KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Tárgy: A Vácrátót, 066/17 hrsz.-ú ingatlanon található kertészet geotermikus energia ellátásának előzetes vizsgálati eljárása
Ikt. sz.:
KTVF: 2939-24/2012.
Előadó:
Kamarásné Buchberger Edit dr. Hoblyák Júlia Bálint Anett Farkasné Török Edit Verespey Ágnes Szigeti Zoltán Daniné Sovány Márta Tóthné Temesvári Anikó Pálinkás Tamás
HATÁROZAT A Héder Kertészeti és Kereskedelmi Kft. (2163 Vácrátót, Arany János u. 19., Cg.: 13-09-103048; a továbbiakban: Kérelmező) megbízásából a VIKUV Vízkutató és Fúró Zrt. (2700 Cegléd, Rákóczi út 72. Cg. 13-10-040560; a továbbiakban: Megbízott) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy a Vácrátót, 066/17 hrsz.-ú ingatlanon található kertészet - termelő és visszasajtoló hévízkutak létesítésével történő - geotermikus energia ellátásának jelentős környezeti hatása nincs , környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység jogerős építési és vízjogi létesítési engedélyek, majd az ezek alapján elkészült létesítményekre vonatkozó jogerős használatbavételi, illetve vízjogi üzemeltetési engedélyek birtokában kezdhető meg. Az építési engedélyhez és a használatbavételi engedélyhez szükséges a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) szakhatósági állásfoglalása is.
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478 -45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 10 -12. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
I. ALAPADATOK: A Kérelmező adatai: Neve: Székhelye: Cégjegyzékszáma:
Héder Kertészeti és Kereskedelmi Kft. 2163 Vácrátót, Arany János u. 19. 13-09-103048
A tervezett tevékenység rövid leírása: A Kérelmező Vácrátót, 066/17 hrsz.-ú ingatlanán található kertészet fűtése jelenleg földgázzal történik. A tervek szerint a földgázfogyasztás kiváltása céljából egy termelő és egy visszasajtoló hévízkút létesítésével geotermikus energia hasznosítására térnek át. A termelő termálkutat a Vácrátót, 066/17 hrsz.-ú, a visszasajtoló kutat a Vácrátót, 074/11 hrsz.-ú ingatlanon létesítik. A 62-63 C0-os termálvizet búvárszivattyúval termelik ki, majd csővezetéken át a hőközpontba szállítják, ahol a hőcserélőkön keresztül hasznosítják. Az egyik hőcserélőn 60/45 C 0-os hőlépcsővel légtérfűtés, a másikon 45/35 C0-os hőlépcsővel vegetációs fűtés történik. Az energetikai hasznosítás után a kb. 35 C0-os termálvizet egy zárt, nyomás alatti tartályban gyűjtik össze, majd távvezetéken a visszasajtoló berendezéshez vezetik, ahol szűrést követően szivattyúkkal a visszasajtoló kúton keresztül visszatáplálják a tároló rétegbe. A napi maximális vízkivétel mennyisége a termál karsztvízből:
1440 m3
Az éves termálvíz kitermelés tervezett mértéke:
147 000 m3
II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Felszíni és felszín alatti vízvédelmi, valamint vízbázisvédelmi szempontú előírások: 1.
A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. Az építkezés és az üzemeltetés során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg ne szennyeződjön.
2.
A felszín alatti vizek védelme érdekében a telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni. A felszín alatti víztestek állapota meg kell feleljen a jó állapot, azaz a jó mennyiségi és minőségi állapot követelményeinek.
3.
A termálvíz termelő- és visszasajtoló kutakra, valamint a kutakat összekötő vezetékre a mindenkori jogszabály, jelenleg a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet [a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet] tartalmi előírásainak megfelelő dokumentáció benyújtásával vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől. 2
5.
A tervezés során figyelembe kell venni az alábbiakat: -
az MTA Ökológiai Kutatóintézetének (Vácrátóti Arborétum; a továbbiakban: Arborétum) kútpárjában hűtőhatás ne jelentkezzen;
-
az egyes vízadókból kitermelt teljes vízmennyiséget azonos vízadó rétegbe, minőségi változás nélkül kell visszatáplálni, illetve visszasajtolni;
-
a víztest mennyiségi állapota gyenge, ezért nem garantálható, hogy a létesítendő kút képes lesz biztosítani a kívánt vízmennyiséget;
-
az összes oldott sótartalom 1400-1600 mg/l között várható.
