAÉPÜLET
L1SKA oki.
357-612
J E N Ő
gépészmérnök
Budapest, VIII., Öröimölgy-y. 36/1 T e l e f o n :
342-951
Korszerű
festés, mázolás, tapétázás
HANTOS
TESTVÉREK RT.
Budapest, VI., Horn Ede-utca 5 T e l e f o n : 118-523, 119-451
254,
r
nnn
Lapszemle TÉR ÉS FORMA 10. szám. — Pátzay Pál: Képek szöveg nélkül. — Kislakásos bérházak Pestszenterzsébeten (tervezők: vitéz Nászay Miklós, Schall József és Weltzl János). — Bérház Sanghaiban (tervező: Hudetz T.). — Szimély Károly: A bombarombolások tanulságai — é r d e k e s f é n y k é p s o r o z a t , t a n u l s á g o s megfigyelések. — Képek: H. Matteoni Eszter tempera festményei. — Pándi Kiss János és Huszár Imre klinker domborművei. TECHNIKA 9. szám. — Dr. Algyay Pál: Dr. Kossalka János. — A középkori építészeti tanszék 28. közleménye: A nyírbátori ref. templom. — Dr. Baskai Ernő: Fény el|en védő színezés és festés. — Kalcher Árpád: Közlekedési vonalak távlati ábrázolása. — Az épülettervezési tanszéken készült feladatok gyűjteménye. — Könyvismertetés.
SENPERNOVA
a legtartósabb nemesvakolat, kapható minden színben
ELSŐ M A G Y A R „SEMPKRNOVA" N E M E S V A K O L A T - G Y Á R • Budapest, V I . , Lövölde-tér 4. Telefon: 221-050
SZÉPMŰVÉSZET 11. szám. — Radocsay Dénes: Vaszary János naplója — ú j a b b a d a l é k o k a t n y ú j t a n a g y m ű v é s z é l e t é n e k , m ű v é s z e t é n e k m e g i s m e r é s é h e z . — Dr. Pritz István: Régi magyar órák. — Könyvszemle. VÁROSI ÉLET 5. szám. — Pálfy-Budinszky Endre: A háború utáni városfejlődés akadályai. — Marton Constantin: visszapillantás a városok közötti hajózás történetére. 6. szám. — Ruisz Rezső: A városépítés pénzügyi alapja a munkaállamban. — Könyvismertetés.
T R A V E R T I N és mindennemű k 6 I a r a | é munkát
IFJ.
TÚRRA
készít :
ADOLF
kőfaragómétter Budapest, VIII., L m h e r - n . l / a . Tel.: 140-320. B i n y a - i t & M n ttelep: e l e p r BBndal ndakalásc. ékállomii Tel.: 1M-036 19
Parkettát
a legjobb kivitelben szállít, lerak, javít
LÁNG JÓZSEF parkettázó és padlózási vállalata V I . , M U N K Á C S Y M I H Á L Y - U . 23 Telefon: 129-211, 315-060
KELE MIHÁLY A S Z T A L O S Á R U GYÁRA Budapest, VIII., 0römvölsy-u. 3 8 - 4 0 Telefon: 131-298
Rövid
Ü V E G B E T O N márványüvegb u rkolás. Épületüvegezés
BIELEK KÁROLY
Budapest VIII., T a v a s z m e z ö - u . 18. telefon: 132-594
254 4 ,
DR. TÖRÖK MIHÁLY
V E G Y É S Z E T I
GYÁR, B U D A P
E D É L - ÉS
EST. TELEFON:
3 26 - 5 4 8
SZIGETELŐLEMEZEK
MÉRNÖKI KAMARAI KÖZLÖNY 10. szám. — A mérnöki kart közelebbről érintő jogszabályok jegyzéke. — Rendeletek, átiratok ismertetése. — Kamarai hirdetmények, közlemények. — Személyi hírek. MAGYAR MÉRNÖK ÉS ÉPÍTÉSZ EGYLET KÖZLÖNYE 22. szám. — Dr. Papp Szilárd: Ipari és ivóvizek sav-, mangán- és vastalanltására szolgáló új szűrőanyag. — Dr. Jáky József: A nyugalmi nyomás tényezője. — Szilágyi Imre: Mezőgazdasági termények súrlódási tényezője. 23. szám. — Lampl Hugó: A Duna-Tisza-csatorna. — Szemle. — Szakirodalom. — Egyleti közlemények. MŰSZAKI VILÁG okt. 28. szám. — Szilvay Géza: Hozzászólás a magyar mérnökképzés megújításához. — Dr. Vágó Pál szabadalmi bíráskodás reformjára és nemzeti kutatóintézet létesítésére vonatkozó memorandumának ismertetése. — Förster Rezső: Hol és miképpen kell a lakóházak fatetőzetét lángmentesíteni ? nov. 4. szám. — Dr. Vágó Pál memorandumának folytatólagos ismertetése. nov. 11. szám. — Dr. Vágó Pál memorandumának folytatólagos ismertetése. n.: Mesterséges lakkok gyártása és alkalmazása. nov. 18. szám. — A'Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének közleményei. — Műszaki világhíradó. — Közszállítási és közmunka hírek. — Szakmai és napihírek, közlemények.
BOGDANY ES TARSA
K ö z p o n t i f ű t é s , v í z v e z e t é k és egészségügyi berendezések Budapest, VI., Izabella-utca 79. Tel.: 120-988
MAGYAR VÁLLALKOZÓK LAPJA 1. szám. — Rakáts Lajos: Magyar vállalkozás. — Kunze Lajos: Az »Építő-takarék« háború utáni megszervezéséről. 2. szám. — vitéz Szakváry Emil iparügyi miniszter nyilatkozata. 3. szám. — Rakáts Lajos: A munkaadó és a munkás. — Versenytárgyalási hirdetmények és döntések, — Szakmai napihírek és közlemények. — Közérdekű rendeletek. — Közgazdasági figyelő. VÁROSI SZEMLE 4. szám. — Dörre Endre: Elavult városrészek szanálása — é r d e k e s é s g y a k o r l a t i l a g é r t é k e s gondolatokat vet fel a városrendezés egyes részletkérdéseinek megoldás á r a . — Robinek Ilona: Lakásviszonyok Zürich kantonban. — Hazai és külföldi szemle. R. M.
A T ^ A I i n V A
TTÁT/
UVUlitL/LlAJ 1 U K
ÉS VÉSZKIJÁRÓK PREGITZER
VASBETONBÓL
ZSIGMONDY BÉLA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG H I d -, v ( z - i partfal-, vasbeton- és kútépítési, alapozási, csatornázási, légvédelmi, ó v ó h e l y építési és mélyfúrási v á l l a l a t
BUDAPEST, XI., HORTHY M.-ÚT 92 TELEFON
2545,
Budapest, X I V . i n j e l ate* JO.Telefon 2*7-821
Schmidt Frigyes
redőnykészítő. — Firedőnyök, vászonredőnyök mindenféle eleőtétítők Budapest, VIII.,Vlg-utca 10. Telefon: IM-888
MACSKÁSY ÁRPÁD okleveles gépészmérnök műszaki
vállalata
Szellőző, légüdítő, ködtelenítő, központi fűtő, vízvezetéki, víztermelői, csatornázási, óvóhelyi berendezések VI., Dessewffy-utca 16. Telefon : 127-«70 Postatakarékpénztár! csekksz. sz. 21.391
T R I C O S A L S III Ferro-Cyan,
^TI1* KOUARITaíütoiE/sarss
Budapest,
cementgyorskötő
V., K o s s u t h
P i c k E d e U t ó d a i
L a j o s - t é r 4.
B p
S U " £ I
KOLLARIT
MŰSZAKI R.T. B U D A P E S T , T E L . 136-228
AfRiMfi
aMmMm ^ffiJmj^Mí ^KÜÜ^I
%
s a porszívó rendet teremt. Ideális»mindenes«. Szőnyegek, futók, kárpitozott bútorok, derékaljak, ruhák, stb. portalanítását remekül végzi el. Olcsóbb, mint gondolja! Kérje részletes képes ajánlatunkat. Árusítás : rádióosztályunkon!
T&eft U 0
§
SEENGER BÉLA m. kir. udvari
kőfaragómester
t, XI., Horthy Miklós út 106 Készít mindennemű kőés m á r v á n y m u n k á k a t
IVAKSARNOK
Budapest, VII., Rákóczi-út 70-76
254,
MAGVAD
K A R Á C S O N Y 1944
ÉPÍTŐMŰVÉSZET Megjelenik ban
1901 óta, mai
és szerkesztésében
formájáújjáalakult
mikor a gazdaember kötelező gondosságával lapunk ezidei termését most az év végén mérlegre tesszük, őszintén meg kell vallanunk, hogy jóval többet szerettünk volna nyújtani olvasóinknak, mint amennyit ténylegesen alkalmunk volt.
1941-ben. Felelős szerkesztő és kiadó: vitéz Irsy László. Előfizetési ár: Egész évre 38 P, félévre 20 P, negyed évre 12 P, egyes szám ára 4 P, az Általános épületszerkezetek
című
melléklettel
együtt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, XIII.,
Dráva-utca
11. sz.
Telefon: 493-789. Megjelenik havonta
1 9 4 4
T
A
D E C E M B E R
R
T
A
L
O
M
Mégis nyugodt lelkiismerettel állapítjuk meg, aligha lehetett volna nagyobb áldozatot vállalni és igyekezetünket jobban fokozni akkor, amikor a szerkesztőségi munka úgyszólván az egész esztendő alatt a legsúlyosabb háború nehéz körülményei közt zajlott les amikor a rendkívül megnehezült papírgazdálkodási viszonyok lapunk terjedelmét egyre szűkebb korlátok közé szorították. Ezért merjük kérni olvasóink jóindulatú megértését az elmúlt és bátorító pártfogását az eljövendő esztendő minden bizonnyal küzdelmes munkájához. #
Városrendezés: A városrendezés jövő feladatai. Fodor Sándor, Városrendezés a háború után. Kaffka Péter. Műemlékek: Váci székesegyház restaurálása. Dercsényi Dezső. Építkezés: A katolikus templomépítés és a liturgia. Dr. Mihályi Ernő. Fogadalmi templom a Svábhegyen. Tervező: Hermány Géza.
S z e m l e :
Karácsonyi gondolatok. Kaesz Gyula. Épületszerkezeti Lapszemle.
melléklet.
A nagy világégés éppen városaink és községeink arculatát tépázta meg legjobban. Épülettömbök, utcasorok, városrészek estek áldozatul a légitámadásoknak és természetszerűleg merült fel a gondolat a szakemberek előtt, hogy a nyugalmasabb időkben hogyan kell majd az újjáépítés és helyreállítás munkáját megindítani. A felvetett probléma aktualitását kétségbevonni aligha lehet, és így igazi megértéssel kell fogadnunk az »lnternationaler Verband für Wohnungswesen und Stádtebau« erre vonatkozó kezdeményezését, melyet lapunkban bő terjedelemben ismertetünk. Szívesen vennők, ha az érdeklődő szakemberek hozzászólásokkal megkönnyítenék az igen nehéz probléma kitisztázását. Lapunk készséggel vállalkozik a hozzászólások összegyűjtésére és annak, mint olvasóközönségünk véleménynyilvánításnak illetékes helyre való továbbítására. #
A Pannonhalmi Szemle kitűnő szerkesztőjének tollából érdekes sorokat közlünk a katolikus templomépítészet egyik korszerű problémájáról. Az utolsó két-három évtized építészeti stílusforrongásának hatása jelentkezik épülő templomaink architektúráján is, ám az alaprajzi elrendezésben ennek az új formakeresésnek indítékait alig találjuk meg. Cikkünk éppen ezért tarthat nagyobb érdeklődésre számot, mert a katolikus templom korszerű elrendezésével, annak liturgikus problémáival foglalkozik. A kérdés egyházi megvilágítása mellett tanulságos lenne annak építészeti szakszempontból való megvitatása is. v. I. L.
A v á r o s r e n d e z é s jövő f e l a d a t a i
Az emberiség történelmében példátlanul álló pusztítás jellemzi a »második világháborút«. A titáni küzdelem még folyik s a hadviselés érdekében a küzdő felek a szétrombolt vagy leégett épületekről még csak megközelítő tájékoztató adatokat sem hoznak nyilvánosságra. Kétségtelen azonban, hogy nemcsak százezrekre, hanem bizonyára több millióra rúg Európában az elpusztult lakóépületek száma. A béke évtizedeiben létesített ipari és raktártelepek romokban hevernek s a pusztítás démona a közüzemek és közcélú intézmények épületei* fokozott erővel támadta meg. Rommá lőtt városok és leégett falvak szomorú temetője lett a virágzó Európa, amely három évezred óta méltán büszkélkedhetett azzal, hogy az emberi kultúra fáklyáját a világ összes népe 1 felett magasan lobogtatja. Bár a többi négy földrészt a háború pusztításai sem oly terjedelemben, sem oly mértékben közvetlenül nem érintik, mint Európát, a háború kihatásai gazdasági és pénzügyi tekintetben ott is rendkívül mélyrehatók s a háború után ezek a világrészek is saját gondjaikkal sokkal inkább el lesznek foglalva, mintsem hogy Európa megsegítésével törődhessenek. Az élet azonban nem szűnik meg. Hinnünk és emélnünk kell, hogy a gyűlölet után ismét a szeretet válik úrrá a földön, s fegyvernyugvás után az alkotómunka ismét megkezdődhetik. Akármennyire elszomorító látvány is az elpusztult városok és falvak képe, el" J
csüggednünk nem szabad és a helyzetnek hideg, józan felismerése és feltárása után már most az alkotó újjáépítés útjait kell keresnünk. A lakásügy és városépítés nemzetközi szövetségének (internationaler Verband für Wohnungswesen und Stádtebau) jelenlegi elnöke, dr. K. Strölin, Stuttgart főpolgármestere, háromnyelvű, német, angol és francia szövegű füzetet küldött meg a szövetség tagjainak. A kiadvány feltárja mindazokat a kérdéseket, melyek a helyreállítás és újraépítés során a lakásüggyel és városépítéssel kapcsolatosak. A füzet elme: A lakáügy, városépítés és terület-felhasználás megoldandó feladatai, tekintettel az újjáépítésre és új városok tervezésére a jövendő békekorszakban. (Probleme des Wohnungswesens, des Stádtebaus und der Raumordnung in Hinblick auf den Wiederaufbau und die Planung neuer Stadtanlagen in der künftigen Friedenszeit.) A kérdések nem csupán műszaki és építőművészi természetűek, hanem kiterjednek a lakásügynek, a városépítésnek és a tág értelemben vett területfelhasználásnak országos viszonylatban tekintendő társadalmi, közigazgatási, pénzügyi, jogi és szervezési vonatkozásaira, valamint a légi hadviselés tapasztalataira. A kérdések, melyeket az említett nemzetközi szövetség elnöke felvet kilenc csoportra oszlanak. Ügy véljük, nem lesz érdektelen, ha a felvetett 50 kérdést, lapunk olvasóival ismertetjük. A kérdések a következők:
Alapkérdések: 1. Mily mértékben kell az újjáépítés alkalmát a lakásügy és városépítés alapvető újjáalakítására kihasználni ? 2. A lakásügynek és városépítésnek helyreállítási munkáját az eljövendő békekorszakban átfogó állami tervezés és irányítás mellett kell-e végrehajtani? 3. Mily előfeltételeket kell megteremteni a lakásügy és városépítés átfogó tervezésének megvalósítása érdekében? 4. Mikép lehet az irányított tervezést az egyéni alkotóerővel összeegyeztetni? A
t e r ü Iet f e Iha s z n á Iás
kérdései:
5. Mi az eszményi megoldás a lakótelepek létesítése terén ? 6. Minő legyen a térbeli elhatárolás az ipartelepek és a mezőgazdasági terület között? 7. Elegendő-e a nagyvárosokba való vándorlást gátolni, vagy szükséges-e ezen felül a kis- és középvárosokba, valamint a községekbe való rendszeres visszaköltözést szorgalmazni ? 8. A jövőben milyen mértékben szükségesek a nagyvárosok, különösen a nagyipar letelepülése tekintetében ? 9. Nagyvárosoknak alárendelt peremvárosokat vagy pedig önálló gazdasági térrel és saját kultúrával rendelkező városokat kell-e alkotni ? 10. Lehet-e és kell-e a nagyvárosok lakószámát egy bizonyos mértékre korlátozni és minő rendszabályokkal ? 11. Mi az egyes közületek életműködése és minő következtetést lehet levonni ennek megállapításából?
