Budapest 1900. május hó 19.
X . Éyfolyam.
40.(898 } szám,
KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I
LAP,
AZ O R S Z Á G O S M A G Y A R G A Z D A S Á G I E G Y E S Ü L E T H I V A T A L O S
KÖZLÖNYE.
M e g j e l e n i k m i n d e n s z e r d á n és s z o m b a t é n . Ái wasiffo* magyar giudasAgi •gyasület tagjai tojyMkapjík.
Az Országos Hagy. Gazdasági Egyesület tulajdona.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Nemzetközi kapálógép-verseny. Az OMGE., úgyis mint a Gazdasági Egyesületei Országos Szövetségénél központja, és a Nyitravármegyei gazdasági egyesület által rendezendő n e m z e t k ö z i f o g a t o s k a p á l ő g é p v e r s e n y május hó 31-én tartatik meg Tótmegyeren. A versenyen részt vesz 6 drb, különböző szerkezetű, egytagú és 5 drb, különböző szerkezetű, többtagú fogatos kapáló-gép. A verseny d. e. 9 órakor kezdődik. Vonatok ugy Budapest, mint Pozsony felől kellő számban közlekednek. A versenytér közvetlenül a vasútállomás mellett fekszik. Felkérjük az érdeklődő gazdaközönséget, hogy a versenyen minél tömegesebben résztvenni szíveskedjenek. A rendező-bizottság.
Térfoglalás. A szövetségi nagygyűlésnek vámpolitikai állásfoglalásában kifejezésre jutott követelmények meglehetős kellemetlenül érintették azokat a köröket, amelyek eddig Magyarország vámpolitikájának az irányítását egyedül monopolizálták. S mert a mezőgazdasági érdekeknek a vámpolitikában való érvényesülési jogát megtagadni mégsem merészlik, a mezőgazdasági érdekeltség állásfoglalásának a súlyát azzal igyekeznek gyöngíteni, hogy a mezőgazdasági érdekek az eddig követett vámpolitika keretén belül is érvényesültek s hogy nem lehet gondolkozó fő Magyarországon, amely a mezőgazdaság érdekeivel ne számoljon akkor, amidőn a vámpolitika irányításáról van szó. A tétel szépen van fölállítva ugyan, de annak a helyességét, annak az igaz voltát
r éa kiadóhivatal: Bndapest (KSstelek), ŰU8i-át tSS. i
Ken Uítkaak •16flz«tési
u OMGE. igsigatíjí. Köriratokat a szerkssstfség a
első sorban maga az érdekelt faktor, tehát a mezőgazdaság hivatott megítélni. Ennek az ítélete pedig erősen lesújtó nemcsak Magyarország, de a monarchia eddig követett vámpolitikája tekintetében is. Igaz, hogy a mezőgazdaság részéről a múltban nem valami nagy érdeklődés mutatkozott a vámpolitikai kérdések iránt s ha az ujabb időben itt-ott inczidentaliter föl is merült egy-egy panasz, egy-egy kívánalom, ebből még alig lehetett volna következtetni arra, hogy a monarchia vámpolitikája a mezőgazdaságra elviselhetetlen terhet rótt. Elismerjük, hogy ennek a ténynek egész meztelenségében való oda állítása váratlanul jő, a közvéleményt előkészületlenül találja, ámde figyelembe kell vennünk azt egyrészről, hogy a vámpolitikai kérdések iránti érdeklődés hiánya, nagy részt ezen kérdések nem ismerésén s ezen kérdések fontosságának félreismerésén alapszik, de legfőként annak tulajdonitható, hogy a gazda ugyan érezte a vámpolitika terheit, de ezen nyomasztó érzésnek kifejezést adni azzal a spontán közvetlenséggel, amelylyel az egymással állandó érintkezésben levő ipari és kereskedelmi körök, nem volt képes. A gazda érzi a nyomást, de a míg az oknak tudatára ébred, a míg ajka panaszra nyílik, addig bizony sok idő múlik el. S ép ezért, ha már a gazdaközönség valamely kérdésben oly tudatossággal s oly erélylyel nyilatkozik meg, a mint megnyilatkozott a vámpolitikai kérdésekben, akkor tényleg nagy bajnak kell lenni, akkor tényleg hosszú idők nagy mulasztásaival állunk szemben. A szövetségi nagygyűlés állásfoglalása a magyar mezőgazdasági érdekek előtt egy eddig elhanyagolt terrénumot nyit meg, mert reméljük, hogy ezen állásfoglalás jelentékeny befolyással lesz a jövő vámpolitikájának alakulására. A magyar gazdaközönség ez állásfoglalása első sorban meg fogja erőigteni a magyar töldmivelésügyi miniszternek a pozi-
Mai számunk 30
oldal.
czióját, ak; minden egyes vámpolitikai követelmény fölállításánál önérzettel hivatkozhatik a mögötte álló osztatlan gazdaközvélelményre. Ezen állásfoglalásban kifejezett követelmények teljesülése esetén biztosíttatik a magyar parlamentnek a befolyása a kereskedelmi szerződések kötésénél, nemcsak formailag, de lényegében is. A ' minimális tarifa megállapításával a magyar parlament sohasem fog abba a ferde helyzetbe jutni, amibe jutott az orosz és román kereskedelmi szerződősek megkötésekor, hogy saját meggyőződésén volt kénytelen erőszakot venni s tudatosan hozzájárulni a Magyarországra nézve káros hatású kereskedelmi szerződések megkötéséhez csak azért, mert a szerződések elfogadásához vagy elvetéséhez volt fűzve a kormány ekzisztencziája is. S ha a vámpolitikában a magyar gazdaközvélemény követelményének jogosultsága és indokoltsága felől még kétségünk volna, ugy mindezen kétséget eloszlatja az osztrák gazdák ugyané kérdésben elfoglalt álláspontja. Ausztria a vámpolitikai kérdések előkészítésében sokkal előrelátóbb, mint mi és ez az előrelátás nemcsak az ipari, de a mezőgazdasági köröknél is észlelhető, aminthogy általában is elismerésünket kell kifejeznünk azon agilitás fölött, amelyet az osztrák agráriusok kifejtenek és azon eredmények fölött, amelyekkel már eddig is dicsekedhetnek. Már 1898-ban az összes osztrák gazdasági testületek a kormány erkölcsi és anyagi támogatásával egy központot alakítottak, amelynek föladata volt, tanulmányozni és előkészíteni a jövő kereskedelmi szerződéseit és illetve föladatául tüzetett ki a mezőgazdasági érdekeknek érvényt szerezni a jövő vámpolitikájában., Ez a központ hohenblumi Simits Alfréd vezetése alatt nagy apparátussal dolgozik s több publikácziója látott már napvilágot, ezek közül azonban a legfontosabb a legutóbbi: „Unsere künftige Handelspolitik vom Standpunkte der Land- und Forstwirtsehaft" czimü, amelyet a Centralstelle megbízásából
706
KÖZTELEK, 1.900. MÁJUS IlO 19
Franki Lajos, a Centralstelle helyettes előadója irt meg. Ezen munkálat indokolása annak a határozatnak, amelyhez a Centralstelle előterjesztése alapján az osztrák gazdasági testületek túlnyomó többsége hozzájárult és amely határozat ekként az osztrák gazdaközvélemény ép oly döntő állásfoglalásának tekinthető, mint a magyarnak a szövetségi nagygyűlésünké. Az osztrákok állásfoglalása a jövő vámpolitikája tekintetében nemcsak szellemében, nemcsak főbb irányában, de még a részletkérdésekben is majdnem teljesen ugyanaz, mint a magyar gazdák állásfoglalása. A követelményeknek ezen harmóniája bennünk nem is kelt csodálkozást. A?; osztrák és a magyar mezőgazdaság érdeke a közös vámterületen belül ugyanaz, itt még mesterségesen sem lehet ellentéteket fölidézni, amint erre magyar részről bőven meg volt a hajlandóság az őrlési engedély eltörlésekor. Az idézett munkálat konklúzióját s illetve az osztrák gazdaközvélemény állásfoglalását az alábbi határozat összesíti. 1. Az uj vámtarifában mindazon mezőés erdőgazdasági termények, amelyek a belföldön termeltetnek és amelyek termelése vámvédelmet igényel, ebben teljes mértékben részesittesser ek. 2. Az uj vámtarifa a német mintájára lehetőleg részletezze az egyes vámárukat. 3. A szükséges élelmi czikkek és oly ipari nyers anyagok pénzügyi vámja, amelyek a belföldön nem termeltetnek, vagy a belföldön termelt más nyersanyagok által jelentékeny hátrány nélkül nem pótolhatók, leszállitandók, illetve mellőzendők. 4. Nyers anyagok kivitele vámokkal meg nem nehezitendő. 5. A vámtörvény revideálandó. 6. Az összes vámmal védett mező-és erdőgazdasági terményeknél, valamint az ezekből előállitott félgyártmányoknál a nemesitési eljárás kizárandó. 7. A Magyarországra őrlési czéllal behozott külföldi gabona raktározására szo'gáló szabadraktárak beszüntetendők. 8. A legtöbb kedvezmény rendszere helyébe az autonóm vámtarifa mint maximál vámtarifa mellett egy minimál vámtarifa szerkesztendő, amelynek vámjai a kereskedelmi szerződésekben le nem szállíthatók, amely ugy a mezőgazdasági s amennyiben szükséges az
T Á R G Z
A.
A czimbora. — Irta: Bársony István. — Ha a b—i pusztára visz a sorsom, ahol egymagam szoktam vadászgatni, mindig rászorulok a „czimborára". Ezt a nevet a puszta ura adta volt neki, akinek megtetszett a furcsa kis figura s szeretett vele mókázni, tréfálni. A czimbora már rég időtől fogva állandó lakosa volt a b—i pusztának, mondják, hogy ott is született tán, de ezt senki sem tudta bizonyosan. Három vagy négy vármegye határán kanászkodott egy időben, hol itt, hol ott; de azt sem bírta ki ; húzta a szive haza, a széljárta síkságra, erre a zöld lapályra, ahol végleg megtelepedett a világjárása után. Mondom, furcsa kis emberke vala; a katonasághoz mégis bevették, mert nagyon hepcziás volt a sorozó-bizottság előtt. Amikor a főorvos körülforgatta és tapogatta, felförmedt*: mit akar velem ? úgyse vagyok én fegyver alá való! Erre oszt' mindjárt besorozták, csak azért is. Mint katonaviselt ember került a kanászsághoz, ott is kiáltott vagy két kapitulácziót; egyszer csak megbolondult s odacsapta a kommencziós tarisznyát, jött haza. De a munkától már annyira elszokott volt, hogy semmire
erdőgazdasági termelésnek, — a termelési költségekre való tekintettel — a szükséges védelmet nyújtja. 9. A maximál vámtarifa tételei csakis oly államokkal szemben nem emelendők feljebb, amelyek a monarchia kivitelét nem sújtják magasabb vámokkal, mint amelyeket autonom vámtarifájuk tartalmaz. 10. Oroszországgal és a balkán államokkalkötött kereskedelmi szerződések 1903 végére fölmondandók. 11. A monarchia határai ugf Oroszország, mint a balkán államok élőállat-behozatala előtt elzárandók. 12. A nyugati államokkal törekedjünk lehetőleg állategészségügyi egyezmények kötésére. 13. igyekeznünk kell Németországgal egy a tengerentúli államok, de különösen az amerikai Egyesült Államok ellen irányuló vámegyezményt kötni, minden esetben azonban tekintettel a két állam termelésének különbö- 1 zőségére közbenső vámvonal föntartásával és törekednünk kell arra, hogy a vámszövetség lehetőleg egész Európára kiterjesztessék. 14. A fedezetlen határidőüzlet gabona- és lisztforgalomnál betiltandó. 15. Az összes, a külföldi termények bevagy átvitelét kedvezményező vasúti kedvezmények mellőzendők, e helyett kedvezményekben részesítendő a belföldi termények kivitele. 16. Nemzetközi érintkezés utján kell közrehatni arra, hogy a kettős valuta életbeléptettessék, hogy a fedezetlen határidőüzlet betiltassék s hogy egy egyenlő alapelveken nyugvó egyezmény létesíttessék az átvételi forgalom megkönnyítésére. Az osztrák határozat főbb elveiben teljesen azonos a magyar határozattal s csakis oly apróbb jelentőségű részletekben mutat eltérést, amelyeknek a felemlitésére is kár szót pazarolni. A határozathoz fűzött indokolásnak legérdekesebb része az I. fejezet, amely az osztrák iparosok azon állítását czáfolja sikerrel, amely szerint a monarchia megszűnt volna mezőgazdasági állam lenni. Az osztrák iparosok által kibocsájtott ezen jelszónak el nem leplezhető czélzata az, hogy a mezőgazdaság fontossága és jelentősége csökkentessék s ilykép csökkentessék a jelentősége a világon igazi hasznát nem lehetett venni. Csak arra volt jó, hogy küldözgessék; olyan tedd ide, tedd oda emberke lett belőle, akivel mindenki komázott. Egy darabig csak próbálgatta, hogy tekintélyt tartson a katonaviseltes mivoltával, de, hogy az nem sikerült, belenyugodott lassankint s ment, ahová küldték. Rá illett, hogy „ur vagyok, nem parancsolok senkinek, oda megyek, ahová küldenek." Mint aféle lógóst, akinék seholsem volt biztos helye-dolga, nem vették komolyan. A földesúr egyszer megakarta szólítani, de nem jutott eszébe a neve, hát csak ugy oda vetette neki: „hej, czimbora!" Azóta rajt maradt. Czimborának hívja mindenki. Még én is. Pedig én is tudtam egyszer a nevét. Hanem ha a pusztára kimegyek, akkor a czimbora nélkül el nem lehetek. Ö tudniillik az én hűséges tarisznyásom; ha kell fegyverhordozóm; ha kell agaram, kopom, vizslám és ráadásul udvari bolondom, aki komolyan mond néha bölcs bolondságokat. Meg is nevettet akárhányszor. — No czimbora, itt vagyok ám megint, mondom neki, hogy B. re megérkeztem. — Tudtam, hogy gyün, mert három napja hajt mán a ténsur: keressem ki, hun van snyeff a határba' ? — Van-e? Vanni van, de nem igen eszi egymást. (Értsd : szépen megférnek, tehát kevés akad.) — Mindegy, gyerünk.
40 SZAM. 10-ik ÉVFOLYAM. annak a követelménynek is, hogy a mezőgazdasági termelés védelemben részesittessék. A vonatkozó fejezet a közös statisztika adataival igazolja be, hogy 1892-től 1897-ig terjedő időközben, tehát a kereskedelmi szerződéses időszak első felében a mező- és erdőgazdasági termények forgalma átlagosan 237 millió forint kiviteli többletet tüntet fel, amivel szemben az ipari forgalomnál 75 7 millió forint a bányaterményeknél 19-9 millió forint a behozatali többlet. Természetesen ezen adatok nem azon csoportosításból származnak, amelyet a közös statisztika követ, hanem a „Central-Stelle" által s illetve a munkálat irója által felállított csoportosításból. Hogy mily alapossággal dolgoztatnak fel a közös statisztika adatai, mi sem igazolja inkább, mint az, hogy a közös statisztikai forgalomnak termelési ágankénti csoportosításánál a malátát, czukrot, sört, az égetett szeszes folyadékokat, fürészárukat, szárított gyümölcsöt, sertés- és ludzsirt, az elkészített hust ipari termények közé sorozza. Ezek forgalma természetesen az ipari forgalom mérlegét kedvezővé, a mezőgazdaságét pedig kedvezőtlenné alakítja. S bár a mezőgazdasági termelés a kereskedelmi szerződésekben a legcsekélyebb figyelemre sem méltattatott, mégis a mezőgazdasági termények forgalmánál az 1897-ik évben is 118 millió, az 1898. évben pedig 155 millió forint a kiviteli többlet. Persze a csökkenés óriási, amennyiben 1893-ban még 288 millió frt értékű volt a monarchia kiviteli többlete a mezőgazdasági terményeknél. S így a kereskedelmi szerződések életbeléptetését azok érvényességi idején k első felében a monarchia mezőgazdasága átlag 150 millió forinttal fizette meg évenként az utóbbi években. Érdekesen világítja meg a füzet a monarchia iparának a helyzetét is, amely kiviteli empóriumok után áhítozik, amellett azoDban a belföldön folyton tért veszít. Eltekintve a bányászati termeléstől, amely aránylag óriási beviteli többletet mutat fel, a tisztán ipari termények forgalmánál az 1892—97-ig tartó időközben a kivitel 22 millióval, a behozatal azonban 42'8 millióval emelkedett. Még szembeötlőbb a bevitel és kivitel közötti ezen aránytalanság, ha az egész forgalmat szembeállítjuk. 1892 ben volt az ipari — Aszondom magam is. Felkapja a tarisznyámat s vigan billegballag mellettem mesztéláb. Egy kicsit nyughatatlan, de hamar kitalálom a szive kívánságát; kap egyet az ő számára hozott rövidszivarokból. Ha a legfinomabb havannát színá, akkor sem élvezhetne jobban. Széles mellű, erősen őszülő, örökké tüskés arczu kis ember őkeme. Ötven körül lehet. Gyilkos — bozontos szemöldöke van, de a szeme csak olyan kis pislogó mécses, amiben alig van fény. Hanem látni ugy lát vele, akár a sas. — No czimbora, kend se akar már megvénülni, pedig van vagy száz esztendős ; azt mondja Kató. (Kató a sánta szakácsné, akit Vulkán dsznévvel emlegetnek az urak, mert egész nap pöfög, tüzel, sistereg.) — Kató csak hallgasson, ameddig az én lábamon sétál; — vagyok fiúnak olyan, mint ü jánynak, aszondom. (Tudniillik a sánta szakácsné mindenért a czimborát küldözi; ha kell, a kertbe zöldségért, ha kell, a kútra vizért, azért mondja, hogy az ő lábán sétál.) A snyeffes helyen mélységes hallgatással tocsogunk egymás mellett. Irmagnak is alig találunk egy-két hosszucsőrüt. Rossz esztendő ez az idei erre. Megszárnyazok egyel mégis nagy messzeségből. Akkor uczczu, rohan a czimbora, hogy csakúgy csapkodja maga körül a vizet, mintha ő volna megsrétezve. Le nem veszi a szemét arról a pontról, ahova a sneffet
40
KÖZTELEK, 1900. MÁJUS HÓ 19.
SZÁM. ÍO-IK ÉVFOLYAM.
kivitel értéke 270 millió, a behozatal ériéke 330'9 millió, azaz a forgalom deficzitje 60'9 millió frt; 1897 ben volt az ipari kivitel 292 millió, a behozatal 373'7 millió, azaz az ipari forgalom deficzitje 81'7 millió frt. Ugy az osztrák, mint a magyar ipari körök komoly megfontolására érdemesek ezen adatok, amelyek igazolják azon állításunkat, hogy a monarchia ipari termelése sem élvezi a szükséges védelmet s Jbogy ép ezen körülmény az, amely a mi mezőgazdasági termelésünket oly nagy mértékben utalja a külföldre. A mi közel 400 millió forintot kitevő ipari behozatalunk csökkentése sokkal fontosabb feladat; sokkal magasztosabb hivatása a monarchia iparának, mintsem exotikus s igy ideiglenes jelentőségű fogyasztási területek hódítása, melyek elvesztése nyomán mindenkor biztosan lép fel az ipari krizis. Az osztrák központi bizottság hivatalos munkálata a vámpolitikai kérdések uj oldalát világítja meg, uj irányt szab magának az osztrák ipari termelésnek is s általában az egész indokolás, amint annak végkövetkeztetése is, mint az osztrák gazdaközi élemény állásfoglalása, nagy erőssége a magyar közvélemény állásfoglalásának is, mert ezen örvendetes harmónia jele a bár különálló, de mégis harmonikus és egyöntetű működésnek, amely lehetetlen, hogy el ne érje a közösen kitűzött czélt, egy a monarchia mezőgazdasági érdekeivel is számoló vámpolitikát léptelni életbe. R. Gy.
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpelj Kálmán.
