LENGYEL GAZDASÁG. Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

LENGYEL GAZDASÁG INFORMÁCIÓ 2009/4

2009. december

Lengyel Köztársaság Nagykövetsége

Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

1143 Budapest, Stefánia út 65. Tel.: 251-4677, Fax: 252-9289 e-mail: [email protected] Új weboldalunk: www.budapest.trade.gov.pl

1. A lengyel „gazdasági csoda” nem csoda

2. Makrogazdasági tájékoztató

3. Gazdasági és befektetési hirek

4. A lengyel repülôgépipar

5. Közúti beruházások

2009. november 4-én a Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztályában megtartottuk a lengyel és a magyar közbeszerzési piacról szóló Konferenciát. A találkozó jelentőségét növelte, hogy megtisztelte jelenlétével Lengyelország Nagykövete - Joanna Stempińska. A konferencia célja a lengyel és magyar vállalkozók buzdítása a mindkét országban közbeszerzési pályázatokon való részvételre. Ennek egyik alapfeltétele, hogy ismerjük a két ország az egymás közbeszerzés rendszerét. A konferencia során az alábbi témákot mutattuk be: • közbeszerzési piac Lengyelországban és Magyarországon valamint ezzel kötödő vállalkozók lehetőségeit • közbeszerzési pályázatok feltételei, eljárásai és jogi eszközei az eljárásokban, a Lengyel Közbeszerzési Hivatalnak honlapja bemutatása • az informáciocsere ún. platform létrehozzása a cégek és közbeszerzési hivatalok között (lengyel Közbeszerzési Hivatal és Közbeszerzési Tanács Titkársága) 2008-ban a magyar közbeszerzési pályázatok értéke kb. 1,5- 2 billió Ft-ot érte el (kb. 7 millárd euro), Lengyelországban viszont kb. 109 milliárd zlotyt (kb. 28 milliárd euro) Mindkét országban a közbeszerzési pályázatok részesedése a GDP-ben kb. 6-8%.

Információ 2009/december

1

A lengyel „gazdasági csoda” nem csoda

Egyre több kedvező hír érkezik a lengyel gazdaságról. Lengyelországot - a nem is oly rég még az Európai Unióban a legmagasabb munkanélküliséggel, és az egyik legalacsonyabb egy főre eső GDPvel rendelkező országot - ma számos nemzetközi fórumon olyan országként emlegetik, amelynek gazdasági megoldásai követésre méltóak, és amelyet nem érintett a világgazdasági válság. A GDP értéke vásárlóerő paritáson – mára megelőzve Lettországot és Litvániát - elérte az észt és magyar értékeket, míg a munkanélküliségi ráta az uniós átlag alatt marad. Miként érték ezt el, milyen „csodamegoldásokat” alkalmaztak, hogy Lengyelország ma az Európai Unió egyetlen országa, mely gazdasági növekedéssel büszkélkedhet.

Gazdasági eredmények A lengyel Brutto Hazai Termék (GDP) 2009. év III. negyedévben 1,7%-kal nőtt reálértéken, az előző negyedévi 1,1%-os reálnövekedéssel szemben - közölte 2009. november 30-án a lengyel Legfőbb Statisztikai Hivatal. Az I-III né. időszakában a GDP reálértéken számított növekedése 1,2% volt. A lengyel közgazdászok véleménye szerint a GDP növekedése a IV. negyedévben 3%-ra gyorsulhat, éves szinten pedig meghaladhatja a 1,5%-ot. A GDP növekedésének legfontosabb összetevői a külföldi ill. a belföldi fogyasztás. A brutto hozzáadott érték a nemzetgazdaságban 2009. év III. né-ben 1,8%-kal nőtt reálértéken. A brutto hozzáadott érték az

6 4 2 0 -2 -4

iparban 0,2%-kal csökkent, míg az építőiparban 7,2%-kal nőtt reálértéken számítva. Lassult a beruházások csökkenésének üteme, a II. negyedév 3%-ához képest a III. negyedévben mindössze 1,5 % volt, az előző év azonos időszakát tekintve. A magas gazdasági növekedés, melyet Lengyelország realizál, nem kizárólag a kormány érdeme. Minden elismerés a lengyel embereké, hogy bíztak önmagukban és hitték: nem történik semmi rossz. Az adatok azt mutatják, hogy a hazai kereslet csökkenése lassult. A lengyelek ismét szívesen költenek, erről az egyéni fogyasztás II. né-ben mért 1,7%-os növekedésével szemben az éves szinten számított 2,2%os növekedés tanúskodik. A Nielsen European Growth Reporter legfrissebb, az európai országok FMCG (gyorsan mozgó fogyasztási termékek- élelmiszerek, használati cikkek, háztartás-vegyipari) termékek értékesítési dinamikájára vonatkozó jelentéséből kitűnik, hogy a III. negyedévben e termékek fogyasztása Lengyelországban valamennyi EU tagállam közül a leggyorsabban emelkedett. Külön érdekesség, hogy Nielsen a jelentésében Lengyelországot nem a Kelet-Európai, hanem a Nyugat-Európai régióhoz sorolja.

-6 -8 2001

2002

2003

2004

Magyar G DP

2005

2006

2007

L engyel G DP

2008

2009 I.III.né

Közeleg a konjunktúra A gazdaság előzetes mutatói szintén a közelgő javulásra utalnak. A lengyel ipari szektor PMI logisztikai

2

felsővezetői indexe novemberben 52,4 pontra emelkedett. Az 50 pontos szint választóvonal a recesszió és a fejlődés között. Ez 2008 márciusa óta a legjobb eredmény, az index növekedése jelentős, és a recesszió végét igazolja. Az ipari konjunktúraindex nagyon pozitív meglepetést okozott az elemzők körében, mivel jóval alacsonyabb növekedést prognosztizáltak. A mutató októberhez viszonyított 3,6 pontos ugrása a legnagyobb mértékű havi emelkedés. A PMI index emelkedése együtt jár a német Ifo-index növekedésével. A termelés, és a megrendelés-állomány nem csekély növekedése megerősíti a tényt, miszerint gazdasági élénkülés közeleg. Rámutat arra is, hogy a központi bank monetáris politikája meghozta gyümölcsét. Az új export-megrendelések figyelemre méltó növekedésében a viszonylag gyenge zloty is fontos szerepet játszhatott. A jövő évi növekedés számára jó előjel a foglalkoztatási szint csökkenésének egyértelmű lassulása. Ez év végéig az ipari termelés dinamikájának pozitív sávban stabilizálódik.

Lengyel Nagykövetség • Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

lehetőséget, és védőernyőt biztosít a teljes gazdaság számára. Mindenek előtt megváltozott a törvényi szabályozás, melynek köszönhetően jelentősen lerövidült az útépítési beruházások előkészítési folyamata. A Különleges közúti törvénynek köszönhetően lehetővé vált az útépítésekhez szükséges ingatlanok gyors és szakszerű kisajátítása, ami lerövidítette a beruházások megvalósításának idejét. Hasonló elveken alapul a Különleges vasúti törvény is. Ezen törvénymódosítás célja az volt, hogy a beruházás-előkészítési folyamat egyszerűsödjön és az ingatlanok kisajátítása átláthatóbbá, egyszerűbbé váljon. Szintén jelentős volt a megváltoztatott Közbeszerzési törvény hatása is, mivel csökkent az érvénytelenített pályázatok száma, valamint felgyorsult a közlekedési infrastruktúrát kivitelező cégek kiválasztása. A környezetvédelmi törvények változásai szintén kulcsfontosságúak voltak a kötöttpályás infrastruktúra fejlesztésének elősegítésére. Mindezen módosítások szükségesek voltak ahhoz, hogy a beruházások megvalósítása elkezdődhessen.

