Vin. é v f o l y a m .
Budapest, 1898 évi augusztus
h ó 17.
66. ( 7 1 6 . ) szám.
KÖZTELEK KÖZ- É S MEZŐGAZDASÁGI L A P .
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij; Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Szó'lőszeti tanulmányut. Az „ Országos Magyar Gazdasági Egyesület" szőlőművelési é s borászati bizottsága szeptember h ó 11-től 18-áig terjedő időközben szőlőszeti tanulmányutat rendez. A tanulmányut az alábbi szőlőtermelő vidékekre t e r j e d k i : a) A toJcaj-hegyaljai
kirándulás.
A tállyai, mádi, tarczali, tokaji, liszkai, tolcsvai, bodrogh-zsadányi, sárospataki, kistornyai é s szőllőskei állami, községi é s m a g á n szőlőbirtokok megtekintése. Sátoralja- Ujhelyen szőlőszeti értekezlet. b) A beregszász-vidéki
kirándulás.
A beregszászi, beregszász-vég-ardói, benei, nagy-muzsalyi m a g á n e s községi szőlőbirtokok megtekintése. A kirándulás 9 napot venne igénybe, beleszámítva szeptember hó 10 ét, a z összejövetel napját. A tanulmányut Szerencsről indul ki szeptember 11-én é s Beregszászon záródik szeptember hó 18-án. A tanulmányut részletes tervezete a ,Köztelek" 51. számában jelent meg.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t (Köztelefc), í l l l ő i - ú t 35. szám. Kéziratokat a szerkesztSség nem küld vissza.
M e g j e M m i i e n szériái és szombatos.
társaságnak a vidéken való elhelyezése é s kocsikon való továbbszállítása nehézségekbe ütközik, másrészről a nagyon látogatott tanulmányuti kirándulások rendesen a z egyesekre kevés eredménynyel szoktak járni. A tanulmányutban való részvételre szóló jelentkezések határideje augusztus hó 20-ika. A jelentkezési határidő ezen korai bezárását a z ' teszi szükségessé, hogy a pontos utiprogramm, valamint a meglátogatandó szőlőtelepek ismertetését tartalmazó füzet még idején el legyen készíthető é s a résztvevők közt szétosztható ; nemkülömben azon érdekelt városi hatóságok, gazdasági egyesületek, szőlőojtványtelepitő részvénytársaságok é s egyes szőlőbirtokosok a résztvevők számáról idejében é s pontosan értesíttethessenek. A tanulmányutban való részvételre a jelentkezések az OMGE. titkári hivatalához intézendök, mely jelentkezésekkel egyidejűleg a z előirányzott költségek fele azaz 30 f o r i n t az OMGE. pénztárára czimezve beküldendő. Oly jelentkezések, amelyekkel ezen összeg egyidejűleg a z OMGE. p é n z t á r á b a be n e m küldetik, figyelembe n e m vétetnek. A részvételi dij második részlete a jelentkezések lezárása s a költségek végleges megállapítása u t á n lesz b e fizetendő. Minden esetben kérjük a tanulmányuti kirándulásban résztvenni szándékozókat, hogy bejelentéseikkel ne késlekedjenek, mert minél előbb zárhatók le a jelentkezések, a n n á l pont o s a b b a n é s biztosabban állapitható m e g a z utiprogramm.
Részvételi dij. A tanulmányútnak összes költségei maximálisan 6 0 — 7 0 frtot tesznek ki, bele n e m számítva a Szerencsre való utazást és a Beregszászról való hazautazás költségeit. A tanulmányozó társaság S á t o r a l j a ú j helytől Beregszászig külön megrendelt ugyanazon osztályú kocsikban utazik s igy nevezett útra nézve a részvételi dij mindenkire nézve egyformán vettetik ki. Jelentkezés. A t a n u l m á n y u t b a n a résztvevők száma maximálisan 60-ban lett a rendező-bizottság által megállapítva, miután a nagyobb számú
s
Országos sörárpavásárok. Az OMGE., úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központja a Borsod é s Pozsony vármegyei gazd. egyesületekkel, a miskolczi és pozsonyi ipar- é s ker e s k e d e l m i k a m a r á v a l é s a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetével, — függetlenül a Budapesten rendezendő sörárpakiállitás é s vásártól — 1898 évi augusztus h a v á b a n Pozsonyiban ős Miskolczon országos sörárpavásárokat rendez. A vásárok a következő napokon tartatnak m e g : Miskolczon augusztus hó 25-én,
d. e. 9 — d . u . 1 óráig, Pozsonyban augusztus hó 28-án, d. e. 10—d. u . 2 óráig. E vásárok valamelyikén résztvenni óhajtó eladó, a z illető gazdasági egylet (pozsonyi vagy borsodi) titkári hivatalába eladó sörárpájából f a j é s minőségenként 5 kg. mintát tartozik legkésőbb augusztus hó 22-ig beküldeni. A v á s á r teljesen szabad. Áruját tetszése szerint kiki maga, vagy bármely megbízottja által eladhatja, mint hivatalos közvetítő azonb a n a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete szerepel. A vásárok iránt érdeklődőknek részletes tájékozást nyújt é s bejelentési iveket küld, ugy a pozsonymegyei, mint a ; borsodvármegyei gazd. egylet titkári hivatala.
Belfogyasztás. Külkereskedelmi kivitel. Most, mikor Magyarország és Ausztria közt a vámközösségi é s ezzel kapcsolatos kérdések felett a z egyezkedési vita kiélesedve folyik, igen f o n t o s a z o n viszonylat k u t a t á s a , a m e l y b e n egym á s h o z a belfogyasztás é s külkeresked e l m i kivitel h a t á s a k ö z g a z d a s á g u n k k e d vező fejlesztése tekintetében áll. Semmi tekintetben sem kicsinylem a k ü l k e r e s k e d e l m i kivitel f o n t o s s á g á t egy ország közgazdasági fejlésére; s ő t készséggel elismerem, hogy bármely ország közgazdasági fejlésére nézve sokkal fontosabb a külkereskedelem forgalmi élénksége m a , mint volt régen, és minél jobban halad előre a közmiveltség, a külkereskedelem fontossága is annálinkább emelkedik: ennél mégis a belforr gatorn emeiKeaeset, minden viszonylatban aránytalanul sokkal fontosdbbnak tartom. N e m a z é p p e n m o s t fenforgó viszo| nyokból támadt u j eszmevillanatom, h a -
?dén £y bel- mint külföldi szenekre igen kedvező ajánlatokkal készséggel
a MAGYAR MEZŐGAZDÁK
szolgál
SZÖVETKEZETE
Budapest, V. ker., Alkotmány-utcza 31. sz. M a i H á m u n k 16 oldal.
1172
KÖZTELEK, 1898. AÜGUS2TUS HO 20.
nem évtizedekre visszanyúló régi tanulmányok alapján fejlett meggyőződésem ez. Már az ötvenes években, a napi sajtóban közlött számos czikkemen kivül, önálló műben is vitattam azt a kérdést, hogy összes nemzetgazdaságunk s abban különösen a mezőgazdaságunk fejlésének , is sokkal jobb és biztosabb alapja a belipar és a mezőgazdasági nyers termékeknek az által előidézett belfogyasztása, mint a kiviteli kereskedés." (Lásd: Mire nevelje a magyar ember gyermekeit; nevelési kalauz a különböző életpályára, Galgóczy Károlytól, Pest, 1859.) 1880-ban pedig következő czimii mii jelent meg tőlem : „Az ipar fontossága Magyarországon, hátramaradásának okai és előmozdításának eszközei. A hazai ipart pártoló és terjesztő egyesület által 200 forint dijjal jutalmazott pályamű. Irta: Galgóczy Károly. Kiadja: a hazai ipart pártoló és terjesztő egyesület. Budapest, 1880."
Ennek 1. §-sa alapján, amelyben részletes statisztikai kimutatás foglaltatik arról, hogy mennyivel többet fizet Magyarország külföldnek az onnan behozott iparczikkekért, mint amennyit onnán bevesz az oda kivitt mezőgazdasági termékekért, röviden a következő levezetést teszem. 1870-től az 1874-ig terjedt öt éven át, évi átlagban kifizettünk külföldnek iparczikkekért 236.628,308 frtot, onnan pedig ugyanazon idő alatt, szintén évi átlagban, mezőgazdasági termékekért bevettünk 139.076,450frtot. Tehát oda iparczikkekért évenként 97.551,898 frttal fizettünk többet, mint a mennyit onnan gazdasági termékeinkért kaptunk. Ez mindenesetre veszteség, és
TÁRCZA. A gráczi baromükiállitás ; állatés madárvédelmi nemzetközi értekezlet. Graz, 1898. aug. 6. Az „Österreichischer Bund der Vogelfreunde", mely ő fensége Ferencz Nándor védnöksége alatt áll s melynek 40,000-nél több tagja van, ő felsége az osztrák császár uralkodásának jubeliuma alkalmából rendezte ezen nagyszabású kiállítását és kongresszusát. Ezen kiállítás és kongresszus igazán páratlan a maga nemében. A kongresszusra 500-nál több tag jelentkezett, de tényleg 600 on felül voltak a delegáltak. A koronaországok képviselőin kivül láthattuk itt a németeket, az olaszokat,- francziákat, angolokat',' svájcziakaf és néhány szál magyart is. Az 5 napra szabott ünnepély 5-én este a „Schlossberg' í -en épült nagy vendégfogadóban kezdődött, a hol ezen különös ..társaság ismerkedési estélyi tartott. Én nem tudom, de itt is tapasztaltam azt, mint nálunk szegény állatkínzó hazánkban hogy a baromfi- és állatvédelmi ügyekben jártas, vagy magokat annak tartó egyének oly roppant rátartok hivatásuk, foglalkozásuk, vagy tudásukra. Bármire is legyenek büszkék, tény, hogy azt itt még nagyobb mértékben lehetett látni, az emberiség mindkét neménél. Ugy nézett ki ez a társaság méltóságteljes fellépésében, mintha megannyi penzióba készülő tábornokot hozott volna össze a véletlen. De hát talán annak igy kell lenni; elég az hozzá,
annyit tesz, hogy: jobb lett volna semmi gazdasági terméket se, vinni ki külföldre, és iparczikkeket nem hozni be onnan, hanem a szükséges iparczikkeket ittbenn készíttetni és a gazdasági termékeket ittbenn fogyasztatni el azokkal az iparosokkal, akik a szükséges iparczikkeket ittbenn készítik. Ez igen világosan érthető igazság. Azonban az mégsem lehetséges, sőt nem is kívánatos, hogy külföldről semmi iparczikkeket ne hozzunk be, s oda semmi gazdasági terméket ki ne vigyünk. Itt tehát legjobb esetben is pro et contra, csak a nagyobb mennyiségről lehet szó. Ugyanazért, miután az iparczikkek fogyasztásának emelkedése, amely a közmiveltséggel párhuzamban halad, különben is kiszámíthatatlan, elég, ha a további számítást csakis a kivitt gazdasági ^termékek belfogyasztása irányában teszem. Kérdés: mennyire kellene emelkedni iparunknak, hogy azon 139.076,450 forintnyi mezőgazdasági terméket, amelyet most külföldre kiviszünk azért, mert ott jobb kelendősége van, mint ittbenn, ne kellene oda kivinnünk, hanem a belipar és iparos népesség ittbenn hasonló áron fogyaszthatná el? Utalok arra, hogy a kiviteli tárgyak közt nemcsak élelmiczikkek, hanem olyanok is vannak, és pedig nagy menynyíségben, amelyek már egyenesen az iparos feldolgozás számára szolgálnak anyagul. Ilyenek például a repcze s egyéb olajos magvak, a nyers bőrök,-t
67. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
prémek, toll,; szőr, gyapjú, len, kender, faanyag stb. Azt hiszem, hogy ha egy tisztességes iparóscsaládra, az ipara folytatásához szükséges segédszemélyzettel együtt, élelmi, ruházati, egyéb házi szükségleti czikkekre és az iparhoz: használható oly anyagokra, amelyeket a beltermelésböl vehet, éven át 1000 forintnyi fogyasztást veszek fel, akkor nem számítottam magasan. Eképp 139,076 oly szerény iparos családdal, amely éven át átlagosan 1000 frt áru értéket fogyaszt, vagy az ennek fogyasztásával'felérő nagyobb mühelylyel, iparteleppel és gyárral kellene csak szaporodni beliparunknak, hogy mindazt, amit most külföldre kiviszünk, ittbenn fogyaszthatnánk el; és abból mezőgazdaságunknak legalább is annyi haszna lenne, mint amennyi most van. Sőt a belipar s belfogyasztás idevonatkozó előnyösségére nézve nem tévesztendő szem elöl az sem, hogy a mezőgazdasági termékek fogyasztásában a beliparra folytonosan lehet számítani, mig a külpiaczokon, bármely kedvezőknek látszassanak is egy ideig a kelendőség! viszonyok, sok különféle versenynyel kell folyvást küzdeni, amely sokszor meghiusítja a sikeres elárüsitást és ismét uj meg uj piacznak költséges keresését teszi szükségessé. E tárgyalást én azelőtt 18 évvel tettem. A statisztikai számok azóta nagyon megváltoztak. De nem változott maga a lényeg. Ma is teljes mértékben meg van még az a viszony, hogy mezö-
hogy a fenyőgalyakkal és nemzeti zászlókkal J. Mürnberg ; A. Hochrein St.-Petersburg; Pokhdúsan ékesített (csak magyar trikolor nem valinszky gárdakapitány Pirna; Lutsche J, volt) nagy teremben csak ugy hemzsegett a Prága; Hudl J., Stranszky E. P. Biqa; Deighton kiasszony mBécs; Duschél C. Leipzig; sok ünneplő. Este 7 óra után Eckhofi lovag Eckerné képviselve voltak továbbá a következő városok urnő a „Bund" elnöknője megnyitotta az es- egyesületei (a jelenlevők neveit nem sikerült télyt, melegen üdvözölve a megjelenteket, de megtudnom): Torino, Nápoly, Róma, Karlskrona, különösen a távolból jövőket, jelezve egyúttal Palermo, Temesvár, Prága, Bozen, Aussig, Dornbirn, Bécs, Königswald, Gaflenz, Mistelbach és az összejövetel magasztos czélját is, Özv. Puff Klema urnő igen talpraesett még sok-sok más nyakatekert nevü város. De ennyi is elég, hogy képet alkossunk franczia és angol beszédben köszöntötte fel az idegeneket, Sforza ur pedig olasz nyelven arról, mennyi és miféle nácziő került itt össze. Daczára ezen vegyes társaságnak a fehér asztal tette ezt. A formaságokon szerencsésen átesve, „jó söre mellett" fesztelenül folyt a társalgás. csakhamar kezdett a társaság hangosabb leríni A jó hungulatot méginkább élesztette a s élénkült a pohár- és tányércsengés. Az ide- „Moos Kirchen'"-i fuvóhangszeres banda meggenek közül egyhamarosan sikerült a követ- érkezése, amely azonnal neki is gyürkőzött az , „altsteierisch'1 nemzeti vig (nálunk ez lassú) kezőket feljegyeznem. Képviselve voltak: Aix en Provence ; La nóták buzgó ejfuvásába. Amikor már a fülekLingue ornithophile francaise ; Bond ter bestry- nek elég tétetett, a torkok is kivenni óhajtotding van den Vogelmoord; Englisch Society ták az ünnepélyből a szellemi részt s előállt for de Protection of Birds ; X. Reale - societá a ,,Styria" nevü dalostársaság és Riedl A. protettrice degli'Animali in Firenze ; Assbcia- karmester vezetése alatt igén kedvesen adtak voltak: a zione zoofila Lombardo a Milano ; Societa zoo- elő néhány stájer dalt. Igen szépek íl fila Emiliana a Bologna; Intern. Comité^ Jür „Orüss Oott in gr.ünen]Steierland , ,,'s KohlröVogelsehütz imd Thierschutzvérein .1 urán; serl", „A lustig's , Vögerl'\ ,,'s Heiraten", „Lust Sang Landwirtschaftlicher Verein-ok képviseletiben und Load„Deutscher Rieder F. Aussig; Szalkay Iza Cilii i \Grémm' , Ilyen, mondhatni igen fesztelen hanguA. M. Magdeburg; Jagd und Vogelschüízve- latban hagytam ott a társaságot, amely késő rein, Thierschutzverein-ok és" más' állát-" és éjjelig maradt együtt. baromfivédő és tenyésztő egyesületek képviselőiként megjelentek a következők : Albert A. U. • Bautzen ; Wetzlich 5. Berlin ; LehmannA kiállítás másnap délelőtt 9 órakor a Kallisch Lilli és Rahmel kisasszony Budapest- miniszter képviseletében Outtenberg Emil táborről (náluk itt Ofen-Pest a neve.) Adler Gy. szernagy, által nyittatott meg. A katonai, vá-i Tartler kapitány és Matic J. Exmuth ; Hugón rosi: és más testületek notabilitásain kivül igen Tayíer kisasszony Frankfurt a. M.; Schenk sok látogató jelenlétében. Károly dr., Bqumánn A. Ilarz; Yoight 0. Oörcz; Bergner B.: ur tartott- aztán egy igen szép Habianitscb,_ A.. Linz;... A.y. Mintze Itfeisse; Pohris beszédet, melyben ecsetelte a kongresszus és
64. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. gazdasági terményeinkkel tulnyomólag külföldre s i e t ü n k ; iparczikkek b e h o z a t a láért mégis sokkal többet k i a d u n k külföldnek, m i n t a m e n n y i t mezőgazdasági termékeink árában onnan visszakapunk. Sőt, hogy állapotunk e tekintetben n e m c s a k n e m javult, h a n e m m é g romlott, azt bizonvitja az évek óta sulyosodó gazdasági válság és az emiatt e m e l k e d ő - s o k méltó p a n a s z , amely külön ö s e n az amerikai v e r s e n y n y e l n e m c s a k legfontosabb gabona- és állatkivitelünket a p a s z t j a folyvást és teszi m i n d i n k á b b jövedelmetlenné, h a n e m m é g s a j á t piaczainkon is kezd n y o m n i b e n n ü n k e t . Ugyanazért a közismeret szerint fennálló tényt, a kimutatott időről tett kifejtés pótlására, a legutóbbi évek statisztikai adataiból tett u j összeállítással és u j kiszámítással b ő v e b b e n támogatni felesleges. Ami m á r akkor é r d e k ü n k b e n állott és helyes lett volna, méginkább érdek ü n k b e n áll és helyes m a . Mindezt á belforgalom, a belpiaczok fejlesztésének fontossága é r d e k é b e n e m e lem ki. Ezek kapcsolatosak és együttj á r n a k egyszersmind a belipar emelésével. Nem t u d o m elégszer hangsúlyozni, hogy 1 0 0 — 1 5 0 , 0 0 0 oly szerény iparoscsalád, mely élelmi, r u h á z a t i s ipar utj á n feldolgozandó n y e r s termék stb. egyéb szükségletére é v e n át csak 1000 frt értéket is fogyaszt, vagy e n n e k fogyasztásával megmérkőző n a g y o b b ipars gyártelep, közgazdaságunk emelése tekiállitás czélját. A kiállítás tárgyai a nagy | „Industriehalle" termeit teljesen elfoglalják s a haszon- és diszbarómfin kivül van itt minden elképzelhető összehordva, a szelid báránytól kezdve a ravasz rókáig, az angóra macskától a bernhardiner kutyáig, a beszélő „Blaustirniger Amazonpapagájtól egész az exotikus Kaméleonig. És éppen, mivel ilyen sok zagyvalék van itt, megfelel a mai kiállítás unott világban a publikum igényeinek. Baromfi igen kevés és néhány törzset kivéve igazán hitvány állatokat állítottak ki. Lángszánt, igen szépet állított ki Schoniz Lipót és Strangl Károly Ober-Waltersdor/bó 1. Sötét Brámát egy törzsei (1, 2) igen szépet Höller Nándor Bécsből ezüst Dorkingot szinten igen szépet Hermann Gusztáv Bömerbadból. Dorking és Steier tyúk keresztezést, remek szépet Arbeitér H. Moos-Kirchenből állított ki. A kacsák, libákról ném merek szólni, pulykának hire sem volt. Az uj házasok reményképe azonban a gólya, az volt képviselve. A magyar kiállítónak, Kaffka úrnőnek Budapestről azt tanácsoljuk, soha többé ne állítson ki erdélyi kopasznyakut, inkább semmit, mint ily hitványságot. Ha nem tudunk jót. és szépet kiállítani, rosszat, nevetségeset soha se állítsunk ki. Oly hitvány két kopasznyaku csibét és egy fejletlen kakast állit ki s árát a háromnak csak 25 frtban állapítja meg. Biztos vagyok benne, hogy a világon nincs oly lágyfejü ember, aki ezen tenyészanyagot ily potom áron megvenné, de mégis talán szerénytelenség oly csibéért, amelynek darabja (a vásárcsarnokokban száz számra vehet akárki), 60 krnál többet nem ér 3 drb ért 25 frtot kérni. Lehet, hogy ezen 3 csibében valami oly jó tulajdonság rejlik, amelyről csupán a tenyésztő tud, ha azt nekem elárulja ,ugy
KÖZTELEK, 1898. AUGUSZTUS HO 10.
