(Ungherese - Magyar)

Processione alle Stimmate Körmenet a Stigmatizációs Kápolnához (Ungherese - Magyar)

Bevezető a körmenethez Jézus kínszenvedésére és halálára emlékeztünk a Nóna elimádkozásával, mert ebben az órában áldozta fel magát a kereszten. Most körmenetben menjünk a Stigmatizáció kápolnájába. Ez az a hely, ahol Ferenc vágyva vágyta, hogy megérezze Isten szeretetét és Jézus fájdalmát a megváltásban. Ez beteljesedett, mikor egy éjszaka különleges elragadtatásban megkapta Jézus szenvedésének és szeretetének legnagyobb jeleit. Énekelve és imádkozva vounljunk a stigmatizáció kápolnájába, és majd jöjjünk vissza ebbe a bazilikába.

Körmeneti ének: Crucis Christi mons Alvernae recenset mysteria, ubi salutis aetemae dantur privilegia: dum Franciscus dat lucemae crucis sua studia.

Verna hegy a Szent Keresztnek felidézi titkait Üdvözítő szeretetnek Kiváltságát kapta itt, Ferenc a Megfeszítetnek Fontolgatván kínjait

Hoc in monte vir devotus, specu solitaria, pauper, a mundo semotus, condensat ieiunia: vigil, nudus, ardens totus, crebra dat suspiria.

E hegyre vonult a jámbor, sziklák közé, egyedül, elszakadva a világtól, maga kemény böjtöt ül, étlen pőrén virraszt, lángol, sóhajtozik, lelkesül.

Solus ergo clausus orans, mente sursum agitur; super gestis Crucis plorans maerore conficitur: Crucisque fructum implorans animo resolvitur.

Szemlélődve rejtekében, szívben is elrejtezik. Búsul, könny ülvén szemében, Krisztusba felejtkezik, esdve ajándék fejében a kereszt gyümölcseit.

Ad quem venit Rex e caelo amictu seraphico, sex alarum tectus velo aspectu pacifico: affixusque crucis telo, portento mirifico.

S megjelent az ég királya, látszat szerint, mint szeráf, takarva hat ékes szárnnyal mutatja szelíd magát megfeszítve keresztfára szem nem láthat ily csodát.

Cernit servus Redemptorem, passum impassibilem: lumen Patris et splendorem, tam pium, tam humilem: verborum audilt tenorem viro non effabilem.

Szenvedő Urát a szolga látja már nem szenvedőn, bár menny fényes Fia volna, alázatos, megnyerőn: hallja hangját, messze zsongva, más fülnek nem érthetőn.

1

Vertex montis infiammatur, vicinis cementibus: cor Francisci transformatur amoris ardoribus: corpus vero mox ornatur mirandis stigmatibus.

Lángban áll a hegy gerince látja a nép odalent, szeretet zuhog Ferencre átformálva odabent, szent sebekkel ékesítve boldog teste földereng.

Collaudetur Crucifixus, tollens mundi scelera, quem laudat concrucifixus, crucis ferens vulnera: Franciscus prorsus innixus soper mundi foedera. Amen.

Áldassék a Megfeszített, világ vétkét szüntető, éppen úgy az Atyaisten, mindeneket éltető, vélük a Vigasztaló is, egyenlőképpen dicső. Amen. Ford. Szedő Dénes

Olvasmányok V. La pace del Signore sia sempre con voi! R. E con il tuo Spirito! V. Un pensiero di San Francesco.

P. Az Úr békéje legyen veletek mindenkor! H. És a Te lelkeddel! P. Olvasmány Szent Ferenc írásaiból

Nagyon vigyázzunk tehát, testvéreim, valamennyien, nehogy valami jutalom, munka vagy segítés ürügyén elveszítsük, vagy az Úrtól elfordítsuk elménket és szívünket. Tehát szent szeretettel - mely maga az Isten - kérve kérem összes testvéreimet, a minisztereket éppúgy, mint a többieket, hogy elhárítva minden akadályt és félretéve minden gondot és aggódást, amennyire csak tudják, tiszta szívvel és tiszta lélekkel szolgálják, szeressék, imádják és tiszteljék az Úristent, mert ő mindenekfölött ezt kívánja tőlünk. (1Reg_22,25-26) (Vagy még több a füzet végén.)

