Lengyel András írásai Bibliográfia
Lengyel András írásai Bibliográfia
Szeged, 2011.
Összeállította: BÍRÓ-BALOGH TAMÁS
A kiadvány megjelenését a Múzeumi Tudományért Alapítvány támogatta
LENGYEL ANDRÁS (Békéscsaba, 1950. április 2.) irodalomés művelődéstörténész, a 19–20. századi magyar szellemi élet kutatója. Munkássága egyik ága a Szeged-kutatás. 1973 és 1980 közt a JATE Központi Könyvtára, 1980 és 2010 közt a Móra Ferenc Múzeum munkatársa. (Ezzel párhuzamosan 1987–88-ban a Tiszatáj főszerkesztő-helyettese, 1992– 93-ban a JATE l. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tudományos főmunkatársa.) Szegeden él, ny. múzeumi főtanácsos.
Az anyaggyűjtés lezárva: 2011. április 2.
5
A rövidítések feloldása: Acta Hist. Ling. Hung. – Acta Universitas Szegediensis. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum CsMH – Csongrád Megyei Hírlap Dm – Délmagyarország És – Élet és Irodalom HungÉrt – Hungarológiai Értesítő Irodalom- és Művészettörténeti Tanulmányok – A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Irodalom- és Művészettörténeti Tanulmányok / Studia Historiae Literarum et Artium. Ism. – Ismertetés It – Irodalomtörténet ItK – Irodalomtörténeti Közlemények Ktáros – Könyvtáros MKSz – Magyar Könyvszemle A MFM Évk. – A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve MH – Magyar Hírlap MNemz – Magyar Nemzet Népszab – Népszabadság SKM – Somogyi-könyvtári Műhely SZKM – Szegedi Könyvtári Műhely SzEgy – Szegedi Egyetem Történeti Tanulmányok – A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti Tanulmányok / Studia Historica ÚjKpiac – Új Könyvpiac ÚjTük – Új Tükör
6
1971
1971 1. 2.
Veres Péter pályakezdéséről. Adalékok az első nyomtatásban megjelent írásáról. Alföld, 1971. 6. sz. 37–44. Talpassy Tibor: A holtak visszajárnak. [Ism.] Tiszatáj, 1971. 12. sz. 1164–1165.
1972 3. 4. 5.
Tamás Aladár: Börtönfalak árnyékában. [Ism.] Tiszatáj, 1972. 1. sz. 90–91. Bálint György: Az utolsó percek. [Ism.] Tiszatáj, 1972. 5. sz. 67–69. Veres Péter: Aszály – Gyepsor – Napszámos énekek. [Ism.] Tiszatáj, 1972. 8. sz. 78–81.
1973 6.
A fiatal Révai „etikus” nézeteiről. It, 1973. 2. sz. 281– 311.
1974 7. 8. 9.
Veres Péter koszorúja. [Ism.] Tiszatáj, 1974. 2. sz. 79–81. Röplapon terjesztett Sárosi Gyula-vers egy korabeli kéziratos füzetben. MKsz, 1974 1–2. sz. 146–149. A Békésmegyei Közlöny és József Attila. Békés megyei Népújság, 1974. dec. 1. 7.
1975 10. Puskás Endre 1882–1945. Ktáros, 1975. 5. sz. 283–284.
7
1976 11. Reguli Ernő: József Attila bibliográfia. [Ism.] Ktáros, 1975. 8. sz. 500–502. 12. Szerb Antal levele Bethlen Miklós Önéletírásáról. It, 1975. 2. sz. 465–467. Újraközölve: In: Tört pálcák II. Írások Szerb Antalról 1949-től napjainkig. Szerk.: Wágner Tibor. Bp., 1999, Nemzeti Tankönyvkiadó. 94–95.
13. Kálmán Lászlóné: Társadalmi Szemle repertórium. 1931–1933. [Ism.] Ktáros, 1975. 6. sz. 373–375. 14. Az Akadémiai Könyvtár kézirattárának új kötetkatalógusai. [Ism.] Ktáros, 1975. 9. sz. 561–562. 15. Debrecen 1848–1849. [Ism.] Ktáros, 1975. 9. sz. 563. -el –ás szignóval.
16. Mikszáth Kálmán kiadatlan levele. Dm, 1975. okt. 26. 7. Újraközölve: In: Mikszáth szegediekről – szegediek Mikszáthról. Szerk.: Apró Ferenc. Szeged, 1997. 125–126.
1976 17. Lajtha László elfeledett kritikája Farkas Ödön Adydalairól. Magyar Zene, 1976. 1. sz. 91–92. 18. Lugosi Döme önéletrajza. SKM, 1976. 1–2. sz. 47–48. 19. Saját mivolta szerint becsüljék. [Ism.] Dm, 1976. jún. 13. 7. Márki Sándor A népek közeledése című munkájának kiadásáról.
20. Juhász Gyula levele Szirmai Károlyhoz. Dm, 1976. aug. 1. 7.
1977 21. Az Akadémia Értesítő és a Magyar Tudomány indexe, 1840–1970. Ktáros, 1977. 2. sz. 113–115. 22. Radnóti Miklós két elfelejtett írása. It, 1977. 1. sz. 227–231. Radnóti Vergődés (1926) és Romantika (1934) című írásainak közlésével. Klny is.
8
1978 23. Szerb Antal egyetemi magántanári előadásainak tervezete. It, 1977. 2. sz. 494–500. Újraközölve: In: Tört pálcák II. Írások Szerb Antalról 1949-től napjainkig. Szerk.: Wágner Tibor. Bp., 1999. Nemzeti Tankönyvkiadó. 69–73.
24. Szabó Ervin két levele Kolozsvárra. MKsz, 1977. 2. sz. 183–186. 25. József Attila népköltészeti ismereteinek forrásaihoz. Herrmann Antal szegedi egyetemi előadásai. CsmH, 1977. aug. 14. 7. Újraközölve: Néprajzi Hírek, 1989. 1–3. sz. 122–126.
26. Egy kiadatlan levél. Kelemen Lajos a kolozsvári vár fölszámolásáról. MNemz, 1977. dec. 4. 9. 27. „1929”. Egy elsüllyedt folyóirat. És, 1977. dec. 10. 6. Hozzászólás: Dr. Simon Gyula: Adalékok az 1929-hez. És, 1978. aug. 26. 2.
28. Darvas József Fekete kenyér című regényének ügyészi „kritikája”. MKsz, 1977. 4. sz. 371–373. 29. Pató Imre: Az osztályharcos. Simokovich Rókus élete és naplója. [Ism.] MKsz, 1977. 4. sz. 400.
1978 30. A szegedi Egyetemi Könyvtár Móra-kéziratai. (Katalógus és szövegközlés).Szeged, 1976 [1978], [JATE]. 73 p. (Disserta-tiones ex Bibliotheca Universitatis de Attila József Nominatae 1.) Ism.: (zelei) [Zelei Miklós]: Bronzlemez. A szegedi Egyetem[i] Könyvtár Móra-kéziratai. MH, 1978. aug. 10. 6. – H. N. [Heltai Nándor]: Kiadvány Móra-kéziratokról. Petőfi Népe, 1978. aug. 22. 5. – Mátyás István: Sok hálával ölel: Móra Feri. Kéziratok Szegeden. Népszava, 1978. aug. 23. 5. – Szabó Sándor Géza: Móra Ferenc levelei. Hajdó-Bihari Napló, 1978. szept. 13. 5. – (gyuris) [Gyuris György]: Móra Ferenc-szövegek. És, 1978. nov. 11. 7. – Polner Zoltán: A szegedi Egyetemi Könyvtár. Látogatóban. CsMH, 1979. febr. 25. 6. – Péter László: Lengyel András: A szegedi Egyetemi Könyvtár Mórakéziratai. SKM, 1979. 1–4. 126–128. – Zelei Miklós:
9
1979 Földnélküli csodálkozások. MH, 1979. aug. 5. 9. – R. T. O. [R. Takács Olga]: Lengyel András: A szegedi Egyetemi Könyvtár Móra-kéziratai. HungÉrt, 1980. 88–89.
31. A Békésmegyei Közlöny és József Attila. ItK, 1978. 1. sz. 74–82. [Klny is.] 32. Lakatos Éva: A Toll (1929–1938). Repertórium. [Ism.] Ktáros, 1978. 4. sz. 244–245. 33. Bálint György elfelejtett vallomása. Népszab, 1978. ápr. 9. 12. 34. Brichta Cézár, József Attila és A Dunánál. Életünk, 1978. 6. sz. 546–549. Újraközölve: In: József Attila útjain. Szerk.: Szabolcsi Miklós. Bp., 1980, Kossuth K. 305–312. Ism. és hozzászólás: Bori Imre: Egy József Attila-versről. 7 Nap, 1979. febr. 2. 17.
35. Zalai Béla elfelejtett írásai. És, 1978. jún. 17. 2. Hozzászólás: Beöthy Ottó: Babits és Zalai. És, 1978. júl. 15. 2.
36. Dézsi Lajos 1868–1932. Ktáros, 1978. 7. sz. 427–429. 37. Mikor fejezte be a költő a versét? József Attila: A Dunánál. MH, 1978. júl. 5. 6. Kötetben: 179/9.
38. „Újpest-rakparti peripatetikus társaság”. És, 1978. aug. 19. 2. 39. Dér Zoltán: Csáth Géza-bibliográfia. [Ism.] Ktáros, 1978. 9. sz. 559. 40. Déry-interjú 1933-ból. És, 1978. okt. 28. 7. 41. József Attila üdvözlő távirata Kosztolányi Dezsőhöz. Népszab, 1978. okt. 29. 11. Kötetben: 179/9.
42. Az Akadémiai Könyvtár Kosztolányi-kéziratainak kötetkatalógusa. [Ism.] Ktáros, 1978. 11. sz. 690–691. 43. Könyv és könyvtár XI. [Ism.] Ktáros, 1978. 12. sz. 749–750.
1979 44. Móra Ferenc levelezéséből. Az MTA Könyvtára, az OSzK és a Petőfi Irodalmi Múzeum anyaga. Sajtó alá
10
1979 rend. L. A. és Kőhegyi Mihály. Bev. L. A. Kecskemét, 1979, Bács-Kiskun megyei Múzeumigazgatóság. 297 p. + 9 t. Ism.: Varga Mihály: Móra Ferenc levelei. Egy író emberközelből. Petőfi Népe, 1980. máj. 11. 5. [LA nevét Balogként (!) írja] – A. F. [Apró Ferenc]: Móra Ferenc levelezéséből. Dm, 1980. máj. 20. 4. – Tasi József: Móra Ferenc levelezéséből. ÚjTük, 1980. máj. 25. 2. – Szabó Sándor Géza: Móra Ferenc levelezése. Hajdú-Bihari Napló, 1980. jún. 15. – Polner Zoltán. Kutatói eredmények az évfordulók jegyében. Kiadványokról. CsMH, 1980. máj. 13. 4. – Zalán Tibor: Utóirat, levelekben. MH, 1980. júl. 4. 5. – (m.) [Mátyás István?]: Móra Ferenc levelezéséből. Népszava, 1980. aug. 6. 5. – Péter László: Két kötet Móra Ferenc levelezéséből. It, 1981/1. 109–134.
45. Bevezetés. In: 44: 7–18. 46. Bartók Béla és Németh Gyula levelezése. Kortárs, 1979. 2. sz. 271–276. Kodály Zoltán leveleinek közlésével is.
47. Adatok a 100% sajtórendészeti ellenőrzésének történetéhez. MKsz, 1979. 1. sz. 72–76. 48. A Mentor könyvkereskedés történetéhez (1923–1929). MKsz, 1979. 2. sz. 164–182. [Klny is.] Kötetben: 179/3.
49. Elfeledett Radnóti-cikk. MNemz, 1979. máj. 8. 9. Hozzászólás: Baróti Dezső: Elfeledett Radnóti cikk? MNemz, 1979. máj. 27. 14. [Vita L. A.-sal] L. még: 51.
50. Elfelejtett forrástöredékek. Megjegyzések Radnóti Miklós műveihez. MH, 1979. máj. 20. 10. 51. Válasz Baróti Dezsőnek. MNemz, 1979. júl. 27. 9. Előzménye: 49.
52. Móra Ferenc ismeretlen beszámolója hatodik csókai ásatásáról. Üzenet, 1979. 7–8. sz. 398–401. 53. A genfi nemzetközi békekongresszus és József Attila. Népszab, 1979. aug. 1. 7. Kötetben: 179/9.
54. József Attila vitái 1931-ben. Népszab, 1979. szept. 9. 11. 55. Az aprómunka mindenese. Reininger József emlékezete. MH, 1979. nov. 24. 6.
11
1980 56. Balogh Vilma és József Attila kapcsolatához. Népszab, 1979. dec. 2. 11. 57. József Attila az Új Magyar Föld szerkesztője? MKsz, 1979. 4. sz. 389–390. 58. A Tevan nyomda és a kiadóvállalat történetéből. (1903–1949). [Ism.] MKsz, 1979. 4. sz. 426–427. 59. Id. Bibó István 1877–1935. Ktáros, 1979. 12. sz. 745– 748.
1980 60. Darvas József ifjúkori levelei. [Ism.] HungÉrt, 1980. 38. 61. Domokos László és Kosztolányi Dezső. Kiadatlan levelek. Üzenet, 1980. 1–2. sz. 15–20. 62. Adatok a hódmezővásárhelyi birtokos parasztság olvasási gyakorlatához (1914–15) MKsz, 1980. 1. sz. 72–75. 63. József Attila és a Nyomdászok Szavalókórusa. Népszab, 1980. ápr. 27. 11. Kötetben: 179/9.
64. Moholy-Nagy László elfelejtett verse. MNemz, 1980. máj. 22. 7. Kötetben: 352/18.
65. Illyés Gyula és József Attila költői kapcsolatának kérdései. MH, 1980. jún. 14. 5. 66. Adatok József Attila életrajzához. SKM, 1980. 1–2. sz. 43–49. [Klny is.] Kötetben: 179/9.
67. Ignotus-adalékok a Nyugat szerkesztéséhez. It, 1980. 2. sz. 524–525. Ignotus-levelek közlésével.
68. A „freudizmus” mentalitástörténeti alapjai és Ignotus Freud-értelmezése. Életünk, 1980. 7. sz. 587–594. Kötetben: 179/7.
69. József Attila Hatvanban. [Ism.] MH, 1980. júl. 13. 9.
12
1981
70. Fábry Zoltán kiadatlan levelei. Népszab, 1980. júl. 27. 11. 71. Illyés, József Attila és A Dunánál. Üzenet, 1980. 7–8. sz. 374–376. 72. Gaál Gábor tervei. Népszab, 1980. aug. 24. 13. 73. Ady Endre és Hollós József. ItK, 1980. 3. sz. 348–350. 74. Az én utam felfelé vezet. Veres Péter levele Dorosmai Jánoshoz. MH, 1980. dec. 14. 8. 75. Bajcsy-Zsiliniszky Endre és a „Magyarország” kapcsolatához (1935–1936). MKsz, 1980. 4. sz. 370–376. 76. Bálint Sándor (1904–1980). MKsz, 1980. 4. sz. 399. 77. Periszkop. 1925–1926. [Ism.] MKsz, 1980. 4. sz. 403– 404. 78. Lajtha László Szegeden. SKM, 1980. 4. sz. 132–133.
1981 79. Juhász Gyula kiadatlan levelezéséből. In: Acta Hist. Lit. Hung, 17. Szeged, 1981. 111–120. Klny is: Irodalomtörténeti dolgozatok 134.
80. „Vidéken hátrány társadalomtudósnak lenni.” Ktáros, 1981. 1. sz. 20–22. Interjú Kristó Gyulával.
81. „A legfontosabbnak magát a könyvtárost vélem…” Ktáros, 1981. 2. sz. 68–70. Interjú Ilia Mihállyal.
82. Eidus Bentián és Juhász Gyula. Adatok a kapcsolathoz. CsMH, 1981. febr. 22. 6. 83. Vajda Gábor: Kázmér Ernő szellemi arca. [Ism.] Literatura, 1982. 1. sz. 195–196. 84. „Hangos” film Szegeden, 1909-ben. Dm, 1981. ápr. 15. 4. 85. Nagyfalusi Jenő életrajzához. CsMH, 1981. jún. 28. 6. 86. Zalai Béla Aradon. Korunk, 1981. 10. sz. 793–794. 87. Buday György és Szeged. CsMH, 1981. nov. 15. 6. 88. Hevesy Iván és Moholy-Nagy László. Életünk, 1981. 12. sz. 1098–1110.
13
1982 89. József Attila kéziratai és levelezése. Katalógus. Összeáll. M. Róna Judit. Bp., 1980, PIM. [Ism.] ItK, 1981. sz. 483–488.
1982 90. Buday György és az Erdélyi Fiatalok. In: Fejezetek hat évtized történetéből. Haladó ifjúsági mozgalmak Csongrád megyében. Szerk.: Hegyi András. Szeged, 1982, KISZ. 123–144. Kötetben: 179/12.
91. Sárközi György Szegeden. Dm, 1982. jan. 9. 7. 92. Balogh Vilma és József Attila. A marginalitás irodalomtörténetéhez. Somogy, 1982. 2. sz. 21–30. Kötetben: 179/10.
93. Egy népművelő ponyvasorozat. A Magyar Mesemondó (1886–1904) MKsz, 1982. 1. sz. 40–50. [Klny is.] 94. Buday György és Erdei Ferenc kapcsolatához. SKM, 1982. 1. sz. 14–17. 95. Buday György és Kós Károly. Az Erdélyi Szépmíves Céh történetéhez. Tiszatáj, 1982. 4. sz. 105–116. Buday és Kós levelezésének közlésével. Újraközölve: In: Buday György és Kolozsvár. Álom egy Solveig-házról. Szerk.: Cseke Péter. Kolozsvár, 2006. 81–[94].