1173
kintetében egész kiviteli k e r e s k e d é s ü n k - legalább a szállítási ár és közvetítési kel felér. jutalék különbözetével olcsóbbért j u t h a t Eképp Magyarországnak m é g mező- azokhoz. gazdasági tekintetben sincs oka félni a 3. Mihelyt a belipar fejlettsége által külön v á m t e r ü l e t alakulásától és a v á m - a belpiaczokon a gazdasági termékek s o r o m p ó felállításától Magyarország és forgalma és kelendősége megélénkült, Ausztria közt. De szükséges, hogy ez : •számos oly termék felvehető a mivelés a belközlekedés, a belforgalom javításá- körébe, amely messzeszállitásra részint val és a belipar emelésével kapcsoltassák tömegénél, részint a szállítás k ö z b e n össze. k ö n n y ű m e g r o m o l h a t á s á n á l fogva u g y a n Igy összekapcsolva a beliparnak és n e m alkalmas, de k ü l ö n b e n biztos és belforgalomnak jótékony h a t á s a a mező- n a g y terméseket ad, s a gazdaság jövegazdaságra n é z v e is, a kiviteli kereskedés delmezőségét a változatosság által is felett k ü l ö n ö s e n a k ö v e t k e z ő k b e n nyil- szaporítja. vánul. 4. A r e n d s z e r e s e b b és szaporodott 1. Ha a belipar a belföldi piaezon jövedelemből, h a s z n o s befektetések és fogyasztja mezőgazdasági termékeinket, javítások tehetők a mezőgazdaságba; a messzeszállitás költségét és a kivitellel minélfogva az a k ü l t e r j e s s é g b ő l minél járó vám- és egyéb költségeket mező- i n k á b b a belterjességre vezethető át, gazdaságunk megkiméli. Mert minél m e s z - mely által kifejlése^ és jövedelmezősége szebbre kell szállítani mezei termékein- mozdíttatik elő. Gálgóczy Károly. k e t , vagy a z o k n a k csak egy részét is eladhatás végett, a termelő piaezon a n n á l NÖVÉNYTERMELÉS. j o b b a n l e n y o m j a az az árakat. Ezt egyrészben a szállítási költség, amellett Rovatvezető : Kerpely Kálmán. kivált külföldre a többek közt megoszló képviseleti s k o c z k á z a ü sitb. járulék Rozsvetés kötélnek. okozza, amelyet a szállító kereskedő ' a z érte a d h a t ó árból l e v o n ; m á s r é s z b e n Most, midőn az őszi vetési munkálatok elsője, a tarlóbuktatatás javában folyik, tehát pedig a verseny, minthogy minél távolabb v a n a fogyasztó piacz, a n n á l több még idejekorán óhajtom gazdatársaim figyelmét egy még általánosan ugyan el nem terhasonló terméket előállító ország verse- jedt, de a Dunántül némely megyéiben már nyével kell m e g k ü z d e n ü n k . ismert és praktikusnak talált dologra felhívni: 2. Hasonló eset v a n az iparczikkek ez a gabonakötélnek szánt rozs vetése. Az uradalom, melynek alkalmazottja vaszállítási költségeivel. H a a kifejlett belgyok, már néhány éve kísérletez egyik tisztjéipar szolgáltatja azokat s n e m messziről nek szorgalmazására, megtudandó : vájjon mi kell szállítani, akkor a fogyasztó közön- a czélirányosabb : zsúpot késziteni-e a szükség, s első s o r b a n a földmives, szintén séghez mérten a repcze és árpa bekötözésére, visszavonom véleményemet s mint igazán kiváló tenyészanyagra magam is vevő vagyok — de ha nem, ugy fentartom továbbra is előbbjelzetteket, s ajánlom, legjobb lesz ezen díszpéldányokból paprikást csináltatni. A galamb-kiállítás igen szép és gazdag, itt több hazai kiállító nevével is találkozunk. A többi kiállított tárgyakra nem reflektálok, mert mindazt, mit itt látni, leirni alig is lehetne. Láttam ugyan már sok ilyfajta kiállítást, hanem az sehogy sem megy a fejembe, hogy mi czimen állítanak itt ki egy ily karakterű kiállításon; zongorát, motorkocsit, gazdasági gépeket, automata zeneórákat, nádkanapét és vizdesztilláló készüléket. A kiállítás vezetősége igen körültekintő volt! A gyöngébb idegzetű hölgyekről is gondoskodva van. A panorámákhoz hasonlóan „már többé nem szokatlan módon" itt is egy kis fülkét berendeztek jól elfüggönyözve. A függöny felett az áll: „ Gyönge idegzetű hölgyek ne menjenek be," Én nem vagyok sem hölgy, sem gyönge idegzetű, de midőn láttam, hogy mily óriási a hölgytolongás ezen fülke előtt s a k i szomorú ábrázattal bemegy, az még szomorúbban és gondolkodva jön ki, magam is remegve közeledtem illetve hömpölyögtünk (már a tömeg) befelé. Hát uram Isten ! A fülke egészen üres, a szemben levő ; falon van egy krétarajz, a mely egy asztalon vonitó kutyát ábrázol, melynek farka csiptetövasban van s az asztal körül 10 zord arczu, Vilmos császár bajuszt viselő doktor áll késsel és más szúró- s vágószerszámmal készen. A kép alján pedig ez áll: Weltbund gegen die Vivisection". Hogy a vonitó kutyát élve fel fogják darabolni, azt el keli képzelni — s igy
csakugyan mindenki lehajtott fővel és sokan könnyezve indulnak, ki a szomorú helyről. Igy mulatnak itt. A kongresszus is megtartatott, sok világ fontosságú dolgot hánytak-vetettek itt meg. Ilyen többek között az állatmenhely, a macska helyzete, az állatkínzás népszórakozási czélok végett, állatvédelmi törvény alkotása és eíléle felett folyt az élénk vita. Hozták minden felvetett kérdésre határozatott is. Holnap, vasárnap délután nagy népünnepély lesz, a hol mindenki jelenlehet aki a 20krnyi belépő-dijat befizeti. Hogy az ily népünnepélyek milyenek, azt mi is tudjuk, ugy ennek leírását máskorra sem igérem. Hogyha azonban ezen tárgyról már ennyit beszéltem, ne vegye a t. magyar közönség rossz néven, ha még idefüzöm véleményemet : Nagy kár volt, hogy a magyar baromfiteny ész ötök az országos baromfitenyésztési egyesület által nem lettek kellően felhiva arra, hogy ezen kiállításon részt vegyenek, mert habár nálunk nincs világraszóló fajbaromfitenyésztő ezerszámra, a kiválóbbak csak néhány törzset is kiállítva, egytöl-egyig elszedték volna a dijakat. Feltűnő, sőt nevetséges volt, hogy plimut tyuk-nak még hirét sem lehetett a kiállításon hallani. Máskor jó leáz az 0. B. T. egyletnek arról gondoskodni, hogy a magyar baromfitenyésztők ily kiállítások tartásáról tájékozva legyenek s az azon való részvételre felhívassanak, hogy fajtenyésztésünknek diadala külföldön is lehetővé tétessék'; ennyit a közönség csak megérdemel az évi 4 frt tagsági dij fejében 1 Egyébként honfiúi üdvözlet a zöld Stájer' országból! —I. —I,
1174 rozsnak kézzel való kicséplése által, vagy Őizsi rozsot vetni s azt virágzáskor levágva gabonakötélnek felhasználni ? , Első pillanatra talán drágának, költségesnek, mindenesetre szokatlannak fog sokak előtt feltűnni utóbbi eljárás, amennyiben a learatott rozsból a szükséghez mérten bizonyos kvantumot félretenni s azt őszszel vagy télen kézzel kicsépeltetni s igy elegendő kötélnek való szalmához jutni elég egyszerű és megszokott dolog, mig a j kötélnek való rozs vetésénél vetőmagra s egy bizonyos földterületre, mely elvégre is részben ki lesz használva, van szükség, de meg m a g á n a k a vetésnek letakaritása is okoz némi költséget, m á r pedig ma, midőn a gazdasági viszonyok oly' terhesek, egy okszerű gazdának bármily csekély kiadást is óvatosan kerülnie kell. Az éremnek azonban két oldala van, s ha kissé a mélyére tekintünk e kérdésnek, a költségek látszata ugyancsak redukálódik és az okok, melyek a kötélnek való rozs vetése ellen látszanak szólni, teljesen elenyésznek. A vetéshez szükséges földterület nehézséget semmiképp n e m okoz, mert a kötélnek való rozsot oly takarmánynyal bevetendő táblába vetjük, mely a fordarendszer szerint trágyázás alá kerül ; pl. a zabosbükkönynek szánt táblából a szükséghez mért darabot kihasítjuk s ellátjuk mindazon munkákkal, melyek az őszi vetést megelőzni szokták. A tábla felmaradó része kitrágyáztatik s zabosbükönynyel a rendes időben be lesz vetve. Május elején m á r most, a mint a rozs virágzani kezdett, levágva s felszárogatva kévébe köttetik, keresztbe rakatik s a mint lehetséges be is lesz h o r d v a ; a mint a tábla letisztult, haladéktalanul kitrágyázzuk azt. még pedig oly mértékben részesítjük erősebb trágyázásban, mint a mely mértékben a rozsvetés vegetácziója alatt tápanyagaiból veszített a talaj, s leszántva a trágyát, bükkönynyél,-vagy esetleg takarmánytengerivel bevetjük ; a j á r mos ökröknek úgyis szükségük van a későbbi z ö l d t a k a r m á n y o k r a ; még ez a későbben vetett takarmány is elég korán lekerül a tábláról, hogy az abba vetendő őszigabonának szükséges előmunkálatok akadálytalanul befejezhetők legyenek. A fent érintett, s uradalmunk által eszközölt kísérletek sikeresek voltak. A learatott zöldrozs kiváló anyagot szolgáltatott kötélnek, s a szalma rendkívüli szívóssága által annyira bevált, hogy pld. a repczekéve összekötésére 5—6 szál elpgendőnek bizonyult, mig az árpakévéhez a' zsúpból egy kötélhez használni szokott mennyiség 1 /3-ad része teljesen megfelelő volt a czélnak és soha sem fordult elő, hogy — mint a zsupszalmakötélnél oly gyakr a n megesik, pláne h a az elegendőképpen beáztatva, vagy meglocsolva nem lett — ez a szijszerü zöld szalma locsolatlanul valamikor elszakadt volna, ugy, hogy talán éppen ezért az aratók igen szeretik a kötözésre használni. E kedvező eredmények által felbátorítva, kerületem ez idén tisztán ily rozsot használhatott kötélnek, mert 34 m. holdon vetettem ily rozsot, s ' az eredménynyel teljesen meg vagyunk elégedve. De ezek után nézzük számadatok utján, mely módot követve alkalmazhatunk gazdaságosabb eljárást, a zsupszalma készíttetése, vagy kötélnek való rozs vetés á l t a l - e ? Vegyük fel azt, hogy 1000 kereszt zsúpra van kerületemnek szüksége évenként (több évi tapasztalat m u t a t j a ezt); ezt a szükségletet a valószinüség szerint 500 kereszt zöldrozs által véltem fedezni. Hogy 1000 kereszt zsúpra szert tehessünk, körülbelül 1300 kereszt rozsot kell kicsépeltetnünk, s hogy 500 kereszt zöldrozsot nyerjünk, minden eshetőségre készen 3 0 — 3 4 m. holdnyi területet kell b e v e t n ü n k ; ez az alapja a számitásnak. L 1300 kereszt rozs per 3 5 kgr. szem a d n a 4 5 5 q . r o z s o t ;
KÖZTELEK,
1898.
ebből cséplőrész volna tizedében.... leszámítva ebből a gőzeséplőrészt 100 q. után 3 q. . . .
AUGUSZTUS HO 10.