VÁROSRENDEZÉS
256
Városépítési
kérdések:
12. A nagymértékben elpusztult városokat általában ugyanazon a helyen kell-e felépíteni? 13. Milyen mértékben kell a régi városképet helyreállítani az újjáépítésnél és mikép kell a még meglévő épületeket és utcákat felhasználni? 14. Építési hagyomány szempontjából mely esetben és milyen formában kell történelmi épületeknek és útvonalaknak helyreállításáról gondoskodni? 15. Mily irányelvek szerint kell a városépítést a tájképhez, talajminőséghez, továbbá a levegő-, víz- és szélviszonyokhoz idomítani ? 16. Mikép kell a városi területet a különböző felhasználási célokra területileg felosztani ? 17. Mikép kell a közlekedésügyet a városépítés fellazítása érdekében kialakítani ? 18. Mikép kell a pályaudvarokat elhelyezni? 19. M'\nő szerepet kell a földalatti és gyorsvasútaknak a közelforgalomban juttatni ? 20. Milyen rendszabályokról kell gondoskodni a mozgó és álló gépkocsiforgalom leküzdésére? 21. Mikép lehet a közlekedőutak és közlekedési eszközök létesítésénél takarékoskodni? 22. Mily nagy területről kell fejlődés céljából gondoskodni? 23. Mikép lehet a lakóterületet területileg felosztani és jellemző arculattal ellátni? 24. Melyek a városépítés fellazításának gazdasági határai? 25. A fellazításnál a beépítési sűrűség minő irányszámait kell alapul venni ? 26. A lakóterületen milyen beépítési módot kell alkalmazni ? Magas vagy alacsony legyen-e? 27. Mily megítélés alá esik a kertes családiház ? 28. Mikép lehet más beépítési módoknál az egyes lakásokhoz kertterületet juttatni? 29. Mily mértékben kell nyilvános közterületről gondoskodni? 30. Új városnak mikép lehet s mily mértékben kell építészeti megjelenésében tervszerű zárt kialakítást nyernie? 31. A lakásínség gyors leküzdése céljából végleges és félig végleges épületekben kis alapterületű lakásokat kell-e létesíteni, vagy pedig a legegyszerűbb szükséglakásokat? 32. Mi a javaslat az alaprajzok egységesítése, az épületalkatrészek szabványosítása és az építkezés végrehajtásának gépesítése tekintetében ? 33. Mily mértékben lehetséges a nemzetközi egységesítés és szabványosítás? Az 34. 35. 36. 37.
építkezés
végrehajtásának
kérdései:
Mi történjék az elpusztított város romjaival? Az eljövendő békekorszakban a különböző rendeltetésű építkezések minő sorrendben történjenek? Mikép lesz a szükséges munkaerő, különösen pedig a szakemberek utánpótlása biztosítható? Mikép lesz biztosítható, hogy az építési anyagok, épületalkatrészek és építőipari gépek kellő mennyiségben gyártassanak, s mikép lehet ezen a téren a kutató munkát és fejlődést biztosítani ?
Pénzügyi
és
árpolitikai
kérdések:
38. Az újjáépítést mikép lehet pénzügyileg megoldani ? 39. Különösképpen mikép lehet nagy tartaléktőkéket biztosítani? 40. Mikép lehet az építési költségek állandóságát, esetleg annak csökkentését elérni ? 41. A takarékosságnak a feladatok óriási nagysága által megkövetelt alapelvét mikép lehet hatásosan megvalósítani? A
ház-
és f ö l d t u l a j d o n
jogi
kérdései:
42. Milyen változtatások szükségesek a különböző országokban a ház- és földtulajdonjog terén, figyelemmel az újjáépítési munkákra és új városok létesítésére? 43. Micsoda változtatást és kiegészítést igényel a kisajátítási törvény? 44. Kell-e a telekátalakitási törvényt alkalmas építési telkek alakítására alkalmazni ? 45. Mikép lehet az újjáépítés során a telekár emelkedéséből származó nyereségeket megakadályozni ? A
nagyváros
ügykezelési
szervezetének
kérdései:
46. Milyen mértékben és milyen formában lehet a nagyvárosi közigazgatási decentralizálást elérni? 47. Mi a javaslat a nagyváros és távolabbi gazdasági területén lévő községek közti közigazgatási kapcsolatok tekintetében ? A
légi
hadviselés
tapasztalatainak
kiértékelése:
48. A légi hadviselés tapasztalatai minő indítóokot szolgáltatnak a városok fellazításának és decentralizálásának követelménye tekintetében ? 49. Minő népjogi törvényekkel lehet megalapozni a polgári lakosságnak és tulajdonának védelmét a légi háború ellen ? A nemzetközi együttműködés terén a jövendő békekorban:
lehetőségei
az
újjáépítés
és
új
városok
létesítése
50. Mi a lehetősége annak, hogy az újjáépítés előkészítésénél a szakemberek együttműködjenek a jövendő békekorszakban ?
257
VÁROSRENDEZÉS
A kérdések nagy száma és változatos tartalma mutatja, hogy milyen mélyrehatók és szerteágazók azok a feladatok, amelyeket ezeknek az apokaliptikus időknek elmultával meg kell oldanunk. Számos kérdés meg. oldásánál valószínűleg a hagyományok tisztelete és a megszokottság fog előtérbe lépni, viszont egyes kérdéseknél nem szabad visszariadnunk attól sem, hogy gyökeres eszközökhöz folyamodjunk a közjó érdekében és a haladás szellemében. Tisztában kell azonban lennünk főleg azzal, hogy nem hangzatos szólamok, hanem a komoly segíteni akarás és a lehetőségeket
józanul számbavevő elgondolás fogják az újjáépítés útjait egyengetni. Felkérjük olvasóinkat, hogy az egyes kérdések tekintetében véleményüket lapunk szerkesztőségével közöljék. Országunkban a városok és falvak nagy része már romokban hever s még további pusztításokra lehetünk elkészülve. Anyagi erőforrásunk, tudjuk, igen kicsiny, szellemi és erkölcsi erőink fokozott megfeszítésére van tehát szükségünk. Jóakaratú és jóindulatú emberek együttműködésével talán sikerül ismét a felemelkedés útjára lépnünk. FODOR SÁNDOR
V á r o s r e n d e z é s a h á b o r ú után A háború előtti városrendezés átváltozott fokozatosan a nagyobb keretű megye- és országrendezésre. A város, mint organizmus, nem lehet független, önálló egység, függvénye az országos, sőt világgazdasági körülményeknek. Ilyenformán a város részeinek rendezése és fejlesztése mint komolyabb mértékben számításba vette az általános gazdasági körülményeket. Különös mértékben tapasztalható ez az új telepítések alapításánál. Különböző kísérletek történtek új városok létesítésére gyakorlati és elméleti téren. Természetszerűleg ezeknél gazdasági megélhetési alapokra helyezték a város berendezését és méretezését. Legismertebb európai városalapítások az olasz Sabaudia és Littoria, valamint a régebbi keletkezésű angol Wellin és Lechworth városok. Az elméleti városalapltások leginkább német munkákban találhatók. Egyik legátfogóbb alkotás ezek közül Gottfried Feder könyve a »Die neue Stadt«. Ezek tanulmányozásából következtethetjük, hogy a háború előtti törekvések a rendszeres új városalapltások körül abban állottak, hogy egy m e g á l l a p í t o t t k e r e t b e belekomponálták az elképzelt és részleteiben leggazdaságosabb városszerkezetet, amit fokozatosan kiviteleztek. A tervezési és kivitelezési metódus tehát olyan volt; mint a mérnöki eljárás legfőképpen a gépszerkezeteknél. A cél, szükséglet, igénybevétel körülhatárolása után tervezik meg a szerkezetet és azután építik fel a terv szerint a legapróbb részletektől kezdve. Új városalapitási kísérletek során azonban kiderült, hogy ilyen gépszerűen a városok tervezése nem tehető folyamatba. Még a leggondosabb munka mellett is a kivitelezett városterv hatásfoka alatta marad annak, amit a számitások alapján előre várni lehetett. Mindez nem a számítások hibájának tulajdonítható, hanem az alapul vett keret bizonytalanságának. A keretre épült minden és amint a keret meglazult, bizonytalanná lett az egész szerkezet. A keretet ugyanis nem tudták függetleníteni a világgazdasági helyzettől és a változó gazdasági helyzet megváltoztatta azt a keretet, amire épült a terv. Igy volt ez pl. Wellin esetében. Előre kiszámították, hogy 20.000 lakosú város munkáltatására mekkora ipari üzemekre van szükség. Ezeket az üzemeket építették fel és ehhez alakították ki a tervezett várost, Kiderült azonban, hogy az ipartelepek üzeme nem lehet
független az ország, sőt ezen keresztül a világgazdasági konjunktúrától. A nyugateurópai gazdasági világberendezkedés következtében az iparüzem teljes mértékben' alá volt rendelve a piac hullámzó felvevőképességének. Konjunkturális időkben az üzemhez 30—40.000 lakosú városra lett volna szükség, míg a dekonjunkturális időkben 10.000 lakosú város is elég lett volna. Mivel nem lehet a várost ehhez a hullámzáshoz viszonyítva növelni vagy csökkenteni, a kiegyenlítődés úgy következett be, hogy a konjunkturális időkben munkásvándorlás indult meg a város felé, míg a dekonjunkturális időkben a munkátlan réteg indult meg naponta 30—40 mérföldnyire munkát keresni. A kitűnő számítások tehát a keret bizonytalansága miatt felborultak. Kevésbbé, de hasonló helyzet mutatkozott a pontini lecsapolt mocsarak városaiban, Sabaudiában és Littoriában is, holott ezek mezőgazdasági alapon nyertek kiszámítást, de így is a bizonytalan piacfelvételek függvényei lettek. Abban az időben, mikor Gottfried Feder munkája megjelent a 20.000 lakosú város precíziós összeállításáról, felmerült a kétség aziránt helyes-e a városalakítást gépszerkezetszerűen tervezni és kialakítani. A tapasztalatok következtében mindinkább kétségtelenné lett, hogy a város élő organizmus és nem merev szerkezet. A város keretében lakások száma, ipara, kereskedelme, munkáltatottságának mérve, bizonytalan függőségben van. Az ilyen természetű bizonytalanságok a gépszerkezetet jobban megviselik, az élő organizmus ellenállása és idomulása összehasonlíthatatlanul jobb. Kérdés tehát, nem helyesebb-e a városfelépítést nem a keretből levezetni az apró részek felé, hanem a sejtet kell növelni, hogy önmaga alakítsa ki a rugalmas keretét. Mikor a nemzetközi kongresszusok erről kezdtek volna értekezni, 1939-ben kitört az általános háború. Ez a háború nemcsak a városok, hanem az országok kereteit is teljes mértékben bizonytalanná tette. Reménytelenné vált tehát az a törekvés, hogy a városok rendezettségét és biztonságát országtervezéssel lehessen előmozdítani. Ma úgy állunk, hogy még elképzelésben sem.áll rendelkezésre semmiféle keret, amibe városrendszert lehessen tervezni. Utópisztikus elgondolás volna feltételezni egy hamarosan bekövetkező világgazdasági rendet, amiben minden országnak ki van számítva a munkaköre és hogy
Mint érdekességet közöljük lapunk kiváló munkatársának cikkét, melynek sajátos egyéni fejtegetései ugyan nem s i m u l n a k a nagytér-gazdálkodás áltálánosan elfogadott alapelveihez, mégis, eredeti gondolatai, — különös tekintettel az á t m e n e t g a z d á l k o d á s r a , — f i g y e l m e t és megvitatást é r d e m e l n e k . (A szerk.)
VÁROSRENDEZÉS
258
A légitámadások az a m ú g y is hézagos beépítésű elővárosok házait nagyon megritkították s ezért a kárért az ország a t ú l t e r j e n g e t t városok egészséges visszanyerésében kellene, hogy kárpótlást találjon.