96. Thomas Mann szegedi meghívása. És, 1982. máj. 14. 8. 97. Déry szegedi kapcsolataihoz. Dm, 1982. szept. 18. 8. 98. A vajdasági magyar irodalom kialakulása és Szirmai Károly. Forrás, 1982. 10. sz. 68–79. Kötetben: 179/6.
1983 99. József Attila „én-ontológiája”. Az élettörténet „hétköznapi” és művészi áthangolásának kérdéséhez. In: Költőnk és korunk. Szerk.: Fenyő D. György és Gelniczky György. Bp., 1983. III. kötet, 232–254. Kötetben: 179/8.
14
1983 100. Egy barátság fejlődésíve. Bálint György és Buday György kapcsolatáról. Népszab, 1983. jan. 29. 13. 101. Radnóti Miklós ismeretlen öninterjúja. Tiszatáj, 1983. 2. sz. 56–58. Ism.: B. P. [Becsei Péter]: A Tiszatáj februári számáról. CsMH, 1983. jan. 27. 4.
102. Száz éve született Supka Géza. Ktáros, 1983. 2. sz. 96– 100. 103. Móricz Zsigmond levele Buday Györgyhöz. SKM, 1983. 1. sz. 44–45. 104. Juhász Gyula és Móra Ferenc kapcsolatához. Dm, 1983. márc. 22. 5. 105. Juhász Gyula és Móra Ferenc. Egy különös barátság történetéhez. Tiszatáj, 1983. 4. sz. 56–68. Hozzászólás: Péter László: „Két meghitt, régi cimbora”. Juhász és Móra barátsága. CsMH, 1983. ápr. 15. 4. L. még: 107. Kötetben: 179/4.
106. Moholy-Nagy Juhász Gyula-portréja. ÚjTük, 1983. ápr. 3. 15. Kötetben: 352/18. Újraközölve: In: 524: 168–171.
107. Móra Ferenc „goethei” életéről. CsMH, 1983. jún. 4. 6. Viszontválasz Péter Lászlónak. Előzmények: 105.
108. Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza. [Ism.] Forrás, 1983. 10. sz. 91–92. 109. Isadora Duncan Szegeden. ÚjTük, 1983. okt. 16. 45. 110. A „Nyíri és rétközi parasztmesék” olvasói. SKM, 1983. 4. sz. 251–256. 111. Szegedi örökség. Péter László könyve. [Ism.] Tiszatáj, 1983. 12. sz. 89–93. 112. A szegedi írók életrajzi lexikonának kérdései. In: Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1983. Szerk. Juhász Antal. Szeged, 1983, MFM. 107–111.
15
1984
1984 113. Vér György: A néma költő. Cikkek, riportok Juhász Gyuláról. Sajtó alá rend.: L. A. Szeged, 1984. Szegedi Nyomda MTESZ Miniatűrkönyv Klub. 140 p. Apró Ferenc előszavával: Vér Györgyről, 1–3.
114. Greguss Máté, a „publicista”. Forrás, 1984. 3. sz. 77–87. 115. A „városismertető” költő. Dm, 1984. máj. 5. 7. Radnóti Miklósról.
116. A Lábadozó szél olvasói. SKM, 1984. 1–2. sz. 75–76. Radnóti Miklós kötete vásárlóinak Buday György jegyzeteiben fönnmaradt névsoráról.
117. Juhász Gyula folyóirata, a Magyar Jövendő. MKsz, 1984. 1–2. sz. 75–86. Kötetben: 352/26.
118. Hatalmi érdek és társadalmi nyilvánosság. A két világháború közötti „cenzúratörténet” néhány kérdése. JelKép, 1984. 2. sz. 155–161. Kötetben: 179/5.
119. Balázs Béla öt levele és egy verse. Tiszatáj, 1984. 8. sz. 35–42. 120. A Szegedi Fiatalok Erdélyi Kollégiuma. Tiszatáj, 1984. 9. sz. 69–81. Kötetben: 179/14.
121. A Szép Szó szegedi kapcsolatainak történetéből. ItK, 1984. 3. 327–336. Kötetben: 352/32.
1985 122. A Szegedi Fiatalok dudari falutanulmányozása. Szeged, 1985, MFM. (Szeged művelődéstörténetéből. 2. 36 p. Újraközölve: 129/7–72. Kötetben: 179/17. Ism.: (R. T.) [Raj Tamás]: Napló. MN, 1985. nov. 13. – Marjanucz László: Dudar tanulsága. Újabb művelődéstörténeti füzet. Dm, 1986. jan. 11. 6.
16
1986 123. Az államkapitalizmusba hajló szociálliberalizmus egy magyar koncepciója. Móra Ferenc 1918 végi politikai programtervezetei. In: A MFM Évk. 1980–81/1. Szerk.: Trogmayer Ottó. Szeged, [1985] 285–297. [Klny is.] 124. A magyar „írói rend” összetétele 1922-ben. Kísérlet egy forrástípus irodalomszociológiai értelmezésére. In: Acta Hist. Lit. Hung. 22.. Szeged, 1985. 81–94. Kötetben: 179/2.
125. A paraszti írásbeliség a dualizmus éveiben. Krónika XII. 1985. 65–69. 126. Moholy-Nagy és Móra. Dm, 1985. márc. 23. 8. Kötetben: 352/18.
127. Scheiber Sándor. [Nekrológ]. SzEgy, 1985. márc. 25. 2. Scheiber Sándor szegedi kapcsolatairól is.
128. Müller Miklós és a Szegedi Fiatalok. Forrás, 1985. 11. sz. 67–76.
1986 129. Dudar 1937. Szerk. L. A., Simon Jánossal. Bp., 1986 [1987]. Orsz. Közműv. Közp. 220 p. (Szociográfiai munkafüzetek) 130. Reitzer Béla válogatott írásai I–II. Szerk. és a bevezetőt írta: L. A. Bp., 1986, OKK. 149, 158 p. 131. Egy útkereső szociológus a két világháború közt. Vázlat Reitzer Béláról. In: 130 I:5–77. Kötetben: 179/15.
132. Dézsi Lajos, Kner Imre és a Magyar Bibliofil Szemle. In: A MFM Évk. 1986/1. Szerk.: Juhász Antal. Szeged, 1986. 349–363. Kötetben: 352/27.
133. Egy elfelejtett szegedi író: Hegyi István. In: Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1986. 224–229. 134. Régi szociográfiák. Dokumentumok 1934–1940. [Ism.] Forrás, 1986. 4. sz. 45–47. 135. „Életen túl, halálon innen”. Perkátai László emlékezete. CsMH, 1986. ápr. 19. 7. 136. Újvári Péter és Tömörkény. Dm, 1986. aug. 23. 7. Kötetben: 352/16.
17
1987 137. A Széphalom történetéhez. Dm, 1986. szept. 6. 6. Kosztolányi Dezső, Németh László, Illyés Gyula leveleinek közreadásával. Kötetben: 352/28.
138. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tevékenységéről. Népszab, 1986. szept. 20. 16.
1987 139. Móra Ferenc családi levelezése. Sajtó alá. rend.: L. A. és Kőhelyi Mihály. Kecskemét, 1987. Katona József Múzeum. 386 p. L. A. előszavával: E kötet elé: 7–14. Ism.: Kormos Emese: Kiadás előtt Móra Ferenc családi levelezése. Petőfi Népe, 1985. márc. 16. 4. [Int.]. – K. E. [Koloh Elek]: Móra Ferenc családi levelezése. Petőfi Népe, 1989. júl. 15.
140. Egy későliberális ideológia-kritikus. Vázlat Gáspár Zoltánról. In.: A MFM Évk. 1987/1. Szerk.: Juhász Antal és Trogmayer Ottó. Szeged, 1988. 427–470. Kötetben: 179/16.
141. A Szegedi Fiatalok mozgalma (1927–1937). In: Haladó Ifjúsági mozgalmak Csongrád megyében. Válogatott dokumentumok 1874-1986. Szerk.: Hegyi András. Szeged, 1987, KISZ Csongrád megyei Bizottság Politikai Képz. Kp. 187–232. 142. Móricz Zsigmond, a Nyugat szerkesztője. Levelek. [Ism.] Tiszatáj, 1987. 1–2. sz. 168–173. A Tasi József szerkesztette kötetről.
143. Jubileumunkra. Tiszatáj, 1987. 3. sz. 3–4. 144. Szederkényi Ervin halálára. Tiszatáj, 1987. 3. sz. 96. 145. Buday Györgyről, születése 80. évfordulóján. Tiszatáj, 1987. 4. sz. 67–71. 146. Erdei Ferenc és a Szegedi Fiatalok. Forrás, 1987. 4. sz. 68–90. Kötetben: 179/13.
18
1988 147. Az 1938. évi sajtótörvény tervezete és József Attila. MKsz, 1987. 2. sz. 150–152. 148. Bálint Sándor életrajzához. Levelek hagyatékából (1929– 1943) Tiszatáj, 1987. 8. sz. 80–106. 149. Egy „gustiánus” erdélyi szociológus. Vázlat Venczel Józsefről. Tiszatáj, 1987. 11. sz. 64–81. Ism.: (f. g.): Venczel József ébresztése. Új Ember, 1988. jan. 31. 2. Kötetben: 180/1.
150. A Szép Szó történetéhez. Ignotus Pál levelei Fülep Lajoshoz. Forrás, 1987. 12. sz. 74–81. Szövegközléssel. Ism.: Murányi Gábor: Ködoszlató korabeli kéziratok. Tiszatáj, Kortárs, Forrás, Medvetánc. MN, 1988. jan. 8. 4. Kötetben: 180/8.
1988 151. Szerb Antal magántanári habilitációja (1934–1937). Szeged, 1988, MFM. 48 p. (Szeged művelődéstörténetéből 5.) 48 p. Ism.: [Dlusztus Imre]: Szerb Antal és Szeged. Dm, 1988. júl. 28. 4. – Péter László: Szerb Antal magántanársága. És, 1988. júl. 29. 8. – Papp Zoltán: Egy habilitáció regénye. Lengyel András tanulmányáról. CsMH, 1988. aug. 13. 6.
152. Sz. Szigethy Vilmos: Régi szegedi kocsmák. Sajtó alá rend.: L. A. és Apró Ferenc. Szeged, 1988. [Szegedi Nyomda MTESZ Miniatűrkönyv Klub. 247 p. 153. Féja Géza és a Szegedi Fiatalok. In: A MFM Évk. 1988/1. Szerk.: Juhász Antal. Szeged, 1989. 397–428. [Klny is] Újraközölve: In.: Tanulmányok Nagy István tanszékvezető főiskolai docens 60. születésnapjára. Szeged, 1989. 379–428. Kötetben: 180/4.
154. K. Havas Géza emlékezete. Somogy, 1988. 1. sz. 20–26. Ism.: A. G. [Antal Gábor]: Megtört patak. Új Írás, Somogy, MNemz, 1988. márc. 11. 4.
19
1989 155. Értékvédelem és útkeresés a harmincas években. Gáspár Zoltán és K. Havas Géza. Valóság, 1988. 4. sz. 63–75. Kötetben: 180/9.
156. Iratos dombon. Tóth Béla új könyve. [Ism.] Dm, 1988. jún. 8. 5. 157. Az autonóm társadalom védelmében. Molnár Gusztáv: Ó, Anglia, Anglia. [Ism.]Tekintet, 1988. 3. sz. 79–82. 158. „A vádlott megszólal” előtörténetéhez. Fábry Zoltán levele. Tekintet, 1988. 4. sz. 3–11. Kötetben: 180/10.
1989 159. Egy nagy magyar fotográfus: Müller Miklós. Orosháza, 1989, Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ, Petőfi S. Müv. Közp. 128 p. 160. Egy félreértés oszlatásához. Sík Sándor és Szerb Antal. In: Acta Hist. Lit. Hung. 23. Szeged, 1989. 48–55. 161. A liberalizmus újraalapozásának kísérlete. A Szép Szó történetéhez. Jelenkor, 1989. 3. 239–250. Kötetben: 180/7.
162. Tömörkény István kérvénye „a Somogyi-könyvtár segédkönyvtárnoki állásáért”. Ktáros, 1989. 4. sz. 236–237. 163. Miklós Tamás: József Attila metafizikája. [Ism.] It, 1989. 1. sz. 175–183. 164. Illyés és a Szegedi Fiatalok. It, 1989. 3. sz. 516–526. Kötetben: 180/3.
165. Egy monográfia előmunkálatai. [Ism.] Kortárs, 1989. 9. sz. 162–168. Lackó Miklós Korszellem és tudomány c. könyvéről.
166. Arcok a szegedi sajtó történetéből. Ligeti Jenő. Szeged, 1989. 4. sz. 41–42. Kötetben: 352/8.
167. Arcok a szegedi sajtó történetéből. Pásztor József. Szeged, 1989. 5. sz. 36–37. Kötetben: 352/5.
20
1990 168. Arcok a szegedi sajtó történetéből. Frank József. Szeged, 1989. 6. sz. 30–31. Kötetben: 352/4.
169. Arcok a szegedi sajtó történetéből. Tölgyes Gyula. Szeged, 1989. 7. sz. 38–39. Kötetben: 352/7.
170. Levélváltás a Szép Szó ügyében. Jelenkor, 1989. 10. sz. 973–975. Vita Agárdi Péterrel.
171. Bibó István életrajzához. Levelek, dokumentumok. Forrás, 1989. 10. sz. 73–89. 172. Egy önértelmezés remeklései. [Ism.] Kortárs, 1989. 10. sz. 158–162. Huszár Tibor Bibó István. Beszélgetések, politikai-életrajzi dokumentumok című könyvéről.
173. A munkástanfolyamok kérdése és Bibó István. Tekintet, 1989. 11–12. sz. 94–108. 174. A Szeged története (1920–1925) I. MKsz, 1989. 4. sz. 369–382. Kötetben: 352/24. L. 184.
175. Polányi Károly Szegeden. SZKM, 1987–1989. 1–4. sz. 136–141. 176. Bódis Gábor halálára. Dm, 1989. dec. 14. 5.
1990 177. Venczel József: Erdélyi föld – erdélyi társadalom. [Ism.] Forrás, 1990. 1. sz. 94–96. 178. Egy szabadságideológia megformálódása. A fiatal Bibó István értékelvei. Jelenkor, 1990. 2. sz. 147–157. Kötetben: 180/6.
179. Útkeresések. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., [1990], Magvető. 493 p. Tartalma: 1. Előszó, 5–9.
21
1990 2. A magyar „írói rend” összetétele 1922-ben. Kísérlet egy forrástípus irodalomszociológiai értelmezésére, 13–33. 3. A modernizmus magyar műhelye. A Mentor könyvkereskedés története (1923–1929), 34– 67. 4. Juhász Gyula és Móra Ferenc. Egy különös barátság történetéhez, 68–91. 5. Hatalmi érdek és társadalmi nyilvánosság. A két világháború közötti „cenzúratörténet” néhány kérdése, 92–102. 6. A vajdasági magyar irodalom kialakulása és Szirmai Károly, 103–123. 7. A „freudizmus” mentalitástörténeti alapjai és Ignotus Freud-értelmezése, 124–139. 8. József Attila „én-ontológiája”. Az élettörténet „hétköznapi” és művészi áthangolásának kérdéséhez, 143–164. 9. Adatok József Attila életrajzához, 165–188. 10. Balogh Vilma és József Attila. A marginalitás irodalomtörténetéhez, 189–206. 11. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának néhány sajátosságáról, 209–216. 12. Buday György és az Erdélyi Fiatalok, 217–253. 13. Erdei Ferenc és a Szegedi Fiatalok, 254–297. 14. A Szegedi Fiatalok Erdélyi Kollégiuma, 298–322. 15. Egy útkereső szociológus a két világháború közt. Vázlat Reitzer Béláról, 323–374. 16. Egy későliberális ideológia-kritikus. Vázlat Gáspár Zoltánról, 375–446. 17. A Szegedi Fiatalok dudari falutanulmányozása, 447–491. Ism.: Lengyel András: Útkeresések. Új Könyvek, 1990/23. 44–45. – Nagy Sz. Péter: Margináliák? Magyar Napló, 1991. okt. 9. 37. – Kovács Sándor Iván: Szegedtudomány. MH, 1991. okt. 9. 13. – Bodor Béla: Ex libris. És, 1990. nov. 2. 11. – Dési Ábel: Gyökerek és hagyományok. 7 Nap, 1991. dec. 6. 21.
22
1990 180. Törésvonalak. Tanulmányok az 1919 utáni negyedszázad művelődéstörténetéhez. Bp., 1990, Tekintet. 199 p. Tartalma: Ilia Mihály: Egy gondolkodó – Szöged városából 1. Egy „gustiánus” erdélyi szociológus. Vázlat Venczel Józsefről, 9–43. 2. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumáról, 43–48. 3. Illyés és a Szegedi Fiatalok, 49–57. 4. Féja Géza és a Szegedi Fiatalok, 58–104. 5. Buday György és Thomas Mann, 105–108. 6. Egy szabadságideológia megformálódása. A fiatal Bibó István értékelvei, 109–130. 7. A liberalizmus újraalapozásának kísérlete. A Szép Szó történetéhez, 131–151. 8. A Szép Szó történetéhez. Ignotus Pál levelei Fülep Lajoshoz, 152–165. 9. Értékvédelem és útkeresés a harmincas években. Gáspár Zoltán és K. Havas Géza, 166–187. 10. „A vádlott megszólal” előtörténetéhez. Egy Fábry-levél és tanulságai, 188–199. Ism.: Dési Ábel: A szellemi műhelyek világa. 7 Nap, 1990. szept. 14. 24. – Marjanucz László: Modernizációs kényszer és szabadságigény. Dm, 1990. szept. 15. 5. – Nagy Sz. Péter: Ex libris. És, 1991. febr. 1. 11. – Pikó András: Törésvonalak. SzEgy, 1991. febr. 25. 6. – Tüskés Tibor: A filológia bája. Új Dunatáj, 1993/8. 81–84.
181. Zsidók a szegedi újságírásban a húszas években. In: A szegedi zsidó polgárság emlékezete. Szerk.: Zombori István. Szeged, 1990. 135–143. Kötetben: 352/23.