45'50 q.
13'65 q. • forint 31-85 q. á 7 f r t = 2 2 2 95 1000 kereszt per 18 kéve = 18,000 kévéért zsuppénz á 2 kr. . . . = 360-00 Összesen frt 582"95 Szóval 1 lcéve zsúpnak értéke 3'23 kr.
II. 34 holdra vetőmag á 100 1. = 34 Hl. per 70 kgr. = 28 80 q. rozs á 7 frt 34 holdra trágyatöbblet per 5 0 q. == 1700 q. á 10 kr. . . 34 hold letakaritása á^2 frt (saj á t erővel) . . . . . . .
— 166 60 == 170'00 =
6800
Összesen frt 404'60 Teremvén pedig 550 kereszt a 34 holdon 1 kéve zöldrozs értéke 4'08 kr. Tekintve pedig azon körülményt, hogy az 550 kereszt rozsnak m é g Vs-ad része a jövő évre m a r a d t meg kötélnek t e h á t 180 kereszt, kerületemben a kötélnek való rozs termelése és használata által (fel lett használva 1000 kereszt zsup helyett 370 kereszt zöldrozs á 4 ' 0 8 kr. = 271-72 frt) a megtakarítás 311-23 frtot tett ki. Fenti adatokból könnyűszerrel levonhatják tisztelt gazdatársaim a konzekvencziát, s azt hiszem érdemes fáradságot végeznek akkor, ha ki-ki személyesen igyekszik meggyőződni e kérdés gyakorlati értékéről. Horváth
Jenő.
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető : Jfezey Gyula.
Antraknózis a szőlőfürtökön. K. I. Zsüva-TJjfaluból a következő kérdést intézte hozzánk : Három szőlőfürtöt mellékelek soraimhoz, amelyeken fekete foltok mutatkoznak. Később ott, ahol a folt van, kinyilik a szem és leesik. A leveleken semmi változás nem észleltetett. Kérdem miféle betegség ez, tán a black-rot ?
A Zsitva-Újfaluról a szerkesztőséghez beküldött h á r o m beteg szőlőfürtöt n e m a blackrot, h a n e m az antraknózis nevü szőlőbetegség t á m a d t a meg. A black-rot nevű szőlőbetegség ezideig hazánkban sehol sem konstatáltatott még, s a napilapoknak, sőt]néhány szaklapnak a m a közlései, melyek hazánknak m a j d egyik, m a j d másik részén mondották a szőlőket a black-rot által megtámadottatnak, mindig tévedésen alapultak. A Zsitva-Ujfaluról beküldött szőlőfürtöknek m a j d n e m valamennyi bogyóján többnyire szabálytalan alakú, b a r n á s szinü, kissé besüppedt foltok találhatók. Némelyik bogyón csak egy-egy, másokon pedig két-három folt is észlelhető. melyek vagy elvannak egymástól különítve, vagy pedig összefolynak egymással. A beteg bogyón a foltok b e s ü p p e d é s é n kivül legjellemzőbb az, hogy a foltok széle mindig élénk szinü, ugy hogy élesen elválik a folt élénk karimája a foltnak szürkésbarna belső részétől. Már a foltoknak most említett sajátsága, (lásd a 88. ábrát) valószínűvé tette, hogy az antraknózis nevü szőlőbetegséggel van dolgunk, mit ; azután a górcsővi vizsgálat igazolt is, mert a foltokon át készített metszetek górcsővi vizsgálatánál mindjárt szembetűnt az antraknózist okozó gomba, a Sphacéloma anpelinum, amely a foltok bőre alatt üde szaporít á s b a n volt, nagy s z á m b a n produkálván a b e -
6 4 . SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
tegség tovaterjedésére szolgáló szaporodó testecskéket: a konodiumokat. Amint a kérdésttevő irja, a foltok helyén a szem kinyilik. Csakugyan több szemnél észlelhető, hogy a szem héja a folton keresztül ketté van repedve s a bogyó húsából kikandikál a szőlőmag. Az antraknózisnál ezzel a jelenséggel (a szőlőszemek felrepedezésével) még nem találkoztam, sem pedig említést n e m találtam az irodalomban erről. Mivel a szőlőszemek megrepedezése, mint ezt hazánkban is rendesen észlelhetni, közönségesen a szőlőlisztharmat (okozója: Oidium Tuckeri vagy m á s nevén Uncinula spirális gomba) támadásával szokott járni, azt hiszem, hogy a beküldött bogyókat a Sphacéloma ampalinum-mal egyidejűleg a lisztharmat is megtámadta, de a lisztharmatnak nyomára sem tudtam akadni. A lisztharmat keresése közben, bogyónként szemügyre véve a beküldött fürtöket, az antraknózis feltűnő foltjaimellett egyes bogyókon bőrszínű be n e m süppedt foltokat is lehetett találni, melyek górcsővi vizsgálatánál kilehetett mutatni a Peronospora viticola jellegzetes miczelium szálait (fonalas testét), s igy beküldött szölöfürtökröl azt mondhatjuk, hogy azokat első sorban az antraknózis, másodsorban a peronoszpóra betegség támadta meg. Repedéseket mindig csak az antraknózis által okozott foltokon találni, a peronoszpórás foltokon át nem s igy b á t r a n állitható, hogy a szemek megrepedését s a magvak felszinrejutását ís a Sphacéloma ampelinum nevü gomba okozta, mit különben könnyen meg is lehet magyarázni. Az antraknózist okozó gomba a megtámadt bogyóknak csak szinét elváltoztatott részein található s itt főleg a bőr alatt fejlődik, s később a bőrt át is töri, teljesen tönkre teszi. Az egészséges részek képesek továbbfejlődni, nőni. Már most a m a helyen, a hol egy-egy antraknózis-folt látható, a bőrszövet és a bőr alatti sejtrétegek növekedő képességüket elvesztették s az alattuk s körülöttök lévő egészséges növekedő sejtek nyomásának engedni nem képesek, minek következtében a folt helyén a szem megreped. A szőlőszemek éppen a mostani időben vannak erős növekedésben s igy a szóbanforgó jelenség nagyon érthető. A peronoszpóra vitikola azért nem okoz repedéseket, mert ez a gomba, ha a bogyót m e g t á m a d j a , éppen a bogyónak belső részeia ben — magvak között — szokott legbujább fejlődésnek indulni s igy a bogyó belső szöveteit csakhamar tönkreteszi. Az antraknózis betegség nemcsak a bogyókon, h a n e m a beküldött szőlőfürtök nyelén és ágain is mutatkozik ; e részeken azonban a betegség megjelenése nem oly feltűnő, mint a,bogyókon, m e r t a fürt elágazásain csupán apró, kissé hosszúkás foltok láthatók. A fürt elágazásain található foltok épp olyan jelegzetesek, mint a bogyókon levők, ugyanis besüppedtek és élénk karimájuak.
A fent elmondottak a m a jelenségek, melyek a beküldött fürtökön észlelhetők. Az antraknózis azonban nemcsak a már szemet kötött szőlőfürtöket, h a n e m a szőlőnek minden zöld részét m e g t á m a d h a t j a : t e h á t a leveleket, a kacsokat, a zöldhajtásokat s a fürtöt a virágzás előtt a virágzás alatt s a virágzás u t á n egészen addig, mig a szőlőszemek színesedni n e m kezdenek. Egyrészt azért, mert mostani erős nyarunk nagyon kedvez a szóbanforgó betegség fejlődésének, s igy feltehető, hogy máris az ország több helyén jelentkezett a betegség, másrészt pedig azért, mert sikerrel védekezni csak ugy vagyunk képesek a betegség ellen, ha ennek minden fázisát ismerjük, hiszem, hogy nem végzek fölösleges munkát, ha a vé*
6 4 . SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. dekezés kérdésének tárgyalása előtt elmondom, hogy minő mindenféle alakban szokott még a betegség megjelenni. A betegség rendesen m á j u s h ó n a p b a n mutatkozik, ha az idő meleg és nedves. Már ilyenkor m e g t á m a d h a t j a ugy a leveleket, mint a hajtásokat s a ki nem nyilott fürtöt. Mennél zsengébb a megtámadott rész, és mennél hevesebb a támadás, annál nagyobb az okozott kár. Igy megtörténhetik az, hogy a hajtásvégek a rajluk levő apró levelekkel együtt, valamint a fürtök elfeketednek s azután elszáradnak. A már fejlettebb részeket azonban ilyen szomorú sors nem szokta érni. Igy, ha valamely nagyobb levelet támadott meg a betegség, ennek felületén csak kisebb-nagyobb, rendesen szabálytalan alakú, élénk karimájú besüppedt foltok keletkeznek, mely foltok hélyén a levél rendesen elszárad és sokszor ki is lyukad (1. a 89. ábrát). H a a h a j t á s m á r esősebb, — illetve, ha a betegség a h a j t á s n a k m á r megerősödött alsóbb részét t á m a d j a meg — ugy ezen is élénk karimájú besüppedt foltok keletkeznek, melyek a levelek foltjaitól abban különböznek, hogy rendesen nagyobbak, hosszúkásak és mélyek, annyira, hogy valóságos fekélyek látszanak a hajtásokon (lásd a 90. ábrát). Az igy megtámadott levelek és hajtások természetesen élemüködéseiket nem tudják rendesen végezni s m á r ez által is kár éri a szőlősgazdát; de a kár még
KÖZTELEK,
1 8 9 8 . A U G U S Z T U S HO
10
e r ő s e n ; de ilyen helyeken azután pusztítása a peronoszpórabetegség pusztításával b á t r a n vetekedik, annálinkább, mert az antraknózist sokkal nehezebb leküzdeni, mint a peronoszpórabetegséget. Az antraknózist okozó gomba, a Sphaceloma ampelinum, benn él a megtámadott szövetek belsejében, s csupán a szaporodásra szolgáló konidiumok, áttörve a megtámadott szőlőrész bőrét, kerülnek a felszínre, hogy szertehordják a bajt. Ami a védekezést illeti, jelen esetben első teendő a beteg fürtöket, illetve a fürtöknek beteg részeit (a megtámadott fürtágakat vagy bogyókat) ollóval levágni és elégetni. A levagdalást száraz időben keli végezni, mert ha olyankor végezzük, mikor a lombozat nedves, a bajt magunk terjesztjük az által, hogy a szóban forgó m u n k á n á l a lombozatnak ilyenkor el nem kerülhető mozgatásával a szaporodó testecskéket szerteszórjuk, amelyek a szőlőhez tapadó eső vagy harmatcseppben mindjárt csírázhatnak.
1175 s a zsák szájának rázásával arra igyekszik, hogy egyszerre a zsákból kevés por ömöljék ki s az finoman porfellegszerüen oszoljék el, Lehet, hogy erre a m u n k á r a a betegség többé e nyáron ki n e m tör ; de ha kitörne —azaz ujabb tőkék, vagy a tőkéken u j a b b részek betegednének meg — akkor a behintést ismételni kell, még pedig kéthetenként mindaddig, mig a bogyók színesedni n e m kezdenek. Megjegyzem, hogy a b b a n az esetben, h a a szőlőnek csupán egyes részeiben mutatkozott az antraknózis, a védekezést csupán ezen a területeken kell végezni, az olyan területeken, melyeken a betegség egyáltalán n e m jelentkezett, e költséges munkát végezni n e m szükség. A mostani nyári védekezésen kivül a betegség által megtámadott területeken még őszszel s a következő tavaszszal is van fontos védekezési teendő. Ugyanis őszszel a levélkihullás után gondosan át kell vizsgálni a venyigéket s minda m a venyigéket (vagy esetleg csak venyigeré-
88. ábra. Antraknózis a szőlőfürtökön. fokozódik ez által, hogy az ilyen h a j t á s sem ültetni, sem oltani való venyigét n e m ad, eltekintve attól, hogy az antraknózistól megviselt venyige a fagyot rendszerint ki n e m állja. Leginkább sújtja a szőlősgazdát a z o n b a n az a kár, amely a fürtökön jelentkezik, és amely mindig annál nagyobb, mennél fejletlenebb fürtöt támadott meg a betegség. Az egészen korai támadásnak, vagy a fürt teljes elfeketedése, — miről m á r fentebb szólottam, — vagy legalább az a következménye, hogy az apró foltokat kapott fürt virágjait nagyrészt elrúgja, tehát termést alig hoz. Ha a betegség azonban m á r a bogyókat t á m a d j a meg, ugy rendesen csak a még fejletlenebb bogyók szoktak megfoltosodás után elszáradni, a fejlettebbek azonkan tovább nőnek, de a b a j t azért ki n e m heverhetik, mert a bogyók a foltokon fejletlenek, kemények m a r a d n a k . Megtörténik n é h a az is, hogy az antraknózis a fürt nyelét, vagy valamely erősebb ágát annyira megtámadja, hogy a nyél, vagy a fürtág a t á m a d á s helyén elszárad s letörik^ amely esetekben a kár nagyon tetemes lehet. A kacsokon az antraknózis épp olyan alakban szokott mutatkozni, mint a fürt nyelén és ágain. Az antraknózis igen nagy károkat tehet ugyan a szőlőkben, de pusztítása országos n e m szokott lenni, mert mint az eddigi tapasztalatok bizonyítják, e betegség főleg csak a nedvesebb fekvésű szőlőkben (a hegyek aljában, vagy a sikfekyésü nehezebb talajú szőlőkben, különösen vizek közelében) mutatkozik
89. ábra. Antraknózis a' szőlőlevélen. A beteg részek kivagdalásánál ezeket gondosan, köténybe vagy valami edénybe gyüjtsük össze, nehogy széthulljanak. A most elmondott dolog a legszükségesebb munka, mert emiitettem, hogy a vizsgálatra bekü'dött bogyók foltján az antakrózist okozó gomba üde szaporításban v a n ; ha tehát mi a gomba eme fészkeit mennél előbb meg n e m semmisítjük esős, időjárásnál a betegség ú j r a kitörhet. A kérdésttevő azt irja, hogy a leveleken semmi b a j n e m észlelhető. Ez lehetséges ugyan, de mégis jó lesz — jelen ismertetésem alapj á n — a leveleket és a hajtásokat szorgosan szemügyre venni s a megtámadott leveleket s hajtásrészeket szintén levágni és elégetni. A beteg részek megsemmisítése után, ha kénpor állana rendelkezésre, ugy két rész kénport 3 rész mészporral jól össze kell keverni s ezzel a keverékkel a szőlőt behinteni. Ha kénpor nem volna h a m a r j á b a n beszerezhető, az esetben a tiszta mészpor is alkalmazható. A kénpor-mészkeverék elhintésére vagy a szőlőlisztharmat leküzdésénél alkalmaztatni szo- | kott kénporfujtató használandó, vagy ha ilyen i nem volna, ugy kisebb zsákokat kell varratni, melyeket félig megtöltve a munkás vállára vesz I
90. ábra. Antraknózis a szőlőhajtáson. szeket), amelyeken az antraknózis foltjai vagy fekélyei mutatkoznak, le kell vágni s összehordva azonnal elégetni ; ez azért szükséges, mert a Sphaceloma ampelinum e fekélyekben szokott áttelelni. Mivel azonban a legszorgosabb m u n k a ifiellett sem kerülhető el, hogy ne m a r a d j a n a k a tőkén fekélyes venyigerészek, másrészt, mert a betegséget okozó gomba a tőkék repedéseiben is búvóhelyet talál, azért kell tavaszszal még egy másik munkát is végezni. Ugyanis a mint kitakarták ós megmetszették a szőlőt, bekell kenni a tőkéket 50°/o-os vasgáliczoldattal. Ez oldat akként készül, hogy egy faedénybe lemérünk 50 kg. vasgáliczot s a vasgáliezra ráöntünk 1 liter kénsavat és ha ez megtörtént, ugy lassanként még egy hektoliter forróvizet. Most az összeöntött anyagokat egy doronggal addig keverjük, mig a vasgálicz fel nem oldódott. Ha ezt elértük, akkor a levet még langyosan kell a tőke beken ésére használnunk, mert ha a lé már kihűlt, akkor belőle a vasgálicz elkezd kijegeczesedni. A tőke bekenését egy rövid bot végére gyöngyölt pamattal, vagy a bot végére kötött szivacscsal végezzük, n e m hagyva ki a meg-
KÖZTELEK, 1 8 9 8 . A U G U S Z T U S
1176 metszett töké egy részletét sem. Arra különös gonddal ügyeljünk, ^hogy a venyigék jól bemázoltassanak, hogy a lé behatoljon a n e t á n észrevétlen m a r a d t fekélyek belsejébe, hol a szaporodó testecskék' leginkább el v a n n a k rejtve. Megjegyzendő, hogy a venyigéket mindig fölfelé — a csap, illetve a szálvessző hegye felé menő irányban — kell kenegetni, nehogy a rügyek letöressenek. Az igy bekeat tőkék rozsdás szint vesznek fel s a többinél később h a j t a n a k ki s e mellett a hajtások eleinte nyomorultaknak látszanak, nemsokára azonban a hajtások egyre erősödnek s a legszebb vegetácziót mutathatnak. Francziaországban u j a b b a n a vasgáliezmázolás helyett a 10 sulyszázalékos kénsavol-
HO
vágással levágják az egész fejét, mely azután répavágógópen felaprítva t a k a r m á n y n a k használtatik fel. í A fejelésnek ezen m ó d j a mellett a répának 15—20°/o-a esik el a gyárba való szállítástól, holott a czukorgyárak csak arra fektetik a fősúlyt, hogy a fej külső kérge és a levél töve ne kerüljön feldolgozás alá. Cseh- és Morvaországban, valamint Németországban is ennek következtében ujabban]elkezdették a répák kézzel való kihegyezését, és ezáltal n e m jelentéktelen termési többletet értek e l ; a gyárak nagyobbrészt n e m is emeltek kifogást ilyen hegyezett répák beszállítása ellen. A répának kézzel való hegyezése, azonb a n hosszadalmas és költséges, és az alant
13.