Fejlődő infrastruktúra A válság idején a gazdasági sikereknek nincs kizárólagos receptje, és arra a kérdésre sem egyszerű a válasz, hogy mi a lengyel növekedés gazdasági motorja. A viszonylagosan jó eredményekhez a zloty meggyengülése - mely növelte a hazai áruk és szolgáltatások versenyképességét ugyan úgy hozzájárult, mint a lengyel gazdaság diverzifikációja, ahol egyetlen ágazat szerepe sem meghatározó. Az egyik fontos összetevő, mely meggátolta a lengyel gazdaság recesszióba zuhanását: az infrastruktúra fejlesztése. Ennek hosszú éveken keresztül történő elhanyagolása, komoly szállítási problémákhoz vezetett, és az elégtelen infrastruktúra a lengyel gazdaság „béklyójává” vált. Ma példátlan fejlődésének lehetünk szemtanúi, mely az építőiparban új munkahelyek létrehozására teremt

2007 óta 1200 km főút kivitelezése történt szerződéskötés, ezen belül közel 600 km autópálya és 600 km gyorsforgalmi- és elkerülőút megépítésére ill. nagyobb mértékű útfelújításra került sor. Beindultak a legfontosabb útépítési projektek: az A1 autrópálya Gdańsk és a cseh határ közötti, az A2 autópálya Varsó és német határ közötti valamint az A4 autópálya német és ukrán határ közti szakaszokon. Csak ebben az évben további kb. 4,5 mld euro értékű új beruházásra írtak alá szerződését. Jelenleg közel 800 km országút – autópálya, autóút és elkerülő út – építése van folyamatban. 2007. óta átadásra került számos útszakasz, közel 470 km hosszan. Újabb több száz kilométeres szakasz kivitelezését készítették elő közbeszerzésre. Csak az idén több mint 1000 km

új útszakasz kivitelezésének közbeszerzését kívánják elindítani. Egyidejűleg a meglévő úthálózat felújítása is folytatódik, 2009-ben közel 1000 km meglévő út felújítása készül el, több mint 2 mld zł értékben. 2010. közepére Lengyelországban 1500 km autópálya és gyorsforgalmi út építése lesz folyamatban. Ehhez társulnak továbbá olyan nagyberuházások, mint a varsói metró 2-es vonala, a 2012-es labdarúgó Európa Bajnokságra épülő négy stadion és több tucat új szálloda építése. Jelenleg 6 híd építése zajlik a legnagyobb lengyel folyó, a Visztula fölött - soha ennyi híd nem épült egyidejűleg Lengyelország háború utáni történetében. Rendkívül nagy jelentőségűek a környezetvédelmi beruházások. E téren Lengyelország civilizációs előrelépése az elkövetkező években még nagyobb lesz, mint az útépítéseknél. Több ezer kilométer csatorna, több száz szennyvíztisztító készült el ill. áll építés alatt, folyik a szennyezett ipari területek rekultivációja. Varsóban a legnagyobb építési területet nem a Nemzeti Stadion, nem a nyugati- és déli elkerülő út, nem a kettes metró vagy az Északi Híd építése jelenti, hanem a hulladékégetővel együtt épülő második szennyvíztisztító és a Visztula medre alatt megvalósuló szennyvízcsatorna.

Az uniós források kihasználása A lengyel kormány - a gazdasági válsággal való küzdelemben - más utat választott, mint partnereinek többsége. Nem pumpált „üres” pénzt a gazdaságba – az ily módon felvett hitelek törlesztése túlságosan sokba kerülne az elkövetkező években, s az állam további eladósodásának növekedését a lengyel Alkotmány is korlátozza. Ezzel szemben a kormány a Lengyelországnak már odaítélt források felhasználásának jelentős könnyítése mellett döntött. Lengyelország élen jár az uniós támogatások lehívásában. Az EU-n


belül első az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Közösségi Alap forrásainak kihasználásában. 2007 – 2013 között Lengyelország számára rekord nagyságú összeg - 67 mld EUR (kb. 280 mld PLN) - áll rendelkezésre. Mindeddig ezen összeg 22%-a került elosztásra, a támogatási kérelmek értéke elérte a 217,5 mld PLN-t. Hatalmas pénzügyi forrásokat irányították közvetlenül a vállalatok – főként a kis- és közepes vállalkozások – felé, az innováció és a korszerű technológiák támogatására. A jelenlegi igen az nagy érdeklődést tekintve Lengyelország már 2011ben befejezheti a források lekötésére szóló szerződések megkötését. Az uniós alapok sikeres felhasználása, a jogalkotás lemaradásainak gyors ütemű ledolgozása, és a megvalósítási procedúra leegyszerűsítése folytán vált lehetővé. Főként a környezetvédelmi előírások változása, és az új közbeszerzési törvény elfogadása révén megszűntek az uniós források felhasználását nehezítő korlátok. Az uniós alapok felhasználásának köszönhetően korszerűsödött a lengyel államigazgatás is. Mind eddig – az Európai Unióhoz való csatlakozás pillanatától kezdve - a források infrastrukturális jellegű felhasználásának legnagyobb nehézségeit a környezeti előírások jelentették. Néhány hónap alatt kerültek elfogadásra azok a szabályok, melyek felszabadították a beruházásokat Lengyelországban. Befejeződött a Natura 2000 területeinek kijelölése is – a folyamat befejezéséhez már csak az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges.

3

Diverzifikáció, adóreform Az adózás rendjének reformjára vonatkozó, korábban meghozott döntések szintén pozitív eredményeket hoztak. 2009. januárjától a lengyel adófizető jóval kevesebb adót fizet. A magyar viszonyokkal összevetve, kb. 5,5 millió HUF-nak megfelelő jövedelemig az adó 18%, e fölött 32% (korábban az adósávok 19%, 30% és 40% voltak, a küszöbökhöz tartozó jövedelemszintek pedig a jelenlegi összegnek mintegy fele). A reform eredménye ez év második felében vált érezhetővé és jelentősen növelte a háztartások fogyasztását. Alacsonyak maradtak az ÁFA-kulcsok, az általános 22%, míg a kedvezményes 7% és 3%. A vendéglátóipari és szállodai szolgáltatások a 7%-os körbe tartoznak, többek között ezért vonzó változatlanul a jelentős számú külföldi turistának Lengyelország a válság idején is. A stratégiai kérdéseket - az energia-hordozók forrásainak és beszállítóinak diverzifikációját - szintén kiemelten kezeltük. Lengyelország energetikai szempontból az EU egyik legbiztonságosabb állama. „Energetikai függősége” – melyet a hazai és importált energiahordozók aránya határoz meg – 18 %, miközben az európai országok átlaga közel 50 %-ot ér el. Lengyelország energetikai biztonsága saját - első sorban kőszén és barnaszén - készletein alapszik. Az erre vonatkozó elképzeléseket a kormány által a közelmúltban elfogadott „Lengyelország energetikai politikája 2030-ig” programanyaga rögzítette. E program célkitűzéseinek megfelelően folyik az energetikai fűtő- és nyersanyagok

forrásainak, szállítási útvonalainak differenciálását célzó tevékenység. A kőolaj-, folyékony tüzelőanyagés gázellátás diverzifikálása nem csak a szállítási irányok, de a gyártási technológia differenciálása révén is megvalósul. Támogatják a hazai nyersanyagok bázisán folyékony és gáz tüzelőanyagokat előállító technológiák fejlesztését.

Összegzés A lengyel gazdaság védettnek bizonyult a világgazdasági recesszió következményeivel szemben. A megfontolt intézkedések, a kiegyensúlyozott pénzügypolitika és az ipari termelés szektorainak nagymérvű differenciáltsága lehetővé tették, hogy sokkal jobban boldoguljon a válságban, mint a világ fejlett országainak többsége. A viszonylag jó eredmények ellenére törekszenek a visszaesés időszakát, a fejlődés potenciális lehetőségeként kihasználni. A cél, hogy a gazdasági tevékenység folytatásához Lengyelország teremtse meg a legkedvezőbb feltételeket Európában. A Gazdasági Minisztérium olyan megoldásokat készített elő a „Vállalkozás-fejlesztési csomagjában”, melyek lehetővé teszik a Lengyelországban működő cégek legégetőbb korlátainak megszüntetését, leegyszerűsítik a gazdasági jogszabályokat és javítják a vállalkozások működtetésének klímáját. A vállalkozóknak a cégalapításra és cégvezetésre vonatkozó könnyítéseket tartalmaz, valamint olyan módosításokat, melyeknek köszönhetően a cégek számára az ellenőrzések nem lesznek olyan megterhelőek.

4


Makrogazdasági tájékoztató Közvetlen külföldi befektetések (KKB)

Az előzetes adatok alapján 2009. szeptember végéig 4,832 mld EUR összegű külföldi befektetés áramlott be Lengyelországba, ebből csak szeptemberben 378 mln EUR. Ös�szességében 2009 első kilenc hónapjában a KKB értéke az előző év azonos időszakának 60,2%-át tette ki. Ezen időszak közvetlen külföldi befektetéseinek zloty-ban kifejezett értéke (21 mld PLN) magasabb, mint az euro-ban számított és ez az előző év I-III. negyedévében Lengyelországba befolyt összeg 75,06%-a.

Infláció 2009. októberében a fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai átlagosan 0,1%-kal nőttek. A fogyasztási cikkek és szolgáltatások különböző csoportjai eltérő árdinamikát mutattak. Ezen

időszakban a fogyasztási cikkek és szolgáltatások árindexére a legnagyobb hatással a ruházati és cipőtermékek árának emelkedése (1,7%), az élelmiszerek (0,3%) valamint a lakásfenntartási költségek (0,2%) árainak emelése volt, melyek az index emelkedésére 0,08 %pont ill. 0,06 %pont hatást gyakoroltak. A szállítás (0,8%) és a kultúra-rekreáció területén (0,6%) bekövetkezett árcsökkenés ellenben 0,07 ill. 0,04 százalékponttal mérsékelte az árindexet. Folyóév január-október időszakban a fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai 3,3%-kal nőttek. Éves szinten a fogyasztási cikkek és szolgáltatások árindexe alacsonyabb volt, mint ezév szeptemberében (3,1% a 3,4%kal szemben) és a Monetáris Tanács által meghatározott inflációs céltól (2,5%, +/- 1 %pont) való eltérés felső határa alá került. Ezen a szinten

a fogyasztási cikkek és szolgáltatások árindexének alakulására a legnagyobb hatást a lakásfenntartási költségek emelkedése (5,7%) valamint az élelmiszerek és üdítőitalok áremelkedése (3,0%) fejtette ki, melyek az index emelkedésére 1,43 ill. 0,74 %pontos hatást gyakoroltak. A ruházati és cipőtermékek árdinamikája valamint a szállítmányozásban bekövetkezett árcsökkenés az időszak árindexét 0,34 ill. 0,07 százalékponttal mérsékelték.