Olvasmány Szent Bonaventúra Legenda Major című írásából XIII. Fejezet: Megkapja a szent sebhelyeket Sokféle munkája után, két évvel égbeköltözése előtt az isteni Gondviselés egy félreeső helyre, Alverna hegyére vezette. Itt szokása szerint Szent Mihály főangyal tiszteletére negyvennapi bőjtöt kezdett. Az égi szemlélődés édessége a szokottnál bőségesebben töltötte el. Mennyei vágyak égő lángjától feltüzelve túlontúl érezte azt isteni illetések ajándékait… Isteni kijelentésből értesült, hogy az evangéliumos könyv kinyitásával adja Krisztus tudtára, hogy mi lenne benne Istennek kedvére. Nagy buzgósággal végzett imádság előrebocsájtása után vette az oltárról az evangéliumos könyvet, s a Szentháromság nevében társával, egy istenfélő és szent férfiúval kinyitotta. Abból, hogy a könyv háromszoros kinyitásakor az Úr szenvedésére talált, megértette, hogy amint életének cselekedeteiben Krisztust utánozta, úgy kell szenvedéseinek kínjaiban és fájdalmában ist hozzá hasonulnia, mielőtt kimúlna ebből a világból…

2

A vágyódások szeráfi hevétől emelkedett Isten felé és az együttérzés édessége mintegy beleolvasztotta Abba, aki nagy szeretetében a keresztrefeszítést óhajtotta. Bizonyos reggelen, szent kereszt felmagasztalásának ünnepe körül a hegyoldalban imádkozott, midőn egy hat, fényes és tüzes szárnyú szeráfot pillantott meg, amint az ég magasából ereszkedett le. Mikor iramló repüléssel megközelítette azt a helyet, ahol Isten embere volt, a szárnyak között keresztre feszített ember képe tetszett elő, amint kereszt módjára nyujtotta ki keresztreszegezett kezét és lábát. Két szárny a feje fölé emelkedett, kettőt repülésre terjesztett szét, kettő pedig egész testét takarta. Ezt látva fölöttébb megihletődött, s szívén szomorúsággal kevert öröm hullámzott át. Örült a kegyes tekinteten, amellyel Krisztus szeráf képében nézett reá, de a keresztrefeszítés az együttérző fájdalom tőrével döfte át lelkét.[143] Igen álmélkodott a kifürkészhetetlen látomáson, tudva azt, hogy a szeráfi lélekben a szenvedés és halhatatlanság nem fér össze. Végül is megértette belőle az Úr kinyilatkoztatását. Az isteni Gondviselés ezzel a látomással mutatta meg Krisztus barátjának, hogy vegye tudomásul, miszerint nem a testvértanúságával, hanem lelkének lángolásával kell a keresztrefeszített Krisztushoz hasonlítania. A látomás megszűnte szívében csodás tüzet, testén pedig nem kevésbbé csodás jeleket hagyott. Kezén és lábán legott feltűntek a szegek liggatásai, amint azokat kevéssel előbb a keresztrefeszített férfiúnak képén látta. Keze és lába átdöföttnek látszott; a szegek feje kezének belső és lábának külső részén, azok hegye pedig az ellenkező oldalon tűnt elő. A szegek feje mind a kezeken, mind a lábakon kerek és fekete, a hegye meg hosszú, visszafordított és mintha visszavert lett volna, magából a húsból kijövet a testből kiállott. Jobb oldalán is, mintha lándzsával átdöfött lenne, piros behegedt sebhely vöröslött, amely gyakran volt nedves a Szent vérétől és megfestette alsó és felső ruháját. V. A laude di Cristo! R. Amen!

P. Dicséret Krisztusnak! H. Amen!

(Vagy még több a füzet végén.)