182. Egy elfelejtett „szegedi fiatal”, Ádám László. Confessio, 1990. 1. sz. 68–71. 183. Város és hagyomány. Vázlat a „szegediség” kérdéséről. Pompeji, 1990. 1. sz. 14–28. Ism.: Fülöp Sándor: Genius loci. (Pompeji 1990/1.) Dm, 1990. júl. 20. 5.
23
1991 184. A Szeged története (1920–1925) II. MKsz, 1990. 1–2. 45–67. Kötetben: 352/24. L. 174.
185. Adalékok József Attila utolsó éveihez. ItK, 1990. 2. sz. 237–241. Kötetben: 513/21.
186. …dedikálva… Könyvvilág, 1990. jún. 6. Az Útkeresések kötet beharangozása.
187. Arcok a szegedi sajtó történetéből. Klamár Gyula. Szeged, 1990. 8. sz. 36–37. Kötetben: 352/11.
188. Arcok a szegedi sajtó történetéből. Sz. Szigethy Vilmos. Szeged, 1990. 9. sz. 38–39. Kötetben: 352/6.
189. Móra Ferenc: Szeged. Szeged, 1990. 10–11. sz. 23–25. Bevezetés és szövegközlés. 190. Kritikák tükrében. Buday György fametsző művészetéről. (Vál. L. A.) Szeged, 1990. 10–11. sz. 48–53. 191. Arcok a szegedi sajtó történetéből. Puskás Jenő. Szeged, 1990. 10–11. sz. 63–65. Kötetben: 352/9.
192. Egy szegedi lapalapítási kísérlet 1881-ben. MKsz, 1990. 3–4. sz. 152–154. Kötetben: 352/13.
193. Buday György halálára. Forrás, 1990. 12. sz. 71–76. 194. A nemzetiségek esélyei Jugoszláviában. Dm, 1990. dec. 10. 2. Beharangozó a Létünk szegedi estje elé.
1991 195. Arcok a szegedi sajtó történetéből. Békefi Antal. Szeged, 1990–91. 12–13. sz. 83–85. Kötetben: 352/2.
196. Arcok a szegedi sajtó történetéből. Balassa Ármin. Szeged, 1991. 14. sz. 31–34. Kötetben: 352/3.
24
1991 197. Egy alternatíva ellentmondásai. Ludassy Mária: Szabadság, egyenlőség, igazságosság. [Ism.] Holmi, 1991. 2. sz. 225–227. 198. Buday György és Kner Imre. A citoyen polgár két magyar változata. Tekintet, 1991. 3–4. sz. 53–64. 199. A Tömörkény Társaság. Dm, 1991. ápr. 13. 7. 200. Kultúrák vonzásában. Müller Miklós arcképéhez. Dm, 1991. ápr. 18. 5. 201. Magyar László és Móricz Zsigmond. Dm, 1991. ápr. 27. 6. Kötetben: 352/30.
202. „Az olvasható irodalomtörténet feltalálója”. Szerb Antal kiadatlan önéletrajza. Dm, 1991. máj. 21. 4. 203. A „Szabad-ötletek jegyzéké”-ről. Kísérlet József Attila szövegének értelmezésére. Jelenkor, 1991. 6. sz. 549– 557. Kötetben: 259/6.
204. Önarckép – kritikákból szemelgetve. A fiatal Radnóti önértelmezéséről. Dm, 1991. jún. 22. 4. Kötetben: 352/31.
205. „…hálával gondolok tettére”. Bálint Sándor és Csáky József. Dm, 1991. jún. 29. 4. 206. Bálint Sándor és Perkátai László. Dm, 1991. júl. 13. 4. 207. A népi-urbánus szembenállásról. Egy szöveggyűjtemény néhány tanulsága. Forrás, 1991. 7. sz. 63–78. Kötetben: 259/4.
208. Németh László Shylock-metaforája. Egy metafora értelme és eszmetörténeti szerepe. Valóság, 1991. 8. sz. 56–74. Hozzászólás: Kiss Károly: Etnoprotekcionizmus. Hitel, 1991. 22. sz. 20–23. Kötetben: 259/5.
209. Archív tallózó. A köztisztviselő és a sajtó. MH, 1991. aug. 31. Ahogy tetszik [Mell.] 5. 210. Egy irodalmi szerepvállalás anatómiája. Vázlat Ilia Mihályról. Juss, 1991. 3. sz. 48–52. 211. Bibó István írásáról. Pompeji, 1991. 3. sz. 101–102. Bibó István Az egyetem, az akadémia és a tudomány válsága. Hozzászólás Szent-Györgyi Albert előadásához című írásának közreadásával, 103–112.
25
1992 212. Város és egyetem. Még egyszer a „szegediség” kérdéséről. Pompeji, 1991. 3. sz. 113–123. 213. Az „utóvédharc” becsülete. Gáspár Zoltánról, születésének 90. évfordulóján. Dm, 1991. okt. 17. 4. Kötetben: 352/33.
214. Bibó István Kelsen-fordítása. Dm, 1991. okt. 26. 5. 215. Egy nemes szenvedély vonzásában. Dm, 1991. okt. 29. 16. Újraközölve: Születésnapi Lap. Szerk.: Kiss Ernő. Szeged, 2001. okt. 29. Apró Ferenc ötvenedik születésnapjára.
216. Márai Sándor és Szeged. Dm, 1991. nov. 9. 5.
1992 217. Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1991. Szerk.: L. A. Szeged, 1992. MFM. 172 p. L. A. előszavával: Új kötetünk elé, 3.
218. Író és „rendszerváltás”. Dettre János és Móra Ferenc konfliktusa. In: 217: 135–139. 219. A szegedi Prometheus nyomda (1926–1935) In: A MFM Évk. 1989/90-1. Szerk.: Juhász Antal. Szeged, 1992. 481–502. Kötetben: 352/29.
220. A Vasárnapi Kör „renegátja”. A gondolkodó Ritoók Emmáról. In: A MFM Évk. 1991/92-1. Szerk.: Juhász Antal és L. A. Szeged, 1992. 243–289. [Klny is.] Bibliogr.: 286–288. Kötetben: 259/1.
221. Gnózis és utópia. A naplóíró Sinkó Ervin. Forrás, 1992. 1. sz. 35–50. Kötetben: 259/2.
222. Bibó és Szent-Györgyi vitája a tudományos intézményrendszer válságáról. Korunk, 1992. 1. sz. 10–17. Kötetben: 259/9.
223. A fiatal Bibóról. Egy lehetséges megközelítés vázlata. Kortárs, 1992. 2. sz. 92–98. Kötetben: 259/8.
26
1993 224. A makacs érdeklődés könyve. Márkus István: Az ismeretlen főszereplő. [Ism.] Kortárs, 1992. 3. sz. 86–92. 225. Várostörténeti Ki mit tud? Dm, 1992. ápr. 3. 4. A sorozat szerkesztése Apró Ferenccel. L. az alábbi tételeket is:
226. Várostörténeti Ki mit tud? Dm, 1992. ápr. 11. 227. Várostörténeti Ki mit tud? Dm, 1992. ápr. 11. 228. Várostörténeti Ki mit tud? Dm, 1992. ápr. 18. 229. Várostörténeti Ki mit tud? Dm, 1992. ápr. 18. 230. Várostörténeti Ki mit tud? Dm, 1992. ápr. 25. 231. Várostörténeti Ki mit tud? Dm, 1992. ápr. 25. 232. A tárca. Szeged, 1992. 5. sz. 21. 233. Várostörténeti Ki mit tud? Dm, 1992. máj. 2. 234. Várostörténeti Ki mit tud? Dm, 1992. máj. 9. 235. Várostörténeti Ki mit tud? Dm, 1992. máj. 23. 236. Várostörténeti Ki mit tud? Dm, 1992. máj. 23. 237. Várostörténeti Ki mit tud? Dm, 1992. jún. 6. 238. Várostörténeti Ki mit tud? Dm, 1992. jún. 6. 239. Várostörténeti Ki mit tud? Dm, 1992. jún. 27. 240. „…kijutni a szegénységből” – a szabadságba. Kemény István: Közelről és távolból. [Ism.] Holmi, 1992. 7. sz. 1045–1049. 241. Sem part, sem csillagok. Forrás, 1992. 9. sz. 42–45. Az irodalmi közéletről. Válasz a Forrás körkérdésére.
242. „…hősi és termékeny szerepvállalás”. Radnóti identitásalakítási igényéről. Valóság, 1992. 11. sz. 54–70. Kötetben: 259/7.
243. A Szegedi Napló megszűnésének előzményeihez. MKSz, 1992. 4. sz. 362–365. Sipos Józseffel. Kötetben: 352/21.
1993 244. Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1992. Szerk.: L. A. Szeged, 1993. MFM. 208. p. L. A. előszavával: Új kötetünk elé, 3.
27
1993 245. Apai „örökség”. Idősebb Bibó István művelődésszervező tevékenységéről. In: A hatalom humanizálása. Tanulmányok Bibó István életművéről. Szerk.: Dénes Iván Zoltán. Pécs, 1993, Tanulmány K. 68–83. 246. Egy mentés történetéhez – Bibó István hat levele. Forrás, 1993. 1. sz. 54–59. Bevezetés és szövegközlés. 247. Illyés Gyula és Bibó István: A magyar művelődéstörténet szerkezeti sajátosságaihoz. Forrás, 1993. 3. sz. 65–77. Ism.: Osztovics Ágnes: Jelen és múlt. MNemz., 1993. márc. 22. 11. Újraközölve: In: „Költő, felelj!” Tanulmányok Illyés Gyuláról. Szerk.: Tasi József. Bp., 1993. PIM. 19–30. Kötetben: 259/10.
248. Érdekvédelem és önkritika. Agárdi Péter: Kortársunk, Mónus Illés. [Ism.] Új Forrás, 1993. 3. sz. 24–32. 249. Kísérletek a Szegedi Híradó megerősítésére. (1885, 1903.) MKsz, 1993. 1. sz. 107–114. Kötetben: 352/14.
250. Egy elfelejtett szegedi folyóiratkísérlet. Az Új Élet (1909). Szeged, 1993. 4. sz. 38–41. Kötetben: 352/17.
251. Arcok a szegedi sajtó történetéből. Magyar László. Szeged, 1993. 5. sz. 30–33. Kötetben: 352/10.
252. Tamás. Magyar László regénye. Szeged, 1993. 5. sz. 34. Móra Ferenc írását bev. és közread.
253. A szegedi Ligeti Jenő és Társai nyomda 1913. évi leltára. MKsz, 1993. 2. sz. 218–224. Kötetben: 352/19.
254. Villon a lövészárkokban. Tonelli Sándor publikálatlan esszéje. Szeged, 1993. 6–7. sz. 63–65. Bevezetés és szövegközlés.
255. Művészetek vonzásában. Művészek levelei Bálint Sándorhoz. Szeged, 1993. 8. sz. 35–37. Bevezetés és szövegközlés.
28
1994 256. A Magyar Írók Szövetsége Külföldön történetéhez. Szabó Zoltán beszámolója a párizsi közgyűlésen. Bárka, 1993. 2–3. sz. 11. Szabó Zoltán Beszámoló az emigráns magyar írók párizsi közgyűlésén című írásának közreadásával, 12–16.
257. Weöres Sándor szegedi kapcsolataihoz. Levelek G. Szabó László hagyatékából. Szeged, 1993. 11. sz. 38–39. Szövegközléssel.
258. Az „urbánus” irányzatjelölő elnevezés kialakulása. Forrás, 1993. 12. sz. 43–80. Kötetben: 259/3.
1994 259. Utak és csapdák. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., 1994, Tekintet. 312 p. Tartalma: 1. A Vasárnapi Kör „renegátja”. A gondolkodó Ritoók Emmáról, 7–75. 2. Gnózis és utópia. A naplóíró Sinkó Ervin,77–102. 3. Az „urbánus” irányzatjelölő elnevezés kialakulása, 103–165. 4. A népi-urbánus szembenállásról. Egy szöveggyűjtemény néhány tanulsága, 167–192. 5. Németh László Shylock-metaforája. Egy metafora értelme és eszmetörténeti szerepe, 193–223. 6. A „Szabad-ötletek jegyzéké”-ről. Kísérlet József Attila szövegének értelmezésére, 225–240. 7. „…hősi és termékeny szerepvállalás”. Radnóti identitásalakítási igényéről, 241–268. 8. A fiatal Bibóról. Egy lehetséges megközelítés vázlata 269–279. 9. Bibó és Szent-Györgyi vitája a tudományos intézményrendszer válságáról, 281–292. 10. Illyés Gyula és Bibó István: A magyar művelődéstörténet szerkezeti sajátosságaihoz, 293– 312.
29
1994 Ism.: S. P. S. Utak és csapdák. Lengyel András könyvpremierje. Dm, 1994. ápr. 27. 7. – Agárdi Péter: Mi fán terem a mentalitástörténet? Népszab, 1994. júl. 18. 15. – Dési Ábel: A kultúra útjain. 7 Nap, 1994. szept. 8. 9. – Marjanucz László: Utak és csapdák. (L. A. könyvéről). Új Forrás, 1995/7. 51–56. – N. Pál József: Lengyel András: Utak és csapdák. Kortárs, 1996/4. 113–116.
260. Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1993/1994. Szerk.: L. A. Szeged, 1997. 296 p. 261. Egy fejezet a Tiszatáj történetéből. (1971–1975). In: 260: 275–280. 262. Irodalom. In: Szeged története 4. 1919–1944. Szerk.: Serfőző Lajos. Szeged, 1994, Somogyi-könyvtár. 623– 690. A szegedi irodalmi élet a két világháború közt.
263. Bibó István írása elé. Tekintet, 1994. 1–2. sz. 19. Bibó István Nem a pénzben van a hiba című írásának közreadásával, 19–28.
264. Egy sztoicizmus természetrajza. Lőrinczy Huba Máraitanulmányairól. [Ism.] Életünk, 1994. 3–4. sz. 375–378. 265. Az eligazító. A 70 esztendős Vekerdi Lászlóról. Népszab, 1994. júl. 23. 13. 266. „... ismeretlensége biztosan fel fog tárulni” Vass Vera hagyatékából. Szeged, 1994. 7–8. sz. 22–26. Aba-Novák, Bálint Sándor, Németh László leveleinek közreadásával.
267. Egy irodalomszervező pályaíve. Vázlatféle Ilia Mihályról. Forrás, 1994. 9. sz. 54–84. 268. Baróti Dezső halálára. Dm, 1994. szept. 13. 7. 269. Szabadságérzés és zavar. A fiatal Bibó „pénz”-értelmezése. Jelenkor, 1994. 11. sz. 988–997. 270. Ki kicsoda a hírközlésben? [Ism.] Forrás, 1994. 11. sz. 106–109. 271. Egy élet summája. Müller Miklós önéletírása. [Ism.] Népszab, 1994. nov. 19. 11. 272. „Az apokalipszis realizmusa”. Baka István új könyvéről. [Ism.] Életünk, 1994. 12. sz. 1107–1109. Baka István Sztyepan Pehotnij testamentuma c. kötetéről. Újraközölve: In: Búcsú barátaimtól. Baka István emlékezete. Szerk.: Füzi László. Bp., 2000. Nap K. 194–197.
30
1995 273. „Hogy annak ne csak haszna legyen…” Beszélgetés a hetvenesztendős Tóth Bélával. Szeged, 1994. 12. sz. 5–8.
1995 274. „Űr a lelkem”. Szőke György József Attila-könyvéről. [Ism.] Forrás, 1995. 1. sz. 90–93. 275. Az „elrejtőzött világegész” keresése. József Attila gondolkodói alkatáról. Forrás, 1995. 4. sz. 53–77. Újraközölve: In: „Modernnek kell lenni mindenestül” (?) Irodalom, átértelmezés, történetiség. Szerk.: Szigeti Lajos Sándor. Szeged, 1996. JATE. 187–210. Kötetben: 297/2.
276. József Attila-dedikációk Kiss Ferenc gyűjteményéből. Forrás, 1995. 4. sz. 78. 277. „…saját szemem láttára átalakulok”. József Attila 1935. augusztusi fordulatáról. Jelenkor, 1995. 4. sz. 356–365. Kötetben: 297/6.
278. Király-König Péter életútja. Szeged, 1995. 5. sz. 31–34. 279. Egy napilap nagy korszaka. A Szegedi Naplóról, röviden. Szegedi Napló, 1995. máj. 13. Alföldi Műhely [mell.] I. Megjelent az aznapi Reggeli Délvilágban is. Kötetben: 352/12.
280. Olvasólámpa. Egy új könyvsorozat margójára. Szegedi Napló, 1995. jún. 17. Alföldi Műhely [mell.] I. Megjelent az aznapi Reggeli Délvilágban is.
281. Újraolvasás közben. Műhelyjegyzetek József Attiláról. Szeged, 1995. 6. sz. 20–23. Újraközölve: In: A Dugonics Társaság évkönyve 1993/ 1995. Szeged, 1996, Dugonics Társaság. 89–99.
282. József Attila első analitikusa. A pszichoanalitikus Rapaport Samuról. ItK, 1995. 2. sz. 163–189. Bibliográfiával, 187–189. Kötetben: 297/3.
283. József Attila „nemzeti szocialista” epizódjáról. Forrás, 1995. 7. sz. 63–71. Kötetben: 297/5.
31
1996 284. „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról. [Ism.] Holmi, 1995. 7. sz. 1024–1027. 285. A „démon” és értelmezője. Gáll Ernő: A nacionalizmus színeváltozásai. [Ism.] Forrás, 1995. 9. sz. 88–92. 286. József Attila „örök barátja”. Barta Istvánról, kérdőjelekkel. Művelődés (Kolozsvár), 1995. 11. sz. 42–44. Újraközölve: Irodalomismeret, 1996/1–2. 80–84. Kötetben: 513/19.