65.
SZAM.
8-ik
ÉVFOLYAM.
lapos aczélkés van alkalmazva, mely könnyen élesíthető és kopása esetén u t á n a állitható ; a kések kiválthatók és a kopásnak inkább alávetett belső kések pótlására m i n d e n géphez mellékeltetik egy szelvény tartalékkés.. A gép, mint látható, kétféle kivitelben készül : • Az A jegyű gépnél egy fogaskerékpáráttétel közbekapcsolása által nagyobb forgási sebesség és ezáltal fokozott munkabírás éretik el, kezeléséhez szükségeltetik 2 személy, szállíthatósága csekély súlyánál fogva (23 kg.) könnyű, munkabírása körülbelül 100 m m á z s a naponkint. A B jegyű gép n e m bir áttétellel és a kistermelőnek v a n szánva. Kezeléséhez elegendő egy személy, de két személylyel —
91. ábra. Czukoríépák régi módra fejelve és uj módra hámozva.
i. ábra. dl jegyű répafejhámozógép fogaskarékáttétellel, • ára 20 frt.
93. ábra. B jegyű egyszerűsített répafejhámozógép, ára IC'50 frt.
ábrázolt u j gép volna hivatva ezen munkát gyorsan, olcsón és kifogástalanul elvégezni. Ezen „répafejhámozógép" lényegében egy Ha kénsavoldatot alkalmazunk, ugy az hyperbolikus •— a répafej alakjának megfelelő oldat elkészítésénél óvakodjunk a vizet önteni — keresztmetszetű öntöttvas harangból áll, a kénsávba, mert ekkor ez szertefecscsen s a melyen belsejébe nyúló kések vannak alkalmunkásokban vagy ezek r u h á j á b a n kárt tehet ; mazva. Hogyha a répát, melyről előbb a legazért mindig a kénsavat kell apró adagokban, felsőbb sapkáját a levelekkel együtt le kell folytonos keverés között a vizbe tölteni. vágni, f e j é v e l : ezen gyorsabb, vagy lassúbb 'Mezey Gyula. forgásba hozandó harangba szorítjuk, ugy a répafej a kések által lehámoztatik (legyalultatik) és az alanti á b r á k b a n feltüntetett kúpGAZDASÁGI GÉPESZET. alakú formát nyeri. A gépnek műszaki kivitelére vonatkozóRovatvézető : ifj. Sporzon Pál. lag megemlítendő, miszerint a h a r a n g oly keresztmetszetű, hogy mindenféle alakú és nagyKühne E. uj Zehetmayr-féle sza- ságú czukorrépát lehetőleg kevés hulladékkal Csúcsa-belül le van tompítva, ugy badalmazott répafejhámozó gépe. hámozzon. hogy a répa a levelek levágásától eredő leNálunk mainapig, a czuJcorrépát mindjárt j tompított hegyivel felfekszik és á kelleténél a kiemelésnél lefejelik, és .pedig egy egyenes több róla le nem hámozható. A harangba 6 dattal való mázolást alkalmazzák, még pedig állítólag vasgaliczmázolásnáL jobb sikerrel.
esetleg egy gyermekkel — munkabírása lénye-, gesen emelkedik. A hámozás megfelelően lass a b b a n de épp oly tisztán- eszközöltetik, mint az A jegyű gép által. Ami az ezen gép alkalmazásával megejtendő munkafelosztást illeti, a répa, épp ugy mint most, egyezményárban emeltetik ki. Ezután minden répa — mint most — késsel megtisztíttatik a hozzátapadt földtől, és egyetlen egy vágással eltávolittatik a répafej legfelsőbb s a p k á j a a levelekkel együtt,- ugy hogy a hegye egy 2 — 3 cm. átmérőjű letompított felületet képez. (Szigorúan kell a munkásokat utasítani, hogy a répából kelleténél többet le ne vágjanak és különösen laposfejü répáknál a letompított csúcsnak nem szabad nagyobb átmérőjűnek lenni egy liuszfilléresnél.) Az ekként kezelt répát a kiemeléssel megbízott munkások egyrakásra hányják és evvel munkájuk véget is ért. A nagyobbik géppel két embernek kell
6 4 . SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. dolgoznia és legjobb, ha ezeknek is egyez- I ményben adatik ki a hámozás-, a kis géppel I egy ember is eldolgozhatik. Az" A jegyű gépet egy ember a forgattyun h a j t j a , egy másik meg két kezével fogja a répát, egy-két másodperczig a h a r a n g b a szorítja és a hámozott répát egy rakásra hajítja. A B jegyű gép, mely jelenleg &?. a'ábbi ábrától eltérőleg készül, egy erős deszkához erősítendő. Dolgozhatik vele. 1 vagy 2 ember. A késeket élesen kell tartani, hogy a munka szaporán folyjék; nem b a j , ha a répát tovább is a h a r a n g b a szorítjuk, mert a kelleténél több belőle le n e m ' h á m o z t a t i k ; a hulladék azonnal takarmánynak felhasználható. Az ezen gépek alkalmazásával elérhető megtakarítások könnyen kitüntethetők. A répa rendes fejelésénél észlelt 15—20°/o hulladék ezen módszer mellett 5 — 1 0 % - r a száll le : a gyárba szállított répamennviség t e h á t legalább 1 0 % többletet mutat ki. Holdankénti 120 m m á z s a termést véve alapul, ezen módszer alkalmazása — levon á s b a hozva 21k kr. egyezményárt egy métermázsa h á m o z á s á é r t — 6—7 frttal nagyobb bevételt tüntet ki a régi rendszerrel szemben. Miután egy A jegyű géppel 15—20 hold termését lehet egy esztendőben elkészíteni,, annak beszerzése m á r az első évben 5-ször ö s e n fizeti ki magát. A hulladékban pedig kellőleg felaprított takarmányt nyerünk. Az egész dologban természetesen a legfontosabb kérdés az, hogy a czukorgyárak mily álláspontot foglalnak el ezen módszerrel szemben. Az ezen gépek készítését elvállaló gyár, — Kühne E., Mosonban és B u d a pesten — s a j n á l a t á r a időszüke miatt n e m volt azon helyzetben, hogy erre vonatkozólag a gyárakhoz kérdést intézzen. Tény az, hogy a czukorrépa fejének t a r t a l m a czukorban valamivel csekélyebb a répa többi részeinek czukortartalmánál és igy a fejnek leszállítása természetesen egy százaléknak töredékével csökkenti a szállítmány átlagos czukortartalmát. Mindazonáltal a cseh, morva és német gyárak n e m emelnek kifogást ily r é p a átvétele iránt, mert főczéljuk, hogy a répának kérges része és leveleinek töve ne kerüljön feldolgozás a l á ; ezen hámozás által pedig ezen részek biztosan eltávolíttatnak és létesül egy u. n. „normál" szabványos répa, mely az örökös veszekedéseknek, a répának elégtelen fejelése miatt is elejét venni hivatva volna.
KÖZTELEK, 1 8 9 8 . A U G U S Z T U S HO
10.
dekei mellett. Dehát a gazdák szövetségének sikere fokoztatik még a szavazatok sokaságával, melyet azon jelöltek nyertek, kik testtellélekkel a szövetség érdekeivel azonosítják magokat. Az ilyen jelöltek nem kevesebb mint közel két millió (1.917,793) szavazat felett rendelkeznek. Az előbb említett 118 Reichstagi képviselő közül, nem kevesebb, mint 76 a szövetség tagja, kiknek legnagyobbrésze, mint a „Bund" bizalmi férfiai ismeretesek. A 118 képviselőhöz még egy egész csapat m á s képviselő is számítható, kik ugyan n e m lévén a Bund tagjai által választva, de gazdák lévén magok is, mindenesetre az agrárius érdekek p á r t j á r a fognak állani. Aztán bátran hasonérzelmüeknek tekinthetők a b a j o r
Részünkről örömmel üdvözöljük ezen t a lálmányt, mely a minimális h o z a m m m a l dolgozó répatermelők eredményeit némileg kedvezőbbé tenni hivatva lehet és reméljük, hogy gazdáink csakhamar érvényesíthetni fogják befolyásukat oda, hogy a mi czuk orgyáraink is elfogadják az ily m ó d é n előkészített répát. Mindenesetre kívánatos volna, hogy az idei répaszedés alkalmával minél szélesebb körű kísérletek tétessenek ezen u j gépnek praktikus használhatóságát illetőleg. A gépek Kühne E. ismert mosoni gyáráb a n készünek, mely azokat, az A jegyűt 20 frt, a B jegyűt 10 frtban utánvét mellett szállítja, esetleges megrendeléseket azonban idejekorán eszközölni kér.
KÜLFÖLDI SZEMLE. Németország. Gazdák pártja a Reichstagban. Hogy a „ B u n d der Landwirthe" az utóbbi Reichstag-választásoknál mily nevezetes szerepet játszott, azt a „Presse" egy közleménye . nyomán ismertethetjük. Elsősorban is 118 oly képviselőt sikerült megválasztatni, kik nemcsak a szövetségtagok által lettek jelelve s a bizalmi férfiak által elfogadva, h a n e m a szövetségtagjainak adott szavazata alapján választattak és — igy ezek m á r - i s kötelezettséget, vállaltak a g a z d á k . ér-
94. ábra. A B k répafejhámozógéppel való dolgozás. paraszt egyesületek képviselői, kik mindenesetre a Bund által választott képviselők nézeteit fogják osztani. Ebből az idézett lap azt a következtetést v o n j a le, hogy a „Bund" közgazdasági politikáját a Reichstagban levő képviselők egyharmada fogja osztani s hogy az agrárius érdekeket védő választók szavazata kétmilliót fogja felülmúlni. Ily képviseltetés mellett aztán lehet remélni, hogy a gazda érdekei éber figyelemmel lesznek kísérve. Francziaország. Mezőgazdasági kamarák felállítása. Méline, a volt földmivelési miniszter törvényjavaslatott terjesztett a k a m a r a elé, melyben a tanácsadó mezőgazdasági kamarák s a felsőbb mezőgazdasági t a n á c s felállítását indítványozza. Terve szerint minden kerület székhelyén mezőgazdasági kamarák állitatnának, melybe minden j á r á s két tagját küldené,
1177
kik a gazdák, mezőgazdasági munkások, bérlők, s gazdasági tanintézetek tanárai által választatnának. Asszonyok választók lennének, de nem választhatók. Ezek a mezőgazdasági kamrák évenként kétszer, vagy nyolez napig tartó üléseket tart a n á n a k s tanácskozásuk eredményét interpelláczió alakjában terjesztenék a kormány, a képviselőház s a felsőbb t a n á c s elé, melyekben a kerület összes mezőgazdasági érdekei összevonatnának. A mezőgazdaság kamrák t a n á c s a nyom á n létesíttetnének gazdasági iskolák s állatorvosi tanintézetek, kísérleti állomások, engedélyeztetnének vásárok stb. Mint közhasznú intézmény lennének elismerve s ily minőségben a közjó érdekében vehetnének, szerezhetnének, bírhatnának, vagy elidegenithetnének. A mezőgazdasági felsőbb tanács pedig a következőleg szerveződnék Meline • tervezete s z e r i n t : 1. Tagjait a mezőgazdasági kamrák kebeléből választanák. Egyet kerületenként. 2. A kormány 30 tagját választhatná bele. 3. Tagja lenne annak továbbá a központi gazdasági egyesület elnöke, a párisi felsőbb gazdasági taninézetnek (Institut agronomique) igazgatója s a miniszteriumbeli mezőgazdasági szakma igazgatója. A waggonok fertőtlenítése. A franczia földmivelésügyi miniszter, egyetértőleg a közlekedési miniszterrel, az 1883-ik évi április 30-án hozott „Code vural"-t — gazdasági törvényt — részben — egy u j j a l ; a kor követelm é n y é n e k megfelelővel fogja helyettesiteni. Ötödik pontja, mely a legérdekesebb, " következőket foglalja m a g á b a n . „A waggonok fertőtlenítését a vasúttársaságok az általok választott, alábbi összetételű szerek igénybevételével tartoznak megtenni. A higany bichlorat l % o oldatával, melyhez a klorhidrátsav 5°/oo-os oldatát a d j á k 10%-os mésztejjel, mely a fertőtlenítés órájáb a n lett elkészítve. Forró vízzel, mely a gőz nyomása alatt : löveltetik a waggonok b e l s e j é b e ; ' A fertőtlenítésnek a következő eljárással kell t ö r t é n n i e : 1. A fentjelzett oldatok valamelyikével megöntözendő a waggonok szalmás t r á g y á j a s eltávolítandó. 2. A padlóhoz ragadt s a hasadékok közé került ürülék vakaróval távolitandó el. 3. A végzett operáczió után erős gőznyomással a waggonok kimosandók kívülbelül, ugy hogy azokon az ürülék legkisebb nyoma sem m a r a d j o n meg. 4. A megtörtént mosás után a waggon minden része kivül-belül bemázoltatik a fentemlített oldatok valamelyikével. A w aggontisztogatás czimén szedett pótdijak a régiek maradnak. Fizet a szállító egy ló u t á n 4 0 cm.-ot, csikó, ökör, bika, tehén, vagy s z a m á r u t á n 30 cm.-ot, 15 cm.-ot a sertés vagy b o r j ú után, 5 cm.-ot birka, kos, kecske után. Egész waggon után, a szállító e czimén 3 frankot tartozik fizetni. A közlekedési eszközökkeli való fertőzést a francziák igy akarják lehetetleniteni. A mezőgazdasági munkások s a hadsereg. Muteau képviselő törvényjavaslatot adott be, melyben szabadságoltatni kéri azokat a katonákat, kik kötelezik magukat, hogy megszakítás nélkül kilencz esztendeig maradnak a mezőgazdaságban elfoglalva. Ha ezt minden államban kérnék s a javaslatot el is fogadnák, meglehetünk róla győződve, miszerint a hadsereg fentartása által okozott közteher felényire sülyedne le. Anglia. A ezukorkonferenczia. Az angol kormány közelebb kiadott „kézi könyvében" a brüsszeli czukorkonférencziát tárgyalja. Az ott elősorolt okiratokból világosan kitűnik, miszerint egyedül Francziaország ellenzése folytán n e m lett a direkt s indirekt ezukorfciviteü prémium rn-gn ii-tv' 1 . .Oroszország.