II. János Pál alvernai zarándok imája Szent Ferenchez (Alverna, 1993. szeptember 17.) Ó, Szent Ferenc, az alvernai stigmatizált, a világ úgy tekint rád, mint a keresztrefeszített Jézus képmására. Az embereknek szükségük van Isten és az emberek felé nyitott szívedre, meztelen és megsebzett lábadra, átszúrt és könyörgő kezedre. Vágyakozunk megismerni hangodat, amely bár gyönge, de az evangélium erejével teljes. Szent Ferenc segíts nekünk hétköznapi embereknek, hogy képesek legyünk felismerni a bűnben a rosszat, és hogy a bűnbánatban keressük a megtisztulást. Segíts, hogy megszabadulhassunk a bűn struktúráitól, amelyek megnyomorítják korunk társadalmát. Éleszd újjá az államférfiak lelkiismeretében a népek és nemzetek közötti megbékélés sürgető szükségét. Töltsd el a fiatalokat Szentlelked erejével, amely képessé teszi őket arra, hogy a halál kultúrájának sokféle csapdájával szembeszállhassanak.

3

Szent Ferenc, ajándékozd meg megbocsátásod örömével azokat, akiket a rossz bármely formája megsebzett. A szenvedés, az éhezés és a háborúk keresztrefeszítettjeinek nyisd meg a remény kapuit. … riapri le porte della speranza. … nyisd meg a remény kapuit. R. Amen! H. Amen! (Vagy a füzet végén található másik ima II. János Pál Pápától)

Antifóna: Caelorum candor splenduit, novum sidus emicuit: sacer Franciscus claruit, cui Seraph apparuit, obsignans eum vulnere in volis, plantis, latere, dum forman crucis gerere vult corde, ore, opere.

Egek vakító fénye ragyogott fel, új csillag tündöklött fel: Felragyogott Szent Ferenc, akinek a Szeráf megjelent, megjelölve (õt) sebbel tenyerén, talpán, oldalán, míg a kereszt jelét akarta viselni szévében, ajkán, cselekedetében.

V. Signasti, Domine, HIC, servum tuum Franciscum. R. Signis redemptionis nostrae.

P. Megjelölted ezen a szent helyen, Ferenc szogádat! H. Jelölj meg minket is megváltásoddal.

Vagy olaszul: V. Hai segnato, in questo luogo santo, o signore, il tuo servo Francesco R. Coi segni della nostra redenzione. V. Preghiamo: O Dio, che per infiammare il nostro spirito con il fuoco del tuo amore in questo luogo santo hai impresso nel corpo del Serafico Padre San Francesco i segni della passione del Figlio tuo: concedi a noi, per sua intercessione, di conformarci alla morte di Cristo, per essere partecipi della sua resurrezione. Per Cristo nostro Signore! R. Amen!

P. Könyörögjünk!! Istenünk, te Fiad szenvedésének jegyeit Szent Ferenc atyánk testében csodálatosan megújítottad, hogy szívünket szereteted tüzével felgyullasszad. Add, hogy Fiadat követve halálának hasonlóságában föltámadásának is részesei lehessünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. H. Amen!

Bevezető a litániához Ahogyan a nagy kerámia oltárképen a keresztrefeszített Jézus lábainál ott áll az ö anyja, Mária, aki társul az embernek az Istennel való kiengesztelődéshez, amit a mi Megváltónknak a kínszenvedése és halála által nyertünk el. Körmenetben visszatérve könyörögjünk hozzá, hogy járjon közben értünk és a világ egységéért.

Litnánia

4

A litánia után: Latinul: V. Ora pro nobis, sancta dei Génetrix!

Magyarul: P. Könyörögj érettünk Istennek Szent Anyja! R. Ut digni efficiàmur promissiónibus H. Hogy méltók lehessünk Krisztus Chirsti! ígéretére! V. Orémus! P. Könyörögjünk! Gratiam tuam, quaésumus, Dómine, Kérünk Téged Úristen, öntsd lelkünkbe méntibus nostris infúnde, ut qui, angelo Szent kegyelmedet, hogy akik az angyali nuntiante, Christi Filii tui incarnationem üzenet által, Szent Fiadnak Jézus cognóvimus, per passiónem eius et Krisztusnak megtestesülését crucem ad resurrectiónis glóriam megismertük az Ő kínszenvedése és perducàmur. keresztje által az Ő dicsőségébe is Per eúndem Christum Dóminum nostrum. eljussunk. Krisztus, ami Urunk által. R. Amen! H. Amen! Vagy olaszul: V. Prega per noi, santa madre di Dio. R. Perché siamo resi degni delle promesse di Cristo. V. Preghiamo! Infondi nel nostro spirito la tua grazia, O Padre; tu, che nell'annunzio dell'angelo ci hai rivelato l'incarnazione del tuo Figlio, per la sua passione e la sua Croce guidaci. alla gloria della resurrezione. per Cristo nostro Signore. R. Amen! H.Amen!

