Tantárgyi program (tanmenetjavaslat) a 7. évfolyamos biológiához Az éves óraszám felosztása a főbb témakörökre: Távoli tájak életközösségei...................................................................................................................................... 23 óra Az élővilág általános jellemzése . ............................................................................................................................. 8 óra Az élőlények rendszerezése..................................................................................................................................... 18 óra Év eleji ismétlés, év végi összefoglalás..................................................................................................................... 6 óra Összesen:.................................................................................................................................................................. 55 óra Óraszám
Az óra anyaga
Oktatási – képzési feladat
1.
Év eleji ismétlés: A hazai erdők élővilága
Erdőt alkotó fák jellemzői, cserjék és lágy szárú növények az erdőkben. Az erdő jellegzetes állatainak testfelépítése, életmódja. Az erdő mint életközösség.
2.
Év eleji ismétlés: A vizek, vízpartok élővilága
Álló- és folyóvizeink mikroszkopikus élőlényei, hínárféléi, a parti öv lágy és fás szárú növényei. A vizes élőhelyek gerinctelen és gerinces állatainak testfelépítése, életmódja. A vizek szennyezése, a vizes élőhelyek védelme.
3.
Év eleji ismétlés: A füves területek élővilága
Füves területeink kialakulásának környezeti feltételei. Száraz- és nedves rétek jellemző növényei. Füves területeink ízeltlábú és néhány gerinces állata. A füves területek védelme. Távoli tájak életközösségei
4.
A trópusi esőerdők növényei
Fogalmak
trópusi esőerdők; óriásfák; palánkgyökerek; liánok; fán lakó növények
50
Az egyenlítői éghajlat jellemzői. Az esőerdők elhelyezkedése a Földön. Az esőerdők talajának jellemzői, az erdő szintezettsége. Az esőerdők fáinak jellemző tulajdonságai, a liánok és a fán lakó növények felépítése. Kapcsolat Tárgyon belül
Tárgyak között
Szemléltetés
6. évf.: Az erdők élete
1–4. természetismeret: a legfőbb felszíni formák
A tanult fajokat bemutató élő anyagok; diák; képek; koponyák; folyamatok
6. évf.: Vizek, vízpartok élete
1–4. természetismeret: felszíni vizek (álló- és folyóvizek); a vizek leggyakoribb szennyezőanyagai
A tanult fajokat bemutató élő anyagok; diák; képek
6. évf.: Füves területek élete
1–4. természetismeret: a legfőbb felszíni formák
A tanult fajokat bemutató élő anyag; diák; képek; rágcsáló fogazat
6. évf. biológia: a tölgy- és bükkerdők; élet az avarban és az erdő talajában
7. évf. földrajz: a Föld éghajlata; a forró övezet éghajlatai; a földrajzi övezetességhez kapcsolodó tipikus tájak
Filmek, színes képek az esőerdőkről; világtérkép; hőmérséklet- és csapadékdiagramok
Óraszám
Az óra anyaga
Oktatási – képzési feladat
5.
A dél-amerikai esőerdők állatai I.
Az esőerdők állatvilágának sokfélesége. A kolibri, papagáj és a madárpók testfelépítése, táplálkozása, szaporodása. Testfelépítésük és az életmódjuk kapcsolata, alakalmazkodásuk a környezethez.
6.
A dél-amerikai esőerdők állatai II.
A növényzet és az állatvilág kapcsolata. A bőgőmajom, a jaguár és az anakonda testfelépítése, életmódja, szaporodása, alkalmazkodásuk a környezethez. Táplálkozási kapcsolatok az esőerdőben.
7.
A szavannák növényei
A környezeti feltételek változása az Egyenlítőtől a 20. szélességi fokig. A szavannák elhelyezkedése a Földön, uralkodó növényeinek, a fűféléknek közös jellemzői. Az akáciák, majomkenyérfák, eukaliptuszok alkalmazkodása a környezeti feltételekhez.
8.
A szavannák állatai I.
A csimpánz, az antilop, a zebra és a kenguru testfelépítése, életmódja, szaporodása. Az emberszabásúak tulajdonságai. A párosujjú patás és a páratlanujjú patás végtag összehasonlítása. A növényevő állatcsorda viselkedése.
