A BABITS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA
2009
S z e k s z á r d
T a r t a l o mj e g y z é k ÁLTALÁNOS RÉSZ.....................................................................................................................................................................3 1.1. BEVEZETÉS...................................................................................................................................................................................3 1.2. AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA................................................................................................................................................3 1.3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE MINŐSÉGÜGYI SZEMPONTBÓL....................................................................................................5 2. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA...................................................................................................................................6 A FENNTARTÓI MIP- BŐL AZ INTÉZMÉNYÜNKRE VONATKOZÓ FELADATOK.....................................................................................................6 Intézményünk működése során a következő helyi közoktatási rendszer egészére megfogalmazott fenntartói elvárásoknak feleljen meg:....................................................................................................................................................................................6 Munkánk során a következő- általános iskolával szembeni- feladatoknak kell eleget tennünk:.....................................................6 2.1.3 Kiemelt elvárások, feladatok iskolánkkal szemben:..............................................................................................................6 MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT...........................................................................................................................................................6 MINŐSÉGCÉLOK....................................................................................................................................................................................7 3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER........................................................................................................7 3.1. A VEZETÉS FELELŐSSÉGE, ELKÖTELEZETTSÉGE...................................................................................................................................7 Jogi megfelelőség............................................................................................................................................................................7 A HOZZÁFÉRHETŐSÉG, A MEGISMERÉS BIZTOSÍTÁSA:............................................................................................8 LEGFONTOSABB ISKOLAI DOKUMENTUMOK................................................................................................................................................8 3.1.2. A MIP működtetése.............................................................................................................................................................8 3.2. A TERVEZÉS INTÉZMÉNYI FOLYAMATA...............................................................................................................................................9 3.2.1. Stratégiai tervezés.................................................................................................................................................................9 3.2.2. Éves tervezés.......................................................................................................................................................................10 3.3. DÖNTÉSI FOLYAMAT...................................................................................................................................................................11 3.4. AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS FOLYAMATA........................................................................................................................................12 ......................................................................................................................................................................................................12 3.4.1. Emberi erőforrás................................................................................................................................................................12 3.4.1.1. A munkatársak kiválasztása és segítése.............................................................................................................................................12
MÓDSZER...................................................................................................................................................................................13 3.4.1.2. A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése..................................................................................................................................15 3.4.1.3. A belső kommunikációs rendszer működtetése....................................................................................................................................16
3.4.2. A minőségfejlesztési szervezet működése............................................................................................................................17 3.4.3. Az irányított önértékelés......................................................................................................................................................18 3.4.4. Mérés, ellenőrzés, értékelés rendszere az intézményen belül..............................................................................................19 AZ ELLENŐRZÉS, MÉRÉS ALAPELVEI...........................................................................................................................19 3.4.5. A nevelő- oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai................................................................................24 A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések.......................................................................................................................24 3.4.5.2. Az országos kompetenciamérést követő feladatok..............................................................................................................................25
3.4.6. A pedagógus munkát segítő alkalmazottak.........................................................................................................................26 3.4.7. Az intézményi vezetők munkájának értékelése....................................................................................................................26 3.5. PARTNERKAPCSOLATOK MŰKÖDTETÉSE...........................................................................................................................................27 4. DOKUMENTUMOK KEZELÉSÉNEK FOLYAMATA....................................................................................................28 VEZETŐI ELLENŐRZÉS DOKUMENTUMAI:.................................................................................................................................................28 4.2. PEDAGÓGUSOK ELLENŐRZÉSÉNEK DOKUMENTUMAI:..........................................................................................................................29 4.3. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSSAL KAPCSOLATOS DOKUMENTUMOK....................................................................................................................29 5. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA......................29 5.1. A FELÜLVIZSGÁLAT MÓDJA............................................................................................................................................................29 5.2. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM EREDMÉNYESSÉGE..........................................................................................................................30 5.3. KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI HATÁSA................................................................................................................................................30 6. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK...................................................................................................................................................31 MELLÉKLETEK……………………………………………………………………………………………………………....34
- 2 -
Mottó: „ A minőség szokás, nem tett.” Comenius
ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. Bevezetés A Babits Mihály Általános Iskola vezetése a partnerei megelégedését szolgáló kapcsolatok megteremtésére törekszik. Mint az intézmény igazgatója fontosnak tartom az oktatás, képzés és nevelés minőségének állandó fejlesztését. A nevelőtestület folyamatos képzése révén a külső és belső partnereink igényeinek és elvárásainak teljesítésére törekszünk, rugalmasan alkalmazkodva az intézményünket érintő kihívásokhoz. Kiemelt vezetői feladatomnak tartom: - a partnerközpontú gondolkodásmód erősítését, működésének ellenőrzését; - a rendszeres szakmai és minőségügyi továbbképzés megvalósítását, a változó kihívásoknak megfelelő kompetenciák megszerzését; - az ehhez szükséges erőforrások biztosítását; - az iskola hatékony képviseletét, a belső kommunikációs rendszer további működtetését az információáramlás fejlesztése érdekében. A hatékony működéshez feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a tantestület minden tagja képességeinek megfelelően, a tőle telhető módon vegyen részt e feladatok megoldásában. Szekszárd, 2009. 10. 15. Pappné Kutas Annamária igazgató
1.2.
Az intézmény rövid bemutatása Iskolánknak egy 1958-ban épült kétemeletes épület ad otthont. Tágas, néhol füves belső udvara, telepített növényzete gyermekbarát környezetben nyújt lehetőséget a természettel való közvetlen kapcsolat megélésére, a gyermekek mozgásigényének kielégítésére.
Célunk a biztos alapok megteremtése, melyet a gyermek túlterhelése nélkül, tevékenykedtetés közben érünk el. Az alsó tagozat 1-4. évfolyamán délelőtt folyik a tanítás, míg napközi otthonos csoportjainkat igyekszünk egy osztály- egy csoport formában szervezni a szülők igényei alapján.
- 3 -
A tanulási nehézségekkel küzdők felzárkóztatásán, fejlesztésén kívül a tehetségek gondozására is figyelmet fordítunk, ezekhez jó lehetőséget ad mind a választható tanórák rendszere, mind a csoportbontás, s a szakkörök. Tanulóinknak az angol, az informatika vagy a német nemzetiségi nyelv tanulására is van lehetőségük. Mindkét idegen nyelvet képzett nyelvtanárok tanítják csoportbontásban. A nyelvtanítást és az informatikát az 1. évfolyamon kezdjük el órarendbe illesztve, választható tanórai foglalkozásként. Az általános tagozaton idegen nyelvet 4. osztálytól választhatnak tanulóink. Informatikát kötelezően 6. osztálytól tanítjuk önálló tantárgyként. Nevelésünkben kiemelt szerepet kap az egészséges életre nevelés, a testi és lelki egészség és a környezettudatos magatartás. 5. osztálytól integráltan tanítjuk a tánc- és drámát, a hon- és népismeretet, az egészségtant. Az etikát a 7. évfolyamon, a média- és mozgóképkultúrát a 8. évfolyamon önálló tárgyként tanítjuk. Intézményünkben a hitoktatáson való részvétel fakultatív, az iskola működési rendjében állandó délutáni helyük van. Az iskolai diákönkormányzat színes szabadidős programokkal szolgálja a gyerekek kulturális igényeinek kielégítését, s a tanulói érdekképviselet megvalósulását. Az iskolánkban önálló sportegyesület nem működik. Szerepét a városi sportegyesületek veszik át. Ennek keretében történik az életkornak megfelelő testedzés és a versenyekre való felkészülés. Ezeknek az egyesületeknek a tornatermet és a sportudvart az iskola biztosítja. Tanulóink lehetőséget kapnak arra is, hogy ISK keretében sportfoglalkozásokon vegyenek részt, melyet tanórán kívül valósítunk meg. Intézményünk 2009. július 1-jével tagintézményként a medinai általános iskola alsó tagozatát is magába foglalja, így egyesítve a két iskola erősségeit.