(Nagyobb ünnepek esetén külön ima következik, majd a végén:)

Szent Ferenc áldása V. Il Signore ti benedica e ti custodisca. R. Amen! V. Ti mostri il suo volto e abbia misericordia di te. R. Amen! V. Volga a te il suo sguardo e ti dia pace. R. Amen! V. Il Signore ti benedica. R. Amen!

P. Áldjon meg téged az Úr és őrizzen meg téged. H. Amen! P. Mutassa meg neked arcát és könyörüljön rajtad. H. Amen! P. Fordítsa feléd arcát és adjon neked békét. H. Amen! P. Áldjon meg téged az Úr. H. Amen!

5

Olvasmányok Szent Ferenc írásaiból 6

Fordítsátok ide szívetek fülét, és engedelmeskedjetek az Isten Fia szavának. 7Tartsátok meg teljes szívvel parancsolatait és teljesítsétek tökéletes elmével tanácsait. 8Hálát adjatok neki, mert jó, és magasztaljátok őt tetteitekkel. 9Mert azért küldött benneteket az egész világra, hogy szóval és tettel tanúságot tegyetek hangjáról, és tudtára adjátok mindeneknek, hogy kívüle nincsen más mindenható. 10Maradjatok állhatatosak a fegyelemben és a szent engedelmességben, és amit megígértetek neki jó és szilárd elhatározással, tartsátok is meg. (LRend_6-10) 11

Mint fiaknak kínálja magát nekünk az Úristen. 12Lábatokat csókolva és a tőlem telhető legnagyobb szeretettel kérlek mindnyájatokat, testvéreim, hogy amennyire csak tőletek telik, a legteljesebb tisztelettel és hódolattal legyetek a mi Urunk Jézus Krisztus szentséges teste és vére iránt, 13 melyben minden, ami a mennyben és a földön van, megbékélt és kiengesztelődött a mindenható Istennel. (LRend_11-13) 8

Miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek: és ha nem bocsátunk meg valamit egészen, add, Uram, hogy teljesen megbocsássunk; add, hogy az ellenséget igazán szeressük, s érettük nálad buzgón közbenjárjunk, senkinek rosszért rosszal ne fizessünk, s azon legyünk, hogy benned mindenkinek hasznára legyünk. (Mkif_8) 14

Nos tehát emberek fiai, meddig lesztek még nehéz szívvel? 15Miért nem ismeritek meg az igazságot és miért nem hisztek Isten Fiában? 16Íme, nap nap után megalázza magát, mint akkor, mikoron királyi trónjáról a Szűz méhébe szállott alá; 17nap nap után közénk jön alázatos külsőben; 18nap nap után leszáll Atyja öléről az oltárra és a pap kezébe adja magát. 19És mint egykoron valódi testében jelent meg a szent apostoloknak, azonképpen most a szent kenyérben mutatja meg magát nekünk. 20 És miként az apostolok testi szemeikkel csak testét látták, de lelki szemeikkel szemlélve Istennek hitték őt, 21akként mi is, bár testi szemünkkel csak a kenyeret és a bort látjuk, fontoljuk meg és higgyük szilárdan, hogy ez az ő élő és valóságos teste és vére. 22Így marad az Úr mindenkoron híveivel, amint maga mondja: Íme, én veletek vagyok a világ végezetéig. (Int_1,14-22) 4