Termelés Az előzetes adatok alapján, az értékesített ipari termelés változatlan áron (a 9 fő fölötti létszámot foglalkoztató vállalkozásoknál) ezév októberében 1,2%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban és 1,9%-kal

A Lengyelországba beáramló külföldi befektetések 2007, 2008 és 2009 években (millió EUR) IV

V

IX

X

XI

XII

2007

1 634

I

1 873

II

III 930

1 612

1 169

VI 676

VII 1 732

VIII 1 560

1 526

2 474

1 030

1 006

2008

1 111

2 053

660

2 146

631

-146

160

805

609

860

776

360

2009

1 024

357

155

1 264

173

720

-43

804

378

Forrás: Lengyel Nemzeti Bank (PBN); 2007: végleges adatok, 2008, 2009: előzetes adatok

Inflációs dinamika %-ban 2008-ban és 2009. első kilenc hónapjában Év Hónap

2008 I-XII

I

II

III

IV

V

2009 VI

VII

VIII

IX

X

Az előző év azonos hónapjához viszonyítva

4,2

2,8

3,3

3,6

4

3,6

3,5

3,6

3,7

3,4

3,1

Az előző hónaphoz viszonyítva

-

0,5

0,9

0,7

0,7

0,5

0,2

0,1

-0,4

0,0

0,1

Forrás: Legfőbb Statisztikai Hivatal (GUS)


5

Az értékesített ipari termelés havi intervallumokban, 2005-2009. években (havi átlag 2005=100)

magasabb, mint az azt megelőző hónapban. A szezonális jellegű tényezők hatásának kiküszöbölése után az ipari termelés az előző év azonos hónapjánál, de a tárgyév szeptemberinél is 0,6%-kal magasabb szinten alakult. 2008. októberéhez viszonyítva az ipar 34 alágazata közül 19-ben regisztráltak csökkenést, többek között a gépgyártásban - 17,7%, a kőszén- és barnaszénbányászatban - 17,5%, a fémipari termékek gyártásánál - 9,8%, az egyéb, „nem fém” tip. ásványi anyag alapanyagú termékek előállításánál - 4,3%, koksz és kőaljszármazékok gyártásában 2,8%. Az értékesített ipari termelésbe az előző év októberi adatokhoz viszonyítva 15 alágazatban jegyeztek fel növekedést, többek között a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártásában - 13,9%, papír- és papíripari termékek gyártásában - 9,5%, italgyártásban - 7,8%, elektromos berendezések előállításánál - 6,5% valamint az élelmiszeripari termékek gyártásánál - 3,2%. Ezév január-október időszakban az értékesített ipari termelés 5,4%-kal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.

Forrás: GUS

b.

12 11,5 11 10,5 10 9,5 9 8,5

2008

Forrás: GUS

m te ep

sz

au

gu

sz

tu

s

%

Munkanélküliségi ráta 2008 és 2009 év első 10 hónapjában

2009

A regisztrált munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta; 2009. október végi állapot szerint Munkanélküliek száma (ezer fő)

Vajdaságok

Munkanélküliségi ráta %

DOLNOŚLĄSKIE

136,4

11,8

KUJAWSKO-POMORSKIE

122,6

14,6

LUBELSKIE

105,7

11,7

LUBUSKIE

56,1

14,8

ŁÓDZKIE

118,7

10,8

MAŁOPOLSKIE

119,4

9,0

MAZOWIECKIE

212,3

8,6

OPOLSKIE

42,4

11,4 14,6

PODKARPACKIE

132,7

PODLASKIE

55,6

11,6

POMORSKIE

89,3

10,8

ŚLĄSKIE

157,6

8,7

ŚWIĘTOKRZYSKIE

78,6

13,9

WARMIŃSKO-MAZURSKIE

100,2

18,8

WIELKOPOLSKIE

122,5

8,4

Munkanélküliség 2009. októberében a regisztrált munkanélküliek aránya a GUS szerint 11,1% volt, ami az előző hónaphoz képest 0,2 százalékpontos emelkedés, míg a szóban forgó index 8,9%os szinten alakult. A jelenlegihez hasonló szintű munkanélküliséget - a munkanélküliségi ráta több éves csökkenése után - 2008 márciusában jegyeztek. 15 megyében regisztráltak növekedést a munkanélküliségi rátánál, a legnagyobbakat zachod

Forrás: GUS

A regisztrált munkanélküliek aránya az utóbbi 9 hónapban Év

2008

Hónap

XII

I

II

III

IV

V

VI

VII

VIII

IX

X

Munkanélküliségi ráta

9,5

10,5

10,9

11,2

11

10,8

10,7

10,8

10,8

10,9

11,1

Forrás: GUS

2009

6


niopomorskie (3,5%), pomorskie (3.3%) és warmia-mazurskie (2,6%) megyékben. Ezzel szemben świętokrzyskie megyében 0,4%-kal csökkent a munkanélküliek száma. 2009. október végén 1744,3 ezer fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi hivatalok (a 2008. október végi 1352,3 ezer fővel szemben). Az előző hónapokhoz hasonlóan növekedett az egész évre vetített munkanélküliségi szint - a

Átlagkereset

növekedés 392,1 ezer fő, ami 29,0%. Észre kell vegyük, hogy mindenek előtt a korábban foglalkoztatott munkanélküliek száma emelkedett 329,3 ezer fővel (31,8%-kal), míg a már korábban is állástalanok száma 62,8 ezer fővel, azaz 19,8%-kal nőtt. Egyidejűleg a korábbi 16,2%ról 2009. október végére 20,4%-ra nőtt a munkanélküli segélyre jogosultak aránya.

Az átlagos havi kereset 2009. októberben a vállalati szektorban 3312,32 PLN volt, nyereség-részesedés nélkül 3311,79 PLN. A vállalati szektor átlagkeresete 2009. szeptemberben 0,9%-kal volt magasabb az előző hónaphoz viszonyítva és 2,0%kal haladta meg az egy évvel korábbit.

A vállalati szektor brutto havi átlagkeresetei az utóbbi 10 hónapban Év Hónap Átlagos összjövedelem (PLN brutto)

2009 I

II

III

IV

V

VI

VII

VIII

3 215,75

3 195,56

3 332,65

3 294,76

3 193,90

3 287,88

3 361,90

3 268,69

IX 3 283,18

X 3312,32

Forrás: GUS Külkereskedelmi forgalom 2009. jan-szept. I –IX 2009 Megnevezés

millió zł

Export Import Egyenleg

millió USD

306117,4 333913,0 -27795,6

millió EUR

94799,8 103478,4 -8678,6

69997,4 76379,8 -6382,4

2008. I –IX = 100 zł USD EUR 99,3 69,7 78,4 89,3 62,7 70,5 X X X

2008 2009 I –IX strukt. %-ban 100,0 100,0 100,0 100,0 X X

Forrás: GUS A fontosabb országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom 2009. I –IX Megnevezés

millió PLN

1. Németország 2. Olaszország 3. Franciaország 4. Nagy Britannia 5. Csehország 6. Hollandia 7. Oroszország 8. Svédország 9. Spanyolország 10. Ukrajna

80471,8 21332,4 20733,5 19540,6 17438,3 12733,9 11351,7 8146,6 7922,1 7841,0

1. Németország 2. Kína 3. Oroszország 4. Olaszország 5. Franciaország 6. Csehország 7. Hollandia 8. Dél-Korea 9. Nagy Britannia 10. Egyesült Államok

75261,5 30837,4 28818,6 22295,8 15141,6 11853,6 11735,4 10364,7 9664,9 8068,7

Forrás: GUS

millió USD

millió EUR

EXPORT 24911,8 18415,8 6560,4 4868,5 6406,8 4740,7 6065,4 4476,4 5420,2 3996,5 3941,8 2916,6 3514,3 2586,5 2527,4 1868,1 2451,7 1811,6 2428,4 1786,7 IMPORT 23311,6 17220,7 9575,9 7057,0 8993,2 6619,3 6874,1 5092,3 4684,6 3463,5 3665,6 2710,2 3629,9 2683,0 3196,2 2361,8 2995,4 2212,5 2491,1 1841,5