- 4 -
1.3. Az intézmény szervezeti felépítése minőségügyi szempontból
Minőségügyi csoport vezetője
Igazgató
Tagintézmény vezetője
Munkacsoport
Minőségügyi kör vezetője
Minőségügyi kör vezetője
Minőségi kör
Minőségi kör
Közvetlen partnerek (szülők, tanulók, pedagógusok, nem pedagógus dolgozók)
Minőségügyi kör vezetője
Minőségi kör
Közvetett partnerek
- 5 -
2. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA
A fenntartói MIP- ből az intézményünkre vonatkozó feladatok Intézményünk működése során a következő helyi közoktatási rendszer egészére fenntartói elvárásoknak feleljen meg: -
megfogalmazott
általános elvárások, vezetési, szervezetműködési elvárások, gazdálkodással, feltételteremtéssel kapcsolatos elvárások, nevelési- oktatási elvárások, szolgáltatási elvárások.
Munkánk során a következő- általános iskolával szembeni- feladatoknak kell eleget tennünk: -
korszerű, sokoldalú általános műveltség biztosítása, az értelmi fejlődés elősegítése, személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, környezeti nevelés, egészségnevelés, szociális tevékenységek, gyermekvédelem, német nemzetiségi és etnikai nevelés, az intézményünk külső kapcsolatainak erősítése, ápolása, a nevelés- oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása. 2.1.3 Kiemelt elvárások, feladatok iskolánkkal szemben:
-
német nyelvoktató kisebbségi oktatás, informatika angol nyelvvel együtt történő oktatása, medinai tagintézménnyel való szoros együttműködés.
Minőségpolitikai nyilatkozat „ Örököse vagy őseid szellemi kincseinek, és rajtad a sor megőrizni.” Babits Mihály Névadónk e néhány sora követésre méltó üzenete iskolánknak, amely nagy hagyományokkal rendelkező intézmény. Működésünk során arra törekszünk, hogy a város iskoláival a korrekt kapcsolatot tovább ápoljuk, hírnevünket öregbítsük, és a megszerzett tapasztalatainkat másoknak is továbbadjuk. Célunk, hogy színvonalas EU- konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Iskolai specialitásaink: német nemzetiségi, angol nyelv és informatika oktatása, sokféle szabadidős tevékenység, melyek tanítványaink tehetségének felismerését, annak kibontakoztatását szolgálják. Munkánk során törekszünk arra is, hogy a segítségre szorulókat támogassuk, fejlesszük. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk.
- 6 -
Törekvésünk az, hogy tanítsuk meg a tanulóink számára a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktusok hatékony elemzését, kezelését, a másság elfogadását. Célunk, hogy az iskolánkból kikerülő gyerekek emberbaráti szeretettel közelítsenek mind korosztályuk, mind a felnőttek felé. Segítünk abban, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész, gyerekeket szerető munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel valósítjuk meg. Iskolánk vezetése és nevelőtestülete a partnereink megelégedettségét szolgáló kapcsolatok megerősítésére törekszik, s munkája során elkötelezett a minőség iránt. A minőség irányításában a vezetés felelőssége elsődleges és meghatározó. Minőségirányítási rendszerünket a COMENIUS I. követelményeinek megfelelően alakítottuk ki, működtetjük, és azt folyamatosan fejlesztjük.
Minőségcélok Minőségcéljainkat Pedagógiai Programunk elvárásai alapján határoztuk meg. 1. Célunk, hogy a nevelő- oktató munka során minden pedagógus módszere, felkészültsége, értékelése, a tanulóink tudása feleljen meg a partnerek elvárásainak. 2.
3.
Arra törekszünk, hogy iskolánk tanulóinak képességei optimálisan fejlődjenek: - viselkedésük folyamatosan javuljon, - felkészülésük a felnőtt életre megalapozott legyen. Körülményeinkhez képest biztosítjuk tanulóink és dolgozóink számára az esztétikus, egészséges és biztonságos környezetet.
4. Törekvésünk, hogy tanulóink véleménynyilvánításaikban reálisak, nyíltak, s a rendelkezésükre álló lehetőségekkel elégedettek legyenek.
5. Célunk az, hogy a szülőkkel való kapcsolattartás során megőrizzük nyíltságunkat, segítőkészségünket. 6. Továbbra is igyekszünk megfelelni külső partnereink pozitív megítélésének.
3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 3.1.
A vezetés felelőssége, elkötelezettsége
Cél: Az intézmény vezetése biztosítsa a minőség iránti elkötelezettségét, a folyamatos fejlesztéshez szükséges erőforrásokat. Tegye mindezt a partneri elvárásoknak megfelelően; a külső és belső jogrendszer, a szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, a pedagógiai program évenkénti felülvizsgálatával, az éves munkatervek készítésével és a 4 évenkénti irányított önértékelés lebonyolításával.
- 7 -
Jogi megfelelőség
Az iskola vezetője folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályozó jogi dokumentumok, a fenntartó önkormányzat valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetőek legyenek, s azokat az alkalmazottak (meg)ismerjék és betartsák. A hozzáférhetőség, a megismerés biztosítása: Az Oktatási Közlöny, a Közoktatási tv., a KJT. és az egyéb fontos rendeletek nyomtatott formában megtalálhatók az igazgatói irodában, a könyvtárban és az igazgatóhelyetteseknél. A postai úton az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató (távollétében az igazgatóhelyettes) tekinti át. A közérdekű, fontos információkat a faliújságon teszi közzé vagy személyesen átadja az érintett kollégának. A pedagógiai, szakmai jellegűeket a soron következő munkaértekezleten tárja a nevelőtestület elé. Ha az információ a technikai dolgozókat érinti, vagy az intézmény gazdasági működésével kapcsolatos, akkor az alkalmazotti kört az intézmény vezetője tájékoztatja. Legfontosabb iskolai dokumentumok Megnevezés 1. Alapító Okirat 3. Pedagógiai program Szervezeti és Működési Szabályzat 2. Házirend 4. Továbbképzési Program és Beiskolázási terv Intézményi éves munkaterv, munkaközösségi 5. munkatervek, diákönkormányzat munkaterve. A félévi és az éves beszámoló 6. Szülői közösség munkaterve 7. Kollektív Szerződés Az intézményi ügyintézés dokumentumai, munkaügyi dokumentumok, a gazdálkodást 8. szabályzó dokumentumok, védelmi szabályzatok - Tűzriadó terv 9. Intézményi MIP 10 Közalkalmazotti Szabályzat
Elérhetőség Igazgatói iroda Ig. és ig.h. iroda, tanári, könyvtár, Ig. és ig.h. iroda, tanári, könyvtár, of., tantermek. Ig. iroda, helyettesek, tanári Ig. és ig.h. iroda, tanári, munkaközösség-vezetők, Ig. iroda Ig. iroda Szakszervezeti főbizalmi, ig. és ig. h. iroda Ig. és gazdasági iroda folyosókon Ig. és ig.h. iroda, a munkacsoport tagjai, tanári, könyvtár Ig., KT vezető
3.1.2. A MIP működtetése
A Babits Mihály Általános Iskola Minőségirányítási Programjának működtetéséért az igazgató a felelős. Iskolánkban – a COMENIUS minőségfejlesztési programban is együttdolgozó – 5 fős munkacsoport végzi a minőségirányítással kapcsolatos munkát. A minőségirányítási vezető, az alsós napközis mk. vezető. Feladata a MIP- ben meghatározott folyamatok koordinálása, felügyelete. A munkacsoport beszámolási kötelezettséggel tartozik az igazgató és az alkalmazotti kör felé. A munkaköri leírásukban előírtaknak megfelelően végzik a MIP működtetésének feladatát.