6.
A geotermikus rendszer vízjogi létesítési engedély kérelmével együtt be kell nyújtani a Felügyelőségre a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (1088 Budapest, Rákóczi út 41., a továbbiakban: KDV VIZIG) felszín alatti víz igénybevételének lehetőségére vonatkozó vagyonkezelői állásfoglalását.
7.
A termelő kutat be kell vonni az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) szerinti adatszolgáltatásba, ezért a kútfejet úgy kell kialakítani, hogy lehetőség legyen vízmintavételre, vízszintmérésre és az átfolyás mérésére.
8.
Bármilyen a környezetet érintő rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell a Felügyelőségnek.
9.
Havária esemény bekövetkezésekor, vagy az építési munkálatoknál szennyezés észlelése esetén a terület tulajdonosának, illetve a szennyezés okozójának a kárelhárítást a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet] és a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait követve, a Felügyelőség jóváhagyásával kell elvégezni.
Zaj- és rezgésvédelmi szempontú előírások: 1.
A létesítést, mint építőipari kivitelezési tevékenységet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet] 12. §-ában előírt követelmények érvényesítésével kell végezni.
2.
Amennyiben az építőipari kivitelezési tevékenységhez a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása szükséges, azt a 13. § (2) bekezdése szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni a Felügyelőségen. Határidő: a vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedését követően, de legkésőbb a kivitelezés megkezdése előtt 8 nappal.
Hulladékgazdálkodási szempontú előírások: 1.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni.
3
2.
Az építési időszakban keletkező hulladékok esetén figyelembe kell venni az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet [a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet] előírásait. Az építési és használatbavételi engedélyezéshez szakhatósági hozzájárulás csak a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet szerinti dokumentációknak [építési hulladék nyilvántartó lap, a keletkezett építési hulladékok (EWC kódszám, megnevezés, mennyiség) szakszerű elszállíttatásának igazolása, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolása, továbbá a majdani üzemelés során keletkező hulladékok elszállítására kötött szerződések másolata] a Felügyelőségre történő benyújtása után adható.
3.
A létesítés során felszínre kerülő szennyezett anyagokat környezetvédelmi szempontból meg kell vizsgálni, és szennyezettségének megfelelően kell kezelni.
4.
A keletkező hulladékokat a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet [a továbbiakban: 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet] szerinti EWC kódokkal el kell látni, továbbá biztosítani kell a szelektív gyűjtést. A hulladékok gyűjtésére szolgáló edényzetet egyértelműen feliratozni kell, az EWC kódszámok feltüntetésével.
5.
A veszélyes hulladékokat a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet] előírásai szerint kell kezelni.
6.
A tevékenység során keletkező hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni.
7.
A keletkezett hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet] előírásai szerint végzendő.
III. SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSOK Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R-021/02270-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett beruházás megvalósításához közegészségügyi szempontból kikötés nélkül hozzájárult. A Pest Megyei Kormányhivatal, Növény és Talajvédelmi Igazgatósága XIV-F-004/10237-1/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett beruházás megvalósításához a termőföldre gyakorolt hatások szempontjából az alábbi előírásokkal járult hozzá: „A kutak kialakítása során érintett termőterületek csekély mennyiségű igénybevétele esetén be kell tartani a dokumentáció 5.1.1 pontjában leírtakat. -
400 m2 nagyságot meghaladó terület-igénybevétel esetén az illetékes földhivatalnál kezdeményezni kell a terület időleges vagy végleges más célú hasznosításának engedélyezését. Felhívom a figyelmet, hogy az eljárásokban a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás talajvédelmi terv benyújtását és elbírálását követően kerül kiadásra.