ezekben az országokban határozott keretet kapnak az egyes városok is. Ha ilyen rend kialakulása be is következhetnék a jövőben, azt a mai körülmények között elképzelni egyáltalában lehetetlen. Amennyiben ilyen elképzelésből indulnánk ki, teljes bizonyossággal feltehető, hogy az elképzelés tárgyában eltér a majdan bekövetkező végleges helyzettől és így a hibásan elképzelt keretben az egész kompozíció hibás a legapróbb településig. Egyébként is ilyen országos illetve világgazdasági keret feltételezése és ebben a részletekig menő tervezés előkészítése mérhetetlenül nagy nemzetközi munkát kívánna, úgy, hogy már a tervezést is kivihetetlennek kell tartanunk és el kell ismernünk a tervezés hiábavalóságát, mivel az a keret bizonytalanságánál fogva a betegség csiráját hordja magában. Ha leteszünk a világgazdasági keret elképzeléséről és megalkuvás révén kisebb kerettel elégszünk meg, akkor az országtervezésből kell kiindulnunk. Lehet-e ma az országok jövendő keretét, gazdasági berendezkedését úgy körvonalazni, hogy abba egy határozott tervet lehessen beépíteni? Mindenkinek be kell látnia ennek lehetetlenségét. Ha tovább folytatjuk a megalkuvást és megelégszünk egyes városok jövő kereteinek elképzelésével, hamarosan meg kell állapítanunk, hogy ezt a keretet sem tudjuk olyan értelemben körvonalazni, hogy abba fel lehessen építeni a részletekre menő tervet. Nincs más tehát hátra, mint meg kell fordítani az eljárást. A részletekből kell haladnunk a kifejlődés felé. Az élő organizmusok növekedése szolgáltathat erre példát. A jó földbe elvetett mag fejlődése jó gazda kezében irányítás alatt áll. A fejlődő növény ellenállóvá tehető az időjárás viszontagságaival szemben és az így kifejlesztett palánta alapja lehet egy egész tenyészetnek tervszerű munka során. Mindehhez azonban tudás és tapasztalat, főleg azonban irányító alapelvek lefektetésére van szükség. Az alapelvek adják meg a jövendő tervek körvonalait és lehetőségeit. Az alapelvek lefektetésére a mult tapasztalatain táplálkozó tudományos felkészültségre van szükség. Ha a város és országrendezés terén
259
az apró egységből haladunk az egész felé, akkor leglényegesebb az alapelvek lefektetése. A helyes alapelvek felismerését éppen a keretek bizonytalanságának a veszedelme segíti elő. A múltban a városok rendezetlenségét, szerencsétlen fejlődését a gazdasági élet hullámzása és bizonytalansága okozta. Hirtelen keletkezett konjunktúrák és azok eltűnése, egészségtelen, tervszerűtlen fejlődést, majd nagy tömegek városi nyomorúságát idézte elő. Hasonló tapasztalatokra tettek szert a túlzottan centralizált iparnál is. Gigászi méretű ipartelepek keletkeztek a világgazdaság olykor fellobbanó konjunktúrái során és váratlan gazdasági fordulatok százezres tömegeket tettek munkátlanná vagy vándorlóvá. Ez a nagy kockázat nagy haszon lehetőségét rejtette magában, de a rizikó veszedelme át volt játszva a munkástömegekre és ezen keresztül a város szerkezetére. Hasonlóképpen állunk az országok gazdasági berendezkedésével is. Minél jobban távolódik el egy ország az önellátástól, és minél inkább épjti berendezkedését külső piacokra, annál nagyobb a haszon lehetősége, de annál nagyobb a kockázata. A központosító rendszerről átállani az önellátás biztosabb talajára, lemondást jelent, de ugyanakkor mentesülést a rizikótól és a tömegek biztonságának erőteljesebb védelmét. Általános vélemény, hogy az önellátás világgazdasági szempontból veszedelmes és az egyénre nézve szegénységi fogadalmat jelent. Azonban meg lehet találni az önellátásnak azt a formáját, ami lehetőséget nyújt a világgazdaságba való mérsékelt bekapcsolódásra, nagyobb kockázat nélkül. Amint látni fogjuk, ez minden téren a természethez való visszatérés útján található meg. Fel kell lazítanunk nagy városainkat és ezzel összefüggően fel kell parcelláznunk a túlzottan összpontosított ipartelepeinket. Új településeinket, új iparberendezkedésünket önellátásra kell felépíteni, oly értelemben, hogy a berendezkedés a felvevő piac fejlesztésével járjon együtt. Az önellátás ugyanis minél nagyobb egységben bonyolódik le, annál több kultúrlehetőséget biztosít. Kis egységeknél, egy falunál például, az önellátás
VÁROSRENDEZÉS
A mezőgazdaság munkása a m a g a f a l u j á n a k dolgozik kockázat nélkül, a jó te.més fölös mennyiségének értékesítésében bizakodva
csak egyszerűbb élelmi és iparcikkekre vonatkozhatik. Több falu együttesen már nagyobb kultúrát tud önellátással biztosítani. Ha a kis egységből épül fel az önellátó rendszer, akkor valamely kényszerűség folytán megcsonkított nagyobb táj, falu egységei nem bomlanak szét, nem alakulnak át a kényszerűség hatása alatt, csak életük lesz újból egyszerűbb. Több falu rendszeres kifejlesztése a felvevő piacot is növeli és ezáltal az önellátás cikkei terjeszthetők ki. Az önellátás terén az egység mérete és a kultúrszlnvonal párhuzamosan halad. Kisebb önellátó egységben magasabb önellátó szinvonalat tudunk biztosítani azzal, ha az ipart kisebb részekre bontjuk és technikailag úgy fejlesztjük, hogy minél kisebb berendezéssel termelhessünk. Például élve, ha a gyufagyártást technikailag és iparpolitikailag úgy fejlesztjük, hogy a gyártás kisteljesítményű műhelyekben is gazdaságos lesz, akkor elérhetjük, hogy öt vagy hat falu már a gyufaellátás terén is önellátóvá lehet.Az ipar decentralizálása és tökéletesítése a kis önellátó faluegységek tervezése képezi tehát a fő alapelveket. Ilyen alapelvek mellett elképzelhetjük az új város és országtervezés felépítését az eddigi rendszerektől ellentétes formában, vagyis az apróbb egységekből a nagyobb egység felé. Apró magokat és csirákat kell elvetnünk a magyar földbe olymódon, hogy ezek a körülmények teljes kihasználásával terebélyesedjenek különlegesen magyarrá. A körülmények tökéletes kihasználása nagy körültekintést igényel és egy rendkívül rugalmas tervezést, állandó felügyeletet és tervszerű irányítást. Ennek a tervezési feladatnak egy elgondolását vázoljuk fel olymódon, ami az eddigi szokásoknak ellentéte, az apró egységekből tervezve a nagy bizonytalan rugalmas keret felé. Az elindulásunknál határozott példákhoz kell ragaszkodnunk, hogy le ne térjünk a realitás útjáról. Az elképzelésünk a magyar földből indul ki, számltvá a háború utáni magyar lehetőségekre. A háború utáni adottságok elképzelésénél becsülettel és férfias bátorsággal kell eljárnunk, óvakodnunk kell a derűlátástól, éppen ellenkezőleg,
VÁROSRENDEZÉS
a legsötétebb színekben kell ecsetelnünk a jövőt, hogy minden ettől eltérő váratlan körülmény a keresztülvitelt inkább könnyebbé tegye, mint nehezebbé. Ilyen bevezetés után, lássuk hogyan fest általában egy ország helyzete a háborús dúlás után. 1. Otthontalan és munkanélküli elszegényedett tömegek. 2. Részben vagy teljesen elpusztított ipartelepek. 3. Utak és közlekedési eszközök használhatatlansága. 4. Az állam segítő ereje egészen minimális, tehát a fenti állapotok gyors megváltoztatására nem lehet számítani, úgyszintén nem lehet nagyobb állami támogatásra várni a rendezés terén sem. Mit lehet tenni ilyen körülmények között? Szét kell választanunk azokat a teendőket, amik az életfolyamat biztosítására szolgálnak és azokat, melyek az új rendezést fogják kialakítani. Az előbbi célt szolgálja a romok eltakarítása és a legszükségesebb építmények, üzemek és műtárgyak helyreállítása. Ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk, csak olyan mérvben, amilyen mérvben érinti az új rendezés céljait. Az új rendezés célja pedig új sarjadó életet teremteni, ahol a mult rendszer maradványai az új rend kiegészítésére fog szolgálni a jövőben. Az új település, mint mondottuk, önellátó kell legyen s mint ilyen, visszatérést jelent a természethez. Falvakat kell építeni a városok duzzasztása helyett, sőt a városok lazítása révén a városok lakosságát is falura kell vinni. Ehhezképest kell a helyreállítási munkát is elvégezni. Csak a kisebb kárt szenvedett épületeket szabad helyreállítani. A közepes, vagy ennél nagyobb kárt szenvedett épületek lebontásra kerülnek s ezek anyagának felhasználása, valamint a tulajdonjogi és gazdasági kérdések lebonyolítása a részletkérdések sorában kerülnek megoldásra. A külső városrészeken az egészségtelenül, ötletszerűen, nagyobb elgondolás teljes hiányában épült lakórészeken a legkevesebb épületet szabad csak helyreállítani, a kárt szenvedett épületek legnagyobb része lebontásra kerül, a telkek pedig köztulajdonba mennek át.
260
K i s magángazdaságok állattenyésztése hívta életre az ösi közbirtokosági rendszert ami iránytű a természetes fejlődés útvesztőjében
Ezen az úton lehet elérni a városok lakosságának a csökkenését és a beépítésnek a fellazítását. Ez a munka természetesen nagyvonalú tervezési elgondolás kell hogy legyen. Második fontos cél az ipartelepek teljes decentralizálása, egyezik az előbbi céllal, mivel a kisebb lakosságú város csak kevesebb számú ipartelepettud munkás és tisztviselőanyaggal ellátni. Ipartelepeknél is egyik vezérlő elv, hogy a jobban elpusztult ipartelep nem állítandó helyre. A városok fellazítása és ipartelepek szétparcellázása nem jelenti a mult kultúrájának elsorvasztását, hanem átállítását az új formába. Az új város és országszerkezetnek alapját pedig a falu, a véleményünk szerint cca ezer lakosú falu képezi. A cél tehát olyan falurendszert fejleszteni ki az ország egész területén, amelyik a város minden kulturális előnyét nyújtani fogja a város hátrányai és kockázata nélkül. Az új falvaknak természetes folyamattal kell kifejlődni. Ennek a természetes folyamatnak megindítására csirafalukat kell telepíteni. A csirafalvakat az ország kiválasztott legalkalmasabb helyein kell létesíteni olymódon, hogy kialakulásuk új falvak keletkezését idézze elő. A csirafalvak lényege: mezőgazdaságilag önellátó települések, ahol a mezőgazdasági munkával el nem foglalt munkaerő helybeli ipartelepeken nyerne foglalkoztatást és ezek az ipartelepek olyan cikkeket állítanak elő, melyeknek révén a csirafalu felépülhet és minden következő esztendőben egy vagy két falu építési anyagát állítja elő. Megállapíthatjuk ezekután, hogy csirafalu létesítésére milyen a legalkalmasabb terület. Legalább középminőségű, olyan nagyságú mezőgazdasági ingatlanra van szükség, amely az alapkiindulásnál számításba vett, mintegy ezer ember önellátására elegendő. Erdő és legelő ugyanerre a célra. Megkönnyíti a csirafalu létesítését az, ha ez a terület olyan nagybirtokon fekszik, amelyikből a terület kihasitása nem jár nagyobb nehézségekkel. Ezen a területen lehetőleg délkeleti fekvésű, nyugat felől védett, enyhe lejtésű területre van szükség, ami a falu telepítésére alkalmas. Másik
261
előfeltétel a jó ivóvíz nyerési lehetőség. Az erdőnek faipari termelésre is alkalmasnak kell lennie. Szükség van mészkőbányára, azonkívül olyan kőbányára, ahonnan építésre alkalmas kő termelhető. Tégla és cserép égetésre alkalmas agyaglelőhelynek is kell lennie. Ezenkívül igen előnyös, ha a közelben szén is termelhető. Lényegesen előmozdítja a csiratelepülés hatásfokát, ha a területen vízerő is található. Mindezek a követelmények nem jelentenek túlzott igényeket, mert a régi Csonka-Magyarország területén is sok ilyen hely található. Ezek közül egyet kiválasztunk, hogy gyakorlati módon mutassuk be rajta elméletünket. A váci püspökségi uradalomhoz tartozó Kósd község közelében lévő szénbánya környékén a vízerő kivételével minden feltétel megtalálható. Az itteni kőszénbányát a századfordulóban tárták fel. A művelés 1931-ig folyt, akkor egy vízbetörés miatt a használatot megszüntették. A dekonjunkturális időben a bánya üzembehelyezése nem volt gazdaságos, éppen ezért nem is helyezték üzembe. Ma is használaton kívül áll, pedig a bányászati lehetőségek könnyűek. A réteg 45—150 cm vastag, 5400— 6400 kalória értékű barnaszén. A torinói nemzetközi geológiai kongresszus 1943-ban a D-osztály I. csoportjába osztályozta a szenet. A szakértők véleménye szerint a bányászás megindítása feltétlenül indokolt volna. A szénbánya közelében, ugyancsak az uradalom területén üzemen kívüli kőbánya van, ahol fagyálló, kitűnő építőkő bányászható, úgynevezett hárshegyi homokkő. Ugyancsak Kósd község határában van a csurgói mészkőbánya, üzemen kívül, a püspökségi uradalom területén. Remek, dachsteini mészkő, minden fedőréteg eltávolítása nélkül, a felszínen bányászható. A felsorolt három lelőhely között kitűnő településre alkalmas terület található és a környéket faipari megművelésre is alkalmas erdő borltja. Ezeknek az adatoknak a birtokában egy példa pontosan kiszámítható. Mezőgazdasági szakértők megállapít-
VÁROSRENDEZÉS
A faipar nyersanyagtermelésnél a kiválogatás fontos munkáját a kisüzemi csoportosítás megkönnyíti és fin o m a b b á , individualisabbá teszi.