- 8 -
Folyamatainkat a PDCA- ciklusnak megfelelően működtetjük. A MIP felülvizsgálatát 5 évenként a törvényi változásoknak megfelelően végezzük el. A MIP működtetése felelősségteljes, időigényes munka, ezért a munkacsoport vezetője és tagjai a törvényi előírásoknak megfelelően részesednek a minőségi munkáért járó bérezésből (2004. szeptember 1-jétől).
3.2. A tervezés intézményi folyamata Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a Pedagógiai Programmal, mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. Az éves tervezés, a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Az éves értékelés felöleli az intézmény működésének értékelését és a javító, fejlesztő tevékenységek eredményeit, s meghatározza az ebből adódó feladatokat. 3.2.1. Stratégiai tervezés
A folyamat célja: az intézmény pedagógiai programjának általános felülvizsgálata, módosítása. A folyamat leírása: 1.
2. 3. 4.
5. 6.
A Pedagógiai Program felülvizsgálata évenként történik. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a Közoktatási törvényt és a szükséges törvényi szabályozásokat. Az igazgató ismerteti a tantestülettel a módosításra, kiegészítésre szoruló területeket. Márciusban a megalakult munkacsoportok elvégzik a kijelölt területek elemzését, s módosító javaslataikat leadják az igazgatónak. Áprilisban tantestületi értekezleten az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a Pedagógiai Program fejlesztési módosításait, melyet előzőleg a szülői közösség képviselőivel és a DÖK- kel is véleményeztetett. Ehhez be kell szerezni a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat egyetértését is. Májusban az igazgató a módosított Pedagógiai Programot felterjeszti az fenntartóhoz jóváhagyásra. Elfogadás után, legkésőbb szeptemberben, a végleges programot az igazgató az osztályfőnökök, s a DÖK- vezetők segítségével megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek).
- 9 -
3.2.2.
Éves tervezés
A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola nevelő – oktató munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. A folyamat leírása: 1.
Júniusban – legkésőbb a tanévzáró értekezletig – az igazgató kéri a munkaközösségek javaslatait a következő tanévre vonatkozóan.
2.
Augusztusban az igazgató a munkaközösségek javaslatai alapján elkészíti az iskola éves munkatervét – mint munkaanyagot –, melynek főbb részei: - A tanév rendje. - A tanév kiemelt pedagógiai célkitűzései és az ehhez kapcsolódó feladatok. - A feladatok elvégzéséhez kapcsolódó fő alapelvek. - Tanulmányi versenyek. - Az iskolai nevelő – oktató munka ellenőrzésének részeként elvégzendő mérések. - A feladatok ütemezése, felelősökkel. - A belső ellenőrzés terve. - Tanítás nélküli munkanapok, ünnepek, ünnepélyek. - A szülőkkel való találkozások formái és időpontjai. - Hit és vallásoktatás. - Az alsós, a napközis és az osztályfőnöki munkaközösség munkaterve. - A Medinai Tagintézmény munkaterve.
3.
A tanévnyitó értekezleten az igazgató a nevelőtestület elé tárja az éves munkatervet megvitatásra. A nevelőtestület dönt az elfogadásról. Az elfogadott terv alapján az osztályfőnöki, az alsós és a napközis munkaközösség-vezető is elkészíti éves tervét, s csatolja az iskolai munkatervhez.
4.
Szeptember 30-ig sokszorosításra kerül a munkaterv, s megkapják a helyettesek, munkaközösség-vezetők, a DÖK vezetők és az érdekképviseletek vezetői is. 1 példány kifüggesztésre kerül a tanári szobában, 1-1 példányt megkap az iskolai szülői szervezet képviselője, az iskolaszék vezetője, s 1 példányt elküld az igazgató a fenntartónak.
5.
Ezután a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi terveket, melyet a munkaközösség elfogad, s az igazgató elé terjeszti. A DÖK és a szülői szervezet vezetői szintén elkészítik munkatervüket, elfogadás után ők is az igazgató elé terjesztik. Ezen dokumentumok elkészítésének ideje szeptember 30.
6.
Az igazgató jóváhagyása után életbe lépnek a fent felsorolt munkatervek, s az egyes közösségek ez alapján végzik éves munkájukat.
- 10 -
3.3.
Döntési folyamat
Az intézmény belső szervezeti egységeit, vezetői szintjeit az SZMSZ tartalmazza. (II. fejezet) Az iskola vezetéséért az igazgató a felelős, az intézmény egészét érintő fontos kérdésekben kéri a nevelőtestület, a technikai dolgozók, az iskolaszék, a szakszervezet, a KT. a szülők és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ezután születik meg a döntés. Az SZMSZ VI. fejezete szabályozza a nevelőtestületi döntések, határozatok, átruházott feladatkörök folyamatát és a szakmai munkaközösségek tevékenységét, jogait és feladatait.
A döntési folyamat ábrázolása: Igazgató
Tagintézmény vezetője
Igazgatóhelyettesek (alsó, felső)
Munkaközösségvezetők
KT – tagok
Szülői közösség képviselői
DÖK vezetők
Szakszervezeti vezető
Az igazgató tájékoztat és véleményt kér, ezután hozza meg döntéseit.
- 11 -
Kibővített iskolavezetés: - igazgató - ig.helyettesek - tagint. vezető - mk. vezetők (alsós, felsős, oszt. főnöki) - KT vezetője - DÖK vezetői - Iskolaszék vezető - Szakszerv. vez.
3.4.
Az intézményi működés folyamata 3.4.1. Emberi erőforrás
Célunk: a) A megfelelő, szakképzett munkaerő kiválasztásával, fejlesztésével a kitűzött minőségcélok elérése. b)
Az új munkatársak az intézményi hagyományokat és az elfogadott értékeket, a biztonságos munkavégzés szabályait és feltételeit, a mentor segítségével megismerjék és a gyakorlatban alkalmazzák.
3.4.1.1. A munkatársak kiválasztása és segítése
A belépő új munkaerő kiválasztására és segítésére (figyelembe véve a jogszabályokat) az alábbi eljárásrendet alkalmazzuk a pedagógusokra és a nem pedagógus dolgozókra vonatkozóan. A) Eljárásrend az emberi erőforrások működtetésére (pedagógus munkatárs)
kiválasztási
és betanulási
rendjének
B) Eljárásrend az emberi erőforrások működtetésére (nem pedagógus munkatárs)
kiválasztási
és betanulási
rendjének
- 12 -
A) Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére (pedagógus munkatárs)
I. II. III. IV: V.
Lépések
Módszer
Eszköz
Pályázat kiírása
pályáztatás
médiák Oktatási Közlöny
dokumentumelemzés
szakmai önéletrajz
beszélgetés
dokumentumok, pályázat
Határidőre beérkező pályázatok értékelése Személyes beszélgetés a pályázóval Az intézmény céljainak megismertetése A feltételrendszer megismertetése
beszélgetés beszélgetés
VI.
