KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDE LMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.: KTVF: 31761-17/2012.
Tárgy:
Acsa Sportpálya 1018/20 sz. FOTR állomás áthelyezése közterületre és átépítése OTRL állomásra – előzetes vizsgálati eljárás
Előadó: Pálinkás Tamás
HATÁROZAT Az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. (1132 Budapest, Váci út 72-74.; a továbbiakban: Környezethasználó) megbízásából a Kábel Team Kft. (1148 Budapest, Lengyel utca 15.; Cg.: 01-09-365974; a továbbiakban: Tervező) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. Észak-Pesti Régió (1044 Budapest, Megyeri út 118.) tulajdonában és üzemeltetése alatt lévő Acsa Sportpálya 1018/20 sz. FOTR állomás áthelyezésének közterületre és átépítésének OTRL állomásra jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kiadott jogerős engedély birtokában kezdhető meg.
I. ALAPADATOK: 1. A tervezett tevékenység célja: A meglévő vezeték és FOTR állomás áthelyezése közterületre a karbantartási munkálatok megkönnyítése céljából.
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478 -45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 10 -12. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
2. A tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése: Bontás: Bontásra kerül a meglévő 20 kV-os leágazás az M1 jelű oszloptól a B5 jelű FOTR állomásig (B2-B4). Bontásra kerül a B5 jelű FOTR 20/125 típusú állomás a rajta lévő összes vasszerkezettel, szigetelővel, készülékkel, berendezéssel. A bontott anyagokat az ELMŰÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. Észak-Pesti Régiója által megjelölt helyre szállítják. Létesítés: A tervezett 3*49-AL3 (3*50 AASC) típusú 20 kV-os szabadvezeték a meglévő-megmaradó M1 jelű vonali oszlopról indul és a T3 jelű sarokfeszítő oszlopig a meglévő bontandó 20 kVos szabadvezeték hálózattal megegyező nyomvonalon halad. A T3 oszloptól kezdve elfordul a 419 hrsz.-ú ingatlan felé és annak telekhatárával párhuzamosan, attól 3,55 m-re halad a T5 jelű oszlop felé. A T5 jelű oszlopon elfordul a 421/4 hrsz.-ú ingatlanon elhelyezett T6 jelű OTRL állomás felé. A tervezett OTRL 20/400 típusú oszlop transzformátor állomás a 421/4 hrsz.-ú közterületen kerül elhelyezésre. A transzformátor állomás 0,4 kV-os elosztószekrényének kezelhetősége érdekében a tervezett transzformátor állomás körül tereprendezést kell végezni, a szükséges vízszintes terepszint kialakítására. A tervezett transzformátor állomáson az oszlopfej szerkezet és a transzformátor készülék között BSZV típusú 20 kV-os burkolt vezetékeket alkalmaznak leszállóként. A tervezett transzformátor állomás típusa: OTRL 20/400 (VÁT-H3: 3-0-11), B14/18 típusú oszlopon, befogott alap II., beásási mélység: 2,0 m. A tervezett ABSzMKF 24-442 típusú biztosító aljzatok túlfeszültség korlátozóval vannak felszerelve.
3. Főbb műszaki adatok: Feszültség:
Középfeszültségen: 22 000 V, 50 Hz Transzformátor állomáson: 22 000 V/400 V/230 V, 50 Hz Kisfeszültségen: 400/230 V, 50 Hz.
Bontandó 20 kV-os vezeték:
3*50 mm2 Ald
Bontandó oszlopok típusa:
Faoszlopok
Bontandó transzformátor állomás:
FOTR 20/125 (160 kVA)
Tervezett 20 kV-os szabadvezeték:
3*49-AL3 (3*50 AASC)
Tervezett 20 kV-os szabadvezeték nyomvonal hossza:
263 m
Tervezett 20 kV-os oszlopok:
2 db B14/4 gallér alap és 3db B14/18befogott alap II.
Tervezett transzformátor állomás:
OTRL 20/400, B14/18 oszlopon (befogott alap II.)