287. November angyalához. Baka István kötetéről. [Ism.] Szeged, 1995. 7–12. sz. 142–143. 288. Tonelli Sándor: Önéletrajz. Szeged, 1995. 7–12. sz. 179–192. Bevezetés és szövegközlés
289. József Attila és a Bartha Miklós Társaság. És, 1995. dec. 1. 14. Ism. Tasi József könyvéről.
290. Összeállításunk margójára. Forrás, 1995. 12. sz. 87–88. 291. A „jelenné gyülemlő múlt”. Egy József Attila-teoréma kialakulása és funkciói. Jelenkor, 1995. 12. sz. 1115– 1119. Újraközölve: In: Írások Péter László 70. születésnapjára. Szerk.: Gyuris György. Szeged, 1996, Somogyi-könyvtár. 51–62. Kötetben: 297/4.
1996 292. A Tiszatáj Kelet-Európa-érdeklődése. Korunk, 1996. 1. sz. 30–38. 293. „Beszélő” tárgyak között. Nagy Ádám ötvenéves. Szeged, 1996. 1. sz. 24–25. 294. Két koporsó. Búcsú dr. Buday Margittól – Árvay Erzsébet halálára. Szeged, 1996. 4. sz. 42–43. 295. A lapgründoló József Attila. A Szép Szó megindításának előkészítése. Létünk (Újvidék), 1996. 1–2. sz. 7–22. Kötetben: 297/7.
296. József Attila, Rapaport Samu és a Szabad-ötletek jegyzéke. Forrás, 1996. 6. sz. 51–70. Kötetben: 297/8.
32
1996 297. A modernitás antinómiái. József Attila-tanulmányok. Bp., 1996, Tekintet. 272 p. Tartalma: 1. Előszó, 9–13. 2. Az „elrejtőzött világegész” keresése. József Attila gondolkodói alkatáról, 15–54. 3. József Attila első analitikusa. A pszichoanalitikus Rapaport Samuról, 55–96. 4. A „jelenné gyülemlő múlt”. Egy József Attilateoréma kialakulása és funkciói, 97–104. 5. József Attila „nemzeti szocialista” epizódjáról, 105–119. 6. „…saját szemem láttára átalakulok”. József Attila 1935. augusztusi fordulatáról, 120–136. 7. A lapgründoló József Attila. A Szép Szó megindításának előkészítése, 137–161. 8. József Attila, Rapaport Samu és a Szabad-ötletek jegyzéke, 162–193. 9. A föltáruló „semmi”. József Attila, Kosztolányi és a nihilizmus, 194–272. Ism.: A hét könyvei. És, 1996. aug. 2. 12. – Veres András: Az ismeretlen József Attila. MH, 1996. okt. 19. 16. – Tasi József: József Attila váltásai, változásai. Népszab, 1996. szept. 18. 17. – Valachi Anna: Makacs költői talányok nyomában. Tallózás a József Attila-szakirodalom legújabb köteteiben a tragikus szárszói nap évfordulóján. Népszava, 1996. dec. 3. 8. – Bodor Béla: Kiürülő világ – bokrosodó világhiány. És, 1996. dec. 6. 12. – Szigeti Lajos Sándor: A modernitás antinómiái. Lengyel András József Attila-tanulmányairól. Tiszatáj, 1997/7. 91–96. – Tverdota György: A modernitás antinómiái. Holmi, 1997/8. 1168–1176.
298. Egy „antiszemita” (?) Ady-vers. „Zikcene, zakcene, satöbbi.” Holmi, 1996. 7. sz. 956–963.
33
1997 299. A József Attila-életmű rejtett dimenziói. [Ism.] És, 1996. aug. 23. 15. Tasi József József Attila könyvtára és más tanulmányok című kötetéről
300. A modern Szeged – egy ünnepi pillanatban. Szeged, 1996. 10. sz. 14–16. Újraközölve: In: A Dugonics Társaság évkönyve 1995/1997. Szerk.: Kikli Tivadar, Tandi Lajos. Szeged, 1998, Dugonics Társaság. 83–89. A millenniumi Szegedről. Értelemzavaró sajtóhibákkal.
301. Rapaport Samu Juhász Gyuláról és József Attiláról. Orbis (Kanizsa), 1996/3–4. 39–40. Kötetben: 513/18.
302. Agárdi Péter: Torlódó múlt. József Attila és kortársai. [Ism.] ItK, 1996. 5–6. sz. 746–748. 303. József Attila Számvetése. A Kosztolányi-inspirációk első összegzése. Pannon Tükör, 1996. 6. sz. 4–8.
1997 304. Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1993/1994. Szerk.: L. A. Szeged, 1997. MFM. 296 p. L. A. előszavával: Új kötetünk elé, 3.
305. Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1995/1996. Szerk.: L. A. Szeged, 1997. MFM. 320 p. L. A. előszavával: Új kötetünk elé, 3.
306. Irodalom- és Művészettörténeti Tanulmányok 1. Szerk.: L. A. Szeged, 1997. MFM. 234 p. 307. Arcképvázlat Gáspár Zoltánról. In: 305: 271–277. 308. Gáspár Zoltán irodalmi kapcsolathálózata. Könyvtára dedikált köteteinek történeti-szociológiai elemzése. In: 306: 23–48. [Klny is.] 309. Kosztolányi Dezső Tömörkény-nekrológja. In: 306: 172–174. A névtelenül megjelent cikk közlésével.
310. The Village Exploration of the Szeged Youth in Dudar. In: Dudar 1937. Szerk.: Trencsényi Imre. Bp., 1997. 36–69. A 122. tétel angol nyelven.
34
1998 311. „... vidéken élni és dolgozni áldás és átok.” Beszélgetés Lőrinczy Huba főiskolai tanárral. Szeged, 1997. 1. sz. 33–37. 312. Balvégzetű évtized? Füzi László könyvéről. [Ism.] Új Forrás, 1997. 2. sz. 55–58. 313. Pilinszky János Ady-képe. Jelenkor. 1997. ápr. 418–423. Újraközölve: In: „Merre, hogyan?” Tanulmányok Pilinszky Jánosról. Szerk.: Tasi József. Bp., 1997. PIM. 104–110.
314. Egy csokor tulipán. Egy irredenta írónő – Füssyné Huszár Amália. Tekintet, 1997. 4–5. sz. 63–76. Kötetben: 352/22.
315. „…nagy szerencse, ha az ember függetleníteni tudja magát a körülményektől”. Beszélgetés Csaplár Ferenccel. Szeged, 1997. 7. sz. 24–28. 316. Tömörkény világa. Péter László könyve. [Ism.] Szeged, 1997. aug. 25–26. 317. „Egyszerű és hosszú történet ez ...” Beszélgetés Ördögh Szilveszterrel. Szeged, 1997. 9. sz. 34–38. 318. „...a lapnak minden körülmények között meg kell őrződnie!” Beszélgetés Füzi Lászlóval. Szeged, 1997. 10. 35–42. 319. „...a meglévő értékek őrzésének a lehetőségeit próbálom tájékozódásaimban keresni.” Beszélgetés Tamás Attilával. Szeged, 1997. 11. sz. 22–26. 320. „Az arcodról a festék nem mosódik le.” A levélíró Kosztolányi. Forrás, 1997. 12. sz. 80–96. Kötetben: 373/2.
321. József Attila „semmi”-képzetéről. Tiszatáj, 1997. 12. sz. 76–84. 322. A Szép Szó időrendjéhez. MKsz, 1997. 4. sz. 461–462. Kötetben: 513/20.
1998 323. Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1997. Szerk.: L. A. Szeged, 1998. MFM, 302 p. L. A. előszavával: Új kötetünk elé, 3.
35
1998 324. Irodalomszociológiai reálfolyamatok és kultikus magatartás. Az 1923-as szegedi Juhász Gyula-jubileum néhány tanulsága. In: Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1997. Szerk.: L. A. Szeged, 1998. MFM, 243– 248. Újraközölve: Kultikus beállítódás és irodalomszociológiai funkciók. Az 1923-as Juhász Gyula-jubileum néhány tanulsága. In: Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok. Szerk.: Kalla Zsuzsa. Bp., 2000. PIM. 231–236.
325. Sándor Iván Bibó-esszéjéről. Forrás, 1998. 1. sz. 45–48. 326. „...aki egyszerre szereti Veres Pétert és Weöres Sándort.” Beszélgetés Bata Imrével. Szeged, 1998. 1. sz. 22–25. 327. A közigazgatástörténet kiváló tudósa. Hencz Aurél nyolcvanöt éves. Szeged, 1998. 2. sz. 22. 328. „A könyv igazságszeretetét is levizsgáztattam. Levelek Hencz Aurél levelesládájából. Szeged, 1998. 2. sz. 23– 24. Erdei Ferenc és Németh László leveleinek közreadásával
329. Szegedi újságolvasók 1891-ben. MKsz, 1998. 1. sz. 64–56. Kötetben: 352/15.
330. Az első monográfia. Albertini Béla: A magyar szociofotó története a kezdetektől a második világháború végéig. [Ism.] Forrás, 1998. 4. sz. 93–94. 331. Miért gyilkolt Édes Anna? A pszichoanalízis mint regényszervező elv. Korunk, 1998. 4. sz. 89–98. Kötetben: 373/5.
332. A titokzatos líraiság költője. Juhász Gyuláról, születése 115. évfordulóján. Szeged, 1998. 4. sz. 18–19. 333. „Hosszú ideig mások tudományos eredményeit figyeltem.” Beszélgetés Monostori Imrével. Szeged, 1998. 4. sz. 34–39. 334. A Mai enciklopédia „asztalfiókbeli példánya”. MKsz, 1998. 2. sz. 159–165. Csetényi József, Erdődy Elek és Gáspár Zoltán „Mai enciklopédia” című munkájáról
335. „Egy párhuzamos irodalmi életben vettem részt.” Beszélgetés Takáts Józseffel. Szeged, 1998. 6. sz. 42–46.
36
1999 336. Kosztolányi, Hollós István és a nyelv pszichoanalitikus fölfogása. Új Forrás, 1998. 8. sz. 52–65. Kötetben: 373/6.
337. „Csillogó felületek gyöngyhalásza.” Kosztolányi Dezső nietzschei „vázgondolatai”. Forrás, 1998. 9. sz. 45–69. Kötetben: 373/3.
338. Ki volt Rátz Kálmán? A József Attila-életrajz egyik fehér foltjáról. Népszava, 1998. nov. 14.. [Mell.] II. 339. A karteziánus hagyomány bomlásának élményalakzatai. Lőrinczy Huba: Ambrustól Máraiig. [Ism.] Műhely, 1998. 3. sz. 72–73. 340. Szelíd árnyak. Móra Ferenc emlékbeszéde a Dugonics Társaságban. Szeged, 1998. 11. sz. 43–45. 341. Egy „összvidéki” folyóirat-kísérlet. Juhász Gyula és a Magyar Jövendő. Szeged, 1998. 12. sz. 44–47.
1999 342. Irodalom- és Művészettörténeti Tanulmányok 2. Szerk.: L. A. Szeged, 1999, MFM, 262 p. 343. Tömörkény István hatvannyolc levele. In: 342: 99–140. [Klny is.] Szövegközléssel.
344. Halasy-Nagy József: Summa vitae. Önéletrajzi vázlat. In: 342: 207–237. Szövegközléssel.
345. A Montanus-per. Üzleti harc, várospolitika és sajtónyilvánosság. In: Történeti Tanulmányok 2. Szerk.: Zombori István. Szeged, 1999. MFM. 45–55. Puskás Jenő A tatai és a pécsi szén harca a szegedi városi háztartásban c. írása körüli ügyről. Újraközölve: In: Nagy István emlékkönyv. Szerk.: Zombori István. Szeged, 1999. MFM. 45–56. Kötetben: 352/25.
346. „Szeged kultúrpalotájának legnagyobb raritása.” Magyar Múzeumok, 1999. 1. sz. 14–15. Tömörkény Istvánról. Újraközölve: In: 398: 73–77.
37
1999 347. Habent sua fata libelli. Magyar Múzeumok, 1999. 1. sz. 56–57. Társszerzőkkel
348. Nietzsche, Freud, Kosztolányi. Az én-integritás bomlásának gondolkodástörténetéhez. Tiszatáj, 1999. 1. sz. 62–75. Kötetben: 373/7.
349. Scheiber Sándor és Szeged. Szeged, 1999. 1. sz. 26–29. 350. A litografált Szegedi Napló. Szeged, 1999. 4. sz. 73–75. Kötetben: 352/20.
351. A szegedi újságírás rövid története. Az előzményektől 1944-ig. Szeged, 1999. 5. sz. 26–43. Kötetben: 352/1.
352. „Közkatonái a tollnak…” Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged, 1999, Bába és Társai Kft. 494 p.
Tartalma: 1. A szegedi újságírás rövid története. Az előzményektől 1944-ig, 7–69. 2. Békefi Antal, 73–83. 3. Balassa Ármin, 84–98. 4. Frank József, 99–105. 5. Pásztor József, 106–112. 6. Sz. Szigethy Vilmos, 113–122. 7. Tölgyes Gyula, 123–131. 8. Ligeti Jenő, 132–139. 9. Puskás Jenő, 140–150. 10. Magyar László, 151–165. 11. Klamár Gyula, 166–174. 12. Egy napilap nagy korszaka. A Szegedi Naplóról, röviden, 177–183. 13. Egy szegedi lapalapítási kísérlet 1881-ben, 184– 189. 14. Kísérletek a Szegedi Híradó megerősítésére. (1885, 1903), 190–205. 15. Szegedi újságolvasók 1891-ben, 206–209. 16. Újvári Péter és Tömörkény, 210–215. 17. Egy elfelejtett szegedi folyóirat-kísérlet. Az Új Élet (1909), 216–228.
38
1999 18. A „nyomdafesték” vonzásában. Moholy-Nagy László indulásához, 229–237. 19. A Ligeti Jenő és Társai nyomda 1913. évi leltára, 238–248. 20. A litografált Szegedi Napló, 249–253. 21. A Szegedi Napló megszűnésének előzményeihez, 254–261. 22. Gyermekirodalom és irredentizmus. Füssyné Huszár Amália, 265–280. 23. Zsidók a szegedi újságírásban a húszas években. 281–290. 24. A Szeged története (1920–1925), 291–353. 25. A Montanus-per. Üzleti harc, várospolitika és sajtónyilvánosság, 354–371. 26. Juhász Gyula folyóirata, a Magyar Jövendő, 375–395. 27. Dézsi Lajos, Kner Imre és a Magyar Bibliofil Szemle, 396–423. 28. A Széphalom történetéhez, 424–429. 29. A szegedi Prometheus nyomda (1926–1935), 430–457. 30. Magyar László és Móricz Zsigmond, 458–463. 31. Önarckép – kritikákból szemelgetve. A fiatal Radnóti önértelmezéséről, 464–471. 32. Szép Szó szegedi kapcsolatainak történetéből, 472–490. 33. Az „utóvédharc” becsülete. Gáspár Zoltánról, születésének 90. évfordulóján, 490–494. Ism.: B. T.: Lengyel András: Közkatonái a tollnak. Ünnepi Könyvhét – Szeged – 1999. A Dél-Alföld melléklete, 1999. jún. 3. 5. – Valachi Anna: Boszorkányos híre kelt Szeged városának. Kuriózumok Lengyel András szegedi sajtótörténetében. Népszava, 1999. szept. 13. 11. – Marjanucz László: A Város másfél évszázada újságoldalakon. Lengyel András szegedi sajtótörténete. Szeged, 1999/9.. 23–25. – Bodri Ferenc: Lengyel András: „Közkatonái a tollnak” Magyar Tudomány, 2000/1. 123–124. – Buzinkay Géza: Lengyel András: „Közkatonái a toll
39
2000 nak…” Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. MKsz, 2000/1. 107–108.
353. „…neve mellé deleaturt írt a halál”. Egy Móratoposzról. Szeged, 1999. 7. sz. 82. 354. A filozófiai kultúra „segédmunkása”. Beszélgetés Laczkó Sándorral, a Magyar Filozófiai Társaság főtitkárával. Szeged, 1999. 8. sz. 39–44. 355. „…az emlék, amelyet egy műveltség ellenállása jelent a világban”. Lőrinczy Huba: Búcsú a kultúrától. [Ism.] Életünk, 1999. 10. sz. 941–944. 356. A „Totem és tabu” magyar fordítója: Pártos Zoltán. Szegedi Műhely, 1999. 1–4. sz. 1–13. Freud könyvének tolmácsolójáról.
357. A modern médiaszemélyiség. Az újságíró Móra. Irodalomismeret, 1999. 3–4. sz. 152–155. Kötetben: 456/5.
358. Búcsú Tasi Józseftől. Irodalomismeret, 1999. 3–4. sz. 190. 359. Tasi József (1939–1999). ItK, 1999. 5–6. sz. 751–753. 360. Az „élhető” város. Szeged, 1999. 12. sz. 147–148. Vallomás Szegedről, az itt élésről.
2000 361. Bencsik Béla szegedi habilitációja. In: Történeti Tanulmányok 3. Szerk.: Zombori István. Szeged, 2000. MFM. 257–272. Függeléke.: Bencsik Béla: A megismeréselmélet és az ismeretlogika tárgykörből való előadások tervezete. – Halasy-Nagy József „véleményes jelentése”.
362. A „posztmodern” Móra. Forrás, 2000. 1. sz. 67–71. Móra Ferenc A festő halála c. regényéről. Kötetben: 456/6.
363. Az első száz. Polner Zoltán interjúkönyve. [Ism.] Szeged, 2000. 1. sz. 41–42. 364. József Attila exisztencia-fogalmáról. Műhely, 2000. 1. sz. 50–58. Kötetben: 455/3.
40
2000 365. Kísérlet egy József Attila-töredék datálására. Új Forrás, 2000. 5. sz. 48–56. Kötetben: 513/17.
366. A Délmagyarország és írói. Dm, 2000. máj. 20. DMÉvforduló IV. 367. Az igazság-paradigma megrendülése. Kosztolányi beállítódásának egyik eleméről. Forrás, 2000. 5. sz. 78–88. Kötetben: 373/8.
368. Genézis és kompozíció viszonya az Esti Kornélban. Kosztolányi kísérlete az én-integritás bomlásának kompenzálására. Forrás, 2000. 6. sz. 49–62. Kötetben: 373/9.