hatják, hogy egy ezer lélekből álló új telep ellátására mekkora szántóterületre van szükség. Megállapítható az is, hogy a szükséges állatállomány fenntartása céljából mekkora legelőterület kihasítására van szükség. Az erdőterületből faipari megművelésre alkalmas anyag kiválasztása mellett akkora rész hasítandó ki, amiből legalább tlz településnek építőanyaga kitermelhető. A mészkő és a szénbánya bőségesen fedezi az ezirányú szükségleteket és üzembehelyezése a rendelkezésre álló munkáslétszámtól teendő függővé. Ezután haladjunk végig egészen vázlatosan, milyen körülményeket kell figyelembe venni a csirafalu létesítésének előkészítésénél. Hangsúlyozni kívánjuk azt, hogy az adatok nem alapulnak tudományos kiszámításon, mert szakértők ezt a kérdést még nem dolgozták fel. Az adatok tehát inkább a kép teljességét szolgálják és a jövőben gondos és alapos számítások utján állapíthatók meg. A számításoknál nem használhatók fel a háború előtti és háború alatt készült statisztikai adatok, hanem gyakorlati szükségből folyó következtetésekből kell hogy álljon. Azért választottuk ki az adott helyet, hogy demonstráljuk a kérdés gyakorlatiságát. Tegyük fel tehát, hogy a jelzett helyen ezer ember telepítésére alkalmas falu létesítése céljából megfelelő nagyságú mezőgazdasági ingatlanok és bányák kisajáttítattak. Legelsősorban mezőgazdasági szakember állapítja meg, hogy a legegyszerűbb mezőgazdasági szerszámokkal, (vaseke, lófogat) mennyi munkaerőt igényel az önellátásra szolgáló terület megművelése. Az ezer lakosú falunak e célra nem szükséges munkaereje használható fel ipari célokra. Ez képezi az ipari berendezkedés számításainak alapját. Az ezer lakos összetételét az alábbiakban tételezzük fel: munkabíró férfi munkabíró asszony munkabíró gyermek kiskorú gyermek agg
VÁROSRENDEZÉS
200 200 200 200 200
Ezekből lényeges mennyiség az egyes háztartások ellátására szükséges. Véleményünk szerint a nőket teljes mértékben a háztartás ellátására kell irányítani és ezeknek a munkaerejét sem a mezőgazdaságnál, sem az iparnál számításba venni nem lehet, annál kevésbbé, mivel elképzelésünk szerint a telep minden egyes családjának 500—600 D-öl terjedelmű konyhakertje volna, ami baromfi tartását is lehetővé teszi. Ilyen természetű háztartásnál a nő egyirányú elfoglaltsága nem vehető számításba. A népesség 20%-át számítottuk elaggottnak, de gyakorlati tapasztalatok szerint ezeknek a felhasználása a házi munkánál még nagyon nagy segítséget jelent. Ugyancsak a 14 éven aluli gyermekek munkája is számításba vehető. Ilyenmódon a háztartásokra számít 200 nő, 200 kiskorú és 200 agg. A munkásférfiak munkaerejének felhasználására az alábbi hozzávetőleges felosztást írjuk le mint példát: erdő- és mezőgazdaságnál 80 ember állandó munkaereje vehető számításba; a létesítendő iparnál ugyancsak 80 ember; a háziiparnál — értve alatta az önellátásra szükséges háziiparokat — (szabó, cipész, stb.) 15; végül az adminisztrációs résznél, melybe beleértjük a rendfenntartást, közigazgatást, postát, tanítást, orvost, kereskedőt és egyéb kultúrszükségletek ellátását, 25 embert veszünk számításba. A munkabíró gyermekek közül 40-et számítunk a mezőgazdaságnál, 60-at az iparnál, 75-öt a háziiparnál és 25-öt az adminisztrációnál. Ezek után sorra vehetjük az egyes munkaágakat. A háztartásnál a részletezés kérdése nem tartozik az elvi jelentőségű feladatok közé. Az erdő- és mezőgazdaság terén a szakemberek feladata a részlettervezés. Azonban az ipar kérdésénél már szükség van a részletesebb elképzelésre, mivel ez képezi alapját a telep felépftésének és az ezt követő újabb telepek létesítésének. Az ipari termelés az első évben az önellátást biztosítja, tehát előteremti a saját telep felépítéséhez szükséges ipari cikkeket és
262
A téglaés cserépipar kisebb üzemekre bontható szét az okszerű termelés sérelme nélkül
fel is építi a házakat. A következő években a szomszédos telepek építésének szükségleteit állítja elő és ezzel olyan keresethez jut, amivel törleszti a településkor vállalt adósságokat, a távolabbi jövőben egyes iparágaknak országos jelentőségű, de kisebb ipari telepeknek kialakulását mozdítja elő. Az iparűzéshez szükséges gépeket és felszerelést államközpontilag felszámolt, átvett vagy újraszervezés alá sorolt nagyvállalatok megmaradt, illetve épen maradt készleteiből utalja ki az állam. Ilyen módon a helyi ipartelepek bizonyos központi függőségbe jutnak vagy az állammal, vagy országos iparközpontokkal. Ezután természetes evolúcióval lehet áttérni a régi rendszerből államilag irányított országos ipari szervezetre. Az ipari decentralizáció lényeges elvi sarokpontját képezi az egész elgondolásnak. A kapitalista államberendezkedés minél nagyobb gyárak építésére törekedett, hogy olcsóbb termelést érjen el. A nagy városok és erőforrások közelében kifejlődött nagy centrális üzemek gazdaságos termelése csak a gyáros szempontjából volt olcsóbb. Ha a termelés költségeihez hozzászámítjuk a munkások útiköltségeit, az utazgatással eltöltött időt és energiát, a forgalmi eszközök állami fenntartásának hányadát, akkor kiderül, hogy a termelés igen drága volt, csak a vállalati nyereség nagy, amiben ezek a munkások által nyújtott áldozatok nem szerepelnek. A kérdés megvilágítása végett gondoljunk el egy elméleti számítást. Ha egy gépegység előállítása ezer óra, nyolc órás munkanapot számítva, az 125 munkanap. A munkások utazása a régi rendszer mellett átlagosan legalább napi 3 óra, az 375 további munkaóra. Az utazás költséges munkaórába átszámítva, további 125, tehát összesen 500 munkaóra. A gépegység előállítása tehát nem 1000, hanem 1500 munkaóra, vagyis 50%-kal drágább a valóságban, mint ahogy azt a gyárüzem szempontjából kimutatták. A géprészlet elszállítása a központi munkahelyre vagy a megrendelés pontjára, még a leghátrányosabb körülmények között sem tehetik ki az előállítás költségeinek 20%-át, tehát leg-
263
alább 30%-os megtakarítást jelent, ha n e m a m u n k á s megy a munkahelyre, hanem a munkah e l y a m u n k á s l a k ó h e l y é r e . Ebben a rideg számításban még nem szerepel az a számadatokkal ki nem fejezhető tényező, amit annak a munkásnak a munkakedve jelent, amelyik kipihenten, otthona közvetlen közelében áll munkába. A nagyvárosok fellazítása és az ipar ilyetén való decentralizálása nem jelent egyebet, mint visszatérést a természethez és a természetességhez. A csirafalu ipari berendezkedése még igen primitív, úgyszólván csak az építési iparra korlátozódik. Adott példánkban 80 férfimunkásnak és 40 fiatalkorú munkásnak munkaerejét kell számolnunk. A szükséges iparágakban a következőképpen oszthatjuk el ezeket az erőket: a szénbányánál működik 15 munkásférfi és 5 fiatalkorú, a tégla és cserépgyárnál 15 férfi és 15 fiatalkorú, a kőbányánál 10 férfi és 5 fiatalkorú, a mészkőbányában ugyancsak 10 férfi és 5 fiatalkorú, a faipari termelésnél 20 férfi és 20 fiatalkorú és a kőművesiparnál 10 férfi és 10 fiatalkorú. Kb. ennyi munkaerő szükséges a csíraiparok kifejlesztéséhez. A keletkező újabb települések a csirafalu közelében már nem az építőiparra rendezkednek be, azt legfeljebb csak kiegészítik az építőiparral kapcsolatos többi kisebb iparág gyakorlásával. Berendezkednek azonban minden olyan iparűzésre, amelyik kisebb, egymástól távolabb fekvő műhelyekben, részletgyártással gyakorolhatók. Az országos ipari átszervezés valójában tehát a második, harmadik zónában veszi észrevehetőleg kezdetét. Ezen a vonalon természetesen már számításba kell venni a régi városok és lakóhelyek piacát is, míg az építőipar elsődleges kialakításánál ezeket a piacokat nem kell figyelembe venni, mert az új telepítések keletkezése állandó piacot jelent. A m i n t látjuk, leglényegesebb kérdés a csirafaluk helyének megválasztása és ezeknek minél egyszerűbb eszközökkel való kialakítása. Nem szabad ezeknél az új telepítéseknél kiindulni a régi kísérletek eredményeiből,
VÁROSRENDEZÉS
A bányák üzembe állítását a szállítási körülmények döntik el. Már is sok értékes bányánk áll ezért kihasználatlanul. Ml lesz a b b a n az időben, mikor a közlekedés bénulása m é g j o b b a n fokozódik ?
nem szolgálhat például Littoria, Sabaudia, Welling, Lechworth és hasonló újonnan keletkezett, többezer lakósú városok példája. Nem szolgálhat útmutatásul Gottfried Feder elméleti fejtegetése sem, tisztán magyar értelemben, magyar mentalitásnak megfelelő kívánalmakat kell elképzelni és gyakorlati érzékű szakemberekkel áttárgyalni. A keretnek rugalmasnak kell lennie, mert csak Igy tudjuk megmenteni az új település csiraképességét. A kezdeti munkánál azonnal két részre kell osztani a feladatokat: 1, a szervező és toborzó, 2. a műszaki munkákra. A szervező és toborzó munka valamely város központjában indul meg egész kis irodában, lehetőleg két vagy három személy munkájával. Más feladatuk nincs, mint a csirafalu lakosságának összegyűjtése, adatainak felvétele, 200 olyan család kiválasztása, amelyik alkalmas a csiraképes alaptelepülés feladatainak megoldására. Ezen a téren már alapos átgondolásra van szükség, hogy milyen előképzettségű emberekből kell állnia az első falu lakosainak. Mindjárt a toborzott családokból az első pionírok kivitele a helyszínére a műszaki munka kezdetét jelenti. Megint a helyi adottságok felhasználása a fontos. Kiválasztott példánk esetében a régi felhagyott bányatelepen több könnyen jókarba hozható épület áll az első pionír családok lakása céljából. A tervező és mérnöki munka megindítása a legelső feladat az egyes különböző célra rendelt területek felmérése és kitűzése, azután ideiglenes barakok építése, ahol a fokozatosan szükségessé váló munkaerők családjai a tavaszi és nyári időben elhelyezést nyernek. A mezőgazdasági munka mellett párhuzamosan megindul a szénbánya, kőbánya, mészkőbánya, agyagbánya üzembehelyezése, az ipari faanyagok kitermelése, a tégla éscserépgyár, ács- és asztalosárugyárak üzembehelyezése. Aratási idő után megkezdődhet a telepes házak építése olyan eszközökkel és olyan tervek alapján, ami lehetővé teszi a két hónap alatti befejezést, Igy az ősz folyamán
VÁROSRENDEZÉS
az összes család saját otthonhoz jut és kezdetét veheti a háziipari munka is, ami a nyári munkaidőszak után a lakosok ellátása szempontjából már szükségessé válik, értve alatta a ruhával való ellátás és szerszámellátás kérdését. A tél folyamán az egyes lakóhelyek, házak, udvarok részletmunkáinak elkészítése következik, ólak stb. építése. Utak, közművek létesítése rugalmasan illesztendő bele az arra alkalmas időpontokban. Természetes, hogy a következő esztendőben folyik még a telep közüzemi és kényelmi berendezéseinek tökéletesítése, de az ipari berendezkedés úgyszólván teljes egészében átáll már a szomszédos telep szükségleteinek előállítás munkájára. A másodlagos településeknél az ipari berendezkedés már bonyolultabb, országos vizsonylatokba jobban belekapaszkodó és ez még rugalmasabb elképzelést kíván, a majdani adottságokhoz simul, a fő irányvonal állandó figyelembevevése mellett. Az irányvonal pedig nem más, mint mindig nagyobb egységekben kialakuló önellátás. Tehát az ipar terén is a munkahelyek azonosan egy időben keletkeznek a munkapiacokkal. Igy lehet elkerülni a dekonjunkturális idők munkátlanságát. Az egyszerű és szerény, a természethez visszatérő telepek munkásai egymás között találják meg a feltétlen szükséges felvevő piacot. A harmadik településnél a réteg már magába vonja a régi falvak és városok piacát és lakosságát is. Ez alatt az idő alatt ugyanis bizonyos egyensúly beállása remélhető azáltal, hogy a helyreállítás befejezést nyer és kijegecesedik a városoknak az a része, amely fennmaradásra alkalmas. A csriafaluból kinövekvő f a l u h á b z a t a kultúrigények kielégítését mindig nagyobb mértékben teszi lehetővé. 2 — 3 falu együtt külön orvost és szülészt tarthat el. Berendezkedhetik nagyobb sportteleppel, mozival, jobb felszerelést kaphat tűzoltósága stb. részére. 10 falu keletkezését már úgy kell irányítani, hogy központosán egy régi város vagy község feküdjön, legfeljebb egy óra gyalogjárással elérhetően. Itt lehet kiépíteni egy város méreteihez illő közszolgálatot. (Mentők, kórház,
264
A közáldozattal alkotott telepek hivatása nem lehet öncél, hanem uJ fajutejlődésnek kell hogy kovásza, élesztője legyen
betegsegélyzők, betegpénztárak, aggok menhelye, gyermekkórház, szülészeti klinika, villanytelep, vízvezeték, fedett fürdő, bevásárlási szövetkezetek központja, stb.) Végül 20 falu centrumában, kerékpárral vagy lófogattal könnyen elérhető távolságban nagyobb történelmi múlttal rendelkező város kellene hogy feküdjön, ahol az így terebélyesedett környék lehetővé teszi színház, múzeum, szakkönyvtárak, közép- és felsőiskolák fenntartását. A falukban elhelyezett ipartelepeknél semmi esetre sem hagyhatók figyelmen kívül a természeti lelőhelyek és energiák. Mindebből az következtethető, hogy e csirafalu létesítése után indul meg a tulajdonképpen irányító tervezés, amelyben figyelembe kell venni az összes természeti adottságokat és a városok megmaradt kultúráját. Az így kitervezett, legapróbb részletekig önellátó szervezetnek a munkakapacitása minden újabb beruházás nélkül emelhető. Ezt a fokozott munkásságot azonnal be lehet állítani, ha felvevő piacra nyílik alkalom, esetleg az ország határain túl is. Ezen a módon túllépünk az önellátáson, emeljük a gazdasági szinvonalat, de minden kockázat nélkül. Ugyanis, ha megszűnik a felvevő piac, az eredetileg tervezett és beállított munkamenet áll helyre. A csirafalukból így alakul ki a rizikómentes, de nagy perspektívákkal rendelkező országszervezet. A háború pusztításaiból megmaradt vagyontárgyak átmentése, a magántulajdonok átváltása, előzetes számításokkal még megközelítőleg sem tisztázható, de elvileg le lehet szögezni azt az irányelvet, hogy elsősorban azok nyernek új telephelyeket, akik a pusztulás alkalmával legnagyobb kárt szenvedtek. Minden városnak és közületnek marad valamelyes vagyona. Ebből feltétlenül áldozatot kell hozni a kártalanítás érdekében. Nem szabad azonban, hogy ez az áldozat teljesen a következő generációnak nehezedjen a vállaira. Ilyen megoldásra is egy határozott példát fogunk felhozni: Nagyváros környékén egy kisebb vagyontárgy a háború pusztításának esett áldozatul. A telek nagysága mintegy 300 • - ö l .
265
A rajta lévő 2- vagy 3-szobás ház elpusztult, csak az építési anyagok maradtak meg. A vagyontárgy helyreállításra nem érdemes. Egyébként is a telek városrendezésileg sem felel meg a kívánalmaknak. Ilyen esetben a tulajdonosoktól a közület megveszi a telket telekértékben és megveszi az ott lévő építési anyagokat. Az állam bizonyos mérvű kártérítést igyekszik nyújtani a tulajdonosnak a szenvedett károkért. Ez részben készpénzzel történhetik, de lényeges kártérítést jelent, ha a kárt szenvedő az új településben kap egy, a régi telkénél mintegy kétszer akkora terjedelmű ingatlant. A közülettől és államtól kapott összeggel az új otthonnak felépítéséhez járul hozzá, a hiányzó összeget az állam vagy a település céljából létrehozott szövetkezet nyújtja kölcsön formájában, ami rövid egy-két év alatt a dolgozó család munkája útján visszatérül. Ezen a módon legkisebb az állam megterhelése, a kárt szenvedő teljes kártérítést nyer, az állampolgárok között új existentia teremtődik, a város fellazítás nagyon fontos elve érvényesül és a város, közület ingatlanhoz jut, ami a városrendezés terén a jövőben különböző formákban használható fel. Lényegesen összetettebb feladat, de hasonló módon megoldható a magánérdek nagyobb sérelme nélkül legminimálisabb közáldozattal a régi ipartelepek felszámolása, illetve azok átszervezése a központi rendszerből falusi telephelyek rendszerére. A csirafaluk ilyen értelemben való elképzelése újabb részleges rendnek, vagyon- és városrendezésnek veti meg az alapját. Ennek a gondolatnak a kitisztázása, letárgyalása a mai idők legközvetlenebb feladata. A hirtelen előálló problémák esetében kész tervvel és szervezettséggel kellene az országnak rendelkeznie, olyan tervvel, ami a régi rendszer romjaiból új rendszeren alapuló országos közösségi élet fejlődik ki és az új csirasejtekből nő ki az új természethez visszatért egyszerű életrendszer; a falucsoportok, megyék, városok és az országnak új rendezése. KAFKA PÉTER
VÁROSRENDEZÉS
A váci székesegyház restaurálása A váci székesegyház szentélyének restaurálása és díszítése műemléki és művészi s z e m p o n t b ó l egyaránt nagy jelentőségű
munkálat
a majdnem
teljesen
volt és oly elvi j e l e n t ő s é g ű problémákat vetett f e l , melyeknek m e g o l d á s a
oltárképe:
t ú l n ő a s z i g o r ú a n vett szakkérdések határain.
A f a l k é p , mely
A probléma;
az új művészeti emlékek e g y m á s m e l l e t t élése közel
a régi és
másfélszázada
megfeketedett
oltárképet.