2008

2008. I –IX = 100 zł USD EUR

2009 I –IX az összes %-ában

104,1 115,0 108,0 111,5 101,0 103,0 70,4 82,7 99,5 65,2

73,1 80,5 75,9 78,5 71,1 72,4 49,3 58,3 70,3 45,7

82,3 90,9 85,5 88,2 79,9 81,6 55,2 65,6 79,0 51,2

25,1 6,0 6,2 5,7 5,6 4,0 5,2 3,2 2,6 3,9

26,3 7,0 6,8 6,4 5,7 4,2 3,7 2,7 2,6 2,6

85,6 108,8 78,4 91,6 84,0 87,1 92,5 119,7 92,2 103,3

60,1 76,6 55,3 64,1 59,1 60,8 64,8 83,9 64,8 72,1

67,7 85,8 62,1 72,4 66,5 68,7 73,0 94,2 72,9 81,3

23,5 7,6 9,8 6,5 4,8 3,6 3,4 2,3 2,8 2,1

22,5 9,2 8,6 6,7 4,5 3,5 3,5 3,1 2,9 2,4


Külkereskedelmi forgalom Folyóév január-szeptember időszakban az export folyóáron 306,1 mld zł volt, míg az import 333,9 mld zł. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az export 0,7%-kal, az import 10,7%-kal csökkent. A negatív egyenleg értéke 27,8 mld zł (az előző év azonos időszakában minusz 65,6 mld zł). Az USD-ben kifejezett export 94,8 mld USD, az import 103,5 mld USD. Az előző év azonos időszakával ös�szevetve az export 30,3%-kal, míg az import 37,3%-kal mérséklődött. A negatív egyenleg értéke 8,7 mld USD (az előző év azonos időszakában minusz 29,1 mld USD). Az EUR-ban kifejezett export 70,0 mld EUR, az import 76,4 mld EUR, a negatív szaldó 6,4 mld EUR, egy évvel korábban 19,0 mld EUR (az export 21,6%-kal, míg az import 29,5%-kal csökkent). Negatív az egyenleg a fejlődő országokkal – minus 48,7 mld zł (minus 15,1 mld USD, minus 11,2 mld EUR), a középkelet-európai országokkal – minus 10,4 mld zł (minus 3,3 mld USD, minus 2,4 mld EUR), míg pozitív szaldót regisztrálhattunk a fejlett országokkal - 31,3 mld zł (9,8 mld USD, 7,2 mld EUR), ezen belül az EU országaival az egyenleg 37,5 mld zł (11,6 mld USD, 8,6 mld EUR) pozitívumot ért el. A fejlett országok részesedése az exportból összességében 85,2% (ebből az EU 79,2%), az importból 68,8% (ebből az EU 61,4%). Németország részesedése az exportban 1,2 ponttal meghaladta az egy évvel korábbi azonos időszaki ér-

7

téket és 26,3% volt, míg az import 1,0 pontos csökkenéssel 22,5%-ra esett. A pozitív egyenleg 5,2 mld zł (1,6 mld USD, 1,2 mld EUR), az előző év azonos időszakában a szaldó minusz 10,6 mld zł (minusz 4,7 mld USD, minusz 3,1 mld EUR) volt. Lengyelország főbb kereskedelmi partnerei közül nőtt a kivitel Olaszországba, Nagy Britanniába, Franciaországba, Németországba, Hollandiába és a Cseh Köztársaságba. Nőtt a behozatal a Koreai Köztársaságból (Dél-Korea), Kínából és az Egyesült Államokból. A tíz legnagyobb kereskedelmi partnerrel folytatott áruforgalom az export 68,0%-át (az előző év azonos időszakában 67,5%) míg az import 66,9%-át (egy évvel korábban 66,4%) tette ki.

Valuta-árfolyamok Októberben a zloty árfolyam-ingadozása elenyésző volt. Az USD-hez viszonyítva 0,44%-ot erősödött. Az EUR-hoz viszonyítva azonban 1,3%ot gyengült.

Kamatlábak Novemberi ülésén a Monetáris Tanács nem változtatott az irányadó kamatokon. 2009. júniusa óta változatlan szinten vannak. A kötelező taktalékalap szintén maradt a régi, 2009. június végétől érvényben lévő 3,0%.

2009. 11. 30-i állapot

Valutaárfolyamok havi átagértéke az utolsó 10 hónapban (zloty-ban) Év

2009

Hónap

I

II

III

IV

V

VI

VII

VIII

IX

X

1 USD

3,1717 3,6314 3,5412

1 EUR

4,2181 4,6442 4,6237 4,4193 4,4105 4,5081 4,3053 4,1311 4,1635 4,2173

3,348

3,2337 3,2146 3,0596 2,8956 2,8595 2,8469

Forrás: NBP A NBP irányadó kamatlábai Kamatláb Referencia kamatláb*) Lombard kamatláb Letéti kamatláb Viszontleszámítolási kamatláb Kötelező tartalék láb - látraszóló zloty-betétek - határidős zloty-betétek - létraszóló betétek külföldi valutában - határidős betétek külföldi valutában *) - a 7 napos készpénz-betétek minimális hozama Forrás: NBP

3,50 5,00 2,00 3,75

Hatályba lépés dátuma 25.06.2009 25.06.2009 25.06.2009 25.06.2009

3,00 3,00 3,00 3,00

30.06.2009 30.06.2009 30.06.2009 30.06.2009

Kamat

8


Gazdasági és befektetési hirek

A varsói Értékpapír Tőzsdére (VÉT) bevezetett cégek értéke meg fogja haladni a 100 mld Euro-t 2011 közepére a lengyel tőzsde régióvezető szerepet kell betöltsön. 2009 október végén a VÉT-en jegyzett hazai cégek értéke 86 mld Euro-t tett ki. Amint az az Európai Tőzsdeszövetség (FESE) adataiból kitűnik, ez közel 8 mld Euro-val több, mint a bécsi és athéni tőzsde piaci kapitalizációja. A varsói tőzsde törekvései jóval túlmutatnak a görög és osztrák piac alacsonyabb osztályba sorolásán. A VÉT elnöke, Ludwik Sobolewski jóslata szerint a lengyel tőzsde úgy piaci kapitalizáció, mint forgalom tekintetében meg fogja haladni a bécsi, prágai, budapesti és ljubljanai tőzsdék együttes értékét. Ez utóbbiak mindegyikét az osztrák Wiener Boerse ellenőrzi. A Bécsi Tőzsde által kontrollált tőzsdék jelenlegi együttes piaci kapitalizációja 137,4 mld Euro. Szakértői vélemények szerint a lengyel tőzsde tőkeértéke már ezév október végére visszatérhet a 2008 szeptemberi szintre. A PGE (Lengyel Energetikai Csoport) belépése a lengyel tőzsdére 10 %-ot meghaladó mértékben növelte annak piaci kapitalizációját. Ennek értéke - a PKO BP kibocsátásaival – már ezév novemberében túllépheti a 100 mld Euro-s határt. A 100 mld Euro-s értékhatár átlépéséhez azonban a jó tőzsdei konjunktúra megtartása, a VÉT indexének kétszámjegyű emel-

kedése és a złoty stabil viselkedése is szükséges.

Lengyelországé Kelet-Európa legkorszerűbb kőolaj-lepárló berendezése 2009. december 18-tól Gdańsk-ban működik Kelet-Európa legkorszerűbb kőolajlepárló berendezése. A Lotos Csoport számára épült. Lehetővé teszi a gdańsk-i kőolaj finomító számára, hogy a legnagyobb konszernekkel versenyezzen. A gdańsk-i kőolajfinomító kőolajlepárló berendezésének beindítása a konszern által „10+”-nak nevezett és 2007 óta folytatott beruházások legfontosabb része. A szám ez esetben a valamennyi kőolajfinomító lehetőségeit leíró legfontosabb paramétert, a kőolajfeldolgozási kapacitást jelenti. A Lotos Csoport esetében ez az eddigi 6 millió tonna helyett 10 millió tonna fölé emelkedik. Ennek köszönhetően a Lotos átlépi azt a gyártási küszöböt, amely fölött legfontosabb konkurensei – a płock-i Orlen és a schwedt-i német finomító - ma állnak. A Lotos 1,43 mld euro értékű beruházásának előnye az, hogy a világ különböző régióiból származó számos kőolajfajta feldolgozását teszi lehetővé. Például azokét, melyeket magasabb kéntartalom jellemez, vagyis nehezebben feldolgozhatóak. Most ez Kelet-Európa egyik legkorszerűbb lepárlója.

Az új berendezés által több gázolaj is nyerhető, amelyre folyamatosan növekszik a piaci szükséglet. A lengyel piacon folyamatos volt a gázolajhiány. A hazai szükséglet kb. 30%-át kellett importból fedezni. Ma DélEurópából importálunk kb. 1 millió tonna gázolajat, melyre ezentúl nem lesz szükség. Az új berendezés az elkövetkező két hónapban áll teljes kapacitásra.