369. Egy-két szó a fikció referencialitásáról = In: Szegedtől Szegedig. Antológia. 2000. Szerk.: Simai Mihály. Szeged, 2000. Bába K. 293–298. Kötetben: 373/1.
370. Egy szegedi mártír-költő: Perkátai László. Szeged, 2000. 7. sz. 16–18. 371. „Az igazságok sorsa ez: születnek, hogy megfeszíttessenek.” Tömörkény István: Hétről hétre. Publicisztikai írások, 1894–98. [Ism.] Holmi, 2000/8. 1015–1020. Újraközölve: In: 457: 47–58. A Péter László szerkesztésében megjelent kötetről
372. Maszk és (költő)szerep. Kosztolányi Dezső szerepértelmezéséről. Tiszatáj, 2000. 10. sz. 77–89. Kötetben: 373/4.
373. Játék és valóság közt. Kosztolányi-tanulmányok. Szeged, 2000, [Tiszatáj Alapítvány]. 241 p. Tartalma: 1. Egy-két szó a fikció referencialitásáról, 7–13. 2. „Arcodról a festék nem mosódik le”. A levélíró Kosztolányi, 15–53. 3. „Csillogó felületek gyöngyhalásza.” Kosztolányi Dezső nietzschei „vázgondolatai”, 54–99. 4. Maszk és (költő)szerep. Kosztolányi Dezső szerepértelmezéséről, 100–122. 5. Miért gyilkolt Édes Anna? A mélylélektan és a metafizika összekapcsolódása mint regényszervező elv, 123–143.
41
2000 6. Kosztolányi, Hollós István és a nyelv pszichoanalitikus fölfogása, 144–163. 7. Nietzsche, Freud, Kosztolányi. Az én-integritás bomlásának gondolkodástörténetéhez, 164– 189. 8. Az igazság-paradigma megrendülése. Kosztolányi beállítódásának egyik eleméről, 190–211. 9. Genézis és kompozíció viszonya az Esti Kornélban. Kosztolányi kísérlete az én-integritás bomlásának kompenzálására, 212–238. Ism.: Kákonyi Péter [Szepesi Attila]: Gondolkodástörténet játék és valóság közt. Lengyel András Kosztolányitanulmányai a Tiszatáj-könyvek között. MNemz, 2001. jan. 3. 15. – Komálovics Zoltán: Kosztolányi arcai. Lengyel András: Kosztolányi c. könyvéről. In.: Műhely, 2001/3. – Mikola Gyöngyi: A kor hőse. Széljegyzetek Lengyel András Kosztolányi-tanulmányaihoz. Üzenet, 2001. márc.–ápr. – Rónay László: Változatok Kosztolányira. Vigilia, 2001/3. 234–235. – Séták a Kosztolányifikciók erdejében. Lengyel András: Játék és valóság között. Kosztolányi tanulmányok. Műhely, 2001/4. 81–83. – Füzi László: Álarcok mögött. ÚjKpiac, 2001/4. 17. – Kálmán C. György: Ex Libris. És, 2001. jún. 1. 23. – Dési Ábel: Egy új Kosztolányi. 7 Nap, 2001. júl. 11. 18. – Tandori Dezső: Kikezdhetetlen? Literatúrfilozófiai kezdemények Kosztolányi kapcsán. Tiszatáj, 2001. 8. sz. 60–66. – Márfai Molnár László: A referencialitás szövege. Életünk, 2001/9. 821–824. – Miltényi Tibor: Megjegyzések egy Kosztolányi-kötethez. Új Forrás, 2001/10. 59–61.
374. Tömörkény Mikszáth-képe. Szeged, 2000. 11. sz. 34–36. 375. Ambrustól Máraiig. Hatvanéves Lőrinczy Huba, a haza felsőoktatás egyik kulcsembere. Népszava, 2000. nov. 15. 13. 376. Vinkler László életrajzához. Levelek hagyatékából. Szeged, 2000. 12. sz. 41–42. Aba-Novák Vilmos, Szőnyi István és Szent-Györgyi Albert leveleinek közlésével
42
2001 377. József Attila világegész fogalmának forrásáról. Irodalomismeret, 2000. 4. sz. 24–26. Újraközölve: In: Szegedtől Szegedig 2003. Főszerk.: Simai Mihály. Szeged, 2003. Bába. 329–336.
2001 378. Irodalom- és Művészettörténeti Tanulmányok 3. Szerk.: L. A. Szeged, 2001. MFM, 240 p. 379. József Attila életrajzához. In: 378: 57–69. Kötetben: 513/4., 513/15. és 513/24.
380. Sz. Szigethy Vilmos: Békefi Antal. In: 378: 164–169. Bevezetés és szövegközlés
381. Ferenczi Sándor elfelejtett írásai. Thalassa, 2001. 1. sz. 142–145. Bevezetés és szövegközlés
382. Szondi Lipót három levele. Thalassa, 2001. 1. sz. 146– 150. Bevezetés és szövegközlés
383. „…játszani is engedd, szép, komoly fiadat”. Szeged, 2001. 1. sz. 14–15. Válasz a lap körkérdésére.
384. A Tömörkény-kutatás néhány kérdése. A 75 esztendős Péter Lászlónak. Szeged, 2001. 1. sz. 23–24. 385. A pszichoanalitikus gyakorlat – a páciens szemszögéből. Németh Andor és Rapaport Samu. Kortárs, 2001. 2–3. sz. 65–71. Újraközölve: In: A kékpúpú teve hátán. Németh Andor idézése. Szerk.: Tverdota György. Bp., 2004. 85–96. Kötetben: 505/8.
386. Horger Antal és íróbarátai. Az „egyetem fura ura” portréjához. Szeged, 2001. 5. sz. 36–38. Móra Ferenc, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, stb…
387. Szerb Antal újraképesítési ügye. In: Szegedtől Szegedig. Antológia. 2001. Főszerk.: Simai Mihály. Szeged, 2001. Bába. 263–268. 388. A dedikáció-kutatás lehetőségei. Irodalomismeret, 2001. 1–2. sz. 67–71.
43
2002 389. Egy Pardon-cikk s utóélete. A publicista Kosztolányi portréjához. Magyar Média, 2001. 2. sz. 5–15. 390. „…megöli a rézkígyót is”. Egy névtelen Tömörkénycikk azonosításához. Szeged, 2001. 10. sz. 48–49. 391. Egy unikális József Attila-kötet. MKsz, 2001. 3. sz. 366–370. Kötetben: 513/5.
392. A centenáriumi Márai-konferencia „actái”. „Este nyolckor születtem…” Hommage á Márai Sándor. Műhely, 2001. 3. sz. 23–24. 393. Az „első fájdalomra eszmélő ember”. József Attila freudomarxizmusának kérdéséhez. Forrás, 2001. 10. sz. 86–94. Kötetben: 455/14.
394. József Attila filozófiai tájékozódása és Halasy-Nagy József. Szeged, 2001. 12. sz. 49–50. Újraközölve: In: Tanulmányok Halasy-Nagy József filozófiájáról. Szerk.: Szabó Tibor. Szeged, 2004. 135–141. Kötetben: 455/5.
395. József Attila önlét terminusáról. It, 2001. 4. sz. 611–623. Kötetben: 455/4.
396. A szegedi napilapok hírversenye a 20. század elején. MKsz, 2001. 4. sz. 476–483.
2002 397. A hagyomány szolgálatában. Történeti ismertető Szeged és Csongrád megye múzeumairól. Szerk.: L. A. Szeged, 2002, MFM, 267 p. Ism. Nagy István: Szülőföldünk történetének kincsestárai. Szeged és Csongrád megye múzeumainak története. Szeged, 2003. 6–7. sz. 116–120.
398. Az irodalomtörténeti gyűjtemény. In: 397: 129–135. Újraközölve: In: A Móra Ferenc Múzeum 125 éve. Szerk.: Zombori István. Szeged, 2008. MFM. 61–63.
399. Perkátai László összegyűjtött írásai 1. Versek. Szerk.: L. A. Szeged, 2002, Bába. 149 p. L. A. előszavával: 9–16.
44
2002 400. Perkátai László összegyűjtött írásai 2. Tanulmányok, cikkek, kritikák. Szerk.: L. A. Szeged, 2002, Bába. 120 p. L. A. utószavával: 113–115.
401. Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok. Szerk.: L. A. Bp., 2002, PIM. 292 p. L. A. előszavával: Előszó. Avagy a filológus dicsérete, 5–8.
402. [Önéletrajz:] In: Hét ablak világít… Húsz éves a barátságátömlesztő népfőiskola Zsombón. Szerk.: Horváth Dezső, Tóth Károly, Tari Gellért. Zsombó, 2002, Önkormányzat. 59–60. 403. Válaszok Adyról. In: Távolról a Mostba. Vallomások Ady Endréről. Szerk.: Vezér Erzsébet és Maróti István. Bp., 2002. 39–42. 404. „Mindig csak a bor hozta meg a hangulatot.” A „bohém” Tömörkény. In: Dömötör János emlékkönyv. Szerk.: Nagy Vera. Hmvhely, 2002. 175–182. 405. Töredékes jegyzetlapok. Szeged, 2002. 1. sz. 28–29. 406. A polgár-éthosz és a „gavallér-világnézet” ütközése. Tömörkény István „lovagias ügyei”. Tiszatáj, 2002. 3. 61–70. Újraközölve: In: 457: 60–77.
407. A Szegedi Napló hirdetési díjszabása (1908). MKsz, 2002. 1. sz. 86–89. 408. Buday György emlékezete. Összeállításunk elé. Szeged, 2002. 4. sz. 22–35. Az összeállítást is gyűjtötte és szerkesztette: L. A.
409. Alkat és mű. Füzi László Németh László-könyvéről. [Ism.] Jelenkor, 2002. 4. sz. 440–444. 410. „És egyszerre Itália lett a lusta, magyar város.” Kaffka Margit és Szeged. Szeged, 2002. 6. sz. 20–25. 411. A jubiláns. Szuromi Pál 60 éves. Születésnapi Lap, 2002. szept. 1. 3. 412. A „korszerűtlen” Illyés. Forrás, 2002. 11. sz. 26–33. Újraközölve: In: Csak az igazat. Tanulmányok Illyés Gyula születésének centenáriumán. Szerk.: Görömbei András. Bp., 2003. Kortárs. 53–63.
413. Kosztolányi a Dóm téren. Dm, 2002. nov. 25. Mell. II. Kosztolányi egy 1934-es szegedi látogatásáról.
45
2003 414. József Attila, Rátz Kálmán és „A nemzeti szocializmus”. Forrás, 2002. 12. sz. 96–124. Kötetben: 455/9.
415. A regruta Tömörkény búcsúztatása. Szegedi Műhely, 2002. 3–4. sz. 173–177.
2003 416. Ének a szegénységről. In memoriam Móra Ferenc. Összeáll., szerk.: L. A. Bp., 2003. Nap Kiadó. 307 p. 417. Michael Polanyi’s letters to Egon Orowan. In: Történeti Tanulmányok. 6. Szerk.: Zombori István. Szeged, 2003, MFM, 269–278. Ifj. Lengyel Andrással.
418. Világkép és regényvilág. Lőrinczy Huba Máraitanulmányai-ról. [Ism.] Műhely, 2003. 1. sz. 63–65. 419. „…s én megkerültem érte a világot”. Az abszolutum problémája József Attilánál. Tiszatáj, 2003/4. 94–102. Újraközölve: In: Véges végtelen. Isten-élmény és Istenhiány a XX. századi magyar költészetben. Szerk.: Finta Gábor és Sipos Lajos. Bp., [2006]. 79–93. Kötetben: 455/2.
420. Az „Ihlet és nemzet”. József Attila nemzetfogalmáról. Új Forrás, 2003/5. 31–39. A cím a folyóiratban szerkesztői tévedésből módosult. Kötetben: 455/6.
421. A Szeged-kutatás alapos ismerője. Löw Immanuel a „Szeged és Népe” kéziratáról. Szeged, 2003. 6–7. sz. 63–64. 422. Egy „Szegedi irodalmi kiskönyvtár” terve. Szeged, 2003. 6–7. sz. 108–109. 423. Egy újabb kötet József Attila könyvtárából. Irodalomismeret, 2003. 2. sz. 56–57. 424. József Attila „művészetbölcseleti és kritikai kísérleti praktikuma”. Műhely, 2003. 2. sz. 38–46. Kötetben: 455/7.
46
2004 425. A pszichoanalízis mint „az Ödipusz vallás theológiája”. Az úgynevezett Rapaport-levelek egyik értekező betétjéről. Thalassa, 2003. 2–3. sz. 37–48. Újraközölve: In: Testet öltött érv. Az értekező József Attila. Szerk.: Tverdota György, Veres András. Bp., 2003. Balassi. 119–129. Kötetben: 455/11.
426. Barta István portréjához. Nagy Lajos négy dedikációja. Irodalomismeret, 2003. 3. sz. 107–108. 427. Gozsdu Elek és Szeged. Szeged, 2003. 9. sz. 121–123. 428. A szerzőről és kéziratáról Tekintet, 2003. 5. sz. 3–33. Bevezető Tóth Béla „Egy torz dráma lázálma” c. emlékezéséhez; szövegközléssel.
429. A József Attila-életrajz kutatásának néhány kérdése. Forrás, 2003. 12. sz. 7–26. 430. Nagy Lajos emlékezése elé. Forrás, 2003. 12. sz. 51. Nagy Lajos József Attiláról című írásának közlésével.
431. Kiss Ferenc József Attila-gyűjteményéből. Forrás, 2003. 12. sz. 87. 432. A folyamat rajza. Tverdota György: József Attila. [Ism.] Forrás, 2003. 12. sz. 88–90. Jászberényi Lehel néven.
2004 433. Irodalom- és Művészettörténeti Tanulmányok 4. Szerk.: L. A. Szeged, 2004. MFM, 318 p. 434. A bibliofil Szalay József. In: 433: 83–99. [Klny is.] 435. A „Pelargos” és társai. Tömörkény István álneveiről. In: 433: 150–151. 436. József Attila ismeretlen vásárhelyi alkalmi verse. In: 433: 158–164. Kötetben: 513/16.
437. József Attila „kedves, fiatal professzora”. Tóth Béla (1897–1958). In: Történeti Tanulmányok 7. Szerk.: Zombori István. Szeged, 2004. MFM. 285–313. [Klny is.] 438. „Tengerben és egekben élek” Egy József Attilametafora háttere. In: „Szabad ötletek...” Szőke György tiszteletére barátaitól és tanítványaitól. Szerk.: Kabdebó
47
2004 Lóránt, Ruttkay Helga, Szabóné Huszárik Mária. Miskolc, [2004]. 78–86. Kötetben: 513/22.
439. Ahova Isten a kenyerünket lerakta. Egy sorsmetafora irodalmi útja. Szeged, 2004. 1. sz. 18–19. Móra Ferencről, Tömörkény Istvánról és Mikes Kelemenről. Kötetben: 456/10.
440. Egy szegedi fotográfus ébresztése. Bäck Manci fotóalbuma. [Ism.] Szeged, 2004. 2. sz. 38–40. 441. Az olvasó szerepe a költészetben. A kései József Attila egyik megfontolásáról. Korunk, 2004. 4. sz. 67–77. Kötetben: 455/13.
442. A forradalmak „furcsa párosa”. Móra Ferenc és Zadravetz István. Holmi, 2004. 6. sz. 667–679. Kötetben: 456/4
443. Móra, Supka és a Világ. Szeged, 2004. 6. sz. 10. Supka Géza levelének közlésével. Kötetben: 456/3.
444. A siker szorításában. Móra díszdoktorátusa. Szeged, 2004. 7. sz. 2–7. A folyóiratban a szerkesztő által megcsonkított változat jelent meg. Kötetben: 456/9.
445. Kner Imre Mórának készített „Privatdruck”-jai. Tiszatáj, 2004. 7. sz. 75–83. Kötetben: 456/7.
446. A szabadkőműves Móra. Forrás, 2004. 7–8. sz. 50–76. Kötetben: 456/2.
447. „Szeged hírét messzire viszi”. Száz éve született Bálint Sándor néprajztudós. Népszab, 2004. júl. 31. 11. 448. A Szegedi Fiatalok mozgalma és Bálint Sándor. Tiszatáj, 2004. 8. sz. 57–68. 449. Ilia. Írások 70. születésnapjára. Szerk.: L. A., Füzi László. Szeged, 2004, Bába Kiadó. 335 p. Ism.: Árpás Károly: Az egyetemes magyarság szolgálatában. Az Ilia-jelenség visszfényéről. Szeged, 2004. dec. 29– 30. – Gáspár György: Ilia ’70. Új Könyvpiac, 2005. jan.– febr. 28.
450. A „nadornyik” József Attila. In: 449: 259–276. Kötetben: 456/8.
48
2005 451. József Attila ismeretlen fiatalkori verse. Új Dunatáj, 2004. 3. sz. 32–36. Kötetben: 513/6.
452. Kosztolányi Dezső 1935. évi „összegyűjtött költeményei”-nek keletkezéstörténetéhez. Irodalomismeret, 2004. 3. sz. 110–112. Füst Milán szerkesztési segítéségéről.
453. Tömörkény István írásainak bibliográfiai számbavételéhez. Szeged, 2004. 11. sz. 13–14. 454. Aki a városról beszél, róla is szól. Szeged, 2004. 12. sz. 22. A nyolcvanéves Tóth Béláról.
2005 455. „…gondja kél a gondolatban”. Az értekező József Attiláról. Szeged, 2005. Tiszatáj Alapítvány. 273 p. Tartalom: 1. Előszó, 7–15. 2. „…s én megkerültem érte a világot”. Az abszolutum problémája József Attilánál, 16– 30. 3. József Attila exisztencia-fogalmáról, 31–52. 4. József Attila önlét terminusáról, 53–69. 5. József Attila filozófiai tájékozódása és HalasyNagy József, 70–76. 6. Az „Ihlet és nemzet” nemzet-fogalmáról, 77–88. 7. József Attila „művészetbölcseleti és kritikai kísérleti praktikuma”, 89–111. 8. A „nadornyik” József Attila, 112–132. 9. József Attila, Rátz Kálmán és „A nemzeti szocializmus”, 133–182. 10. Még egyszer József Attila 1933-as kisiklásáról, 183–193. 11. A pszichoanalízis mint „az Ödipusz vallás theológiája”. Az úgynevezett Rapaport-levelek egyik értekező betétjéről, 194–206.
49
2005 12. A szocializmus mint „emberi öntudat”. József Attila kísérlete a szocializmus filozófiai újraalapozására, 207–233. 13. Az olvasó szerepe a költészetben. A kései József Attila egyik megfontolásáról, 234–249 14. Az „első fájdalomra eszmélő ember”. József Attila freudomarxizmusának kérdéséhez, 250– 265. Ism.: Füzi László: A gondolat súlya. Tiszatáj, 2005/4. 143–146. – Gajdó Ágnes: Ex Libris. És, 2005. júl. 29. 23. – Árpás Károly: Szögedi könyvszemle, avagy az olvasói hagyományok föltámasztása. Szeged, 2005/6-7. 38–41. – Vasy Géza: Kortársunk: József Attila. A centenáriumi év könyvei. Új Kpiac, 2005/12. 8. – Nyerges András: Ex Libris. És, 2006. febr. 3. 25. – Tverdota György: „Ne gondolj a gonddal” Holmi, 2006/9. 1248– 1254. – Agárdi Péter: „Meglett” könyv az értekező József Attiláról. Forrás, 2006/11. 119–126. – Bíró Béla: Egy igazabb József Attila. Új Dunatáj, 2006/4. 56–61. – N. Horváth Béla: József Attila, az értekező. Jelenkor, 2007/2. 228–232. – Fuchs Anna: Lengyel András: „…gondja kél a gondolatban” Tiszatáj, 2007/6. 124–128.
456. A „másik” Móra. Szeged, 2005, Bába Kiadó. 153 p. Tartalom: 1. Előszó, 7–8. 2. A szabadkőműves Móra, 9–51. 3. Móra, Supka és a Világ, 52–53. 4. A forradalmak „furcsa párosa”. Móra Ferenc és Zadravetz István, 54–71. 5. A modern médiaszemélyiség. Az újságíró Móra, 72–78. 6. A „posztmodern” Móra, 79–87. 7. Kner Imre Mórának készített „Privatdruck”-jai, 88–100. 8. A földvári boldog nyár. Móra utolsó szerelme, 101–115. 9. A siker szorításában. Móra díszdoktorátusa, 116– 141.
50
2005 10. Ahova Isten a kenyerünket lerakta. Egy sorsmetafora irodalmi útja, 142–148. Ism.: Móra Ferenc, a szabadkőműves médiaszemélyiség. Múlt-kor. Történeti portál, 2005. március 3. http://www. mult-kor.hu/cikk.php?article=9239 – Lengyel András új könyve a „másik” Móráról. SzEgy, 2005. márc. 7. 11. – Könyv a másik Móráról. Népújság (Maros megye) 2005. márc. 19. – Pölös Zsófia: A szelíd destruktív. Beszélgetés Lengyel Andrással A „másik” Móra című könyve bemutatója alkalmából. SzEgy, 2005. márc. 21. 11. [Fényképpel.] – Árpás Károly: Szögedi könyvszemle, avagy az olvasói hagyományok föltámasztása. Szeged, 2005/6-7. 38–41. – Horváth Dezső: Jó kis csörte, ugyanazon a páston. Szeged, 2005/6–7. 42–44. – Péter László: Lengyel András: A „másik” Móra. Tiszatáj, 2005/12. 94–99. – Buda Attila: Lengyel András: A „másik” Móra. Szépirodalmi Figyelő, 2005/5. 105–107.
457. Hajnali sötétben. In memoriam Tömörkény István. Öszszeáll. vál., szerk. L. A. [Bp., 2005], Nap Kiadó. 366 p. [4 t.] 458. Előszó. In: Péter László: József Attila Szegeden. Szeged, 2005. Bába. 7–9. 459. Ferenczi Sándor elfelejtett írása elé. Thalassa, 2005. 1. sz. 116. Ferenczi Sándor Magatartástan írásának közlésével: 117– 118.
460. Kultusz és emlékezettörlés. 125 éve született Móra Ferenc, és 80 év után először jelent meg csonkítatlanul a Hannibál feltámasztása című regénye. taní-tani, 2004/2005. 1–2. sz. 74–77. Az írás alcíme a szerkesztőtől való. A szerző intenciói szerinti alcímmel újraközölve: Kultusz és emlékezettörlés. A Hannibál feltámasztása margójára. In: Szegedtől Szegedig Antológia. 2005. Főszerk.: Veszelka Attila. Szeged, 2005. Bába. 277–281.
461. József Attila három dedikációja. Könyvhét, 2005. 5–6. sz. 112. Kötetben: 513/13.
51
2006 462. Egy nem Szegeden élő szegedi. Szeged, 2005. 3. sz. 35. Az ötvenéves Füzi László köszöntése
463. A Nincsen apám se anyám kötet ősváltozatának töredéke. Forrás, 2005. 4. 3–20. Kötetben: 513/9.
464. A doktorandusz József Attila. Forrás, 2005. 4. sz. 62–63. Kötetben: 513/10.
465. Megújulás vagy deformáció és bomlás? A József Attila-irodalom áttekintése. Holmi, 2005. 4. sz. 474–493. Kötetben: 513/2.
466. „…íme a költő, aki indul magasba és mélybe”. Juhász Gyula, József Attila és a „provincia”. Szeged, 2005. 4– 5. sz. 4–13. Újraközölve: In: 524: 174–209. Kötetben: 513/3.
467. A Sólyom Janka-epizód. Egy József Attila-rögtönzés tanulságai. Tiszatáj, 2005. 4. sz. 81–85. Kötetben: 513/23.
468. A „kormányozható impasszibilitás”. Ignotus és Márai vitája Kosztolányiról. Híd (Újvidék), 2005. 9. sz. 18–35. 469. „…szólj, Szokrates, van értelme még?” Hamvas Béla filozófia-képe. Forrás, 2005. 10. sz. 87–100. Újraközölve: In: Az év esszéi 2006. Antológia. Szerk.: Ekler Andrea, Rosonczy Ildikó. Bp., 2006. Magyar Napló. 19–37. Kötetben: 554/15.
470. József Attila-adalékok. Irodalomismeret, 2005. 4. sz. 10–15. Kötetben: 513/14.
471. Csé, avagy Csillagtalan László. Cs. Szabó László nevének első tagjáról. Forrás, 2005. 11. sz. 10–12. 472. A gyűjtő. Nagy Ádám hatvanéves. Szeged, 2005. 11– 12. sz. 49.
2006 473. [A Móra Ferenc Múzeum nyomdászattörténeti darabjairól] Magyar Grafika, 2006. jubileumi szám, 164.
52
2006 474. A Szeged-kutatás doyenje. Szeged, 2006. 1. sz. 20. A nyolcvanéves Péter László köszöntése.
475. Az emigráció jegyében. Lőrinczy Huba Márai-könyvéről. [Ism.] Műhely, 2006. 1. sz. 60–62. 476. Tom Okain. Egy Móra-tárca keletkezéstörténete. Szeged, 2006. 7–8. sz. 46–47. 477. A szóértés reménye nélkül. Egy József Attila-konferencia tanulságai. Forrás, 2006. 9. sz. 92–100. Vita Kulcsár-Szabó Ernő nézeteivel.
478. József Attila iratainak fotóreprodukciós kiadása. „És ámulok, hogy elmúlok.” József Attila-iratok. Bp., 2005, PIM. [Ism.] Holmi, 2006. 9. sz. 1254–1257. 479. A „nagy viadal”. Egy Kosztolányi-cikk és tanulságai. Tiszatáj, 2006. 9. sz. 41–46. Kosztolányi Dezső Tehetség és fürgeség című cikkének közreadásával.
480. Hagyománytörés és önalakítás. A szubjektum önmeghatározása egy korai Radnóti-versben. Műhely, 2006. 5. sz. 67–69. 481. Hatvany Lajos Pesti Naplója (1917–1919) 1. rész. MKsz, 2006. 3. sz. 338–359. Folytatása: 486. 482. Egy régi-új könyv esélyei. Bori Imre: József Attila költészete. [Ism.] Híd (Újvidék), 2006. 10. sz. 124–129. 483. Kosztolányi-dubiózák. Forrás, 2006. 11. sz. 91–113. Tizenhét, a Pesti Naplóban (1917–1919) megjelent Kosztolányi-cikk közreadásával.
484. Az Apostol-ügy. Egy 1920. őszi Kosztolányi-cikk sorsa. Holmi, 2006. 11. sz. 1511–1520. Kosztolányi Dezső, Móra Ferenc és Várossy Gyula „ügyéről”. Kosztolányi Apostol – felülfizetéssel c. névtelen cikkének közreadásával.
485. Braun Róbert és Szeged. Szeged, 2006. 10–12. sz. 30–32. 486. Hatvany Lajos Pesti Naplója (1917–1919) 2. rész. MKsz, 2006. 4. sz. 444–463. Első része: 481.
53
2007
2007 487. Múzeum a Tisza partján. Ismertető a szegedi Móra Ferenc Múzeumról. Szeged, 2007, MFM. 42 p. 488. Museum on the bank of the river Tisza. Guide to Móra Ferenc Museum in Szeged. Szeged, 2007, MFM. 42 p. Az előző tétel angolul. Transl. by Endre Fischer
489. Museum an der Theiss. Vorstellung des Móra-FerencMuseums in Szeged. Szeged, 2007, MFM. 42 p. Az előző tétel németül. Übers. von Anna Talpai-Kremser
490. Móra, a tárcaíró. In: Az ezerarcú Móra Ferenc. Szerk.: Balogh Csilla. Szeged, 2007, MFM. 11–15. 491. Köszöntés helyett. In: HatVan. Tandi Lajos köszöntése. Szerk.: Békési Imre. Szeged, 2007. Bába Kiadó. 192–193. 492. Tóth Béla: Tiszajárás. [Ism.] Tiszatáj, 2006. 3. sz. 108– 110. Hozzászólás: Polner Zoltán: Ki korszerű és ki nem?! Egy kritika recenziója. Szegedi Szépírás, 2007/5. 4.
493. József Attila verseinek új kritikai kiadása. [Ism.] Holmi, 2007. 3. sz. 379–382. Stoll Béla munkájáról.
494. A Pesti Napló „miniatűr” Londesz Elek-száma. MKsz 2007. 2. sz. 241. 495. Kafka vonzásában. Németh Andor érdeklődésének egyik irányáról. Tiszatáj, 2004. 4. sz. 61–70. Kötetben: 505/12.
496. „…a felejtés iszaprétegei alól” A centenáriumi Budayév. Szeged, 2007. 5. sz. 26–29. Buday Györgyről.
497. A „szükséges véletlen” A Hegel, Marx, Freud margójára. Tiszatáj, 2007. 6. sz. 72–82. József Attila tanulmányáról, Tverdota György hasonló témájú dolgozatával (Hegel öröksége és JA. Uo. 57–63.) polemizálva.
498. Az inspirátor. Németh Andor, József Attila és az ún. tiszta költészet. In: Szegedtől Szegedig. Antológia. Főszerk.: Kiss Ernő. Szeged, 2007. Bába. 350–367. Kötetben: 505/6.
54
2007 499. Az úgynevezett ál-Az Est. Egy magyar médiacsata története. Forrás, 2007. 7–8. sz. 106–122. Egy antiszemita sajtótermékről.
500. Zeusz is halandó. Emléksorok Csaplár Ferencről. Szeged, 2007. 7–8. sz. 70–71. Hozzátartozik: Levél Tandi Lajosnak 2007. szept. 12. keltezéssel, melyben L. A. bejelenti kilépését a szerkesztőbizottságból, mert a főszerkesztő átírta a Csaplárnekrológ címét. Szeged, 2007/9. 1.
501. A műtárgyfotós jutalomjátéka. Dömötör Mihály fotóiról. Tiszatáj, 2007. 10. sz. 117–120. 502. „…a vulkánló Európa hátán”. Németh Andor, a berlini tudósító. Forrás, 2007. 10. sz. 60–79. Kötetben: 505/3.
503. A Kosztolányi-életmű kritikai kiadásának néhány előzetes kérdése. Híd, 2007. 10. sz. 76–85. 504. A vidéki politikai napilapok példányszámai. MKsz, 2007. 3. sz. 379–392. 505. A törvény és az üdv metszéspontjában. Tanulmányok Németh Andorról. Bp., 2007. Nap Kiadó. 284 p. Tartalma: 1. Előszó, 5–14. 2. Celldömölktől Bécsig. Németh Andor „hosszú” indulása, 15–55. 3. „…a vulkánló Európa hátán” Németh Andor, a berlini tudósító, 56–89. 4. „…hogy legyen népe legalább”. Németh Andor identitásának kérdéséhez, 90–112. 5. Filozófiai megfontolások Németh Andor irodalomfölfogásában, 113–135. 6. Az inspirátor. Németh Andor, József Attila és az úgynevezett tiszta költészet, 136–153. 7. „És a mondatok szétszóródtak, mint a füst”. Németh Andor verseinek poétikai alkatáról, 154–177. 8. Németh Andor és analitikusa. A pszichoanalitikus gyakorlat – a páciens szemszögéből, 178– 190.
55
2008 9. Németh Andor, Koestler Artúr, József Attila. A találkozások csomópontja: 1933 nyara, 191–208. 10. „…hogy pózától eltakart embersége felszabaduljon”. Németh Andor Kosztolányi-képe, 209–235. 11 A zsidóság „családi hagyománya” és Németh Andor, 236–250. 12. Kafka vonzásában. Németh Andor érdeklődésének egyik irányáról, 251–265. 13. Az önéletíró Németh Andor, 266–282. Ism.: Murányi Gábor: Irodalmi mámor. Könyvhét, 2008. márc. 152. – Gajdó Ágnes: Igazi író. És, 2008. ápr. 30. 27. – Balázs Imre József: A Kassák Lajos – Németh Andor koalíció lenyomatai. (Társas esztétikák rovat. Standeisky Éva: Kassák, az ember és a közszereplő; Lengyel András: A törvény és az üdv metszéspontjában) Korunk, 2009. ápr. 95–98. – Sipos Lajos:Lengyel András két könyvéről. (József Attiláról. Életrajzi aprólékok; A törvény és az üdv metszéspontjában. Tanulmányok Németh Andorról.) Tiszatáj, 2009. 7. sz. 95–98.
506. A „Vérző Magyarország”. Kosztolányi Dezső irredenta antológiájáról. Literatura, 2007. 4. sz. 399–424.
2008 507. A Szegedi Népszava „gleichschaltolása”(1948). In: Történeti Tanulmányok 10. Szerk.: Zombori István. Szeged, 2007 [2008], MFM. 241–255. Klny. is. 508. Lőrinczy Huba halálára. Műhely, 2008. 1. sz. 63–66. 509. A vásárhelyi „42 hónap”. És, 2008. ápr. 4. 13. Glossza, -el –ás szignóval. József Attiláról.
510. Sipos Jóskáról, „lassan, tűnődve”. Születésnapi Lap, 2008. ápr. 6. 10. Sipos József hatvanadik születésnapjára.
56
2008 511. Juhász Gyula, Zalai Béla és „a válasz metafizikája”. A 20. század eleji „irodalmi forrongás” gondolkodástörténetéhez. Forrás, 2008. 6. sz. 82–65. Újraközölve: In: 524: 29–52. Kötetben: 554/5.
512. Az „esernyőjét elhagyó öreg tanár” és József Attila. Forrás, 2008. 6. sz. 106–114. Kötetben: 513/11.
513. József Attiláról. Életrajzi „aprólék”. Szeged, 2008, Bába Kiadó. 291 [299] p. Tartalom: 1. Előszó, 7–9. 2. Megújulás vagy deformáció és bomlás. A József Attila-irodalom áttekintése, 10–47. 3. „…íme a költő, aki indul magasba és mélybe” Juhász Gyula, József Attila és a „provincia”, 48–89. 4. József Attila életrajzához (I), 90–95. 5. Egy unikális József Attila-kötet, 96–98. 6. József Attila ismeretlen fiatalkori verse, 99–104. 7. József Attila rejtélyes Herthája, 105–109. 8. József Attila, André Kertész és a párizsi „soirée”, 110–119. 9. A Nincsen apám se anyám kötet ősváltozatának töredéke, 120–145. 10. A doktorandusz József Attila, 146–148. 11. Az „esernyőjét elhagyó öreg tanár” és József Attila, 149–165. 12. A „megbüntetett” sikervers József Attila Pernyetáncra című verse és a Vágó Mártaszerelem sorsa, 166–189. 13. József Attila három dedikációja, 190–193. 14. József Attila-adalékok, 194–203. 15. József Attila életrajzához (II), 204–215. 16. József Attila ismeretlen vásárhelyi alkalmi verse, 216–223. 17. Kísérlet egy József Attila-töredék datálására, 224–235.
57
2008 18. Rapaport Samu Juhász Gyuláról és József Attiláról, 236–239. 19. József Attila „örök barátja” Barta Istvánról, kérdőjelekkel, 240–246. 20. A Szép Szó időrendjéhez, 247–250. 21. Adalékok József Attila utolsó éveihez, 251–257. 22. „Tengerben és egekben élek”. Egy József Attila-metafora háttere, 258–271. 23. A Sólyom Janka-epizód. Egy József Attilarögtönzés tanulságai, 272–280. 24. József Attila, Strasser István, Bartók Béla, 281– 287. 25. A fölismerés pillanata. Németh Andor József Attiláról – a költő halálának másnapján, 288–289. Ism.: [Polner Zoltán] (polner): A nagy mű kis részei. Életrajzi „aprólék” József Attiláról. Szegedi Szépírás, 2008. júl. 1. 4. – Gajdó Ágnes: Aprólékos aprólék. És, 2008. okt. 31. 26. – Sipos Lajos: Lengyel András két könyvéről. (József Attiláról. Életrajzi aprólékok; A törvény és az üdv metszéspontjában. Tanulmányok Németh Andorról.). Tiszatáj, 2009/7. 95–98.