Lebontottuk
szürke
m ű m á r v á n y keretét és aránylag épen előkerült a szentély eredeti főMária látogatását Erzsébetnél ábrázoló M a u l b e r t s c h - f r e s k ó Kákay
Szabó
György a S z é p m ű v é s z e t i
M ú z e u m fő-
konzervátorának restaurálása után ismét eredeti szépségében ragyog,
f o g l a l k o z t a t j a a s z a k e m b e r e k e t s m i n t annyi kérdés, ez is a XIX. szá-
Maulbertsch
z a d b a n kifejlődött t ö r t é n e t i t u d a t n a k
szakának végéről, valószínűleg 1769—1770 évek tájáról való, a b b ó l az
hagyatéka.
A g ó t i k a vagy a reneszánsz idején, sőt még a bárok korában is
egyik
legjobb
magyarországi
i d ő b ő l , amikor az extatikus, harsogó bárok
alkotása. stílusát
Első
stíluskor-
már klasszicizáló
az egészséges, alkotó művészi ösztön könnyen t ú l t e t t e magát hasonló
m i n t a k é p e k mérséklik. A váci főoltár freskón m é g
kérdéseken.
Igy emelkedtek késő gótikus és reneszánsz ízlésű házak
mozdulatokat, belső Izzástól á t h e v l t e t t alakokat látunk, a kompozíció
egymás m e l l e t t és egy reneszánsz palazzo aligha akadályozta m e g ,
tiszta felépítése, a háttér klasszicizáló Izű a r c h i t e k t ú r á j a a z o n b a n már
hogy a környéke esetleg bárok stílusú házakkal épüljön be. Sőt, jól
a nagy osztrák mester új stílusának előjelei.
t u d j u k , hogy nagyon gyakran a gótikus t e m p l o m o k a t
szellemült Mária szűzi alakja, érdekes karakterű bibliai Szent Erzsébet
bárok
belső
lendületesen
bárok
Rendkívül f i n o m és át-
kiképzéssel látták el, a m i r e különösen hazánkban van sok példa. A m a i
kissé öregasszonyos f i g u r á j a , de a mellékalakok is különösen a lépcső
kor emberének szemében inkább a kvalitáskülönbségek, m i n t a stílus
alján ülő anya é s g y e r m e k e , v a l a m i n t a Mária kíséretéhez tartozó gyü-
ellentétek t ű n n e k f e l , sőt azt is m o n d h a t j u k , hogy ezekben az i d ő k b e n
mölcskosarat vivő két nő szerencsés művészi alkotás.
t i s z t á n a művészi m i n ő s é g volt a döntő. Ez a f e j l ő d é s t ö r t é n e t i egyensúly, mely n y u g o d t a n h a l m o z t a a különféle stílusú emlékeket egymás mellé, a XIX. század elején f e l b o m l o t t . A történeti stílusok visszaidézése, a történeti t u d a t kiszélesedése ezekben a kérdésekben is gyors változást hozott, melyet l e g t i s z t á b b a n
a műemléki
restaurálás
elveinek
változásán követhetünk. Elsőnek a purista vágyak irányították a restaurátorok kezét. Letisztítani m i n d e n t , ami nem tartozik a műemlék eredeti állagához, m é g akkor Is, ha későbbi korok, valóban művészi alkotásairól volt szó. Hazánkban nem a n n y i r a , m i n t Nyugaton sok m ű e m l é k sínyli ezeket a restaurálásokat, de még sem a n n y i , m i n t ahányat a másik véglet, a »stllszerű helyreállításit elve pusztított. Ennek köszönhetjük,
A főoltár m ö g ö t t i falat díszítő freskó előkerültével a szentély t o v á b b i díszítése f e l e t t e kényes f e l a d a t t á változott.
nem fantázia-szegénység vagy az anyagiak hiányára v e z e t h e t ő vissza, h a n e m tudatos művészi p r o g r a m m , a Párizsból k i i n d u l ó klasszicizmusnak
rendkívül
a vincennesi
Ebben az i d ő b e n született m e g a korszak önteltségére annyira jellemző mondás:
»Mit értett a középkor a gótikához«.
korai
jelentkezése
származású
t ú l z o t t dlszltményeit
és
hazánkban.
é p í t é s z , ki Migazzi
bízásából a székesegyházat
Isidorus váci
építette, tudatosan
valószínűleg
m ö g ö t t freskót, hogy ezzel egy
azért
építészeti
Canevale
püspök
meg.
kerülte a későbarok
alkalmazott
kiképzésű
a
főoltár
bárok
főoltárt
elkerülhesse.
hogy sok jelentékeny m ű e m l é k ü n k ma neoromán vagy neobarok köntösben pompázik, hogy helyreállítás e l m é n kiforgatták eredeti alakjából.
Egyrészt világosan k i t ű n t ,
hogy a t e m p l o m belsejének t a r t ó z k o d ó h a n g s ú l y t a l a n művészi kiképzése
Felmerül m é g egy kérdés, ha a szentély kiképzésének fent rekonstruált m ó d j a valóban Canevale tudatos művészeti elképzelése v o l t , m i é r t falazták be a M a u l b e r t s c h - f r e s k ó t , m i é r t
építettek fölé szürke
márványkeretet és miért helyeztek oda vászonképet. Azokat a feltevé-
A m ű e m l é k i környezetről különösen az utóbbi korszakban alakultak
seket, melyek m i n t történeti anekdóták e tárgyban közszájon f o r o g n a k ,
ki határozott nézetek. Egy-egy jelentékeny m ű e m l é k körül legszíveseb-
jóelőre elvethetjük. Mondják, hogy a képet nem is M a u l b e r t s c h a l k o t t a ,
ben lebontottak volna m i n d e n t , vagy m é g i n k á b b hasonló stílusú épít-
h a n e m egyik t a n í t v á n y á n a k műve és n e m nyerte m e g Migazzi püspök
ményekkel vették volna körül.
tetszését.
T a g a d h a t a t l a n , hogy ez a
megoldás
E feltevés ellen szól az ú j o n n a n előkerült és hiteles M a u l -
ép a n n y i r a helytelen vágányra tereli az egész ü g y e t , m i n t a másik véglet.
bertsch s z i g n a t ú r a , legfőképen
K é t s é g t e l e n , hogy a kassai d ó m mögött emelkedő Czikta-ház m e r é n y l e t
művészi kvalitása, mely m i n d e n aláírásnál h i t e l e s e b b e n beszél.
azonban
a falkép stílusa és magas
a kassai d ó m műemléki környezete ellen, de erősen vitás, ha helyén
sem lehet szó, hogy Mária anyaságának t ú l z o t t hangsúlyozása m i a t t
Arról
egy neogótikus üzletház e m e l k e d n e , hogy akkor szerencsésebb volna
került volna sor a befalazásra. Részben — m i k é n t ezt a képünk is bizo-
a műemléki környezet. A m e g o l d á s t itt is a kvalitás-, nem pedig a stllus-
nyltja — lépő m o z d u l a t miatt alig érzékelhető Mária gravitása, másrészt
kérdésekben látjuk. Ebből a s z e m p o n t b ó l idézésre méltó az olasz res.
a z o n b a n — és ez a f o n t o s a b b — az egyházi ikonográfia előírta és meg-
taurálási
követelte anyaságának
törvény — a Carta d e l l ' r e s t a u r o —
utolsó előtti pontja, mely
m e g t i l t j a a »stllszerű« épületek emelését, —
m é g olyan t e r ü l e t e n is,
jelzését, m i n t a keresztény hitnek egyik sarka-
latos t é t e l é t .
melyeknek n i n c s e n műemléki j e l l e g e — mert ez kettős hamisítás a m u l t
V é l e m é n y ü n k szerint Canevale t ú l z o t t a n e g y s z e r ű , de a maga
és a jelen művészete s z e m p o n t j á b ó l és kerülni kell a t ö r t é n e t i m é l t ó s á g ,
tisztaságában rendkívül h a r m o n i k u s művészi elképzelését a késő bárok
a művészi tisztaság
miatt.
pompához szokott Migazzi és köre nem értette m e g , és nem találta e l é g g é
Ezen a ponton érjük el a váci székesegyház szentélyének restaurá-
fényesnek,
eléggé
méltónak rangjához és e g y h á z m e g y é j é h e z .
Való-
székesegyház
s z í n ű l e g pár évvel a t e m p l o m felszentelése után legkésőbb 1774-ben
hazánk egyik kiemelkedő j e l e n t ő s é g ű m ű e m l é k e , a kora klasszicizmusba
már m e g t ö r t é n t a falkép elfalazása és a m ű m á r v á n y keret b e é p í t é s e ,
lásával
kapcsolatban
áthajló bárok
stílus
főhomlokzata
mögött
Féloszlopok
felmerült alkotása.
A
váci
N y u g o d t r i t m u s ú klasszicizáló ízlésű
szerényen
keretelik a belsőt,
Az oltárok egyszerű
problémákat.
díszített melyet
timpanonnal
belső
tér
hangsúlyos
húzódik
meg.
párkány zár
lezárt faloszlopok
között
le.
állanak,
nemcsak azért, mert a keretdlszen ez az évszám olvasható,
hanem
azért is, mert J o h a n n M a r t i n S c h m i d t képéről készült r é z m e t s z e t aláírása e b b e n az évben már m i n t a váci f ő o l t á r k é p e t jelzi. A
templom
belső
díszítéséről
leolvasható
művészi
törekvések
a főoltár is alig emelkedik ki, nem a r c h i t e k t o n i k u s m e g o l d á s ú , h a n e m
m e l l e t t nehézséget okozott az a körülmény is, hogy a szentély tervbe-
szarkofágra támaszkodó s i m a menza.
A belső
vett díszítésének
kiképzésében a Maulbertsch-freskóval
díszített
tartózkodó
művészi
kupola a legerősebb
bárok hangsúly.
állott,
középpontjában egy hatalmas m é r e t ű freskó terve
mely a szentély
Maulbertsch-freskó
A m i d ő n Pétery József került a váci püspöki székbe és e nagy
Szigorúan
vett
a templom
fölé
f é l k u p o l á j á b a , közvetlenül a most került
műemléki művészi
előkerült
volna. szempontból
egyensúlyának
kifogást
lehetne
megbontásáért,
talán
viszont
művészi érzékkel megáldott főpap elhatározta a szentély restaurálását,
emelni
a Műemlékek Orsz. Bizottsága azzal a javaslattal f o r d u l t hozzá, hogy
t a g a d h a t a t l a n , hogy az ország l e g n a g y o b b e g y h á z m e g y é j é t reprezen-
m i n d e n e k e l ő t t a főoltár m ö g ö t t álló, de egy szürke m ű m á r v á n y kerettel
táló székesegyház m é l t ó b b á t é t e l é t , művészi eszközökkel való g a z d a g í -
és J o h a n n M a r t i n S c h m i d t kremsl festő képével eltakart M a u l b e r t s c h -
tását nem lett volna helyes megakadályozni. Épen ezért a
freskót
Orsz. Bizottsága inkább azoknak a s z e m p o n t o k n a k m e g á l l a p í t á s á r a és
kell
kiszabadítani.
M Ű E M L É K E K
A
hozzájárulás
birtokában
eltávolítottuk
Műemlékek
266
— 4
M a u l b e r t s c h freskó a székesegyházban
267
M Ű E M L É K E K
K o n t u l y i B é l a freskója a székesegyházban
lefektetésére t ö r e k e d e t t , melyek s z e m e l ő t t tartása esetén az új és a
ország l e g n a g y o b b e g y h á z m e g y é j é t és munkatársai b e m u t a t j á k
r é g i , a M a u l b e r t s c h - f r e s k ó és mai t á r s a , m ű e m l é k i és művészi szem-
a
pontok sérelme nélkül élhet egymás m e l l e t t .
püspöki
székvárosba
építendő
székesegyház
tervét és
nek
modelljét.
A szembenlévő o l d a l o n már serényen folyik a m u n k a . Munkások ácsolják
A váci székesegyház szentélyében f e s t e n d ő freskó-pályázat felt é t e l e i b e n oly pontosan sikerült a kívánalmakat m e g h a t á r o z n i ,
hogy
a gerendákat, kőfaragó dolgozik egy oszlopfőn s két fiatal építész f i g y e l i a s z o r g a l m a s m u n k á t . A két j e l e n e t között festői táj h ú z ó d i k , mlg a felhős
leghelyesebbnek t a r t j u k az ide tartozó pont szószerinti idézését; » . . . A
levegőégben emelkedő angyalok középen a Patrona Hungáriával kap-
kompozíció szerkezetben, r a j z b a n és s z í n b e n , egész művészi szelle-
csolják össze kompozicionális és szellemi s z e m p o n t b ó l e g y a r á n t a jele-
m é b e n igazodjék a t e m p l o m már meglévő nagyszabású festői súlyaihoz, a kupola és
a
főoltárfal M a u l b e r t s c h - f r e s k ó i h o z ,
hang.
anélkül'
hogy azoknak stílusát utánozni akarná. Szükséges a z o n b a n , hogy ha nem Is a bárok régészeti eszközeivel —
ritmusban,
—
színskálában,
netet. Bár a falkép már elkészült, sajnos, n i n c s m ó d u n k b a n f é n y k é p b e n is b e m u t a t n i , m i u t á n a szentély díszítő munkálatok
m é g folynak és az
állványerdőtől f é n y k é p f e l v é t e l t még n e m lehet készíteni.
Az itt közölt
'ervvel s z e m b e n a kivitelben több változás t ö r t é n t . A j o b b o l d a l i csoport
t ö m e g e l o s z t á s b a n ö s s z h a n g b a n álljon a m o n d o t t XVIII. századi fres-
Szent Imre liliomos alakjával g a z d a g o d o t t .
kókkal. Ezen oknál fogva h a n g o s a b b
ne nyomja el és ne
az esztergomi várkápolna kapuja. Szent István alakja is j o b b a n kiemel-
hanem
kedik, m i n t a terven m a g á n .
zavarja a
Maulbertsch-freskó
eszközökkel
művészi
hatását,
azt
inkább
A h á t t é r b e n ott e m e l k e d i k
K i s e b b , j e l e n t é k t e l e n e b b változásokat is
hajtott végre a baloldali csoporton.
kísérje, ahhoz alkalmazkodjék«. A pályázat tehát nem hogy kívánná a M a u l b e r t s c h - f r e s k ó stílusának
A freskó elkészült. A n n y i t ma is m e g á l l a p l t h a t a n i , hogy K o n t u l y i
utánzását vagy átvételét, h a n e m egyenesen t i l t j a . Viszont megköveteli,
Bélának egyik legszerencsésebb műve és művészi f e j l ő d é s é b e n a váci
hogy alkalmazkodjék a már meglévő festői hangsúlyokhoz, azt ne akarja
megbízatás jelentékeny t o v á b b f e j l ő d é s t jelent. Stílusát e bárok
t ú l l i c i t á l n i sem s z í n b e n , sem
másság és s z í n g a z d a g s á g
formában.
A pályázat lezajlott és m i n t k ö z t u d o m á s ú , a zsűri
egyhangúan
K o n t u l y i Béla tervének nyújtotta a pálmát. K o n t u l y i Béla, aki az e l m ú l t években t ö b b h a t a l m a s falképet alkotott, teljes mértékben
átérezte
a pályázat s z e l l e m é t és terve, v a l a m i n t a már azóta elkészült freskója minden tekintetben
igazodik a most f e l t á r t
Maulbertsch-freskóhoz.
Már a kép k o m p o z í c i ó j a is t e k i n t e t t e l van az alatta lévő freskóra.