Tervezett transzformátor készülék teljesítménye:
160 kVA (átszerelendő)
Tervezett transzformátor állomás 0,4 kVos elosztó:
250/4 OTR elosztó
2
II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Táj- és természetvédelmi szempontból: 1. A tárgyban nevezett szabadvezeték-hálózat építése során a föld feletti létesítményeket madárvédelmi szempontból teljesen biztonságossá kell tenni, vagyis olyan műszaki megoldást kell találni, hogy a létesítményekre leszálló esetleg fészkelő madarakat sérülés és/vagy áramütés ne érje. 2. A szabadvezeték-hálózat létesítése során figyelembe kell venni az ETV-ERŐTERV Zrt. „Környezetbarát 22 kV-os szabadvezeték hálózat (Madárvédelmi kialakítások a VÁT-H2 és VÁT-H20 típustervek szerint létesített hálózatokon)” című, P230490 munkaszámú iránytervében foglaltakat. 3. A tervezett oszloptranszformátoron és oszlopkapcsolón minden vezetékátkötést burkolni kell. Az OTR állomás készülékeit a szabadvezeték csatlakozási oldalán szükséges kialakítani oly módon, hogy azok alulról kapcsolódjanak a szabadvezetékhez. A szigetelőláncok hossza legalább 60 cm legyen. 4. A nem szigetelhető oszlopkapcsolók felett madárkiülőket kell kialakítani. A madárkiülők szélessége és magassága úgy határozandó meg, hogy azon ülve, onnan felrepülve, egy 2 méter szárnyfesztávolságú madár a szigeteletlen vezetékeket ne érinthesse. 5. Amennyiben a meglévő vezeték bontása lakott fehérgólya-fészket érint, úgy a kivitelezés előtt értesíteni kell a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot, nem lakott fészek esetén a fészket és/vagy fészektartót az új oszlopra is fel kell helyezni. 6. A munkálatok során kizárólag a meglévő utak használhatóak felvonuló útvonalnak. A munkálatok nem károsíthatnak, pusztíthatnak fokozottan védett vagy védett állat- és növényfajt. 7. A beruházás környezetében elhelyezkedő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeket (Natura 2000) a kivitelezés során nem lehet igénybe venni.
Hulladékgazdálkodási szempontból: 1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. A kivitelezés során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró szelektív módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. 3. A keletkező hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a vonatkozó jogszabály előírása szerint végzendő. 4. A transzformátorok üzemeltetése során a poliklórozott bifenilek, a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet előírásait be kell tartani.
3
III. SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSOK: Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R021/06904-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz. Acsa-Csővár Községek Körjegyzője 740/2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz. A Pest Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága XIV-F-004/10836-1/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz.
IV. EGYÉB Fenti előírások határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 127. § (2) bekezdésében és 134. §-ban foglaltak alkalmazásának van helye. Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, amelyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) öt példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni.
INDOKOLÁS A Környezethasználó megbízásából a Tervező előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a „Acsa Sportpálya 1018/20 sz. FOTR állomás áthelyezése közterületre és átépítése OTRL állomásra” című ÁSZSZ-MGT Bt. (7632 Pécs, Erdei Ferenc u. 2.) által készített előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtásával. 4
A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 76. pontjában szerepel, azaz az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A Környezethasználó a 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. Az előzetes vizsgálati eljárás 2012. április 28. napján indult a Felügyelőségen. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében – az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg - a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte az eljárással érintett Acsa-Csővár Községek Körjegyzőjének. Acsa-Csővár Községek Körjegyzője 740/2/2012. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget arról, hogy a tervezett fejlesztés előzetes vizsgálati eljárásának megindításáról szóló közlemény kifüggesztése 2012. június 12-én megtörtént. A Felügyelőséghez a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt időponton belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R021/06904-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 31761-2/2012. iktatószámú és Hatóságunknál 2012. június 12-én érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte az Acsa sportpálya 1018/20. sz. 22 kVos FOTR állomás áthelyezésének és OTRL állomás kialakításának előzetes vizsgálati eljárásához. A megkereséshez csatolt, az ÁSZSZ-MGT Bt. (7632 Pécs, Erdei Ferenc utca 2.) által a tervezetről készített dokumentációt áttanulmányoztam, és megállapítottam, hogy a vezeték és transzformátor közterületre való áthelyezése a karbantartási munkálatok megkönnyítése céljából történik. Ésszerű alternatív nyomvonal vezetés lehetősége nem merült fel. Az átépítés 188 méter 20 kV-os faoszlopos hálózat és FOTR transzformátor állomás bontásával, és 263 méter új 20 kV-os szakasz létesítésével, valamint új OTRL transzformátor állomás építésével valósul meg. A rendelkezésre álló dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam továbbá, hogy az eljárás során a tevékenységek környezetvédelmi 5