514. Kosztolányi, Ben Blumenthal és az „idegenkörmű hódítás”. In: Szegedtől Szegedig. Antológia. 2. [köt.] Főszerk: Simai Mihály. Szeged, 2008, Bába, 399–409. 515. „…a dolgok értelme szétoszlik, akár a felhő” Angyalosi Gergely: Ignotus-tanulmányok. [Ism.] Holmi, 2008. 7. sz. 962–970. 516. Alkotónők és alkotótársak a múlt századelőn. Borgos Anna: Portrék a Másikról. [Ism.] Műhely, 2008. 4. sz. 74–76. 517. Ignotus Neovojtinái és József Attila. Az alapozó költészetbölcselet forrásaihoz. Tiszatáj, 2008. 11. sz. 102– 114. Kötetben: 554/10.
518. József Attila és Illyés – Osvát vonzásában. A marginalitás irodalomszociológiájához. Forrás, 2008. 11. sz. 71– 90. Kötetben: 554/11.
58
2009 519. Mikor keletkezett az Illyés Gyulának című József Attila-vers? Új Forrás, 2008. 8. sz. 63–69.
2009 520. Bevezető. In: Íróportrék. Szegedi írók – írók Szegeden. Dömötör Mihály fotói. Szeged, MFM, 2008. [2009.] 4-5. A L. A. által válogatott fotókiállítás anyaga.
521. Egy anonim Kosztolányi-cikk azonosítása. In: Történeti tanulmányok 11. Szerk.: Zombori István. Szeged, 2008 [2009]. MFM. 243–251. Kosztolányi Dezső A magyar irodalom és az ő irodalmuk: c. cikksorozatáról.
522. Kosztolányi „latin világossága”. Kalligram, 2009. 2. sz. 66–74. Kötetben: 554/8. Hozzászólás: Szegedy-Maszák Mihály: Lehet-e névtelen cikkeket tulajdonítani Kosztolányinak? Kalligram, 2009. 2. sz. 75–77. L.: 523.
523. Kosztolányiról, avagy „művészet, érdek, politika” viszonyáról. Válasz Szegedy-Maszák Mihálynak. Kalligram, 2009. 4. sz. 92–97. Kötetben: 554/9. Előzménye: 522.
524. Milyen volt. In memoriam Juhász Gyula. Összeáll., szerk.: L. A. Bp., 2009. Nap Kiadó. 386 p. Ism.: Gajdó Ágnes: Jó utat. És, 2009. júl. 31.
525. Radnóti, Vas István és az Őszi rombolás. Tiszatáj, 2009. 5. sz. 22–29. Kötetben: 554/13.
526. Radnóti identitás-szerveződésének kérdéséhez. Forrás, 2009. 5. sz. 15–23. Kötetben: 554/12.
527. Az irodalmi történés szociológiájához. Lapok egy műhelynaplóból. Műhely, 2009. 3. sz. 48–56. Kötetben: 554/2.
59
2010 528. A modernitás kibontakozása és törései. A magyar kultúra mélyszerkezetének átalakulása a 20. század első felében. Forrás, 2009. 7–8. sz. 35–69. Kötetben: 554/4.
529. A „szörny” antropológiája. Kosztolányi Dezső emberelfogásának kérdéséhez. Híd, 2009. 7. sz. 61–72. Kötetben: 554/7. Kosztolányi A szörny című bábjátékának értelmezése.
530. Ilia Mihály 75 éves. Dm 2009. szept. 29. 14. 531. A barkochba játék eredetéhez. Iskolakultúra, 2009. 10. sz. 132–136. 532. A Radnóti-kutatás néhány kérdése. (Centenáriumi jegyzetek). Magyar Tudomány, 2009. 11. sz. 1361–1367. Kötetben: 554/14.
533. A Hét „Innen-onnan” rovatának egyik szerzői jeléről. MKsz, 2009. 4. sz. 492–495. Kiss József névtelenül megjelent cikkeinek azonosításához.
534. Néhány kötet Tömörkény könyvtárából. MKsz, 2009. 4. sz. 501–504. 535. Egy Tömörkény-kötet kiadástörténetéhez. Vízenjáró és kétkézi munkások (1902). Történeti tanulmányok 12. Szerk. Zombori István. Szeged, 2009. 395-407. Klny is.
2010 536. A négerkedő Kosztolányi. Tiszatáj, 2010. 1. sz. 85–91. Kötetben: 554/6.
537. „Innen-onnan”. Tiszatáj, 2010. 3. sz. 23–44. Kosztolányi Dezső A Hétben megjelent névtelen cikksorozatáról. A megjelenés előtt álló, s Kosztolányi– cikkeket közreadó kötet előszava. Újraközölve: In: 555: 5–25.
538. Dömötör Mihály: 60. In: Szórtfényben. Dömötör Mihály fotói Hódmezővásárhely, 2010. 4–5. 539. Dömötör Mihály íróportréi In: Szórtfényben. Dömötör Mihály fotói Hódmezővásárhely, 2010. 11–12.
60
2010 540. Az író-életrajz: egy ősi forma mai lehetőségei. Újabb lapok egy műhelynaplóból. Forrás, 2010. 4. sz. 27–41. Kötetben: 554/3.
541. Vekerdi László halálára. Forrás, 2010. 4. sz. 88–89. 542. Írt-e József Attiláról Móra? Ruszoly József emlékkönyv. Acta Universitas Szegediensis. Acta Juridica et Politica. Tom. LXXIII. Szeged, 2010. 467–472. Klny is: Tom. LXXIII. Fasc. 31. Ua: Szegedtől Szegedig. Antológia 2010. 2. köt. Szeged, 2010. 508–516. 543. Az új Radnóti-képeskönyvről. („…az égre írj, ha minden összetört!” Radnóti Miklós és kortársai. Emlékkiállítás. Összeáll. Varga Katalin) Holmi, 2010. 7. sz. 932–934. 544. Alapmű, kisszeplőkkel. (T. Knotik Márta: Fényírók és fényírdák Szegeden [1859–1913]) Tiszatáj,. 2010. 8. sz. 102–104. 545. A Nyugat honoráriumainak kérdéséhez (1912). MKsz, 2010. 2. sz. 263–267. 546. Taszítások és vonzások. Ortutay Gyula és a Szegedi Fiatalok. Szeged, 2010. 6. sz. 14–16. 547. „A földmíves verset ír” A költő-fölfedező Kosztolányi. Tiszatáj, 2010. 9. sz. 93–97. 548. A kapcsolatháló mint szerkezet és médium. Műhelyjegyzetek az irodalmi történés szociológiájához. Műhely (Győr), 2010. 4. sz. 43–51. 549. Kosztolányi, „Dr. Florestan” és a pszichoanalítikus orientáció magyarországi kezdetei. Thalassa, 2010. 3. sz. 117–140. Dr. Florestan = Décsi Imre.
550. Világok határán. Füzi László „ikerkönyvé”-ről. Műhely (Győr) 2010. 5. sz. 70–72. 551. Egy s más az Új Nemzedék Pardon rovatáról. Kalligram, 2010. 6. sz. 89–99. 552. Kosztolányi „fekete Vénusz”-a. Híd, 2010. 11. sz. 3–14. 553. Kosztolányi Szovjet-Oroszország képe. Kalligram, 2010. 11. sz. 62–72.
61
2010 554. Képzelet, írás, hatalom. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Szeged, 2010. Quintus. 309 p. Tartalom: 1. Előszó, 7–12. 2. Az irodalmi történés szociológiájához. Lapok egy műhelynaplóból, 13–36. 3. Az író-életrajz: egy ősi forma mai lehetőségei. Újabb lapok egy műhelynaplóból, 37–60. 4. A modernitás kibontakozása és törései. A magyar kultúra mélyszerkezetének átalakulása a 20. század első felében), 61–116. 5. Juhász Gyula, Zalai Béla és „a válasz metafizikája”. A 20. század eleji „irodalmi forrongás” gondolkodástörténetéhez, 117–138. 6. A négerkedő Kosztolányi, 139–151. 7. A szörny antropológiája. Kosztolányi Dezső emberfelfogásának kérdéséhez, 151–164. 8. Kosztolányi „latin világossága”. Egy ideologéma rejtett összefüggései, 165–184. 9. Kosztolányiról, avagy „művészet, érdek, politika” viszonyáról. Válasz Szegedy-Maszák Mihálynak, 185–200. 10. Ignotus Neovojtinái és József Attila. Az alapozó költészetbölcselet forrásaihoz, 201–220. 11. József Attila és Illyés – Osvát vonzásában. A marginalitás irodalomszociológiájához, 221– 253. 12. Radnóti identitás-szerveződésének kérdéséhez, 253–264. 13. Radnóti, Vas István és az Őszi rombolás. Adalék a Szegedi Fiatalok könyvkiadói tevékenységéhez, 265–276. 14. A Radnóti-kutatás néhány kérdése, 277–286. 15. „…szólj, Szokrates, van értelme még?” Hamvas Béla filozófia-képe, 287–308. Ism.: Füzi László: Az írás és a hatalom körül. Új Könyvpiac, 2010. 9. sz. 19. – Gajdó Ágnes: Véresen komoly. És, 2010. nov. 12. – Juhász Attila: „Egyetemeink” (Len-
62
2011 gyel András: Képzelet, írás, hatalom.) Műhely [Győr], 2011. 2. sz. 74–77.
555. Kosztolányi Dezső: Innen-Onnan. Cikkek A Hétből (1908–1916). Összeáll., szerk., bev. L. A. Bp. Napkiadó, 2010. 264 p. 556. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve Irodalom- és Művészettörténeti Tanulmányok / Studia Historiae Literarum et Artium 5. Szerk. L. A. Szeged, MFM és Bába Kiadó. 2010. 229 p. Ism.: Murányi Gábor: A bíbelődés dicsérete. Könyvhét, 2011. május, XV. évf. 9–10. sz. 237. – Gajdó Ágnes: Ex libris. És, 2011. május 27. 19.
557. Balázs Béla levelei Juhász Gyulához. In: 566: 23–37. 558. A Könyes könyv előfizetői. Egy Móra kötet kiadástörténetéhez. In: 566: 158–169. 559. „Voltam Szegeden is újságíró” Thury Zoltán és Szeged. Történeti Tanulmányok 13. Szerk. Zombori István. Szeged, 2010. 73–112.
2011 560. A „kifordult tény”: egy modernitás alakzat geneziséhez. Kosztolányi, Cholnoky Viktor és A Hét. Forrás, 2011. 1. sz. 40–60.
63
Róla
Róla Vallomások, önmagáról: 561. [Önéletrajz:] In: Hét ablak világít… Húszéves a barátságátömlesztő népfőiskola Zsombón. Szerk.: Horváth Dezső, Tóth Károly, Tari Gellért. Zsombó, 2002. 59–60. 562. Az „élhető” város. Szeged, 1999. dec. 147–148. [Vallomás Szegedről, az itt élésről.] 561/a. „játszani is engedd, szép, komoly fiadat”. Szeged, 2001. jan. 14–15. [Válasz a lap körkérdésére.] 562. Töredékes jegyzetlapok. Szeged, 2002. jan. 28–29. 563. Egy aktuális regény. Lengyel András irodalomtörténész Vas István Mért vijjog a saskeselyű? című regényéről beszél. DM, 2005. jún. 6. Cikkek, portrék, interjúk: 564. József Attilára emlékezünk. Műfordítói […] Szegeden, ünnepi emlékülés Makón. Dm, 1980. márc. 23. 3. [előzetes LA előadásáról is] 565. Zelei Miklós: Újabb kötetek lehetősége. Bálint Sándor hagyatékában. MH, 1982. nov. 9. 6. (int.) 566. (belányi) [Belányi György]: Szegedi irodalmi gyűjtemény készül. SzEgy, 1983. febr. 8. 3. (int.) 567. (belányi) [Belányi György]: Folyóiratszemle. SzEgy, 1983. ápr. 23. [ism. L. A. cikkéről] 568. Az Erdei Ferenc-pályázat díjkiosztója. MN, 1986. dec. 16. [hír L. A. díjazásáról] 569. Eredményhirdetés Kecskeméten. Erdei Ferencpályázat. Dm, 1986. dec. 16. [hír L. A. díjazásáról] 570. Papp Zoltán: A valós hagyománytól a teremtett hagyományig. Beszélgetés Lengyel András irodalomtörténésszel. CsMH, 1987. nov. 14. 571. S. B. [Solymosi Bálint]: tiszatájkép. SzEgy, 1989. febr. 8. [int., többekkel] 572. Gőz Gabriella: Szeged kétlelkűsége. A zsidóság asszimilációja városunkban. SzEgy, 1989. nov. 20. [int.]
64
Róla 573. Darvasi László: Könyvek, szerzők, hiányok. Piacra vetett kultúra. Dm, 1989. dec. 9. 7. [int. L. A.-sal és Ilia Mihállyal, fotóval] 574. Ilia Mihály: Egy gondolkodó – Szöged városából. = [Előszó] In: L. A.: Törésvonalak. Tanulmányok az 1919 utáni negyedszázad művelődéstörténetéhez. Bp., 1990. 7–8. 575. Újszászi Ilona: Volt-e, van-e népi-urbánus ellentét? Az ellentét eredetéről. Beszélgetés Lengyel Andrással, a Móra Ferenc Múzeum munkatársával. SzEgy, 1990. jan. 29. 3. 576. Némedi László: Előadás a Hazafias Népfront székházában. A levélíró Móra Ferenc. Félegyházi Hírek, 1990. márc. 6. 4. [fényképes beszámoló L. A. félegyházi előadásáról] 577. Újszászi Ilona: A jó hatalom: humanizálódik és ellenőrizhető. Dm, 1990. ápr. 14. 3. (int.) 578. Liberális szabadegyetem Szegeden. Dm, 1991. febr. 2. 1. [L. A. és Konrád György beszélgetéséről] 579. Keczer Gabriella: Kiállítás és vitafórum liberális szellemben. SzEgy, 1991. febr. 25. 6. [L. A. beszélgetése Konrád Györggyel, fotóval] 580. (mono): Visszatekintés. Liberális Szeged, [1991. okt.] I. évf. III. sz. [L. A. beszélgetéseiről, Konráddal, Mustó Istvánnal és Ágh Attilával] 581. Zelei Miklós: Még nem vagyunk megcsontosodottak. Dm, 1991. ápr. 27. 6. [Füzi László L. A.-ról is] 582. Az ünnep képes krónikája. Dm, 1991. máj. 22. [L. A. ünnepi beszédéről is] 583. Darvasi László: „Reménynek kevés, ellenségnek gyönge.” Lengyel András a sajtóról. Szeged, 1992. jún. 5. 584. Bod Tamás: A pamflet művelői egykor és ma. Beszélgetés Lengyel Andrással. SzEgy, 1992. okt. 9. 6. 585. Panek Sándor: Hannibál tanár úr – beszélgetés Lengyel András irodalomtörténésszel. Hatvan éve halt meg Móra Ferenc. Dm, 1994. febr. 8. 8. [int.] 586. Sulyok Erzsébet: A sajtó olyan, mint a társadalom. Lengyel András a közvélemény hiányairól, a torzult nyilvánosságról. Dm, 1994. márc. 14. 5. [int.]
65
Róla 587. Sulyok Erzsébet: „Nincs közvélemény, csak egymást kioltó érzékek” Lengyel András a torzult nyilvánosságról, a személyes felelősségről, a valóságról és képeiről [?]. Marczius tizenötödike ’94. különszám, 1994. márc. 15. 5. [int.] 588. Szendrődi Orsolya: „Az élő irodalom”. Beszélgetés Lengyel Andrással. SzEgy, 1996. márc. 12. 13. 589. Panek József: A város történelmi áldozatot hozott. Dm, 1996. okt. 12. 9. [int.] 590. Kikli Tivadar: Lengyel András. In: Uő.: Szegedi portrék az ezredvégről. Szeged, 1997. Szerző. I. 88–89. 591. Olajos Csongor: A demokrácia eleven lelkiismerete. Beszélgetés Bibó Istvánról. Tiszatáj, 1997. ápr. 74–82. 592. G.Á. [Gajdó Ágnes]: Mikszáthtól Darvasig. Lengyel András a szegedi irodalmi életről. SzEgy, 1997. nov. 4. 12. [A Juhász Gyula Művelődési Központ és a Zöldfás Katolikus Ifjúsági Központ által szervezett irodalmi teaház keretében tartott előadásról, s arról, hogy „Mit jelent szegedinek, szegedi írónak lenni? Miben áll a „szegediség”?] 593. Hollósi Zsolt: „Közkatonái a tollnak…” Lengyel András Szeged sajtótörténetéről. Dm, 1999. okt. 28. 4. [int.] 594. Lengyel András. In: Ki kicsoda 2000. Bp., 1999. 993. 595. Sajtótörténeti konferencia. Dm, 2000. márc. 21. [L. A. is előadott a Ruszoly József tiszteletére rendezett konferencián, Bencsik Béla szegedi habilitációja címmel] 596. Szuromi Pál: Lengyel András ötödik iksze. Dm, 2000. ápr. 10. 597. Tandi Lajos: A lokális kutatás egyetemessége. Beszélgetés az ötvenéves Lengyel Andrással. Szeged, 2000. ápr. 28–31. 598. Nyilas Péter: István példája. Szoboravatás, kitüntetések Ópusztaszeren. Dm, 2000. aug. 21. [L. A. Csongrád megye közgyűlése alkotói díját kapta, cikk fotóval] 599. Pályi András: Bibó és Cserépfalvi. És, 2000. szept. 8. [A Takáts Józseffel folytatott rádióbeszélgetésről] 600. Ortutay Gergely: Ismeretlen József Attila-vers. Népszab, 2004. jún. 18.