-
Mezőgazdasági területeket is érintő havária esetén Igazgatóságunkat haladéktalanul értesíteni kell.” 4
A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Váci Körzeti Földhivatal 10.178/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett beruházás megvalósításához a termőföld mennyiségi védelmének követelményei szempontjából az alábbi előírásokkal járult hozzá: -
„A kérelmezett ingatlanok területéből maximum 400 – 400 m2 termőföld végleges más célú hasznosítása kérelmezhető.
-
Az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza.”
Vácrátót Község Önkormányzat Jegyzője 186-3/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett beruházás megvalósításához helyi környezet- és természetvédelmi szempontból kikötés nélkül hozzájárult.
IV. EGYÉB Jelen határozat a rendelkező rész I. pontjában foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, vagy a megvalósítás során, illetve azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírást kell benyújtani a Felügyelőségre annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 250 000 Ft, azaz kétszázötvenezer forint, melyet a Kérelmező megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (a továbbiakban: Főfelügyelőség) címzett, de a Felügyelőséghez hat példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség.
INDOKOLÁS A Kérelmező megbízása alapján a Megbízott benyújtotta a Felügyelőségre az általa elkészített, a Vácrátót, 066/17 hrsz.-ú ingatlanon található kertészet geotermikus energia ellátására vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt (a továbbiakban: Dokumentáció). A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a kérelem benyújtásakor hatályban lévő 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 80. b) pontja – felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) b) 500 m3/naptól termál karsztvízből – és a 122. pontja (jelenleg 123. pont) – Vízbesajtolás felszín alatti vízbe (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) termál víztestek esetén méretmegkötés nélkül – alapján az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A kérelem alapján a Felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárást 2011. december 23. napján megindította. 5
A tervezett tevékenység során országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás nem várható. A kérelmet átvizsgálva a Felügyelőség megállapította, hogy az nem tartalmazza az előzetes vizsgálati eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló bankszámlakivonat másolatát, banki igazolást az eljárási díj megfizetéséről, vagy a befizetett csekk másolatát, továbbá nem tartalmazza a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint a dokumentáció egyes részeit elkészítő szakértők megfelelő részterületekre vonatkozó szakértői jogosultságának igazolását, az előzetes vizsgálati dokumentációt kellő példányszámban, illetve elektronikus formában a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, valamint a Megbízott megbízását arra, hogy a Kérelmező nevében és helyett jelen előzetes vizsgálati eljárásban eljárhat. A fentiekre tekintettel a Felügyelőség KTVF: 57032-1/2011. és KTVF: 57032-2/2011. számú végzéseiben a hiányok pótlására szólította fel a Kérelmezőt. A Dokumentáció vizsgálatát követően továbbá megállapításra került, hogy nem tartalmazza a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 1. bk) pontjában előírtak szerint a telepítési hely szomszédságában meglévő, vagy – a településrendezési tervekben szereplő – tervezett terület-felhasználási módokat, ezért a Felügyelőség KTVF: 2939-2/2012. számú végzésében a fenti kiegészítés benyújtására szólította fel a Kérelmezőt. A Felügyelőség megállapította továbbá azt is, hogy az eljárásban a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Váci Körzeti Földhivatalának szakhatósági közreműködése szükséges, ezért KTVF: 2939-5/2012. számú végzésében a szükséges szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj befizetésére és a befizetést igazoló befizetési bizonylat, vagy másolatának megküldésére szólította fel a Kérelmezőt. A Kérelmező a fenti végzésekben foglaltaknak a teljesítési határidőn belül eleget tett. A Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte az eljárással érintett Vácrátót Község Önkormányzat Jegyzőjének. Vácrátót Község Önkormányzat Jegyzője 186-2/2012. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a közlemény kifüggesztése megtörtént. A Felügyelőséghez a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt időponton belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség – figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságokat.