A
kívánt t é m á t két j e l e n e t b e osztva a f é l k u p o l a j o b b és bal sarkára t o l t a ki, Igy a M a u l b e r t s c h - f r e s k ó fölé lágy lejtésű hegyekkel koszorúzott szelíd d u n a i táj került.
MŰEMLÉKEK
két n a g y j e l e n t ő s é g ű
történelmi
Az egyik o l d a l o n Szent István m e g a l a p í t j a az
hogy
egyéniségéből a l e g k e v e s e b b e t is f e l o l d o t t volna. Említettük, hogy t o v á b b folynak a szentély
díszítő
munkálatai.
A d o n g a b o l t o z a t o t kissé e g y h a n g ú kazetta-festés díszítette,
melynek
helyére az e d d i g i m o t í v u m o k , sőt részben a régi dlszltő-festés felhasználásával új kerül.
Az ú j o n n a n k i b o n t o t t M a u l b e r t s c h - f r e s k ó
műmár-
vány keretet kapott és Igy a szentélyt lényegében visszaállítják abba az á l l a p o t b a , ahogy a befalazás előtt l e h e t e t t . A
bevezetőben felvetett
problémának
sikerült t e h á t oly
oldást t a l á l n i a , m e l y b e n a m ű e m l é k i érdek teljes megóvása
A falkép a váci e g y h á z m e g y e eseményét ábrázolja.
mozgal.
hatása üdvösen alakította, a n é l k ü l ,
megmellett
a mai kor művésze is saját nyelvén m o n d h a t j a el m o n d a n i v a l ó j á t . DERCSÉNYI DEZSŐ
268
A katolikus templomépítés és a liturgia Nagy vajúdás van a mai egyházművészetben: a hagyományos forma végső harcát vívja az újjal. A XIX. század teljesen terméketlennek mutatkozott, csak a multat ismételgette. Az igazi alkotó művészet még soha úgy el nem szakadt az egyháztól, mint a mult században. Most kezdi felvenni vele a kapcsolatot. A szakítás egyképpen ártott az Egyháznak és a művészetnek is. Annál örvendetesebb a mai közeledés. Ha van is az egyházban bizonyos üdvös ragaszkodás a múlthoz, ez sohasem fojtja el a teremtő erőket, legfeljebb lenyesi a túlzásokat. Ennek a súrlódásnak sohasem szabad odáig jutni, hogy az igazi művészek félreálljanak s az egyházművészet terén a kontárok kapjanak szabadalmat. A művészek ma már igyekeznek az Egyház korszerű követelményeit figyelembe venni, amint figyelembe vették a bazilika, a gót vagy a barokk stílus kialakítói, hogy csak néhányat említsek. Kell hogy a templom a mának a nyelvén hirdesse Istent, kell hogy a kép a szobor a mának a nyelvén szóljon, szinte szent hírveréssé legyen. Mai vallásos életünket nem annyira a vallásos misztika, az egyéni áhítat jellemzi, mint pl. a gótikus kor vallásos életét, hanem a közösségi istentisztelet, a liturgia átélése. A templom külsején tehát nem a gótikus idők sursum cordája verődik ki, hanem az introitus ölt testet, a kapu nyer hangsúlyozást, ahol az istentiszteletre belépünk s az épület tengelye egyenesen az oltárhoz visz bennünket mint a templom középpontjához, legszentebb helyéhez, amely a templomtérből ki is emelkedhetik. A templom, mint régen, ma is kiemelkedik az emberek házai között, hiszen Isten háza, ma is lelke a városnak, tájnak. Uralkodjék a templom a környezetén, az egész városképen, a falu tájképén, de vele egységbe is olvadjon, nehogy kiáltó ellentétével szakadást hirdessen élet és vallás, élet és művészet között. Egy teljesen modern városrészben furcsán hatna pl. egy újromán templom. Az istentisztelet helye természetesen a mai kor összes technikai vívmányával, formakincsével készül, legfeljebb tartósság szempontjából van nagyobb követelmény, hiszen évszázadokra épül. Ezért kell számolnia a lakosság növekedésével is. A szentírás szerint mennyei Jeruzsálem a templom, mely az égből száll alá. Isten hajléka, ahol az emberekkel, az ő népével lakik együtt. Ahol letöröl minden könnyhullatást az ő szemükről. Nem lesz többé sem halál, sem jajgatás, sem bánat, sem fájdalom. (Titkos Jel. k. 21.) Meg kell éreztetnie az építésznek, hogy a templom áldozati hely, oltáros hely, melyen a legszentebb áldozatot mutatjuk be az emberiség megváltására, a bűnök bocsánatára, Isten kiengesztelésére, imádására. Meg kell éreztetnie, hogy Isten trónol itt, ahová hódolni, imádkozni, könyörögni járunk. Atyám háza az imádság háza, mondja az Úr. Itt ver az anyaszentegyház szíve, a hitközség szíve, a keresztény családok szíve, mindazoké, akik Krisztusból élnek, Krisztusban gyökereznek, akik Krisztussal annyira eggyek, mint a szőlővessző a szőlőtőkével. Tehát nemcsak magánájtatosságra szánt hely a templom, mint talán az egyéniség túltengésének korában gondolták, ahová az ember be-betér, hogy alkotójával beszélgessen, hanem az embereket nagy lelki közösségekbe foglaló szent hely. Nem is hideg gyűlésterem, hanem az isteni áldozat, az Úr asztala körül gyülekező bensőséges, szent családias együttélés a hitben, a szeretetben, reménységben, jóságban. A mai építészeti technikával könnyen el lehet érni, hogy a templom középpontja az áldozat helye, az oltár legyen, hogy a belső tér egységes legyen, hogy az oltár szinte körülálIható, mindenünnen látható, könnyen megközelíthető legyen. Megvilágítással is ki lehet emelni az oltár jelentőségét. Hogy a nép ne csak hallgassa a szent
269
misét, hanem mint krisztusi papság, valósággal résztvegyen a szent misében. Mivel az Isten igéje és az ének is a legszorosabb kapcsolatban van a keresztáldozat mindennapi bemutatásával, a szószéknek, a kórusnak sem szabad messze lenni az oltártól. A hajóban magasra emelt szószékek kora lejárt s, úgylátszik, az őskeresztény bazilikák ambói jönnek újra divatba. Az énekeseknek is közelebb kell jutniok a néphez térben is, lélekben is. Nem hátulról és felülről, hanem élőiről kell vezetniök a népet a szentmiseáldozatban való közvetlen részvételhez. Az orgonának is közelebb kell jutnia az oltárhoz, hogy a népéneket vezethesse, irányíthassa. Az oltár, a papság, a hívek, a szószék, az orgona nagy egysége jellemzi az új stílusú templomokat. A templom belsejében minden az áldozati cselekményre irányul. A magánájtatosság teljesen visszavonul az oldalhelyiségekbe, a meghitt, bizalmasoldalfülkékbe. A főbejáratnál helyezkedhetnek el a keresztelőkápolna, a szentelt víztartó, a gyóntatószékek, a hajóban a férfiak, a nők, a gyermekek padjai. Az oltár, Krisztus legyen az egész épület középpontjában. Ez az elgondolás, ez az alapelv a kereszténység lényegéből, alapigazságaiból van levezetve. A m i n t a templom szegletköve Krisztus, amint az egész épületének szent jellegűnek kell lennie, úgy kell a művészet többi ágának megsejtetni az örökkévalóságot. A mai építészet nagy falfelületeket hagy. A monumentális technikák újból szóhoz juthatnak: a freskó, a mozaik, az üvegfestészet megeleveníthetik a falakat, az ablakokat, feltárhatják üdvösségünk nagy eseményeit, vagy a Krisztus életét folytató Egyház működését, vagy az oltárról fakadó hét szentség hatását a lelkekre. A keresztény szimbolika, az ősi jelképes ábrázolás új erőre kaphat. Ha az ábrázolások a síkban maradnak, a falnak térzáró tevékenysége nem szenved kárt. Ha az üvegfestmények nem törekszenek természetes hűségre, a napfény ezer színben való megragyogtatása mellett is megadhatják az épületnek a szellemi lezárását a külvilággal szemben. Ha a keresztény művész járatos a liturgikus szimbólumok gazdag birodalmában, akkor a liturgikus istenszemlélet és istenélvezés magától válik értékes művész intuitiók, megsejtések, sugallatok forrásává. Csak az egyiptomi és görög művészetet hozom fel például a művészet és vallás termékeny ősi kapcsolataira. A szfinx, a napistenenk, Harmachisnak ez a megtestesítője, az istenség első földi ábrázolása oda van állítva a fáraók síremlékei közé. Az öröknek, a halhatatlannak ez a jelképes ábrázolása a halál birodalmában mindennél ékesszólóbban beszél a piramisok közt az örök életbe vetett hitről és reménységről. A Parthenon szobordíszeinek vallásos liturgiáját, Pheidiasnak örökszép alkotását nem is kell magyaráznom. Maga a Pallas Athene tiszteletére rendezett évi körmenet van ott ábrázolva a legapróbb részletéig. A mai építészet szigorú egyszerűsége az egész templomi felszerelés egyszerűségét vonja maga után. Minden részlet összecsengése belső követelmény. A vallási világkép egysége, zártsága úgy jön létre, ha a szobrászat, egyházi ruházat és az ötvösművek is ugyanazt az egyszerű szellemet sugározzák, mint az építészet. Amint a barokkban a hullámvonalat, úgy veszi át az építészettől ma a művészet minden ága az egyenes nyugodt vonalat. A kelyhek, úrmutatók nem dlszeikke, hanem nemes alakjukkal hatnak. A modern építészet akkor lesz igazán istentiszteleti ténykedés, ha benne nemcsak a mai kornak minden jellegzetes vonását, hanem az örökkévalóságnak a megsejtését is feltaláljuk. DR. MIHÁLYI ERNÖ.
ÉPÍTÉSZET
A svábhegyi fogadalmi kápolna Tervező : H E R M Á N Y
GÉZA
A Kisegítő Kápolnaépítő Bizottság svábhegyi helyi csoportja a svábhegyi sportolók és kirándulók vasárnapi megkönnyítésére
misehallgatásának
kápolna
építését
hatá-
rozta el. A hely kiválasztása a Széchenyihegy azon részére esett, amely a köztudatban mint
»Anna-kápolna«
szerepel és
ahol minden évszakban, különösen azonban télen, a sportolók ezrei gyűlnek össze. A tervezésnél a főszempont az volt, hogy a kápolna minél tökéletesebben
illeszked-
jék bele a környezetbe, ezért a meglévő fák és bokrok érintetlen megtartása mellett a kápolna helyének kijelölése úgy történt, hogy a kismértékben átalakítandó gyalogúiról a megközelítés és a rátekintés minél természetesebb
legyen,
másfelől
hogy a meglévő vegetáció az kellő hátteret nyújtson.
pedig,
épületnek
Részben a fenti
szempont miatt, részben azonban az építőanyag hiányára való tekintettel
a kápolna
újszerű elgondolás alapján tulajdonképpen két különálló részből áll:
az egészen kis-
méretű zárt szentély és sekrestye részből 1. szentély
5. fülke
2. hajó
6. hátsófülke
3. előtér
7. toi lette
4. sekrestye
8. W . C.
és
az
hajóból,
ehhez
csatlakozó
amely
teljesen
három-három
nyitott
faoszlopon,
illetőleg a sarkokon egy-egy faragott pilléren nyugvó,
meglehetősen
kezetet mutat.
egyszerű
tetőszer-
Az oldalsó elhatárolást kis
magasságú lábazat és deszkamellvéd biztosítja. Ez utóbbi felső lezárását egyszerűen tagozott virágvályú alkotja, melyben az év legnagyobb
részében
virágzó
jelzi a természettel való minél
növényzet teljesebb
kapcsolatot. A zárt szentélyrészt a nyitott hajótól egy 5'20 x 3'60 m
méretű
üvegezett és har-
monikaszerűen csukódó vasrács zárja el, ami lehetővé teszi, hogy a miséző pap még
ÉPÍTÉSZET
270
t
tél idején is kellően temperált helyiségben tartózkodjék.
Természetesen, a nyári ked-
vező időjárás idején erre az elzárásra szükség nincs és az csupán a szentélynek a betörés és az erdei szolgál.-
A
nagyméretű
állatok
elleni
szentélyben Szűz
megvédésére
az oltár
Mária-szobor
mögött nyer
el-
helyezést, amelynek érdekes megvilágítását a felette
lévő köralakú színes
üvegablak
biztosítja. A szentélyhez sekrestye és ebből nyíló két kisebb helyiség csatlakozik, ahol a rövid időre fenttartozkodó pap kellő elhelyezése lehetővé válik. Az előtérből nyíló mosdófülkéből
hágcsó
a toronyba feljutni,
segítségével
ahol
néhány
helyiség szolgál a ritkábban
lehet raktár-
használatos
szerek és eszközök elhelyezésére és teszi lehetővé a toronyban lévő harang kezelését és esetleges javítását. Az épület kiképzésére vonatkozólag megemlítjük, hogy a felmenő falazat legnagyobb része tégla, míg a homlokzati oldalon a téglával egyidőben falazott ürömi terméskőburkolat készül. A tetőhéjazat anyaga régi cserép, a tetőszék anyagának legnagyobb része szintén használt anyagokból került ki. A szentélynek és a hajónak padlóburkolata ürömi kőlapokból készül, míg a szentély falaira és a hajó szentély felőli részére
freskófestés
kerül. Mind a szentély, mind pedig a hajó alulról látható mennyezetét horony és eresztékes, pácolt deszkaburkolat alkotja. Az anyagok helyes megválasztása és a szerény méretek miatt az anyagbeszerzés még a mai időkben is aránylag
könnyen
volt megoldható s így az építkezés tulajdonképpen
egyetlen
felszállltás jelenti.
problémáját
az
A hatóságok
anyaglegmesz-
szebbmenő jóindulata mellett azonban al. kalmi fuvarok rendelkezésre minden
remény
megvan
bocsátásával, arra, hogy az
épület még ez évben tető alá kerül. v. J. L.