66
Róla 601. Tanács István: Móra Ferenc és az átalakult értékrend. Dm, 2004. júl. 19. 602. Sarnyai Tibor: „Filológiai alapokat kell teremteni az értelmező munkához”. Lengyel András Lukács-képe. In: S. T.: Valódi műhely. A Szegedi Lukács Kör története (1979–2004). Bp., 2005. 165–171. [Int.] 603. Tarnai László: „…gondja kél a gondolatban”. A Szabadság, 2005. febr. 11. 8. (int) 604. Pölös Zsófia: A szelíd destruktív. Beszélgetés Lengyel Andrással A másik Móra című könyve bemutatója alkalmából. Szegedi Egyetem, 2005. márc. 21. 11. 605. Lengyel András. In: MTI Ki kicsoda 2006. Bp. 2005. 1046. 606. A Fekete-ház fantomja. Lengyel András ötvenöt éves. [Privátdruck, készült egy nyomtatott példányban, Szegeden. 2005. április 2-ra.] [A bibliográfiai tétel leírásának forrása: Bíró-Balogh Tamás: Ilia Mihály szakirodalmi munkásságához. Forrás, 2009/9. 70.] Tartalma: 1. Ilia Mihály: A Fekete-ház lakója 2. Füzi László: Lengyel Andrásnak – ötvenötödik születésnapjára 3. [Bíró-] Balogh Tamás: Trécselni mindenféle irodalmi ügyről 607. (tolnafy) [Polner Zoltán]: Lengyel András a csúcson! Szegedi Szépírás, 2005. júl. 1. 16. 608. Hollósi Zsolt: „Az emberi teljesítmény minősége a döntő”. Beszélgetés Lengyel András gondolkodástörténésszel. Tiszatáj, 2005. aug. 101–116. = Uő.: A Tisza-parton mit keresek? 3. Újabb tizenöt szegedi beszélgetés. Szeged, 2008. 241–268. 609. Fekete Klára: Az irodalom kultikus tárgyaiból nincs sok Szegeden. Juhász Gyula párnája és kanapéja. Dm, 2006. május 12. (L. A. beszél az Irodalomtörténeti Gyűjtemény darabjairól; két fényképpel)
67
Róla 610. Dombai Tünde: Értékes a megszólítás is. Ismeretlen Móra-levél a szegedi múzeumban. Dm, 2006. nov. 9. (LA is nyilatkozik róla) 611. Lengyel András. Születésnapi Lap, 2010. ápr. 2. Tartalma: 1. Varga László: Katalógus, 1–2. 2. Nagy Ádám: L. B., 3. 3. Ilia Mihály: Egy gondolkodó fő a Fekete házban, 4 4. Agárdi Péter: A céhen kívüliség éthosza és rangja, 5. 5. Sipos József: Barátságunk mélyszerkezete, 6–8. 6. Marjanucz László: „Bandi bátyám”, 9–10. 7. Labádi Lajos: A professzoros külső valódi tudóst takar, 10. 8. Tóth István: Három évtized egy fedél alatt, 11 9. Bodrits István: Lengyel András biobibliográfiája, 12. 10. Bíró-Balogh Tamás: A katedra nélküli tanár, 13. 11. Tóth Béla: Időzés L. A.-nál 12. Lengyel András: A perifériák lázadásának előszele, 14. 612. Marjanucz László: Lengyel András hatvanéves. Dm, 2010. ápr. 2. 13. 613. Takáts József: Az elsüllyedt almező. A hatvanéves Lengyel Andrásnak, tisztelettel. Forrás, 2010. 4. sz. 42–50. 614. Lengyel András. In: Magyar történész-muzeológus ki kicsoda 2010. Szerk. Bodrits István és Zombori István. Bp.– Szeged. 2010. 73–75. 615. (polner) [Polner Zoltán]: Múzeum a Tisza-partján. Szegedi Szépírás, 2011. febr. 1. 5.
68
Névmutató Névmutató
Aba-Novák Vilmos 266, 376 Ádám László 182 Ady Endre 17, 73, 298, 313, 403 Agárdi Péter 170, 248, 259, 302, 455, 611/4 Ágh Attila 581 Albertini Béla 330 Ambrus Zoltán 339, 375 Angyalosi Gergely 515 Antal Gábor 154 Apró Ferenc 16, 44, 113, 152, 215, 225–239 Árpás Károly 450, 455, 456 Árvay Erzsébet 294 B. T. 352 Babits Mihály 35 Bajcsy-Zsiliniszky Endre 75 Baka István 272, 287 Balassa Armin 196, 352/3 Balázs Béla 119, 554 Balázs Imre József 505 Bálint György 4, 33, 100 Bálint Sándor 76, 148, 205, 206, 255, 266, 447, 448, 565 Baróti Dezső 49, 51, 268 Balogh Csilla 490 Balogh Vilma 56, 92, 179/10 Barta István 286, 426, 513/19 Bartók Béla 46 Bata Imre 326 Bäck Manci 440 Becsei Péter 101 Békefi Antal 195, 352/2, 380 Békési Imre 491 Belányi György 566, 567 Bencsik Béla 361, 595 Beöthy Ottó 35 Bethlen Miklós 12 Bibó István, Id. (1877–1935) 59, 245 Bibó István (1911–1979) 171, 172, 173, 178, 180/6, 211, 214, 222, 223, 245 246, 247, 259/8, 259/9, 259/10, 263, 269, 326, 591, 599 69
Névmutató Bíró-Balogh Tamás 606, 606/3, 611/10 Bíró Béla 455 Blumenthal, Ben 514 Bod Tamás 584 Bódis Gábor 176 Bodor Béla 179, 297 Bodri Ferenc 352 Bodrits István 611/9, 614 Borgos Anna 516 Bori Imre 34 482 Braun Róbert 485 Brichta Cézár 34 Buda Attila 456 Buday György 87, 90, 94, 95, 100, 103, 116, 145, 179/12, 180/5, 190, 193, 198, 408, 496 Buday Margit 294 Buzinkay Géza 352
Cholnoky Viktor 560 Csáky József 205 Csaplár Ferenc 315, 500 Csáth Géza 39 Cseke Péter 95 Cserépfalvi Imre 599 Csetényi József 334 Darvas József 28, 60 Darvasi László 573, 583, 592 Décsi Imre 547 Dénes Iván Zoltán 245 Dér Zoltán 39 Déry Tibor 40, 97 Dési Ábel 179, 180, 259, 373 Dettre János 218 Dézsi Lajos 36, 132, 352/27 Dlusztus Imre 151 Dombai Tünde 610 Domokos László 61 Dorosmai János 74 Dömötör János 404 Dömötör Mihály 501, 520, 538, 539 Duncan, Isadora 109 70
Névmutató
Eidus Bentián 82 Ekler Andrea 469 Erdei Ferenc 94, 108, 146, 179/13, 328, 568, 569 Erdődy Elek 334 Erdős Lajos 512, 513/11 F. G. 149 Fábry Zoltán 70, 158, 180/10 Farkas Ödön 17 Féja Géza 153, 180/4 Fekete Klára 609 Fenyő D. György 99 Ferenczi Sándor 381, 459 Finta Gábor 420 Fischer Endre 488 Frank József 168, 352/4 Freud, Sigmund 68, 179/7, 348, 497 Fuchs Anna 455 Fülep Lajos 150, 180/8 Fülöp Sándor 183 Füst Milán 452 Füssyné Huszár Amália 314, 352/22 Füzi László 272, 312, 318, 373, 409, 449, 450, 455, 462, 550, 554, 581, 606/2 Gaál Gábor 72 Gajdó Ágnes 455, 505, 513, 524, 554, 556, 592 Gáll Ernő 285 Gáspár György 449 Gáspár Zoltán 140, 155, 179/16, 180/9, 213, 307, 308, 334, 352/33 Gelniczky György 99 Goethe, J. W. 107 Gonda Géza 159 Gozsdu Elek 427 Görömbei András 412 Gőz Gabriella 572 Greguss Máté 114 Gyuris György 30, 291
71
Névmutató
Halasy-Nagy József 344, 36,1 394 Hamvas Béla 469 Hatvany Lajos 481, 486 K. Havas Géza 154, 155, 180/9 Hegel 497 Hegyi András 90, 141 Hegyi István 133 Heltai Nándor 30 Hencz Aurél 327, 328 Hermann Antal 25 Hevesy Iván 88 Hollós István 336 Hollós József 73 Hollósi Zsolt 593, 608 Horger Antal 386 N. Horváth Béla 455 Horváth Dezső 402, 456, 561 Huszár Tibor 172
Ignotus 67, 68, 179/7, 468, 515, 517, 554/10 Ignotus Pál 150, 180/8 Ilia Mihály 81, 180, 210, 267, 449, 450, 530, 573, 574, 606, 606/1, 611/3 Illyés Gyula 65, 71, 137, 164, 180/3, 247, 259/10, 412, 518, 519, 554/11 József Attila 9, 11, 25, 31, 34, 37, 41, 53, 54, 56, 57, 63, 65, 66, 69, 71, 89, 92, 99, 147, 163, 179/8, 179/9, 179/10, 185, 203, 259/6, 274, 275, 277, 281, 282, 283, 284, 286, 289, 291, 295, 296, 297, 299, 301, 302, 303, 321, 338, 364, 365, 377, 379, 391, 393, 394, 395, 414, 419, 420, 423, 424, 425, 429, 436, 437, 438, 441, 450, 451, 456, 457, 461, 463, 464, 465, 466, 467, 470, 477, 478, 482, 493, 497, 498, 505/6, 505/9, 509, 512, 513, 517, 518, 519, 542, 554/10, 554/11, 564, 600 Juhász Antal 112, 132, 140, 153, 219 Juhász Attila 554 Juhász Gyula 20, 80, 82, 104, 105, 106, 113, 117, 179/4, 301, 324, 332, 341, 352/26, 466, 511, 513/3, 524, 554/5, 557, 609
Kabdebó Lóránt 438 Kafka, Franz 495, 505/12 Kaffka Margit 410 72
Névmutató Kalla Zsuzsa 324 Kálmán C. György 373 Kálmán Lászlóné 13 Kázmér Ernő 83 Keczer Gabriella 579 Kelemen Lajos 26 Kelsen, Hans 214 Kemény István 240 Kertész, André 513/8 Kikli Tivadar 300,, 590 Király-König Péter 278 Kiss Ernő 215 498 Kiss Ferenc (gyűjtő) 276, 431 Kiss József 533 Kiss Károly 208 Klamár Gyula 187, 352/11 Kner Imre 132, 198, 352/27, 445 Knotik Márta, T. 544 Koestler Artúr 505/9 Koloh Elek 139 Komálovics Zoltán 373 Konrád György 578, 579, 580 Kormos Emese 139 Kós Károly 95 Kosztolányi Dezső 41, 42, 61, 137, 297/9, 303, 309, 320, 336, 377, 348, 367, 368, 372, 373, 389, 413, 452, 468, 479, 483, 484, 503, 505/10, 506, 514, 521, 522, 523, 529, 536, 537, 547, 549, 545, 552, 553, 554/6, 554/7, 554/8 554/9, 555, 560 Kovács Sándor Iván 179 Kőhegyi Mihály 44, 139 Kristó Gyula 80
Labádi Lajos 611/7 Lackó Miklós 165 Laczkó Sándor 354 Lajtha László 17 78 Lakatos Éva 32 Ligeti Jenő 166, 253, 352/8, 352/19 Londesz Elek 494 Lőrinczy Huba 264, 311, 339, 355, 375, 418, 475, 508 Lőw Immanuel 421 Ludassy Mária 197 Lugosi Döme 18 73
Névmutató Lukács György 602
Magyar László 201, 251, 252, 352/10, 352/30 Mann, Thomas 96, 180/5 Márai Sándor 216, 264, 339, 375, 392, 418, 468, 475 Márfai Molnár László 373 Marjanucz László 122, 180, 259, 352, 611/6, 612 Márki Sándor 19 Márkus István 224 Maróti István 403 Marx, Karl 497 Mátyás István 30, 44 Miklós Tamás 163 Mikola Gyöngyi 373 Mikszáth Kálmán 16, 374, 592 Miltényi Tibor 373 Moholy-Nagy László 64, 88, 106, 126, 352/18 Molnár Gusztáv 157 Monostori Imre 333 Mónus Illés 248 Móra Ferenc 30, 44, 45, 52, 104 , 105, 107, 123, 126, 139, 179/4, 189, 218, 252, 340, 353, 357, 362, 416, 439, 442, 443, 444, 445, 446, 456, 460, 476, 484, 490, 542, 558, 576, 585, 601, 610 Móricz Zsigmond 103, 142, 201 Murányi Gábor 150, 505, 556 Mustó István 580 Müller Miklós 128, 159, 200, 271
Nagy Ádám 293, 472, 611/2 Nagy István 153, 345, 397 Nagy Lajos 426, 430 Nagy Vera 404 Nagy Sz. Péter 179, 180 Nagyfalusi Jenő 85 Némedi László 576 Németh Andor 385, 498, 502, 505, 513/25 Németh Gyula 46 Németh László 137, 208, 259/5, 266, 328, 409 Nietzsche, Friedrich 348 Nyerges András 455 Nyilas Péter 598 74
Névmutató
Olajos Csongor 591 Orowan Egon 417 Ortutay Gergely 600 Ortutay Gyula 546 Osvát Ernő 518, 554/11 Osztovics Ágnes 247
Ördögh Szilveszter 317 Pál József, N. 259 Pályi András 599 Panek József 589 Panek Sándor 585 Papp Zoltán 151, 570 Pártos Zoltán 356 Pásztor József 167, 352/5 Pató Imre 29 Perkátai László 135, 206, 370, 399, 400 Péter László 30, 44, 105, 107, 111, 151, 291, 316, 371, 384, 456, 458, 474 Pikó András 180 Pilinszky János 313 Polányi Károly 175 Polányi Mihály 417 Polner Zoltán 30, 44, 363, 492, 513, 607, 615 Pölös Zsófia 456, 604 Puskás Endre 10 Puskás Jenő 191, 345, 352/9 Radnóti Miklós 22, 49, 50, 101, 115, 116, 204, 242, 259/7, 352/31, 480, 525, 526, 532, 543, 554/12, 554/13, 554/14 Raj Tamás 122 Rapaport Samu 282, 296, 297/3, 297/8, 301, 385, 513/18 Rátz Kálmán 338, 414 Reguli Ernő 11 Reininger József 55 Reitzer Béla 130, 131, 179/15 Révai József 6 Ritoók Emma 220, 259/1 Rónai Judit N. 89 Rónay László 373
75
Névmutató Rosonczy Ildikó 469 Ruszoly József 542, 595 Ruttkay Helga 438
S. P. S. 259 Sándor Iván 325 Sárközi György 91 Sarnyai Tibor 602 Sárosi Gyula 8 Scheiber Sándor 127, 349 Serfőző Lajos 262 Sík Sándor 160 Simai Mihály 370, 377, 387, 514 Simon Gyula, Dr. 27 Simon János 129 Simokovich Rókus 29 Sinkó Ervin 221, 259/2 Sipos József 243, 510, 611/5 Sipos Lajos 420, 505, 513 Solymosi Bálint 571 Sólyom Janka 467, 513/23 Stoll Béla 493 Strasser István 513/24 Sulyok Erzsébet 586, 587 Supka Géza 102, 443 Szabó Ervin 24 Szabó László, Cs. 471 Szabó László, G. 257, 471 Szabó Sándor Géza 30, 44 Szabó Tibor 394 Szabó Zoltán 256 Szabolcsi Miklós 34 Szabóné Huszárik Mária 438 Szalay József 434 Szederkényi Ervin 144 Szegedy-Maszák Mihály 522, 523 Szendrődi Orsolya 588 Szent-Györgyi Albert 211, 222, 259/9, 376 Szepesi Attila 373 Szerb Antal 12, 23, 151, 160, 202, 387 Szigeti Lajos Sándor 275, 297 Sz. Szigethy Vilmos 152, 188, 352/6, 380 76
Névmutató Szirmai Károly 20, 98, 179/6 Szókratész 554/15 Szondi Lipót 382 Szőke György 274, 438 Szőnyi István 376 Szuromi Pál 411, 596
Takáts József 335, 599, 613 Takács Olga, R. 30 Talpai-Kremser Anna 489 Talpassy Tibor 2 Tamás Aladár 3 Tamás Attila 319 Tanács István 601 Tandi Lajos 300, 491, 500, 597 Tandori Dezső 373 Tari Gellért 402, 561 Tarnai László 603 Tasi József 44, 142, 247, 289, 297, 299, 313, 358, 359, 401 Thury Zoltán 559 Tonelli Sándor 254, 288 Tóth Béla (1897–1958) 428, 437 Tóth Béla (1924–) 156, 273, 454, 492, 611/11 Tóth István 611/8 Tóth Károly 402, 561 Tölgyes Gyula 169, 352/7 Tömörkény István 136, 162, 309, 316, 343, 346, 352/16 371, 374, 384, 390, 404, 406, 415, 435, 439, 453, 457, 534, 535 Trencsényi Imre 310 Trogmayer Ottó 123, 140 Tüskés Tibor 180 Tverdota György 297, 385, 425, 432, 455, 497
Újszászi Ilona 575, 577 Újvári Péter 136, 352/16 Vajda Gábor 83 Valachi Anna 297, 352 Varga Katalin 543 Varga László 611/1 Varga Mihály 44 Várossy Gyula 484 77
Névmutató Vas István 525, 554/13, 563 Vass Vera 266 Vasy Géza 455 Vágó Márta 513/12 Vekerdi László 265, 541 Venczel József 149, 177, 180/1 Vér György 113 Veres András 297, 425 Veres Péter 1, 5, 7, 74, 326 Veszelka Attila 460 Vezér Erzsébet 403 Vinkler László 376
Wágner Tibor 12 Weöres Sándor 257, 326 Zadravetz István 442 Zalai Béla 35, 86, 511, 554/5 Zalán Tibor 44 Zelei Miklós 30, 565, 581 Zolnai Béla 137 Zombori István 181, 345, 361, 398, 417, 507, 521, 535, 559, 614
78