engedélyezését kizáró ok nem merült fel, a hálózatok terv szerinti áthelyezése közegészségügyi érdeket nem sért, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartom szükségesnek. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése zárja ki. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki.” Acsa-Csővár Községek Körjegyzője 740/2//2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Az Acsa sportpálya 1018/20. sz. 22 kV-os FOTR állomás áthelyezése közterületre és átépítése OTRL állomásra előzetes vizsgálati dokumentációjára az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: a tervezett áthelyezés és átépítés helyi környezet és természetvédelmi szempontból nem okoz jelentős környezeti hatást; kikötés nélkül hozzájárulok. Hatáskörömet a 347/2006. (XII.23) Korm. rendelet 4. sz. mellékletének 4. pontja biztosítja.” Pest Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága XIV-F-004/10836-1/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Acsa, Sportpálya 1018/20 sz. FOTR állomás áthelyezése közterületre és átépítése OTRL állomásra vonatkozó előzetes vizsgálati eljáráshoz kérte Igazgatóságunk állásfoglalást az ÁSZSZ-MGT Bt. által kidolgozott dokumentáció alapján. Tekintettel arra, hogy a részletes talajvédelmi előírásokat a tervezett beruházás vezetékjogi engedélyezési eljárása során XIV-F-004/101441/2012 számon kiadott 2012. február 16-i keltezésű állásfoglalásomban már megtettem, jelen eljárásban állásfoglalásomat feltétel nélkül adtam meg. A talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a fenti feltételekkel megadom. Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdés előírásai és a jogszabály 4. melléklete alapján adtam ki.” A Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája XIV-P-001/4064/2012. számú végzésében a szakhatósági eljárást megszüntette. Indoklásában megállapítja, hogy a tervezett terület nem áll egyedi, vagy területi műemléki, illetőleg régészeti védelem alatt, ezért a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése értelmében nincs szakhatósági jogköre. A beruházás ellen kifogást egyik szakhatóság sem emelt, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartották szükségesnek.
6
A Felügyelőség tárgyi eljárás kapcsán belföldi jogsegély keretében megkereste a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot (továbbiakban: Igazgatóság). Az Igazgatóság 3538/1/2012 iktatószámú levelében válaszolt a Felügyelőség megkeresésére. Az Igazgatóság az alábbiakat nyilatkozta: „Ahogy megkeresésükben is említik, valamint az előzetes vizsgálati dokumentáció is tartalmazza, a tervezett átépítés érinti a Nyugat-Cerhát és Naszály elnevezésű HUDI 20038 jelű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000 területet az Acsa 013 hrsz.-ú ingatlanon, amely a Galga-patakot foglalja magába. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció szerint a jelenleg meglévő 20 kV-os szabadvezeték is átível a patak felett, és ugyanezen, nyomvonalon tervezett az új 20 kV-os szabadvezeték vezetése is, ugyancsak átívelve a patak felett. Igazgatóságunk adatai szerint a vezetékkel érintett Natura 2000 területrészen jelölő faj, jelölő élőhelytípus nem található. Az Acsa 013 hrsz.-ú ingatlanon a Natura 2000 kijelölés a vezeték nyomvonalától távolabb található területek természeti értékei, jelölő élőhelyek előfordulása miatt volt szükséges. Az átépítendő vezeték térségében védett növény- és állatfajok előfordulásáról adatok nem állnak rendelkezésre. Álláspontunk szerint a tervezett vezeték átépítés jelölő élőhely károsodásával, veszélyeztetésével nem jár, a Natura 2000 hatásbecslés elkészítését nem tartjuk indokoltnak. Fontos szempont azonban a tervezett vezeték átépítés során, hogy a tervezett új vezeték a madarak áramütését ne okozza. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció szerint a 20 kVos hálózat átépítésével érintett minden oszlopot madárvédelemmel láttak, mely során a vezetékátkötések átépítésével érintett minden oszlopot madárvédelemmel kívánnak ellátni, mely során a vezetékátkötések burkolásra kerülnek, a feszítőoszlopoknál a csupasz vezetőket burkolni fogják, valamint a tartóoszlop szigetelőire SP 45.3 Ensto szigetelősapkát helyeznek fel. Álláspontunk szerint ezek madárvédelmi szempontból kedvezők, azonban a madarak áramütés elleni teljes védelme érdekében az alábbiak javasolhatóak még: A tartóoszlopok: Mivel a dokumentáció nem tartalmaz leírást a tervezett oszlop-fej szerkezetről, ezért figyelembe kell venni, hogy valamennyi bonyolultabb oszloptípusnál igen fontosabb, hogy minden áramkötés burkolt szigetelt vezetékkel történjen, amely mind a fázis-fázis, mind a fázis-föld zárlat esélyét jelentősen csökkenti. Néhány szempont a madárbarát oszlop-fej szerkezetek tervezéséhez: A tartóoszlop fejszerkezetének tervezése során fontos szempont a vezetékek egymástól való távolsága: a vízszintes síkban legalább 160 cm, ferde- és függőleges síkban legalább 120 cm legyen. TfBH illetve SfBH fejszerkezet alkalmazása esetén madárvédelmi eszközöket nem kell szerelni a megnövelt fázistávolságok miatt, ellenben célszerű a szigetelőt madárürülék ellen műanyag lappal védeni. Expozit-műgyanta alapanyagú kereszttartó alkalmazása esetén a vezeték közelében nincs földelt elem, valamint a vezetékek távolsága is megfelel a madárbarát elvárásoknak. Függesztett szigetelős és az ún. hibrid (két függesztett és egy álló szigetelős) kereszttartó megoldás is kedvező, azonban ezeknél a vezetékek elrendezését gondosan meg kell határozni, hogy minimális legyen a madarak okozta zárlatok kialakulásának esélye. Feszítőoszlopokon a burkolt szigetelt vezetéken kívül szükséges minden áramkötést az oszlopcsúcs síkja alatt vinni; terelőlap kihelyezése a külső szigetelőutolsó bordaközébe, a vezeték elé; a szigetelők soros kettőzése a biztonsági távolság növelése érdekében. Kizárólag tokozott oszlopkapcsoló kialakítással biztosítható a madarak megfelelő szintű védelme.