271
ÉPÍTÉSZET
Karácsonyi
gondolatok
A karácsony m i n d e n más ü n n e p n é l inkább a család, az anya és a gyermek, az o t t h o n ü n n e p e . Ha szentestén a csendes, barátságös otthonb a n lobogó g y e r t y a l á n g n á l e g y ü t t ü l ü n k , ha a » M e n n y b ó I a z a n g y a l t régi dallama újra m e g c s e n d ü l és a szivünk hevesebben d o b b a n , akkor az egész világ e l m e r ü l körülöttünk, akkor néhány órára elfelejt ü n k m i n d e n szükséget, nyomorúságot és hajszát. Ezen a napon azokra Is g o n d o l n u n k kell, akiknek nincs karácsonyuk, akik a háború ü l d ö z ö t t j e i : éhségtől klnzottakra, betegségektől gyötörtökre, akik valahol fázva, a napi kenyeret nélkülözve s z o m o r ú a n t e n g e t i k életüket. . « Ezért ma s z e r é n y e b b e n és t a l á n t ö b b ö r ö m m s l nyúl kezünk az egyszerűbb karácsonyi adományok után is és ezért tele lesz szivünk a karácsony-éj mély szellemével. És ha még vannak »jószándékú emberek a földön« — a m e n n y e i dal s z e r i n t — , akkor a karácsony a világot átfogó szeretet, testvériesség és béke ü n n e p e kell legyen nekünk. AJÁNDÉKOK -
GONDOK
M i n d e n k i i s m a r i , hogy sokszor milyen nehéz dolog a l e g m e g f e l e lőbb karácsonyi ajándék kiválasztása. Sokak számára valósággal elviselh e t e t l e n t e r h e t és g o n d o t jelent a »kis flgyelmek« beszerzése. N e m t u d j á k , m i t adjanak ós h o n n a n vegyék hozzá az i d ő t és a p é n z t . Igy nézve persze valóságos t o r t u r a , nem p e d i g élvezet az ü n n e p e k előtti kedves előkészítő időszak i z g a l m a s keresgélése, a szemlélődés, válogatás, t ű n ő d é s . Pedig az ajándékot n e m szabad k í n n a l , kényszerrel beszerezni. Ne az illendőség p a r a n c s a legyen az ajándékozás, h a n e m a szívé, akkor t a l á n nem m a r a d az egész »tortura« az utolsó, agyonhajszolt percekre, h a n e m jóalőre, kedvezőbb vásárlási körülmények között és bizonyos enyhe ö r ö m m e l , a siker várakozásával lehet a m e g f e l e l ő h o l m i k a t beszerezni. A k i n e k n e m a s z e r e t e t , az érzésbeli összetartozás szavára ajándékozunk, azt ejtsük ki n y u g o d t a n a l i s t á n k b ó l , mert k ü l ö n b e n sem az ajándékozó, s e m a m e g a j á n d é k o z o t t nem érzi a konvencionális gesztus m ö g ö t t a szeretet m e l e g í t ő erejét. Ismerek okos e m b e r e k e t , akik nagy ravaszul egy nagy fiókot vagy ládát t a r t a n a k á l l a n d ó a n készenlétben és m a j d n e m egész éven át ebbe g y ű j t ö g e t i k azokat a h o l m i k a t , amelyekkel majd a nagy ü n n e p e n ö r ö m e t szereznek. Fondorlatosan ellesik az elejtett megjegyzésekből mások vágyait és nehezen teljesülő kívánságait és i d e j é b e n , nagy n y u g a l o m mal előkészítik a megvalósítást: a gyerekektől »klvánságcédulákat« gyűjtenek össze és Igy jóelőre előkészítik az ajándékozás nemes és kényes m ű v e l e t é t . A fiók mélyén lassan összegyűlik m i n d e n ü n n e p i kellék: könyvek, színes dobozok, dlszltőpapirok, csillogó f o n a l a k ; de itt a lerakóhelye m i n d e n egyéb, tervszerűség nélkül készült vagy vásárolt ajándéktárgynak is, szép h o l m i k n a k , a m e l y e k e t a l k a l o m s z e r ű e n — a m i k o r a n y a g i l a g is k ö n n y e b b e n megy — , vásárolnak, m i k ö z b e n orozva a karácsonyra g o n d o l n a k , esetleg már nyáron. A kellő a l k a l o m m a l ezeket a holmikat életrekeltik és az ajándékozás várakozásteljes perce számára v é g l e g előkészítik. Az ajándékok t u l a j d o n k é p p e n f i n o m megérzéssel kitalált gondolatok, vágyak. Ezért a bolti »ajándéktárgyak« legtöbbjétől ösztönösen tartózkodik a jólzlésú e m b e r . M e r t az olyasmi, aminek egész szerepe c s u p á n az ajándékozás órájára szól, r e n d s z e r i n t haszontalanság, a m e l y a következő napokon már nyűgös l o m m á válik, Tehát n e m t i p i k u s , úgynevezett salkalmi a j á n d é k t á r g y a k a t kell a j á n d é k o z n u n k , hanem okos, é r t e l m e s , használható és szép h o l m i t , a m i t m é g külön ünnepélyessé lehet varázsolni m e g f e l e l ő feltálalással. Talán s e m m i v e l sem lehet azonban annyi bensőséges ö r ö m ö t , megelégedettséget okozni, m i n t az olyan dolgokkal, amelyek közvetlenül az ü n n e p n a p o k m e g h i t t , csendes pihenőóráit szépítik megllyesmik; a f i n o m és ízlésesen tálalt, nemes d o h á n y z ó h o l m i k , — a mind i g alkalmas jó és szép könyv — a nemes ital szép üvegekben, nívós c í m k é v e l és jó kiállítás egyéb szépségével, stb.
SZEMLE
A szép csomagolásnak és a kiállítás magasabb szintjének é p p e n a karácsonyi tárgyaknál van különösen nagy jelentősége, mert az ü n n e p i köntöst ez adja nekik ; a megkülönböztető ü n n e p é l y e s szépség fényével ez emeli ki a hétköznapi tárgyak t ö m e g é b ő l az ajándékokat. A béke utolsó éveiben sok árucikknek legalább a karácsonyi, kiadását már a gyártó cégek igyekeztek különleges rajzú, művészi színhatású csomagolásokban f o r g a l o m b a hozni. M e g f i g y e l h e t ő volt, hogy é p p e n ezeket a cikkeket valósággal széjjelkapkodták a vásérlók, mert m i n d e n k i m e g érezte b e n n ü k az ü n n e p r e való különös alkalmasságukat, a nivósabb, h a n g u l a t o s a b b tálalásmód nagy értéktöbbletét. Ha azonban ilyen szépen kiállított á r u t nem k a p h a t u n k , akkor bizony m a g u n k n a k kell az ünnepélyes külsőt pótolni. Ehhez p e d i g egyáltalán nem elég a bolti csomagolás mellú t ű z ö t t kis fenyőgallyal jelezni a karácsonyi j e l l e g e t , de nagy szeretettel kell a legszerényebb ajándékot is kedves, behízelgő burokkal ellátni. Egy kis s z í n e s , v i d á m m i n t á z a t ú ezüst- vagy a r a n y p a p í r , csillogó f o n a l vagy szalag, kis fenyőgaly könnyen m e g s z é p í t h e t i k az ajándékcsomagocskát és szlvhezszólóbbá, e g y é n i b b é teszik. N e m igaz profán lelkeknek az az állítása, hogy c s u p á n a t a r t a l o m a fontos; az ajándéknál é p p e n a f o r m a a legfontosabb tényező. M i n d e n elkövetett f o r m a h i b a az ajándék hatásának rovására megy. Hogy kinek milyen ajándékot vegyünk, erre nézve nagyon nehéz jó tanácsot adni. Inkább az ajándékozás néhány jellegzetes lehetőségén vezetjük végig az olvasót, m i n t e g y ú t m u t a t á s u l . Nőknek sokkal könnyebb ajándékozni, m i n t férfiaknak. Ez igen régi tapasztalat. Egyrészt, mert a nőnek sokkal t ö b b m i n d e n f é l e h o l m i r a van szüksége és Igy sokkal t ö b b m i n d e n n e k t u d is ö r ü l n i , másrészt az egész ház és a háztartás a nő b i r o d a l m a és a m i t a háznak a d u n k , azt a ház asszonyának adtuk egyúttal és annak a ház asszonya örül elsősorban. Nők részére nagy t e r ü l e t e van az olyan ajándéktárgyaknak, amelyek részben a háztartási szükségletekre szabottak, amelyekkel a főzés, tálalás, asztalterltés t e c h n i k á j a leegyszerűsödik, egyszóval a nemesebb házieszközöknek, edényféléknek. Az efféle okos és praktikus holmik után a háziasszonyok rendesen sokáig vágyódnak, de éppoly sokáig nem merik és nem tudják maguknak megszerezni. Ilyen ajándékozásra alkalmas dolgok a következők lehetnek: Tűzálló üvegedények, amelyek l e g ú j a b b a n a főzés egész t e c h n i k á j á t alaposan leegyszerűsítették, mert a tálalás külön műveletét fölöslegessé teszik. Az ezekben főzött étaleket a főzőedényben közvetlenül az asztalra lehet t e n n i és ezek a jól f o r m á l t , m o d e r n vonalú üvegedények a t e r í t e t t asztalon is m i n d i g jól hatnak. Porcellánok, ha azok nemes ipari termékek. Legjobban ajánlhatók a jó f o r m á j ú , nemes a n y a g ú , de lehetőleg dísztelen edények, amelyek ú j a b b a n már kaphatók a j o b b gyárak készítményei között. M i n d e n e s e t r e elsősorban használati tárgyakat ajándékozzunk és ne porcellán n i p p e k e t , amelyek l e g t ö b b j e célnélküli haszontalanság és t ö b b n y i r e művészietlen m e g f o r m á l á s ú . Ebbe a fejezetbe tartozik egyébként a k e r á m i a is, a m e l y e t az utóbbi években divatos lakásdlsszé tettek. A z o n b a n az igazi művészi hatású kerámiai tárgyakat a laikus közönség a l i g h a t u d j a m é g elválasztani a t ö m e g e s e n készített bazári és áruházi selejtes és émelyítően giccses tarka c s e r é p h o l m i t ő l , amelyek legtöbbször valóságos szobaszörnyek. Porcellánt és főleg kerámiát ezért lehetőleg pallérozott ízlésű hozzáértő személy segítségével kell vásárolni vagy legalábbis olyan helyen, ahol zsűrizett kiállítási anyagból lehet válogatni. Elvként t a r t s u n k azonban m i n d e n e s e t r e szem előtt, hogy porcellán és kerámia vásárlásánál m i n d i g értelmes, természetes és használható tárgyakat válasszunk, n e m pedig erőltetett, é r t e l m e t l e n úgynevezett szobadíszeket I Az ü v e g á r u is sok ajándékozási lehetőséget nyújt. Az ú j a b b a n kapható svéd és más nemesebb g y á r t m á n y ú üvegek között már sok kifogástalanul jó, nemes f o r m á j ú tárgy akad. Az úgynevezett csiszolt kristályüvegekkel legyünk óvatosabbak, m e r t ezek t ö b b n y i r e kétes értékűek és alig van közöttük t ú l t e r h e l t dlszltésnélküli j o b b f o r m a . Olyan
272
ü v e g t á r g y a t p e d i g , amelyen ráfestett olcsó disz van, a l i g h a szabad m e g v e n n i , mert az a bazári Izlésnlvóra szabott silány termék. Finomhatású egész üvegkészletek mellett egyes szép üvegtárgyak a lakás igazi élénkítő elemei: virágtartó g ö m b , váza vagy tál, g y ü m ö l c s t á l , likórös üveg, h a m u t a r t ó , b o n b o n n i e r , tálca, stb. Mindezeknél első kellék a nemes, szép f o r m a ; a díszt pedig inkább teljesen nélkülözzük, mints e m kétes értékű díszítőelemek rontsák le a jő, n y u g o d t , ö n m a g á b a n is teljes a l a p f o r m á t . Az é k s z e r a női öltözék m i n d i g szükséges dekoratív eszköze. Ékszerfélék ajándékozása ilyen célra t e h á t helyénvalóbb, m i n t a formailag értéktelen, de drága a n y a g ú , holt értéktárgyaké. Sajnos, az »ékszeripar« készítményei művészileg alig jöhetnek számításba. A bolti merkant i l »fazon« helyett, a g é p p e l utánahasltott kézimunkaimitáció helyett a művészien d e k o r a t l v t e r v és a kézi m u n k a nemessége legyenek ismertetőjelei a m o d e r n ékszernek. Az o b l i g á t , barokkosan c i f r a , lélektelen ezüst tálakat csak ízlés- és fantáziaszegények adják ajándékba. Ez a kultúra és ízlés helyett súlyra mért fémérték konvencionalizmusa. B é r t á r g y a k n á ( a r r a a területre l é p ü n k , ahol a használati készítmény n e m akar és nem is t u d »mútárgy« lenni. Itt az anyag szépsége a hatás lényeges eleme és ha ehhez az ízléses, anyagszerű megf o r m á l á s j á r u l , akkor éppoly f i n o m h a t á s ú , nemes ajándéktárgyat képez, m i n t b á r m e l y más »művészi igényű« holmi. Ez t u l a j d o n k é p p e n a nemes é r t e l e m b e n vett m o d e r n iparművészet egyik új igazi t e r ü l e t e , mert itt a használati tárgy jellege a lényeg, az anyag és az anyagszerű megf o r m á l á s a szép hatás a l a p j a és a kialakításban semmi szerep nem j u t az ö n c é l ú iparművészkedésnek, az örök dekoráció-imádatnak. A d o l f Loos j u t eszembe, aki már évtizedekkel ezelőtt m o n d t a egyszer, hogy akkor f o g csak iparművészeti kiállításokra j á r n i , ha azokon bőröndöket és f é r f i r u h á k a t f o g n a k b e m u t a t n i . A z ó t a egyes területeken már erősen ú t b a n vagyunk egy egészségesebb iparművészeti felfogás felé. Ilyen p é l d á u l a bőrművesség területe is. Sok háziasszonynak bizonyára igen tartós örömet nyújtana az ü n n e p i órákon t ú l is, h a i ó t é k o n y ajándékozó kezek például a m o d e r n gáz- és e l e k t r o m o s készülékek egyikével lepnék meg. A háztartás racionalizálása szempontjából tartós értéket jelent egy gázvagy villanysütő, vasaló, m e l e g í t ő , hajszárító, őrlőkészülék vagy valami praktikus fürdőszobai eszköz. A m o d e r n lakás egyik e l h a n y a g o l t , pedig fontos tárgya az ó r a , a m e l y lehet fali- vagy állóóra. ő s e a szekrényes fali ingaóra, amelyen m i n d e n sok volt, csak é p p e n óra kevés. Az új óratípusok egyszerű széps é g g e l igazodnak a berendezéshez, akár csak egyszerű számlapból álló faliórák, akhr valamely b ú t o r r a állított állóórák azok. Még a régi i n g a ó r a új kiadása is kapható, de természetesen semmi régieskedés n i n c s e n a készítők szándékában; a cél c s u p á n egy bevált hangulatos szerkezetnek l é n y e g é b e n való megtartása. A legújabb villamos szerkezetű, úgynevezett synchron-órák külön kitűnő típusai a m o d e r n időmérő eszközöknek. Férfiaknak nehéz ajándékozni, állapítják m e g a nők általában. P e d i g a férfiak részére is követhetők az e d d i g i m e g g o n d o l á s o k : csakis h a s z n á l h a t ó , valódi és őszinte t á r g y a k a t ajándékozzunk I A »dlsztárgy« a férfi környezetében t a l á n m é g sokkal veszélyesebb hatású, m i n t a nőnél. A porcellán akt és d l s z m ű l á m o a nem való az íróasztalra, sem a család vagy a kedvelt hölgy arcmása szellemes keretben, de sokkal kevésbbé szellemes felállításban a t e l e f o n és t i n t a t a r t ó közé. — Az érzelmességnek az ízléstelenség a kiszolgálója és együttesen szülik a giccset. Ne segítsük elő a férfiszobák s z e n t i m e n t á l i s elgiccsesedését és a d j u n k egészséges, illő ajándékokat szegény férfiaknak is 1 Ezt az ajándékozó hölgyek szíves figyelmébe kell viszont ajánlanunk. Mert a női szemmel kivétel nélkül rosszul kiválasztott nyakkendőtől kezdve Bulcsu-vitézig az íróasztal s a r k á n , szomorú sorozata v o n u l a hibásan kikeresett férfiajándékoknak, p e d i g egyszerű, keresetlen használati tárgyakkal milyen könnyen lehetne tartós ö r ö m e t szerezni a f é r f i n é p n e k is. Csak t u d n i kell az illető különlegességét — mert természetesen m i n d e n f é r f i egyéniség I — kedvtelését, bogarait és máris az ajándéklehetőségek sorozata vonul f e l a f a n t á z i á n k b a n . Ezek egyike után nyúlni azután már n e m is olyan nagyon nehéz feladat.