És vajon mivel dicsekedhetsz? 5Mert ha olyan éles elméjű és bölcs volnál is, hogy rendelkeznél a tudományok teljességével, értenéd a különféle nyelveket, mélyen bele tudnál merülni az ég titkainak fürkészésébe, mindezzel nem dicsekedhetnél, 6mert íme, egyetlen ördög többet tudott az égi dolgokról és most többet tud a földiekről, mint valamennyi földi ember együttvéve. Még akkor is többet tudna, ha akadna, aki az Úrtól a legteljesebb bölcsesség különleges ismeretét kapná. 7De nem dicsekedhetnél azzal sem, ha szebb és gazdagabb volnál mindenkinél, sőt, még ha csodákat művelnél és az ördögöket is ki tudnád űzni, mert mindez ellenkezne képességeiddel és nem tartozna reád. 8Ellenben igenis dicsekedhetünk erőtlenségeinkkel és a mi Urunk Jézus Krisztus szent keresztjének mindennapi hordozásával. (Int_5,4-8)

6

Olvasmányok a stigmatizációról Szent Ferenc sebhelyeinek története 3. Szent Ferenc Alverna hegyén elnyeri a szent sebhelyeket Sebhelyek … A szent kereszt fölmagasztalásának ünnepe előtt való napon cellájába visszavonulva imádkozott, amikor megjelent neki Isten angyala, és az Úrnak ezt az üzenetét hozta: - Megerősítelek és fölszólítalak, hogy alázatosan készülj föl, és türelemmel tedd alkalmassá magadat arra, amit Isten végre akar hajtani benned. - Szent Ferenc így válaszolt: - Kész vagyok türelmesen elviselni mindazt, amit az én Uram tenni akar velem. - Az angyal ezzel eltűnt. Másnap, a szent kereszt fölmagasztalásának ünnepén Szent Ferenc kora hajnalban, még napkelte előtt cellája ajtajában, tekintetét kelet felé fordítva, így imádkozott: - Uram Jézus Krisztus, két kegyelmet kérek Tőled, mielőtt meghalnék. Az egyik, hogy érezhessem lelkemben és testemben, amennyire lehetséges, azt a fájdalmat, amit Te, édes Jézus, keserves kínszenvedésed alkalmával elviseltél. A másik az, hogy érezhessem szívemben, amennyire lehetséges, azt a túláradó szeretetet, amely Téged, Isten Fiát arra indított, hogy értünk, bűnösökért oly szörnyű szenvedéseket önként és szívesen magadra vállalj. - Kitartó könyörgését meghallgatta Isten, és tudtára adta, hogy amennyire ez egyszerű teremtmény számára lehetséges, az áhított szent érzéseknek átélésében részesíti. Az ígéret birtokában Szent Ferenc mély áhítattal Krisztus kínszenvedésének és végtelen szeretetének szemléletébe merült. A buzgalom heve annyira fokozódott benne, hogy a szeretet és a szánalom egészen Krisztushoz hasonlóvá formálta. Amint így lángolt a lelke, az égből egy szeráfot látott leszállni. A szeráfnak hat ragyogó és tüzes szárnya volt, amelyek közül kettő a feje fölé borult, kettő a testét födte be, kettő pedig repülésre szolgált. Igen sebesen szállva olyan közel jött hozzá, hogy világosan fölismerte, és jól látta, hogy a keresztre feszített Ember képét foglalja magában. Szent Ferenc a látomástól először igen megijedt, ugyanakkor szívét csodálkozással vegyes öröm és fájdalom járta át. Egyrészt fölötte megörült Krisztus szépséges arcának, aki ilyen szelíden jelent meg neki, és ilyen jóságosan tekintett rá; másrészt mérhetetlen fájdalmat és részvétet érzett, ahogy megfeszítve látta őt. Azonfelül nagyon el is csodálkozott ezen a meglepő és szokatlan alakú látomáson, mert jól tudta, hogy a szenvedés gyarlósága nem fér össze a szeráfi lélek halhatatlanságával. Álmélkodása közben a jelenés kinyilatkoztatta neki, hogy Isten gondoskodásából a látomás azért jelenik meg neki ebben a formában, hogy megértesse vele: nem testi áldozat révén, hanem a lélek emésztő tüze által kell a felfeszített Krisztus hasonmásává válnia. A fönséges jelenés ideje alatt Alverna hegye olyan volt, mintha vakító lánggal égett volna, s fényével beragyogta a környék hegyeit és völgyeit, akárha a nap szállt volna a földre… Amikor a hosszabb ideig tartó és szent titkokat közlő beszélgetés után a fönséges jelenés eltűnt, Szent Ferenc lelkében az isteni szeretet végtelen izzását, testében pedig Krisztus szenvedésének csodálatos nyomait hagyta. Kezein és lábain azonnal föltűntek a szögek másai azon a módon, ahogy a szeráf alakjában megjelent keresztre feszített Krisztus testén látta.