1178 ellenben kitért minden diskuszió elől, mely törvényhozását illethette volna, magatartásából arra lehetett következtetni, miszerint szimp á t h i á j a nem irányul a kiviteli prémium felé. A második ülésen a német, ausztriai s angol kiküldöttek azt jelentették ki, miszerint kormányuk a prémiumok törlése mellett szavaznak. A hollandiai kiküldöttek a fokozatos törlés mellett foglalnak állást. Az utolsóelőtti ülésen az elnök a belga s hollandi kiküldöttek két javaslatát olvasta fel, melyek a következőképp hangzottak : 1. Törölje Francziaország az 1897-iki törvény által életbeléptetett direkt kiviteli prémiumokat, azon felül kötelezze magát minden évre, melyben kivitele a 225,C00 tonna ezukrot felülhaladja — e z a z az átlag, melyet a z 1892—1897-ik évi adatok elötüntetnek — egynegyeddel redukálja az 1884-ik évi törvény által körülirt indirekt prémiumokat, egész addig, mig ezen prémium-alak egészen n e m töröltetik. 2. Francziaország törölje az 1897-ik évi törvénynyel alkotott direkt kiviteli prémiumot, aztán az exportált czukornak fogyasztási adóját létesítse, mely oly magas legyen, mint a produkczió p r é m i u m a Volt. Mégis, az évi czukorprodukczió 50,000 tonnányi mennyisége n e m lesz fogyasztási adóval terhelve. Az intenczió az volt, hogy abban az esetben, h a Francziaország elfogadja a z egyik, vagy másik javaslatot, az elfogadotthoz hasonló kiegyezési formát tesznek Oroszország elé. A franczia kiküldött a javaslat felett nem nyilvánította véleményét, mert utasításai n e m engedték meg, hogy a z 1864-ben alkotott franczia törvény módosításához foghasson. Ennélfogva azon n é z e t é t fejezte ki, miszerint a kérdést diplomácziai jegyzékv,áltás u t j á n sokkal biztosabban lehetne eldönteni, mely Francziaország s Belgium közölt cseréltetnék ki. Az orosz delegált tökéletesen franczia kollegája p á r t j á n szavazott s az utolsó ülésen el lett határozva, miszerint a belga kormány diplomácziai uton intézze el az ügyet. Az angol kiküldöttek, lord Salisburyhoz menesztett jelentősökben határozottan ellenezték a konvencziót, amely azon államok között létesitetnék, melyek a prémiumok teljes, vagy fokozatos törlése mellett küzdenek, azon államok ellen, melyek azt fentartani akarják, annak czélja lenne megtiltani a prémiummal segélyzett czukor importját oly országból, mely a konvenczióba be n e m lépett.
KÖZTELEK, 1 8 9 8 .
AUGUSZTUS
HO
prémiumoknak megnyirbálása. Ezen leszállítás, mely egész 1899 szeptember l-ig h a t ki, m á r tavaly volt jelezve s a technikai üzemjavitás tökéletessége által elért önköltségcsökkenés czimén lett megállapítva.
VEGYESEK. Mai s z á m u n k t a r t a l m a : Okai Az OMGE. közleményei. 1171 Belfogyasztás. Külkereskedelmi kivitel. Gálgóczy Károly. 1171 Tárcía. A gráczi baromfikiállitás; állat- és madárvédelmi nemzetközi értekezlet. Hreblay Emil. 1172 Növénytermelés. Rozsvetés kötélnek. Horváth J
Kinevezés. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Keviczky Imre földbirtokost, keviczi lakost, Turócz vármegye közigazgatási bizottságába közgazdasági előadóvá, Nitsch Károly soproni lakost, Sopron sz. kir. város közigazgatási bizottságába közgazdasági előadóvá nevezte ki. MegMzatások. A földmivelés ügyiminiszter Móricz Károly nagy-ilondai lakost, Szolnok-Doboka vármegye nagy-ilondai járására, Albisi Béla földbirtokost, mezőszombattelki lakost, Kolozs vármegye mócsi járására nézve! a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. H a l á l o z á s . Kaposmérai Mérey Vincze, földbirtokos, ügyvéd, Nyitrán, életének 73-ik évében elhunyt. Vele Mérey Éajos, a tevékenységéről ismert nyitramegyei agráriusok egyik buzgó előharezosa édesatyját vesztette el. — Vellay Imre, a m. kir. állami rovartani állomás asszistense f. évi augusztus hó 6-án, életének 48-ik évében, Budapesten elhunyt. A megboldogult a „Köztelek"-nek munkatársa volt mindaddig, mig gyógyithatlan betegsége végképpen el nem szóllitotta az íróasztal mellől. Nyugodjék békével 1 Oroszország. Intézkedések a czukor túltermelése ellen. Midőn 1895-ben a z orosz R u b i n e k Gyula a z OMGE. ügyvezetőpénzügyminiszter a czukoripar szabályozásába titkára, e hó 4 ikén nyári szabadságát megbelegyezett, n e m titkolta el, hogy a gyárosok- kezdette. Sporzon Vilmos segédtilkáre hó 1-én nak biztosított engedmények a czukor túlter- nyári szabadságáról visszatért. melésére fognak vezetni s m á r a b b a n az időPályázat borértékesitési szövetkezetek ben gondoskodott róla, hogy ebben az irány- l é t e s í t é s é t előmozdító n é p i e s m u n k á r a . A földb a n gátlólag felléphessen. mivelési miniszter a szőlősgazdák borterméséA túltermelés tényleg nyilvánvalóvá lett nek okszerű kezelésére és előöyös értékesítéaz utóbbi időben. Most a „Magd. Ztg." értesü- sére alkalmas pinczeegyletek, illetőleg szövetlése szerint két intézkedés is tétetett, melyek kezetek létesítésének előmozdítása végett páOroszországban a czukortermelést korlátolni lyázatot nyit egy olyan rövid, népies m u n k a vannak hivatva. megírására, a mely könnyen érthető módon Először is megtiltották a czukorgyárosok- ismerteti azokat a z előnyöket, melyeket e szövetkezetek a , t e r m e l ő k n e k nyújthatnák, t o nak, hogy az idei kampány végével a normán felüli többletet, a jövő évi kampányra átvigyék, vábbbá ismerteti azokat a különféle módozahanem a folyó évi termelésnek legfölebb 8°/o-át tokat, melyek szerint ilyen szövetkezetek alavihetik át. A rendeletet a miniszternek junius kithatók, felsorolja azokat a feladatokat, m e 12/24-iki leirata megyarázza meg bővebben. lyekre a szövetkezet működését kiterjesztheti Miután az 1898—99-ik évre m a r a d ó ezen s általában útbaigazítást nyújt e szövetkezetek százalék 3.600,000 pud ezukrot tesz ki, kon- megalakításánál követendő eljárásra s azok legczélszerübb szervezetére é s működésére statálható a jövő évi szaporulat. Tavaly történt, hogy 28 gyár szaporula- nézve. E munka rendeltetése az, hogy a bortermelőket az okszerű borkezelés és előnyös tát — összesen 3.342,362 pud ezukrot — n e m szállították külföldre, h a n e m odahaza értékesítés tekintetében a pinczeszövetkezetek árulták el s ugyanezen mennyiséget e z évre hasznos voltáról meggyőzze s őket — saját is számlájokra vonatták. Ezek a gyárak a érdekükben — ilyen szövetkezetek alakítására most folyó kampányban nagyobb exportra ösztönözze. Maga a m u n k a egy nyomtatott lesznek kényszerítve s a jövőben kevesebb ívig t e r j e d h e t : ezenkívül azonban ahhoz résztermelésre utasíttatnak. A második intézkedés, ielcsen kidolgozott s különböző viszonyokhoz csatolandók. ' mely u l j a t szegi a Luilermuié^iek, az indirekt alkalmazható alapszabályminták
10.
6 4 . SZAM. 8-IK
ÉVFOLYAM.
A pályamüvek idegen kézzel irva s lezárt jeligés levéllel ellátva f . év október 31-ig a földmivelésügyi minisztérium iktató hivatalában nyújtandók be, vagy • pedig postán küldendők be. A két legjobb pályamunkára két pályadíj tűzetik ki. Az első pályadíj 300 frt, a második pedig 150 frt. E pályadijak azonban csak olyan munka szerzőjének fognak kiadatni, a mely a fent jelzett czélnak teljesen megfelel. A pályadíjjal jutalmazott pályamunkák a földmivelésügyi minisztérium tulajdonát képezendik. Egyéb részletes felvilágosítások a földmivelésügyi minisztérium borásztati VI/2. osztályában kaphatók. B u d a p e s t i g y a p j u á r v e r é s e k . A mint már korábban jeleztük, a budapesti gyapjuárverések második ezidei sorozata szeptember hó 21. és 22. fog megtartani. Ezen sorozatra eddig rendelkezésre áll mintegy 8000 bál, beleértve a juliusi aukczióból átvett, valamint az eddig ú j o n n a n érkezett, avagy m á r bejelentett, de még csak érkezendő mennyiségeket is. Miután a M. Államvasutak vonalain az aukezióra szánt gyapjuküldemények részére engedélyezett fuvardíjkedvezmény csak augusztus hó 12-dikétől kezdve -érvényes, a termelők igen helyesen ezen időpontig odázzák el a beküldést. Vájjon ezen aukeziósorozatra szeptember 1-je u t á n eszközölt bejelentések még el lesznek-e fogadhatók, az még bizonytalan. Mert a M. Államvasutak tekintettel a nagymennyiségű gabona beraktározásokra, csak korlátolt számú raktárókat bocsájthatnak a vállalat rendelkezésére. Az üzlet irányzata külföldön állandóan szilárd, mig a belföldön és monarchiánk másik részének főbb gyári piaczain egy hónap óta lényeges javulás állott be az üzlet m e n e t é b e n . Ennélfogva az őszi bevásárlási szezonra is a forgalom u j a b b fellendülése és a szeptemberi aukezió igen kedvező lefolyása várható. Az adai m . k i r . földmives-iskolát folyó évi szeptember hóban több, jó sikerrel végzett növendék hagyja el, kik nagyobb u r a d a lomban gazdasági felügyelői, magtáros, raktáros, munkavezetői vagy kulcsári, kisebb gazdaságban pedig önálló gazdaság vezetői állást óhajtanak elfoglalni. Az illetők között van több kiszolgált altiszt, nős, nőtlen s olyan is, ki a magyar nyelven kivül bírja a német és szerb nyelveket. Szives megkeresésekre készségesen teszi meg az ajánlatot az igazgatóság. M a r h a r a k o d ó á l l o m á s o k engedélyezése. A földmivelésügyi miniszter a m. kir. államvasutak kezelésében levő szatmár—fejér-gyarmati h. é. vasút vonalán Szatmár vármegye területén fekvő Fejér-Gyarmat és Jánk-Majtis állomást, továbbá Szabolcs vármegye területén, fekvő Fényes-Litke állomást marharakodó állomásul engedélyezte.
Legjobb minőségű
aussigi kékgálicz buzapáczolásra 100 kg.-kent 2 4 ( M T
frt.
Mintákkal készséggel szolgálunk.
~SK9
Schottola Ernő Budapest. Főüzlet: VI., Andráss.y-iit » .
Gyár: VI., Révay-utcza 16.
(Fonciére-palota). Sürgöny czim : S C K O T T O L a ,
Sadapesi.
64. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
„REMINGTON" IRÓGEPEK VILÁGHÍRŰEK. VALLÁS-fisKÖZOKTATÁSÜGYI magy. kir. minister
Hivatalos KÖzlöny-bői „A vallás és közoktatásügyi magy. kir. minister a Remington Írógépet (kapható Glogowski és Társa budapesti czégnél Erzséb .) az állami és egyáltalában a hazai k részére leendő beszerzésre ajánlja. Festékpárna mellőzve. — 4-szeres billentyű 8-szoros helyett. — Legfinomabb acélszerkezet. — Közismert n a g y tartósság. — Központi v e z e t é k nélkül. — Teljes magyar és német billentyűzet. — Minden betűnek csak 1 billentyűje. — Legnagyobb sokszorosító képességgel. A REMINGTONT nagy sikerrel használják. Ősz Is az amerikaf ko^^nyok^-A^aty! 1 kTÍ' bel-fi
'és Társa,^-.aBudap^l^sí --gatósága, Mágocs. - Magy. Mezögazdi = V Reé -Jenő püspöki urad. bérlő Veszprém. D. . ._ Zoltán, gróf Festetich urad. ügyésze Budapest,Győii püspökségi központi iroda Győr. Osztr. m. állam* társ. urad. igazg. Budapest. Zichy Nándo állami jószágigazgatóság Ara; m pénzintézetnél, gyárban, kerc
nélkül küldünk saját költorszag* bármely részébe dijmentes bemutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhova ugyancsak.saját költségünkre küldjük ki tisztviselőinket — Árjegyzék bérmentve és ingyen. Erzsébet-tér 16. Remington írógépek j Edison-mimeographok kizárólag jogosított eladási telepe.
Amerikai mezőgazdaság Irta: S Z I L A S S Y Z O L T Á U az ,0. M. G. E. szerkesztő titkárja. A 352 oldalas, finom papírra nyomctt, 102 képpel díszített munka bolti Ara 4 forint; 0. M. G. E. tagok és a „KÖZTELEK" előfizetői 3 frt 50 kr. kedvezményes áron rendelhetik meg
a „KÖZTELEK" kiadóhivatalában (Budapest,
IX.,
Üllői-ut
25.)
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti
gabonatőzsde.
(Guttmann és VJahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1898. augusztus 6. Az időjárás e héten is tartósan kedvező maradt, amennyiben száraz meleg . idő uralkodott, melynél a cséplési munkálatok akadálytalanul voltak eszközölhetők. Takarmányczikkeknek esőre mindenesetre szükségük voln.. A vidéki piaczokon a kinálat valamire!
1179 javult, habár a tulajdonosok még mindig tartózkodást tanúsítanak. A terméseredmény felől legutóbb közétett hivatalos becslés szerint a hozam buza és rozsban mennyiségilen közepes, mig zab és árpa jó közepes termést adott. Minőség tekintetében is, az előbbi czikkek nehéz és jó minőségű árut szolgáltatnak, árpa ellenben szinre nagyobbára sárgás, mig zab minőségileg is kielégit. Országos átlagban, az eredmény búzánál kb. 6 mm. kat. holdanként, ami 32-s:S2' 2 millió mm. búzának felelne meg. Rozsban 9—10 millió eredmény mellett 6 mm. becsülik a terméseredményt, mig árpából holdanként 6'7ö—7 millió mm, zabból 41/2 millió ram. termést várunk. Külföldön Szintén kedvező volt az időjárás, ami a vetések fejlődését igen előnyösen befolyásolta. A külföldi piaczok üzletmenete továbbra is korlátolt és a hangulat csendes, a spekuláczió kedvező terméseket vár s igy tartózkodó, mig a fogyasztás csak legszükségesebb vételre szorítkozik. New-York és Chicagóban az árfolyamok lassan emelkedtek, minthogy a látható készletek ismét csökkentek és az elszállítások is eléggé jók voltak. Angliában az irányzat bágyadt maradt és az árak csökkenőek, épp ugy, mintFrancziaországban is, a hol a liszt is erősebb mérvben csökkent. A többi kontinentális piaczokon a forgalom nehézkes, az árak azonban változatlanok. Nálunk kenyérmagvali élénk érdeklődés jó kereslet mellett emelkedőek voltak, mig a többi czikkek •csak nehezen .tarthatták meg eddigi jegyzésüket. Az üzleti hét részleteiről a következőket jelenthetjük. Buza e hét első napjaiban jó keresletnek öl dett és szilárd hangulat mellett, az árak mm.-ként 50 krral javultak. A termelők nem mutattak különös eladási hajlamot és czélszerübbnek lartják a készáruval magasabb árakat bevárni. Habár azért a kinálat állandóan elég jó volt, az — most közvetlen az aratás utáni időre aránylag mégis nagyon gyenge és a malmok üzlet további folyamán kénytelenek voltak magasabb árakkal megbarátkozni. A határidőpiaczon időközben lanyha külföldi jegyzésekre erősebb baisse következett be. Ez éppen kedvező alkalom volt az árakra nyomást gyakorolni, ez azombau alig sikerült és másnap már ismét helyre volt hozható. A mult héthez viszonyítva az árak mm.-ként 60 krral emelkedtek, mi mellett a hetiforgalom 170,003 mm., a hozatalok feltűnően ' gyenge mérvben csak 78,000 mm. tesznek ki. Kiveteli kereslet ez ideig alig mutatkozott és a külföld érdeklődése is a lehető leggyengébb. Rozs az egész héten át csendes irányzatban maradt, az üzlet nehézkesen és bágyadtan alakult, ami mellett csak a helyi fogyasztás volt az egyedüli vevő. Az export teljesen tétlen. A forgalom igy csak egy kis mennyiségre szorítkozik, mi mellett az árak azonban nem változtak. Helyben és budapesti paritásra minőség szerint 6-95—7-10 fizettek. Árpa (takarm. és hántolási czélokra) gyenge kinálat mellett ártartó maradt és helyben 5-80 frtig jegyez. Állomásokon átvéve jobb árpa aránylag csak gyengén van kinálva, az érdeklődes azonban szintén mérsékelt, finomabb árpákban az export részére történt néhány eladás; közép és alárendelt minőségek azonban el vannak hanyagolva. Erőteljes tiszavidéki áru 6—7 25, finom felvidéki áru 8'50 frtig kell el állomásokon átvéve. Zab alig változott. A kinálat kezdetén bő volt, utóbb némileg gyengült, a" kereslet azonban állandóan megfelelő maradt. A forgalomban v< i > . szin és tisztaság szerint 5.50—5.95 forinton jegyzünk helyben. Tengeri 10—15 krral többet ért el a folyó határidő áránál. A Tiszavidékén hasonárakat 4.95—5.05 frtot fizettek. Olajmagvak. Uj káposztarepcze korlátoltan volt forgalomban és kisebb tételekben 1175—12'40 frt között jegyzett helyben. Határidő káposztarepcze 12.10 —20 frton indult, fedezésekre azonban gyorsan volt emelkedő és 12-75 frtig jegyez. Bánáti repcze 11' 11 50 frton, gomborka 9-9'50 frton, vadrepcze 5-50 frton jegyez helyben. Hüvelyesek : Bab ó-áruban nem volt forgalomban. Jobb érdeklődés mutatkozik azonban uj áru iránt és trieurt apró szemű babért Gyöngyös-Félegyházán 7. 7.25 frtot, gömbölyű babért Baja-Zomboron 6.75 frtot, barna babért Kalocsán 6. 6.15 frtot fizetnek, e hó végével vagy szeptember elején szállítva. Köles helyben 4.07V2 frton kelt el. Napi j e l e n t é s 1898. augusztus 9. Búzában az üzlet ma daczára a mérsékelt kínálatnak, lanyha volt. Elkelt mintegy 20,000 mm., melyek közül a jobb minőségűek 15—20 krral, a gyengébbek 20—25 krral olcsóbban találtak vevőkre. Készáru csak helybon adható cl, állomási vevők hiányzanak.