7
Belső biztosítós transzformátorral ellátott oszlop transzformátor állomás használata szükséges, mert lényegesen kevesebb csatlakozási pont található ezen a tokozott szerkezeten. Amennyiben az ügyben további információra, adatra lenne szükségük Igazgatóságunk készséggel áll rendelkezésükre. Igazgatóságunk tájékoztatását a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII: 23.) Korm. rendelet 40. § (3) bekezdése alapján adta ki.” A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Vízvédelmi szempontból: A tervezési terület szennyeződés-érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A kiviteli munkák az oszlopalapok környezetében elhanyagolhatóak, lokális jellegűek, a felszín alatti vizek minőségére érdemi hatással nincsenek. A tervezett tevékenység, bontás és vezeték építése, üzemeltetése vízhasználatot nem igényel, szennyvíz nem keletkezik. A terület vízgazdálkodására nincs hatással. A tervezett létesítmény építésével, üzemeltetésével, esetleges felhagyásával kapcsolatban a felszíni vizek állapotának veszélyeztetése nem várható. Előzőek alapján felszíni vízvédelmi szempontból külön előírás megtétele nem szükséges. A tervezett beruházás során a talajt érő átmeneti károsodás kisebb rekultivációval és a növényzet regenerálódási képességével várhatóan rövid időn belül megszűnik. Levegő- és zajvédelmi szempontból: A tervezett távvezeték telepítésének időszakában a légszennyező anyag kibocsátását döntően a területen dolgozó munkagépek, és a területre érkező szállítójárművek belső égésű motorjaiból távozó füstgáz jelenti. A területen az alapok kiásása során szilárd anyag (por) kerül a környezeti levegőbe. A telepítés során, a területen mozgó gépjárművek légszennyezése a háttérszennyezést kimutathatóan nem változtatja meg. A tervezett távvezeték üzemelése semmiféle légszennyező anyag kibocsátással nem jár.