7

Celánoi Tamás első életrajza III. fejezet A Szeráf képét viselő megfeszített ember látomásáról 94 Amikor - halála előtt két évvel - az Alverna hegyén épült és róla Alvernának nevezett remeteségben időzött, egy isteni látomás keretében úgy tűnt szentünknek, mintha egy férfiú lebegett volna fölötte, akinek Szeráf módjára hat szárnya volt, s aki kiterjesztett karjaival és összekötött lábaival egy keresztre volt szegezve. Két szárnya magasan feje fölé nyúlt, kettő repülésre, míg másik kettő egész testének befödésére szolgált. A Magasságbeli boldogságos szolgája, mikor megpillantotta a látomást, nagy csodálkozással telt el, de semmiképpen sem tudta kihámozni értelmét. Egyrészt módfelett örült a kegyes és szeretetteljes tekintetnek, melyet a kimondhatatlan szépségű Szeráf rávetett, másrészt viszont a kereszt látása, melyre rá volt szegezve, valamint kínszenvedésének keserűsége mély megrendüléssel töltötte el. Miközben tehát felemelkedett térdelő helyzetéből, örült is, meg szomorkodott is. Bízvást mondhatjuk, hogy szívében az öröm és bánat csatáztak egymással. Közben pedig folyvást azon törte a fejét, mit jelenthet e látomás. Azonban hiába feszítette meg minden szellemi erejét, a látomás értelmét nem tudta világosan felfogni, sem újszerűségére nem tudott kielégítő magyarázatot találni. Eközben kezén és lábán kezdtek kiütközni a szegek nyomai úgy, amint azt az előbb a keresztre feszített férfiún látta. 95 Kezei és lábai középen szegekkel átverteknek látszottak; a szegek feje a tenyereken és a lábfejek felső részén domborodott, hegyük pedig az átellenes oldalon nyúlt ki, és egy húsdarabocska a szegek erősen visszagörbített hegyére emlékeztetően szemmel láthatólag kiemelkedett környezetéből. Ugyanígy látszottak és szintén jól kivehetők voltak a szegek nyomai a lábakon is. Testének jobb oldalán pedig, mintha lándzsával szúrták volna át, egy behegedt seb látszott, amelyből időről időre vér szivárgott, úgyhogy alsó ruháján kívül sokszor tunikáját is átnedvesítette. Bizony nagyon kevesen voltak, akik a keresztre feszített Úr keresztre feszített szolgájának életében méltónak találtattak arra, hogy meglássák oldalának szent sebét.

Celánoi Tamás első életrajz IX. fejezet A testvérek siránkozása és öröme, mikor látták, hogy a szent a kereszt jeleit viselte magán; a Szeráf szárnyairól 112 Akkoron nagy népsokaság verődött össze, mely szüntelenül magasztalta Istent, és váltig hajtogatta: "Dicsértessél és áldassál, mi Urunk és Istenünk, amiért ilyen drága kincset bíztál reánk, érdemtelenekre! Dicséret és dicsőség neked, kimondhatatlan Szentháromság!" Assisi népe csapatostul vonult fel, sőt odaözönlött az egész vidék, hogy tulajdon szemével lássa Isten nagy műveit, melyeket szent szolgájában dicsőségesen megmutatott a fölséges Úr. Mindenki öröméneket zengett úgy, ahogyan szívének benső érzése ihlette, és mindenki magasztalta az Üdvözítő mindenhatóságát, hogy ím betöltötte szívük vágyát. Csak a fiak sírtak atyjuk elvesztésén, és szívük fájdalmának könnyekben és mély sóhajtásokban engedtek szabad folyást.