Készbuzában eladatott. 81 kg frt 9 921/2 3 hóra
5.95 frt kp. !00 mm. 200 „ ' 5.35 „ „ 300 „ .5.30, „ „ 300 , „ 7.70 „ . üzlet szintén lanyha, az érdeklődés csekély, készáruért 6"75—7 20 minőség szerint érhető el Budapest távolságában. Árpa még mindig csak közép és gyengébb minőségben kerül forgalomba, melyek iránt a kereslet gyenge, jobb minőségűek a külföld részére gyéren vásároltatnak. Minőség szerint 5;75 - 7'50 frtig talál Zabban a kereslet gyenge, minőség szerint 5-70 —5-90 frt érhető el helyben, állomásra nincs vevő. Határidők a lanyha külföldi tőzsdék befolyása alatt nálunk is hanyatlottak. Déli 12-kor következőkép zárulnak, Szept. buza . Márcz. buza Szept. rozs . Tengeri okt.,.
Déli zárlat. 8-19—40 8-19—20 645—48 4-90-19
Tavaszi zab . , Káp.-repcze au<
-
Köttetett.
5-35—37- . 12-40—50 .
Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüiletben e hétnek elején az üzletmenet nem volt kielégítő és csak kisebb tételek voltak forgalomba vidéki vevők által vásárolva., Elkelt: Finomított sesz 57.50—57.75 frtig nagyban. Élesztőszesz 56.75— 7.— frtig. Kicsinyben az árak V2 frttal drágábbak. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyerstesz változatlan áron lett kinálva és több tétel 1. 20 frton bécsi jegyzésen kelt el. Galicz'ából finomított szeszt l!i frttal drágábban kínálták. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 19.50— 19.75 forint.
1
KÖZTELEK, 1898. AUGUSZTUS HO 10. Bécsi jegyzés 19'40—19-80 frt kontingens nyerfszeszért. Prágai jegyzés 55-50 forint adózott és 18-75 forint adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 12.—13 — frt kiviteli szeszért 90 százalék. A kivitel e hétnek elején szünetelt. Fiumébe 100 q finomított szesz érkezett. .i • ' i Pí • ;,/'/.-: • , • . • • • • • " 2.5 krral drágábban, a többiek változatlanul jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 57-50—58 — frt, élesztősze,sz 56-75—57-50 frt, nyersszesz adózva 5650—57'— frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) 15'75—16'— frt, denaturált szesz 22 25 —22'75 frt. Kontingens nyersszesz — .• .—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyb&ii (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1898. augusztus hó 6-án. A mult hó végével, mutatkozott lanyha irányzat átszármazott e hóra" is ; onnck daczára mégis egyes értékes czíkk'ek érkeztek be, m i n t ; szarvas, őz, 11nagyobb szállitji I >' un 'I' t " " lyezést nyertek. Legkevésbbé keresett volt a marhahús és tejtermékek, a gyümölcskereslet is csak a Szép tetszetősre szorítkozott, mig a silányabb áru nem talál vevőre, miért is tisztelt beküldőinket bátrak vagyunk arra kérni, hogy csakis szép és egészséges gyümölcsöt . küldjenek a piaczaa. Tojás és baromfi kevesebb jött a rendesnél : valamivel több szárnyasvad, mely azonnal el is kelt. Tojás erodeli ládánként 28—29.50, teatojás 2.20 —2.50 frt 100 drb, vajból a főző 80— 90, teavaj 90— I.10, turó 16 — 18, tejfel 26—28 kr kgként. Kajszinbaraczk 25—40 kr, alma 5—12, körte 8—12, szilva 2-5—8 kr kgként. Rák 6—20 kr, vadkacsa 60, ibis 40 kr darabonként. Húsfélékből : a marhahús nmtle.- árak melleit, mig a szarvas 40, őz 70—75, sertéshús 52 kr kgként, fogoly 1.20—1.40 frton kelt cl páronkint. Burgonyából nagyobb mennyiség érkezett; rózsa és sárga keresettebb, mint a kifliburgowöa, mely alig helyezhető el, kivált nae,yol>b mennyisében. " Holnapra jelezve van finom asztali szőlőnek be(A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, 1898. augusztus 8-án. Ilus. Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt 52—54, II. oszt. 48—56, m. oszt. 36—44, eleje I. oszt. 50—52, II. oszt. 48—50, III. oszt. 30—40, borjúhús hátulja 1. oszt. 64—68, II. oszt. 60—64, eleje I. oszt. 58—60, II. oszt. 46—50, birkahús hátulja I. oszt. 42—44, II. oszt. 38—40, eleje I. oszt. 30—38, II. oszt. 32—30, bárány 0-—.hátulja • •—, sertéshús magyar eleje 1 db 0. szalonnával elsőrendű 1 q 60-62-0, vidéki , szalonna nélkül elsőrendű 62—64, vidéki 46—52, sertéshús pörkölt 0, sertéshús szerb szalonnával — , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar , idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. 80—100, füstölt belf. csonttal 1-0—1'10, csont nélkül 1-10 — 1-20, sonka füstölt külf. csont nélkül — • •—, szalorna sózott 1 q 60 0—62 0, füstölt 63'—65", sertészsír hordóval 65-0—66 0, hordónélkül 63-0—65 0, kolbász nyers 1 kg. , füstölt 60—80, szalámi belföldi 180 —190, külföldi , malacz szopós élő 1 db • — — , tisztított 0-C0-00. Baromfi, a) Éiő. Tyúk 1 pár frt 1 10—140, csirke 0 55—1-20, kappan hizott • — , sovány 0o-—, récze hizott 160— 2'40, sovány 0'90—1'40, lud hizott 3 50—6-50, sovány 1-80—3 00, pulyka hizott -0-—, sovány 2' 3-—. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 00-—, 1 kg. , csirke 1 db 0-30—0 60, 1 kg. , kappan hizott 1 db 0" C-—, 1 kg. —• •—, récze hizott 1 db 1-00—1-10, 1 kg. .félkövér 1 db 0 90—1-20, lud hizott 1 db 2-80—3-50, 1 kg. 68—0-75, félköv. 1 db 1-50—2-00, 1 kg. , pulyka hizott 1 db 22-20, 1 kg. , félkövér 1 db 0"-—0'— 1 kg. , ludmáj 1 db 10-0-8Q, 1 kg. 1-20—1:50, ludzsir 1 kg. 1-0—1-20, idei liba 1 clb •—. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-80—1-00, csuka 0-8D — 1'20, ponty (dunai) 0-40—0-50, süllő —• •—, kecsege 0-—0-0, márna —-40—"50, ezompő 060—0-70, angolna 0" 0 —, apró kevert 0'20—0'30, lazacz , pisztráng —•• •—. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, lefölözött 0-06—0-07, tejszín 00-—, tejföl 0-20—0-30, tehénvaj (tea) 1 kg. 0'80—MO, I. rendű 0-75—0-80, II. r. 0-60—70-—, olvasztott 0-60—60, Margarin I. rendű 0-—, II. rendű 00'—, tehéntúró 0-04—0-16, juhturó 45—48, liptói 0-48—0-60, juhsajt 0-48—48, emmenthali sajt 1-10—MO, groji sajt 0-72—0-72. Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt 17-0—20-0, barna kenyér 13-0—15-0, rozskenyér Í 2 0 —12 0. Búzaliszt 00 sz. 1 q —, 0 —'—, 1 —•—,
Hüvelyesek. Lencse magyar 1 qfrt 14—18, stoke- j raui 22—33, borsó héjas magyar 6-00—13-—, koptatott magyar 13—15, külföldi 17—24, bab fehér apró 7—11, nagy 8—12, szines 8-00—13. Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 28-0—28-75 a. oszt. (1440 db.) 27-0—28 0, meszes , orosz tojás 100 db. —, tea tojás 2-00—2-30, törött tojás 0-— r 0-— Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 1.00-4-00, 1 q 2-—4-5, Petrezselyem. 100 kötés 1-0—4'50,1 q 00-0—"0 zeller 100 drb 0-50—0-6, karalábé 0-8—l'OO vöröshagyma 100 köt. 1-00—2-50, 1 q 3'25—6'—. foghagyma 100 köt. 8-—10-0, 1 q 8-—10-—, vörösrépa 100 drb 0'50—0'80, fehérrépa , fejeskáposzta 2-0—5 00, kelkáposzta 100 drb 1-00—1-20, vörös káposzta 3-—6"— fejessaláta 0"50— 100, kötött saláta 0-0—0-00, burgonya, rózsa 1 q 1-50 2 00, sárga 2-20—2-50, külföldi —• -, fekete retek 100 drb 0-60—1-00, uborka nagy salátának 100 db 1-—2-—, savanyítani való 100 db 0-2—0'6, savanyitott 0 80—1-20, zöld papr. -25--50, tök főző 5-—6-00, zöldbab 0 - 6 - 0 08 zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —• •—fejtett 1 lit. 10—''20, tengeri 100 cső -6—10, karfiol 100 db 4—6", paradicsom 1 kg. 0-02—0-04, spárga 00—, torma 1 q 6—16. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt , köz. alma 10—15, fajkörte 20—24, közönséges körte 8—12, szilva magva, váló8—12, vörös 2-5-6-0, aszalt — c s e r e s n y e faj —: , közönséges 0 , meggy faj , közönséges — , ringló 8-—14, baraczk kajszin , őszi 25 "-B0, dinnye görög nagy 1 db 20-—-40, kicsi 8—15, sárga faj 0 8—0'20, 1 kg. közönséges szőlő 1 kg. 0-30—0-45, csemege , dió (faj, papirhéjuj 35—50, közönséges 25—30, mogyoró 25^28, gesztenye magyar , olasz , narancs messinai 100 db —-0—O'O, pugliai 4-5—5-0, mandarin 0-00— 0-00, czitrom 0'80—1-50, füge hordós 1 q 18—20, koszorús 2022,.datolya 38—40, mazsolaszőlő 50—65, egres 1 lit. 0 , eper 1 kg. •— kr. Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30—60, II. rendű 20—28, csöves —, (szárított) . köménymag borsókamag — . mák 1 q. frt 38—40, méz csurgatott 0-25— 0-45, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szín 20—25, közönséges •, fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0;40—0-50, házi pálinka palaczkban —'——i—, ásványvíz palaczkban Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1898. aug. 9. A székesfőv. IX. ker. elöljáróság jelentése a ,Köztelek" részére). Felhozatott a szokott községekből 200 szekér réti széna, 85 szekér muhar, 33 zsupszalma, 5 .szekér alomszalma, 0 szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 5 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles síD.), 1200 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-ként a következők: réti széna 190—280, muhar uj 220^-250, zsupszalma 140—160, alomszalma 1.30—150, egyéb 1 takarmány , lóhere , takarmányszalma , tengeriszár , luczerna 290— 290, sarjú — 0 — 0 , szalmaszecska 200—220, széna j — , zabosbükköny 270 -270. összes ) u kocsiszám 333, suly 299700 kg.
Allatvásárok. Budapesti szurómarhavásár. Augusztus hó 5-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Felhajtatott: 610 drb belföldi, db galicziai, — drb tiroli, — db növendék élő borjú, — db élő bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb ölött bárány, — drb élő kecske. A borjú és bárányvásár hangulata élénk lefolyású volt. Árak a következők: Élő borjuk: belföldi —• frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 30—43 frtig, kivé telesen 44 frtig súlyra, növendék borjú frtig, kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra Ölött borjú : belföldi frtig, tiroli — frt, galicziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány 00-— frtig, bécsi ölött borjú - — , kiv frtig súlyra. Élő bárány— • — • — frtig, kivételesen írtig élő kecske —•—•— frtig páronkint. Hizlalt ürü —-• Budapesti julivásár. 1898. aug. hó 8-án. (A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a "Köztélek" részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 1204, feljavított juh 257, kisorolt kos 961, kiverő jijh —, bárány ——, kecske 306, Szerbiai 1063, angol keresztezés mániái — durvaszőrü — db. Birkavásár lassú lefolyású volt. . Árak a következők: Belföldi hizlalt ürü 19'—22-75 frtig páronkint, 23'0—24-00 frtig 100 kiló élősúly szerint, kiv. 25 frtig, feljavított juhok 14-0—18-5'páronkint, 20-00 22-50 frtig súlyra, kiv., kisorolt kosok 20-0—22-0, kiv. frtig, kiverő juh 9-75 —15-50 páronkint, 18-—--20, kiv. frtig súlyra, bárány, kecske 12'—16, kiv. —— frt pár. angol keresztezés pár., — suly, szerbiai 10—15'5, durvaszőrü •— frtig páronkint, 100 kiló után — frt. Bécsi vágómarhavásár. 1898. aug. 8. A bécsi marha- és huspénztár jelentése.
j ; 64;. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
Összes felhajtás 5040 db. Ebből magyar 3728 db galicziai 289 db, bukovinai 421, németországi 602 db Szombaton a vesztegvásárra 299 drbot hajtottak . A felhajtás a mult hetihez képest mintegy 20Ó darabbal kevesebb volt, ezen körülmény a vásár kezdeté-, vei annak irányzatára kedvező hatást gyakorolt és prima meg a jó közép áru 100 kgkint 1 írttal javult. A szilárd irányzat csak a délelőtti órákban tartotta fel magát később mérsékelt visszahatás következett be, ugy hogy a vásár még mindig tűrhető. irányzattal záródott. Az ökrök üzlete' meglehetősen lanyha volt és mult heti árak nem voltak elérhetők. Árak: príma magyar 35—37-— (—•—)frt, szekunda I - 34 frt, tertia 27—30 frt. Galicziai príma 37-——39"— (—'—) frt, szekunda- 32—36 frt, tertia 29—31 frt. Német rrima 38—41-— (—.—), szekunda 34—37, tertia 30—33 frt. Konzervökrök. 22l--r 29'— é. s., rosszabb minőségű frt é. s. Bika 23—35-—(). frt é. s., tehén 2.2—34 frt és bivaly 18—25'— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra npiden °/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb. minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 krt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) Egyes eladások: Magyar hizó ökrök. Eladók: Ár Ár Grubitsch Pál, Kopháza .33 — 81% — Hacker Lipót, Sopron 35 — 34 — Hacker Miksa, Sqpron 34 —„ 33 — Lederer Kálmán, Nagyvárad ... 37 — 34 — Löwinger Sal., Sárvár 33 — 32 — Neumann testvérek, Arad 36 Va — 33 Va — Erdélyi liizó ökrök. Eladók : Voith Gergsly, Deés ... 39l/a
—
—
—
Német hizóökrök. Eladók : Blau testvérek, Temesvár 38Va, — 37 ' — Frisch F., Yersecz ... 40 — 39 — Neumann testvérek, Arad 41 — 36 — A cs. kir. helytártóság rendelete következtében ragadós tüdőlob miatt zár alatt vannak Árva, Liptó, Nyitra, Pozsony, Szepes, Trencsén és Turóczmegyék, 1 valamint Moson i járása es Pozsony szab. kir. város területe.