Kinevezés
döntés
VII.
Patronáló pedagógus kijelölése
felkérés
VIII.
Személyes találkozások (a patronáló tanárral)
bemutatás
küldetésnyilatkozat Pedagógiai Program munkajogi dokumentumok kinevezés, munkaköri leírás megbízás
Érintettek
Felelős
Határidő
az adott szakmai munkaközösség
igazgató
legkésőbb a tanév vége
igazgató
pályázat határideje (július 15.)
igazgató
július 30.
igazgató
július 30.
igazgató
július 30.
igazgató
augusztus 20.
igazgató
augusztus 28.
igazgatóhelyettes
szeptember 10.
pályázó igazgató pályázó igazgató pályázó, igazgató pályázó igazgató pályázó igazgató patronáló pedagógus, pályázó, igazgató munkatársak új munkatárs patronáló tanár
Szempontok a patronáló tanár kiválasztásához: - legalább 5 éve iskolánk kinevezett pedagógusa, lehet munkaközösség-vezető ill. más kiválasztott tanító vagy tanár A patronáló pedagógus feladata: - a patronált kollégának napi segítséget ad - adminisztráció pontos elkészítésének segítése - informális problémák megbeszélése - alapdokumentumok megismerése és megismertetése - iskolai hagyományok megismerése és megismertetése
B) Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére (nem pedagógus munkatárs)
Lépések
Módszer
Eszköz
Érintettek
Felelős
I.
álláshirdetés
hirdetés
média Munkaügyi Központ
igazgató
igazgató
II.
Beérkező jelentkezések értékelése
értékelő megbeszélés
III.
A feltételrendszer megismerése
beszélgetés
munkajogi dokumentum
IV.
Döntés az álláshely betöltéséről, megbízás
döntéshozatal
kinevezés
V.
Patronáló munkatárs kijelölése
felkérés
megbízás
jelentkező igazgató jelentkező igazgató jelentkező igazgató jelentkező igazgató patronáló munkatárs
igazgató igazgató igazgató igazgató
Határidő aktualitás szerint aktualitás szerint aktualitás szerint aktualitás szerint aktualitás szerint
Szempontok a patronáló munkatárs kiválasztására: -
az igazgató javaslatára történik a kiválasztás, a legalább 3 éve intézményünkben dolgozó munkatársak közül
-
a patronáló munkatárs feladata, hogy helyismeretére és munkahelyi tapasztalatára támaszkodva segítse az új munkatárs munkavégzését ill. beilleszkedését
-
a konyhai dolgozók kiválasztásánál a konyhai működést szabályozó minőségügyi rendszer az irányadó
3.4.1.2. A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése
A továbbképzési rendszer működtetése A 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet alapján az igazgató által elkészített s a nevelőtestület által elfogadott ötéves Továbbképzési Program mellékletben az irányadó az éves beiskolázási terv elkészítésénél. Az elmúlt évek tapasztalata alapján ez a rendszer jól működik. A szempontrendszer felülvizsgálata, korrekciója 5 évente történik. Célunk: A humán erőforrás tudatos fejlesztése a képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. Fontos az intézmény pedagógiai célkitűzéseinek elérése, a munkatársak egyéni elképzeléseivel összhangban. A folyamat leírása: 1. Minden év elején az igazgató ismerteti a továbbképzési lehetőségeket a nevelőtestület számára. 2. A továbbképzésre jelentkezők március 8-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek. 3. Március 10-ig az igazgató előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket. 4. A tantestület a Továbbképzési Program alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. A közalkalmazotti tanács ezzel egy időben véleményezi a jelentkezéseket. 5. Március 14-ig az iskola igazgatója a dolgozóval egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit. 6. Március 15-ig az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet, szükség esetén a nevelőtestület jóváhagyásával módosítja.(tanévnyitó értekezleten) 7. A támogatott továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a tandíj rájuk eső részét (20 %) az intézmény pedig 80 %- ot. 8. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek illetve a tantestületnek. Ezen időszakon belül bemutatják a végzettséget igazoló dokumentumot is. 9. Az igazgató minden évben a félévi értekezleten és az év végi beszámolóban értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra.
3.4.1.3.
A belső kommunikációs rendszer működtetése
Intézményünkben az alábbi vázrajz alapján működik a belső kommunikációs, információs rendszer. (13. melléklet)
.
Az információáramlás eszközei: levél, értesítés; meghívó; szórólap, plakát; tájékoztató füzet, üzenőfüzet; iskolarádió; faliújság, sulifal; hirdetőtáblák; telefon; e- mail személyes találkozás Az információáramlás területei: munkaértekezlet; nevelőtestületi értekezlet; vezetőségi megbeszélés; kibővített iskolavezetés értekezletei; alkalmazotti értekezlet; szülői értekezlet; SZMK- választmányi értekezlet; ISKOLASZÉK ülése; egyéni beszélgetések; rendkívüli szülői értekezlet; munkaközösségi értekezlet; alsós, felsős konferencia; félévzáró értekezlet; tanévzáró értekezlet; tanévnyitó, tanévzáró ünnepély; iskolagyűlés; igazgató és gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogadóórája. 3.4.2.
A minőségfejlesztési szervezet működése
(belső értékelési rendszer működtetése) A Comenius I. modell követelményeinek megfelelően intézményünkben kiépítettük a partnerközpontú működés feltételrendszerét. A program eredményének tekinthető, hogy a partnerközpontú szemlélet az alkalmazotti kör szinte teljes egészét érintette. Az intézményen belüli együttműködés, a team munka előtérbe került. Javult a partnerek közötti információáramlás, a kommunikáció. Célunk továbbra is az, hogy iskolánk és a partnerei közötti kapcsolat a kölcsönös elkötelezettség elve alapján működjön. Ennek alapfeltétele a folyamatos partneri igényfelmérés, az igények összehangolása, a konszenzusteremtés. A másfél éves tapasztalat birtokában döntöttünk úgy, hogy a PDCA elvnek megfelelően az I. modellt kívánjuk folytatni, annál is inkább, mivel az Intézkedési Tervünkben a közép- és hosszú távú célkitűzések csak így valósulhatnak meg.
A partnerközpontú működés fenntartása érdekében változatlanul megmarad a munkacsoport (5 fővel). Továbbiakban is a jól bevált gyakorlat szerint – kéthetente 1 alkalommal – biztosítja az iskola a munkacsoport tagjainak a közös munkavégzés lehetőségét. Az igazgató elkötelezett híve a minőségfejlesztő munkának és állandó meghívottként aktívan részt vesz a munkacsoport tevékenységében. A közvetlen és közvetett partnerek elégedettségét és elvárásait a jövőben háromévente novemberben kívánjuk teljes körűen mérni, különös gondot fordítva a partnereknek történő visszajelzésekre. A következő mérés a 2011/2012-es tanévben esedékes. A Comenius I. modell kiépítése során a partnerazonosítás, a részletes partnerlista is elkészült, melyet a mindennapi munkánk során is használunk. A partneri igényfelmérés szabályzatán és eljárásrendjén egyelőre nem kívánunk változtatni. Ez a dokumentum tartalmazza partnercsoportonként a mintavételi eljárást, a mérőeszközöket, a módszereket, valamint a partneri visszajelzés módjait is. A partneri igényfelméréseket követően részletes összefoglaló, elemzés készül a felmérés eredményeiről. Az elemzést minden esetben célmeghatározás követ, melyek beépülnek az intézmény hosszú, közép és rövid távú tervébe.