Puławski Ipari Park Puławy Város Önkormányzata és a „Puławy” Nitrogén Művek S.A. közös beruházásában jött létre 2003-ban a Puławski Ipari Park területe, melynek határain belül került elhelyezésre a „Starachowice” Különleges Gazdasági Övezet Puławy Alövezete is. A Puławy Alövezet területe mintegy 99ha. Befektetésvonzó jellegét többek között „zöldmezős” befektetési területei, Kelet-Lengyelország kivételes területi előnyei, valamennyi, a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges közmű megléte, a közúti és vasúti szállítás teljes külső és belső hálózata, az országos közlekedési hálózattal való kényelmes összeköttetése, a keleti határ közelsége, a befektetési és egyéb szolgáltatások széles köréhez való hozzáférés, a jövőbeni beruházókkal a Puławy Nitrogén Művek S.A technológiai, termelési és hatásköri potenciáljának kihasználása tárgyá-


9

ban való együttműködés lehetősége, a Puławy-i tudományos intézetek által kínált széleskörű tudományos és kutató-fejlesztő kompetenciák erősítik.

lentős növekedésére vonatkozó IV. negyedévi várakozások nem alaptalanok. Az elemzők többsége a negyedik negyedévben a GDP 3 %-os dinamikájára számít.

A befektetésösztönző kínálat a befektetők széles piacát célozza meg, beleértve a vegyiparon kívül tevékenykedőket is.

Lengyelország a kereskedelmi hálózatok terjeszkedésének célkeresztjében

Lengyel PMI indexe 2008 márciusa óta a legjobb A lengyel ipari szektor PMI logisztikai felsővezetői indexe novemberben 52,4 pontra emelkedett. Ez 2008 márciusa óta a legjobb eredmény, az index növekedése jelentős és a sül�lyedés végét igazolja. A 2009. december 1-én közzé tett ipari konjunktúra-index nagyon pozitív meglepetést okozott az elemzők körében, akik jóval alacsonyabb növekedést vártak. A mutató októberhez viszonyított 3,6 pontos ugrása a történelem egyik legnagyobb mértékű havi emelkedése. Emellett a növekedés üteme ismételten erősödött, a huszonnyolc hónapja mért legmagasabb szintre. Az 50 pontos szint választóvonal a recesszió és a fejlődés között. A PMI index emelkedése együtt jár a német Ifo-index növekedésével. A termelés és a megrendelés-állomány nem csekély növekedése megerősíti a tényt, mi szerint gazdasági élénkülés közeleg. Rámutat arra is, hogy a központi bank monetáris politikája végre meghozta gyümölcsét. Az új export-megrendelések figyelemre méltó növekedésében játszhatott bizonyos szerepet a viszonylag gyenge zloty. Továbbá a jövő évi növekedés számára jó előjel a foglalkoztatási szint csökkenésének egyértelmű lassulása. Ez év végéig az ipari termelés dinamikájának pozitív sávban kell stabilizálódnia. A legnagyobb lengyel bankok Reuters ügynökség által megszólaltatott közgazdászai nem titkolták csodálkozásukat. Az eredmény megerősíti, hogy a termelés és a GDP je-

A kereskedelmi hálózatok, mint a 2010-es bővítéseik célországát, Európában a negyedik helyen említik Lengyeországot – tájékoztatott a CB Richard Ellis (CBRE) tanácsadó cég. A CBRE legfrissebb vizsgálataiból kiderül, hogy a 220 legnagyobb kereskedelmi vállalat 34%-a terjeszkedésének helyszíneként – közvetlenül Németország, Franciaország és Spanyolország után – Lengyelországot jelöli meg. Figyelemre méltó, hogy a vizsgálatokat 2009 nyarán, tehát már a válság időszakában végezték. Ez az oka, hogy a kereskedelmi hálózatok többsége a legfejlettebb NyugatEurópai piacokkal számol. Vannak azonban olyan cégek is, melyek számukra teljesen új piacokat választanak. Így a tíz „legforróbb övezet” közé bekerült Lengyelország, Románia és Oroszország is. A megkérdezettek több, mint 45%-a tervezi 2010-ben megjelenését Közép- és Kelet-Európa legalább egy országában, közülük a legtöbben Lengyelországot választják. Egyes bérlők – élve a kínálkozó lehetőséggel - megváltoztatják fejlesztési stratégiájukat. Nem ritkán a kereskedelmi központok tulajdonosai, pl. vonzó bérleti feltételeket kínálva, épp őértük versengenek. Így van ez az élelmiszer-kereskedelmi hálózatok esetében. A vizsgálatok kimutatták, hogy 40%-uk szándékszik legalább 30 új üzletet nyitni a jövő év végéig. A második legaktívabb csoportba a speciális ruházati üzletek tartoznak, ezen belül is a cipőboltok, fehérneműt és kiegészítőket árusító valamint a gyermekruházati- és kellékboltok.

A katowicei és warmia-mazuri Különleges Gazdasági Övezetek területének kibővítése Közel 7 mld PLN értékű befektetés és több, mint 20 ezer új munkahely - ezek a katowicei és warmia-mazuri Ipari Parkok területi bővítésének tervezett hatásai. Ezév december 1-én a Kormány jóváhagyta az erre vonatkozó szabályozást. A Gazdasági Minisztérium által előkészített szabályozás megváltoztatja az övezetek határait és területét. Ezen változások eredményeként a katowice-i Ipari Park területe közel 373,5 ha-ral, míg a warmia-mazuri Ipari Parké mintegy 43 ha-ral nő. A katowice-i Ipari Parkhoz csatolt területek egy része konkrét beruházási projektek célját szolgálja. A Rudziniec melletti területen személygépkocsi lökhárítók gyára épül, míg Częstochowa-ban üvegkohó létesül. A katowice-i övezet határainak legutóbbi módosítása néhány éven belül kb. 19 ezer új munkahely létrejöttét generálja majd. A warmia-mazuri övezet bővítésének mértéke ennél közel tízszer kisebb, ezzel összefüggésben az elvárt hatások nem annyira látványosak. Becslések szerint az újonnan csatolt területen mintegy 300 millió PLN értékű beruházás valósul meg, mely több, mint 500 embernek ad majd munkát. Ez esetben is csatoltak földterületeket konkrét beruházási projektek céljára. Piecki területén bútorgyár, míg Ciechanów mellett baromfihús feldolgozó üzem épül.

A Lengyel Energetikai Csoport (PGE) 600 millió euro értékű, környezetbarát technológiai beruházást indít A Bełchatów Erőmű –a Lengyel Energetikai Csoport legnagyobb elektromos energia termelője– részvényeseinek küldöttgyűlése 2009. január elején a széndioxid kinyerésére és föld alatti tárolására alkalmas CCS berendezés megépítése

10

mellett döntött. Ez a projekt a legnagyobb, az Európai Unió által finanszírozott CCS projektek közé került. Ez Lengyelországban az első, Európában egyike a néhány ilyen típusú berendezésnek mindeddig. A CO2 kinyerésére és föld alatti tárolására szolgáló berendezések (CCS – Carbon Capture and Storage) a Bełchatów Erőmű jelenleg még építés alatt álló - 858 megawatt teljesítményű - új blokkja mellett kerülnek beállításra. A csoport tervei szerint a széndioxidot csővezetéken szállítják a Wierzchowice-i tárlókba. Az Európai Bizottság 180 millió euro támogatást ítélt a PGE-nek az innovatív projekt megvalósítására. Ennek igénybe vételéhez azonban ezév vé-


géig a társaságnak fel kell azt használnia. A generál-kivitelező – úgy a blokk, mint a CCS esetében – a francia Alstrom konszern. Ahogy azt a társaság lengyelországi vezetősége kijelentette, technikai részről semmi nem fenyegeti a határidők betartását. Az energetikai kazánt 2010 szeptemberében indítják be. A következő év áprilisára válik alkalmassá a CCS rendszer hozzácsatolására. Maga a rendszer - bemutató verzióban – 2015-re készül el. A szándéknyilatkozat szerint, melyet az Alstom és a Bełchatów Erőmű e tárgyban aláírt, a beszállító a már működő blokkhoz először egy kisebb berendezést épít be teszte-

lés céljából. A CO2 kinyerő és tároló berendezésnek a végleges méretben történő megépítése a megállapodás második szakasza. A CCS technológiát az Európai Unió azért támogatja, mivel az még kísérleti fázisban van, ipari méretekben még nem alkalmazzák. A technológia hívei kiemelik, hogy a Bełchatow-i CCS berendezés az új blokk által kibocsátott szén-dioxid mennyiségét egyharmadával csökkenti. A kritikusok viszont azzal érvelnek, hogy a rendszer beépítése ugyan ennyivel csökkenti az energia-termelés hatékonyságát. A PGE tervei szerint a Turow-i és Opole-i erőművek építés előtt álló blokkjai szintén alkalmasak lesznek CO2 föld alatti tárolására.