A Z Ü N N E P I TERÍTETT
ASZTAL
A k u l t u r á l t e m b e r az év h é t k ö z n a p j a i t is m e l e g h a n g u l a t t a l és e g y s z e r ű szépséggel keretezi o t t h o n á b a n és természetes szokásává lesz, hogy m i n d e n b e n kifejezésre j u t t a s s a kulturáltságát. Azokhoz a n a p o n t a visszatérő d o l g o k h o z , amelyek elé m i n d e n n a p új várakozással é s ö r ö m m e l közeledik, az étkezőasztal tartozik elsősorban. Az evés természetes szükséglete nála n e m c s a k a gyomor jóllakatását jelenti. M a g á n a z evésen e g y e d ü l n e m múlik; a szép asztal ad étkezésünknek egyéni jelleget, hangulatot. A m i k o r az asztalhoz ü l ü n k , m e g e l é g e d e t t jóérzéssel kell azt tenn ü n k azért, hogy é p p e n ehhez az asztalhoz ü l h e t ü n k le, amely a m i é n k , d e n e m a z é r t , mart azt t a l á n d r á g á n és t ú l h a l m o z o t t a n terítették szám u n k r a , h a n e m mert érezzük, hogy sok szeretettel és a m i n d e n n a p i kenyér iránti m e g b e c s ü l é s s e l készült. Kevesen vannak olyan a n y a g i h e l y z e t b e n , hogy asztalaikat f i n o m d a m a s z t t a l , nehéz ezüsttel és csiszolt kristállyal teríttethetik. Ezek a dolgok t a l á n t é n y l e g j e l e n t h e t n e k ö r ö m e t és s z é p s é g e t , de ne higyje s e n k i , hogy étkezőasztalát ezek nélkül másként n e m is t e h e t i széppé. A legszerényebb egyszerűség is hatásos l e h e t , ha e d é n y ü n k szép formájú és jó m i n ő s é g ű . Ma már jó ipari készítmények kaphatók és ezek gondos e g y b e v á o g a t á s á v a l egyéni és hatásos asztalterltést készíth e t ü n k . M i n d e n l e r s z é n y h e z m é r t e n lehet m a már m e g f e l e l ő asztali felszerelést vásárolni.
273
A t e r í t e t t asztalra is áll a régi t é t e l , hogy a t ú l h a l m o z o t t díszítés, a bonyolult f o r m á k , kiabáló színek nem adhatnak harmónikus s z é p s é g e t . Egyszerűség, az anyagok valódisága, igen mértékletes díszítés és f i n o m , enyhe színezés teszik kedvessé s z á m u n k r a az asztali felszerelést. A h o l a n y a g , f o r m a , szín nemesen e g y b e h a n g z a n a k , ott nem f o g h i á n y o z n i a jóleső, kellemes összhang. A t e r í t e t t asztal a házban ápolt kulturáltság t ü k r e . Ez a háziasszony kicsiny alakító t e r ü l e t e , a m e l y n i n c s e n merev szabályok közé szorítva, hiszen állandóan i g a z o d n i a kell m i n d e n f é l e körülményekhez. Az élet forgása sok alkalmat nyújt ennek a háziasszonyi művészetnek gyakorlására. Az asztal terítése esztétikai játék, amely a női kezeknek, a női szellemnek állandó ö r ö m f o r r á s a i ; érdemes vele a hétköznapokon is foglalkozni. Az ü n n e p i asztalt fokozott szépséggel, h a r m ó n i á v a l kell t e r í t e n i . H a n g u l a t á n a k egységességét a színbeli egység megóvásával kell biztosítani. Például teljesen fehér s z í n b e n t a r t o t t terítés (fehér, d í s z t e l e n p o r c e l l á n , kevés zöld díszítés, stb.) vagy két színből összehangolt t e r í t é s , stb. lehetséges. A használati edények és főleg a poharak t ö m e g e s felr a k á s á t k e r ü l n i kell. Némelyik t ú l b u z g ó háziasszony asztala olyan, m i n t h a az egész vitrinjét rápakolta volna. Díszítésül a mértékletesen alkalmazott virágdísz vagy kevés zöld disz (fenyő, boróka) használható a karácsonyi ünnepi asztalon; vitrintárgyakat a z o n b a n ne t e g y ü n k az asztalra, m e r t zavarossá és kiállltásszerűvé teszik a z t , a z o n b a n néhány szál szép igazi viaszgyertya nemesvonalú t a r t ó k b a n elhelyezve f e l ü l m ú l h a t a t l a n u l i n t i m m é és hangulatossá teszik a terítést. Virágok, gyertyák a szép porcellán között és a poharak kristályos csengése az ünnepi boldogság hirdetői az ünnepélyes asztal örömei fölött.
AJÁNDÉKOZÁS -
DÍSZÍTÉS
Aki t e h e t i , kedves embereinek szánt karácsonyi ajándékát sajátm a g a készltsa el. A b o l t b a n vásárolt, sokszor üres, h a n g u l a t n é l k ü l i holmik helyett adott sajátkészítésű ajándék m e l e g e b b , m é l y e b b kifejezésű. De ne csak éppen kézzel készített legyen az, h a n e m szív is l e g y e n b e n n e . Ha p e d i g ezt nem t e h e t j ü k , akkor legalább v a l a m i t hozzá kell t e n n ü n k a j á n d é k u n k h o z , ami szlvtől-szlvhez érzett és sajátkezüleg készített legyen. Egy gesztus, egy kis egyéni szín á t f ű t h e t i a j á n d é k u n k a t úgy, hogy a m e g a j á n d é k o z o t t örömét különösképpen felfokozza és a mi érzésünk őszinte melegét sugározza reá. Az ü n n e p i díszítéshez való helyes érzék némelyik e m b e r r e l vele születik, másnál viszont többé-kevésbbé hiányzik. Pedig arra karácsonyfáit nagy szükség van, mert a karácsonyi ü n n e p az o t t h o n k e r e t é b e n sokféle díszítésre kínál a l k a l m a t . Nagyon egyénien lehet ezt a m u n k á t elvégezni és vele kifejezésre j u t t a t h a t j a a háziasszony ízlésbeli kulturáltságát. Természetesen a karácsonyfa áll változatlanul az o t t h o n ü n n e p i díszítésének k ö z é p p o n t j á b a n , sőt néha annak e g y e d ü l i ü n n e p i dísze. Ezért van a karácsonyfának egészen különös j e l e n t ő s é g e ü n n e p i o t t h o n u n k b a n . Díszítése nagyon egyéni és nagyon különböző lehet. A legáltalánosabb művészi s z e m p o n t itt is érvényes: az egyszerű harm ó n i a szebb, dekorativebb a t ú l h a l m o z o t t , hangos díszítésnél. Kevés eszközzel és s z í n n e l oldjuk m e g a f a díszítését. Ma p e d i g , a m i k o r a m ú g y sem lehet a régi g a z d a g díszítő eszközöket beszerezni, igen szép l e h e t a karácsonyfa úgyszólván teljesen disz nélkül is, ha például az ágakra c s u p á n fehér m ű h a v a t szórunk és f e h é r vagy esetleg színes gyertyákkal t ű z d e l j ü k meg. Gyermekek részére sem kell a fát t ú l d l s z l t e n i . Régi visszatérő kedves díszeket kell ismételten f e l h a s z n á l n i , — eltett s z é p , színes ü v e g g ö m b ö k e t , a f a csúcsán szikrázó csillagot, ismerős kis f i g u r á k a t — ezek egyénivé, m e g h i t t é teszik a karácsonyfát és régi karácsonyok emlékét élesztik f e l újra m e g újra a szív mélyéről. De m i n d e n e k f e l e t t a gyertyák fontosak a f á n , a rezgő, kicsi c s i l l a g f é n y e k amelyek valamikor g y e r m e k s z e m ü n k e t a t ü n d é r i ragyogás i l l ú z i ó i b a ringatták. A GYERMEK
AJÁNDÉKAI
A karácsony l e g m e g h a t ó b b ajándékai azok, a m e l y e k e t gyermekektől kapunk, akik azokat m a j d n e m kivétel nélkül sajátmaguk készítik. ő k az igazi szívbeli ajándékozók. Ü g y e t l e n kis ujjaik hány kicsi hasznos és haszontalan apróságot f a b r i k á l n a k az ü n n e p e k előtti hetekben t ü r e l e m m e l és kitartással. Ezeknek az ü g y e t l e n kis holmiknak ö r ü l n ü n k kell és l e h e t ő l e g b u z g ó n használni is azokat, mert az érzékeny gyermekiéleknek nagyon f á j , ha munkáját a fiók mélyére süllyesztik és rá se néznek t ö b b é az ünnepek után. A z o n b a n ügyesen i r á n y í t a n u n k is kell a kicsinyek m u n k á j á t , hogy az ne legyen t ú l n e h é z és hosszantartó és csakis hasznos és csinos kis tárgyakra fordítsák m u n k á j u k a t . Ma már szakemberek kezéből sokféle hasznos útmutatás kapható a gyermekm u n k a irányítására, ezek használható és egyszerű készltésmőddal előállítható apróságokra terelik a gyermekek érdeklődését. Ezek a kis h o l m i k papír, gyékény, f o n a l , festék, stb. anyagokból, egyszerű technikával legyenek előállíthatók, hogy a készítés ö r ö m e ne f u l l a d j o n a nehézségek során t ü r e l m e t l e n s é g b e . A gyermekek karácsony előtti tevékenységi lázát különösen karácsonyfadíszek készítésére lehet f e l h a s z n á l n i . Papírláncok, apró függesztékek, stb. nagyon egyénivé teszik a karácsonyfát és a gyermek is úgy érzi m a j d , hogy ez az ő saját fája, a m e l y n e k szépségében részes ő m a g a is. A gyermek díszítő tevékenységét ízléssel és sok t a p i n t a t t a l kell irányítani, nehogy téves utakra menjen és giccses holmikat c s i n á l j o n , ami későbbi ízlésbeli fejlődésére nézve volna nagyon káros.
(Egyes részeiben M. S c h e r r e r és H. M. Zeltner írásai után.) K A E S Z GYULA
SZEMLE
n;
SZABADALMAZOTT
Í!
•»aii|||
•••IIIIM'I
|
T
LM
in •illhilllliillJ
Tfz
Móby László oki.
iHIIhlliliiiiilíllll
ílllll
THERMOCELL RADIÁTOROK «
//
Budapest T e l e f o n t é s
TETSZETŐS F O R M A , KELLEMES FŰTŐHATÁS, GYORS FELFŰTÉS, KOHNYŰ S Z A B Á L Y O Z Á S GŐZFŰTÉSNÉL IS, G A Z D A S Á G O S FŰTÉS Gőzfűtésnél is biztosítja a melegvízfűtés előnyeit
Folyószámlák : Nemzeti Hitelintézet Krisztina-fiók és Magyar Ált. Hitelbank Calvin-téri fiók
MAGYAR RADIÁTORGYÁR RT. BUDAPEST, GYOMRŐI-ÚT76-78
FOTOKOPIA FÉNYMÁSOLÁS I0KJZ0R0SITÁS
lOlKUTI KOBURKOLAT WEUIÍIGERGVÖRGV ::: :::
KÖFARAGÓMESTER XIV. EGRE55V-ÚT23
SffiS
TEL E F O n : 2 9 7 - 4 2 8
MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZÉT K IA D ó H I VATALÁ NA K ÚJ
CIM E :
VII, t MADÁCH IMRE-TÉR 3 T E L E F O N :
420-070
1 8 - 6 2 - 1 6
Postatakarékpénztári csekkszámla 5527
G y á r t j a :
BUDAPEST
3 8 - 4 5 - 9 9
ü(azánfalazás üpari kemencék, gyárkémények építése hőszigetelések Sépalapozások
/
MELEGVÍZ- V A G Y GOZFUTESRE
O K L . M É R n Ö K
kohómérnök
ipari é p í t ő v á l l a l a t a
TEL: 113-901.
VITÉZ IRSY LÁSZLÓ
KÖZSÉGEINK ÉS VÁROSAINK RENDEZÉSE című, k i a d á s u n k b a n m e g j e l e n ő szakk ö n y v d e c e m b e r havában j e l e n i k meg.
* Ara 32*— pengő. Megrendelhető a kiadóhivatalnál, VII., Madách Imre tér 3.
274,
-J
V
r I
j
X ^ Q — Á l M M t í l I l o z l a l d o
BOHN
["*> j p . I j• I l u r x 11 í 1
falsarokvédőés hermetikus elzárás Budapest. VI., Podmanlczky-u. 63. T. 110-643
TESTVÉREK BUDAPEST,
III.,
TÉGLAGYÁR BÉCSI-ÚT
F a l a z ó - , v á l a s z f a l - és
r CJ f W i VWF fc I ü C
| központifűtési
Nedvesség elleni szigetelés
C
KÖZPONTI FŰTÉSEK,
VÍZVEZETÉKEK
| _ |
m f* •
R.T.
166
födémtéglák
szerelvények
Magyar Cső- és Vaskereskedelmi R . T . Budapest, V., V i d - ú t 3 0 / 3 2 . szám. — Telefon : 2 9 9 - 0 0 6
S Á N D O R A R N O L D GOUDRON vállalat, VI., Podmaniczky-u. 29. Telefon: 116-353
M| I
f>\ o k i . g é p é s z m é r n ö k . — Budapest e s t , XIII, Fóthi-út 41. Telefon: 291 -946,293-511
KOHONCI HUÖQ
^
E A D I f A C l Á v r e r SZOBRÁSZ, MŰKŐ- ÉS G I P S Z M U N K Á K r A l f I l l t 9 J U 4 9 C r x.. K O Z M A - U T C A 5. • • T E L E F O N : 148-608 .
felvonó- és gépgyár kft. 1 1 p— — T e l e f o n : 4 9 3 - 0 7 0 L- I I I t í X
Qteoawr IX r x
IV I I I l \ I U
I
I I n
I X .
egészségügyi berendezések gyára B u d a p e s t , V I I . , G a r a y - u t c a 10
Vasredőnyös üzletajtók,
Tel.: 228-039 és 228-079
Központi fűtés, vízvezetékszerelés, víztisztító berendezések,szellőzi berendezések
AJTÓK. r a l / t á r a Rendelésre is pontosan elkészítve, mérsékelt áron ABLAKOK a i i a n u u l a i u a i a m., sZ6i6-ot<« 9 - 1 1 . sz. Telefon: 3 6 2 - 4 7 2
KRISCH.FEKETE NÁNDOR
tetőfedő, Javító ós k a r b a n t a r t ó v á l l a l a t a Budapest, XI., Szent Imre herceg útja 40'A. T.: 258-228
„MAJ O R C S A V ART VAS" Előállítja: K A Z I N C Z Y N É , A R Á N Y I N É Budapest, V . , D r á v a - u t c a 2 2 *
446526 — Az Athenaeum Irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása, Budapest
nagysxllárdság ú betonvas
betonvascsavaró és hegesztő üzeme Telefon: 2 9 8 - 4 9 4 , 2 9 8 - 4 9 5
Felelős : Kárpáti A n t a l ioazgató