3.4.3. Az irányított önértékelés A teljeskörű irányított önértékelést az alkalmazotti kör döntése alapján intézményünk 4 évente végzi, a támogató munkacsoport vezetésével. A következő teljeskörű irányított önértékelés: 2009/2010-es tanév. Az önértékelés kiterjed az intézmény jellemző tulajdonságaira, adottságaira, eredményeire és szervezeti kultúrájára. Az önértékelés területei: -
Adottságok: A vezetés értékelése Az iskolastratégia értékelése Az emberi erőforrások értékelése A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje A folyamatok és szabályozottságok értékelése A szervezeti kultúra értékelése
-
Eredmények: A szülők és diákok elégedettsége Az alkalmazottak elégedettsége Társadalmi szerepvállalás Az intézmény kulcsfontosságú eredményei, mutatói A munkatársak részvétele, bevonásának mértéke Az értékelést a jövőben is a Comenius 2000 Minőségfejlesztési Program modell-leírása alapján saját készített mérőanyag szerint végezzük.
Tényekre alapozva állapítjuk meg intézményünk erősségeit, fejlesztendő területeit. Az értékelés során az iskola sajátosságait is figyelembe vesszük, törekedve a tényszerűségre. A felmérés végrehajtása szempontjából alapkövetelmény, hogy annak eredménye valós képet mutasson az intézményről. Az önértékelés a teljeskörű intézményi értékelés szabályzata is elkészült, mely tartalmazza az értékelés területeit, gyakoriságát, az értékelés lépéseit, felelőseit és határidőit, valamint az alkalmazott módszereket, az ellenőrzési pontokat, és az ellenőrzést végző személyeket. (1. sz. melléklet) Az eredmények területén az adatok gyűjtése, értékelése a mérhető adatok elemzésére épül: - tanulmányi átlagok, versenyeredmények, elégedettségi mutatók, rendezvények száma, minősége, statisztikai adatok, stb. Az aktuális eredményeket mindig az előző évekhez viszonyítjuk. Az összesített adatok és azok trendvizsgálata adja az alapot az intézmény erősségeinek és fejlesztendő területeinek megállapításához. Az irányított önértékelés során kapott igény- és problémakatalógus segítségével fogalmazza meg az intézmény a célkitűzéseit, feladatait. Az összegyűjtött sokoldalú információk jó alapot nyújtanak a stratégiai tervezéshez. A mérések, ellenőrzések elvégzése, az eredmények elemzése után intézkedési tervet készítünk. Az intézkedési terv készítésével az a szándékunk, hogy világos, konkrét, lehetőleg mérhető, számszerűsíthető paraméterekhez kötött célokat rögzítsünk és kidolgozzuk e célok elérésének részletes feladattervét a PDCA elv figyelembe vételével. A 2009 októberében készült Intézkedési tervünkben 3 fő területtel foglalkoztunk, melyek rövid-, középés hosszú távú célkitűzéseket tartalmaznak, s megvalósításuk jelenleg is folyamatban van. Az iskola éves munkatervébe szervesen beépítjük az intézkedési tervből adódó feladatokat, amelynek alapján a további belső szabályzatok készülnek (munkaközösségek munkatervei, DÖK munkatervek). Minden szabályozásnál fokozottan figyelünk arra, hogy összhangban legyen az iskolai alapdokumentumokkal (Pedagógiai Program, Házirend, SZMSZ). Az elkészült szabályozásokat a teljes munkatársi körrel megismertetjük, s minden esetben az új munkatársakkal is. A közösen elfogadott és kialakított működési rendszert mindannyiunkra nézve kötelezőnek tartjuk. Az iskola vezetése és a munkacsoport tagjai elkötelezettségével és példamutatásával hangsúlyozza a partnerközpontú működés jelentőségét és fontosságát. Az irányított önértékelés eljárásrendje, ütemterve, szabályzata tartalmazza: az elvégzendő feladatokat, tevékenységeket, az elvárt eredményeket és a kommunikációs lehetőségeket is. 3.4.4. Mérés, ellenőrzés, értékelés rendszere az intézményen belül
A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja.
Az ellenőrzés, mérés alapelvei Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban összhangban készült: (Közoktatási Törvény, Pedagógiai program, SZMSZ, munkaköri leírások, kiegészítve az intézményben elfogadott helyi feladatlistával, Házirend, Kollektív Szerződés, Éves munkaterv) és a meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a belső ellenőrzési szabályzat (Értékelési Kézikönyv), ill. az évente- az iskolai munkaterv részekéntösszeállított éves belső ellenőrzési terv határozza meg. A nevelő-oktató munka ellenőrzését és a hozzá kapcsolódó méréseket végezheti: - pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, - tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. A Babits Mihály Általános Iskola Értékelési „Kézikönyve” 2003-ban elkészült, majd 2006ban módosításra került. A rendszer kidolgozására, működtetésére, az információgyűjtésére egy munkacsoport, minőségi kör működik. A csoportban az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség - vezetők, az érdekképviseleti szervek vezetői, valamint a témával kapcsolatban továbbképzésen részt vevő kollégák dolgoztak. Legfontosabb célkitűzésük volt egy olyan komplex értékelési rendszer kidolgozása volt, melynek segítségével a pedagógusok munkájának, teljesítményének, eredményeinek értékelése konkrétan meghatározott, a közösen elfogadott szempontok alapján történik. Az értékelési rendszer közvetlen célja: Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. -
A pedagógusok motivációjának fejlesztése. Az egyéni erőfeszítések ösztönzése. Reális teljesítményértékelés. Rendszeres, objektívebb visszajelzés a tényleges munkáról. A pedagógusok erősségeinek kiemelése, a fejlesztendő területek feltárása és javítására a megoldás keresése. - Információgyűjtés a pedagógus adottságairól, képességeiről, tevékenységeiről. - Az új kollégák felvételének és beilleszkedésének megkönnyítése.
Az értékelés feladata A nevelő- oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. Alapvető elvárások a rendszer bevezetésétől: - Az egyéni és a szervezet céljainak összehangolása. - A munka és az egyén egységes és folyamatos értékelése, szempontrendszer segítségével. - Tudatosabb, reálisabb értékelés és önértékelés. - A szakmai munka javulása az elvárások ismeretében. - Csökken az aránytalan terhelés, javul a munkahelyi légkör. - A humán erőforrás feltérképezése. - A munkatársak és a vezető közötti szervezeti kommunikáció elősegítése. A pedagógus munkakörre megfogalmazott teljesítmény, magatartás és képességkövetelményeket az intézményben, a fent említett szervezeti szabályozók alapján, a tantestület elfogadta. Teljesítménykövetelmények -
-
A munkakörnek megfelelő végzettség Szaktárgyi tudás Pedagógiai, módszertani felkészültség Az alapdokumentumok ismerete (Ped. program, SZMSZ,munkaköri leírás, Házirend) Pontos adminisztráció
Magatartáskövetelmények - Lelkiismeretesség - Pontosság, munkafegyelem - Személyes példamutatás, viselkedés - Beszédkultúra, hangnem, stílus - Kollegalítás, kapcsolatteremtés - Diszkréció
Képességkövetelmények - Szervezőképesség - Irányító képesség - Együttműködési képesség - Konfliktuskezelés - Problémaérzékenység - Értékelő képességhelyzet- és önértékelés - Kommunikáció - Empátia, tolerancia - Alkalmazkodó kép. - Innovativitás
A tantestület elfogadta az értékelés eljárásrendjét (2. sz. melléklet). A célok megfogalmazása mellett elfogadta az értékelési szempontrendszer fő területeit, értékelési fokozatait is, mely értékelési és önértékelési rendszerként is működik (3. sz. melléklet). Minden pedagógus ezentúl is 3 évente kerül értékelésre, minősítésre. Az ettől eltérő alkalmak esetében a Kjt. 40. §-a (1-3) bekezdés az irányadó. A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, a szakmai fejlődés segítése. A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítést „Minősítési lap” alkalmazásával kell elvégezni (12. sz. melléklet). A minősítés a személyi adatokon túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és ezen alapuló értékelést tartalmazhat.