11

A lengyel repülőgépipar

A Visztula medrének repülőgépiparát már szinte teljes egészében privatizálták. Az üzemek többségét külföldi konszernek vették át. A külföldi befektetők biztosították a technológiát és a megrendeléseket. Élnek a tapasztalt munkaerő és az alacsonyabb termelési költségek előnyeivel. Rövidesen privatizálják a PZL Kalisz Közlekedési Eszközgyártó Vállalatot, az utolsó jelentős állami repülőgépipari üzemet. A világ légiközlekedésében tapasztalható krízis ellenére a hazai vállalatok 2009-ben jó eséllyel megismételhetik előző évi, egymilliárd USD-t meghaladó bevételeiket. A lengyel cégek szinte kizárólag külföldre gyártanak és értékesítenek repülőgép alkatrészeket, melyeket a legnagyobb, globális repülőgép- és helikoptergyártók vásárolnak. A lengyel repülőgépipari vállalatok nem konstatáltak jelentősebb termeléscsökkenést, bár számos cég „visszavett” a tempóból és létszámleépítést hajtott végre. A gyengélkedő cégek által keletkezett piaci rést ennek ellenére újak töltötték ki, főként Kárpátalján. A repülőgépipari cégek létrehozták a „Dolina Lotnicza – Repülésipari Völgy” iparági csoportot. Becslések szerint a társuláshoz tartozó 77 vállalkozás 22 ezer, igen magasan képzett mérnököt és technikust foglalkoztat. A WSK Rzeszów, Lengyelország legnagyobb repülőgép-részegység gyártója az amerikai United Technologies Corp. Részvénytársasághoz tartozik. A kooperációs megrendelések és a lengyel gyá-

rak külföldi tulajdonosainak egyéb üzemei részére történő szállítások jelentik a rzeszów-i gyár fő bevételi forrását. A vállalatot – mely a Héják, vagyis az F-16-osok hajtóművét szerelte össze – a gyártási minőség, szállítási határidő és munkakörülmények szempontjából ma az UTC egyik legjobb termelőegységeként tartják nyilván. A rzeszów-i lemezelt komponensek, precíziós öntvények vagy erőátviteli egységek a legtöbb Pratt & Whitney által jegyzett repülőgép-motorba is beépítésre kerülnek. Technológiai forradalmat élt át a privatizáció után a repülőgép hajtómű alkatrészeket gyártó Pratt & Whitney Kalisz-ban és a PZL Mielec is, melyet két évvel ezelőtt vett át a Sikorsky Aircraft – a helikoptergyártás világméretű potentátja. Az amerikaiak nagy energiával készítik itt elő az International Black Hawk katonai helikopterek gyártását. A Sikorsky Aircraft legutóbbi közleménye szerint már elkészült az első, lengyel alkatrészekből összeszerelt gép. Ezév vége előtt formálisan pecsét kerül egy következő jelentős méretű üzem, a PZL Świdnik helikoptergyár privatizációjára. A céget augusztusban vette meg az AgustaWestland olasz-angol helikoptergyártó potentát, amely már 13 éve kooperált a lublini gyárral. A legtöbb olasz helikopterhez a PZL Świdnik üzemeiből az AgustaWestland európai gyáraiba kerülnek majd ki a Lengyelországban gyártott helikoptertörzsek. A gyár más repülőgépipari összetevőket is előállít. A lassuló iparági trend ellenére a termelés továbbra is számottevő részét teszik

ki az Airbus, Eurocopter, Latecoere és más jelentős vevők kooperációs megrendelései úgy az USÁ-ból, mint Nagy-Britanniából. Az évtized elejétől a Goodrich repülőgépipari részvénytársaság repülőgép részegységeket gyárt a kárpátaljai Krosno-ban. A legújabb, egyedülálló technológiával készülő termékek 100 százaléka exportra, amerikai repülőgép-alváz összeszerelő üzemekbe kerül. A Krosno-ban gyártott részegységek felhasználásával készül a teljes Boeing-család – beleértve a hatalmas Boeing 777-est is – és az F-16-os vadászgép alváza. Krosno-i alvázon landol valamennyi Gulfstream tip. új kisméretű üzleti jet és a kanadai Bombardier rövid hatótávolságú személyszállító repülőgépeinek két típusa is. A repülőgép részegységek régi vevőihez tartoznak a japán partnerek. A Goodrich kárpátaljai üzemében rendelték meg az európai óriásgép, az Airbus A380 alváza néhány elemének elkészítését is. Az Avio olasz vállalt Bielsko-Biala-i üzemében is, melyben eddig turbinalapátokat gyártottak, a Boeing-hajtóművek fontos alkatrészei készülnek majd. Ezév májusában Rzeszów mellett nyitotta meg teljesen új építésű gyárát a repülőgép hajtóművek tervezésének és gyártásának meghatározó világcége, az MTU Aero Engines bajor konszern. A „Repülésipari Völgy” társulás vezetősége meg van győződve arról, hogy az MTU-t a Völgybe az iparág további vállalatai is követik. A Rzeczpospolita információi alapján

12


Közúti beruházások

S19 – lassan beindul az EU keleti határa mentén vezető közlekedési verőér építése

utcáinak és a 48. sz. főútvonal veszélyes kereszteződésének elkerülését.

Augusztus 4-én az Országutak és Autópályák Főigazgatósága lublini részlege aláírta a megállapodást a Strabaggal az S19 gyorsforgalmi út Międzyrzec Podlaski – Lubartów közti szakaszának megépítésére, a Kock-i és Wola Skromowska-i elkerülővel együtt.

Az A4-es autópálya

169,3 millió PLN – ennyire árazta be a kivitelező az egypályás, 7,87 km hosszú S osztályú országút megépítését két (a Wieprz fölötti 220 m-es ill. a Tyśmienica-n átívelő kb. 124 m-es) híddal és két csomóponttal. Ez jóval kevesebb a beruházó költségkalkulációjánál, mely az építés költségeit 314,6 mln PLN összegre kalkulálta. Az elkerülő út feletti mérnöki műtárgyak már a végleges állapotnak megfelelően kerülnek kivitelezésre, úgy, hogy a jövőben a gyorsforgalmi út másik pályája is megépíthető legyen. A beruházás az Infrastruktúra és Környezet Operatív Program része, így a teljes vállalkozás költségeinek mintegy 75 %-át úniós forrásokból finanszírozzák. A Kock és Wola Skromowska melletti elkerülő utak – az egy évvel ezelőtt átadott Międzyrzec Podlaski elkerülő után - a leendő S19 gyorsforgalmi út második szakaszát jelentik. Az új útszakasz javítja a közlekedésbiztonságot, mivel lehetővé teszi Kock szűk

1. Átadták az A4-es autópálya utolsó, a lengyel-német határ menti Zgorzelec és Krzyżowa közti szakaszát. Az 51,4 km hosszú pályaszakasz több, mint 317 millió euro-ba került. A munkálatok 2007 áprilisában kezdődtek és 28 hónapig tartottak. Az autópálya cementbetonból készült. A Zgorzelec és Krzyżowa szakaszon négy forgalmi csomópont épült: Zgorzelec, Godziszów, Bolesławiec és Krzyżowa mellett (mely összekötötte az A4-est az A18-al Olszyna irányába). A projektet 82%-ban Európai Uniós forrásokból finanszírozták. Az A4-es autópálya az Európát átszelő leghosszabb, mintegy 8 ezer kilométer hosszú 3. számú szállítási folyosó része. Ez a folyosó a franciaországi Calais-nál kezdődik és Brüs�szelt, Kölnt, Drezdát, Wrocław-ot, Katowicét, Korczowát, Lvovot és Kijevet érintve fut Kazahsztánig. Egyidejűleg öt ún. UKH (Utazókat Kiszolgáló Hely) is létesült, melyeket parkoló-, pihenő-, háttér- és műszaki kiszolgáló valamint szállodai-vendéglátó zónákra osztottak. A pályaszakasz mellett több, mint 7 km hosszon zajvédelmi fal, továbbá 30 – kis- és nagyvadak számára készült – vadátjáró ill. 25 hüllő-átjáró létesült. 2. 2009. novemberben került átadásra az A4-es autópálya újabb szakasza

keleti irányban – ez a Krakkó Kelet – Szarów közti 20 km-es szakasz. 3. Ezév második felében az A4-es autópálya Krakkó és a Korczowa-i ukrán határátkelő közötti szakaszának megépítésére vonatkozó három további megállapodás került aláírásra. A Szarów-i csomóponttól a Brzesko-i csomópontig (összesen 24 km) tartó szakaszt a POLIMEX-MOSTOSTALDOPRASTAV-METROSTAV lengyelcseh konzorcium építi. A kivitelezés költsége közel 779 millió PLN. 4. 2009. október 29-én a Budimex Dromex SA és a Ferrovial Agroman SA cégek konzorciuma aláírta a szerződést a „Rzeszów-Korczowa A4es autópálya Jaroslaw ‘Wierzbna csomópont’ (csomópont nélkül) – Radymno (csomóponttal) szakaszának megtervezése és megépítése” tárgyában – melynek hossza 25 km, a szerződés értéke: netto 794.45 millió PLN. 5. Az A4-es autópálya utolsó, ukrán határ melletti szakasza 2012 áprilisáig készül el. A kivitelező a görög J&P AVAX lesz. A szerződés értéke 818,5 millió PLN. Az A4-es új szakaszára tízéves garancia vonatkozik. Az A4-es autópálya ezen szakasza kétpályás útként épül, 2x2-es keresztmetszetben, széles elválasztósávval, mely lehetővé teszi az út 2x3 sávra való bővítését. A kivitelező feladata lesz a tervdokumentáció elkészítése – beleértve a kivitelezési tervet -, a


szükséges engedélyek beruházó nevében történő beszerzése és az építési munkálatok elvégzése.