Rétjeink gondozása és felújítása, i. Ö A legtöbb gazda állandóan a takarmányszüli séggel küzd, mert amily arányban felkarolja a mesterséges taksrmányféléktermelését — épen azon arányban elhanyagolja természetes kaszálóit, amelyek e mostoha bánásmód mellett nevetségesen csekély terméseket adnak. Néhány rendezettebb uradalom és belter jes kezelés alatt álló középbirtok kivételével, nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy a rétek hozama sehol sem üti meg azt a
mértéket, amelyet helyes kezelés mellett, minden különös költség nélkül nyújthatnának. Az árterületek mentén fekvő — még úgyszólván ősi termőerejükban levő rétterületek az egyedüliek, amelyek bőven és biztosan teremnek — ellenben az emberi szorgalom és értelem hozzájárulását igénylő, mostohább viszonyok között levő kaszálók hozama országszerte évről-évre csökken s a jó sarjutermés csaknem ritkaságszámba megy. Holdanként 8—10 q. szénatermést már nagyra becsülünk s számtalan olyan birtokot ismerek, melynek terjedelmes kaszálói átlag 3—4 q. termést sem adnak. E nevetségesen silány eredményt csaknem minden esetben a helytelen kezelés, szóval olyan mulasztás okozza, melyet aránylag csekély munkával és költséggel jóvátehetnénk. Legtöbb hibát találunk a rétek legeltetése körül. A legeltetés soha és semmiféle körülmények között nincsen hasznára a rétnek, ugy, hogy hacsak magát a rétek termőerejének fentartását tűznénk czélul, akkor azokat soha sem lenne szabad legeltetnünk. De mivel a legeltetéssel elérhető tekintélyes mellékhozamot csak a legritkább esetben nélkülözhetjük, legalább azon legyünk, hogy a rétekben igy okozott kár ne múlja felül a legeltetés hasznát. Általános szabályul tekintsük, hogy a réteket tavaszszal legeltetni vagy egyáltalán nem vagy nagy szükség esetén is csak igen rövid ideig szabad s mihelyt a füvek fejlőgése csak kissé is élénkül, azonnal letiltandó azokról minden jószág. Tekintet néli-ül arra, hogy őszszel fogasoltunk e vagy nem, tavaszszal a felszikkadás után azonnal vagy legeltetés esetén annak beszüntetése után rögtön fogas oltassuk meg a réteket jó erősen, majd hengerrel és tüskeboronával megjáratván azokat, tisztíttassunk le róluk minden kórót, cserjét, fa- és kődarabod szóval mindent, ami nem odavaló s ugyanakkor a vakondturásokat is teríttessük el szép egyenletesre. A túrások elegyengetését szükség esetén ismételhetjük még egyszer, mielőtt a fü félmagasságát elérte, de ilyenkor már jobb a földet szekérre rakni és elhordani. Igen fontos dolog a rét kaszálási idejének megválasztása s erre nézve mindig csak azt tartsuk szem előtt, hogy ha csak nagyon rá nem szorulunk a takarmánytömeg némi
leesni látta. Ebben nagy mester. Ez az ő | tudománya. Ha csak el nem fut a lelőtt madár, ö bizonyosan megleli; ugy tudja mindig, hova esett, a legsűrűbb gazban is. De a mocsári sneff nem fut, ha sebezve van, csak vergődik s igy még jobban elárulja magát. — Amint felveszi a czimbora a szegény madarat, nekikap a fogával mindjárt a fejének s beleharap. — Ne szenvedjík sokat, — mormogja irgalmasan, amint a hóhér-munkát befejezte. Pihenéskor megint a katona-dolgokkal hozakodik elő. Ez nagy gyöngéje. Erről hazudhat, ahogy neki tetszik; nincs aki megczáfolná. Egyébiránt pedig mond igazat is néha. Azt mindig tudni lehet, mert olyankor bátran néz a szemembe; máskor csak ugy szűkölve, pislogva, a fejét elelkapkodva mesél. Mikor a kapitány ur Gizella (Kiszela) vót a századparancsnok, azt czekíroztam meg legjobban, — kezdte. — Hogy cselekedte, czimbora, mondja el. — Hát, az én igaz, becsületes nevem Kósa Anti, — iszen tetszik tudni. Persze, hogy most már tudtam. — Szólit a glédában engem kapitán ur Gizella: hallod-e maga Anton Kóza! — 8a! mondok én, hogy kijavítsam. — na! mondja ü mirgesen, mert nem tudta a nevemet megtanulni, sa! mondok újra. — Nahát: za\ orditja ü újra. Pukkadt a század, éDgem meg utóljára becsukatott kapitány ur Gizella; — hogy patkólták volna meg.
797 szaporítására, ugy mindég inkább a teljes virágzás előtt, mint utána kaszáljunk, mert az ilyen késedelem nemcsak a széna minőségét rontja, hanem erősen zsarolja a rétet is és a sarjutermést rendszerint tönkre teszi. Olyan réteknél, melyek rendes körülmények között sem adnak többet egy kaszálásnál — kissé hosszabb várakozás is indokolva van — de már itt is határozottan elitélendő az olyan eljárás, mely mellett a füvek magvai félig beérnek kaszálás előtt, hogy igy a kihulló magvakkal sűrűsödjék a rét növényzete. Ez nagy tévedés, mert azonkívül, hogy széna helyett szalmafélét használunk, a rétet nemcsak nem javítjuk, de sőt kimerítjük. Sarjutermő réteken még jobban siessünk az első kaszálással s még a teljes virágzást sem kell okvetlenül bevárnunk, mert minél előbb takarítjuk le az anyaszénát, annál biztosabb a sarjutermés. Túlozni persze ezzel sem szabad s azt az időpontot mindég várjuk be, amikor a legértékesebb fűfélék hozama a tetőpontot elérte. Aki ezen állitások helyességén kételkedik, az tegyen kísérletet valamely elhanyagolt, állandóan későn kaszált réttel s ha néhány éven át rendszeresen a kellő időben kaszáitatja azt, tapasztalni fogja, hogy minden más hozzájárulás nélkül is javulni és sűrűsödni fog a rét. Az sem közönyös dolog, hogy hogyan kaszálják a rétet? milyen munkát végeznek a kaszások ? Rossz, egyenetlen kaszálás, mely magas tarlót és a rendek alján valóságos sövényeket hágy a réten, igen sok kárt okoz és a sarjutermést minőségében és mennyiségében egyaránt csökkenti. Túlságosan mély kaszálással viszont sok kárt teszünk a herefelék és pillangóviráguak között, melyeknek tövei erősen megsérülhetnek ; leghelyesebb az olyan kaszálás, amely 2—3 cm. magas, mindenütt egyenletes tarlót hagy hátra. Munkásaink között épen nem ritkaság a kitűnő kaszás, tehát a rétek kaszálására mindig ilyeneket válogassunk, ott pedig, ahol a viszonyok megengedik, használjunk kaszálógépeket, amelyek egyenletes fekvésű tisztántartott réteken igen jó munkát végeznek. Az egykaszálatu rétet a széna, a sarjutermőt pedig a sarjú betakarítása után kellő
A czimbora csudálkozott. hogy ugy ka— Ez bizony merészség volt magától czagok. czimbora. — Mi van ezen nevetni való ? Mikor — Hm! eszközöltem én furcsábbat is. Katónak elmondtam, könnyezett, ugy sajnált. — Halljuk no; — kötve hiszem. — Hát mégis csak jószívű asszony az a — A varjúval . . . Kató. — Miféle varjúval? — Nem asszony, jány. Firjhezmehetnékje — Amikor flügliman vótam, mert linksz vót a direkczió. Ott én vótam a szárnyon, van szeglnnek ; oszt' ha aszondom neki, hogy elveszem, akkor több zsirozót kapok a babmint legkisebb az egísz században. csuszpájzra. — Hát a varjú? Hazamenet lőttem egy gémet a tó part— Majd gyün. Tessen csak rá várni. Aszongya nekem a kapitány ur Gizella: Hal- ján. Beesett a nagy vízre. A czimbora belod-e maga Anton Kóza,— sa! mondok közbe bukdácsolt utána derékig, hiába fenyegettem, én. Za 1 tufferflux! De nem is várta, hogy hogy odalövök, ha ki nem jön mindjárt. Ördögmegint mondhassam: sa 1 beszilt tovább. Hal- nek kell a gémje. lod-e válaszszad magának direkcziót, ahun — Kell nekem, mondá ö, pálinkát ad az akarsz. Oszt egyenest neki! Alzó, eincz-czwei, árendás zsidó a tolláért. Tüle megveszik a eincz-czwei, mars! — Elindul a század, hát falusi legények. Oszt mit árt nekem a viz ? cíak ugy megyünk mind, mint a ríszegek. Én Tavaly télen egyszer a meleg konyhában kap* vezettem üköt, hol jobbra, hol balra. tam tüdőgyuladást; mindjárt ki is mentem az — Halt! halt! orditja kapitány ur Gizella. istállóba, oszt iczczaka ugy szaladgáltam Mit csinálsz Anton Kóza ? ! hun a direkczió ? ! meztéláb a kútra vizet inni, attól meggyóHát akkor odamutatok egy varjura, amelyik gyultam. egy nagy fán egyik ágról a másikra repdesett. Hallottam már erről az istenkisértésről a — A varjú! a varjú!! üvöltözött kapi- puszta urától. Igy volt csakugyan. A vak vétány ur Gizella, kékülve-zöldülve. Megsarkan- letlen különös csodája, hogy él a czimbora. tyúzta a lovát s körülszáguldott a mezőn, mint Különben már egyszer eltört a jobb lába, a bolond s aközben csak sirt és jajgatott egyszer meg a bal karja ; az egyik esetben egy egyre és kiabálta: direkczió a varjú! tufferflux kazalról csúszott le, máskor meg dióveréskor Anton Kóza! — Ezért is becsuktak; no lám, tört le alatta az ág s lepottyant. A korcsmában egy — ijjen a gyöngyílet. Tudja meg, aki még j jóitalért fejbe ütögetik bottal a berúgott legények. nem tudta* I Egy kicsit beleszédül, de másnap kutyabaja.
798 elővigyázattal egész késő őszig legeltethetjük, de szabályul tekintsük, hogy esős időjárás után mindaddig mig a legelő állat maga után nyomot hágy — ne ereszszük azt a rétre. Tartamára nézve a legeltetés csak addig engedhető meg, amig a fűfélék növekedése tart — amint ez megszűnik, vagy egészen hagyjunk fel a legeltetéssel vagy legalább juhot ne ereszszünk többé a rétre, amelyet kopaszra taroltatni sohasem szabad. Ugyanez a szabály áll nagy hőségek és szárazságok idején is, amidőn a vegetáczió teljesen szünetel — ilyenkor csak végszükség esetén bocsássunk juhot a rétre s azt erősen tipratni és lerágatni ne engedjük, mert különben néhány évi termésünk sinyli a mulasztást. A legelő jószágot a réten delelni soha ne engedjük, hanem készíttessünk a rét közelében alkalmas aklot s azt kellően felalmoava, abban deleltessünk. Az akiokban felgyűlt trágyát időközönként az egyik sarokban földdel rétegezve halomba gyüjtjük s felül ismét földdel befedjük. Minden föld jó erre a czélra — de legjobb mégis a réti vakondturások földjét elterítés helyett szekérre hányni és az ilyen aklok mellett felhalmozni, — mikor is az a trágyával keveredvén, annak teljes elkorhadása után ismét a rétre kerül. Ilyen eljárás mellett minden évben megtrágyázhatunk egy-egy drb rétet s ha a trágyát rendes készletünkből kiegészíthetjük s a réteket a trágyázás végett fordába osztjuk — akkor azok termőereje igen sokáig fentartható minden csökkenés nélkül. - Öszszel a legeltetés beszüntetése után éles rétboronákkal járassuk meg a kaszálókat jó erősen s az elmohosodott részeket külön is mindaddig, mig a moha kellőleg felszakadoz. Tavaszszal ismételjük a fogasolást s mindenben a már leirt módon járunk el ismét. Ennyiből áll a rétek okszerű gondozása, ott ahol öntözési vagy alagcsövezési berendezések nincsenek és addig, amig azok termőereje utánpótlásra nem szorul. , (Folyt, iöv.)
A burgonyának a kézi kapálás mellőzésével való miveléséről. ű Szolgálatot vélek tenni gazdatársaimnak, ha egy ujabb mivelési módra hivom feí Hűséges, mint a kutya; csak italt, meg dohányt nem lehet rábizni. Azt megdézsmálja. De a b—i pusztán tiz esztendő óta ő a bakter; senki sem tudja, mikor alszik, a szeme mindig nyitva van, mint a nyúlé. Alighogy a tanyára értünk, éktelen lárma csapta meg a fülünket. Vulkán hápogott, hivta a czimborát. — Mi kell no! ümmögte Kósa Antal közönyösen. — Nincs viz a konyhán, vén kötélrevaló ! így hagy kend éngem ? Bepanaszlom! — Csak ne haragudjál szentem, hoztam ám neked móringot, úgyis összekelünk mán nemsokára. Ihol van egy paradicsommadár. S letette a Kató lába elé a hosszunyaku gémet. Vulkán ő nagysága gyors kézzel csapta a nászajándékot a czimbora hátához. Itt a dézsa, hamar hozzon vizet kend! Itt arocska, aztán fejni megy kend! Egy-k§ttőre legyen minden, érti? — Értem hát; értek én a szóról; de ha igy kiabálsz, akkor nem veszlek el. Ezt már oldalogva mondta, hogy mihamarabb elkerüljön a mérges nőszemély kezeügyéből. Aközben pedig hamisan, bizalmatlankodva kacsintott felém. Két perez múlva már húzta fel a vedret a csikorgó-nyikorgó kutostorral s dörmögve danolt hozzá valamit szöveg néikül. A magányos lápi farkas üvöltése jutott eszembe róla.
KÖZTELEK, Í9Q0. MÁJUS HO 19. figyelmüket. Azt hiszem nem egy gazda félve gondol a kapás növényeknek leendő megmivelésére, mert a folytonos esőzés hátráltatva azoknak vetését, magunk előtt látjuk a tömeges kapálás óriási munkáját. A Morvaországban már régebben divó burgonyamivelést a mult évben én is 240 kat. holdon eszközöltem s nyugodtan ajánlhatom bárkinek. Az egész munka rendkívül egyszerű és könnyen kivihető; a termelést igen szép őszszeggel olcsóbbá teszi, a termés mennyiségét emeli, a nélkül, hogy ez a keményítő-tartalomnak hátrányára lenne ; a, kézimunkaerőnek más, mellőzhetlen helyen való alkalmazását a legnagyobb munkaidőben lehetővé teszi, a burgonyának korai ültetését minden aggodalom nélkül (a fagyokat tekintve) eszközölhetjük, mert a földréteg, melylyel a kikelő burgonyát eltakarjuk, azt megfagyni nem engedi, tehát mind oly előnyök, melyek megérdemlik a burgonyának ily módon való termelését kísérlet tárgyává tenni. Az eljárás a következő: A 65—68 cm. sortávolságra elrakott burgonya, amint kikelni kezd s a mint a sorok szépen meglátszanak, egy előrement fogasolás után a töltögetövel felszerelt Planet junior lókapával eltakartatik ugy, hogy a burgonya hajtása teljesen leföldeltessék, de nem tulvastag földréteggel. Ha a kapát nem járatjuk túlságos gyorsan, hogy ez a földet ne szórja, elég minden második sorban az eltakarást eszközölni. Rövid néhány nap elteltével homokos vagy legalább ezzel kevert talajon a burgonya a reá borított földréteget áttöri, ismét kibújni igyekszik, ekkor újból előveszszük a Planetlókapákat és ismét eltakartatjuk a hajtásokat, de most az első eltakaráskor elmaradott második sorközökben járatva szokat. így folytatjuk ezen munkát mindannyiszor, valahányszor a burgonya vagy gazosodni kezd, vagy kitörni igyekszik. Voltak tábláim, melyeken a burgonyát háromszor négyszer eltakar:attam s végre már akkora halmok keletkeztek — sőt nagyobbak, — mint a rendes egyszeri töltésnél s a táblák mindvégig szép tiszták és gazmentesek voltak, mely körülménynél fogra a burgonyának kiszedése feleannyi erejébe került az igás állatoknak. A burgonyahalmokat őézszel keresztülvágva, azt tapasztaljuk, hogy az egyes eltöltéseknek megfelelőleg — rétegenként— képződtek a gumók, melyek sokkal szebbek, számuk is nagyobb mint az eddigi módszer szerinti termeléseinknél. Erre voltam bátor igen tisztelt ga?datársaim figyelmét felhívni s kérem, ha valaki kisérletet tesz, szíveskedjék e lap hasábjain az eredményt közölni. Pfeiffer János.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Kovácsy Béla.