Felhajtás : 2286 lengyel, 3947 magyar.sertés, össze6233 drb. Az üzlet vontatott. Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül-: prima 53—54 kr, kivételesen 54-50 kr, közepes 49—52-—kr, .könnyű 44-54 kr, süldő--; — kr. Bécsi szurómarhavásár. 1898. aug. 4-én. Felhozatott: 3130 borjú, 948 élő sertés, 752 kizsigerelt sertés, 336 kizsigerelt juh, 85 bárány. A borjuvásár a mult hetivel szemben egész változatlan maradt. Kizsigerelt sertések üzlete lanyha volt, 2—3 krt'vesztettek. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 28—54 kr., prima — kr., primissima — — - kr., élő borjú 30-38 kr., prima 40—46 kr., primissima (—) kr., fiatal sertés 38—52 kr., kizsigerelt' sertés nehéz 58—64 kr., süldő 50—58 kr., kizsigerelt juh 25—36 kr., bárány páronkint 4—11 kr. Bécsi juhvásár. 1898. julius hó 28-án. Felhajtás 1873 db juh. Az irányzat valamivel élénkebb, volt ugyan, de az árak nem változtak. Árak: export juh páronként 2325-—, kivét. —•—, raczka , selejtes juh párkint 20"—22-— frt. Szerkesztői üzenetek. ,T. A. urnák, Z.-Lövö. B. czikkét elbírálás végett az illetékes rovatvezetőhöz 'tettük á t Kétségtélen, hogy mint gyakorlati czikk, derekasan . megfogja állani a helyét. A termelési kísérletekről szóló közleményeket köszönettel fogjuk venni. H. P. urnák, Budapest. Köszönjük reánk nézve kellemes véleménynyilvánítását. A petrenczeforgatás tényleg nem szószerinti értelemben veendő ; több magyar vidéken alkalmazzák ezt a kifejezést, inkább kép1 T. P. urnák. A- „Köztelek" f: évi 60-ik számában ehhez hasonló kérdés igen terjedelmesen tárgyaltatott. Itt megtetszik találni a kívánt felvilágosítást. li
O m . m a g y . grazd. e g y e s ü l e t t u l a j d o n a .
Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: SzHassy Zoltán az 0. M. G.E. szerkesztő-titkára. —Társszerkesztő: Buday Barnabás, nz 0. M. G. E. titkára.
6 4 . SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
Egy
1181
1 8 9 8 . A U G U S Z T U S HO 1 0 .
és több vasú
egyetemes
aicxéiekéim
és
talaj mi velő eszközeim olcsó á r , e l s ő r e n d ű m i n ő s é g é s czélszerü szerkezetüknél fogva országszerte legjobb h í r n é v n e k é s k e l e n d ő s é g n e k örvendenek, minél fogva g y á r t m á n y a i m r a a t. gazdaközönség figyelmét felhívom. Árjegyzékekkel é s árajánlattal szivesen
szolgálok.
M e h e r ffiud^l I cs. és kir. k i z á r ó l a g o s © k e g y á r a
Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. Magyarországi vezérképviselő: Szfics Zsigmond. Jk. 25
„.%lnicum ®riü" egyetemes s o r h a v e t ő g é p sokoldalú használhatóságánál, czélszerü szerkezeténél fogva egész E u r ó p á b a n
SL legjobb hírnévnek és legnagyobb kelendőségnek
•Hü
ö r v e n d , minélfogva a z összes eddigi vetőgépek között a z
e l s ő h e l y e t f o g l a l j a el. Árjegyzék és bővebb felvilágosítással készséggel szolgál:
?f e l l e l t á r F e r e n e z cs.
é s k i r .s z a b a d a l m a z o t t
k i z á r ó l a g o s
w e f ü f g é p g i ^ á r a
Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. 114389/88. sz.
fg-
BL A I N I T
^
n s g j f t o n é s SilcsiRjp&era. Megrendelhető -
a* Országot hivatalánál
Magyar Gazdasági Egyesülni (Budapest Köztelek).
titkán
A r a k :
nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 180 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rondeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., n e m tagoknak 8 frt. A megrendeléssel egyidejűleg & kainit árát egyesületünk pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.
:
Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. Tárgy: Személyszállító vonatok megszüntetése. F. évi augusztus hó 10-től kezdve az alább felsorolt személyszállító vonatok forgalma az utazó közönség részéről való csekély igénybevételük folytán még fog szüntettetni. 1. A Budapest—zimonyi vonalon az Indiáról minden pénteken reggel 5 óra 19 perczkor induló és Zimönyba reggel 6 ó:a 55 perczkor érkező 952. sz. személyszállító tehervonat. 2. A Hegyes—Feketehegy—palánkai vonalon a Torzsáról minden szerdán -és vasárnapon reggel 6 óra 6 perczkor induló és Palánkára reggel 7 óra 17 perczkor érkező 4916. sz. vegyesvonat. 3. A Budapest—predeáli vonalon áz Ágostonfal várói minden pénteken, valamint a brassói országos vásárok alkalmával reggel 4 óra 26 perczkor induló, és Brassóba reggel 7 óra 4 perczkor érkező 552. sz. személyszállító tehervonat. 4. A Szabadka—Szeged—rókusi vonalon a Szabadkáról d. u. 3 óra 30 p.-kor induló és' Palicsra d. u. 3 óra 45 perczkor érkező 4111. sz., a Palicsröl d. u. 4 óra 5 perczkor induló és Szabadkára d. u. 4 óra 20 perczkor érkező 4112, sz. a Szabadkáról éste 7 óra 40 perczkor' induló és Palicsra este 7 óra 55 perczkor érkező 4113. sz. és végre a Palicsröl este 8 óra 10 perczkor induló és Szabadkára este 8 óra. 30 perczkor érkező 4114. számú fürdővonatok emiitett naptól kezdve csak ünnep és vasárnapokon fognak közlekedni. Budapest, 1898. évi julius hó 29-én. . , (Utánnyomat nem dijaztatik.) AZ IGAZGATOSAG.
KÖZTELEK,
1 8 9 8 . A U G U S Z T U S HO 1 0 . . - ^
Tinó —
birtokosnál
Puszta-Turpásztón, Turkeve mellett.
MÁSODIK
M i n t á v a l
^
' jm*
KIADÁS.
5X)lh55y |Eredeti
fényképek é s Vladár Ernő festőművész rajzai után | j | készült számos képpel.
é
Solti ára 4 frt OMGE, t a g o k n a k é s a „ K ö z t e l e k "
*
intézőségénél,
N előfizetőinek
jjffj
teúvezmenyes ára 3 írt 50 li
Pl
6228
szolg-álunlr.
ZOLTÁN
f^t az OMGE. szerkesztő titkárja, a „Köztelek" felelős szerkesztője. f É |
rozsot
Pozsonymegye.
liészség-gel
xjj^
Irta:
előállítanunk, m e l y f a g y á l l ó s á g , k o r a i érés, Ibőtermés, nagy é s erős sinalmatermés, n a g y h e k t o l i t e r suly által k i t i i n i k ; hazai é g h a j l a t u n k b a n l é v é n tenyésztve, kevésbbé v a n az elfajulásnak kitéve. K a p h a t ó m é t e r m á z s á j a 9 f r t árban N a g y s z o m b a t állomásra szállitva:
ISoliuiiiczon,
A
Most jeleni meg
É v e k h o s s z ú során kiváló elővigyázattal kiválogatott v e t ő m a g által sikerült hazai v i s z o n y a i n k b a különösen a l k a l m a s
Círóf Deasasse
jm- mm ^
: mezőgazdaság.
6 2 1 0
Vetőmagé nemesített
A
: Amerikai %% 8
egy jcgyfi
t i n ó = Zoltán
jh.
•
J
aug-. Iió 15-ig- e l a d ó és megtekinthet©
Kenéz
6 4 SZAM 8-1K É V F O L Y A M .
A A
•
ekdán.
5© d a r a b 1 éves g u l y a b e l i ,
"^r-
|
Megrendelhető a
^
^ „Köztelek" kiadóhivatalában ^
""ISd
(Budapest, IX. Üllöi-ut 25. sz.) Magy. kir. államvasutak igazgatósága.
Hirdetmény. TÁRGY.- Menetrend-módositás a tótmegyer—privigye— bajmóczi és. nagy-surány—kis-apolesá,nyi, vonalakon. F. évi augusztus hó 10-étől kezdve a Privigye— Bajmóczról jelenleg délután 12 óra 5 perczkor induló 4211. sz. vegyes és az ennek folytatásaképen NagyBéliczről Tót-Megyer-felé' tovább közlekedő 4205. sz. személyvonat, csatlakozás elérése végett Sarluska-Üzbéghen, az onnan d. u. 4 óra 7 perczkor Lipótvár-felé induló 4412. sz. vegyesvonatoz, a privigye—bajmócz— nyitrai vonalon korábban fognak közlekedni, és pedig a 4211. számú vonat indul Priv.-Bajmócz— d e. 11-35 „ „ . „ „ . érkezik Nagy-Béücz._. d. u. 1-38 „ 4202. „ „ indul „ „ 1"53 „ , , , érkezik'Sarl.-Üzbégh ,, 4-00 ,'';'•» » ifldul . — » 4'10 •, „ „ „ érkezik Nyitía .... , 4-30 Nyitótól Nagy-Surányig a 4205. sz. vonat menetrendje változatlan marad, Nagy-Suránynál azonban az indulás, este 6 óra 32 perczkor történik,. az érkezés Tót-Megyerre pedig este 6 óra 52 perczkor. A Nagy-Suránz—kistapolcsányi vonalon ugyancsak f. évi augusztus hó' 10-től kezdve a jelenlegi 4314. és 4315. sz. vegyesvonatoknak egyidejű megszüntetése mellett, 4301. és 4302. sz. alatt két uj személyvonat helyeztetik forgalomba az alábbi időkben: a 4301.. számú vonat indul Kis-Tapolcsány d. u. 4-41 , , érkezik Nagy-Surány este 6-27 , 4302. , , indul „ d. u. 4'42 „ , „ „ érkezik Kis-Tapolcsányeste 6-35 Budapest, 1898. julius h ó 26-án. AZ IGAZGATÓSÁG.
I
Elhizottság,
115430/98. sz. A 14.
csuz, köszvény, gyomorbaj, ideg-, bőr és női betegségek biztosan és gyorsan gyógyíthatók villamos fényfürdő, vizkura, napfürdő és svéd gyógygimnaszlika segítségével Dr. Palócz Ignácz gyógyintézetében (rendelő intézet) Budapest, IX. ker., vámház-körut 7. Rendelés: d. e. 10—12-ig, d. u. 3—5
Van szerencsénk ajánlani szavatolt
tisztasága
_ Thomasfo^zfátliszteÉ
Ie g m a ga sabb dijakkal kitüntetett
20% citrátban oldható foszforsavtartalommal és 85—100% porfinomsággal. Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösön vány talajok javitására, kitűnő hatású az összes gabonanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és luczerna, szőlő, ' komló és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre. Legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb fo&zl'orsavtrágj'a tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az összes szuperfoszfátokat. A citrátban oldható foszforsav-tartalomért szavatosságot vállalunk, neteláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál szavatolt
Cs. és kir. oszt. magyar szabadalom. Wiatschka általánosan elismert legjobb
A csehországi TIomasmiYelí prágai tafátM eladási iroiájáiai Texérképvlselösése a magyar korona orsz. területén a legjobb szer a legyek elpusztítására lakások, istállókban stb. Kapható szelenczékben á 50 kr. és a 1 frt. Egy postacsomag 7szelencze, á I frtos, 6 frtért bérmentve küldetik meg. Wiatschka József yegy. laboratóriuma Malir. Scliönberg.
Legújabb
KALMAE VILMOS,
BIDAI'HST, VII., Erzsébet-körut 34. szám.
Martellin a legfinomabb dohánynemesitó trágya kizárólagos eladása.
SIRÜTÉSEK
felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, fillői-ut s s - d i K m á m .
szerkezetű
szabadalmazott terményrosta többszörösen első kitüntetést nyertek és mintfen gazdaságban a legjobbnak elösmerve. L e g o l c s ó b b í«i-:ili. felülmúlja ugy munka, minősége, mint e g y s z e r ű s z e r k e z e t é b e n .
A z eddig látottakat
Kalmár Zsigmond, Arjeg-ysélc ing-yen. é s "bérmenttre.
Turkeve.
Ela«lóv
ökör és
tehén eladás. Az egri méltóságos fökáptalan ároktői ságában
gazda-
26 darab tehen és 10 darab üsző; a bagotai
1183
KÖZTELEK, 1898. AUGUSZTUS HO 10.
64. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
gazdaságban
47 darab ökör, 17 darab tinó; 100 darab hizó marha eladó. A venni szándékozók irás vagy szóbeli ajánlataikat mielőbb egyenesen méltóságos és főtisztelendő Pánthy Endre püspök s nagyprépost úrhoz terjesszék be. Odautazás a Füzes-Abony-Debreczeni vonalon lévő „Folyás" vasúti állomás, honnan az eladó marhák uradalmi fogaton lesznek megtekinthetők. Eger, 1898. augusztus hó 3-án.
a piaczinál mérsékeltebb árban — tetszésszerinti mennyiségben : 500 drb 5—6 éves
első rendű erdélyi magyar faj igás ökör, 250 drb 1 évet töltött és 170 drb 2 évet töltött
első rendű erdélyi magyar faj tinó. Felvilágosítással szolgálnak: L á s z l ó é s t á r s a i , N a g y I k l ó d o n , (Szolnok-Dobokamegye) vasút-, posta- és távirdaállomas. 6243 109833/98. szám.
Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. Osztrák-magyar vasúti kötelék. (Díjtétel helyesbítése.) Az osztrák-magyar vasúti kötelékben 1892. évi augusztus hó 1-től érvenyes díjszabás III. rész 1. füzetéhez 1896.- évi augusztus hó 1-ével kiadott VI. pótlék magyar kiadásában a 9-ik oldalon (osztrák állomások) Pocatek-Serowitz állomás részére megállapított csomóponti díjtétel 87 krról ÍOO kg.-kint 85 krra helyesbittetik. Budapest, 1898. julius hó 23-án. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a többi részes vasutak nevében is. (Utányomás nem dijaztatik.) MEGJELEXTT
„ S Z Ő L Ő M Ű V E L É S ÉS B O R K E Z E L É S K Ö N Y V E " ellenségek vagy betegségek ellen való védekezésnek módjaira nézve. Megtanit a mustnak és bornak okszerű kezelésére és javítására. Ismerteti azon törvényes intézkedéseket, melyek a szőlőtermelőt és pinezegazdát közelről érdeklik.
Szőlőbirtokosok s
P 6 k a István,
z
jósiágfclügyelff.
i
l
és v i n c z e l l é r e k
számára irta: á r d g - y t c j l a . földmives iskolai tanár. . Apa 1 f r t 20 kp.
2934
Pályázati hirdetmény. '
A s z ő l ő s g a z d á k b o r t e r m é s é n e k o k s z e r ű k e z e l é s é r e és e l ő n y ö s é r t é k e s í t é s é r e a l k a l m a s p i n c z e e g y l e t e k , illetőleg s z ö v e t k e z e t e k l é t e s í t é s é n e k e l ő m o z d í t á s a végett, ezennel p á l y á z a t o t n y i t o k egy olyan
rövid, népies m u n k a
megírására,
a mely k ö n n y e n é r t h e t ő m ó d o n i s m e r t e t i a z o k a t a z e l ő n y ö k e t , melyeket e s z ö v e t k e z e t e k a t e r m e l ő k n e k n y ú j t h a t n a k , továbbá i s m e r t e t i azokat a különféle m ó d o z a t o k a t , melyek szerint ilyen s z ö v e t k e z e t e k a l a k i t h a t ó k , felsorolja azokat a feladatokat, melyekre a szövetkezet működését kiterjesztheti s-általában ú t b a i g a z í t á s t n y ú j t e s z ö v e t k e z e t e k m e g a l a k í t á s á n á l követendő eljárásra, s azok l e g c z é l s z e r i i b b s z e r v e z e t é r e és m ű k ö désére nézve. E munka rendeltetése az, hogy a bortermelőket az okszerű borkezelés és előnyös értékesités tekintetében a pinczeszövetkezetek hasznos voltáról meggyőzze s őket — saját érdekükben — ilyen szövetkezetek alakítására ösztönözze. Maga a m u n k a e g y n y o m a t o t t í v i g t e r j e d h e t ; ezenkívül azonban ahhoz részletesen kidolgozott s különböző viszonyokhoz alkalmazható a l a p s z a b á l y m i n t á k c s a t o l a n d ó k . A pályamüvek idegen kézzel irva s lezárt jeligés levéllel ellátva f. é v i o k t ó b e r h ó
81—ig
a f ö l d m i v e l é s ü g y i m i n i s t e r i u m i k t a t ó h i v a t a l á b a n n y ú j t a n d ó k be, vagy pedig postán küldendők be. A két legjobb pályamunkára k é t p á l y a d i j tűzetik ki. Az első p á l y a d í j 3 0 0 f r t , a m á s o d i k pedig 150 f r t . E pályádijak' azonban csak olyan munka szerzőjének fognak kiadatni, a mely a fent jelzett czélnak teljesen megfelel. A pályadíjjal jutalmazott pályamunkák a földmivelésügyi ministerium tulajdonát képezendik. E g y é b , r é s z l e t e s f e l v i l á g o s í t á s o k a f ö l d m i v e l é s ü g y i m i n i s t e r i u m b o r á s z a t i (VI/2.) o s z t á l y á b a n kaphatók. Kelt Budapesten, 1898. évi julius hó 30-án. 6246
F ö l d m i v e l é s ü g y i in. kir. minister.