Az A2-es autópálya Az Országutak és Autópályák Főigazgatósága szeptember 28-án aláírta az A2-es autópálya Łódź – Varsó közti 91 km-es szakaszának tervezésére és kivitelezésére szóló megállapodást. A beruházás öt szakaszra bontva, ‘Tervezd és Építsd’ konstrukcióban kerül megvalósításra. A beruházás szakaszokra bontása megnövelte a versenyt, ami alacsonyabb árak eléréséhez vezetett. Az Országutak és Autópályák Főigazgatósága (GDDKiA) az építés költségét 5,7 mld PLN körül kalkulálta. A kivitelezők kiválasztása után a teljes 91 km kivitelezéséért a GDDKiA 3,2 mld PLN-t fizet, ami 2,5 mld PLN megtakarítást eredményezett. • „A” szakasz, 29,2 km; szerződés értéke 754,5 millió zł (kalkulált költség 1,7 mld zł) kivitelező a China Overseas Engineering Group Co. Ltd vezette konzorcium. • „B” szakasz, 17 km, szerződés értéke 843,5 mln zł (kalkulált költség 1,04 mld zł) kivitelező a Mostostal Varsó SA vezette konzorcium. • „C” szakasz, 20 km, szerződés értéke 534,5 mln zł (kalkulált költség 1,1 mld zł) kivitelező a China Overseas Engineering Group Co. Ltd vezette konzorcium. • „D” szakasz, 17,6 km, szerződés értéke 643,8 mln zł (kalkulált költség 1 mld zł) kivitelező a Strabag Kft. vezette konzorcium. • „E” szakasz, 7,1 km, szerződés értéke 425,5 mln zł (kalkulált költség 669 mln zł) kivitelező a BudimexDromex SA vezette konzorcium. A kivitelezés harmonogramja az öt autópálya-szakasz megépítését a Stryków - Konotopa közötti 91 km hosszon 2012. május végére tervezi. Ennek köszönhetően biztosítva lesz a Varsó-Łódź-Poznań-Berlin útvonalon az autópályás összeköttetés. Ezév szeptember 23-án, valamennyi

13

szakasz munkálatainak összehangolására a tervezést és kivitelezést felügyelő céggel megállapodás került aláírásra. Az A2-es autópálya Strykow és Konotopa közti szakaszán 10 Utazókat Kiszolgáló Hely és 2 Pályafenntartási Üzem épül. Zárt díjfizetési rendszer kerül bevezetésre, ami azt jelenti, hogy a fizetőkapuk a pálya lehajtóinál kerülnek elhelyezésre, a használati díj pedig a megtett kilóméterek számától függően kerül megállapításra. Az A2-es autópálya szélességében szeli át az ország középső területe-

Az A1 autópálya

it. Az E30 nemzetközi útvonal része, mely a II. transzeurópai szállítási folyosó nyomvonalán fekszik. A német A12 autópálya folytatásaként Berlin felől, az A2 Lengyelország területén Świecko határátlépőtől Poznań-on, Łódź-on, Varsón i Siedlce-n keresztül vezet majd a lengyel-belorusz határátkelőig, Kukuryki-ig. Strykow közelében, Łódz mellett keresztezi az A1-es autópályát. Jelenleg egy 252 km-es szakasza létezik az A2-nek, Nowy Tomyśl-tól Strykow-ig. A kivitelezővel való 2009. július 7-i szerződéskötés után megkezdődött Mińsk Mazowiecki (mazowiecki vajdaság) autópálya elkerülőszakaszának – az A2 Varsótól keletre eső első szakaszának - építése.

végleges, míg a többi szakaszon ideiglenes forgalomszervezés lép életbe. A munkálatok a csomópontban 2010. májusáig tartanak, így számolni kell – az aszfaltozási- és befejező munkákkal kapcsolatos – kisebb fennakadásokkal.

Az Országutak és Autópályák Főigazgatósága (GDDKiA) Katowice-i Részlege tájékoztatása szerint 2009. december 23-án megnyitották az A1 autópályának a megye területén létesült hét szakasza közül az elsőt, Sośnica és Bełk között. A több, mint 15 km-es pályaszakasz Európai Uniós forrásból, a Közösségi Alap keretében történt társfinanszírozása a minősített költség 83%-át tette ki. A Sośnica-i csomópontban (az A1 és A4, valamint a 44-es főút találkozásánál) az A-1 és A-4 vonatkozásában

Az S8 gyorsforgalmi út Az S8-as gyorsforgalmi út megvalósítása az Országutak Építési Programja 2008-2012. kormányprogram egyik legfontosabb útépítési beruházása. Supraregionális jellegű, mivel Alsó-Szilézia fővárosát kapcsolja össze Varsóval. Új, biztonságos köz-

14

úti összeköttetést teremt, mely biztosítja a nagysebességű régióközi forgalom magas komfortját az országos jelentőségű útvonalon. 1. Aláírásra került a 8-as főútnak a Piotrków Trybunalski és Rawa Mazowiecka közti (61 km) gyorsforgalmi úttá történő tervezésére és modernizálására szóló megállapodás. Az S8 kivitelezési munkálatai jövő év márciusában kezdődnek

és 2012 májusában fejeződnek be. A teljes szakasz betonból készül. A konzorcium vezetője az olasz Astaldi vállalat, tagjai közt található többek között a Piotrkow-i „Erbedim” Út- és Hídépítő Vállalat. A beruházás költsége meghaladja az 1,7 mld PLN-t. 2. Az S8-as gyorsforgalmi út alsósziléziai szakasza közvetlenül a „Pawłowice” csomópont után kezdődik, ahol a jelenleg építés alatt álló Wrocław-i Autópálya Elkerülő végződik. Az S8 teljes hosszán új nyomvonalon fut, mely a meglévő 8-as főúttól északra helyezkedik el. Az Országutak és Autópályák Főigazgatósága (GDDKiA) Wrocław-i Részlege aláírta a megállapodást a Mota Engil Lengyelország és a Mota Engil Portugália cégek alkotta konzorciummal az S8-as Wrocław-Oleśnica


közti szakaszának megépítésére. A 22 km-es szakasz kivitelezésének költsége 448,8 millió PLN. A közlekedők 2 és fél év múlva használhatják az új útvonalat. Az S8 egy másik, alsó-sziléziai szakaszát Oleśnica és Syców között (25 km) a Skanska vállalat építi, kb. 468 mln PLN-ért.

tektől függően, a zajvédelmi rendszer magassága 3 és 8 m között lesz. Ezek összes hossza hozzávetőleg 12 km. Az S8-ason 8 vadátjáró létesül, melyekre riadásgátló ernyőket szerelnek. Az úttest teljes hosszában elkerítésre kerül.