6
Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R-021/02270-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 2939-6/2012. számú és Hatóságunknál 2012. február 10-én érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte a Héder Kft. által üzemeltetett kertészeti telep geotermikus energia ellátásának előzetes vizsgálati eljárásához. A megkereséshez csatolt, a Kútfej Vízkutató és Fúró Tervező Kkt. (1084 Budapest Nagyfuvaros utca 16.) által 7927/2011/KKT munkaszámon összeállított dokumentációt áttanulmányoztam, és a következőket állapítottam meg: A kertészeti telep üzemeltetése jelenleg nagymennyiségű földgáz felhasználásával történik, melyet geotermikus energia használatával kívánnak kiváltani. A geotermikus energia biztosításához egy-egy darab, 1 300 méter mélységű termelő- és visszasajtoló kút létesítése szükséges. A termelő kúttal 1 000 L/min mennyiségű, 60 °C-os termálvíz kinyerését kívánják elérni, melynek hőenergiáját két lépcsőben, hőcserélővel nyerik ki, majd a 35 °C hőmérsékletre hűlt vizet a visszasajtoló kútba juttatják. A geotermikus energia ellátására tervezett technológia visszaforgatásos, zártrendszerű, működtetése elektromos energia felhasználásával történik, ahol a rendszert automatika szabályozza. A rendelkezésre álló dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam, hogy a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró ok nem merült fel. A közegészségügyi hatóság részéről az engedély kiadásának jogszabályi akadálya nincsen, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam, ugyanakkor a dokumentáció szerint a kutak fúrását dízelüzemű berendezésekkel végzik, melyek éjszaka is üzemelni fognak, így a legközelebbi lakóingatlanoknál határérték feletti zajterhelés várható. A Kútfej Vízkutató és Fúró Tervező Kkt. dokumentációja szerint „ebben az irányban zajvédő fal elhelyezése szükséges”. A lakók éjszakai pihenésének biztosításához szükséges a zajhatárértékek betartása, ezért a zajvédő falat úgy kell méretezni, hogy a határértékek betarthatók legyenek. A beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartom szükségesnek. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki.” A Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága XIV-F-004/10237-1/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Vácrátót 066/17 hrsz.-ú ingatlanon található kertészet geotermikus energia ellátásának előzetes vizsgálati eljárásában kérte Igazgatóságunk állásfoglalását. A talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a fenti feltételekkel megadom. Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése előírásai és a jogszabály 4. melléklete alapján adtam ki.” A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Váci Körzeti Földhivatal 10.178/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép - Duna - völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a KTVF: 2939-11/2012. számú megkeresésének mellékleteként, benyújtotta hivatalunkhoz a vácrátóti tárgyi ingatlanokra szóló geotermikus energia-ellátás, termelő és visszasajtoló hévízkutakra vonatkozó előzetes környezeti hatásvizsgálati dokumentációt. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletben foglaltakra tekintettel kérték, a tanulmánnyal kapcsolatos, a területileg illetékes
7
Váci Körzeti Földhivatal szakhatósági állásfoglalását a termőföld mennyiségi védelme követelményeinek érvényre juttatása céljából. A Közép - Duna - völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hivatkozott számú megkeresése, valamint a rendelkezésemre álló iratok, helyszíni szemle és az ingatlan nyilvántartási adatok alapján megállapítottam, hogy - A Vácrátót 066/17 hrsz ingatlan „c” alrészlete kert művelési ágú, 5. minőségi osztályú, 2,6808 ha nagyságú, mely terület a minőségi osztályát tekintve átlagos. A tervezett termelőkút ezen alrészleten kerülne elhelyezésre. Vácrátót község termőföldjeiről hivatalosan vezetett törzskönyvi nyilvántartás szerint a külterületi fekvésű, 5. minőségi osztályú, kert művelési ágban nyilvántartott termőföld kataszteri tiszta jövedelemi (KTJ) értéke 40,00 AK/ha. A településen lévő valamennyi kert művelési ágú termőföld átlagos KTJ értéke 40,00 AK/ha. - A Vácrátót 074/11 hrsz ingatlan szántó művelési ágú, 3. minőségi osztályú, 3068 m2 nagyságú, mely terület a minőségi osztályát tekintve átlag feletti. A tervezett visszasajtoló kút ezen a földrészleten kerülne elhelyezésre. Vácrátót község termőföldjeiről hivatalosan vezetett törzskönyvi nyilvántartás szerint a külterületi fekvésű, 3. minőségi osztályú, szántó művelési ágban nyilvántartott termőföld kataszteri tiszta jövedelemi (KTJ) értéke 31,30 AK/ha. A településen lévő valamennyi szántó művelési ágú termőföld átlagos KTJ értéke 20,85 AK/ha. A jelenlegi nyilvántartási adatokat figyelembe véve az átlagosnál 10,45 AK-val magasabb értékű