8

Fájdalmukat azonban mérsékelte a szokatlan öröm, és a megmutatkozó csoda újszerűsége valamennyiüket módfölötti bámulatra indította. Így azután gyászuk énekre, siralmuk ujjongásra fordult. Mert még senki sem hallotta, senki a szeme elé kerülő írásokban nem olvasott róla, s következésképpen nem is hitte volna, ha olyan kézzelfogható bizonyíték nem szólt volna mellette. Mert valóban a szeplőtelen Bárány keresztjének és szenvedésének képe ismétlődött meg benne, aki lemosta a világ bűneit. Úgy tűnt, mintha csak az imént emelték volna le a keresztről: keze és lába szegekkel átlyuggatottnak, jobb oldala pedig lándzsával általvertnek látszott. Ezenfelül bőre, mely azelőtt barna volt, most csak úgy ragyogott a fehérségtől, és szépségével mintegy a boldog feltámadás előízét éreztette. Arca olybá tűnt, mintha angyalarc lett volna, s nem is halotthoz, hanem élő emberhez tartozott volna. Hasonlóan többi tagjai is olyan lágyságot és hajlékonyságot mutattak, mint egy ártatlan kisdedé. Idegei nem zsugorodtak össze, mint a halottaknál szokás, bőre nem keményedett meg, s tagjai nem merevedtek meg, hanem ide-oda mozogtak, ahogyan csak akarták. 113 Mialatt valamennyiük szeme láttára ilyen csodás fényben ragyogott, és teste mind fehérebbé lett, csodálatos volt látni kezefején és lábán nem annyira a szegek okozta lyukakat, mint inkább magukat a húsból képződött szegeket, melyek a vas sötétbarna színét mutatták, és vérrel aláfutott jobb oldalát. A vértanúság eme jelei azonban nem keltettek borzalmat a szemlélők lelkében, hanem ellenkezőleg, növelték a látvány szépségét és báját, mint ahogyan a fehér padlóba rögzített fekete kövecskék fokozzák a változatosságot.

Olvasmány a Három társ legendájából. (XVII. Fejezet) Boldogságos Ferenc legszentebb haláláról és arról, hogyan nyerte el halála előtt két esztendővel a mi Urunk Jézus Krisztus sebhelyeit 69 Szeretetének lángoló hevét és Krisztus kínszenvedésének el nem múló emlékezetét, melyet szüntelenül szívében hordott, az egész világnak meg akarta mutatni az Úr: ezért csodálatos módon még földi életében egy egészen kivételes kiváltság csodás jegyével ékesítette fel őt. Egyik reggel ugyanis, a szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepe körül - két évvel halála előtt, mialatt egy (magas) hegy, az Alverna lejtőjén imádkozott, s a szeráfi nagy lángolástól és a részvevő szeretet édességétől Isten felé szárnyalva szinte egészen beleolvadt abba, aki nagy szeretetében keresztre feszíttette magát egyszerre egy szeráf jelent meg előtte, szárnyai közt egy keresztrefeszített gyönyörű férfi alakját mutatva. A jelenés kezei és lábai keresztalakban ki voltak feszítve, míg arca Krisztus Urunk ragyogó képét mutatta. Két szárnyával ugyanis fejét födte be, kettő repülésre, a másik kettő pedig egész testének befödésére szolgált. A látomás elmúltával a szent szívében a szeretet csodálatos heve maradt vissza, de még csodálatosabb volt az Úr Jézus Krisztus szentséges sebhelyeinek feltűnése testén. Isten embere, amennyire csak tehette, egészen haláláig gondosan rejtegette, mivel nem akarta nyilvánosságra hozni az Úr titkát. Egészen azonban mégsem sikerült eltitkolnia; úgyhogy legalább bizalmas barátai előtt nem maradt rejtve.