Fogalmak
Kapcsolat Tárgyon belül
kolibri; csőszerű csőr; papagáj; madárpók; csáprágó; herkulesbogár
5. évf. biológia: a harkály testfelépítése; az ölyvek, vércsék mozgása 5. évf. természetismeret: a cserebogár
bőgőmajom; jaguár; csúcsragadozó; lesből vadászik; anakonda; tágulékony bélcsatorna monszunerdők; szavannák; fűfélék; akáciák; majomkenyérfák; eukaliptuszok
5. évf. biológia: a róka táplálkozása, fogazata; a vízisikló és a fürge gyík testfelépítése, szaporodása 6. évf. biológia: füves területek élővilága; a rétek kialakulása, típusai; angolperje; siskanád; búza
csimpánz; emberszabású; antilop; kenguru; erszény; zebra; páratlanujjú patás; elsivatagosodás
5. évf. természetismeret: a szarvasmarha és a ló 6. évf. biológia: a szarvas és az őz
Tárgyak között
Szemléltetés Videofilm; diák; képek a négy állatfajról
7. évf. földrajz: a Föld éghajlata; a földrajzi övezetességhez kapcsolódó tipikus tájak; az ember felszínformáló tevékenysége
Videofilmek, diák, színes képek a három állatról; gumós és tarajos zápfogak Videofilm; diák; színes képek a szavannák növényeiről; világtérkép; hőmérséklet és csapadékdiagramok Videofilm; diák; képek a négy állatról, legelésző csordákról; gumós zápfogak; páros- és páratlanujjú patás végtag; tülkös szarv; fólia: egyszerű és összetett gyomor
51
Óraszám
Az óra anyaga
Oktatási – képzési feladat
9.
A szavannák állatai II.
Az oroszlán, a foltos hiéna és a nílusi krokodil testfelépítése, életmódja, szaporodása. A falkában történő vadászat. A kutya- és macskaféle végtag összehasonlítása. Táplálkozási kapcsolatok az afrikai szavannákon. Táplálkozási kapcsolatok a szavannán. Az elsivatagosodás folyamata.
10.
A sivatagok élővilága
A szubtrópusi sivatagok földrajzi elhelyezkedése, éghajlati jellemzői. A kaktuszok szervezeti felépítése és alkalmazkodása a szárazsághoz. A tevék testfelépítése, alkalmazodása a környezeti feltételekhez. A sivatagi róka és a szamárnyúl sajátos védekezése a túlmelegedéssel szemben.
11.
A mediterrán tájak élővilága
Mediterrán területek földrajzi elhelyezkedése, éghajlati jellemzői. Az élőlények alkalmazkodásának különféle formái (nyári nyugalmi állapot; örökzöld, keménylombú erdők). Néhány jellegzetes növény- és állatfaj a mediterrán területekről. Az emberi beavatkozások formái és következményei (erdőirtás, földművelés, legeltetés, talajpusztulás).
Fogalmak
Kapcsolat Tárgyon belül
Tárgyak között
Szemléltetés
oroszlán; macskaféle; vadászterület; foltos hiéna; kutyaféle; nílusi krokodil; szaru- és csontos pajzsok
5. évf. természetismeret: a kutya és a macska 6. évf. biológia: a róka; a vízisikló és a mocsári teknős
szubtrópusi sivatagok; kaktuszok; vízraktározó szövet; teve; sivatagi róka; szamárnyúl; törpe puffogó vipera; méregfog
5. évf. természetismeret: a szarvasmarha 6. évf. biológia: a róka; a vízisikló 7. évf. biológia: majomkenyérfa
7. évf. földrajz: a Föld éghajlata; éghajlatváltozások oka; tipikus tájak; sivatagok
Videofilmek; diák; képek a szubtrópusi sivatagokról és élőlényeiről; élő kaktusz
mediterrán területek; nyári nyugalmi állapot; keménylombú erdők; magyal- és paratölgy; cédrusok; mammutfenyő; muflon; görög teknős; közönséges kaméleon
6. évf. biológia: a szarvas és az őz; mocsári teknős; fürge gyík
7. évf. földrajz: éghajlati övek a Földön; tipikus tájak; mediterrán táj; az ember felszínformáló tevékenysége
Filmek; diák; színes képek a mediterrán területekről, növény- és állatfajokról
52
Filmek, diaképek a szavanna állatairól; ragadozó fogazat; magyarázó rajz a kutya- és macskaféle végtagról
Óraszám
Az óra anyaga
Kiegészítő anyag
A forró övezet termesztett növényei
A kakaó, kávé, tea, cukornád, gyapot szervezeti felépítése, termesztésének környezeti igényei. A felhasználásra kerülő növényi szervek ismerete.
Kiegészítő anyag
A forró övezet és a mediterrán tájak termesztett növényei
A banán, a datolyapálma, a citrom és narancs, a földimogyoró szervezeti felépítése, termesztésük környezeti igényei. A felhasználásra kerülő növényi szervek ismerete.