1184
64. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, lgQ8: ; AUGUSZTUS HÓ 10,
Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet,
P Ü H T Í I S
E!n5 c: TELEKI GÉZA gröf. Alelnök: CSÁVOSSY BÉLA. Igazgatósági tagolí : ANDRÁSSY CrÉZA gróf, BÜJANOVICS SÁNDOR, DESSEWFFY ARISTID, „PÜSPÖKY EMIL, RÜBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILA! SY ZOl T/" [ ZSIGMOMD, : TELEKI SÁNDOR gróf. Vezérigazgató: SZŐNYI ZS GMOND.
i í | ( í } { i
AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZT0Í1ITÓ SZÖVETKEZET a gazdaközönség általános elismerése szerint ugy a tüz- irint a jét biztosítás terén hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes, megelégedését vivta . ki. magának, az
ponyva-ü&íesönző intézetem ^ p o n y v á k a t , ,
ajánl igen csekély kölcsöndij mellett 88 • mtr. és 48 1 • mtr. nagyságú telített fi. _ kazalok, vasúti waggonok és más mezei termékek betalcarására, továbbá 12Q S mtr. nagyságú behordáshoz alkalmas szekérponyvákat, miáltal saját ponyvának i beszerzése megtakarittatik. Úgyszintén z s á k s k is k ö i c s ö n ö z t e t n e k i g e n olcsó árak és előnyös feltételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők be uj és használt kátrányos és i
| minden nemben, gabona, faszén, liszt és korpás zsákok stb. f p Ü f E i i n ö e n 5 0 % - k a l © S c s é b b m i n t b á r h o l . "18SSJ Ócska zsák és ponyva minden mennyiségben a legmagasabb áron megvétetik. 5162
é p ü l e t é s á t a l á n y ( p a n s c h a l ) biztosításinál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé,; a szövetkezet pusztán csak a díjakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; — minden más illeték kizárásával.
NACEL ADOLF, BUDAPEST, j
A takarmány és szalmáseleség
V . , A r a n y J á n o s - u t e z a 13.
biztosítása egy intézetnél sem eszközölhető oly olcsón és oly kedvező feltételek mellett mint: a szövetkezetnél. | C Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5°/o díjengedményben részesülnek. ""353! Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, IO°/o engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024 i|i2160/98. CII. sz.
'
Bérleti hirdetmény.
Magy. kir. államvasutak igazgatósága.
A vallásalap gyében fekvő
Hirdetmény, . Német—ösztrák-magyár tengeri kikötő kötelék. . Á díjszabási II. rész 3. füzet X. pótlékának életbeléptetése. A cíimbeh megnevetett kötelékben' 1893. évi október hó 15-től érvényes díjszabási II. rész 3. füzethez f. évi szeptember hó 1-ével a X. pótlék lép életbe, mely a kilométermutató kiegészítését, uj álloniásoknak a díjszabásba való fölvételét s egy íkivételes díjszabás újból érvénybelépését tartalmazza. 1 A pótlék a magy, kir. államvasutak díjszabás elárusító hivatalában 10' fillérért ikapható. .Budapest, 1898. julius hó 25-én. , A magy. kir. államvasutak igazgatósága,
M a g y a r k i r á l y i államaira s - u t a l s . 10780.11. szám.
tartozó Győr
me-
bal. hold kiterjedésű agynevezett Pátba pusztai
művelési ágaira nézve a bérleti feltételekben részletezett földbirtok, a rajta levő gazdasági épületekkel az alulírott ministerium IX. ügyosztályában 1898. évi szeptember hő 30. napján tartandó zárt ajánlati versenytárgyaláson 1899. évi julius hó 1-töl 1911. évi szeptember hó végéig terjedő 12 és egynegyed évi időtartamra haszonbérbe fog adatni. A 788 frt bánatpénz letételét igazoló pénztári nyugtával felszerelt és 50 kros bélyeggel ellátott Írásbeli ajánlatok a fentjelzett nap délelőtti 10 órájáig a ministerium segédhivatali igazgatóságánál nyújtandók be, A részletes haszonbéri és versenytárgyalási feltételek a ministerium segédhivatali igazgatóságánál és a somlyóvásárhelyi közalapítványi gazd. felügyelőségnél (Somlyóvásárhelyen) a hivatalos órák alatt betekinthetők. Budapesten, 1898. év julius havában.
Üzletvezetöség Aradon.
A m. kir. államvasutak n.-szebeni .állomási felvételi épülete a postai szolgálat ellátására szükséges toldalék épülettel ki- fog bővíttetni s. ezen építési munkának egységárak szerint leendő előállítására ezennel nyilvános versenytárgyalás hirdettetik, melyre a jogérvényesen kiállított ajánlatok legkésőbb 1898. évi augusztus hó 16-án déli 12 óráig a m. .kir. államvasutak aradi üzletvezetősége titkárságánál benyújthatók. Később beérkező ajánlatok közt. a szabad választás jogát, tekintet nélkül az i&rákra, az üzletvezetőség magának tartja fenn. A lepecsételt* ajánlatok borítékai a következő felírással látandók el: „Ajánlat a m. k. államvasutak n-.-szebeni felvételi épületének kibővítésére." A nwnkákhoz ',szükséges- összes építési anyagokat vállalkozó tartozik adni. A létesítendő épület tervei a m. k. államvasutak aradi üzletvezetősége építési -és pályafentartási osztályában és a n.-szebeni oszt. mérnökség irodájában megÍekinthétők s a verseny feltétel, szerződési tervezet és ajánlati minta ugyanott megszerezhető. Aradon, 1898. évi julius hó 29-én. ' Az üzletvezetöség. ' {ütánnyomat nem dijaztatik.)
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumtól.
löl
6229
1
Óriás búzát", |
m e l y r o z s d á n a k k é p e s e l l e n á l l n i és igy
tulajdonához
788.aoo
Pályázáti hirdetmény.
Diószeghi
földbirtokosok, gazdák é s
r U f N d 1 W*..3 raktárwáíBalastek stb.-nek. I Ausztria-Magyarországon általam bevezetett s mindenki által hasznosnak elismert |
B U D A P E S T E N , V I I I . , József-körut 8.
Haszonbérlet átadás.
| |
b i z t o s t e r m é s t igéi* s melynek s ú l y a h e k t o l i t e r e n k é n t 8 1 — 8 3 kilő, a j á n l őszi vetésre a
Diúszeghi Czukorgyár,Pozsony-Diószeghen. I
erpelét
mezővárosiban 40O holdas kitűnő szántóföldi!•f
birtok, ] mely teljesen instruálva van családi körülmények miatt fundus in- j 1 structussal vagy anélkül , E 1 a z o n n a l i s á t v e h e t ő . [ | A Ibérleti szerződés 1907. év okt. hó 1-én j á r le. A birtokon j 15 katastrális hold dohánytermelési engedély van. Bővebbet
jj BERGEL JÓZSEF-nél V e r p e l é t e n , Hevesmegye — eset- [ | leg BERGEL LAJOS-nál B u d a p e s t e n , I z a b e l l a - u . j ö
9 2 . s z . alatt.
6227
Mauthner
Szöszös 628 bükkönyt,
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,
biborherét, BUDAPESTEN
ajánl: tarlórépamagot, bibophepét, káposzta repczét, őszi bükkönyt, őszi borsót, szöszös bükkönyt, muharmagot,
ÁLLÁST KERESŐK,
i l S i
i n n s t & r f í ü c i ^ o t^
paprikakölest stb. vásárol legmagasabb árakon:
ÁLLATOL
takaró kölcsön-ponyvák
központitejcsarnok
KOHNcsSTEIN
szöszös bükkönyt, öszi bükkönyt, OSZI oorsot, nyári repczét, Szt Iván rozsot, csomós ebirt, biborherét, baltaerimet
•tai^y magot jó minfcégben. HALDEK Budapest, Károly-körut 9.
rjpiirleszt. kölcsön
pohánkát,
VEGYESJSK,
öszi borsót, őszi bükkönyt, káposzta repczét, faj rozsot,
5
S
2
1186
KÖZTELEK.
1 8 9 8 . A U G U S Z T U S HO 1 0 .
6 4 . SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
Gőzmivelés.
Nagyobb területek szántását gözekévet hajlandó vagyok elvállalni} épúgy " méfyrigolozAst
szőic-teIepitésekhez.
legnagyobb és legrégibb az országban. ALAPÍTTATOTT 1831. 46 k i t ü n t e t é s .
Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czimemhez forduljanak. gőzszántási vállalkozó Wolfí
Ernő,
Budapest-Kelenföld.
A „Szegedi Kenderfonógyár részvény-társaság 1 ' Szegeden ajánlja
gazdasági kenderzsákjait melyek tisztán saját fonógyárában előállított valódi kenderfonalakból készítve, rendkívüli tartósságuknál fogva az u:n. ,csabai zsákoknál' is sokkal jobbak. Ugyanott mindennemű gazdasági kötéláruk legjobb minőségben és legolcsóbb árban kaphatók. 6067
ELSINGERM.J.ésFlAI
B Ü 0 A PEST, TELFS, BÉCS, V., M á r i a V a l é r i a - u t c z a ÍO. ( T i r o l . ) I . V o l k s g a r t e n g . 1.
Ifizmentes takarók (ponyvák) kazalok, gépek, kocsik és vasúti kocsikra, olcsóbb és legjobb, elpusztíthatatlan minőségben, továbbá Repcze-ponyvák, m a g g y ü j t ő - p o n y r á k , k e n d e r - t ö m l ő k , esőköpenyek és öltönyök" k a u t s c h u k k a l és a n é l k ü l . Gabona és lisztes zsákok, legjobb és legolcsóbb Tűzi és itatóvedrek. Sátrak. Árjegyzék és minták ingyen és bérmentve. Leggyorsabb kiszolgálás. Minden város jobb üzleteiben a mi gyártmányainkat tartják és szíveskedjék határozottan E L S H C r E R gyártmányt kérni.
S i i p e r f o s x f á t o k
ALAPÍTTATOTT 1848-ban.
állati és ásványi eredetűek,
a legmegbízhatóbb, a legjobban bevált és a legolcsóbb foszforsavas trágyaszerek, minden talajra alkalmasak. Tartalmaznak 10—20% vízben- oldható foszforsavat. Vegytartaiomért feltétlenül szavatolunk. — Száritva és finoman őrölve. Gyors hatásáért szavatolunk; Legmagasabb hozamképesség. nélkülözhetetlen a z őszi
vetéseknél,
Kétannyi mennyiségű czitrátban oldható foszforsavval sem pótolható hatása. Ajánlok továbbá: Csontlisztet, Chilisalétromot, kénsavas ammoniákot, kálisót, kainitot, k ü l ö n l e g e s m ű t r á g y á k a t k a p á s és k a l á s z o s n ö v é n y e k alá, t h e m e n a u i szab. szuperfoszfátgypszet h e r é s e k t r á g y á j á u l és az i s t á l l ó t r á g y a k o n z e r v á l á s á r a ; t a k a r m á n y m é s z stb. b á r h o v á v e r s e n y k é p e s áron szállitja:
A.
S C H R A M
cs. és kir. szab, nyereg-, szíj- és bSröndáruk gyára
BUDAPEST, IV. ker., Koronaherczeg-utcza 3. sz. Nagy választék lószerszámok, nyergek, ostorok, zabiák, lópokróezok, lényiró ollók s utazó czikkekben, legjobb kivi telben jutányos árakon. — Előírásos nyeregszerelések tényleges s tartalékos tiszt urak részére legolcsóbb Képes árjegyzék kivánatra ingyen és bérmentve.
P r á g a .
Központi iroda: H E I N R I C H S G A S 8 E 27. Kénsav és műtrágyagyár Ludenburg-Themeneau és Rostok melletti Lissekben
Kosánbetét cséplőgépek számára. BAJZÁTH IGNÁCZ s z a b a d a l m á t k é p e z ő uj t a l á l m á n y . Ezt a kosárbetétet 1898. április hó 24-én bizottság előtt kipróbálták olyan gabonával, a mely már három napig vízben ázott és mégis tisztán kidörzsölte a szalmából a szemet. A meghívott bizottság a legnagyobb megelé-. gedését nyilvánitolUi a Liszla munkáért. Ennek a kosárbetétnek még az a nagy előnye is meg van, hogy a gőzgép sokkal könnyebben hajtja a cséplőgépet, mivel a kosarat nem szükséges közvetlenül a dob felületéhez szorítani, mert ez a kösárbetét csak a kosár alsó részére van csavarokkal erősítve, - a kosár egyharmad részét foglalja el, a hol a teljes kidörzsölést végzi. A kosárbetét éppen ugy van ellátva rovátkás sínekkel mint a dob és a kosár felső részében megterül a szalma, mert az meglehetősen a szükséghez képest nyitva van és igy teljes menetben lehet a gépet járatni, mert nem szorul meg a dob és a kosár között a szalma; igy a rosták teljesen rázódnak és a szelelöket is a kellő gyorsasággal hajtja; ezeknél fogva a gép mindig tisztán dolgozik és sokkal kevesebb tüzelő anyag kell. Sokszor megtörtént, hogy a szalma kissé nyirkos, a kosár léczei kopottak, és az erőltetett munka miatt naponkint 2—3 mázsa gabonát a kazalba hordanak, a mi óriási i á r t okoz a gazdáknak.
10 lóerejü géphez B
A kosáribetétek á r a i : 45 frt | 6 lóerejü géphez
A J Z A T H I G N A C Z uradalmi főgépésznél S Z K R K I Y I I I I ) (Biharmegye).
Lapunk bekötési táblája 1 f r t 8 6 ki*éi*t (portómentesen) k a n h a t ó
k i a d ó h i v a t a l u n k b a n .
Gép-sodrony-szövetelt, czinkezett szúrós
Hammerschmidt gyógyszerésziféle
kerítés-sodrony.
E.
PATKÁNY-KOLBÁSZ 95277 német tirofl. szaíaialoi 76024 G. M. S. szabadalom általánosan legjobbnak elismert patkányirtószere a világnak. Embernek és háziállatoknak absolut ártalmatlan, minden rágcsáló állatra még a legkisebb adagban is okvetlen halálthozó. KoIHászofe á 45 tr.,75 ir. és frt 1;30, Kapható: gyógyszertárakban, drogéria és nagyobb vegyeskereskedésekben. Egyedüli jogosított gyárosok
DuensíngésBuchrucker
l i n z a/D. Gazdasági egyesületek előny áfban részesülnek,
Kertek, erdőségek és vadparkolc~Jbekeritétséhez, úgyszintén mindenféle sodrony szövetek, baromfiudvarok, fáczánosokhoz, tűzvédő-, ablak- és rostélyszövetek, homok- és kavics-szűrő, sodronyszövet, kapuk, sodronykötelek mindenféle szerkezetben és vasszerkezeteket általában szállít a legjutányosabban. Vassodrony és gépsodronyszövet gyár és épület lakatos-műhely
Franz
Schröckenfuchs
W a i d h o f e n a- d. Y b b s . |!KH~ Bekerítések gépsodrony-szövettel nem kerülnek többe, mint jobb anyagból készült fakerítések, e mellett tartósak és minden térnek csinos úrias jelleget adnak. Költségvetések ingyen, és bérmentve. "HP®
.Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