Szarvasmarhák belső tulajdonságainak fontossága, tekintettel a hitnek átörökitő-képességére. Szarvasmarha-köztenyésztésünket megfelelő, jól kiválasztott apaállatok alkalmazása által megjavitni, fejleszteni: ezen vezérelv szolgálatában állnak már néhány évtized óta ugy földmivelésügyi kormányunk áldozatkészsége, irányító munkássága, valamint gazdatársadalmi intézményeink ez irányban kifejtett összes tevékenysége is. A kitűzött és következetesen betartott irány helyes voltát legjobban bizonyítja az, hogy e téren határozott eredményekre hivatkozhatunk. Ez kétségtelen! Azonban, ha csak kissé mélyrehatóbban vizs-
40. SZAM. IO-IK ÉVFOLYAM. gáljuk a dolgot, azt fogjuk találni, hogy az elért eredmény az évtizedeken át kifejtett munkássággal, a hozott nagy áldozatokkal nem áll megfelelő arányban. Hogy ezen különben egészen helyes törekvésnek teljes érvényre jutását minő okok akadályozták ma is, ezzel kivánok ezúttal röviden foglalkozni. Köztenyésztésünk emelését czélzó ezen törekvésünkben a himállatok befolyásának jelentőségét minden intelligens tenyésztő ismeri. Tudnia kell azt is, hogy ezen tenyésztési mivelet alapját a himek átörökitő-képessége alkotja, amelylyel előnyös, jó tulajdonságaikat az ivadékokra átruházni képesek. E szerint tehát nyilvánvaló, hogy a himegyedek kiválasztása kiválóan nagy fontossággal bír s ezen alapszik az egész törekvés sikere. Ha már most az apaállatok kiválasztásánál, elbírálásánál jelenleg általánosan elfogadottnak ismert és alkalmazott módszert alaposan megvizsgáljuk, ki fog tűnni, hogy az nem felel meg mindazon feltételeknek, amelyek ezen évtizedeken át nagy összegeket elemésztett s az egész ország szarvasmarhatenyésztésének föllenditését czélzó akczió sikerét biztosítani hivatvák. És pedig a következő okokból: Az elbírálásnál mindig csak a külemre, a külső formára, helyes testarányokra vagyunk tekintettél, más szóval, csakis a külső, vagyis alaktani tulajdonságok alapján mondunk Ítéletet. A szintén igen értékes, sőt sok esetben eléggé meg nem becsülhető belső, vagyis élettani tulajdonságokat pedig épen nem veszszük figyelembe. Ebben rejlik a hiba. A takarmány jő értékesítése, a kóránérés, a szelid vérmérséklet, a nemzőképesség, az átörökitö-képesség nagyobb mértéke — s hogy ezt is ide soroljam — a bő tejelés, külső jelekből főleg himállatnál fel nem ismerhető olyan belső tulajdonok, melyeknek igen nagy értéke általánosan ismeretes s amelyekre való hajlamot az apaállatok átörökítni képesek. Ezen kiválóan nagyfontosságú belső tulaj- . donok közül külön is kiemelem főleg a bőtejelést, amely — ma már adatok bizony'tó erejével kimutathatóan — himállatok által az utódokra szintén átruházható. Nem kevésbé jeíes tulajdon a gyors egymásutánbani nemzőképesség, amely szerint némely tehenek az ellés után 14—20 nap múlva üzekednek s igy körülbelül 10 hó múlva már ismét ellenek, mig másoknál a folyatás csak 40 — 60 nap múlva, sőt nem ritkán 3 hó elteltével következik be. Előbbiek 10 éves korig 7- borját képesek elleni, mig az utóbbiaknál ugyanazon korig az ivadékok száma alig tesz ki többet 5 darabnál. A kiválóan előnyös belső tulajdonok nagy horderejét eléggé indokolva találom azáltal, ha konstatáljuk, hogy bármely jelesebb tenyészet fejlettségének magas színvonalát első sorban anjnak köszönheti, hogy ott a tenyészegyedek nemesebb belső tulajdonságai kellően méltányoltattak és felhasználtattak. Azt kérdem már most, hogy és miként értékesülhetnének ezen nagybecsű tulajdonok, ha a himek kiválasztásánál pusztán csak a külső forma utánitélünk? S nem mulasztás és hiba az, ha az állatok küleméből meg nem állapitható belső tulajdonokat nem kutatjuk s azokra egyáltalán súlyt sem helyezünk? Szerintem ez állotta útját eddig is köztenyésztésünk nagyobb fellendülésének, ez akadályozza ma is a himállatok utján czélzott javító béhatás teljes érvényre jutását s mérem állítni, hogy mindaddig, mig a belső tulajdonok is kellően figyelembe nem vétetnek s felhasználást nem nyernek, — daczára a nagy áldozatoknak — félsikernél nem sokkal többet várhatunk. A kérdés tárgyát képező tulajdonok felkutatása, jelenlétüknek megállapítása kétségkívül sok nehézséggel jár. Ezen nehézségek, azonban — nézetem szerint — legalább részben teljesen legyőzhetők. De, ha csak megközelítő mérvben sikerül is azoknak kipuhato-
40. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. lása, ez irányban kifejtett működésűnk már igy is számottevő eredményt biztosíthat. A kérdés itt az, hogy a bírálat tárgyát képező s a köztenyésztésben korrektor gyanánt működni hivatott hím állat szülői birtak-e és milyen mérvben egy vagy más kiváló belső tulajdonnal, s ha igen, ez esetben azok jelenléte a szülők átörökítő képessége révén a kiválasztandó himben is feltételezhetők. Szóval a leszármazás az, amelyet kikutatni s mérlegelni kellene. Ezen czél teljes mértékbeni elérésére csak a törzskönyvvezetés képesít, mely nélkül öntudatosan vezetett, okszerű állattenyésztést különben is ma már el sem •képzelhetünk. Tényleg fel is találjuk a törzskönyvet minden jóhirü tenyészetnél. De ezzel szemben még mindig igen nagy azon tenyésztők száma, kik a törzskönyvelésre még csak nem is gondolnak. Törzskönyvezett tenyészetből eredő hímek elbírálásánál a bekivánandó törzskönyvi kivonat áttekintése által az állat belső tulajdonságai könnyen megállapíthatók. A hol pedig a törzskönyv hiányzik, ott minden utat és módot fel kellene használni arra, hogy a tenyésztők ezen nagyobb csoportja a törzskönyv vezetésre reábirassék. Igen alkalmas eszköz erre. az, ha a gazdasági egyletek által tartott tenyészállatdíjazásokon a törzskönyvezett himeket külön díjazásban részesitnék. Másfelől meg minél szélesebb" körben kellene terjeszteni és érvényt szerezni azon egyedül helyes felfogásnak, hogy minden tenyészállatnak tulajdonképen kétféle értéke van. Az egyik a külső érték, mely a külső formából állapitható meg, a másik a belső érték, amely a belső tulajdonságokon alapszik s csakis a törzskönyv által, a leszármazás kimutatásából ítélhető meg. Ha ezen nézet átmegy a közfelfogásba s kellő méltánylást nyer, természetes következménye leend a törzskönyvezett hím állatok értékének emelkedése a nem törzskönyveltekkel szemben s ez azután szükségszerűen a törzskönyvvezetés általánosabb elterjedését fogja maga után vonni. Sokkal több nehézséggel állunk szemben a kistenyésztők által nevelt apaállatok kiválasztásánál, akik már a kellő intelligenczia hiánya miatt sem vezethetnek törzskönyvet. Közbevetőleg meg kell itt jegyeznem, hogy — könnyen érthető okokból — igen kívánatos, sőt az elérendő czélhoz képest szükséges is lenne a köztenyésztés által igényelt összes apaállat-létszámnak a jelesebb, okszerűen vezetett nagy tenyészetekből beszerezhetése. Ez elérhető lesz akkor, ha a himek belső értékének kellő méltánylása azok eladási árának emelkedését fogja eredményezni. Ez esetben a nagytenyésztők saját üzleti érdekeik által indíttatva, hajlandók lesznek több hímállatot produkálni s idővel könnyen fedezhetnék a szükségletet. A kistenyésztők pedig egyszerűen kimaradnának a versenyből. Mindaddig azonban, míg ez bekövet-' keznék, míg a kistenyésztők neveltjeire is reflektálnunk kell s egyáltálában mindazon esetekben, ahol a himáilatok belső értékének megállapítására hivatott eszköz, a törzskönyv hiányzik, valami más módot kell kieszelnünk, mely alkalmas lehet legalább részben támpontot szolgáltatni a valódi érték meghatározására. Habár előre is problematikus értékűnek kell jeleznem, alkalmasabb eszközt még sem ajánlhatok, mint a két tanú — mondjuk két szomszéd — aláirásaval hitelesített községi előljárósági bizonylat bemutatásának kötelezővé tételét, amely bizonylatban az illető apaállat szülőinek belső tulajdonaira vonatkozó feljegyzések foglaltatnának. Az ilyen bizonylatok kétes értékét nem vitatom, de más, alkalmasabb hiányában mégis elfogadhatónak tartanám, mert elvégre is, ha 100 közül 50 eset-
KÖZTELEK, 1900.. MÁJUS HÖ 19. ben megközelíthető a valóság, már azt is nyereségnek tartom. A mezőgazdaságról szóló 1894. éri XII. törvényczikk végrehajtási utasítása a járási apaállatvizsgáló bizottságoknak előirja mindazon szempontokat, amelyekre az elbírálásnál ki kell terjeszkedni. Ezek azonban szintén csakis a külemre vonatkoznak. S ez arra mutat, hogy köztenyésztési viszonyaink fejletlen voltánál fogva maga az állami beavatko zás sem tartotta kivihetőnek a fenforgó körülmények kőzött a leszármazásra, belső tulajdonságok felkutatására s egyáltalán a belső értékre is kiterjeszkedni. Nézetem szerint ma már elérkezett ideje annak, hogy ez irányban is tegyünk valamit. A járási bizottságok utasitandók lennének a leszármazás s ezzel az értékes belső tulajdonságok lehető megállapítására s kezdetben ugyan elnézően, de később fokozatosan emelkedő szigorral azok jelenlétének mérvéhez kötni az alkalmasság kimondását. Igen sokat tehetnek a gazdasági egyletek is, ha áUatdijazásaikon — mint fennebb is emlitém, a törzskönyvezett himeket érdem szerint ugyan, de e czimen még külön is díjaznák s ha egyáltalában az előnyös belső tulajdonok fontosságát, jelentőségét nemcsak elismernék, hanem azoknak a köztenyésztés javára kellő érvényesülést szerezni minden kitelhető módon iparkodnának. Meggyőződésem az, hogy köztenyésztésünk csak akkor fog igazán minden irányban fejlődni, csak akkor remélhetjük teljes joggal felvirágzását, ha a korrektorokként alkalmazandó himeket nemcsak a külső megjelenés alapján biráljuk, hanem súlyt helyezünk a belső érték felkutatására, megállapítására is s igy a valódi tenyészértéke t meghatározva, annak teljes érvényre jutásán is munkálkodnunk. Várady Géza
A tehenek évi tejhozama és a fejési átlag megállapítása. A tehenek tejelőképességének megitélhetése czéljából szükségünk van valamely egységes kulcs szerint megállapított oly adatokra, melyekből az egyes tehenek, mint tejelőállatok, viszonylagos értékére következtetéseket vonhatunk. Ily adatok az úgynevezett „évi tejhozam" és a napi fejési átl8g. Mint tapasztaltam, gazdáink — bár vezetnek fejési naplót és próbafejési jegyzéket — az egyes tehenek évi tejhozama és a fejési átlag megállapításánál különböző módon járnak el. Az igy nyert adatok tehát lehetnek többé-kevésbbé alkalmasak arra, hogy az illető tehenészet egyedeit tejelőképességükre nézve egymással összehasonlítsuk, de nem alkalmasak arra, hogy azokat más tehenészetek más módon kiszámított adatai mellé állítsuk. Teljesen a valóságnak megfelelő adatokat természetesen csak akkor nyernénk, ha a fejés eredményét minden egyes tehén után naprólnapra feljegyeznők, de mivelhogy ezen eljárás a gyakorlatban, különösen nagyobb tehenészetekben körülményességénél fogva nem alkalmazható, meg kell elégednünk oly eljárással, mely a lehető egyszerűség mellett mégis legalább megközelítően pontos adatokat szolgáltat. Ámbátor a legtöbb szarvasmarhatenyésztési és tejgazdasági szakmunkában úgyis fellelhető, talán mégsem végzek felesleges munkát, ha alábbiakban a tejhozam és napi átlag kiszámításánál leginkább bevált kulcsot közlöm. A számítás alapját a próbafejési jegyzék adja, melybe az egyenlő időközökben (hetenkint, vagy legalább is kéthetenkint mindig ugyanazon a napon) megejtendő próbafejések eredménye a tehén leellésétől elapadásáig jegyzendő. Ha a tehén elapadása után a próbafejé-
799 seken megmért tejmennyiségeket összeadva, az összeget a próbafejési napok számával osztjuk, megkapjuk a próbafejési napi átlagot. Példának okáért tegyük fel, hogy valamely tehéntől 42 heti próbéfejésen 329"25 liter tejet fejtünk, ugy 329 25 : 42 = 7*839 liter az 1 próbafejési napra eső átlag. Ezen átlaggal szorzandó most a tényleges fejési napok száma (elléstől elapadásig), mondjuk pl. 298, tehát 298 X 7*839 = 2336 liter s ez a tehén évi tejhozama. Ez utóbbit 365 tel osztva, megkapjuk az évi tejhozam napi átlagát, a fenti példánál tehát 2336 :'365 = 6 4 litert. Bizonyos, hogy az ezen átlagszámok segítségével bizonyos időre kiszámítható tejmennyiség nem vághat össze a fejési naplóban a tényleges mérések alapján bejegyzett tejmennyiséggel, aminek természetes magyarázata a tehenek napi tejhozomának a próbafejések közti időben való ingadozása, minélfogva a próbafejések napi átlaga nem egyezhetik meg teljesen a valóságos átlaggal, főczélunkat azonban: az adatok összehasonlíthatóvá tételét, elértük. Wilfing Nándor.
G A Z D A S Á G I NÖVÉNYTAN. RmtTMstl: Hewy Bjiüju
A villámsujtott szőlőtőkék elváltozásai. Két franczia botanikus, Havaz és Bonnet, foglalkozott ujabban ama hatás tanulmányozásával, melyet a villámcsapás a szőlőtőkékre gyakorol.*) Ama beteges jelenségeket — mondják a nevezett kutatók, — melyeket a villámcsapás okoz, könnyen össze lehet téveszteni a paraziták által okozott beteges jelenségekkel. E jelenségek rendesen a villámcsapást követő 2-ik vagy 3-ik nap elteltével mutatkoznak, még pedig ott — mint például Dél Francziaországban — a hol a szőlőt karó nélkül müvelik: foltonként, ott pedig ahol a szőlőt drótra vezetik fel: egy vagy két szomszédos sorban. Eltekintve attól, hogy az észlelt kár a szőlőben egyes foltokon, illetve sorokban jelentkezik, a miatt is könnyen össze lehet téveszteni a villámcsapás által okozott kárt a parazitabetegségekkel, mert á villámcsapás következtében elhalt, de még nedvdús hajtásokra igen könnyen álparazitak, minő például az Aureobasidium vitis nevü gomba, telepednek le s fejlődnek azokon tovább. A „gélivure" „échauffement" és egyéb betegségek is, melyekről azt tartják, hogy baktériumok által okozfatnak, nyilván a villámcsapás következményei. Ama villámcsapás, a melynek kártételeit tanulmányozták Havaz és Bonnet, május 20-án sújtott le, tehát oly időszakban, a midőn a szőlő hajtásai még igen zsengék voltak; ez a villám egy nagy körben 50—100 vagy talán ennél is több szőlőtőkét ért, amelyek közül éppen a legerőteljesebbek szenvedtek a legtöbbet. A villámsujtott tőkék hajtásainak végei csakhamar lekonyulnak és elszáradnak; a hajtásokon a bütykök ^ m é g hosszabb ideig zöldek s levesek maradnak, holott az egyes hajtásizek elsárgulnak, majd piszkosbarna szint vesznek fel, mintha csak leforrázták volna azokat. A még leves bütykökből kiinduló hónalj hatások, valamint a bütykökön helyet foglaló kacsok és levelek látszólag csaknem teljesen egészségesek maradnak. A betegség a hajtások töve felé lassanként elmosódik. Ha a beteg fiatal hajtás elszáradt vége alatt a hajtást keresztüimetszük, azt veszszük észre, hogy a hajtás bele eltűnt; oda van szorítva a támadt üreg falához, nyilván, mert *) Lásd a ,Zeitschrift f. PflanzenTsrmkheiten f. é. 1. füzetét a 25. lapon.
KÖZTELEK, 1900 MÁJUS HÖ 19 a villamossággal szemben ez a szövet fejti ki a A szőlő gyökérzetében semminemű káros változás nem volt észlelhető, mi abban leli magyarázatát, hogy az esőtől nedves talajban a villamosság gyorsan szétterjedhetett. A villámcsapás után néhány hétre a beteg növényrészek kinézésüket megváltoztatják. Az eleinte sárgás hajtásizek vörösbarnaszint öltenek, összezsugorodnak s ha el nem halnak egészen, ugy hosszukban megrepedeznek ; a repedések azután hegedősnek indulnak. A hajtások bütykei ellenében az izek elváltozásával egyre jobban megdagadnak. Egyes hajtásokon számos bibircs mutatkozik ; olyanformák ezek mint ama bibircsek, melyek a pettyes antraknózis név alatt ismert betegségnél láthatók. Az olyan hajtások, a melyek hegyei el nem haltak, tovább nőnek ugyan, de felső izeik abban az állapotban maradnak meg, a melyben voltak a villámcsapás idején, azaz meg nem hosszabbodnak, mindig rövidek maradnak. A szőlő tenyészete mennél inkább továbbra . van, annál szembeszökőbbé válnak a leirt elváltozások, ugy, hogy még ősz idején is nagyon megkü'önbözhetők a vilámsujtott tőkék azoktól, a melyeket a villám nem ért. Boncztani változások a villámsujtott tőkék hajtásainak ugy farészében, mint kérgében észlelhetők; a fiatal faszövet elbarnul, sejtjeinek falai nem vastagodnak többé s a sejtek üresen maradnak. A kéreg megsérült helyeit, mint valami szigeteket, pacaszövet és faszövet zárja körül. A kambium egyideig nem növeszt normális fát; az öreg és a fiatal faszövet közé egy szabálytalan szövetből alkotott réteg tolul be. Néha az újonnan képződött kéregben két konczentrikus edénynyalábréteg fejlődik. Az izek határán válaszfalak (diaphragmák) nem képződnek; a bélszövet itt megmarad ugyan, de sejtjei csak gyöngefaluak. #
A magvak ellenállóképessége a nagy hővel szemben. Nemrég arról adtunk számot, hogy a magvak mily hihetetlenül nagy hideget képesek kiállani, a nélkül, hogy csirázóképességük e miatt szenvedne.*) Most pedig emlékezzünk meg arról, hogy mint viselkednek a magvak a nagy hővel szemben? Már régebbi, e nemben végzett kísérletek kimutatták, hogy a száraz, legfeljebb 3 % vizet tartalmazó magvak Í00° C. hőmérsékletet hosszabb ideig is elviselnek- baj nélkül, mert csirázóképességük megmarad. Ujabban E. Schribaux, a párisi gazdasági főiskola tanára, foglalkozott e kérdéssel, főleg ama gondolat által sarkalva, hogy ha a gazdasági növények magvai a nagyobb hőt kiállják a nélkül, hogy ezalatt szenvednének: talán akkor hevítés utján el lehetne pusztítani a magvakban élősködő rovarokat s a magvakban avagy azokon mutatkozó ártalmas parazita gombákat. Schribaux kísérleteit, melyeket a párisi magvizsgáló állomásokon végzett, részletesen még nem hozta nyilvánosságra s csupán egy előleges kis közleményt irt ezekről a ,Revue Horticole* czimü folyóiratban.**) Schribaux, mint irja, először is azt tanulmányozta, hogy a nagyobb hővel szemben mint viselkednek a különféle rovarok ? s eme kísérleténél azt tapasztalta, hogy valamenyi rovar, a melylyel próbát tett, rendkívül könynyen elpusztul nagyobb hőségnél; aránylag rövid idő alatt és sokkal alacsonyabb hőnél tönkre mentek már a kísérlet tárgyát képező rovarok, semmint azt Schribaux gondolta volna: igy a gabonazsizsik 50° C.-nál már
két perez alatt, a borsózsizsik pedig, mely szívósabb átlát az előbbinél, 60° C.-nál 5 perez alatt efdöglött; ***) A rovarokkal végzett kedvező eredményű kísérletek ama reményt keltik fel, hogy hő segélyével a rovarok petéit és a különböző gombák spóráit is sikerülni fog elpusztítani. Schribaux-1 e feltevésre az jogosítja fel, hogy a legtöbb gazdasági növény magja a száraz hővel szemben bámulatos ellenálióképességet tanusit. így a kísérletek, melyeket Schribaux végzett, kimutatták, hogy a gabnanemüek, a kukoricza kivételével egy órán át 100° C. hőt kiállanak a nélkül, hogy csirázóképességük csak valamit is csökkenne. Egy buzaminta, mely 13%, vizet tartalmazott, tiz órán át a szárító kamarában 100° C. hőnek kitéve, vizéből 9'4%-ot veszített s ily állapotban 100%-kal csírázott, még pedig teljesen egészséges növénykéket szolgáltatva. Mi több, a Japhet nevü buzafajta egy órán át szárítva 105°-nál még 97%-kal 97 „ „ 110° „ „ 115° „ „ 95 , „ 120° „ , 56 „ „ 128° „ , 4 „ „ csírázott. Schribaux azt hiszi, hogy ha a magvak ily magas hőfoknak csak néhány pillanatig tétetnek is ki, bizonynyal elpusztulnak a mag vakban rejlő össze? állati és növényi paraziták, a nélkül, hogy a magvak életképessége ezáltal szenvedne. Sőt ellenkezőleg, Schribaux azt konstatálta, hogy a mesterséges szárit ás a /nagvak csirázóképességét több esetben jelentékenyen emelte. #
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető: Dr. Hutyra Ferencz.
A szarvasmarhák gümökórjának irtása Norvégiában A gümőkór (tuberkulózis) terjesztésében legnagyobb szerepe jut a szoros érintkezés következtében létrejövő fertőzésnek. Első sorban a kiköhögölt váladék és a lenyelt váladékkal fertőzött bélsár az, mely a takarmányra és az ivóvízre kerülve a fertőzést közvetíti. A betegség igen lassan halad előre a testben, évek telnek el, mig észrevehetőbbé válik; időközben pedig á beteg állat folytonosan üriti testéből a fertőző ragályanyagot. Minthogy tehát az egészséges állatok beteg társaiktól kapják el a betegséget, a gümőkór elleni védekezésnél a főfeladatot képezi annak megakadályozása és elkerülése, hogy az egészséges állatok a betegekkel érintkezzenek. A betegség irtásának leghatásosabb módja a fertőzött állatok leölésében állna, ezen eljárás azonban radikálisan, tekintettel a bántalom elterjedt voltára, ma már alig vihető ki, hanem csak fokozatosan, állami kártalanítás biztosításával.
40 SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. minden újonnan vásárolt állatot tuberkulinkezelésnek vetnek alá. Az 1894. évben életbelépett norvég állategészségügyi törvény a bejelentési kötelezettséget a gümőkórra is kiterjesztette s e szerint a tulajdonos köteles minden megbetegülési esetet az állatorvos vagy rendőri közeg tudomására hozni. Bár ezen intézkedés, tekintettel a gümőkór lassú, lappangó fejlődésére, kissé illuzórikusnak látszik, minda onáltal igy is némileg biztosítva van az, hogy a betegség gyanúja esetén az igénybe vett szakértő talán más segédeszközökkel (tuberkulinnal, bakteriologikus vizsgálattal) a gyanút megerősítheti vagy eloszlathatja. Ugyanezen törvény forgalmi korlátozásokat a gümőkórral szemben nem szab m e g ; a gümősóros állatok vásárra is vihetők, de ott csak küiön helyre, mely a vágómarhák között van, állíthatók be. A gümőkórmentes állományt tenyésztő gyesületek támogatására és a gümőkórirtás segélyezésére az 1895. évben 26,200 frankot fordított a Dorvég kormány, mely összeg az 1896. évben már 41,400 frankra, 1897. évben pedig 45,200 frankra emelkedett. A tuberkulin befecskendésével eszközölt vizsgálatok a következőt eredményezték. Az 1895. év tavaszától az 1896. év deczember végéig 2195 állományt vizsgáltak meg, melyek közöl 578 ban 26o/o-ot tesz ki a reagáltak száma. A vágóhidakon eszközölt vizsgálatok alapján 30,787 szarvasmarha közül gümőkórosnak találtatott 2585 ( = 8'4°/o). 1897. évi deczember hó 21-éig összesen 55,542 szarvasmarhát kezeltek Norvégiában tuberkulinnal, melyek közül 4644 reagált. Ezen időpontig már 433l-re emelkedett a megvizsgált állományok száma, melyek közül 1150-ben a reagált állatok száma 26 55o/0-ot tett ki. Végre az 1895. évben egy ujabb rendeletet bocsátott ki a norvég kormány a gümőkór elleni védekezés érdekében. Ezen rendelet értelmében az, a ki az állami tuberkulinkezelés kedvezményét igénybe veszi, köteles magát a következő szabályoknak alávetni. A vizsgálatot és a tuberkulin-kezelést az egész szarvasmarha-állományra kell kiterjeszteni, egyesek az állományból külön-külön nem tuberkulinoztatnak. Ezen rendelkezéssel sok visszaélésnek veszik elejét. Az állam a tuberkulint díjtalanul szolgáltatja ki, úgyszintén a tuberkulin-kezelés költségeit is az állam viseli. A reagált állomány további elhelyezését és kezelését illetőleg a norvég rendelet is Bang ismert eljárását irja elő. A reagált állatokat külön istállónak egy magas válaszfal által elkülönitett részében kell elhelyezni, a takarmányt külön edényekből etetni; a reagált állomány az egészségessel egy vályúra nem járhat és a reagáltakat lehetőleg külön legelőre is kell hajtani. Az istálló a tuberkulin-kezelés után fertőtlenítendő.