Az S8 teljes hossza Wrocław és Syców között 55 km, benne a már meglévő, 8 km hosszú Oleśnica-i el-

Az S7 gyorsforgalmi út

kerülővel. A két szakasz építési költsége kb. 900 millió PLN. Az S8 Wrocław – Syców közti szakasza: – 2 pályás, oldalanként két-két sáv+leállósáv kivitelben, – 6 közúti csomóponttal: Łozina, Dąbrowa, Cieśle, Szczodrów, Syców Kelet és Syców Nyugat, – 9 mérnöki műtárggyal az S8 szintjén, – 24 mérnöki műtárggyal az S8 felett, – 6 Utazókat Kiszolgáló Hellyel (UKH-val) épül meg. Az S8-as út környezetvédelmi elemekkel lesz felszerelve. Zajvédelmi falak létesülnek. A madarak védőfallal történő ütközése kockázatának minimalizálása érdekében az áttetsző felületekre fekete fólia sziluettek kihelyezését tervezik. A szükségle-

1. Befejeződött a Kielce Észak csomópont építése. A Kielce Észak csomópont az S-7 gyorsforgalmi út egy több, mint 7 km-es szakasza Występ és Wiśniówka között, valamint a 73as (GP besorolású) főút egy több, mint 2 km-es kétpályás útszakasza Wiśniówka és Kielce város határa között leágazásokkal és egy sor mérnöki műtárggyal. A beruházásnak és a korszerű közlekedési megoldásoknak köszönhetően a 7-es gyorsforgalmi út (Varsó - Kielce – Krakkó) és a 73-as főút (Wiśniówka - Kielce – Tarnów) biztonságos, ütközésmentes összekötése jött létre. Kielce és a közeli települések lakosai Varsó és Krakkó irányában egy gyors és kényelmes kijáróval gazdagodtak, az S-7-esen közlekedők pedig egy biztonságos összeköttetést nyertek świętokrzyskie vajdaság fővárosával. 2. Aláírták az S7 Gdańsk Déli Elkerülőút megállapodását A közel 18 km-es gyorsforgalmi útszakasz – az S7 Gdańsk Déli Elkerülőút megépítése azon túl, hogy jelentősen mérsékli Gdańsk belvárosának tranzitforgalmát, lehetővé teszi a gyors és biztonságos haladást Varsó és a Hel-félsziget irányába. Az út foraadalmasítja Gdańsk és környéke közlekedési rendszerét. Az aglomeráció közlekedési szolgáltatásának javulását nem csak a közlekedők, de a város lakossága is érzékelheti. A forgalmi becslések szerint az új útnak köszönhetően a belvárosból eltűnik napi 12-14 ezer jármű, köztük a legnagyobb terhelést jelentő tehergépkocsi-forgalom. A beruházás kedvező hatással van a környezetre, mivel növeli a közlekedési rendszer hatékonysá-


gát, ami közvetlen módon jelenti a károsanyag kibocsátás csökkenését. Ezen felül a projekt számos környezetvédelmi elemet - zöldsávokat, vadátjárókat és zajvédelmi falakat is tartalmaz. A szerződés értéke a megállapodás szerint 1,126 mld PLN. A projektet az Infrastruktúra és Környezet Operatív Program társfinanszírozása keretében tervezik kivitelezni. A beruházás keretében kétpályás, pályánként kettő+leállósávos út létesül, öt közlekedési csomóponttal: a Déli (S6 és a 222. út), Lipce (1. sz. főút), Olszynka (Sucharski sugárút), Przejazdowo (a 7. főút és a 226. út) valamint Koszwały (7. főút). A kivitelező megépít 10 viaduktot, egy hidat a Motława felett és közel 3 km felüljárót.

Az S5 gyorsforgalmi út 2009. október 30-án az Országutak és Autópályák Főigazgatósága (GDDKiA) Poznan-i Részlege aláírta a megállapodást az S5 Gniezno – Poznań gyorsforgalmi út Czachurki – Kleszczewo A2 20,2 km-es szaka-

15

szának kivitelezésére az EUROVIAWARBUD-HOCHTIEF cégek konzorciumával. Egy további megállapodást írtak alá a DRAGADOS vállalattal, mely a Poznan Keleti Elkerülő második, 15 km-es szakaszának megépítésére vonatkozik. A Poznan Keleti Elkerülő – és vele összefüggésben az A2 és az S11 megépítésével valósul meg véglegesen a tehergépkocsi tranzitforgalom városból történő kivezetése. Az elkerülőutat használók által összességében gyorsul a forgalom magában a városban éppúgy, mint a tranzitútvonalon. Jelenleg a Poznan kivezető útszakaszon a forgalmi terhelés napi 17 ezer jármű, ami a prognózisok szerint 2020-ra napi 34 ezer járműre emelkedik. Az elkerülőút építése keretében tervbe lett véve az S5 és Gniezno városának összekötése a jelenleg meglévő 4,5 km-es út kétpályás, GP besorolású gyorsított forgalmú úttá bővítésével.

Az S3 gyorsforgalmi út 2009. év második felében számos szerződés került aláírásra Lengyelor-

szág észak-nyugati részén történő útépítésre. Megvalósításuk jelentősen javítja a Szczecin-i és Świnoujście-i kikötők megközelíthetőségét. 1. 2009. november 20-án írták alá a 3. sz. főútvonal Parłówko csomópontjára ill. a Truszyn és Ostromice települések elkerülő útszakaszaira vonatkozó megállapodást a Budimex-Dromex céggel. A szerződés értéke netto 84 millió PLN. 2. 2009. november 26-án 13.00 órakor a GDDKiA szczecin-i részlege székhelyén került aláírásra a 3-as főút (Świnoujście – Szczecin) Miękowo-i elkerülő szakaszának megépítésére szóló megállapodás. A munkálatok kivitelezője a Strabag lesz, a beruházás értéke közel 50 millió PLN. A Miękowo-i elkerülő út 4,1 kilométeres kétpályás gyorsforgalmi út lesz, a munkálatok tartalmazzák a 3-as főút 0,7 km-es szakaszának burkolati felújítását is. Az új út mentén, a Stepnica-i úttal való kereszteződés környékén kerül kialakításra a Miękowo-csomópont, megépül 2 viadukt, 3 áteresz és egy gazdasági átjáró. A beruházásnak köszönhetően fellélegezhetnek Miękowo lako-

16

sai, az utazóknak pedig nem kell a település körzetében hosszú dugókban várakozni.

Az S11 gyorsforgalmi út Átadták az Ostrów-i elkerülő első, 6 km hosszú szakaszát, két forgalmi csomóponttal, 7 híddal és viadukttal valamint hat felhajtóval. Az útszakasz költsége közel 220 millió PLN volt. Meghirdették a közbeszerzést a második, 11 km hosszú szakaszra is.

Az S10 gyorsforgalmi út A jövőbeni S10 Varsót köti majd ös�sze Szczecinnel. 2009. év végén három megépült szakaszt adtak át a forgalomnak.


1. Használatba adták a Wyrzysk (wielkopolskie vajdaság) melletti 8 km-es elkerülőt, mely a Bydgoszczot Szczecinnel összekötő 10. főút része. Az elkerülő építését 2008. júniusában kezdték meg. A beruházás értéke kb. 150 millió PLN, mely teljes egészében az állami költségvetésből származik. Az új elkerülő mintegy 10 km gyűjtőútból, hat mérnöki műtárgyból áll – beleértve a „Wyrzysk” és „Łobżenica” csomópontokat, valamint Wielkopolskie vajdaság leghosszabb, 246,9 méter hosszú felüljáróját a Łobżonka folyó felett. Az út egypályásként épült (a csomópontok környezetében kétpályás). A kijelölt nyomvonal, a műszaki berendezések elhelyezkedése és a hídi objektumok lehetővé teszik a második pályatest megépítését. Wyrzysk környékén ezen az

úton naponta kb. 7,7 ezer gépjármű halad át. 2. Fél évvel a tervezett határidő előtt áthaladhattak az első gépkocsik a Białe Błota i Stryszek (Bydgoszcz kerületei) közti gyorsforgalmi útszakaszon. A Stryszek-Białe Błota közti 12 km-es útszakasz közel 300 millió PLN-be került. A „Białe Błota” csomópont körül létesült Európa legnagyobb körforgalma, 1,5 km-es átmérővel. A beruházás kivitelezője a Budimex S.A volt. 3. December 21-én, a Stargard Szczeciński Nyugat csomópontnál került sor az S10-es gyorsforgalmi út vonalán megépült Stargard Szczeciński elkerülőút ünnepélyes átadására. Az új elkerülő 13,5 km hosszú és az S10-es, valamint a Szczecin környéki településeket elkerülő utak sorának folytatása.

Infrastrukturális beruházások Szczecin környéken Infrastrukturális beruházások Krakkó környéken

Infrastrukturális beruházások Varsó környéken Infrastrukturális beruházások Wrocław környéken

Működő autópálya

Épülő autópálya

Kihírdetett tenderek

Működő két úttestű gyorsforgalmi út

Épülő két úttestű gyorsforgalmi út

Előkészítési munkák folyamatban, környezetvédelmi engedély kiadva

Működő egy úttestű gyorsforgalmi út

Épülő egy úttestű gyorsforgalmi út

Aláírt szerződés „Tervezd meg és építsd meg” rendszerben építés 2010 tavaszán kezdődik

VÁROSLÁTOGATÁS, ÜZLETI UTAZÁS, KONFERENCIA, KONGRESSZUS SZERVEZÉS, VÁROSLÁTOGATÁS, PIHENÉS, PIHENÉS, GYÓGYÜDÜLÉS – TERMÉSZETESEN GYÓGYÜDÜLÉS = TERMÉSZETESEN LENGYELORSZÁG. LENGYELORSZÁG Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet 1075 Budapest, Károly krt. 11. Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet Tel./fax: 269-7809, 269-7810 1075 Budapest, Károly krt. 11. E-mail: [email protected] Tel./fax: 269-7809, 269-7810 www.lengyelorszag.travel E-mail: [email protected] Honlap: www.lengyelorszag.travel

LENGYEL GAZDASÁG. Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály

Recommend Documents