8
A tervezési területen végzett tevékenységből származó légszennyező anyag kibocsátás nem okoz határértéket meghaladó légszennyezettséget, bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem létesül, ezért az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatban a hatályos jogszabályokban meghatározott levegőtisztaság-védelmi előírásokon túlmenő külön előírás nem indokolt. A távvezeték létesítésének időszakában a munkagépek okoznak időszakos környezeti zajhatást. A telepítéshez kapcsolódó munkákat kizárólag a nappali időszakban végzik. A légvezeték üzemeltetése környezeti zajhatással nem jár. A tervezett tevékenység zaj- és rezgésvédelmi hatásterülete csak az egyes oszlopok szűk környezetére korlátozódik, védendő területet vagy létesítményt nem érint. A vezetéképítés korlátozott időtartamú zajhatását kivéve zajvédelmi szempontból nem minősül jelentős környezethasználatnak. Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítés során elsősorban papír, műanyag és fa csomagolási hulladékok, kommunális hulladékok, eseti jelleggel veszélyes hulladékok, olajjal szennyezett törlőkendők, festék- és lakkhulladékok, fémhulladékok, kábel hulladékok keletkezésével kell számolni. Az építés során a keletkező hulladékokat fajta szerint szelektíven gyűjtik, hulladék a helyszínen nem marad. Az üzemelés során a javítási, karbantartási feladatokat szakszerviz fogja végezni. A felhagyás során elsősorban bontásból származó beton hulladékok, valamint fém és egyéb elektromos hulladékok keletkezése várható, melyek gyűjtéséről, további kezeléséről a Környezethasználó gondoskodik. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet és a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet alapján tette. Táj- és természetvédelem: A távvezeték nyomvonala országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdés alapján ex lege védett területet nem érint. A távvezeték nyomvonala az Acsa 013 hrsz.-ú ingatlanon érinti az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet) és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet alapján a HUDI20038 jelű Nyugat-Cserhát és Naszály elnevezésű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet (Natura 2000). A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés értelmében: „a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása” Az Acsa 013 hrsz.-ú ingatlan területén, (mely a Galga-patak művelés alól kivett területe) munkálatokat nem végeznek. Tárgyi beruházás során az érintett területen kizárólag a patak
9
felett átívelő szabadvezeték cseréje történik. Az Igazgatóság adatai szerint a vezetékkel érintett Natura 2000 területrészen jelölő faj, jelölő élőhelytípus nem található, a beruházás során jelölő élőhely károsodása nem valószínűsíthető. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés értelmében a Felügyelőség megállapította, hogy az Acsa Sportpálya 1018/20 sz. FOTR állomás áthelyezése közterületre és átépítése OTRL állomásra az érintett Natura 2000 területre nem jelent jelentős hatást. Az oszlopok létesítése nem jár a természetes növénytakaró károsodásával, az állatvilág számára a telepítési munkálatok átmeneti zavarást jelentenek. Egy távvezeték mindig hangsúlyos tájképi elemként jelenik meg, de a vizsgált terület jelenlegi létesítményei mellett a beruházás a természetes táj képét nem fogja olyan mértékben megváltoztatni, amely a létesítést kizárná. Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálat előírása nem szükséges. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkársága, az Elosztó engedélyesek és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által 2008-ban aláírt „Akadálymentes Égbolt” megállapodás célja a madarak szabadvezetékek mentén történő pusztulásának felszámolása. Az együttműködés eredményeképpen a „Környezetbarát 22 kV-os szabadvezeték hálózat” irányterv foglalja össze azokat a műszaki megoldásokat, amelyek mind madárvédelmi, mind áramszolgáltató szempontból elfogadhatóak a szabadvezetékes hálózatok átalakítása, kialakítása során. A Tvt. 17. § (1) bekezdésének megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek, és területek kíméletével kell végezni. A létesíteni kívánt nyomvonalon védett madárfajok előfordulnak, ezért a Tvt. 7. § (5) bekezdése szerint elektromosenergia-szállító légvezetékek létesítésekor, valamint középfeszültségű szabad légvezeték teljes szakaszhosszra kiterjedő felújításakor olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a vadon élő madarakat nem veszélyeztetik, az előzetes dokumentációban, valamint a táj- és természetvédelmi előírásban foglaltaknak megfelelően a madarak áramütés elleni védeleméről gondoskodni kell. A burkolt vezeték és szigetelő elemek alkalmazása garantálja az áramütés elleni védelmet. A dokumentáció szerinti létesítés az előírások betartásával természetvédelmi érdekeket nem sért. A Felügyelőség az Igazgatóság 3538/1/2012. számú táj- és természetvédelmi szempontból adott véleményét a természetvédelmi előírások meghatározásánál figyelembe vette.
* A dokumentációban nem került – megjelölve, elkülönítve – ismertetésre olyan adat, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt
10
hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A Felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárás során megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése szerinti, az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. Fentiekre való tekintettel a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 67. § (2) bekezdése, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés a) és ac) pontja értelmében - a Ket. 71. § (1) bekezdésére és 72. § (1) bekezdésére figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A tervezett villamosenergia-hálózat kiépítéséhez vezetékjogi engedély szükséges. A vezetékjogi engedélyezési eljárás lefolytatására a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága rendelkezik hatáskörrel. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése és a Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi. A Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése alapján jelen határozatot megküldi az eljárásban részt vett AcsaCsővár Községek Körjegyzőjének, aki köteles legkésőbb nyolc napon belül gondoskodni jelen határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. Az illetékes jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú mellékletének I/49. pontja alapján állapította meg.
11
A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát a Felügyelőség az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldi. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Környezethasználó bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagydiófa utca 10-12.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) és 80. § (5) bekezdése értelmében a hirdetmény útján közölt döntést, mint hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. augusztus 17.
Dolla Eszter s. k. igazgató
12