termőföldet kívánnak felhasználni. Az előzetes környezet hatásvizsgálati tanulmány alapján a termelő és a visszasajtoló kút körül 400 - 400 m2-es védőterület művelés alóli kivonása szükséges. A geotermikus hő-hasznosítási rendszer helyigénye 2 x 400 m2, ami a termelő és visszasajtoló hévíz-kutak belső védőterülete, ami magába foglalja a visszasajtoló létesítmények terület igényét is. Ezen túlmenően a távvezeték 1 m széles sávja is korlátozott igénybevételt jelent, amit önkormányzati földúton kívánnak lefektetni. A dokumentáció alapján „a telepítési hely kiválasztásánál a hasznosítás helyén túlmenően, a visszasajtolásra alkalmas, megfelelő távolság meghatározása volt az egyedüli szempont - természetesen a hidrológiai adottságok figyelembe vételével.” Ennek alapján a megvalósuló beruházást saját mérlegelési jogkörömben eljárva: - A kivonásra kerülő terület nagyságát a más célú hasznosítás céljához mérten arányosnak találom. - A Vácrátót 074/11 hrsz ingatlan átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére, jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termő földeket nem tudnak igénybe venni, mivel az érintett földterületet átlag feletti, rét művelési ágú, 5. minőségi osztályú, illetve szántó művelési ágú, 3. minőségi osztályú földterületek veszik körbe. - Helyhez kötött igénybevételnek tekintem. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Tfvt.) „8. § (1) Ha más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. (2) A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. 11. (1) Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni.
8
(2) Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. (3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt. (4) Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.” A tervezett beruházás az érintett és szomszédos termőföldek - melyek átlag feletti termőképességű terültek, - megfelelő mezőgazdasági hasznosítását ne akadályozza. Mezőgazdasági művelésüket a beruházás során akadályozni nem lehet. Jelen eljárás keretei között földvédelmi szempontból kifogást nem emeltem. Szakhatósági állásfoglalásomat az indokolásomban leírtakat figyelembe véve adtam meg, melynek jogszabályi akadályát nem láttam és a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Tájékoztatom továbbá, hogy a Tfvt. 9. § (1) bekezdése alapján ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. A Tfvt. 7. § (1) bekezdése értelmében a földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le. A Tfvt. 24. § (1) bekezdése értelmében földvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki a termőföldet engedély nélkül hasznosítja más célra. Szakhatósági állásfoglalásom a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A (1) bekezdése és a 4. számú melléklete, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7. § (1-2), 8. § (1-2), 9. § (1), 11. § (1-2-3-4), 19. § (1-2-4), 24. § (1) bekezdései és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) bekezdése alapján adtam meg.” Vácrátót Község Önkormányzat Jegyzője 186-3/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Vácrátót Község Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított 4/2002. (IV. 04.) számú rendelete (továbbiakban: Helyi Építési Szabályzat) szerint a vizsgálattal érintett Vácrátót, 066/17, 066/89, 066/77, 075, 074/11 hrsz.-ú ingatlanok „M2” (általános jellegű gazdálkodási) övezeti besorolásba tartoznak. A Helyi Építési Szabályzat 18 §. (5) bekezdés a) b) pontja szerint közmű csatlakozási műtárgy és közműpótló műtárgy egyaránt létesíthető az övezetben. A Helyi Építési Szabályzat 17 §. (13) bekezdés értelmében mezőgazdasági területen a beépítés tekintetében az OTÉK 29. § (3,4) bekezdéseit kell alkalmazni, továbbá a 18.§ (13) bekezdés szerint az övezet országos ökológiai hálózatba eső területrészei nem építhetők be. Felhívom a figyelmet, hogy a 066/77 hrsz.-ú ingatlan régészeti lelőhelyet érint, így a Helyi Építési Szabályzat 21/A § (2) értelmében az itt tervezett földmunkák (közművesítés) engedélyeztetési eljárása során az örökségvédelmi hivatalt szakhatóságként meg kell keresni. Az Önkormányzat a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól alkotott 1/2005. (I. 07.) számú rendeletének hatálya alá a megjelölt helyrajzi számok nem tartoznak, nem állnak helyi védelem alatt. A részünkre megküldött környezeti hatásvizsgálati dokumentáció tartalmát megismertük, szakhatósági állásfoglalásunkat megadjuk. Tekintettel arra, hogy a 066/89, 075, 074/11 hrsz.-ú ingatlanok Vácrátót Község Önkormányzatának tulajdonában állnak, érintettség miatt kérjük a további eljárások folyamán ezt figyelembe venni szíveskedjenek.” A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóságok állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, azok a határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg.