A minősítés indoklása: A minősített közalkalmazott alkalmasságának megítélést a munkáltatói jogkör gyakorlója indokolni köteles. A minősítőnek a szöveges indokolás során a teljességre kell törekednie, mert a minősítéssel kapcsolatos munkaügyi peres eljárás során a bizonyítási eljárás keretében az indokolás utólag nem pótolható, nem kiegészíthető. A minősítőnek a minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor- a szöveges értékelés mellett – a törvényben előírt pontszámokat kell alkalmaznia: - Kiemelkedő minősítés három pont, - Megfelelő minősítés kettő pont, - Kevéssé megfelelő minősítés egy pont, - Nem megfelelő minősítés nulla pont. A minősítés eredménye: A munkáltatói jogkör gyakorlója (igazgató) a közalkalmazott minősítésének eredményét az egyes minősítési szempontoknál elért pontszámok összesítésével, az adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján állapítja meg: - „Kiválóan alkalmas” minősítést kap a közalkalmazott nyolcvantól száz százalékig terjedő arány esetén. - „Alkalmas” minősítést kap a közalkalmazott hatvantól hetvenkilenc százalékig terjedő arány esetén. - „Kevéssé alkalmas” minősítést kap a közalkalmazott harminctól ötvenkilenc százalékig terjedő arány esetén. - „Alkalmatlan” minősítést kap a közalkalmazott harminc százalék alatti arány esetén, illetve, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. A minősítés ismertetése: A munkáltatói jogkör gyakorlója a minősítést köteles ismertetni a közalkalmazottal, és annak egy példányát az ismertetéskor a közalkalmazottnak át kell adnia. Annak a tényét, hogy a közalkalmazott a minősítésben foglaltakat megismerte a minősítésen aláírásával igazolja. A közalkalmazott a minősítésére észrevételt tehet, az észrevételeit a minősítési lapon kell feltüntetnie. A minősítéssel kapcsolatos jogorvoslat: A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítése iránt a munkaügyi bírósághoz fordulhat. Az eddigi értékelések megfeleltetése illetve új minősítések készítése folyamatosan történik a 2009. január 1-jétől hatályos törvényi szabályozásnak megfelelően(Kt. 40. §).
A pedagógiai munka ellenőrzésének területei A pedagógusok nevelő- oktató munkája- a tanítási órán belül, tanórán kívül, az iskolán belül és kívül: - A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása. - A szülőkkel való kapcsolattartás. - A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Tanítási órán belül különösen fontos ellenőrzési területek, melyek a mellékletben részterületként kidolgozottak:
- Szakmai felkészültség, eredményesség, - Képzés, önképzés - Tanulásirányítás (előzetes felkészülés, tervező munka,a tanítási óra felépítése, szervezése, az alkalmazott módszerek, ellenőrzés, értékelés) - A tanulók munkája, szorgalma, magatartása - Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. - A felzárkóztatás és a tehetséggondozás. - Személyes tulajdonságok - Közösségalakító tevékenység, nevelőmunka - Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítése - A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezése, az ezeken való részvételrendezvények, ünnepélyek szervezése, rendezése, felügyelete, (kirándulások, táboroztatás) - Iskolai sport, tanulmányi és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók szervezése, segítése - Együttműködés, kapcsolattartás - A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása. - A tanulók továbbtanulásának segítése, irányítása. - A pedagógusra bízott tanterem rendezettsége, dekorációja. - Önképzés, továbbképzéseken való részvétel, pályázatírás A pedagógusok nevelő- oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított – és az iskolai munkaterv részét képező – belső ellenőrzési terv alapján. Ennek szempontjait, ütemezését a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten ismeri meg és fogadja el. A tanulók iskolai munkáján belül: A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintje, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítménye. - A tanuló magatartása, viselkedése, fegyelmezettsége, szorgalma. - Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenysége, fejlődésének értékelése. - Az osztály szociális összetétele - Tanulási teljesítménye - Társas szerkezete, közösségi struktúrája - Neveltségi szintje
A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. Az intézmény nevelő- oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, valamint az
igazgatói megbízatás lejártakor – a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével –átfogóan értékeli.
3.4.5. A nevelő- oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai
Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, pedagógusok és nem pedagógus dolgozók létszáma, a beiskolázás adatai).
tanulócsoportok,
A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). A tanítási- tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása.) A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek az óralátogatások alapján, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata )külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve).
A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések
1. Országos mérések A rendeleti szabályozásnak megfelelően: - diagnosztikai mérés- 1. évfolyamon - országos kompetencia mérések 4. 6. és 8. évfolyamokon Felelős: ig., alsós és felsős igh. - Minden évfolyamon félévkor és év végén a tanulók fizikai erőnlétének mérése is megtörténik. Felelős: a testnevelést tanító nevelők, szaktanárok
2. Helyi mérések - Félévkor és év végén szaktárgyi méréseket végzünk, a helyi tanterv követelményei alapján, mindkét tagozaton. Felelős: tanítók, szaktanárok
- Minden tanév 2. felében Alsó tagozaton: -3. évfolyamonként: Felső tagozaton: -7. évfolyam
matematikai eszköztudás és olvasás- szövegértés mérése. Felelős: ig., ig.helyettesek
- Év végén az alsó tagozaton központi mérőanyag alapján 1-4. évfolyamon néma, szövegértő olvasást mérünk, s az anyagot országos összehasonlításra is elküdjük. Felelős: az alsós igazgatóhelyettes és munkaközösség vezető -
Az első évfolyamon év végén hangos olvasás mérése történik, ismeretlen szövegen. Felelős: az alsós igazgatóhelyettes és munkaközösség vezető
- Év végén az első évfolyamon az év elején kiválasztott tanulók esetében hozzáadott értéket is mérünk az év elején használt központi mérőanyag alapján. 3.4.5.2.