Tőgygümőkórban szenvedő vagy lesoványodott A gümőkór elleni védekezésben ezen elvek az irányadók a törvényBs intézkedések gümőlcóros álllatoJc mielőbb levágandólc; ezek teje megállapításában. Külön törvényeket alkottak csak felforralás után bocsátható közfogyasza gümőkór elleni védekezésről Portugália, tásra. Tejet közfogyasztás czéljaira termelő Dánia, Francziaország, Svájcz, az észak- telepek állandó szakfelügyelet alatt álljanak. amerikai Egyesült-Államok, egyes német tarto- 'Ezen utóbbi intézkedések szigorúságát bőven indokolja azon nagy veszély, mely a tőgybeteg mányok stb. tehenek teje részéről a fogyasztó publikumot Norvégiában a szarvasmarhák gümökór- fenyegeti. jának iriása az 1893. évben vette kezdetét. A tenyésztésre szánt borjuk csak az A betegség terjedésének megakadályozását egészséges állomány között tarthatók és tuberczélzó intézkedések részben rendeleti uton kulin-kezelésnek vetendők alá. Újonnan vásászabályoztattak, részben pedig a tulajdonosok rolt állatok csakis tuberkulin-kezelés után saját elhatározásából bajtatnak végre. így az negatív reakezió esetében állíthatók a nem 1893. évben Norvégiában egyesületek alakultak, reagáltak közzé. melyek tagjai kötelezték magukat, hogy az Ezen szabályokat az 1897. évben még állam támogatásával kizárólag gümőkórmentes állományokat tenyésztenek és ehhez képest azzal bővítették'ki, hogy Svédországból importált marha csak azon esetben bocsátható be, ha tuberkulinra nem reagált, ellenkező *) Lásd a Köztelek f. évi 27. számát az 525. lapon. ***) A borsózsizsiKnek ajánlották már régebben **) Lásd a ,Bevue Horticole" f. é. 7. számát a is olynemii irtását, hogy a vetőmag 2 perezen át 50° C. esetben szarván bélyeggel ellátva visszautasittatik. Norvégiába Svédországon kivül más181. tápon. hőnek tétessék ki. Rovatvezető.
40. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1900.. MÁJUS HÖ 19.
801
kenyen előrehaladott betegség feltűnőbb jelekLEVÉLSZEKRÉNY. ben nyilvánulna. Ha az állatok gümőkórban szenvedtek, akkor, nézetünk szerint, az eladók csak az alatt a feltételek alatt kötelezhetők Kérdés. kártérítésre, ha a betegség már annyira előre215 kérdés. Április hó 18 án eladtam haladott volt, hogy közvetlenül befolyással Végül az 1897. évi május hő 27-én 10 drb 12 éves hizott magyar ökröt. A keres- volt a szállítás közben bekövetkezett elhullásra. kiadott rendelet szerint az összas reagált kedő a 10 drbot egy kocsiban szállította fel A fennálló joggyakorlat által irányadóul állatok tüzes vassal megbélyegeztetnek. Bácsbe. Ezek közül egy darab, mely 568 kg. elfogadott osztrák polg. törvénykönyv a gümőélősulylyal állíttatott hizlalásba, — 695 kg. kórt (azaz a mirigykórt vagy üzekedési dühöt) A gümőkór elleni védekezés ezéljából Norvégiában megállapított ezen törvényes intéz- élősúlyban a szállítás alatt elhullott. Bécsben minden korlátozás nélkül jelöli ugyan meg kedések egy része, az államilag szubvenczionílt a hulla felbonczoltatván, — a kereskedő szavatossági hibául, a gyakorlatban azonban tuberkulinkezelés, továbbá a reagált állomány- állítása szerint tüdővészesnek találtatott, miért ő- szükségképen tekintettel kell lenni, a fenforgó nyal való további bánásmód már ennek előtte most kártalanítást követel. Tekintve az ökör esetek természete szerint, a betegség kifejlőmás államokban is sikerrel alkalmaztatott; itt korát, 12 éves, az 5^/a hó alatti sulyszaporu- dési fokára. Szükséges ez nevezetesen akkor, tüdövész, ha a beteg állat közvetlenül vágóhídon leendő tehát Norvégiában már járt nyomokon halad- latát, 127 kg. nincsen-e kizárva a nak. Uj intézkedés — és ebben Norvégia melyre nézve szavatolni tartozom ? Figyelembe értékesítés ezéljából adatott el. megelőzte a többi államot áldozatkészségével veendő másrészt az a gondatlan szállítás is, A kárta'anitási kötelezettség természet(az észak-amerikai Egyesült-Államok is csak a miszerint ő 7—7'5 q. sulyu ökrökből 10 drbot szerűleg csak akkor jöhet szóba, ha .az mult évtized közepe felé nyúltak ezen leghat- rakott egy kocsiba 3 napi szállítási időre. egyik fél valóban károsodott. A szóbanlevőkhöz hatósabb eszközhöz) — az állami kártalanítás. Az Kérdem, kötelezhet-e engem a kártalanításra, hasonló ügyleteknél a vevő csak akkor károelső évben a norvég kormány 13,700 frankot midőn én a rendes uradalmi állatorvossal sodik, ha a vásárolt állat betegsége olyan terengedélyezett oly állatok kártalanítására, is igazolhatom, hogy az ökrökön tüdőbaj mészetű, illetőleg annyira kifejlődött, hogy Cs. Oy. melyek a pozitív reakczió után nem különittet- egyáltalán nem volt észlelhető. miatta az állat elhullott vágy pedig a köztek el, hanem mindjárt levágattak. Kiindulva 216. kérdés. Mult hó 29 én adtam át fogyasztástól elvonatott (Miután sem Ausztriáabból, hogy teljes sikerre a gümőkór elleni vevőnek 25 drb hizóökröt helyben a birtokon ban, sem nálunk szabadszékek nincsenek, a védekezésnél a ragályanyag megsemmisítése, a átmázsálva. A jószág másnap 30 án lett be- deklaráczió mellett való elárusiíásból előálló beteg állatok levágása vezethet, lehetőleg erre rakva vaggonba, a vevő Bécsbe szállíttatta. árcsökkenés, illetőleg károsodás itt nem jöhet törekednek; miután azonban az összes beteg Április 7-én ír nekem vevő, hogy egy hizó ökör szóba ). Ellenben nem lehet károsodásról, tehát és fertőzött állatok leölése oly óriási pénzáldo- Budapest előtt a vaggonban elpusztult és kéri kártalanítási kötelezettségről sem szó akkor, zatokat kíván, melyeket az állam háztartása az elpusztult ökör árának megtérítését. ha a vágómarha gümőkóros ugyan, de a betegél nem viselhet, másrészről pedig nem hagyIgen kérem b. véleményüket, hogy tar- sége még csak annyira tevéssé fejlődött, illehatók figyelmen kívül azon nehézségek sem, tozom-e vevőnek a kárt megtéríteni, miután én tőleg ugy van lokalizálva, hogy fenforgása melyekkel a levágott állatok pótlása, tekintettel helyben adtam át a jószágot. Ha jól tudom, a daczára az állat busa a fogyasztás czéljaira a beviteli tilalomra, jár, az állami kártérítésnél, törvény szerint a vevőnek 30 napon belül értékesíthető. Ez a felfogás érvényes, kell, hogy mely korlátoltabb összeg alakjában még beilleszt- csakis a mirigykór és az üzekedési düh ellen legyen arra az esetre is, ha az emiitett értehető a költségvetésbe, első sorban az erőseb- kell szavatolni. Megjegyzem, hogy az elpusztult lemben gümőkóros vágóállat nem ezen beben fertőzött állományokra vannak figyelemmel. ökör nálam egészéges volt, mint a többi be- tegsége miatt, hanem valamely ettől független A rendelet értelmében a kártalanításnak nem rakott hizó ökör, egész hizlalás alatt legese ok folytán elhullott, mert ha ez az ok nem szabad az állat értékének felét túlhaladnia. kélyebb gyanú sem volt, hogy beteg valamelyik hatott volna közre, akkor az állat mint teljes vágóértékü állat értékesíthető lett volna, az ökör, mindig jól ettek. 0. L. Dr. Maim, ki a norvég belügyi minisz217. kérdés. Daciára annak, hogy tago- állat átadása után bevövetkezelt külső behatériumban az állategészségügyi osztály élén tásért pedig az oladó nem vonható felelősáll, azon reményének ad kifejezést (a Berliner sitott határban fekszik birtokom, de akkoriban ségre. Thierarztlische Wochenschrift 1899 iki évfolya- erdőség volt, kikerekités sajnos nem történt, A fenforgó két esetben tehát, nézetünk mának 47-ik számában), hogy Norvégia birtokom csak két irányban bir egyenes határral, egész szarvasmarhaállománya, mely körül- — a nagy határvonal csupa hyeroglif alak. Jó szerint, a vevők, hogy kártalanítási igényeiket belül 1.100,000 darabból áll, 10 év lefor- szomszédjaim csupa kapzsi polgár ember, ki|i érvényesíthessék, nemcsak azt tartoznak igaattól vissza nem riadnak, hogy alaposan zolni, hogy .az útközben elhullott állatok betegása alatt átmegy a tuberkulinkezelésen. Ha ezután átlagban 8'4%-ot számit pozitiv reak- évenként majd 2—3 barázdával bele ne gek voltak, hanem megfelelő bonczolási leletczióra, akkor évente 9240 darab találtatnék szántsanak, ezen rendszer azután tetemes tel azt is, hogy a betegség suly03, illetőleg már előrehaladott szakban volt annyira, hogy gümőkórosnak. Minden levágott állatra egyen- határsértést okozott. Miután törvényeink csak papíron vannak az elhullás ezen betegség fenforgása miatt követkint 70 franknyi kártalanítási ö szeget számítva, Dr. H. F. az államnak évente 647,600 frankot kellene meg, mit tegyek, hogy a határkiigazitást kezett be. ezen czélra áldozni, a tuberkulin-kezelés költ- keresztül vihessem ? Kinél kell ezt szorgalmazni Mesgyeigazitás. (Félélet a 217. sz. lérségeit további 55,000 frankkal hozzáadva, a s miután ilyforma mérések nagy időt és költ- désre) Mesgyeigazitási ügyeket, ha barátságos gümőkór irtására körülbelül 700,000 frank séget igényelnek, mi volna a legolcsóbb mód uton nem megy, csak a tör fény rendes utján kellene. De tömeges irtással, egyrészt mérle- annak keresztülvitelére? lehet rendezni s ez mérnök és ügyvéd dolga. K. J. gelve a fentebb emlitteket, másrészt tekintettel. Az eljárás abban áll, hogy a mesgye helyes arra, hogy az irtás daczára is még mind ; g marad vonalát mérnökkel kell kitüzetni s mesgyeragályanyag vissza, miután az emberek és a igazitási perrel megállapittatni. Főleg pedig Felelet. sertésekgümőkórjával (melyek azonosak a szarvaskellő határjelzésről kell gondoskodni. marhák gümőkórjával) is, történhetik utóbb Kártalanítás szállítás közben elhullott fertőzés, továbbá az istállók tökéletes fertőt- ökörért. (Felelet a 215. és a 216. sz. lérdésre.) A lenítése sem lehetséges, stb., abszolúte kedvező kérdések elbírálása azon fordul meg, hogy mi eredmény ugy sem remélhető a legnagyobb okozta az állatok elhullását, illetőleg, hogy az VEGYESEK. anyagi áldozatok árán sem. Ezért megelég- elhullás mennyiben állott kapcsolatban az szenek Norvégiában a mostani mérsékelt kár- ökrök korábbi megbetegedésével. Ha az állatalanítással járó fakultatív irtással és az állam tokra kimutathatólag olyan külső ok hatolt be, Hal számunk tartalma: által a tuberkulin-kezelés közben nyújtott ked- mely magában halált okozhat, akkor csak a Oldal vezménynyel, melyekkel a kis Norvégia sok- szállító-vállalat vagy a szállító fél vonható Az OMGE. közleményei — — 795 „ — ... 795 más nagyobb államot,, köztük minket is, felelősségre s ebben a tekintetben a vevő alig Térfoglalás megelőzött. járt el helyesen, amidőn rendes nagyságú , 796 vasúti kocsiba 10 db nagy hízott állatot rakatott A czimbora NSvénytermelés. A tuberkulin befecskendezése után fellépő be és pedig annál kevésbé, mert a földmiveRétjeink gondozása és felújítása 797 reakcziót illetőleg Norvégiában is azon leg- lésügyi miniszternek 1898. évi 20,301. sz. A burgonyának a kézi kapálás mellőzésével való újabb álláspontra helyezkednek, mely szerint rendelete értelmében teljesen hízott nagytestű miveléséről 798 pozitiv reakczióknak veendők mindazok a szarvasmarha csak 8 db. rakható egy kocsiba. Állattenyésztés. höemelkedések, melyeknél a hőmérséklet a A jelen esetben a kérdés annyiban nehe- Szarvasmarhák belső tulajdonságainak fontossága, tekintettel a bimek átörökitő-képességére 798 kritikus időben a 39'5°-ot (felnőtt állatokban), zebb, hogy az elhullott állatok állítólag nem illetve 40o-ot (növendékekben) meghaladja. Gazdasági növénytan. voltak egészségesek. A betegséget természeA villámsujtott szőlőtőkék elváltozásai 799 tesen állatorvosilag igazolni kell, de a priori Zimmermann Ágoston. Állategészségügy. nem lehet annak tényleges fenforgását taga- A .szarvasmarhák giimőkórjának irtása Norvégiában. 800 dásba venni, mert sokszorosan beigazolt tény, levélszekrény. 801 hogy szarvasmarhák a gümőkór daczára — Vegyesek. ... 802 nyilván erről van itt szó — meghízhatnak, a Kereskedelem, tőzsde 804—805 nélkül, hogy a rajtok az esetleg már jelentéhonnan alig importálnak ; az 1897. évben kiadott rendelet kizárólag Svédországból engedélyezi a behozatalt, innen is csupán a krisztiániai és fredricksbaldi vásárokra hozhatók be szarvasmarhák.
802
KÖZTELEK,
1900. M Á J U S
HÖ
40. 8ZAM. 10-1K É V F O L Y A M .
19
A m. kir. mezőgazdasági muzeum gyűjteménye mezőgazd. ipar terére tereitessék át, amit a VII. ker., Kerepesi ut 72. szám alatti házban megtekinthetők a hétfői és az ünnepeket követő napok _ pedig jogosult törekvésnek tartott az eredeti kontingentálási törvények létrehozatalakor maga kivételével: a törvényhozás is. Az azeta elmúlt néhány naponkint d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. esztendő ennek az intencziónak a gazdaHétfői és az ünnepeket követő napokon a muzeum sági czélszerüségén nem változtathatott, tárva van. A muzeum látogatása ingyenes. sőt a felvidék hanyatló mezőgazdasága A legközelebbi villamos-kocsimegállóhely a megerősítésére szolgált. Hogy mégis az ipari Kerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor szeszgyárak javára áldoztak ebből az elvből utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmező- ez korántsem amellett bizonyít, hogy az agráutcza sarkán van. rius irányzatok elhata'masodtak volna, ez annak A magyar kir. földtani intézet muzeuma a érdekeltség nem közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és tanújele, hogy az ipari gyengébbé, csak furfangosabbá vált és nyert csülörtökön, délelőtt 10—l-ig. Más napokon, hétfő és péntek kivételével, dél- ügyben panaszkodik, mig mi a legkisebb vívelőtt 10 —l-ig, egy korona személyenkénti belépő dij mányt is hozsannával fogadjuk. Nagy diadallal lefizetése után tekinthető meg. üdvözöltük a tőzsdeadóról szóló törvényjavaslat hírét is és földönfutóhoz illő szerénységgel Gazdaságpolitikai kérdések a törvény- védekezett ellene a tőzsdei érdekeltség, ugy, hozásban. A képviselőház a hét folyamán két hogy most a tőzsde megadóztatásának ténye olyan törvényjavaslattal foglalkozott, amelyek nagy vívmány gyanánt állíttatik oda. Kell ez gazdaságpolitikai jelentőséggel birnak. Egyik a azért, hogy az agráriusok „tartozik" rovatába szeszkontingentálásra, másik a börzeadóra nagy számot írhassanak, igy az ellentábor vonatkozó törvényjavaslat volt. A szeszkontin- .követel" rovata is nagy uj tétellel gazdagodgens megosztására vonatkozó törvény ugyanis hatik. Holott voltaképpen csak elvi szempontjelentéktelen módosítás alá került s mint az uj törvény- ból számbajövő, gyakorlatilag javaslat ismertetéséből már tudjuk, ez annyi- vívmány a tőzsde megadóztatása, mert mint ban változtat az előző állapotokon, hogy a tudjuk, csupán az értékpapirforgalom után fognak elenyésző csekély illetéket szedni. mult esztendőben keletkezett uj mezőgazdasági szeszgyárak kontingensigényét is ki- Vigyáznunk kell, nehogy a börzét ez a kis ideelégíti. Kiegészíti az uj szeszgyárak 330 hl. adott vívmány panaszos féllé változtassa át, kontingensét 960 hl.-re, azonban ezen aminthogy mindenütt megvan a hajlam apró enigényelt kontingensmennyiséget a mezőgazda- gedmények után való nagv reakezióra. Naiv volna, sági szeszgyárak bonifikácziójából sajátítja ki. akit elbizakodottá tenne ez a siker, amelyet Az ipari szeszgyárak a tőlük elvont kontin- tehát csak egy, régi és nagy mulasztás részben gensért kárpótlást nyertek tehát, mig a mező- való pótlása gyanánt fogadhatunk. A gazdaszabályozására vonatkozó gazdaságiak a nekik juttatott kontingenst egy- tiszti jogviszony szerűen megveszik s igy egyáltalán nem lehet törvényjavaslat is a Ház elé került s kíváncsian azt mondani, hogy ezekben a mezőgazdasági várjuk annak tárgyalását. A sajtó rokonszenszeszipar túlzott követelése jutott volna ér- vesen fogadta a javaslatot, amely ugy gazdavényre. Ám már ebben a szerény vívmányban sági, mint humanitárius szempontból a Ház is hajlandók voltak agrárius túlzásokat keresni osztatlan rokonszenvére is számot tarthat. egyes képviselők s általában azzal a meg- Mindenesetre örömmel látjuk, hogy a mezőokolással igyekeztek rokonszenvessé tenni, iga- gazdasági viszonylatok a törvényhozást is zában és egyedül csak a szesznagyipar erő- behatóbban kezdik foglalkoztatni s konstatálsítésére irányult törekvésüket, hogy az újon- nunk kell azt is, hogy képviselőink fejlődő nan keletkezett mezőgazd. szeszgyárak ked- érdeklődéssel és érzékkel szólanak hozzá a véért megrövidülést szenvedett az egész mező- tárgyakhoz, csak az a kár, hogy a mezőgazdasági szeszipar. Kisütötték azután azt is, gazdasági érdekeknek kevés szószólójuk van hogy azok, akik miatt ezt a megrövidülést s a megl'vők jórészét is pártpolitikai szemszenvedni kellett, nagyobbrészt vagyonos em- pontok kötik, mig az ipari érdekeltségek képberek és izraeliták. Amennyiben ebből a tény- viselői nagy odaadással, tájékozottsággal ós mozből végre is csak kell valamely vádat ková- gékonysággal lépnek sikra minden adandó csolni, azt a régi vádat pedig ezúttal kihá- alkalommal. mozni nem lehet, hogy a gyűlölt agráriusok Vámpolitikánk. Az OMGE. vámügyi antiszemiták volnának, lódítva tehát egyet a forgó tornyon, gúnyosan mutatnak most reá, javaslataira vonatkozólag a Mosonmegyei Gazdahogy ime, ezeknek az uraknak az érdekében sági Egyesület a következő véleményt nyújtotta be a Gazd. Egyesületek Országos Szövetharczolnak az agráriusok. Nem is veszik észre, hogy milyen csúfságot szenved az a liberális ségéhez. Tekintettel azon körülményre, hogy Moson vármegye mint határszéli megye mezőfelfogás, amely előtt nem az elvek, hanem az egyének jönnek tekintetbe. Nem akarják meg- gazdasági terményei és állatai értékesítésénél látni, hogy az agrárizmus a subjekíiv előítéle- a szomszédos osztrák piaezra van reáutalva, tektől való függetlenségét sohasem bizonyította hogy továbbá, különösen Bécs közelsége nembe jobban, mint ezúttal, mert itt most már csak a gabonafélék és hizóállatok, hanem csak tagadhatlan, hogy a mezőgazdasági ter- azonkívül nagymennyiségű széna, szalma, tej, melés erősitésére befektetett tőke megmenté- vaj, baromfi, tojás, gyümölcs és zöldség biztos séről és nem egyes klikkbeli egyének szekeré- értékesithetésére felette kedvező alkalmat szolnek előretolásáról volt szó. A vita folyamán gáltat s ennélfogva, ugy a nagy- mint a kisegyébként támadás érte azt a törekvést is, birtok érdeke megkívánja, hogy a mezőgazdahogy a szeszgyártás lassacskán teljesen a sági termények és állatok vámmentes kivitele Ausztriába biztosittassék. Mindezeknél fogva
gazdatársaink legfőbb óhaja, hogy az osztrákmagyar vámközösség továbbra is fentartassék. Az 1892. évben életbeléptetett kereskedelmi szerződésekre nézve pedig általában az a vélemény nyilvánult, hogy ezek az állatexport szempontjából kedvezőeknek bizonyultak, hogy ellenben a gabonakivitelnek különösen a külföldi verseny és a vámok állottak útjában, minélfogva ez irányban a Tekintetes Elnökség részéről kiadott határozati javaslatban foglaltkövetkezményekhez csatlakozunk s a jövőben kötendő kereskedelmi szerződéseknél részünkről is a legtöbb kedvezmény elvét határforgalmi kedvezményeket, külföldi termények vámmentes raktározását, a vámhitele^ést és a kikészitési eljárást mellőzendőnek tartjuk, másrészt pedig egy közép-európai vámunió létesítését, a gabonatőzsdék egyöntetű szabályozását, a kartellek törvényhozási szabályozását felette kívánatosnak véljük. Amidőn a tek. Elnökségnek a magyar mezőgazdaság érdekét legközvetlenebbül érintő vámügyben már eddig is kifejtett működéséért egyesületünk elismerését kifejezzük, maradtunk a megindított mozgalomhoz teljes sikert kívánva, hazafias üdvözlettel. Hensch Árpád s. k., a „Mosonvármegyeí Gazd. Egyesület" titkárja. Vörös Sándor s. k., a „Mosonvármegyei Gazd. Egyesület* elnöke. Tízéves találkozás előkészítése érdekében báró Györffy Samu (Budapest, IV., Kecskemétíutcza 6.) felkéri az alábbi megnevezendő urakat, hogy tartózkodási helyüket vele közölni szíveskedjenek: CziriáTc Frigyes, Gaál Traján, Nádpatahy István, bucsi Szabó László, Simon Jenő, Teszáry Ferencz, Zavorzsel Mór, Oyurlcovits Jenő és Patalcy István. Katoiiai szállítások. A hadsereg terménybeli szükségleteinek egy részét a hadügyminiszter ujabban közvetlen megbízások utján is fedezi. Kereskedelmi körökben mozgalom indult meg ezen eljárás beszüntetése érdekében, miután az a közvetítő kereskedelem kiküszöbölésének czéljával a szállításokkal járó előnyöket direkt a termelő gazdáknak, illetve ezek szövetkezeteinek igyekszik juttatni. Az akcziót a budapesti kereskedelmi és iparkamara állásfoglalása egész a kormányzatig segítette, itt azonban aligha sikert é r ; erre vallanák legalább a hadügyminiszternek a delegácziók előtt tett kijelentései, melyeket az alábbiakban megnyugvással vehetünk tudomásul. „A közös hadsereg számára szükséges terményezikkek szállításánál a termelőknek engedett összes kedvezések teljes föntartása mellett, a hadügyi kormányzat gondoskodott arról, hogy az -efféle szállításokra vállalkozó testületek, különösen a gazdasági egyesületek és szövetkezetek vétessenek első sorban figyelembe. A szükségletet e testületekkel idejekorán közli f, valamint azt a határidőt is, melynek lefolytáig ajánlataik még az általános nyilvános árlejtés megkezdése előtt el fognak fogadtatni. A szállítandó mennyiségek, az árak és a szállítási helyek megállapítására vonatkozó tárgyalásokat a kerületi hadbizottságok fogják vezetni. Az ezred- és osztályparancsnokok figyelmeztettek arra, hogy a csapataik számára szükséges lótáplálék, különösen a széna és szalma biztosítása a termelőktől való I beszerzés utján nekik át lesz engedhető. A
Mint legmegbízhatóbb és Segeiesóbb
magvak beszerzési forrása ajánlható
^V | g|
t
= |>
jp
^jjl ^ ^ ^ ^
cs. cs. és és Iskir. udvari szállító magkereskedése B u d a p e s t e n ,
VI.,
A n d p á s s y - u t
2 3 .
40. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. gazdasági egyesületekkel és vállalkozó termelőkkel megállapított szerződésekben kikötik, hogy csakis a saját termés szállítása szolgálhat alaptételül és hogy a vásárolt árunak a saját termények helyett való szállítása csak mint kivétel s, kizárólag azokban az esetekben történhetik, midőn a saját termények szállítása külső s a termelő által el nem hárítható akadályok által következett be. Ezekben a szerződésekben továbbá még az is ki lesz mondva, hogy a szállításokat más személyekre átruházni nem szabad. A szállításokra vállalkozó egyes termelőket arra is figyelmeztetik, hogy terményeiket lehetőleg a gazdasági testületek utján ajánlják és szállítsák, miáltal eleje vehető annak, hogy más, mint a saját termésű czikkek ne szállíttassanak és általában minden ez irányú helytelenség elkerültessék." Pályázati felhívás. A magyar kir. államvasutak igazgatósága 1900. év szeptember 1-étől 1901. évi augusztus hó végéig terjedő időre szükséges 8400 q. égő repcze-és 1300 q. kenő repczeolaj szállítása iránt ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A feltételek a magyar kir. államvasutak anyag- és leltárbeszerzési szakosztályánál (Andrássy-ut 73. sz. II. emelet) a hivatalos órákban naponként megtekinthetők, vagy a megállapított ár előzetes lefizetése mellett a budapesti nyomtatványtárnál is megszerezhetők vagy megrendelhetők, megjegyezvén, hogy a különleges szállítási feltételekért 30 fillér, ez általános feltételekért pedig 50 fillér fizetendő. Ha a posta utján való elküldés kívántatik, a fenti vételáron kívül még 20 fillér postaköltség előzetesen beküldendő. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által létesített Északkeleti vármegyei szövetkezetek szövetségének a központi hitelszövetkezet vezérképviselőségét ajánlotta fel. Ily formán a szövetségnek módjában fog állani, önálló ügyvezető-titkárt tartani, kinek a szövetkezetek alakítása és helyes működésűknek ellenőrzése fogja hivatását képezni. A szövetség végleges alakuló gyűlését junius hó 27-én fogja tartani a következő tárgysorozattal: 1. Az ideiglenes vezetéssel megbízott bizottság beszámolója. 2. A szövetség elnökének, alelnökének és intéző-bizottságának megválasztása. 3. Ügyvezető-titkár választása. 4. Esetleges tagsági dijak megállapítása. 5. Költségvetés megállapítása az 1900. évre. Díjazással egybekapcsolt szarvasmarhavásár Pöstyénben. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület a földmivelésügyi minisztérium anyagi támogatása mellett Pöstyénben a f. évi junius hó 25-én, hétfőn az országos állatvásár napján a városi vásártéren díjazással egybekapcsolt tenyészállatvásárt rendez. Kiosztásra kerül mintegy 400 kor. állami dij. Pénzdijakat csakis kisgazdák kapnak, nagyobb tenyésztők elismerő-oklevéllel jutalmaztatnak. A díjazás reggel 9 órakor kezdődik. Az ezen időn tul felhajtott állatok figyelembe nem vétetnek. Az állattartó gazdákat és tenyészállatkereskedőket ez uton is figyelmezteti az egyesület arra, hogy a pöstyéni vásáron igen szép anyagot vásárolhatnak. Bővebb felvilágosítással szolgál a vásárra vonatkozólag Pöstyén mezőváros, elöljárósága. Állattenyésztési jutalomdij-osztások. PestPilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesülete a földmivelésügyi miniszter támogatásával május 27-én Fülöpszálláson, junius 10-én Zsámbékon, junius 17-én Ráczkevén, junius 24-én Vörösváron a vármegye szarvasmarhatenyésztésének előmozdítására engedélyezettt szarvasmarhatenyésztési állami és egyesületi jutalomdij-osztásokat tart. E díjazáson más helyen tartott díjazások alkalmával dijat nyert állatokkal is lehet pályázni. Pénzdíjban csak kistenyésztők részesülnek; nagytenyésztők arany-, ezüst- s bronz-diszoklevelet nyerhetnek. A pályázni kívánók részvételöket saját elöljáróságuknál is kell, hogy bejelentsék. PestPilis-Solt-Kiskun vármegye lótenyész-bizottmánya május 27-én Fülöpszálláson, junius
KÖZTELEK, 1900.. MÁJUS HÖ 19. 10-én Zsámbékon és junius 17-én Ráczkevén a vármegye lótenyésztésének emelésére engedélyezeit lótenyésztési jutalom-dijosztásokat rendez, mely czélra a földmivelésügyi miniszter által adományozott állami dijak vannak kitűzve. Jutalomdijakra pályázhat minden pest-pilissolt-kiskunvármegyei tenyésztő. Pénzdíj és díszoklevél a fentiek szerint osztatnak ki. Amerika a kivándorlás ellen. Az európai népvándorlás, melyből az amerikai EgyesültÁllamok lakossága oly roppant számura növekedett, ugy látszik magának a nagy amerikai birodalomnak sincs már ínyére. A kivándorlók nagyobbára szegény és igen sokszor nem épen tiszta előéletű emberek, kik terhére vannak az amerikai társadalomnak s gyakran ártalmára a közrendnek. Épp azért az amerikai kormány már régóta intézkedéseket hoz a bevándorlás ellen. Legújabban is azzal akarja megakasztani, hogy teljes szigorral érvényesiti egyik törvényét, mely szerint valamely állásra, vagy munkára előzetesen, a bevándorlás előtt elszerződött embereknek tilos a bevándorlás. Ujabban ezt a törvényt azzal egészítették ki, hogy formális szerződés nélkül s már akkor is tilos a bevándorlás, ha a bevándorlók valamely nyomtatásban közzétett magánfelhivás következtében vándorolnak be az Egyesült Államokba. Az e tilalom ellen vétőket azonnal hazaküldik. E hazaküldés egy éven belül utólag is megtörténhetik, ha a tilalom ellenére bevándorolt egyének akadálytalanul partra szállottak ugyan, de a tilalom áthágását később megállapították, Mindezt az osztrák belügyminiszter teszi közhírré, hogy megóvja az osztrákokat a kivándorlást követőcsalódástól s ügynököktől, kik munka előzetes Ígérgetésével csalják ki az embereket Amerikába. Ezentúl tudnillik az ilyen ügynökök által kicsábitott embereket visszaküldik Amerikából. Az osztrák miniszter figyelmeztetéséből Magyarországon is okulást szerezhetnek azok, akik hajlanak a kivándorlásra.
A beruházási kölcsön Kibocsájtása. A pénzügyminiszter ma teszi közzé felhívását a beruházási czélokra kibocsájtásra kerülő 4 százalékos magyar koronajáradék nyilvános aláírására vonatkozólag. A most hozott törvény alapján a kölcsön maximális összege 120 millió korona, egyelőre ebből csak hetven millió korona névértékű 1900. évi magy. kir. adómentes 4 százalékos koronajáradék bocsáttatik aláírásra. Az aláírási árat 91 százalékban állapították meg, azaz egy száz korona névértékű kötvény, amely évente 4 koronát jövedelmez, 91 koronáért szerezhető meg az aláírás által. Az aláírás 1900. évi május 23-án, szerdán lesz és pedig Budapesten a magyar kir. központi állampénztárnál (pénzügyminiszteri palota), a magyar kir. állampénztárnál (fővámház), Zágrábban a királyi állampénztárnál, valamint az összes magyar kir. adóhivataloknál ; továbbá Budapesten a Magyar Általános Hitelbanknál, Bécsben a „S. M. v. Rotschild" bankháznál, a „K. K. priv. Oesterreichische Credit-Anstalt für Handel- und Gewerbe' czimü intézetnél, a „K. K. privilegirte allgemeine österreichische Boden-Credit-Ánstalt" czimü intézetnél, Brünnben, Karlsbadban Lembergben, Prágában, Reichenbergben, Triestben és Troppauban a „K. K, priv. Oesterreische Credit-Anstalt für Handel und Gewerbe" czimü intézet fiókjainál és végül Berlinben, M. m. Frankfurtban, Kölnben, Hamburgban, Boroszlóban, Amsterdamban és Brüsszelben a hirdetményben megjelölt helyeken.
803 Üzleti berendezése a ,Köztelelt" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portómentes megküldéssel : 55 Jerajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.
Szuperfoszfátot, liénsavas-kálit.
kéiMTM-inneit,
kovasavas-kálit, (dohánytrágyázásra)
£ kénport, 3 (legfinomabb =
7 8 % Chancel oidium allan)
pézgálicot, 98|99% legolcsóbban
szállít
a
^ „ H O A R , ^ MŰTRÁGYA, KÉNSAYésYEGYI IPAR RÉSZYÉNYTÁRSASÁG B U D A P E S T E N , V.
KER.
FÜRDŐ-UTCZA
jövő uj
8.
SZÁM.
vámpolitikája és
vámtarifánk.
Az Országos
Magyar
Gazcl.
i v á m ü g y i bizottságának
Egyesület
megbízásából,
irta:
RUBINEK
GYULA
az 0 . M. G. E. ügyvezető titkárja.
NYILTTBR.*) Megjelent az .Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom *) Az e rovat alatt közöltekért a szerkesztőség felelősséget nem vállal.
Nagy kvart alak 320 lap. - Ára
10
korona.
-
Megrendelhető a
„ K ö z t e l e k " kiadóhivatalában.
K Ö Z T E L E K , 1900. MÁJUS H O 19
304
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Ghittmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) H&pi jelentés a gabonaüzletről. 1900. május 18 A tegnapi véleményvásárlásokkal fölhajtott kurzusok ma már nem tarthatták magukat, részben a beérkező kedvező vetésjelentések, részben pedig a külföldi lanyhaságra való tekintettel, mely az l>/4 centig alacsonyabb jegyzésekkel a legtávolabbról sem ad impulzust egyelőre a további szilárdulásra. Még mindig borult időjárás mellett 16 08 K. kezdték venni az októberi határidőt, amidőn nagyobb számban jelentkeztek az eladók, minek természetes következményekép az árak 16-02 K.-ig visszahanyatlottak. A további forgalomban ismét valamivel barátságosabb lett a hangulat és újra 16-04 K. pénzt ajánlanak búzáért. A napokban annyira elhanyagolt tengerit ismét elkezdték favorizálni, ugy, hogy 10-96 K. tegnapi jegyzés után ma a májusi tengeri 1108 K. Rozsban is ellanyhult az irányzat, mert a mig tegnap még vigan 14-36 K. vették, addig ma 14/24 K.-ért hiába kínálták. Készáruban élénkebb volt a vételkedv, malmaink mindazonáltal csak változatlan árak mellett voltak hajlandók a forgalomba hozott ca. 30000 mmázsa búzát megvásárolni. Felmondatott mindössze 6000 mm. buza és 1000 mm. tengeri a következő árfolyamok mellett: leszámoló árfolyam búzára 15.60, tengerire 10.98, rozsra 13.60 és zsabra 10.08. Árpában gyenge forgalom mellett az árak teljesen változatlanok s jó minőségű takarmányárpáért 11.50—11.80 K., jobb áruért 13-ig érhető el helyben, rozsban mérsékelt kinálat volt jól tartott árak mellett s minőség szerint Budapesten átvéve 13-40—70, sőt 14 koronát is fizettek. Tengeri lanyha s helyben, illetve itteni paritással 11.10 K. értékelhető. A forgalom inkább vontatott. Zabban változatlanok az árak s 10—10.40 K. jegyzünk. Az árjegyzés 100 kg.-ra vonatkozik : Eladatott:
40. SZAM. 10-1K ÉVFOLYAM.
Az adózott nyersszesz ára i/i K. emelkedett. Denaturált szesz változatlan. Vidéki finomitógyárak által finomított, szesz Ár K.: 27.- 25.6) 24.20 22.60 22.20 21.40 20.—17.— - héten 144 50 K. volt ajánlva adózva, ottani állomáTakarmányliszt Korpa sokhoz szállítva és néhány kisebb tétel ez áron ' ' kelt. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz gyéren volt ajánlva és néhány kötés létesült
Bécsi jegyiée 41 80—42-20 korona, kontingens A központi vásárcsarnok árnjegyzése nagyban EJE£»i3GSzért. (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Prágai jegyzés 117"Vs •— korona adózott és Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó ezSvetkeze•Vé korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 19-50—20-— korona kiviteli szeszért táisek üzleti jelentése. 1900. május hó 16 áról. Az időjárás valamivel enyhébb lett s ez által az 90°/o hektoliterje. üzletmenet is kedvező fordulatot vett. A beküldések Kivitelre e héten néhány kocsirakomány finomított szeszt vásároltak, mely Dél-Törökország felé lett túlnyomó részét borjú, bárány és élőbaromfi képezte. Konyhanemüekből saláta, ugorka oly nagy mennyiség szállítva. érkezett, hogy ez által árhanyatlás állott be; mig Vidéki szeszgyárak változatlanul szilárdan je- spárgát gyérebb felhozatalok folytán s élénk kereslet gyeznek. mellett magasabb áron tudtunk elhelyezni. Vaj-ésturóBudapesti idrlatárak a héten: Finomított siesi üzletben az irányzat változatlan. Élőbaromfit tartott 116 50—117"50 korona, éiesztőszesz 116 50-1(7-50 K., áron tudtunk elholyezni. Tojásüzlet szilárd. Őzbak kenyereszes* adózva 114 50—115-50 korona, nyersazesz resett, bárányüzlet élénk. Eladásaink nagyban: borjú hosszan mérve adózatlaa (exkontingens) —• •— korona, denaturált Bxesz 3737 50 korona. Kontingens nyersszesz 86—94, bárány 14—16 korona párja, őznek 1-30—1-40 korona kilója. Az árak 10.000 'literfokonként hordó nélkül bérCsirke 1.—2-50, tyukk 2.—2-80, liba 4—8, rucza mentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfize- 2-60—3-40 K. tés mellett értendők. Tojás 57—58 korona eredeti ládánként. Prima teavaj 2-30—2-40, főzővaj 1-60—1-90 K„ turó 28—30 fillér kgonként. Spárga 1-40 — 1-70 fillér kgja; ugorka 16—40, Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) tök 80—130 korona száza. A lefolyt héten még élénk volt a forgalom. Luczerna még sok esetben kerestetett, ezen czikk alacsony árkelete mellett még meglehetős mennyiségekben Hivatalos árjegyzés rendeltek magkereskedőknél. Vöröshere. Az ebbeli Budapest székesfőváros vásárcsarnokaiban eladott legutolsó készletek is elfogytak és megbízható áruból most már semmi sem kapható. Takarmányrépamag.élelmiczikkekről. Budapest, 1900. május 17-ről. Eleinte csupán azon károkról lehetett hallani, melyeket Hus és hustermékek. Marhahús 1 q. hátulja főleg az ormányos bogár okozott a vetésekben, azután a fagyok viselték meg sok vidékeken különösen a I. rendű 108—112, II. r. 100—108, Hl. r. 96—100, eleje répavetéseket és ennek folytán sürgős természetű tete- I. r. 96—100, II. r. 92—96, HL r. 68—92, borjúhús 1 q. mes rendelések érkeztek be, melyek a takarmányrépá- hátulja I. r. 104—112, II. r. 96-104, eleje I. r. mtm. 81 kg K. 16-50 92—96, II. r. 80—92, bárány 1 darab hátulja , nak minden fajtájára kiterjedtek. Muharmag folyton 10Ö , 79 „ „ 16-60 , birkahús 1 q. hátulja I. r. 88—92, emelkedő árak mellett könnyen elkelt és az ebbeli eleje , 79 „ „ 16-70 készletek olyannyira megfogytak, hogy jól csírázó II. r. 80—88, eleje I. r. 76—80, II. r. 72^76, sertéshús „ 79 B , 16-20 1 q. szalonnával ^budapesti , vidéki , minőségű muharmagnak okvetlenül hiánya fog beállani. , 78 . , 16-20 Zöldtrágyázási és zölden takarmányozható növények szalonna nélkül budapesti 88-92, vidéki 72—90, sertéshús pörköltnek való , kocsonyának való magvaiból borsót, csillagfürtöt, mustárt, pohánkát és , füstölt budapesti I. r. — , vidéki II. r. 1 q. lófogu tengerit kerestek nagyon és ebbeli nagy forga124—130, malacz élő, szopós L r. 1 drb 5.00—7.00, lomról számolhatunk be. tisztított I. r. 1 kg. 1.40—1.80, sonka 1 kg. nyers, belf. Jegyzések nyers áruért 100 kgonkint Budapesten hentesáru 0.90—1.20, füstölt belf. csonttal 0.90—1.50, csont nélkül 1.20—1.70, sonka füstölt prágai, csonttal 128—132 1.70—2.00, csont nélkül 2.20—2.20, kolbász 1 kg. nyers Luczerna, franczia 106—110 , füstölt I. r. 1.40—1.60, szalonna 1 q. • Luczerna, magyar . 17—18 sózott 104—108, füstölt 96—120, sertészsír 1 q. hordóval Muharmag . . . 116—120, hordó nélkül budapesti I. r. 112—116, szalámi 1 kg. belföldi 260—300, prágai korona. Baromfi, a) Élő: (1 pár) csirke rántani való , 15'— 0.80—1.70, tyúk belföldi I. r. 2.40—2.60, kappan hízott , 14-90 1. r. 0.00—0.00, sovány 0.00—0.00, rucza hízott I. r. » 15-10 0.00—0.00, sovány belföldi 2.40—2.60, liba fiatal újdonság 4.0Ü—8.00, lud hizott I. r. —. .00, sovány II. II/B III. WR. belföldi 0. 0.—, pulyka hizott I. r. 0. 00.—, Ár Kor. 22.80 21 .80 21.10 20-— 17.80 15.60 20.60 sovány belföldi 4.0—4.80 korona. — b) Tisztított: csirke .„ 1610 1. r. 1 drb 1.20—1.60, tyúk I. r. 1 drb 1.50—2.20, , 15.90 Köleskása: kappan hizott 1 kg. , 1 drb 2.00—4.00, rucza Felsőmagyarországi 320 „ 79 » 16-50 3 4 1 2 Szám 0 hizott 1 drb 1.60—2.80, 1 kg. 1.12—1.20, lud hizott Tolnai : 1800 , 75 „ 15.70 1 kg. 1.12—1.20, 1 drb 4.60—6.50, magló 1 kg. , Ár: Kor. 26.-- 25.— 24-- 22.50 21.— • 1 Jerbászi: 530 , 72 , 15-60 drb , pulyka hizott 1 kg. 0.00—0.00, 1 drb Bótóíi: 250 „ 75 , „ 15.40 , magló 1 kg. , 1 drb , ludmáj Takarmánydara Árpadara Rizstakarmány „ 14.90 1 kg. 2.40—3.20, nagy 1 drb 1.00—2.00, ludzsir 1 kg. 9.40 K. 1000 , 74 , , 14-90 ;i0.20 K. 10.20 K. 1.60—2.00 korona. 630 J 73 , 14-90 Rozskorpa Hal. Élő: (1 kg.) harcsa 1.60—1,80,csuka0.00— 2000 . 75 . , 14-70 „ 0.00, ponty dunai nagy 1.60—2.00, márna 0.00—0.00. 3000 , 75 . , 14.60 , süllő balatoni , ezompó 0.00—0,00, pisztráng 5500 » 74 . . 1460 . Áraink 100 kgonként, helyben, elegysülyt tiszta- nagy , kecsege 0.00—0.—, angolna -— , Baktárból: 300 . 75 „ , 15.40 , sulynak véve, zsákkal együtt értendők. apró kevert 0.32—0.40. Lazacz rajnai 1 kg. 0. —.— Határidők egy órai zárlat korona. Buza májusra 1900. 15.62 - 64 Tej és tejtermékek. Tej teljes 1 liter 0.16—0.16, , októberre , 16.02 - 04 Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósí- lefölözött 0.12—Ö.12, tejfel 0.50—0.56, teavaj 1 kg. Tengeri májusra , 11.08-10 tása a .Köztelek' részére. Budapest, 1903. május 16-én. 1.80—2.40, főző darabos 1.50—1.60, szedett 1.40—1.60, juliusra „ 11.20—22 Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta olvasztott , margarin I. rendű , II. r. Zab októberre „ 10.54—56 súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajó, tehéntúró I. r. 0.24—0.32, juhturó 0.92—1.12, Rozs októberre „ 14.18—22—r állomáshoz szállítva: liptói 0.80—1.28, juhsajt aO—92, ementáli belföldi 2.00—2.00, grói belföldi 0.80—1.20 korona. Liszt és kenyérnemiiek. Kenyérliszt 1 q. , »«ej». (Qoldfinger Gábox ssBíisgyarí képviselő ÁrK.: 27.40 26.— 24.20 23.— 22.40 21.2019.3016.2014.8i kenyér monori, fehér hosszú 1 kg. 0.26—0.26, barna 0.22—0.22, rozs 0.22—0.22 korona. buzakorpa Száraz főzelék. Lencse belföldi 1 q. —.00 .00 A szeszüzletben e héten a változatlan szilárd 8-as takarmányliszt finom goromba külföldi 36.00—56.00, borsó hazai héjas 20.00 - 24.00, irányzat, daczára a gyérebb keresletnek, fentartotta koptatott 26.00-30.00, külföldi héjas 20.00—34.00, magát és a szeszárak változatlan áron jegyeznek. bab fehér apró 14.00—18.00, nagy 14.00—16.00, szines Elkeltfinomítottszesz nagyban adózva 116-50—117-50 K. 12.00—20.00 korona. és 46-50—47-50 K. adózatlanul szabadraktárra szállítva helybeli finomitógyáraktól. Tojás. Friss teatojás 100 drb 4. 4.10, alföldi Lujza Gőzmalom Készvény-Társaság üzleti tuÉlesztőszesz változatlanul jegyeztetik és nagyobb dósítása a .Köztelek' részére. Budapest, 1900. május 17. (1440 drb) 57.00—58.00, erdélyi (1440 drb) —.00——.00, szerb (1440 drb) 56;—-56-—, apró (1680 drb) , kötéseknél adózva 116-50—117-50 K., adózatlanul 46"50— Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasuly,47-50 K. jegyeztetik. meszes tojás korona. ként, zsákostul. Kötelezettség nélkül.
40. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1900.. MÁJUSHÖ19.
805
Zöldség. Sárgarépa 100 köt. , X. r. 1 q. 4.50—6.00, petrezselyem ujd. 100 köt. , I. r. 1 q. 28.0C— 32.00, zeller I. r. 100 drb 10.0- 24.0, karalábé I. r. 100 drb 6.00—20.0, vöröshagyma ujd. belföldi 100 köt. , érett makói 1 q. —.00 .00, fokhagyma I. r. 1 q. 26.00—30.00, czékla 1 r. 100 drb 1.20—2.00, II. r. 0.80—1.20, fejeskáposzta I. r. 100 drb —.00 .00, kelkáposzta I. r. 100 darab 4.00—10.00, vöröskáposzta I. r. 100 drb 00.00—00.00, fejes saláta I. r. 100 drb 2.00—2.80, kötött saláta 100 drb , burgonya 1 vaggou sárga 600.0—640.0, fehér 400.00— 440.00, rózsa 1 q. 5.40—5.80, fekete retek kicsiny 100 drb 1.20—3.00, ugorka 100 drb savanyítani való , savanyitott 3.60—5.20, nagy salátának , paradicsom olasz 1 q. 90.00-90.00, belföldi , zöld paprika 100 drb , tök főzni való 100 drb , zöldborsó hüvelyes 1 q. 28 40—, kifejtett , zöldbab hüvelyes 1 q. , kifejtett , karfiol 100 drb -.00 .00, torma belföldi nagy édes 1 q. 24.00—34.00, spárga 1 kg. 1.40—1.70 korona.
Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1900. Ingatlanok árverései (40000 korona becsévi május hó 17-én. (A budapesti közvágóhíd és értéken felfii.) markavásárigazgatóság jelentése a .Köztelek' részére. Felhajtatott: 185 db, úgymint: jármos ökör elsőmin. — (Kivonat a hivatalos lapból.) db, közép — db, alárendelt — db. Fejőstehén : fehér 0 drb, tarka 140 db, tenyészbika 1 drb, tarka tinó —, atkviha- Gemsper- 196352 fehér — db, jármosbivaly — db, bonyhádi 44 db, tóság ger József hizlalni való ökör — db,üsző fehér — db. atkviha- Dittrich 200585 Máj. 2 A fejős tehénvásár valamivel lanyhább volt, tóság Gyula mint a mult héten. 1328730 a tkvi ha- Müller Május Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos kir. tvszék tóság Lajos ökör , középmin. jármos ökör pár., Módosi atkviha- Berkovich 113704 alárendelt minőségű jármos ökör , Jármos bivaly é. s. mm., K-.ig páronkint. kir. jbiróság tóság István jobb minőségű jármos ökör mm.-kint é. s., atkviha- Taussig 180196 bekötni való ökör K.-ig. Fejőstehenekért és Május 28 kir. tvszék tóság Pál pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert származású tehén 140—240 koronáig darabon- Május 30 kínt, bonyhádi tehén 240-320, kiv. koronáig darabonkint. Május 30
Gyümölcs. Alma, nyári édes 1 q. —. .—, rétesbe való 00.00—00.00, vajkörte nagy I. r. 1 q. —. .—, közönséges kevert körte 1 q. 00.00—00.00, szilva magvaváló nagy I. r. 1 q. —. .—, nem magvaváló vörös 1 q. —. —.—, ringló nemes I. r. 1 q. —. .—, baraczk kajszin 1 q. —..—, őszi 1 q. —. .—, magvaváló 1 q. —. .—, nem magvaváló 1 q. —. .—, szőlő fehér mézes csemege 1 q. 00.00—00.00, közönséges kevert I. r. 1 q. —. —.—, meggy nagyszemü kem. 1 q. —. .—, apró szemű 1 q. —. .—, eper (szamócza) 1 kg. —. .—, málna 1 kg. —. .—, szeder 1 liter —. .—, görög dinnye nagy I. r. 10 drb , kicsiny 100 drb —. .—, sárga dinnye nemes I. r. 100 drb —. .—, n. r. 100 darab —, .—, dió nagy papirhéju 1 q. 00.00—00.00, apró kemény héjú I. r. 1 q. 00.00—00.00, mogyoró nagy olasz 1 q. —.00 .00, gesztenye olasz nagy 1 q. 0. 0.—, belföldi 1 q. —. .—, narancs messzinai 100 darab 3.60—7.00, apuliai 100 drb —. .—, mandarin 100 drb 0.00—0.00, czitrom I. r. 100 drb 2.40—2.80, füge hordós 1 q. 36.00—40.00, koszorú 1 q. 36.00—40.00, datolya sajtolt I. r. 1 q. 80.00—88.00, mazsolaszőlő (fehér) 1 q. 70.00—112.00. szőlő passatutti 1 q. , 1 q. —. .—, szerb szőlő 1 q. —. .— korona. Faszer, ital. Paprika I. r. 1 q. 200.00—240.00, n. r. 1 q. 140.00—200.00, mák 1 q. 50.00—60.00, méz csurgatott 1 q. 80.00—104.00, lépes 1 q. , köménymag 1 q. - . . - , boróka 1 kg. - . .-, házi szappan szin I. r. 1 q. 56.00—60.00, közönséges H. r. 44.00-46.00, bor fehér asztali palaczkokban 1 hl. —. .—, vörös bor 1 hl. —. . v , házi pálinka palaczkokban 1 hl. —. .— korona. Budapesti takarmányrásAr. (IX. kerület Mesterffltata, 1900. május 18 A székesfővárosi vásárigazgatósáz jelentére a ,Kózteltk' részére). Felhozatott a szokott bégekből 197 szekér réti széna, 25 szakér muhar, 36 szekér zsnpszs ima, 17 szekér alomszaüna, 0 szekér ta-
Budapesti vágómarhavásár. 1900. évi május hó Május 30 17-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 2522 db nagy vágómarha, nevezetesen : 1284 db magyar és tarka Május 3 ökör, 562 db magyar és tarka tehén, 388 db szerbiai ökör, — db szerb ökör, — db boszniai tehén, 31 db Május 3 szerbiai tehén, 207 db bika és 50 db bivaly.
200—240, egyéb iakar540-540, s*rju460- 500, szaJroaszecaki. __ , oj , zabosbűkköny 460köí (isiim 284, loly 383,400 kg.
\ 1900. május hó 17-én. Felhajtatott: belföldi 787 db, eladatott db, galicziai — drb, eladatott drb, tiroli 22 drb, eladatott — drb, növendék élő borjú 92 db, eladatott — drb, élő bárány 92 db, eladatott — drb; belföldi — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb, eladatott drb, ölött bárány — drb, eladatott -t- drb, élő kecske — drb, eladatott — drb. A borjuvásár hangulata élénk volt. Arak a következők: Élő borjuk: belföldi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 56' 80 koronáig, kivételesen 90 koronáig súlyra, galicziai — , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék boiju , koronáig, kiv. koronáig drbkint, 42—50 koronáig, kiv. koronáig súlyra, Ölött borjú: belföldi — koronáig, kiv. koronáig súlyra, galicziai — koronáig, kiv. koronáig súlyra, tiroli —— koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig, kiv. - — koronáig súlyra, növendék koronáig, kiv. koronáig drbonkint, élő bárány 1517-— koronáig páronkint, ölött bárány — •— koronáig párja.
Minőség szerint: 1110 darab elsőrendű hízott 1157 db középminöségü és 255 db alárendelt min. ökör db elsőrendű hizott ökör, — - db közép- Május 3 minőségű ökör és — db alárendelt min. ökör; — db elsőrendű hizott tehén, db középminöségü tehén, - db alárendelt minőségű tehén. Május 3 Valamivel nagyobb felhajtás és változatlan jó vételkedv mellett az irányzat és az árak általában változatlanok maradtak. Csupán öreg nehéz mustra ökrök Junius ára hanyatlott egyes esetekben 100 kilogrammonkint 1—2 koronával. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 6066- - , kivételesen —• , hizott magyar ökör középminöségü 52 58 —, alárendelt minőségű magyar ökör 4450-—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 42-64-—, kivételesen tarka tehén 65—, magyar tehén középmin., 42 64 —, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 42-— 64, szerbiai ökör jobb minőségű 5260-—, kiv. 64—, szerbiai ökör középminöségü 46 —50 —, szerbiai ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika 46-64-—, kivételesen 66.—, szerbiai bivaly 32.—44-—, kiv. —••— koronáig métermázsánkint élősúlyban. Budapesti lóvásár. Budapest, 1900. május 17-én. (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,K
atkviha- Spiegel 136364 tóság Adolf atkviha- Ferenczy 213447 tóság Emil és neje br. Vay Hedvig atkviha- Spiegel 136364 tóság Adolf és Hoffmann Antónia atkviha- Ferenczy 140102 Kisvárdai tóság Emil jbiróság atkviha- Róvay 75889 Budapesti kir. tvszék tóság Manő atkviha- Lichten- 249642 tóság stein Ferenczné a tkvi ha-Dittrich 41008 tóság József kir. tvszék atkviha- Rossler 50428 Bpest I—Hl. tóság Bernát jbiróság a tkvi ha- Berzeviczy 43266 Élesdi tóság Béla jbiróság atkviha- Fodor 330 80 tóság Gyuláné kir. tvszék a tkvi habr. Szent- 108000 Segesvári tóság kereszty Pál kir. jbiróság atkvi-fia- Ujfalusy 112520 Debreczeni tóság Endre kir. tvszék atkviha- Szudaro- 80292 Szabadkai tóság vics' Márk kir. jbiróság Marosvásárhelyi atkviha- özv. Gazda 40593 kir. tvszék tóság Józsefné Zirczi atkviha- Ányos 66336 kir. jbiróság
| Elsőrangú
tóság
hazai Of
Miklós
i
gyártmány. Pontos ozim:
ELSŐ MAGYAR
Kőbányai sertésvásár. 1900. évi május hó 18-án. (Első magyar sertéshizlarf-részvénytársaság telefon jelentése a ,Köztelek« részére.) Az üzlet lanyha volt. Heti átlag-árak: Magyar válogatott 320—380 kgros nehéz 104—105 fii., 280—300 kgrammos nehéz 102—103 fii., öreg 300 kg. túli 102-104 fii., vidéki sertés könnyű f. Szerb 98—103 f. Román RÉSZVÉNY-TÁRSULAT tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4% engedmény szokásos.— Eleségárak: Tengeri uj 11-80 BUDAPEST. —-— korona, árpa 12-80 kor. Kőbányán átvéve. Helyi állomány: május 11-én maradt 43620 darab Felhajtás,: Belföldről 1044 darab, Szerbiából 1270 darab, Magyarország legnagyobb és egyedüli Romániából drb, egyéb államokból darab. gazdasági gépgyára, Összesen 2314 db. F ö ö s s z e g 45334 db. Állomány mely a gazdálkodáshoz szükséges és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 1157 drb, belföldre Budapest 1 0 " ö s s z e s Tfta környékére 634 drb, Bécsbe 577 drb, osztrák tartományokba 473 drb, Ausztriába — db. Német birogazdasági gépeket gyártja. dalomba — darab egyéb országokba — darab, összesen 2804 db. A szappangyárakban feldolgoztatott: szállásokban elhullott 4 darab, vaggonokból kirakott hulla Rendelések megtétele előtt kérjük minden 4 darab, borsókásnak találtatott 15 darab, összesen szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk 23 db. Maradt állomány 42470 drb. A részvény-szálláfordulni. sokban 8502 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt V/11. 27G6 db. Felhajtás: SzerRészletes árjegyzékkel biából 1270 db, Romániából — drb, összesen 3976 drb. H éss szakszerű szakszeri! felvilágosítással díjmentesen szol• Elhajtás: 1042 drb, maradt állomány.' 2934 drb és g álunk. pedig 2934 drb szerb és —db román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 112 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott
1
H
806
&OZTELEK
1900. M Á J U S H O
40. SZAM.
19.
10-ik É V F O L Y A M .
Gazdaságok, iparosok és malmok részére ajánlja a
drezdai m m m m á R
^ssszzr
' efs°mertak gáz-) benzin-, petróleum- és acetylen-motoraií
és locomobiljait.
Minden kiállitáson
Importált eredeti
angol kosok
Földbirtokosok,
kaphatók:
g a z d á k és r a k (Alv á l l a l a t o k s ü t . figyelmébe.
PICK
Austria-Magyarországon általam bevezetett s mindenki által hasznosnak elismert
VIII., Külsö-Kerepesi-ui
ponyva-kölcsönző intézetem
kazal ponyvákat,
B u d a p e s t ,
vasúti waggonok és más mezei termékek betakarására Iszolgáló ponyvákat,' továbbá 12 Qmtr. nagyságú, behordáshoz alkalmas s z e k é p p o n y v á k a t , miáltal saját ponyvának beszerzése mégtakarittatik. Úgyszintén
zsákok is kölcsönöztetnek telített ponyvák,
A
á a a
béltartalmáért
szerkezetű
Pontos
®
szavatolok,
kitűnő trágyaszóró
legolcsóbb
#
K a m i t o k —m gépek
áron.
és l e l k i i s m e r e t e s
kiszolgálás.
• •
bárhol.
Ócska zsák és pönyva minden mennyiségben a legmagasabb áron megvétetik.
M a g y a r Fenyőmag 1 P e r g e t ő Cryár erdészeti magkereskedés
AD01F
B u d a p e s t , V. A r a n y - J á n o s - u t c z a
MIROITÉSIK
műtrágyák
Legújabb
a
minden nemben, gabona, faszén, liszt és korpás zsákok stb.
T E L E F O N .
(Thomassalak),
„ M a r t e l l m " d o h á q y t r á g y á t ,
— - g s á k n k - —
NAG-EI
szám.
képviselője a j á n l : T h o m a s f o s z f á t l i s z t e t
valamint s « c k é r p o n y v á k 7 korona és 9 korona, továbbá uj és használt
-kai o l c s ó b b m i n t
VI. k e r ü l e t , T e r é z - k ö r u t 3 .
a csehországi Thomas-müvek magyarországi vezér-
igen olcsó árak és előnyös feltételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők be uj és hasznáít 726
(Minden 5 0
1. az.
Kalmár Vilmos
ajánl igen csekély kölcsöndij mellett 96 • mtr. és 48 • mtr. nagyságú telitett
®6*T
OSWALD-nál BUDAPEST,
FARAGÓ B É L A ZALA-EGERSZEGEN. Ajánl mindennemű hazai s külföldi legmagasabb csiraképességii tü és lomblevelű
12.
Erdei # # # # f vetőmagvakat
Sürgöny-czim: Nagel Adolf, Budapest.
felvétetnek a kiadóhivataltBUDAPEST,
T Ö 1 G Y B A K K O T s gyümölcsfa magvakat. >s erdészeti hatóság elismerő Árjegyzék bérmentve.
M c Cormick Harvesting Machine Company. Chicagói Kévekötöaratógép.
aratógépgyár.
Wlarokrakóaratógép.
Fükaszálógép.Szénagyüjtö-gereblye. Kaszaélesitö.
Kévekötözsineg.