9

70 Boldog elköltözése után azonban az összes jelenlévő testvér, sőt a világiak közül is nagyon sokan minden kétséget kizáró határozottsággal Krisztus sebhelyeivel felékesítettnek látták testét. Kezein és lábain nemcsak világosan látták a szegek lyuggatását, hanem magukat a húsból képződött és a húsba benőtt szegeket is, sőt még a vas rozsdaszínét is felismerhették. Jobb oldalán pedig, mintha csak lándzsával verték volna át, hamisítatlan és félreismerhetetlen seb tátongott vörösbe játszó forradással és körötte bíborszínű szegéllyel. A sebből a szent életében gyakran vér szivárgott. A sebhelyek megcáfolhatatlan valósága nem csupán a szent életében és halálában mutatkozott meg kézzelfogható bizonyossággal mindazok számára, akik látták vagy tapintották őket, hanem az Úrnak volt rá gondja, hogy halála után is bizonyságot tegyen igazságukról a különböző csodák révén, melyeket a világ legkülönbözőbb tájain művelt általuk. E csodák révén sokan, akik előbb helytelenül gondolkoztak és Isten emberének sebhelyeiben kételkedtek, a hitbeli bizonyosságnak olyan magas fokára emelkedtek, hogy éppen ők, akik előbb kicsinyelték a szentet, most Isten jóságából és az igazság kényszerítő hatalmából, leghűségesebb magasztalói és hirdetői lettek.

II. János Pál pápa imája Szent Ferenchez (Assisi, 1998. november 5.) Szent Ferenc, aki egészen közel kerültél Kriszutshoz a te korodban, segíts bennünket, hogy mi is közelebb kerüljünk Krisztushoz a mai gondokkal terhelt és mindent kritizáló korunkban. Segíts bennünket! Ezek az idők nagy aggódással várják Krisztust, de ezt sok ember nem veszi figyelembe. Nincs idejük arra, hogy felkészüljenek Krisztusnak egy új megtestesülésére, egy új adventre. Mi, napról napra a Szentmisében kifejezzük a várakozásunkat - egyedül Téged hívva, a mi Üdvözítőnket és Megváltónkat -, hogy beteljesedjen a emberiségnek és a világnak a története. Assisi Szent Ferenc segíts bennünket, hogy mindig egyre közelebb kerüljünk Krisztushoz az Egyházban és a mindennapokban. Te, aki szívedben hordoztad kortársaidnak a viszontagságait, segíts bennünket, hogy a Megváltónak a nyittott szívével fogadjuk be a mai kor emberének változásait. A komoly szociális, gazdasági, politikai és a kultúrális problémákat, a jelenlegi civilizációnak és a mai ember minden fájdalmát, az ő kétkedéseiket, tagadásaikat, elzülléseiket, feszültségeiket, komplexusaikat, aggódásaikat... Segíts bennünket, hogy mindezeket egyszerűen és gyümölcsözően átváltoztassuk az evangélium szerint. Segíts, hogy az Evangélium legyen mindennek a kulcsa, hogy így Krisztus lehessen „az Út az Igazság - és az Élet” a mai kor embere számára. Szent Ferenc, aki egészen közel kerültél Krisztushoz a magad korában, segíts, hogy Öt egyre közelebb hozhassunk korunk embert próbáló és kritikus idejéhez. Segíts meg bennunket! A mostani idök komoly szorongassal varjak Krisztust, meg akkor is, ha sokan tudomast sem vesznek errol a varakozasrol. Nem eppen Krisztus ujboli megszületesenek, egy uj adventnek az ideje lesz ez? Naponta az eukarisztiaban mindnyajan kifejezzük varakozasunkat, amely csak Neki, Megvaltonknak es Üdvozitonknek szol, aki beteljeseiti a tortenelmet, az embert es az egesz vilagot. Assisi Szent Ferenc segits bennünket, hogy Krisztust egyre közelebb hozhassuk az egyhazhoz es a vilaghoz. Te, aki a Megvaltoehoz kozel allo sziveddel hordoztad kortarsaid viszontagsagait segits, hogy kortarsaink megprobaltatasait mi is magunkba fogadhassuk. Az osszetett szocialis, gazdasagi, politikai es kulturalis problemakat, a jelen civilizacio es a mai ember minden fajdalmat, kötkedeset, tagadasait, elzulleseit, feszultsegeit, komplexusait aggodasait... Segits bennunket, hogy mindezeket az evangelium egyszeru es gyumolcsozo nyelvezetebe agyazzuk. Segits, hogy mindenre az evangelium fenyeben keressunk valaszt ugy, hogy korunk embere szamara maga Krisztus lehessen "az Ut, az Igazsag es az Elet."

10

11

A füzetet összeállította: Kiss István fr. Didák ofm e-mail: [email protected] 2004. június