Az országos kompetenciamérést követő feladatok
- Törvényi háttér 1.1. Kt. 40. § (11) „A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz…” 1.2. Kt. 99. § (7) „Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályokban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, akinek intézkedési tervet kell készítenie a törvényben leírtak figyelembe- vételéve.” - Intézkedési terv 1. Cél: Eredményes országos kompetenciamérés Probléma: Az országos kompetencia mérések során az iskola a jogszabályban meghatározott minimum alatt teljesített 2. Erőforrások Humán: érintett tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök, mérés- értékelés számítástechnikus Dologi: Mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OKÉV), számítógép 3. Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó 4. Eljárásrend (11. sz. mell.)
szakember,
- Szülők tájékoztatása Az OM mérést követően (honlap, szülői értekezlet, iskolaújság, iskolarádió, stb.) - A következő évi országos kompetenciamérést követő feladatok Kt. 99. § (7) „Ha a következő évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához- jogszabályban meghatározottak szerint- pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont jóváhagyásával válik érvényessé. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását.” 3.4.6. A pedagógus munkát segítő alkalmazottak
A pedagógus munkát segítő alkalmazottak értékelésének eljárásrendje is elkészült (4. sz. melléklet). Értékelő és önértékelő lap külön készült az iskolatitkári (5. sz. melléklet), szabadidő szervezői (6. sz. m.), a könyvtáros (7. sz. m.) és az oktatás technikus (8. sz. m.) munkakörre is. Értékelésük megfeleltetése illetve új minősítésük készítése a 2009. I. 1-jétől hatályos törvényi szabályozásnak megfelelően folyamatosan történi (Kt. 40. §).
3.4.7. Az intézményi vezetők munkájának értékelése Az igazgató teljesítményének értékelése 1. Az igazgató teljesítményének értékelését a 2008/2009-es évtől kezdve- 3 évente- tanév végén az intézményi minőségirányítási program 9. sz. mellékletében található „Vezetői teljesítményértékelő lap”, valamint az intézményi minőségirányítási program 10. sz. mellékletében található „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap” segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján kell elvégezni. 2. A „Vezetői teljesítményértékelő lap”- ot ki kell töltenie: - igazgatónak (önértékelés), - az intézmény összes pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozójának (név nélkül). 3. Az igazgató esetében a „Vezetői teljesítményértékelő lap” kitöltésére fel lehet kérni a fenntartó képviselőjét is. 4. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók, valamint a fenntartó képviselője által kitöltött értékelő lapokon szereplő véleményeket az egyes szempontok szerint százalékos formában összesíteni kell, és az így kapott összesített értékelés alapján kell kitölteni az „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap”- ot, melynek alapján kerül kitöltésre a 2009. január 1-jétől hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő „Minősítési lap” (12. sz. melléklet).
5. A „Minősítési lap” alapján az igazgató minősítése lehet: - Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő. A vezető beosztású dolgozók teljesítményének értékelése 1. A vezető beosztású dolgozók teljesítményének értékelését 2008/2009. évtől kezdve- 3 évente- az intézményi minőségirányítási program 9. sz. mellékletében található „Vezetői teljesítményértékelő lap”, valamint az intézményi minőségirányítási program 10. sz. mellékletében található „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap” segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján kell elvégezni. 2. A „Vezetői teljesítményértékelő lap”- ot ki kell töltenie: - az érintett vezető beosztású dolgozónak (önértékelés), - az igazgatónak, - az intézmény összes pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozójának (név nélkül). 3. Az igazgató, valamint a beosztott pedagógusok által kitöltött értékelő lapokon szereplő véleményeket az egyes szempontok szerint százalékos formában az intézmény igazgatója összesíti, és az így kapott összesített értékelés alapján tölti ki az „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap”- ot. 4. Az „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap” alapján készül el a „Minősítési lap” (12. sz. melléklet), mely az egyes szempontok összesített értékelésen túl tartalmaz: - egy összefoglaló értékelést, mely értékeli az érintett vezető beosztású dolgozó adott tanévi teljesítményét a következő kategóriák szerint KIEMELKEDŐ MEGFELELŐ KEVÉSSÉ MEGFELELŐ NEM MEGFELELŐ - javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett vezető beosztású dolgozó teljesítményének minőségi javítását segítik elő. 5. A „Minősítési lap” megállapításait az igazgató ismerteti az érintett vezető beosztású dolgozóval. A lap egy példányát az érintett vezető beosztású dolgozónak át kell adni, melynek megállapításaihoz az érintett vezető beosztású dolgozó írásban kiegészítéseket, észrevételeket fűzhet. 6. A „Minősítési lap” alapján a közalkalmazott minősítése a következők szerint kerül megállapításra: KIVÁLÓAN ALKALMAS 80 – 100 % ALKALMAS 60 – 79 % KEVÉSSÉ ALKALMAS 30 – 59 % ALKALMATLAN 30 % alatt
3.5.
Partnerkapcsolatok működtetése
Cél: A partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése. Az eredmények elemzése után a javításra szoruló területek kiszűrései, a célkitűzések, feladatok megfogalmazása és végrehajtása a javítás szándékával. Törekszünk a partnereinkkel való mind teljesebb kommunikációra. Partnereink számára világossá kell tennünk, hogy az elvégzett felmérések milyen tanulságokkal jártak. Figyeltünk-e arra, hogy mit mondtak, és törekedtünk-e az elért eredmények megtartására vagy javítására. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként elvégzendő mérések A pedagógusok körében - Az iskolai klíma vizsgálata. Felelős: igazgató. - A pedagógusok elégedettségének mérése kérdőíves módszerrel három évente. Felelős: a minőségirányítás vezetője, igazgató Következő mérés: 2011/2012-es tanévben A szülők körében A szülői elégedettség mérése: Kérdőíves módszerrel minden évfolyamon három évente. Felelős: a minőségirányítás vezetője, igazgató Következő mérés: 2011/2012-es tanév A tanulók körében A tanulói elégedettségi mérés kérdőíves módszerrel minden évfolyamon három évente. Következő mérés: 2011/2012-es tanév Felelős: a minőségirányítás vezetője, igazgató
4. DOKUMENTUMOK KEZELÉSÉNEK FOLYAMATA Vezetői ellenőrzés dokumentumai: -
óralátogatás feljegyzései; tanmenetek, foglalkozási tervek; naplóvezetés ( a haladási és az értékelési napló bejegyzéseit); törzslap, bizonyítvány, tájékozatók kitöltésének megléte;
- tanulók írásos munkáinak ellenőrzése az éves munkaterv szerint (központi és helyi mérések anyagai); - alapdokumentumok módosítása (pedagógiai program, tantervek, tanmenetek); - adminisztráció, statisztika ellenőrzése; - félévi, éves beszámolók; - tanulmányi eredmények, átlagok; - munkaértekezletek jegyzőkönyve, forgatókönyve. 4.2.
Pedagógusok ellenőrzésének dokumentumai: -
dolgozatok, témazárók, feladatlapok; tájékoztató; tanulók írásbeli munkái; osztálynapló, napközis napló; beszámolók a félévi és az év végi értékeléshez.
A fenti dokumentumok kezelésére vonatkozó eljárások megtalálhatók a Pedagógiai Programban és az éves munkatervben. 4.3.
Minőségirányítással kapcsolatos dokumentumok
Megnevezés
Készítője
Megőrzési hely
Megőrzési idő
1 . Partneri adatbázis,partnerlista
Minőségügyi munkacsoport
BECS iktató
Határozatlan, 2 évente módosítás
Minőségügyi munkacsoport
BECS iktató
Határozatlan, 2 évente módosítás
Minőségügyi munkacsoport Minőségi körök
BECS szekrény
2 év
Minőségügyi munkacsoport Minőségi körök
BECS iktató
2 év
Minőségügyi munkacsoport Minőségi körök
BECS iktató
2 év
Minőségügyi munkacsoport Minőségi körök vezetői, tagjai
BECS iktató
4 év
7 Alkalmazotti értekezletek . jegyzőkönyvei
Felkért jegyzőkönyvvezető
BECS iktató
4 év
8 Információk közvetítése . (levelezés a partnerekkel)
Munkacsoport vezetője
BECS iktató
4 év
Minőségügyi munkacsoport vezetője
BECS szekrény
4 év
2 Eljárásrendek, szabályzatok az . igényfelmérésre vonatkozóan 3 . Kérdőívek (partneri) 4 Az eredmények összegzése, . elemzése 5 . Intézkedési terv (munkatervek) 6 . Teljeskörű önértékelés
9 Ellenőrző lapok . mellékletek
5. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI FELÜLVIZSGÁLATA
5.1.
RENDSZER
MŰKÖDÉSÉNEK
ÉRTÉKELÉSE,
A felülvizsgálat módja
A COMENIUS I. modell követelményei, elvárásai lehetővé tették a fenti folyamatok kidolgozását, melyet a dolgozók széles körű bevonásával a minőségirányítási munkacsoport végzett. A szabályozások nyilvánossá tétele az alkalmazotti kör felé megtörtént, akik elfogadták azt. A minőségirányítási rendszer szabályozásai intézményünkben a továbbiakban is a PDCA elv alapján működik. A partnerek teljes körű mérését 3 évente kívánjuk elvégezni. Az összehasonlító elemzés során levonjuk a következtetéseket, s ez alapján módosítjuk – ha kell – a már meglevő dokumentumokat. 4 évente végezzük el a Teljeskörű önértékelést, melynek segítségével a rendszer állapotát és megfelelősségét körültekintően értékeljük és tökéletesítése érdekében a megfigyelések alapján intézkedéseket hozunk. 5.2.
A minőségirányítási program eredményessége
Az intézményben tudatosabb, jobban dokumentált munka folyik a dolgozói kör szélesebb bevonásával. A szervezet életében alapvető változás nem történt, hiszen működésünket eddig is a tervszerűség, a folyamatok nyomon követése jellemezte. Javult az intézményen belüli együttműködés, s ezáltal a munka hatékonysága. Gyakoribbá váltak a teljes dolgozói kör bevonásával lebonyolított programok (értekezletek, munkaidőn kívüli együttlét). A program kapcsán létrejött minőségi körökben megindult az együttgondolkodás, elfogadottabb lett a team-munka. A munka hatékonyságának javulását szolgálja az is, hogy javult az intézményen belüli információáramlás. Tervszerűbben alkalmazzuk az egyes információs csatornákon rejlő előnyöket (a munkaértekezletek szervezettsége, faliújság, iskolarádiós hirdetés). Sokoldalúbb a kapcsolattartás a partnereinkkel. Az iskola éves munkatervébe szervesen beépítettük az intézkedési tervből adódó feladatokat, kiemelten: - az egységes nevelői ráhatás javítását és ellenőrzésének meghatározását, - a pedagógus értékelés kidolgozásának fontosságát.
5.3.
Környezeti, társadalmi hatása A partnerek elégedettségének, elvárásainak megismerésével nőtt a munkatársakban a kíváncsiság, nyitottabbá váltak, fokozódott a partnereknek való megfelelni akarás. A közös célok, a közös feladatok, a közös érdek javították a munkahelyi légkört
Javulóban van tanulóink értékelésének, ellenőrzésének hatékonysága. Az eredményesség fokozása érdekében új belső szabályozást alakítottunk ki a tanulók magatartásának objektívebb ellenőrzéséhez. Megnőtt a humán erőforrással való jó gazdálkodás jelentősége. Intézményünk korábban is nagy figyelmet szentelt a pályakezdő pedagógusoknak. A programban való aktív részvételük biztosításával e törekvés súlya tovább erősödött. Olyan – általánosnak mondható – partneri igény nem mutatkozott intézményünkkel szemben, amelyre intézkedés ne született volna. Szélesítettük kapcsolatunkat a környező intézményekkel, erőfeszítéseket tettünk a minden óvodával való harmonikus együttműködésre (meghívások iskolai rendezvényekre, óvodák programjainak látogatása). Tudatosabbá vált (intézkedési tervben rögzítetten is) annak szorgalmazása, hogy iskolánk elért eredményeit, programjainkat jobban megismertessük a város közvéleményével. Célunk, hogy a társadalmi, gazdasági, demográfiai változásokra rugalmasabban tudjon reagálni az intézmény úgy, hogy az találkozzon a partneri elvárásokkal.
6.
Zárórendelkezések
A Minőségirányítási Program (MIP) a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (10) és (11) bekezdése, a 2006. évi LXXI. tv. 9 §-a, valamint a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. modellje alapján készült. Az IMIP módosítása csak az alkalmazotti közösség elfogadásával és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.
6.1.
A Minőségirányítási Program érvényessége: 2007. szeptember 1-jétől- 2012. aug. 31-ig
6.2.
Az IMIP (Iskolai Minőségirányítási Program) felülvizsgálata:
A megfogalmazott célok, feladatok, ellenőrzési, értékelési tevékenységek megvalósulását az alkalmazotti kör, a BECS irányításával folyamatosan felülvizsgálja, és szükség esetén a programot módosítja. A BECS minden tanév végén írásban értékeli a feladatok teljesítését.
6.3.
A program értékelése:
A minőségirányítási program végrehajtását a nevelőtestület és a szülői szervezet is évente értékeli. Az értékelést a fenntartónak megküldi, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.
6.4.
Az IMIP módosítása:
1. Az IMIP módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója, - a BECS tagjai, - az alkalmazotti kör bármely tagja, - a diákönkormányzat felnőtt képviselői, - az Iskolaszék tagjai, - az SZMK képviselői, - az intézmény fenntartója. 2. A módosítást az alkalmazotti kör fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3. A módosított IMIP- et a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.
6.5.
Az IMIP nyilvánosságra hozatala:
1.1. A program nyilvános, minden érdeklődő részére megtekinthető. 1.2. A minőségirányítási program egy-egy példánya a következő helyeken, illetve személyeknél tekinthető meg. - az intézmény fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - az iskola nevelői szobájában, - az intézmény igazgatójánál, - az igazgatóhelyetteseknél, - tagintézmény vezetője, - a minőségirányítás vezetőjénél.
A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
1. A Minőségirányítási Programot az alkalmazotti közösség egyhangúlag elfogadta a 2009. X. 15-én tartott értekezleten.
Pirgi Zoltánné minőségirányítási vezető
P.H.
Pappné Kutas Annamária igazgató
2. A Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat a Babits Mihály Általános Iskola MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁT véleményezte és jóváhagyásra javasolja.
Szekszárd, 2009. Dr. Józan-Jilling Mihály elnök Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat
3. A Babits Mihály Általános Iskola MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁT Az ISKOLASZÉK a 2009. október 19-i ülésén véleményezte és egyhangúlag elfogadta.
Szekszárd, 2009. X. 20. Némediné Cserni Erika Iskolaszék elnöke
4. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMOT Az iskolai diákönkormányzat a 2009. X. 15-ei ülésén elfogadta.
Szekszárd, 2009. X. 15. Molnárné Csiki Erika Kovács Tibor Diákönkormányzat felnőtt vezetői
5. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMOT az SZMK 2009. X. 19-i ülésén véleményezte és egyhangúan elfogadta.
Szekszárd, 2009. X. 20. Pacheco Reyna Benito Alberto SZMK elnök
MELLÉKLETEK