Nemrég nyitottuk meg Budapesten uj üzletünket és azt magunk vezetjük egyenesen saját üzemünk szerint. Ezen idényben szolgálhatunk tiszta manillakötőzsineggel, melyet chicagói gyárunkban gyártottak. Képes árjegyzékekért és útmutatásokért tessék az alul jelzett czimhez fordulni:
M c Cormick Harvesting Machine Company. W I L L I A M J. STILLMAN, igazgató. B u d a p e s t , V., Y á c z i - u t 3®. s z á m .
KÖZTELEK, 1600,
40 BZí-M. ÍO-IK ÉVFOLYAM, I Gazdasági
Üzemekben,
uradalmakban,
| F o r c e l l á n - B m a i l - F e s t é k ü n k
tejgazdaságokban, évek őta ( P e Q
" mint elegáns fal és mennyezet mázolat, melyen penész és gombaképzödés lehetetlen. Mindenkor mosható, kemény, porczellánszerü feltt, letet nyújt, mely t e j és vajkezelési helyiségek, géphá} zak, konyhák, fürdőszobák, folyosók, istállók, [ kloaetek stb. részére, felette czélszerü. Kimerítő
ajánlattál
és prospectussal
„
ily: VIII. ker., Kerepesi-ut 9. ly : VI. ker., Andrássy-ut 2. (Fonciére-palota).
807
MÁJUS HO 19 szeszgyárakban
stb. k i t ű n ő e n
b e v á l t -".
B e s s e m e r festékflnk(védjegyflllő) ít f e l t é t l e n ü l megbízható rozsdavédő szer mindennemű vasszerkezetek, vas és hullám bádogtetők, tartók, kerítések, rácsok, gépek stb. részére. — Mint famázolat is kitünö konserváló szer. Tartósabb, szaporább és a különféle behatásoknak sokkal jobban ellenáll, mint minium és olajfesték.
szívesen
szolgálnak
az egyedüli
] I I I ]
gyárosok
)Lutz Ede és Társa, Pozsony. >sztály: V. ker., Dorottya-ut - - ., —-Befizetett
alaptőke:
9 , 0 0 0 , 0 0 0 kor,, névre szóló 1 5 , 0 0 0 db 6 0 0 kor, névért, részvényre felosztva. Tartaléktőkék: Rendes tartalékalap 11,077.586.36 korona. Külön „ 1,015.589.06 Rendkívül „ 400.000.— „ 12,493.175.42 korona. Kölcsönöket ad telekkönyvvezett fővárosi_ __„ ingat ikra és vidéki földbirtokokra készpénzben és záloglevelekben a becsérték 50 százalél / /!', 1 .1 A jelzálogkölcsön iránti kérvényekhez, — melyeknek melyei mintázatai a takarékpénztárnál díjmentesen átvehetők — következő okiratok melléklendők Földbirtokoknál: az adókönyv vagy adóhivatali bizonyítvány afizetettadóról ; esetleg az ármentesitési költségek M--'-"™ • az épületekre vonatkozó tuzkárbiztofi
A„MiskoIczi Hitelintézet" áru s terményraktáraiban az ezidei M
-
i
k
;
g
y
a
p
j
i
x
-
v
á
s
á
r
beraKtápoiisísal egybekötve
767
orvosi műszerryároi m «b Iiu«apc8t. it *
tzttl mlitzerekböl, a legújabb előírás szériát, és jutányos árak. Javítások és műköszörülések elfogadtatnak. Képes ai-Jee-yzélt ta2y«n.
-
Magyar királyi államvasutak. Budapest-balparti üzle tvezetőség. 11584/11. szám. Pályázati hirdetmény. A magy. kir, államvasutak budapest-balparti üzletvezetőségének vonalain levő vashidaknak az 1900., 1901. és 1902. években szükségesnek mutatkozó nagyobb mázolási munkáira nyilvános versenytárgyalást. hirdetünk. A munka végrehajtására vonatkozó és az elszámolási módot szabályozó részletes feltételek alulirt üzletvezetőség pályafentartási és épitési osztályának helyisegében (VI., Teréz-körut 62., I. em. U. ajtó) a rendes hivatalos órák alatt átvehetők. Jogérvényes és kellőleg bélyegzett ajánlatok f. é. május hó 30-ig déli 12 óráig általános osztályunk vezetőjénél (VI., Teréz-körut 62., I. em. 6; ajtó).nyújtandók be ezen czim alatt: „Ajánlat 1900., 1901. és 1902. években foganatosítandó . vashidmázolási munkákra." Később beérkező ajánlatok nem fognuk-figyelembe vétetni.Bánatpénz fejében legkésőbben f. é. május hó 29-én déli 12 óráig 500, azaz ötszáz korona készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban a budapest-balparti üzletvezetőség gyüjtőpénztárában lefizetendő. Készpénz után kamat nem követelhető, az értékpapírok pedig a budapesti, illetőleg a bécsi tőzsdén legutóbb jegyzett, 14 naphál nem régibb utolsó napi árfolyam szerinti értékben, de semmi esetre névértéken felül fognak számíttatni. Takarékpénztári betétkönyvek bánatpénz gyanánt nem tehetők le. Az ajánlatok közt a szabad választási jogot magunknak fentartjuk. Budapest, 1900. május hó. A m. kir. államvasutak budapest-balparti üzletvezetősége.
V
I Jtm
iránVh0SÍ aka
ánatos, hogy esetleg meglevő birói becslések, adás-vételi vagy bérszerződések melléKészpénzkölesönök hat havi kölcsönös felmondás a kamatoknak negyedevenkint előlegesen leendő lőfizetésének Bz< kikötése mellett adatnak. pénztár és a kölcsönkérő közti megállapodás tárgyát képt , A takarékpénztárnak 4 és fél százalékos záloglev. kölcsönei u letekben8 kamat feJ'éien 45 éTen 44 é , e n i i n t 6 és fél sz4zalék fizetendő Á záloglevelek kölcsönösen megállapított, áron vétetnek vissza. Az intézeti záloglevelek a tőzsdei napi árfolyamtakarékpénztár mind a négy osztályának pénztáránál
ÍOOO. é v i j u n i u s hó 13-ik n a p j á n Részletes felvilágositással szívesen szolgál
I f a l a l i • V B I I S I I
tartatik.
A „ M I S K O L C Z I HITJRL.KVTÉZET" részvénytársaság igazgatósága. (Utánnyomás nem dijaztatik.)
Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. A gőzhajók szaporított járatainak ! uj menetrendje afiume-anconaiés a fiume-velenszeí vonalon. Folyó évi márczius 15-től kezdve a gőzhajók egész éven át hetenkint kétszer közlekednek, csatlakozásban a Budapest-Fiume közt forgalomban levő gyorsvonatokkal, melyek az utasokat a hajók kikötőhelyéig, illetve onnan továbbítják. A fiume-velenczei vonalon az egész éven át fenntartott heti két járaton kivül — az építés alatt levő uj termes gőzhajó elkészültekor — nappal történő utazással egy heti harmadik járat fog a nyári hónapok tartama alatt berendeztetni, melynek menetrendjét utólagosan kihirdetjük. Afiume-anconaivonalon már márczius 15-től kezdve egyik járat nappal, a másik járat pedig éjjel történik, s mindkét járatnak csatlakozása van a Rómába, Nápolyba, Bariba, Brindisibe Bolognába induló, illetve az onnan érkező vonatokhoz. A vonat Anconában a hajó kikötő helyétől, illetve kikötő helyéig közlekedik. A gőzhajók menetrendje I. Fiume-Ancona közt: a) Nappali utazás: Fiúméból ind. minden hétfőn reggel 7 ó.-kor „ „ Anconából „ „ szerdán „ 7 „ b) Éjjeli utazás: Fiuméből „ „ csütörtök este 8 „ » „ Anconából , „ szombaton „ 8-30, II. Fiume-Yelencze közt: Fiúméból indulás minden kedden és szombaton este 8 órakor Velenczéből „ „ hétfőn és csütörtökön „ 7.30 „ (A nappal történő utazással berendezett heti har.nadik járatnak kezdete és menetrendje utólag kihirdettetik.) Menetdijak : A gyorsvonatok használatára jogosító menetjegyek árai a hajóátkelési díjjal együtt: a) Budapestről Fiúmén át Velenczébe vagy Anconába vagy viszont: gyorsvonaton I. oszt. és a gőzhajón I. oszt. K. 34.— II. , » » , I. , , 26.— b) A gőzhajókon Fiúméból Velenczébe vagy Anconába vagy viszont: diszterem, hálóhelylyel együtt K. 16.— I. oszt. „ „ „ 12.— III. „ (fedélzet) „ 6.— Utazási tartam 10 óra. A gyorsvonatok használatára jogosító c) közvetlen menetjegyek árai a hajóátkelési dijával együtt: I. oszt. II. oszt. Budapestről Rómába v. viszont 76 frc. 05 cm 55 frc. 65 em Nápolyba „ 104 , 45 „ 75 „ 55 , Florenczbe „ 75 , 80 , 55 „ 45 , , Genuába „ 92 , 50 , 67 , 25 » Milanóba „ 71 „ 95 , 52 „ 85 „ „ Turinba „ Nizzába 84 „ 40 » Marseüleba , „ __ „ , „ , Lyonba „ 132 „ 15 „ 94 , 25 „ Továbbá kaphatók ezen útirányon át Olaszországba szóló combinálható mérsékelt körutazási jegyek is. Menetjegyeket kiadnak és közelebbi felvilágosítással szolgálnak a magy. kir. államvasutak állomásai, valamint a városi menetjegy irodái és jegykiadóhelyei és a „„a„ ja:
808
KÖZTELEK,
1900. M Á J U S H O 19.
" T J S
1
1
LflceniáilerétJtoaflTatat minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket
Kocsikenöcsot, Petroleumot,
G Í É P O L A J A T ,
Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllakot,
h ü t r á g v A t
V e t ő m a g o t TSí
KRAMER LIPÓT,
40. SZÁM. 10-iK É V F O L Y A M .
u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű navtalanltott repczeolajat, stb. Szalonnát F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t , u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb.
BUDAPESTEN,
T . k e r . , A k a d é m i a - n t c z a 1®. sz. ' SúrgSnyczims „CERES" Budapest. Telefon. ArJeRTiéKKel én Féwletes k f l ! $ n a J á n l s t o K K a ! k l T i n a t r n u « l c á l « » .
Telefon.
A „Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaság, mint Szövetkezet" Budapest, IX., Ferencz-körut 30. sz.
tagjainak 1899. 1899. 1899. 1899. 1899. 1899.
S
A 13653.
kimutatása.
Részjegy tulajdonosok: deczember 31-ig belépett 176 tag 3499 deczember 31-ig kilépett 15 tag 1093 deczember 31-én tehát maradt 161 tag "2406 Biztosított tagok: deczember 31-ig belépett . . deczember 31-ig kilépett __ deczember 31-én tehát m a r a d . . .
szám
SOMOGYI állatok
részjegygyei részjegygyei részjegygyei. -
alatt
szabadulni.
GÉZA-féle
emésztését
elősegítő p o r
mindenféle sertésbetegségek
3731 tag 477 tag 3652tag.
ellen sikeres hatással
bír.
13652. s z . magy. k i r . szabadalmi okiratnak kivonata. Jelen találmány tárgya egy eljárás, áll a táppor előállítására, melyet állatok, különösen sertések ugy folyékony, mint szilárd táplálékába belekeverve, annak emészthetőségét megkönnyíti. M nt a tapasztalatok bizonyították, ezen tápporral ellátott táplálék a_ állat szervezetére igen jótékonyan hat, a mennyiben annak ellenállóképességét betegségek ellen már aránylag rövid használat után nagy mértékben növeli. A
L a p u n k 1
beüotesi
Sírt a s k r é r t
k m n h w t . 6
taníaja
(portómenteioiíj
Figyelmeztetés. A por, melyet az étellel együtt bevesz a sertés, a gyomorból megemésztés után a vékonybelekbe kerül, a hol az tovább emésztődve annak alkalmas részei a bél szívó edényei (bolyhai) által felszivatnak s a tápláló szervek erein keresztül a vérbe vitetneK és számtalan véredény által szétterjednek a test minden részébe; innen van tehát az, hogy a por tartalma szerint belsőleg hat, mert ha találmányom rendszeresen használva lesz, sikeres eredménynyel jár és bármely állatnál alkalmazható. , Használati utasítás. Ha az állat nem eszik és nem emészt, hetenként 2-szer 3 deka H/s evőkanállal adandó naponta. Ha az állat gyengélkedik, az első két nap 5 deka 2Va evőkanállal naponta. Azonban, ha betegségbe megy át, két napon át 8 deka 4 evőkanállal etetendő. A por kevés híg ételbe keverendő. Elismerő leveleka legnagyobb u r a d a l m a k b ó l vannak. Kapható mindenütt. V 4 t g . doboz 9 0 fillér ( 4 5 kr.), V a k g . doboz 1 korona 8 0 fillér ( 0 0 kr.) 341 Készitő SOMOGYI GÉZA, Arad.
k i a d ó h i v a t a l u n k b a n
Mindennemű tejgazdasági eszközt és gépet szállít, tejgazdasági telepeket és tejszövetkezeteket rendez be ax
-Separator Résziéoy-Társasáö ezelőtt P f a n h a u s e r
A .
Budapest, VIL, Erz^c^et-körut
45.
40.
SZAM. 10-IK
K Ö Z T E L E K , 1900.. M Á J U S
ÉVFOLYAM.
HÖ
19.
809
gyapjúmoső és bizományi részfénytársaság B u d a p e s t , W., I C á r p á t ^ a j f c z a 9» s z . Harminczkettedik
iizemév!
a gyapjunyirás közeledtével a t. cz.
Harminczkettedik
üzemév!
gyapjutermelők és gyapjukereskedők figyelmét
gyapjumosó
gyárunkra
irányítjuk és annak igénybevételét mint a hazai gyapjú l e g e l ő n y ö s e b b értékesítési módját ajánljuk. wim A z 1 8 3 9 . é v i g y a p j ú f o r g a l m i é r t é k 4 . 0 U 0 , 0 3 0 k o r o n é r a r ú g o t t , b i b K I V I T E L : Osztrák-, Német-, Franczia-, Orosz-, Olasz-, stb. országba. C s o m a g o l ó z s á k o k a t h a s z n á l a t i dij n é l k ü l k ö l c s ö n k é p k ü l d ü n k . = = A m o s o t t SJJ p j u u t á n s e m r a k t á r o z á s i , s e m b i z t o s í t á s i d i j a t i
Nyers-gyapjn bizományi-osztályunk elvállalja mindennnemü zsiros (szennyes) és úsztatott (hátonmosott) gyapjú nyers állapotban való bizományi eladását, a legmérsékeltebb feltételek mellett. A külföldi textilipiri piaczokkal fennálló kiterjedt összeköttetésünk a gyapjú legjobb értékesítésére képesit bennünket. Kimerítő felvilágosítással kívánatra készséggel szolgálunk,
Városi irodánkban Neugebauer Gy. urnái VII.. Dohány-utcza I. sz. felvilágositások szintén kaphatók.
g31
A Z
agyar királyi államvasutak. 73851/1900. szhoz.
I 0 4 J M a A T Ó s A
G
\üudapestí marhavásártéri vásári-pénztár részvénytárs.:
Hirdetmény. A magyar királyi államvasutak igazgatósága nyilvános ajánlati tárgyalást hirdet a Ruttka állomáson iétező felvételi épület bővítéséhez és átalakításához szükséges építési munkák végrehajtására. . A tervek, a költségvetés, az egységárjegyzék, a szerződési tervezet, az ajánlati minta, a pályázati feltételek, valamint a munkák végrehajtásához kötött feltételek Budapesten, a magyar királyi államvasutak igazgatósága magas építményi ügyosztályában (VI., Teréz-körut 56. szám, III. emelet- 14. szám) és Miskolczon az üzletvezetőség pályafentartási osztályában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Az ajánlatok legkésőbb 1900. évi junius hó 6-án déli 12 óráig nyújtandók be, alulírott igazgatóság építési főosztályánál (VI., Teréz-körut 56. szám, II. em. 10. a.) Az ajánlatok egy koronás, az ajánlat mellékletei ivenkint 30filléresbélyeggel ellátva, lepecsételve és következő felirattal nyújtandók be: „Ajánlat a Ruttkai felvételi épület bővítésére és átalakítására." Csak az összes munkákra tett ajánlatok fognakfigyelembevétetni. Az ajánlat benyújtását megelőző napon, vagyis 1900. évi junius hó 5-én déli 12 óráig 4400, azaz négyezernégyszáz korona bánatpénz teendő le a magyar királyi államvasutak főpénztárávál (VI., Andrássy-ut 75. szám földszint) akár készpénzben, akár állami letékre alkalmas értékpapírokban. A bánatpénzről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Az értékpapírok a legutóbb jegyzett árfolyam szerint számittatnak, de névértéken felül számításba nem vétetnek. Csak idejekorán beérkezett írásbeli ajánlatok szolgálhatnak a tárgyalás alapjául. Posta utján beküldött ajánlatok és bánatpénzek tértivevénynyel adandók fel. Budapest, 1900. évi május hóban. Az igazgatóság. (Utánnyomást nem díjazunk.)
s z a r v a s m a r h a , b o r j a , j u h , k e c s k e , b á r á n y és s e r t é s e k
^ T
bizományi eladásával
foglalkozik. 4 bizományába küldött állatokat — kisérő nélkül lehet feladni. A tulajdonosnak az aladásnál nem szükséges jelen lenni. A feladott állatokra a feladási-vevény ellenében megfelelő előleget nyújt hatóságilag megállapított kamatláb mellett. Vasúti küldemények czimzendők: Tásárpénztár, Budapest, Ferenczváros. Levél-, sürgöny, telefonczim : .VÁSÁRPÉNZTÁR—BUDAPEST.'
35
layto n & Shuttleworth G)
C
mezőgazdasági gépgyárosok Q ) B u d a p e s t által a legjutányosabb árak mellett ajánltatnak:
^ e t ^ ! ^ i
C e r n o v s k y & Co. mezőgazdasági gépgyára
B Ő M I S C H B R O D bei PRAG. Figyelmezteti azon
birtokos urakat, kiknek
birtokában
Cernovsky-féle szab. lókapa van
ezukorrépa,
kukoricza
és
burgonya
kapáink öszszes alkatrészei,
kés
részére,
L o c o m o b i l és g ő z c s é p l ő g é p - k é s z l e t e k 2I ^aSazlióza r k, ig ' továbbá Járgány-cséplőgépek, lőhere-csépISk, tlsztitő-rosták, konkolyozók, kaszáló- és aratógépek, szénagyüjtők, boronák.
„Columbia-Drill"
hogy
mint
védöhenger vezetökerekek
stb.
mindig
raktáron
tartatnak
s megrendelésre igen j u t á n y o s áron a z o n n a l szállíttatik.
903
Lincolni törzsgyárunk a világ legnagyobb locomobil- és cséplőgép-gyára.
KÖZTELEK,
810
1900, M Á J U S H 0 19.
40. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M ,
V é s z e n á t m e n t m á s f é l éves
tenyészkanok
titkári állásra
kaphatók
pályázatot hirdet. Pályázati feltételek:
É v i fizetés
Minősítés felsőbb gazdasági
919
Nagy-Szalonta, (Pata-puszta).
2400, korona.
szakiskolai
igazgató-választmány egy évi próbaidőre
Fehér Miklós gépgyára B u d a p e s t , I X . , t l l ő i ü t 23. szám. C S E f í ^
£• f
I £
Ajánlja a m. l l l r . á l l a m v a s u t a k gépgyárában készült gízcséplö garnitúrákat, Compound lokomobilokat stb., raktáron tart mindennemű gazdasági gépet, földmivelési eszközt, továbbá kijavított
1
8
lókomobilokat és cséplőgépeket különböző gyártmány és nagyságban, ajánlja jól felszerelt gépműhelyét géptk javitására és malomszerelvények gyárMérsékelt árak, kedvező fizetési feltételek. 630
Árjegyzék ingyen és bérmentve.
oklevél. A z alkalmazza
és ennek letelte^.után a z igazgató-választmány latára á közgyűlés által egy Hirdetmény. „Gács-magyar közös forgalom." A II. rész 1. díjszabási füzet b) mellékletében foglalt I. kivételes dijsza. básból a „cement" árucikk törlése és a bányászati célokra szolgáló fára vonatkozó batározmányok megváltoztatása. A gács-magyar közös forgalom 1898. február hó l-től érvényes II. rósz 1. füzet(rovatolási díjtételek) b) mellékletében, a 259. (német szöveg: 258.) oldalon foglalt árucikk jegyzékből a 10. tételszám (német szöveg: 4. tételszám) alatt, valamint a 263. (ill. '262.) oldalon foglalt I. kivételes díjszabásból a „cement" 1900. junius 1-ével törlendő. Budapest, 1900. május hó 4-ón. A magy. kir. államvasutak igazgatósága, a részes vasutak nevében is. (Utánnyomás nem díj azt.)