12.
Összefoglalás: esőerdők, szavannák, sivatagok, mediterrán területek élővilága
A megismert területek földrajzi elhelyezkedése, éghajlati jellemzői, meghatározó növény- és állatfajai. Az élőlények és környezetük szoros kapcsolata, az alkalmazkodás különböző formái. Táplálkozási kapcsolatok az életközösségekben.
Fogalmak
Oktatási – képzési feladat
Kapcsolat Tárgyon belül
Tárgyak között
Szemléltetés
kakaó – toktermés; kávé – bogyótermés; tea – örökzöld cserje; cukornád; gyapot – toktermés; repítőszőrös magok
6. évf. biológia: cserjék; közönséges nád; nyárfa – toktermés; repítőszőrös magok
7. évf. földrajz: gazdálkodáshoz kapcsolódó tipikus tájak (ültetvények); Afrika, Dél-Amerika gazdaságföldrajza
Filmek; színes képek; diák a termesztett növényekről; világtérkép
banán – áltörzs; datolyapálma – pálmatörzs; citrom, narancs – narancstermés; földimogyoró – hüvelytermés
5. évf. természetismeret: paradicsom – bogyótermés; 6. évf. biológia: fűzfa – kétlaki növény; kukorica – torzsavirágzat
7. évf. földrajz: gazdálkodáshoz kapcsolódó tipikus tájak (ültetvények, oázisok); Afrika, Dél-Amerika gazdaságföldrajza
Filmek; színes képek, diák a termesztett növényekről; a leckében szereplő növények termései Lehetőségek függvényében különböző ismeretterjesztő irodalom, videofilmek, DVD-k A témakörben használt legfontosabb szemléltetőanyag
53
Óraszám Az óra anyaga 13. A mérsékelt övezet élővilága
14.
15.
16.
17.
18.
Oktatási – képzési feladat A lombhullató erdők uralkodó fajai, az erdők szintezettsége. A tölgyesek, bükkösök néhány jellegzetes gerinces és gerinctelen állatainak testfelépítése, életmódja, környezethez való alkalmazkodása. Táplálkozási kapcsolatok a lombhullató erdő élőlényei között. A mérsékelt övezet terA búza, a kukorica és a napraforgó szervezeti felépítése: gyökérzet, szár, mesztett növényei levél, virágzat, termés jellegzetességei. Termesztésük alapismeretei, gazdasági jelentőségük. A mérsékelt övezet füves A füves puszták földrajzi elhelyezkedése, éghajlati jellemzői. pusztáinak élővilága A sztyeppék, pampák, prérik néhány állatának (tatárantilop, nandu, amerikai bölény, puma) testfelépítése, életmódja. A füves puszták és állatainak védelme. A füves puszták pusztulásának okai, a természetvédelem feladatai az őshonos élővilág védelmében. A tajga növényei A tajga földrajzi elhelyezkedése, éghajlati jellemzői. A tajgaerdők talaja, az erdők szintezettsége. Az uralkodó fafajok (erdeifenyő, lucfenyő, vörösfenyő, nyírfa) megismerése. A tajga állatai A siketfajd, a hiúz és a farkas testfelépítése, életmódja, szaporodása, alkalmazkodásuk a környezethez. A hiúz és a farkas zsákmányszerzésének összehasonlítása. Táplálkozási lánc a tajgában. A tajga állatainak védelme. A tundra élővilága A tundra földrajzi elhelyezkedése, éghajlati jellemzői. A tundra talaja és jellemző növényzete: zuzmók, évelő fűfélék, törpecserjék és -fák alkalmazkodása a környezethez. A tundra jellegzetes állatai: a rénszarvas (testfelépítése, életmódja), a sarki csér, a vetési lúd.
Fogalmak
Tárgyon belül összefüggő lomberdők; A hazai erdők életközössétölgyesek, gyertyános-töl- gei témakörben megismert gyesek; bükkerdők; fás szárú és lágy szárú nöszintezettség vények főbb jellemzői, továbbá a gerinces és gerinctelen állatok testfelépítése, életmódja, szaporodása (6. évf. természetismeret tantárgy). A mérsékelt éghajlati övezet élővilága. A mérsékelt övezet termesztett növényei búza; kukorica; napraforgó; A mérsékelt övezet termeszfészekvirágzat; kalászvirág- tett növényei zat; szemtermés; kaszattermés mérsékelt övi füves puszta; 6. évf. biológia: hazai füves sztyepp; tatárantilop; pam- területek élővilága pa; pampafű; láma; nandu; 7. évf. biológia: muflon, préri; amerikai bölény; teve, jaguár, oroszlán puma 5. évf. természetismeret: szarvasmarha
54
Kapcsolat Tárgyak között Szemléltetés Természetismeret: Hazánk Képek, filmek a mérsékelt éghajlatának főbb jellemzői. éghajlati övezetben élő jelHazánk nagy tájai. legzetes fás élőhelyekről, uralkodó növényeiről és állatairól
Élő növények; termések; csíráztatott gabonafélék
7. évf. földrajz: mérsékelt éghajlati öv; az ember felszínformáló tevékenysége; a földrajzi övezetességhez kapcsolódó tipikus tájak
Filmek; diák; képek a füves pusztákról, a leckében szereplő állatokról; növényevő fogazat; tülkös szarv; ragadozó fogazat
Fogalmak
Tárgyon belül elegyes erdők; tajgaerdők; 6. évf. biológia: a tölgy- és lucfenyő; vörösfenyő; nyit- bükkerdők szintezettsége; vatermő; közönséges nyír az erdeifenyő
siketfajd; szarulemezek; hiúz; macskaféle; farkas; falkában vadászik
Kapcsolat Tárgyak között 7. évf. földrajz: földrajzi övezetességhez kapcsolódó tipikus tájak; a tajga; a Föld éghajlata
5. évf. természetismeret: a házi tyúk, a házi macska, a kutya 6. évf.: jaguár, oroszlán, hiéna
tundra; tundranövényzet; 5. évf. természetismeret: a 7. évf. földrajz: éghajlati rénszarvas; vándorlás; sarki házi lúd övek; a földrajzi övezetescsér; vetési lúd 6. évf. biológia: zuzmók, séghez tartozó tipikus tájak mohák, cserjék; a szarvas és az őz
Óraszám
Az óra anyaga
Szemléltetés Filmek; diák; képek a tajgaerdőkről, fafajairól; élő anyag: erdei-, luc-, vörösfenyő hajtások, tobozok; nyír hajtásrészlet Filmek, képek, diák a három állatról; ragadozó fogazat; tarajos zápfogak
Filmek, képek, diák a tundraöv növényzetéről, a tanult állatokról; párosujjú patás végtag; növényevő fogazat; agancs
Oktatási – képzési feladat
19.
Közép-Európa magashegységeinek élővilága
A növényzet övezetes elhelyezkedése az Alpokban és a Kárpátokban. Az egyes övek uralkodó növényei (lombhullató fák, örökzöldek, havasi gyepek, mohák, zuzmók). A barnamedve és a zerge testfelépítése, életmódja, szaporodása, alkalmazkodása a környezethez.
20.
A sarkvidéki fagyos területek élővilága
A sarkvidékek környezeti jellemzői. A jegesmedve, császárpingvin, elefántfóka testfelépítése, életmódja, szaporodása, alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A sarkvidékek állatainak védelme. A klímaváltozás hatása a sarkvidék élővilágára.
21.
A partközeli tengerek élővilága
A tengervíz összetétele, környezeti tényezők a tengerekben (fény-, nyomás-, hőmérsékletviszonyok). A moszatok jelentősége a tengerek életközösségeiben, a telepes testfelépítés jellemzői. A szivacsok és a medúzák testfelépítése, táplálkozása. A fehér cápa testfelépítése, életmódja.
22.
A nyílt tengerek élővilága
A planktonok összetétele, jelentősége az életközösségben. A kék bálna testfelépítése, táplálkozása, szaporodása. A mélytengerek élővilágának jellegzetességei. Táplálkozási kapcsolatok és anyagforgalom a tengerekben.
55
Fogalmak
Kapcsolat Tárgyon belül
Tárgyak között
Szemléltetés
magashegységek; övezetes elhelyezkedés; törpefenyő; havasi gyepek; barnamedve; zerge
6. évf. biológia: erdeifenyő; tölgy; bükk; mohák; zuzmók 7. évf. biológia: muflon
7. évf. földrajz: a Föld éghajlata; a felszínhez kapcsolódó tipikus tájak: magashegységek
Filmek; képek, diák a magashegységekről, a tanult növényekről, állatokról; mindenevő, növényevő fogazat; tülkös szarv
sarkvidék; jegesmedve; fóka; úszókká módosult végtagok; császárpingvin; mellső végtag evezőkké módosul
7. évf. biológia: a barnamedve 6. évf. biológia: a vidra
7. évf. földrajz: a Föld éghajlata; a földrajzi övezetességhez kapcsolódó tipikus tájak 7. évf. fizika: halmazállapot-változások
Filmek, képek, diák a sarkvidékről és a tanult állatokról; ragadozó fogazat
nyomás-, fény-, hőmérsékletviszonyok; barnamoszatok; szivacsok; űrbél; likacsok; kivezető nyílás; medúzák; csalánsejt; tapogatók; nagy fehér cápa; porcos váz; részaránytalan farokúszó; planktonok; kék bálna; farki úszólemez; szilák; hering; szardínia
6. évf. biológia: a vizek mikroszkopikus élőlényei; hazai halfajaink 7. évf. biológia: az elefántfóka
7. évf. földrajz: óceánok, tengerek földrajzi jellemzői 7. évf. fizika: súrlódás, közegellenállás
Filmek, képek, diák a tengerekről és a leckében szereplő élőlényekről; szivacstelep és medúza preparátumok
planktonok; kék bálna; farki úszólemez; szilák; hering; szardínia; mélytengerek
6. évf. biológia: hínárfélék; hazai halfajaink
56
Filmek, képek, diák a tanult moszatokról, gerinctelen és gerinces állatokról; planktonok vizsgálata mikroszkóppal
Óraszám
Az óra anyaga
Oktatási – képzési feladat
23.
Összefoglalás
A füves puszták, tajga, tundra, sarkvidéki területek, tengerek földrajzi elhelyezkedése, éghajlati jellemzői. Jellemző növény- és állatfajai. Az élőlények és környezetük szoros kapcsolata, az alkalmazkodás különböző formái. Táplálkozási kapcsolatok az életközösségekben.
24.
Kiegészítő anyag feldolgozása
25.
Ellenőrző óra Az élővilág általános jellemzése
26.
A bioszféra fogalma, jellemzői. Az élőlények tűrőképessége
A bioszféra és a környezet fogalmának értelmezése. Élettelen környezeti tényezők (talaj, víz, levegő, fény, hőmérséklet) és az élőlények alkalmazkodása. A hőmérséklettel szembeni tűrőképesség különböző formái.
27.
Élettelen környezeti tényezők, és hatásuk az élőlényekre
A talaj, a víz, a levegő, a napsugárzás (UV fény-hősugárzás) és hőmérséklet hatása az élőlényekre, az életközösségek kialakulására.
Fogalmak
Kapcsolat Tárgyon belül
Tárgyak között
Szemléltetés Ismeretterjesztő irodalom, videofilmek A lehetőségek függvényében videofilmek, diák, képek, ismeretterjesztő könyvek A témakörnél felhasznált legfontosabb szemléltetőanyag
Az élővilág általános jellemzése bioszféra; környezet; élettelen környezeti tényezők; tág és szűk hőtűrőképesség
6. évf. biológia: az erdő, a vizek, vízpartok, füves területek életközössége 7. évf. biológia: zuzmók; lucfenyő; hiúz; csimpánz; jegesmedve
5. évf. természetismeret: a levegő hőmérséklete; a legfontosabb légköri jelenségek; a levegő, víz és talaj környezeti állapota
Tűrőképességi grafikonok; néhány kísérlet beállítása a fotoszintézisről, a talaj tápanyagtartalmáról; a fény és a víz jelentőségéről
hősugárzás, fénysugárzás; ultraviola sugárzás; fény-, árnyék- és sötétségkedvelő
6. évf. biológia: termelő, lebontó, fogyasztó szervezetek az életközösségekben 7. évf. biológia: táplálkozási láncok
6. évf. természetismeret (fizika): az energia elemi szintű ismerete
Filmek, képek, diák a környezeti tényezőkkel szemben szűk és tág tűrőképességű fajokról
57
Óraszám
Az óra anyaga
Oktatási – képzési feladat
28.
Az életközösségek jellemzői. Élő környezeti tényezők
Az életközösség fogalama, az élőlények alkalmazkodása. A környezet és a populáció fogalma. Az élőlények közötti kapcsolatok: a versengés, az együttélés és az élősködés. Példák ismerete a kapcsolatok különböző formáiról.
29.
Táplálkozási kapcsolatok, anyagforgalom az életközösségekben
A táplálkozási láncok jellemzői. Táplálkozási láncok, táplálékpiramisok készítése a megismert életközösségek élőlényeiből. A táplálékhálózatok. Az anyag- és energiaforgalom, az anyagok körforgása.
30.
Természetes és mesterséges életközösségek. Az ember hatása a bioszférára
A természetes és a mesterséges életközösség jellemzői. Az anyag- és energiaforgalom a természetes és a mesterséges életközösségekben. A környezetbe kerülő szennyező anyagok különböző formái. Az emberi tevékenységek káros hatása bioszférára, élőhelyek és élőlények pusztulása.
31.
A levegő, a víz és a talaj szennyezése. Globális környezeti problémák
A talaj, a víz és a levegő szennyezése, következményei (tápanyag-feldúsulás, savas eső, üvegházhatás, ózonréteg elvékonyodása, szmog stb.). A környezetbe kerülő szennyező anyagok különböző formái. A hulladékok kezelése.
32.
Összefoglalás Az élővilág általános jellemzése
Az élőlények és környezetük szoros kapcsolata. Az élettelen környezeti tényezők jelentősége. A tűrőképesség fogalma. Az élőlények egymás közötti kapcsolatai, anyagforgalom az életközösségekben. Talaj-, víz- és levegőszennyezés formái, következményei.
58
Fogalmak
Kapcsolat Tárgyon belül
Tárgyak között
Szemléltetés
életközösség; alkalmazkodás; környezet; populáció; versengés; együttélés; élősködés
6., 7. évf.: hazai és távoli tájak életközösségei
táplálkozási lánc; táplálékpiramis; táplálékhálózat; anyag- és energiaforgalom; anyagok körforgása
6. évf.: az erdők, vizek, vízpartok, füves területek életközössége és védelme
természetes és mesterséges életközösség; élőhelyek és élőlények pusztulása
6. évf.: A füves, fás, vizes életközösség védelme
Filmek, képek, diák a természetes és a mesterséges életközösségek szemléltetésére
tápanyag-feldúsulás; savas eső; üvegházhatás; ózonréteg elvékonyodása; szmog
6. évf.: A vizek szennyezése és védelme. A füves területek védelme, pusztulásuk okai. Az erdők védelme
Képek, digitális információs anyagok az élőhelyeket sújtó környezeti ártalmakról és azok következményeiről
a témakörben megismert fogalmak
Filmek, képek, diák az élőlények közötti kapcsolatokról; ismeretterjesztő irodalomból szemelvények a kapcsolatok különleges formáiról 6. évf. természetismeret: a talaj, víz és levegő környezeti állapota 7. évf. földrajz: ember által elpusztított tájak; regionális környezeti problémák; környezetgazdálkodás az éghajlatváltozások okai; édesvízkészletek, óceánok veszélyeztetettsége
Filmek, képek, diák az élőlények közötti kapcsolatok bemutatására
A témakörben használt legfontosabb szemléltetőanyagok
59
Óraszám
Az óra anyaga
33.
Kiegészítő anyag feldolgozása
34.
Ellenőrző óra
Oktatási – képzési feladat
A tanult ismeretek feladathelyzetekben történő alkalmazása, a tanulók tudásszintjének mérése a témazáró feladatlapok megoldásával. Az élőlények rendszerezése
35.
Az élőlények rendszerezése. Az ősi (kezdetleges) sejtmagvasok: baktériumok, kékmoszatok
Az evolúció alapjainak megismerése. A rendszerezés alapfogalmainak (a faj, az osztály és a törzs) megismerése. A baktériumok mérete, alakja, szaporodása. Az élősködő, erjesztő, lebontó, együttélő baktériumok jellemző tulajdonságai. A kékmoszatok felépítése, jelentőségük a földi élet kialakulásában.
36.
A vírusok. A valódi sejtmagvas egysejtűek országa
A vírusok alapvető életműködései. Vírusok okozta betegségek. Az ostoros egysejtűek sejszervecskéi, jelentőségük az élővilág fejlődésében. Az amőbák és a papucsállatkák sejtszervecskéinek működése, jelentőségük a vizek életközösségében.
37.
A növények országa. A moszatok törzsei
A növények közös tulajdonságai. A fotoszintézis folyamatának lényege, az összetett (szerves anyagok) képzésének folyamata. A fotoszintézis jelentősége a bioszféra anyagforgalmában. A moszatok általános testfelépítési. A telepes testszerveződés lényege. A moszatok jelentősége az életközösségekben.
38.
A zuzmók, a mohák és a harasztok törzsei
A zuzmók, mohák és harasztok általános testfelépítése. A nem valódi és a valódi szervek kialakulása és működése. A mohák és a harasztok szaporodása.
39.
A virágos növények. A nyitvatermők törzse
A virágos növények közös tulajdonságai. A virág felépítése, a takarólevelek és az ivarlevelek. A nyitvatermők főbb tulajdonságai, virágzatai, a magkezdemények elhelyezkedése. A tobozos nyitvatermők jellemzői, elterjedésük a Földön.
40.
A zárvatermők törzse
A zárvatermő növénytörzs jellemzői, a magkezdemények elhelyezkedése a zárt magházban. A megporzás és a megtermékenyítés folyamata, a magkezdeményből mag, a termő falából a termés kialakulása. Egyszikűek, kétszikűek osztályának fő jellemzői.
41.
A gombák országa
A gombák országába tartozó élőlények közös tulajdonságai. A korhadékevő, élősködő, együttélő gombák jellemző tulajdonságai. A gombák jelentősége az életközösségekben.
42.
Összefoglalás
A legfontosabb növénytörzsek neve, fő tulajdonságaik. A korábban tanult növényfajok besorolása a rendszertani csoportokba.
60
Fogalmak
Kapcsolat Tárgyon belül
Tárgyak között
evolúció; rendszerezés; a faj; az osztály; törzs; baktérium; kékmoszat
Szemléltetés Magyarázó rajzok a baktériumok, kékmoszatok alakjáról felépítéséről
vírusok; ostoros egysejtű; amőba; papucsállatka
6. évf.: A vizek mikroszkopikus élőlényei. A vizek öntisztulása
fotoszintézis; moszat; telepes testszerveződés
6. évf.: A vizek, vízpartok élete 7. évf.: A tengerek élővilága
nem valódi és a valódi szervek; spórás fejlődésmenet
6. évf.: Az erdők élete témakör. Virágtalan növények az erdőben.
Élő zuzmók, mohák, harasztok; magyarázó rajzok a fejlődésmenetről
virágos növény; takarólevelek; ivarlevelek; nyitvatermő; magkezdemény
6. évf.: Az erdeifenyő 7. évf.: A tajga növényei
Tobozvirágzatok; szárnyas magok; porzós virágzatok; magyarázó rajzok a nyitvatermők megporzásáról
zárvatermő; megtermékenyítés; egyszikű; kétszikű
5. évf.: Gyümölcsféléink
Magyarázó rajzok az egyszikű, kétszikű növények felépítéséről, a virág részeiről; élő egyszikű, kétszikű növények
korhadékevő; élősködő; együttélő gombák
5. évf.: A gyümölcsféléink kártevői: peronoszpóra, lisztharmat 6. évf.: Gombák az erdőben 7. évf.: Anyagforgalom az életközösségekben
Különböző életmódú gombák szemléltetése filmekről, képekről, élő anyagról; kézinagyítós vizsgálatok a gombák megismerésére
a témakörben megismert fogalmak
Élő vízmánták vizsgálata; filmek, képek a vírusokról és egysejtű élőlényekről 7. évf. földrajz: ősmaradványok
Kísérletek beállítása a fotoszintézisről; vízminták vizsgálata; magyarázó rajz a telepes testszerveződésről
A témakör tanítása során alkalmazott szemléltetőanyagok
61
Óraszám
Az óra anyaga
Oktatási – képzési feladat Az élőlények rendszerezése
43.
A szivacsok és a csalánozók törzse
A szivacsok (likacsok, űrbél, kivezető nyílás) és a csalánozók (szájnyílás, űrbél, csalánsejtek) testfelépítése és táplálkozása, jelentőségük a vizek életében.
44.
A férgek törzsei
A laposféregek és a gyűrűsférgek általános testfelépítése. Az egynyílású és a kétnyílású bélcsatorna és a szájnyílás kilakulása. A bőrizomtömlő szerepe a mozgásban és a légzésben.
45.
A puhatestűek törzse
Puhatestűek törzsének főbb jellemzői, az ide tartozó állatok általános testfelépítése: külső, meszes váz, hasláb, köpeny, zsigerzacskó. Csigák, kagylók osztályának főbb tulajdonságai.
46.
Az ízeltlábúak törzse
Ízeltlábúak törzsének általános tulajdonságai: ízekből álló láb, kitin, vedlés, különálló izmok. A rovarok, rákok, pókszabásúak osztályába tartozó fajok testfelépítése, életmódja, élőhelye és szaporodása. Az ízelt lábú állatok sokfélesége, alkalmazkodásuk a környezethez. Rendszerezés a lábak száma és a testrészek alapján.
Fogalmak
Kapcsolat Tárgyon belül
Tárgyak között
Szemléltetés
szivacsok; űrbél; csalánozók; űrbél; csalánsejtek
6. évf.: A vizek, vízpartok élete 7. évf.: A tengerek élővilága
Képek szivacsokról, csalánozókról
laposféregek; gyűrűsférgek; egynyílású, kétnyílású bélcsatorna; bőrizomtömlő
6. évf.: Élet az avarban és az erdő talajában
Élő földigiliszta megfigyelése; képek a laposférgekről, gyűrűsférgekről
külső, meszes váz; hasláb; köpeny; zsigerzacskó; csigák, kagylók osztálya
6. évf.: Élet az avarban és az erdő talajában 7. évf.: A tengerek élete
ízeltlábúak; kitin; vedlés; rovarok, rákok, pókszabásúak osztálya
5. évf.: Zöldségeink, gyümölcseink kártevői 6. évf.: Ízeltlábúak az erdőben. A füves területek ízelt lábú állatai 7. évf.: Az esőerdő állatai
62
7. évf. földrajz: a kőzetképződés folyamata; hegységképződés
Filmek, képek, preparátumok a három osztály fajaiból Filmek, képek, preparátumok az ízelt lábú állatok osztályairól; három osztály fajairól
Óraszám Az óra anyaga 47. A gerincesek törzse. A halak, a kétéltűek és a hüllők osztálya
48.
A madarak osztálya
49.
Az emlősök osztálya
50. 51.
Összefoglalás Kiegészítő anyag feldolgozása Ellenőrző óra
52. 53. 54.
55.
Oktatási – képzési feladat A gerincesek törzsébe tartozó állatok közös tulajdonságai: csontos váz, gerincoszlop, végtagok. A halak, kétéltűek, hüllők osztályába tartozó fajok legjellemzőbb tulajdonságai: kültakarójuk, mozgásuk, táplálkozásuk, légzésük, szapordásuk. A madarak osztályának főbb jellemzői: testfelépítésük (szárny, toll, csőr- és lábtípusok), életmódjuk, szaporodásuk és testhőmérsékletük. A madarak alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. Az emlősök osztályának főbb jellemzői: testfelépítésük (kültakaró, lábtípusok, fogazatok, tápcsatorna), életmódjuk, szaporodásuk és testhőmérsékletük. A madarak és emlősök elterjedése a Földön. A megismert állatfajok besorolása a főbb rendszertani csoportokba.
A tanult ismeretek feladathelyzetekben történő alkalmazása, a tanulók tudásszintjének mérése a témazáró feladatlapok megoldásával.
Év végi összefoglalás: Távoli tájak életközösségei Év végi összefoglalás: A bioszféra és környezet fogalma, az Az élővilág általános jel- élettelen környezeti tényezők jelenlemzése tősége. Az életközösségek anyagforgalma, táplálkozási kapcsolatok. A környezetszennyezés formái, következményei. Év végi összefoglalás: A főbb növény- és állatrendszertani Az élőlények rendszere- csoportok tulajdonságai. zése A tanult élőlények elhelyezése a főbb csoportokban.
A témakör fogalmai
A témakör szemléltetőanyaga
A témakör fogalmai
A témakör szemléltetőanyaga
63
Fogalmak gerincesek törzse; csontos váz; halak, kétéltűek, hüllők osztálya állandó testhőmérséklet; meszes héjú tojás; tolltípusok anyaméh; méhlepény; tejmirigy; kacsacsőrű emlős; erszényes emlős; emlősök osztálya A témakörben megismert fogalmak A távoli tájak életközösségei témakörben megismert fogalmak felidézése és alkalmazása Az élővilág általános jellemzése témakörben megismert fogalmak felidézése és feladathelyzetekben történő alkalmazása Az élőlények rendszerezéséről tanult fogalmak felidézése és alkalmazása
64
Tárgyon belül 5., 6., 7. évfolyamon megismert halak, kétéltűek és hüllők felidézése 5., 6., 7. évfolyamon megismert madarak testfelépítésének, életmódjának felidézése 5., 6., 7. évfolyamon megismert madarak testfelépítésének, életmódjának felidézése
Kapcsolat Tárgyak között
Szemléltetés Filmek, képek, magyarázó rajzok a tanult fajokról; a gerincesek osztályába tartozó állatok csontvázai Csőr- és lábtípusok; preparátumok: belső szerveik; tollak; tolltípusok; tyúktojás; képek, diák a tanult fajokról Végtagtípusok modell; fogak, fogazatok, koponyák; szarv és agancs A témakör legfontosabb szemléltetőanyagai Az évi végi összefoglaló órákon a témakörök feldolgozása során használt legfontosabb szemléltető anyagokat használjuk.