9
A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése alapján belföldi jogsegély keretén belül megkereste a KDV VIZIG-et, illetve a Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-Duna-völgyi Kirendeltségét (1088 Budapest, Rákóczi út 41.; a továbbiakban: NEKI). A KDV VIZIG 00996-0004/2012. számú véleményében a Dokumentáció kiegészítését tartotta szükségesnek. A Felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárás során – figyelembe véve a KDV VIZIG 00996-0004/2012. számú véleményében foglaltakat – megállapította, hogy a hatósági döntéshozatalhoz a tényállás további tisztázása szükséges, mivel a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció nem tartalmazza hiánytalanul a kérelem elbírálásához vízbázisvédelmi valamint zaj- és rezgésvédelmi szempontból szükséges összes információt, ezért KTVF: 2939-19/2012. számú végzésében felszólította a Megbízottat a fenti kiegészítések benyújtására. A Megbízott a felszólításnak eleget tett. A KDV VIZIG 00996-0006/2012. számú válaszában foglaltakat és a NEKI 00193-0002/2012. számú válaszában foglaltakat a Felügyelőség döntése kialakítása során figyelembe vette. Tekintettel a kiegészítő adatok, valamint dokumentumok szakmai értékelésének összetettségére az ügyintézésre nyitva álló határidőt a Felügyelőség KTVF: 2939-21/2012. számon meghosszabbította. * Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség, figyelembe véve a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények megvalósítására a telepítési hely szomszédságában: Felszíni és felszín alatti vízvédelmi, valamint vízbázisvédelmi szempontból: A benyújtott Dokumentáció alapján a tervezett geotermikus energiahasznosító rendszer teljesen zárt üzemű, nyomás alatti rendszer, amelyben vízkémiai változás nem következik be, ezért a kitermelt, teljes egészében visszasajtolásra kerülő, lehűlt termálvíz szennyeződése nem valószínűsíthető. A tervezett beruházás felszíni vízfolyást, víziközműveket nem érint. A fűtési célú kútpár-rendszert a terület karsztos termálvízadójára kívánják telepíteni. A karsztvizes rendszer ellátására a tervezett 1300 m talpmélységű termelő (EOV koordináták: X: 264488, Y: 663611), és 1300 m talpmélységű visszasajtoló (EOV koordináták: X: 264300, Y: 664520) kutakat kívánják felhasználni, amelyekkel 147 000 m3/év vízmennyiséget kívánnak kitermelni és visszasajtolni. A tervezett kutak az Arborétum vízjogi létesítési engedéllyel (KTVF: 18514-16/2009.) rendelkező termelő és visszasajtoló kútpárjától mindössze 900 m, illetve 2000 m távolságra helyezkednek el, a felszín alatti víz áramlása szempontjából azok fölött. A jelenlegi, újonnan létesítendő kutak tervezésénél, illetve a megvalósításukat követő üzemeltetésnél úgy kell eljárni, hogy az Arborétum kútpárjában hűtőhatás ne jelentkezzen. 10
A fentiek miatt a Felügyelőség KTVF: 2939-19/2012. számú végzésével tényállás tisztázására szólította fel a Kérelmezőt, mely szerint vizsgálatokat kellett benyújtani a Felügyelőségre arra vonatkozóan, hogy a Kérelmező által tervezett új kutak üzembe helyezése és 50 év működési ideje után várhatóan hogyan alakul az Arborétum kútjainak vízhőmérséklete. A Megbízott által 2012. június 12. napján benyújtott kiegészítő dokumentáció alapján a kertészet kútjainak termelése minimális mértékben növeli a tervezett kutak hidegfrontjának déli irányú elnyúlását, amely azonban nem közelíti meg az Arborétum kútjait, így várhatóan nem okoz változást azok hőmérsékletében. A tervezett kutak hatásterülete a hőtranszport 50 éves frontja alapján 400 m sugarú kör. A Dokumentációban és kiegészítésében az Arborétum és a kertészet tervezett kútjainak depressziós egymásra hatása bemutatásra került. Megállapítható, hogy 50 éves elérési idő esetén a tervezett vízkivételi rétegen kívül alsóbb rétegekből is történik feláramlás, vízkivétel. Modellezés során megállapításra került az is, hogy a kertészet kútpárjának vízkivétele és visszasajtolása olyan kismértékű, hogy a regionális áramlási irány sokkal erőteljesebben befolyásolja a vízrészecskék mozgását, mint a termelésvisszasajtolás mértéke. A tervezett termelő kút a háttérből érkező vizeket használja majd, a tervezett visszasajtoló kútból nem kerül bele víz. Az Arborétum termelőkútjába részben a tervezett visszasajtoló, részben a saját visszasajtoló kútjából is érkezik egy kevés víz, de a háttérből érkező termelés lényegesen nagyobb hányadot képvisel. A tervezett termelőkút környezetében a depresszió -2 m körül várható, míg a visszasajtoló kútban 30 cm-es vízdóm alakulhat ki. A tervezett kutak depressziós hatásterülete a kivitelezés ideje alatt 300 m sugarú kör. A NEKI 00193-0002/2012. iktatószámú véleménye alapján a tervezett termelő- és visszasajtoló kutak a Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről szóló 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozat melléklete szerint a „kt.1.4. Visegrád-Veresegyháza termálkarszt” víztestre esnek. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során meghatározottak szerint a víztest kémiai állapotát tekintve jó, mennyiségi állapotát tekintve viszont gyenge minősítésű. A gyenge állapot oka a termálvízadóban több helyen előforduló süllyedési tendencia, mely jelzi, hogy az intenzív kitermelés meghaladja az utánpótlódó készletet. A hőhasznosításra használt vizek teljesen zárt rendszerben, minőségi változás nélkül, a vízkivétellel érintett vízadó rétegbe visszasajtolásra kerülnek, ezáltal nem csökken a hasznosítható vízkészlet. Ennek ellenére nem garantálható, hogy a létesítendő kút képes lesz biztosítani a kívánt vízmennyiséget. A környező, a tervezett kúttal közel azonos földtani környezetben szűrődött kutakból kitermelt víz minőségére jellemző, hogy az összes oldott sótartalmuk 1400-1600 mg/l között mozog, és a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendeletben előírt gáztartalom határértékeket nem haladják meg. A víz ionösszetételét tekintve a magnéziumkálcium-hidrogénkarbonátos típusba sorolható. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 3. § (3) bekezdése, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése alapján tárgyi területen a KDV VIZIG látja el a kizárólagos állami tulajdonban lévő felszín alatti vizek és a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeinek, valamint a felszíni vizek és a kapcsolódó vízilétesítmények, árvízvédelmi fővédvonalak vagyonkezelését, ezért szükséges a KDV VIZIG vagyonkezelői állásfoglalásának benyújtása. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, továbbá úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. 11
A tevékenység megvalósításával – a rendelkező részben leírt előírások betartása mellett – felszíni és felszín alatti vízvédelmi, valamint vízbázisvédelmi szempontból jelentős környezeti hatás nem várható, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A Felügyelőség felszíni és felszín alatti vízvédelmi, valamint vízbázisvédelmi szempontú előírásait a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, a Vgtv., a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. Korm. rendelet (IV. 29.) és a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet figyelembevételével tette. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A Dokumentáció és a kiegészítése alapján megállapítható, hogy a létesítésre kerülő termelőés visszasajtoló kút, valamint a hozzátartozó építmények (szivattyúház) számítással és méréssel meghatározott zajvédelmi szempontú hatásterületén a létesítmény üzemszerű működésekor védendő létesítmény nem található. A kivitelezés idején nappal a hatásterület határa 120 m, éjszakai munkavégzéskor 360 m. A termelő kúttól déli irányban a legközelebbi lakóépületek 130 m-re találhatók, melyeknél éjszaka határérték feletti zajterhelés lehetséges. Az előzetes vizsgálat szerint a létesítés idején az éjszakai munkavégzés alatt a határérték túllépése elkerülhető zajvédő fal telepítésével a lakóterület irányába. A tervezett tevékenység megvalósításával – a rendelkező részben leírt előírások betartása mellett – zaj- és rezgés elleni védelem szempontjából nem várható jelentős környezeti hatás, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A Felügyelőség zaj- és rezgésvédelmi szempontú előírásait a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet figyelembevételével tette. Hulladékgazdálkodási szempontból: A Dokumentációban foglaltak szerint a tervezett létesítés során zömmel fúróiszap és kommunális hulladékok keletkeznek. A tervezett tevékenység megvalósítása, üzemeltetése során a keletkező hulladékok, veszélyes hulladékok jogszabályi követelményeknek megfelelő gyűjtése, illetve a hulladékok további kezelésének (hasznosítás, ártalmatlanítás) megoldása esetén jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, hulladékgazdálkodási szempontból környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási szempontú előírásait a Hgt., a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet és a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet figyelembevételével tette. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A Dokumentáció alapján megállapítható, hogy levegőterhelés csak a létesítés során várható, a fúróberendezés, valamint a szállító járművek üzemeltetése következtében, melynek időtartama a tervek szerint maximum 30 nap lesz. Ezen időszak alatt CO, NO2, SO4 és CO2
12
légszennyező anyagok kibocsátásával számolhatunk, mely anyagok légtérbe jutása a telepítést követően az üzemeltetési időszak alatt teljesen megszűnik. A Dokumentációban ismertetett számítások alapján megállapítható, hogy a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet] 2. § 14. pontja alapján a telepítés időszaka alatt a közvetlen hatásterület kb. 800 m. A Dokumentáció alapján a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet [a továbbiakban: 4/2011. (I. 14.) VM rendelet] 1. mellékletében foglalt határértékek túllépése a megvalósítás során sem várható. A fentiek alapján megállapítható, hogy levegőtisztaság-védelmi szempontból jelentős környezeti hatással nem kell számolni, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi szempontú megállapításait a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet és a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet figyelembevételével tette. Táj- és természetvédelmi szempontból: A beruházással érintett Vácrátót, 066/17 és 074/11 hrsz.-ú ingatlanok országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdése alapján ex lege védett természeti területet, illetve természeti értéket nem érintenek. Továbbá az ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem részei, valamint az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetébe nem tartoznak. A tervezett tevékenység táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért. A fentiek alapján megállapítható, hogy táj- és természetvédelmi szempontból jelentős környezeti hatással nem kell számolni, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A Felügyelőség táj- és figyelembevételével tette.
természetvédelmi
szempontú
megállapításait
a
Tvt.
* A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta és megállapította, hogy a tervezett beruházás a létesítés helye szerinti településrendezési eszközökkel összhangban van. A Dokumentációban nem került – megjelölve, elkülönítve – ismertetésre olyan adat, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 3. b) pontja szerint minősített adat, vagy amely a Kérelmező szerint üzleti titkot képez. 13
A fentiekre tekintettel a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 67. § (2) bekezdése és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontja és ac) alpontja értelmében - a Ket. 71. § (1) és 72. § (1) bekezdésére figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése és a Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Vácrátót Község Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet] 1. melléklet I/49. pontja alapján került megállapításra (számla száma: KI-62/2012., KTVF: 2939-4/2012. számon iktatva). A fellebbezéshez való jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldi. Jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. Felhívom a Kérelmezőt arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Kérelmező bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 10-12.) veheti át azt(azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésének c) pontja és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja állapítja meg. Jelen döntés – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő lejártát követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. augusztus 27.
Dolla Eszter s. k. igazgató
14