évi f e l m o n d á s
h á r o m évre megválasztatik, mely
időn
ajánmellett
belül
csakis
fegyelmi eljárás a l a p j á n mozdítható el állásából. Kellőleg felszerelt ajánlatok
1900. junius hó 10-ig B á r ó Fiáth P á l egyesületi később
Székesfehérvár,
•
elnökhöz
nyújtandók b e ;
érkezett ajánlatok figyelembe n e m
vétetnek.
1900. ' m á j u s 7.
ü § !
ti kötelék. - Svojsic állomással i forgat. agyar ml helye A szab. osztrák-magyar államvasuttársaság Svojsic állomása, mely czupán az ottani czukorgyár forgalmát közvetítette, f. é. junius 1-én beszüntettetik s ennek következtében az osztrák-magyar vasúti kötelék II. rész 1 díjszabási füzet 46 és 63. oldalán ezen állomásra kitüntetett 'csomópoti díjtételek ugyanazon időponttól kezdve érvényen kívül helyeztetnek. Budapest, 1900. május hó 5-én. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a részes vasutak nevében is Osz'
RENDSZERES
MALOM-berendezések és egyes
IHALOMGÉPEK,
termény-tisztító- művek
G r a e i e M gép- és r o s t a l e m e z g y á r ,
maiomépitészet
Marshall, Sons & Co, Lmtd angolországi gépgyár vezóríigynöke
7626
BUDAPESTEN, V. ker., Külső váczi-ut 46. szám.
40. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
1900.. M Á J U S H Ö
811
19.
Első érmek, arany kitüntetések, államdijak stb.
Á
BALANCE SEPARATOR
lefölöző-gépek h a t h ó n a p a l a t t kifizetik
önönmagukat.
E L S Ő M A G Y A R T E J G A Z D A S Á G I GÉP- É S E S Z K Ö Z G Y Á R
FUCHS ÉS SCHLICHTER B U D A P E S T , VI., A N G Y A L F Ö L D ,
Kézi
JÁSZ-UTCZA
és e r ő l i a j t á s u t e j g a z d a s á g i t e l e p e k kezetek teljes berendezése.
és
7.
szövet-
Tisztelt vevőinknek hosszabb időre biztos vajpiaczot biztosítunk. —
A L A K U L T 1856.
gazdasági gépgyára IHOSONBAH.
KÜHNEE.
JU2SÍÍ T S y f f f i w Z S t a i Budapest, VI., Váczi-körut 57|a. „ ( > s b o i
,
n e " - í e l e
f ű k a s z á l ó gépeit szénaforgatóit marokrakó és kévekötő aratógépeit,
Részletes árjegyzékek rendelkezésre állanak.
SZIVATTYÚK MÉRLEGEK minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. ..._••• \ közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Legjobb giimmi- és kender ta®ISk. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérleM i n d e n f é l e csövek. I gek. Commandit-társasAg szivattyú- és mérleggyártásra.
HOTTEK
W l V l l »I H j I I j
L ' WaMschgasae 14. Sehwarzenbergstrasse 6.
F . J. 18. Szt. József-gyógyszertár a sz. Józsefhez BÉCS, XII/2, Sciiönbrunnerstrasse lí
l/l palaczk frt «.-, V2 palaczk írt 3.SO. Eltávolít mindennemű kinövést és zsíros ssttapadékot, a nélkül, hogy a szírt tönkre Ítmé. Erősiti a megtámadott és gyenge iákat, eltáYolit és tönkre tesz minden csoástóT; különösen bevált epe™ajná" cSökaganatnál, patahütyköknél, vastag (érdnél,
"fcOTTr/?*
F A R A G Ó
Ö D Ö N
ki a külső gazdaságban is bir n é m i jártassággal k e r e s t e t i k egy nagyobb tiszavidéki gazdaságba. Ajánlatok «számtartó» alatt
Mezei Antal hirdetési irodájához Budapest, Gizella-tér czimzendök.
1. 934
CARBOLINEUM 28
AYENARIUS SZABADALMA, é v óta a l e g j o b b a n bevált
faconserválószer rothadás és gomba ellen. ! ! Utánzásoktól óvakodjunk ! !
A Y E N A R I U S R.
amegését megszünteti és meggyógyítja" a Hotter-féle Agril táppora >vak és szarvasmarháknak, 1 osomag I Kitűnő pótlék a takarmányhoz az állat gáj^hólyag-* ^idegb^n^ alkalmasai
fluid.
Perfect számtartó
JMiros és motoros cséBltt$ rosta, MolyozóL.
117 a A W f l N K v " •
Verseny
Izom, ízület-rándulás, valamint rokkantság esetében kitűnőnek bizonyult. Mindkét szer, környékbeli több nagyobb uradalomnál, valamint kisebb gazdáknál kipróbálva; már több év óta igen jó eredménnyel használtatik. Kapható a feltaláló és készítőnél gyógyszerésznél 859 T ó t - K o m l ó s Békés-megye. 1 nagy tégely Csütfsömörkenőcs 2 korona. 1 kis „ „ I 1 üveg Versenyfluid 3 deciliter ... 2„
melyek hazai földön is ismételve legelső dijakkal kitüntettek. Saját készitményü szénagerelílyék legjobb kőrisfából. Egy és többbsoros k a p á l ó g é p e k (Columbia cultivátor 66 korona).
Árjegyzékek ingyen és bérmentve.
Faragó-féle
C s ü d s ö m ö r - kenőcs.
Biztos hatású szer, csüdsömör, hám és nyeregtörés ellen. Faragó-féle
earfoolineumgyára
A m s t e t t e n , Alsó-Ausztria. 579
Iroda:
WIEN
I l i i , Hauptstrasse 84.
KÖZTELEK
812
PAUCKSCH,
1900. M Á J U S H Ö
P A U C K S C H részrény társaság fióktelepe.
Törzsgyárunk L A N D 3 S E R G
Éjik-
.ggssgg^^gff
^
^
^ 2
^plff^ ffiÜiffl
H W l
i j P ^ ^
I ^ ^ Hiliff| f í ^ L ^ *
^ ^ HS*^^
^
E
ti int legkiválóbb különlegességét 'egjobban jövedel-
üVFOLYAM.
a|W.
5 3 é r é s f e i m á l l á » » é t a "SS®
mező
10-IK
BUDAPEST, József-kíriit 25.
gépgyár, vasöntöde, gőzkazán-gyár és rézműves-műhely i « T
4 0 . SZÁM.
19.
0
^
,,
•
,
legújabb rendszer szermt.
80
É í m
rendezett be a
> é?
óía
k5rfllbö101
1800 telepet álll-
0 0 t0ÍtUnk feL ^ Szállítjuk továbbá a szükséges berendezéseket szeszflnomlték, ^ ^ ^ keményítőgyárak, t e j g a z d a s á g o k számára, átvesszük régi szeszgyárak teljes átalakítását és egyes szeszgyári gépet vagy készüléket is legjutilnyosabban szállítunk.
^ L t f *
0
Megkereséseket P a u c k s c h . (BG yuf dt rat epl ee ps:t ,K f iJb 6é nzysae. )f - k ö r u t 25. czimre kérjük.
.
Egy éYes a használható, j6 Shloer erü mütrágyaszóró ere-
A világhírű és hazánkban nagy elterjedtségnek örvendő amerikai
„Deeríng"-féle föbaszálógépeket, marokrakó aratógépeket és kévekötő aratógépeket, (lógereblyéket) van szerencsém a t. gazdaközönségnek akként ajánlani, hogy hogy minden általam szállított ilyen gépnek használhatóságáért és jó munkájáért, nemkülönben anyagának jóságáért elvállalom a felelősséget. Szükséglet esetén kérem a léseket ezen gépekre nekem feladni, mivel azokat korlátolt számban hozatom Amerikából, megtörténhetne, hogy késői rendelvényeket legnagyobb sajnálatomra már nem lennék képes foganatosítani.
PROPPER
SAMU
az amerikai Deering-gyár kiz. képviselője B U D A P E S T , V., V á e z i - k ö r ú t 52. szám. — Árjegyzékekkel és elsőrendű bizonyítványokkal kívánatra készséggel szolgálok. —
Kosárbetétek ggőzcséplőgépek számára, kaphatók a feltalálónál, teljes felelősség mellett, hogy tiszta cséplést lehet vele végezni a legrosszab eset-
A kosárbetétek árai:
4 lóerejü géphez 60 kor. 10 „ „ 90 „ Megrendelés esetén a kosár szélességének mérete beküldendő
Székelyhid.
Magy. kir. államvasutak. Igazgatóság.
„Ágricol"
Szabadalmazott
s aczélbil készült
Tej! gyobb mennyiségű tej éyi irződési vételre kerestetik.
762
Hirdetmény. Ezennel közhírré tétetik, hogy a vasúti kocsikban és az állomási helyiségekben elhagyott tárAusztria, Magyarország és gyak u. m. bőröndök, tásOlaszországban szabadal- kák, kalapok, ruha és mazott, puha s hideg víz- fehérnemüek, botok, napben könnyen oldódó Káli- ernyők és esernyők stb. szappan, rovarölő alkat- az alább felsorolt állomárészekkel. Legjobb óvázer a sokon árverés alkalmával szőlővessző rovarok ellen, kü- azonnali készpénzfizetés lönösen szénaféreg (bochi- mellett el fognak adatni. lis ambriquella) levéltetvek Fiume állomásón f. ő. és vértttvek (schizoneura) május 18-án d. e. 9-kor. a gyümölcsfák, ugyszinte Kis-Czell áll. f. é. május vetemény, réti füvek és virágférgek ellen. Bpést k. p. u. állomáÁrjegyzék és használati son f. é. május 30 d. e. utasítás kívánatra ingyen. Budapest, 1900. május havában. Az igazgatóság. szappangyára 730
F. Mlerl & CL
T R 1 E S T , V i a L i m i t a n e a 1.
Tavaszi kaszáláshoz különlegességek: Amerikából behozott és mindenütt nagy kedveltségnek örvendő felülmúlhatatlan
„JOHNSTONMéle fűkaszálókban változtatható kaszagyorsaság, tehát minden néven nevezendő takarmány kaszáláshoz alkalmas. I n k n e t n n ^ t j y J U I l l E » & y i l
egész aczél, igen könnyű és nagy munkaképességű
„Globe" gyiijt&gépekbem
„
H
o
l
l
i
n
g
'
s
w
ö
r
t
l
i
"
27
a C zéi
fogas
amerikai gyiijtőgépekben,
kitűnő anyagból készítve, magas kerekekkel, teljes szavatosság mellett szállít
Bacher Rudolf ésMelichar Forencz magyarországi B U D A P E S T ,
VI.,
főraktára
Nagymező-utcza
; Magyarországi vezérképviselö:
8 z ü c s
68. =
Zjeiigmond.
sz.
40. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,1900..MÁJUS HÖ 19.
813
KIS HIRDETÉSEK
Csak mezéé-udák fel a
C s a k oly l e v e l e k r e v á l a s z o l u n k , nelyelcliel v á l a s z r a s z ü k s é g e s levéltoélj e g e t v a g y l e v e l e z ő l a p o t k ü l d e n e k . BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, I
Ispáni ry ehhez hasonló állái us l-re gazdasági isen végzett, 26 éve
«»*««a
Intéző
nvgy gazdaságba Iterc
Eredeti Ramhouillet kosok 157 mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók
iágl akadémiát vagy felsőbb razdasági tanintézetet végze i katonai kötelezettségükül (leget tett egyének. Fizet
Oépész-kovács
dók^afátkezü'leg'irV jó'sike?rel végzett gazdasági tanintézet Mzonyitványmásolattal, orvosi fénykép p eWeíszere'tajanlatai* néme" ^yéív^bíás® m-ggfar és
V., Nádor-u.8.sz.
Cuprin-port legbiztosabb és legolcsóbb óvszer a szőlő és burgonya peronosporája ellen. Sulfiii-port tapadó és legbiztosabb ellenszere az oidiumnak (lisztharmat) sokkal olcsóbb mint más hasonló készit-
ELADUME
1-rendU Kékkövet, Creolin, Karbolsavat, Keserű sót, Entian és Kalmus gyökeret, csodasót, sósavat, szappanfőző sódát, összes kötszereket, valamennyi állati és gazdasági vegyszereket. Kén-port mm. 16 korona.
Wősispán, a ki főldmives Iskolát és sző lészeti tanfolyamot végzett, fyakoriattal bir. ŐSzre! w elébb is alkalmazást nyer egkisebb gazdaságban. Éri flzé tó^ezer korona, szabad lakás százaléka. Dr. Holiósy Gyula
Kerestetik
Bérletfelosztás
kiváló mély és tömött gyapjasak, ez éJi gyapjú eladási ára 66 kgk'nt 190 K. Birkák e hóban^ még gyapjúban inegteJlgatója, az állat gyógyáatból 11/2 évi gyakorlattal t'~ ;azdasági gőzgépekről gépéi Állást
ágában jártassággal bi
^
n ágában jártas. E
^egyén^Ajánlkozó ugy a önséget Ismeri, eddig is an e szakmában mint utazó •yarországban és Ausztúámüködött. Esetleg elfogad izgyá'ijzakinába vágó bá-is. ' Szives' megkeresések61!!1! I20.« jelige alatt a kiadóhiva-
Nagy-Yorkshire
ZSÁKOT 2 0
d a r a b
863
talan
úgyszintén legprimább
nánai
Varga és Ligeti Dombovártól l^Ta^Uvrtságra azonnali belépéssel egy intelligens, gyakorlatilag képzett, a szám- és könyvvitelben jártas nos vagy nőtlen gazdatiszt alkalmaz tátik. Évi készpénzfizetés 1000 korona és teljes el1. Ajinlaizonyitvány ]
konyhakert, parkírozás, üveg házi növények s.aporitásábai nagyon jártas ; 5—6 bves bizo nyiiványokkal rendelkezik, i
Bonyhád- Simm en thall ésü bika. Megkereláeffer Frigyes gazdasőhöz Valkány, Toron-
; kiadóhivatalban.
ut 500 koronáért. Czim
Kiváló szálütóképes és közléseket dijaz
ura-
dalmában ;
"Cserhéj
Párkány - Nana. Uradalmi tiszttartóság.
Budapest, Károly-körut 9. szám.
PONYVÁK legmegbízhatóbb beszerzési forrása
Fischer
magnagykereskedése
J.
Ajánl legjobb minőségű
Répamagot Luczernát Pohánkái
Budapest, Nagykorona-u. 18. Minták ingyen és bérmentve. 445 Elsőrendű lő ^őségü, 220ahoSlZd rét ő szép róna Vidéken, uriSs ^gazdasági^ épületekkel
idei második és eredeti termés nagyobb mennyiségben készpénz fizetés mellett megvételre kerestetik, Bővebbet „B. A. 3856" jel alatt
Rudolf Mosse
B e r l i n S. W . ad. 866 í g y nyolca lóerejtt Olayton és Shuttleworth-féle használt, de jó karban levő eséplőgarnitura elevá orral,
Srmikor megtekinthetők Sváb i postaállomás KrassómegyéI d e g e n e k b i r t o k -
ponyva- és zsákgyára l i l é i n és S p i t z e r Kis-Czelli kereskedők. Megrendelések egyezség szerint aármikorra is elfogadtatnak. Polana-chim
DETSINYi FRIGYES, Budapest, V., Marokkól-u. 2., a Fekete 927 Kutyához.
I zsák és ponyva gyári raktár ' BUDAPEST, V. Béla u. 5.
posta- és vasútállomás.
VEGYESEK,
növendék ökör ís üsző borjakat
repczeponyvákat
Ajáníok
KOHN ÉS STEIN eladó az
esztergomi Főkáp-
vizhatlan és liyers takaró-
ágában teljesen jártas, ispáni, segédtiszti állást keres. Önálló
kölcsön adunk
™snhlslná tnm^dmnan' ^ T K i n i K W
ZSÁKOK, al jár, teljes ellátási akukolát végzett és k, pályázataikat t
és
PONYVÁKAT,
megye si^
Eladó lovak. Gazdasági rendszerváltozás miatt egy kiváló jó anyagb álló lippizat vérű ménes jut; nyosan eladó. Állománya: í cancza és négy ^évjáratbe párra 1világosit lőtenyészbizottmány elnök
udvari szállító Ugyanott a viiéjhirii erfurti kirtl magvak, valamint legjutánj^jsabban1 beszerezhetők. Helyközi telefon 34—90. Tessék fijejjzfbt kérni.
TAKARÓ
Yo ksh re
ALLATOK, iNitvaS Gyapiuminő'sé^^özépünom. Bővebb felvilágositássí1 szolgál Hirseh Ignáos Miklóí M gtekint'őkért a gaídasá ™e«
szikfüvirágot, csalán füvet, maszlag levelet, nadragulya levelet és gyökeret és beléndek levelet minden mennyiségben és útbaigazítást nyújtok a megfelelő növények gyűjtése és szárítására nézve.
magyarországi főraktárában.
ilfásra" t^év
ÁLLÁST
Rónai
gróf Herberstein Albert
Morvaország. -. Ugyanezen
R a d w a n e f és
Vásárlók szárított gyógynövényeket
uradalmi igazgatóságáról Strilek,
Gazdasági 8Vakor"°k teljes ellátás és egyelőre 360 korona éri készpénz, javadalmazással báré Draschí Richárd tolnai uradalmában végével alkalmazást talál. Egy évi próbaszolgálat utáo az évi készpénzjavadalmazáa 600 koronára felemeltetik, a segédtisztté való végleges kinevezés és a rendszeresített nyugdíjintézetbe való feltétel történik. A készpénzfizetés kétkét év után 200 koronával javittatik, évi 1200 korona magas-
I legfinomabb minőségben • és legolcsóbban kaphatók
s z e r z é s e .
Azuriní
Peronospora-
Irta:
Dr. Baross
János.
Ára: 3 korona.
Megrendelhető valamennyi könyvkereskedésben és a .Köztelek" kiadóhivatalában
BUDAPEST, IX., Üllöi-út 25.
814
K Ö Z T E L E K , 1900. M Á J U S H O
GfiZEKÉKET, és
m
szerkezettel
és legolcsóbb
árak
szállít
FOWLER & Co.
HAMPEL
és v i l l a m o s
kévekötőfonalat,
minden aratógép szerkezetnek megfelelő gombolyagban. Ugyanott g a z d a s á g i k ö t é l á r u k és v a l ó d i k e n d e r z s á k o k jutányos árban kaphatók. m
1897. Kisbér nemzetközi vetőgépverseny Lévai nemzetközi vetőgépverseny | 1898. Hódmezővásárhelyi vetőgépverseny Marosvásárhelyi vetőgépverseny 1899. Szegedi kiállítás
első dij: állami arany érem. első dij: nagy üzemre arany érem. első dij: arany érem. eíső dij: arany érem. első dij: legnagyobb elismerés.
WEISER J. C. gazdasági gépgyára
Iroda, raktár, javítóműhely. vasúton
manila
valamint egy külön eljárással a ozélnak époly jól megfelelően előállított, több nagy uradalomban kipróbált, 30°/o-al o l c s ó b b
kévekotőfonalat magyar kenderből
mellett
BUDAPEST-KELENFÖLD''™
KSzlekedés
fevár reszv.-társ.
ajánl a r a a t é g é p e k h e z való elismert kitűnő minőségű
GÖZ-UTIMOZDONYOKAT legtökéletesebb
40. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
A Szegedi
GÖZ-UTIHEN6EREKET •
19
vasutsa.
IV A G Y - H A 8A l i . Ajánlja: Magyarország legújabb és
JÓZSEF gép- és lánczszivattyugyára WIEN,
1117., Hellwagstrasse
legjobb
10.
vet&gépét,
ajánlja szab. l á n c z s z i v a t t y u i t rétek, konyhakertek, diszkertek és faiskolák vizeinek levezetéséhez. Munkaképesség óránkint 200—800 hectoliter.
Íj ó
szabad, kiváltható kapacsuklyókkal ellátott s í k és h e g y e s t a l a j h o z e g y a r á n t a l k a l m a s
Z
j á r g á n y
1—4 kertcsőnek egyszerre való használatához. Nélkülözhetetlen mély ku682 taknál. Használt lánczszivattyuk és járgányik állandóan raktáron vannak. Árjegyzékek ingyen és béi mentve.
A
L
A
-
D
R
I
L
L
wrvetSgéfiét, továbbá szab. „Perfeota" olcsó és igen jó, könnyű vetőgépét, legjobb szerkezetű Sack-re ('szerű aozélekéit, boronált, járgányait, szénagyQjtfit, rostáit és mindenféle gazdasági gépeit.
„Plamt Jr." rsz. kézi-toló répakapa és töltögető, i 10 írt. Árjegyzék ingyen és bérmentve.
berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket,
valamint
gépöntvényeket í gépmünelyek részére gyárt és szállít:
Wörner J. és Társa
lalomépitő eépgfyára és '.vasöntödéje
Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz.